Bevezetés a nyelvtudományba 8. A nyelvek belsı változatossága Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
A változatos nyelv Magyar ló ~ luo ~ lou rét ~ rít kérek ~ kérëk ~ kérök [hej] ~ hel mondja ~ mondi megy ~ mëgyën ~ mén kukorica ~ tengeri ~ törökbúza ~ málé
Német standard
berlini
was ’mi?’ wat gegeben jejeben ’adott’ <múlt idejő igenév> auch ’is, szintén’ ooch ausztriai Aprikose ’sárgabarack’ Treppe ’lépcsı’
Marille Stiege
Nyelvváltozatok olyan, egymástól többé-kevésbé eltérı nyelvi rendszerek, amelyek együttesen tesznek ki egy nyelvet 1. területi nyelvváltozatok – nyelvjárások, regionális köznyelvek 2. társadalmi nyelvváltozatok – csoport- és szaknyelvek 3. köznyelvi változatok – írott és beszélt nyelv standard nyelvváltozat – írott szövegek mővelt magyar beszélık magyarul tanuló idegen ajkúak
szótárak és nyelvtanok ↓ kodifikált norma
Forrás: Kiss Jenı (szerk.): Magyar dialektológia
Dialektológia Dialektus (gör. ‘beszédmód, nyelvhasználat’) 1. nyelvjárás 2. nyelvváltozat (pl. standard dialektus) Nyelvjárás „egy adott nyelv azon változata, amely a nyelvterületnek csupán egy részén használatos” (Kiss Jenı) Meghatározó jellemzık: • rendszerváltozat • területi kötöttség • a standardizáltság hiánya • korlátozott kommunikációs érvényesség
További tényezık: • a felhasználási terület • a használói kör • a kronológiai sorrend • a kommunikációs hatókör – receptív (passzív) hatókör – produktív (aktív) hatókör
A mai magyar nyelvjárási régiók • kis területő nyelvjárások – helyi nyelvjárások • közepes területő nyelvjárások – nyelvjáráscsoportok (rábaközi, sárréti, háromszéki stb.) • nagy területő nyelvjárások – nyelvjárási régiók: több nyelvjáráscsoportot is magukban foglalnak
Nyelvjárásszigetek • belsı Orosháza (< ÉNy-Dunántúl) Csanádpalota (< palóc) Páty (< Kiskunság) • külsı Moldva Bukovina Felsıır környéke Szlavónia Magyarlápos (É-Erdély)
Nyelvjárási jelenségek Szókincs • valódi tájszók: bojnyik ’zsivány, útonálló’, himpér ’málna’, honcsok ’vakond’ • jelentésbeli tájszók: bogár ’légy’, borsó ’bab’, ember ’férfi’, gyerek ’fiú’ • alaki tájszók: csollány ’csalán’, dërágo ’drága’, ínëkül ’énekel’, ümög ’ing’ Hangtan • ë: szëgek fn. ~ szegëk E/1.; mëntek T/3. múlt ~ mëntëk T/1. jelen • illabiális [], labiális hosszú [ā]: pām • [foľó] ~ [fojó] ~ [foló] • kéröü ~ kérüö • látnyi
Alaktan • adó ~ adaja, csípı ~ csípeje • lovajinkak ’lovaink’ • székho, hatszer • késvel • hamujé ’hamuvá’ • lıl ’lı’, ütte ’ütötte’, megyen ’megy’ Mondattan • megy elfele, írja megfele • el van menve az erdıre • el szokok menni a kocsmába • kellek levelet írni • el kell menjek
Hangtani térkép (Kiss Jenı nyomán)
Alaktani térkép (Kiss Jenı nyomán)
Lexikai térkép (Kiss Jenı nyomán)
A nyelvjárások változása – közelítés a köznyelvhez A regionális köznyelviség köznyelvi szerepkörő, de nyelvjárási vonásokat mutató sajátos köztes nyelvhasználat Szombathely, Eger, Debrecen, Szeged, Kolozsvár
Szociolingvisztika A társadalmi környezet meghatározza • az anyanyelvet (elsı elsajátított nyelvet) • a többnyelvővé válást • adott nyelven hány nyelvváltozatot ismerünk, használunk A szóhasználat meghatározottsága: • kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes • polgártárs, elvtárs, úr, asszony, úrhölgy • tanácselnök, polgármester, tárca nélküli miniszter, miniszteri tanácsos • ÉME ’Ébredı Magyarok Egyesülete’, KISZ ’Kommunista Ifjúsági Szövetség’, BESZKÁRT ’Budapest Székesfıvárosi Közlekedési Rt.’ • Sugárút, Andrássy út, Sztálin út, Ifjúság útja, Népköztársaság útja, Andrássy út
Szociolingvisztika: a nyelvhasználat és a társadalom, a nyelvi és a társadalmi struktúra közötti kölcsönös kapcsolatot kutatja abból kiindulva, hogy a nyelvhasználat az ember társadalmi tevékenységének szerves része (Kiss Jenı) • változatosság (variabilitás) és különbözıség (heterogenitás) • valóságos beszédhelyzetek valóságos nyelvhasználata • az elsıdleges (vernakuláris) nyelvváltozatok kvantitatív (mennyiségi) szemlélet: konkrét nyelvi adatok nagy mennyiségébıl von le következtetéseket probléma-megoldási javaslatok különféle nyelvhasználati helyzetekre
Szociolingvisztikai axiómák (sarkigazságok) • minden nyelv heterogén rendszer • a változatok a nyelvhasználat alapvetı, állandó jellemzıi • a társadalmi változatosság és a nyelvhasználati változatosság között szoros összefüggés van
Nyelvi változatosság 1. több ezer nyelv (alapvetıen nem szociolingvisztikai kérdés) 2. élı nyelvek változatai köznyelv (ha van) területi változatok csoportnyelvek stílusváltozatok 3. egyéni nyelvhasználati sajátosságok (idiolektus) stilisztikai variáció (eltérı kommunikációs helyzetek) a nyelvhasználat társadalmi variációja (társadalmi helyzet, iskolázottság stb.) kommunikációs mobilitás (variációs gazdagság)
Nyelvi változók – alternatív (választható) megoldások fel ~ föl, seper ~ söpör; föld ~ fıd, sör ~ sır; inessivus (hol? belsı helyviszony) szobában ~ szobába írnom kell kell, hogy írjak kell írjak nevet ~ kacag; burgonya ~ krumpli ~ pityóka jó ~ kiváló ~ klassz ~ tök jó (tökjó ?) ~ zsír ön ~ maga ~ kegyed ~ kend Jó napot! ~ Adj’ isten! ~ Tiszteletem! ~ Szervusz ! ~ Csá! Szociolingvisztikai változó két vagy több, társadalmilag szignifikáns (jelentıs) változatban él
Stigmatizált (megbélyegzett, elítélt) jelenségek lássa ’látja’ értelemben halasszuk ’halasztjuk’ értelemben én adnák én lakok vhol el-e jön (standard változat: eljön-e) biztosan, hogy (standard: biztos, hogy)
Változók társadalmi megítélése (megítéltetı feladatok alapján) (Kontra Miklós nyomán)
Változók társadalmi megítélése (kiegészítéses feladatok alapján) (Kontra Miklós nyomán)
Független változók hatása (Kontra Miklós nyomán)
Kétnyelvőség bilingvizmus egyének – közösségek – társadalmak: mindennapi életükben két vagy több nyelvet használnak 5000 nyelv – kb. 200 állam a világ lakosságának a fele kétnyelvő
(Borbély Anna nyomán)
1. Egyéni kétnyelvőség a befogadó ország nyelvét gyengén beszélı vendégmunkás ↕ gyakorlott tolmács-fordító • •
• •
kiegyenlített (balansz) – domináns kétnyelvőség gyermekkori (korai) – fiatalkori – felnıttkori (kései) ↓ egyidejő (szimultán) v. egymást követı (szukcesszív) természetes (elsıdleges) – mesterséges (másodlagos) hozzáadó (additív) – felcserélı (szubtraktív)
2. Közösségi kétnyelvőség • stabil kétnyelvőség (Svájc, Kanada) • instabil kétnyelvőség ↓ nyelvcsere A kétnyelvő beszéd kódváltás (státuszemelés, szolidaritás, kizárás, idézés, nyelvtani hiány) kódkeverés: „hunglish”, „franglais”, „tex-mex”
Kódváltás magyar–szlovák (Szlovák apa, kétnyelvő lánya (I) és fia (D)) (Borbély Anna nyomán)
• A: Ako sa budeme hrat’? • D: Že birkózni. • A: Urob tigrisbukfenc, počkaj Duši, Ildikó ide robit’ tigrisbukfenc, neboj sa, ja t’a chytím. • D: Most én, most oda. • I: Csinálj nekem hidat. • D: Čo? • I: Taký most.
• A: Hogy fogunk játszani? • D: (Úgy,) hogy birkózni. • A: Csinálj tigrisbukfencet, várj, Duši, Ildikó jön • tigrisbukfencezni, ne félj, én majd megfoglak.
• D: Mit? • I: Ilyen hidat.
Kódváltás magyar–német Dort hátul hängt mein hátizsák, bring ihn ide! ott lóg enyém hozd (ıt) ’Ott hátul lóg a hátizsákom, hozd ide!’
A magyar nyelv a határokon túl (Borbély Anna nyomán)
Kisebbségi nyelvek Magyarországon (Borbély Anna nyomán)
Ajánlott irodalom Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Bp., 2006. Kiss Jenı (szerk.): Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1995. Kiss Jenı (szerk.): Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, Bp., 2001.
