A COMENIUS I., mint minőségbiztosítási rendszer kiépítésének és fenntarthatóságának lehetőségei a somlóvásárhelyi Széchenyi István Általános Iskolában

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógiai Tanszék Közoktatási Vezető Szakirányú Továbbképzési Szak

A COMENIUS I., mint minőségbiztosítási rendszer kiépítésének és fenntarthatóságának lehetőségei a somlóvásárhelyi Széchenyi István Általános Iskolában

Konzulens:

Készítette:

Dr. Borosán Gyula

Rémai Lászlóné Zalaegerszeg 2003

Tartalomjegyzék I.

Bevezetés. A témaválasztás indoklása

5.

II.

Gondolatok a minőségfejlesztésről

6.

2.1. A minőség fogalmának megítélése

6.

2.2. Minőség: javítás, fejlesztés

9.

2.3. A partnerközpontúságról

9.

III.

A COMENIUS 2000 minőségfejlesztési program I. intézményi modell kiépítése 3.1.1. Intézményi nyitott önértékelés

11.

3.1.2. A nyitott önértékelés eredménye

12.

3.1.3.

A

nyitott

önértékelés

és

a

pedagógiai

program

összehasonlításából adódó megfigyelések, következtetések

13.

3.2.1. Partnerazonosítás folyamatáról készült összefoglaló

17.

3.2.2. A partneri kommunikáció meghatározása

18.

3.2.3.

A

partnerazonosítás

folyamatának

(eljárásrendjének)

meghatározása

19.

3.2.4. A partnerek igényeinek, elégedettségének felmérése

20.

3.2.5. Az igények meghatározásának folyamata

21.

3.2.6. A felmérés eredményeinek rögzítése

23.

3.2.6.1. Tanulói kérdőívek összesítése

23.

3.2.6.2. Szülői kérdőív eredményeinek összefoglalója

24.

3.2.6.3. A pedagógusok számára készített kérdőív összefoglalója

25.

3.2.6.4. Informális interjú a nem pedagógus munkatársakkal

26.

1

3.2.6.5. Fenntartói interjú

26.

3.2.6.6. Összefoglaló a középiskolával végzett interjúról

31.

3.3.1. Igények elemzése

31.

3.3.2. Az eredmények összehasonlító elemzése

32.

3.3.3. Problémakatalógus

33.

3.3.4. Problémák csoportosítása

35.

3.3.5. A problémák kategorizálása, csoportosítása, szelektálása, összevetése a pedagógiai programmal 3.3.6.

Az

okok

elemzése,

35. célmeghatározás

előkészítése,

problémafeltáró-csoportok létrehozása

36.

3.3.7. A célok és prioritások megfogalmazása

37.

3.3.8. Intézkedési terv készítése

42.

3.4.1. Az intézkedési tervek megvalósításának előkészítése

45.

3.4.2. A partneri igény- és elégedettségmérés szabályozásának előkészítése

47.

3.4.3. Az intézkedési tervek megvalósítása

48.

3.4.4. Partneri igény- és elégedettségmérés szabályozása

52.

3.5.1. Az intézkedési terv megvalósításának felülvizsgálata

53.

3.5.2. A partnerközpontú működés helye az intézmény működésében 55. 3.5.3. Az intézkedési tervek követő értékelése és korrekciója

57.

3.5.4. Célok, célértékek vizsgálata

60.

3.6.1. Irányított önértékelés

61.

3.6.2. az irányított önértékelés folyamatában alkalmazott módszerek és a résztvevők köre

62.

3.6.3. Adottságok vizsgálatának összefoglalása

64.

2

3.6.3.1. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

64.

3.6.3.2. Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása 67. 3.6.3.3. Az intézmény pedagógiai/nevelési programjához gyűjtött adatok, információk

67.

3.6.3.4. A meglévő folyamatok szabályozottsága és teljes körűvé tétele 68. 3.6.3.5. Az erőforrások figyelembevételének módja

69.

3.6.3.6. A partneri igények figyelembevételének módja

72.

3.6.4. Eredmények vizsgálatának összefoglalása

73.

3.6.4.1. A munkatársak bevonásának mértéke

73.

3.6.4.2. A közvetlen partnerek (kisgyermekek, tanulók, szülők, fenntartók, középiskolák) elégedettsége

76.

3.6.4.3. A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága

81.

3.6.4.4. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredménye

82.

3.6.4.5. A folyamatos fejlesztés és eredményei

83.

3.6.4.6. A kitűzött célok elérése, megvalósítása

84.

3.6.4.7. Az intézményi erőforrások felhasználásának hatékonysága 90. 3.6.5. Összegzés IV.

91.

A COMENIUS 2000 program felhasználhatóságának lehetőségei 4.1. MIP mikor, hogyan?

94.

4.2. A program működtetésének lehetőségei

96.

3

4.3. A fenntarthatóság. A tanulói és a szülői kérdőívek összehasonlító elemzése.

101.

4.3.1. A tanulói kérdőívek tapasztalata, az elmúlt három év eredményei alapján.

101.

4.3.2. A szülői kérdőívek tapasztalatai, az elmúlt három év eredményei alapján

103.

4.4. A programban megismert, tanórán felhasználható néhány módszer bemutatása

105.

4.5. Intézményi Klubhálózat létrehozásáról, jövőjéről

110.

4.5.1. A horizontális tanulás sajátosságai

110.

4.5.2. A klubfoglalkozások tervezési és megvalósítási feladatai

114.

4.5.3. Stratégiai terv készítése

115.

4.5.4. A foglalkozások tervezése

116.

4.5.5. A klubházigazda szervezési feladatai a foglakozás előtt

117.

4.5.6. A moderáció feladatai

118.

4.5.7. Visszacsatolás és módosítás a tervezésben

119.

4.5.8. Az intézményi klubhálózat működésének tapasztalatai

119.

V. Zárógondolatok

122.

Bibliográfia

123.

Mellékletek

126.

4

,, Mit nem tudsz, mástól kérdezve tanulni ne szégyelld: Tudni derék valamit, hiba mit sem akarni tanulni” / Cato / I. Bevezetés A témaválasztás indoklása Intézményünk hosszas előkészítő munka után 2000. februárjában készítette el és nyújtotta be pályázatát az Oktatási Minisztérium által meghirdetett COMENIUS 2000 minőségfejlesztési program I. szintjének megvalósítására. A minőségi kör munkájában én is feladatot kaptam, így aktív részvevője voltam a program kiépítésének. Akkor kapcsolódtunk ebbe a munkába, amikor a hazai tapasztalatok még nem kerültek napvilágra, ezért úttörőkként jártuk végig ezt az utat. A program kiépítésében oroszlánrészt vállat az iskola vezetősége, nem csak a támogatás biztosításával, de aktív részvételükkel egyaránt. A szervezet minden tagját sikerült bevonni a munkába, de valótlant állítanék, ha azt mondanám, hogy mindannyian elkötelezett hívévé váltak a minőségügynek. Hiszen lássuk be, hogy a magyar oktatásügy forradalminak nevezhető elmúlt 13 éve rengeteg felesleges munkát-, a pedagógusok többsége számára egyébként is idegen papírmunkát-, adminisztrációt hozott. Sokan gondolták úgy, hogy ez a program csak divatirányzat, eggyel több a politikai hatalomváltást túl nem élő, pedagógusokat sanyargató feladatok közül. A múlt század második felének oktatáspolitikája egyébként is rákényszeríttette a kollégákat arra, hogy központi irányítás alapján dolgozzanak, durva lenne, ha azt mondanám, ne gondolkodjanak? A minőségbiztosítási program óriási szemléletváltást követelt minden téren az intézmény összes dolgozójától.

5

A HUMÁN EXPANZIÓ TANÁCSADÓ támogatásával sikeresen indultunk el ezen az úton. A partnerközpontú működés során szerzett tapasztalataink alapján fogalmaztuk meg további feladatainkat:
A partnerközpontú működés továbbfejlesztése
A szervezeti kultúra fejlesztése
A folyamatok szabályozása. Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy bemutassam a partnerközpontú működés

kiépítésének

folyamatát

intézményünkben,

valamint

a

fenntarthatóság lehetőségeit. Mindeközben a következő kérdésekre kerestem választ: A minőségi szemlélet kialakulása, meghonosodása mennyiben hatott intézményünk oktató-nevelő tevékenységére a hétköznapokban? Mennyiben változtatták meg az eredmények az intézmény életét a minőségi szempontok alkalmazásával? Melyek a minőségbiztosítási rendszer kiépítésének negatív tapasztalatai intézményi szinten? Milyen távlatokkal rendelkezik a minőségi kultúra elterjedése országos és intézményi szinten?

II. GONDOLATOK A MINŐSÉGFEJLESZTÉSRŐL 2.1. A minőség fogalmának megítélése Meglehetősen

furcsa

helyzet

amiben

vagyok,

néha

szinte

tudathasadásosnak mondható. Az elmúlt három év során jó néhány továbbképzés és felkészítőn vettem részvételt (megközelítőleg 200 óra) amely a minőségbiztosításról szólt. A kollégák akikkel itt találkoztam hasonló

6

gondokkal küzdöttek, hasonlóan gondolkodtak mint én. Előrevivő vitáinkat inkább a verseny szelleme hatotta át, semmint a program ab ovo elvetése. Klubházigazdaként is olyan kollégákkal találkoztam akik előre akartak lépni. Ha a tantárgyaimhoz kapcsolódó továbbképzésen vettem részt egy jóval tágabb körrel találkoztam. Ebben a miliőben az uralkodó irányvonal az értetlen fejcsóválástól a program teljes elvetéséig vonult. Pedig

mindannyian

találkoztunk

már

olyan

árúval,

olyan

szolgáltatással, amelyre azt mondtuk: minőségtelen! Mennyire másként ítélünk meg dolgokat, ha a pálya más-más térfelén állunk. Ha a probléma a saját térfelünkön merül fel készek vagyunk azt kisebbnek, a változás szükségességét kevésbé fontosnak megítélni. Azok, akik ennek az aszimmetrikus helyzetnek a megváltoztatására törekednek, minőségfejlesztési, minőségirányítási tevékenységet végeznek. Persze a változtatás nehéz, mert a korábban bevált, biztonságot nyújtó működéshez ragaszkodunk még akkor is, ha magunk is tisztában vagyunk annak hiányosságaival. A problémákkal, a jobbítást szolgáló javaslatokkal azonban szembe kell nézni. Az a szervezet, amelyik erre nem képes vagy nem hajlandó számítson rá, hogy partnerei máshol keresik majd igényeik kielégítését. Az oktatás szolgáltatásait a törvény értelmében, bizonyos korban mindenkinek kötelező igénybe venni. Ezért minden intézmény számára fontos a minőség. Mi a minőség? A fogalomnak több magyarázata is van, ami mindegyikben azonos, hogy hangsúlyozza: a szolgáltatásnak a minőségét -

a partnerek tágan értelmezett igényei alapján,

-

önállóan, az adott szervezet saját működésére vonatkoztatva,

-

a szolgáltatás szervezése és a szolgáltatást végzők elkötelezettségére értelmezve

7

-

a folyamatos újraértelmezés és javítás körülményét szem előtt tartva kell megfogalmaznia. A következő fokozat, amikor már nem csak a nyújtott szolgáltatás

minőségét vizsgáljuk, hanem azt is, mit kell nyújtanunk azért, hogy partnereink igényeivel találkozzék a szolgáltatás. Az egyesülő Európába igyekvő Magyarországon humán erőforrás fejlesztési feladatként fogalmazódott meg a minőségbiztosítás kiterjesztése a közoktatási intézményekre. Az európai konformitásra törekvés igénye diktálta a minőségi folyamat európai normáinak hazai alkalmazását. A közoktatási intézmények legfontosabb partnerei a -

gyerekek,

-

a tanulók,

-

a pedagógusok,

-

a pedagógiai munkát segítő munkatársak valamint a

-

szülők és fenntartók, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára Legfontosabb partnereink a gyerekek, tanulók, akiknek véleménye

meghatározhatja az intézmény jövőjét. Igényeik felmérése és annak beépítése az iskola nevelő-oktató munkájába a cél. A gyerekek és a szülők célja gyakran azonos: a gyerekek biztonságos, kellemes környezetben tanulhassak, érezzék jól magukat az intézményben. A nevelőtestület, a nem pedagógus munkatársak szintén meghatározó partnerei az intézménynek. Az ő elégedetlenségük belső konfliktushoz, kontraszelekcióhoz vezethet. Az

intézményfenntartó

önkormányzat

az

intézmények

egyik

legfontosabb megrendelői. A következő iskolafokozat véleménye megfogalmazása mellett sajátos igényeinek is hangot adhat.

8

Vajon meg lehet felelni ennyi igénynek? Nyilvánvalóan nem. Nem is ez a cél, hanem az intézményeknek saját minőségfogalmat kell megfogalmaznia a megismert igények alapján. Akkor érhetünk el sikereket, ha építünk a saját intézményi hagyományainkra és erősségeinkre, miközben egyensúlyt termetünk a partnerek igényei között. Ez megóv bennünket attól is, hogy szolgalelkűen próbáljuk kiszolgálni a gyakran változó partneri igényeket. 2.2 . Minőség: javítás, fejlesztés Ahhoz, hogy az intézmény működését közelíteni tudjuk a partnerek igényéhez, szükség van elégedettségük és igényeik pontos felmérésére. Ehhez minden partnercsoportnak megfelelő módszereket kell választani. Ezek lehetnek a tanulók esetében: kérdőívek, kiscsoportos beszélgetések megfigyelések. A szülőkhöz is fordulhatunk kérdőívekkel, de rendezzünk fórumokat is. A munkatársak esetében szintén számos lehetőség közül választhatunk. A belső elégedettség megismerése és az annak alapján elhatározott javítási, fejlesztési akciók megvalósítása az intézmény jövőjének egyik meghatározója, így az intézmény egyik kulcsfeladata. A partnerek elégedettségének mérése és elemzése lehetőséget teremt az intézményvezető számára, hogy:  pozícionálja

intézményét

és

kidolgozza

hosszú

távú,

megalapozott stratégiáját,  tényekkel, adatokkal alátámasztott fejlesztési elképzeléseihez fenntartói vagy pályázati támogatást kérjen,  a rendelkezésre álló erőforrásokat a partnerek elvárásainak megfelelő irányok fejlesztésére fordítja.

9

2.3 . A partnerközpontúságról A minőségfejlesztés alapvető értékének, a partnerközpontúságra való törekvésnek

a

Szemléletváltásra

legkomolyabb van

szükség

akadálya ahhoz,

az

hogy

oktatás mindenki

közelmúltja. belássa

a

partnerközpontúság segíti az oktatási intézmény partner köre közötti kölcsönös elkötelezettség kialakulását. Arra ösztönöz, hogy az intézmény ismerje meg partnerei igényeit, ennek alapján alkossa meg küldetésnyilatkozatát. Kísérje figyelemmel annak teljesülését és végezze el a szükséges korrekciókat (PDCA/SDCA). A partnerközpontú működés során nagyon fontos, hogy ne csak nagy horderejű változtatásokban gondolkodjunk, hiszen a kis dolgok határozzák meg mindennapi közérzetünket. Ahhoz, hogy a program ne fulladjon ki idő előtt tanácsos az alábbiakat szem előtt tartani: A. A partnerközpontúság elsősorban az oktatási intézményeknek fontos.

Napi

munkánk

során

leginkább

partnereink

visszajelzésében bízhatunk. B. Szakmai kérdésekben partnereink különböző felkészültségűek. Ez nem biztos, hogy hátrány, mivel ,,kívülről” látják a dolgokat, és éppen ez a kötetlenség teszi a véleményeket megalapozottá. C. Ne tekintsük partnereinket feneketlen zsáknak, ami csak elnyeli a teljesített követeléseket. A megbecsült szülő, gyermek stb. elkötelezett hívévé válik az intézménynek. D. A partnerközpontú működés a különböző partneri csoportok folyamatos megismerését, összedolgozását, szakmai célokká emelését és azok megvalósítását jelenti, nem pedig egyedi igények azonnali és kritika nélküli kiszolgálását. E. A partnerközpontú működés nem feltétlenül jelent több munkát, azt azonban igen, hogy más szemlélettel, tudatosabban

10

tevékenykedjünk. Ez a szemlélet ésszerűbb és célszerűbb szervezést tesz lehetővé, vagyis felesleges tevékenységek kiiktatását. 1 III. A COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési Program I. intézményi modell kiépítése 3.1.1. Intézményi nyitott önértékelés Bevezető A ma oktatásában minden résztvevő közösség számára alapvető követelménnyé kell válni a minőségi munkára való törekvésnek. A

társadalom

gyors

változásai

és

változó

igényei

nagy

alkalmazkodóképességet, szoros kapcsolatrendszer kiépítését követeli a folyamathoz kapcsolódó partnerektől. Egy intézmény belső önértékelése segít a felszínen és felszín alatt lejátszódó folyamatok feltárásában, s lehetőséget ad ezek társadalmilag helyes irányba történő befolyásolására. Intézményi összefoglalónkban nem új tevékenységről számolunk be. Intézményi helyzetértékelésünket a két évvel ezelőtt történt vezetőváltás után folyamatosan végeztük. Ebben a két évben a korábban is széles körű és aktív munkát végző nevelői csoport tevékenysége került az intézményi munka homlokterébe. /Ezt pályázati anyagunk indoklásában is részleteztük. A Comenius pályázat beadásakor történt egy jelentős helyzetértékelő munka,

de

már

előtte

is

rákényszerült

a

nevelőtestület

alapvető

irányváltoztatások megfogalmazására. • Átfogó és szervezett fejlesztő tevékenység beindítása alsó tagozatban. • Diákönkormányzat szélesítése. A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program Minőségfejlesztési Kézikönyv I. 1-10. 1

11

• Taneszköz fejlesztés. • Folyamatos belső mérések végzése /tantárgyi/ • Szoros kapcsolat kiépítése a szülőkkel. Az elmúlt két évben a nevelőtestület belátta, hogy • a problémák megoldásához azok feltárása szükséges • a neveléshez kötődő belső és külső partnereket a tervezés pillanatától be kell vonni az intézmény munkájába • a partnerekkel való kapcsolatfelvétel segít az elvárások kölcsönös megismerésében. Az önértékelés kezdetén már voltak /nem rendszerezett/ tapasztalatok. A mostani önértékelés az intézmény egészét vette vizsgálat alá. Végrehajtása a nevelőtestület körében történt 85 %-os részvételi aránnyal /betegség miatt/. Az önértékelés a SWOT-analizis módszerével került megvalósításra. A nevelőtestület közreműködő volt, melyet az önértékelés részletes elemzése is bizonyít. A minőségi csoport előkészítő munkáját a pedagógusok egyéni megítélő, adatgyűjtő munkája követte. A hét kiscsoportban elvégzett felmérés alapján történt a dimenziók összesítése, a logikai összefüggések és csoportosítások meghatározása, majd az állítások rangsorolása a SWOT módszer iránymutatása alapján. A nyitott önértékelést október 2. hetében két alkalommal délután végeztük. A priorizálás elvégzése után alakult ki az önértékelés részletes eredménye, melyet a pedagógiai programmal is összehasonlítottunk. Ezekből a következő tapasztalatokat vontuk le.

12

3.1.2. Nyitott önértékelés részletes eredménye Kollégáink az erősségeink között felsorolták: -

nevelő-diák viszony

-

szakmai munka színvonala

-

személyiségfejlesztés

-

belső intézményi viszonyok

-

jó kapcsolat a szülőkkel

-

aktív bekapcsolódás a közösség programjaiba

-

barátságos, kultúrált iskolai környezet

A lehetőségeknél az alábbi címszavak alá csoportosíthatunk: -

oktató-nevelő munka

-

az intézmény külső kapcsolatai

-

a szülők megnyerése, a nevelési célok megvalósítása

-

továbbképzési lehetőségek fokozottabb kihasználása (saját erő)

-

önállóság növekedése a gazdálkodásban (belső átcsoportosíthatóság)

-

pályázati lehetőségek megragadása

Gyengeségeinket a következő színtereken látták a kollégák: -

nevelés-oktatás

-

szülőkkel való kapcsolat

-

nevelőtestület

-

tárgyi feltételek hiányosságai

-

gyenge intézményi érdekegyesítési tevékenység a külső kapcsolatokban

Fenyegetettségek: -

család, társadalom

-

intézmény és a partnerei közötti viszony

13

-

anyagi lehetőségek

3.1.3. A nyitott önértékelés és a pedagógiai program összehasonlításából adódó megfigyelések, következtetések Mivel intézményünk korábban teljes körű önértékelést nem végzett /csak részterületek elemzése történt/, ezért önértékelésünk eredményeit csak a pedagógiai programmal tudjuk összevetni, elemezni. Tapasztalataink alapján a következő összegzést alakítottuk

ki

intézményünkről. EREDMÉNYEINK, ERŐSSÉGEINK Az intézmény két község közös fenntartású általános iskolája. Az ajkai iparvidék peremén fekszik. Az elmúlt évtized társadalmi változásai környékünkön is jelentősek voltak, s ezt a családok általában negatívan élték meg /életkörülmények romlása/. A körülmények /tanuló létszám, ideális osztály létszámok/ lehetővé tették a pedagógiai programban célként kitűzött barátságos, családias iskolai légkör kialakítását. A nevelőtestület egy évtizede változatlan összetétele biztosítja a szakmai és pedagógiai munka folytonosságát. A fentiek adtak lehetőséget tanulói tehetséggondozás erősítésére, és az évek alatt egyre gyakrabban jelentkező hátrányos helyzet enyhítésére pedagógiai módszerekkel. Megelégedéssel állapítottuk meg, hogy erősödött az

14

önállóság a nevelői szakmai munkában, s ez egy kiegyensúlyozott oktatási színvonalat eredményez. A személyi feltételek javultak. /rajz és történelem egyszakos tanári oklevelet szerzett két kolléga/ A hátrányos helyzetű tanulók szervezett órarendi és nevelői társadalmi munkában végzett felzárkóztatása több kollégánál mindennapossá vált. Néhány kolléga fogékony új módszerek kipróbálására. Informatikus szaktanárral rendelkezünk, így büszkén mondhatjuk, hogy erősségünk a terület e környék iskoláihoz viszonyítva /tanulói téren/. Az iskolavezetés nyíltsága elősegítette a helyes értékrend irányába való elmozdulást. Erősödött munkaközösségeink /alsó tagozatos, osztályfőnöki/ önállósága, szakmai munkája. A nyíltabb nevelőtestületi légkör eredménye az „ alakuló demokrácia ’’ , de ez még nem jellemző a közalkalmazottak teljes körére. Sikerült megőrizni, sőt erősíteni az iskolán kívüli rendezvényeken való részvételt. Jelentős előrelépés történt az elmúlt két évben a barátságosabb iskolai környezet kialakításában. Törekszünk a komplex személyiségfejlesztésre. Szakköri kínálatunk széles /természetjáró, informatika, honismereti, zenei/. Ebben a tanévben indítottunk művészeti alapiskolai képzéseket, tánc- és képzőművészeti szakon, három tanulócsoportban, 47 tanulóval. Kiszélesedett a tanulói pályázatok köre. Az elmúlt tanévben 53 tanulónk vett részt egyéni pályázatokon /irodalmi, környezetvédelmi, képzőművészeti/, ahol országos eredményeink születtek.

LEHETŐSÉGEINK közül a következőket emeljük ki:

15

A szakkörök, szabadidős programok további bővítése tanulói és szülői igény is. Oktató

munkánk

erősödése

lenne

várható

a

módszertani

egységesítéstől, főleg alsó tagozatban örömmel tapasztaltuk, hogy a kollégák várakozással és optimizmussal tekintenek a minőségbiztosítási rendszer kiépítésére is. A bevezetett szülői nyílt napok sikeresek, de felső tagozatban még érdektelenség jellemzi őket. Fontos

az

elégedett

szülői

kör

szélesítése,

tájékoztatási,

kapcsolatteremtési eszközökkel. Jobban kell inspirálni tanulóinkat a pályázatokon való részvételre.

FEJLESZTENDŐ TERÜLETEINK – GYENGESÉGEINK A viselkedészavarral, pszichológiai problémákkal, dislexia, stb. gondokkal küszködő tanulóink helyben történő fejlesztésének nincsenek meg a szakmai és pénzügyi feltételei. Az intézményi dokumentumok mélyebb megismerése szükséges, hisz ez hozhatja az egységesebb értelmezést és követelményrendszert. Szülői-pedagógiai ismereteink szélesítése /előadások, tanácsadás/. Az évtizedekkel ezelőtt élt tanár-család kapcsolat újjáélesztése /családlátogatások/. A harmadik pontban jelzett nevelőtestületi gyengeségeink nem mindennaposak, de sajnos valósak. Megoldásuk nehéz, mert nemcsak intézményi, hanem magánéleti jellegűek. Az informatikai képzettség emelése fontos szakmai cél, hisz ez a jövő oktatásának alapja.

16

A FEJLESZTÉST AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK /FENYEGETÉSEK/ Az önkormányzatok által biztosított anyagi eszközök a fejlesztésre nem, csak a szintentartásra elegendők. Itt jelentkeznek /2. pont/ az intézmény mindennapi életét állandóan veszélyben tartó felvetések. Mivel ezek már közel egy évtizede léteznek, orvoslásukra módszereket nehéz találni. Megoldásukat a mindennapos munkakapcsolat során jelentkező ellentétek azonnali tisztázása jelentheti.

A minőségi csoport a nyitott önértékelés időszakában /összesítése után/ tapasztalva a nevelőtestületet érintő gyengeségeknél és veszélyeknél jelentkező felvetéseket, egy kérdőíves nevelőtestületi klíma mérést is végzett. Ennek kiértékelése folyamatban van. Kiértékelés utáni megvitatása, elemzése remélhetőleg belső területen felmerült problémák tompítását elősegíti. A minőségi csoport a nyitott önértékelést sikeresnek ítéli, mert minden területen úgy érezzük a valós kép tárult elénk. További – folyamatos – nevelőtestületi elemzése, megvitatása fejlesztő hatású lehet. 3.2.1. Partnerazonosítás folyamatáról készült összefoglaló Módszertani bevezetés A COMENIUS I. program második szakaszának első lépéseként a közvetett és közvetlen partnereink azonosítását végeztük el. Minőségi csoportunk Brainstorning alkalmazásával összegyűjtötte a két csoportba sorolható partnereinket, amiről listát készítettünk. Ezt a listát a

17

tantestület rendelkezésére bocsátottuk, majd a kollégák kiegészítették azt. Következő találkozásunkkor a kiegészített lista alapján egy ötös skálán helyeztük el fontossági sorrendben a partnereket. A listák összegyűjtése után a minőségi csoport a kapott pontszámok alapján felállította a partneri prioritásrendet. Ennek eredményét újra a tantestület elé vittük, ahol megvitattuk a kapott

eredményt,

munkafolyamatát

melyet

egyhangúlag

Gantt-diagramal

elfogadtunk.

ábrázoltuk,

melyen

A

2.

szakasz

feltüntettük

a

feladatokat, célokat, idő intervallumokat, a felelősök nevét és a teljesítés dátumát.

3.2.2. A partneri kommunikáció meghatározása A partnerazonosítás és a priorítás megállapítása utáni első lépés volt, hogy felállítsuk, megállapítsuk azokat a szempontokat, amelyek alapján felmérhetjük partnereink igényét. Ennek a folyamatnak az eljárásrendjéhez szintén Brainstorningot alkalmaztunk. Minden javaslatot listára vettünk, majd a legépelt szempontsorra a kollégák egy ötös skálát alkalmazva fontossági sorrendet állítottak fel. Ennek kiértékelése után megkaptuk azt a szempontsort, amely alapján a táblázatunkat elkészítettük. Ezen feltüntettük vízszintesen az öt legfontosabbnak tartott partner nevét, függőlegesen a szempontokat, amelyek alapján kérdéseinket kívánjuk feltenni (kérdőív, interjú). A

táblázat

megfelelő

rovatában

jelöltük,

hogy

kitől

milyen

témakörökben szeretnénk választ kapni kérdéseinkre. A szempontsort bemutattuk a kollégáknak és elfogadásra ajánlottuk fel.

18

Célunk a szempontsor elkészítésével az volt, hogy világos, áttekinthető anyag legyen a kezünkben. Ennek alapján első ránézésre mindenki számára világos lesz, melyek azok a kérdések, amelyekre választ szeretnénk kapni ahhoz, hogy munkánkban megerősítsen bennünket, illetve feltárja azokat a hiányosságokat, amelyek felülvizsgálatával javíthatunk azon. A szempontsor táblázatba rendezésével láthatóvá váltak azok az elemek, melyek a különböző partnereknél lehetővé teszik az elégedettség és az igények összehasonlítását. A partnerazonosítás eredményeként kapott listát táblázatba rendeztük, amelyhez címlistát rendeltünk. Ezen feltüntettük partnereink nevét, címét, elérhetőségét, a kapcsolattartás módját, azoknak a személyeknek a nevével, akiket az adott intézményben, szervezetben meg lehet keresni. 3.2.3. A partnerazonosítás folyamatának (eljárásrendjének) meghatározása Az eljárásrendet táblázatba foglaltuk. Ebben meghatároztuk azokat a feladatokat, irányvonalakat, amelyek tartalmazták azokat a témaköröket, amikről információhoz szeretnénk jutni. A különböző témakörökhöz hozzárendeltük azokat a partnereket, akiket mérni szeretnénk /gyerekek, szülők, pedagógus és nem pedagógus munkatársak, fenntartók, középiskolák/. Évenként ismételjük partnereink meghatározását és a prioritás felállítását. Az új szempontsor összeállítását (nevelő-oktató munka minősége, eredményessége, pedagógus személyisége, iskola és család kapcsolata kivételével) is éves periódusban ismételjük. Feltüntettük kit, milyen módon kérdezünk meg a felülvizsgálatok során: Kérdőív: gyerek szülők pedagógusok Interjú – irányított: fenntartók középiskolák

19

Interjú – közvetett: nem pedagógus munkatársak Meghatároztuk a mérések gyakoriságát, időpontját és kiválasztottuk a mérést végző elemző személyek nevét. A feladatokhoz konkrét személyeket rendeltünk abban bízva, hogy a folyamatosság, a számon kérhetőség a nagyobb rálátás így garantált lesz. Meghatároztuk a dokumentumok és adatok tárolásának módját. A megjegyzés rovatban a visszacsatolás módját rögzítettük. 3.2.4. A partnerek igényeinek, elégettségének felmérése Bevezetés A mi iskolánk kis iskola, 8 évfolyammal működik. Településünk a Kristály-völgy peremvidékén helyezkedik el, viszonylag mégis közel a városhoz. Ahhoz, hogy tanulóinkat meg tudjuk tartani, - sőt jól érezzék magukat nálunk úgy, hogy közben kompatíbilis ismeretekhez jutva, bármely középiskola nyitva legyen számukra -, tudnunk kellett azt, mi a véleményük, elvárásuk nekik és szüleiknek az iskolában folyó munkáról. Mennyire elégedettek a közvetített tudás mennyiségével, minőségével, az iskola légkörével, környezetével. Ugyanakkor fontosnak

tartottuk,

hogy

ismerjük

munkatársaink

véleményét, a fenntartók és a leggyakrabban választott középiskolák igényeit és elvárásait is. A szükséges információk megszerzéséhez nem állt rendelkezésünkre már kipróbált módszer. Ezért magunknak kellett kemény munkával, rengeteg időt áldozva kidolgozni azokat az eszközöket, módszereket, amiknek használatával eredményt várhatunk. Kérdőíveket állítottunk össze tanulóink számára. Ugyancsak kérdőívvel mértük a szülők igényeit, elégedettségét.

20

Pedagógus

kollégáink

véleményének

összegyűjtésére

szintén

a

kérdőíves módszert választottuk. Közvetlen interjú elkészítése után jutottunk a nem pedagógus munkatársak véleményéhez. Minden esetben szigorúan ügyeltünk az anonimitásra, bízva abban, hogy így a válaszok őszinték, ezért előrevivők lesznek. Irányított interjúkat készítettünk a fenntartókkal és a középiskolával. Nem pedagógus munkatársainkkal közvetlen beszélgetést folytattunk. Intézményünkben az 1997-es évben már volt elégedettségmérés, ennek eredményeit azonban nem tudtuk felhasználni.. 3.2.5. Az igények meghatározásnak folyamata Ennek a munkának akkor van értelme, ha folyamatosan új információkhoz jutunk. Ezért megterveztük az elégedettség és igénymérés gyakoriságát, a módszerek milyenségét és ehhez társítottuk a mérést végző személyeket. Legfontosabb partnereinknél: a szülőknél, gyerekeknél, kollégáknál évenként, április második felében terveztük a mérést. A fenntartókat és a középiskolákat három évenként januárban kívánjuk megkérdezni. Az összehasonlíthatóság

és

a

folyamatosság

érdekében

mindig

azonos

módszereket fogunk alkalmazni, vagyis kérdőíves és interjún alapuló felméréseket végzünk. A

mérések

eredményét

számítógépes

adatfeldolgozás

után

táblázatokban, százalékosan hisztogramon és Pareto-diagrammal jelenítjük meg. Lásd mellékletek. Felméréseink visszaköszönő része az oktató-nevelő munka minősége és eredményessége. Ez lehetővé teszi, hogy partnereink igényeit összehasonlíthassuk egymással.

21

Kiválasztott módszereink pedig alkalmasak arra, hogy újra és újra ismételhetővé váljék a felmérés. Az elemző munkát terveink szerint az ideihez hasonlóan a minőségi kör tagjai végzik. Tanulóink között a 4., 6., 8. osztályban fókuszcsoportosan végeztünk felmérést. A kérdőívek kiosztását beszélgetés, illetve a minőségbiztosítás céljának ismertetése előzte meg. A gyerekek lelkesen fogadták a lehetőséget; és lelkiismeretes, meggondolt munkát végeztek a kérdőívek kitöltésénél. A szülőknek gyermekeik révén juttattuk el a kérdőíveket. Mégsem érhette őket váratlanul a kérés, hiszen szülői értekezleten és az iskola újságból is értesülhettek az iskolában folyó minőségbiztosítási munkáról. Mind a két fórumon adtunk információt és kértük segítségüket. Hangsúlyoztuk a sérthetetlenséget az anonimitással, a kérdőívekhez mellékelt borítékokkal. A kérdőíveket a kijelölt 8. osztályos tanulók szedték össze osztályonként, dobozokba. A kollégák előzetes, közös megbeszélés alapján önállóan töltötték ki lapjaikat, majd a kijelölt asztalon helyezhették el. Itt is ügyeltünk a névtelenség megtartására, bár érdekes módon voltak, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy véleményüket kézjelükkel lássák el. Az interjútervek fő vonalát eljuttattuk az érintettekhez, és időpont egyeztetés

után

folytattuk

le

a

megbeszélgetéseket,

amelyeket

jegyzőkönyvekben rögzítettünk. Ezeket áttekintésre, jóváhagyásra visszajuttattuk partnereinkhez. A tanulói kérdőíveket a minőségi csoport tagjai dolgozták fel, aminek eredményét Excel-táblázatban rögzítettük. Ugyanígy jártunk el a pedagógus kérdőívekkel is, melyeknek eredményeit hisztogrammal ábrázoltuk. Ezen belül a kiválasztott elemeket kördiagram tesz látványosabbá.

22

Számítógépes

feldolgozást

választottunk

a

szülői

kérdőívek

kiértékeléséhez, aminek alapján a kérdésekre kapott válaszok eredményeit átlagoltuk. Az iskolai és osztályátlagokat Pareto-diagrammon és hisztogramon jelenítettünk meg. A kapott adatokat lemezen, a számítógép memóriájában és nyomtatott formában papíron is tároljuk. A minőségi kör javaslata alapján a kitöltött kérdőíveket négy évig őrizzük meg az iskola archívumában. Volt javaslat ennél hosszabb ideig tartó megőrzésre is. Mivel a feldolgozott adatokból dolgozunk – ezek pedig több formában is rendelkezésünkre állnak /lásd fenn/, a kérdőíveket és interjú-terveket szintén több formában /elektronikus, papír/ „elmentettük” – ezért az iratkötegek hosszabb ideig való tárolását feleslegesnek látjuk. A számítógép használata szinte korlátlan lehetőségeket biztosít az adatfeldolgozásban is. Az összegyűlt adatokat, eredményeket változatosan tudjuk szelektálni, csoportosítani, összehasonlítani. Lehetőséget kapunk az új adatoknak a régiekkel történő összevetésére, a leggyorsabban, a lehető legváltozatosabb szempontok alapján.

3.2.6. A felmérések eredményeinek rögzítése 3.2.6.1.Tanulói kérdőívek összesítése Partnerazonosító listánkon a legfontosabb helyet a gyerekek, tanulóink foglalják el. Velük találkozunk naponta, ismerjük egymás személyiség jegyeit, hangulatait. Nem túlzás ezt állítani, hiszen iskolánk kis létszámú – jelenleg 157 tanulónk van –osztályokkal működik.

23

Ismernünk kell tehát milyenek elvárásaik, mi a véleményük a közös munkánk eredményességéről. A három osztályban 59 kérdőívet osztottunk ki, és mind az 59-et gondosan kitöltve kaptuk vissza. Öt részre osztottuk a kérdőívet. Az első részben levéllel fordultunk a tanulókhoz, amelyben ismertettük a felmérés célját és biztosítottuk őket az anonimitásról. Itt jelölték osztályukat és nemüket. A második részben állításokat soroltunk fel a pedagógusok munkájáról, személyiségéről , a tanuláshoz való viszonyukról. Az állításokról meg kellett állapítaniuk, hogy véleményük szerint az igaz, vagy sem. A harmadik-negyedik részben 1-5-ig osztályozták a felsorolt állításokat aszerint, hogy mennyire tartották igaznak, illetve jellemzőnek azokat. Iskolánk környezetéről, a pedagógusok munkájáról, személyiségéről kérdeztük a véleményüket. Végül az iskola programkínálatát osztályozták. Az adatokat Exceltáblázatokba foglaltuk osztályonként, illetve összesítve. Feltüntettük az adott válaszok számát, átlagát; és azt is, hogy kiktől – osztály, fiú, lány – kaptuk a válaszokat. A kérdőívben a fő hangsúlyt a pedagógusi munkára – oktató-nevelő munka eredményességére , minőségére, a pedagógusok személyiségére – helyeztük. Nagyon fontos volt számunkra a tanórán kívüli tevékenységekről alkotott vélemény is. Ezek a fő szempontok köszönnek vissza a szülői és pedagógusi kérdőívekben is. Az interjúk tárgya is ezekből a témakörökből kerültek ki. A következő években is ezeknek a szempontoknak a vizsgálatát kívánjuk folytatni.

3.2.6.2. Szülői kérdőív eredményeinek összefoglalója

24

A szülői elégedettségméréshez kérdőívet állítottunk össze, amely négy kérdéskört ölelt fel. Levélben mondtuk el, hogy mennyire fontos szülőnek, pedagógusnak egyaránt a jó együttműködés; hogy a gyerekek érdekében várjuk segítségüket, biztosítva a névtelenséget és személyiségi jogaik sérthetetlenségét. Az első oldalon 7 kérdésből álló kérdéssor volt, amelyben a válaszadó adatairól érdeklődtünk. A rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt a széleskörű szórásvizsgálatokat csak a későbbiekben tudjuk elvégezni. Az első részben az oktató-nevelő munkáról, a másodikban az iskola és a család

kapcsolatáról,

a

harmadikban

a

pedagógusokhoz

fűződő

kapcsolatukról, a negyedikben az iskolakultúra színvonaláról szerettünk volna véleményt kapni. Minden tanulónk /157/ vitt a szüleinek kérdőívet, vissza 139 érkezett, ebből 133 volt értékelhető – ez 84 %-ot jelent. A beérkezett adatokat számítógéppel dolgoztuk fel, a bevitt adatokat táblázatba rendeztük, átlagoltuk, a kapott eredményeket osztály- és iskolai szinten hisztogramon, Pareto-diagramon ábrázoltuk. A könnyebb érthetőség kedvéért az 1-5 skálán kellett a leginkább megfelelő értéket bekarikázunk minden kérdőíven. A kérdőívek eredményeit figyelembe véve fogjuk további munkánkat alakítani, megbeszélve ezt nevelőtestületi értekezleten a kollégákkal, és természetesen tájékoztatjuk a szülőket is szülői értekezleteken és az iskolaújságban egyaránt. Kevés javaslat érkezett – minden kérdőív végén lehetőséget adtunk a kérdéskörhöz fűződő vélemény kifejtésére -, ezek elismerően nyilatkoztak munkánkról, az intézményről; illetve építő jellegű javaslatok voltak. Igényként jelentkezett az alsó tagozatban egységesebb tanítási módszerek, eszközök

25

használata. A szülők kérték még az egységesebb, igazságosabb osztályozást, a tanulók közötti vitákba való hatékonyabb beavatkozást. Igényként merült fel az iskola életébe való aktívabb részvétel lehetősége. 3.2.6.3. A pedagógusok számára készített kérdőív összefoglalója

Kollégáinkhoz is levéllel fordultunk az első részben ugyanúgy, mint az előző két esetben a tanulóknál és a szülőknél tettük, természetesen szóban is adtunk tájékoztatást, megbeszéltük mit, miért kérdezünk. Sajnos azonban így is akadtak félreértések. A pedagógus kérdőív három kérdésből álló résszel folytatódott, amiből megtudtuk a válaszadó nemét, életkorát, beosztását. A kérdőívet 12 kolléga töltötte ki és juttatta vissza – 100 %. A szempontsornak megfelelően a nevelő-oktató munkáról, az iskola és család viszonyáról, az iskolakultúráról a pedagógus személyiségéről kérdeztük általában és konkrétan a véleményüket.

3.2.6.4. Informális interjú a nem pedagógus munkatársakkal

Iskolánkban hárman dolgoznak nem pedagógus munkakörben. Ezért úgy láttuk célszerűnek, ha velük interjút készítünk, és nem állítunk össze kérdőívet. Mivel mind a hármukkal közvetlen, kolegális kapcsolatban állunk, ezért az információs interjú metódusát választottuk. Kérdéseink a közérzetükre, kapcsolatukra a pedagógusokkal, a vezetéssel, gyerekekkel és a munkakörülményeikre vonatkozott.

26

3.2.6.5. Fenntartói interjú Interjút ad: Kovács József a fenntartó képviselője, Somlóvásárhely községi önkormányzat polgármestere Interjú célja: A fenntartó véleményének megismerése az általános iskola tevékenységéről A Comenius 2000 minőségfejlesztési program kapcsán a vélemények értékelésével, elemzésével esetlegesen a későbbiekben intézkedési terv készítése a felvetődött problémák megoldására Felvetődő témakörök:

l./ Mit tart az iskola erősségének, gyengeségének Az iskola erőssége a szervezettség a különböző területeken való működés jó összehangoltsága. Oktatási teljesítményeiről csak sokoldalú kiterjedt megalapozott tantárgyi mérések alapján lehetne objektív képet adni, s ezek jelenleg nem állnak rendelkezésünkre. A szaktárgyi oktatás jó teljesítményét igazolhatják (és igazolják) az egyes szakterületeken

elért kimagasló eredmények /rajzoktatás/. Erősnek

ítélhető az informatika oktatás színvonala /közvetett tapasztalatok alapján/ ismerve a tantárgyat gondozó nevelő hozzáállását és képességeit. A tanulók neveltségi szintje jó, megfelel a hagyományoknak és az elvárt társadalmi /kis és nagyközségi normáknak. Jellemző a fegyelmezett viselkedés tanórán kívül is /köszönés/. Vannak problémás tanulók, de néhány gyermek eseti magatartási problémáiból nem lehet negatív következtetéseket levonni az egész tanulóifjúságra nézve.

27

Pozitív elemként jelentkezett a beszélgetés során az iskola rendezett környezete /virágosítás, ünnepi díszítések/. Ezeket a fenntartó nagyon fontosnak tartja, hisz a mindennapi igényesség a környezetre nézve az egyik legfontosabb nevelő erő. Az intézményben tett látogatásai során a tantermekben rendet, tisztaságot, igényes tantermi környezetet talált. A környezet nevelő erejét igyekszik az iskola kihasználni. Javaslat: ezt a következő időkben megőrizni és tovább fokozni (a lehetséges eszközök, erők feltárásával) a szűk tanulói környezetben is. A mellékhelyiségek teljes felújítása után legyen igénye minden tanulónak az „új” környezet megóvása, megőrzése. A fenntartó képviselője elmondta, hogy az iskolai struktúra semmilyen alapjait érintő átszervezését nem tervezik a következő években. A tanulói létszám költségvetési szempontból, ha nem is optimális, de hosszabb távra (3-4év) is elfogadható képet ad. Minden realitása megvan annak, hogy a normatív támogatások önerőből való kiegészítésével a jelenlegi szinten az oktatási színvonal fenntartható. A polgármester úr elismerte, hogy bizonyos területeken lehetne a fejlesztés intenzívebb, de ilyenek a lehetőségek. Ismeri a környező iskolák szakmai és tárgyi feltételeit, s ezekkel összehasonlítva megállapítja, hogy az intézmény kedvező helyzetben van. Az elmúlt években elkészült korszerű fűtési rendszer, felújított tanterem belsők (aljzat, bútorzat) kialakított új tantermek (informatika, háztartástan, rajz) magas színvonalúak, s külső tényezőként jelennek meg az oktatási színvonal lehetséges emeléséhez. A tárgyi feltételek az anyagi erőforrások rendelkezésre állásával fokozatosan valósulhatnak meg az elkészített 3 éves Eszközfejlesztési terv alapján.

28

Jónak ítélhető az a koncepció, hogy periódusonként 1-1 tantárgy eszközrendszerének pótlása, szintre hozása valósul meg. Ehhez a fenntartó az eddigiekhez hasonló mértékű anyagi segítséget tud adni. Az intézmény humán erőforrásai a lehetőségekhez képest megfelelőek. A szakos ellátottság nehezen lenne tovább javítható, hisz a nevelőtestület létszáma, személyi összetétele, illetve a tantárgyak óraszáma erre nem ad lehetőséget. Jó, hogy a pedagógusok törekednek az önképzésre, szervezett tanfolyami képzéseken vesznek részt. Az elmúlt években 2 fő szerzett újabb főiskolai oklevelet, javítva a szakos ellátottság mértékét. Ha nevelői igény erre lesz /újabb szak végzésére/ javasolt annak indokoltsága esetén támogatni. Javaslat: fokozott odafigyeléssel lehetőségek keresése a német és informatika tantárgyak nevelői utánpótlásának biztosítására. /Pápa-német főiskolai szak indul, pedagógusok informatikai továbbképzése/ Összefoglalva elmondható: a szakos ellátottság megfelelő. A továbbképzés kihasználtsága jó, az iskola továbbképzési rendszere szervezetten működik. Javaslat: továbbra is a tanulókat, tehát a nevelést, oktatási célokat szolgáló, szakmailag minél gyorsabban megtérülő, nevelő-oktató munkába beépíthető továbbképzéseket kell szorgalmazni. Fontos terület kell, hogy legyen a fejlesztő pedagógiára való nevelői felkészítés, hisz egyre több tanuló küzd e területhez kötődő problémákkal. Ezeket helyben kell kezelni, ehhez kell alsó és felső tagozatban hozzáértő nevelőket képezni legalább középfokú szinten /120 órás fejlesztő pedagógusi tanfolyamok végzésének szükségessége/. Legoptimálisabb a logopédus képzésre való beiskolázás lenne egy nevelő részéről.

29

Vezetési struktúra elemzése során megállapításra került, hogy érződik a munkamegosztásra való törekvés. A vezetési struktúra tervezte jó, teljes kiépüléséhez, optimális funkcionálásához kifutási időre van szükség. Javaslat:

további

konszenzus

keresés

a

nevelő-testület

megosztottságának csökkentésére (vezetés és nevelők, nevelők és nevelők között) Fontos, hogy a nevelő-testületet az egy irányba haladás megerősödése jellemezze a nevelés-oktatás minden területén. A kiemelt munkáért járó kereset kiegészítés elismerése legyen a munkának, az elért eredmények tükrében. Javaslatként (tanácsként) elhangzott, hogy a helyettesítések és túlórák arányos éves elosztásával is javíthatók a nevelőtestület belső viszonyai (javul a nevelők hangulata, anyagi helyzete). A

minőségbiztosítást a fenntartó nagyon fontosnak ítéli.

Ez

megmozgatja az intézmény belső életét. Szorosabbá teszi az eddigi kapcsolatát a használókkal, javítja a még felszínre nem került hiányosságokat, lehetőségeket ad ezek javítása. A polgármester úr elismerését fejezte ki, hogy a nevelő-testület belevágott a minőségfejlesztési rendszer kiépítésébe. Megfogalmazott elvárások: A pedagógusok, mint egyének vállaljanak aktívabb szerepet a község életében. (vegyenek részt a községi ünnepélyeken stb.) Az iskola ragadjon meg, ezután minden tanórán és iskolán kívüli rendezvényt, amelyen tanulóink részt vesznek. Még ebben az évben lesz Millenniumi történelmi vetélkedő a Somló környéki iskoláknak. A fenntartó fontosnak tartja, hogy az iskola mutassa meg munkáját kifelé, legyen nyitott.

30

Javasolja, hogy a pályázatokon /tanulói, intézményi/ ezután is, szorgalmasan vegyünk részt. A kapcsolattartás javítására, /fenntartó-intézményvezetés között / javasolja a többszöri személyes beszélgetést. Ez javítja az információ áramlást, segíti az intézményi munka szélesebb megismerését. A somlóvásárhelyi polgármester által elmondottakhoz csatlakozott és azokkal egyetértett Somlójenő polgármestere, Nemes Attila is. Az interjút készítette a minőségi csoport megbízása alapján Rémai László az Általános Iskola igazgatója.

3.2.6.6. Összefoglaló a középiskolával végzett interjúról

Az interjút a tanulóink által továbbtanulásra gyakran választott ajkai Bánki Donát Szakközépiskola igazgató helyettesével

Stolár Mihállyal

végeztük. Előkészítése és részletezése a helyi dokumentációban megtalálható. Megkeresésünknek a középiskola képviselője nagyon örült, mivel ilyenre még nem volt példa. Telefonon történő előzetes megbeszélést –az interjú vezérfonal ismertetése- követte az interjú elkészítése. A tapasztalatok összegzése: Az általános és középiskola közötti kapcsolattartás jó, a középiskola növelni kívánja a tanév során az iskolánkban tett nevelői látogatások számát. A félévi és tanév végi eredményekről minden esetben értesítik az általános iskolákat. A szaktárgyak körül főleg a reál tárgyaknál jelentkeznek problémák.

31

Javasolt a középiskola követelményének megismerése, olyan általános iskolai értékelési rendszer létrehozása, amely igazodik a középiskola igényeihez. Az alapkészségekre kell nagyobb súlyt helyezni matematikából és informatikából. Erősíteni kell az alapkészségek elsajátítása során a gyakorlást is. Lehetőséget biztosít a középiskola nevelőink hospitálására, a tanórák látogatására. 3.3.1. Igények elemzése Módszertani bevezetés A harmadik fázis első lépéseként a minőségi csoport feladata volt egy probléma és igény sor összeállítása. Ehhez a második szakasz eredményeit vettük alapul. Most mutatkozott meg, hogy milyen jó módszer volt az eredmények diagramon, hisztogramon való ábrázolása, hiszen könnyen áttekinthető, elemezhető anyag volt a kezünkben. Ebben a szakaszban a minőségi kör munkáját 3 kiscsoport segítette. A csoportok mindegyike más-más módszert alkalmazott a feladat megoldásánál, törekedve a legtöbb ok és a legjobb megoldás feltárására. Első lépésként a csoportmunka alapelveit tisztáztuk a kollégákkal: -

pontos cél megfogalmazás

-

mindenki véleménye fontos

-

konszenzusos döntéshozatalra való törekvés

-

véleménykülönbségekből adódó konfliktushelyzet felvállalása

-

egymás támogatása, elfogadása, bizalom egymás iránt

-

közös célkitűzés a működésük javítása

-

rendszeres ellenőrzés a csoport munkában Ezen alapelvek elfogadása után kezdődhetett az első munkaszakasz

megoldása

32

3.3.2. Az eredmények összehasonlító elemzése Táblázatot készítettünk, amelyben a szempontsor alapján rendeztük partnereink igényeit, a felmerült problémákat. Ezzel lehetővé vált ezek összehasonlító elemzése is. Ezt vetettük össze az első szakaszban elkészült nyitott önértékelés külső intézményi képével. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire értékeltük reálisan helyzetünket, hol esik egybe, hol különbözik partnereink rólunk alkotott képével – mennyire erősítik vagy éppen gyengítik azt. A kérdőívek tartalmából következik, hogy „lyukak” is keletkeztek a táblázatban, hiszen a nyitott önértékelésben eleve nem merülhetett fel minden probléma ami a kérdőívekben kijött. Pl. a tanulók egymás iránti tisztelete, megbecsülése. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezekkel a problémákkal nem kell foglalkozni, annál is inkább mivel a szülői kérdőívekben is megjelent ez az igény. A táblázat, melyet az igények elemzéséhez készítettünk talán felemás képet mutat, amennyiben nem minden igényfelmérési eredmény után találhatók százalékos értékek. Ilyen akkor fordul elő, ha a fenntartói, illetve a középiskolai interjúból, valamint a pedagógus kérdőív százalékban nem értékelhető eredményei jelennek meg. IGÉNYEK ELEMZÉSE Szempontok megnevezése

Az adott kapcsolódó eredmények

szemponthoz Eredmények összevetése igényfelmérési a nyitott önértékeléssel:

A felmerült problémákat, igényeket a szempontsor szerint csoportosítva mutattuk

be

a

kollégáknak,

amelyet

ők

rangsoroltak.

A

prioritás

33

megállapításánál nem kellett figyelembe venni a szempontsor címkéit, mivel itt a cél az összes probléma, igény fontossági sorrendbe állítása volt. 3.3.3.Problémakatalógus Nevelési problémák: • A gyengébb vagy tehetségesebb gyerekekkel kell többet foglalkozni • A lemaradottak támogatása • Házi feladatok rendszeres elkészítése

Értékelési problémák: • Igazságosabb értékelés • A tanuláshoz való jobb hozzáállás • Középiskolai követelmények megismerése • Reáltantárgyak problémái a középiskolában • Feleléstől való félelem • Egységes követelményrendszer kialakítása • Egységes tanítási módszerek az alsótagozatban

Iskolakultúra: • Korszerű felszerelések hiánya

Környezet: • A mellékhelyiségek „tisztátalansága”

A pedagógus és szülő kapcsolata:

34

• A tanulók közötti problémák kezelése • Tanulókkal való szeretetteljesebb bánásmód • Pedagógus – pedagógus, pedagógus – vezetőség közötti ellentét • A pedagógus vegyen részt jobban a közéletben • A szülők jobb bevonása a programokba • Egyes szülők részéről iskolaellenes, pedagógusellenes hangulat keltése. Ügyeltünk arra, hogy a kollégáknak legyen ideje átgondolni a, sorrend felállítását, hiszen az elkövetkező időszak feladatai szempontjából ennek nagy jelentősége lesz.

3.3.4. Problémák csoportosítása

Rövid távú: 1. A mellékhelyiségek fejújítása, rendszeres takarítása. 2. A tehetséges és a lemaradt tanulók támogatása. 3. A szülők jobb bevonása az iskolai programokba.

Közép távú: 1. A szülők jobb bevonása az iskolai programokba 2. A tanuláshoz való jobb hozzáállás. /házi feladatokra

rendszeres

elkészítésére való ösztönzés/ 3. Egységes követelményrendszer kialakítása.

Hosszú távú: 1. A középiskolák követelményrendszerének megismerése.

35

2. Az iskola korszerű felszerelésének javítása. 3. A pedagógusok – pedagógusok, pedagógusok – vezetők közötti ellentétek feloldása. 3.3.5. A problémák kategorizálása, csoportosítása, szelektálása, összevetése a pedagógia programmal A kollégák értékelése alapján a minőségi kör elvégezte a problémák csoportosítását a szempontsor problémái és a kapott értékek alapján. Ebben a csoportosításban már szelektálásra is sor került, mivel a problémák között voltak olyanok , amelyek fedték egymást – ezeket összevontuk, illetve átgondoltuk, hogy a megoldásukra milyen távlatokban kerülhetne sor. Az iskolák nevelőtestületeire ebben az évben új pedagógiai program készítése is hárul. A minőségbiztosítás kiépítésének ideje ebből a szempontból szerencsésen esik egybe ezzel a programmal. Lehetőségünk nyílik a szerzett ismeretek beépítésére az új programba. A régivel való összevetésre a mi esetünkben azért sincs lehetőség, mert az nem tér ki részletesen ezekre a témakörökre. Reméljük, hogy az állandó vitákra okot adó problémák kezelése könnyebb lesz, esetleg meg is szűnnek a konkrét szabályozás után. Az új pedagógiai programunkban az egységesebb követelményrendszer kiépítése, a tanítási módszerek egységesítésére való törekvés, a szülőkkel való fokozottabb kapcsolattartás, a középiskolai követelményrendszer megismerése jelentkezik. A nevelés-oktatás-értékelés témaköréből a lemaradt és a tehetséges tanulók támogatása, az egységesebb értékelés és követelményrendszer kidolgozása kapott nagy hangsúlyt. Az iskolakúltúra szempontjából a korszerű szemléltető eszközökkel való felszereltség javítása, szorosabb kapcsolat kiépítése a szülőkkel, a pedagógusok közötti ellentétek megszüntetésére való törekvés került előtérbe.

36

3.3.6. Az okok elemzése, célmeghatározás előkészítése, problémafeltáró csoportok létrehozása Az elemzés eredményét megvitattuk a kollégákkal, megbeszéltük a problémát a karbantartóval és a takarítónővel egyaránt. A rövid távú problémák okainak feltárására három kis csoportot hoztunk létre. Három csoportot hoztunk létre azokból a vállalkozó kollégákból, akik szívesen vesznek részt ebben a munkában, nem sajnálva időt és energiát. A feladatokat március végéig kellett megoldani. A csoportok feladata volt még a problémák elemzése is és az ideális cél meghatározása. A csoportokat a minőségi kör tagjai vezetik, mindegyik csoport három főből áll. Az ő feladatuk volt a megfelelő módszer kiválasztása, a problémák okainak feltárása, a munka koordinálása és az aktív részvétel. Az első csoport a brainstormingot választotta, amelyhez GANTT diagrammot is készített, a második erőtérelemzést végzett, melyet MÁTRIX módszerrel egészített ki. A harmadik ISIKAWA módszert, a problémák mátrixos koordináta rendszerben való ábrázolását és folyamatábrát készített. Mindhárom

csoport

a

problémák

megoldására

brainstormingot

alkalmazott. Az anyagot írásban rögzítették, amit a nevelőiben a „minőségi falon” elhelyeztünk és kértük a kollégákat, hogy egészítsék ki esetleges ötleteikkel ezeket. 3.3.7. A célok és prioritások megfogalmazása Módszertani bevezetés

37

A kiscsoportok a második szakaszban összegyűjtötték a problémák megoldására vonatkozó célkitűzéseket, aminek alapján elkészítettük a célok kategorizálását, rövid, közép- és hosszútávú célokra. A kiscsoportok nyers célkitűzései I. Csoport: A mellékhelyiségek fejújítása, tisztántartása Nyers célkitűzések: -

az elavult, elhasználódott csőrendszer cseréje

-

wc-tartályok javítása

-

szaniterek tisztítása, a lerakódott vízkő eltávolítása

-

takarítás hatékonyabbá tétele (napi kétszer fertőtlenítés, rendszeres meszelés, wc papír biztosítása)

-

csempe és padlóburkolat cseréje

II. Csoport: A tehetséges és lemaradt tanulók támogatása Nyers célkitűzések: -

tanórán kívüli foglalkozások szervezése

-

felzárkóztatás matematika és magyar nyelv- és irodalomból az 1-3. osztályban a 7. osztályban matematikából és számítástechnikából a 8. osztályban magyar nyelv- és irodalomból

38

-

tehetséggondozás 7-8. osztály matematika, magyar nyelv és irodalom, biológia, német tantárgyakból 5-6. osztály számítástechnikából

-

speciális segédkönyvek alkalmazása

-

pszichikális ráhangolás

III. Csoport: A szülők jobb bevonása az iskolai programokba -

a szülők időben való pontos tájékoztatása a programokról

-

az SZM vezetősége fokozza szervező tevékenységét

-

szülői igények felmérése, figyelembevétele

-

vetélkedők nyílt napok sportnap kirándulások színházlátogatások társadalmi munkák szervezése a szülők bevonásával

Az összegyűlt anyagot a kollégáknak bemutattuk, majd megvitatásra terjesztettük elő. A katalógusban 19 probléma szerepelt - de kettőt összevontunk – azok szoros tartalmi összefüggése miatt. A prioritás megállapítására sorrendbe állítottuk azokat az alábbi szempontok szerint -

tanulói, szülői igények,

-

belső humánerőforrás-fejlesztés,

-

országos, helyi szabályozás,

-

fenntartói igények,

-

tanulási utak védelme,

39

-

lehetőleg gyors eredmény felmutatása,

-

sikerélmény nyújtása a résztvevőknek.

A célok felállításánál törekedtünk arra, hogy a feladat megfogalmazása -

konkrét, mindenki számára

-

érthető, az áttekinthetőség kedvéért

-

rövid, a sikerélmény megszerzéséért

-

kivitelezhető legyen.

A célok összefoglalása Az összegyűjtött anyagot értékeltük, aztán Pareto diagramon ábrázoltuk és újra a kollégák elé vittük, elfogadásra javasoltuk. A célok prioritásának megállapítása után készítettük el az intézkedési terveket a három legfontosabbnak ítélt problémák megoldására.

RÖVID TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK ÉS CÉLÉRTÉKEK A konkrét A célérték célkitűzések bemutatása bemutatása A Csövek mellékhelyiségek karbantartása, felújítása. cseréje. Hidegburkolat cseréje. Rendszeres takarítása.

Hogyan méri az intézmény a célkitűzés megvalósulását? Bejárás, szemle

A cél várható megvalósulásának ideje IV. 17.

szemle

folyamatos

Tiszta, szellőztetett mellékhelyiségek.

40

A tehetséges Új, igényelt Kérdőív tanulók foglalkozások Támogatása. indítása.

V. 31.

A bukások Év végi V. 25. A lemaradt minimálisra eredmények. tanulók csökkentése. támogatása. A szülők jobb Aktívabb szülői kérdőív VI. 12. bevonása az részvétel több iskolai iskolai rendezvényen. programokba. Szülői értekezletek 45 %-ról 60 % egyéb rendezvényeken l5 % legyen a részvételi arány.

KÖZÉP TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK ÉS CÉLÉRTÉKEK

A konkrét A célérték célkitűzések bemutatása bemutatása

Hogyan méri az intézmény a célkitűzés megvalósulását? A szülők jobb Aktívabb szülői kérdőív bevonása az iskolai részvétel több iskolai programokba. rendezvénye.

A cél várható megvalósulásának ideje 2001. december

41

A tanuláshoz való jobb hozzáállás

Rendszeres készülés Kérdőív, és házi feladat tanulmányi készítés az órákra. eredmények elemzése

2002. május

Egységes A szakmai Kérdőív (tanulói) 2002. június követelményrendszer munkaközösségek kialakítása. dolgozzák ki az egységes követelményrendszert, és vezessék be a gyakorlatba és folyamatosan vizsgálják felül. HOSSZÚ TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK ÉS CÉLÉRTÉKEK A konkrét A célérték célkitűzések bemutatása bemutatása

A cél várható megvalósulásának ideje

Középiskolai követelmények megismerése.

Hogyan méri az intézmény a célkitűzés megvalósulását? Hospitálás a Nevelőtestületi középiskolában. értekezleteken való beszámolás.

2002. június

Korszerű felszerelések javítása.

A kérdőív számítógéppark szélesítése, a könyvtár bővítése.

2003. május

Pedagóguspedagógus közötti ellentét. Pedagógusvezetés közötti ellentétek.

Közös programok Interjú szervezése. Egymás kérdőív véleményének tolerálása.

2003. június 2002. december

3.3.8. Intézkedési terv készítése Módszertani bevezető

42

A három kiscsoport a feladatok megoldására javaslatot tett, miután az általunk választott (fentebb már leírt) módszerekkel feltárta a problémák gyökerét. Ezek alapján a minőségi csoport intézkedési terveket készített a problémák megoldására. Ezek tartalmazzák a - a célt - a folyamatot - a módszert - az eszközt - a résztvevők körét - a határidőt - a felelőst - az ellenőrző személyt - az ellenőrzés módját. Az intézkedési tervek elkészítésének célja az volt, hogy a felvetődött problémákat megszüntessük a megfelelő módszerek megtalálásával, amelyet a szükséges anyagi- és humán erőforrások felvonultatásával, határidő szabásával és a felelősök, résztvevők megnevezésével kívántunk elérni. A feladatok megoldásában a kollégák és az alkalmazottak a célokkal való egyetértés és jobbító szándék végett vesznek részt. A külső segítők bevonására is mód kínálkozik, hiszen a szülők, a fenntartók és a középiskolák igényeit akarjuk megvalósítani a tanulók és a kollégák felvetései mellett. Ezért az ő támogatásokra is számíthatunk, természetesen előzetes tájékoztatás – a célok pontos ismertetése – után. Minden résztvevővel ismertetjük a feladatát is, és az egyetértésükkel, javaslataikkal együtt alakíthatjuk ki a megoldásokat. A táblázatok kitöltésénél figyelemmel kellett lennünk arra, hogy az intézmény

anyagi

mozgástere

korlátozott.

Figyeltünk

intézményünk

humánerőforrásainak jobb kihasználására, /aktívabb, pontosabb munkavégzés, gyakoribb ellenőrzés/. Figyelembe vettük, hogy a szülők jobb bevonása az iskolai életbe nem oldható ugyan meg egyértelműen, a rövidtávú célok keretében mégis elkezdhető már most a program megvalósítása, hiszen az év végig visszalévő időben számos programunk van, amiben „letesztelhetjük” az intézkedési terv életrevalóságát.

43

(Pl. Föld Napja- akadályverseny, Anyák napja, osztálykirándulások, gyereknap, tanévzáró). A szülők jobb bevonása az iskolai programokba A partneri igényfelmérésből kiderült, hogy bár a szülők úgy érzik, hogy „szívesen látottak az iskolában” és problémáikra is orvoslást találnak az iskolavezetés részéről szívesen részt vennének az iskola életében a programjainkban nagyobb mértékben is. A probléma egésze lehetséges, hogy ezzel még nem oldódik meg, ám igyekszünk már rövidtávú terveinkben kimozdítani a holtpontról. A következő lépéseket a középtávú terveink közé soroltuk. Ezért a probléma megoldására intézkedési tervet készítettünk, melyet a vezetői kör elfogadott. Célérték: a szülők 15 %-ának bevonása az iskolai programokba, a szülői értekezleten a részvételi arány 60 %-ra emelése.

A tehetséges és a lemaradt tanulók támogatása

Szülői igényként merült fel a lemaradó, gyengébben teljesítő tanulók támogatása, a kollégák azonban a tehetséges tanulók támogatását is legalább ilyen fontosnak tartották a kérdőívek értékelése szerint. Ezért mivel a humán erőforrások és az anyagi lehetőségek is adottak ezért ennek a problémának a megoldását is a rövidtávú céljaink közé soroltuk a prioritás felállítása után. Intézkedési tervet készítettünk, melyet a vezetői kör korrigált, majd elfogadott. Célunk: a tehetséges tanulók számára szakkörök,

44

középiskolai felkészítők tartása a lemaradt tanulók felzárkóztatása. Intézkedések: -

az érintett szaktanárok megkeresése, egyeztetés

-

a foglalkozások időpontjának egyeztetése

-

az anyagi háttér biztosítása.

A mellékhelyiségek felújítása és tisztántartása Évek óta akut problémaként jelentkezik a mellékhelyiségek kül- és belcsínye egyaránt. A tanulói kérdőívekből kiderült, hogy tanulóink ezt tartják a legnagyobb problémának az intézményben. Szerencsére a fenntartói interjúból kiderült, hogy ők is sürgősen megoldandónak tekintik a problémát, ezért igényünkhöz anyagi támogatást biztosítottak. A prioritási sorrend felállításánál a kérdés az első helyre került, ezért egyértelműen adódott, hogy célunk ennek a feladatnak a rövidtávú megoldása kell hogy legyen. Az intézkedési terv végrehajtását, értékelését, korrekcióit a vezetői kör elfogadta. Intézkedések: -

a szükséges anyag- és eszközmennyiség felmérése. • Milyen cserékre /csempe, járólap, cső/ lesz szükség • Mennyi építőanyagot, festéket kell beszerezni

-

Költségvetés készítése

3.4.1. Az intézkedési tervek megvalósításának előkészítése

45

Módszertani bevezető Intézményünk

a

negyedik

szakaszban

a

rövid

távú

célok

megvalósításához fogott hozzá. Ezeket a célokat a kollégák rangsora alapján választottuk ki, melynek szempontja a megvalósíthatóság rövid távon való elérése volt. Fontos volt, hogy a humán erőforrások és az anyagi erőforrások is rendelkezésünkre álljanak, hogy a sikeres munka érzésével zárhassuk a szakaszt. Majd intézkedési terveket rendeltünk ezekhez a célokhoz. Erre a munkára a harmadik szakaszban került sor. Ez lehetett az alapja a negyedik szakaszban a munkavégzésnek, amelyet a teljes alkalmazotti kör bevonásával tudtunk megvalósítani.

Rövid távú intézkedési terveket -

A mellékhelyiségek felújítására

-

A tehetséges tanulók támogatására és a lemaradt tanulók támogatására

-

A szülők jobb bevonása az iskola életébe „című” problémákra készítettünk.

Mint látható ezek a feladatok az iskolai élet igen széles skáláját foglalják magukba, ezért a tervek megvalósításának előkészítése is széles körű munkát igényelt. A vezetői kör tagjai közül választott az intézkedési tervek megvalósulását gondozó és figyelemmel kísérő személyt, úgynevezett intézkedési terv gazdát. Ő általa kísérte figyelemmel a vezetői kör a megvalósulást, az ő jelzései alapján segítette a vezetői kör a munkát. Az intézkedési tervek megvalósításának értékelése folyamatos munkát igényelt a vezetői körtől.

46

Ezt a feladatot felosztottuk egymás között, ami nem azt jelentette, hogy a többi problémára ne figyeltünk volna oda, ne segítettük volna egymást, ami annál is könnyebb volt, mivel intézményünk kis iskola, nem is lehet nem figyelemmel kísérni a változásokat. Az értékelésre az adatgyűjtés módszerét választottuk a szülők bevonásánál, a foglalkozási naplók ellenőrzését a tanulók korrepetálásánál és a tehetséggondozás esetében illetve a bejárást a mellékhelyiségek felújításánál. Ez utóbbinál kiderült, hogy a határidő nem tartható, ezért ezt felül kellett vizsgálni illetve módosítani kellett a nyári szünet végére. A szülők jobb bevonása az iskolai programokba feladatnál az adatgyűjtést a diákönkormányzat vezetője és a minőségi csoportvezető végezték

a

gyermeknapi

rendezvénnyel

kapcsolatban.

A

tanulókat

megkérdeztük arról, hogy kiket kísértek el hozzátartozói, hányan, és milyen rokoni kapcsolatban állnak velük. Így tudtuk meg, hogy nemcsak szülők, de testvérek, nagyszülők, távolabbi rokonok, szomszédok stb. is érkeztek a gyermeknapi rendezvényre. A felmérésből megtudtuk, hogy hány szülő vett aktívan részt a feladatok megvalósításában akár konkrét tevékenységgel, pl.: sütemény sütése, árusítás, mesterség bemutatása, sportolás stb, akár a támogatás más módjával, anyagi támogatás stb. Az összegyűjtött adatokat a minőségi csoport vezetője összesítette és a számítástechnikát tanító kolléga jelenítette meg diagramon. A szülői értekezleten a részvételi arányt a jelenléti ívekkel mértük A tanulmányi kirándulások esetében az osztályfőnökök segítségével összesítettünk és ugyanígy jártunk el az anyák napi rendezvény, valamint a Föld napján rendezett akadályversenyen való szülői részvétel kapcsán. Az eredményeket táblázatban összesítettük. Ezek a mellékletek az iskolai anyagban megtekinthetők.

47

A mellékhelyiségek felújítása során a munka végzését folyamatosan /naponta/ ellenőriztük. Elkészülte után rendszeres tisztántartásának és állagmegóvásának mérését napi bejárással ellenőrizte felelőse. Ellenőrzést végzett az ÁNTSZ képviselője is, melynek jegyzőkönyve, illetve a bejárásokról készült jegyzőkönyvek a mellékletben megtalálhatók. A tehetséges és lemaradt tanulók szaktárgyi támogatását /az elvégzett foglalkozásokat/ nevelőink az osztálynaplóban jelölték. Ennek ellenőrzését, folyamatos értékelését az osztálynaplóba történt bejegyzések figyelemmel kísérésével és a szakmai munkát végző kollégákkal való napi információcsere és kapcsolat tartás módszerével végezte az intézkedési terv gazdája. Elvégeztük a tervezett kérdőíves felmérést és a nevelői elemző összehasonlításokat. 3.4.2. A partneri igény- és elégedettségmérés szabályozásának előkészítése A partneri igény- és elégedettségmérés szabályozása kapcsán a módszertani táblát a minőségi kör vizsgálta felül a kollégáktól, a tanulóktól, a fenntartóktól, a középiskoláktól és a nem pedagógus dolgozóktól kapott információk felhasználásával. A vizsgálat tárgyát a módszerek, az alkalmazott eszközök, a mérésbe bevontak köre és az időpontok jelentették. Figyelembe vettük az auditori vizsgálat felvetéseit is – a vizsgáltak körének kiterjesztése a tanulók között, módszertani változtatások a tanulói felmérések kapcsán. 3.4.3. Az intézkedési tervek megvalósítása Rövidtávú céljaink között olyan feladatok megoldására vállalkoztunk, amelyek sürgetőek, ugyanakkor megoldhatóak voltak a tanév vége előtt, de legalább is kézzelfogható eredményekkel kecsegtettek.

48

Ezek alapján elmondható, hogy ezeket a rövidtávon kitűzött célokat sikeresen megoldottuk, illetve egy határidő módosításával a tanévkezdésre lezártnak mondhatjuk. Megkezdtük a közép- és hosszú távú célok megvalósításának előkészítését gyakorlatilag már ebben a fázisban lépéseket is tettünk néhány megoldására, pl. pedagógus kirándulás szervezése, pályázat írása számítógép beszerzésére, stb. Az intézkedési tervek megvalósulását nagyban segítette partnereink hozzáállása a munkánk támogatásában. Legfontosabb volt az anyagi erőforrások felmérése az első két feladattal kapcsolatban, míg a humán források feltárására főleg a harmadik cél megvalósításánál kellett összpontosítani. Ez a vezetői kör feladata volt. • A

mellékhelyiségek

felújításának

elvégzéséhez

Gantt-diagramot

készítettünk, ahol ütemeztük a feladatokat, részekre bontva a határidőket, felelősöket feltüntetve. A munka során kiderült, hogy a tervezett feladatok – a teljes felújítás – az előre meghatározott időintervallumban nem valósítható meg, ezért a határidőt módosítani kellett. Ebben a szakaszban a technikai dolgozók és külső segítők vettek részt, akiknek a munkáját az intézkedési terv gazdája ellenőrizte. A mellékhelyiségek felújítását az önkormányzatok is fontosnak tartották, ezért az anyagi támogatást biztosították. Ehhez azonban az intézmény vezetőjének fel kellett mérni az anyagszükségletet, a várható munkaórák számát, a munka ütemezését is el kellett végeznie, és természetesen a fentiek alapján költségvetést kellett készíteni, majd egyeztetni a polgármesterrel. • A szülők jobb bevonása az iskola életébe minden munkatársunk feladatot kapott.

49

A diákönkormányzat vezetőjének és az iskolavezetés valamint az osztályfőnökök folyamatos szervezésének köszönhetően megmozdultak a szülők. Célunk az volt, hogy ebben a szakaszban – az idő rövidsége miatt és a naptár adta lehetőségek miatt – a kötetlen programokba vonjuk be a szülőket. Ez anyagi bázist nem igényelt, de a tervezés igen sok időt követelt. Meg kellett határozni, hogy melyik rendezvényt ki vállalja: az anyák napi rendezvény, osztálykirándulások, gyermeknap, Föld napja stb., mely osztályokat érint jobban. Itt a szervező munka főleg az osztályfőnökökre, a diákönkormányzat vezetőjére és vezetőségére, valamint az intézmény vezetőire hárult. A szülői értekezleten, amelyet áprilisban tartottunk a szülők részvételi aránya meghaladta a 60 %-ot, a pedagógusok szervező munkájának köszönhetően. Ez a korábbi átlagos tapasztalatokhoz viszonyítva több mint 15 %-os emelkedést mutatott, melyet – eltérve az eddigi gyakorlattól, az ellenőrzőn keresztül történő kiértesítéstől – az értekezletet megelőző nevelőszülő személyes kapcsolat felvételnek és a szülői munkaközösség – nevelői felhívásra történt – mozgósító tevékenységének köszönhető. Célunk a 60 %-os szülői részvételi arány elérése megvalósult. Az anyák napi ünnepségre az 1-3. osztályt az osztályfőnökök készítették fel. Itt célunk a teljes szülői részvétel elérése volt. Az előző évek gyakorlatán túl a gyermekek előzetesen díszes meghívót is készítettek. Pontos összehasonlítási lehetőségünk a korábbi évek hiányos adatai miatt nem volt, de a három osztályban a részvételi arány átlagosan 91 % lett. Megállapítottuk, hogy itt is számszerű emelkedés történt.

50

A Föld Napja alkalmából évek óta hagyományosan játékos/komoly akadályversenyeket szervezünk. Ez a rendezvényünk hagyományosan csak a nevelőtestület és diákság részvételével zajlott. Ebben az évben a rendezvény kapcsán, alsós /1-4./ osztályainkhoz szülőket kértünk fel kísérőnek, osztályonként 4 főt. Felkérésünk pozitív fogadtatásra talált. A rendezvényen 21 szülő vett részt. Ez 25 %-os szülői részvétel, 10 %-kal magasabb a kitűzött célértéknél. Tanulóinkat végig kísérték az állomásain, buzdítottak, támogatást nyújtottak a diákoknak a feladatok megoldásához. A tanulókra gyakorolt pozitív hatású szülői jelenléten kívül fontosnak tartjuk, hogy a résztvevők megismerték e rendezvényünk célját, lefolyását, illeszkedését, környezeti, nevelési rendszerünkbe. A gyermeknapot a program összeállításával – a nevelőtestület bevonásával – kezdtük. Ennek alapján szükségessé vált listát készíteni a: 1. lehetséges szponzorokról 2. az anyagszükségletről 3. a technikai eszközökről 4. a segítő felnőttekről – szülők és nem szülők, mesterségek bemutatói, gitárművész, sportolók, elárusítók 5. meg kellett tervezni a nap forgatókönyvét, 6. egyeztetni a programok résztvevőivel, illetve a levezetőkkel. Ezek után következett a beszerzés. A program napján a helyszín berendezése majd a megvalósítás, melyhez a pedagógusok koordinátori munkája és a foglalkozásokon való aktív részvételét kértük. Célunk a gyermeknap kapcsán a szülők minél szélesebb bevonása volt a rendezvény előkészítésébe és részvételbe. /legalább 15 %/ A korábbi gyakorlattól eltérően intézményi, majd ezt követően osztály szülői munkaközösségi megbeszéléseket szerveztünk.

51

Korábban a gyermeknapot tanítási nap /hétköznap délelőtt tartottuk külső segítők és szülők bevonása nélkül/. Az időpont áthelyezésével /szombat délután és este/ kívántuk elősegíteni a cél megvalósulását a szülők bevonását. E területre konkrét értékkijelölés nem történt, így csak az elért 76 %-os szülői részvételi arányt regisztrálhattuk. A pontos szülői részvétel kimutatása a mellékletben található. • A tehetséggondozás, a lemaradt tanulók felzárkóztatása c. feladatunk

megoldásához

segítségképpen

folyamatábrát

készítettünk, amelyen nem csak a lépéseket, de a lépésekért felelős személyeket és a teljesítés dátumát is feltüntettük. Legjelentősebb problémát a foglalkozások beillesztése jelentette a tanrendbe. Az érintett pedagógusokkal és a tanulókkal is egyeztetni kellett. Az anyagi fedezetet az intézmény igazgatója teremtette elő. A felmerült igények alapján összeállítottunk egy listát, /nevelői javaslatra/ milyen foglalkozásokra van igény, melyek a fontosak ezek közül, és melyek a megvalósíthatóak. Figyelembe kellett venni, hogy rendelkezésre állnak-e az anyagi feltételek az óradíjak fizetésére, valamint azt hogy az érintett kollégák mennyire leterheltek, tudják-e vállalni a lehetséges plusz órákat. Ezek tisztázása után lehetett megkeresni újólag a nevelőket és felajánlani a foglalkozásokat. Tisztázni kellett, hogyan helyezhetők el ezek a foglalkozások a napirendekben. Konkrét célunk a tehetséges tanulók számára szakkörök, középiskolai felkészítő tartásával a tanult ismeretek megszilárdítása, illetve a lemaradt tanulók részére korrepetálások szervezésével a bukások minimálisra csökkentése volt.

52

A feladatot az intézkedési tervben meghatározott módszerekkel és eszközökkel végeztük. A célkitűzés megvalósulását kérdőívvel /tehetséggondozás/ és az év végi eredmények nevelői elemzésével végeztük /felzárkóztatás/.

3.4.4. Partneri igény és elégedettségmérés szabályozása

Tapasztalataink

azt

mutatták,

hogy

a

partneri

igény-

és

elégedettségmérés kialakított rendje megfelelő volt a szülők, a pedagógus, a nem pedagógus munkatársak, a fenntartók és a középiskola felé. Minden partnerünkkel megtaláltuk a megfelelő kapcsolattartás módját, tehát itt nem kívánunk változtatni. -

Szülők – kérdőív

-

Pedagógusok – kérdőív

-

Nem pedagógusok – informális interjú

-

Fenntartók – irányított interjú

-

Középiskolák – irányított interjú

A tanulóink véleményéhez is kérdőívek alapján jutottunk, ami szintén jónak mutatkozott. Eredetileg a 4., 6., 8., osztályokban terveztük a mérést, a tapasztalatok és igények, valamint az auditorok javaslata alapján azonban a jövőben ezt az 5. és a 7. osztályra is ki fogjuk terjeszteni. A bővítést indokolja az iskolai élet alakításába való aktívabb részvétel igénye a tanulók részéről. A programigazgatóság ellenőrzése során felvetődött, hogy mérni lehetne az 1-3. korosztályt is pl. rajzoltatással, ennek elemzéséhez azonban nem tartjuk magunkat megfelelően képzettnek, s ezért félő, hogy fals információhoz jutnánk.

53

A második szakaszban összeállítottuk a kérdőíveket és úgy gondoltuk hogy – mivel ezek több témakört foglalnak magukba – ne legyenek egyhangúak, ezért változatos módon kérdeztünk. -

Problémák jelentkeztek a tanulói, szülői és pedagógus kérdőívben a negatív értékelést tartalmazó kérdéssorok megválaszolásánál.

-

A szülői kérdőív túl hosszúra sikerült.

-

A pedagógusok számára készített egyik kérdőívnél az értékelés okozott gondot, bár érdekes és értékes információkhoz jutottunk általa és a kollégákat is alapos meggondolására késztette a válaszadás. Mégis kevéssé sikerült az összképbe beilleszteni az itt kapott eredményeket.

Feladat: A kérdőíveket rövidíteni és módszertanilag egységesíteni fogjuk. A interjúk menetén nem kívánunk változtatni. Az eszközökben feltárt hiányosságok javítására, pótlására intézkedési tervet kívánunk készíteni. A felmérések időpontján nem kívánunk változtatni.

3.5.1. Az intézkedési tervek megvalósításának felülvizsgálata Módszertani bevezető Az 5. szakaszban az a feladatunk, hogy összegezzük hol tartunk most a COMENIUS I. intézményi modell megvalósításában, értékeljük, hol tartunk a rövid-, közép- és hosszú távú intézkedési tervek megvalósításában, vagyis értékeljük a céljaink eléréséért eddig végzett munkánkat, végezzük el ezek követő értékelését.

54

Ez a munka már az előző szakaszban elkezdődött azzal, hogy a rövid távú intézkedési tervek folyamatgazdái elvégezték az elemzéseket és beszámoltak erről a minőségi csoport adott felelősének – illetve az egész alkalmazotti körnek, mivel ezek a rövid távú feladatok valamilyen szinten mindannyiunkból aktív részvételt követeltek. Problémáink, céljaink jellegéből adódóan már ebben a szakaszban a közép- és hosszú távú célok lebontására került sor, és az időszakhoz kapcsolható

részfolyamatok

megoldására

törekedtünk,

amelyeknek

eredményeit rögzítettük, dokumentáltuk /pl. az Egységes követelményrendszer kialakításához

elkészült

az

új

házirend,

melyet

az

új

Pedagógiai

Programunkhoz beemeltünk./ A minőségi kör feladata volt az összegyűjtött adatok alapján elvégezni az értékelést, a jelentkező módosító javaslatok figyelembe vételével javítani, módosítani. Ezeket

–

értékelés,

esetleges

módosítás,

eredmény

–

ún.

Eredménylapokon rögzítettük, amiket a dokumentációnkban helyeztünk el, majd elvégeztük a szöveges értékelést is. Ezeknek a feladatoknak az elvégzése az új tanév kezdésével került sorra. Feladatunk

a

projekt

mintegy

„perpetum

mobile”-ként

való

működtetése, ezért megkezdtük a partnerközpontú működés ide vonatkozó lépéseinek behelyezését az intézmény munkatervébe. Ennek megvalósításához a minőségbiztosítási kör a dokumentumelemzés módszerét használta. A

célok,

célértékek

felülvizsgálatának

szükségessége

már

a

megvalósítás időszakában nyilvánvalóvá vált. Kiderült ugyanis, hogy az egyik intézkedési

tervben

rosszul

terveztük

a

megvalósításhoz

szükséges

időtényezőt, a másikban pedig a cél-meghatározását kellett pontosítani. A problémák megoldásához az ok elemzés módszerét használtuk. A kapott eredmények értelmében korrekciós intézkedési tervet készítettünk.

55

3.5.2. A partnerközpontú működés helye az intézmény működésében A partnerközpontú működés fenntartása céljából első feladatunk volt a partnerazonosítási táblázatunk felülvizsgálata, s ennek beillesztése az intézmény munkatervébe. A műveletet március elejére terveztük eredetileg /ld. 2. sz. munkajelentés/ és ezen nem is kívánunk változtatni. IDŐ Február

AKTUÁLIS

ELLENŐRZŐ

TEVÉKENYSÉG

TEVÉKENYSÉG

Félévi beszámoló Partnerazonosítás

Március

Partneri

igény

és

elégedettség mérés Problémakatalógus készítése, Április

prioritás Az előző évi intézkedési

megállapítása. A

beavatkozás tervek

gyors

igénylő

megvalósítása,

intézkedések ellenőrzése, korrekciója.

beemelése

a

munkatervbe. Célok,

célértékek

meghatározása, a korábbi Május

célok felülvizsgálata. Intézkedési

tervek

készítése. Június

Intézkedési beemelése

tervek a

munkatervbe.

56

Augusztus

A

munkaterv

véglegesítése. A partneri adatbázist eredetileg is úgy terveztük, hogy a közvetlen partnerként meghatározott középiskolákat évenként „cseréljük”, hiszen a különböző intézmények profilja más-más, ezért több információt kaphatunk ha új intézményeket keresünk meg kérdéseinkkel. Változtatni kívánunk a partneri igény- és elégedettség mérésén. A tavalyi év tapasztalatai ráébresztettek bennünket arra, hogy túl sokat markoltunk, és bár nem fogtunk keveset saját, munkánkat megnehezítettük akkor, amikor a kérdőíveket összeállítottuk, mert • túl sokat kérdeztünk • bonyolult volt a kérdőív. • A folyamatos értékelés során kiderült, hogy a szülők számára összeállított kérdőív nagyon hosszú volt. Mentségünkre szolgál, hogy a témakörök,

amelyekben

érdeklődtünk

viszont

sokrétűek.

A

feldolgozásnál mégis problémák jelentkeztek. Rájöttünk, hogy a sok dologra rákérdezhetünk úgy is ha kevesebb kérdést teszünk fel, ezért a szülői kérdőíveket rövidíteni fogjuk. • A szociológus javaslataira vettünk be a pedagógusok és a tanulók kérdőívébe is negatív tartalmú kérdéseket. Ez főleg a tanulóknak okozott problémát. Itt változtatni fogunk a kérdőív szerkezetén. Nem kívánunk viszont változtatni az eredmények elemzési lépésein. Az Excel táblán, diagramokon való megjelenítés nem csak látványos, de könnyen áttekinthető is. A számítógépes feldolgozás gyors, az elektronikus tárolás praktikusnak bizonyult. A célmeghatározásnál nagyon fontos szerepet kapnak a minőségi körök tagjai most is ugyanúgy, mint az előző pontban.

57

Az előző szakasz tapasztalatait felhasználva már lényegesen könnyebb dolgunk lesz mind a célok meghatározásánál, mind az intézkedések rendszerénél. Az intézkedési tervekbe ellenőrző csomópontokat terveztünk, ezért itt azonnal el lehet készíteni a korrekciót ha erre valahol szükség lenne, nem kell megvárni a teljes kifutási időt. Ezek eredményeit az éves munkaterv korrekciójánál fel lehet használni. Illetve az éves munkatervbe az intézkedési tervek beemelhetők. Az irányított önértékelésre intézményünkben két évenként kerül sor.

3.5.3. Az intézkedési tervek követő értékelése és korrekciója Az intézkedési tervek értékelésénél figyelembe vettük a kollégák, az alkalmazottak a gyerekek és a szülők véleményét. Az összegyűjtött információk alapján a minőségi kör tagjai végezték el az értékelést. Az értékelés szempontjai: célkitűzés, végrehajtás, időtényező, emberi tényező, egyéb erőforrás, sikerkritérium, irányítás. A minőségi mutatók: a tervezett

tényezők

legitimitása,

ellenőrizhetősége,

a

résztvevők

elkötelezettsége és a végrehajthatóság következetessége volt. Az ellenőrzéseket a kijelölt csomópontoknál végeztük, az értékelést pedig ebben a szakaszban. Az intézkedési tervek felülvizsgálatánál azt vizsgáltuk, hogy sikerült-e megvalósítani azokat, illetve a megvalósításban hol tartunk. Vizsgáltuk azt, mennyire voltak reálisak céljaink, jól terveztük-e a megvalósításra szánt időintervallumot, megfelelően terveztük-e a bevonandó személyek körét, számát, mennyire volt alkalmazható a mérés-, értékelés módja.

58

Rövid távú céljaink esetében az elkészült intézkedési terveket megvalósítottuk. Jól terveztünk egy esetet kivéve – a mellékhelyiségek felújítása

-,

ahol

az

önkormányzat

alkalmazásában

álló

mesterek

munkatempójával és egyéb elfoglaltságával nem számoltunk, ezért az időtényező miatt korrekciós intézkedési tervet kellett készíteni A rövid távú intézkedési tervekben megfogalmazott célok elérését a határidő lejártával felülvizsgáltuk. A rövid távú céljaink közt szerepelt: -

A mellékhelyiségek felújítása

Ennek a rövid távú feladatunk tervezett időtartama rövidnek bizonyult így határidő módosítást kellett végrehajtani. Ezért módosított intézkedési tervet kellett végrehajtani. A folyamatgazda beszámolója alapján kísérte figyelemmel a vezetői kör a módosított intézkedési terv megvalósulását és a jelentések alapján, ha kellett segítette a munkát. A feladat megvalósulásának ellenőrzését bejárással valósítottuk meg, a mellékhelyiségek felújítási munkálatai 2001. augusztus 31-ig megvalósultak. A módosított intézkedési terv megvalósulását nagyban segítette a partnereink pozitív hozzáállása, az iskolai munka támogatása. Mivel a Ganttdiagramon feltüntetett időpontokat tartani nem tudták a mesterek, ezért a női és férfi tanári wc felújítása a nyári időszakra tevődött át. Ezért a Ganttdiagramon is módosításokat kellett végrehajtani. Ebben a szakaszban a takarítónő, karbantartó és külső segítők vettek részt, akiknek a munkáját az igazgató ellenőrizte. Összefoglalva: az intézményben tanuló gyermekek, pedagógusok, technikai dolgozók nagy örömére és megelégedésére egy szebb tisztább, korszerűbb mellékhelyiséget vehettek birtokukba a nyár végén. A szülők bevonása az iskola életébe célunkat már rövid távon elkezdtük megvalósítani. A feladatot ketté bontottuk a tanév rendjének megfelelően.

59

A 4. sz. jelentésben már beszámoltunk róla, hogy ezek a feladatok jelentették a legnagyobb sikert és a legtöbb munkát. Megállapítottuk, hogy mind az intézkedési terv, mind az intézkedések megvalósultak. A középtávra tervezett szakaszban az intézkedési tervet a felelősök feladatainak pontosításával fogalmaztuk meg. Konkretizáltuk a célkitűzésnél a „jobb” fogalmát is a könnyebb értelmezhetőség kedvéért(ld. 4. pont) A szülők véleményét a végzett munkáról kérdőíven gyűjtöttük össze. A szülői kérdőív eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a szülők bevonására irányuló törekvésünket átlagosan 65 %-ban nagyon jónak minősítették. Elégedetlen véleményre nem találtunk. Ez számunkra óriási elismerés. A tehetséges és a lemaradt tanulók támogatására készített intézkedési tervet teljes mértékben sikerült megvalósítanunk, ezért itt változtatásra nem volt szükség. A sikert bizonyítja tanulóink 100 %-os felvétele az általuk megjelölt első helyre, illetve az hogy összesen egy tanulónk bukott. A tanulókat is megkérdeztük a 4-8. osztályban teljes körben. A megkérdezett 97 tanuló 90 %-os elégedettségi mutatót produkált a feltett kérdésekre, és rengeteg új javaslattal állt elő, amelyek megvalósításának lehetőségeit az iskolavezetés vizsgálni fogja. Ennek az eredménynek a fényében is sikeresnek tarthatjuk eddigi munkánkat. A tanuláshoz való jobb hozzáállás célkitűzésünk a középtávú programunkba szerepel. Itt szintén konkretizáltuk a „jobb” fogalmát és megállapítottuk, hogy elkészültek az erre a szakaszra tervezett feladatsorok is.

60

A szakmai munkaközösségek már az előző tanévben. Megkezdték az Egységes követelményrendszer kidolgozását, amelynek ezen pontja az intézmény munkatervébe beemelésre is kerültek. A hosszú távú intézkedési tervek megvalósítására is tettünk már kísérleteket. Ezek a célok azonban nem véletlenül kerültek ide, mivel mind emberileg, szakmailag és anyagilag is nehezen megvalósítható célok. A középiskolai követelmények megismerésénél elkezdtük azoknak az intézményeknek a felkutatását, amelyek hajlandóak lennének fogadni bennünket egy-egy óralátogatásra. Iskolánk

felszereltségének

javítása

korszerű

eszközökkel

csak

pályázatok útján lehetséges. Megragadunk minden alkalmat ami ezek benyújtására kínálkozik. A

tantestületben

feszülő

ellentétek

feloldására

is

teszünk

erőfeszítéseket, de ezek eredményeit még nem mértük. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a minőségbiztosítási munkába a teljes alkalmazotti kört sikerült bevonni, de mindenki elkötelezettségében még így sem lehetünk biztosak.

3.5.4. Célok, célértékek vizsgálata A szakasz legfontosabb pontjához érkeztünk, hiszen egész munkánkat azért végeztük, hogy kitűzött céljainkat megvalósítsuk, célértékeinket elérjük. Ezért nagyon fontos ennek a lépésnek a mindenre kiterjedő, korrekt vizsgálata. Az itt kapott eredmény határozza meg további feladatainkat, és közérzetünket. De nem csak a miénket, hanem partnereinkét is. Öröm volt számunkra azt látni milyen élénken követik nyomon tevékenységünket

61

partnereink, ugyanakkor nagy felelősség is hiszen jó eredményeket vártak el, illetve a felülvizsgálatot és a korrekciót egyaránt. Ezért ezt a munkát nagy körültekintéssel végezte a minőségi csoport. Felhasználtuk a -

szóbeli visszajelzéseket

-

a keletkezett dokumentumokat /pl. ellenőrző lapok eredményei, kérdőívek elemzése/

Igen nagy hangsúlyt fektettünk a szóbeli visszajelzésekre, mert tapasztalatból tudjuk, hogy a spontán megnyilatkozások őszintébbek, mintha „nagy komolyan” kérdőív elé ültetjük a partnereinket. Az így keletkezett információkat vetettük össze a korábbi intézkedési tervek céljaival, célkitűzéseivel és az értékelés, mérés módjával. Cél

Célérték

Értékelés módja, mérés

A vizsgálat eredménye lett, hogy célszerű az intézkedési terveket további apróbb elemekre bontani, illetve némely esetben a célt konkrétabban megfogalmazni. A rövid-, közép távú intézkedési terveinknél a fent bemutatott táblázatokban rögzítettük a megbeszélés eredményeit.

3.6.1. Irányított önértékelés MÓDSZERTANI BEVEZETŐ Intézményünk a COMENIUS I. minőségfejlesztési program befejező szakaszához érkezett. Ezen a ponton az irányított önértékelés elkészítése a feladatunk, mellyel célunk a problémák, fejlesztendő területek feltárása és az erősségeink tudatos használata.

62

Ezeknek számos eleme ismert az intézmény korábbi gyakorlatából, de most tudatosan, átgondoltan építjük be a minőségfejlesztési programba. A munkát a vezetői minőségi kör a szakaszra vonatkozó munkaterv elkészítésével kezdte, majd az irányított önértékelés szempontrendszerét dolgozta ki. Ehhez két fő csoportot alakítottunk ki: adottságok – erősségek, mely kritériumokhoz mutatókat rendeltünk . Összegyűjtöttük

a

szakasz

során

alkalmazható

módszereket

és

meghatároztuk a munkához bevontak körét.

3.6.2. Az irányított önértékelés folyamatában alkalmazott módszerek és a résztvevők köre MÓDSZEREK

RÉSZTVEVŐK

SWOT-analízis

Pedagógusok, vezetők

Partneri igény- és elégedettségmérés Tanulók,

szülők,

technikai

(kérdőív, irányított interjú)

dolgozók, fenntartók, középiskolák

Klímateszt

pedagógusok

Vezetői önértékelő kérdőív

igazgató

Dokumentum elemzés

Minőségi körök

Összehasonlító elemzés

Minőségi körök

A méréseket az 5. sz. jelentésben található ütemterv szerint végezzük. Az intézmény Pedagógiai Programjából kiválasztottunk három számunkra fontos, stratégiai célt: -

Partnerkapcsolatok továbbfejlesztése

-

Az egészséges életmódra nevelés

-

A tehetséges tanulók kibontakoztatása, a gyenge tanulók felzárkóztatása

63

amelyeket a meghatározott szempontrendszer szerint vizsgáltunk, melyek megegyeznek a COMENIUS-ban meghatározott területekkel: 1. Az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai • A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében • Az

intézményi

stratégia

meghatározása,

megvalósítása,

megvalósításának értékelése, módosítása • Vannak-e

folyamatszerűen

működő

tevékenységek?

Ezek

szabályozottságának helyzete • A szabályozási rendszer teljeskörűsége • Az erőforrások figyelembevételének módja • A partneri igények figyelembevételének módja 2. Az intézmény által elért eredmények • A munkatársak bevonásának mértéke • A folyamatos fejlesztés eredményei • A partnerek elégedettsége • A

szabályozási

rendszer

bevezetettsége,

alkalmazásának

hatékonysága • A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei • A kitűzött célok elérése, megvalósítása • Az erőforrások felhasználásának hatékonysága A szempontokhoz mutatókat rendeltünk, majd elkészítettük az adatgyűjtés és feldolgozás ütemtervét .A feladatok felosztása után a minőségi munkát támogató körök nekiláttak az adatok gyűjtésének. Megállapították, hogy rendelkezésre állnak-e a vizsgálathoz szükséges adatok. Ezt a munkát egy közös találkozás követte, melynek során úgy döntöttünk, hogy bár a kívánt adatok, mutatók rendelkezésünkre állnak, mégis szeretnénk képet kapni arról, hogy az eltelt másfél év során haladtunk-e előre.

64

Az

adatok

tényszerűségének

biztosításához

a

rendelkezésre

álló

dokumentumokat használtuk, melyeknek sorát a táblázatba rendeztük.

3.6.3. Adottságok vizsgálatának összefoglalása Tapasztalataink az önértékelés feldolgozása után Az irányított önértékelést a kialakított szempontrendszer alapján vizsgáltuk, amely tizenkét pontból áll. Az első hat az adottságokkal foglalkozik, míg a fennmaradók segítségével eredményeink áttekintését reméltük. 3.6.3.1. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében A szervezeti kultúra kialakításában és fenntartásában a vezetőké a főszerep. Ebben a pontban a kiválasztott szempontok alapján a vezetés tevékenységét, szerepét vizsgáltuk a minőségi kultúra támogatásában, ösztönzésében. A vezetők és a dolgozók között állandó, személyes kapcsolat alakult ki, ami létszámunkból is adódik, de a vezetés törekvése is mutatja. Az intézményen

belüli

együttműködést

ösztönzik

a

munkaközösségek

munkájának támogatásával és ellenőrzésével. A problémák nyílt felvetéssel és az egyéni megbeszélésekkel mind szakmai és pedagógiai téren egyaránt. A belső működés rendjének kialakítását, működtetését és folyamatos továbbfejlesztését

a

vezetés

a

munkakörök,

feladatkörök

pontos

meghatározásával, a belső dokumentálás kialakításával éri el.

65

Az ellenőrzést a szabályozás alapján végzik. Az értékelés a feladattól függően aktualizált vagy átfogó. Az átfogó értékelésekre a félévenkénti nevelési értekezleteken kerül sor. Tantestületünkben szakmai és emberi ellentétek húzódnak. Ezért fontosnak tartottuk, hogy a szervezeti kultúrára vonatkozóan újabb felmérést végezzünk. Ehhez klímatesztet végeztünk, melyben 12 kolléga vett részt – 1 fő késve adta le, ezért az ő lapját nem tudtuk feldolgozni. A teszt húsz állításból állt, melyet öt kérdéskör köré csoportosítottuk: -

Munkával való elégedettség

-

Hatalom

-

Munkatervezés

-

Kommunikáció

-

Munkamódszerek Hatos skálán értékeltünk, amelyen az 1-2 pont: elégedett, 3-4 pont:

részben elégedett, 5-6 pont: elégedetlen, problémája van, jelentéssel bír. A tantestület munkacsoportjainak alakítására való törekvésnél 69 %-os elégedettséget regisztráltunk. Az „elégedettek” mellett sajnos kevés (16,7 %) a „részben elégedettek” aránya, ezt megközelítve 13,9 % a „problémája van” dolgozói kör. Ez a 13,9 % a legmagasabb itt az öt kérdéscsoport egybevetése kapcsán. Összefoglalva megállapítható, hogy a klímateszt a várt eredményt hozta. Az eredmények jók, nem ütköznek az intézmény legfontosabb céljaival. Minden területen javulás tapasztalható az előző (nyitott önértékelés) mérés eredményeihez viszonyítva. Mivel szélsőségesen negatív értékelés sehol sem született, így az információadáson túl a vezetővel való interjúban

66

kérdésfelvetés szükségtelen. A felmérések eredményeinek ismertetése a felmérésben résztvevőkkel megtörtént. A vezetők az intézmény közvetlen és közvetett partnereivel egyaránt szorosan együttműködnek közös rendezvények szervezésével pl. nyílt nap, hospitálási

lehetőségek

megszervezése,

ezeken

személyes

részvétel,

bevonásával közös rendezvények tartása, farsang, gyereknap stb. Minden vezető tagja a minőségi köröknek, részt vesznek minőségügyi megbeszéléseken, továbbképzéseken, konferenciákon. Személyes részvételükkel támogatják azokat a tevékenységeket, melyekkel az intézmény társadalmi szerepvállalását növelhetik. (Községi ünnepélyek tartása, a 1848-as emlékmű gondozása, szemétgyűjtő akció évente kétszer.) A vezetés a kollégák számára mindig elérhető. Vannak azonban akik úgy látják, hogy problémáik orvoslása nem kielégítő (2 fő). A vezetés lehetőséget biztosít a kollégák szakmai továbbképzésére, amennyiben ez az intézmény céljaival és anyagi lehetőségeivel összeegyeztethető. Négy kolléga végzett a elmúlt időszakban az egészséges életmódra nevelés célhoz hasznosítható tanfolyamot, egy a „partnerkapcsolatok fejlesztéséhez”, kettő a „lemaradt tanulók felzárkóztatásához”, kettő a minőségbiztosítás kiépítéséhez kapcsolódó képzésben vett részt. Ezek elvégzését a tanfolyamdíjak 80 %-ának átvállalásával, vagy a teljes összeg átvállalásával (pl. minőségügy) támogatták. A kiváló szakmai munkát elismerendő hagyományosan a Széchenyinapon egy kolléga veheti át a Széchenyi-díjat, amely anyagi és erkölcsi megbecsülést is jelent. A pályázatokon tanulmányi versenyeken való eredményes szereplésért erkölcsi elismerés jár. Ezeket az eredményeket a vezetés az iskolaújságban hozza partnerei tudomására.

67

A vezetés támogatja nemcsak a más intézmények által szervezett megmérettetéseken való részvételt, hanem saját szervezésekre ösztönöz: Pl. Beke Manó matematika verseny Wágner Veronika csecsemőgondozó verseny, alsó tagozatban komplex versenyek szervezése.

3.6.3.2. Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása Az intézmény küldetését és jövőképét a minőségi körök munkájának eredményeképpen határozta meg. Ebben kinyilvánítottuk, hogy kik vagyunk, mik a céljaink, mit szeretnénk nyújtani partnereinknek és melyek azok az erősségeink melyekre ebben támaszkodhatunk. Elkészítettük folyamatszabályozását,

a

partneri

igény

és

elégedettségmérés

majd az önértékelés eredményeit felhasználva

állítottuk össze problémakatalógusunkat, melynek prioritási rendjét is meghatároztuk. Ezt felhasználva készítettük el intézkedési terveinket. Ennek eredménye a rövid távú célok maradéktalan megvalósítása a középtávú és hosszú távúak közül néhány még megvalósítás alatt van.

3.6.3.3. Az intézmény pedagógiai /nevelési programjához gyűjtött adatok, információk. Pedagógiai programunkba a minőségfejlesztés legfontosabb területeit beépítettük. Kiemelt szerepet kapott a partnerek igényeinek, elvárásainak teljesítése. Ehhez a felmérések eredményeit használtuk fel, amelyeket a lehetőségekhez mérten teljesíteni kívánunk. Stratégiáink aktualizálásához a rendszeres időközönként újra végzett felmérések és ezek értékelése nyújt támpontot.

68

A

kulcsfolyamatok

eredményességének

méréséhez

a

mutatók

kidolgozása folyamatban van. A pedagógiai program ismerete elengedhetetlen mindenki számára. A megértettségének

és

tudatos

használata

a

mindennapok

pedagógiai

munkájában tükröződik. A

munkaközösségek

foglalkozásaikon

egy-egy

részegységet

megvitatnak és javaslatokat tesznek a gyakorlatba való átültetéshez. A minőségi körök vizsgálják a megvalósulás és a tervezés közötti eltérés okait, majd újra indítják a folyamatot. Az intézmény jól használja ki adottságait ezen a területen, stratégiai céljait partnerei ismerik, elfogadják és megvalósításában támogatják. Fejlesztendő

terület

az

alkalmazotti

kör

egyes

tagjainak

elkötelezettebbé tétele.

3.6.3.4.. A meglévő folyamatok szabályozottsága és teljes körűvé tétele

Az

intézményben

működő

folyamatok

szabályozottságának

áttekintéséhez egy mátrix kitöltését alkalmaztuk. Ezt tartalmazza az intézmény területeit, a külső szabályozók-, belső szabályozók-, és szokásjog alapján működő folyamatok rendszerét, valamint feltárta azokat a területeket, amelyeken szabályozásra lenne szükség, de jelenleg még ez nem áll rendelkezésünkre.

69

Az intézményben működő folyamatok szabályozottsága szervezetten folyik, a kulcsfontosságú folyamatok, mind pontos rendszerbe szedetten működnek. A külső szabályozás által működtetett folyamatok meghatározzák egész éves tevékenységi folyamatainak rendjét. Belső szabályozási rendszerünk szinte minden érintkezési pontra, fontos oktatási-nevelési, szakmai, gazdasági, partneri kapcsolatok területeire kidolgozott rendszer szerint működik. A szokásjog alapján működő területek: a helyettesítési rendszer, a kollégák bekapcsolódása más területekre, néhány szülői és iskolai kapcsolat folyamatának szabályozása. Ezekről a területekről is elmondható, hogy nagyon jól funkcionálnak, habár pontos, írásban rögzített szabályrendszer nincs kapcsolva hozzájuk, és nem is tervezzük készítését, mert úgy érezzük ezáltal túlszabályozottakká válnának. Elmondható, hogy a folyamatjellegű működés szükséges lenne két területen, de hiányzik; ez a két terület az iskolai takarítási rend pontos időbeli beosztása és betartása, a másik terület a napközis élet feladatainak, időrendjének kialakítása. Megállapításunk szerint e két területet feltétlenül pontos szabályozási rendszerrel kell ellátni, amit a közeljövőben fogunk megvalósítani. Fejlesztendő terület a folyamatok összehasonlítási rendszerének kidolgozása. Összegezve megállapítható, hogy legtöbb területen jól működő, folyamatosan ellenőrzött, felülvizsgált és ha kell javított folyamatszabályozási rendszer működik.

70

3.6.3.5. Az erőforrások figyelembevételének módja Az intézmény működésében az egyik legfontosabb tényező az erőforrások adottsága, ezen belül is a humánerőforrásokkal való gazdálkodás megfelelő szintje. Ennek a kritériumnak a vizsgálatakor támaszkodhattunk a legszélesebb adatbázisra, a Pedagógiai Programtól a Továbbképzési tervig, a klímateszt eredményein át a SWOT analízisig, hogy csak néhányat említsünk. A minőségi körök összehangoló munkája után a következő megállapításokat tehettük: A munkatársak irányítását a vezetés szervezi meg. Az alkalmazotti kör szakmai képzettsége adott, ezért a feladatok szétosztásánál az -

elsődleges szempont a szakmai, pedagógiai alkalmasság

-

másodszor az egyenletes terhelés biztosítása

-

harmadszor az egyéni érdeklődési területek Ezeket a szempontokat veszik figyelembe tantárgyfelosztásnál, az

ügyeleti rend kialakításánál, szakkörök indításánál. Ez utóbbinál sokat nyom a latba a partneri igények kielégítésére való törekvés is. Az iskolavezetés és a tantestület közösen megfogalmazott célja, hogy minél több kolléga vegyen részt szakmai továbbképzéseken, amelyek mind a két fél igényeit kielégítik. A 2000/2002-es időszakban tantestületünk valamennyi tagja részt vett főiskolai vagy pedagógiai továbbképzés keretében szervezett tanfolyamon. Szakmai munkájához szükséges tanfolyamot végzett az iskolatitkárunk is. Stratégiai céljaink megvalósításához leginkább -

a pedagógus, mint osztályfőnök – felkészítés a változásban lévő szerepekre, funkciókra,

71

-

tanulási

zavar,

veszélyeztetettség

s

a

vele

összefüggő

magatartászavarok korai felismerése, és komplex kiscsoportos terápiája 5-9 éves korban -

a fejlesztő pedagógia, a pszichológia alapjai

-

Sindelar – Zsoldos- program

-

mentálhigienés tanfolyamok

-

drogmegelőzés

tanfolyamokon szerzett ismeretek kapcsolódtak. Munkaközösségi megbeszélésen, nevelőtestületi értekezleten adták át kollégáink újonnan szerzett ismereteiket. Rendszeresen részt veszünk szakmai fórumokon, konferenciákon. Az ide való eljutást az intézmény biztosítja helyettesítésekkel, költségtérítéssel. Az

intézmény

így

segíti

a

munkatársak

szakértelmének,

felkészültségének szinten tartását, friss információkhoz való jutását. A munkatársak bevonása az intézmény döntési folyamataiba a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján történik, felelősségeik, feladataik ezen kívül még a munkaköri leírásokban találhatók. A döntési folyamatokban a kollektíva demokratikusan határoz. A munkaterv elfogadását nevelőtestületi viták, javaslatok előzik meg. Az ő döntésük alapján alakítja ki az intézmény stratégiai céljait a vonatkozó tanévre. A szakmai ellenőrzésbe a munkaközösségek vezetői is feladatot kaptak. Az év végi beszámoló elfogadása a munkaterv elfogadásához hasonlóan zajlik. A munkaközösségek alkotják azt a keretet, amelyben a munkatársak együttműködésére

sor

kerül.

A

munkaközösségek

alapító

okirattal

rendelkeznek, amelyben felvázolják céljaikat. Évente munkatervet készítenek, aminek segítségével valósítják meg kitűzött céljaikat.

72

Az intézmény a hatékony kommunikációt az intézményen belül szakmai munkaközösségek létrehozásával, nyílt napokkal és nevelési értekezletek szervezésével valósítja meg. A vertikális kommunikációra a tényszerűség és a korrektség jellemző, de ettől kissé személytelenné is vált. Ennek eredménye mutatkozik meg a klímateszt kommunikációs táblájának eredményeiben. A kollégák munkájának elismerése az országosan kialakított minőségi bérpótlék képében jelenik meg. Helyi jutalmazásra nincs mód, mivel az intézmény nem önálló gazdálkodó. A vezetés igyekszik az alkalmazotti kör számára egyéb kedvezményeket biztosítani. Ezek egy része szokásjog, más része szabályozás alapján történik. Pl.: az órarend kialakításánál az intézmény figyelembe veszi – lehetőség szerint – a kollégák kéréseit, ez szokásjog alapján működik. A bejáró kollégák költségeinek térítése szabályozás alapján történik. Ugyanígy a jubileumi jutalmak és a Széchenyi-díj odaítélése is. Az intézmény minden dolgozója számára biztosítja a munkaruha vásárlás lehetőségét. Emellett évenként un. „ruhapénz” juttatásban is részesülünk. Azzal, hogy az intézmény nem önálló gazdálkodó nemcsak a jutalmazások esetében szűkül le a mozgástere, de egész pénzügyi munkájában. A meglévő forrásokat kiegészítendő az intézmény rendszeresen nyújt be pályázatokat. Többnyire sikerrel. Évente átlag három alkalommal nyerünk kisebb-nagyobb pénzösszegeket. A fentiek alapján elmondható, hogy intézményünkben az erőforrások figyelembevétele jól működik. 3.6.3.6. A partneri igények figyelembevételének módja

Az

intézmény

legfontosabb

közvetett

partnereivel

kapcsolatát

szerződések kötésével működteti, mint a tankönyvellátás, a VOLÁN és a

73

devecseri

Kastélykönyvtár

könyvellátó

rendszerével

kialakított

együttműködés. A

különböző

intézményi

folyamatok,

teljesítmények

mérésére

kérdőíveket és irányított interjúkat készítettünk, amelyek értékelésének következményeként alakítottuk ki stratégiai céljainkat. A felméréshez folyamatszabályozást készítettünk, amit folyamatábrán jelenítettünk meg. A partneri igényfelméréseket is figyelembe véve fogalmaztunk meg együttműködési szerződést és beiskolázási tervet az óvodával. A tanulási utak biztosítása érdekében kapcsolatot tartunk a környék középiskoláival. Tanulói

és

szülői

igények

alapján

indítjuk

tehetséggondozó

foglalkozásainkat és szakköröket. A felzárkóztatásnál figyelembe vesszük a pedagógusok véleményét is. Az intézmény partnerkapcsolatainak ápolására stratégiát dolgozott ki. Az igényeket kérdőívekkel és interjúval mértük fel. A vezetés és a tantestület a problémák kezelésére fogadóórákon biztosít lehetőséget, a mindennapos kapcsolattartás is rendszeres partnereivel. Munkatervünkben meghatároztuk a szülői értekezletek rendjét. A felmerülő igényeket, problémákat az intézmény vezetése és a pedagógusok azonnal kezelik. A panaszok kezelésének rendje még kidolgozásra vár, jelenleg szokásjog alapján működik. Összegzés: az intézmény adottságaival jól gazdálkodik, de találunk még fejlesztésre váró területeket, amelyeknek megvalósításába a stratégiai céljaink megvalósításánál már belekezdtünk. 3.6.4. Eredmények vizsgálatának összefoglalása

74

3.6.4.1. A munkatársak bevonásának mértéke A motiváció a munkavégzés legfontosabb feltételei közé tartozik ezért mindenképpen érdemes és szükséges mérni. Az értékeléshez a klímateszt eredményeit, nevelőtestületi értekezletek visszajelzéseit vettük alapul. A klímatesztben kapott értékek alapján elmondhatjuk, hogy a munkatársak elégedettsége jó: 71-79 %. A munkával való elégedettség 77 %-os eredményt mutatott. Ebben a kérdéscsoportban különösen jónak ítélték az eredményesség elismerését és a jobbításhoz való segítségnyújtást. A hatalommal való elégedettség 75 %-osnak bizonyult. Érdekes, hogy az irányítás rendjével 10-en nagyon elégedettek, míg két főnek problémái vannak. A Munkaszervezés érte el a legjobb eredményt 79 %-ot. Leginkább a munkaszervezéssel és az intézmény célkitűzésének pontos meghatározásával voltak elégedettek 9-9 fő. A Kommunikáció 72 %-os elégedettséget mutat. Csupán egy fő érzi úgy, hogy a testületi együttműködés nem jó. A Munkamódszerek témakörben kaptuk a legkevésbé jó eredményt 71 %-ot. Itt a legkirivóbb eredmény az, hogy egy fő a munkatársak kapcsolatát rossznak ítéli míg, még ugyanezt négy fő nagyon jónak. A nevelőtestületi jegyzőkönyvek áttekintése szerint a motiváció elsősorban erkölcsi, a többség fontosnak tartja, hogy megmutassa értékeit, ezt bizonyítja a számtalan vetélkedőn, versenyen való részvétel. A vezetés biztosítja munkatársai számára a szakmai fejlődést, a lehetőséget akkor, amikor mindenkinek lehetőséget nyújt tanfolyamokon, bemutatókon való részvételre. 2000/2002-es időszakban a testület 100 %-a vett részt valamilyen továbbképzésen, bemutatón, konferencián. Az intézmény igyekszik kialakítani a szaktantermi rendszert, a termek a meglévőnél korszerűbb eszközökkel való felszerelését.

75

A kollégák munkáját megkönnyítő tan- és használati eszközök beszerzését. A meglévő beszerzési keret mellé pályázati úton igyekszik pénzhez jutni. Az intézmény demokratikus vezetési stílusának köszönhetően csak egy fő érzi úgy, hogy a munkatársak között nincs egyenrangúság. Mindenki biztonságban érzi munkahelyét, bár vannak, akik nem érzik itt jól magukat, munkahely változtatásra mégsem gondol senki. Munkahelyi környezetét a többség jónak minősíti, az iskola környezetét, a munkavégzés fizikális körülményeit pedig kiemelkedően jónak. Ezt mindenképpen erősségeink közé sorolhatjuk. A munkatársak elégedettségére vonatkozó további mutatók A motivációval és bevonással kapcsolatban megállapítottuk, hogy a dolgozók 100 %-a volt bevonható a felmérésekbe. A minőségfejlesztési tevékenységbe a teljes alkalmazotti kört sikerült bevonni – 100 %. Értik a folyamatokat és támogatják a program megvalósítását. Ugyanez mondható el az intézmény által szervezett rendezvényeken résztvevők arányáról is. A munkatársak által vállalt túlórák száma heti ötven, ennek elosztása egyenletes. Ennek elérése érdekében az iskolavezetés folyamatszabályozást dolgozott ki. A munkatársak kérdéseikre, kéréseikre azonnali választ kapnak, ha ez munkaügyi kérdésként merül fel a vezetés a különböző fórumokon – jogász, jegyző – való utánjárás után ad választ maximum egy héten belül. A személyzeti adminisztráció pontos, napra kész. Az anyagba biztosított az érintett kollégák betekintésének joga.

76

Az alkalmazotti körben baleset az elmúlt 3 évben nem fordult elő. A hiányzások száma a következőképpen alakult: Betegség miatt:

119 nap

Gyermekápolás:

42 nap

Tanulmányi szabadság:

35 nap

Egyéb táppénz:

19 nap

Összesen:

215 naphiányzás fordult elő, ez a munkával töltött

napok 2,3 %-a. Összegzés: A vertikális és horizontális kommunikációt javítani kell, erre a középtávú terveink megvalósítása óta teszünk kísérleteket.

3.6.4.2. A közvetlen partnerek (kisgyermekek, tanulók, szülők, fenntartók, középiskola) elégedettségére

A

partnerazonosítás

eredményeként

legfontosabb

(közvetlen)

partnereknek bizonyultak: -

a gyerekek

-

a szülők

-

az alkalmazotti kör

-

a fenntartók és

-

a középiskolák A gyerekek szinte jutalomnak tekintették azt, hogy véleményükre

kíváncsiak vagyunk. Eddig csak spontán beszélgetések során vagy osztályfőnöki órákon nyílt lehetőségük őszinte megnyilatkozásokra.

77

A felmérés izgalmát, érdekességét csak fokozta, hogy nevük feltüntetése nélkül válaszolhattak kérdéseinkre. Így a szokásosnál is őszintébben nyilváníthattak véleményt. A tanulóknak az intézményről alkotott véleménye kiemelkedően jónak mondható, hiszen 72-91 % közötti az elégedettségi mutató. A tanár-diák kapcsolatot 83 % ítélte jónak. Fontosnak tartották azt is, hogy osztálytársaikra számíthatnak problémák esetén (81 %). Ezt a jó kapcsolatot támasztja alá az is, hogy a tanulók 89 %-a szerint osztálytársai között sok a barátja. Ugyancsak 89 % szeret iskolába járni. Ehhez hozzájárul az is, hogy 84 %-uk bátran mer gondjaival tanáraihoz fordulni. 80 %-uk szerint a tanuláshoz a kultúrált környezet is biztosított. A gyerekeket megkérdeztük még arról is, hogy értékelik a pedagógusok oktató-nevelő munkáját. A felmérés eredményét nagyban befolyásolhatta a gyerek pillanatnyi hangulata, a felmérést végző személye és egyéb szubjektív tényezők is. A tanítás-tanulás folyamatában nem elhanyagolható szempont a tantárgyak megkedveltetése. Tanulóink 81 %-a szerint az iskolánkban tanító nevelőknek ez sikerült. 79 %-uk a tanítási módszerek változatosságával is elégedett. A tanulók képességeinek kibontakoztatására létrehozott programok választékával és színvonalával 90 %-uk elégedett. A kulturális és sportprogramok szervezésében a DÖK és a szülők támogatására mindig számíthatunk. Legkedveltebbek a sportversenyek, túrák. Ezekkel a látványos, sok gyereket foglalkoztató rendezvényekkel a legelégedettebbek tanulóink. Nem elhanyagolható azonban a játékos szellemi vetélkedőkön való részvétel aránya sem. A tanulók 20 %-a a veszprémi színház előadásainak rendszeres látogatója.

78

A nyolcadikosok számára szervezett felvételi előkészítők hasznosak és közkedveltek. A 8. osztály befejezése után a tanulmányi utak minden irányban nyitottak. Tanulóink – az előző évek tapasztalataira hagyatkozva mernek jelentkezni a legszínvonalasabb középfokú oktatási intézményekbe is. A továbbtanulásra való felkészítést már alsó tagozatban elkezdjük a tanulmányi versenyek szervezésével, amelyek minőségének megítélése a tanulók között 83 %-os. Az idegen számára a leírtak, számunkra a felmérések eredményei bizonyítják az oktató-nevelő munka magas színvonalának meglétét, amit legértékesebb erősségeink között tartunk számon. Legfontosabb közvetlen partnerünk, a gyerek csak olyan mértékben vesz részt az intézmény által elindított fejlesztésekben, amilyen mértékben mi motiváljuk, engedjük és igényt tartunk munkájára. A minőségbiztosítási munka folyamatában rendszeresen foglalkoztatjuk a tanulókat, fontosnak is tarthatják magukat, s ezért elégedettek. Az intézmény által szervezett rendezvények színvonalával, hangulatával 90 %-ban elégedettek a gyerekek, ezt bizonyítja a részvételük magas száma is. A tanulók azonnal megoldható problémákkal, reklamációkkal fordulnak az osztályfőnökökhöz, tanárokhoz. A korrepetálások és szakkörök száma az intézményen belül teljes mértékben lefedi az igényeket, kihasználtságuk pedig 100 %-os. Intézményünk jó híre elterjedt a környék településein , ezért egyre több a bejáró gyerekünk, akik az utazás fáradalmai ellenére szívesen járnak hozzánk, olyannyira, hogy némelyiket alig lehet hazaküldeni. Évről évre gyakrabban kell felvállalnunk a hátrányos, illetve veszélyeztetett családokból érkező gyerekek lelki gondozását is.

79

A veszélyeztetett 13 fő, hátrányos helyzetű 22 tanuló. Összegzés: Fejlesztendő területnek ítéltük meg a tanár-diák kapcsolattal még elégedetlen 17 % elégedettségének növelését a neveltségi szint (viselkedéskultúra) növelését, a tehetséges és a lemaradt tanulók támogatását. Ezeknek a problémáknak a megoldása folyamatban van. Erősségeink között előkelő helyet foglal el, hogy tanulóink szeretik iskolájukat.

SZÜLŐK Iskolánk kis településen, kevés pedagógussal működő intézmény –, a mindezekből adódó előnyökkel, hátrányokkal együtt. Elmondhatjuk, hogy minden nevelő minden szülőt ismer, s ez viszont is ugyanígy igaz. Megkeresésünk mégis meglepő és újszerű volt számukra, főleg azért, mert nem a megszokott módon közeledtünk feléjük. A szülők 84 %-a vett részt a felmérésben. A szülők 92 %-a elégedett az iskola – család kapcsolattal, hiszen a szerintük megfelelő számú szülői értekezletek, fogadóórák, a pedagógusok elérhetősége (iskolán kívül is) garanciái a jó viszonynak. Az iskola oktató-nevelő tevékenységének megítélése jó szintet ért el a szülőknél: az iskolai átlag: 3,84 Az alapműveltség megszerzésére való törekvést tartják legtöbben – 84 % - erősségünknek. Legkevésbé elégedettek a lemaradt tanulók hátrányainak csökkentésére irányuló törekvéseinkkel. Rövid távú céljaink megvalósítása során már értünk el ezen a téren eredményeket.

80

Az iskola korszerű eszközeit is hiányolják a szülők, de hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megoldást találjunk ennek javítására. A szülői értekezletek és a spontán beszélgetések tanulságai arra engednek következtetni, hogy a szülők elégedettek a tanulók képességei kibontakoztatásának lehetőségeivel. A szülők változatosnak, sokszínűnek tartják az iskola programkínálatát, különösen jó néven veszik, hogy az intézmény egyre több programot szervez, amelyekbe őket is bevonja. Mivel továbbtanuló gyermekeink megállják helyüket a választott iskolákban, ezért a szülők ebből mérik le elsősorban oktató-nevelő munkánk színvonalát. A továbbtanulásra történő felkészítéssel a szülők 81 %-a elégedett. A minőségügyi munkában a szülők lelkesen vesznek részt. Különösen támogatottak kulturális rendezvényeink. Vállalják továbbá a gyerekek szállítását

versenyekre,

tanuló

felügyeletet

kirándulásokon,

sportrendezvényeken. Gyakran a programok aktív szervezői, résztvevői. A panaszkezelés módjával, gyorsaságával a szülők 80 %-a elégedett. Célunk az elégedettség növelése és ehhez panaszkezelési rend kidolgozása. Az elégedettséget, bizalmat mutatja intézményünk iránt, hogy a település tanulóit 100 %-ban ide íratják be a szülők. Jelenleg négy olyan településről is vannak tanulóink, amelynek nem ez az iskola a beiskolázási intézménye. Intézményünk a minőségbiztosítási tevékenységnek köszönhetően nyitott lett partnerei számára. Ezt a nyitottságot a szülők használják ki a legjobban, hiszen a napnak bármely szakában megtalálhatók képviselőik az intézményben ahova érdeklődni –fogadóórák, segíteni szervezési feladatok – jönnek. Véleményük szerint nemcsak ők, de gyermekeik is jól érzik magukat az intézményben (81 %), többek között azért mert gyermekeikkel szeretetteljesen bánnak (78 %).

81

FENNTARTÓK

Iskolánk két község közös fenntartású intézményeként működik az 50es évek óta. Mind a két esetben a polgármestereket kerestük fel, akik szívesen fogadták érdeklődésünket és irányított interjú keretében mondták el véleményüket. Az

intézményről

alkotott

véleményük

elégedettséget

tükröz.

Elégedettek a nevelés-oktatás színvonalával, az ide kapcsolódó nevelői tevékenységekkel. Pozitívan ítélik meg a kollégák önképzési törekvéseit, és messzemenő támogatásukról biztosították az intézmény dolgozóit ez irányú célkitűzésükben.

Javasolják

az

utánpótlás

„kinevelését”

német

és

számítástechnika szakon, valamint fejlesztő pedagógiához értő pedagógus képzését – ez utóbbi már meg is történt. Igényként merült fel a pedagógusok nagyobb arányú bekapcsolódása a közéletbe. KÖZÉPISKOLA

Az ajkai Bánki Donát szakközépiskolát interjú készítésével kérdeztük meg. A középiskola képviselője nagyon örült, mivel ilyenre még nem volt példa. A két intézmény közötti kapcsolattartást jónak ítélik meg. Tanulóink neveltségi szintjével nagyon elégedett. Fejlesztendőnek a reál tantárgyak készségszintjét tartja.

3.6.4.3. A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága

82

Az határozzák

intézmény meg.

működését

Ugyanolyan

törvények,

fontosnak

jogszabályok,

tartja a

belső

utasítások szabályozók

kidolgozását, alkalmazását, illetve az eljárási rendek alapján való működést. Vannak olyan szabályaink, amelyek a hagyományelvűségre épülnek, ezeket ugyanolyan fontosnak tartjuk, mint az írásba foglaltakat. Ezek a szabályozások lefedik az iskolai élet minden területét, bár vannak olyan területek is – takarítási szabályzat, a napközi rendje – amelyek esetében szükséges lenne a szabályozás és célunk is ezek elkészítése. Legfontosabb belső szabályozónk a Pedagógiai Program, mely teljes mértékben lefedi oktatási-nevelési tevékenységünket. A Szervezeti és Működési Szabályzat, mely szabályozza az iskola belső rendjét. Szabályozott a beiskolázás, a szakmai és szabadidős tevékenységek – munkaközösségek, szakkörök, DÖK, ISK munkaterve. A tankönyvrendelés szabályozása, ellenőrzési terv, házi pénztár kezelésének szabályozása. Munkaterv készült a COMENIUS I. megvalósítására, folyamatszabályozás a partnerazonosításon, elégedettség- és igényfelmérés rendjére, az irányított önértékelés végzésére. Megtalálható iskolánkban az óvoda és iskola együttműködési szabályzata éppúgy, mint az iskolaszéké, vagy a veszélyes anyagok felhasználásának lehetőségei. Szabályozott a munkatársak helyzete a munkaköri leírásokkal, illetve a tanulóké a Házirenddel. Rendelkezünk

tűzvédelmi

szabályzattal,

Kollektív

Szerződéssel,

munkatervvel. Szokásjog alapján működik a szülőkkel való kapcsolattartás rendje, a közéletbe való bekapcsolódás. Ezek a szabályozók lefedik egész tevékenységünket, jól működnek. Áttekinthetővé teszik munkánkat, ennek eredményeként hasznosak és eredményesek.

83

3.6.4.4. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei A pedagógiai program kollektív átalakítása, a minőségfejlesztési pályázat készítése és az első két szakasz közös munkája jelentősen erősítette a munkatársak azonosulását a szervezeti célokkal. Az elkészített új Szervezeti és Működési Szabályzat pontosan leírja a döntések során való közreműködés (részvétel, felelősség, hatáskör) sportos szabályait, de teret hagy az önálló kezdeményezés lehetőségének is. Kis előrelépést sikerült csak elérni a kockázatvállalás, az innováció területén. Ennek oka a nevelőtestület hosszú időn keresztüli változatlansága, a külső hatásoktól való merev nevelői elzárkózás. Az elért tanulói és nevelői eredmények pontos regisztrálása, a folyamatos értékelés, befektetett nevelői teljesítmény mérése adott lehetőséget az ösztönzési rendszer fejlesztésére. Lehetőségeink: túlmunka elismerése fenntartói keretből, jutalmazás, kiemelkedő munkáért járó kereset kiegészítés (kormányzati). Feladat: további anyagi erő feltárása, mely az ösztönzésre fordítható.

3.6.4.5. A folyamatos fejlesztés és eredményei

84

A folyamatos fejlesztés képessége az, ami lehetővé teszi, hogy iskolánk minél jobban alkalmazkodjon a közvetlen és közvetett partneri elvárásokhoz. A hatékonyság egyik fő segítője a nevelőtestületben kialakult és folyamatosan fejlődő jó együttműködési készség. A minőségügyi munkát a minőségi csoport vezetője koordinálja. A nevelőtestület és az egyes személyek fejlesztő tevékenységei mindig közvetlenül kapcsolódnak az intézmény céljaihoz, feladataihoz. A szakmai továbbképzések és főiskolai továbbtanulások 3 éves továbbképzési tervben rögzítettek, melynek áttekintésére, lebontására minden évben sor kerül. A

munkaközösségek,

szakmai

csoportok

belső

műhelymunkái

biztosítják az egymástól való tanulás lehetőségét. A partnerekkel közösen végzett fejlesztések közül kiemelkedő az intézmény tárgyi feltételeinek folyamatos javítása. (könyvtári állomány, új tantermek

kialakítása,

informatikai

fejlesztés,

intézményi

környezet

folyamatos alakítása) A partneri együttműködés javulását mutatja a fenntartóval kapcsolatban az éves beszámolók pozitívabb megítélése, az intézmény költségvetési kéréseinek eddigitől eltérő pozitívabb támogatása. Az intézmény erőforrásairól elmondható, hogy jelentősen javult a belső munkamegosztás hatékonysága. Itt a cél az egyenletesebb leterheltség, a kiegyenlített túlmunka teljesítés elérése volt. Ehhez a tantárgyfelosztás átdolgozását, racionalizálását hajtottuk végre. Pedagógiai programunk átdolgozásakor a kollektív munkára fektettük a hangsúlyt. Fő követelményként támasztottuk a jövőre nézve az intézmény által alkalmazott

oktatási-nevelési

módszerek

változatosságának

előtérbe

helyezését, valamint a tanulók motivációjának erősítését. Jelentősen növeltük (300 %-kal) a beadott pénzügyi forrásokat erősítő pályázatok számát és tartalmi nagyságrendjét.

85

Az intézmény infrastuktúrájának kihasználtságának erősítése volt a cél, mikor felnőttek számára első alkalommal számítógép-kezelői tanfolyamot szerveztünk. Jelenleg a 4. tanfolyami felnőtt csoport tanul intézményünkben. Az intézményi fenntartás és karbantartásnál célként jelöltük meg a fokozatos teljes felújítást (eszközcserét) így később a lassúbb amortizáció miatt a karbantartás költségei csökkennek. Ezt néhány területen (pl. taneszköz állomány) már tapasztaljuk. A folyamatos fejlesztés érdekében tervezzük a jövőben - kidolgozni az ellenőrzési terv elvégzése után kapott tapasztalatokra, észrevételekre vonatkozó visszajelzési rendszert -

a

szakmai

munkaközösségek

dolgozzák

ki

az

egységes

követelményrendszert, vezessék be a gyakorlatba és szervezzék meg folyamatos felülvizsgálatát.

3.6.4.6. A kitűzött célok elérése, megvalósítása

Az oktatással kapcsolatos eredmények: Iskolánkban hosszú évek óta számolunk magatartási, szorgalmi átlagokat és fontos terület a tanulmányi átlagok számítása, amelyek jól mutatják a különböző területek fejlődését vagy visszaesését. Iskolánk tanulóinak magatartási és szorgalmi átlagai jónak mondhatók 3,87 – 4,0 között mozognak. A szorgalmi átlagok 3,87 – 4,02 között mozognak, ez egy reális képet fest és sok esetben tükrözi a gyerekek munkához való viszonyát. Nagyon fontos e területen megemlíteni az iskolában már több éve működő tanulástámogatási programjainkat: az informatika szakkör, amely 5-8. osztályos tanulócsoportok részére működik.

86

Elmondhatjuk, hogy a felső tagozatból közel 40 tanuló vesz részt ezeken a foglalkozásokon, a tehetségesebbek a pályaválasztásuk során ezen a pályán indulnak tovább. Sikeres szakköröket működtetünk német nyelvből a 6-8. osztályos tanulók számára, többen a tavalyi évben nyelvtagozaton folytatták tanulmányaikat. Biológiából az érdeklődők számára 8. osztályban indítottunk tehetséggondozó szakkört. Az érdeklődő gyerekek számára honismereti és énekkari foglalkozások is működnek. A védőnő bevonásával 5-8. osztályban szakkörökön, 3-8. osztályban osztályfőnöki órákon ismerkedhetnek tanulóink az egészséges életmód feltételeivel. A továbbtanulókat segíti a matematika, magyar, német előkészítő foglalkozás. A gyengébb, vagy lemaradt tanulók számára alsó tagozatban korrepetálásokkal, felső tagozatban felzárkóztató foglalkozások keretében próbáljuk a lemaradásukat pótolni. Tanulóink

helyi

és

megyei,

országos

szintű

versenyeken

jó

eredményekkel vesznek részt. Alsó

tagozatosaink

részére

helyi

tantárgyi

vetélkedőket

szervezünk

matematikából, természetismeretből, anyanyelvből. Innen körzeti vetélkedőre is eljuthatnak a tanulók. A felső tagozatosok megyei, országos történelem, magyar nyelv, biológia, matematika versenyeken szerepeltek egyénileg és csapatban is, többkevesebb sikerrel. Sok tanulónk sikeresen szerepelt egyéni tanulói pályázatokon. A sportversenyeken területi, megyei rendezvényeken képviseltetjük iskolánkat.

87

A tanulmányi munka eredményességéről elmondható, hogy a tavalyi év végén 3 tanuló nem tudta a tantárgyi követelményeket teljesíteni. A 2001/2002-es tanévünk felénél a kép sokkal nagyobb romlást mutat. Ebben az félévben 13 tanuló, ebből 5 alsós, 8 felsős kapott elégtelen tantárgyi osztályzatot. Ez visszavezethető arra is, hogy községünkbe az elmúlt időszakban több rossz szociális helyzetű család költözött. Sajnos gyermekeik gyenge tanulmányi eredményt értek el iskolánkban is. A minőségbiztosítási program kiépítése során rövid távú célul tűztük ki a tehetséges és lemaradt tanulók támogatását, az iskolai munka elemzése során arra következtetésre jutottunk, hogy ez a célunk a fentiek ellenére is teljesült. A jövőre vonatkozólag fontos feladat ezt a tevékenységet erősíteni még hatékonyabbá tenni. Ha anyagi erőforrásaink engedik, véleményünk az, hogy a lemaradt tanulókkal való foglalkozások számát kell bővíteni. A középtávú céljaink között szerepel az egységes követelményrendszer kialakítása, amely az egész tantestület feladata. Minden pedagógus, szülő és gyermek érdeke azt kívánja, hogy minél objektívebben ítéljük meg tudását. A megszerzett ismeret tudásértékű legyen minden típusú iskolában. A rendszer kidolgozását, bevezetését és a gyakorlatban folyamatos ellenőrzését a szakmai munkaközösségek végzik. Az alsó tagozatos munkaközösség

és

az

osztályfőnöki

munkaközösség

feladata

adott

szakterületre pontos, szakmailag megalapozott a központi dokumentumokat figyelembe vevő rendszert felállítani. Fontos középtávú feladat a tanuláshoz való jobb hozzáállás /házi feladatok rendszeres elkészítésére/ való ösztönzés. Ez a terület kulcsfontosságú minden gyermek és pedagógus számára. Hiszen a tudás megszervezése, a tanulás megszerettetése a legfőbb célunk az oktató munka során. A gyerekeket ösztönözni kell arra, hogy minél több ismerethez jussanak és azt jól tudják alkalmazni. Minden pedagógus fontos feladata, hogy erősítse a gyerekekben a tudás fontosságát. Erre minden

88

alkalmat, nevelési helyzetet ki kell használni. Az osztályfőnöki és szaktárgyi órák keretében fontos nagy hangsúlyt fektetni e terület erősítésére. A neveléssel kapcsolatos eredmények A pedagógiai programban meghatározott nevelési célok a társadalom számára hasznos, boldog embereket neveljünk tanítványainkból. Olyan felnőttekké váljanak, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz és képesek lesznek önállóan eligazodni a társadalom állandó változásaiban. Fontos, hogy tanítványaink megtalálják helyüket a társadalomban, felkészüljenek az élethosszig való tanulásra. Olyan magas színvonalú és sokrétű tudással rendelkezzenek, amelynek birtokában az iskola elhagyása után is. A nevelés eszközei, eljárásai és a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei a folyamatnak és elválaszthatatlanok a nevelés céljától. A nevelési módszereket hozzá kell igazítani az előzőekben elért célokhoz. A nevelési munka során különböző módszereket alkalmazunk iskolánkban:

követelés,

meggyőzés,

gyakorlás,

ellenőrzés,

értékelés,

elismerés, büntetés. Ezek a módszerek hatékony eszközök a tanulók neveltségi szintjének emelésében. A következetes, kitartó, hatékony munka eredményét a tanulók magatartási, szorgalmi, tanulmányi átlagai és bizonyítják. Iskolai félévi magatartási átlag 4,31, szorgalmi 3,87. Tanulmányi átlag: 3,94, felsős: 3,57 A tanulók órai és órákon kívüli szabadidős foglalkozásokon tanúsított magatartása nagyon jó.

89

Már több évre visszatekintve kirívó fegyelmi problémát nem is lehet említeni. A gyerekek neveltségi szintje jó. Erősítendő területnek tartjuk és célul tűztük ki a tanulói kötelességtudat további fejlesztését. Úgy érezzük, hogy a magunk elé állított feladatokat jó szinten oldottuk meg. Az intézmény fejlesztésével kapcsolatos eredmények Az intézmény belső működés javításával kapcsolatos eredmények közé tartozik a szakmai munka terén elért eredmények számbavétele. A szaktantermi rendszer bevezetése /német, fizika, technika, ének/ a pedagógus továbbképzéseken való nagyszámú részvétel lehetővé tette a pedagógiai munka színvonalának emelését. A szakmai munka kapcsán meg kell említeni, hogy ettől a tanévtől 1-5. osztályos tanulók közül a rászorulók logopédiai foglalkozásokon vehetnek részt 3 csoportban, hetente 1 órában, 11 fő. Ez nagy segítség a hátrányok leküzdéséhez ezen tanulók számára. A fejlesztések területén fontos megemlíteni, hogy az elmúlt években az eszközfejlesztési terv alapján az oktató segítő szakmai anyagok kerültek beszerzésre. 750.000,- Ft-ot költöttünk szemléltető eszközök beszerzésére alsó és felső tagozatban. Az idei évben készült el a technika tantárgy tanítását segítő, korszerűen felszerelt tankonyha. A művészetoktatást segítő rajz szakterem kialakítása is megtörtént. A könyvtárunk állományának bővítésére is sor került. Pályázat útján korszerűsítettük zene oktatásunk feltételeit, elindítottuk művészeti oktatás keretében a képzőművészet és a néptánc oktatását, amely 3 tanulócsoporttal, heti 6 órában folyik.

90

Ez igényként merült fel mind a diákok, mind a kollégák körében. A felújított, korszerűsített, tiszta mellékhelyiségek birtokba vétele mindenki számára nagy öröm volt. Rövid és középtávú célként jelent meg a szülők jobb bevonása az iskolai programokba. Azért, hogy ezt a célt meg tudjuk valósítani már a tervezés idejében körültekintően jártunk el. A gyerekek számára olyan programokat terveztünk, amibe a szülőket is be lehet vonni. Ilyen programok a mozi látogatás, kirándulások osztályonként, a télapó ünnepély, karácsonyi ünnepély, farsang, a gyermeknap, nyílt napok szervezése, akadályversenyek. Mára már elmondhatjuk, hogy a szülők 70-80 %-a szívesen segíti az iskolai programok szervezését, lebonyolítását. Jól érzik magukat a gyerekekkel, pedagógusokkal, élvezik a programokat. Az szülői értekezleteken való részvétel növelését tűztük ki célul 60 %ban. Ezt sikerült elérni, sőt jelentősen túlszárnyalni és tartóssá tenni. Összegzés: vannak még fejlesztendő területek, melyeket elsősorban újabb pályázati pénzek elnyerésének segítségével igyekszünk megoldani.

3.6.4.7. Az intézményi erőforrások felhasználásának hatékonysága:

Az intézmény által alkalmazott oktatási-nevelési módszerek elemzése az erőforrások felhasználásának hatékonysága tükrében megállapítható, hogy megfelelőek a pedagógiai program, a munkaterv és a stratégiai célok megvalósításához. Az alkalmazott módszerek elősegítik a gyermekek fejlődését oktatási és nevelési területen egyaránt.

91

Az intézményünk minden lehetőséget kihasznált az elmúlt időszakban arra, hogy pénzügyi forrásait bővítse. A megyei Közalapítványtól 3 ízben sikeresen nyertünk 250.000 – 250.000 forintot. Sikeresen pályáztunk a logopédiai ellátás beindítására, 70.000,- Ft összeget nyertünk. Könyvtárunk bővítésére egy alkalommal 50.000,- Ft-ot, egy másik alkalommal 30.000,- Ft-ot nyertünk. Az ének-zene oktatás fejlesztésére sikeresen pályáztunk 50.000,- Ft értékben kottákat vásároltunk. A gyerekek a rajzpályázaton 5.000 km3 gázt nyertek a KÖGÁZ pályázatán. A művelődési minisztérium pályázatán nyertük el a COMENIUS I. programkiépítésére a lehetőséget. Kisebb kiadásokra a vállalkozói, szülői támogatóinktól kapunk segítséget. A fenntartói hozzájárulást is fontos megemlíteni, amelytől a felújításokra, karbantartásokra van lehetőség. 3.6.5. ÖSSZEGZÉS FEJLESZTENDŐ TERÜLETEINK/PROBLÉMA KATALÓGUS Fejlesztendő területeinket a SWOT analízis, a felmérések alapján az irányított önértékelésben gyűjtöttük össze és a problémakatalógusra prioritást állítottunk fel. Módszerként a sorba rendezést alkalmaztuk. Fejlesztendő területeink: 1. Partnerkapcsolataink továbberősítése 2. A differenciált oktatás

92

3. Egészséges életmódra nevelés Az első három pont teljes egészében egyezik stratégiai céljainkkal, amelyeknek a megvalósítása folyamatban van. A 4-5. pont kidolgozására, megoldására a későbbiekben kívánunk sort keríteni. Az irányított önértékelés elvégzése után az elkészített anyagot partnereinknek bemutattuk, kérve véleményüket és javaslataikat. Ennek alapján jelöltük ki legfontosabb stratégiai céljainkat. Ennek alapján végeztünk célképzést: -

Partnereink igényeinek kielégítése, elégedettségének növelése a meglévő mutatókhoz képest.

-

A nevelő-oktató munka színvonalának emelése különös tekintettel a lemaradt tanulók hátrányainak csökkentésére.

-

Az

egészséges

életmód

elemeinek

elsajátítása

kiemelten

a

„drogmegelőzés” tekintetében. A munkatársak részvételét motivációval szeretnénk biztosítani. A folyamat tervezése Tervezés

Résztvevők

Határidő

Felelős

1. Munkaterv készítése az irányított önértékelés tervezésére 2. Szempontrendszer készítése az irányított önértékeléshez

Vezetői minőségi kör

2001. 10.

december igazgató

Vezetői minőségi kör

2001. 17.

december Minőségi csoport vezető

3. Adatgyűjtés

Minőségi körök (önállóan)

2002. január 04.

Minőségi csoport vezető

93

4. Az adatok Minőségi körök összegzése, elemzése

2002. január 15.

igazgató

5. Klímateszt

2002. január 31.

Minőségi csoport vezető

Alkalmazotti közösség

6. Összehasonlító Minőségi körök elemzés, értékelés (közös munka)

2002. február 08. igazgató

7. Stratégiai célok Vezetői minőségi 2002. február 12. Minőségi csoport megfogalmazása kör vezető 8. Célkitűzések Alkalmazotti jóváhagyása közösség

2002. február 15. igazgató

9. A folyamatra való visszatekintés, ellenőrzés, értékelés 10. Korrekció az ellenőrzés alapján

2002. február 20. Minőségi csoport vezető

Alkalmazotti közösség

Minőségi vezetői 2002. február 25. Igazgató kör Dokumentumok és bizonylatok rendje

Megnevezés

Készítő-kitöltő

Megőrzés módja

Megőrzési idő

Klímateszt

Alkalmazottak köre

Elektronikus, írásos

2 év

Igazgató, elektronikus Igazgatóhelyettes, Munkaközösségek vezetői Problémakatalógus Minőségi csoport Elektronikus,

2 év

Vezetői kérdőív

2 év

94

írásos Interjúk anyaga

Minőségi csoport

Elektronikus, Írásos

2 év

Összegző jelentés

Minőségi csoport

Elektronikus, Írásos

2 év

Munkatervi sablon Minőségi csoport

Elektronikus, írásos

2 év

Az önértékelés Minőségi csoport módszertani táblája

Elektronikus, írásos

2 év

Az önértékelés Minőségi csoport területei és mérőeszközei

Elektronikus, írásos

2 év

A folyamatra való Minőségi csoport visszatekintés, ellenőrzés, értékelés

Elektronikus, írásos

2 év

vezetői Elektronikus, írásos

2 év

Korrekció az Minőségi ellenőrzés alapján kör

IV. A COMENIUS 2000 program fenntarthatóságának lehetőségei 4.1. MIP mikor, hogyan? Bevezető A minőségirányítási program (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban: MIP) szükségességét lehet röviden és részletesebben megokolni.

95

A minőségbiztosítás, minőségirányítás – mint annyi minden más – eredetileg katonai alkalmazású rendszer volt: a beszállítók minősítésére használták. Később a termelő szférában terjedt el, majd a legutóbbi évtizedben a szolgáltatási szektorokban jelent meg, és végül eljutott az egészségügyi és oktatási intézményekbe is. Ez persze még nem lenne indok az alkalmazására, azonban a központosított állami közszolgálati intézmények rendszere világszerte átalakult többszintű irányítási struktúrákká. Ennek eredményeként a döntési és ellenőrzési szintek a minisztériumoktól az intézményekig tagozódtak, és fokozatosan gyengült a közvetlen központi rendeleti irányítás és szakfelügyeleti rendszer. Magyarországon annyira így történt mindez, hogy 1985 után a megszűnő szakfelügyeleti rendszert nem helyettesítette semmilyen más központi ellenőrzési struktúra. A szakmai, gazdálkodási és jogszabályi ellenőrzések a fenntartók felelősségi körébe kerültek. Ezt a tendenciájában helyes fejlődési irányt azonban gyengítette, hogy a fenntartók és intézmények alig kaptak segítséget, szakmai támogatást a rájuk rótt feladathoz. Felelősséget és döntési jogkört pedig nyilvánvalóan megfelelő kompetenciák megléte esetén lehet gyakorolni. A 90-es évek végén azután válaszúthoz érkezett az oktatáspolitika: vagy visszahozza a szakfelügyeleti rendszert, vagy valamilyen más, önirányításra alkalmas modellt kínál. A döntéshozók az utóbbi mellett döntöttek, így alakult ki a közoktatási minőségirányítás koncepciója. Az oktatási minőségirányítás azon kevés politikai fehér hollók közé tartozik, amelyeket kormányzati ciklusokon keresztül alig-alig kérdőjelezett meg a mindenkori ellenzék, és kormányra kerülve, változtatásokkal ugyan, de folytatott. Az első műhelymegbeszélések e témában 1998 tavaszán megkezdődtek, majd a kormányváltás után hamarosan elindult a COMENIUS 2000 minőségbiztosítási kísérleti program, amely 1400 oktatási intézmény bevonásával a közoktatás egyik legnagyobb fejlesztési programja volt. Az újabb kormányváltás érintetlenül hagyta a COMENIUS program elindult munkálatait, és koncepciójában új, minőségfejlesztési, az óvodai-iskolai

96

önfejlesztésre alapuló innovációt is magában foglaló programot hirdetett meg. Ennek következményeként a minőségfejlesztés és az annak részeként megjelenő

minőségirányítás

mint

a

hatékony

működést

támogató

menedzsment eszköz, megjelent az ország Nemzeti Fejlesztési Tervében, a minisztérium

középtávú

közoktatás-fejlesztési

tervében

és

ennek

következtében az európai uniós csatlakozási programokhoz illeszkedő, a strukturális alapok felhasználását célzó operatív programokban is. A minőségirányítás az előző kormányciklusban a közoktatásról szóló törvénybe is bekerült, a vonatkozó paragrafusokat pedig a 3/2002 (II.15) OM rendelet segített értelmezni. A törvény újabb módosítása megerősítette és megerősítette a minőségirányítás helyét a rendszerben, valamint pótolta azt a hiányzó láncszemet, amely a rendszer működését eddig akadályozta: bevezette a fenntartói minőségirányítás fogalmát és kötelezettségét. A fenntartók számára ez az új feladat talán nehézséget jelent a kialakítás időszakában, a későbbiekben azonban lehetővé teszi számunkra a hatékony, átlátható és tervezhető intézményi rendszer működését. Országos minőségpolitika A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX törvény, miközben törli a minőségbiztosításra vonatkozó szövegrészeket [47.§ f/ és 48. § (1) a/, valamint 54. § (1) és 121. § (1) 23.], előírja a fenntartó önkormányzatok és közoktatás intézményei számára minőségirányítási program készítését. A változtatás a szóhasználaton kívül koncepcionális módosítást is tartalmaz, bár a 121. § értelmező bekezdése csak a minőségbiztosítás szót cserélte le minőségpolitikára. Ez utóbbi csupán arra bizonyíték, hogy a törvény általánosan a minőség fogalmaként továbbra is az intézményekkel szemben támasztott partneri igényeknek való megfelelést (gyerek/tanuló, szülő,

97

pedagógusok, fenntartók és a munkaerőpiac), valamint a tervezett és ellenőrzött működést tekinti. 2

4.2. A program működtetésének lehetőségei A COMENIUS I. modell fenntarthatósága intézményünkben Másfél év megfeszített munkáját zártuk le a Zárójelentés elkészítésével. Fellélegeztünk, megnyugodtunk, nem szorítanak bennünket a gyakran lehetetlen határidők. Ünnepélyes keretek között átvettük a program kiépítését igazoló oklevelet. Tanácsadónk a Humán Expanzió is ünnepséget szervezett, kaptunk még egy oklevelet. Vége! Vége? Nem. Nem ez a vége ezt tudtuk, de hogyan tovább. Nincs központi támogatás. Álljunk meg a saját lábunkon és működtessük tovább az általunk ,, oly remekül” kiépített rendszert. De hogyan? A kezdeti tanácstalanságot hamarosan a bizonyosság váltotta fel. Igen, van egy jól kiépített partnerközpontú modellünk. Most már csak működtetni kell, kiegészíteni más szabályozókkal. A kiépítés során megismert módszereket beépíteni az oktató-nevelő munka más területeibe. Adjuk át tudásunkat egymásnak és a COMENIUS kiépítésére vállakózó, érdeklődő intézményeknek. Tehát működtessük a modellt! El kell készíteni a partneri igény- és elégedettségmérés, valamint az irányított önértékelés eljárásrendjét. Emellett azonban beillesztettünk még más a partnerközpontú működést szabályozó tevékenységeket is mint például a különböző tantárgyi mérések rendjét az alsó tagozatban, ami azért vált aktuálissá, mert a szülői elégedettségmérés során egységes értékelési rend kialakítására merült fel

2

Horváth Attila: Önkormányzati Minőségfejlesztési Program ÖMIP

98

igény, amit a nevelőtestület szintén igényként fogalmazott meg.

Az új

metodika kiépítését az alsó tagozattól indítottuk. Bekerült

a

már jól

működő,

jól szabályozott

iskolai ünnepélyek,

nevelőtestületi értekezletek rendje is. Új szabályozást készítettünk az ügyeleti rendre vonatkozóan és a tanulói étkeztetésre is, illetve napközis tanórák rendjére egyaránt. Pedagógus képzések rövid és hosszú távú programja. Az irányított önértékelés elkészítésekor kiderült, hogy fontos lenne az iskolai takarítás rendjének pontos időbeosztása és betartása. Erre vonatkozóan is készítettünk intézkedési tervet, és ellenőrzés illetve bejárás módszerével, figyeljük betartását. Különös figyelmet fordítottunk a minőségirányítás humán erőforrásainak biztosítására és a szervezeti kultúra partnerközpontúságának megőrzésére, az új ,,szokások” és módszerek beépítésére a mindennapi gyakorlatba. Céljaink megvalósításának érdekében mindig szem előtt kell tartani a PDCA szemléletet. Minek mérünk, ha nem elemzünk, és nem vonunk le következtetéséket? A következtetések eredményeit pedig be kell építeni a visszacsatolási pontoknál a tevékenységünkbe. Különösen a hosszú távú és éves céljaink, valamint a már megvalósított tevékenységek értékelésekor fontos komolyan venni ezt a pontot. Sok felesleges munkától óv meg bennünket az időben végzett ellenőrzés-értékelés, amelynek következménye lehet a változtatásban, a tervezésben. A

partnerközpontú

működtetés

elengedhetetlen

mozzanata

a

tapasztalatok összegyűjtésén, a javításon túl a partnerek kellő informálása, megismertetése az eredményekkel. Azon túl, hogy így van értelme a munkának, ezen keresztül tudják lemérni a változtatásokat és tudnak véleményt alkotni az intézményben folyó munkáról. Még ma is, az elmúlt három év közös munkájának ellenére is szinte napi feladat annak elfogadtatása néhány kollégával, hogy ki kell lépnünk a magunk építette elefántcsonttoronyból. Nyitottá kell tenni az intézményt, a benne folyó munkát, hogy partnereink megismerhessék azt.

99

A

partnerközpontú

működést

biztosító

tevékenységek

időbeli

tervezésekor a tanév rendjének törvényi szabályozását kell alapul vennünk. Az éves tervbe rögzíteni a partnerazonosítás, a partneri igény- és elfogadottságmérés, a célmeghatározás idejét, felelőseit és a szükséges erőforrásokat. Meghatároztuk az irányított önértékelés időciklusát. Ennél figyelembe vettük a vezetőváltás és a pedagógiai program módosításának időpontjait. A szabályozás az alábbi területeket érintette: A partnerazonosítástól az igények elemzéséig • partnerazonosítás felülvizsgálata • a partneri adatbázis frissítése • a

partneri

igény-

és

elégedettségmérés

folyamatának

szabályozása a o szülők o tanulók o fenntartó o legtöbb tanulókat fogadó középiskolák körében. • a felmérések elemzésének lépései. Az igények elemzésétől az intézkedési tervig. • az összehasonlító elemzések, • a problémakatalógus összeállítása és nevelőtestületi súlyozása, • a célmeghatározás lépései • intézkedési tervek készítése és beépítése a tanévre érvényes munkaterve. Célok értékelése és korrekciója Irányított önértékelés

100

• A

hatodik

szakaszban

elkészített önértékelés

alapján

a

folyamatok, eljárások és szabályok azonosítása történt meg. • A legfontosabb partneri elvárások meghatározása az adott folyamattal kapcsolatban • Kiemelten kezeltük saját vezetési tapasztalatok elemzését, hangsúlyozva, hogyan érdemes a jövőben ezt a munkát elvégezni. • A folyamatok, eljárások bemeneti és kimeneti dokumentumainak meghatározását és kidolgozását (útmutatók, standard kérdőívek és interjútervek, megőrzendő bizonylatok stb. ) • A folyamatok, eljárások egymást követő lépésekbe rendezése. • A kritikus pontok azonosítása ( vizsgálatok, beavatkozás, javítás helye ) • A PDCA/SDCA szemlélet érvényesítése a szabályozásban ( tervezés, belső ellenőrzési pontok, folyamatgazdák kinevezése, változások, fejlesztések megvalósítása ) A folyamatgazdának, mint a folyamat egyszemélyi felelősének kinevezése és felhatalmazása a kisebb módosításokra azért váltak szükségessé, hogy a folyamatok működtethetőek legyenek. Ezzel

párhuzamosan

szükséges

a

minőségirányítás

intézményi

felelősének a kinevezése, akinek feladata minden minőséggel kapcsolatos munkakoordinálása, a minőségirányítási rendszer működtetése. Ő státusát tekintve az intézményvezetés tagja vagy megbízottként látja el feladatát. Fontosnak

tartottuk

a

minőségi

köröket

megőrizni

szerepük

szabályozása mellett. Hiába készítünk azonban szabályozókat, ha kollégáink nem tartják be azokat. A szabályok betartása függ attól, hogy a szervezet mennyire tud azonosulnia programmal, mennyire testre szabottak a szabályok, látják e értelmét az alkalmazásnak.

101

Fontos szerepe van ezért a minőségi- szemléletet formáló képzéseknek, a megtanult eszközök alkalmazásnak, illetve azok sikerességének. Munkánk

során

időt

és

figyelmet

fordítunk

arra,

hogy

a

minőségfejlesztés eredményeit (módszereit) a kollégák át tudják venni. Ennek formája lehet belső képzés, de a szünetekben folyó kötetlen szakmai beszélgetések is. A fenntarthatóság legfontosabb eleme a használható, minden résztvevő és felelős számára érthető szabályozás megszületése, vagyis annak meghatározása, hogy ki, mit, mikor, mikorra, ilyen eszközökkel és módszerekkel végezzen el, ki és milyen pontokon foglya azt ellenőrizi, és hogy pontosan mi is az az eredmény, amit az adott tevékenység elvégzése nyomán elvárunk önmagunktól. Ügyelnünk kell arra, hogy az így létrejött szabályozások

összhangban

legyenek

a

már

meglévő

szabályozó

dokumentumainkkal, például az SZMSZ-szel, a munkaköri leírásokkal. A szabályozás elkészítésekor figyelembe vettük, hogy a PDCA elv alapján tartalmazza a folyamat ellenőrzési pontjait és javítási, fejlesztési lehetőségeit, az ezekhez kapcsolódó döntési pontokat. Ügyelni kell arra, hogy az új folyamatoknak is legyen folyamatgazdája, aki a már fent említett jogosítványokkal rendelkezik. A folyamatokban érintett kollégák bevonása, az összes munkatárs megfelelő tájékoztatása nélkül nem alakítható ki a fenntarthatóság.

4.3. Fenntarthatóság: A tanulói és a szülői kérdőívek összehasonlító elemzése 4.3.1. A tanulói kérdőívek tapasztalatai az elmúlt három év eredményei alapján

102

Partnereink elégedettség és igény mérésére 2001 decemberében került sor először sor. Ez alkalommal csupán három osztály tanulóit - negyedik, hatodik, nyolcadik – kérdeztük meg kérdőív segítségével. Az auditori vizsgálat felhívta a figyelmünket arra, hogy tanácsos lenne minden tanulót mérni ahhoz, hogy reális eredményeket kapjunk. Ezért a 2002-es mérést 4.-8. osztályig terjesztettük ki. Ekkor kiderült, hogy elboldogulunk ekkora anyag feldolgozásával is, sőt 2003-ban már 2. osztálytól mértünk. Az elsősök mérését még mindig halogatjuk, de a következő alkalommal mindenképpen be akarjuk vonni őket is. Ez természetesen más típusú lesz mint az eddigiek: rajzos vagy irányított interjú. A tanulói kérdőívek tartalmán és szerkezetén nem változtattunk az összehasonlíthatóság érdekében. A tanárokkal való kapcsolatot 11 állítás vizsgálta az első kérdőívben. Mindhárom kérdőívben az első helyen végzett a ’tanárok kedvesek velem’ állítás, tanulóink úgy ítélik meg, hogy érdekel bennünket a véleményük. Negatív irányba változott a ’szünetekben is szívesen beszélgetek velük’ állítás aránya, míg az első mérésnél 81%-uk válaszolt igennel, az utolsó mérésnél már csak 63%-uk adott igenlő választ. A ’néhány tanárt nem kedvelek’ állításra mind a három kérdőívben 5561% közötti az igen válaszok aránya, és szinte teljesen egyforma a ’vannak tanárok, akik nem magyarázzák el, mit kell csinálnunk’: ~20%. Sajnos a ’Gyakran dicsérnek a tanárok’ és a ’Gyakran unatkozom órán’ aránya sem változott. A második kérdéscsoportba a tanuláshoz való viszonyra kérdeztünk. Egyre többen vallották be, hogy nem készítenek rendszeresen házi feladatot 2001-ben 58%, 2003-ban 62%. A jó osztályzat fontosságát 81%-87%-ig igenelték tanulóink. Sokan állítják mind a három kérdőívben, hogy nem nagyon szeretek tanulni:43%-49%. A harmadik rész a tanulók viszonyát vizsgálta az iskolához.

103

Mindhárom alkalommal 89-91% közötti volt azoknak a száma, akik szeretnek ebbe az iskolába járni. 80% feletti a ’bátran fordulhatok tanáromhoz gondjaimmal’ és a ’tanároknak fontos, hogy jó osztályzatot kapjak’ állítások megítélése is. Tanulóink osztálytársaikhoz fűződő viszonyát vizsgáltuk az első kérdőív negyedik kérdéscsoportjában: Mindhárom mérésen negatív megítélést kapott az ’osztálytársaim előtt bármiről bátran beszélhetek’ állítás. Legjobbnak – szintén mindhárom esetben - a ’rosszul érzem magam ebben az osztályban’ nemleges válaszai voltak, amik 90% körül mozogtak. A kérdőív második csoportja az iskola környezetéről, tisztaságáról, az étkezés kultúrájáról szólt. Mindhárom

mérésen

kiemelkedő eredményt ért el az iskola

környezetének rendezettsége: 93%-95%. Visszaesés mutatkozott a 2001-es mérésekhez képest az udvar tisztaságával kapcsolatos kérdés megítélésében. Egyformán rossznak ítélték mindhárom évben a mellékhelyiségek tisztaságát. A harmadik kérdéssor az oktató-nevelő munka eredményességéről szólt. Itt történtek a legnagyobb változások. A 2002-es mérésnél legkevésbé az osztályfőnökök közösségalkotó szerepével voltak elégedettek tanulóink (3,13), 2003-ban leginkább ez felelt meg elvárásaiknak (4,29). Ebben az évben a magas szintű töretlenek kerültek a lista végére, míg a megelőző években ezek voltak a listavezetők. A többi állításról kiegyenlített átlagok olvashatók le. A negyedik kérdéssor összehasonlításánál is érdekes eredményekre jutottunk. Bár mind a három mérésnél 90% feletti a tanulók elégedettsége az iskola szabadidős programjaival azok rangsorolása egészen más lett. Legkedveltebb programok 2001-ben: o túrák, o Széchenyi-nap,

104

o Sportesemények. 2002-ben: o Föld-napja, o Farsang, o énekkar. 2003-ban: o osztálykirándulások, o Farsang, o iskolai ünnepélyek. 2001-hez képest visszaesett a DÖK havi rendezvényei és a sportversenyek ,,osztályzata”. 4.3.2. A szülői kérdőívek tapasztalatai az elmúlt három éve eredményei alapján A szülői kérdőíveket az első év tapasztalatán átalakítottuk. Azt tapasztaltuk, hogy a szülők ,,elfáradtak”, mire a kérdések végére értek, és vagy nem, vagy felületesen töltötték ki az utolsó lapokat. Azokat a kérdéseket hagytuk ki, amelyekre más kérdésekből is választ kaptunk, vagy jóval a kritérium feletti értéket kaphatunk rá. A következő évben igen nagy arányban érkeztek vissza a kérdőívek, bár némileg csökkent a számuk a 2001-es évhez képest. 2003-ban már csak a kiküldött kérdőívek 55%-a érkezett vissza. Ennek okait a minőségi csoport vizsgálta és megoldásokat keresett rá. Az első oldalon a szülők státusára kérdeztünk. Ennek összehasonlítása során megállapíthatjuk, hogy egyre nő azoknak a száma, akik: -

egyedül nevelik gyermeküket,

-

nagycsaládosak,

-

egyre alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek.

105

Az

első

kérdéscsoportban

az

oktató-nevelő

munkával

való

elégedettségre kérdeztünk rá. Az adatok vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy jelentős eltérések nem mutatkoznak az értékelésben. A szülők az iskolai könyvtár és számítógépterem felszereltségével a legelégedettebbek, amit az oktatási programok választéka – tanórán kívüli tevékenységek – követ. Legkevésbé a lemaradt tanulók hátrányainak csökkentésével elégedettek, bár gyermekeik úgy gondolják, hogy lehetőséget kapnak a felzárkózásra (4, 09!). A második kérdéscsoport az iskola és a család kapcsolatára vonatkozott. A legnagyobb változás az iskolai programokba való beleszólás lehetőségénél mutatkozik, negatív irányba, ez valószínűleg a DÖK segítő tanár személyének változásával magyarázható. Mindhárom esetben a pedagógusok elérhetőségével voltak leginkább elégedettek partnereink. A

harmadik

kérdéscsoport

a

pedagógusok

személyisége

köré

csoportosult. Mindhárom esetben a pedagógusok szakmai felkészültsége áll az első helyen. Legkevésbé a tanulók közötti problémák megoldásával elégedettek mindhárom évben partnereink. Az értékek mindhárom évben kiegyenlített eredményeket mutatnak. A negyedik kérdéskör az iskolakultúra témakörrel foglalkozott. Az értékek itt is kiegyensúlyozottak. Nem sikerült javítani azon az érzésen, hogy intézményünkben nincs mindenki által elfogadott értékrend, és a szülők a gyerekekkel ellentétben úgy érzik, hogy a tanulók jobban is érezhetnék magukat az iskolában – bár ez az érték is kritérium feletti. Mind a tanulói, mind a szülői kérdőívek összehasonlító elemzése nyomán levonhatjuk azt a következtetést, hogy a 2003-as problémakatalógus alapján

új

irányt

vehetnek

a

partnereinknek

felteendő

kérdéseink.

természetesen a problémás pontokra azokban is vissza kell térni.

106

4.4. A programban megismert, tanórán felhasználható néhány módszer Dolgozatomnak ebben a szakaszában azok közül a módszerek, technikák közül szeretnék bemutatni néhányat, amelyet az oktató-nevelő munkában a pedagógusok hasznosítani tudnak. 1. Példa a Gantt-diagram – brainstorming, erőtérelemzés módszerének felhasználhatóságáról Az osztályfőnöki órákon használhatjuk a Gantt-diagramot a tanulási problémák megoldására. A tanulók túlterheltsége mellett a legsúlyosabb probléma a tanulásra szánt idő rossz beosztása. A tanulókkal folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy gyakran rossz módszereket választanak a tanulásra. Ezen segíthetünk, ha tanóráinkon megtanítjuk a gyerekeket arra, hogy tantárgyainkat milyen módszerekkel tudják könnyen elsajátítani, illetve ha az intézmény vezetősége – ahogy a miénk is – elgondolkodik azon, hogy bevezeti új tantárgyként a tanulás tanítása c. tantárgyat, melyhez remekül alkalmazható Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról c. műve. Azért is szükséges ezzel a problémával foglalkoznunk, mivel a tanulói kérdőívek mellett a középiskolák és a szülői visszajelzések is egyaránt problémaként említik. Az

osztályfőnöki

órák

keretet

biztosítanak

a

saját

tanulás

megismerésére, tudatosítására.

107

Az első, legfontosabb lépés mindenki számára a saját tanulási mód, forma, stílus, szokás elemzése. A problémák összegyűjtéséhez használhatunk brainstormingot. A tanulók két színű öntapadós lapocskákra felírják melyek azok a tényezők, amelyek segítik, ill. gátolják őket a tanulásban. A lapok számát meghatározhatjuk 5-5-ben, de ha valakinek szüksége van adhatunk még. A csoportbontásnál használhatjuk az erőtérelemzés módszerét. Fontos, hogy minden tanuló helyezze el a lapocskáit még akkor is, ha az már szerepelt a táblán. Ezzel erősíthetjük a diákokban azt a tudatot, hogy mindenki véleménye egyformán fontos, hogy mindannyian egyformán értékes tagjai a csoportnak. Ha már minden lap a helyére került elkezdődhet a csoportosítás. A tanulók életkorától tehetjük függővé, hogy egy-két közülük kiválasztott személy végzi ezt el, vagy az osztályfőnök az ő utasításaik alapján, finoman irányítva őket. A csoportosítás után kijönnek azok a pontok, amelyek a legtöbbjüknek problémát okoz. Bár mindenkire személyre szabottan kell megkeresni a megoldást a közös gondolkodás előre visz a feladat megoldásában, mindemellett szerepet játszik az osztály közösséggé alakításában. A hatékony tanulási szokások közül az első helyre tehetjük a tanulás helyének a megállapítását, amit ötletek gyűjtésével segíthetünk. Fontos a ráhangolódás – hisz valljuk be nehéz a tanulást elkezdeni -. Keressünk motivációkat – szintén alkalmazhatjuk a brainstormingot. Hangsúlyozni kell azonban, hogy minden tanulónak személyre szabottan kell ezt megtalálni. Segít a problémát megoldani, ha napirendet készítünk.

108

A nagyobb tanulóknál érdemes ezt Gantt-diagramon megjeleníteni. Az órarend ismeretében meg lehet tervezni, hogy melyik nap mennyi időt kell tanulásra szánni, de a napi tanulás lebontása is megjeleníthető ebben a formában. Fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy az így elkészített beosztás nem szentírás, el lehet térni tőle a lecke mennyisége alapján pozitív és negatív irányba is. A szkeptikusok most azt mondhatják: szép-szép, de ettől még nem tanulnak meg tanulni a gyermekek. Valóban, a legfontosabb a helyes, sikerre vivő módszer megtalálása és az akarat, a késztetés a tanulásra. Ebben segíthetünk a tanulási módszerek megismertetésével, de innen a főszerep már a gyermeké. A felsorolt módszerek a problémák feltárására és megoldások keresésére alkalmasak. Célunk, hogy az önszabályozó tanulást önállóan sajátítsa el a diák. 2. példa Félévi, év végi értekezletekre elkészülnek a tanulmányi átlagokról a statisztikák, amelyekből kitűnik, hogy egy-egy tantárgy a többihez viszonyítva gyengébb eredményt ért el. Nem kell ahhoz statisztika, hogy napi feladataink elvégzéséhez közben érezzük, hogy egyes osztályoknak nehezebben megy a tananyag elsajátítása. Amennyiben kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi ennek az oka használjuk a Pareto- elemzést. Elvégezhetjük egy osztályban, de akár iskola szinten is. Tegyük fel az értem a matematikát (stb.) kérdéseket. Az elemzésnél a nem választ 1-nek, az igent 0-nak vegyük. Rendezzük a tantárgyakat táblázatba, adjunk nekik kódokat, majd készítsünk táblázatot tantárgycsoportok szerint is az alábbiak szerint.

109

A

a1

matematika

a2

számítástechnika

b1

természetismeret

b2

technika

c1

magyar irodalom

c2

magyar nyelvtan

d1

történelem

d2

honismeret

e1

ének

e2

rajz

f

német

Matematika számítástechnika

B

Természetismeret technika

C

Magyarirodalom magyarnyelvtan

D

Történelem Honismeret

E

Ének Rajz

F

Német

A kapott pontszámokat írjuk be a táblázatba: Tantárgyak a1

a2

b1

b2

c1

c2

d1

d2

e1

e2

f

Összesen

Osztályok

5. 6. 7. 8

összesen

Végezzük el ugyanezt tantárgycsoportok szerint:

110

Tantárgycsoportok A

B

C

D

E

F

Összesen

Osztályok

5. 6. 7. 8

összesen A Pareto elemzés szerint először állítsuk az eredményeket %-os gyakoriság szerint csökkenő sorrendbe. Írjuk be a kumulált %-os eredményeket. (a kumulált eredmény egyszerűen az összes addigi % összege) Osztályok

%-os gyakoriság

Kumulált %

5. 6. 7. 8.

Jelenítsük meg az eredményt Pareto-diagramon Amennyiben nem kapunk markáns eredményt csoportosítsuk újra az adatokat tantárgycsoportok szerint. Ezután végezzük el az elemzést tantárgyak szerint is, mert így derül ki, melyik tantárggyal van gondjuk. Ha megvannak azok a tárgyak, amik gondot okoznak tanulóinknak érdemes elgondolkozni azon miért van ez így. Keressünk megoldásokat.

111

4.5. Az Intézményi Klubhálózat létrehozásáról, jövőjéről A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program 2001 tavaszára túljutott a terjesztés alapozó szakaszán. Napjainkban az országban található 7-8 ezer intézményből 1700-ban épült ki a minőségfejlesztési rendszer. Mindezek ismeretében vált szükségessé a klubhálózat kiépítése. A Klubhálózatba olyan intézmények tartoznak, amelyek • Készek eddig felhalmozott tudásuk és tapasztalataik átadására, illetve akik • Életközelben

szeretnék

elsajátítani

a

minőségfejlesztés

legjobbnak látszó módszereit, tapasztalatait. A Klubhálózat újszerűsége és egyben kihívása abban rejlik, hogy a tanulási folyamat horizontális, azaz közoktatási intézmény ( illetve pedagógusai tanítanak közoktatási intézményt ( pedagógusokat ). Újszerű, mert a horizontális tanulásnak nincsenek Magyarországon intézményesült

hagyományai.

1990

óta

léteznek

kísérletek

ennek

intézményesítésére, de kísérletre még nem volt példa. A program célja, hogy önműködő, önfenntartó mozgalommá alakuljon át, amely központi irányítás nélkül működik. 4.5.1. A horizontális tanulás sajátosságai A Klubhálózat kiépítése kísérleti jelleggel a 43 klubházigazdával indult 2000-ben. A fórumok sikere, látogatottsága következtében 2001-ben 58 intézményt kértek fel házigazdai teendők ellátására. A Programigazgatóság ekkor kereste meg intézményünket is. 2004 – be ez a szám tovább bővül, bár a működési keretek, feltételek már mások lesznek. Ennek oka, hogy 2004 májusában befejeződik a program, ezért a Programigazgatóság az Intézményi Klubhálózat önállósítására törekszik. Ez természetesen nem azt jelenti., hogy a Programigazgatóság magára hagyja az intézményeket, továbbra is támogatja

112

anyagiak biztosításával a fórumok megrendezését, előadói listával és aktuális anyagok átadásával a színvonala munka megteremtésének feltételeit. Az Intézményi Klubhálózat felépítése piramisszerű lesz:

Programigazgatóság

- szolgáltató szerepet tölt be

Klubházigazdák

-szakmai irányítást nyújtanak

Új intézménynek

Regionálisan irányító szakmai területek jönnek létre, melyeknek feladata lesz még az új intézmények bevonása a minőségfejlesztési munkába. Egyre inkább azokhoz szól, akik nem vettek részt eddig a programban. A regionális szerveződés elképzelését támogatja az is, hogy az Európai Uniós pályázati lehetőségek is a régiókat szólítják meg. A fennálló Klubhálózati rendszeren való változtatást sürgetik az alábbi változtatások: • hatályos közoktatási törvény • a 3/2002. OM. rendeletek • Nemzeti Fejlesztési Terv • OM. Közoktatási- fejlesztési stratégia • Közoktatási Intézményi Minőségfejlesztési Stratégia A klubok segítséget tudnak nyújtani tagjaiknak az Intézményi Minőségirányítási Program (MIP) megfogalmazásában, amellyel 2004. április 15-ig, illetve június 30-ig kell elkészülni az intézményeknek. A klubülések tervezése és megvalósítása

113

Mint a

bevezető

részben

említettem

a

Programigazgatóságtól

intézményünk felkérést kapott a klubházigazda szerepkör betöltésére. Ami a munkajelentések, illetve a monitoring tapasztalatai alapján történt. Szerződést kötöttünk a Programigazgatósággal, amit minden évben meg kell újítani. Ebben a szerződésben az intézmény feladatait 14 pontban rögzítettük. 1. A Programigazgatóság vállalta ugyanakkor, hogy segíti a klubok szakmai, módszertani munkáját, szakmai anyagot készít a Klubházigazdák részére, előkészíti a megbeszélések szakmai anyagát, összegyűjti a beérkező jelzéseket, tapasztalatokat, javaslatokat és ezeket összegyűjtve átadja a program szakmai irányítójának. 2. Segíti a klubok szervező munkáját, szervezi a klubházigazdák megbeszéléseit, a folyamatos, kétirányú információáramlást. 3. Megteremti a tájékoztatási formákat a klub működésével kapcsolatban. 4. Szervezi a klubházigazdák rendszeres megbeszéléseit és felkészüléseit. A klubintézmények számára biztosítja az utazás költségeit. A klubtagok feladata, hogy beszámoljanak röviden arról, hogy hol tartanak a programban. Milyen módszereket használtak. A szervezés feladata igen bonyolultnak látszott az első alkalommal, hiszen a klub sikeres működtetésének egyik legfontosabb feltétele a zökkenőmentes szervezés biztosítása. 2001. november 20-án

kívántuk

megtartani az első fórumot. Az látszott a legegyszerűbbnek, ha az előkészítésre intézkedési tervet készítünk. Ebben felsoroltuk az elintézendő feladatokat, a partnerek megkeresésétől a terem takarításáig, a határidőtől a visszacsatolásig, az ellenőrzésig. A program összeállítása a fórum tematikájától függ. Abban az esetben, ha meghívott előadója van az összejövetelnek igyekszünk az ő igényei szerint alakítani a program időbeosztását.

114

Mivel Veszprém megye 17 COMENIUS programot kiépítő intézménye tartozott először hozzánk a távolságok nem voltak nagyok, így a klubtagok könnyen elérhették intézményünket, míg az előadók Pécsről, Győrből, Mórról érkeztek. 2002 őszétől azonban Vas megye 44 intézményét is mi látjuk vendégül és ez már az időtényezők alaposabb átgondolását igényli. Ehhez

a

foglalkozástervezéshez

is

segítséget

nyújt

a

foglalkozástervezési tábla: Prezentációs Időpon téma t

Munkaf orma

Módszer Feladat

Kontandó vagy benntartó segédanyagok, példadokumentu mok

Előadó moderátor

Foglalkozásainkon fontosnak tartjuk, hogy vendégeink jól érezzék magukat, mert akkor bátrabban megnyilatkoznak. Mindenki számára lehetőséget adunk véleménye elmondására, akár a kerek-asztalbeszélgetések akár az előadások lezárása után. A moderátornak azonban mindig figyelnie kell arra, hogy a beszélgetést a megfelelő keretek között tartsa. A hangulat oldására moderációs játékokat építünk be a programba, amit hazavive a résztvevők is tudnak alkalmazni nemcsak a minőségfejlesztésben, hanem az oktató-nevelő munkában is. Valamilyen játékos módját választjuk az igények felmérésének a program elején, amelynek teljesülését a program végén mérjük. Ha a csoport fárad szintén valamilyen üdítő játék alkalmazása ajánlott.

4.5.2. A klubfoglalkozások tervezési és megvalósítási feladatai Igényfelmérés

115

A

klubfoglalkozások

tervezésének

alapja

a

résztvevő

intézmények és a tágabb környezet igényeinek, elvárásainak megismerése. Ezért a tervezést megelőzően és az első bemutatkozó foglalkozáson szükségessé válik az igények felmérése. A feladat elvégzése a következő lépésekben valósítható meg.  Kérdőíves alapfelmérés a résztvevő intézmények körében, a bemutatkozó foglalkozás előtt körülbelül 1 hónappal (A felmérés célja, hogy prioritást tudjunk felállítani a legfontosabb tematikai területek között, egyúttal a klubtagok szerepvállalásának feltérképezése.  Megvizsgáljuk, hogy régiónkban hány intézmény vesz részt a COMENIUS programban. Ehhez az intézményeken kívül megkereshetjük a fenntartókat is, akár kérdőívvel is.  Az első foglalkozás nyújtott lehetőségeket arra, hogy pontosítsuk a klubtagok igényeit és a stratégiai tervezésbe is be tudjuk vonni őket.  A kérdőívek összegyűjtése és elemzése után került sor az elsődleges

igénylista

foglalkozáson

elkészítésére,

elvárás-

gyűjtő

amit

a

módszerek

bemutatkozó használatával

egészítettünk ki.  Az

első

fórum

után

véglegesítettük

az

összegyűjtött

információkat. A foglalkozásokon való megbeszélés alapján a nyert eredményről informáltuk a klubtagokat. Ezt tettük minden találkozó után az elégedettségi kérdőív összesített eredményéről is. A fő tematikai egységeket igyekeztünk összhangba hozni a klubtagok által vállat szerepekkel abban a reményben, hogy így jobban be tudjuk vonni őket a közös munkába.  A fórumok végén az elégedettségi kérdőívek elemzése során választ kaphattunk arra is, hogy mit csináljunk másképp, mit módosítsunk a következő foglalkozásig.

116

4.5.3. Stratégiai terv készítése A klubfoglalkozásokra való felkészülés igényli, hogy a következő foglalkozáson túltekintő tervet készítsünk. Az Intézményi Klubhálózat történetében egy év volt amikor négy foglalkozásra volt szerződésünk, vagyis igazi tervező munkát lehetett végezni. Ehhez az igényfelmérések, és a regionális helyzetelemzés alapján lehet hozzáfogni, stratégiai tervet készíteni. Ezt a következő lépésekben valósítottuk meg. • Megalkottuk elsősorban a klub etikai kódexét és jövőképét. Ezt a Programigazgatóság

által

kiadott

Etikai

és

Működési

Alapelvekre építettük. Az etikai kódex alapelve, hogy csak azt lehet hazavinni, amit valaki ,,betett” a közös kosárba. Az első foglalkozásokon – illetve az új tagok belépésekor – megbeszéltük, a klubtagok kiegészítették, majd az elfogadását aláírással ,,szentesítettük”. (lásd. 2. melléklet) • A felmért igények, a regionális helyzetkép és a jövőkép alapján határoztuk meg a klub működési stratégiáját. A második foglalkozáson tekintettük át és fogadtuk el a klub stratégiáját. • A stratégia meghatározása segített abban, hogy elkészítsük a foglalkozások tematikai tervét, melyben figyelembe vettük az adott időciklust, a foglalkozások gyakoriságát és fő tematikáját megjelölve a fő előadókat. Ennek elfogadására szintén a második találkozáson került sor. 4.5.4. A foglalkozások tervezése A stratégiai terv elkészítése után lehette hozzákezdeni az egyes foglalkozások részletes tematikájának elkészítéséhez, amely tartalmazza a

117

témával kapcsolatos előadást, a kapcsolódó intézményi beszámolókat – a felkért vagy önként vállalkozó előadókkal – a témakör megnyitását és a tapasztalatok összegyűjtését végül a Programigazgatóság által eljuttatott aktuális információkat. 4.5.5. A klubházigazda szervezési feladatai a klubfoglalkozások előtt. A

klub

sikeres

működésének

egyik

legfontosabb

feltétele

a

zökkenőmentes szervezés biztosítás. Ennek érdekében a klubházigazda (illetve az adott foglalkozást szervező klubtag) mindig tartsa szem előtt a következő tevékenységeket: 1. A tagok értesítése időben (idő, hely), lehetőleg írásban a részletes program mellékelésével 2. Az előkészítési munka egyes fázisaiban felelősök és határidők delegálása 3. Részvételi

szándékok

és

példadokumentumok

összegyűjtése

s

klubtagok köréből 4. A

napi

program

elkészítése

és

egyeztetetése

az

előadókkal,

moderátorokkal 5. A reprezentáció előkészítése: szakmai, technikai / vendéglátás (apró figyelmességek) 6. Az elszámolások bonyolítása (előzetes kalkulációk) A tájékoztatás és kommunikáció alapszabályai: 1. A klubtagok pontosítása címjegyzékben 2. A koordinátor pontos megnevezése és elérhetősége 3. Az információk időbeli koordinálása a házigazda-intézmény és a tagok között 4. Alternatív információs csatornák biztosítása 5. Feladatok szabatos megfogalmazása 6. Információk bizalmas kezelése

118

7. Időkeretek pontos betartása (határidők, az előzetesen meghirdetett program időkerete) 8. Az információs teljes körűségének biztosítása és ellenőrzése 9. A klubkoordinátor folyamatosan álljon rendelkezésre a klubtagok számára (udvarias, korrekt tájékoztatás) 10. A fenntartókat mindig informálják a klub stratégiai tervéről és a foglalkozások tematikájáról, és ha érdeklődést mutatnak, biztosítsuk számukra a részvétel lehetőségét. Különösen fontos ez a klubházigazda fenntartójának esetében illetve az adott foglalkozást szervező klubtag fenntartójánál. 11. A klubfoglalkozások között is biztosítani kell az információk áramlását, amennyiben azt a klubházigazda, a Programigazgatóság vagy valamely klubtag igényli. A külső előadóval és az intézményi prezentációt végző klubtaggal történő egyeztetés feladatai: 1. egyeztessük az előadóval a program menetét, rövid tartalmát. 2. A külső előadókkal ismertessük meg a klub célját, a főbb tematikai vázat, egyeztessük, hogyan kapcsolódhat a többi előadáshoz a saját előadása. 3. lehetőleg kérjünk írásos, kiadható dokumentumot az előadásról, gyakorlati munkáról mind a külső előadótól, mind a prezentációt vállaló intézménytől. 4. egyeztessük, hogy az előadó sokszorosítva hozza a kiadható dokumentumokat, vagy a házigazda másolja le. 5. Egyeztessük a segédeszközöket (tábla, írásvető, kivetítő, cédulák, papírtábla,

csomagolópapír,

filctoll,

ragasztó,

stb.),

terem

szükségleteket ( kiscsoportos munka esetében a terem berendezése. ) 6. Egyezzünk meg az időkorlátokban úgy, hogy hagyjunk legalább 10 percet a kérdések megválaszolására.

119

4.5.6. A moderáció feladatai A szervezés pontosságán kívül nagy szerepe van a rendezvény sikerében a moderátornak. Fontos, hogy el tudja magát fogadtatni a résztvevőkkel. Tudjon a háttérből irányítani, mégis érezhető legyen az állandó jelenléte. Ne engedje parttalanná válni a beszélgetést, mégsem legyen erőszakos, ,, tanáros”. Igen nehéz megtalálni azt a Rubicont ami minden résztvevő számára elfogadható. A moderátor feladata, hogy felkészítse az előadót a csoport összetételére, ,,befogadóképességére”. Ügyelnie kell a szakmai anyag minőségére, a közérthető stílusra. Meg kell terveznie a témához kapcsolódó kiselőadások helyét, azok üzenetének, az intézményi tapasztalatok bemutatását. Előre be kell kérni a példadokumentumokat, amelyeket sokszorosítva el kell helyezni dossziékban és a közös ,, kosárban” is. A foglalkozások legfontosabb mozzanata a közös tapasztalatok megvitatása, a beszélgetések. A kötetlen beszélgetést azonban alaposan meg kell tervezni. Fel kell készülni a tagok bevonására, a közös tapasztalatok kiemelésére, összegzésére. Ebben komoly segítségünkre lehetnek az előadás üzenetei, a bemutatott intézményi

tapasztalatok.

Gyűjthetünk

speciális

kérdéseket,

és

összegyűjthetjük a klubtagintézmények tapasztalatait is. Ezen a ponton válik gyakorlativá a ne csak ,, adni” hanem ,, kapni” is elve. A klubon belül kell elsősorban választ keresnünk és nem az előadótól vagy a tanácsadótól várni azt. Ahhoz, hogy ez az elv működjön szükséges, hogy a klubtagok becsüljék az intézményükben folyó munkát, az ott elért eredményeket és merjék azt vállalni a nyilvánosság előtt is egy-egy kérdés kapcsán.

120

Sikeresebb a feladat megoldása, ha adunk időt a felkészülésre a jó tapasztalatok és az előforduló hibák, a kérdések összegyűjtésére. Az intézményi tapasztalatok közzétételére a legnehezebb rábírni a csoport tagjait. A már régebben a klubba járók szívesen osztják meg tapasztalataikat, míg az újaknak idő kell ehhez. A moderáló feladata a beszélgetés közben a kiemelés, összefoglalás rákérdezéssel, visszacsatolással, és a végén az egyéni tanulás eredményeinek átgondoltatása a résztvevőkkel. 4.5.7. Visszacsatolás és módosítás a tervezésben A foglakozások elégedettségi kérdőívek kitöltésével zárulnak, amely rákérdez a rendezvény erős és gyenge pontjaira egyaránt. Megbeszéljük azt is –

szóban

-,

hogy

mennyire

sikerült

teljesíteni

az

elvárásokban

megfogalmazottakat, illetve a félelmek közül mi teljesedett be. Mivel ez utóbbira még nem volt példa, nem kellett rákérdezni arra, hogy mit tehetnénk annak a problémának kiküszöbölésére. 4.5.8. Az Intézményi klubhálózat működésének tapasztalatai Felmerülő problémák a klub működésében Az elégedettségi kérdőívek összegzése, és a személyes beszélgetések nyomán elmondható, hogy a legnagyobb problémát a klubtagok között a horizontális tanulás elsajátítása jelenti. A vendégeink eleinte legalábbis szinte kizárólag kapni akartak, és különböző indokokra hivatkozva, vagy akár anélkül is semmit sem akartak betenni a közös kosárba. Azonban ez a dolog csak oda-vissza működik, így voltak, akik úgy érezték, hogy keveset vagy semmit sem kaptak a klubban. Nehezíti ennek a problémának a feloldását az is, hogy különböző fokon álló intézmények kerültek egy házigazdához – COMENIUS I. ; COMENIUS II. - ; különböző pontjain tartanak a program kiépítésének, csak érdeklődők,

121

de még nem kezdetek bele a munkába, önerőből, sajátos módszerrel rendszert építők. Egészen más dolgok iránt érdeklődnének, s minden igényt nem mindig sikerül kielégítenünk. Problémát jelentett számunkra az is, hogy az általános iskoláktól a gimnáziumokig minden intézménytípus képviselteti magát klubtaglistánkon. Akik eljöttek hamar megtalálták a közös hangot, a közös problémák összekovácsolták a csoportot. Voltak viszont olyan intézmények – nagynevű gimnáziumok – akik sem a levélbeli, sem a telefonos megkeresésünkre nem reagáltak még az elutasítás erejéig sem. Talán ennél is súlyosabban érintett bennünket mint házigazdákat azon intézmények eljárása akik bejelentkeztek, aztán ,,elfelejtettek” eljönni, vagy lemondani a részvételt. Ez a probléma nem csak az anyagi vonzata miatt jelentős, hanem azért is mert már előre megtervezett, felépített programot hirtelen kell változtatni úgy, hogy a fórumot zökkenőmentesen lehessen levezetni. Logisztikai problémák is felmerülnek. Túlságosan nagy távolságról vannak hozzánk beosztva intézmények, holott a településükhöz közelebb is működik klub. Nehezen engedik el az igazgatók a kollégákat, - főleg ha kis intézményről van szó – többnyire a feszített órarend miatt. Intézményünk nem rendelkezik minden igényt kielégítő technikai felszereltséggel: például nincsen projektorunk. Szűkös az előadói lista és még ennél is szűkebb a témakörök száma. Időhiány: A tanév feszített tempójába nehéz beilleszteni egy-egy ilyen, intézménytől távoltöltött napot. Amiért mégis jó klubtagnak lenni

122

Büszkén mondhatjuk el, hogy azok aki megtiszteltek bennünket jelenlétükkel jól érzeték magukat nálunk. A hangulatot családiasnak, kellemesnek minősítették. Óriási az igény a kötetlen beszélgetésekre, amire rendezvényeinken módot is adunk. Bár a negatívumok között is helyet kapott a többféle intézménytípus ,,összezárása” végén mégis pozitívumok között is szerepelt, hiszen módunkban állt a közös gondolkodás, a problémák több irányú megvilágítása, megoldások keresése. A különböző intézmények képviselői megismerhették egymást, így kapcsolat alakult ki, ami által közelebb kerültek egymáshoz. Mindemellett a program célját leginkább akkor érte el amikor megvalósult az egymástól tanulás. Kipróbált módszereket tudunk átadni egymásnak, olyanokat amelyekről kiderült már valakinél, hogy jól használhatók a programban és ez által időt energiát takaríthatunk meg. A találkozások szakmai pezsgést, új nézőpontokat hoznak a felszínre. Számunkra azért fontos a klub, mert büszkék vagyunk arra, hogy megmutathatjuk másoknak is munkák eredményeit, és tudjuk, hogy ők ezt hasznosítani tudják. Fontos, mert érezzük, hogy a Programigazgatás számít ránk és elismeri munkánkat. Jó klubházigazdának lenni, mert a Programigazgatóság nem hagy magunkra bennünket. Rendszeresek és színvonalasak a felkészítések. Bármikor elérhetők és problémáinkat segítenek megoldani. Jó, mert sok intézménnyel találkozunk, akiktől mi is sokat tanulunk. Jó, mert nagyon sok kedves embert ismerhetünk meg. Jó, mert érezzük, hogy fontos amit csinálunk, tagjaink igénylik a segítséget.

123

Jó, mert a tantestület minden tagja készül a foglalkozásokra és szívesen veszi ki részét a munkából, az ajándék készítéstől a fórumon való tevékeny részvételig. Jó érzés, hogy valóban egy csapat vagyunk, és él a fórum jelszava: ,,Viribus unitis” - ,,Együttes erővel”.

V. Zárógondolatok A szakdolgozat lezárásakor folyamatosan motoszkált bennem az az érzés, hogy mennyi mindent nem mondtam még el. A rendelkezésemre álló anyagból sok minden kimaradt. Racionálisan gondolkodva belátom, hogy ez nem az a keret amibe minden beleférne. Viszont megerősítést kaptam abban a hitemben, hogy érdemes volt elkezdeni a COMENIUS programot, de sokkal fontosabb, hogy érdemes folytatni! Klubházigazdaként többen is azzal utasították vissza az október 28-i Fórumra való meghívásunkat, hogy ők már végeztek. Úgy érzem, a dolgozatom példa rá, hogy ezt a feladatot el sem érdemes kezdeni úgy, ha valaki csak a program kiépítéséig akar benne dolgozni. A munka hozadékai a működtetés során jelentkeznek. Miért dolgoztak akkor ők idáig? Mások számára megvilágíthatatlan a program előnye. Bezárkóznak intézményükbe és azt gondolják minden a legnagyobb rendben folyik náluk. Valóban? Akik így gondolkodnak úgy érzem intézményük jövőjével játszanak. Hiba azt képzelni, hogy csupán ,,politikai divat”-okról van szó. Úgy érzem a dolgozatom bevezetőjében felvetett kérdésekre sikerült választ adnom. Sikerült bemutatnom a program kiépítésének a módját és fenntarthatóság néhány lehetőségét is.

124

Bibliográfia 1. Minőségfejlesztési Kézikönyv Oktatási Minisztérium 2. Minőségfejlesztési Kézikönyvhöz készült módszertani anyagok az I. és II. intézményi modellek megvalósításához; 2001 június (Oktatási Minisztérium Módszertani CD) 3. Értelmezési és bevezetési útmutató a Comenius 2000 I. intézményi modellhez 4. Közoktatási Önellenőrzési Kézikönyv Pedagógus – továbbképzési Módszertani és Információs Központ Comenius Igazgatóság 5. Horváth Attila: Önkormányzati Minőségfejlesztési Program ÖMIP Közoktatási Minőségfejlesztési Programigazgatóság 2003. szeptember 6. Módszertani segédanyag a Comenius klubok házigazdái számára Expanzói Humán tanácsadó Kézirat

125

7. Klubházigazdák Kézikönyve COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlsztési programigazgatóság Budapest; 2001 kézirat 8. Klubházigazdák képzése A moderáció elemei kézirat 9. A csoportvezetés elmélete és gyakorlata Munkafüzet Pedagógus – továbbképzési Módszertani és Információs Központ Közoktatási Minőségfejlesztési Programiroda 10. Dr. Spencer Kagan Kooperatív Tanulás Önhonet Kft.; Budapest 2001 11. Werner Metzig – Martin Schuster Tanuljunk meg tanulni! A tanulási stratégiák alkalmazásának módszerei 12. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról AKG kiadó Budapest 1995 13. Réthy Endréné: önismereti alapok Emberi ismeret 13 éveseknek Nemzetei Tankönyvkiadó Rt. 2002 113-125 14. A minőségirányítási rendszer bevezetésének és működtetésének módszerei Expanzió Humán tanácsadó kézirat 15. Segédanyag az ellenőrzési terv készítéséhez

126

Okker Pedagógia Szolgáltató Intézet kézirat Segédanyag 1.,2. 16. Expanzió Humán tanácsadó 17. Irányított önértékelés Módszertani segédanyag a COMENIUS 2000 program I. intézményi szintjéhez kézirat Kőszegi Mezőgazdasági és Szakközépiskola 18. Emlékezetfrissítő zsebmódszertár A folyamatos jobbítás és hatékony tervezés eszközei 32-40; 66-73; 105-114; Rész-Vétel Alapítvány, Budapest; 1999 19. A minőségirányításban használatos módszertanok jegyzete TαT Quality Engiaeering Kft.

127

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógiai Tanszék Közoktatási Vezető Szakirányú Továbbképzési Szak

A COMENIUS I., mint minőségbiztosítási rendszer kiépítésének és fenntarthatóságának lehetőségei a somlóvásárhelyi Széchenyi István Általános Iskolában

Konzulens:

Készítette:

Dr. Borosán Gyula

Rémai Lászlóné

Zalaegerszeg 2003

Tartalomjegyzék I.

Bevezetés. A témaválasztás indoklása

5.

II.

Gondolatok a minőségfejlesztésről

6.

2.1. A minőség fogalmának megítélése

6.

2.2. Minőség: javítás, fejlesztés

9.

2.3. A partnerközpontúságról

9.

III.

A COMENIUS 2000 minőségfejlesztési program I. intézményi modell kiépítése

3.1.1. Intézményi nyitott önértékelés

11.

3.1.2. A nyitott önértékelés eredménye

12.

3.1.3.

A

nyitott

önértékelés

és

a

pedagógiai

program

összehasonlításából adódó megfigyelések, következtetések

13.

3.2.1. Partnerazonosítás folyamatáról készült összefoglaló

17.

3.2.2. A partneri kommunikáció meghatározása

18.

3.2.3.

A

partnerazonosítás

folyamatának

(eljárásrendjének)

meghatározása

19.

3.2.4. A partnerek igényeinek, elégedettségének felmérése

20.

3.2.5. Az igények meghatározásának folyamata

21.

3.2.6. A felmérés eredményeinek rögzítése

23.

3.2.6.1. Tanulói kérdőívek összesítése

23.

3.2.6.2. Szülői kérdőív eredményeinek összefoglalója

24.

3.2.6.3. A pedagógusok számára készített kérdőív összefoglalója

25.

3.2.6.4. Informális interjú a nem pedagógus munkatársakkal

26.

1

3.2.6.5. Fenntartói interjú

26.

3.2.6.6. Összefoglaló a középiskolával végzett interjúról

31.

3.3.1. Igények elemzése

31.

3.3.2. Az eredmények összehasonlító elemzése

32.

3.3.3. Problémakatalógus

33.

3.3.4. Problémák csoportosítása

35.

3.3.5. A problémák kategorizálása, csoportosítása, szelektálása, összevetése a pedagógiai programmal 3.3.6.

Az

okok

elemzése,

35. célmeghatározás

előkészítése,

problémafeltáró-csoportok létrehozása

36.

3.3.7. A célok és prioritások megfogalmazása

37.

3.3.8. Intézkedési terv készítése

42.

3.4.1. Az intézkedési tervek megvalósításának előkészítése

45.

3.4.2. A partneri igény- és elégedettségmérés szabályozásának előkészítése

47.

3.4.3. Az intézkedési tervek megvalósítása

48.

3.4.4. Partneri igény- és elégedettségmérés szabályozása

52.

3.5.1. Az intézkedési terv megvalósításának felülvizsgálata

53.

3.5.2. A partnerközpontú működés helye az intézmény működésében 55. 3.5.3. Az intézkedési tervek követő értékelése és korrekciója

57.

3.5.4. Célok, célértékek vizsgálata

60.

3.6.1. Irányított önértékelés

61.

3.6.2. az irányított önértékelés folyamatában alkalmazott módszerek és a résztvevők köre

62.

3.6.3. Adottságok vizsgálatának összefoglalása

64.

2

3.6.3.1. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

64.

3.6.3.2. Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása 67. 3.6.3.3. Az intézmény pedagógiai/nevelési programjához gyűjtött adatok, információk

67.

3.6.3.4. A meglévő folyamatok szabályozottsága és teljes körűvé tétele 68. 3.6.3.5. Az erőforrások figyelembevételének módja

69.

3.6.3.6. A partneri igények figyelembevételének módja

72.

3.6.4. Eredmények vizsgálatának összefoglalása

73.

3.6.4.1. A munkatársak bevonásának mértéke

73.

3.6.4.2. A közvetlen partnerek (kisgyermekek, tanulók, szülők, fenntartók, középiskolák) elégedettsége

76.

3.6.4.3. A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága

81.

3.6.4.4. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredménye

82.

3.6.4.5. A folyamatos fejlesztés és eredményei

83.

3.6.4.6. A kitűzött célok elérése, megvalósítása

84.

3.6.4.7. Az intézményi erőforrások felhasználásának hatékonysága 90.

3.6.5. Összegzés

IV.

91.

A COMENIUS 2000 program felhasználhatóságának lehetőségei

4.1. MIP mikor, hogyan?

94.

4.2. A program működtetésének lehetőségei

96.

3

4.3. A fenntarthatóság. A tanulói és a szülői kérdőívek összehasonlító elemzése.

101.

4.3.1. A tanulói kérdőívek tapasztalata, az elmúlt három év eredményei alapján.

101.

4.3.2. A szülői kérdőívek tapasztalatai, az elmúlt három év eredményei alapján

103.

4.4. A programban megismert, tanórán felhasználható néhány módszer bemutatása

105.

4.5. Intézményi Klubhálózat létrehozásáról, jövőjéről

110.

4.5.1. A horizontális tanulás sajátosságai

110.

4.5.2. A klubfoglalkozások tervezési és megvalósítási feladatai

114.

4.5.3. Stratégiai terv készítése

115.

4.5.4. A foglalkozások tervezése

116.

4.5.5. A klubházigazda szervezési feladatai a foglakozás előtt

117.

4.5.6. A moderáció feladatai

118.

4.5.7. Visszacsatolás és módosítás a tervezésben

119.

4.5.8. Az intézményi klubhálózat működésének tapasztalatai

119.

V. Zárógondolatok

122.

Bibliográfia

123.

Mellékletek

126.

4

,, Mit nem tudsz, mástól kérdezve tanulni ne szégyelld: Tudni derék valamit, hiba mit sem akarni tanulni” / Cato /

I. Bevezetés A témaválasztás indoklása

Intézményünk hosszas előkészítő munka után 2000. februárjában készítette el és nyújtotta be pályázatát az Oktatási Minisztérium által meghirdetett COMENIUS 2000 minőségfejlesztési program I. szintjének megvalósítására. A minőségi kör munkájában én is feladatot kaptam, így aktív részvevője voltam a program kiépítésének. Akkor kapcsolódtunk ebbe a munkába, amikor a hazai tapasztalatok még nem kerültek napvilágra, ezért úttörőkként jártuk végig ezt az utat. A program kiépítésében oroszlánrészt vállat az iskola vezetősége, nem csak a támogatás biztosításával, de aktív részvételükkel egyaránt. A szervezet minden tagját sikerült bevonni a munkába, de valótlant állítanék, ha azt mondanám, hogy mindannyian elkötelezett hívévé váltak a minőségügynek. Hiszen lássuk be, hogy a magyar oktatásügy forradalminak nevezhető elmúlt 13 éve rengeteg felesleges munkát-, a pedagógusok többsége számára egyébként is idegen papírmunkát-, adminisztrációt hozott. Sokan gondolták úgy, hogy ez a program csak divatirányzat, eggyel több a politikai hatalomváltást túl nem élő, pedagógusokat sanyargató feladatok közül. A múlt század második felének oktatáspolitikája egyébként is rákényszeríttette a kollégákat arra, hogy központi irányítás alapján dolgozzanak, durva lenne, ha azt mondanám, ne gondolkodjanak? A minőségbiztosítási program óriási szemléletváltást követelt minden téren az intézmény összes dolgozójától.

5

A HUMÁN EXPANZIÓ TANÁCSADÓ támogatásával sikeresen indultunk el ezen az úton. A partnerközpontú működés során szerzett tapasztalataink alapján fogalmaztuk meg további feladatainkat:  A partnerközpontú működés továbbfejlesztése  A szervezeti kultúra fejlesztése  A folyamatok szabályozása. Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy bemutassam a partnerközpontú működés

kiépítésének

folyamatát

intézményünkben,

valamint

a

fenntarthatóság lehetőségeit. Mindeközben a következő kérdésekre kerestem választ: A minőségi szemlélet kialakulása, meghonosodása mennyiben hatott intézményünk oktató-nevelő tevékenységére a hétköznapokban? Mennyiben változtatták meg az eredmények az intézmény életét a minőségi szempontok alkalmazásával? Melyek a minőségbiztosítási rendszer kiépítésének negatív tapasztalatai intézményi szinten? Milyen távlatokkal rendelkezik a minőségi kultúra elterjedése országos és intézményi szinten?

II. GONDOLATOK A MINŐSÉGFEJLESZTÉSRŐL

2.1. A minőség fogalmának megítélése

Meglehetősen

furcsa

helyzet

amiben

vagyok,

néha

szinte

tudathasadásosnak mondható. Az elmúlt három év során jó néhány továbbképzés és felkészítőn vettem részvételt (megközelítőleg 200 óra) amely a minőségbiztosításról szólt. A kollégák akikkel itt találkoztam hasonló

6

gondokkal küzdöttek, hasonlóan gondolkodtak mint én. Előrevivő vitáinkat inkább a verseny szelleme hatotta át, semmint a program ab ovo elvetése. Klubházigazdaként is olyan kollégákkal találkoztam akik előre akartak lépni. Ha a tantárgyaimhoz kapcsolódó továbbképzésen vettem részt egy jóval tágabb körrel találkoztam. Ebben a miliőben az uralkodó irányvonal az értetlen fejcsóválástól a program teljes elvetéséig vonult. Pedig

mindannyian

találkoztunk

már

olyan

árúval,

olyan

szolgáltatással, amelyre azt mondtuk: minőségtelen! Mennyire másként ítélünk meg dolgokat, ha a pálya más-más térfelén állunk. Ha a probléma a saját térfelünkön merül fel készek vagyunk azt kisebbnek, a változás szükségességét kevésbé fontosnak megítélni. Azok, akik ennek az aszimmetrikus helyzetnek a megváltoztatására törekednek, minőségfejlesztési, minőségirányítási tevékenységet végeznek. Persze a változtatás nehéz, mert a korábban bevált, biztonságot nyújtó működéshez ragaszkodunk még akkor is, ha magunk is tisztában vagyunk annak hiányosságaival. A problémákkal, a jobbítást szolgáló javaslatokkal azonban szembe kell nézni. Az a szervezet, amelyik erre nem képes vagy nem hajlandó számítson rá, hogy partnerei máshol keresik majd igényeik kielégítését. Az oktatás szolgáltatásait a törvény értelmében, bizonyos korban mindenkinek kötelező igénybe venni. Ezért minden intézmény számára fontos a minőség. Mi a minőség? A fogalomnak több magyarázata is van, ami mindegyikben azonos, hogy hangsúlyozza: a szolgáltatásnak a minőségét -

a partnerek tágan értelmezett igényei alapján,

-

önállóan, az adott szervezet saját működésére vonatkoztatva,

-

a szolgáltatás szervezése és a szolgáltatást végzők elkötelezettségére értelmezve

7

-

a folyamatos újraértelmezés és javítás körülményét szem előtt tartva kell megfogalmaznia. A következő fokozat, amikor már nem csak a nyújtott szolgáltatás

minőségét vizsgáljuk, hanem azt is, mit kell nyújtanunk azért, hogy partnereink igényeivel találkozzék a szolgáltatás. Az egyesülő Európába igyekvő Magyarországon humán erőforrás fejlesztési feladatként fogalmazódott meg a minőségbiztosítás kiterjesztése a közoktatási intézményekre. Az európai konformitásra törekvés igénye diktálta a minőségi folyamat európai normáinak hazai alkalmazását. A közoktatási intézmények legfontosabb partnerei a -

gyerekek,

-

a tanulók,

-

a pedagógusok,

-

a pedagógiai munkát segítő munkatársak valamint a

-

szülők és fenntartók, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára Legfontosabb partnereink a gyerekek, tanulók, akiknek véleménye

meghatározhatja az intézmény jövőjét. Igényeik felmérése és annak beépítése az iskola nevelő-oktató munkájába a cél. A gyerekek és a szülők célja gyakran azonos: a gyerekek biztonságos, kellemes környezetben tanulhassak, érezzék jól magukat az intézményben. A nevelőtestület, a nem pedagógus munkatársak szintén meghatározó partnerei az intézménynek. Az ő elégedetlenségük belső konfliktushoz, kontraszelekcióhoz vezethet. Az

intézményfenntartó

önkormányzat

az

intézmények

egyik

legfontosabb megrendelői. A következő iskolafokozat véleménye megfogalmazása mellett sajátos igényeinek is hangot adhat.

8

Vajon meg lehet felelni ennyi igénynek? Nyilvánvalóan nem. Nem is ez a cél, hanem az intézményeknek saját minőségfogalmat kell megfogalmaznia a megismert igények alapján. Akkor érhetünk el sikereket, ha építünk a saját intézményi hagyományainkra és erősségeinkre, miközben egyensúlyt termetünk a partnerek igényei között. Ez megóv bennünket attól is, hogy szolgalelkűen próbáljuk kiszolgálni a gyakran változó partneri igényeket.

2.2 . Minőség: javítás, fejlesztés

Ahhoz, hogy az intézmény működését közelíteni tudjuk a partnerek igényéhez, szükség van elégedettségük és igényeik pontos felmérésére. Ehhez minden partnercsoportnak megfelelő módszereket kell választani. Ezek lehetnek a tanulók esetében: kérdőívek, kiscsoportos beszélgetések megfigyelések. A szülőkhöz is fordulhatunk kérdőívekkel, de rendezzünk fórumokat is. A munkatársak esetében szintén számos lehetőség közül választhatunk. A belső elégedettség megismerése és az annak alapján elhatározott javítási, fejlesztési akciók megvalósítása az intézmény jövőjének egyik meghatározója, így az intézmény egyik kulcsfeladata. A partnerek elégedettségének mérése és elemzése lehetőséget teremt az intézményvezető számára, hogy:  pozícionálja

intézményét

és

kidolgozza

hosszú

távú,

megalapozott stratégiáját,  tényekkel, adatokkal alátámasztott fejlesztési elképzeléseihez fenntartói vagy pályázati támogatást kérjen,  a rendelkezésre álló erőforrásokat a partnerek elvárásainak megfelelő irányok fejlesztésére fordítja.

9

2.3 . A partnerközpontúságról

A minőségfejlesztés alapvető értékének, a partnerközpontúságra való törekvésnek

a

Szemléletváltásra

legkomolyabb van

szükség

akadálya ahhoz,

az

hogy

oktatás mindenki

közelmúltja. belássa

a

partnerközpontúság segíti az oktatási intézmény partner köre közötti kölcsönös elkötelezettség kialakulását. Arra ösztönöz, hogy az intézmény ismerje meg partnerei igényeit, ennek alapján alkossa meg küldetésnyilatkozatát. Kísérje figyelemmel annak teljesülését és végezze el a szükséges korrekciókat (PDCA/SDCA). A partnerközpontú működés során nagyon fontos, hogy ne csak nagy horderejű változtatásokban gondolkodjunk, hiszen a kis dolgok határozzák meg mindennapi közérzetünket. Ahhoz, hogy a program ne fulladjon ki idő előtt tanácsos az alábbiakat szem előtt tartani: A. A partnerközpontúság elsősorban az oktatási intézményeknek fontos.

Napi

munkánk

során

leginkább

partnereink

visszajelzésében bízhatunk. B. Szakmai kérdésekben partnereink különböző felkészültségűek. Ez nem biztos, hogy hátrány, mivel ,,kívülről” látják a dolgokat, és éppen ez a kötetlenség teszi a véleményeket megalapozottá. C. Ne tekintsük partnereinket feneketlen zsáknak, ami csak elnyeli a teljesített követeléseket. A megbecsült szülő, gyermek stb. elkötelezett hívévé válik az intézménynek. D. A partnerközpontú működés a különböző partneri csoportok folyamatos megismerését, összedolgozását, szakmai célokká emelését és azok megvalósítását jelenti, nem pedig egyedi igények azonnali és kritika nélküli kiszolgálását. E. A partnerközpontú működés nem feltétlenül jelent több munkát, azt azonban igen, hogy más szemlélettel, tudatosabban

10

tevékenykedjünk. Ez a szemlélet ésszerűbb és célszerűbb szervezést tesz lehetővé, vagyis felesleges tevékenységek kiiktatását. 1

III. A COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési Program I. intézményi modell kiépítése

3.1.1. Intézményi nyitott önértékelés Bevezető A ma oktatásában minden résztvevő közösség számára alapvető követelménnyé kell válni a minőségi munkára való törekvésnek. A

társadalom

gyors

változásai

és

változó

igényei

nagy

alkalmazkodóképességet, szoros kapcsolatrendszer kiépítését követeli a folyamathoz kapcsolódó partnerektől. Egy intézmény belső önértékelése segít a felszínen és felszín alatt lejátszódó folyamatok feltárásában, s lehetőséget ad ezek társadalmilag helyes irányba történő befolyásolására. Intézményi összefoglalónkban nem új tevékenységről számolunk be. Intézményi helyzetértékelésünket a két évvel ezelőtt történt vezetőváltás után folyamatosan végeztük. Ebben a két évben a korábban is széles körű és aktív munkát végző nevelői csoport tevékenysége került az intézményi munka homlokterébe. /Ezt pályázati anyagunk indoklásában is részleteztük. A Comenius pályázat beadásakor történt egy jelentős helyzetértékelő munka,

de

már

előtte

is

rákényszerült

a

nevelőtestület

alapvető

irányváltoztatások megfogalmazására.  Átfogó és szervezett fejlesztő tevékenység beindítása alsó tagozatban.  Diákönkormányzat szélesítése. 1

A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program Minőségfejlesztési Kézikönyv I. 1-10.

11

 Taneszköz fejlesztés.  Folyamatos belső mérések végzése /tantárgyi/  Szoros kapcsolat kiépítése a szülőkkel. Az elmúlt két évben a nevelőtestület belátta, hogy  a problémák megoldásához azok feltárása szükséges  a neveléshez kötődő belső és külső partnereket a tervezés pillanatától be kell vonni az intézmény munkájába  a partnerekkel való kapcsolatfelvétel segít az elvárások kölcsönös megismerésében. Az önértékelés kezdetén már voltak /nem rendszerezett/ tapasztalatok. A mostani önértékelés az intézmény egészét vette vizsgálat alá. Végrehajtása a nevelőtestület körében történt 85 %-os részvételi aránnyal /betegség miatt/. Az önértékelés a SWOT-analizis módszerével került megvalósításra. A nevelőtestület közreműködő volt, melyet az önértékelés részletes elemzése is bizonyít. A minőségi csoport előkészítő munkáját a pedagógusok egyéni megítélő, adatgyűjtő munkája követte. A hét kiscsoportban elvégzett felmérés alapján történt a dimenziók összesítése, a logikai összefüggések és csoportosítások meghatározása, majd az állítások rangsorolása a SWOT módszer iránymutatása alapján. A nyitott önértékelést október 2. hetében két alkalommal délután végeztük. A priorizálás elvégzése után alakult ki az önértékelés részletes eredménye, melyet a pedagógiai programmal is összehasonlítottunk. Ezekből a következő tapasztalatokat vontuk le.

12

3.1.2. Nyitott önértékelés részletes eredménye

Kollégáink az erősségeink között felsorolták: -

nevelő-diák viszony

-

szakmai munka színvonala

-

személyiségfejlesztés

-

belső intézményi viszonyok

-

jó kapcsolat a szülőkkel

-

aktív bekapcsolódás a közösség programjaiba

-

barátságos, kultúrált iskolai környezet

A lehetőségeknél az alábbi címszavak alá csoportosíthatunk: -

oktató-nevelő munka

-

az intézmény külső kapcsolatai

-

a szülők megnyerése, a nevelési célok megvalósítása

-

továbbképzési lehetőségek fokozottabb kihasználása (saját erő)

-

önállóság növekedése a gazdálkodásban (belső átcsoportosíthatóság)

-

pályázati lehetőségek megragadása

Gyengeségeinket a következő színtereken látták a kollégák: -

nevelés-oktatás

-

szülőkkel való kapcsolat

-

nevelőtestület

-

tárgyi feltételek hiányosságai

-

gyenge intézményi érdekegyesítési tevékenység a külső kapcsolatokban

Fenyegetettségek: -

család, társadalom

-

intézmény és a partnerei közötti viszony

13

-

anyagi lehetőségek

3.1.3. A nyitott önértékelés és a pedagógiai program összehasonlításából adódó megfigyelések, következtetések Mivel intézményünk korábban teljes körű önértékelést nem végzett /csak részterületek elemzése történt/, ezért önértékelésünk eredményeit csak a pedagógiai programmal tudjuk összevetni, elemezni. Tapasztalataink alapján a következő összegzést alakítottuk ki intézményünkről.

EREDMÉNYEINK, ERŐSSÉGEINK

Az intézmény két község közös fenntartású általános iskolája. Az ajkai iparvidék peremén fekszik. Az elmúlt évtized társadalmi változásai környékünkön is jelentősek voltak, s ezt a családok általában negatívan élték meg /életkörülmények romlása/. A körülmények /tanuló létszám, ideális osztály létszámok/ lehetővé tették a pedagógiai programban célként kitűzött barátságos, családias iskolai légkör kialakítását. A nevelőtestület egy évtizede változatlan összetétele biztosítja a szakmai és pedagógiai munka folytonosságát. A fentiek adtak lehetőséget tanulói tehetséggondozás erősítésére, és az évek alatt egyre gyakrabban jelentkező hátrányos helyzet enyhítésére pedagógiai módszerekkel. Megelégedéssel állapítottuk meg, hogy erősödött az

14

önállóság a nevelői szakmai munkában, s ez egy kiegyensúlyozott oktatási színvonalat eredményez. A személyi feltételek javultak. /rajz és történelem egyszakos tanári oklevelet szerzett két kolléga/ A hátrányos helyzetű tanulók szervezett órarendi és nevelői társadalmi munkában végzett felzárkóztatása több kollégánál mindennapossá vált. Néhány kolléga fogékony új módszerek kipróbálására. Informatikus szaktanárral rendelkezünk, így büszkén mondhatjuk, hogy erősségünk a terület e környék iskoláihoz viszonyítva /tanulói téren/. Az iskolavezetés nyíltsága elősegítette a helyes értékrend irányába való elmozdulást. Erősödött munkaközösségeink /alsó tagozatos, osztályfőnöki/ önállósága, szakmai munkája. A nyíltabb nevelőtestületi légkör eredménye az „ alakuló demokrácia ’’ , de ez még nem jellemző a közalkalmazottak teljes körére. Sikerült megőrizni, sőt erősíteni az iskolán kívüli rendezvényeken való részvételt. Jelentős előrelépés történt az elmúlt két évben a barátságosabb iskolai környezet kialakításában. Törekszünk a komplex személyiségfejlesztésre. Szakköri kínálatunk széles /természetjáró, informatika, honismereti, zenei/. Ebben a tanévben indítottunk művészeti alapiskolai képzéseket, tánc- és képzőművészeti szakon, három tanulócsoportban, 47 tanulóval. Kiszélesedett a tanulói pályázatok köre. Az elmúlt tanévben 53 tanulónk vett részt egyéni pályázatokon /irodalmi, környezetvédelmi, képzőművészeti/, ahol országos eredményeink születtek.

LEHETŐSÉGEINK közül a következőket emeljük ki:

15

A szakkörök, szabadidős programok további bővítése tanulói és szülői igény is. Oktató

munkánk

erősödése

lenne

várható

a

módszertani

egységesítéstől, főleg alsó tagozatban örömmel tapasztaltuk, hogy a kollégák várakozással és optimizmussal tekintenek a minőségbiztosítási rendszer kiépítésére is. A bevezetett szülői nyílt napok sikeresek, de felső tagozatban még érdektelenség jellemzi őket. Fontos

az

elégedett

szülői

kör

szélesítése,

tájékoztatási,

kapcsolatteremtési eszközökkel. Jobban kell inspirálni tanulóinkat a pályázatokon való részvételre.

FEJLESZTENDŐ TERÜLETEINK – GYENGESÉGEINK

A viselkedészavarral, pszichológiai problémákkal, dislexia, stb. gondokkal küszködő tanulóink helyben történő fejlesztésének nincsenek meg a szakmai és pénzügyi feltételei. Az intézményi dokumentumok mélyebb megismerése szükséges, hisz ez hozhatja az egységesebb értelmezést és követelményrendszert. Szülői-pedagógiai ismereteink szélesítése /előadások, tanácsadás/. Az évtizedekkel ezelőtt élt tanár-család kapcsolat újjáélesztése /családlátogatások/. A harmadik pontban jelzett nevelőtestületi gyengeségeink nem mindennaposak, de sajnos valósak. Megoldásuk nehéz, mert nemcsak intézményi, hanem magánéleti jellegűek. Az informatikai képzettség emelése fontos szakmai cél, hisz ez a jövő oktatásának alapja.

16

A FEJLESZTÉST AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK /FENYEGETÉSEK/

Az önkormányzatok által biztosított anyagi eszközök a fejlesztésre nem, csak a szintentartásra elegendők. Itt jelentkeznek /2. pont/ az intézmény mindennapi életét állandóan veszélyben tartó felvetések. Mivel ezek már közel egy évtizede léteznek, orvoslásukra módszereket nehéz találni. Megoldásukat a mindennapos munkakapcsolat során jelentkező ellentétek azonnali tisztázása jelentheti.

A minőségi csoport a nyitott önértékelés időszakában /összesítése után/ tapasztalva a nevelőtestületet érintő gyengeségeknél és veszélyeknél jelentkező felvetéseket, egy kérdőíves nevelőtestületi klíma mérést is végzett. Ennek kiértékelése folyamatban van. Kiértékelés utáni megvitatása, elemzése remélhetőleg belső területen felmerült problémák tompítását elősegíti.

A minőségi csoport a nyitott önértékelést sikeresnek ítéli, mert minden területen úgy érezzük a valós kép tárult elénk. További – folyamatos – nevelőtestületi elemzése, megvitatása fejlesztő hatású lehet.

3.2.1. Partnerazonosítás folyamatáról készült összefoglaló

Módszertani bevezetés

A COMENIUS I. program második szakaszának első lépéseként a közvetett és közvetlen partnereink azonosítását végeztük el. Minőségi csoportunk Brainstorning alkalmazásával összegyűjtötte a két csoportba sorolható partnereinket, amiről listát készítettünk. Ezt a listát a

17

tantestület rendelkezésére bocsátottuk, majd a kollégák kiegészítették azt. Következő találkozásunkkor a kiegészített lista alapján egy ötös skálán helyeztük el fontossági sorrendben a partnereket. A listák összegyűjtése után a minőségi csoport a kapott pontszámok alapján felállította a partneri prioritásrendet. Ennek eredményét újra a tantestület elé vittük, ahol megvitattuk a kapott

eredményt,

munkafolyamatát

melyet

egyhangúlag

Gantt-diagramal

elfogadtunk.

ábrázoltuk,

melyen

A

2.

szakasz

feltüntettük

a

feladatokat, célokat, idő intervallumokat, a felelősök nevét és a teljesítés dátumát.

3.2.2. A partneri kommunikáció meghatározása

A partnerazonosítás és a priorítás megállapítása utáni első lépés volt, hogy felállítsuk, megállapítsuk azokat a szempontokat, amelyek alapján felmérhetjük partnereink igényét. Ennek a folyamatnak az eljárásrendjéhez szintén Brainstorningot alkalmaztunk.

Minden javaslatot listára vettünk, majd a legépelt szempontsorra a kollégák egy ötös skálát alkalmazva fontossági sorrendet állítottak fel. Ennek kiértékelése után megkaptuk azt a szempontsort, amely alapján a táblázatunkat elkészítettük. Ezen feltüntettük vízszintesen az öt legfontosabbnak tartott partner nevét, függőlegesen a szempontokat, amelyek alapján kérdéseinket kívánjuk feltenni (kérdőív, interjú). A

táblázat

megfelelő

rovatában

jelöltük,

hogy

kitől

milyen

témakörökben szeretnénk választ kapni kérdéseinkre. A szempontsort bemutattuk a kollégáknak és elfogadásra ajánlottuk fel.

18

Célunk a szempontsor elkészítésével az volt, hogy világos, áttekinthető anyag legyen a kezünkben. Ennek alapján első ránézésre mindenki számára világos lesz, melyek azok a kérdések, amelyekre választ szeretnénk kapni ahhoz, hogy munkánkban megerősítsen bennünket, illetve feltárja azokat a hiányosságokat, amelyek felülvizsgálatával javíthatunk azon. A szempontsor táblázatba rendezésével láthatóvá váltak azok az elemek, melyek a különböző partnereknél lehetővé teszik az elégedettség és az igények összehasonlítását. A partnerazonosítás eredményeként kapott listát táblázatba rendeztük, amelyhez címlistát rendeltünk. Ezen feltüntettük partnereink nevét, címét, elérhetőségét, a kapcsolattartás módját, azoknak a személyeknek a nevével, akiket az adott intézményben, szervezetben meg lehet keresni.

3.2.3. A partnerazonosítás folyamatának (eljárásrendjének) meghatározása

Az eljárásrendet táblázatba foglaltuk. Ebben meghatároztuk azokat a feladatokat, irányvonalakat, amelyek tartalmazták azokat a témaköröket, amikről információhoz szeretnénk jutni. A különböző témakörökhöz hozzárendeltük azokat a partnereket, akiket mérni szeretnénk /gyerekek, szülők, pedagógus és nem pedagógus munkatársak, fenntartók, középiskolák/. Évenként ismételjük partnereink meghatározását és a prioritás felállítását. Az új szempontsor összeállítását (nevelő-oktató munka minősége, eredményessége, pedagógus személyisége, iskola és család kapcsolata kivételével) is éves periódusban ismételjük. Feltüntettük kit, milyen módon kérdezünk meg a felülvizsgálatok során:

Kérdőív: gyerek szülők pedagógusok Interjú – irányított: fenntartók középiskolák

19

Interjú – közvetett: nem pedagógus munkatársak Meghatároztuk a mérések gyakoriságát, időpontját és kiválasztottuk a mérést végző elemző személyek nevét. A feladatokhoz konkrét személyeket rendeltünk abban bízva, hogy a folyamatosság, a számon kérhetőség a nagyobb rálátás így garantált lesz. Meghatároztuk a dokumentumok és adatok tárolásának módját. A megjegyzés rovatban a visszacsatolás módját rögzítettük.

3.2.4. A partnerek igényeinek, elégettségének felmérése

Bevezetés

A mi iskolánk kis iskola, 8 évfolyammal működik. Településünk a Kristály-völgy peremvidékén helyezkedik el, viszonylag mégis közel a városhoz. Ahhoz, hogy tanulóinkat meg tudjuk tartani, - sőt jól érezzék magukat nálunk úgy, hogy közben kompatíbilis ismeretekhez jutva, bármely középiskola nyitva legyen számukra -, tudnunk kellett azt, mi a véleményük, elvárásuk nekik és szüleiknek az iskolában folyó munkáról. Mennyire elégedettek a közvetített tudás mennyiségével, minőségével, az iskola légkörével, környezetével. Ugyanakkor fontosnak tartottuk, hogy ismerjük

munkatársaink

véleményét, a fenntartók és a leggyakrabban választott középiskolák igényeit és elvárásait is. A szükséges információk megszerzéséhez nem állt rendelkezésünkre már kipróbált módszer. Ezért magunknak kellett kemény munkával, rengeteg időt áldozva kidolgozni azokat az eszközöket, módszereket, amiknek használatával eredményt várhatunk. Kérdőíveket állítottunk össze tanulóink számára. Ugyancsak kérdőívvel mértük a szülők igényeit, elégedettségét.

20

Pedagógus

kollégáink

véleményének

összegyűjtésére

szintén

a

kérdőíves módszert választottuk. Közvetlen interjú elkészítése után jutottunk a nem pedagógus munkatársak véleményéhez. Minden esetben szigorúan ügyeltünk az anonimitásra, bízva abban, hogy így a válaszok őszinték, ezért előrevivők lesznek. Irányított interjúkat készítettünk a fenntartókkal és a középiskolával. Nem pedagógus munkatársainkkal közvetlen beszélgetést folytattunk.

Intézményünkben az 1997-es évben már volt elégedettségmérés, ennek eredményeit azonban nem tudtuk felhasználni..

3.2.5. Az igények meghatározásnak folyamata

Ennek a munkának akkor van értelme, ha folyamatosan új információkhoz jutunk. Ezért megterveztük az elégedettség és igénymérés gyakoriságát, a módszerek milyenségét és ehhez társítottuk a mérést végző személyeket. Legfontosabb partnereinknél: a szülőknél, gyerekeknél, kollégáknál évenként, április második felében terveztük a mérést. A fenntartókat és a középiskolákat három évenként januárban kívánjuk megkérdezni. Az összehasonlíthatóság

és

a

folyamatosság

érdekében

mindig

azonos

módszereket fogunk alkalmazni, vagyis kérdőíves és interjún alapuló felméréseket végzünk. A

mérések

eredményét

számítógépes

adatfeldolgozás

után

táblázatokban, százalékosan hisztogramon és Pareto-diagrammal jelenítjük meg. Lásd mellékletek. Felméréseink visszaköszönő része az oktató-nevelő munka minősége és eredményessége. Ez lehetővé teszi, hogy partnereink igényeit összehasonlíthassuk egymással.

21

Kiválasztott módszereink pedig alkalmasak arra, hogy újra és újra ismételhetővé váljék a felmérés. Az elemző munkát terveink szerint az ideihez hasonlóan a minőségi kör tagjai végzik. Tanulóink között a 4., 6., 8. osztályban fókuszcsoportosan végeztünk felmérést. A kérdőívek kiosztását beszélgetés, illetve a minőségbiztosítás céljának ismertetése előzte meg. A gyerekek lelkesen fogadták a lehetőséget; és lelkiismeretes, meggondolt munkát végeztek a kérdőívek kitöltésénél. A szülőknek gyermekeik révén juttattuk el a kérdőíveket. Mégsem érhette őket váratlanul a kérés, hiszen szülői értekezleten és az iskola újságból is értesülhettek az iskolában folyó minőségbiztosítási munkáról. Mind a két fórumon adtunk információt és kértük segítségüket. Hangsúlyoztuk a sérthetetlenséget az anonimitással, a kérdőívekhez mellékelt borítékokkal. A kérdőíveket a kijelölt 8. osztályos tanulók szedték össze osztályonként, dobozokba. A kollégák előzetes, közös megbeszélés alapján önállóan töltötték ki lapjaikat, majd a kijelölt asztalon helyezhették el. Itt is ügyeltünk a névtelenség megtartására, bár érdekes módon voltak, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy véleményüket kézjelükkel lássák el.

Az interjútervek fő vonalát eljuttattuk az érintettekhez, és időpont egyeztetés

után

folytattuk

le

a

megbeszélgetéseket,

amelyeket

jegyzőkönyvekben rögzítettünk. Ezeket áttekintésre, jóváhagyásra visszajuttattuk partnereinkhez. A tanulói kérdőíveket a minőségi csoport tagjai dolgozták fel, aminek eredményét Excel-táblázatban rögzítettük. Ugyanígy jártunk el a pedagógus kérdőívekkel is, melyeknek eredményeit hisztogrammal ábrázoltuk. Ezen belül a kiválasztott elemeket kördiagram tesz látványosabbá.

22

Számítógépes

feldolgozást

választottunk

a

szülői

kérdőívek

kiértékeléséhez, aminek alapján a kérdésekre kapott válaszok eredményeit átlagoltuk. Az iskolai és osztályátlagokat Pareto-diagrammon és hisztogramon jelenítettünk meg. A kapott adatokat lemezen, a számítógép memóriájában és nyomtatott formában papíron is tároljuk. A minőségi kör javaslata alapján a kitöltött kérdőíveket négy évig őrizzük meg az iskola archívumában. Volt javaslat ennél hosszabb ideig tartó megőrzésre is. Mivel a feldolgozott adatokból dolgozunk – ezek pedig több formában is rendelkezésünkre állnak /lásd fenn/, a kérdőíveket és interjú-terveket szintén több formában /elektronikus, papír/ „elmentettük” – ezért az iratkötegek hosszabb ideig való tárolását feleslegesnek látjuk. A számítógép használata szinte korlátlan lehetőségeket biztosít az adatfeldolgozásban is. Az összegyűlt adatokat, eredményeket változatosan tudjuk szelektálni, csoportosítani, összehasonlítani. Lehetőséget kapunk az új adatoknak a régiekkel történő összevetésére, a leggyorsabban, a lehető legváltozatosabb szempontok alapján.

3.2.6. A felmérések eredményeinek rögzítése

3.2.6.1.Tanulói kérdőívek összesítése

Partnerazonosító listánkon a legfontosabb helyet a gyerekek, tanulóink foglalják el. Velük találkozunk naponta, ismerjük egymás személyiség jegyeit, hangulatait. Nem túlzás ezt állítani, hiszen iskolánk kis létszámú – jelenleg 157 tanulónk van –osztályokkal működik.

23

Ismernünk kell tehát milyenek elvárásaik, mi a véleményük a közös munkánk eredményességéről. A három osztályban 59 kérdőívet osztottunk ki, és mind az 59-et gondosan kitöltve kaptuk vissza. Öt részre osztottuk a kérdőívet. Az első részben levéllel fordultunk a tanulókhoz, amelyben ismertettük a felmérés célját és biztosítottuk őket az anonimitásról. Itt jelölték osztályukat és nemüket. A második részben állításokat soroltunk fel a pedagógusok munkájáról, személyiségéről , a tanuláshoz való viszonyukról. Az állításokról meg kellett állapítaniuk, hogy véleményük szerint az igaz, vagy sem. A harmadik-negyedik részben 1-5-ig osztályozták a felsorolt állításokat aszerint, hogy mennyire tartották igaznak, illetve jellemzőnek azokat. Iskolánk környezetéről, a pedagógusok munkájáról, személyiségéről kérdeztük a véleményüket. Végül az iskola programkínálatát osztályozták. Az adatokat Exceltáblázatokba foglaltuk osztályonként, illetve összesítve. Feltüntettük az adott válaszok számát, átlagát; és azt is, hogy kiktől – osztály, fiú, lány – kaptuk a válaszokat. A kérdőívben a fő hangsúlyt a pedagógusi munkára – oktató-nevelő munka eredményességére , minőségére, a pedagógusok személyiségére – helyeztük. Nagyon fontos volt számunkra a tanórán kívüli tevékenységekről alkotott vélemény is. Ezek a fő szempontok köszönnek vissza a szülői és pedagógusi kérdőívekben is. Az interjúk tárgya is ezekből a témakörökből kerültek ki. A következő években is ezeknek a szempontoknak a vizsgálatát kívánjuk folytatni.

3.2.6.2. Szülői kérdőív eredményeinek összefoglalója

24

A szülői elégedettségméréshez kérdőívet állítottunk össze, amely négy kérdéskört ölelt fel. Levélben mondtuk el, hogy mennyire fontos szülőnek, pedagógusnak egyaránt a jó együttműködés; hogy a gyerekek érdekében várjuk segítségüket, biztosítva a névtelenséget és személyiségi jogaik sérthetetlenségét. Az első oldalon 7 kérdésből álló kérdéssor volt, amelyben a válaszadó adatairól érdeklődtünk. A rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt a széleskörű szórásvizsgálatokat csak a későbbiekben tudjuk elvégezni. Az első részben az oktató-nevelő munkáról, a másodikban az iskola és a család

kapcsolatáról,

a

harmadikban

a

pedagógusokhoz

fűződő

kapcsolatukról, a negyedikben az iskolakultúra színvonaláról szerettünk volna véleményt kapni. Minden tanulónk /157/ vitt a szüleinek kérdőívet, vissza 139 érkezett, ebből 133 volt értékelhető – ez 84 %-ot jelent. A beérkezett adatokat számítógéppel dolgoztuk fel, a bevitt adatokat táblázatba rendeztük, átlagoltuk, a kapott eredményeket osztály- és iskolai szinten hisztogramon, Pareto-diagramon ábrázoltuk. A könnyebb érthetőség kedvéért az 1-5 skálán kellett a leginkább megfelelő értéket bekarikázunk minden kérdőíven. A kérdőívek eredményeit figyelembe véve fogjuk további munkánkat alakítani, megbeszélve ezt nevelőtestületi értekezleten a kollégákkal, és természetesen tájékoztatjuk a szülőket is szülői értekezleteken és az iskolaújságban egyaránt. Kevés javaslat érkezett – minden kérdőív végén lehetőséget adtunk a kérdéskörhöz fűződő vélemény kifejtésére -, ezek elismerően nyilatkoztak munkánkról, az intézményről; illetve építő jellegű javaslatok voltak. Igényként jelentkezett az alsó tagozatban egységesebb tanítási módszerek, eszközök

25

használata. A szülők kérték még az egységesebb, igazságosabb osztályozást, a tanulók közötti vitákba való hatékonyabb beavatkozást. Igényként merült fel az iskola életébe való aktívabb részvétel lehetősége. 3.2.6.3. A pedagógusok számára készített kérdőív összefoglalója

Kollégáinkhoz is levéllel fordultunk az első részben ugyanúgy, mint az előző két esetben a tanulóknál és a szülőknél tettük, természetesen szóban is adtunk tájékoztatást, megbeszéltük mit, miért kérdezünk. Sajnos azonban így is akadtak félreértések. A pedagógus kérdőív három kérdésből álló résszel folytatódott, amiből megtudtuk a válaszadó nemét, életkorát, beosztását. A kérdőívet 12 kolléga töltötte ki és juttatta vissza – 100 %. A szempontsornak megfelelően a nevelő-oktató munkáról, az iskola és család viszonyáról, az iskolakultúráról a pedagógus személyiségéről kérdeztük általában és konkrétan a véleményüket.

3.2.6.4. Informális interjú a nem pedagógus munkatársakkal

Iskolánkban hárman dolgoznak nem pedagógus munkakörben. Ezért úgy láttuk célszerűnek, ha velük interjút készítünk, és nem állítunk össze kérdőívet. Mivel mind a hármukkal közvetlen, kolegális kapcsolatban állunk, ezért az információs interjú metódusát választottuk. Kérdéseink a közérzetükre, kapcsolatukra a pedagógusokkal, a vezetéssel, gyerekekkel és a munkakörülményeikre vonatkozott.

26

3.2.6.5. Fenntartói interjú

Interjút ad: Kovács József a fenntartó képviselője, Somlóvásárhely községi önkormányzat polgármestere

Interjú célja: A fenntartó véleményének megismerése az általános iskola tevékenységéről A Comenius 2000 minőségfejlesztési program kapcsán a vélemények értékelésével, elemzésével esetlegesen a későbbiekben intézkedési terv készítése a felvetődött problémák megoldására

Felvetődő témakörök:

l./ Mit tart az iskola erősségének, gyengeségének

Az iskola erőssége a szervezettség a különböző területeken való működés jó összehangoltsága. Oktatási teljesítményeiről csak sokoldalú kiterjedt megalapozott tantárgyi mérések alapján lehetne objektív képet adni, s ezek jelenleg nem állnak rendelkezésünkre. A szaktárgyi oktatás jó teljesítményét igazolhatják (és igazolják) az egyes szakterületeken

elért kimagasló eredmények /rajzoktatás/. Erősnek

ítélhető az informatika oktatás színvonala /közvetett tapasztalatok alapján/ ismerve a tantárgyat gondozó nevelő hozzáállását és képességeit. A tanulók neveltségi szintje jó, megfelel a hagyományoknak és az elvárt társadalmi /kis és nagyközségi normáknak. Jellemző a fegyelmezett viselkedés tanórán kívül is /köszönés/. Vannak problémás tanulók, de néhány gyermek eseti magatartási problémáiból nem lehet negatív következtetéseket levonni az egész tanulóifjúságra nézve.

27

Pozitív elemként jelentkezett a beszélgetés során az iskola rendezett környezete /virágosítás, ünnepi díszítések/. Ezeket a fenntartó nagyon fontosnak tartja, hisz a mindennapi igényesség a környezetre nézve az egyik legfontosabb nevelő erő.

Az intézményben tett látogatásai során a tantermekben rendet, tisztaságot, igényes tantermi környezetet talált. A környezet nevelő erejét igyekszik az iskola kihasználni. Javaslat: ezt a következő időkben megőrizni és tovább fokozni (a lehetséges eszközök, erők feltárásával) a szűk tanulói környezetben is. A mellékhelyiségek teljes felújítása után legyen igénye minden tanulónak az „új” környezet megóvása, megőrzése. A fenntartó képviselője elmondta, hogy az iskolai struktúra semmilyen alapjait érintő átszervezését nem tervezik a következő években. A tanulói létszám költségvetési szempontból, ha nem is optimális, de hosszabb távra (3-4év) is elfogadható képet ad. Minden realitása megvan annak, hogy a normatív támogatások önerőből való kiegészítésével a jelenlegi szinten az oktatási színvonal fenntartható. A polgármester úr elismerte, hogy bizonyos területeken lehetne a fejlesztés intenzívebb, de ilyenek a lehetőségek. Ismeri a környező iskolák szakmai és tárgyi feltételeit, s ezekkel összehasonlítva megállapítja, hogy az intézmény kedvező helyzetben van. Az elmúlt években elkészült korszerű fűtési rendszer, felújított tanterem belsők (aljzat, bútorzat) kialakított új tantermek (informatika, háztartástan, rajz) magas színvonalúak, s külső tényezőként jelennek meg az oktatási színvonal lehetséges emeléséhez. A tárgyi feltételek az anyagi erőforrások rendelkezésre állásával fokozatosan valósulhatnak meg az elkészített 3 éves Eszközfejlesztési terv alapján.

28

Jónak ítélhető az a koncepció, hogy periódusonként 1-1 tantárgy eszközrendszerének pótlása, szintre hozása valósul meg. Ehhez a fenntartó az eddigiekhez hasonló mértékű anyagi segítséget tud adni. Az intézmény humán erőforrásai a lehetőségekhez képest megfelelőek. A szakos ellátottság nehezen lenne tovább javítható, hisz a nevelőtestület létszáma, személyi összetétele, illetve a tantárgyak óraszáma erre nem ad lehetőséget. Jó, hogy a pedagógusok törekednek az önképzésre, szervezett tanfolyami képzéseken vesznek részt. Az elmúlt években 2 fő szerzett újabb főiskolai oklevelet, javítva a szakos ellátottság mértékét. Ha nevelői igény erre lesz /újabb szak végzésére/ javasolt annak indokoltsága esetén támogatni. Javaslat: fokozott odafigyeléssel lehetőségek keresése a német és informatika tantárgyak nevelői utánpótlásának biztosítására. /Pápa-német főiskolai szak indul, pedagógusok informatikai továbbképzése/ Összefoglalva elmondható: a szakos ellátottság megfelelő. A továbbképzés kihasználtsága jó, az iskola továbbképzési rendszere szervezetten működik. Javaslat: továbbra is a tanulókat, tehát a nevelést, oktatási célokat szolgáló, szakmailag minél gyorsabban megtérülő, nevelő-oktató munkába beépíthető továbbképzéseket kell szorgalmazni. Fontos terület kell, hogy legyen a fejlesztő pedagógiára való nevelői felkészítés, hisz egyre több tanuló küzd e területhez kötődő problémákkal. Ezeket helyben kell kezelni, ehhez kell alsó és felső tagozatban hozzáértő nevelőket képezni legalább középfokú szinten /120 órás fejlesztő pedagógusi tanfolyamok végzésének szükségessége/. Legoptimálisabb a logopédus képzésre való beiskolázás lenne egy nevelő részéről.

29

Vezetési struktúra elemzése során megállapításra került, hogy érződik a munkamegosztásra való törekvés. A vezetési struktúra tervezte jó, teljes kiépüléséhez, optimális funkcionálásához kifutási időre van szükség. Javaslat:

további

konszenzus

keresés

a

nevelő-testület

megosztottságának csökkentésére (vezetés és nevelők, nevelők és nevelők között) Fontos, hogy a nevelő-testületet az egy irányba haladás megerősödése jellemezze a nevelés-oktatás minden területén. A kiemelt munkáért járó kereset kiegészítés elismerése legyen a munkának, az elért eredmények tükrében. Javaslatként (tanácsként) elhangzott, hogy a helyettesítések és túlórák arányos éves elosztásával is javíthatók a nevelőtestület belső viszonyai (javul a nevelők hangulata, anyagi helyzete). A minőségbiztosítást a fenntartó nagyon fontosnak ítéli. Ez megmozgatja az intézmény belső életét. Szorosabbá teszi az eddigi kapcsolatát a használókkal, javítja a még felszínre nem került hiányosságokat, lehetőségeket ad ezek javítása. A polgármester úr elismerését fejezte ki, hogy a nevelő-testület belevágott a minőségfejlesztési rendszer kiépítésébe.

Megfogalmazott elvárások:

A pedagógusok, mint egyének vállaljanak aktívabb szerepet a község életében. (vegyenek részt a községi ünnepélyeken stb.) Az iskola ragadjon meg, ezután minden tanórán és iskolán kívüli rendezvényt, amelyen tanulóink részt vesznek. Még ebben az évben lesz Millenniumi történelmi vetélkedő a Somló környéki iskoláknak. A fenntartó fontosnak tartja, hogy az iskola mutassa meg munkáját kifelé, legyen nyitott.

30

Javasolja, hogy a pályázatokon /tanulói, intézményi/ ezután is, szorgalmasan vegyünk részt. A kapcsolattartás javítására, /fenntartó-intézményvezetés között / javasolja a többszöri személyes beszélgetést. Ez javítja az információ áramlást, segíti az intézményi munka szélesebb megismerését. A somlóvásárhelyi polgármester által elmondottakhoz csatlakozott és azokkal egyetértett Somlójenő polgármestere, Nemes Attila is. Az interjút készítette a minőségi csoport megbízása alapján Rémai László az Általános Iskola igazgatója.

3.2.6.6. Összefoglaló a középiskolával végzett interjúról

Az interjút a tanulóink által továbbtanulásra gyakran választott ajkai Bánki Donát Szakközépiskola igazgató helyettesével

Stolár Mihállyal

végeztük. Előkészítése és részletezése a helyi dokumentációban megtalálható. Megkeresésünknek a középiskola képviselője nagyon örült, mivel ilyenre még nem volt példa. Telefonon történő előzetes megbeszélést –az interjú vezérfonal ismertetése- követte az interjú elkészítése. A tapasztalatok összegzése: Az általános és középiskola közötti kapcsolattartás jó, a középiskola növelni kívánja a tanév során az iskolánkban tett nevelői látogatások számát. A félévi és tanév végi eredményekről minden esetben értesítik az általános iskolákat. A szaktárgyak körül főleg a reál tárgyaknál jelentkeznek problémák.

31

Javasolt a középiskola követelményének megismerése, olyan általános iskolai értékelési rendszer létrehozása, amely igazodik a középiskola igényeihez. Az alapkészségekre kell nagyobb súlyt helyezni matematikából és informatikából. Erősíteni kell az alapkészségek elsajátítása során a gyakorlást is. Lehetőséget biztosít a középiskola nevelőink hospitálására, a tanórák látogatására. 3.3.1. Igények elemzése Módszertani bevezetés A harmadik fázis első lépéseként a minőségi csoport feladata volt egy probléma és igény sor összeállítása. Ehhez a második szakasz eredményeit vettük alapul. Most mutatkozott meg, hogy milyen jó módszer volt az eredmények diagramon, hisztogramon való ábrázolása, hiszen könnyen áttekinthető, elemezhető anyag volt a kezünkben. Ebben a szakaszban a minőségi kör munkáját 3 kiscsoport segítette. A csoportok mindegyike más-más módszert alkalmazott a feladat megoldásánál, törekedve a legtöbb ok és a legjobb megoldás feltárására. Első lépésként a csoportmunka alapelveit tisztáztuk a kollégákkal: -

pontos cél megfogalmazás

-

mindenki véleménye fontos

-

konszenzusos döntéshozatalra való törekvés

-

véleménykülönbségekből adódó konfliktushelyzet felvállalása

-

egymás támogatása, elfogadása, bizalom egymás iránt

-

közös célkitűzés a működésük javítása

-

rendszeres ellenőrzés a csoport munkában Ezen alapelvek elfogadása után kezdődhetett az első munkaszakasz

megoldása

32

3.3.2. Az eredmények összehasonlító elemzése Táblázatot készítettünk, amelyben a szempontsor alapján rendeztük partnereink igényeit, a felmerült problémákat. Ezzel lehetővé vált ezek összehasonlító elemzése is. Ezt vetettük össze az első szakaszban elkészült nyitott önértékelés külső intézményi képével. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire értékeltük reálisan helyzetünket, hol esik egybe, hol különbözik partnereink rólunk alkotott képével – mennyire erősítik vagy éppen gyengítik azt. A kérdőívek tartalmából következik, hogy „lyukak” is keletkeztek a táblázatban, hiszen a nyitott önértékelésben eleve nem merülhetett fel minden probléma ami a kérdőívekben kijött. Pl. a tanulók egymás iránti tisztelete, megbecsülése. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezekkel a problémákkal nem kell foglalkozni, annál is inkább mivel a szülői kérdőívekben is megjelent ez az igény. A táblázat, melyet az igények elemzéséhez készítettünk talán felemás képet mutat, amennyiben nem minden igényfelmérési eredmény után találhatók százalékos értékek. Ilyen akkor fordul elő, ha a fenntartói, illetve a középiskolai interjúból, valamint a pedagógus kérdőív százalékban nem értékelhető eredményei jelennek meg. IGÉNYEK ELEMZÉSE Szempontok megnevezése

Az adott kapcsolódó eredmények

szemponthoz Eredmények összevetése igényfelmérési a nyitott önértékeléssel:

A felmerült problémákat, igényeket a szempontsor szerint csoportosítva mutattuk

be

a

kollégáknak,

amelyet

ők

rangsoroltak.

A

prioritás

33

megállapításánál nem kellett figyelembe venni a szempontsor címkéit, mivel itt a cél az összes probléma, igény fontossági sorrendbe állítása volt.

3.3.3.Problémakatalógus

Nevelési problémák:  A gyengébb vagy tehetségesebb gyerekekkel kell többet foglalkozni  A lemaradottak támogatása  Házi feladatok rendszeres elkészítése

Értékelési problémák:  Igazságosabb értékelés  A tanuláshoz való jobb hozzáállás  Középiskolai követelmények megismerése  Reáltantárgyak problémái a középiskolában  Feleléstől való félelem  Egységes követelményrendszer kialakítása  Egységes tanítási módszerek az alsótagozatban

Iskolakultúra:  Korszerű felszerelések hiánya

Környezet:  A mellékhelyiségek „tisztátalansága”

A pedagógus és szülő kapcsolata:

34

 A tanulók közötti problémák kezelése  Tanulókkal való szeretetteljesebb bánásmód  Pedagógus – pedagógus, pedagógus – vezetőség közötti ellentét  A pedagógus vegyen részt jobban a közéletben  A szülők jobb bevonása a programokba  Egyes szülők részéről iskolaellenes, pedagógusellenes hangulat keltése. Ügyeltünk arra, hogy a kollégáknak legyen ideje átgondolni a, sorrend felállítását, hiszen az elkövetkező időszak feladatai szempontjából ennek nagy jelentősége lesz.

3.3.4. Problémák csoportosítása

Rövid távú: 1. A mellékhelyiségek fejújítása, rendszeres takarítása. 2. A tehetséges és a lemaradt tanulók támogatása. 3. A szülők jobb bevonása az iskolai programokba.

Közép távú: 1. A szülők jobb bevonása az iskolai programokba 2. A tanuláshoz való jobb hozzáállás. /házi feladatokra

rendszeres

elkészítésére való ösztönzés/ 3. Egységes követelményrendszer kialakítása.

Hosszú távú: 1. A középiskolák követelményrendszerének megismerése.

35

2. Az iskola korszerű felszerelésének javítása. 3. A pedagógusok – pedagógusok, pedagógusok – vezetők közötti ellentétek feloldása.

3.3.5. A problémák kategorizálása, csoportosítása, szelektálása, összevetése a pedagógia programmal

A kollégák értékelése alapján a minőségi kör elvégezte a problémák csoportosítását a szempontsor problémái és a kapott értékek alapján. Ebben a csoportosításban már szelektálásra is sor került, mivel a problémák között voltak olyanok , amelyek fedték egymást – ezeket összevontuk, illetve átgondoltuk, hogy a megoldásukra milyen távlatokban kerülhetne sor. Az iskolák nevelőtestületeire ebben az évben új pedagógiai program készítése is hárul. A minőségbiztosítás kiépítésének ideje ebből a szempontból szerencsésen esik egybe ezzel a programmal. Lehetőségünk nyílik a szerzett ismeretek beépítésére az új programba. A régivel való összevetésre a mi esetünkben azért sincs lehetőség, mert az nem tér ki részletesen ezekre a témakörökre. Reméljük, hogy az állandó vitákra okot adó problémák kezelése könnyebb lesz, esetleg meg is szűnnek a konkrét szabályozás után. Az új pedagógiai programunkban az egységesebb követelményrendszer kiépítése, a tanítási módszerek egységesítésére való törekvés, a szülőkkel való fokozottabb kapcsolattartás, a középiskolai követelményrendszer megismerése jelentkezik. A nevelés-oktatás-értékelés témaköréből a lemaradt és a tehetséges tanulók támogatása, az egységesebb értékelés és követelményrendszer kidolgozása kapott nagy hangsúlyt. Az iskolakúltúra szempontjából a korszerű szemléltető eszközökkel való felszereltség javítása, szorosabb kapcsolat kiépítése a szülőkkel, a pedagógusok közötti ellentétek megszüntetésére való törekvés került előtérbe.

36

3.3.6. Az okok elemzése, célmeghatározás előkészítése, problémafeltáró csoportok létrehozása

Az elemzés eredményét megvitattuk a kollégákkal, megbeszéltük a problémát a karbantartóval és a takarítónővel egyaránt. A rövid távú problémák okainak feltárására három kis csoportot hoztunk létre. Három csoportot hoztunk létre azokból a vállalkozó kollégákból, akik szívesen vesznek részt ebben a munkában, nem sajnálva időt és energiát. A feladatokat március végéig kellett megoldani. A csoportok feladata volt még a problémák elemzése is és az ideális cél meghatározása. A csoportokat a minőségi kör tagjai vezetik, mindegyik csoport három főből áll. Az ő feladatuk volt a megfelelő módszer kiválasztása, a problémák okainak feltárása, a munka koordinálása és az aktív részvétel. Az első csoport a brainstormingot választotta, amelyhez GANTT diagrammot is készített, a második erőtérelemzést végzett, melyet MÁTRIX módszerrel egészített ki. A harmadik ISIKAWA módszert, a problémák mátrixos koordináta rendszerben való ábrázolását és folyamatábrát készített. Mindhárom

csoport

a

problémák

megoldására

brainstormingot

alkalmazott. Az anyagot írásban rögzítették, amit a nevelőiben a „minőségi falon” elhelyeztünk és kértük a kollégákat, hogy egészítsék ki esetleges ötleteikkel ezeket.

3.3.7. A célok és prioritások megfogalmazása

Módszertani bevezetés

37

A kiscsoportok a második szakaszban összegyűjtötték a problémák megoldására vonatkozó célkitűzéseket, aminek alapján elkészítettük a célok kategorizálását, rövid, közép- és hosszútávú célokra.

A kiscsoportok nyers célkitűzései I. Csoport:

A mellékhelyiségek fejújítása, tisztántartása

Nyers célkitűzések: -

az elavult, elhasználódott csőrendszer cseréje

-

wc-tartályok javítása

-

szaniterek tisztítása, a lerakódott vízkő eltávolítása

-

takarítás hatékonyabbá tétele (napi kétszer fertőtlenítés, rendszeres meszelés, wc papír biztosítása)

-

csempe és padlóburkolat cseréje

II. Csoport:

A tehetséges és lemaradt tanulók támogatása

Nyers célkitűzések:

-

tanórán kívüli foglalkozások szervezése

-

felzárkóztatás matematika és magyar nyelv- és irodalomból az 1-3. osztályban a 7. osztályban matematikából és számítástechnikából a 8. osztályban magyar nyelv- és irodalomból

38

-

tehetséggondozás 7-8. osztály matematika, magyar nyelv és irodalom, biológia, német tantárgyakból 5-6. osztály számítástechnikából

-

speciális segédkönyvek alkalmazása

-

pszichikális ráhangolás

III. Csoport:

A szülők jobb bevonása az iskolai programokba -

a szülők időben való pontos tájékoztatása a programokról

-

az SZM vezetősége fokozza szervező tevékenységét

-

szülői igények felmérése, figyelembevétele

-

vetélkedők nyílt napok sportnap kirándulások színházlátogatások társadalmi munkák szervezése a szülők bevonásával

Az összegyűlt anyagot a kollégáknak bemutattuk, majd megvitatásra terjesztettük elő. A katalógusban 19 probléma szerepelt - de kettőt összevontunk – azok szoros tartalmi összefüggése miatt. A prioritás megállapítására sorrendbe állítottuk azokat az alábbi szempontok szerint -

tanulói, szülői igények,

-

belső humánerőforrás-fejlesztés,

-

országos, helyi szabályozás,

-

fenntartói igények,

-

tanulási utak védelme,

39

-

lehetőleg gyors eredmény felmutatása,

-

sikerélmény nyújtása a résztvevőknek.

A célok felállításánál törekedtünk arra, hogy a feladat megfogalmazása -

konkrét, mindenki számára

-

érthető, az áttekinthetőség kedvéért

-

rövid, a sikerélmény megszerzéséért

-

kivitelezhető legyen.

A célok összefoglalása Az összegyűjtött anyagot értékeltük, aztán Pareto diagramon ábrázoltuk és újra a kollégák elé vittük, elfogadásra javasoltuk. A célok prioritásának megállapítása után készítettük el az intézkedési terveket a három legfontosabbnak ítélt problémák megoldására.

RÖVID TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK ÉS CÉLÉRTÉKEK

A konkrét A célérték célkitűzések bemutatása bemutatása A Csövek mellékhelyiségek karbantartása, felújítása. cseréje. Hidegburkolat cseréje.

Rendszeres takarítása.

Hogyan méri az intézmény a célkitűzés megvalósulását? Bejárás, szemle

A cél várható megvalósulásának ideje

szemle

folyamatos

IV. 17.

Tiszta, szellőztetett mellékhelyiségek.

40

A tehetséges Új, igényelt Kérdőív tanulók foglalkozások Támogatása. indítása.

V. 31.

A bukások Év végi V. 25. A lemaradt minimálisra eredmények. tanulók csökkentése. támogatása. A szülők jobb Aktívabb szülői kérdőív VI. 12. bevonása az résziskolai vétel több iskolai programokba. rendezvényen. Szülői értekezletek 45 %-ról 60 % egyéb rendezvényeken l5 % legyen a részvételi arány.

KÖZÉP TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK ÉS CÉLÉRTÉKEK

A konkrét A célérték célkitűzések bemutatása bemutatása

Hogyan méri az intézmény a célkitűzés megvalósulását? A szülők jobb Aktívabb szülői kérdőív bevonása az iskolai részvétel több iskolai programokba. rendezvénye.

A cél várható megvalósulásának ideje 2001. december

41

A tanuláshoz való jobb hozzáállás

Rendszeres készülés Kérdőív, és házi feladat tanulmányi készítés az órákra. eredmények elemzése

2002. május

Egységes A szakmai Kérdőív (tanulói) 2002. június követelményrendszer munkaközösségek kialakítása. dolgozzák ki az egységes követelményrendszert, és vezessék be a gyakorlatba és folyamatosan vizsgálják felül. HOSSZÚ TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK ÉS CÉLÉRTÉKEK

A konkrét A célérték célkitűzések bemutatása bemutatása

A cél várható megvalósulásának ideje

Középiskolai követelmények megismerése.

Hogyan méri az intézmény a célkitűzés megvalósulását? Hospitálás a Nevelőtestületi középiskolában. értekezleteken való beszámolás.

2002. június

Korszerű felszerelések javítása.

A kérdőív számítógéppark szélesítése, a könyvtár bővítése.

2003. május

Pedagóguspedagógus közötti ellentét. Pedagógusvezetés közötti ellentétek.

Közös programok Interjú szervezése. Egymás kérdőív véleményének tolerálása.

2003. június 2002. december

3.3.8. Intézkedési terv készítése Módszertani bevezető

42

A három kiscsoport a feladatok megoldására javaslatot tett, miután az általunk választott (fentebb már leírt) módszerekkel feltárta a problémák gyökerét. Ezek alapján a minőségi csoport intézkedési terveket készített a problémák megoldására. Ezek tartalmazzák a - a célt - a folyamatot - a módszert - az eszközt - a résztvevők körét - a határidőt - a felelőst - az ellenőrző személyt - az ellenőrzés módját. Az intézkedési tervek elkészítésének célja az volt, hogy a felvetődött problémákat megszüntessük a megfelelő módszerek megtalálásával, amelyet a szükséges anyagi- és humán erőforrások felvonultatásával, határidő szabásával és a felelősök, résztvevők megnevezésével kívántunk elérni. A feladatok megoldásában a kollégák és az alkalmazottak a célokkal való egyetértés és jobbító szándék végett vesznek részt. A külső segítők bevonására is mód kínálkozik, hiszen a szülők, a fenntartók és a középiskolák igényeit akarjuk megvalósítani a tanulók és a kollégák felvetései mellett. Ezért az ő támogatásokra is számíthatunk, természetesen előzetes tájékoztatás – a célok pontos ismertetése – után. Minden résztvevővel ismertetjük a feladatát is, és az egyetértésükkel, javaslataikkal együtt alakíthatjuk ki a megoldásokat. A táblázatok kitöltésénél figyelemmel kellett lennünk arra, hogy az intézmény

anyagi

mozgástere

korlátozott.

Figyeltünk

intézményünk

humánerőforrásainak jobb kihasználására, /aktívabb, pontosabb munkavégzés, gyakoribb ellenőrzés/. Figyelembe vettük, hogy a szülők jobb bevonása az iskolai életbe nem oldható ugyan meg egyértelműen, a rövidtávú célok keretében mégis elkezdhető már most a program megvalósítása, hiszen az év végig visszalévő időben számos programunk van, amiben „letesztelhetjük” az intézkedési terv életrevalóságát.

43

(Pl. Föld Napja- akadályverseny, Anyák napja, osztálykirándulások, gyereknap, tanévzáró).

A szülők jobb bevonása az iskolai programokba

A partneri igényfelmérésből kiderült, hogy bár a szülők úgy érzik, hogy „szívesen látottak az iskolában” és problémáikra is orvoslást találnak az iskolavezetés részéről szívesen részt vennének az iskola életében a programjainkban nagyobb mértékben is. A probléma egésze lehetséges, hogy ezzel még nem oldódik meg, ám igyekszünk már rövidtávú terveinkben kimozdítani a holtpontról. A következő lépéseket a középtávú terveink közé soroltuk. Ezért a probléma megoldására intézkedési tervet készítettünk, melyet a vezetői kör elfogadott. Célérték: a szülők 15 %-ának bevonása az iskolai programokba, a szülői értekezleten a részvételi arány 60 %-ra emelése.

A tehetséges és a lemaradt tanulók támogatása

Szülői igényként merült fel a lemaradó, gyengébben teljesítő tanulók támogatása, a kollégák azonban a tehetséges tanulók támogatását is legalább ilyen fontosnak tartották a kérdőívek értékelése szerint. Ezért mivel a humán erőforrások és az anyagi lehetőségek is adottak ezért ennek a problémának a megoldását is a rövidtávú céljaink közé soroltuk a prioritás felállítása után. Intézkedési tervet készítettünk, melyet a vezetői kör korrigált, majd elfogadott.

Célunk: a tehetséges tanulók számára szakkörök,

44

középiskolai felkészítők tartása a lemaradt tanulók felzárkóztatása.

Intézkedések: -

az érintett szaktanárok megkeresése, egyeztetés

-

a foglalkozások időpontjának egyeztetése

-

az anyagi háttér biztosítása.

A mellékhelyiségek felújítása és tisztántartása

Évek óta akut problémaként jelentkezik a mellékhelyiségek kül- és belcsínye egyaránt. A tanulói kérdőívekből kiderült, hogy tanulóink ezt tartják a legnagyobb problémának az intézményben. Szerencsére a fenntartói interjúból kiderült, hogy ők is sürgősen megoldandónak tekintik a problémát, ezért igényünkhöz anyagi támogatást biztosítottak. A prioritási sorrend felállításánál a kérdés az első helyre került, ezért egyértelműen adódott, hogy célunk ennek a feladatnak a rövidtávú megoldása kell hogy legyen. Az intézkedési terv végrehajtását, értékelését, korrekcióit a vezetői kör elfogadta.

Intézkedések:

-

a szükséges anyag- és eszközmennyiség felmérése.  Milyen cserékre /csempe, járólap, cső/ lesz szükség  Mennyi építőanyagot, festéket kell beszerezni

-

Költségvetés készítése

3.4.1. Az intézkedési tervek megvalósításának előkészítése

45

Módszertani bevezető

Intézményünk

a

negyedik

szakaszban

a

rövid

távú

célok

megvalósításához fogott hozzá. Ezeket a célokat a kollégák rangsora alapján választottuk ki, melynek szempontja a megvalósíthatóság rövid távon való elérése volt. Fontos volt, hogy a humán erőforrások és az anyagi erőforrások is rendelkezésünkre álljanak, hogy a sikeres munka érzésével zárhassuk a szakaszt. Majd intézkedési terveket rendeltünk ezekhez a célokhoz. Erre a munkára a harmadik szakaszban került sor. Ez lehetett az alapja a negyedik szakaszban a munkavégzésnek, amelyet a teljes alkalmazotti kör bevonásával tudtunk megvalósítani.

Rövid távú intézkedési terveket -

A mellékhelyiségek felújítására

-

A tehetséges tanulók támogatására és a lemaradt tanulók támogatására

-

A szülők jobb bevonása az iskola életébe „című” problémákra készítettünk.

Mint látható ezek a feladatok az iskolai élet igen széles skáláját foglalják magukba, ezért a tervek megvalósításának előkészítése is széles körű munkát igényelt. A vezetői kör tagjai közül választott az intézkedési tervek megvalósulását gondozó és figyelemmel kísérő személyt, úgynevezett intézkedési terv gazdát. Ő általa kísérte figyelemmel a vezetői kör a megvalósulást, az ő jelzései alapján segítette a vezetői kör a munkát. Az intézkedési tervek megvalósításának értékelése folyamatos munkát igényelt a vezetői körtől.

46

Ezt a feladatot felosztottuk egymás között, ami nem azt jelentette, hogy a többi problémára ne figyeltünk volna oda, ne segítettük volna egymást, ami annál is könnyebb volt, mivel intézményünk kis iskola, nem is lehet nem figyelemmel kísérni a változásokat. Az értékelésre az adatgyűjtés módszerét választottuk a szülők bevonásánál, a foglalkozási naplók ellenőrzését a tanulók korrepetálásánál és a tehetséggondozás esetében illetve a bejárást a mellékhelyiségek felújításánál. Ez utóbbinál kiderült, hogy a határidő nem tartható, ezért ezt felül kellett vizsgálni illetve módosítani kellett a nyári szünet végére. A szülők jobb bevonása az iskolai programokba feladatnál az adatgyűjtést a diákönkormányzat vezetője és a minőségi csoportvezető végezték

a

gyermeknapi

rendezvénnyel

kapcsolatban.

A

tanulókat

megkérdeztük arról, hogy kiket kísértek el hozzátartozói, hányan, és milyen rokoni kapcsolatban állnak velük. Így tudtuk meg, hogy nemcsak szülők, de testvérek, nagyszülők, távolabbi rokonok, szomszédok stb. is érkeztek a gyermeknapi rendezvényre. A felmérésből megtudtuk, hogy hány szülő vett aktívan részt a feladatok megvalósításában akár konkrét tevékenységgel, pl.: sütemény sütése, árusítás, mesterség bemutatása, sportolás stb, akár a támogatás más módjával, anyagi támogatás stb. Az összegyűjtött adatokat a minőségi csoport vezetője összesítette és a számítástechnikát tanító kolléga jelenítette meg diagramon. A szülői értekezleten a részvételi arányt a jelenléti ívekkel mértük A tanulmányi kirándulások esetében az osztályfőnökök segítségével összesítettünk és ugyanígy jártunk el az anyák napi rendezvény, valamint a Föld napján rendezett akadályversenyen való szülői részvétel kapcsán. Az eredményeket táblázatban összesítettük. Ezek a mellékletek az iskolai anyagban megtekinthetők.

47

A mellékhelyiségek felújítása során a munka végzését folyamatosan /naponta/ ellenőriztük. Elkészülte után rendszeres tisztántartásának és állagmegóvásának mérését napi bejárással ellenőrizte felelőse. Ellenőrzést végzett az ÁNTSZ képviselője is, melynek jegyzőkönyve, illetve a bejárásokról készült jegyzőkönyvek a mellékletben megtalálhatók.

A tehetséges és lemaradt tanulók szaktárgyi támogatását /az elvégzett foglalkozásokat/ nevelőink az osztálynaplóban jelölték. Ennek ellenőrzését, folyamatos értékelését az osztálynaplóba történt bejegyzések figyelemmel kísérésével és a szakmai munkát végző kollégákkal való napi információcsere és kapcsolat tartás módszerével végezte az intézkedési terv gazdája. Elvégeztük a tervezett kérdőíves felmérést és a nevelői elemző összehasonlításokat.

3.4.2. A partneri igény- és elégedettségmérés szabályozásának előkészítése

A partneri igény- és elégedettségmérés szabályozása kapcsán a módszertani táblát a minőségi kör vizsgálta felül a kollégáktól, a tanulóktól, a fenntartóktól, a középiskoláktól és a nem pedagógus dolgozóktól kapott információk felhasználásával. A vizsgálat tárgyát a módszerek, az alkalmazott eszközök, a mérésbe bevontak köre és az időpontok jelentették. Figyelembe vettük az auditori vizsgálat felvetéseit is – a vizsgáltak körének kiterjesztése a tanulók között, módszertani változtatások a tanulói felmérések kapcsán.

3.4.3. Az intézkedési tervek megvalósítása Rövidtávú céljaink között olyan feladatok megoldására vállalkoztunk, amelyek sürgetőek, ugyanakkor megoldhatóak voltak a tanév vége előtt, de legalább is kézzelfogható eredményekkel kecsegtettek.

48

Ezek alapján elmondható, hogy ezeket a rövidtávon kitűzött célokat sikeresen megoldottuk, illetve egy határidő módosításával a tanévkezdésre lezártnak mondhatjuk. Megkezdtük a közép- és hosszú távú célok megvalósításának előkészítését gyakorlatilag már ebben a fázisban lépéseket is tettünk néhány megoldására, pl. pedagógus kirándulás szervezése, pályázat írása számítógép beszerzésére, stb. Az intézkedési tervek megvalósulását nagyban segítette partnereink hozzáállása a munkánk támogatásában. Legfontosabb volt az anyagi erőforrások felmérése az első két feladattal kapcsolatban, míg a humán források feltárására főleg a harmadik cél megvalósításánál kellett összpontosítani. Ez a vezetői kör feladata volt.  A

mellékhelyiségek

felújításának

elvégzéséhez

Gantt-diagramot

készítettünk, ahol ütemeztük a feladatokat, részekre bontva a határidőket, felelősöket feltüntetve. A munka során kiderült, hogy a tervezett feladatok – a teljes felújítás – az előre meghatározott időintervallumban nem valósítható meg, ezért a határidőt módosítani kellett. Ebben a szakaszban a technikai dolgozók és külső segítők vettek részt, akiknek a munkáját az intézkedési terv gazdája ellenőrizte. A mellékhelyiségek felújítását az önkormányzatok is fontosnak tartották, ezért az anyagi támogatást biztosították. Ehhez azonban az intézmény vezetőjének fel

kellett mérni az

anyagszükségletet, a várható munkaórák számát, a munka ütemezését is el kellett végeznie, és természetesen a fentiek alapján költségvetést kellett készíteni, majd egyeztetni a polgármesterrel.  A szülők jobb bevonása az iskola életébe minden munkatársunk feladatot kapott.

49

A diákönkormányzat vezetőjének és az iskolavezetés valamint az osztályfőnökök folyamatos szervezésének köszönhetően megmozdultak a szülők. Célunk az volt, hogy ebben a szakaszban – az idő rövidsége miatt és a naptár adta lehetőségek miatt – a kötetlen programokba vonjuk be a szülőket. Ez anyagi bázist nem igényelt, de a tervezés igen sok időt követelt. Meg kellett határozni, hogy melyik rendezvényt ki vállalja: az anyák napi rendezvény, osztálykirándulások, gyermeknap, Föld napja stb., mely osztályokat érint jobban. Itt a szervező munka főleg az osztályfőnökökre, a diákönkormányzat vezetőjére és vezetőségére, valamint az intézmény vezetőire hárult.

A szülői értekezleten, amelyet áprilisban tartottunk a szülők részvételi aránya meghaladta a 60 %-ot, a pedagógusok szervező munkájának köszönhetően. Ez a korábbi átlagos tapasztalatokhoz viszonyítva több mint 15 %-os emelkedést mutatott, melyet – eltérve az eddigi gyakorlattól, az ellenőrzőn keresztül történő kiértesítéstől – az értekezletet megelőző nevelőszülő személyes kapcsolat felvételnek és a szülői munkaközösség – nevelői felhívásra történt – mozgósító tevékenységének köszönhető. Célunk a 60 %-os szülői részvételi arány elérése megvalósult.

Az anyák napi ünnepségre az 1-3. osztályt az osztályfőnökök készítették fel. Itt célunk a teljes szülői részvétel elérése volt. Az előző évek gyakorlatán túl a gyermekek előzetesen díszes meghívót is készítettek. Pontos összehasonlítási lehetőségünk a korábbi évek hiányos adatai miatt nem volt, de a három osztályban a részvételi arány átlagosan 91 % lett. Megállapítottuk, hogy itt is számszerű emelkedés történt.

50

A Föld Napja alkalmából évek óta hagyományosan játékos/komoly akadályversenyeket szervezünk. Ez a rendezvényünk hagyományosan csak a nevelőtestület és diákság részvételével zajlott. Ebben az évben a rendezvény kapcsán, alsós /1-4./ osztályainkhoz szülőket kértünk fel kísérőnek, osztályonként 4 főt. Felkérésünk pozitív fogadtatásra talált. A rendezvényen 21 szülő vett részt. Ez 25 %-os szülői részvétel, 10 %-kal magasabb a kitűzött célértéknél. Tanulóinkat végig kísérték az állomásain, buzdítottak, támogatást nyújtottak a diákoknak a feladatok megoldásához. A tanulókra gyakorolt pozitív hatású szülői jelenléten kívül fontosnak tartjuk, hogy a résztvevők megismerték e rendezvényünk célját, lefolyását, illeszkedését, környezeti, nevelési rendszerünkbe.

A gyermeknapot a program összeállításával – a nevelőtestület bevonásával – kezdtük. Ennek alapján szükségessé vált listát készíteni a: 1. lehetséges szponzorokról 2. az anyagszükségletről 3. a technikai eszközökről 4. a segítő felnőttekről – szülők és nem szülők, mesterségek bemutatói, gitárművész, sportolók, elárusítók 5. meg kellett tervezni a nap forgatókönyvét, 6. egyeztetni a programok résztvevőivel, illetve a levezetőkkel. Ezek után következett a beszerzés. A program napján a helyszín berendezése majd a megvalósítás, melyhez a pedagógusok koordinátori munkája és a foglalkozásokon való aktív részvételét kértük. Célunk a gyermeknap kapcsán a szülők minél szélesebb bevonása volt a rendezvény előkészítésébe és részvételbe. /legalább 15 %/ A korábbi gyakorlattól eltérően intézményi, majd ezt követően osztály szülői munkaközösségi megbeszéléseket szerveztünk.

51

Korábban a gyermeknapot tanítási nap /hétköznap délelőtt tartottuk külső segítők és szülők bevonása nélkül/. Az időpont áthelyezésével /szombat délután és este/ kívántuk elősegíteni a cél megvalósulását a szülők bevonását. E területre konkrét értékkijelölés nem történt, így csak az elért 76 %-os szülői részvételi arányt regisztrálhattuk. A pontos szülői részvétel kimutatása a mellékletben található.  A tehetséggondozás, a lemaradt tanulók felzárkóztatása c. feladatunk

megoldásához

segítségképpen

folyamatábrát

készítettünk, amelyen nem csak a lépéseket, de a lépésekért felelős személyeket és a teljesítés dátumát is feltüntettük. Legjelentősebb problémát a foglalkozások beillesztése jelentette a tanrendbe. Az érintett pedagógusokkal és a tanulókkal is egyeztetni kellett. Az anyagi fedezetet az intézmény igazgatója teremtette elő.

A felmerült igények alapján összeállítottunk egy listát, /nevelői javaslatra/ milyen foglalkozásokra van igény, melyek a fontosak ezek közül, és melyek a megvalósíthatóak. Figyelembe kellett venni, hogy rendelkezésre állnak-e az anyagi feltételek az óradíjak fizetésére, valamint azt hogy az érintett kollégák mennyire leterheltek, tudják-e vállalni a lehetséges plusz órákat. Ezek tisztázása után lehetett megkeresni újólag a nevelőket és felajánlani a foglalkozásokat. Tisztázni kellett, hogyan helyezhetők el ezek a foglalkozások a napirendekben. Konkrét célunk a tehetséges tanulók számára szakkörök, középiskolai felkészítő tartásával a tanult ismeretek megszilárdítása, illetve a lemaradt tanulók részére korrepetálások szervezésével a

bukások minimálisra

csökkentése volt.

52

A feladatot az intézkedési tervben meghatározott módszerekkel és eszközökkel végeztük. A célkitűzés megvalósulását kérdőívvel /tehetséggondozás/ és az év végi eredmények nevelői elemzésével végeztük /felzárkóztatás/.

3.4.4. Partneri igény és elégedettségmérés szabályozása

Tapasztalataink

azt

mutatták,

hogy

a

partneri

igény-

és

elégedettségmérés kialakított rendje megfelelő volt a szülők, a pedagógus, a nem pedagógus munkatársak, a fenntartók és a középiskola felé. Minden partnerünkkel megtaláltuk a megfelelő kapcsolattartás módját, tehát itt nem kívánunk változtatni. -

Szülők – kérdőív

-

Pedagógusok – kérdőív

-

Nem pedagógusok – informális interjú

-

Fenntartók – irányított interjú

-

Középiskolák – irányított interjú

A tanulóink véleményéhez is kérdőívek alapján jutottunk, ami szintén jónak mutatkozott. Eredetileg a 4., 6., 8., osztályokban terveztük a mérést, a tapasztalatok és igények, valamint az auditorok javaslata alapján azonban a jövőben ezt az 5. és a 7. osztályra is ki fogjuk terjeszteni. A bővítést indokolja az iskolai élet alakításába való aktívabb részvétel igénye a tanulók részéről. A programigazgatóság ellenőrzése során felvetődött, hogy mérni lehetne az 1-3. korosztályt is pl. rajzoltatással, ennek elemzéséhez azonban nem tartjuk magunkat megfelelően képzettnek, s ezért félő, hogy fals információhoz jutnánk.

53

A második szakaszban összeállítottuk a kérdőíveket és úgy gondoltuk hogy – mivel ezek több témakört foglalnak magukba – ne legyenek egyhangúak, ezért változatos módon kérdeztünk. -

Problémák jelentkeztek a tanulói, szülői és pedagógus kérdőívben a negatív értékelést tartalmazó kérdéssorok megválaszolásánál.

-

A szülői kérdőív túl hosszúra sikerült.

-

A pedagógusok számára készített egyik kérdőívnél az értékelés okozott gondot, bár érdekes és értékes információkhoz jutottunk általa és a kollégákat is alapos meggondolására késztette a válaszadás. Mégis kevéssé sikerült az összképbe beilleszteni az itt kapott eredményeket.

Feladat: A kérdőíveket rövidíteni és módszertanilag egységesíteni fogjuk. A interjúk menetén nem kívánunk változtatni. Az eszközökben feltárt hiányosságok javítására, pótlására intézkedési tervet kívánunk készíteni. A felmérések időpontján nem kívánunk változtatni.

3.5.1. Az intézkedési tervek megvalósításának felülvizsgálata

Módszertani bevezető

Az 5. szakaszban az a feladatunk, hogy összegezzük hol tartunk most a COMENIUS I. intézményi modell megvalósításában, értékeljük, hol tartunk a rövid-, közép- és hosszú távú intézkedési tervek megvalósításában, vagyis értékeljük a céljaink eléréséért eddig végzett munkánkat, végezzük el ezek követő értékelését.

54

Ez a munka már az előző szakaszban elkezdődött azzal, hogy a rövid távú intézkedési tervek folyamatgazdái elvégezték az elemzéseket és beszámoltak erről a minőségi csoport adott felelősének – illetve az egész alkalmazotti körnek, mivel ezek a rövid távú feladatok valamilyen szinten mindannyiunkból aktív részvételt követeltek. Problémáink, céljaink jellegéből adódóan már ebben a szakaszban a közép- és hosszú távú célok lebontására került sor, és az időszakhoz kapcsolható

részfolyamatok

megoldására

törekedtünk,

amelyeknek

eredményeit rögzítettük, dokumentáltuk /pl. az Egységes követelményrendszer kialakításához

elkészült

az

új

házirend,

melyet

az

új

Pedagógiai

Programunkhoz beemeltünk./ A minőségi kör feladata volt az összegyűjtött adatok alapján elvégezni az értékelést, a jelentkező módosító javaslatok figyelembe vételével javítani, módosítani. Ezeket

–

értékelés,

esetleges

módosítás,

eredmény

–

ún.

Eredménylapokon rögzítettük, amiket a dokumentációnkban helyeztünk el, majd elvégeztük a szöveges értékelést is. Ezeknek a feladatoknak az elvégzése az új tanév kezdésével került sorra. Feladatunk

a

projekt

mintegy

„perpetum

mobile”-ként

való

működtetése, ezért megkezdtük a partnerközpontú működés ide vonatkozó lépéseinek behelyezését az intézmény munkatervébe. Ennek megvalósításához a minőségbiztosítási kör a dokumentumelemzés módszerét használta. A

célok,

célértékek

felülvizsgálatának

szükségessége

már

a

megvalósítás időszakában nyilvánvalóvá vált. Kiderült ugyanis, hogy az egyik intézkedési

tervben

rosszul

terveztük

a

megvalósításhoz

szükséges

időtényezőt, a másikban pedig a cél-meghatározását kellett pontosítani. A problémák megoldásához az ok elemzés módszerét használtuk. A kapott eredmények értelmében korrekciós intézkedési tervet készítettünk.

55

3.5.2. A partnerközpontú működés helye az intézmény működésében

A partnerközpontú működés fenntartása céljából első feladatunk volt a partnerazonosítási táblázatunk felülvizsgálata, s ennek beillesztése az intézmény munkatervébe. A műveletet március elejére terveztük eredetileg /ld. 2. sz. munkajelentés/ és ezen nem is kívánunk változtatni.

IDŐ

Február

AKTUÁLIS

ELLENŐRZŐ

TEVÉKENYSÉG

TEVÉKENYSÉG

Félévi beszámoló Partnerazonosítás

Március

Partneri

igény

és

elégedettség mérés Problémakatalógus készítése, Április

prioritás Az előző évi intézkedési

megállapítása. A

beavatkozás tervek

gyors

igénylő

megvalósítása,

intézkedések ellenőrzése, korrekciója.

beemelése

a

munkatervbe. Célok,

célértékek

meghatározása, a korábbi Május

célok felülvizsgálata. Intézkedési

tervek

készítése. Június

Intézkedési beemelése

tervek a

munkatervbe.

56

Augusztus

A

munkaterv

véglegesítése.

A partneri adatbázist eredetileg is úgy terveztük, hogy a közvetlen partnerként meghatározott középiskolákat évenként „cseréljük”, hiszen a különböző intézmények profilja más-más, ezért több információt kaphatunk ha új intézményeket keresünk meg kérdéseinkkel. Változtatni kívánunk a partneri igény- és elégedettség mérésén. A tavalyi év tapasztalatai ráébresztettek bennünket arra, hogy túl sokat markoltunk, és bár nem fogtunk keveset saját, munkánkat megnehezítettük akkor, amikor a kérdőíveket összeállítottuk, mert  túl sokat kérdeztünk  bonyolult volt a kérdőív.  A folyamatos értékelés során kiderült, hogy a szülők számára összeállított kérdőív nagyon hosszú volt. Mentségünkre szolgál, hogy a témakörök,

amelyekben

érdeklődtünk

viszont

sokrétűek.

A

feldolgozásnál mégis problémák jelentkeztek. Rájöttünk, hogy a sok dologra rákérdezhetünk úgy is ha kevesebb kérdést teszünk fel, ezért a szülői kérdőíveket rövidíteni fogjuk.  A szociológus javaslataira vettünk be a pedagógusok és a tanulók kérdőívébe is negatív tartalmú kérdéseket. Ez főleg a tanulóknak okozott problémát. Itt változtatni fogunk a kérdőív szerkezetén. Nem kívánunk viszont változtatni az eredmények elemzési lépésein. Az Excel táblán, diagramokon való megjelenítés nem csak látványos, de könnyen áttekinthető is. A számítógépes feldolgozás gyors, az elektronikus tárolás praktikusnak bizonyult. A célmeghatározásnál nagyon fontos szerepet kapnak a minőségi körök tagjai most is ugyanúgy, mint az előző pontban.

57

Az előző szakasz tapasztalatait felhasználva már lényegesen könnyebb dolgunk lesz mind a célok meghatározásánál, mind az intézkedések rendszerénél. Az intézkedési tervekbe ellenőrző csomópontokat terveztünk, ezért itt azonnal el lehet készíteni a korrekciót ha erre valahol szükség lenne, nem kell megvárni a teljes kifutási időt. Ezek eredményeit az éves munkaterv korrekciójánál fel lehet használni. Illetve az éves munkatervbe az intézkedési tervek beemelhetők. Az irányított önértékelésre intézményünkben két évenként kerül sor.

3.5.3. Az intézkedési tervek követő értékelése és korrekciója

Az intézkedési tervek értékelésénél figyelembe vettük a kollégák, az alkalmazottak a gyerekek és a szülők véleményét. Az összegyűjtött információk alapján a minőségi kör tagjai végezték el az értékelést. Az értékelés szempontjai: célkitűzés, végrehajtás, időtényező, emberi tényező, egyéb erőforrás, sikerkritérium, irányítás. A minőségi mutatók: a tervezett

tényezők

legitimitása,

ellenőrizhetősége,

a

résztvevők

elkötelezettsége és a végrehajthatóság következetessége volt. Az ellenőrzéseket a kijelölt csomópontoknál végeztük, az értékelést pedig ebben a szakaszban.

Az intézkedési tervek felülvizsgálatánál azt vizsgáltuk, hogy sikerült-e megvalósítani azokat, illetve a megvalósításban hol tartunk. Vizsgáltuk azt, mennyire voltak reálisak céljaink, jól terveztük-e a megvalósításra szánt időintervallumot, megfelelően terveztük-e a bevonandó személyek körét, számát, mennyire volt alkalmazható a mérés-, értékelés módja.

58

Rövid távú céljaink esetében az elkészült intézkedési terveket megvalósítottuk. Jól terveztünk egy esetet kivéve – a mellékhelyiségek felújítása

-,

ahol

az

önkormányzat

alkalmazásában

álló

mesterek

munkatempójával és egyéb elfoglaltságával nem számoltunk, ezért az időtényező miatt korrekciós intézkedési tervet kellett készíteni A rövid távú intézkedési tervekben megfogalmazott célok elérését a határidő lejártával felülvizsgáltuk. A rövid távú céljaink közt szerepelt: -

A mellékhelyiségek felújítása

Ennek a rövid távú feladatunk tervezett időtartama rövidnek bizonyult így határidő módosítást kellett végrehajtani. Ezért módosított intézkedési tervet kellett végrehajtani. A folyamatgazda beszámolója alapján kísérte figyelemmel a vezetői kör a módosított intézkedési terv megvalósulását és a jelentések alapján, ha kellett segítette a munkát. A feladat megvalósulásának ellenőrzését bejárással valósítottuk meg, a mellékhelyiségek felújítási munkálatai 2001. augusztus 31-ig megvalósultak. A módosított intézkedési terv megvalósulását nagyban segítette a partnereink pozitív hozzáállása, az iskolai munka támogatása. Mivel a Ganttdiagramon feltüntetett időpontokat tartani nem tudták a mesterek, ezért a női és férfi tanári wc felújítása a nyári időszakra tevődött át. Ezért a Ganttdiagramon is módosításokat kellett végrehajtani. Ebben a szakaszban a takarítónő, karbantartó és külső segítők vettek részt, akiknek a munkáját az igazgató ellenőrizte. Összefoglalva: az intézményben tanuló gyermekek, pedagógusok, technikai dolgozók nagy örömére és megelégedésére egy szebb tisztább, korszerűbb mellékhelyiséget vehettek birtokukba a nyár végén.

A szülők bevonása az iskola életébe célunkat már rövid távon elkezdtük megvalósítani. A feladatot ketté bontottuk a tanév rendjének megfelelően.

59

A 4. sz. jelentésben már beszámoltunk róla, hogy ezek a feladatok jelentették a legnagyobb sikert és a legtöbb munkát. Megállapítottuk, hogy mind az intézkedési terv, mind az intézkedések megvalósultak. A középtávra tervezett szakaszban az intézkedési tervet a felelősök feladatainak pontosításával fogalmaztuk meg. Konkretizáltuk a célkitűzésnél a „jobb” fogalmát is a könnyebb értelmezhetőség kedvéért(ld. 4. pont)

A szülők véleményét a végzett munkáról kérdőíven gyűjtöttük össze. A szülői kérdőív eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a szülők bevonására irányuló törekvésünket átlagosan 65 %-ban nagyon jónak minősítették. Elégedetlen véleményre nem találtunk. Ez számunkra óriási elismerés.

A tehetséges és a lemaradt tanulók támogatására készített intézkedési tervet teljes mértékben sikerült megvalósítanunk, ezért itt változtatásra nem volt szükség. A sikert bizonyítja tanulóink 100 %-os felvétele az általuk megjelölt első helyre, illetve az hogy összesen egy tanulónk bukott. A tanulókat is megkérdeztük a 4-8. osztályban teljes körben. A megkérdezett 97 tanuló 90 %-os elégedettségi mutatót produkált a feltett kérdésekre, és rengeteg új javaslattal állt elő, amelyek megvalósításának lehetőségeit az iskolavezetés vizsgálni fogja. Ennek az eredménynek a fényében is sikeresnek tarthatjuk eddigi munkánkat.

A tanuláshoz való jobb hozzáállás célkitűzésünk a középtávú programunkba szerepel. Itt szintén konkretizáltuk a „jobb” fogalmát és megállapítottuk, hogy elkészültek az erre a szakaszra tervezett feladatsorok is.

60

A szakmai munkaközösségek már az előző tanévben. Megkezdték az Egységes követelményrendszer kidolgozását, amelynek ezen pontja az intézmény munkatervébe beemelésre is kerültek.

A hosszú távú intézkedési tervek megvalósítására is tettünk már kísérleteket. Ezek a célok azonban nem véletlenül kerültek ide, mivel mind emberileg, szakmailag és anyagilag is nehezen megvalósítható célok. A középiskolai követelmények megismerésénél elkezdtük azoknak az intézményeknek a felkutatását, amelyek hajlandóak lennének fogadni bennünket egy-egy óralátogatásra.

Iskolánk

felszereltségének

javítása

korszerű

eszközökkel

csak

pályázatok útján lehetséges. Megragadunk minden alkalmat ami ezek benyújtására kínálkozik.

A

tantestületben

feszülő

ellentétek

feloldására

is

teszünk

erőfeszítéseket, de ezek eredményeit még nem mértük. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a minőségbiztosítási munkába a teljes alkalmazotti kört sikerült bevonni, de mindenki elkötelezettségében még így sem lehetünk biztosak.

3.5.4. Célok, célértékek vizsgálata

A szakasz legfontosabb pontjához érkeztünk, hiszen egész munkánkat azért végeztük, hogy kitűzött céljainkat megvalósítsuk, célértékeinket elérjük. Ezért nagyon fontos ennek a lépésnek a mindenre kiterjedő, korrekt vizsgálata. Az itt kapott eredmény határozza meg további feladatainkat, és közérzetünket. De nem csak a miénket, hanem partnereinkét is. Öröm volt számunkra azt látni milyen élénken követik nyomon tevékenységünket

61

partnereink, ugyanakkor nagy felelősség is hiszen jó eredményeket vártak el, illetve a felülvizsgálatot és a korrekciót egyaránt. Ezért ezt a munkát nagy körültekintéssel végezte a minőségi csoport. Felhasználtuk a -

szóbeli visszajelzéseket

-

a keletkezett dokumentumokat /pl. ellenőrző lapok eredményei, kérdőívek elemzése/

Igen nagy hangsúlyt fektettünk a szóbeli visszajelzésekre, mert tapasztalatból tudjuk, hogy a spontán megnyilatkozások őszintébbek, mintha „nagy komolyan” kérdőív elé ültetjük a partnereinket. Az így keletkezett információkat vetettük össze a korábbi intézkedési tervek céljaival, célkitűzéseivel és az értékelés, mérés módjával.

Cél

Célérték

Értékelés módja, mérés

A vizsgálat eredménye lett, hogy célszerű az intézkedési terveket további apróbb elemekre bontani, illetve némely esetben a célt konkrétabban megfogalmazni. A rövid-, közép távú intézkedési terveinknél a fent bemutatott táblázatokban rögzítettük a megbeszélés eredményeit.

3.6.1. Irányított önértékelés MÓDSZERTANI BEVEZETŐ

Intézményünk a COMENIUS I. minőségfejlesztési program befejező szakaszához érkezett. Ezen a ponton az irányított önértékelés elkészítése a feladatunk, mellyel célunk a problémák, fejlesztendő területek feltárása és az erősségeink tudatos használata.

62

Ezeknek számos eleme ismert az intézmény korábbi gyakorlatából, de most tudatosan, átgondoltan építjük be a minőségfejlesztési programba.

A munkát a vezetői minőségi kör a szakaszra vonatkozó munkaterv elkészítésével kezdte, majd az irányított önértékelés szempontrendszerét dolgozta ki. Ehhez két fő csoportot alakítottunk ki: adottságok – erősségek, mely kritériumokhoz mutatókat rendeltünk .

Összegyűjtöttük

a

szakasz

során

alkalmazható

módszereket

és

meghatároztuk a munkához bevontak körét.

3.6.2. Az irányított önértékelés folyamatában alkalmazott módszerek és a résztvevők köre

MÓDSZEREK

RÉSZTVEVŐK

SWOT-analízis

Pedagógusok, vezetők

Partneri igény- és elégedettségmérés Tanulók,

szülők,

technikai

(kérdőív, irányított interjú)

dolgozók, fenntartók, középiskolák

Klímateszt

pedagógusok

Vezetői önértékelő kérdőív

igazgató

Dokumentum elemzés

Minőségi körök

Összehasonlító elemzés

Minőségi körök

A méréseket az 5. sz. jelentésben található ütemterv szerint végezzük. Az intézmény Pedagógiai Programjából kiválasztottunk három számunkra fontos, stratégiai célt: -

Partnerkapcsolatok továbbfejlesztése

-

Az egészséges életmódra nevelés

-

A tehetséges tanulók kibontakoztatása, a gyenge tanulók felzárkóztatása

63

amelyeket a meghatározott szempontrendszer szerint vizsgáltunk, melyek megegyeznek a COMENIUS-ban meghatározott területekkel:

1. Az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai  A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében  Az

intézményi

stratégia

meghatározása,

megvalósítása,

megvalósításának értékelése, módosítása  Vannak-e folyamatszerűen

működő tevékenységek?

Ezek

szabályozottságának helyzete  A szabályozási rendszer teljeskörűsége  Az erőforrások figyelembevételének módja  A partneri igények figyelembevételének módja 2. Az intézmény által elért eredmények  A munkatársak bevonásának mértéke  A folyamatos fejlesztés eredményei  A partnerek elégedettsége  A

szabályozási

rendszer

bevezetettsége,

alkalmazásának

hatékonysága  A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei  A kitűzött célok elérése, megvalósítása  Az erőforrások felhasználásának hatékonysága A szempontokhoz mutatókat rendeltünk, majd elkészítettük az adatgyűjtés és feldolgozás ütemtervét .A feladatok felosztása után a minőségi munkát támogató körök nekiláttak az adatok gyűjtésének. Megállapították, hogy rendelkezésre állnak-e a vizsgálathoz szükséges adatok. Ezt a munkát egy közös találkozás követte, melynek során úgy döntöttünk, hogy bár a kívánt adatok, mutatók rendelkezésünkre állnak, mégis szeretnénk képet kapni arról, hogy az eltelt másfél év során haladtunk-e előre.

64

Az

adatok

tényszerűségének

biztosításához

a

rendelkezésre

álló

dokumentumokat használtuk, melyeknek sorát a táblázatba rendeztük.

3.6.3. Adottságok vizsgálatának összefoglalása Tapasztalataink az önértékelés feldolgozása után

Az irányított önértékelést a kialakított szempontrendszer alapján vizsgáltuk, amely tizenkét pontból áll. Az első hat az adottságokkal foglalkozik, míg a fennmaradók segítségével eredményeink áttekintését reméltük.

3.6.3.1. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

A szervezeti kultúra kialakításában és fenntartásában a vezetőké a főszerep. Ebben a pontban a kiválasztott szempontok alapján a vezetés tevékenységét, szerepét vizsgáltuk a minőségi kultúra támogatásában, ösztönzésében. A vezetők és a dolgozók között állandó, személyes kapcsolat alakult ki, ami létszámunkból is adódik, de a vezetés törekvése is mutatja. Az intézményen

belüli

együttműködést

ösztönzik

a

munkaközösségek

munkájának támogatásával és ellenőrzésével. A problémák nyílt felvetéssel és az egyéni megbeszélésekkel mind szakmai és pedagógiai téren egyaránt. A belső működés rendjének kialakítását, működtetését és folyamatos továbbfejlesztését

a

vezetés

a

munkakörök,

feladatkörök

pontos

meghatározásával, a belső dokumentálás kialakításával éri el.

65

Az ellenőrzést a szabályozás alapján végzik. Az értékelés a feladattól függően aktualizált vagy átfogó. Az átfogó értékelésekre a félévenkénti nevelési értekezleteken kerül sor. Tantestületünkben szakmai és emberi ellentétek húzódnak. Ezért fontosnak tartottuk, hogy a szervezeti kultúrára vonatkozóan újabb felmérést végezzünk. Ehhez klímatesztet végeztünk, melyben 12 kolléga vett részt – 1 fő késve adta le, ezért az ő lapját nem tudtuk feldolgozni. A teszt húsz állításból állt, melyet öt kérdéskör köré csoportosítottuk: -

Munkával való elégedettség

-

Hatalom

-

Munkatervezés

-

Kommunikáció

-

Munkamódszerek

Hatos skálán értékeltünk, amelyen az 1-2 pont: elégedett, 3-4 pont: részben elégedett, 5-6 pont: elégedetlen, problémája van, jelentéssel bír.

A tantestület munkacsoportjainak alakítására való törekvésnél 69 %-os elégedettséget regisztráltunk. Az „elégedettek” mellett sajnos kevés (16,7 %) a „részben elégedettek” aránya, ezt megközelítve 13,9 % a „problémája van” dolgozói kör. Ez a 13,9 % a legmagasabb itt az öt kérdéscsoport egybevetése kapcsán.

Összefoglalva megállapítható, hogy a klímateszt a várt eredményt hozta. Az eredmények jók, nem ütköznek az intézmény legfontosabb céljaival. Minden területen javulás tapasztalható az előző (nyitott önértékelés) mérés eredményeihez viszonyítva. Mivel szélsőségesen negatív értékelés sehol sem született, így az információadáson túl a vezetővel való interjúban

66

kérdésfelvetés szükségtelen. A felmérések eredményeinek ismertetése a felmérésben résztvevőkkel megtörtént.

A vezetők az intézmény közvetlen és közvetett partnereivel egyaránt szorosan együttműködnek közös rendezvények szervezésével pl. nyílt nap, hospitálási

lehetőségek

megszervezése,

ezeken

személyes

részvétel,

bevonásával közös rendezvények tartása, farsang, gyereknap stb. Minden vezető tagja a minőségi köröknek, részt vesznek minőségügyi megbeszéléseken, továbbképzéseken, konferenciákon. Személyes részvételükkel támogatják azokat a tevékenységeket, melyekkel az intézmény társadalmi szerepvállalását növelhetik. (Községi ünnepélyek tartása, a 1848-as emlékmű gondozása, szemétgyűjtő akció évente kétszer.)

A vezetés a kollégák számára mindig elérhető. Vannak azonban akik úgy látják, hogy problémáik orvoslása nem kielégítő (2 fő). A vezetés lehetőséget biztosít a kollégák szakmai továbbképzésére, amennyiben ez az intézmény céljaival és anyagi lehetőségeivel összeegyeztethető. Négy kolléga végzett a elmúlt időszakban az egészséges életmódra nevelés célhoz hasznosítható tanfolyamot, egy a „partnerkapcsolatok fejlesztéséhez”, kettő a „lemaradt tanulók felzárkóztatásához”, kettő a minőségbiztosítás kiépítéséhez kapcsolódó képzésben vett részt. Ezek elvégzését a tanfolyamdíjak 80 %-ának átvállalásával, vagy a teljes összeg átvállalásával (pl. minőségügy) támogatták. A kiváló szakmai munkát elismerendő hagyományosan a Széchenyinapon egy kolléga veheti át a Széchenyi-díjat, amely anyagi és erkölcsi megbecsülést is jelent. A pályázatokon tanulmányi versenyeken való eredményes szereplésért erkölcsi elismerés jár. Ezeket az eredményeket a vezetés az iskolaújságban hozza partnerei tudomására.

67

A vezetés támogatja nemcsak a más intézmények által szervezett megmérettetéseken való részvételt, hanem saját szervezésekre ösztönöz: Pl. Beke Manó matematika verseny Wágner Veronika csecsemőgondozó verseny, alsó tagozatban komplex versenyek szervezése.

3.6.3.2. Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása

Az intézmény küldetését és jövőképét a minőségi körök munkájának eredményeképpen határozta meg. Ebben kinyilvánítottuk, hogy kik vagyunk, mik a céljaink, mit szeretnénk nyújtani partnereinknek és melyek azok az erősségeink melyekre ebben támaszkodhatunk. Elkészítettük

a

partneri

igény

és

elégedettségmérés

folyamatszabályozását, majd az önértékelés eredményeit felhasználva állítottuk össze problémakatalógusunkat, melynek prioritási rendjét is meghatároztuk. Ezt felhasználva készítettük el intézkedési terveinket. Ennek eredménye a rövid távú célok maradéktalan megvalósítása a középtávú és hosszú távúak közül néhány még megvalósítás alatt van.

3.6.3.3. Az intézmény pedagógiai /nevelési programjához gyűjtött adatok, információk.

Pedagógiai programunkba a minőségfejlesztés legfontosabb területeit beépítettük. Kiemelt szerepet kapott a partnerek igényeinek, elvárásainak teljesítése. Ehhez a felmérések eredményeit használtuk fel, amelyeket a lehetőségekhez mérten teljesíteni kívánunk. Stratégiáink aktualizálásához a rendszeres időközönként újra végzett felmérések és ezek értékelése nyújt támpontot.

68

A

kulcsfolyamatok

eredményességének

méréséhez

a

mutatók

kidolgozása folyamatban van.

A pedagógiai program ismerete elengedhetetlen mindenki számára. A megértettségének

és

tudatos

használata

a

mindennapok

pedagógiai

munkájában tükröződik. A

munkaközösségek

foglalkozásaikon

egy-egy

részegységet

megvitatnak és javaslatokat tesznek a gyakorlatba való átültetéshez. A minőségi körök vizsgálják a megvalósulás és a tervezés közötti eltérés okait, majd újra indítják a folyamatot. Az intézmény jól használja ki adottságait ezen a területen, stratégiai céljait partnerei ismerik, elfogadják és megvalósításában támogatják. Fejlesztendő

terület

az

alkalmazotti

kör

egyes

tagjainak

elkötelezettebbé tétele.

3.6.3.4.. A meglévő folyamatok szabályozottsága és teljes körűvé tétele

Az

intézményben

működő

folyamatok

szabályozottságának

áttekintéséhez egy mátrix kitöltését alkalmaztuk. Ezt tartalmazza az intézmény területeit, a külső szabályozók-, belső szabályozók-, és szokásjog alapján működő folyamatok rendszerét, valamint feltárta azokat a területeket, amelyeken szabályozásra lenne szükség, de jelenleg még ez nem áll rendelkezésünkre.

69

Az intézményben működő folyamatok szabályozottsága szervezetten folyik, a kulcsfontosságú folyamatok, mind pontos rendszerbe szedetten működnek. A külső szabályozás által működtetett folyamatok meghatározzák egész éves tevékenységi folyamatainak rendjét. Belső szabályozási rendszerünk szinte minden érintkezési pontra, fontos oktatási-nevelési, szakmai, gazdasági, partneri kapcsolatok területeire kidolgozott rendszer szerint működik. A szokásjog alapján működő területek: a helyettesítési rendszer, a kollégák bekapcsolódása más területekre, néhány szülői és iskolai kapcsolat folyamatának szabályozása. Ezekről a területekről is elmondható, hogy nagyon jól funkcionálnak, habár pontos, írásban rögzített szabályrendszer nincs kapcsolva hozzájuk, és nem is tervezzük készítését, mert úgy érezzük ezáltal túlszabályozottakká válnának.

Elmondható, hogy a folyamatjellegű működés szükséges lenne két területen, de hiányzik; ez a két terület az iskolai takarítási rend pontos időbeli beosztása és betartása, a másik terület a napközis élet feladatainak, időrendjének kialakítása. Megállapításunk szerint e két területet feltétlenül pontos szabályozási rendszerrel kell ellátni, amit a közeljövőben fogunk megvalósítani.

Fejlesztendő terület a folyamatok összehasonlítási rendszerének kidolgozása. Összegezve megállapítható, hogy legtöbb területen jól működő, folyamatosan ellenőrzött, felülvizsgált és ha kell javított folyamatszabályozási rendszer működik.

70

3.6.3.5. Az erőforrások figyelembevételének módja

Az intézmény működésében az egyik legfontosabb tényező az erőforrások adottsága, ezen belül is a humánerőforrásokkal való gazdálkodás megfelelő szintje. Ennek a kritériumnak a vizsgálatakor támaszkodhattunk a legszélesebb adatbázisra, a Pedagógiai Programtól a Továbbképzési tervig, a klímateszt eredményein át a SWOT analízisig, hogy csak néhányat említsünk. A minőségi körök összehangoló munkája után a következő megállapításokat tehettük: A munkatársak irányítását a vezetés szervezi meg. Az alkalmazotti kör szakmai képzettsége adott, ezért a feladatok szétosztásánál az -

elsődleges szempont a szakmai, pedagógiai alkalmasság

-

másodszor az egyenletes terhelés biztosítása

-

harmadszor az egyéni érdeklődési területek Ezeket a szempontokat veszik figyelembe tantárgyfelosztásnál, az

ügyeleti rend kialakításánál, szakkörök indításánál. Ez utóbbinál sokat nyom a latba a partneri igények kielégítésére való törekvés is. Az iskolavezetés és a tantestület közösen megfogalmazott célja, hogy minél több kolléga vegyen részt szakmai továbbképzéseken, amelyek mind a két fél igényeit kielégítik. A 2000/2002-es időszakban tantestületünk valamennyi tagja részt vett főiskolai vagy pedagógiai továbbképzés keretében szervezett tanfolyamon. Szakmai munkájához szükséges tanfolyamot végzett az iskolatitkárunk is. Stratégiai céljaink megvalósításához leginkább -

a pedagógus, mint osztályfőnök – felkészítés a változásban lévő szerepekre, funkciókra,

71

-

tanulási

zavar,

veszélyeztetettség

s

a

vele

összefüggő

magatartászavarok korai felismerése, és komplex kiscsoportos terápiája 5-9 éves korban -

a fejlesztő pedagógia, a pszichológia alapjai

-

Sindelar – Zsoldos- program

-

mentálhigienés tanfolyamok

-

drogmegelőzés

tanfolyamokon szerzett ismeretek kapcsolódtak. Munkaközösségi megbeszélésen, nevelőtestületi értekezleten adták át kollégáink újonnan szerzett ismereteiket. Rendszeresen részt veszünk szakmai fórumokon, konferenciákon. Az ide való eljutást az intézmény biztosítja helyettesítésekkel, költségtérítéssel. Az

intézmény

így

segíti

a

munkatársak

szakértelmének,

felkészültségének szinten tartását, friss információkhoz való jutását.

A munkatársak bevonása az intézmény döntési folyamataiba a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján történik, felelősségeik, feladataik ezen kívül még a munkaköri leírásokban találhatók. A döntési folyamatokban a kollektíva demokratikusan határoz. A munkaterv elfogadását nevelőtestületi viták, javaslatok előzik meg. Az ő döntésük alapján alakítja ki az intézmény stratégiai céljait a vonatkozó tanévre. A szakmai ellenőrzésbe a munkaközösségek vezetői is feladatot kaptak. Az év végi beszámoló elfogadása a munkaterv elfogadásához hasonlóan zajlik. A munkaközösségek alkotják azt a keretet, amelyben a munkatársak együttműködésére

sor

kerül.

A

munkaközösségek

alapító

okirattal

rendelkeznek, amelyben felvázolják céljaikat. Évente munkatervet készítenek, aminek segítségével valósítják meg kitűzött céljaikat.

72

Az intézmény a hatékony kommunikációt az intézményen belül szakmai munkaközösségek létrehozásával, nyílt napokkal és nevelési értekezletek szervezésével valósítja meg. A vertikális kommunikációra a tényszerűség és a korrektség jellemző, de ettől kissé személytelenné is vált. Ennek eredménye mutatkozik meg a klímateszt kommunikációs táblájának eredményeiben. A kollégák munkájának elismerése az országosan kialakított minőségi bérpótlék képében jelenik meg. Helyi jutalmazásra nincs mód, mivel az intézmény nem önálló gazdálkodó. A vezetés igyekszik az alkalmazotti kör számára egyéb kedvezményeket biztosítani. Ezek egy része szokásjog, más része szabályozás alapján történik. Pl.: az órarend kialakításánál az intézmény figyelembe veszi – lehetőség szerint – a kollégák kéréseit, ez szokásjog alapján működik. A bejáró kollégák költségeinek térítése szabályozás alapján történik. Ugyanígy a jubileumi jutalmak és a Széchenyi-díj odaítélése is. Az intézmény minden dolgozója számára biztosítja a munkaruha vásárlás lehetőségét. Emellett évenként un. „ruhapénz” juttatásban is részesülünk. Azzal, hogy az intézmény nem önálló gazdálkodó nemcsak a jutalmazások esetében szűkül le a mozgástere, de egész pénzügyi munkájában. A meglévő forrásokat kiegészítendő az intézmény rendszeresen nyújt be pályázatokat. Többnyire sikerrel. Évente átlag három alkalommal nyerünk kisebb-nagyobb pénzösszegeket. A fentiek alapján elmondható, hogy intézményünkben az erőforrások figyelembevétele jól működik.

3.6.3.6. A partneri igények figyelembevételének módja

Az

intézmény

legfontosabb

közvetett

partnereivel

kapcsolatát

szerződések kötésével működteti, mint a tankönyvellátás, a VOLÁN és a

73

devecseri

Kastélykönyvtár

könyvellátó

rendszerével

kialakított

együttműködés. A

különböző

intézményi

folyamatok,

teljesítmények

mérésére

kérdőíveket és irányított interjúkat készítettünk, amelyek értékelésének következményeként alakítottuk ki stratégiai céljainkat. A felméréshez folyamatszabályozást készítettünk, amit folyamatábrán jelenítettünk meg.

A partneri igényfelméréseket is figyelembe véve fogalmaztunk meg együttműködési szerződést és beiskolázási tervet az óvodával. A tanulási utak biztosítása érdekében kapcsolatot tartunk a környék középiskoláival. Tanulói

és

szülői

igények

alapján

indítjuk

tehetséggondozó

foglalkozásainkat és szakköröket. A felzárkóztatásnál figyelembe vesszük a pedagógusok véleményét is. Az intézmény partnerkapcsolatainak ápolására stratégiát dolgozott ki. Az igényeket kérdőívekkel és interjúval mértük fel. A vezetés és a tantestület a problémák kezelésére fogadóórákon biztosít lehetőséget, a mindennapos kapcsolattartás is rendszeres partnereivel. Munkatervünkben meghatároztuk a szülői értekezletek rendjét. A felmerülő igényeket, problémákat az intézmény vezetése és a pedagógusok azonnal kezelik. A panaszok kezelésének rendje még kidolgozásra vár, jelenleg szokásjog alapján működik. Összegzés: az intézmény adottságaival jól gazdálkodik, de találunk még fejlesztésre váró területeket, amelyeknek megvalósításába a stratégiai céljaink megvalósításánál már belekezdtünk.

3.6.4. Eredmények vizsgálatának összefoglalása

74

3.6.4.1. A munkatársak bevonásának mértéke

A motiváció a munkavégzés legfontosabb feltételei közé tartozik ezért mindenképpen érdemes és szükséges mérni. Az értékeléshez a klímateszt eredményeit, nevelőtestületi értekezletek visszajelzéseit vettük alapul. A klímatesztben kapott értékek alapján elmondhatjuk, hogy a munkatársak elégedettsége jó: 71-79 %. A munkával való elégedettség 77 %-os eredményt mutatott. Ebben a kérdéscsoportban különösen jónak ítélték az eredményesség elismerését és a jobbításhoz való segítségnyújtást. A hatalommal való elégedettség 75 %-osnak bizonyult. Érdekes, hogy az irányítás rendjével 10-en nagyon elégedettek, míg két főnek problémái vannak. A Munkaszervezés érte el a legjobb eredményt 79 %-ot. Leginkább a munkaszervezéssel és az intézmény célkitűzésének pontos meghatározásával voltak elégedettek 9-9 fő. A Kommunikáció 72 %-os elégedettséget mutat. Csupán egy fő érzi úgy, hogy a testületi együttműködés nem jó. A Munkamódszerek témakörben kaptuk a legkevésbé jó eredményt 71 %-ot. Itt a legkirivóbb eredmény az, hogy egy fő a munkatársak kapcsolatát rossznak ítéli míg, még ugyanezt négy fő nagyon jónak. A nevelőtestületi jegyzőkönyvek áttekintése szerint a motiváció elsősorban erkölcsi, a többség fontosnak tartja, hogy megmutassa értékeit, ezt bizonyítja a számtalan vetélkedőn, versenyen való részvétel. A vezetés biztosítja munkatársai számára a szakmai fejlődést, a lehetőséget akkor, amikor mindenkinek lehetőséget nyújt tanfolyamokon, bemutatókon való részvételre. 2000/2002-es időszakban a testület 100 %-a vett részt valamilyen továbbképzésen, bemutatón, konferencián. Az intézmény igyekszik kialakítani a szaktantermi rendszert, a termek a meglévőnél korszerűbb eszközökkel való felszerelését.

75

A kollégák munkáját megkönnyítő tan- és használati eszközök beszerzését. A meglévő beszerzési keret mellé pályázati úton igyekszik pénzhez jutni. Az intézmény demokratikus vezetési stílusának köszönhetően csak egy fő érzi úgy, hogy a munkatársak között nincs egyenrangúság. Mindenki biztonságban érzi munkahelyét, bár vannak, akik nem érzik itt jól magukat, munkahely változtatásra mégsem gondol senki. Munkahelyi környezetét a többség jónak minősíti, az iskola környezetét, a munkavégzés fizikális körülményeit pedig kiemelkedően jónak. Ezt mindenképpen erősségeink közé sorolhatjuk.

A munkatársak elégedettségére vonatkozó további mutatók

A motivációval és bevonással kapcsolatban megállapítottuk, hogy a dolgozók 100 %-a volt bevonható a felmérésekbe. A minőségfejlesztési tevékenységbe a teljes alkalmazotti kört sikerült bevonni – 100 %. Értik a folyamatokat és támogatják a program megvalósítását. Ugyanez mondható el az intézmény által szervezett rendezvényeken résztvevők arányáról is. A munkatársak által vállalt túlórák száma heti ötven, ennek elosztása egyenletes. Ennek elérése érdekében az iskolavezetés folyamatszabályozást dolgozott ki. A munkatársak kérdéseikre, kéréseikre azonnali választ kapnak, ha ez munkaügyi kérdésként merül fel a vezetés a különböző fórumokon – jogász, jegyző – való utánjárás után ad választ maximum egy héten belül. A személyzeti adminisztráció pontos, napra kész. Az anyagba biztosított az érintett kollégák betekintésének joga.

76

Az alkalmazotti körben baleset az elmúlt 3 évben nem fordult elő. A hiányzások száma a következőképpen alakult: Betegség miatt:

119 nap

Gyermekápolás:

42 nap

Tanulmányi szabadság:

35 nap

Egyéb táppénz:

19 nap

Összesen:

215 naphiányzás fordult elő, ez a munkával töltött

napok 2,3 %-a.

Összegzés: A vertikális és horizontális kommunikációt javítani kell, erre a középtávú terveink megvalósítása óta teszünk kísérleteket.

3.6.4.2. A közvetlen partnerek (kisgyermekek, tanulók, szülők, fenntartók, középiskola) elégedettségére

A

partnerazonosítás

eredményeként

legfontosabb

(közvetlen)

partnereknek bizonyultak: -

a gyerekek

-

a szülők

-

az alkalmazotti kör

-

a fenntartók és

-

a középiskolák A gyerekek szinte jutalomnak tekintették azt, hogy véleményükre

kíváncsiak vagyunk. Eddig csak spontán beszélgetések során vagy osztályfőnöki órákon nyílt lehetőségük őszinte megnyilatkozásokra.

77

A felmérés izgalmát, érdekességét csak fokozta, hogy nevük feltüntetése nélkül válaszolhattak kérdéseinkre. Így a szokásosnál is őszintébben nyilváníthattak véleményt. A tanulóknak az intézményről alkotott véleménye kiemelkedően jónak mondható, hiszen 72-91 % közötti az elégedettségi mutató. A tanár-diák kapcsolatot 83 % ítélte jónak. Fontosnak tartották azt is, hogy osztálytársaikra számíthatnak problémák esetén (81 %). Ezt a jó kapcsolatot támasztja alá az is, hogy a tanulók 89 %-a szerint osztálytársai között sok a barátja. Ugyancsak 89 % szeret iskolába járni. Ehhez hozzájárul az is, hogy 84 %-uk bátran mer gondjaival tanáraihoz fordulni. 80 %-uk szerint a tanuláshoz a kultúrált környezet is biztosított. A gyerekeket megkérdeztük még arról is, hogy értékelik a pedagógusok oktató-nevelő munkáját. A felmérés eredményét nagyban befolyásolhatta a gyerek pillanatnyi hangulata, a felmérést végző személye és egyéb szubjektív tényezők is. A tanítás-tanulás folyamatában nem elhanyagolható szempont a tantárgyak megkedveltetése. Tanulóink 81 %-a szerint az iskolánkban tanító nevelőknek ez sikerült. 79 %-uk a tanítási módszerek változatosságával is elégedett. A tanulók képességeinek kibontakoztatására létrehozott programok választékával és színvonalával 90 %-uk elégedett. A kulturális és sportprogramok szervezésében a DÖK és a szülők támogatására mindig számíthatunk. Legkedveltebbek a sportversenyek, túrák. Ezekkel a látványos, sok gyereket foglalkoztató rendezvényekkel a legelégedettebbek tanulóink. Nem elhanyagolható azonban a játékos szellemi vetélkedőkön való részvétel aránya sem. A tanulók 20 %-a a veszprémi színház előadásainak rendszeres látogatója.

78

A nyolcadikosok számára szervezett felvételi előkészítők hasznosak és közkedveltek. A 8. osztály befejezése után a tanulmányi utak minden irányban nyitottak. Tanulóink – az előző évek tapasztalataira hagyatkozva mernek jelentkezni a legszínvonalasabb középfokú oktatási intézményekbe is. A továbbtanulásra való felkészítést már alsó tagozatban elkezdjük a tanulmányi versenyek szervezésével, amelyek minőségének megítélése a tanulók között 83 %-os. Az idegen számára a leírtak, számunkra a felmérések eredményei bizonyítják az oktató-nevelő munka magas színvonalának meglétét, amit legértékesebb erősségeink között tartunk számon.

Legfontosabb közvetlen partnerünk, a gyerek csak olyan mértékben vesz részt az intézmény által elindított fejlesztésekben, amilyen mértékben mi motiváljuk, engedjük és igényt tartunk munkájára. A minőségbiztosítási munka folyamatában rendszeresen foglalkoztatjuk a tanulókat, fontosnak is tarthatják magukat, s ezért elégedettek. Az intézmény által szervezett rendezvények színvonalával, hangulatával 90 %-ban elégedettek a gyerekek, ezt bizonyítja a részvételük magas száma is. A tanulók azonnal megoldható problémákkal, reklamációkkal fordulnak az osztályfőnökökhöz, tanárokhoz. A korrepetálások és szakkörök száma az intézményen belül teljes mértékben lefedi az igényeket, kihasználtságuk pedig 100 %-os. Intézményünk jó híre elterjedt a környék településein , ezért egyre több a bejáró gyerekünk, akik az utazás fáradalmai ellenére szívesen járnak hozzánk, olyannyira, hogy némelyiket alig lehet hazaküldeni.

Évről évre gyakrabban kell felvállalnunk a hátrányos, illetve veszélyeztetett családokból érkező gyerekek lelki gondozását is.

79

A veszélyeztetett 13 fő, hátrányos helyzetű 22 tanuló.

Összegzés: Fejlesztendő területnek ítéltük meg a tanár-diák kapcsolattal még elégedetlen 17 % elégedettségének növelését a neveltségi szint (viselkedéskultúra) növelését, a tehetséges és a lemaradt tanulók támogatását. Ezeknek a problémáknak a megoldása folyamatban van. Erősségeink között előkelő helyet foglal el, hogy tanulóink szeretik iskolájukat.

SZÜLŐK

Iskolánk kis településen, kevés pedagógussal működő intézmény –, a mindezekből adódó előnyökkel, hátrányokkal együtt. Elmondhatjuk, hogy minden nevelő minden szülőt ismer, s ez viszont is ugyanígy igaz. Megkeresésünk mégis meglepő és újszerű volt számukra, főleg azért, mert nem a megszokott módon közeledtünk feléjük. A szülők 84 %-a vett részt a felmérésben. A szülők 92 %-a elégedett az iskola – család kapcsolattal, hiszen a szerintük megfelelő számú szülői értekezletek, fogadóórák, a pedagógusok elérhetősége (iskolán kívül is) garanciái a jó viszonynak. Az iskola oktató-nevelő tevékenységének megítélése jó szintet ért el a szülőknél: az iskolai átlag: 3,84 Az alapműveltség megszerzésére való törekvést tartják legtöbben – 84 % - erősségünknek. Legkevésbé elégedettek a lemaradt tanulók hátrányainak csökkentésére irányuló törekvéseinkkel. Rövid távú céljaink megvalósítása során már értünk el ezen a téren eredményeket.

80

Az iskola korszerű eszközeit is hiányolják a szülők, de hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megoldást találjunk ennek javítására. A szülői értekezletek és a spontán beszélgetések tanulságai arra engednek következtetni, hogy a szülők elégedettek a tanulók képességei kibontakoztatásának lehetőségeivel. A szülők változatosnak, sokszínűnek tartják az iskola programkínálatát, különösen jó néven veszik, hogy az intézmény egyre több programot szervez, amelyekbe őket is bevonja. Mivel továbbtanuló gyermekeink megállják helyüket a választott iskolákban, ezért a szülők ebből mérik le elsősorban oktató-nevelő munkánk színvonalát. A továbbtanulásra történő felkészítéssel a szülők 81 %-a elégedett.

A minőségügyi munkában a szülők lelkesen vesznek részt. Különösen támogatottak kulturális rendezvényeink. Vállalják továbbá a gyerekek szállítását

versenyekre,

tanuló

felügyeletet

kirándulásokon,

sportrendezvényeken. Gyakran a programok aktív szervezői, résztvevői. A panaszkezelés módjával, gyorsaságával a szülők 80 %-a elégedett. Célunk az elégedettség növelése és ehhez panaszkezelési rend kidolgozása. Az elégedettséget, bizalmat mutatja intézményünk iránt, hogy a település tanulóit 100 %-ban ide íratják be a szülők. Jelenleg négy olyan településről is vannak tanulóink, amelynek nem ez az iskola a beiskolázási intézménye. Intézményünk a minőségbiztosítási tevékenységnek köszönhetően nyitott lett partnerei számára. Ezt a nyitottságot a szülők használják ki a legjobban, hiszen a napnak bármely szakában megtalálhatók képviselőik az intézményben ahova érdeklődni –fogadóórák, segíteni szervezési feladatok – jönnek. Véleményük szerint nemcsak ők, de gyermekeik is jól érzik magukat az intézményben (81 %), többek között azért mert gyermekeikkel szeretetteljesen bánnak (78 %).

81

FENNTARTÓK

Iskolánk két község közös fenntartású intézményeként működik az 50es évek óta. Mind a két esetben a polgármestereket kerestük fel, akik szívesen fogadták érdeklődésünket és irányított interjú keretében mondták el véleményüket. Az

intézményről

alkotott

véleményük

elégedettséget

tükröz.

Elégedettek a nevelés-oktatás színvonalával, az ide kapcsolódó nevelői tevékenységekkel. Pozitívan ítélik meg a kollégák önképzési törekvéseit, és messzemenő támogatásukról biztosították az intézmény dolgozóit ez irányú célkitűzésükben.

Javasolják

az

utánpótlás

„kinevelését”

német

és

számítástechnika szakon, valamint fejlesztő pedagógiához értő pedagógus képzését – ez utóbbi már meg is történt. Igényként merült fel a pedagógusok nagyobb arányú bekapcsolódása a közéletbe.

KÖZÉPISKOLA

Az ajkai Bánki Donát szakközépiskolát interjú készítésével kérdeztük meg. A középiskola képviselője nagyon örült, mivel ilyenre még nem volt példa. A két intézmény közötti kapcsolattartást jónak ítélik meg. Tanulóink neveltségi szintjével nagyon elégedett. Fejlesztendőnek a reál tantárgyak készségszintjét tartja.

3.6.4.3. A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága

82

Az

intézmény

működését

törvények,

jogszabályok,

utasítások

határozzák meg. Ugyanolyan fontosnak tartja a belső szabályozók kidolgozását, alkalmazását, illetve az eljárási rendek alapján való működést. Vannak olyan szabályaink, amelyek a hagyományelvűségre épülnek, ezeket ugyanolyan fontosnak tartjuk, mint az írásba foglaltakat. Ezek a szabályozások lefedik az iskolai élet minden területét, bár vannak olyan területek is – takarítási szabályzat, a napközi rendje – amelyek esetében szükséges lenne a szabályozás és célunk is ezek elkészítése. Legfontosabb belső szabályozónk a Pedagógiai Program, mely teljes mértékben lefedi oktatási-nevelési tevékenységünket. A Szervezeti és Működési Szabályzat, mely szabályozza az iskola belső rendjét. Szabályozott a beiskolázás, a szakmai és szabadidős tevékenységek – munkaközösségek, szakkörök, DÖK, ISK munkaterve. A tankönyvrendelés szabályozása, ellenőrzési terv, házi pénztár kezelésének szabályozása. Munkaterv készült a COMENIUS I. megvalósítására, folyamatszabályozás a partnerazonosításon, elégedettség- és igényfelmérés rendjére, az irányított önértékelés végzésére. Megtalálható iskolánkban az óvoda és iskola együttműködési szabályzata éppúgy, mint az iskolaszéké, vagy a veszélyes anyagok felhasználásának lehetőségei. Szabályozott a munkatársak helyzete a munkaköri leírásokkal, illetve a tanulóké a Házirenddel. Rendelkezünk

tűzvédelmi

szabályzattal,

Kollektív

Szerződéssel,

munkatervvel. Szokásjog alapján működik a szülőkkel való kapcsolattartás rendje, a közéletbe való bekapcsolódás. Ezek a szabályozók lefedik egész tevékenységünket, jól működnek. Áttekinthetővé teszik munkánkat, ennek eredményeként hasznosak és eredményesek.

83

3.6.4.4. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei

A pedagógiai program kollektív átalakítása, a minőségfejlesztési pályázat készítése és az első két szakasz közös munkája jelentősen erősítette a munkatársak azonosulását a szervezeti célokkal. Az elkészített új Szervezeti és Működési Szabályzat pontosan leírja a döntések során való közreműködés (részvétel, felelősség, hatáskör) sportos szabályait, de teret hagy az önálló kezdeményezés lehetőségének is. Kis előrelépést sikerült csak elérni a kockázatvállalás, az innováció területén. Ennek oka a nevelőtestület hosszú időn keresztüli változatlansága, a külső hatásoktól való merev nevelői elzárkózás.

Az elért tanulói és nevelői eredmények pontos regisztrálása, a folyamatos értékelés, befektetett nevelői teljesítmény mérése adott lehetőséget az ösztönzési rendszer fejlesztésére. Lehetőségeink: túlmunka elismerése fenntartói keretből, jutalmazás, kiemelkedő munkáért járó kereset kiegészítés (kormányzati). Feladat: további anyagi erő feltárása, mely az ösztönzésre fordítható.

3.6.4.5. A folyamatos fejlesztés és eredményei

84

A folyamatos fejlesztés képessége az, ami lehetővé teszi, hogy iskolánk minél jobban alkalmazkodjon a közvetlen és közvetett partneri elvárásokhoz. A hatékonyság egyik fő segítője a nevelőtestületben kialakult és folyamatosan fejlődő jó együttműködési készség. A minőségügyi munkát a minőségi csoport vezetője koordinálja. A nevelőtestület és az egyes személyek fejlesztő tevékenységei mindig közvetlenül kapcsolódnak az intézmény céljaihoz, feladataihoz. A szakmai továbbképzések és főiskolai továbbtanulások 3 éves továbbképzési tervben rögzítettek, melynek áttekintésére, lebontására minden évben sor kerül.

A

munkaközösségek,

szakmai

csoportok

belső

műhelymunkái

biztosítják az egymástól való tanulás lehetőségét. A partnerekkel közösen végzett fejlesztések közül kiemelkedő az intézmény tárgyi feltételeinek folyamatos javítása. (könyvtári állomány, új tantermek

kialakítása,

informatikai

fejlesztés,

intézményi

környezet

folyamatos alakítása) A partneri együttműködés javulását mutatja a fenntartóval kapcsolatban az éves beszámolók pozitívabb megítélése, az intézmény költségvetési kéréseinek eddigitől eltérő pozitívabb támogatása. Az intézmény erőforrásairól elmondható, hogy jelentősen javult a belső munkamegosztás hatékonysága. Itt a cél az egyenletesebb leterheltség, a kiegyenlített túlmunka teljesítés elérése volt. Ehhez a tantárgyfelosztás átdolgozását, racionalizálását hajtottuk végre. Pedagógiai programunk átdolgozásakor a kollektív munkára fektettük a hangsúlyt. Fő követelményként támasztottuk a jövőre nézve az intézmény által alkalmazott

oktatási-nevelési

módszerek

változatosságának

előtérbe

helyezését, valamint a tanulók motivációjának erősítését. Jelentősen növeltük (300 %-kal) a beadott pénzügyi forrásokat erősítő pályázatok számát és tartalmi nagyságrendjét.

85

Az intézmény infrastuktúrájának kihasználtságának erősítése volt a cél, mikor felnőttek számára első alkalommal számítógép-kezelői tanfolyamot szerveztünk. Jelenleg a 4. tanfolyami felnőtt csoport tanul intézményünkben.

Az intézményi fenntartás és karbantartásnál célként jelöltük meg a fokozatos teljes felújítást (eszközcserét) így később a lassúbb amortizáció miatt a karbantartás költségei csökkennek. Ezt néhány területen (pl. taneszköz állomány) már tapasztaljuk. A folyamatos fejlesztés érdekében tervezzük a jövőben - kidolgozni az ellenőrzési terv elvégzése után kapott tapasztalatokra, észrevételekre vonatkozó visszajelzési rendszert -

a

szakmai

munkaközösségek

dolgozzák

ki

az

egységes

követelményrendszert, vezessék be a gyakorlatba és szervezzék meg folyamatos felülvizsgálatát.

3.6.4.6. A kitűzött célok elérése, megvalósítása

Az oktatással kapcsolatos eredmények: Iskolánkban hosszú évek óta számolunk magatartási, szorgalmi átlagokat és fontos terület a tanulmányi átlagok számítása, amelyek jól mutatják a különböző területek fejlődését vagy visszaesését. Iskolánk tanulóinak magatartási és szorgalmi átlagai jónak mondhatók 3,87 – 4,0 között mozognak. A szorgalmi átlagok 3,87 – 4,02 között mozognak, ez egy reális képet fest és sok esetben tükrözi a gyerekek munkához való viszonyát. Nagyon fontos e területen megemlíteni az iskolában már több éve működő tanulástámogatási programjainkat: az informatika szakkör, amely 5-8. osztályos tanulócsoportok részére működik.

86

Elmondhatjuk, hogy a felső tagozatból közel 40 tanuló vesz részt ezeken a foglalkozásokon, a tehetségesebbek a pályaválasztásuk során ezen a pályán indulnak tovább. Sikeres szakköröket működtetünk német nyelvből a 6-8. osztályos tanulók számára, többen a tavalyi évben nyelvtagozaton folytatták tanulmányaikat. Biológiából az érdeklődők számára 8. osztályban indítottunk tehetséggondozó szakkört. Az érdeklődő gyerekek számára honismereti és énekkari foglalkozások is működnek. A védőnő bevonásával 5-8. osztályban szakkörökön, 3-8. osztályban osztályfőnöki órákon ismerkedhetnek tanulóink az egészséges életmód feltételeivel. A továbbtanulókat segíti a matematika, magyar, német előkészítő foglalkozás. A gyengébb, vagy lemaradt tanulók számára alsó tagozatban korrepetálásokkal, felső tagozatban felzárkóztató foglalkozások keretében próbáljuk a lemaradásukat pótolni. Tanulóink

helyi

és

megyei,

országos

szintű

versenyeken

jó

eredményekkel vesznek részt. Alsó

tagozatosaink

részére

helyi

tantárgyi

vetélkedőket

szervezünk

matematikából, természetismeretből, anyanyelvből. Innen körzeti vetélkedőre is eljuthatnak a tanulók. A felső tagozatosok megyei, országos történelem, magyar nyelv, biológia, matematika versenyeken szerepeltek egyénileg és csapatban is, többkevesebb sikerrel. Sok tanulónk sikeresen szerepelt egyéni tanulói pályázatokon. A sportversenyeken területi, megyei rendezvényeken képviseltetjük iskolánkat.

87

A tanulmányi munka eredményességéről elmondható, hogy a tavalyi év végén 3 tanuló nem tudta a tantárgyi követelményeket teljesíteni. A 2001/2002-es tanévünk felénél a kép sokkal nagyobb romlást mutat. Ebben az félévben 13 tanuló, ebből 5 alsós, 8 felsős kapott elégtelen tantárgyi osztályzatot. Ez visszavezethető arra is, hogy községünkbe az elmúlt időszakban több rossz szociális helyzetű család költözött. Sajnos gyermekeik gyenge tanulmányi eredményt értek el iskolánkban is. A minőségbiztosítási program kiépítése során rövid távú célul tűztük ki a tehetséges és lemaradt tanulók támogatását, az iskolai munka elemzése során arra következtetésre jutottunk, hogy ez a célunk a fentiek ellenére is teljesült. A jövőre vonatkozólag fontos feladat ezt a tevékenységet erősíteni még hatékonyabbá tenni. Ha anyagi erőforrásaink engedik, véleményünk az, hogy a lemaradt tanulókkal való foglalkozások számát kell bővíteni. A középtávú céljaink között szerepel az egységes követelményrendszer kialakítása, amely az egész tantestület feladata. Minden pedagógus, szülő és gyermek érdeke azt kívánja, hogy minél objektívebben ítéljük meg tudását. A megszerzett ismeret tudásértékű legyen minden típusú iskolában. A rendszer kidolgozását, bevezetését és a gyakorlatban folyamatos ellenőrzését a szakmai munkaközösségek végzik. Az alsó tagozatos munkaközösség

és

az

osztályfőnöki

munkaközösség

feladata

adott

szakterületre pontos, szakmailag megalapozott a központi dokumentumokat figyelembe vevő rendszert felállítani. Fontos középtávú feladat a tanuláshoz való jobb hozzáállás /házi feladatok rendszeres elkészítésére/ való ösztönzés. Ez a terület kulcsfontosságú minden gyermek és pedagógus számára. Hiszen a tudás megszervezése, a tanulás megszerettetése a legfőbb célunk az oktató munka során. A gyerekeket ösztönözni kell arra, hogy minél több ismerethez jussanak és azt jól tudják alkalmazni. Minden pedagógus fontos feladata, hogy erősítse a gyerekekben a tudás fontosságát. Erre minden

88

alkalmat, nevelési helyzetet ki kell használni. Az osztályfőnöki és szaktárgyi órák keretében fontos nagy hangsúlyt fektetni e terület erősítésére.

A neveléssel kapcsolatos eredmények

A pedagógiai programban meghatározott nevelési célok a társadalom számára hasznos, boldog embereket neveljünk tanítványainkból. Olyan felnőttekké váljanak, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz és képesek lesznek önállóan eligazodni a társadalom állandó változásaiban. Fontos, hogy tanítványaink megtalálják helyüket a társadalomban, felkészüljenek az élethosszig való tanulásra. Olyan magas színvonalú és sokrétű tudással rendelkezzenek, amelynek birtokában az iskola elhagyása után is. A nevelés eszközei, eljárásai és a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei a folyamatnak és elválaszthatatlanok a nevelés céljától. A nevelési módszereket hozzá kell igazítani az előzőekben elért célokhoz. A nevelési munka során különböző módszereket alkalmazunk iskolánkban:

követelés,

meggyőzés,

gyakorlás,

ellenőrzés,

értékelés,

elismerés, büntetés. Ezek a módszerek hatékony eszközök a tanulók neveltségi szintjének emelésében. A következetes, kitartó, hatékony munka eredményét a tanulók magatartási, szorgalmi, tanulmányi átlagai és bizonyítják. Iskolai félévi magatartási átlag 4,31, szorgalmi 3,87. Tanulmányi átlag: 3,94, felsős: 3,57 A tanulók órai és órákon kívüli szabadidős foglalkozásokon tanúsított magatartása nagyon jó.

89

Már több évre visszatekintve kirívó fegyelmi problémát nem is lehet említeni. A gyerekek neveltségi szintje jó. Erősítendő területnek tartjuk és célul tűztük ki a tanulói kötelességtudat további fejlesztését. Úgy érezzük, hogy a magunk elé állított feladatokat jó szinten oldottuk meg.

Az intézmény fejlesztésével kapcsolatos eredmények

Az intézmény belső működés javításával kapcsolatos eredmények közé tartozik a szakmai munka terén elért eredmények számbavétele. A szaktantermi rendszer bevezetése /német, fizika, technika, ének/ a pedagógus továbbképzéseken való nagyszámú részvétel lehetővé tette a pedagógiai munka színvonalának emelését. A szakmai munka kapcsán meg kell említeni, hogy ettől a tanévtől 1-5. osztályos tanulók közül a rászorulók logopédiai foglalkozásokon vehetnek részt 3 csoportban, hetente 1 órában, 11 fő. Ez nagy segítség a hátrányok leküzdéséhez ezen tanulók számára. A fejlesztések területén fontos megemlíteni, hogy az elmúlt években az eszközfejlesztési terv alapján az oktató segítő szakmai anyagok kerültek beszerzésre. 750.000,- Ft-ot költöttünk szemléltető eszközök beszerzésére alsó és felső tagozatban. Az idei évben készült el a technika tantárgy tanítását segítő, korszerűen felszerelt tankonyha. A művészetoktatást segítő rajz szakterem kialakítása is megtörtént. A könyvtárunk állományának bővítésére is sor került. Pályázat útján korszerűsítettük zene oktatásunk feltételeit, elindítottuk művészeti oktatás keretében a képzőművészet és a néptánc oktatását, amely 3 tanulócsoporttal, heti 6 órában folyik.

90

Ez igényként merült fel mind a diákok, mind a kollégák körében. A felújított, korszerűsített, tiszta mellékhelyiségek birtokba vétele mindenki számára nagy öröm volt. Rövid és középtávú célként jelent meg a szülők jobb bevonása az iskolai programokba. Azért, hogy ezt a célt meg tudjuk valósítani már a tervezés idejében körültekintően jártunk el. A gyerekek számára olyan programokat terveztünk, amibe a szülőket is be lehet vonni. Ilyen programok a mozi látogatás, kirándulások osztályonként, a télapó ünnepély, karácsonyi ünnepély, farsang, a gyermeknap, nyílt napok szervezése, akadályversenyek. Mára már elmondhatjuk, hogy a szülők 70-80 %-a szívesen segíti az iskolai programok szervezését, lebonyolítását. Jól érzik magukat a gyerekekkel, pedagógusokkal, élvezik a programokat. Az szülői értekezleteken való részvétel növelését tűztük ki célul 60 %ban. Ezt sikerült elérni, sőt jelentősen túlszárnyalni és tartóssá tenni.

Összegzés: vannak még fejlesztendő területek, melyeket elsősorban újabb pályázati pénzek elnyerésének segítségével igyekszünk megoldani.

3.6.4.7. Az intézményi erőforrások felhasználásának hatékonysága:

Az intézmény által alkalmazott oktatási-nevelési módszerek elemzése az erőforrások felhasználásának hatékonysága tükrében megállapítható, hogy megfelelőek a pedagógiai program, a munkaterv és a stratégiai célok megvalósításához. Az alkalmazott módszerek elősegítik a gyermekek fejlődését oktatási és nevelési területen egyaránt.

91

Az intézményünk minden lehetőséget kihasznált az elmúlt időszakban arra, hogy pénzügyi forrásait bővítse. A megyei Közalapítványtól 3 ízben sikeresen nyertünk 250.000 – 250.000 forintot. Sikeresen pályáztunk a logopédiai ellátás beindítására, 70.000,- Ft összeget nyertünk. Könyvtárunk bővítésére egy alkalommal 50.000,- Ft-ot, egy másik alkalommal 30.000,- Ft-ot nyertünk. Az ének-zene oktatás fejlesztésére sikeresen pályáztunk 50.000,- Ft értékben kottákat vásároltunk. A gyerekek a rajzpályázaton 5.000 km3 gázt nyertek a KÖGÁZ pályázatán. A művelődési minisztérium pályázatán nyertük el a COMENIUS I. programkiépítésére a lehetőséget. Kisebb kiadásokra a vállalkozói, szülői támogatóinktól kapunk segítséget. A fenntartói hozzájárulást is fontos megemlíteni, amelytől a felújításokra, karbantartásokra van lehetőség.

3.6.5. ÖSSZEGZÉS

FEJLESZTENDŐ TERÜLETEINK/PROBLÉMA KATALÓGUS

Fejlesztendő területeinket a SWOT analízis, a felmérések alapján az irányított önértékelésben gyűjtöttük össze és a problémakatalógusra prioritást állítottunk fel. Módszerként a sorba rendezést alkalmaztuk. Fejlesztendő területeink: 1. Partnerkapcsolataink továbberősítése 2. A differenciált oktatás

92

3. Egészséges életmódra nevelés

Az első három pont teljes egészében egyezik stratégiai céljainkkal, amelyeknek a megvalósítása folyamatban van. A 4-5. pont kidolgozására, megoldására a későbbiekben kívánunk sort keríteni.

Az irányított önértékelés elvégzése után az elkészített anyagot partnereinknek bemutattuk, kérve véleményüket és javaslataikat. Ennek alapján jelöltük ki legfontosabb stratégiai céljainkat.

Ennek alapján végeztünk célképzést: -

Partnereink igényeinek kielégítése, elégedettségének növelése a meglévő mutatókhoz képest.

-

A nevelő-oktató munka színvonalának emelése különös tekintettel a lemaradt tanulók hátrányainak csökkentésére.

-

Az

egészséges

életmód

elemeinek

elsajátítása

kiemelten

a

„drogmegelőzés” tekintetében. A munkatársak részvételét motivációval szeretnénk biztosítani. A folyamat tervezése Tervezés

Résztvevők

Határidő

Felelős

1. Munkaterv készítése az irányított önértékelés tervezésére 2. Szempontrendszer készítése az irányított önértékeléshez

Vezetői minőségi kör

2001. 10.

december igazgató

Vezetői minőségi kör

2001. 17.

december Minőségi csoport vezető

3. Adatgyűjtés

Minőségi körök (önállóan)

2002. január 04.

Minőségi csoport vezető

93

4. Az adatok Minőségi körök összegzése, elemzése

2002. január 15.

igazgató

5. Klímateszt

2002. január 31.

Minőségi csoport vezető

Alkalmazotti közösség

6. Összehasonlító Minőségi körök elemzés, értékelés (közös munka)

2002. február 08. igazgató

7. Stratégiai célok Vezetői minőségi 2002. február 12. Minőségi csoport megfogalmazása kör vezető

8. Célkitűzések Alkalmazotti jóváhagyása közösség

2002. február 15. igazgató

9. A folyamatra való visszatekintés, ellenőrzés, értékelés 10. Korrekció az ellenőrzés alapján

2002. február 20. Minőségi csoport vezető

Alkalmazotti közösség

Minőségi vezetői 2002. február 25. Igazgató kör

Dokumentumok és bizonylatok rendje Megnevezés

Készítő-kitöltő

Megőrzés módja

Megőrzési idő

Klímateszt

Alkalmazottak köre

Elektronikus, írásos

2 év

Igazgató, elektronikus Igazgatóhelyettes, Munkaközösségek vezetői Problémakatalógus Minőségi csoport Elektronikus,

2 év

Vezetői kérdőív

2 év

94

írásos Interjúk anyaga

Minőségi csoport

Elektronikus, Írásos

2 év

Összegző jelentés

Minőségi csoport

Elektronikus, Írásos

2 év

Munkatervi sablon Minőségi csoport

Elektronikus, írásos

2 év

Az önértékelés Minőségi csoport módszertani táblája

Elektronikus, írásos

2 év

Az önértékelés Minőségi csoport területei és mérőeszközei

Elektronikus, írásos

2 év

A folyamatra való Minőségi csoport visszatekintés, ellenőrzés, értékelés

Elektronikus, írásos

2 év

vezetői Elektronikus, írásos

2 év

Korrekció az Minőségi ellenőrzés alapján kör

IV. A COMENIUS 2000 program fenntarthatóságának lehetőségei 4.1. MIP mikor, hogyan? Bevezető A minőségirányítási program (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban: MIP) szükségességét lehet röviden és részletesebben megokolni.

95

A minőségbiztosítás, minőségirányítás – mint annyi minden más – eredetileg katonai alkalmazású rendszer volt: a beszállítók minősítésére használták. Később a termelő szférában terjedt el, majd a legutóbbi évtizedben a szolgáltatási szektorokban jelent meg, és végül eljutott az egészségügyi és oktatási intézményekbe is. Ez persze még nem lenne indok az alkalmazására, azonban a központosított állami közszolgálati intézmények rendszere világszerte átalakult többszintű irányítási struktúrákká. Ennek eredményeként a döntési és ellenőrzési szintek a minisztériumoktól az intézményekig tagozódtak, és fokozatosan gyengült a közvetlen központi rendeleti irányítás és szakfelügyeleti rendszer. Magyarországon annyira így történt mindez, hogy 1985 után a megszűnő szakfelügyeleti rendszert nem helyettesítette semmilyen más központi ellenőrzési struktúra. A szakmai, gazdálkodási és jogszabályi ellenőrzések a fenntartók felelősségi körébe kerültek. Ezt a tendenciájában helyes fejlődési irányt azonban gyengítette, hogy a fenntartók és intézmények alig kaptak segítséget, szakmai támogatást a rájuk rótt feladathoz. Felelősséget és döntési jogkört pedig nyilvánvalóan megfelelő kompetenciák megléte esetén lehet gyakorolni. A 90-es évek végén azután válaszúthoz érkezett az oktatáspolitika: vagy visszahozza a szakfelügyeleti rendszert, vagy valamilyen más, önirányításra alkalmas modellt kínál. A döntéshozók az utóbbi mellett döntöttek, így alakult ki a közoktatási minőségirányítás koncepciója. Az oktatási minőségirányítás azon kevés politikai fehér hollók közé tartozik, amelyeket kormányzati ciklusokon keresztül alig-alig kérdőjelezett meg a mindenkori ellenzék, és kormányra kerülve, változtatásokkal ugyan, de folytatott. Az első műhelymegbeszélések e témában 1998 tavaszán megkezdődtek, majd a kormányváltás után hamarosan elindult a COMENIUS 2000 minőségbiztosítási kísérleti program, amely 1400 oktatási intézmény bevonásával a közoktatás egyik legnagyobb fejlesztési programja volt. Az újabb kormányváltás érintetlenül hagyta a COMENIUS program elindult munkálatait, és koncepciójában új, minőségfejlesztési, az óvodai-iskolai

96

önfejlesztésre alapuló innovációt is magában foglaló programot hirdetett meg. Ennek következményeként a minőségfejlesztés és az annak részeként megjelenő

minőségirányítás

mint

a

hatékony

működést

támogató

menedzsment eszköz, megjelent az ország Nemzeti Fejlesztési Tervében, a minisztérium

középtávú

közoktatás-fejlesztési

tervében

és

ennek

következtében az európai uniós csatlakozási programokhoz illeszkedő, a strukturális alapok felhasználását célzó operatív programokban is. A minőségirányítás az előző kormányciklusban a közoktatásról szóló törvénybe is bekerült, a vonatkozó paragrafusokat pedig a 3/2002 (II.15) OM rendelet segített értelmezni. A törvény újabb módosítása megerősítette és megerősítette a minőségirányítás helyét a rendszerben, valamint pótolta azt a hiányzó láncszemet, amely a rendszer működését eddig akadályozta: bevezette a fenntartói minőségirányítás fogalmát és kötelezettségét. A fenntartók számára ez az új feladat talán nehézséget jelent a kialakítás időszakában, a későbbiekben azonban lehetővé teszi számunkra a hatékony, átlátható és tervezhető intézményi rendszer működését.

Országos minőségpolitika

A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX törvény, miközben törli a minőségbiztosításra vonatkozó szövegrészeket [47.§ f/ és 48. § (1) a/, valamint 54. § (1) és 121. § (1) 23.], előírja a fenntartó önkormányzatok és közoktatás intézményei számára minőségirányítási program készítését. A változtatás a szóhasználaton kívül koncepcionális módosítást is tartalmaz, bár a 121. § értelmező bekezdése csak a minőségbiztosítás szót cserélte le minőségpolitikára. Ez utóbbi csupán arra bizonyíték, hogy a törvény általánosan a minőség fogalmaként továbbra is az intézményekkel szemben támasztott partneri igényeknek való megfelelést (gyerek/tanuló, szülő,

97

pedagógusok, fenntartók és a munkaerőpiac), valamint a tervezett és ellenőrzött működést tekinti. 2

4.2. A program működtetésének lehetőségei A COMENIUS I. modell fenntarthatósága intézményünkben Másfél év megfeszített munkáját zártuk le a Zárójelentés elkészítésével. Fellélegeztünk, megnyugodtunk, nem szorítanak bennünket a gyakran lehetetlen határidők. Ünnepélyes keretek között átvettük a program kiépítését igazoló oklevelet. Tanácsadónk a Humán Expanzió is ünnepséget szervezett, kaptunk még egy oklevelet. Vége! Vége? Nem. Nem ez a vége ezt tudtuk, de hogyan tovább. Nincs központi támogatás. Álljunk meg a saját lábunkon és működtessük tovább az általunk ,, oly remekül” kiépített rendszert. De hogyan? A kezdeti tanácstalanságot hamarosan a bizonyosság váltotta fel. Igen, van egy jól kiépített partnerközpontú modellünk. Most már csak működtetni kell, kiegészíteni más szabályozókkal. A kiépítés során megismert módszereket beépíteni az oktató-nevelő munka más területeibe. Adjuk át tudásunkat egymásnak és a COMENIUS kiépítésére vállakózó, érdeklődő intézményeknek. Tehát működtessük a modellt! El kell készíteni a partneri igény- és elégedettségmérés, valamint az irányított önértékelés eljárásrendjét. Emellett azonban beillesztettünk még más a partnerközpontú működést szabályozó tevékenységeket is mint például a különböző tantárgyi mérések rendjét az alsó tagozatban, ami azért vált aktuálissá, mert a szülői elégedettségmérés során egységes értékelési rend kialakítására merült fel

2

Horváth Attila: Önkormányzati Minőségfejlesztési Program ÖMIP

98

igény, amit a nevelőtestület szintén igényként fogalmazott meg.

Az új

metodika kiépítését az alsó tagozattól indítottuk. Bekerült

a

már jól

működő, jól szabályozott

iskolai ünnepélyek,

nevelőtestületi értekezletek rendje is. Új szabályozást készítettünk az ügyeleti rendre vonatkozóan és a tanulói étkeztetésre is, illetve napközis tanórák rendjére egyaránt. Pedagógus képzések rövid és hosszú távú programja. Az irányított önértékelés elkészítésekor kiderült, hogy fontos lenne az iskolai takarítás rendjének pontos időbeosztása és betartása. Erre vonatkozóan is készítettünk intézkedési tervet, és ellenőrzés illetve bejárás módszerével, figyeljük betartását. Különös figyelmet fordítottunk a minőségirányítás humán erőforrásainak biztosítására és a szervezeti kultúra partnerközpontúságának megőrzésére, az új ,,szokások” és módszerek beépítésére a mindennapi gyakorlatba. Céljaink megvalósításának érdekében mindig szem előtt kell tartani a PDCA szemléletet. Minek mérünk, ha nem elemzünk, és nem vonunk le következtetéséket? A következtetések eredményeit pedig be kell építeni a visszacsatolási pontoknál a tevékenységünkbe. Különösen a hosszú távú és éves céljaink, valamint a már megvalósított tevékenységek értékelésekor fontos komolyan venni ezt a pontot. Sok felesleges munkától óv meg bennünket az időben végzett ellenőrzés-értékelés, amelynek következménye lehet a változtatásban, a tervezésben. A

partnerközpontú

működtetés

elengedhetetlen

mozzanata

a

tapasztalatok összegyűjtésén, a javításon túl a partnerek kellő informálása, megismertetése az eredményekkel. Azon túl, hogy így van értelme a munkának, ezen keresztül tudják lemérni a változtatásokat és tudnak véleményt alkotni az intézményben folyó munkáról. Még ma is, az elmúlt három év közös munkájának ellenére is szinte napi feladat annak elfogadtatása néhány kollégával, hogy ki kell lépnünk a magunk építette elefántcsonttoronyból. Nyitottá kell tenni az intézményt, a benne folyó munkát, hogy partnereink megismerhessék azt.

99

A

partnerközpontú

működést

biztosító

tevékenységek

időbeli

tervezésekor a tanév rendjének törvényi szabályozását kell alapul vennünk. Az éves tervbe rögzíteni a partnerazonosítás, a partneri igény- és elfogadottságmérés, a célmeghatározás idejét, felelőseit és a szükséges erőforrásokat. Meghatároztuk az irányított önértékelés időciklusát. Ennél figyelembe vettük a vezetőváltás és a pedagógiai program módosításának időpontjait. A szabályozás az alábbi területeket érintette: A partnerazonosítástól az igények elemzéséig  partnerazonosítás felülvizsgálata  a partneri adatbázis frissítése  a

partneri

igény-

és

elégedettségmérés

folyamatának

szabályozása a o szülők o tanulók o fenntartó o legtöbb tanulókat fogadó középiskolák körében.  a felmérések elemzésének lépései. Az igények elemzésétől az intézkedési tervig.  az összehasonlító elemzések,  a problémakatalógus összeállítása és nevelőtestületi súlyozása,  a célmeghatározás lépései  intézkedési tervek készítése és beépítése a tanévre érvényes munkaterve.

Célok értékelése és korrekciója Irányított önértékelés

100

 A hatodik szakaszban elkészített önértékelés alapján a folyamatok, eljárások és szabályok azonosítása történt meg.  A legfontosabb partneri elvárások meghatározása az adott folyamattal kapcsolatban  Kiemelten kezeltük saját vezetési tapasztalatok elemzését, hangsúlyozva, hogyan érdemes a jövőben ezt a munkát elvégezni.  A folyamatok, eljárások bemeneti és kimeneti dokumentumainak meghatározását és kidolgozását (útmutatók, standard kérdőívek és interjútervek, megőrzendő bizonylatok stb. )  A folyamatok, eljárások egymást követő lépésekbe rendezése.  A kritikus pontok azonosítása ( vizsgálatok, beavatkozás, javítás helye )  A PDCA/SDCA szemlélet érvényesítése a szabályozásban ( tervezés, belső ellenőrzési pontok, folyamatgazdák kinevezése, változások, fejlesztések megvalósítása ) A folyamatgazdának, mint a folyamat egyszemélyi felelősének kinevezése és felhatalmazása a kisebb módosításokra azért váltak szükségessé, hogy a folyamatok működtethetőek legyenek. Ezzel

párhuzamosan

szükséges

a

minőségirányítás

intézményi

felelősének a kinevezése, akinek feladata minden minőséggel kapcsolatos munkakoordinálása, a minőségirányítási rendszer működtetése. Ő státusát tekintve az intézményvezetés tagja vagy megbízottként látja el feladatát. Fontosnak

tartottuk

a

minőségi

köröket

megőrizni

szerepük

szabályozása mellett. Hiába készítünk azonban szabályozókat, ha kollégáink nem tartják be azokat. A szabályok betartása függ attól, hogy a szervezet mennyire tud azonosulnia programmal, mennyire testre szabottak a szabályok, látják e értelmét az alkalmazásnak.

101

Fontos szerepe van ezért a minőségi- szemléletet formáló képzéseknek, a megtanult eszközök alkalmazásnak, illetve azok sikerességének. Munkánk

során

időt

és

figyelmet

fordítunk

arra,

hogy

a

minőségfejlesztés eredményeit (módszereit) a kollégák át tudják venni. Ennek formája lehet belső képzés, de a szünetekben folyó kötetlen szakmai beszélgetések is. A fenntarthatóság legfontosabb eleme a használható, minden résztvevő és felelős számára érthető szabályozás megszületése, vagyis annak meghatározása, hogy ki, mit, mikor, mikorra, ilyen eszközökkel és módszerekkel végezzen el, ki és milyen pontokon foglya azt ellenőrizi, és hogy pontosan mi is az az eredmény, amit az adott tevékenység elvégzése nyomán elvárunk önmagunktól. Ügyelnünk kell arra, hogy az így létrejött szabályozások

összhangban

legyenek

a

már

meglévő

szabályozó

dokumentumainkkal, például az SZMSZ-szel, a munkaköri leírásokkal. A szabályozás elkészítésekor figyelembe vettük, hogy a PDCA elv alapján tartalmazza a folyamat ellenőrzési pontjait és javítási, fejlesztési lehetőségeit, az ezekhez kapcsolódó döntési pontokat. Ügyelni kell arra, hogy az új folyamatoknak is legyen folyamatgazdája, aki a már fent említett jogosítványokkal rendelkezik. A folyamatokban érintett kollégák bevonása, az összes munkatárs megfelelő tájékoztatása nélkül nem alakítható ki a fenntarthatóság.

4.3. Fenntarthatóság: A tanulói és a szülői kérdőívek összehasonlító elemzése 4.3.1. A tanulói kérdőívek tapasztalatai az elmúlt három év eredményei alapján

102

Partnereink elégedettség és igény mérésére 2001 decemberében került sor először sor. Ez alkalommal csupán három osztály tanulóit - negyedik, hatodik, nyolcadik – kérdeztük meg kérdőív segítségével. Az auditori vizsgálat felhívta a figyelmünket arra, hogy tanácsos lenne minden tanulót mérni ahhoz, hogy reális eredményeket kapjunk. Ezért a 2002-es mérést 4.-8. osztályig terjesztettük ki. Ekkor kiderült, hogy elboldogulunk ekkora anyag feldolgozásával is, sőt 2003-ban már 2. osztálytól mértünk. Az elsősök mérését még mindig halogatjuk, de a következő alkalommal mindenképpen be akarjuk vonni őket is. Ez természetesen más típusú lesz mint az eddigiek: rajzos vagy irányított interjú. A tanulói kérdőívek tartalmán és szerkezetén nem változtattunk az összehasonlíthatóság érdekében. A tanárokkal való kapcsolatot 11 állítás vizsgálta az első kérdőívben. Mindhárom kérdőívben az első helyen végzett a ’tanárok kedvesek velem’ állítás, tanulóink úgy ítélik meg, hogy érdekel bennünket a véleményük. Negatív irányba változott a ’szünetekben is szívesen beszélgetek velük’ állítás aránya, míg az első mérésnél 81%-uk válaszolt igennel, az utolsó mérésnél már csak 63%-uk adott igenlő választ. A ’néhány tanárt nem kedvelek’ állításra mind a három kérdőívben 5561% közötti az igen válaszok aránya, és szinte teljesen egyforma a ’vannak tanárok, akik nem magyarázzák el, mit kell csinálnunk’: ~20%. Sajnos a ’Gyakran dicsérnek a tanárok’ és a ’Gyakran unatkozom órán’ aránya sem változott. A második kérdéscsoportba a tanuláshoz való viszonyra kérdeztünk. Egyre többen vallották be, hogy nem készítenek rendszeresen házi feladatot 2001-ben 58%, 2003-ban 62%. A jó osztályzat fontosságát 81%-87%-ig igenelték tanulóink. Sokan állítják mind a három kérdőívben, hogy nem nagyon szeretek tanulni:43%-49%. A harmadik rész a tanulók viszonyát vizsgálta az iskolához.

103

Mindhárom alkalommal 89-91% közötti volt azoknak a száma, akik szeretnek ebbe az iskolába járni. 80% feletti a ’bátran fordulhatok tanáromhoz gondjaimmal’ és a ’tanároknak fontos, hogy jó osztályzatot kapjak’ állítások megítélése is. Tanulóink osztálytársaikhoz fűződő viszonyát vizsgáltuk az első kérdőív negyedik kérdéscsoportjában: Mindhárom mérésen negatív megítélést kapott az ’osztálytársaim előtt bármiről bátran beszélhetek’ állítás. Legjobbnak – szintén mindhárom esetben - a ’rosszul érzem magam ebben az osztályban’ nemleges válaszai voltak, amik 90% körül mozogtak. A kérdőív második csoportja az iskola környezetéről, tisztaságáról, az étkezés kultúrájáról szólt. Mindhárom mérésen kiemelkedő eredményt ért el az iskola környezetének rendezettsége: 93%-95%. Visszaesés mutatkozott a 2001-es mérésekhez képest az udvar tisztaságával kapcsolatos kérdés megítélésében. Egyformán rossznak ítélték mindhárom évben a mellékhelyiségek tisztaságát. A harmadik kérdéssor az oktató-nevelő munka eredményességéről szólt. Itt történtek a legnagyobb változások. A 2002-es mérésnél legkevésbé az osztályfőnökök közösségalkotó szerepével voltak elégedettek tanulóink (3,13), 2003-ban leginkább ez felelt meg elvárásaiknak (4,29). Ebben az évben a magas szintű töretlenek kerültek a lista végére, míg a megelőző években ezek voltak a listavezetők. A többi állításról kiegyenlített átlagok olvashatók le. A negyedik kérdéssor összehasonlításánál is érdekes eredményekre jutottunk. Bár mind a három mérésnél 90% feletti a tanulók elégedettsége az iskola szabadidős programjaival azok rangsorolása egészen más lett. Legkedveltebb programok 2001-ben: o túrák, o Széchenyi-nap,

104

o Sportesemények. 2002-ben: o Föld-napja, o Farsang, o énekkar. 2003-ban: o osztálykirándulások, o Farsang, o iskolai ünnepélyek.

2001-hez képest visszaesett a DÖK havi rendezvényei és a sportversenyek ,,osztályzata”.

4.3.2. A szülői kérdőívek tapasztalatai az elmúlt három éve eredményei alapján

A szülői kérdőíveket az első év tapasztalatán átalakítottuk. Azt tapasztaltuk, hogy a szülők ,,elfáradtak”, mire a kérdések végére értek, és vagy nem, vagy felületesen töltötték ki az utolsó lapokat. Azokat a kérdéseket hagytuk ki, amelyekre más kérdésekből is választ kaptunk, vagy jóval a kritérium feletti értéket kaphatunk rá. A következő évben igen nagy arányban érkeztek vissza a kérdőívek, bár némileg csökkent a számuk a 2001-es évhez képest. 2003-ban már csak a kiküldött kérdőívek 55%-a érkezett vissza. Ennek okait a minőségi csoport vizsgálta és megoldásokat keresett rá. Az első oldalon a szülők státusára kérdeztünk. Ennek összehasonlítása során megállapíthatjuk, hogy egyre nő azoknak a száma, akik: -

egyedül nevelik gyermeküket,

-

nagycsaládosak,

-

egyre alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek.

105

Az

első

kérdéscsoportban

az

oktató-nevelő

munkával

való

elégedettségre kérdeztünk rá. Az adatok vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy jelentős eltérések nem mutatkoznak az értékelésben. A szülők az iskolai könyvtár és számítógépterem felszereltségével a legelégedettebbek, amit az oktatási programok választéka – tanórán kívüli tevékenységek – követ. Legkevésbé a lemaradt tanulók hátrányainak csökkentésével elégedettek, bár gyermekeik úgy gondolják, hogy lehetőséget kapnak a felzárkózásra (4, 09!). A második kérdéscsoport az iskola és a család kapcsolatára vonatkozott. A legnagyobb változás az iskolai programokba való beleszólás lehetőségénél mutatkozik, negatív irányba, ez valószínűleg a DÖK segítő tanár személyének változásával magyarázható. Mindhárom esetben a pedagógusok elérhetőségével voltak leginkább elégedettek partnereink. A

harmadik

kérdéscsoport

a

pedagógusok

személyisége

köré

csoportosult. Mindhárom esetben a pedagógusok szakmai felkészültsége áll az első helyen. Legkevésbé a tanulók közötti problémák megoldásával elégedettek mindhárom évben partnereink. Az értékek mindhárom évben kiegyenlített eredményeket mutatnak. A negyedik kérdéskör az iskolakultúra témakörrel foglalkozott. Az értékek itt is kiegyensúlyozottak. Nem sikerült javítani azon az érzésen, hogy intézményünkben nincs mindenki által elfogadott értékrend, és a szülők a gyerekekkel ellentétben úgy érzik, hogy a tanulók jobban is érezhetnék magukat az iskolában – bár ez az érték is kritérium feletti. Mind a tanulói, mind a szülői kérdőívek összehasonlító elemzése nyomán levonhatjuk azt a következtetést, hogy a 2003-as problémakatalógus alapján

új

irányt

vehetnek

a

partnereinknek

felteendő

kérdéseink.

természetesen a problémás pontokra azokban is vissza kell térni.

106

4.4. A programban megismert, tanórán felhasználható néhány módszer Dolgozatomnak ebben a szakaszában azok közül a módszerek, technikák közül szeretnék bemutatni néhányat, amelyet az oktató-nevelő munkában a pedagógusok hasznosítani tudnak.

1. Példa a Gantt-diagram – brainstorming, erőtérelemzés módszerének felhasználhatóságáról

Az osztályfőnöki órákon használhatjuk a Gantt-diagramot a tanulási problémák megoldására. A tanulók túlterheltsége mellett a legsúlyosabb probléma a tanulásra szánt idő rossz beosztása. A tanulókkal folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy gyakran rossz módszereket választanak a tanulásra. Ezen segíthetünk, ha tanóráinkon megtanítjuk a gyerekeket arra, hogy tantárgyainkat milyen módszerekkel tudják könnyen elsajátítani, illetve ha az intézmény vezetősége – ahogy a miénk is – elgondolkodik azon, hogy bevezeti új tantárgyként a tanulás tanítása c. tantárgyat, melyhez remekül alkalmazható Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról c. műve.

Azért is szükséges ezzel a problémával foglalkoznunk, mivel a tanulói kérdőívek mellett a középiskolák és a szülői visszajelzések is egyaránt problémaként említik. Az

osztályfőnöki

órák

keretet

biztosítanak

a

saját

tanulás

megismerésére, tudatosítására.

107

Az első, legfontosabb lépés mindenki számára a saját tanulási mód, forma, stílus, szokás elemzése. A problémák összegyűjtéséhez használhatunk brainstormingot. A tanulók két színű öntapadós lapocskákra felírják melyek azok a tényezők, amelyek segítik, ill. gátolják őket a tanulásban. A lapok számát meghatározhatjuk 5-5-ben, de ha valakinek szüksége van adhatunk még. A csoportbontásnál használhatjuk az erőtérelemzés módszerét. Fontos, hogy minden tanuló helyezze el a lapocskáit még akkor is, ha az már szerepelt a táblán. Ezzel erősíthetjük a diákokban azt a tudatot, hogy mindenki véleménye egyformán fontos, hogy mindannyian egyformán értékes tagjai a csoportnak.

Ha már minden lap a helyére került elkezdődhet a csoportosítás. A tanulók életkorától tehetjük függővé, hogy egy-két közülük kiválasztott személy végzi ezt el, vagy az osztályfőnök az ő utasításaik alapján, finoman irányítva őket. A csoportosítás után kijönnek azok a pontok, amelyek a legtöbbjüknek problémát okoz. Bár mindenkire személyre szabottan kell megkeresni a megoldást a közös gondolkodás előre visz a feladat megoldásában, mindemellett szerepet játszik az osztály közösséggé alakításában.

A hatékony tanulási szokások közül az első helyre tehetjük a tanulás helyének a megállapítását, amit ötletek gyűjtésével segíthetünk. Fontos a ráhangolódás – hisz valljuk be nehéz a tanulást elkezdeni -. Keressünk motivációkat – szintén alkalmazhatjuk a brainstormingot. Hangsúlyozni kell azonban, hogy minden tanulónak személyre szabottan kell ezt megtalálni. Segít a problémát megoldani, ha napirendet készítünk.

108

A nagyobb tanulóknál érdemes ezt Gantt-diagramon megjeleníteni. Az órarend ismeretében meg lehet tervezni, hogy melyik nap mennyi időt kell tanulásra szánni, de a napi tanulás lebontása is megjeleníthető ebben a formában. Fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy az így elkészített beosztás nem szentírás, el lehet térni tőle a lecke mennyisége alapján pozitív és negatív irányba is. A szkeptikusok most azt mondhatják: szép-szép, de ettől még nem tanulnak meg tanulni a gyermekek. Valóban, a legfontosabb a helyes, sikerre vivő módszer megtalálása és az akarat, a késztetés a tanulásra. Ebben segíthetünk a tanulási módszerek megismertetésével, de innen a főszerep már a gyermeké. A felsorolt módszerek a problémák feltárására és megoldások keresésére alkalmasak. Célunk, hogy az önszabályozó tanulást önállóan sajátítsa el a diák.

2. példa Félévi, év végi értekezletekre elkészülnek a tanulmányi átlagokról a statisztikák, amelyekből kitűnik, hogy egy-egy tantárgy a többihez viszonyítva gyengébb eredményt ért el. Nem kell ahhoz statisztika, hogy napi feladataink elvégzéséhez közben érezzük, hogy egyes osztályoknak nehezebben megy a tananyag elsajátítása. Amennyiben kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi ennek az oka használjuk a Pareto- elemzést. Elvégezhetjük egy osztályban, de akár iskola szinten is.

Tegyük fel az értem a matematikát (stb.) kérdéseket. Az elemzésnél a nem választ 1-nek, az igent 0-nak vegyük. Rendezzük a tantárgyakat táblázatba, adjunk nekik kódokat, majd készítsünk táblázatot tantárgycsoportok szerint is az alábbiak szerint.

109

A

a1

matematika

a2

számítástechnika

b1

természetismeret

b2

technika

c1

magyar irodalom

c2

magyar nyelvtan

d1

történelem

d2

honismeret

e1

ének

e2

rajz

f

német

Matematika számítástechnika

B

Természetismeret technika

C

Magyarirodalom magyarnyelvtan

D

Történelem Honismeret

E

Ének Rajz

F

Német

A kapott pontszámokat írjuk be a táblázatba:

Tantárgyak a1

a2

b1

b2

c1

c2

d1

d2

e1

e2

f

Összesen

Osztályok

5. 6. 7. 8

összesen

Végezzük el ugyanezt tantárgycsoportok szerint:

110

Tantárgycsoportok A

B

C

D

E

F

Összesen

Osztályok

5. 6. 7. 8

összesen

A Pareto elemzés szerint először állítsuk az eredményeket %-os gyakoriság szerint csökkenő sorrendbe. Írjuk be a kumulált %-os eredményeket. (a kumulált eredmény egyszerűen az összes addigi % összege)

Osztályok

%-os gyakoriság

Kumulált %

5. 6. 7. 8.

Jelenítsük meg az eredményt Pareto-diagramon

Amennyiben nem kapunk markáns eredményt csoportosítsuk újra az adatokat tantárgycsoportok szerint. Ezután végezzük el az elemzést tantárgyak szerint is, mert így derül ki, melyik tantárggyal van gondjuk. Ha megvannak azok a tárgyak, amik gondot okoznak tanulóinknak érdemes elgondolkozni azon miért van ez így. Keressünk megoldásokat.

111

4.5. Az Intézményi Klubhálózat létrehozásáról, jövőjéről A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program 2001 tavaszára túljutott a terjesztés alapozó szakaszán. Napjainkban az országban található 7-8 ezer intézményből 1700-ban épült ki a minőségfejlesztési rendszer. Mindezek ismeretében vált szükségessé a klubhálózat kiépítése. A Klubhálózatba olyan intézmények tartoznak, amelyek  Készek eddig felhalmozott tudásuk és tapasztalataik átadására, illetve akik  Életközelben

szeretnék

elsajátítani

a

minőségfejlesztés

legjobbnak látszó módszereit, tapasztalatait. A Klubhálózat újszerűsége és egyben kihívása abban rejlik, hogy a tanulási folyamat horizontális, azaz közoktatási intézmény ( illetve pedagógusai tanítanak közoktatási intézményt ( pedagógusokat ). Újszerű, mert a horizontális tanulásnak nincsenek Magyarországon intézményesült

hagyományai.

1990

óta

léteznek

kísérletek

ennek

intézményesítésére, de kísérletre még nem volt példa. A program célja, hogy önműködő, önfenntartó mozgalommá alakuljon át, amely központi irányítás nélkül működik.

4.5.1. A horizontális tanulás sajátosságai A Klubhálózat kiépítése kísérleti jelleggel a 43 klubházigazdával indult 2000-ben. A fórumok sikere, látogatottsága következtében 2001-ben 58 intézményt kértek fel házigazdai teendők ellátására. A Programigazgatóság ekkor kereste meg intézményünket is. 2004 – be ez a szám tovább bővül, bár a működési keretek, feltételek már mások lesznek. Ennek oka, hogy 2004 májusában befejeződik a program, ezért a Programigazgatóság az Intézményi Klubhálózat önállósítására törekszik. Ez természetesen nem azt jelenti., hogy a Programigazgatóság magára hagyja az intézményeket, továbbra is támogatja

112

anyagiak biztosításával a fórumok megrendezését, előadói listával és aktuális anyagok átadásával a színvonala munka megteremtésének feltételeit. Az Intézményi Klubhálózat felépítése piramisszerű lesz:

Programigazgatóság

- szolgáltató szerepet tölt be

Klubházigazdák

-szakmai irányítást nyújtanak

Új intézménynek

Regionálisan irányító szakmai területek jönnek létre, melyeknek feladata lesz még az új intézmények bevonása a minőségfejlesztési munkába. Egyre inkább azokhoz szól, akik nem vettek részt eddig a programban. A regionális szerveződés elképzelését támogatja az is, hogy az Európai Uniós pályázati lehetőségek is a régiókat szólítják meg. A fennálló Klubhálózati rendszeren való változtatást sürgetik az alábbi változtatások:  hatályos közoktatási törvény  a 3/2002. OM. rendeletek  Nemzeti Fejlesztési Terv  OM. Közoktatási- fejlesztési stratégia  Közoktatási Intézményi Minőségfejlesztési Stratégia A klubok segítséget tudnak nyújtani tagjaiknak az Intézményi Minőségirányítási Program (MIP) megfogalmazásában, amellyel 2004. április 15-ig, illetve június 30-ig kell elkészülni az intézményeknek.

A klubülések tervezése és megvalósítása

113

Mint a bevezető részben említettem a

Programigazgatóságtól

intézményünk felkérést kapott a klubházigazda szerepkör betöltésére. Ami a munkajelentések, illetve a monitoring tapasztalatai alapján történt. Szerződést kötöttünk a Programigazgatósággal, amit minden évben meg kell újítani. Ebben a szerződésben az intézmény feladatait 14 pontban rögzítettük. 1. A Programigazgatóság vállalta ugyanakkor, hogy segíti a klubok szakmai, módszertani munkáját, szakmai anyagot készít a Klubházigazdák részére, előkészíti a megbeszélések szakmai anyagát, összegyűjti a beérkező jelzéseket, tapasztalatokat, javaslatokat és ezeket összegyűjtve átadja a program szakmai irányítójának. 2. Segíti a klubok szervező munkáját, szervezi a klubházigazdák megbeszéléseit, a folyamatos, kétirányú információáramlást. 3. Megteremti a tájékoztatási formákat a klub működésével kapcsolatban. 4. Szervezi a klubházigazdák rendszeres megbeszéléseit és felkészüléseit. A klubintézmények számára biztosítja az utazás költségeit. A klubtagok feladata, hogy beszámoljanak röviden arról, hogy hol tartanak a programban. Milyen módszereket használtak. A szervezés feladata igen bonyolultnak látszott az első alkalommal, hiszen a klub sikeres működtetésének egyik legfontosabb feltétele a zökkenőmentes szervezés biztosítása. 2001. november 20-án

kívántuk

megtartani az első fórumot. Az látszott a legegyszerűbbnek, ha az előkészítésre intézkedési tervet készítünk. Ebben felsoroltuk az elintézendő feladatokat, a partnerek megkeresésétől a terem takarításáig, a határidőtől a visszacsatolásig, az ellenőrzésig.

A program összeállítása a fórum tematikájától függ. Abban az esetben, ha meghívott előadója van az összejövetelnek igyekszünk az ő igényei szerint alakítani a program időbeosztását.

114

Mivel Veszprém megye 17 COMENIUS programot kiépítő intézménye tartozott először hozzánk a távolságok nem voltak nagyok, így a klubtagok könnyen elérhették intézményünket, míg az előadók Pécsről, Győrből, Mórról érkeztek. 2002 őszétől azonban Vas megye 44 intézményét is mi látjuk vendégül és ez már az időtényezők alaposabb átgondolását igényli. Ehhez

a

foglalkozástervezéshez

is

segítséget

nyújt

a

foglalkozástervezési tábla: Prezentációs Időpon téma t

Munkaf orma

Módszer Feladat

Kontandó vagy benntartó segédanyagok, példadokumentu mok

Előadó moderátor

Foglalkozásainkon fontosnak tartjuk, hogy vendégeink jól érezzék magukat, mert akkor bátrabban megnyilatkoznak. Mindenki számára lehetőséget adunk véleménye elmondására, akár a kerek-asztalbeszélgetések akár az előadások lezárása után. A moderátornak azonban mindig figyelnie kell arra, hogy a beszélgetést a megfelelő keretek között tartsa. A hangulat oldására moderációs játékokat építünk be a programba, amit hazavive a résztvevők is tudnak alkalmazni nemcsak a minőségfejlesztésben, hanem az oktató-nevelő munkában is. Valamilyen játékos módját választjuk az igények felmérésének a program elején, amelynek teljesülését a program végén mérjük. Ha a csoport fárad szintén valamilyen üdítő játék alkalmazása ajánlott.

4.5.2. A klubfoglalkozások tervezési és megvalósítási feladatai

Igényfelmérés

115

A

klubfoglalkozások

tervezésének

alapja

a

résztvevő

intézmények és a tágabb környezet igényeinek, elvárásainak megismerése. Ezért a tervezést megelőzően és az első bemutatkozó foglalkozáson szükségessé válik az igények felmérése. A feladat elvégzése a következő lépésekben valósítható meg.  Kérdőíves alapfelmérés a résztvevő intézmények körében, a bemutatkozó foglalkozás előtt körülbelül 1 hónappal (A felmérés célja, hogy prioritást tudjunk felállítani a legfontosabb tematikai területek között, egyúttal a klubtagok szerepvállalásának feltérképezése.  Megvizsgáljuk, hogy régiónkban hány intézmény vesz részt a COMENIUS programban. Ehhez az intézményeken kívül megkereshetjük a fenntartókat is, akár kérdőívvel is.  Az első foglalkozás nyújtott lehetőségeket arra, hogy pontosítsuk a klubtagok igényeit és a stratégiai tervezésbe is be tudjuk vonni őket.  A kérdőívek összegyűjtése és elemzése után került sor az elsődleges

igénylista

foglalkozáson

elkészítésére,

elvárás-

gyűjtő

amit

a

módszerek

bemutatkozó használatával

egészítettünk ki.  Az

első

fórum

után

véglegesítettük

az

összegyűjtött

információkat. A foglalkozásokon való megbeszélés alapján a nyert eredményről informáltuk a klubtagokat. Ezt tettük minden találkozó után az elégedettségi kérdőív összesített eredményéről is. A fő tematikai egységeket igyekeztünk összhangba hozni a klubtagok által vállat szerepekkel abban a reményben, hogy így jobban be tudjuk vonni őket a közös munkába.  A fórumok végén az elégedettségi kérdőívek elemzése során választ kaphattunk arra is, hogy mit csináljunk másképp, mit módosítsunk a következő foglalkozásig.

116

4.5.3. Stratégiai terv készítése A klubfoglalkozásokra való felkészülés igényli, hogy a következő foglalkozáson túltekintő tervet készítsünk. Az Intézményi Klubhálózat történetében egy év volt amikor négy foglalkozásra volt szerződésünk, vagyis igazi tervező munkát lehetett végezni. Ehhez az igényfelmérések, és a regionális helyzetelemzés alapján lehet hozzáfogni, stratégiai tervet készíteni. Ezt a következő lépésekben valósítottuk meg.  Megalkottuk elsősorban a klub etikai kódexét és jövőképét. Ezt a Programigazgatóság

által

kiadott

Etikai

és

Működési

Alapelvekre építettük. Az etikai kódex alapelve, hogy csak azt lehet hazavinni, amit valaki ,,betett” a közös kosárba. Az első foglalkozásokon – illetve az új tagok belépésekor – megbeszéltük, a klubtagok kiegészítették, majd az elfogadását aláírással ,,szentesítettük”. (lásd. 2. melléklet)  A felmért igények, a regionális helyzetkép és a jövőkép alapján határoztuk meg a klub működési stratégiáját. A második foglalkozáson tekintettük át és fogadtuk el a klub stratégiáját.  A stratégia meghatározása segített abban, hogy elkészítsük a foglalkozások tematikai tervét, melyben figyelembe vettük az adott időciklust, a foglalkozások gyakoriságát és fő tematikáját megjelölve a fő előadókat. Ennek elfogadására szintén a második találkozáson került sor.

4.5.4. A foglalkozások tervezése A stratégiai terv elkészítése után lehette hozzákezdeni az egyes foglalkozások részletes tematikájának elkészítéséhez, amely tartalmazza a

117

témával kapcsolatos előadást, a kapcsolódó intézményi beszámolókat – a felkért vagy önként vállalkozó előadókkal – a témakör megnyitását és a tapasztalatok összegyűjtését végül a Programigazgatóság által eljuttatott aktuális információkat.

4.5.5. A klubházigazda szervezési feladatai a klubfoglalkozások előtt. A

klub

sikeres

működésének

egyik

legfontosabb

feltétele

a

zökkenőmentes szervezés biztosítás. Ennek érdekében a klubházigazda (illetve az adott foglalkozást szervező klubtag) mindig tartsa szem előtt a következő tevékenységeket: 1. A tagok értesítése időben (idő, hely), lehetőleg írásban a részletes program mellékelésével 2. Az előkészítési munka egyes fázisaiban felelősök és határidők delegálása 3. Részvételi

szándékok

és

példadokumentumok

összegyűjtése

s

klubtagok köréből 4. A napi

program elkészítése

és egyeztetetése az

előadókkal,

moderátorokkal 5. A reprezentáció előkészítése: szakmai, technikai / vendéglátás (apró figyelmességek) 6. Az elszámolások bonyolítása (előzetes kalkulációk)

A tájékoztatás és kommunikáció alapszabályai: 1. A klubtagok pontosítása címjegyzékben 2. A koordinátor pontos megnevezése és elérhetősége 3. Az információk időbeli koordinálása a házigazda-intézmény és a tagok között 4. Alternatív információs csatornák biztosítása 5. Feladatok szabatos megfogalmazása 6. Információk bizalmas kezelése

118

7. Időkeretek pontos betartása (határidők, az előzetesen meghirdetett program időkerete) 8. Az információs teljes körűségének biztosítása és ellenőrzése 9. A klubkoordinátor folyamatosan álljon rendelkezésre a klubtagok számára (udvarias, korrekt tájékoztatás) 10. A fenntartókat mindig informálják a klub stratégiai tervéről és a foglalkozások tematikájáról, és ha érdeklődést mutatnak, biztosítsuk számukra a részvétel lehetőségét. Különösen fontos ez a klubházigazda fenntartójának esetében illetve az adott foglalkozást szervező klubtag fenntartójánál. 11. A klubfoglalkozások között is biztosítani kell az információk áramlását, amennyiben azt a klubházigazda, a Programigazgatóság vagy valamely klubtag igényli.

A külső előadóval és az intézményi prezentációt végző klubtaggal történő egyeztetés feladatai: 1. egyeztessük az előadóval a program menetét, rövid tartalmát. 2. A külső előadókkal ismertessük meg a klub célját, a főbb tematikai vázat, egyeztessük, hogyan kapcsolódhat a többi előadáshoz a saját előadása. 3. lehetőleg kérjünk írásos, kiadható dokumentumot az előadásról, gyakorlati munkáról mind a külső előadótól, mind a prezentációt vállaló intézménytől. 4. egyeztessük, hogy az előadó sokszorosítva hozza a kiadható dokumentumokat, vagy a házigazda másolja le. 5. Egyeztessük a segédeszközöket (tábla, írásvető, kivetítő, cédulák, papírtábla,

csomagolópapír,

filctoll,

ragasztó,

stb.),

terem

szükségleteket ( kiscsoportos munka esetében a terem berendezése. ) 6. Egyezzünk meg az időkorlátokban úgy, hogy hagyjunk legalább 10 percet a kérdések megválaszolására.

119

4.5.6. A moderáció feladatai A szervezés pontosságán kívül nagy szerepe van a rendezvény sikerében a moderátornak. Fontos, hogy el tudja magát fogadtatni a résztvevőkkel. Tudjon a háttérből irányítani, mégis érezhető legyen az állandó jelenléte. Ne engedje parttalanná válni a beszélgetést, mégsem legyen erőszakos, ,, tanáros”. Igen nehéz megtalálni azt a Rubicont ami minden résztvevő számára elfogadható. A moderátor feladata, hogy felkészítse az előadót a csoport összetételére, ,,befogadóképességére”. Ügyelnie kell a szakmai anyag minőségére, a közérthető stílusra. Meg kell terveznie a témához kapcsolódó kiselőadások helyét, azok üzenetének, az intézményi tapasztalatok bemutatását. Előre be kell kérni a példadokumentumokat, amelyeket sokszorosítva el kell helyezni dossziékban és a közös ,, kosárban” is. A foglalkozások legfontosabb mozzanata a közös tapasztalatok megvitatása, a beszélgetések. A kötetlen beszélgetést azonban alaposan meg kell tervezni. Fel kell készülni a tagok bevonására, a közös tapasztalatok kiemelésére, összegzésére. Ebben komoly segítségünkre lehetnek az előadás üzenetei, a bemutatott intézményi

tapasztalatok.

Gyűjthetünk

speciális

kérdéseket,

és

összegyűjthetjük a klubtagintézmények tapasztalatait is. Ezen a ponton válik gyakorlativá a ne csak ,, adni” hanem ,, kapni” is elve. A klubon belül kell elsősorban választ keresnünk és nem az előadótól vagy a tanácsadótól várni azt. Ahhoz, hogy ez az elv működjön szükséges, hogy a klubtagok becsüljék az intézményükben folyó munkát, az ott elért eredményeket és merjék azt vállalni a nyilvánosság előtt is egy-egy kérdés kapcsán.

120

Sikeresebb a feladat megoldása, ha adunk időt a felkészülésre a jó tapasztalatok és az előforduló hibák, a kérdések összegyűjtésére. Az intézményi tapasztalatok közzétételére a legnehezebb rábírni a csoport tagjait. A már régebben a klubba járók szívesen osztják meg tapasztalataikat, míg az újaknak idő kell ehhez. A moderáló feladata a beszélgetés közben a kiemelés, összefoglalás rákérdezéssel, visszacsatolással, és a végén az egyéni tanulás eredményeinek átgondoltatása a résztvevőkkel.

4.5.7. Visszacsatolás és módosítás a tervezésben A foglakozások elégedettségi kérdőívek kitöltésével zárulnak, amely rákérdez a rendezvény erős és gyenge pontjaira egyaránt. Megbeszéljük azt is –

szóban

-,

hogy

mennyire

sikerült

teljesíteni

az

elvárásokban

megfogalmazottakat, illetve a félelmek közül mi teljesedett be. Mivel ez utóbbira még nem volt példa, nem kellett rákérdezni arra, hogy mit tehetnénk annak a problémának kiküszöbölésére.

4.5.8. Az Intézményi klubhálózat működésének tapasztalatai

Felmerülő problémák a klub működésében Az elégedettségi kérdőívek összegzése, és a személyes beszélgetések nyomán elmondható, hogy a legnagyobb problémát a klubtagok között a horizontális tanulás elsajátítása jelenti. A vendégeink eleinte legalábbis szinte kizárólag kapni akartak, és különböző indokokra hivatkozva, vagy akár anélkül is semmit sem akartak betenni a közös kosárba. Azonban ez a dolog csak oda-vissza működik, így voltak, akik úgy érezték, hogy keveset vagy semmit sem kaptak a klubban. Nehezíti ennek a problémának a feloldását az is, hogy különböző fokon álló intézmények kerültek egy házigazdához – COMENIUS I. ; COMENIUS II. - ; különböző pontjain tartanak a program kiépítésének, csak érdeklődők,

121

de még nem kezdetek bele a munkába, önerőből, sajátos módszerrel rendszert építők. Egészen más dolgok iránt érdeklődnének, s minden igényt nem mindig sikerül kielégítenünk. Problémát jelentett számunkra az is, hogy az általános iskoláktól a gimnáziumokig minden intézménytípus képviselteti magát klubtaglistánkon. Akik eljöttek hamar megtalálták a közös hangot, a közös problémák összekovácsolták a csoportot. Voltak viszont olyan intézmények – nagynevű gimnáziumok – akik sem a levélbeli, sem a telefonos megkeresésünkre nem reagáltak még az elutasítás erejéig sem. Talán ennél is súlyosabban érintett bennünket mint házigazdákat azon intézmények eljárása akik bejelentkeztek, aztán ,,elfelejtettek” eljönni, vagy lemondani a részvételt. Ez a probléma nem csak az anyagi vonzata miatt jelentős, hanem azért is mert már előre megtervezett, felépített programot hirtelen kell változtatni úgy, hogy a fórumot zökkenőmentesen lehessen levezetni. Logisztikai problémák is felmerülnek. Túlságosan nagy távolságról vannak hozzánk beosztva intézmények, holott a településükhöz közelebb is működik klub. Nehezen engedik el az igazgatók a kollégákat, - főleg ha kis intézményről van szó – többnyire a feszített órarend miatt. Intézményünk nem rendelkezik minden igényt kielégítő technikai felszereltséggel: például nincsen projektorunk. Szűkös az előadói lista és még ennél is szűkebb a témakörök száma. Időhiány: A tanév feszített tempójába nehéz beilleszteni egy-egy ilyen, intézménytől távoltöltött napot.

Amiért mégis jó klubtagnak lenni

122

Büszkén mondhatjuk el, hogy azok aki megtiszteltek bennünket jelenlétükkel jól érzeték magukat nálunk. A hangulatot családiasnak, kellemesnek minősítették. Óriási az igény a kötetlen beszélgetésekre, amire rendezvényeinken módot is adunk. Bár a negatívumok között is helyet kapott a többféle intézménytípus ,,összezárása” végén mégis pozitívumok között is szerepelt, hiszen módunkban állt a közös gondolkodás, a problémák több irányú megvilágítása, megoldások keresése. A különböző intézmények képviselői megismerhették egymást, így kapcsolat alakult ki, ami által közelebb kerültek egymáshoz. Mindemellett a program célját leginkább akkor érte el amikor megvalósult az egymástól tanulás. Kipróbált módszereket tudunk átadni egymásnak, olyanokat amelyekről kiderült már valakinél, hogy jól használhatók a programban és ez által időt energiát takaríthatunk meg. A találkozások szakmai pezsgést, új nézőpontokat hoznak a felszínre. Számunkra azért fontos a klub, mert büszkék vagyunk arra, hogy megmutathatjuk másoknak is munkák eredményeit, és tudjuk, hogy ők ezt hasznosítani tudják. Fontos, mert érezzük, hogy a Programigazgatás számít ránk és elismeri munkánkat. Jó klubházigazdának lenni, mert a Programigazgatóság nem hagy magunkra bennünket. Rendszeresek és színvonalasak a felkészítések. Bármikor elérhetők és problémáinkat segítenek megoldani. Jó, mert sok intézménnyel találkozunk, akiktől mi is sokat tanulunk. Jó, mert nagyon sok kedves embert ismerhetünk meg. Jó, mert érezzük, hogy fontos amit csinálunk, tagjaink igénylik a segítséget.

123

Jó, mert a tantestület minden tagja készül a foglalkozásokra és szívesen veszi ki részét a munkából, az ajándék készítéstől a fórumon való tevékeny részvételig. Jó érzés, hogy valóban egy csapat vagyunk, és él a fórum jelszava: ,,Viribus unitis” - ,,Együttes erővel”.

V. Zárógondolatok A szakdolgozat lezárásakor folyamatosan motoszkált bennem az az érzés, hogy mennyi mindent nem mondtam még el. A rendelkezésemre álló anyagból sok minden kimaradt. Racionálisan gondolkodva belátom, hogy ez nem az a keret amibe minden beleférne. Viszont megerősítést kaptam abban a hitemben, hogy érdemes volt elkezdeni a COMENIUS programot, de sokkal fontosabb, hogy érdemes folytatni! Klubházigazdaként többen is azzal utasították vissza az október 28-i Fórumra való meghívásunkat, hogy ők már végeztek. Úgy érzem, a dolgozatom példa rá, hogy ezt a feladatot el sem érdemes kezdeni úgy, ha valaki csak a program kiépítéséig akar benne dolgozni. A munka hozadékai a működtetés során jelentkeznek. Miért dolgoztak akkor ők idáig? Mások számára megvilágíthatatlan a program előnye. Bezárkóznak intézményükbe és azt gondolják minden a legnagyobb rendben folyik náluk. Valóban? Akik így gondolkodnak úgy érzem intézményük jövőjével játszanak. Hiba azt képzelni, hogy csupán ,,politikai divat”-okról van szó. Úgy érzem a dolgozatom bevezetőjében felvetett kérdésekre sikerült választ adnom. Sikerült bemutatnom a program kiépítésének a módját és fenntarthatóság néhány lehetőségét is.

124

Bibliográfia 1. Minőségfejlesztési Kézikönyv Oktatási Minisztérium 2. Minőségfejlesztési Kézikönyvhöz készült módszertani anyagok az I. és II. intézményi modellek megvalósításához; 2001 június (Oktatási Minisztérium Módszertani CD) 3. Értelmezési és bevezetési útmutató a Comenius 2000 I. intézményi modellhez 4. Közoktatási Önellenőrzési Kézikönyv Pedagógus – továbbképzési Módszertani és Információs Központ Comenius Igazgatóság 5. Horváth Attila: Önkormányzati Minőségfejlesztési Program ÖMIP Közoktatási Minőségfejlesztési Programigazgatóság 2003. szeptember 6. Módszertani segédanyag a Comenius klubok házigazdái számára Expanzói Humán tanácsadó Kézirat

125

7. Klubházigazdák Kézikönyve COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlsztési programigazgatóság Budapest; 2001 kézirat 8. Klubházigazdák képzése A moderáció elemei kézirat 9. A csoportvezetés elmélete és gyakorlata Munkafüzet Pedagógus – továbbképzési Módszertani és Információs Központ Közoktatási Minőségfejlesztési Programiroda 10. Dr. Spencer Kagan Kooperatív Tanulás Önhonet Kft.; Budapest 2001 11. Werner Metzig – Martin Schuster Tanuljunk meg tanulni! A tanulási stratégiák alkalmazásának módszerei 12. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról AKG kiadó Budapest 1995 13. Réthy Endréné: önismereti alapok Emberi ismeret 13 éveseknek Nemzetei Tankönyvkiadó Rt. 2002 113-125 14. A minőségirányítási rendszer bevezetésének és működtetésének módszerei Expanzió Humán tanácsadó kézirat 15. Segédanyag az ellenőrzési terv készítéséhez

126

Okker Pedagógia Szolgáltató Intézet kézirat Segédanyag 1.,2. 16. Expanzió Humán tanácsadó 17. Irányított önértékelés Módszertani segédanyag a COMENIUS 2000 program I. intézményi szintjéhez kézirat Kőszegi Mezőgazdasági és Szakközépiskola 18. Emlékezetfrissítő zsebmódszertár A folyamatos jobbítás és hatékony tervezés eszközei 32-40; 66-73; 105-114; Rész-Vétel Alapítvány, Budapest; 1999 19. A minőségirányításban használatos módszertanok jegyzete TαT Quality Engiaeering Kft.

127