Bevezetés a kollektív munkajogbakollektív szervezetekmunkaküzdelem dr. Mélypataki Gábor
A kollektív munkajog fogalma és szintjei • Fogalma: a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szerveinek kapcsolatrendszerét, ezen kapcsolatok működését meghatározó, befolyásoló szabályanyagot értjük alatta. • Magába foglalja: – a szervezkedés szabadságának jogát – koalíció joga – kollektív tárgyalásokhoz való jogot – egymással szemben kényszerítő eszközök alkalmazásamunkaküzdelem jogát (sztrájk tv. 1989:VII. tv.) – a munkavállaló joga a munkafeltételek alakításába való beleszólásra (üzemi tanács)
• A kollektív munkajog intézményeinek rendeltetése közös: a felek közötti egyensúlyi állapot fenntartásának egyik eszköze.
Európai felfogások a kollektív munkajog szabályozása kapcsán • A dualista felfogás azt jelenti, hogy a kollektív munkajog egyes szereplőinek jogállása elkülönül egymástól, vagyis jól behatárolható módon elkülönül egymástól a szakszervezet és az üzemi tanács jogosítványrendszere. Jól elhatárolja egymástól a két rendszert és azt mondja, hogy a szakszervezetek jól el vannak különítve az üzemi tanácsoktól és ennek a két szervezetnek eltérő jogosultságai és más irányú kötelezettségei vannak. A szakszervezetnek az a feladata, hogy üsse az asztalt, hogy minél nagyobb legyen a bér. Az üzemi tanács, bent ülve a gyár vezetésében, ahol alapvető feladata, hogy részt vegyen a döntésekben. • A monista felfogás nem tesz éles különbséget szakszervezet és üzemi tanács működése vonatkozásában. Mondhatni összemosódnak a határok és az egyes szervezetek gyakorlatilag egymás jogosítványait gyakorolják, pl.: a szakszervezetek jelentős szerepet vállalnak az üzemi tanácsok megválasztásában, sok esetben ők maguk az üzemi tanács.
Kollektív munkajog szintjei • Mikro – vállalati szint • Mezo- ágazati szint • Makro- országos szint
Általános szabályai az Mt.-ben • A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében e törvény szabályozza a szakszervezet, az üzemi tanács és a munkáltatók, vagy érdek-képviseleti szervezeteik kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét vagy a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást. • De! Tényleg bírnak-e jelentőséggel a szabályok? – Lex imperfecta, megváltozott gazdasági és társadalmi környezet.
Általános szabályai az Mt-ben • Tájékoztatáshoz való jog vs. a munkáltató jogos gazdasági érdeke
Szervezkedés szabadsága • 231. § (1) A munkavállalóknak vagy a munkáltatóknak joga, hogy törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak. • (2) Az érdek-képviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, vagy ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is. • (3) A munkavállalók jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a munkáltatónál szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.
Szakszervezet vs. Munkáltatói érdekképviselet • Szakszervezet: a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. • A munkáltatói érdekképviseleti szervnek nincs definíciója. Ezekre a szervezetekre csak az Egyesülési jogról szóló törvény szabályai alkalmazandók.
Az egyenlő bánásmód speciális megjelenése • Nem lehet megkülönböztetés alapja a szervezethez tartozás, vagy attól távolmaradás • 271. § (1) A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék. • (2) A munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történő belépést. • (3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni. • (4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.
A szakszervezetek törvényi jogai I. Képviseleti jog, jogvita indításának a joga • Érdekképviselet: munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdek-képviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje. • Jogi képviselet: a tagját - meghatalmazás alapján - gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni. • Munkaügyi jogvita indítása: Mt.-ből, kollektív szerződésből származó igény érvényesítése
A szakszervezetek törvényi jogai II. Információs jogok • Tájékoztatáshoz való jog: a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet. • Véleményezési jog: A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. • Konzultáció joga: Bármikor jogosult konzultációt kezdeményezni
A szakszervezetek törvényi jogai III. Működési feltételek biztosítása I. • Propagandajog: A munkáltató a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye • Helyiséghasználati jog: jogosult arra, hogy munkaidő után vagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdek-képviseleti tevékenysége céljából használhassa.
A szakszervezetek törvényi jogai III. Működési feltételek biztosítása II. • Belépés joga: A szakszervezet képviseletében eljáró, munkaviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a munkáltatóval munkaviszonyban álló tagja van, a munkáltató területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás során a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani. • Tagdíjlevonási kötelezettség: A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.
A szakszervezetek törvényi jogai IV. Szakszervezeti munkaidőkedvezmény •
•
•
•
•
Védett tisztségviselőknek: A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a törvényben szerint speciálisan megjelölt munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára. – Felmondási védelem!! Tagoknak: A naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni. A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni. A munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető igénybe. A munkaidőkedvezményt megváltani nem lehet. A munkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár
Szakszervezet jogainak változási irányai • Pozitív vagy negatív? • Kikerült a vétó jog, mint korábbi legerősebb jogosítvány • A jogok összességéből- kollektív szerződés kötésének a joga.
Munkaküzdelem joga Akkor lép előtérbe, ha nem visz eredményre a konzultáció. A munkaküzdelem sokkal tágabb fogalom, mint a sztrájk. A munkaküzdelem eszközei: sztrájk és kizárás A sztrájk elismert eszköz Jogszabályi háttere: 1989. évi VII. tv.
Sztrájk fogalma • A munkavállalók többségének tervszerű és közösen végrehajtott munkabeszüntetése a munkaviszony előzetes felmondása nélkül.
Sztrájk formái • szolidaritási sztrájk: előzetes egyeztetés mellőzhető, illetve csak szakszervezet kezdeményezheti. Egy már megindult sztrájkkal egy másik szakszervezet sztrájk formájában fejezik ki egyetértésüket. • Figyelmeztető sztrájk: a sztrájkot megelőző egyeztetés során van rá mód és maximum két óra hosszú időtartamban (két órás figyelmeztető sztrájk). • Vadsztrájk: nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően. • Ülősztrájk • Göngyölítő sztrájk: egy nagyobb gyárban gyáregységről, gyáregységre történik. • Lassító sztrájk: elvégzünk minden munkafolyamatot, de a lehető leglassabban (repülőtéri dolgozóknál volt ilyen).
A sztrájk elvei • Önkéntesség (senkit nem lehet sztrájkra kényszeríteni, vagy attól eltiltani), • Együttműködés (a feleknek még a sztrájk ideje alatt is együtt kell működniük, ez polgári jogi alapelv az együttműködési kötelezettségből is adódik), • A sztrájkkal való visszaélés tilalma (ez szintén a polgárjogi alapelvből a rendeltetésszerű joggyakorlatból ered).
Mikor jogellenes a sztrájk? • • • •
Ha törvénybe ütközik, Az Alaptörvénybe ütköző cél, Hogyha az egyeztetési eljárás szabályaiba ütközik, Ha olyan intézkedés ellen irányul, amely ellen egyedi jogvitát lehet kezdeményezni. amikor a döntés megváltoztatása bírósági hatáskörbe tartozik. (Nekem mint munkavállalónak van problémám a céggel, akkor én egymagamban nem sztrájkolhatok. Lehetséges az egyedi jogvita és a bíróság hozza meg a döntést) • A Kollektív szerződésben (KSZ) rögzített a megállapodás megváltoztatására irányuló a kollektív szerződés hatályának ideje alatt. • Ha politikai célra irányul
Tilos a sztrájk • • • • • • •
Az igazságszolgáltatási szerveknél, A fegyveres erőknél A fegyveres testületeknél A rendészeti szerveknél A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Generális szabály: TILOS (sztrájk törvény 3. § 3. bekezdés, ha életet, testi épséget, egészséget vagy környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné vagy elemi kár elhárítását gátolná.
Korlátozott a sztrájk • Az államigazgatási szerveknél, ahol az adott közigazgatási szerv és a kormány megállapodásában rögzítettek szerint bizonyos sajátos szabályok mellett. • A közszolgáltatást nyújtó szerveknél (pl.: áramszolgáltató, posta, vízművek) ahol a még elégséges szolgáltatást biztosítani kell.
A még elégséges szolgáltatás • Van-e erre pontos mérőszám, vagy mértékegység? • Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. • A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.
Sztrájk eljárás • Sztrájk kezdeményezhető, ha • a)2 a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy • b) az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre. • (2) Amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Kormány3 öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét. Több munkáltatót érintő sztrájk esetében a munkáltatók, kérelemre, kötelesek képviselőjüket kijelölni.
• Jogok és kötelezettségek. • A bíróságok szerepe a sztrájk kapcsán.
Köszönöm a figyelmet!
