I. A Föld, mint anyagforgalmi rendszer (ismétlés)
TERMÉSZET
Kerekes Sándor (Corvinus Egyetem) nyomán
KÖRNYEZET
TÁRSADALOM
Kerekes Sándor (Corvinus Egyetem) nyomán
A Föld népessége 1650-2010 közt
Meadows et al.: Beyond the limits (1998) nyomán
A Föld egy kis bolygó. Az emberhez képest igen nagy, de a felülete korántsem végtelen. A föld felületén egy vékony rétegben élünk – ez arányaiban vékonyabb mint ha egy alma héjában élnénk! Ráadásul „almánk héjának” kevesebb mint harmada szárazföld! Növekedni a minket tápláló réteg rovására tudunk csak.
Környezetünk állapota
A Föld bolygó, mint összetett anyagforgalmi rendszer alrendszere a
bioszféra, ennek alrendszere a
társadalom, ennek alrendszere a gazdaság
TERMÉSZET (VÉGES) Nyersanyagok
TÁRSADALOM Energia
Hozzáadott érték VA
Munkaerő Tőke
Ipari alrendszer
Kedvező kibocsátás Foglalkoztatás
GAZDASÁG Hulladék
Kerekes Sándor (Corvinus Egyetem) nyomán
- Egymásba ágyazott alrendszerek, azaz hierarchikus rendszer - egyenként is többszörösen összetettek
- fizikailag zárt rendszer, azaz végső méretei nem változtathatók, belső arányai, folyamatai, alrendszereinek mérete és egyensúlyi állapota igen.
II. A természet (környezet) eltartóképessége
A Föld népessége 1650-2010 közt
Meadows et al.: Beyond the limits (1998) nyomán
Iparcikkek termelése 1930 – 2000 közt
Meadows et al.: Beyond the limits (1998) nyomán
„Elegendő-e” a Föld? Kiszámítható az eltartóképessége?
Miben „jön ki”? Mi mindentől függ?
Mitől függ a környezet eltartóképessége?
4-et mi választhatunk…
„FITEN” Fogyasztás
Népesség
[egység (termék v szolgáltatás) / fő / év]
[fő]
Erőforrások [anyag, új anyag/év, nyelőkapacitás/év]
Technológia [nyersanyag/egységnyi termék] + [kibocsátás/egységnyi termék]
Igénybevétel időtartama [év]
III. Hosszú távú kilátásaink korai előrejelzése
Ezek az összefüggések matematikailag leképezhetők, „modellezhetők” és számíthatók. A Föld eltartóképességére vonatkozó legismertebb és legpontosabb eredményt adó kutatást a Római Klub „A növekedés határai” (Limits to Growth) című könyvében hozták nyilvánosságra Meadows és társai, először 1972-ben.
Erőforráshasználat, és erőforrásmegújulás, avagy a korlát és a
korlátozott
Ha a kormányok és a lakosság legfontosabb célkitűzése 1900-2100 közt a gazdasági termelés (reálgazdaság) növelése, akkor…
… ez várható 2013-ig… (Dennis Meadows ábrája)
Nem megújuló természeti erőforrások Ipari termelés népesség élelem
környezetszennyezés
…és tovább 2100-ig
Lehetséges lenne a stabil működés? Elvileg elkerülhető (lenne? lett volna?) az összeomlás? Mit mondanak a modellszámítások?
…ha pl. a kormányok legfontosabb célkitűzése 1998-tól a társadalom anyagforgalmának fenntarthatósága lett volna, akkor…
…az 1998-ig tartó növekedés… (Dennis Meadows ábrája)
Nem megújuló természeti erőforrások
élelem
népesség Ipari termelés
környezetszennyezés
…stabil állapotba mehetett volna át! (Dennis Meadows ábrája)
Ipari termelés
Élelem Népesség
Nemmegújuló erőforrások Szennyezés
A stabilizációhoz hat intézkedés szükséges, együttesen 1. A népességszám stabilizálása 2. A(z anyag)fogyasztás stabilizálása valamint 3. Az anyag- és energiahatékonyság növelése 4. A környezetszennyezés csökkentése 5. A mezőgazdasági termelékenység növelése 6. Talajvédelem és természetvédelem (...ÉÉÉÉÉS: megfelelő hozzáállás!!!)
(Meadows et al.: A növekedés határai (2005, Kossuth) nyomán)
IV. A politika válasza 1984 – 2014 között (új anyag)
ENSZ 1987-1992: „Fenntartható fejlesztést”! „A fenntartható fejlődés úgy elégíti ki a jelen nemzedékek szükségleteit, hogy a jövő nemzedékeknek is megmaradjon a lehetőségük saját szükségleteik kielégítésére.” Vegyük észre:
• „szükségletről” beszélünk, ezeknek van elsőbbségük az „igényekkel” szemben; és • az adott korban rendelkezésre álló technikai tudás és szervezettség is befolyásolja azt hogy a környezet mennyire képes a jelen illetve jövő nemzedékek szükségleteit fedezni. Our Common Future 1987 (the „Bruntland report”)
„Fenntartható” – mit is jelent? - ha nem nyúlunk hozzá (és más tényező sem változtat a körülményeken), így marad vagy - ha nem nyúlnánk hozzá, nem maradna így, DE folyamatosan, akármeddig biztosítani tudjuk azokat a körülményeket és hatásokat amelyek közt így marad
„Fejlesztés” – mit is jelent? Helyzetünk, életminőségünk minőségi javulása érdekében tett sikeres intézkedés, erőfeszítés.
ENSZ, 2000: Millenniumi Fejlesztési Célok
V. A reál-gazdasági realitások anyagforgalmi következményei 1984-2014 között
Akarunk fenntartható fejlesztést? Persze….
Mit akarunk fenntartani?
Természetesen
„a” növekedést!
A gazdaság és a természet viszonya (ahogy a közgazdászoknak tanítják)
gazdaság természet kitermelő szektor hulladékok
Herman F..Daly, Világbank
Mi minden növekedjék a világon? Erőművek, kutak, számítógépek, iskolák, egyetemek, templomok, telefonok, TV-k, gépkocsik, traktorok, hajók, könyvek, vendégéjszakák, szabadalmak száma, termőterületek, termésátlagok, takarékbetétek nagysága, utak hossza, vasutak hossza, lakások komfortja, várható életkor, GDP, nyugdíjak, fizetések ? ? ?
Ehhez mit alakítsunk mivé? Vigyázat,emlékszünk, hogy a Föld anyagforgalmi szempontból zárt rendszer, anyagforgalma „zéró összegű játszma”, azaz ha valami nő, akkor más valami fogy!
Egy főre eső természeti tőke
2.1 hektár termékeny föld+tenger fejenként (2005-ben)
Mik a kilátásaink, hogyan változnak az erőforrásaink a közeljövőben?
Nagyon tömören a nem-megújulókról: (nem-kamatozó betétek, „családi ezüst”)
Csúcsidőben vagyunk: • Már csökkenőben: olaj, platina, termőtalaj, arany, rhodium,.. • Mindjárt tetőzik (20 éven belül): réz, cink, indium, hélium, ezüst, palládium, szén, foszfor • A következő 20-100 éven belül tetőzik: vas, nikkel, mangán, lítium, germánium, nióbium, wolfram, molibdén, cirkonium, yttrium, uránium, antimon, ón, szelén, stb.
És a megújulók? A kamatozó vagyon?
Az ökológiai lábnyom faanyag
Beépítve
Takarmány, legelő
Széndioxid elnyelés élelmiszer Halászati vizek
Az ember(ek) ökológiai lábnyoma: az a természeti tőke-mennyiség és mintázat, amelynek hozama – adott idő alatt – nagyobb vagy egyenlő a(z ember(ek)) fogyasztásával, ideértve a nyelők igénybevételét is.
Más szóval,
az ökológiai lábnyomunk az a természeti tőke, amelyre szükségünk lenne ahhoz, hogy életmódunk fenntartható legyen.
Öko-hitelezők és öko-adósok, 1961
1984 óta…
használat hozam
Az éves deficitek globális ökológiai adósságot halmoznak föl
Öko-hitelezők és öko-adósok, 2005
ENSZ - előrejelzés
Közel járunk a fenntarthatósághoz? (Graph by Mathis Wackernagel, for the WSF 2009, Budapest)
2009: borulhat a rendszer!!!
(Rockström, J. et al., 2009. Nature)
A FENNTARTHATÓSÁG NEM AZ EMBERISÉG, A VILÁGGAZDASÁG MAI MŰKÖDÉSMÓDJA…
…1) elvesztjük a nem-megújulókat!
2) mérgezzük a környezetet!
World3: Standard Run
World3: Stabilized World
Az emberiség a LtG szcenariók közül a túllövést követi
Growing Within Limits, Netherlands Environmental Assessment Agency, Bilthoven, NL, Octobre 2009, Page 23
A “fenntartható fejlesztés” már nem elérhető cél!
Mi ilyenkor a teendő?
