Bevezetés A tantárgy alapvető célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet: → ember-gép-környezet rendszer → logisztika - változatokban való gondolkodás - problémaérzékenység, nyitottság
Az üzemszervezés: - üzemtani alapokra épülő ötletelés - problémafeltárás - veszteségelemzés - döntéselőkészítés Példák: - általános - közlekedési - műszaki - oktatási
Döntő az EMBER szerepe! A hazai munkaerő képzetlen, ill. nem megfelelően képzett → TANULÁS!!! Kitűnő diákolimpikonok – a tömeg (az átlag) tanulatlan (pl. nyelv), tájékozatlan (pl. politika) „Funkcionális analfabéták” a felsőoktatásban!!! - főiskolák - egyetemek
Szakirodalom - gyökerek, a tudomány születése, alapjai - „kis színesek” - külföldi szerzők művei - előszó a magyar kiadáshoz -- alkalmazási (keletkezési) körülmények -- adaptációs feladatok, nehézségek -- indoklások, magyarázatok, ajánlások
Irodalomjegyzék Jegyzetek: 1. Prezenszki, J.: Üzemszervezéstan, egyetemi jegyzet 70757 2. Kovács, P.: Üzemszervezés gyakorlatok, egyetemi jegyzet 71049 Könyvek: 1. Maynard, H. B.: Gazdasági mérnöki kézikönyv Műszaki Kiadó, Budapest, 1977.
2. Taylor, F. W.: Üzemvezetés. A tudományos vezetés alapjai Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983. 3. Miller, L. M.:
A munkahelyi viselkedés befolyásolása Mezőgazdasági Kiadó, 1982.
4. Schultz, T. W.: Beruházás az emberi tőkébe Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983.
5. Bálint, Erdősi, Nahlik : Csoportos szellemi alkotó technikák Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1984. 6. Morita Akio :
Made in Japan Árkádia Kiadó, Budapest, 1989.
7. Iacocca, l.:
Iacocca, egy menedzser élete Gondolat Kiadó, Budapest, 1988.
8. Prezenszki J. (szerk.): Logisztika I. (Bevezető fejezetek) BME Mérnöktovábbképző Intézet, 2004. 9. Prezenszki J. (szerk): Logisztika II. (Módszerek, eljárások) Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, 2002. 10. Chikán A.: Vállalatgazdaságtan AULA Kiadó, Budapest, 1998.
Összefoglalás Rendszerszemlélet Változatokban való gondolkodás Problémaérzékenység Az egyén szerepe, felelőssége Tanulás
A kurzus célja Konkrét számítások, módszerek megismerése, alkalmazás szintű elsajátítása: - adott probléma megoldására milyen módszerek állnak rendelkezésre - a módszerek alkalmazásának módja, lépései - a kapott eredmények értékelése - gyakorlati megvalósítás
A tantárgy fő fejezetei I. II. III.
IV. V. VI.
Az üzemszervezés alapjai, fogalmai A termelési (üzemi, közlekedési stb.) folyamatok rendszerszemléletű értelmezése A termelési rendszerek tervezéséhez és szervezéséhez szükséges folyamatjellemzők és meghatározásuk A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása A termelési rendszerek tervezésének alapjai Szervezésmódszertan
Az üzemszervezés alapjai, fogalmai Az üzemszervezés tárgya - a munka célja: anyagi és szellemi szükségletek kielégítésére alkalmas használati értékek (termékek, szolgáltatások) előállítása
- a munka: használati értékek előállítására irányuló célszerű tevékenység
- történelmi fejlődés → a munka társadalmivá vált → bonyolult rendszerek → termelési folyamatok (természeti- és munkafolyamatok) - az üzemszervezéstan általános feladata
Az üzemszervezés tárgya - az üzemszervezéstan módszere: a vállalatok tevékenységének szervezése, irányítása, valamint a termelés során szerzett tapasztalatok elemzése → bizonyítás → általános összefüggések, törvényszerűségek megállapítása Az üzemszervezési tevékenység során meg kell tervezni és szervezni: - a munkaerő létszámát és összetételét - a munkamódszert - az igénybe vehető anyagokat és energiákat - az igénybe vehető eszközöket és gépeket
Az üzemszervezéstan interdiszciplináris jellege -
műszaki tudományok munkatudományok, fiziológia, pszichológia közgazdaságtan, vállalati gazdaságtan rendszerelmélet szabályozáselmélet információelmélet logisztika marketing IT (információtechnika)
Az üzemszervezés feladata • Munkahelyszervezés: optimális munkafeltételek • Termelési folyamatszervezés: a munkaerő, a munkatárgy és a munkaeszköz optimális egyesítése • Megszervezés: új rendszer létrehozása • Átszervezés: meglévő rendszer átalakítása • Reengineering: radikális átszervezés (újraszervezés)
A termelési folyamat rendszerszemléletű értelmezése • Az iparvállalat általános rendszermodellje
• Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • termékéletciklus: az az időtartam, amíg a termék a piacon értékesíthető • a szükséglet életciklus-görbéje
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • a termékéletciklus alakulása, szakaszai
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A termékéletciklus csökkenő tendenciája • Az ellátás (beszerzés) → termelés (gyártás) → elosztás (értékesítés) kapcsolatrendszere, együttes átfutási ideje • Az együttes átfutási idő rövidítésének módjai - technikai fejlesztés - technológiai fejlesztés - korszerű szervezési módszerek alkalmazása • Az együttes átfutási idő rövidítésének területei - a termelési átfutási idő rövidítése - az ellátás-elosztás idejének rövidítése → logisztika
A logisztika értelmezése A raktározás és a logisztika kapcsolata Információáramlás
Ny er sany ag kiter melés
Ellátás
Termelés
Elosztás
Fogy asztók
P iac megsemmisítés
Hulladék feldolgozás Anyagáramlás A nyagáramlást kísér ő infor mációk
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A logisztika értelmezése • A logisztika alapelve, célja (6M elv) • A Just in Time (JIT) elv kiterjesztése - az ellátás - a termelés - az elosztás együttes területére • Új termelési filozófia: készletre gyártás helyett megrendelésre gyártás (Push-típusú gyártás helyett Pulltípusú gyártás)
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A megrendelésre való gyártás megvalósításának követelményei - a rendelési ciklusidő csökkentése - késztermék-készletek csökkentése - rugalmas, majd integrált gyártórendszerek • Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (CIM – Computer Integrated Manufacturing) • A gyártási mélység csökkenése → gyártani vagy venni? (Make or Buy?)
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A gyártási mélység csökkenése → gyártani vagy venni? (Make or Buy?)
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A saját gyártás előnyei: • költségcsökkentés • jobb ütemezés • nagyobb fokú rugalmasság • gyártási titkok megőrzése • egyszerűbb gyártmánystruktúra-váltás • nincs kiszolgáltatottság a beszállítókkal szemben • közvetlenül, áttételek nélkül érvényesíthetők az igények A saját gyártás hátrányai: • sokféle jó szakember kell • tőkeigényes • növekszik a szervezet • növekszik a járulékos létszám • nagy fejlesztő munkát igényel
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A rendelésre való gyártás követelményei az ellátási és az elosztási folyamatokban - az áruszállítás folyamatba integrálása (mozgó tárolás) - minimális készlettel működő folyamatok
• Számítógéppel integrált logisztikai rendszer (CIL- Computer Integrated Logistics)
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A CIM követelményei a szállítórendszerrel kapcsolatban - pontosság - megbízhatóság - rugalmasság - szükség szerint speciális járművek alkalmazása - sajátos rakományhordozók alkalmazása - korszerű rakodástechnikai megoldások • Számítógéppel integrált rugalmas szállítórendszer (CITComputer Integrated Transportation) • CIM – CIL – CIT kapcsolat
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata Összegzés: • az üzemszervezés és a logisztika azonos célkitűzéseket fogalmaz meg: az üzemszervezés a termelés és a szolgáltatások területein, a logisztika a termelést megelőző és követő területeken • a logisztika foglalkozik az újrahasznosítással és a hulladékok megsemmisítésével is • a logisztikai szemléletmód elemei (pillérei) - rendszerszemlélet - teljes költség szemlélet - közös adatbázis alkalmazása - partner szemlélet (együttműködés!)
A szervezéstudomány nagy egyéniségei • Frederick W. (Winslow) Taylor (1856-1915) gépészmérnök (estin végzett!) - a munka megszervezését és irányítását tudományos alapokra kell helyezni, - megfigyeléseken, méréseken alapuló vizsgálatok → folyamatok felbontása (a képzetlen munkaerő miatt is szükséges volt!) ↓ szalagszerű munka →Ford, Galambos, Chaplin ↓ Modern idők
- híres tanulmányai: -- lapátolás: különböző alakú és méretű lapátok → szívlapát! -- vasérc rakodás: a munka tervszerűvé és ésszerűvé tétele, - szoros normák, de minden segítséget megad: készülékek, segédeszközök, jótanácsok; - Maunsel White-tal feltalálja a gyorsacélt, - Lenin első levele (Taylornak): a taylorizmus a kizsákmányolás tudományos módszere,
- Lenin második levele (SZKP KB-nak): a taylorizmusból vegyük át azt, ami tudomány!
- munkaerő el- és visszaáramlás, - tudományos vezetés: kidolgozza a funkcionális szervezeti sémát. Taylort a szervezés-vezetés tudomány atyjának, megteremtőjének tekintjük. A könyveiben leírt alapelvek később „Taylorizmus” néven váltak ismertté.
A szervezéstudomány nagy egyéniségei A legfontosabb öt alapelv: • minden munkafolyamatot a legapróbb részletekig meg kell tervezni; • a feladat elvégzésére ki kell választani a legalkalmasabb embereket; • a dolgozókat megfelelően ki kell képezni az adott feladat elvégzésére; • a dolgozóknak munkavégzésük során minden segítséget meg kell adni a felmerült problémák megoldásában; • a vezetők elsődleges feladata a munkatársak támogatása, hogy munkájukat sikeresen végezhessék.
A szervezéstudomány nagy egyéniségei Taylor híres „ars poétikája”: „A munkairányító fő feladata a munkáltató jólétének a munkavállaló jóléte által való biztosítása.”
A szervezéstudomány nagy egyéniségei • Henry L. Gantt mérnök, Taylor munkatársa - sokkal inkább emberközpontú, mint Taylor, - Gantt diagram: folyamatok időbeli lefutását ábrázolja.
• Frank és Lillien Gilberth Gantt barátai és munkatársai, Taylort is ismerték, lényegében Taylor tanítványoknak és követőknek tekinthetők. - a mozdulattanulmányozás megalkotói, - a dolgozó számára legkényelmesebb, legkevésbé fárasztó módszert kell megtalálni, - mozgófilm alkalmazása a mozdulattanulmányozáshoz. • H. B. Maynard - az 1940-es években Gilbreth-ék nyomdokait követve 10 000-es nagyságrendben végeztek mozdulatelemzéses vizsgálatokat mozgófilmmel. (Westinghouse óragyár sajtoló üzemében).
- 1948-ban publikálta az eredményeket → MTM eljárás.
A szervezéstudomány nagy egyéniségei Henri Fayol (1841-1925) Megfigyelte, hogy a vezetés kivételével minden más munkára már kora ifjúkoruktól felkészítik az embereket a különböző formájú és szintű oktatás útján. Fayol meglátásában vezetni nem más, mint tervezni, szervezni, rendelkezni, koordinálni és ellenőrizni.
A szervezéstudomány nagy egyéniségei Henry Ford (1863-1947) Sikerének titka a tömegtermelés módszerében és a magas bérekben rejlett. Az egyik alapelve az volt, hogy a lehető legmagasabb béreket fizette és ebben igazi reformernek számított. Nevéhez 161 amerikai szabadalom fűződött.
A szervezéstudomány nagy egyéniségei George Elton Mayo (1880-1949) • Az újonnan tanult szociológiai elméleteket a kor más vezetéselméleti tanulmányaira kezdte el alkalmazni • Ezért tekintik manapság az „Emberi kapcsolatok” szellemi atyjának dr. George Elton Mayot
A folyamatjellemzők meghatározása A folyamatjellemzők (és egyben rendszerjellemzők) a folyamat (rendszer) megismerése, tervezése, ellenőrzése céljára megfelelően megválasztott, számszerűen is megadható mérőszámok. A legismertebb folyamatjellemzők a különböző normák. A sokféle norma közül az idő-és teljesítménynormával, valamint az anyagnormákkal foglalkozunk.
A folyamatjellemzők meghatározása Az időnorma - t (óra/db) - az az emberi munka, vagy gépi idő felhasználás, amely valamely feladat tartós végrehajtásához meghatározott szervezési és műszaki feltételek mellett - szükséges. A teljesítménynorma - n (db/óra) - az a termékmennyiség, amely - meghatározott szervezési és műszaki feltételek mellett időegység alatt előállítható.
A folyamatjellemzők meghatározása A definícióból kiolvasható, hogy az idő- és a teljesítménynorma egymás reciprokai: 1 n= t A fenti módon definiált normák az ún. haladó átlag normák, ami azt jelenti, hogy az időnorma értéke csökkenő tendenciát mutat.
A folyamatjellemzők meghatározása Az időnorma haladó jellegének bemutatása
A folyamatjellemzők meghatározása Anyagnormák - anyagfelhasználási norma (késztermék + technológiai veszteség+hulladék) - anyagszükségleti norma (a felhasználási norma szállítási-tárolási veszteséggel, és a selejtszázalékkal növelt értéke) Anyagszükségleti együttható a késztermékben lévő anyagmennyiség és a felhasználási norma hányadosa, százalékban kifejezve
A folyamatjellemzők meghatározása A folyamatjellemzők meghatározásának módszereit két fő csoportra oszthatjuk • globális módszerek • szabatos módszerek A globális módszerek közül az alábbiakat említjük: • becslő vagy tapasztalati eljárás • összehasonlító módszer • statisztikai elemzés
A folyamatjellemzők meghatározása A szabatos módszerek közül az alábbiakat említjük: • megfigyeléseken, méréseken alapuló eljárások • adattáblázatokat használó módszerek • műszaki számítás • kiszabási módszer
A folyamatjellemzők meghatározása Statisztikai jellemzők Munkanapfelvétel - előfordulási arány - abszolút hiba - relatív pontosság - érvényességi határok
Időmérés - átlag - relatív hiba - szórás - érvényességi h
Mozdulatelemzés • A nagyszámú megfigyelés-mérés-elemzés egyik eredménye: bizonyos körülmények között az elemi emberi tevékenységek azonos idő alatt végezhetők el. • Legaprólékosabb folyamatfelbontás: mozdulatokig. • A konstans időértékek táblázatokba foglalhatók → segédlet a vizsgálatokhoz. Nem kell mérni, mivel a számértékek megvannak! • A tervezés fázisában is használható módszer, sőt !! (A megfigyeléses módszerek csak már működő folyamatok esetében használhatók!).
• A mozdulatelemzés a szabatos módszerek csoportjába tartozik, a táblázatokat felhasználó módszerek közé. • A Gilbreth hp. foglalkozott a mozdulattanulmányozással először. • Első klasszikus példa: falazás, 12 mozdulatról 5-re csökkentették. Ehhez készülékek (pódiumok, állványok, segédeszközök stb.) kellenek. • Gilbreth-ék használtak először mozgófilmet. Nagy jelentőségű technikai alkalmazás! • Hazai adaptáció:1974-ben 3M-módszer: - Mozdulatelemzéses - Munkatanulmányozás és - Munkakialakítás
• A mozdulatelemzés célja: felismerni és kiszűrni az emberi tevékenységekből a felesleges, fárasztó, hosszú és rossz mozdulatokat. Ezek helyett egy kényelmes mozdulatsor kialakítása. • Példák: - sport - autó - szerelés-előkészítő raktár (körforgó ember), - szerelőszalag, - reluxás: kifejezetten balkezes szerelőt keres! - íves zongorabillentyű-sor, - 100 csavar-100 anya.
• Alkalmazási példák, hazai tapasztalatok: - alkalmazási terület: ahol az emberi (elsősorban kézi) munkavégzés dominál (szerelés, konfekció-ipar, műszeripar stb.) - 20-40 %-os termelékenység növekedés (nálunk a fele) - fokozatos bevezetés, telj. növekedés csak egy bizonyos betanulási időszak után! - nagy hazai fiaskók, majd jó kezdeményezések: elsősorban a fiatalokat kell megtanítani jól dolgozni, a beidegződött mozdulatokon nehéz változtatni - kitűnő eredmények: pl. Bakony Művek szerelősorai (Zsiguli /Lada/ műszerfal)
Az MTM (módszer-idő-mérés) módszer jellemzői • • • •
19 alapmozdulat: 9 kéz + 8 törzs és láb + 2 szem A mozdulatok időszükségletét az időállandók fejezik ki. Abszolút időállandó: mindig azonos értékű Relatív időállandó: a mozdulathossztól (vagy valami mástól) függ.
• A táblázatban az ún. normál idő (veszteségmentes) szerepel: ∆t0 • A tényleges idővel számolunk: ∆t = ∆t0(1+psz+pk); psz= 15 %, pk= 20 %
• Dimenzió: 1 TMU = 0,036 mp = 0,00001 óra (kerekített érték!) (1/16 mp = 0,00001735 óra egy filmkocka lefutási ideje) • Esettanulmány: az Üzemszervezés j. című elektronikus tananyagban
A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása • Az időalapok viszonyítási, vetítési időszakok, amelyek alatt a számítások érvényesek. • Az időalapok meghatározása Az időalapok csoportosítása: - naptári időalap, - hasznos időalap, - munkarendszerinti időalap, - produktív időalap. • Az időalapok a termelő berendezésekre vonatkoznak
Időalapok • A naptári időalap számítása A naptári időalap (TN) valamely időszak naptári napjainak, óráinak, perceinek teljes mennyiségét jelenti. Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges: TN= 24 . nn .kh (gépóra) ahol nn - a naptári napok száma, kh - a homogén gépcsoportba tartozó (egymással gazdaságosan helyettesíthető) gépek száma.
Időalapok • A hasznos időalap számítása A hasznos időalap (TH) a naptári időalapnak az a része (percekben, órákban, napokban stb. kifejezve), amely alatt a termelő berendezés a gazdaságosan megengedhető, maximális terheléssel üzemeltethető. Számítása az alábbi összefüggés segítségével történhet: TH = TN - TJ (gépóra) ahol TJ - a legjobb (élenjáró) módszerek segítségével végzett javítási, karbantartási tevékenységek, valamint biztonsági vizsgálatok időszükséglete, folytonos üzem esetén.
Időalapok • A legjobb (élenjáró) módszerek értelmezése - a legjobb anyag - a legjobb szerszám - a legjobb munkaerő - a legjobb módszer (technológia) - a legjobb szervezés alkalmazása. Relatív fogalom, adott környezetre, adott folyamatra vonatkozik.
Időalapok • A munkarendszerinti időalap számítása A munkarendszerinti időalap (TMR) a naptári időalapnak az a része, amely alatt a termelő berendezésnek - az elfogadott munkarend értelmében - dolgoznia kell. Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges: TMR= TN- TÖK (gépóra) ahol TÖK - az összes kieső műszak ideje.
Időalapok
• A produktív időalap számítása A produktív időalap (TP) a munkarendszerinti időalapnak az a része, amely alatt a termelő berendezés ténylegesen termel. Számítása az alábbi összefüggéssel történhet: TP = T MR - TV
(gépóra)
ahol TV - a munkarenden belüli veszteségidők.
Időalapok • Az időalapok egymás közti relációi • Tipikus relációk TN > TH > TMR > TP • Lehetséges relációk TN > TH ≥ TMR ≥ TP
Időalapok 1.
példa.: Megállapítandó a hasznos időalap egy évre vonatkoztatva, ha a karbantartás élenjáró óraszáma 315 óra/év műszakonként, és a szükséges biztonsági vizsgálatok egy műszakra eső ideje 52 óra/év (élenjáró módszerekkel végezve). TH = TN-TJ TN = 365*24 = 8760 óra/év TJ = 3*(315+52) = 3*367 = 1101 óra/év TH = TN-TJ = 8760-1101 = 7659 óra/év
Időalapok
2. példa.: Megállapítandó a munkarendszerinti időalap egy évre, ha az üzem egy műszakban dolgozik, és az évi munkaszüneti napok száma 58. TMR= TN-TÖK= 365*24- {58*24+(365-58)*16} = 2456 óra/év Egyszerűbb a számítás, ha közvetlenül a munkára fordított időt határozzuk meg: TMR= (365-58)*8 = 307*8 = 2456 óra/év
Időalapok
• Hogyan változik a munkarendszerinti időalap, ha áttérünk kétműszakos termelésre? TMR= (365-58)*2*8 = 2*2456 = 4912 óra/év Egyforma (azonos) műszakokkal számolunk!!! Mennyi lesz a munkarendszerinti időalap három műszakos (folytonos) termelés esetén? Folytonos termelés esetén nincsenek munkaszüneti napok. Az évi naptári napok nem szorozhatók be 3*8cal, mert az a naptári időalapot adná.
Időalapok A definíció szerinti képlettel TMR= TN-TÖK , de TÖK= 0 Mivel az általunk vizsgált technológiákban mindig szükség van javításra-karbantartásra, az ehhez szükséges időt (TJ) le kell vonni a naptári időalapból: TMR = TN-TJ = TH vagyis folytonos üzem esetén a munkarendszerinti időalap megegyezik a hasznossal!
A termelési kapacitás fogalma és számítása • A termelési kapacitás meghatározása A termelési kapacitás (N) valamely adott termelő berendezés teljesítőképességének felső határa a gazdaságosan megengedhető max. terhelés és a termelő munka élenjáró szervezése mellett. Számítási képlete:
TH (db) N = TH ⋅ nk = tk ahol nk - a kapacitás teljesítménynorma, tk - a kapacitás időnorma.
A termelési kapacitás fogalma és számítása • A kapacitás normák meghatározása • A kapacitás normák és a haladó átlag normák közti összefüggés:
t ⋅100 tk = ps %
(óra/db),
n ⋅ ps % nk = 100
(db/óra)
ahol t és n - a haladó átlag normák, ps% - a legjobb dolgozók teljesítmény %-a.
A termelési kapacitás fogalma és számítása 3. példa.: Meghatározandó egy termelő berendezés hasznos és produktív időalapja, ha a bázisidőszak hossza 30 nap, a munkaszüneti napok száma 4, a termelés kétműszakos, a TMK időszükséglete 3 óra/műszak (az élenjárók teljesítési % - a 150 %). A munkarenden belüli veszteség 10 perc/munkaóra. TN = 30*24 = 720 gépóra TH = TN-TJ A TJ a TMK-időt tartalmazza élenjáró munkavégzés és folytonos üzem (3 műszak) esetén. Lényegében a TMK-sok kapacitás időnormáját kell kiszámítani:
t
TMK k
t ⋅100 3 ⋅100 = = = 2 (óra/műszak) ps 150
A termelési kapacitás fogalma és számítása Így TJ = 2*3*30 = 180 óra A hasznos időalap: TH = 720 -180 = 540 óra A munkarendszerinti időalap: TMR = (30 - 4)*2*8 = 26*16 = 416 óra A produktív időalap: TP = TMR - TV = 416 - 416*1/6 = 416*5/6 = 346,67 óra
A termelési kapacitás fogalma és számítása • Kapacitás számítás több termékfajta gyártása esetén Számításainkban csak a feltételezett termékek módszerét használjuk! 4. példa: Kiszámítandó a kapacitás feltételezett termékben és konkrét termékben!
Termék Mennyiség Mennyiségi arány A 60000 db 60 % B 40000 db 40 % 100000 db 100 %
Kapacitás norma Súlyozott kap. nor. 3 óra/db 0,6*3 = 1,8 2 óra/db 0,4*2 = 0,8 2,6 óra/db felt.ter.
A termelési kapacitás fogalma és számítása A hasznos időalap TH = 2080 óra
TH 2080 N= , = = 800 db feltételezett termék tk 2,6
A gyártható A termékek száma: NA = 800*0,6 = 480 db A gyártható B - " : NB = 800*0,4 = 320 db
A termelési kapacitás kihasználása • A kapacitás kihasználás meghatározása A kapacitás kihasználás (Nkh) egy adott időszak termelésének kifejezője, a ténylegesen előállított termékmennyiséget adja meg.
N kh
TP = TP ⋅ n = t
(db)
ahol n – a haladó átlag teljesítménynorma t – a haladó átlag időnorma
A termelési kapacitás kihasználása • A kapacitás kihasználás számítása több termékfajta gyártása esetén 5. példa: Kiszámítandó a kapacitás kihasználás feltételezett termékben és konkrét termékben! Termék Mennyiség Mennyiségi arány A 60000 db 60 % B 40000 db 40 % 100000 db 100 %
Hal. átlag norma
Súly. hal. átl. nor.
4 óra/db 3 óra/db
0,6*4 = 2,4 0,4*3 = 1,2 3,6 óra/db felt.ter.
A termelési kapacitás kihasználása A produktív időalap TP= 720 óra
N kh
TP 720 = , = = 200 t 3,6
db feltételezett termék
A gyártható A termékek száma: NkhA= 200*0,6 = 120 db A gyártható B - " : NkhB= 200*0,4 = 80 db
A kapacitás kihasználás indexe • A kapacitás kihasználás indexe (ηk) egy adott időszak kapacitás kihasználásának és kapacitásának hányadosa.
N kh ηk = ⋅100 N
(%)
A kapacitás kihasználás indexe •
A kapacitás kihasználási index számítása többfajta terméket előállító munkahelyen, illetve üzemben:
- feltételezett termékek módszerével - a kihasználási időérték segítségével A kihasználási időérték (Tk) az az időtartam, amely alatt a ténylegesen megtermelt termékmennyiséget (Nkh) a legjobb módszerek és feltételek mellett lehet előállítani.
Tk = N kh ⋅ t k
(óra)
A kapacitás kihasználás indexe A kihasználási index
N kh N kh ⋅ t k Tk ηk = = = N N ⋅ tk TH Többféle termék előállítása esetén a kihasználási időérték
Tk = Nkh1 ⋅ tk1 + Nkh2 ⋅ tk 2 + ....+ Nkhn ⋅ tkn
A kapacitás kihasználás indexe • 6. példa.: Kiszámítandó a kapacitás kihasználási index kétfajta termékre! (A korábbi példák adatait vesszük figyelembe!) Kétféle módszerrel dolgozunk: - feltételezett termékek módszere, - kihasználási időérték felhasználása. Feltételezett termékes számításaink korábbi adatai, ill. eredményei: TH = 2080 óra, tkA = 3 óra/db, tkB= 2 óra/db, NkhA = 120 db, NkhB = 80 db, N = 800 db, Nkh = 200 db
A kapacitás kihasználás indexe • A kihasználási index feltételezett termékkel
N kh 200 ηk = ⋅ 100 = ⋅ 100 = 25 % N 800 • A kihasználási index a kihasználási időértékkel
Tk = N ⋅ t + N ⋅ t = 120 ⋅ 3 + 80 ⋅ 2 = 520 óra A kh
A k
B kh
B k
Tk 520 ηk = ⋅ 100 = ⋅ 100 = 25 % TH 2080
A kapacitás kihasználás indexe •
Az üzem kapacitás kihasználási indexének számítása - A termelési kapacitást meghatározó alapvető termelési keresztmetszet (Na) értelmezése - A kihasználást meghatározó elháríthatatlan szűk keresztmetszet (Nkhsz) értelmezése - A kihasználási index (ηkü) számítása
η
ü k
N = N
sz kh a
⋅ 100
(%)
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • A nyílt tartalékok értelmezése • A rejtett tartalékok értelmezése
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • A nyílt tartalékok nagyságának számítása A nyílt tartalék termékegységben kifejezve (NT): NT = N - Nkh (db) A nyílt tartalék időben kifejezve (TT): TT = (N - Nkh)tk= TH(1 - ηk) (óra) • A nyílt tartalékok termelésbe vonása: - a produktív időalap növelésével (extenzív módszerek) - a teljesítménynorma növelésével (intenzív módszerek)
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • extenzív módszerek: - a meddőidők csökkentése, - a munkaidő növelése (nyújtott műszak, túlóra), - a nem felhasznált műszakok termelésbe állítása, - az eddig nem használt (tartalék) berendezések üzembe állítása, - a szűk keresztmetszetek kiküszöbölése, - a bő keresztmetszetek jobb kihasználása.
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • intenzív módszerek: - a termelő munka ésszerűsítése, - a legjobb munkamódszerek általános alkalmazása, - a szellemi munka fokozott bevonása. • A termelési kapacitás kihasználhatóságának tervezése: - a kapacitás kihasználhatóság tervezésének feladata - a tervidőszak kapacitás kihasználásának meghatározása
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • A tervezhető kihasználás (NTkh) a kapacitás és a kihasználás általános összefüggése alapján az alábbi képlettel számítható:
N T = ηT ⋅ N T kh k ahol ηTk - a tervidőszak kapacitás kihasználási indexe, NT - a tervidőszak kapacitása.
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • Adott kapacitás kihasználásának növelése a nyílt tartalékok bevonásával • A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (1): - csak a munkára fordított idő (produktív időalap) nő:
TPT 〉TPB nT = n B nkT = nkB THT = THB NT = N B
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (2): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás)
N
T, kh
T P B
T = T ⋅n = t T P
B
ha TPT ismert
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (3): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás)
N
T, kh
=η
T k
,
⋅N
B
ha TPT nem ismert
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (4): - A tervidőszak kihasználási indexe
η
T k
,
T = T
T MR B MR
⋅η
B k
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei Ez a k ép most nem jeleníthető meg.
• A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (1): - csak a haladó átlag teljesítmény norma nő (az időnorma csökken!)
nT 〉 n B TPT = TPB nkT = nkB THT = THB NT = N B
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (2): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás)
N
T ,, kh
T = T ⋅n = t B P
T
B P T
ha nT egyetlen összetevőből áll
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (3): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás)
N
T ,, kh
=η
T ,, k
⋅N
B
ha az intenzív tényező (nT) több összetevőből áll
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei Ez a k ép most nem jeleníthető meg.
• A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (4): - A tervidőszak kihasználási indexe
η ahol
T k
,,
T HT B = T ⋅η k T TH − TM
B n T T T TM = ∑ Tm = ∑ TH 1 − T n
a megtakarítási idő
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (5): - Az intenzív tényező átalakítása
THT = T T TH − TM
THT 1 nT t B = = B = T B B n n t n T T TH − TH 1 − T 1 − 1 + T n n
ha az intenzitás növelést csupán az időnorma csökkentése eredményezte!
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzői (1): - a munkára fordított idő (produktív időalap) és a haladó átlag teljesítmény norma egyaránt nő
TPT 〉TPB nT 〉 n B THT = THB nkT = nkB NT = N B
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzői (2): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) T P T
T N = T ⋅n = t T kh
T P
T
ha a TPT ismert, és az nT egyetlen összetevőből áll!
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzői (3): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás)
N =η ⋅ N T kh
T k
B
ha a TPT nem ismert, és/vagy az nT több összetevőből áll!
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei • Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzői (4): - A tervidőszak kihasználási indexe
T MR B MR
T η = T T k
B
t B ⋅ T ⋅η k t
A termelési rendszerek tervezésének alapjai • A termelési rendszerek fogalma A munkahelyek térbeli elrendezésének alapelvei: -- technológiai csoportosítású munkahelyek, -- termék (tárgyi) csoportosítású munkahelyek. -
A termelési rendszerek hagyományos csoportosítása: -- műhely-rendszerű termelési rendszer, -- csoportos rendszerű termelési rendszer, -- folyamatos rendszerű termelési rendszer.
A műhely-rendszerű termelés jellemzői • Általános jellemzés -
A műhely-rendszerű termelés előnyei: -- a géppark jól áttekinthető, tagolható -- a technológiai ellenőrzés jól megoldható -- a gépek egyenletes terhelése operatív beavatkozásokkal biztosítható -- a termelési terület jól kihasználható -- a profil változására kevésbé érzékeny.
A műhely-rendszerű termelés jellemzői • Általános jellemzés A műhely-rendszerű termelés hátrányai: -- nagyok az anyagmozgatási távolságok, ezért hosszú az átfutási idő -- magas a termékegységre jutó önköltség -- a felelősség nehezen állapítható meg -- nagy az előkészületi és a befejezési idő -- a termék készenléti fokának megállapítása körülményes. • A műhely-rendszerű termelés alkalmazási körülményei
A csoportos rendszerű termelés jellemzői • Általános jellemzés • A csoportos termelési rendszer megszervezése: azonos, vagy hasonló technológiával készülő alkatrészek csoportokba sorolása az egyes alkatrész-csoportok legyártásához szükséges gépek csoportokba sorolása az egyes gépcsoportok térbeli összevonása, elrendezése az alapvető mutatószámok meghatározása.
A csoportos rendszerű termelés jellemzői • A csoportos rendszerű termelés tipikus gépelrendezési változatai -
bázisműveletes gépkör homogén gépcsoportok szerinti elrendezés kör kerület mentén való elrendezés soros elrendezés.
A csoportos rendszerű termelés jellemzői Alapanyagok A
B
C
A
D D
A
D
A A
Kész alkatrészek
B
E
B
E
E F
G
C
F
C A
a/ 3
4 F
E
2 4
I. késztermék
D
1
2
F
C
Kiszolgáló terület
A B
E
D
5
F
b/ B .... munkahelyek
A
II.késztermék
Alapanyag I.termék II.termék
F
. . . munkahelyek, gépek
B
C
3 B
A
G
B A
1
2
. . . munkahelyek, gépek . . . műveletek c/
H
1 A
B . . . munkahelyek, gépek d/
A csoportos rendszerű termelés jellemzői • A csoportos rendszerű termelés alapvető mutatószámai: a csoportba sorolt gépek átlagos terhelési mutatója (ηt): n η
t
=
∑
ti
i =1 n
∑
i =1
T
Hi
ahol ti : a csoportba sorolt i-edik gép terhelése (óra/év) THi : az i-edik gép hasznos időalapja (óra/év) n : a csoportba sorolt gépek száma
A csoportos rendszerű termelés jellemzői • A csoportos rendszerű termelés alapvető mutatószámai: a csoport zártsága -- a termék szempontjából számított zártsági fok (zt): t − ∑ t ki ∑ zt = ∑t
⋅ 100
(%)
ahol ∑t : a csoportba sorolt alkatrészek összes műveleti ideje ∑tki : a kilépő műveletek összes ideje
A csoportos rendszerű termelés jellemzői • A csoportos rendszerű termelés alapvető mutatószámai:
-
a csoport zártsága -- a termelő berendezés szempontjából számított zártsági fok (zb): t − ∑ t ki ∑ zb = ⋅100 ∑ t − ∑ t ki + ∑ t be
(%)
ahol ∑tbe: a belépő műveletek összes ideje
A csoportos rendszerű termelés jellemzői -
A csoportos rendszerű termelés előnyei: -- a termék előállításában résztvevő valamennyi munkahely egymáshoz közel helyezhető el, így a szállítási utak rövidek -- a termelés irányítása egyszerűbb, a készültségi fok könnyen megállapítható -- mód nyílik jelentős mértékű szerszámozásra és készülékezésre -- specializáltabb munkahelyek, magasabb termelékenység -- a felelősség egyértelműen megállapítható.
A csoportos rendszerű termelés jellemzői -
A csoportos rendszerű termelés hátrányai: -- érzékeny a profil és a konstrukciós változásra -- a csoportba vont gépek jó kihasználása nem mindig biztosítható.
-
A csoportos rendszerű termelés alkalmazási területei: -- közepes és nagysorozat gyártás
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői • Általános jellemzés • A folyamatos rendszerű termelés kialakításának feltételei: - a termelési feladat hosszú időtávra való ismerete - a termelési eljárások, a termékek és alkatrészek messzemenő szabványosítása és tipizálása - a termelés pontos, minden részletében átgondolt technikai előkészítése - szigorú technológiai és munkafegyelem - magas színvonalú normázás - operatív naptári tervezés - a kisegítő és kiszolgáló folyamatok zavartalan működése
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői • Az ütemidő, mint a folyamatos rendszerű termelés legfontosabb időjellemzője - a munkahely ütem értelmezése: tm = t + tv
ahol t: az adott munkahelyen a műveleti idő tv: várakozási idő
- a vonal vagy kibocsátási ütem értelmezése: I0 =
TP N kh
ahol Nkh a Tp idő alatt előállítandó termékek száma
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői • A kötött ütemű (szinkronizált) folyamatos termelés lényege: az egyes munkahelyek egy termék okozta foglaltsági ideje megközelítően egyenlő, vagy egész számú többszöröse a legkisebb műveleti időnek
• A kötetlen ütemű folyamatos termelés lényege: a különböző munkaütemű munkahelyek között átmenetileg befejezetlen (műveletközi) készletek halmozódnak fel
• A kényszerütemű folyamatos termelés lényege: az ütemet valamilyen folyamatos működésű anyagmozgató gép biztosítja
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (1) Egy fogaskerék gyártó üzemrészben a műszakonként előállított termékmennyiség: Nkh = 100 db. A produktív időalap: Tp = 420 min. A munkahelyenkénti időnormák a következők: Munkahelyek A B C D E
Daraboló Eszterga Fúró Maró Véső
Időnorma (min/db) Gépi idő (tg) Kézi idő (tk) 1,8 0,5 16,3 5,8 6,1 1,6 3,4 0,9 21,6 7,2
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői
Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (2) • Meghatározandó: - a megmunkáló gépek száma munkahelyenként; - az átlagos kibocsátási ütem; - a munkahelyek terhelési diagramja; - a szűk keresztmetszeteken szükséges teljesítési százalék; - a bő keresztmetszetek fel nem használt időalapja.
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására
(3) A termelési feladat elvégzéséhez szükséges produktív időalap valamennyi keresztmetszet esetében: T p, = N kh ⋅ t (min) ahol Nkh - a műszakonként előállítandó mennyiség, feladatunkban 100 db; t
- a műveleti idő,
t = tg + tk
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (4) A keresztmetszetenként üzemeltetendő termelőberendezések száma (n): n =
T p, Tp
ahol Tp = 420 min. A kapott értéket egész számra kerekítjük. Egy gép terhelése (t') a műveleti idő és a munkahelyen dolgozó gépek számának hányadosaként számítható.
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (5) Munka- Időnorma Szükséges helyek t = tg + tk produktív idő (min) A 2,3 230 B 22,1 2210 C 7,7 770 D 4,3 430 E 28,80 2880
Rendelkezésre álló produktív időalap (min) 420 420 420 420 420
Gépek száma
Egy gép terhelése
0,54 5,26 1,83 1,02 6,8
(min/db) 2,3 4,42 3,85 4,3 4,11
1 5 2 1 7
Az átlagos kibocsátási ütem: Tp 420 I= = = 4 ,2 N kh 100
min/db
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (6) A munkahelyek terhelése (min/gép) 5,00 4,50
Terhelések
4,00 3,50 3,00
t'k (min)
2,50
t'g (min)
2,00
I (min/db)
1,50 1,00 0,50 0,00 A
B
B
B
B
B
C
C
D
E
Munkahelyek
E
E
E
E
E
E
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (7) A szűk keresztmetszetek teljesítési százalékának számítása: • B keresztmetszet: a gépenkénti terhelés: t' = 4,42 min/gép a kézi idő: tk = 5,8/5=1,16 min/gép a terhelés és a vonalütem különbsége: ∆t = t' - I = 4,42 - 4,2 = 0,22 min a kézi idő tervezett értéke:
tT , − 022 , = 094 , min/gép k = 116
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (8) a szükséges teljesítmény százalék: t 116 , x B = k ⋅ 100 = ⋅ 100 = 123,4% 0,94 tT k
Tehát a B keresztmetszet gépein a szükséges túlteljesítés 23,4 %.
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (9) • D keresztmetszet: t' = 4,3 min/gép tk = 0,9 min/gép ∆t = 4,3 - 4,2 = 0,1 min min/gép = 0 , 9 − 01 , = 0 , 8 tT k
0 ,9 xD = ⋅ 100 = 112 ,5% 0,8 Tehát a D keresztmetszet gépén 12,5 %-os túlteljesítésre van szükség.
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (10) A bő keresztmetszetek fel nem használt időalapjának számítása: A bő keresztmetszetek az A, a C és az E munkahelyek. • A keresztmetszet: a szükséges produktív időalap: Tp, = 230 min a gépcsoportban lévő gépek száma: n = 1 gép a fel nem használt időalap: Tp, ∆Tp = Tp − = 420 − 230 = 190 min/gép n
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői • C keresztmetszet: Tp, = 770 min n = 2 gép ∆Tp = 420 −
770 = 420 − 385 = 35 min/gép 2
• E keresztmetszet: Tp, = 2880 min n = 7 gép ∆Tp = 420 −
2880 = 420 − 411,43 = 8,57 7
min/gép
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői - A folyamatos rendszerű termelés előnyei: -- csökken a termelési terület -- a folyamat jól áttekinthető -- csökken az egy termékre eső önköltség -- csökken a selejt mennyisége -- csökken a termékátfutási idő -- a termelés programozása, irányítása és ellenőrzése könnyen megoldható -- könnyen automatizálható
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői - A folyamatos rendszerű termelés hátrányai: -- a más termékre való átállás nehézkes és költséges -- a gyártandó termékmennyiség ingadozása gondokat okoz -- rendkívül érzékeny a zavarokra -- beruházási igénye nagy - A folyamatos rendszerű termelés alkalmazási területei: -- nagysorozat- és tömeggyártás
Integrált, rugalmas gyártórendszerek • Az integrált (rugalmas) gyártórendszerek értelmezése - az integráltság fogalma: -- a technológiai (gyártási) folyamat -- a kiszolgálási (anyagmozgatási) folyamat -- a tárolási folyamat -- a vezérlési folyamat, valamint -- az ellenőrzési folyamat összevonása. - a rugalmasság fogalma: -- sokféle munkadarabon, sokféle művelet elvégezhető -- gyors átállások
Integrált, rugalmas gyártórendszerek • Az integrált (rugalmas) gyártórendszerek kialakulásának okai: - növekvő igény a változatos, sokféle egyedi termékek iránt - a termékéletciklus lerövidülése - a rugalmatlan tömegtermeléssel kapcsolatos mennyiségi igények csökkenése - törekvés a termelési folyamatok automatizáltsági szintjének növelésére - törekvés a termelési átfutási időn belül egyre növekvő arányt képviselő anyagmozgatási és várakozási idők csökkentésére - a készletek csökkentésének igénye.
Integrált, rugalmas gyártórendszerek • A gyártási eljárások fejlődési irányai Kézi kiszolgálású szerszámgépek
Rugalmas automaták
Rugalmasság
"Merev" automaták
Termelékenység
Fejlődési irány Kissorozat-gyártás
Középsorozatgyártás
Nagysorozat-gyártás
Integrált, rugalmas gyártórendszerek • Az integrált, rugalmas gyártórendszerek kiépítési fokozatai: - egymástól független NC (Numerical control) gépek alkalmazása -- kézi kiszolgálással -- automatikus munkadarab cserével - rugalmas gyártó cellák - rugalmas gyártó hálózatok - rugalmas gyártó vonalak
Integrált, rugalmas gyártórendszerek • Rugalmas gyártó cellák SZT1
MK1 IR
ELL
MK2
R
SZG1 ELL SZG2
Integrált, rugalmas gyártórendszerek • Rugalmas gyártó hálózatok R FG
MK 1 SZT
MK n
Integrált, rugalmas gyártórendszerek • Rugalmas gyártó vonalak MK1 P SZG
MKn
Integrált, rugalmas gyártórendszerek A gyártás rugalmasságának és kapacitásának összefüggése
A termelő berendezések térbeli elrendezése Döntően befolyásolja a gyártási folyamat során megteendő anyagmozgatási utak hosszát, ezzel együtt az anyagmozgatás munka- és időigényét, ami végső soron a termelési átfutási időt is befolyásolja. Az elrendezés tervezés folyamata három fő fázisra osztható: • a térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása • az elvi elrendezés tervezése (előzetes tervezés) • a végleges elrendezés elkészítése (rendszerterv)
A termelő berendezések térbeli elrendezése A térbeli elrendezés folyamata
A termelő berendezések térbeli elrendezése Választható gépfelállítási típusesetek: • egyedi • vonalas • csoportos • műhelyszerű Közelítő, vagy optimális elvi megoldás az objektumok (gépek, munkahelyek) elrendezésére: • lineáris elrendezés tervezés • kvadratikus elrendezés tervezés
A termelő berendezések térbeli elrendezése A lineáris elrendezés tervezés: egy meglévő termelési rendszerhez kell illeszteni újabb objektumokat, olyan módon, hogy azok kapcsolatban álljanak a meglévő termelési rendszer objektumaival. Kvadratikus elrendezés tervezés: egy teljesen új, önállóan is működőképes üzemrész termelő objektumokkal történő felépítéséről van szó.
A termelő berendezések térbeli elrendezése Az elvi elrendezés tervezésekor az alapvető célok: - az anyagmozgatási teljesítmény minimalizálása - az anyagmozgatási távolság, továbbá a meghatározó anyagáramlási iránnyal szembeni áramlások minimalizálása is.
A termelő berendezések térbeli elrendezése Végleges elrendezési terv: az elvi elrendezés eredményére alapozva figyelembe kell venni számos olyan tényezőt, amelyet a modellezés folyamán a probléma egyszerűsítése érdekében elhanyagoltunk. Ilyenek pl. az objektumok területigénye, energia csatlakozási pontok, nyílászárók, munkavédelmi előírások stb.
A (termelési) folyamatok átfutási idejének meghatározása Egy termék gyártásának tervezésekor, a folyamatok irányítása és ellenőrzése során, sőt az értékesítési lehetőségek mérlegelé-se esetén is, az egyik legfontosabb kérdés, hogy az adott termék mennyi idő alatt készíthető el. Az átfutási idő (ciklus idő) általánosságban az alapanyag üzembe érkezésétől a kész-termék kibocsátásáig eltelt időt jelenti. Megkülönböztetünk technológiai, termelési és naptári átfutási időt.
A (termelési) folyamatok átfutási idejének meghatározása A technológiai átfutási idő csak a technológiai műveletek időszükségletét tartalmazza. Nagysága függ: • a technológiai műveletek számától és hosszától • a sorozatnagyságtól, és • az ún. műveletkapcsolástól. A műveletkapcsolás lehet: • soros vagy egymás utáni, • párhuzamos, • vegyes.
A (termelési) folyamatok átfutási idejének meghatározása A vegyes kapcsolás előnye az, hogy a munkahelyek folyamatos terhelése melletti legrövidebb átfutási időt adja. Ha a műveleti idők hossza monoton növekvő, vagy csökkenő, ill. monoton növekvő, majd csökkenő sort képeznek, akkor az elvileg lehetséges legrövidebb átfutási idő (mint a párhuzamos kapcsolás esetében) elérhető.
A szellemi alkotómunka szervezése • Szellemi alkotómunka: az a folyamat, amely valamely új, eddig nem ismert rendszer létrehozására irányul. • Speciális alkotó tevékenység: az alkotás céljának módszeres meghatározása. • A cél nyilvánvalóságának feltételezése jelentős lehetőségek fel nem ismerésének forrása lehet.
A szellemi alkotómunka szervezése • A szellemi alkotómunka tegye lehetővé: - hasznos célok felismerését, - ismert, feltárt célok elérési módjának meghatározását, - ismétlődő célok elérésére új módszerek kidolgozását, - ismert, de az adott területen még nem hasznosított módszerek felhasználását, - különféle eljárások célszerű kombinációját.
A szellemi alkotómunka szervezése • Az alkotómunka szervezésére irányuló módszerekkel szembeni követelmények: - tegyék lehetővé a megszokottól való elrugaszkodást, - tegyék lehetővé a memorizált ismeretek előhívását. • A csoportmunka lényege: az egyéni teljesítmények összegzésével szerényebb eredmény érhető el, mint a közösen végzett munkával.
A szellemi alkotómunka szervezése • A csoportmunka szervezésének általános lépései: - a feladat meghatározása (írásba kell foglalni!), - a csoport létrehozása, - a csoporton belüli magatartás kívánalmainak rögzítése, - a csoport és a környezet kapcsolatának kialakítása, - a csoportmunka eredményeinek dokumentálása, hasznosítása.
Brain storming • A módszer alkalmazásának lépései: 1. Előkészítés: - a kérdés megfogalmazása (meghökkentő, brutális, válaszra ingerlő, de ne sugalmazzon semmilyen megoldást sem),
- a résztvevők kiválasztása (max. 10-15 fő az érintett szakterületekről),
- a helyiség kiválasztása (falitábla legyen!, kényelmes székek, telefon kizárva), - az időpont kiválasztása (ne legyen szokatlan időpontban, ne legyen délután).
Brain storming • A módszer alkalmazásának lépései: 2. A foglalkozás levezetése: - a résztvevők üdvözlése, a szabályok ismertetése - a kérdés felírása a táblára - válaszok összegyűjtése, felírása a táblára - provokatív válaszok, megjegyzések - a táblára írt ötletek szó szerinti leírása, jegyzőkönyv készítése ( a kérdés, az időpont és a résztvevők megnevezése) - lezárás, a közreműködés megköszönése.
Brain storming • A módszer nem terjed ki a javaslatok értékelésére. • Az egész foglalkozás ne legyen hosszabb kb. 45 percnél. • Az eredmény közös produktum, nem kötődhet személyekhez!
Brain storming • Alkalmazási terület: - célmeghatározás, - koncepció-alkotás, - helyzetfeltárás. • Nem alkalmas részlettervek kidolgozására! • Katalizálja az alkotómunkát, de nem helyettesíti az elmélyült egyéni munkát. • Erőszakos egyének állandóan hozzászólnak, elnyomhatják a többi résztvevőt.
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) • Az írásos és a szóbeli válaszadást ötvözi, így kiküszöbölhető az agresszív személyek dominanciája. • A munkalapokra felírjuk a gondolatokat kiváltó kérdést, majd egy gondolati képet. • A résztvevőket 5 - 6 fős csoportokba soroljuk. • A kérdés mindegyik munkalapon ugyanaz. • A gondolati képek eltérőek, és számuk megegyezik a csoport létszámával.
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) • 1.
A módszer alkalmazásának lépései: Előkészítés: - a gondolatokat kiváltó kérdés megfogalmazása (röviden, pontosan érthetően), - a gondolati képek megfogalmazása, - a résztvevők kiválasztása (12 - 18 fő az érintett szakterületekről), - a helyiség kiválasztása (falitábla legyen!, kényelmes székek, telefon kizárva),
- tárgyi feltételek biztosítása (kellő számú munkalap, /színes/ irónok), - az időpont kiválasztása (ne legyen szokatlan időpontban, ne legyen délután).
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) • A módszer alkalmazásának lépései: 2. A foglalkozás levezetése (1): - a szabályok ismertetése -- mindenki kap egy munkalapot, -- tömören, érthetően leírják a gondolatokat, -- ha nincs több ötlet, a munkalapot továbbadják a szomszédnak, -- a már felírtakat gondosan el kell olvasni, majd a saját gondolatokat leírni, -- bíráló megjegyzés sem szóban, sem írásban nem hangozhat el, -- munka közben ne beszélgessünk, majd sor kerül a leírtak megbeszélésére, -- ha visszakerül mindenkihez az a munkalap, amellyel kezdett, akkor egy vízszintes vonallal húzzuk alá a leírtakat.
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) 2. A foglalkozás levezetése (2): - a munkalapok kiosztása - gondolatok felírása - előzetes szavazás -- figyelmesen olvassuk végig az ötleteket, és amelyikkel egyetértünk jelöljük meg x-szel a sor szélén, -- ha közben új ötletek támadnak, írjuk azokat a vonal alá, -- ha a munkalapok ismét körbementek, adjuk össze az x-eket és írjuk az összeget a legszélső (összesen) oszlopba,
- a legtöbb szavazatot (x-et) kapott gondolatokat felírjuk a táblára
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) 2. A foglalkozás levezetése (3): - a táblán lévő gondolatok megbeszélése (értelmezés, pontosítás, összevonás) - végső szavazás -- a legfontosabbnak ítélt gondolatokat szavazókártyákra írjuk (minden kártyára csak egyet), -- a kártyákat fontossági sorrendbe rendezzük, majd ráírjuk a fontossági súlyszámot (a max. súlyszám a kártyák számával egyenlő) -- szavazatok összeszámlálása -- valamely gondolat fontossági súlyszáma az egyéni rangsorolók által adott súlyszámok összege -- az összegzett súlyszámok alapján elkészítjük a javaslatok (gondolatok) fontossági sorrendjét
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) • Alkalmazási terület: - helyzetfeltárás, ténymegállapítás, - működési, irányítási, fejlesztési problémák interdiszciplináris megközelítése, - a munkavégzést akadályozó körülmények feltárása.
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) • Esettanulmány • Gondolati képek: - Gondolj a beszállításra! - Gondolj a tárolásra! - Gondolj a komissiózásra! - Gondolj a kiszállításra! - Gondolj a munkaszervezésre! - Gondolj az információáramlásra!
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) • A legtöbb szavazatot kapott javaslatok: Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
Megnevezés Technológiai folyamatok gépesítése Számítógépes hálózat kiépítése a raktártelepen Raktárgazdálkodási információs rendszer alkalmazása Rögzített tárolóhelyek kialakítása a komissiózási folyamatok prioritási elveinek megfelelően A bizonylat áramlás és a technológiai folyamatok szinkronizálása (ne kelljen várni a papírokra) Raktárankénti árutérkép és információs felület létrehozása A járművek ütemezett érkeztetése Megfelelő tárolóállványok alkalmazása Szeszes raktárak centralizációja A berakandó áru időben legyen kikészítve A munkafolyamatok lökésszerű jelentkezésének kisimítása Fedett rakodófront létesítése A rakodójegyeken a sorrend feleljen meg az útvonalnak A rakodóhelyek, várakozóhelyek jelölése felfestéssel Akkor hajthat a jármű a telep területére, ha a rakodás rögtön megkezdhető Hatáskörök és felelősségek egyértelmű meghatározása Szabályos rakodási technológia alkalmazása
Pontok 20 18 17 15 15 11 10 8 5 5 4 3 2 2 1 1 1
Összefoglalás (1.) 1. Az üzemszervezés alapjai, fogalmai - az üzemszervezés tárgya, módszere, feladata - az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata -- a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése -- az ellátás-termelés-elosztás kapcsolatrendszere -- a logisztika értelmezése -- 6M, JIT, Push-Pull elvek -- Make or Buy -- CIM-CIL-CIT
Összefoglalás (2.) 2. A folyamatjellemzők meghatározása - meghatározási módok -- globális módszerek -- szabatos módszerek - munkanapfelvétel: a munkaidő összetételét adja meg -- fajtái -- lépések - időmérés: elemi tevékenységek tényleges időszükségletének meghatározása -- lépések
Összefoglalás (3.) - mozdulatelemzés: felismerni és kiszűrni az emberi ... -- elsősorban ésszerűsítő eljárás!!! -- lépések - műszaki számítás -- időnorma számítás (-- anyagnorma számítás) - kiszabási módszer: 2DM
Összefoglalás (4.) • 3. A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása - időalapok - a kapacitás fogalma, - a kihasználás fogalma, - a kihasználási index fogalma, - a kapacitás kihasználás növelése.
Összefoglalás (5.) 4. A termelési rendszerek tervezésének alapjai - termelési rendszerek osztályozása a munkahelyek térbeli elrendezési elvei alapján: -- a műhely rendszerű termelés jellemzése, -- a csoportos rendszerű termelés jellemzése, -- a folyamatos rendszerű termelés jellemzése, - integrált, rugalmas gyártórendszerek jellemzése: -- integráltság, -- rugalmas automatizálás, -- megjelenési formák
Összefoglalás (6.) - az átfutási idők számítása -- a technológiai átfutási idő számítása különböző műveletkapcsolás esetén,
- a hálótervezés alapjai. 5. Csoportos szellemi alkotó technikák -- alapelvek, -- brain storming, -- SCM.
Összefoglalás (7.) A tanult és közvetlenül felhasználható szervezési módszerek, amelyek lényegét, alkalmazási területeit és lépéseit tudni kell (2.): - mintavételes munkanap felvétel, - időmérés, - MTM, - időnorma számítás, - kapacitás számítás, kihasználás tervezés, - átfutási idő számítás, - CPM, - brain storming, - SCM.
