Beszámoló. Csongrád Megyei. Közigazgatási Hivatal évi tevékenységéről

CSONGRÁD MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Telefon: 62/562-662, Fax: 62/562-601 e-mail: [email protected]

Beszámoló a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal 2005. évi tevékenységéről

2

Tartalomjegyzék I. Rész............................................................................................................................13 A végzett munka tartalmi értékelése.............................................................................13 1. Törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka...................................14 1.1 A törvényességi ellenőrzési és törvényességi felügyeleti munka számszerű tapasztalatainak értékelése ...................................................................................................15 1.2. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák .................................................................................17

1.2.1. Az önkormányzatok törvényes működését érintő panaszok...............................18 1.2.2. Jellemző jogszabálysértési tendenciák....................................................................20 1.2.3. Rendeletekkel kapcsolatos leggyakrabban előforduló jogszabálysértések.............20 1.2.4. Határozatokkal kapcsolatos leggyakrabban előforduló jogszabálysértések...........22 1.3. A törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek....................23

2. A hatósági munka értékelése.....................................................................................26 2.1. A jegyzői államigazgatási feladatellátás tapasztalatai:...................................................26 2.2 A közigazgatási hivatal igazgatási feladatai:...................................................................30 2.3. A közigazgatási hivatalvezető és a hivatal önálló szakigazgatási szervei által ellátott hatósági tevékenység felügyeleti ellenőrzési megállapításai................................................35 2.4. A közigazgatási hivatalt, valamint a polgármesteri hivatalokat érintő panaszok tapasztalatai - panaszügyek intézése:....................................................................................38 2.5. A hatósági jogalkalmazás mennyiben segítette az ágazatpolitikai célkitűzések érvényesülését.......................................................................................................................42

3. A koordinációs és szervezési feladatok.....................................................................45 3.1. A hivatalvezető koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezetének, személyzetének, költségvetésének alakulása a feladatkörök tükrében.................................45 3.2. A területi államigazgatási szervek együttműködési készségének változása az évközi tájékoztatók elkészítése óta...................................................................................................46 3.3. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága, az elektronikus közigazgatás helyzete............................................................................................................48 3.3.1. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága..........................48 3.3.2. Az elektronikus közigazgatás helyzete...................................................................48 3.4. A Megyei Államigazgatási Kollégium szerepe a közigazgatási korszerűsítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában...............................................................................49 3.5. A Megyei Államigazgatási Kollégium működése..........................................................50

4. Informatikai feladatok...............................................................................................52 4.1. Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása.....................................................52 4.2. Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések...................54 4.2.1. Honlap üzemeltetése...............................................................................................54 4.2.2. Új rendszerek üzembe állítása, üzemeltetések........................................................55 4.2.2.1. Az ASZA és az XR rendszer folyamatos technikai támogatása.......................55 4.2.2.2. Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer (ASZA)...................................................55 4.2.2.3. Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR)......................................55 4.2.3. Népesség-nyilvántartás...........................................................................................55 4.3. A népszavazással, választással kapcsolatos feladatok informatikai tapasztalatok.........56

5. Képzés és továbbképzés............................................................................................57 5.1. A közigazgatási alapvizsga és ügykezelői alapvizsga szervezésének megállapításai....58 5.2. A közigazgatási szakvizsga szervezésének megállapításai............................................59 5.3. ROP 3.1.1. keretében megvalósuló közigazgatási kapacitásfejlesztési program...........60 5.4. A 2005. évi éves továbbképzési terv megvalósítása......................................................62

3 5.5. Közreműködés egyéb tanácskozások, értekezletek szervezésében................................63

6. A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége..........................................64 6.1. A működési feltételek alakulásának általános bemutatása.............................................64 6.2. A hivatali feladatokban időközben bekövetkezett változások következményeinek értékelése...............................................................................................................................66 6.3. A bér- és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása................................................................................................................................67 6.4. A Hivatal pénzügyi feltételeinek bemutatása, a ténylegesen befolyt bevételek és az azok terhére teljesített kiadások alakulása............................................................................68 6.5. A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása..................................................................70 6.6. A hivatali szervezet működtetésében alkalmazott korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazási tapasztalatai.....................................................................................71 6.6.1. Minőségfejlesztési tevékenység..............................................................................72 6.6.2. Belső ellenőrzés alakulása 2005. évben, különös tekintettel a belső pénzügyi ellenőrzési rendszer reformjára.........................................................................................74

7. Az év során kiemelt feladatok, illetve ezek végrehajtása..........................................76 7.1. A Ket. alkalmazásának tapasztalatai .............................................................................76 7.1.1.A Ket. alkalmazásának tapasztalatai a felkészülés területén....................................76 7.1.2. A Ket. alkalmazásának tapasztalatai a helyi jogalkotás területén...........................77 7.1.3. A Ket. alkalmazásának tapasztalatai a jogalkalmazás területén..............................80 7.2. A többcélú kistérségi társulások működésének tapasztalatai.........................................82 7.3. A 2006. évi választásokra való felkészülés helyzete......................................................86 7.4. A harmonizált joganyag alkalmazásának tapasztalatai .................................................87 7.5. Országos jelentőségű ad hoc feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák...........................................................................................88 7.5.1. Bűnmegelőzés ........................................................................................................88 7.5.2. Katasztrófavédelem.................................................................................................89 7.5.3. Civil kapcsolatok.....................................................................................................90 7.5.4. EU – pályázatok segítése........................................................................................91 7.5.5. Közreműködés az érettségi vizsga lebonyolításában .............................................92 7.5.6. Gyermekeink védelmében” nyilvántartási rendszer kialakítása.............................93 7.5.7. Ket. jogharmonizáció..............................................................................................93 7.5.8. Ad hoc feladatok a helyi jogalkotás ellenőrzésében...............................................94 7.5.9. Egyéb feladatok.......................................................................................................95 7.6. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalatai ...............................................................................................................................................97 7.7. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések...................98 7.8. A költségvetési megszorító intézkedések hatása a közigazgatási hivatalok szervezetére, működésére.........................................................................................................................100 7.9. A hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák megszüntetésére tett intézkedések, illetve esetleges fegyelmi intézkedések........................................................101 7.10. A hivatal működésének körében felmerült egyéb országos jelentőségű ügyek, események, rendezvények...................................................................................................103 7.10.1. Országos jelentőségű ügyek, események............................................................103 7.10.2 Országos jelentőségű rendezvények....................................................................104

8. A fogyasztóvédelmi felügyelőség, valamint a megyei szociális és gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése...............................................................................106 8.1. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2005. évi tevékenységének értékelése................................................................................................106

4 8.2. Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2005. évi tevékenysége.......................................................................................................................108 8.2.1. Gyámügyi tevékenység.........................................................................................108 8.2.2. A szociálpolitikai tevékenység .............................................................................110

II. Rész.........................................................................................................................112 Az ellátott feladat- és hatáskörök bemutatása.............................................................112 II. 1. Törvényességi ellenőrzés....................................................................................113 1.1. A helyi és kisebbségi önkormányzatok adatai.............................................................113 1.2. 2005. évre jellemző törvénysértések............................................................................113 1.2.1. Rendeletekkel kapcsolatban..................................................................................113 1.2.2. Határozatokkal kapcsolatban................................................................................119 1.2.3. Működési, mulasztásos törvénysértések ..............................................................120 1.3. A jogharmonizációt érintő rendeleti tárgykörökre 2005-ben tett törvényességi észrevételek leggyakoribb okai:..........................................................................................121 1.4. A Ket. harmonizációval összefüggő észrevételek érintett rendeleti tárgykörei és a jellemző törvénysértések.....................................................................................................123 1.5. 2005. évi panaszok tárgyainak összesítése...................................................................124 1.6. 2005. évben hivatalunk által kiadott állásfoglalások...................................................127 1.7. Külső szerv számára készített jelentések, összesítő anyagok (27):.............................129 1.8. A területfejlesztési tanácsok működésének tapasztalatai.............................................130 1.8.1. A kistérségi fejlesztési tanácsok működése...........................................................131 1.8.2. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács működése.....................................131 1.8.3. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács működése.......................................132

II.2. Hatósági ügyintézés.............................................................................................133 2.1. Építésügyi hatósági feladatok......................................................................................133 2.2. Helyi adó és gépjárműadó ügyintézés..........................................................................138 2.3. Illeték ügyintézés tapasztalatai:...................................................................................141 2.4. Ipari, kereskedelmi ágazat............................................................................................144 2.4.1. Üzletek működése.................................................................................................144 2.4.2. Telepengedélyezés.................................................................................................145 2.4.3. Vállalkozói igazolványok visszavonása................................................................147 2.4.4. Piacok működésének engedélyezése, ellenőrzése.................................................148 2.5. Környezetvédelmi, természetvédelmi, tűzvédelmi ügyek...........................................148 2.6. Birtokvédelem..............................................................................................................149 2.7. Szabálysértés................................................................................................................149 2.8. Kisajátítás.....................................................................................................................151 2.9. Bányaszolgalom...........................................................................................................153 2.10. Korlátozási kártalanítás..............................................................................................154 2.11. Építésfelügyeleti tevékenység....................................................................................155 2.11.1.Építési munkák kezdés bejelentésének tapasztalatai............................................155 2.11.2. Építésfelügyeleti munka tapasztalatai.................................................................155 2.12. Felelős műszaki vezetők nyilvántartása.....................................................................156 2.13. Műszaki ellenőrök nyilvántartása..............................................................................157 2.14. Közlekedési igazgatás................................................................................................157 2.15. Anyakönyvi felügyelet...............................................................................................158 2.16. ASZA levelező rendszer.............................................................................................159 2.17. A Magyar Igazolvány, a Magyar Hozzátartozói Igazolvány, valamint a Diák-, Pedagógus- és Oktatói Kártyák átadásával kapcsolatos tevékenységek.............................160 2.18. Az egyes ágazatokban tapasztalt legfontosabb ellenőrzési megállapítások:..............161

5 2.19. A jegyző államigazgatási feladatellátásának személyi, tárgyi feltételeinek jellemzése .............................................................................................................................................168

II.3. A Hivatal feladatkörébe tartozó képzések, továbbképzések szervezése, lebonyolítása:..............................................................................................................172 3.1. Közigazgatási alapvizsga.............................................................................................172 3.2. Közigazgatási szakvizsga.............................................................................................172 3.3. ROP. 3.1.1. továbbképzési programok.........................................................................172 3.4. Közszolgálati ellenőrzés..............................................................................................174 3.5. A KÖZIGTAD rendszer működtetése, a TARTINFO..................................................174 3.5.1. A KÖZIGTAD rendszer működtetése...................................................................174 3.5.2. A tartalékállomány, üres álláshelyek.....................................................................174 3.6. A Megyei Államigazgatási Kollégium működése........................................................175 3.7. A CAF közigazgatási minőségmodell szerinti önértékelés .........................................176

II.4. Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2005. évi tevékenysége.........................................................................................................176 4.1. Az ellenőrzések általánosítható tapasztalatai:..............................................................177 4.2. Ügyfélszolgálati tevékenység:.....................................................................................181 4.3. A fogyasztók tájékoztatása. .........................................................................................182 4.4. Kapcsolat a szakmai irányítást ellátó hatósággal:........................................................182

II.5. Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2005. évi tevékenysége...............................................................................................................184 5.1. A hatósági munka értékelése:.......................................................................................185 5.2. A gyámhatósági tevékenység ......................................................................................185 5.3. Gyámhatósági ellenőrzés:............................................................................................186 5.4. Gyámhatósági ügyintézés:...........................................................................................187 5.5. A gyermekvédelmi szakreferensek tevékenysége........................................................188 5.6. A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok tevékenysége........................................190 5.7. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működési engedélyezési eljárásának értékelése a 2005. évben..................................................................................198 5.8. A súlyos mozgáskorlátozottak gépkocsi szerzési, átalakítási és közlekedési támogatási ügyei:...................................................................................................................................203

III. Rész.......................................................................................................................205 MELLÉKLET:A Hivatal létszámadatai......................................................................206 MELLÉKLET:A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési tevékenysége 2005......................................................................................................207 MELLÉKLET:A törvényességi ellenőrzési fő adatai 2005 évben..............................209 MELLÉKLET:A Törvényességi Ellenőrzési Főosztályra érkezett iratok számának összehasonlítása..........................................................................................................209 MELLÉKLET:A 2004. és 2005. években törvényességi ellenőrzésre beérkezett rendeletek számának összehasonlítása........................................................................210 MELLÉKLET:A 2004. és 2005. években iktatott törvényességi észrevételek ügyiratforgalma...........................................................................................................210 MELLÉKLET:A 2005-ben tett észrevételek megoszlása............................................211 MELLÉKLET:A 2005. évi összes észrevétel megoszlása egy önkormányzatra és egy törvényességi referensre vetítve..................................................................................211 MELLÉKLET:A 2005. évben tett összes törvényességi észrevételek megoszlása.....212 MELLÉKLET:A határozatokra 2005. évben kiadott törvényességi észrevételek megoszlása..................................................................................................................213

6

MELLÉKLET:Az írásbeli törvényességi észrevételek megoszlása 2005-ben............214 MELLÉKLET:Az szóbeli törvényességi észrevételek megoszlása 2005-ben............215 MELLÉKLET:A területfejlesztés törvényességi felügyelete 2005-ben......................216 MELLÉKLET:A 2005. évben törvényességi ellenőrzésre beérkezett jegyzőkönyvek aránya 2004. év adataihoz képest................................................................................217 MELLÉKLET:A Törvényességi Ellenőrzési Főosztályra beérkezett jegyzőkönyvek beküldési idejének javulása.........................................................................................217 MELLÉKLET:A 2005. és 2004. évi törvényességi ellenőrzésre beérkezett jegyzőkönyvek számának alakulása............................................................................218 MELLÉKLET:A 2005. évben törvényességi ellenőrzésre beérkezett jegyzőkönyvek megoszlása..................................................................................................................218 MELLÉKLET:Csongrád megye önkormányzatainak típus szerinti megoszlása........219 MELLÉKLET:A Csongrád megyei kisebbségi önkormányzatok nemzetiségenkénti megoszlása 2005-ben..................................................................................................219 MELLÉKLET:A jogharmonizációt érintő rendeleti tárgykörökre 2005-ben tett írásbeli törvényességi észrevételek megoszlása.......................................................................220 MELLÉKLET:A jogharmonizációt érintő rendeleti tárgykörökre 2005-ben tett szóbeli törvényességi észrevételek megoszlása.......................................................................220 MELLÉKLET:Többcélú kistérségi társulások adatai Csongrád megyében...............221 MELLÉKLET:A másodfokú építésügyi hatósági ügyek táblázatai............................222 MELLÉKLET:Helyi adó és gépjárműadó ügyintézés................................................227 MELLÉKLET:Illeték ügyintézés................................................................................228 MELLÉKLET:Üzletek működése...............................................................................229 MELLÉKLET:Telepengedélyezés..............................................................................229 MELLÉKLET:Szabálysértés.......................................................................................229 MELLÉKLET:Kisajátítási ügyek................................................................................230 MELLÉKLET:Bányaszolgalom alapítási ügyek.........................................................230 MELLÉKLET:Építésfelügyeleti tevékenység.............................................................231 MELLÉKLET:Műszaki ellenőrök nyilvántartása.......................................................232 MELLÉKLET:Közlekedési igazgatási ügyek.............................................................233 MELLÉKLET:Az anyakönyvi felügyeleti munkában jelentkező ügyek feladatok szerinti megoszlásáról.................................................................................................234 MELLÉKLET:Igazolványok kiadásával kapcsolatos tevékenység............................235 MELLÉKLET:A Hatósági Főosztály hatósági tevékenysége 2005............................236 MELLÉKLET:Az I. fokú hatósági ügyintézés adatai.................................................237 MELLÉKLET:Az érdemi határozatok tartalma (I. fok)..............................................238 MELLÉKLET:A II. fokú hatósági ügyintézés adatai..................................................239 MELLÉKLET:A II. fokú határozatok adatai...............................................................240 MELLÉKLET:A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata.........................241 MELLÉKLET:A közigazgatási szakvizsga adatai......................................................242 MELLÉKLET:A ROP 3.1.1. keretében megvalósuló képzések adatai.......................244 MELLÉKLET:Az állampolgársági vizsga adatai.......................................................247 MELLÉKLET:A különös közzétételi lista adatai........................................................248 MELLÉKLET:Eredeti és módosított előirányzatok és a teljesítés alakulása..............250 MELLÉKLET:Eredeti és módosított előirányzatok és a teljesítés alakulása..............251 MELLÉKLET:Működési bevételek teljesülése jogcímenként....................................252

7

MELLÉKLET:A személyi juttatásokat jellemző egyes mutatószámok alakulása......252 MELLÉKLET:Megbízási díjak...................................................................................252 MELLÉKLET:Szociális juttatások.............................................................................252 MELLÉKLET:Lakástámogatás...................................................................................253 MELLÉKLET:Dologi kiadásokból kiemelt tételek és átadott pénzeszközök alakulása .....................................................................................................................................253 MELLÉKLET:Immateriális javak és tárgyi eszközök főbb beszerzései.....................254 MELLÉKLET:A pénzügyi-számviteli feladatokat jellemző mutatószámok alakulása .....................................................................................................................................254 MELLÉKLET:A Hivatal dolgozóinak létszáma és a személyi juttatások alakulása...255 MELLÉKLET:A Szociális és Gyámhivatal 2005. évi ügyiratforgalma......................256 MELLÉKLET:A Szociális és Gyámhivatal II. fokú ügyintézése...............................257 MELLÉKLET:Bírósági felülvizsgálatok a II. fokú gyámügyi igazgatás területén.....257 MELLÉKLET:Működési engedélyezés a gyermekvédelmi intézményeknél.............258 MELLÉKLET:A felnőtt kiskorúak aránya Csongrád megyében 2004.......................259 MELLÉKLET:A veszélyeztetet gyerekek aránya.......................................................259 MELLÉKLET:A veszélyeztetet gyerekek veszélyeztetettségi megoszlása................260 MELLÉKLET:A veszélyeztetet és védelembe vett gyerekek aránya.........................260 MELLÉKLET:A védelembe vett gyerekek számának megoszlása.............................261 MELLÉKLET:Szakellátásban gondozottak 2004.......................................................261 MELLÉKLET:Bűnelkövetők száma a szakellátásban 2004.......................................262 MELLÉKLET:Szociális intézmények működési engedélyezése................................262 MELLÉKLET:A 2005. évi szociálpolitikai szöveges értékeléshez............................263 MELLÉKLET:A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által vizsgált kiskereskedelmi egységek száma...........................................................................................................264 MELLÉKLET:A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által vizsgált nagykereskedelmi egységek száma...........................................................................................................265 MELLÉKLET:A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által vizsgált szolgáltató egységek száma...........................................................................................................................266 MELLÉKLET:A próbavásárlások, próbaszolgáltatások adatai..................................267 MELLÉKLET:A felelősségre vonások adatai szabálysértési nemenként...................268 MELLÉKLET:A felelősségre vonások adatai üzletkörönként I.................................269 MELLÉKLET:A felelősségre vonások adatai üzletkörönként II................................270 MELLÉKLET:A szabálysértések gyakorisága I.........................................................271 MELLÉKLET:A szabálysértések gyakorisága II........................................................272 MELLÉKLET:Államigazgatási jogkörben hozott intézkedések.................................273 MELLÉKLET:A panaszügyek intézése......................................................................274 MELLÉKLET:Az utóellenőrzések adatai...................................................................275 MELLÉKLET:Reklámfelügyeleti eljárás során hozott intézkedések.........................276

8

I. Rész A végzett munka tartalmi értékelése

9

1. Törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka A hivatal törvényességi ellenőrzési tevékenysége 2005. évben a Kormányprogramban meghatározott célok, a Belügyminisztérium munkaprogramja, a Belügyminisztérium 2003-2006. évekre szóló Közigazgatási és Rendészeti Ágazati Stratégiája célkitűzéseit szem előtt tartó - hivatali munkatervbe foglalt feladatok ellátása, az önkormányzatok törvényes működésének segítése, a törvényességi ellenőrzési munka minőségének javítása jegyében telt el. Meghatározott célunk volt az önkormányzatok törvényes működésének fenntartásában való segítőkész közreműködés, a szakszerű, gyors, érdemi segítségnyújtás, és ehhez kapcsolódóan a törvényességi ellenőrzés hatékonyságának növelése. 2005. évben a megye településeinek száma nem változott. Területszervezési ügy kettő volt a megyében. Az egyik a Hódmezővásárhelyhez tartozó Szikáncs önálló községgé válásának kezdeményezése és ez ügyben helyi népszavazás tartása volt, a másik a Mártélyhoz tartozó Barattyosi külterületi lakott rész Hódmezővásárhely részére történő átadása és helyi népszavazás tartása. A helyi népszavazásokat mindkét ügyben 2005. április 10-én tartották meg. A szikáncsi tanyaközpont önálló községgé válása ügyében 2005. április 10-én megtartott népszavazás nemleges eredménnyel zárult le, így a területszervezési eljárás elakadt. A mártélyi területrész átcsatolás ügyében a népszavazás eredményes volt, és igennel döntött, így a megállapodás megszületett.1 Szaporodott a városok száma. Sándorfalva 2005. július 1. napjával elnyerte a városi rangot, amelynek ünnepsége augusztus 20-án volt dr. Lampert Mónika belügyminiszter asszony részvételével. A körjegyzőségek alakulásában is változás következett be. A korábbi 6 körjegyzőségből kettő az év végével megszűnt (Fábiánsebestyén-Eperjes és Árpádhalom-Nagymágocs). Viszont Eperjes – Árpádhalom – a két 500 lélekszám alatti település - 2006. január 1-jével körjegyzőség létrehozásában állapodtak meg. A körjegyzőség székhelye Eperjes lett. Csongrád megye területén működő kisebbségi önkormányzatok tekintetében is történt változás: Újszentiván Cigány Kisebbségi Önkormányzat három tagja közül kettő lemondott 2005. március 11-én, melynek következtében az Újszentiváni Cigány Kisebbségi Önkormányzat működésképtelenné vált. A helyi választási bizottság az időközi választás kiírásának mellőzéséről döntött, így megszűnt az újszentiváni Cigány Kisebbségi Önkormányzat.2 Az önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok, körjegyzőségek adatait a a beszámoló II. része, illetve a melléklet tartalmazza. 1 2

A Belügyminisztériumot mindkét esetről tájékoztattuk. Erről a tényről a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt tájékoztattuk.

10

1.1 A törvényességi ellenőrzési és törvényességi felügyeleti munka számszerű tapasztalatainak értékelése A közigazgatási szolgáltatások színvonalának emelése jegyében, az új TÖRV nyilvántartó rendszer 2005. év eleji bevezetésétől kezdődően folyamatosan rögzítésre kerültek a törvényességi ellenőrzés számadatai. Emellett folyamatosan összeállítottuk javaslatainkat a rendszer továbbfejlesztése, hibáinak kiküszöbölése és a korszerű, fejlett technikai lehetőségeket felhasználó, gyors adatszolgáltatásra képes közigazgatás megvalósítása érdekében. Mégis sajnálatos módon az új TÖRV nyilvántartó rendszeréből a jelenlegi állapot szerint helytálló statisztikai adatok nem nyerhetők, ezért az adatok megyénkre vonatkozóan manuálisan kerültek összegyűjtésre. Az összegyűjtött adatok a beszámoló mellékletében szemléltetik a ténylegesen elvégzett törvényességi ellenőrzési munka számszerű eredményeit. Ennek értékelése során az alábbi tapasztalatokat összegeztük. A 2005. évben elvégzett törvényességi ellenőrzés erősödött az előző évihez képest. Ez egyrészt a dolgozók teljesítményorientáltságú szemléletbeli változásából eredt, másrészt a Ket. harmonizáció, az EU jogharmonizáció, a többcélú kistérségi társulások és területfejlesztés intézményrendszerének kibővített ellenőrzése, a kiemelt és ad-hoc rendkívüli feladatokból adódóan megnövekedett hivatali, törvényességi ellenőrzési feladatokból következett.3 Nőtt a felülvizsgálandó rendeletek száma és a vizsgálatok gyakorisága. A napi rendszeres törvényességi ellenőrzésen felül az éves munkatervben betervezett feladatként négy rendeleti tárgykörben tartottunk külön átfogó témaellenőrzést, ezen felül a kiemelt és rendkívüli feladatokból adódóan - jóval több - 2005. évben tizenkét témakör tekintetében ellenőriztük le a megye valamennyi önkormányzatának rendeleteit, illetve megállapodásait.4 Az utólagos törvényességi ellenőrzések, valamint témaellenőrzések során több jogszabálysértést tártunk fel, melyekre a szükséges törvényességi észrevételeket megtettük, így az írásban kiadott, iktatott észrevételek száma is jelentősen nőtt, a korábbi évek gyakorlatához képest. A törvényességi ellenőrzési munka számadatait, a törvényességi észrevételek alakulását a mellékletek tartalmazzák. Az észrevételek során szorgalmaztuk a rendeletek egységes szerkezetbe foglalását, valamint a rendeletek elektronikus nyilvántartását is. Az írásos észrevételek kiadásának szükségességét az idézte elő, hogy egyrészt a jegyzőkönyvek késedelmes beküldését a többszöri felszólítások ellenére sem tudtuk kiküszöbölni, és ez a törvénysértések időbeli kiszűrését hátráltatta. Másrészt több olyan törvénysértő állapot alakult ki (pl. törzsvagyonba tartozó közút, közpark eladások), melynek kiküszöbölésére hivatalunk kénytelen volt a korábbi gyakorlattól eltérően erősebb eszközökkel fellépni. 3

Költségvetési- és zárszámadási rendeletek, a temetőrendeletek, a vásár-piactartási rendeletek és rendeletek tárgykörben. 4 A felülvizsgált rendeletek a következők: Ket. végrehajtásával érintett rendeletek, költségvetési- és zárszámadási rendeletek, a lakásmaffia tevékenység megakadályozása érdekében a lakásrendeletek, temető rendeletek, kisebbségi önkormányzatok megállapodásai, közterület-használat rendjéről szóló rendeletek, idegenforgalmi adó rendeletek, piac- vásártartási rendeletek, közbeszerzési szabályzatok, társulások változásaihoz kapcsolódó megállapodások, többcélú kistérségi társulások megállapodásai, EU jogharmonizációval érintett helyi rendeletek.

11

Az ellenőrzéseknek és megtett törvényességi észrevételeknek a megye törvényességi helyzetére gyakorolt jótékony hatása abban jelentkezett, hogy az érintett tárgykörökben született helyi rendeleteiket az önkormányzatok teljes körűen felülvizsgálták és észrevételeinknek köszönhetően a jogsértéseket kiküszöbölték. A hivatalunk által tett észrevételeket a képviselő-testületek elfogadták, azokat megalapozottnak tartották, csak egy esetben került sor AB indítvány megtételére. AB indítványt Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közgyűlése rendeletére kényszerültünk benyújtani a képviselők iskolarendszerű, diplomaszerző tanulmányainak önkormányzati finanszírozására vonatkozó rendelet alkotmányossági felülvizsgálatára, mivel törvényességi észrevételünket csak részben fogadták el. Határozat elleni bírósági kereset benyújtására 2005. évben nem került sor. Azonban a korábbi évben a Domaszéki Községi Önkormányzat ellen polgármesteri tisztség jogszabály erejénél fogva történt megszűnésének érvényesítése érdekében indított perben a Gyulai Megyei Bíróság 2005. április 5-én hozott jogerős ítéletet. Az említett közigazgatási bírósági ügyben hivatalunk pernyertes lett, melyről a Belügyminisztériumot írásban tájékoztattuk, mellékelve a bíróság ítéletét. Hivatalunk közreműködésével a törvényesség helyreállt, erre tekintettel ugyanennek az ügynek kapcsán tett választási eljárási alkotmányjogi panaszunkat visszavontuk. Valamint visszavontuk a tisztségben nem lévő polgármester illetményének és költségtérítésének megállapításáról szóló határozatot megtámadó keresetünket is. A 2005. június 26-i időközi polgármester választás eredményeként új polgármester lépett hivatalba 2005. július 20.-án. A per tapasztalatait feldolgozva törvénymódosítási javaslattal éltünk a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) szerinti polgármesteri tisztség megszűnésének, és a törvény szabályainak törvényes végrehajthatósága érdekében. Javasoltuk, hogy célszerű lenne a Ktv. 54/A §-ában foglalt képviselő-testületi tagok kárfelelősségét kiterjeszteni a Pttv. végrehajtásával összefüggésben is, mivel a törvény szabályaival ellentétes polgármesteri továbbfoglalkoztatás az önkormányzatok gazdálkodásában jelentős pénzügyi hátrányt okoz. Itt említjük meg, hogy a korábbi évben tett törvénymódosítási javaslatunk beépítésre került a közelmúltban hatályba lépett nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló a 2005. évi CXIV törvénnyel módosított 1993. évi LXXVII. törvény új szabályaiba. A kisebbségi önkormányzati rendszer kialakulása óta eltelt időszak elegendő volt ahhoz, hogy a rendszer eredményei mellett működési problémái, ellentmondásai, hiányosságai is felszínre kerüljenek. Ezeket feldolgozva a kisebbségi és etnikai jogok országgyűlési biztosának megkeresésére 2004. évben módosítási javaslattal éltünk. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2004. szeptember 1-én hatályba lépett módosításával a Hivatal ellátja a megye hét kistérségében működő kistérségi fejlesztési tanácsok, valamint a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács és a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács törvényességi felügyeletét, valamint a régi területfejlesztési társulások törvényességi ellenőrzését is. Összességében megállapítható, hogy a területfejlesztési tanácsok működését a napirendek előkészítettsége, a döntések megalapozottsága jellemzi. A tanácsok ülésén

12

a törvényességi felügyelet a hivatal állandó jelenlétével biztosított, és ennek, illetve az előzetes konzultációknak köszönhetően javult a jogszerű működés színvonala. Ezen kívül minden tanács tekintetében a munkaszervezetekkel szoros és hatékony együttműködés alakult ki. Bár hivatalunk elsőszámú feladatának a jogszabálysértések megelőzését tűzte ki célul, ennek ellenére 2005. évben az írásbeli felügyeleti intézkedések száma nőtt az előző évhez képest. A számszerű adatokat a melléklet tartalmazza. 1.2. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák A megye 61 önkormányzata az Ötv. szerinti kötelező ülések számánál jóval többet tartott, valamint a közmeghallgatásokat megtartotta. Az erősebb törvényességi eszközök (több írásos észrevétel) alkalmazásának köszönhetően kissé javult a helyzet a jegyzőkönyvek határidőben történő beküldése terén, bár volt olyan önkormányzat, akinél emiatt a jegyző ellen fegyelmi eljárás kezdeményezésére is kényszerült a hivatal.5 Észrevételeink hatásának eredményként könyveljük el azt is, hogy a kisebbségi önkormányzatoknál sikerült elérni, hogy közmeghallgatást is tartanak. Az elmúlt évben is jellemző volt a törvényességi munka terén - a korábbi évekhez hasonlóan – a rendkívüli ad-hoc feladatok jelentkezése. Mindezek az ad-hoc feladatok munkánk során hasznosnak bizonyultak, mivel egyúttal a feladatot érintő önkormányzati rendeletek átfogó ellenőrzését is elvégeztük, amelynek során több jogszabálysértés került felszínre. Ezek megszüntetése tovább erősítette a törvényességi ellenőrzés eredményességét. 2005. évben az önkormányzatok számára a legjelentősebb jogalkotási feladatot a szociális törvény módosításai és lépcsőzetes hatályba léptető rendelkezései jelentették. Megjegyzendő, hogy a beérkezett jegyzőkönyvek alapján ezen kötelezettségüknek a törvényben előírt határidőkön belül csak néhány önkormányzat tett eleget. Lemaradás tapasztalható a szociális szolgáltatások kialakítása terén is, melyen sokat javított az a helyzet, hogy az év vége felé a többcélú kistérségi társulások egy része felvállalta ezt a feladatot a kedvező normatív juttatásokra tekintettel. Az önkormányzatok működését a többcélú társulási törvény végrehajtása és a többcélú kistérségi társulások átalakulásának koordinálása is befolyásolta. Ezzel összefüggésben a rendkívüli testületi ülések száma nőtt, hiszen többszörösen egyeztetésre került sor a Magyar Államkincstárral a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kapcsolatos teendőkről. Már január végig legalább kettő, de inkább három rendkívüli testületi ülés összehívására került sor a többcélú kistérségi társulások feladatellátásához a 2005-ben igényelhető normatívákra való jogosultság miatt a társulási megállapodásokban szükséges módosítások elfogadásához és egyéb egyeztetések érdekében, tekintettel a normatívákról rendelkező Kormányrendeletben megszabott rövid határidő miatt.

5

Ennek részletezését a törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek című rész tartalmazza.

13

Ezt követette a Ket. hatálybalépésével kapcsolatos jogalkotási feladatok elvégzése, melynek végrehajtása során több rendeletalkotási feladat hárult a képviselőtestületekre is. A Hulladékgazdálkodási Tervek elkészítésére a folyamat beindult, ezek egy részét a többcélú kistérségi társulásokon belül készíttették el a települések, számos önkormányzat azonban pénzhiány miatt nem volt képes e feladatát teljesíteni. Megjegyezzük, hogy Csongrád megyében a 60 település közül 39 település önhibáján kívül hátrányos helyzetű. (ÖNHIKI) Emiatt a Hulladékgazdálkodási Tervek elfogadása terén lemaradás tapasztalható. Több önkormányzatnál likviditási gondot jelentett és a helyzet további romlását eredményezte a közalkalmazotti béremelés végrehajtása. Ásotthalom önkormányzatának csőd közeli helyzete miatt késett a köztisztviselők és közalkalmazottak bérkifizetése. A likviditási zavar csak átmeneti volt, mivel központi vis maior támogatást kaptak a mérsékléséhez. 1.2.1. Az önkormányzatok törvényes működését érintő panaszok Hivatalunk kiemelt feladatként kezelte az állampolgárok igényeit központba helyező ügyfélközpontú korszerű közigazgatás megvalósítását. Ennek érdekében az önkormányzatok törvényes működését érintő lakossági panaszbejelentések gyors és szakszerű elintézésére törekedtünk.6 A panaszbejelentések terén lényeges változás következett be hivatalunk és az ügyfelek részéről is. A lakosság számítógépes ellátottságának köszönhetően több ügyfél az elektronikus levelező rendszeren keresztül nyújtja be panaszbeadványát, melyet a kiadott belső hivatalvezetői utasítás alapján rövidített eljárásban intézünk. Ez azt jelenti, hogy az e-mail levelező rendszerünket a nap folyamán folyamatosan figyelemmel kísérjük, valamint a beérkezett levelekre azonnali visszajelzést küldünk. Emellett igyekszünk a lehető legrövidebb időn belül a kért vizsgálatot lefolytatni és a teljeskörű választ, valamint az intézkedést megtenni. A 2005. évre a jellemzően a panaszok többsége Csongrád megyében a belvíz gondokkal függött össze. A panaszosok az önkormányzatok gyors és segítőkész eljárását hiányolták. Az ügyek kivizsgálását követően a belvízveszély elhárítása érdekében felhívással éltünk a képviselő-testületek felé, hogy a vízelvezető csatornák fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeinek az önkormányzatok tegyenek eleget. Egyesület panaszolta, hogy a polgármester a közmeghallgatáson nem adott lehetőséget arra, hogy az egyesület tagjai közérdekű kérdéseiket feltegyék. Megkereséssel éltünk a testület felé határidő tűzésével, majd a válasz beérkezése után a panaszost tájékoztattuk. Egyik község lakosa az önkormányzat polgármestere ellen tett panaszt, mely szerint bizonyos önkormányzati döntéseknél a polgármester érintettségéről van tudomása annak cége miatt. Az ügy teljes körűen kivizsgálásra került, de összeférhetetlenségi eset nem állt fenn, mivel azt a polgármester már korábban megszüntette.

6

A panasz ügyek felsorolását a beszámoló II. része tartalmazza.

14

Ugyanennél panaszügynél szükségessé vált az önkormányzat közigazgatási területén található lezárt szilárd hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezésével kapcsolatos iratok vizsgálata is, mivel a panaszos kifogásolta, hogy a környezetvédelmi szempontú megfeleléshez kapcsolódó kármentesítés költségét az önkormányzat viseli, holott a szeméttelep magánszemélyek tulajdona. A beadvány a hivatal által teljes körűen kivizsgálásra került. A vizsgálat eredményeként a községi önkormányzat képviselő-testülete felé törvényességi jelzés és tájékoztatás megtétele vált szükségessé. Az tűnt ki a rendelkezésre álló iratokból, hogy az önkormányzat önként vállalt feladatként szeretné mindenképpen megoldani a környezet megóvásával, és annak helyreállításával összefüggő azon feladatot, hogy az ingatlan, a lezárt szeméttelep környezetvédelmi felülvizsgálata megtörténjen. Arról is tájékoztattuk a testületet, hogy a feladat nem az önkormányzat kötelező feladata, de arra pénzügyi fedezet megléte esetén lehetőséget ad az önkormányzati törvény. Külön felhívtuk a képviselő-testület figyelmét arra, hogy a Kistérségi Hulladékgazdálkodási Terv ilyen formában történő aláírásával önként vállalja fel a település a nevezett lezárt hulladéklerakó rekultivációját. Ugyanezen községből több telefonos, majd írásbeli panasz is érkezett az Óvoda és Idősek Otthona bezárása miatt. A lakosság tiltakozott az intézkedések ellen, és sérelmezték azt, hogy a polgármester és jegyző nem jár el méltányosan a szolgáltatást igénybe vevők kérelmére sem. Az óvodásokat utaztatni kell majd, és a bentlakó idősek hozzátartozóit felhívták, hogy maguk gondoskodjanak az ápoltak elhelyezéséről. Az ügy kivizsgálásra került, ennek eredményeként megállapítható, hogy az óvoda és idősek otthona megszüntetésének folyamata, illetve a társulás keretében történő óvodai ellátás megszervezésének folyamata valamint a létrejött társulási megállapodás is megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak. Egyik község lakosa a községi önkormányzat törvénysértő működésével kapcsolatos több panaszával kereste meg dr. Lamperth Mónika belügyminiszter asszonyt. A panaszban foglalt számos téma a közigazgatási hivatal által kivizsgálásra került, és a Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkárának tájékoztatása a tett intézkedésekről megtörtént. Azonban a panaszos újabb beadványában írt kérdések tisztázása érdekében újabb vizsgálat vált szükségessé, mely jelenleg is folyik. Két községi önkormányzatnál is előfordult, hogy annak lakosai azzal a kéréssel fordultak az önkormányzathoz, hogy számukra a testületi ülésekről készült jegyzőkönyveket, illetve hangszalag másolatokat – térítési díj ellenében - teljes terjedelmükben lemásolni, és postai úton továbbítani szíveskedjenek. Ezekben az ügyekben a hivatalhoz állampolgári bejelentések érkeztek, melyben sérelmezik, hogy az önkormányzatok nem tettek eleget a kérésnek. Mindkét esetben felhívtuk a polgármester és a testület figyelmét arra, hogy amennyiben még nem került teljesítésre az igénylők által kért közérdekű adatszolgáltatás, úgy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény /Avtv./ alapján tegyék lehetővé a közérdekű adatok megismerését. Több panaszos sérelmezte, hogy az önkormányzathoz írt leveleikre nem kapnak semmilyen választ, ezért törvényességi jelzéssel éltünk, annak érdekében, hogy a

15

panaszok, illetve közérdekű bejelentések tekintetében az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvényben foglaltaknak megfelelően, a vonatkozó törvényi határidőket mindenkor betartva tegyék meg a szükséges intézkedéseket az önkormányzatok. Egy panaszos beadványában kifejtette, hogy az önkormányzat polgármestere magán-állatorvosi praxist folytat, mely szerinte összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel. A Magyar Állatorvosi Kamarát megkerestük, tájékoztatást kérve arról, a polgármester tagja-e a kamarának, illetve rendelkezik-e a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal vagy sem. A kamarai tájékoztatás szerint a polgármester nem rendelkezett „magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal”. Hivatalunk álláspontja szerint, ezért nincs megalapozva az összeférhetetlenség, hiszen a nevezett engedély fenntartása, birtoklása a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak lenne tekinthető, mely az Ötv. 33/A § (2) bekezdése a) pontja értelmében összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel. Érdekességként említjük azt az elektronikus úton érkezett megkeresést, amely egy ismeretlen önkormányzati képviselőtől érkezett. Kérdése arra vonatkozott, hogy milyen formában kérhető könyvvizsgálat az önkormányzattal szemben. Mivel a levél elektronikus úton érkezett, módunkban állt válaszolni és tájékoztatást kapott arról, hogy a könyvvizsgálatot csak a képviselő-testület kezdeményezheti. 1.2.2. Jellemző jogszabálysértési tendenciák A különböző oktatások, útmutatások, szakmai segédletek készítése ellenére továbbra is jellemző törvénysértési tendenciaként jelentkeztek az alábbi általános jogalkotási hibák, mint: • a szükséges mértéket meghaladó túlszabályozás, • jegyzők részére történő feladat- és hatáskör telepítés, • központi jogszabályok pontatlan átvétele, • indokolatlan általános tiltások (pl. temetőbe gépjárművel behajtani tilos), visszamenőleges hatállyal történő díjmegállapítás, • szerkezeti pontatlanságok, • átfogó módosításnál a rendelet egységes szerkezetbe foglalása elmarad, • hatálytalan központi jogszabályszövegek használata, • bizonytalan jogi fogalmak használata, • diszkrecionális hatáskör gyakorlásának kereteit nem szabályozzák, melyek visszaszorítására törvényességi észrevételeket tettünk. 2005. évre vonatkozóan további sajátosság, hogy nagyon széles sávon mozogtak a jogszabálysértések. Összesen 24 rendeleti tárgykörben és kb. 50 fajta határozati tárgykörre és mulasztásra kellett törvényességi észrevétellel élnünk. A korábbi évekhez képest ez jelentős felderítési arányt képez.

16

1.2.3. Rendeletekkel jogszabálysértések

kapcsolatos

leggyakrabban

előforduló

A helyi költségvetési rendeletekben szabályozták a köztisztviselők helyi illetményalapját, bár az a központival megegyezik, holott az erre vonatkozó törvényi felhatalmazás megszűnt. Jegyzői tájékoztatás szerint az államkincstár felszólította őket arra, hogy a helyi rendeletben feltétlen legyen benne a helyi illetményalap akkor is, ha nem tér el a központi költségvetésben meghatározott összegtől. A költségvetési rendeletekből kimaradtak a polgármesteri hivatalok létszámadatai. Zárszámadásáról szóló rendeletek pontatlanul tartalmazták az Ámr. 29. §-ában foglaltakat (foglalkoztatotti létszám, intézményi költségvetések elkülönülése, kisebbségek zárszámadása elkülönítve hiányos volt) A támogatásokat tartalmazó rendeleteket nem küldték meg a PM Támogatásokat Vizsgáló Irodának az EU állami támogatások tilalmába ütközés megállapítása végett. Nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően állapították meg a közületi szemétszállítási díjtételeket. A hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási rendelet előírásai nem felelnek meg a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek. A testület a közbeszerzésekről továbbra is rendelettel döntött, holott a 2003. évi CXXIX. tv. ( új Kbt.) hatálybalépésével (2004. május 1.) hatályát vesztette a korábban rendeletalkotási felhatalmazást adó, közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény. Ez a jogszabályváltozás az önkormányzatok számára azt jelentette, hogy a helyi közbeszerzési rendeleteiket 2004. május 1. után hatályon kívül kellett helyezniük, melyre azonban az önkormányzatnál - a Eu- jogharmonizációban tett pozitív jelentés ellenére - sem került sor. A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló rendeletek szabálysértésre vonatkozó helyi szabályozása ellentétes volt magasabb szintű jogszabállyal. Szilárd hulladékról szóló rendeletben nem biztosították az arányos díjfizetést, mivel csak egyfajta gyűjtő-edényzetet használhatnak a lakók. A közterület használattal kapcsolatosan nem megfelelően határozták meg a szabálysértési tényállást. Távközlési berendezés, valamint nyomvonal jellegű létesítmények elhelyezésére díjfizetési kötelezettséget írtak elő. Díjfizetés alóli mentességet állapítottak meg, nem határozták meg azonban egyértelműen a mentességet kapó szervezetek körét. Nem szabályozzák kielégítően az engedély nélküli használat jogkövetkezményeit, valamint a jegyzőt jogosították fel az eljárás lefolytatására. A tartozások behajtására az Art.-t rendelték alkalmazni. Szervezeti – és Működési Szabályzatát módosításáról szóló helyi rendelet a 3/2005. (II.25.) AB határozattal ellentétesen tartalmazta a polgármesteri hivatal ügyrendjét, elvonva ezzel a jegyzőnek az Ötv. 35. § (2) bekezdés c) pontjában biztosított képzettségi pótlék megállapítására vonatkozó hatáskörét. A lakásrendeleteknél a kérelemben állampolgárság feltüntetésének kötelezettségét írták elő, lakásfenntartási támogatás esetén lakbértámogatást kizárták, méltányosság gyakorlásának kereteit nem szabályozták, önkényes lakásfoglalókat kizárták,

17

A szociális ellátásokról szóló rendeletben visszamenőleges hatállyal állapították meg a térítési díjakat. A gyermekvédelmi támogatásokról szóló rendeletekben a pénzbeli gyermekvédelmi támogatás felhasználásának ellenőrzését írták elő, mely az Áht szabályival ellentétes, ezenfelül a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását évi két esetben tették lehetővé, ezzel korlátozták a további kérelmek benyújtását. A vásárokról és piacokról szóló rendeleteknél a jegyzőnek állapít meg államigazgatási feladatot, illetve más szervektől való hatáskörelvonás miatt kellett észrevételt tenni a helyi rendeleti előírások nem feleltek meg a központi jogszabályi rendelkezéseknek, illetve a közösségi jogi szabályoknak, a polgármesteri hivatalt hatósági jogkörrel ruházták fel. 1.2.4. Határozatokkal jogszabálysértések

kapcsolatos

leggyakrabban

előforduló

A törzsvagyoni körbe tartozó közutak és a közparkok, melyek forgalomképtelen önkormányzati vagyonnak minősülnek, több esetben elidegenítésre kerültek, holott mind addig amíg közútként, illetve közparkként vannak nyilvántartva polgári jogi jogügylet e vagyontárgyak tekintetében érvényesen nem köthető. Közutak adásvételéről szóló határozatra azért kellett észrevételt tennünk, mert tulajdonátadás a valóságban kisajátítás keretében történt meg, a becsatolt területkimutatásban pedig elírás miatt más község tulajdonaként szerepelt. A testület a zárszámadási rendelettel elfogadott pénzmaradványt határozati formában módosította. A hulladékgazdálkodási tervet rendeleti forma helyett határozatban fogadták el. Határozatban döntöttek arról, hogy a község teljes közigazgatási területén lévő vízi közmű üzemeltetésére üzemeltetési megállapodást kötnek, a döntések meghozatalához előzetesen szükséges koncessziós eljárást egyik esetben sem folytatták le. A gyakran előforduló jogszabálysértések körébe tartozik, hogy kötelezettségvállalásról döntöttek az önkormányzatok anélkül, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi fedezetet megjelölték volna. Mulasztásos törvénysértések legnagyobb részét az tette ki, hogy az önkormányzat – elsősorban a szükséges pénz hiánya miatt – nem fogadja el a helyi építési szabályzatát, (bár a legtöbb helyen a tervezése már folyamatban van), valamint a környezetvédelmi program elfogadására sem mindenhol került sor határidőn belül, tekintettel arra, hogy általában a kistérségek közösen pályáztak az elkészítésre, és annak kivitelezése még folyamatban van. A Kisebbségi Önkormányzatok egy része nem tesz eleget jegyzőkönyv felterjesztési kötelezettségének. Ezen a területen nehéz eredményt elérni, mert sem a települési önkormányzatnak, sem a hivatalunknak megfelelő kényszerítő eszközök nem állnak rendelkezésére. Az összegzett tipikus jogszabálysértéseket, külön kimutatva az Európai Uniós jogharmonizációval kapcsolatos törvénysértéseket, a Ket harmonizációval összefüggő

18

jellemző törvénysértéseket, a rendeletekkel illetve határozatokkal kapcsolatos leggyakrabban előforduló jogszabálysértések felsorolását a beszámoló II. része tartalmazza. 1.3. A törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek Hivatalunk az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a kistérségi területi beosztáson alapuló referensi rendszerben látja el. Az ellenőrzés során alkalmazott eszközök és módszerek tekintetében fő szempont a megelőzésre törekvés. Ezért szakmai segítségnyújtással, jogi értelmezés és állásfoglalások kiadásával alakítjuk a megye önkormányzatainak törvényes működését, egységes jogalkalmazói gyakorlatát. Az általunk nyújtott szakmai segítség, jogértelmezés, kiadott állásfoglalásaink jegyzékét a beszámoló II. része tartalmazza. A területfejlesztésben a felügyeleti ellenőrzés módszere tekintetében a hivatal egy többlépcsős vizsgálati modellt alakított ki. Eszerint az üléseket megelőzően szóbeli egyezetés történik az adott tanács munkaszervezetének képviselője és a hivatal munkatársa között, amennyiben előzetes szakmai véleményünket vagy segítségünket kérik. Ezt követően a hivatalvezető által megbízott képviselő részt vesz a tanácsüléseken és ezáltal azonnal segítséget tud nyújtani a felmerült szakmai kérdések megoldásában. Végül az ülést követően megtörténik a jegyzőkönyvek utólagos vizsgálata. A fenti gyakorlat megvalósítása szoros együttműködést eredményez a felügyelt szerv és a Hivatal között, illetve a személyes kapcsolatokon keresztül rugalmasabb problémamegoldást tesz lehetővé. A kialakított rendszer eredményeként könyvelhetjük el, hogy kevés írásbeli törvényességi felhívás történik és a tanácsok törvényes működése stabilabbá vált. Hivatalunk nagy hangsúlyt fektetett a jogharmonizációs és jogalkotási munka színvonalának emelésére. Ennek egyik megnyilvánulási formája volt a jogalkotási, jogalkalmazási ismeretek oktatása keretében történő szakmai ismeretek átadása és a gyakorlati példák, hibás rendeletek elemzésével történő szemléltetés, melyet a hivatal törvényességi főosztályának munkatársai prezentáltak. Ennek során a megye jegyzői és ügyintézői kodifikációs ismeretekre tettek szert, melyet a Ket. és EU jogharmonizáció során egyaránt hasznosítani tudtak. Emellett mintarendeletek kiadásával támogattuk az önkormányzatok jegyzőit. A Ket. hatálybalépésével kapcsolatos helyi jogalkotási feladatok előkészítéséhez és megvalósításához hivatalunk törvényességi referensei személyes konzultációkkal, valamint e-mail-es levelező rendszeren és telefonon keresztül folyamatosan nyújtottak segítséget a helyi önkormányzatok számára. Ennek során több szakmai segédanyagot is közreadtunk a jegyzők számára, elsősorban a honlapunkon keresztül. Hasonló módon személyes konzultációkkal, valamint e-mailes levelező rendszeren és telefonon keresztül folyamatosan segítséget nyújtottunk az Európai Uniós joganyag gyakorlati alkalmazása során is, az önkormányzatok működését érintő közösségi jogszabályok, közösségi alapú nemzeti jogszabályok gyakorlatban történő jogalkalmazásához. Emellett az Unió jogalkotási munkájáról, valamint a harmonizált

19

magyar jogszabályokról történő tájékoztatást körlevelekkel, hivatali honlapunkon közzétett tájékoztatókkal, szakmai jegyzői klubokon történő aktív részvétellel biztosítottuk. Az EU jogharmonizációhoz kapcsolódó önkormányzati rendeletek felülvizsgálatához szükséges információkat minden alkalommal és az igény szerinti formában (írásos álláspont, telefonos megbeszélés, személyes konzultáció, e-mailes levelezés, tervezetek előzetes véleményezése) megadtuk. A települések kistérségi összefogását hivatalunk által megrendezett értekezletekkel erősítettük. 2005. évben két alkalommal szervezett hivatalunk a többcélú kistérségi társulások és területfejlesztési tanácsok elnökei, munkatársai részére – minisztérumi előadókkal - konferenciát. Ezen felül szakmai tanácsadással, minta anyagok átadásával, személyes tanácskozások sorozatával támogattuk a kistérségek munkáját, melynek gyakorlati eredménye abban nyilvánult meg, hogy egyre több közszolgáltatási feladat ellátását vállalták fel, és hivatalunk közreműködésével e feladatokhoz jelentős pályázati forrásokat is nyertek. Kiemelkedő eredményként könyveljük el, hogy sikeresen megalakult megyénkben az utolsó többcélú kistérségi társulás is Hódmezővásárhely kistérségben, mely nem kis erőfeszítések árán történt meg. A gazdálkodás terén a takarékosság érvényre juttatása érdekében módszerbeli változást vezettünk be. A helyszíni törvényességi ellenőrzéseket felváltotta az elektronikus úton végrehajtott témavizsgálatok rendszere. E módszer több oldalról is hasznosnak bizonyult. Hasznosságát az jelzi, hogy az önkormányzatoktól elektronikus úton kérjük be az anyagokat, az ellenőrzött rendeleteket, ezzel a rendeletek elektronikus nyilvántartását (a TERKA-t) is elősegítjük. A másik előnye e módszernek, hogy adott témakörönként egyszerre a megye valamennyi önkormányzatára kiterjedően leellenőrizzük a rendeleteket és ezzel annak a témának a törvényességi ellenőrzése teljes körűen megtörténik. A fenti módszereken túl 2005. évre jellemző tendenciaként jelentkezett az iktatott írásbeli észrevételek kiadásának gyakorisága. Az írásbeli észrevételek gyakoribb kiadása több okból vált szükségessé. Egyrészt azért, mert az EU jogharmonizációt elősegítő hivatali ellenőrzés során több olyan jogsértésre derült fény, amely az önkormányzatok által lejelentett adatokkal ellentétes helyzetet tükrözött. Így ezek kiküszöbölésére csak ez a módszer mutatkozott hatékonynak. Emellett az állampolgári panaszok kivizsgálása során többször jutott hivatalunk arra az álláspontra, hogy szükség van írásbeli törvényességi észrevétel kiadására. Harmadrészt pedig azért, mert a kiadott észrevétellel ellensúlyozni tudtuk a jegyzőkönyvek késedelmes beküldésével elodázott törvénysértő helyzeteket, és rászorítottuk az önkormányzatokat a határidők betartására. Ezen túlmenően pedig a kiadott írásbeli észrevételek a nagy volumenű témaellenőrzések során tapasztalt és felszínre került törvénysértések kiküszöbölését is szolgálta. A fenti módszerek mellett sajnálatos módon hivatalunk egy esetben kényszerült olyan eszköz igénybevételére, amely személyes jellegű volt, egy jegyző elleni fegyelmi eljárás kezdeményezésére. Királyhegyes és Kövegy községi önkormányzatok jegyzőkönyvei egyáltalán nem, illetve néhány közülük egy éves késéssel érkezett be a hivatalunkhoz. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalról szóló 191/1996. (XII. 17.) Kormányrendelet 22. § (1) d) pontjára figyelemmel fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményeztük a körjegyző tekintetében. A körjegyzőt megrovás fegyelmi

20

büntetésben marasztalták. Két esetben nem a hivatal, hanem a helyi önkormányzat kezdeményezésére történt fegyelmi eljárás lefolytatása jegyző ellen. Nagytőkén megrovás fegyelmi büntetésben részesült a jegyző. Újszentiván jegyzője pedig fegyelmi eljárás lefolytatása következtében írásbeli figyelmeztetést kapott. Mindkét esetben a fegyelmi büntetést a jegyzői kötelezettségek késedelmes teljesítése alapozta meg.

21

2. A hatósági munka értékelése Célunk volt a nyitottabb, átláthatóbb, az állampolgárok igényeit középpontba helyező, a jog- és esélyegyenlőséget biztosító, szolgáltató közigazgatás megteremtése, a közigazgatási szolgáltatások színvonalának emelése, az informatikai alapú ügyintézés feltételeinek biztosítása, az állampolgárok panaszbejelentésének gyors és szakszerű intézése, szakmailag megalapozott és védhető döntések meghozatala. Biztosítani kívántuk az ügyfelek megfelelő tájékoztatását, a Hivatalon belüli, és az adott ügykörben történő eligazodását, a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, azok megismertetését, az ügyintézési határidők maradéktalan betartását. 2.1. A jegyzői államigazgatási feladatellátás tapasztalatai: Hivatalunk tevékenységének egyik fontos pillére a helyi önkormányzatok jegyzőinek államigazgatási, hatósági feladatellátásának felügyelete, mely több területen, több szempontból is meghatározó a hivatal működésében. A megyében folyó jegyzői hatósági feladatellátásra nemcsak a hivatalunkhoz érkezett fellebbezések, hanem a felügyeleti ellenőrzések, a szükségessé vált felügyeleti intézkedések valamint a hivatalunkhoz érkezett panaszügyek intézése révén is széles rálátás nyílik. A hivatal másodfokú hatósági jogkörének gyakorlásán túlmenően feladatunknak tekintjük azt is, hogy szakmai értekezletek tartásával, jegyzői klubokon való részvétellel segítsük és a megyében egységesítsük az első fokú jegyzői joggyakorlatot. Ezeken túlmenően folyamatosan keressük azokat az új módszereket, melyekkel tovább növelhetjük az első fokú hatósági munka színvonalát. Felügyeleti ellenőrzéseink során a korábbi években gyakran tapasztaltuk, hogy az első fokú ügyintézők kihasználják az ellenőrzések által nyújtott azt a lehetőséget, hogy személyesen tehetnek fel kérdéseket ügyintézőinknek. Ennek megfelelően, a 2005. évi éves ellenőrzési terv összeállításakor un. konzultációs napokat terveztünk be azokban az ágazatokban és azon településeknél, ahol ennek a legnagyobb szükségét láttuk. Választásunkat döntően az befolyásolta, hogy - az utóbbi évek tapasztalata alapján - melyek azok az első fokú hatóságok, ahol a hivatal észlelése szerint sok ügy fordul elő és a legtöbb jogértelmezési, jogalkalmazási, eljárásjogi nehézség merül fel a gyakorlatban. Így került sor konzultációs nap tartására az ipar, és kereskedelem ágazatban Szentesen és Hódmezővásárhelyen, illetve építésügyi ágazatban ellenőrzéssel összekötve - Csanádpalotán, mint kiemelt építésügyi hatóságnál. Az első fokú hatóságok visszajelzése rendkívül jó erről a preventív jellegű új módszerről, sokkal több tartására is igény lenne, ha ezt a hivatal kapacitása lehetővé tenné. A legfontosabb ágazatok, melyekben felterjesztések érkeznek a hivatalhoz másodfokú hatósági ügyintézésre, a következők: építéshatósági ügyek, helyi adó és gépjárműadó ügyek, illetékügyek, az ipar, kereskedelem ágazatába tartozó ügyek

22

többféle csoportja, környezetvédelmi, természetvédelmi, tűzvédelmi ügyek, szabálysértési méltányossági ügyek, közlekedési igazgatási, birtokvédelmi ügyek. Az első fokú döntések elleni fellebbezések száma az építésügyi, helyi adó, illetékügyi közlekedési igazgatási ágazatokban évről évre növekszik, míg ipar, kereskedelem ágazatban, a szabálysértési méltányosság körében, birtokvitás ügyintézésben számottevő csökkenés észlelhető. A többi területen – vagyis a környezetvédelmi, természet- és tűzvédelmi területeken lényegében évek óta ugyanolyan mennyiségű és hasonló anyagi jogi, eljárási szabályokat kifogásolnak a fellebbezések, illetve a hivatal intézkedéseinek a fő iránya is teljes hasonlóságot mutat. Növelte ebben az évben az építéshatósági munkát az a hivatal számára megtisztelő tény, hogy az építéshatóságot az OLÉH kijelölte más megyékre kiterjedő illetékességgel (Békés és Bács-Kiskun megyékben) - több ügyben is - eljáró hatóságként: a mezőkovácsházi könnyűszerkezetes épületek fennmaradási engedélyezési ügyében, egy kecskeméti ügyben, valamint a kecskeméti Malom Center ügyében, de ez utóbbiban – kizárási ok miatt – semmilyen intézkedést nem tehetett hatóságunk. Helyi adó ügykörben az idén az iparűzési adó EU-konformitásával kapcsolatos fellebbezések és az azokkal kapcsolatos ügyintézés rótt jelentős terhet a hatósági főosztályra. 11 fellebbezés érkezett ebben a tárgykörben. Szeged Megyei Jogú Város Adóirodája által –városszerte lefolytatott építményadó ellenőrzések kapcsán – megállapított adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék elleni fellebbezések emelték az ügyeink számát. Mindezen felül a Pénzügyminisztérium eljáró hatóságként is kijelölte hivatalunkat – nemcsak eben az ágazatban, hanem két alkalommal illetékügyben is. Érdemes számba venni – amely területeken ez lehetséges – azt is, hogy földrajzilag a megye mely területeiről, illetve milyen típusú települések első fokú döntései ellen érkeznek tipikusan a fellebbezések, illetve válnak szükségessé a felügyeleti intézkedések. Építésügyi igazgatásban a megyében lévő 16 kiemelt építéshatóságtól évről évre mindig ugyanazon hatóságok döntései ellen érkeznek fellebbezések (tipikusan Szeged, Hódmezővásárhely, Csongrád, Szentes, Makó, Mórahalom), a többi 11 kiemelt építéshatóság határozatait nem támadják az ügyfelek. Helyi adó, gépjármű ügyekben tipikusan a városi adóhatóság döntéseit támadják az ügyfelek – lévén, hogy itt sokkal több ellenőrzést és végrehajtást folytatnak le az adóhatóságok, mint a községekben, hiszen náluk jobb a szakemberellátottság, mind számban, mind képzettségben. Ipar, kereskedelmi ágazatban is tipikusan városi jelenség az üzletek működését, telepengedélyezést elbíráló hatósági döntések elleni fellebbezések, illetve olyan községi jegyzői döntés elleni fellebbezések fordulnak elő kisebb számban, ahol ritkák az ilyen ügyek, így kisebb az első fokú hatóságok szakmai tapasztalata. Szabálysértési, illetve a birtokvita ügyintézésben szintén tipikusan városokból – elsősorban a két megyei jogú városból érkezik a fellebbezések döntő többsége. Ezekben az ágazatokban az első fokú hatósági munkára rálátásunk elsősorban a felettes szervi ellenőrzések révén adódik, hiszen régi tendencia, hogy kis településeken kevés az első fokú ügyek száma. Ezért is, és gazdaságossági okokból 2005-ben Szentes környékén szabálysértési és birtokvita ügyintésére hatósági igazgatási társulás

23

alakult 6 község részvételével. Az igazgatási társulás zökkenőmentesen működik és költségtakarékos megoldásnak bizonyult. Sokat elmond az első fokú hatósági ügyintézésről annak számbavétele, ha megvizsgáljuk, hogy milyen tartalmú döntések születnek másodfokon hivatalunkban. Építésügyi igazgatásban a fellebbezések elbírálásának tükrében az első fokú hatósági munka színvonala nem változott számottevően az elmúlt évekhez képest, figyelembe véve azonban a következőkben kiemelt megállapításokat. Kiemelendő ugyanis, hogy az előző évihez képest jelentően (88 db-ról 52-re) csökkent az első fokú határozatot megsemmisítő és új eljárásra utasító másodfokú döntések száma. Ez az első fokú hatósági munka szempontjából azt jelenti, hogy javult az első fokú határozatok színvonala, másod fokú hatóságunk az első fokú döntés megváltoztatása útján helyre tudta hozni a törvényes állapotokat. Ezt a megállapítást egyébként a statisztika is alátámasztja, hiszen párhuzamosan több mint a duplájára nőtt az első fokú döntést megváltoztató határozataink száma (23-ról 49-re). Helyi adó, gépjárműadó ügyintésben hivatalunkban évek óta tipikusan első fokú határozatot helybenhagyó döntések születnek. Nem volt ez másként 2005-ben sem, azzal az eltéréssel, hogy az előző évihez képest idén a felével még növekedett is az első fokú helybenhagyó döntések száma (tavalyi 18-ról 27-re). Ez azt jelenti, hogy az első fokú hatóságok határozatai megalapozottabbak, munkájuk kiegyensúlyozottabb, alaposabb, ezen belül is Szeged Megyei Jogú Város jegyzője végzi a legszínvonalasabb szakmai munkát. A kisebb településeken sokszor nincs megfelelően képzett munkaerő, csak a sok évtizedes adóban eltöltött gyakorlat alapján dolgoznak. A feladatellátás tapasztalataira jelen beszámoló kereteiben még a felügyeleti ellenőrzéseknél is kitérünk. A körzetközponti jegyzők közlekedési igazgatási hatósági döntései ellen benyújtott fellebbezések 30 %-ában az ügyfelek a végrehajtási eljárásban lefoglalt járművük forgalomban tartását kérték arra hivatkozva, hogy a végrehajtás, illetve a végrehajtó intézkedése jogszerűtlen. Ilyen okból jogorvoslatot végrehajtási kifogás, vagy igényperi kereset formájában a bíróságnál kereshetnek, ezért fellebbezéseik alapján az elsőfokú döntéseket minden esetben helybenhagytuk. Az illeték ügyintézés speciális területet jelent, mert mindig is és jelenleg is meghatározó jelenség, hogy a tömeges (2004-ben mintegy 60 ezer, 2005-ben pedig mintegy 70 ezer) első fokú döntéseknek csak elenyésző hányadát támadják meg az ügyfelek fellebbezéssel. (Hivatalunkhoz évente 100-as nagyságrendű felterjesztés érkezik, és csaknem ugyanennyi azon fellebbezések száma, melyeket az illetékhivatal saját hatáskörben bírál el felterjesztés nélkül). Ezek a felterjesztett ügyek viszont többnyire komoly szakmai felkészültséget igénylő, nagy horderejű, bonyolult ügyek, melyek a jövőben mindig precedens-jellegűek, de legalábbis iránymutatóak lehetnek a megyei illetékhivatali jogalkalmazás számára. A számbavétel eredménye az, hogy az első fokú illetékhatóság fellebbezéssel megtámadott döntéseinek mintegy felében helybenhagyó, egynegyedében pedig megváltoztató döntés született, és csak a maradék egynegyedében kellett megsemmisítő és új eljárásra utasító döntést hozni. Az első fokú döntésekhez viszonyított fellebbezések száma, valamint hivatalunk döntéseinek tartalma – még ha számba vesszük az év során megtett kettő felügyeleti

24

intézkedést is - egyértelműen azt a képet rajzolják meg az illetékhivatali munkáról, hogy az az ügyfelek számára jó és szakmailag megfelelő. Ipar, kereskedelem ágazatban a csökkenő fellebbezésekből is láthatóan – valamint abból a statisztikai tényből következően, hogy csaknem fele arányban helybenhagyó másodfokú döntés születik hivatalunknál, egyértelműen látható az első fokú hatósági feladatellátás színvonalának javulása. Tekintettel arra, hogy erre a területre hivatalunk évek óta kiemelt figyelmet fordít, ez a szakmai javulás részben hivatalunk szakmai iránymutatásának is eredménye. Környezetvédelmi, természet- és tűzvédelmi ágazatban speciális és viszonylag szűk első fokú feladat-és hatásköre van a jegyzőknek, melyet a jogszabályok megosztottan rendelnek gyakorolni a területi környezetvédelmi hatóságokkal. Ennek megfelelően ebben az ágazatban viszonylag kevés első fokú döntés születik, a megtámadott döntések viszont azt a képet rajzolják a hivatal elé, hogy – a két megyei jogú város kivételével – az első fokú hatóságoknál hiányzik a szakmai gyakorlat, nagy a jogalkalmazói bizonytalanság ezekben az ágazatokban. Bár nem szorosan a jegyzői államigazgatási feladatellátáshoz tartozik a bírói felülvizsgálat, de tekintettel arra, hogy hivataluk eljárásának szerves része – ezért ennek számba vétele itt indokolt. Megállapítható, hogy a hivatal valamennyi másodfokú ágazatában – ha a permegszüntetéseket is figyelembe vesszük - évek óta töretlen a pernyertességünk. . Felülvizsgálati kérelmünk alapján a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta hivatalunk, egy 2004. évi közlekedési igazgatási ügyben hozott döntését. Ez jól mutatja a hivatal – független, külső szerv által elismerten megalapozott – szakmai munkájának színvonalát. Szorosan az jegyzői államigazgatási feladatellátást érinti a hivatal által az első fokú hatóságoknak szóló szakmai értekezletek tartása, illetve jegyzői klubokon való részvétel és azokon előadás tartása. Hivatalunk több témakörben tartott a kiemelt építésügyi hatóságoknak értekezletet.7 Az építéshatóság elismerését jelenti, hogy a régió (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megye) kiemelt első fokú építéshatósági ügyintézőinek éves kötelező továbbképzését 2005-ben az OLÉH ismét hivatalunkba szervezte és az OLÉH szakemberein kívül hivatalunk vezető főtanácsosa volt az egyes témakörök kijelölt előadója. Kistérségi jegyzői értekezleteken két alkalommal a Ket. és az Art. kapcsolódási pontjairól tartottunk szakmai értekezletet az első fokú adóhatóságok ügyintézőinek, mely a megye mintegy 20 települését érintette. A hivatal hatáskörébe tartozik a sajátos nevelési igényű, tanköteles korú gyermekek tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos első fokú jegyzői határozatok elleni fellebbezések elbírálása. Ilyen típusú ügy 5 db volt ebben az évben, szemben az előző évi kettő üggyel.

7

Szakhatóság eljárásában bekövetkező változások a Ket. hatálybalépése nyomán, - a Ket. hatálybelépésével összefüggő építésügyi jogszabályváltozások, különös tekintettel a 2005. évi LXXXIII. törvény Tizenegyedik Fejezetére, - a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet közreműködése az építésügyi engedélyezési eljárásokban, az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal (kezdésbejelentéssel) összefüggő új építéshatósági feladatokról

25

A hivatal másodfokú hatósági munkájának ismertetése - ágazati bontásban - a beszámoló II. részében található. Ahhoz, hogy átfogó képet lehessen alkotni az első fokon folyó jegyzői munkáról, elengedhetetlenül szükségesek az évente ismétlődő felügyeleti, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai is. Azonban még ezeknél e felügyeleti ellenőrzéseknél sem kaphatnánk átfogó képet, ha ellenőrzéseink során nem vizsgálná hivatalunk a jegyzői hatósági munka hátterét biztosító személyi, tárgyi feltételeket, melyek fejlesztését a BM ágazatpolitikai célkitűzései is megfogalmazzák. A hivatal 2004-ben állított össze első ízben olyan komplex felügyeleti ellenőrzési szempontrendszert, melyben a BM ágazatpolitikai stratégiai célkitűzéseinek elemei is helyet kaptak és a vizsgálat tárgyát képezték, 2005-re pedig elmondható, hogy az előző évi tapasztalatokat is figyelembe véve kirajzolódik egy általános kép a megye első fokú hatósági feladatellátásának tárgyi, személyi feltételeiről is. A jegyzői államigazgatási feladatellátás személyi, tárgyi feltételeinek jellemzése a beszámoló II. részében található. 2.2 A közigazgatási hivatal igazgatási feladatai: 2005-ben a hivatal igazgatási feladatainak ellátása a meglévő szervezeti kereteken belül lényegesen átrendeződött, hiszen a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása és a szociális intézmények működésének engedélyezése, ellenőrzése szeptember 1-jétől átkerült a Megyei Szociális és Gyámhivatalhoz. Ennek megfelelően a hatósági munka értékelésének keretében a kisajátítási, bányaszolgalmi ügyintézés, korlátozási valamint az építés-felügyeleti tevékenység, valamint a hatósági nyilvántartások (felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr, építésfelügyeleti) alakulásának elemzése kerül ismertetésre – túl azokon a témakörökön természetesen, amelyek ezen felül a hivatal tevékenységében meghatározó volt az év során. A kisajátítási ügykörben a beszámolási időszakban 31 kisajátítási kérelmet terjesztettek elő hivatalunknál, az ügyek számának előző évihez mért növekedése tehát 50%-os volt. A kisajátítással érintett települések többsége a leendő M5 autópálya nyomvonalába esett (Röszke, Domaszék, Szeged), továbbá Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Forráskút, Kiszombor települések voltak még érintve. A kisajátítási ügyek 206 személyt, 60 ha 2401 m2 terület nagyságot, 214 ingatlant érintettek. 117 ingatlanra az M5 autópálya megépítéséhez volt szükség. A kérelmek indokaként a megjelölt közérdekű célok között a „közlekedés”, vagyis az útépítés volt a jellemző. A kisajátítási ügyek-, valamint a kisajátítással érintett ingatlanok száma növekvő tendenciát mutatott. A tapasztalatok szerint ezeknek az ügyeknek a száma és a nemzetgazdaság helyzete, állapota között közvetlen korreláció mutatható ki: a gazdaság növekedése, fellendülése esetén az ilyen ügyek száma (a beruházások számának növekedése miatt) növekszik. Ugyanakkor azt is meg lehet állapítani, hogy az ügyek magas számának oka az is, hogy az M5-ös autópálya építése tárgyában a kellően nem átgondolt előkészítői munka miatt nem egy, hanem több kérelmet terjesztett elő ugyanazon szakasz tekintetében a kérelmező jogi képviselője. Néhány

26

kérelmet pedig olyan hiányosan nyújtott be a jogi képviselő, és a hiánypótlásokat olyannyira képtelen volt szakszerűen teljesíteni, hogy a Belügyminisztérium segítő koordinálásával egyeztető tárgyalás tartására volt szükség a kérelmezővel - a GKM és a tervező részvételével egybekötve. Az ügykörben 14 kérelemnek helyt adó, 2 kérelmet elutasító, 8 eljárást megszüntető határozatot hozott hivatalunk. Az elutasító és eljárást megszüntető határozatok meghozatalára azért került sor, mert a kérelmező időközben az ingatlan tulajdonjogát kisajátítási eljáráson kívül szerezte meg (vagy a kérelem benyújtása előtt, vagy pedig eljárásunk ideje alatt). A 2005-ben hozott kisajátítási határozatok közül összesen 6 ellen éltek keresettel – ezek közül a jogalapot egyszer sem vitatták, csupán a megállapított kártalanítást. A perek közül kettőben pernyertes lett a hivatal, egy az eljárás megszüntetésével zárult, a többi még folyamatban van. A tavalyi évhez képest a számszerűsítés mögött jelentős változás, hogy 2004-ben a kisajátítás jogalapját is több esetben vitatták az ügyfelek. A kisajátításhoz szorosan hozzátartozik az olyan igazolások kiadása, melyek adó, illetve illetékmentességet igazolnak azokban az esetekben, amikor az adott ingatlan kisajátítást helyettesítő adásvétel útján került elidegenítésre. Ebben az évben az autópálya megépítéséhez szükséges terület felvásárlása kapcsán rekord mennyiségű, 326 igazolást adtunk ki a vétellel érintett ingatlanok tulajdonosai részére adó- és illetékügyben történő felhasználás érdekében. A kérelmek 98 %-át jogi képviselő terjesztette elő, amely az iratok kezelését-kézbesítését megkönnyítette. Nehezítette ugyanakkor az ügyintézést az a körülmény, hogy nem mindig állt a hivatal rendelkezésére a kisajátítás indokoltságának megállapításához a területkimutatás. Azt is észleltük továbbá, hogy jelentős számban kerültek megvételre tanyák a megépítendő autópálya nyomvonalán túl is, amelyek lakhatatlanná váltak a zajterhelés miatt, vagy a gazdálkodás ellehetetlenült, mert kettészelte a gazdaságot az autópálya. Ezek a tanyák a terület-kimutatásban nem szerepeltek, hiszen csak a felépítmény képezte az adás-vétel tárgyát, földterület nem. Ezekben az esetekben az UVATERV tervrajzaira hagyatkoztunk az igazolások kiadásakor. Jelentősen csökkent a beszámolási időszakban a tavalyihoz képest a bányaszolgalom alapítási ügyek száma: a 2004. évi 34 ügyhöz képest csupán 13 kérelmet terjesztettek elő hivatalunknál. A kérelmek számának csökkenését az okozta, hogy a DÉGÁZ Rt. elenyészően kevés kérelmet terjesztett elő.8 Várható azonban, hogy a DÉGÁZ Rt. 2006. évben terjeszti elő tömegével a kérelmeket, bár az is elképzelhető (és a vezetékek üzembentartója ebben reménykedik), hogy a törvényben megszabott határidő módosulni fog, kitolódik. A bányaszolgalom alapítási ügyek 140 személyt, 141 ingatlant, 28 ha 6281 m2 térmértékű területet érintettek a megyében. 12 kérelemnek helyt adó, 2 kérelmet elutasító és 10 eljárást megszüntető, 2 módosító határozat került kiadásra, továbbá előző évről áthúzódó 6 ügy zárult le (6 8

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. tv. 85. §-ának (7) bekezdésében előírt azon kötelezettsége alapján, mely szerint a törvény hatálybalépését (2004. január 1.) megelőzően megépült gázelosztó-vezeték szolgalmi joggal még nem rendelkező idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére a szolgalmi jogot a jogosultak a törvény hatálybalépésétől számított három éven belül (2006. december 31-ig) be kell jegyeztetni az ingatlannyilvántartásba.

27

kérelemnek helyt adó és 4 eljárást megszüntető, 1-1 kijavító és módosító határozattal). A 2005. évben bányaszolgalom alapítási határozatok közül összesen 3 ellen éltek keresettel, 2 perben a kereset elutasításra került, 1 még folyamatban van. A beszámolási időszakban 6 db. korlátozási kártalanítás megállapítása iránti kérelmet terjesztettek elő hatóságunknál (2004. évben 3 volt). Az ügyek 14 személyt, 6 ingatlant és 1 ha 1071 m2 térmértékű területet érintettek. Két ügy zárult le a kérelemnek helyt adó határozattal, melyek közül az egyikben az érintett önkormányzat határozatunkkal szemben keresetet nyújtott be, vitatva a jogalapot is. Egy esetben a kérelmet elutasítottuk, határozatunkkal szemben a kérelmező keresetet nyújtott be. Mindkét per folyamatban van. A hatáskör gyakorlásában komoly nehézséget jelent az Étv. vonatkozó szabályainak értelmezése, melyhez még a bírói gyakorlat sem tud kellően alátámasztott iránymutatást adni. A külföldiek ingatlanszerzése engedélyezése ügykörben számszerűen az elmúl évihez képest kényegében nem történt változás, vagyis számottevően nem változott a kérelmek száma. Annak ellenére, hogy Csongrád megye két nem Eu-s állammal is határos (Románia, illetve Szerbia és Montenegró Állam), - a tavalyihoz képes csökkenő tendenciát mutatva, de - mégis arányaiban több az Eu-s tagállamból érkező kérelmek száma. A hivatalhoz benyújtott kérelmeknek több, mint a fele olyan ingatlanra vonatkozik, mely a két megyei jogú város valamelyikében, tipikusan Szegeden található, vagyis tipikusan belterületi lakásingatlant vásárlásához kérik hivatalunk engedélyét: A kérelmek nagy száma ellenére, és annak ellenére, hogy az ügykört egy köztisztviselő osztott munkakörben, más ágazatok mellett látta el, az eljárási határidőt betartjuk, és az esetek nagyobb részében a polgármesterek is megadják nyilatkozataikat az előírt 15 napon belül. Néhány esetben azonban előfordult, hogy a polgármesteri nyilatkozat késése miatt vált szükségessé az eljárási határidő meghosszabbítása, holott hivatalunk honlapján már tavaly külön tájékoztatót tettünk közzé a polgármesterek számára nyilatkozataik határidejével és tartalmával kapcsolatban, ugyanis tapasztaltuk, hogy a nyilatkozatok sablonosak, nincs mögöttük körültekintő felmérés az önkormányzati érdek vizsgálatával kapcsolatban. A külföldi házasulók magyarországi házasságkötése, külföldi által tett apai elismerő nyilatkozatok kapcsán vizsgált ügyek a korábbiakhoz hasonlóan 2005. évben is több száz határozat jellegű döntést eredményeztek. A magyar állampolgár külföldön kötendő házasságához kiadott tanúsítványok száma azonban többszörösére csökkent. Az anyakönyvi ügyeket gyakran az iktatás napján, de legfeljebb egy hét alatt elintézzük. A felterjesztett iratok pontatlanságait kijavítjuk, és az anyakönyvvezetőt minden esetben kioktatjuk a jogszabály szerint követendő gyakorlatra. Módszerünk hatására a korábban tipikus hibák visszaszorultak, a felterjesztett anyagokban jelentős javulás tapasztalható. Az új ASZA rendszer teljes bevezetése közbeszerzési tender miatt elmaradt. Örvendetes, hogy az anyakönyvvezetők 2005. évben hozzászoktak az ASZA rendszer nyújtotta előnyökhöz a levelező és fórum rendszerhez, valamint a személyi adat és lakcím nyilvántartás elérhetőségéhez. Az új anyakönyvi okiratok birtokában a rendszer éles indulása 2006. márciusában várható.

28

A Ket. 2005. november 1-jei bevezetése nyomán az ügyintézés komoly odafigyelést igénylő feladattá vált, és nem állíthatjuk, hogy minden szempontból előnyös, gyors és ügyfélbarát megoldást hozott. Másik gond az ágazatban, hogy továbbra sem megnyugtató a letelepedettek ingatlanszerzésével kapcsolatos szabályozás, mert egyetlen jogszabály sem tartalmazza, hogy bevándorolton a továbbiakban a letelepedettet is érteni kell, a letelepedésről szóló jogszabály pedig lényegesen szűkebb körű jogosítványokat ad a letelepedetteknek, mint ami korábban a bevándoroltakat illette meg. A Földtv. 8/A. § (2) bekezdésének b) pontja pedig azt sejteti, hogy a letelepedési engedéllyel rendelkező tagállami állampolgár szintén más elbírálás alá esik. Komoly szankció hiányában továbbra sem fordítható le a gyakorlatra a hivatal vezetőjéhez telepített ellenőrzési hatáskör sem, amelynek keretében a települési önkormányzat jegyzőjével és a földhivatallal karöltve kellene megakadályozni az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlanként bejelentett – valójában azonban engedélyköteles – ingatlanszerzésekkel történő visszaéléseket. A hivatal építés-felügyeleti tevékenysége több ágazatra bontható. Az építésfelügyeleti ellenőrzések az építés-felügyeleti ellenőrzési eljárásról szóló 48/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (r.) szerint történnek, azaz előzetes kiértesítést követően az r.-ben meghatározott vizsgálati szempontok alapján jegyzőkönyv készül a szemle megállapításairól. 2005. évben 67 db helyszíni szemlét tűztűnk ki melyből 5 db meghiúsult, így ténylegesen 62 helyszínen folytattunk vizsgálatot. A szúrópróba-szerűen kiválasztott ellenőrzések – mely kiválasztás során mindazonáltal figyelembe vettük az építkezések megyén belüli eloszlását, az építmények jellegét is - ugyanazokat a hiányosságokat tárták fel, mint az előző években (építési napló hiánya, minőségi tanúsítvány hiánya a beépített anyagokról). Az ellenőrzött kivitelezések 90%-ában nem észlelt hivatalunk semmiféle hiányosságot, szemben a tavalyi ellenőrzési tapasztalatainkkal, amikor is az ellenőrzött kivitelezések 60%-ában akadtak hiányosságok. Ez az arány azt sugallja, hogy a megyében számottevően javult a kivitelezési fegyelem. A kormány 100 lépés programjának részeként, a 2005. július 15-től hatályos 135/2005. (VII.14.) Korm. rendelet az építési munka megkezdésének bejelentési kötelezettségét megváltoztatta; a nettó 10.000.000.- millió forint kivitelezési értéket meghaladó, illetve a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési tevékenységek megkezdését az elsőfokú építésügyi hatóságoknak ezentúl kötelezettsége megküldeni az építés-felügyeletnek is. Jelentősen változott az értékhatárt meghaladó kezdés-bejelentések tartalma is. A megküldött kezdése bejelentésekről az építés-felügyelet hatósági nyilvántartást vezet. A jogszabály hatályba lépése után sok gondot okozott az első fokú kiemelt építéshatóságok számára a bejelentőlap tartalmának értelmezése. Erre tekintettel a hivatalunk építésfelügyelete egy egységes adatközlő lapot dolgozott ki, melyet szöveges magyarázatokkal ellátva körlevélben megküldött a kiemelt első fokú építéshatságoknak. Az építtetők, felelős műszaki vezetők tájékoztatására pedig egy jogszabály értelmező tájékoztatót helyezett el a hivatal honlapján. 2005. novemberében pedig a kiemelt építéshatóságok számára tartott értekezleten konzultációval egybekötött szakmai tájékoztatót tartott a még mindig fennálló jogértelmezési kérdések tisztázása céljából. Ennek köszönhető, hogy az év végére már

29

mindenhonnan zökkenőmentesen érkeznek a jogszabályi tartalommal a kezdésbejelentések. A jogszabály hatályba lépése óta 125 kezdésbejelentést regisztrált az építési felügyelet a hatósági nyilvántartásában. Ez az adatbázis fogja a kiinduló alapját képezni a 2006. évi felügyeleti ellenőrzéseknek. A kezdésbejelentésekhez szorosan hozzátartozik az építés-felügyelet új jogköre, az építés-felügyeleti bírságolás. Tekintettel azonban arra, hogy a vonatkozó kormányrendelet csak december közepén lépett hatályba, és még számos jogértelmezési kérdés várat magára (pl. a bírságkiszabás mérlegelési szempontjainak kidolgozása), ezért erről gyakorlati tapasztalata még nincs a hivatalnak. 2005. évben a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe 69 főt regisztráltunk (20al kevesebbet, mint az előző évben), így a névjegyzékben szereplők száma megyénkben 964 főre emelkedett. Eseti felelős műszaki vezetői kérelmet nem kértek. Névjegyzékbe-vételi kérelmet elutasító határozat 2005. évben nem volt. Ugyanakkor a 2005. évben új feladatként jelentkezett a névjegyzékbevétel meghosszabbítási kérelmek elbírálása, hiszen ekkortól járt le a jogszabályban meghatározott 5 éves határidő. 112 fő műszaki vezető névjegyzékbe történő meghosszabbítását végeztük el – ez így több mint a kétszeresére emelte ebben a körben feladatainkat. Az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló, módosított 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet 8.§ (6) bekezdése alapján ebben az évben 2 fő felelős műszaki vezetőt részesítettünk figyelmeztetésben, mert az építési munkák során az engedélyezett tervdokumentációtól eltérő állékonyságot, valamint élet- és egészséget veszélyeztető állapotot eredményező tevékenységet folytattak. 2005. évben 33 fő műszaki ellenőrt vett az építés-felügyelet nyilvántartásba (szemben a tavalyi 59 fővel). Műszaki Ellenőri névjegyzékbe történő felvételi kérelmet 2005-ben nem utasítottunk el. A közigazgatási hivatal által vezetett névjegyzék 2005. december 31. én 221 fő műszaki ellenőrt tart nyilván Csongrád megyében. Ebben a körben is 2005-ben vált aktuálissá a névjegyzékbe vétel meghosszabbítása, így 2005-ben 10 fő műszaki ellenőr névjegyzékbe történő felvételének hatályát hosszabbítottuk meg újabb öt évvel. A nyilvántartásba vétel területén komoly feladatot fog jelenteni az elkövetkezendő időszakban azoknak a nyilvántartásból, hivatalból indult eljárás keretében történő törlése, akik nem kérték a felvétel meghosszabbítását. A munkát már 2005-ben megkezdtük. Ez az intézkedés egyedi hatósági határozatokkal történik. Az építés-felügyelet fentieken túl célellenőrzést végzett a könnyűszerkezetes épületek körében is a beszámolási időszakban, valamint közös piac-felügyeleti ellenőrzésben vett részt a hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségével. Erről a beszámoló ellenőrzésről szóló alcímében adunk számot. A hivatal igazgatási feladatai azonban nem merülnek ki a fentiekben ismertetett első fokú hatósági munkában. Ezek egy részének ismertetése ide kívánkozik, míg számos feladatellátás sokkal inkább az ágazatpolitikai célkitűzések közé sorolható, ezért azok leírása ott szerepel.

30

A parlagfű elleni védekezés kiemelt állami feladatként való kezelése megkívánta, hogy – bár a közigazgatási hivatalok nem másodfokú hatóságai a jegyzőnek ebben a növényvédelmi hatáskörben –hivatalunk ebben is tevékeny szerepet vállaljon, így másfél hónapon keresztül összegyűjtöttük és a BM Településüzemeltetési Irodájának a rendelkezésére bocsátottuk a közérdekű védekezés elrendelése, a közérdekű védekezés költségeiről rendelkező határozatok, továbbá a növényvédelmi bírságot kiszabó határozatok számának megyei alakulását, a fellebbezések számát, a közérdekű védekezésre rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználást. Az önkormányzatok jegyzőinek heti jelentései alapján hivatalunk a feladat ellátását még azzal is kiegészítette, hogy – észlelve a jegyzőknél bizonyos eljárási, jogértelmezési nehézségeket – tájékoztató körlevelet küldött az első fokú hatóságoknak a parlagfű elleni védekezés hatósági eljárásáról, a végrehajtás foganatosításához szükséges intézkedésekről, a közérdekű védekezés pénzügyi lebonyolításáról. Ennek, valamint a Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálattal való összehangolt szakmai munkának köszönhető, hogy a szolgálathoz igen kevés fellebbezés érkezett a jegyzői határozatok ellen – mely ez esetben egyértelműen a megalapozott első fokú intézkedéseket mutatja. Az eljáró hatóság kijelölési kérelmeket eddig is kiemelten kezelte hivatalunk akkor, amikor a kérelem tartalmából nyilvánvalóan kitűnt, hogy a kijelölés valamely EU-s pénzeszköz igénybevételét célzó pályázat benyújtásához (a szükséges dokumentáció elkészítéséhez) szükséges. Az eddig gyakorlatnak megfelelően, azonban azon túlmutatva ugyancsak kiemelten kezeltük az EU-s pénzeszközök igénybevételével elkészült önkormányzati beruházásokkal kapcsolatosan, valamely oknál fogva másodfokú hatósági ügyintézésre került engedélyezési ügyeket, nemcsak a közérdekre tekintettel, hanem a felhasznált forrásokkal való pontos elszámolás érdekében, mely végső soron a Magyar Köztársaság tekintélyének és rangjának megszilárdítását, az EU-n belül elfoglalt helyét is erősíti. A hivatal első fokú hatósági munkájának részletes ismertetése - ágazati bontásban - a beszámoló II. részében található. 2.3. A közigazgatási hivatalvezető és a hivatal önálló szakigazgatási szervei által ellátott hatósági tevékenység felügyeleti ellenőrzési megállapításai A beszámolási időszakban hivatalunk 13 település polgármesteri hivatalában végzett vagy árfogó, vagy célvizsgálatot, illetve utóvizsgálatot, ami azt jelenti, hogy egy év alatt sikerült a megye településeinek egyötödét vizsgálat alá vonni. Az ellenőrzési terv részben az előző évi hatósági tapasztalatok alapján (pl. a fellebbezések magas száma, illetve ellenkezőleg, a felterjesztések hiányának észlelése, a települések kistérségben elfoglalt szerepe, körjegyzőségi státusz, gyakori lakossági panaszok) állítja össze a hivatal, igazodva a hivatal többi szakigazgatási szervének igényeihez is. Ellenőrzést tartottunk egy megyei jogú városban (Hódmezővásárhely), három városban (Csongrád, Kistelek, Mórahalom), kettő nagyközségben (Szegvár, Csanádpalota), és 7 községben (Nagymágocs, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza, Deszk, Ambrózfalva-Csanádalberti Körjegyzőség).

31

Átfogó vizsgálatot tartott hivatalunk Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában, Csongrád városnál, Ambrózfalva-Csanádalberti Körjegyzőség Polgármesteri Hivatalában, Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatalában. Témaellenőrzést tartottunk építésügyi igazgatási körben Csanádpalota jegyzőjénél, illetve Szegvár község jegyzőjénél, mint kiemelt építésügyi hatóságnál. Célellenőrzésre került sor ipar, kereskedelmi ágazatban, birtokvédelmi, szabálysértési, helyi adó, gépjárműadó ágazatban Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza községekben, víz- és környezetvédelmi, tűzrendészeti ágazatban Hódmezővásárhely, Csongrád jegyzőjénél, 3/1998.(II.11.) KTM rendelet érvényesülésnek körében Hódmezővásárhely, Mórahalom, Deszk jegyzőjénél, a beépítésre kerülő faanyagok megfelelősége igazolásának vizsgálatára a Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségével közösen piac-felügyeleti ellenőrzés keretében, a könnyűszerkezetes faházas építési mód alkalmazása körében az építés-felügyelet által. Utóellenőrzést tartottunk – típusát tekintve átfogó jelleggel – Kistelek jegyzőjénél, tekintettel a 2004ben lefolytatott ellenőrzési tapasztalatainkra. Soron kívüli témaellenőrzésre került sor a megyei főügyészség kezdeményezésére a szabálysértési bírság adók módjára történő behajtásának első fokú adóhatósági gyakorlatát érintően valamennyi, a hivatal ellenőrzési tervében bármilyen módon érintett település jegyzőjénél. A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996.(XII.17.)Korm. rendelet 16. § c), d), e), f) pontjába foglaltak szerint hivatalunk ellenőrzést végzett a Csongrád Megyei Földhivatalnál és a körzeti földhivataloknál, valamint a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásnál. A jegyzői hatáskörbe tartozó hatósági ügyek intézésének ellenőrzése során a hivatal minden ügykörben vizsgálta az ügyiratkezelés szabályainak megtartását, valamint a határidőben történő ügyintézést. Az elmúlt évben végzett ellenőrzések alapján általánosan elmondható, hogy az ügyirat-kezelési szabályokat az első fokú hatóságok betartják. Ami a határidőben történő ügyintézést illeti, megállapítható, hogy a városokban csak elvétve tapasztalt a hivatal határidő-túllépést. Ekkor is tipikusan – és az Áe. szabályait megsértve, tehát törvénysértő módon - szakhatósági véleményre várva nem tudták az első fokú hatóságok az ügyintézési határidőt tartani. Telepengedélyezési ügyekben azonban községben is tapasztalta hivatalunk felügyeleti ellenőrzése az eljárási határidő túllépését. Ugyanakkor kiemelésre érdemes, hogy valamennyi ellenőrzött településen mind a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, mind üzletnyitási ügyekben a kérelem beérkezése után már pár nappal meghozzák és postázzák a határozatot. Adóügyekben, fizetéskönnyítési ügyekben hasonló tapasztalatot szerzett a hivatal. Látható, hogy azokban az ágazatokban figyelhető meg egyöntetűen a határidőben történő, sőt az ügyfél érdekeit messzemenően figyelembe vevő gyors ügyintézés, amelyek egyszerű megítélésű, ellenérdekű ügyfél nélküli ügyek és az ügyfelek minden szükséges dokumentumot a hatóság rendelkezésére bocsátottak a tényállás tisztázásához. Szabálysértési és birtokháborítás ügyekben azonban már egészen más a helyzet. Évek óta visszatérő megállapítása a hivatalnak – így tehát általános jellemezője az első fokú ügyintézésnek

32

ezekben az ágazatokban -, hogy gyakori az elhúzódó ügyintézés. Az okok között az ügyintéző szakmai hiányosságai, túlterheltsége lelhetők fel. A hiányosságok megszüntetésére szakmai konzultációkkal igyekszik hivatalunk segítséget nyújtani, és - az utóbbi két évben - olyan részletes ellenőrzési jegyzőkönyvekkel, mely nem csak a feltárt hiányosságokat, hanem a helyes joggyakorlatot, illetve a vonatkozó jogszabályhely elemzését is tartalmazza. Változás azonban csak lassan várható ezeken a területeken, hiszen hivatalunk korlátozott eszköztárral rendelkezik e két terület felett. Szabálysértési eljárás során hivatalunk irányítási jogkörébe a szabálysértési határozatok csupán utólag kerülnek, hiszen másodfokú hatósági jogköre nincs a hivatalnak az 1999. évi LXIX törvény hatályba lépése óta, birtokháborítási ügyekben pedig szintén csak utólag, az ellenőrzések során, illetve csupán végrehajtási szakban nyílik a hivatalnak rálátása az ügyekre, hiszen a jogorvoslati fórum a bíróságokhoz van telepítve. Az egyes ágazatokban tapasztalt legfontosabb megállapításokat összegezve bizonyos területeken számottevő változást – javulást - észlelt a vizsgálat az első fokú hatóságok munkájában, nevezetesen az ipar, kereskedelmi ágazatban, azon belül is az üzletek működése, telepengedélyezési ügyekben. Azoknál a hatóságoknál, ahol a korábbi években a felterjesztésekből kitűnően számos hiányosságot észleltünk, ott ebben az évben előre betervezett konzultációs napot tartottunk. Ennek a módszernek a népszerűsége, sikeressége vitathatatlan, hiszen az első fokú ügyintézők előre megfogalmazhatták kérdéseiket és részletes magyarázatokat kaphattak a helyszínen. Más ágazatokban évről évre ugyanazokat a hiányosságokat észleljük, így tipikusan hasonló megállapításokat tesz a hivatal. Az első fokú hatóságok nem fektetnek elég komoly súlyt a birtokháborítási ügyek intézésére, községekben különösen idegenkednek ezek intézésétől. Szabálysértési körben komoly gondot okoz - különösen községi hatóságoknál a túlzottan liberális bírságolási gyakorlat, valamit az, hogy nem teljes körűen állapítják meg a tényállást. A helyi adóztatási gyakorlat problémáit nemcsak a számítógépes program hiányosságai okozzák, hanem a vonatkozó jogszabályok (különösen az Art.) gyakori és nagymérvű változásai, illetve az első fokú hatóságoknál fennálló nagyfokú szakember hiány. Hivatalunk szakmai iránymutatásait csak azokon a településeken igyekeznek figyelembe venni, ahol személyes konzultációval egybekötött helyszíni ellenőrzést végzünk, azonban a hivatal kapacitása nem teszi lehetővé több ellenőrzés tervezését, végrehajtását. A szakmai nehézségeket azáltal igyekszik hivatalunk áthidalni, hogy már második éve szorgalmazzuk munkatársaink részvételét a kistérségi jegyzői klubokon. Ennek eredményeként 2005-ben két jegyzői klubban (a Makó környéki és a Szeged környéki települések részvételével, mintegy 20 hatóságot érintve, ami a megye 1/3-át jelenti) előadást tartottunk szakmai tapasztalatainkról, illetve felkérésre elemeztük a Ket. és az Art. kapcsolódási pontjait a jogalkalmazásban. A jövőben tovább keressük azokat a módokat, melyek további hatékony segítséget tudnak adni az első fokú ügyintézésnek. Észlelésünk szerint építéshatósági ágazatban mindenütt hasonló hibákat ejtenek az első fokú kiemelt építésügyi hatóságok, függetlenül attól, hogy azokat a felterjesztésekből vagy a felügyeleti ellenőrzések alkalmával tapasztaljuk. Az

33

ellenőrzés tudatosan olyan kiemelt építéshatóságokat vont ellenőrzés alá ebben az évben, ahonnan nem érkezik fellebbezés, így rálátása sem volt hivatalunknak az ott folyó hatósági munkára. Megállapította azonban hivatalunk, hogy a más hatóságoknál előforduló helytelen gyakorlatot követik ezeknél a hatóságoknál is. Az évek tapasztalati alapján lényeges javulás nincs ebben az ágazatban. Valószínűleg nem fogja megkönnyíteni az első fokú hatósági jogalkalmazást a Ket. szabályainak alkalmazása sem, ugyanakkor - mivel egy sor merőben új jogintézményt tartalmaz – várható, hogy a hatóságok körültekintőbben alkalmazzák majd az eljárási szabályokat. A tapasztalatok tükrében hivatalunk minden évben értekezletet szervez a kiemelt építéshatóságok szakemberei számára, melyeken azonban az évente változó új jogszabályi környezet magyarázatán túl az egy napos képzés keretében kevesebb időt tudunk fordítani az aktuális anyagi, eljárási szabályok értelmezésére, mint azt szeretné a hivatal. Az egyes ágazatokban tapasztalt legfontosabb megállapítások a beszámoló II. részben találhatók. 2.4. A közigazgatási hivatalt, valamint a polgármesteri hivatalokat érintő panaszok tapasztalatai - panaszügyek intézése: Hivatalunk gyakorlatában, valamint a felügyeleti ellenőrzések során azt a szemléletet erősítjük az első fokú hatóságokban, hogy a panasz jellemzően nem az állampolgárok túlzott érzékenységéből, szélsőséges elvárásaiból, ellenállásaiból és vitatkozó, kételkedő hajlamából fakad, hanem természetes jelenség, melynek mélyén mindig a jogkövető magatartásra irányuló természetes emberi kívánalom, az igazságosság érvényre juttatása húzódik meg. A panaszügyek kezelése ahhoz segíti a közigazgatási szerveket, hogy az egyedi ügyre fókuszálva megtalálják eljárásukban azokat a javítani való elemeket, amelyeket feltárva, majd a tanulságokat levonva, a napi gyakorlatban, valamennyi ügyben hasznosítani tudják azokat, mégpedig a hatékonyabb, körültekintőbb, az állampolgárokat középpontba helyező ügyintézés érdekében. Éppen ezért a panasz fogalmát a hivatal munkája során nem szűkíti le a 2004. évi XXIX törvény 141. §-ában megfogalmazottak szerint, hanem annál jóval szélesebben értelmezi - sokkal inkább úgy, ahogyan azt az állampolgárok is értelmezik, amikor valamely hatóság eljárását, vagy éppen annak hiányát kifogásolják. Így hivatalunk olykor egyedi ügyben felügyeleti ellenőrzést folytatott le, olykor eljárás folytatására utasított, illetve arra fókuszált, hogy az állampolgár – amikor hivatalunknak nem tarozik feladat- és hatáskörébe az adott bejelentés – a lehető legalaposabb kivizsgálás után teljes körű és gyors tájékoztatást kapjon. Hivatalunk igazgatási feladatellátása körében, hivatalunk tevékenysége vagy mulasztása ellen nem érkezett panasz, közérdekű bejelentés. A polgármesteri hivatalok tevékenységét érintő panaszokról, közérdekű bejelentésekről több csatornán szerez tudomást hivatalunk. Egyrészt az állampolgárok gyakran a főhatóságokhoz vagy hivatalunkhoz fordultak – ekkor hivatalunknak közvetlenül rálátása nyílik az ügy első fokon történő elintézésére, másrészt felügyeleti, felettes szervi ellenőrzéseink során kezeltük kiemelten annak vizsgálatát, hogy az első fokú hatóságok miképpen kezelik a panaszos ügyeket.

34

Hatósági ágazatban a fentebb említett jogszabályi definíció szerinti panaszügy nem érkezett hivatalunkhoz, ugyanakkor több ágazatban is előfordult olyan ügyféli kérés vizsgálat lefolytatására, mely a jegyzői intézkedés hiányát, illetve jogszabályellenes voltát panaszolta, illetve a hatóság intézkedésének jogszerűségét kérdőjelezte meg. Minden esetben soron kívül hívtuk fel a jegyzőt az ügy kivizsgálására és szükség esetén intézkedés megtételére, illetve arra, hogy megtett intézkedéséről tájékoztassa hivatalunkat. Birtokvédelmi eljárásban 2 panaszos bejelentés érkezett, melyekben a jegyzői eljárás hiányát kifogásolták. Az egyik eljárás bírósági hatáskörbe tartozott, melyről a panaszost tájékoztattuk. A másik esetben – mely a jegyző mulasztására irányult felhívtuk a jegyzőt a hatósági jogkör gyakorlására és az intézkedés megtételére. Üzlet működésével kapcsolatban 5 panasz érkezett, melyekben működési engedéllyel kapcsolatban tettek észrevételt.9 Ezeket a bejelentéseket a jegyzőkhöz továbbítottuk, akik a kivizsgálást követően megtették a szükséges intézkedést, az ügyek a jogszerűség helyreállításával zárultak. Egy esetben a működési engedély visszavonásával kapcsolatos intézkedés elmaradását kérték számon a jegyzőn, de az ügy a kivizsgálásunk szerint első fokon még folyamatban volt. Piac működésével kapcsolatban 2 panasz érkezett: az egyik – a Hódmezővásárhelyen üzemelő piac - fenntartója ellen visszatérően ugyanaz az ügyfél rendszeresen nyújt be panaszos beadványokat, melyek motivációja a lefolytatott vizsgálatok szerint a fenntartó és a bejelentő közti haragos viszony. Megjegyzést érdemel, hogy az ügyfél az állampolgári jogok országgyűlési biztosához is fordult, aki az ügyet kivizsgálta, és sem a jegyző, sem hivatalunk eljárásával összefüggésben nem állapított meg jogsértést. A másik piac működését érintő panaszt hivatalunk kérésére a jegyző kivizsgálta, de nem találta megalapozottnak, így intézkedést nem kezdeményezett. Újabb panasz a piac működésével kapcsolatban ez esetben nem érkezett. Környezetvédelmi ügyben 7 panasz érkezett, tárgyuk szerint hulladéklerakás, avar égetés, vadkár, csapadékvíz-elvezetés körében. A bejelentésekben foglaltak kivizsgálása illetve a szükséges intézkedések megtétele az első fokú hatóságok hatáskörébe tartozott. A jegyzőktől kért visszajelzések szerint a beadványokban felvetett problémákat minden esetben megfelelő hatósági intézkedéssel rendezték.10 Szabálysértési ügykörben a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 37. §-a alapján a hivatal felettes közigazgatási szervi jogkörében eljárva 3 ügyben ügyféli kérésre folytatott le vizsgálatot. Két esetben a jegyzői intézkedés hiányát, ill. jogszabályellenes voltát panaszolta az ügyfél a feljelentése kapcsán. A harmadik esetben pedig a hatóság intézkedésének jogszerűségét kérdőjelezte meg az eljárás alá vont személy.

9

Oktatási intézménytől 200 méteres védőtávolságon belül szeszesitalt kimérő üzlet működését kifogásolták, továbbá közegészségügyi követelményeknek nem megfelelő üzlet működését észrevételezték. 10

Megjegyezni kívánjuk, hogy a vadkárral kapcsolatos panasz a jegyzői intézkedés hiányát kifogásolta, de a jegyző - mivel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. törvény kezdeményezésünk ellenére már évek óta nem kerül módosításra - a közös kérelem hiányában – továbbra sem jogosult eljárni.

35

Itt szükségessé vált a két Baksról érkezett bejelentés speciális kezelése, melyet munkaerő átszervezésével – az eredeti munkakörök megtartásával, ám kiemelt felelősséggel - külön ügyintézőhöz telepítve oldottunk meg. Az ügyek kezelésében tett intézkedéseink között szerepelt a városi ügyészséggel való együttműködés, a képviselő-testület, mint a jegyző munkáltatójához való fordulás fegyelmi eljárás kezdeményezése tárgyában (ezt az intézkedést nemcsak a szabálysértési eljárás, hanem a birtokháborítási ügyek törvénysértő intézése is indukálta), együttműködés a különböző főhatóságokkal (Belügyminisztériummal, ESzCsI Minisztériummal). A panaszos ügyek kezelésére a Belügyminisztérium részéről Juhász Gábor politikai államtitkár hívta be Baks polgármesterét elbeszélgetésre a panaszos problémás ügyeinek (belvízelvezetés, szabálysértési ügyintézés, birtokháborítási ügyek intézése) mielőbbi megoldása céljából. Az ügyekkel az Egyenlő Bánásmód Hatóság is foglalkozott. Felettes szervi jogkörünkből fakadó vizsgálati jogosultságunk eredményeként az egyik ügyben felhívtuk a jegyző figyelmét az Sztv. 37. §. c) pontja alapján a jogszabálysértésekre, a másik ügyben pedig az illetékes városi ügyészség intézkedését kezdeményeztük, mert a határozat és a döntést megelőző eljárás törvényessége aggályos volt. Az ügyész óvást nyújtott be a határozat ellen, igazolva ezzel ellenőrzési megállapításaink helyességét. Építéshatósági ágazatban, tekintettel arra, hogy a hatósági eljárásban az ügyek minden esetben határozattal zárulnak, amelyeknek a felülvizsgálata szintén határozattal intézzük, majd nyitva áll a bírói út, a panaszok száma elenyésző. Három esetben fordult az ügyfél a hivatalhoz azzal, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság nem intézkedik az ügyében. Az ügyet kivizsgáltuk, és vagy az elsőfokú határozatokkal igazoltuk, hogy eljárt az elsőfokú építésügyi hatóság a panaszos ügyében és így intézkedésre szükség nem volt, vagy az Áe. szerint az elsőfokú építésügyi hatóságot kellett utasítani, hogy az ügyintézési határidőn belül járjon el az ügyben. Kettő – a szó törvényi értelmében panasznak nem nevezhető - panaszos beadvány érkezett hivatalunkhoz az M5 autópálya építésével kapcsolatban, melyek közül egyet áttettünk intézésre a Nemzeti Autópálya Rt-nek, a másikat tájékoztatás adásával zártunk le. A beszámolási időszakban több rövid úton (személyesen, illetőleg távbeszélőn) előterjesztett panaszkodás is volt, melyek szintén nem a szó törvényi értelme szerinti panaszok. Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartjuk ügyfeleink szóbeli meghallgatását, mert tapasztaljuk, hogy a személyes kapcsolat és a szakszerű, az egyedi esetre szól tájékoztatás meggyőző erővel bír. A személyes megjelenések többnyire a kisajátítási kártalanítással voltak kapcsolatosak. Egy domaszéki ingatlan tulajdonosa rendszeresen - 2-3 hetente - érdeklődik, hogy a kérelmező által indított per hogyan áll, és ennek kimenetelétől függően mikor kapja meg végre a kérelmezőtől a hivatalunk által megállapított kártalanítási összeget. Négy személy azért telefonált, mert az M5 autópálya építésével kapcsolatban 2004. évben történt kisajátítások után a kártalanítást nem kapta meg. A szóbeli panaszokra 2005. februárjában illetve szeptemberében került sor, a kisajátításokat követő 3 hónap illetve 1 év és 4 hónap után. Egy esetben azért panaszkodtak, mert az M5 autópálya építéséhez szükséges területet az

36

ingatlantulajdonosok hozzájárulása nélkül az Autópálya Kezelő Rt. megbízottja a földhivatallal megosztatta. Ez utóbbi esettel kapcsolatban felvettük a kapcsolatot a megyei földhivatallal a törvényesség helyreállítása érdekében. Fentiekben jeleztük, hogy kiemelt figyelmet fordított hivatalunk a felügyeleti, felettes szervi ellenőrzései során arra, hogy az első fokú hatóságok miképpen kezelik a panaszos ügyeket. A vizsgált települések zömében nem találtunk ügyiratot ilyen tárggyal. Kérdésre azt a választ kapta a vizsgálat, hogy az ilyen ügyeket a helyszínen eredményesen intézik. Ez semmiképpen nem elfogadható gyakorlat, melyre - és a törvényes eljárásra - felhívtuk a figyelmet. Azon hatóságoknál, ahol volt iktatott irat, annak tárgya vagy nem felelt meg a közérdekű bejelentés és panasz 2004. évi XXIX. törvény 141. §. (2)-(3) bekezdésben foglalt definíciójának, vagy az ügyek elintézése volt kifogásolható az eredményességet illetően. Azt is tapasztalta a vizsgálat, hogy az első fokú hatóságok nem tudják megfelelően elhatárolni a szabálysértési, illetve a panaszügyeket.11 Ugyanakkor talált a vizsgálat birtokháborítási ügyek között nyilvántartva olyan ügyiratot, melynek tartalma egyértelműen közérdekű bejelentés, amelynek a kivizsgálásában aktív szerepet kellett volna vállalnia a hatóságnak. Kell, hogy legyen kapacitása az első fokú hatóságnak az ilyen, különösen a közterület szennyezésével kapcsolatos ügyek kivizsgálására, s miután felderítette a hatóság az esetet, az egyes ingatlantulajdonosok ellen szabálysértési eljárást kell lefolytatni – ekkor jár el a hatóság a közérdekű bejelentés jogintézményében célként megjelöltek szerint. Bár nem a szorosan értelmezett panasz kategóriájába tartozik, de a témakörhöz illeszkedik annak számba vétele, hogy milyen körben vett részt a hivatal az állampolgári jogok országgyűlési biztosának felkérésére OBH jelentések elkészítésében. Az OBH felkérésére 6 vizsgálatot tartottunk, telepengedélyezési, illetve üzlet működésének engedélyezése ügyében, építéshatósági ágazatban (bontásra kötelezés tárgyában), okmányirodai, illetve elsősorban az illetékhivatal hatáskörébe tartozó ügyben. Sor került egy vadkár kivizsgálásával kapcsolatos felkérésre is, és egy piac működésével kapcsolatos beadvány hátterét is fel kellett tárnunk. Volt olyan ügy, melyben a jelentése megküldésével tájékoztatta hivatalunkat az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, melyben a jegyzői eljárásra vonatkozóan tett észrevételt, de a panasz okát alapvetően mégis a hatályos jogszabály egyik rendelkezése által okozott visszásságban jelölte meg, melynek megszüntetése érdekében a földművelésügyi miniszter felé tett javaslatot az adott jogszabályhely megváltoztatására. A fentiekben már említett törvényhely azóta sem változott, így a jegyző változatlanul csak a károkozó és a károsult közös kérelme esetén rendelhet ki kárszakértőt, s csak ezt követően folytathatja le az egyeztető eljárást, ami az 11

Ha a bejelentő megnevezi ugyanis, hogy kit tart elkövetőnek, azt szabálysértési ügyként és nem panaszügyként kellett volna kezelni és sikeres bizonyítási eljárás esetén az állatok gazdáit „veszélyeztetés kutyával” szabálysértés miatt kellett volna elmarasztalni.

37

érdekellentét miatt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint is lehetetlen helyzet. 2.5. A hatósági jogalkalmazás mennyiben segítette az ágazatpolitikai célkitűzések érvényesülését A hatósági jogalkalmazás révén igen széles lehetősége nyílik a hivatalnak a területi államigazgatási szervekkel való együttműködésre. Ez a sokszor közös feladatellátás több módon is megvalósul, melyet nagyban segít a Megyei Államigazgatási Kollégium működése is. Hivatalunk építéshatóságának kezdeményezésére kerekasztal megbeszélést tartottunk a kiemelt építéshatóságok, az APEH, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Csongrád Megyei Felügyelőségének vezetőivel az építmények kezdésbejelentéséhez kapcsolódó építés-felügyeleti hatósági nyilvántartás gyakorlati megvalósításáról. A kerekasztal megbeszélés megállapításai az országosan szakmai tekintélynek örvendő Építésügyi Igazgatás című szaklapban jelentek meg. Konzultációval összekötött együttműködés valósult meg a megyei földhivatallal a külföldiek ingatlanszerzési ügyeinek intézésében, mely azt célozta, hogy a két hivatalban egységes joggyakorlat alakuljon ki a tagállami állampolgárok ingatlanszerzési ügyeiben és ne legyen joghézag egyebek között amiatt, hogy a földhivatal határozatának indokolása csak elvétve tartalmazza az elsődleges lakóhelyi minőségre való utalást. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Szegedi Igazgatóságával konzultációs megbeszélést tartott hivatalunk a sajátos építményfajták (átjátszó tornyok, bázisállomások) telepítésének engedélyezésével kapcsolatos, nemcsak helyileg, hanem országosan meglévő szakmai, eljárási problémákról, jogértelmezési kérdésekről, melynek eredményeként hivatalunk építéshatósági munkatársainak javaslatára az Országos Építéshatósági Szakmai Kollégium is felvette munkatervébe az OLÉH elé terjesztendő jogszabály módosítási javaslatai közé a kérdéskört. A megbeszélésen azonban nem lehetett megoldani a negatív hatásköri összeütközés kérdését, melynek eldöntése jelenleg az Alkotmánybíróság elé van felterjesztve. A beszámolási időszakban az előző évekhez képest aktívabbá vált a megyei főügyészséggel való együttműködés. A főügyészség megkeresésére terven kívüli célvizsgálatot tartott hivatalunk a szabálysértési bírság adók módjára történő behajtásának adóhatósági gyakorlata tárgyában.12 Szakmai konzultációt tartott a megyei főügyészség az ügygondnok-rendelés megyei gyakorlatának ügyészségi vizsgálatával kapcsolatban, a gyakorlat mihamarabbi törvényessé tétele érdekében. A főügyészség egyedi ügyben is kérte hivatalunk vizsgálatát és szükség szerint felügyeleti intézkedés megtételét egyedi hatósági ügyben, mely egy telekalakítási ügy volt és melyben alapvetően a saját ügy miatti kizárási ok megléte adott alapot hivatalunk felügyeleti eljárására. 12

Erről részletes beszámoló olvasható a felügyeleti ellenőrzés megállapításai cím alatt.

38

Fontos ágazatpolitikai célkitűzés az ügyfélközpontú ügyintézés megteremtése. Az ügyfelekkel való szolgáltató jellegű, a széleskörű tájékoztatásra törekvő bánásmód a napi munkában már évek óta nemcsak célkitűzése a hivatalnak, hanem annak eleget is tesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már nincsenek olyan területek, melyek még ne lennének fejleszthetők. Így kiemelést érdemel a hivatali honlap folyamatos feltöltése, szükség esetén aktualizált ügyfél tájékoztatók közzététele.13 A szolgáltató jellegű közigazgatás szemlélete azt is jelenti, hogy szükség esetén a felügyeletünk alá tartozó első fokú hatóságokat is ellátjuk szakmai tájékoztatókkal, illetve a Megyei Államigazgatási Kollégium számára közlünk szakmai tájékoztatókat. Ilyenek – eltekintve a Ket. monitoringot tartalmazó linket, melyről a beszámoló 7. fejezetében adunk számot – voltak például - a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladatokat ellátó szervek feladat és hatáskör-változása 2005. január 1-től, tájékoztató az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezésével kapcsolatos jegyzői feladatokról, - a parlagfű elleni védekezés hatósági eljárásáról, - a jegyzői ellenőrzések szempontjai üzletek, vásárok, piacok, magánszálláshelyek, nem közösségi célú, szabadidős szálláshelyi szolgáltatások körében, - tájékoztató a nyugdíjasok távhőszolgáltatási támogatásáról, - összefoglaló tájékoztató az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálatáról az OBH 3166/2003. sz ügyben (telepengedélyezési ügykörben). Az ügyfélközpontú közigazgatás megteremtésének másik fontos területe volt a hivatal tevékenységében a mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető környezet és közszolgáltatások megteremtéséhez szükséges intézkedések megtétele, illetve az önkormányzatok által a közintézmények akadálymentesítése érdekében tett intézkedések felmérése. Hivatalunk építéshatósága az önkormányzatok számára írásos tájékoztatót tett közzé körlevélben, valamint állandó jelleggel a hivatal honlapján az akadálymentesítés fogalmának értelmezéséről, a vonatkozó építési előírásokról, segítséget nyújtva ezzel az akadálymentesítés feladatainak szakszerű elvégzéséhez. Az akadálymentesítés megyei helyzetét az év közepén is felmérte építéshatóságunk azért, hogy folyamatosan tájékozódhasson a folyamatok állásáról. Az év végi felmérés számszerű adataiból – összevetve az előző évi felmérés adataival – a következő kép rajzolódik ki az akadálymentesítés megye-szerte megtett intézkedéseiről. Az önkormányzatok fenntartásában megye szerte mintegy 1100 db közhasználatú épület van, melyekből csupán 78 db (7,12%) tekinthető teljes körűen akadálymentesnek, mintegy 270 db-nál van biztosítva az akadálymentes megközelítés és bejutás lehetősége, és mintegy 260 db-nál van biztosítva az épületen belüli akadálymentes közlekedés lehetősége. A 2004. évi és a 2005. évi felmérések adatai alapján megállapítható, hogy a közoktatási, szociális ágazatban nem történt számottevő változás akadálymentesítésben, hiszen az 2-3%-os változás megyei szinten azt jelenti, hogy pusztán 1-1 közoktatási, illetve szociális funkciójú középület akadálymentesítése történt meg. Kicsit eltérő a helyzet az igazgatási ágazathoz tartozó középületek 13

A napi gyakorlatban nagyon népszerűnek bizonyult az ügyfelek körében a letölthető anyagok között lévő, a felelős műszaki vezetők, építési műszaki ellenőrök nyilvántartásba vételének meghosszabbítása iránti kérelem formanyomtatványa, illetve a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló ügyfél tájékoztató.

39

esetében, ezen belül viszont jelentősen növekedett a polgármesteri hivatalokban működtetett akadálymentes okmányirodák számaránya – a 2004. évi 27%-ról 50%-os lett az arány 2005-re. Sokat tettek az önkormányzatok és/vagy a velük szerződő háziorvosok az egészségügyi alapellátáshoz tartozó középületek akadálymentesítéséért, mert mintegy 20%-al nőtt az akadálymentesített épületek száma ebben a kategóriában, és ugyancsak növekedés észlelhető a az egészségügyi szakellátást szolgáló épületek körében is. Igen jelentős a változás kulturális feladatit ellátó középületek körében: itt különösen a megyei jogú városok tettek sokat az akadálymentesítésért, de szinte minden településtípusnál pozitív irányú elmozdulás észlelhető, így összességében mintegy a duplájára nőtt az akadálymenetes középületek száma a kulturális ágazatban. A számadatok azonban összességükben nem túlságosan biztató képet festenek az akadálymentesítés megyei helyzetéről, költségvetési források hiányában nagyon lassú a változás - ezt az önkormányzatok által kimutatott költségigény-összesítők is igazolják. Megjegyezzük, hogy a változásokat azért is nehéz pontosan felmérnie hivatalunknak, mert folyamatosan változik az az önkormányzati tulajdonban lévő vagyontömeg is, mely középületi funkciót szolgál.

40

3. A koordinációs és szervezési feladatok Célunk volt az együttműködés, partnerség elvének érvényesülése érdekében továbbfejleszteni a Hivatal alapvető fontosságú kapcsolatait, a Megyei Államigazgatási Kollégium tevékenységét. Ennek érdekében arra törekedtünk, hogy feltárjuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek mentén eddig is nagyobb volt az együttműködési szándék. Célul tűztük ki szakmai érdekeltségi alapon a résztvevők érdeklődésének és érdekeltségének a felkeltését. A gyors, pontos információáramlás fontosságából kiindulva folytatni kívántuk a MÁK tagokkal az üléseken kívüli rendszeres kapcsolattartást. 3.1. A hivatalvezető koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezetének, személyzetének, költségvetésének alakulása a feladatkörök tükrében A közigazgatás folyamatos átszervezésének és fejlesztésének köszönhetően ma már általánossá vált az a tendencia, miszerint a területi államigazgatási szervek feladat- és hatáskörüket – gyakran illetékességi területüket – tekintve jelentősen és rendszeresen átalakulnak. Elsősorban a 2004. évi szervezet-összevonások, illetve a regionalizáció felerősödése jelentette a legnagyobb változást, ami tovább hatott 2005. évben is.14 Az integráció célja a létszám- és költségcsökkentés volt. A végrehajtást az informatikai technológia fejlődése és új lehetőségei is támogatták. Ezek a szervezeti változások csak 2005. év folyamán kerültek nyugvópontra. Vannak olyan Kollégiumi tagok, akiket látványos szervezet-átalakítás nem érintett, de munkaszervezés szempontjából a csökkenő létszám és a növekvő feladatok alapján belső összpontosításra kényszerültek.15 A belső szervezetalakítási intézkedésekre saját hatáskörben, a főhatósági döntések végrehajtásaként, esetleg a költségtakarékossági elvárások teljesítése érdekében került sor. Általában a megoldást az informatikai fejlesztések nyújtották, illetve tették lehetővé. A személyi állomány létszámát a költségtakarékossági intézkedések folyamatosan és kedvezőtlenül befolyásolták. A létszámkeretek általában teljesen kihasználtak. Általános az a vélemény, hogy a létszámleépítés célterülete már nem lehet a területi államigazgatás, hiszen az a szakmai munka színvonalának csökkenését eredményezné. Ha a létszámcsökkentés a feladatok változatlanul hagyása, esetleg 14

Például a 2004-es év során átalakításokon ment át, majd év végével az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségbe beolvadt az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Felügyelet. De hasonló feladatokat hajtottak végre a KSH területi (megyei) szintjének regionális szintre történő átalakításával. Megszűnt a Csongrád Megyei Területi Igazgatóság, és helyén 2005. január 1.-től egy kis létszámú kirendeltség működik. 15 Ezzel a lehetőséggel élt az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága az adózás rendjét érintő jogszabályok változására történő felkészülése során. De ugyanezt a megoldást próbálja mind hatékonyabbá tenni és a feladatbővülések szolgálatába állítani a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága is.

41

bővülése mellett történik meg, akkor a megmaradó köztisztviselői állomány leterheltsége már a közigazgatási szolgáltatások minőségének romlásához is vezethet. A területi államigazgatási szervek költségvetési helyzete nem minden esetben egyeztethető össze a feladatellátáshoz szükséges forrásokkal. A számukra előírt bevételi előirányzatok – noha nem ritkán már a korábbi években is feszítőnek bizonyultak – folyamatosan növekszenek, amivel párhuzamosan jelentkezett a központi források szűkülése. Az államigazgatási szervek kapcsán megállapítható, hogy azok gazdálkodási jogkörtől függetlenül rendkívül eltérő költségvetési kondíciókkal rendelkeznek. Összességében elmondható, hogy a költségvetési helyzet vagy stagnál, vagy romlik az egyes szervezeteknél. A tendenciában megfigyelhető, hogy a költségvetési főösszegek nemhogy az infláció mértékével folyamatosan emelkednének, hanem azzal vagy azt meghaladó mértékben jelentősen csökkennek, ami összefüggésben van a fokozatosan végrehajtott létszámcsökkentésekkel is. Az államigazgatási szervek így saját bevételeik növelésére vannak kényszerítve, különben a szigorú költségvetési megszorítások veszélyeztetnék az ügyfélközpontúságot, ami a közszolgálat alaprendeltetését vonja kétségbe. 3.2. A területi államigazgatási szervek együttműködési készségének változása az évközi tájékoztatók elkészítése óta Az Európai Közigazgatási Térhez való kapcsolódásunkkal elvárássá vált a horizontális szinten történő dinamikus szakszerű együttműködés és fejlődés. Az elmúlt évi munkánkat nagymértékben ez jellemezte. Csongrád megyében a területi államigazgatási szervek tevékenységére a jó és korrekt szakmai együttműködés a jellemző, amelyet jól reprezentál a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium működése is. Az évközi tájékoztatók elkészítése óta a kapcsolat változatlannak tekinthető, illetve egyértelmű sikerként értékelhető néhány Kollégiumi tag aktivizálódása, hajlandósága az együttműködésre. Természetesen minden adatkérésünkkel kapcsolatban vannak olyan közigazgatási szervek, amelyek nem adnak visszajelzést felénk, azonban az adatszolgáltatási készség még ezzel együtt is jónak mondható. Nem lehet elhallgatni, hogy egyre jelentősebb gondot okoz a területi államigazgatási szint tevékenységének összehangolásában, hogy jogszabály által nem kellően tisztázott a „területi államigazgatási szerv” fogalma. Ezen jogbizonytalanságot kihasználva találkozunk a központi ágazati közigazgatás által sugallt vagy elvárt elzárkózással, ami ma még nem az együttműködésben, hanem elsősorban az adatszolgáltatásban és a Hivatal ellenőrzési tevékenységének korlátozásában jelenik meg. A területi államigazgatási szervek ellenőrzését a munka- és ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően végeztük. 2005. évben a Csongrád Megyei Földhivatalnál és a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásnál végeztünk komplex vizsgálatot.

42

Az elvégzett vizsgálatok alapján összességében megállapítható, hogy mind a Földhivatalnál mind az Állategészségügyi Állomásnál a vizsgált területeken jó szakmai színvonalon folyik a munka. A szervek vezetése és érintett köztisztviselői a vizsgálatban részt vevők munkáját maximálisan támogatták, segítették. A hatályos szabályzatokat rendelkezésre bocsátották, azok megfelelnek az alapul szolgáló jogszabályok előírásainak, a betartásukkal kapcsolatos hiányosságok kijavításra kerültek. A Kollégium elmúlt évi munkáját egyrészt a már jól kialakult munkaformák és funkciók gyakorlása jellemezte, másrészt a Kollégium tevékenysége igazodott az aktualitásokhoz. A Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium ülésein több ízben kerültek megtárgyalásra az olyan időszerű feladatok, amelyek a területi államigazgatási szervek együttműködése kapcsán jelentkeztek. Teljesen újszerű volt az az együttműködés, melyet a katasztrófavédelemben érintett szervek tanúsítottak. A Munkacsoport kiemelt feladata volt, hogy tisztázzák az együttműködésben érintett szervek feladat- és hatáskörében meglévő érintkezési pontokat, valamint feltárják a közös tevékenység hatékonyságát növelő lehetőségeket. Ugyanez mondható el a bűnmegelőzési közös tevékenység kapcsán is.16 Az együttműködés több területen nem maradt abba a MÁK ülés lezárásával. Példaként említhető meg, hogy a kiemelt építéshatóságoknak szervezett szokásos éves szakmai értekezleten a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet igazgatója kezdeményezésükre, egy nagysikerű, áttekintő előadás keretében ismertethette a Felügyelet feladat- és hatáskörét, a reájuk vonatkozó jogszabályokat. Ezzel az előadással egy olyan – a feladatellátás kölcsönös megismerésének lehetőséget adó – együttműködés valósult meg, ami példaértékű lehet a MÁK további – hatékony és főleg hasznos- működésében is. Élő kapcsolatot alakult ki a hivatalok között a Ket alkalmazására való felkészülés során is. A továbbképzéseken számos olyan jogalkalmazással kapcsolatos kérdés merült fel, amelyek közös tisztázása a mindennapi munkát segítette. A legszorosabb együttműködés a hatósági igazgatás során a szakhatósági megkeresések kapcsán alakult ki. Ahol vagy a jogszabályok bonyolultsága, vagy a több államigazgatási szerv hatáskörét érintő eljárásokra tekintettel kellett az együttműködést optimalizálni. Ezen túlmenően hivatalunk a komplex ellenőrzések kapcsán is maximális együttműködést tapasztalt a társhatóságok részéről. Konstruktív és egymást segítő napi kapcsolat alakult ki a köztisztviselők továbbképzésének megszervezésében és lebonyolításában is.

16

Bővebben lsd. a 7. pontban

43

3.3. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága, az elektronikus közigazgatás helyzete 3.3.1. Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága Az ügyfélközpontú közigazgatás alaptétele, hogy a közigazgatási közszolgáltatást nyújtó szervezetek ügyfélfogadási rendje összehangolt legyen és alkalmazkodjon az állampolgárok igényeihez. Ennek biztosítására a Hivatal felmérte az ügyfélfogadási időtartamok összehangoltságára vonatkozó adatokat, melynek megállapításai szerint Csongrád megyében alapvetően az ügyfélfogadási napok négyféle kategóriába oszthatók:17 • az adott napon a szervnél nincs ügyfélfogadás • az adott szervnél csak délelőtt van ügyfélfogadás (8 és 12 között) • az adott szervnél a hivatali idő alatt folyamatos az ügyfélfogadás (8 és 16 között) • az adott szervnél a meghatározott napon munkaidőn túl is van ügyfélfogadás (8 és 18 között) Ezen megállapításaink alapján a Megyei Államigazgatási Kollégium keretében igyekeztünk koordinálni és racionalizálni a fennálló helyzetet. Törekvésünk eredményeképpen ma már a legtöbb dekoncentrált szerv az ügyfeleit, partnereit leginkább kiszolgáló, és optimális ügyfélfogadási idővel rendelkezik. A területi államigazgatási szervek kiemelt gondot fordítottak arra is, hogy az ügyfélfogadó helyiségek, az ügyfélhívás technikája is korszerű legyen, ami jelentős mértékben javítja az ügyfelek komfort érzetét, a várakozásra fordított időt. 3.3.2. Az elektronikus közigazgatás helyzete A területi államigazgatási szervek nagyon kevés önállósággal rendelkeznek az elektronikus infrastruktúra alakításában, az információs rendszerek összehangolásában, az elektronikus közigazgatás fejlesztésében. Minden területi szerv szoros központi szakirányítás mellett működteti az ágazati feladatok ellátását és a belső működést szolgáló informatikai rendszereit. Csongrád megye államigazgatási szervei közül csupán néhány rendelkezik saját honlappal, a többség a főhatóság által üzemeltett honlapon jut internetes megjelenéshez. Alapvetően ez a fajta megjelenés főszabály szerint a területi államigazgatási szerv vezetőjének köszöntőjén keresztül az elérhetőségi adatokon át legfeljebb a szervezetben dolgozó munkatársak közzétételéig terjed. A leggyakoribb megoldás szerint a megyei szerv alapadatait (név, cím, telefonszám és ügyfélfogadási idő) teszik közzé a központi honlapon, minden más, a feladatkörökkel kapcsolatos szabályozás egységesen történik. Amennyiben saját honlappal rendelkeznek, akkor annak tartalmát rendszeresen frissítik, sok és hasznos tájékoztatást nyújtanak az állampolgárok számára. 17

Megjegyzendő, hogy a dekoncentrált szervek többségénél általában egy órás ebédszünet az ügyfélfogadást felfüggeszti.

44

Tapasztalataink szerint a közigazgatási szervek nemhogy megyei szinten, de még országos szinten sincsenek felkészülve az e-kormányzás által támasztott követelmények teljesítésére. A megyében minden államigazgatási szerv képes elektronikus levelet fogadni, azonban elektronikus ügyintézésről nem beszélhetünk. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ működtet honlapján ügyfél-elégedettségi ládát, melybe bárki beírhatja, hogy milyen ügyintézéssel nem volt tökéletesen elégedett. Ezt az illetékesek rövid időn belül kivizsgálják. A Hivatal a közeljövőben hasonló módon internetes ötletláda kialakítását tervezi honlapján, melybe elsősorban ötleteket, fejlesztési javaslatokat várunk ügyfeleinktől, partnereinktől mind a honlapunk, mind pedig az ügyintézésünk tekintetében. Az önkormányzatok közül 35 önkormányzat rendelkezik saját honlappal, amelyen a lehető legtöbb információt jelenítik meg a világhálón: idegenforgalmi tájékoztatás, térképek, közlekedési tudnivalók, egészségügyi alapinformációk, önkormányzati-, turisztikai-, kereskedelmi-, környezetvédelmi-, vállalkozói-, kulturális-, oktatási és sport információk. 3.4. A Megyei Államigazgatási Kollégium szerepe a közigazgatási korszerűsítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában Általánosságban elmondható, hogy minden területi államigazgatási szerv részt vett ebben a munkában, hiszen az ágazati elképzelések kidolgozása jelentős részben a területi államigazgatási szervek által szolgáltatott adatokon, általuk elvégzett elemzéseken alapulnak. A Kollégium kezdeményező szerepe elsősorban a közérdekű információk megjelenítésére irányult. A koordináció és az e-közigazgatás kiteljesítéseként a Hivatal honlapja mellett a MÁK honlapját is működtetjük immáron két éve. A honlap elkészítésével az ügyfélcentrikus szolgáltató hivatali tevékenységen túl, az átláthatóság és megbízhatóság kritériumainak is meg kívántunk felelni. A visszacsatolások alapján úgy ítéljük meg, hogy a kívánt cél megvalósult. A honlapon szereplő statikus adatok igyekeznek a lehető legnagyobb mennyiségű információval ellátni az érdeklődőket. Ilyen információk: a Kollégium feladatai; a Kollégium tagjainak és meghívottjainak felsorolása; a tagok és meghívottak tevékenységi körének részletes bemutatása, mely a vezető nevétől, a telefonos, postai és elektronikus elérhetőségek mellett az ügyfélfogadási rendjüket is tartalmazza. Megtalálhatók a honlapon az üléseken készült jegyzőkönyvek teljes anyaga, valamint a Kollégium tagjai, valamint az ügyfelek számára fontos hírek is. A koordináció és az e-közigazgatás kiteljesítéseként dinamikus, naprakész információkkal töltjük fel a MÁK honlapját. 2003. évben a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium tagjai illetve meghívottai arról döntöttek, hogy kihasználva az elektronikus levelezés egyszerűségét és gyorsaságát a hagyományos postai úton való levelezést felváltják az elektronikus levelezésre. Így már nemcsak az ülések meghívóit, hanem a jegyzőkönyveket, az ülésen elhangzott előadásokat is e-mail-en keresztül továbbítjuk a tagok és a meghívottak számára.

45

Ezen erőfeszítéseken túlmenően a kollégiumi ülések ún. „egyebek” napirendi pontjában szinte minden alkalommal szóba került a közigazgatás korszerűsítés ismert és várható elképzeléseinek a bemutatása és megvitatása. 3.5. A Megyei Államigazgatási Kollégium működése Csongrád megyében a Megyei Államigazgatási Kollégium tevékenységét a már jól kialakult munkaformák és funkciók gyakorlása jellemzi. A Kollégium tevékenysége döntő mértékben igazodik az aktualitásokhoz, így jelentős részben képes felmérni a megye társadalmi, gazdasági reálfolyamatait. Jól bizonyítják ezt azok a témák, amelyeket a Megyei Államigazgatási Kollégium napirendjére tűzött. Ahogyan az az elmúlt években rendszeressé vált, a Kollégium ülésein más-más államigazgatási szerv mutatkozott be. Ennek a kezdeményezésnek a folytatásaként kihelyezett üléseket tartottunk egy-egy államigazgatási szervnél, ami további lehetőséget nyújt a személyes körülmények megismerésére, továbbá újabb inspirációt ad a tagok közötti szorosabb együttműködésre, tapasztalatcserére, ötletekkel szolgál az egyéni megoldások továbbfejlesztésére. Jóllehet a hierarchia azon szintjén, ahol a MÁK tagok állnak, nincs lehetőség a pályázati források felhasználására, ugyanakkor szakmai segítőként, vagy monitoringként minden területnek van feladata. Ezért tartottuk fontosnak alkalomszerűen azokat a tájékoztatásokat, amelyeknek segítségével nyomon lehetett követni hazánk helyzetét, a kialakult helyzethez való viszonyunkat, szerepünket. Ezen túlmenően fontos volt a MÁK tagok információs bázisának megismerése is ezen a terülten, hiszen a partnerség csak így garantálható. Ebben az évben a korábbiakhoz hasonlóan, ám bizonyos pontokon mégis eltérően, a közigazgatás egészét, vagy egy-egy ágazatot érintő jelentős eseménynek megfelelően alakult a Kollégium tárgysorozata, működése. Ide sorolható az a már említett együttműködés, mely a katasztrófavédelemben érintett belügyi szervek és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területi szerveinek jobb együttműködése érdekében kialakított ad hoc munkacsoport munkájában öltött testet.18 A koordinációs értekezlet sikerrel járt és egy összefoglaló anyag készült melyet megküldtünk a Belügyminisztérium Önkormányzati Hivatal Közigazgatási Hivatali és Jegyzői Irodájának. A Kollégiumi tagok az egyik ülés keretében áttekintő előadást halhattak a kiemelt építésügyi hatóságok munkájában közreműködő szakhatósági feladatellátásról, a jogszabályi háttér összefoglaló megismerésével egybekötve. Ez azonban még csak egy kezdő lépés volt, mert részben az előadás inspiratív hatásának is betudható, hogy később, amikor a kiemelt építéshatóságoknak szervezte hivatalunk a szokásos éves szakmai értekezletet, akkor azon a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet igazgatója kezdeményezésére, egy nagysikerű, áttekintő előadás keretében ismertethette a Felügyelet feladat- és hatáskörét, a reájuk vonatkozó jogszabályokat. 18

A Munkacsoportban az alábbi szervek vettek részt: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Kiskunhalasi Határőrigazgatóság, Orosházi Határőrigazgatóság, Csongrád Megyei Védelmi Bizottság.

46

A másik, a korábbiaktól eltérő jegyeket mutató kollégiumi működés a KET alkalmazására való felkészüléssel összefüggésben történt: a KET bevezetését előkészítő szakértői oktatáson szinte valamennyi kollégiumi tag vezetője és vezető beosztású köztisztviselője részt vett. Tekintettel arra, hogy a képzés nem csupán oktatási, hanem konzultatív, gyakorlati problémamegoldó jellegű is volt, ezért azokon a MÁK tagok is előadhatták a jogalkalmazással kapcsolatos kérdéseiket. Ezzel párhuzamosan hivatalunkon keresztül kiépült a KET monitoring, amely lehetőséget adott arra, hogy a MÁK tagok is eljuttathassák a törvény bevezetésével kapcsolatban felmerült jogértelmezési kérdéseiket. Mindezen felül hivatalunk azzal is megpróbálta segíteni a MÁK tagok felkészülését a KET bevezetésére, hogy egy összefoglaló áttekintést állított össze azokról a területekről, melyek merőben újak lehetnek a korábbi gyakorlathoz képest és előkészületeket igényelnek. A kollégium munkájában való állandó meghívotti státusznak köszönhető részvétel gyümölcse, hogy a Kiskunhalasi Határőrigazgatóság a kollégiumi ülésen szerzett tapasztalatai alapján a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalt kérte fel az általuk kötelezően szervezett KET továbbképzésben való közreműködésre. A Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium 2005. évben 4 ülést tartott, mely ülések helyszínei és a tárgyalt napirendi pontok a beszámoló II. részében találhatók. A munkaterv szerinti tanácskozások mellett a két ünnep közötti időszakban immár hagyományosan egy óévbúcsúztató ünnepi MÁK ülésre is sor került, mely összejövetelen az informális, kötetlen beszélgetéseké a fő szerep. Az ünnepi ülés több tag és meghívott visszajelzése alapján jellegénél fogva kiválóan alkalmas a személyes kapcsolatok elmélyítésére. Összességében elmondhatjuk, hogy a Megyei Államigazgatási Kollégium rendkívül fontos információs fórum, ahol a kollégium tagjai kölcsönösen tájékozódhatnak egymás tevékenységéről, azokról a társadalmi problémákról, amelyek a területi államigazgatási szervek egy-egy szervezeti egységénél jelentkeznek. A kollégium fontos szerepet tölt be az államigazgatási szervek ellenőrzési, képzési és ügyfélszolgálati tevékenységének összehangolásában.

47

4. Informatikai feladatok Feladatként jelentkezett a hivatal számítógépes rendszerének folyamatos műszaki karbantartása, az informatikai eszközök fejlesztése, a honlap üzemeltetése, a hivatal tájékoztatási kötelezettségének végrehajtása. Célul tűztük az informatikai lehetőségek kihasználását. az Internet és az elektronikus levelezés széles körű alkalmazását. 4.1. Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása A Hivatal informatikai szervezeti egysége alapvetően a műszaki karbantartási feladatokat, a belső hálózat és a hivatal informatikai szakrendszereinek üzemeltetését, valamint a belügyi rendszerek és a közigazgatási hálózat területi működtetését látja el. Segít a koordinációs feladatok, illetve a választásokkal és népszavazások technikai lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek lebonyolításában. 2004 végén, 2005 elején – a BM-től térítésmentesen átvett gépek és monitorok által – sikerült az 5 évnél régebbi számítógépeket leselejteznünk, valamint megfelelőnek tűnő tartalékállományt létrehoznunk. Az eszközök megérkezése után azonban kiderült, hogy jó részük (~20%) hibás, de több rossz gépből sikerült néhány használható munkaállomást összeállítanunk. Az év folyamán sajnos folyamatosan romlottak el merevlemezek és tápegységek; így ezek a meghibásodások az év végére szinte teljesen felőrölték gépállományunk tartalékait. Jóllehet a Hivatalban minden ügyintéző rendelkezik személyi számítógéppel, ami a munka megszervezése szempontjából ma már elengedhetetlen, a fejlesztések elmaradása miatt kétséges, hogy ez az állapot – az előzőekben kifejtettek miatt meddig tartható fenn. A megbízhatatlanná vált régi szerverek helyét átvéve a múlt év végén beszerzett szerverek kihasználtsága teljes lett, nélkülük az üzemeltetés ma már nem lenne lehetséges. Az év folyamán a választási HP 9000-es nyomtatók folyamatosan meghibásodtak, egy-egy javíttatás 5-6 hétig elhúzódott, a karbantartás-szervízelés minősége pedig egyelőre elégtelennek bizonyult. A hivatalban működő számítógépes programcsomagok rendszergazdai tevékenysége folyamatos tevékenységet igényel. Elengedhetetlen a szakmai kapcsolat a fejlesztő és felhasználó között és el kell végezni az adatbázisok és a programok aktuális frissítéseit. A hivatal az alábbi programcsomagokkal rendelkezik: •

a belügyi szerveknél rendszeresített SZENYOR for Windows személyügyi adminisztrációt támogató program (SZENYOR), • központi közszolgálati nyilvántartás (KÖZIGTAD),

48

• SALDO, • központi illetmény-számfejtési rendszer (KIR). Jogszabályi változásokból eredően két jelentős feladat jelentkezett informatikai téren. A KET az év során november 1-vel lépett hatályba, míg az EISZ tv. 2006. január 1-vel. Mindkét törvény jelentős közzétételi kötelezettséget állapított meg a hivatal számára, melyet egyrészt célszerűségi okokból, másrészt az EISZ konkrét előírása alapján saját honlapon kell közzétenni. Az év során felkészültünk, hogy az új előírásoknak mind technikailag, mind szervezési oldalon meg tudjunk felelni. Szervereinket felkészítettük a jelentősebb adatmennyiség kezelésére, és megtettük a szervezési intézkedést annak érdekében, hogy az egyes adatgazdák a jogszabályban előírt adatokat a megfelelő rendszerességgel elérhetővé tegyék, hogy a honlapon időben megjelenhessenek. A megnövekedett WEB szerkesztési feladatok vagy átképzést, vagy plusz munkaerő biztosítását teszik szükségessé. Választás évében az átképzés ellenére is nehézséget okozhat a határidőben való megjelentetés. A problémák ellenére honlapunkat megpróbáltuk mindig friss tartalommal megtölteni, és fejlesztését folyamatosan tovább vezetni. Az év folyamán más megyékkel együtt átálltunk a „BM 10-es” IP hálózatának használatára: minden központi szerver elérését újra engedélyeztetni kellett ez a folyamat - a nyári szabadságolások miatt – egy bő hónapig tartott. Jelenleg a BM_IFO3 –as nevű közszolgálati nyilvántartáshoz kapcsolódó (tartalékállomány, üres álláshelyek, pályázatok) Lotus szerver elérése rendezetlen, belátható időn belül - a BM hálózatot üzemeltető LNX minden segítségére ellenére – nem fog megoldódni, mivel a kérdéses szervernek nincs gazdája, ismereteink szerint üzemeltetésére nincs kijelölt felelős. Hivatalunk iktatóprogramja technikailag elavult, nem készíthető fel, hogy a Ket. által lehetővé tett elektronikus ügyintézést támogassa. 2005 év folyamán két alkalommal érkezett iratkezelést érintő jogszabályok tervezete véleményezésre. Ezek között szerepelt olyan miniszteri rendelettervezet, mely az iratkezelő programmal szemben támasztott követelményeket fogalmazza meg. Ezen jogszabályok kihirdetése után lehet csak új programot választani felelősséggel. A tervezetek egy év átmeneti időt biztosít a meglévő program megfeleltetésére vagy új bevezetésére. A jelenleg széles körben használt Lotus alapú iktatóprogram sem felel meg az elektronikus ügyintézés elvárásainak, az ilyen irányú programbővítés még gazdát keres, a BM ismereteink szerint nem akar erre pénzt adni. Ennek ellenére mint a legolcsóbb és a leggyorsabb lehetőséget, a Közigazgatási Hivatalok Informatikai Szakmai Kollégiuma a Lotus alapú iktatóprogram továbbfejlesztését javasolta; ha ez a BM-nek is szándéka, akkor a jelenleg használt iktatóprogram teljes adatállományát át kell migrálni a fejlettebb program alá, ennek költsége is a hivatalunkat fogja terhelni. Továbbá a Ket. kompatibilitás ügyében az alábbiakat javasoljuk, hogy tudja a Lotus program: • Legyen eldönthető, szétválasztható, hogy a hatósági ügy Áe. vagy Ket. szerint kerül kódolásra a hatósági statisztikában, • A program továbbra is kezelje az Áe. szerinti statisztikát,

49 •

A program új funkcióként adjon lehetőséget a Ket. szerinti hatósági statisztika kódolására és lekérdezésére, • Az ügyirathoz kapcsolt - akár többszörös - részhatáridők figyelését, • A jelzett részhatáridők - adott esetben opcionális - beépítését az ügyintézési határidőbe, Üzemeltetés szempontjából visszatérő probléma, hogy a Lotus környezet jogszerű használatáról hivatalunk semmilyen papírral nem rendelkezik. Az BM-től erre a célra kapott (1999-ben) eredeti Compaq szerverünk - bár memóriabővítést végeztünk rajta - technikailag elavult. Célszerűnek látszik a szervert lecserélni, de erre hivatalunk anyagi lehetőségei nincsenek meg. A szervercserével együtt szükséges az iktató új verzióját a BM-nek legálisan rendelkezésére álló legújabb verziójú Lotus-ra telepíteni. Az oktatással kapcsolatos működési feltételeinket jelentősen javította, hogy a ROP keretében kialakíthattunk egy korszerű, számítógépes hálózati rendszerre épülő mobil tantermet. Ehhez 20 db notebook-ot, 1 db projektort és 1 db nyomtatót, valamint ezek hálózati alkalmazásához szükséges technikai eszközöket biztosított a Magyar Közigazgatási Intézet. 4.2. Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések 4.2.1. Honlap üzemeltetése Az Internet lehetőségeinek hatékonyabb felhasználása érdekében a Hivatal honlapján a Hivatalvezető, valamint az egyes főosztályok igényei szerint az információkat mindenki számára elérhetővé tettük. Belső honlapunk napi karbantartással üzemel. Tartalmazza a mindenkor aktuális hivatali információkat, hivatalvezetői utasításokat és intézkedéseket, a hivatal belső szabályzatait, valamint a hivatali telefonkönyvet. Külső honlapunk lehetőséget nyújt az ügyfeleknek, hogy közérdekű információkon keresztül tájékozódjanak Hivatalunk tevékenységeiről, ügymenetekről. Ügyfeleink az ügyintézéshez szükséges iratmintákat, jelentkezési lapokat, stb. letölthetik, illetve kinyomtathatják honlapunkról. Hivatalunk megvizsgálta, hogy az elektronikus információszabadságról szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatban milyen további intézkedésekre van szükség, illetve melyek azok a közérdekű, illetve közérdeklődésre alkalmas adatok, melyek megjelentetése a hivatal honlapján szükséges. Ennek érdekében összevetettük azokat a jogszabályokat, melyek már valamilyen tájékoztatási kötelezettséget rónak hivatalunkra (Üvegzseb, KET, EISZ, stb), és melyek végrehajtása már egészben, vagy részben megtörtént. Vizsgálatunk eredményeképp megállapítottuk, hogy a törvényi szintű szabályozások már csaknem teljes egészében lefedik a hivatalunknál előforduló adatok körét.

50

A leírtak alapján egyedi közzétételi lista meghatározását nem tartjuk indokoltnak. A különös közzétételi lista megfelelően kiegészíti mind az EISZ tv általános közzétételi listáját, mind a KET-ben meghatározott tájékoztatási kötelezettségből eredő feladatokat. 4.2.2. Új rendszerek üzembe állítása, üzemeltetések 4.2.2.1. Az ASZA és az XR rendszer folyamatos technikai támogatása. A törvényességi ellenőrök Törv-NRT programja érdemben májustól működik. Az adathibák javítása folyamatos, a statisztika pedig jelenleg csak megyei szinten használható. Új statisztikai rész elkészülte a következő 1-2 hónapban várható. Az NRT központi szerver rendszeresen meghibásodik, így a rendszeres automatikus adatküldés szünetel, ebből kifolyólag az interneten nem a naprakész adatok találhatók meg. Az év folyamán más megyékkel együtt átálltunk a „BM 10-es” IP hálózatának használatára, ezzel szinte minden központi szerver elérését újra engedélyeztetni kellett. Ez a folyamat – a nyári szabadságolások miatt – egy bő hónapig tartott. Jelenleg a BM_IFO3 –as nevű közszolgálati nyilvántartáshoz kapcsolódó Lotus szerver elérése rendezetlen, belátható időn belül nem fog megoldódni. A BM hálózatot üzemeltető LNX minden segítsége ellenére a probléma továbbra is fennáll. A kérdéses szervernek nincs gazdája, és ismereteink szerint üzemeltetésére nincs kijelölt felelős. 4.2.2.2. Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer (ASZA) Az anyakönyveket és anyakönyvi kivonatokat nyilvántartó, okirat-kiállító és szolgáltató rendszer ideiglenes indítása 2005-ben megtörtént, az éles indulás 2006. március 1-jére módosult. Az önkormányzatok jegyzői és anyakönyvvezetői ebben az évben elvégezték a rendszer adatokkal történő feltöltését, amely 2006-ban majd átkerül az éles rendszerbe. Az ideiglenes ASZA rendszer alkalmas a nyomtatványok letöltésére és okiratok előállítására is, de használata nem volt kötelező. Ennek ellenére tapasztalatunk szerint az anyakönyvvezetők szívesen használták az ideiglenes ASZA rendszert már az idei évben is. 4.2.2.3. Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR). A tavalyi évhez viszonyítva ebben annyi változás történt, hogy a megye valamennyi okmányirodája csatlakozott az XR rendszerhez, ezzel biztosítva ügyfelei számára az elektronikus ügyindítás, illetve az időpontfoglalás lehetőségét.

4.2.3. Népesség-nyilvántartás Népesség-nyilvántartási alapfeladatunk az idei évben is az volt, hogy a hivatalunkban folyamatosan üzemelő megyei adatbázisokat pontosan, naprakészen karbantartsuk és összhangba hozzuk a központi adatbázissal. (Települési statisztika, külterület-belterület, helyi kigyűjtések összeállítása az adatbázisból.) A megyénkben lévő települések több mint 90 %-a számítógépes népességnyilvántartási rendszert üzemeltet (kivéve: Derekegyház, Mártély, Nagytőke, Újszentiván).

51

A helyi adatbázist érintő, különböző változásokat tartalmazó karbantartó állományokat rendszeresen a megyei adatbázisból állítjuk elő, és biztosítjuk a települések felé. 2005-ben a korábbi floppy-n történő karbantartó állomány kiküldését teljes mértékben felváltotta az e-mailben történő adattovábbítás. 2005. évben emelkedett azon önkormányzatok száma, ahol a számítógéppark korszerűsítése következtében hivatalunk újratelepítette a helyi népességnyilvántartási rendszert és a hozzá tartozó adatbázis motort. 4.3. A népszavazással, választással kapcsolatos feladatok informatikai tapasztalatok A 2004. évben lebonyolított választás és népszavazás megyénkben rendben lezajlott. Az informatikai eszközök a munkát megfelelően támogatták. Újdonság volt a választási feladatokba bevont ASZA munkaállomások, melyek a kezdeti nehézségek ellenére megfelelően működtek, és bizonyították, hogy éles alkalmazásban is teljesíteni tudják a tőlük elvártakat. Elfogadta az új technológiát az üzemeltető köztisztviselők legtöbbje, így most már megfelelő tapasztalattal a választáson illetve népszavazáson használt ASZA rendszer várhatóan 2006-ban az eredeti funkciója szerint is felhasználásra kerülhet, mindamellett, hogy a 2006. évi választások alkalmával ismét fel lehet használni a minden önkormányzat rendelkezésére álló rendszert. A népszavazás alkalmával tapasztaltak miatt, és a 2005-ben bekövetkezett meghibásodások miatt javasoltuk a választási nyomtatók cseréjét, ami várhatóan 2006. januárjában megtörténik. A 2005-ös évben megnövekedett megyénkben a helyi választások és népszavazások száma. Ezen események lebonyolításához szakmai segítségünket nyújtottuk a helyi informatikus kollégáknak. 2005 februárjában került sor Szeged 21-es választókerületének helyi önkormányzati képviselőválasztására. 2005. április 10-én helyi népszavazás keretében szavaztak egyrészt Mártély – Barattyos külterületi lakott területrész átadásáról; másrészt szintén helyi népszavazást tartottak Hódmezővásárhely Szikáncs leválásáról. 2005. június 26-án időközi polgármester-választást bonyolítottak le Domaszéken. 2005. november 12-én helyi népszavazás történt Sándorfalván az orvosi ügyeletről.

52

5. Képzés és továbbképzés Kiemelt feladatunk volt a kormányprogram területi szintű végrehajtásában való részvétel, és annak elősegítése, hogy a megye köztisztviselői felkészülte legyenek. Célul tűztük ki, hogy programjaink hozzájáruljanak ahhoz, hogy a megye köztisztviselői állománya a változásokra reagálni képes kompetenciákkal rendelkezzen. A közigazgatás működésének egyik fontos feltétele, hogy a köztisztviselők felkészültek legyenek a feladataik ellátására. Az ügyfelek, az állampolgárok joggal várják el, hogy az ügyeikkel foglalkozók szakmai felkészültsége és az ügyintézésben való jártassága magas színvonalú legyen. A 2005. évi képzési tevékenységünket ezen elvárásoknak való megfelelés hatotta át, a Hivatal képzései döntően erre irányultak. A képzések közül vannak olyanok, amelyek elsősorban hosszabb távon hoznak eredményt, de a nagy részük azonnali minőségi javulást eredményez a köztisztviselők tevékenységében. Az azonnali eredményt generáló képzések közé elsősorban a köztisztviselői életpályához tartozó képzések, úgymint közigazgatási alapvizsga, szakvizsga és a kötelező vezetőképzések sorolhatók. Ebbe a kategóriába tartoznak az iratkezeléssel és ügyfélszolgálati tréninggel, illetve a közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos oktatások is. A hosszabb távon eredménnyel kecsegtető képzések pedig elsősorban az idegennyelvi, a közigazgatási minőségfejlesztési, a korrupció megelőzésére vonatkozó és az informatikai ismereteket biztosító tanfolyamok voltak. Az oktatásra rendelkezésre álló tárgyi feltételeink kielégítők, de ez évben nagy gondot okozott, hogy összesen egy saját termet tudtunk használni a képzésekre, míg több estben bérelni kellett, vagy szívességi használat útján jutottunk tanteremhez. A képzési programok nagy száma miatt egyre többször kényszerültünk a Hivataltól távol eső oktatótermet igénybe venni, amely növelte a szervezési munkát, az időszükségletet és adott esetben a költségeket is. Az oktatások színvonalas előkészítése és lebonyolítása rendkívül nagy humán erőforrás igénnyel járt (sokszorosítás, terem berendezés, stb.) amelyet az ügyintéző köztisztviselők tartósan folyamatosan már nem voltak képesek megoldani. Hivatali összefogás, illetve szakmai gyakorlaton lévő egyetemi hallgatók segítsége is szükséges volt ahhoz, hogy minden képzésünk gördülékenyen és fennakadás nélkül valósuljon meg. Összességében megállapítható, hogy a képzési, továbbképzési tevékenység rendkívül sikeres, hiszen az ott szerzett ismereteket a köztisztviselők közvetlenül kamatoztatják a mindennapi jogalkalmazói tevékenységükben. Olyan társadalmilag hasznos tevékenységről van itt szó, amelynek eredményessége megjelenik a közigazgatási közszolgáltatások minőségében, és ezáltal közvetlen hatása van az társadalom tagjai számára. A Hivatal képzési tevékenysége csúcsra járatott. A ROP 3.1.1. program lebonyolítása a szervezési és pénzügyi feladatokat ellátóknál, valamint a szervezeti egységek közötti párbeszédben, munkakapcsolatban újszerű módszerek alkalmazását, szemléletmód változást is eredményezett. Az új

53

típusú feladat új együttműködési formák kialakítását, a szervezeti együttműködés erősödését eredményezte egy szervezeti tanulási folyamaton keresztül. 5.1. A közigazgatási alapvizsga és ügykezelői alapvizsga szervezésének megállapításai A közigazgatási alapvizsgákon és az előkészítő tanfolyamokon résztvevők száma évek óta állandóságot mutatott, bár a tárgyévben növekedést lehetett tapasztalni. A vizsgabizottságok összeállításánál külön figyelmet fordítunk az összeférhetetlenségre (a vizsgabizottság és hallgatók viszonylatában) és arra, hogy saját munkatársainkat is bevonjuk a vizsgáztatásba. A külső vizsgáztatók köre a feladatra jelentkezett jegyzőkből állt össze. A közigazgatási és ügykezelői alapvizsgákat megelőzően felkészítőket tartunk. A felkészítőn a konzultációs feladatokat saját munkatársaink látják el. Minden témakört más személy oktat. A végzettségükhöz és munkakörükhöz legjobban kapcsolódó témák szerint történik felkérésük annak az alapelvnek a betartásával, hogy mindenkinek lehetősége legyen kipróbálni oktatói képességeit, aki ehhez affinitást, elhivatottságot, készséget érez a hivatalban. Az oktatói munka színvonalát a minőségi elveknek és igényeknek megfelelően rendszeresen mérjük hallgatói elégedettségi kérdőívek alkalmazásával. Átdolgozásra került ebben az évben – a Magyar Közigazgatási Intézet által – a közigazgatási alapvizsga tananyaga, és a vizsgaszabályzat azon része, mely az írásbeli feladatok értékelésére (pontszám) vonatkozik. Az eddigi 61 pontos minimum ponthatár 51 pontra csökkent. Kevesebb lett mennyiségileg is a tananyag. A tananyag átdolgozása régi igényt elégített ki, hiszen az 1998-ban kiadott tankönyv nagy része már nem volt aktuális az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra tekintettel. Az időszerű információk biztosítása a konzultációk keretében az előadók lelkiismeretére volt bízva. Az oktatók az új tananyagot érthetőbbnek, könnyebbnek, és tanulhatóbbnak tartják a korábbinál, bár véleményük szerint a drasztikus mennyiségi csökkentéssel a minőség is károsodott. A könnyítések a vizsgaeredményeken is lemérhetők, ugyanis szeptember óta, amióta az új tananyagból történik a felkészítő és a vizsga, bukott vizsgázónk a 102-ből csak kettő volt. A hallgatók visszajelzéseiből is a könnyű elsajátítás köszön vissza. Az ügykezelői alapvizsga tankönyv is 1998-as kiadású. Átdolgozása szintén nagyon aktuális, hogy a tanfolyamokon és a vizsgafelkészülés során a jelöltek a hatályos joganyagot sajátíthassák el. A felkészítőkön oktatott anyag hasznosulásának egyik mérőeszköze a tanfolyami résztvevők véleménye, nyilatkozata. A Hivatal a képzési tevékenység színvonalának folyamatos magas szinten tartása érdekében minden képzést követően (így az alapvizsga felkészítőt követően is) méri a tanfolyamokon a résztvevői elégedettséget. Ennek eredménye alapján a köztisztviselők és az ügykezelők a tanultakat többségében a munkakörükben hasznosíthatónak ítélték meg, és a tanfolyamok színvonalát pedig elégedettséggel nyugtázták. Másik információs forrást a munkáltatók visszajelzései jelentik, amelyek szintén azt támasztják alá, hogy

54

jótékonyan, inspirálóan hat a közigazgatási munka színvonalára a képzések tematikája, rendszere, magas ismeret-szintje. 5.2. A közigazgatási szakvizsga szervezésének megállapításai A közigazgatási szakvizsgán résztvevők száma az utóbbi években folyamatosan csökkent. A kötelezettség előírásakor a közigazgatásban benne lévők a szakvizsga kötelezettségüknek eleget tettek, így most már csak a felsőfokú végzettségű köztisztviselők cserélődése határozza meg a szakvizsgázók számát. Az oktatók személyének megválasztásánál a minél magasabb szakmai színvonal volt a mérce. Így azok egyrészt a Hivatal munkatársai közül, másrészt külső közigazgatási szervek illetve egyetemi oktatók közül kerültek ki. A szakvizsga kötelező része nehezebb, ezt mutatja a két vizsgarész jegyeinek %-os megoszlása is. A választott tantárgy általában kapcsolódik a vizsgázók munkájához, így ebből alapvetően jobban felkészültek. Alig, vagy egyáltalán nem fordul elő eredménytelen vizsga. Az eredményeket a melléklet tartalmazza. A munkáltatók, a köztisztviselők és a vizsgaszervező hivatal egybehangzó véleménye, hogy a különböző felsőfokú végzettséggel rendelkező köz -szférában munkát vállalók nagyrészt szakmai látókörük kiszélesítéseként, kihívásként, megújulási lehetőségként élik meg a szakvizsgára való felkészülést. Ugyanakkor annak is hangot adnak, hogy bár fontos és érdekes a jelenlegi tematika, a számonkérésben nem ennyire a lexikális és jogi ismeretekre kellene helyezni a hangsúlyt. Újra és újra felvetik a résztvevők a szakvizsga értékelési módszerének újraszabályozását, a jelenlegi rendszer ugyanis nem tükrözi megfelelően a vizsgázó felkészültségét. Az elért érdemjegyek összeszámításának módszere (a kettős degresszió) miatt pl. három jeles és egy jó érdemjegyre sem adható kitűnő bizonyítvány, csak jól megfelelt. Ez rontja a vizsgázók hangulatát, nem inspirál kiváló eredmények elérésére és elmarad a megfelelő erkölcsi elégedettség érzése. Felmerül a szakvizsga képzéssel kapcsolatban az is, hogy a meglévő ismeretek mellett jó lenne készségfejlesztő képzéseket is beiktatni, olyan kompetenciákat elsajátítani, mint a csoportmunka, konfliktuskezelés, időgazdálkodás stb. A képzés megítélése és egyben hasznossága egyébként függ a résztvevők hozzáállásától is. Ez utóbbit természetesen az is befolyásolja, hogy milyen munkateherrel jön ide a hallgató, illetve a munkáltatója mennyire biztosítja számára a felkészüléshez elengedhetetlen feltételeket. Az is általánosnak mondható, hogy azok a köztisztviselők, akik nem a klasszikus közigazgatási tevékenységet végzik (mint pl. pénzügyes, informatikus) sokkal nehezebben élik meg a vizsgára kötelezést. Úgy ítélik meg, hogy az ő munkájukat nem, vagy csak nagyon kis mértékben segíti az elsajátítandó tananyag.

55

5.3. ROP 3.1.1. keretében megvalósuló közigazgatási kapacitásfejlesztési program Az első Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programja (ROP 3.1. intézkedés első komponense) keretében rendelkezésre álló forrás egyrészt a helyiterületi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők továbbképzésére, másrészt a helyi közigazgatás modernizálását és a továbbképzéseket megalapozó tanácsadásra (tanulmányok, módszertani anyagok, szervezeti és működési megoldások kidolgozására) használható fel. A három évre tervezett, 2007-ben záruló, központi program keretében megvalósuló feladatok végrehajtását 2005 évben kezdtük meg. A program keretében 34 szakmai és 3 nyelvi, a helyi közigazgatás köztisztviselőinek felkészítését szolgáló – de más célcsoportok képzésére is felhasználandó – központi továbbképzési program került kifejlesztésre (pl. az új közigazgatási eljárási törvény alkalmazása, közbeszerzési ismeretek, az EU támogatási rendszeréhez kapcsolódó pályázati technikák, a helyi jogalkotás módszertana, területés településfejlesztési, illetve rendezési ismeretek, programozási és projektmenedzselési technikák, minőségirányítási megoldások). Az indító, 2005-ös évben 4 képzésre került sor.19 A továbbképzések elősegítették, hogy a helyi közigazgatásban még általánosabbá váljon a modern vezetési és igazgatási módszerek alkalmazása, mellett az ügyfelek megelégedését kiváltó szolgáltató közigazgatás. A programok elősegítették azt is, hogy a helyi-területi közigazgatás még nyitottabbá váljon a helyi civil társadalommal és a gazdaság szereplőivel való együttműködésre. 1. A Közigazgatási eljárások c. szakértői képzési programok – a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának vezetésével működő szakértői bizottság által elfogadott – ütemezése a melléklet szerinti táblázatban meghatározottak alapján alakult. A Közigazgatási eljárások képzési program célja az volt, hogy a Ket. hatályba lépésének időpontjától az ügyfelek hatósági ügyeinek intézése legalább a törvény hatályba lépését megelőző időszak színvonalán, jogszerűen, zökkenőmentesen és az ügyintézési határidők betartásával történjen a közigazgatás valamennyi szintjén. A visszajelzések alapján a hallgatók zöme eredményesnek ítélte meg a képzést és a munkája során hasznosíthatónak. Kifejezetten jó visszhangja volt a rendelkezésre bocsátott iratmintáknak. A megyei adatokat ezzel kapcsolatosan a melléklet tartalmazza. A hallgatók – a visszajelzésekből következően – a képzést szakmailag rendkívül hasznosnak ítélték. A tananyagot és a prezentációkat megfelelőnek tartották, bár több gyakorlati ismeretet igényeltek volna. Az oktatókat jól felkészültnek ítélték meg, munkájukkal nagymértékben elégedettek voltak. (átlag 4,9)

19

Közigazgatási eljárások c. szakértő képzésre, Bevezetés az EU támogatások rendszerébe, Általános jogalkotási ismeretek és a Közbeszerzés általános ismeretei c. képzésre.

56

Egybehangzó igényként jelentkezett a gyakorlati megvalósulás tapasztalatainak megvitatása, tapasztalatcsere megszervezése fél- egy éven belül. Igényként fogalmazódott meg az e-szeminárium, az elektronikus ügyintézésre való felkészítés, készségfejlesztő tréningek ügyintézők számára. Fontosnak ítélnék szakértői konzultációk szervezését egy-egy témakörben (pl. végrehajtás, eljárási költségek stb.) Összességében elmondható, hogy a köztisztviselők némi félelemmel tekintettek a törvény bevezetése elé. Visszajelzésük az volt hogy ez a képzés, amely rendszerezetten dolgozta fel az új és régi ismereteket nagymértékben elősegítette azt, hogy nyugodtabban várják a november 1-i hatálybalépést. Láthatóvá vált számunkra, hogy ha várhatók lesznek is problémák, nyilvánvalóan képesek lesznek a nehézségeket kezelni, megoldani. 2. Bevezetés az EU támogatások rendszerébe c képzési program is megfelelt annak a célkitűzésnek, hogy erősödjön a helyi közigazgatás és a területfejlesztés intézményi rendszerének kapacitásépítése különös tekintettel a Strukturális Alapok lehívásához szükséges ismeretekre. Figyelemmel arra, hogy a képzési tematikát civil szervezetek számára ingyen elvégeztük, azt mondhatjuk, hogy a prioritás második célkitűzését is teljesítettük, miszerint a helyi közigazgatás és a civil szervezetek közötti együttműködés elősegítése megtörtént. 2005-ös év lezárását követő időszak az első pályázatok elkészítésének és lebonyolításának időszakával esett egybe, így a képzés hatékonyságának visszacsatolása a gyakorlatban volt lemérhető a legjobban. Ennek eredményeként megállapítható, hogy az elméleti ismeretek visszaköszöntek a gyakorlati tevékenység, mindennapi munkavégzés során. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy 2006-ban ugyanezen tematika okafogyottá válik, hiszen az elméleti részben már a továbblépést kellene menedzselni ahhoz, hogy az önkormányzatok adekvát módon fel udjanak készülni a 2007-2013 időszak adta kihívásokra, valamint a II. NFT már ismert célkitűzéseinek. A gyakorlati részt mindenképpen aktualizálni kellene a tényleges pénzfelhasználási technikák – elszámolási metodikák – ciklusmenedzsment – szakmai lebonyolítás – felelősségvállalás – nyilvánosság – horizontális politikák gyakorlati kivitelezésének és dokumentálásának tükrében. A hallgatói visszajelzések alapján tehát igény mutatkozik az egyes operatív programok külön ismertetésére és a megvalósult projektek tapasztalatainak értékelésére. 3. Az Általános jogalkotási ismeretek c. képzés a visszajelzések szerint alkalmas volt az önkormányzatok jogalkotási feladataihoz kapcsolódó rendeletalkotási munka színvonalának emelésére. Gyakorlati tapasztalaton alapuló előadásnak ítélték meg a hallgatók. Az oktatás keretében megtörtént a Magyar Közigazgatási Intézet tananyagának elsajátítása, valamint olyan szakmai ismeretek átadása amelyek gyakorlati példákkal, hibás rendeletek elemzésével kerültek szemléltetésre. Az oktatással együtt a hivatal

57

törvényességi főosztályának munkatársai által kidolgozott rendelet-minták is kiadásra kerültek. Az önkormányzatok jogalkotási munkájának elvégzéséhez feltétlenül szükséges volt az elméleti megalapozás, mely alapvető fontosságú volt a gyakorlati rész megvalósításához. Az elméleti rész monotóniáját oldani kellett az életszerű példák ismertetésével. A tapasztalat azt mutatja, hogy inkább aktuális, nagyobb számú, rövid példák még alkalmasabbá tették az előadást a figyelem megtartására. A jogalkotási képzési program hozzájárult a jogharmonizáció sikeréhez. A képzési program hiánypótló szerepet töltött be. Ezideig hiányzott ez a típusú segítség az önkormányzati működés életéből. A képzés óta eltelt idő azt mutatja, hogy az elérni kívánt célok megvalósulásához elindult egy folyamat, hiszen a napi munka során tapasztaljuk a jegyzők és ügyintézők részéről a szemléletváltását, illetve a rendeletalkotás egységesedési folyamatát. A rendelet tervezetek előkészítése tartalmi és formai szempontból is alaposabb, körültekintőbb folyamaton mennek keresztül az elfogadásig. Az önkormányzati rendeletek megszövegezése javuló tendenciát mutat, a kihirdetett helyi rendeletek a jogalkotási törvény és annak végrehajtási rendelkezései által előírt követelményeknek mindinkább megfelelnek. A jövőre nézve olyan igények fogalmazódtak meg az oktatáson résztvevőktől, hogy még részletesebb tananyagot várnak, több gyakorlati oktatásra lenne szükségük és egy rendelet-mintatárhoz hasonló kiadvány megjelenését szívesen fogadnák. 4. A Közbeszerzési ismeretek c. képzési program hiánypótló volt, hiszen mind az önkormányzati, mind a civil szervezetek pályázati megvalósítását, kivitelezését, indikátori mutatóinak megtartását akadályozhatja a rosszul levezényelt az eljárás, arról már nem is beszélve, hogy egyes bírságolással olyan pénzügyi hiányok keletkezhetnek, amelyek már nem csak a pályázat lebonyolításában, hanem a pályázó likviditásában is gondot okozhat. A képzés visszacsatolása fontos szakmai elemeket tartalmazott, mivel minden pályázattal kapcsolatosan gondot okozott a közbeszerzési eljárások lefolytatásával összefüggő bonyolult eljárási rend, valamint a Közbeszerzési Tanács hozzáállása kérdésfelvetések, szakmai segítségnyújtások kérése során. Lényeges szempontnak tartanánk, ha a képzések során alkalmazott interaktivitás eredménye összegyűjtésre kerülne és a megfelelő szervhez/szervezethez delegálva lenne a hatékonyság és szolgáltatás centrikusság érekében. Igényként merült fel a közigazgatási minőségpolitika, minőség irányítás, az ellenőrzési módszertanok megismerése, sőt a többcélú kistérségi társulások szabályozási hátterének, működési tapasztalatainak bemutatása is. 5.4. A 2005. évi éves továbbképzési terv megvalósítása Csongrád megye 60 települési önkormányzata és a megyei önkormányzat által a képzési tervhez szolgáltatott adatokból kitűnik, hogy a közigazgatási szerveknél dolgozó köztisztviselők továbbképzésére a közigazgatási szervek nem fordítanak kellő figyelmet. Ez vonatkozik mind a vezető beosztású köztisztviselők, mind az

58

ügyintézők esetére, mely azonban nem az érdeklődés hiányára vezethető vissza, hanem elsősorban financiális problémákra, valamint a jelentős leterheltségre. Ugyanakkor a szervező közigazgatási hivatal képzési kapacitása (időbeli, tárgyi, financiális feltételek) sem elegendő azon programok lebonyolítására, melyeket célszerű lenne megvalósítani, tekintettel a Kormány által meghatározott kiemelt továbbképzési főirányokra. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ezen programok, továbbképzések tekintetében az önkormányzatok részéről jelentős igénnyel lehetne számolni ha a tervezett képzések támogatási összege magasabb volna. Alapelvünk továbbra is az, hogy elsősorban a kiemelt főirányhoz tartozó olyan képzések lebonyolítását részesítjük előnyben, melyekre központi program áll rendelkezésre. A ciklusprogramunkból is kitűnik, hogy e kiemelt képzéseket eredetileg dupla létszámmal állítottuk be 2005. évre, azonban ezévi keretösszegünk sem tette lehetővé csak a célként kitűzött létszám 50 %-ának képzését. Összességében az adatokból kitűnik, hogy még feszített ütemű szervezés mellett is jelentős lesz azon köztisztviselők száma akik képzésére nem kerülhet sor és akiknek a képzése a ciklus végéig objektív okok miatt nem valósítható meg. 2005. évi képzési tervünkben fontosnak tartottuk szerepeltetni a Köziratok kezelésére vonatkozó továbbképzést (50 fő), mivel ellenőrzéseink alkalmával nagy hiányosságokat véltünk felfedezni az önkormányzatok iratkezelési rendjében. Napjainkban kiemelt fontosságot élvez az ügyfélközpontú közigazgatás, e cél eléréséhez próbáltunk segítséget nyújtani az önkormányzatoknak amikor megszerveztük az Ügyfélszolgálati munkatársak ügyfélkapcsolati tréningjét 37 fő köztisztviselőnek. A 2005-ös év során megkezdtünk egy belső oktatást, mellyel a hivatali dolgozók számára biztosítjuk a számítástechnikai tudásuk elmélyítését. Az oktatást az Excel táblázatkezelő program használatával indítottuk. Tervezzük a folytatását a következő évben is. 5.5. Közreműködés egyéb tanácskozások, értekezletek szervezésében Ebben az évben került sor az építési ügyintézők továbbképzésének megszervezésére, mely három évenként kötelező számukra. Megtisztelő volt, hogy ennek a három megyét felölelő továbbképzésnek a szervezését a Hivatal kapta meg, A képzés mindenki nagy megelégedettségével bonyolódott le. E szakmai tanfolyam szervezése 130 főt érintett. Nagy érdeklődést és lelkesedést mutattak a résztvevők, hasznos új információkkal bővült az ismeretanyaguk, amit külön örömmel vettek tudomásul. A kétnapos továbbképzést az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal irányítása alatt szerveztük. Ugyancsak építésügyi ügyintézőket érintett a kiemelt építéshatósági ügyintézők szakmai tanácskozása, melynek szervezésére az érintett települések kérésére került sor 23 fő részvételével. A szakmai tanácskozáson Hivatalunk építésügyi ügyintézője, valamint a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet igazgatója tartott tájékoztatást. A

59

hallgatók nagyon hasznosnak tartották a tanácskozást, és kérték, hogy időszakonként kerüljön szervezésre hasonló értekezlet. Közreműködtünk a 2005. évi Országos Köztisztviselői Nap szervezésében, mely Szolnokon került megrendezésre. Folyamatos kapcsolattartásunk volt a társhivatallal, és az együttműködés nagyon hatékonynak bizonyult. Polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzatok vezetői és tagjai részére információs tanácskozására került 2005. május 6-án, illetve május 24-én a Hivatal szervezésében. Az aktivitás a kisebbségi önkormányzatok részéről lényegesen nagyobb volt, mint a polgármesterek körében. Tapasztalatunk az, hogy a polgármestereket nehéz tanácskozásokra, értekezletekre mozgósítani. Mindazonáltal a résztvevők visszajelzéseiből, kérdéseikből és hozzászólásaikból a tanácskozások eredményességére következtethetünk.

6. A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége A megfelelő erőforrás-gazdálkodás megkövetelte a pénzügyek megfelelő kezelését és irányítását, a költségtakarékos gazdálkodás fenntartását, a gazdálkodást segítő programok fejlesztését, a Hivatal eszköz-állományának racionális felhasználását. 6.1. A működési feltételek alakulásának általános bemutatása Hivatalunk a 2005. évi működését lényegesen nehezebb körülmények között kezdte meg, mint 2004. évben. Ez elsősorban a létszámcsökkentéssel (71 főről 70 főre) és a működési kiadásokra biztosított eredeti előirányzat alacsony voltával magyarázható. A létszámcsökkentés, illetve a feladatnövekedés a belső szervezeti egységeket folyamatosan arra kényszerítette, hogy a meglévő munkaerő még hatékonyabb kihasználását biztosítsák. Ez állandó munkakör-változtatással és túlmunka végzéssel járt szinte valamennyi belső szervezeti egységünk, illetve igazgatási szervünk vonatkozásában. Erről részletesebben a 6.2. pontban teszünk említést. Ahhoz képest, hogy a működési kiadásokra tervezett eredeti előirányzat nagyon kevés (29,1 MFt) volt, az év végére a központi támogatás, az átvett pénzeszközök, valamint a nagyfokú takarékosság segítségével sikerült fenntartanunk Hivatalunk fizetőképességét (65,8 MFt). A Hivatal működésével kapcsolatban felmerült kiadások alakulását bemutató táblázat a mellékletben található. A táblázatból kitűnik, hogy hat tétel esetében (elhelyezkedéssel kapcsolatos kiadások; adók, díjak, befizetési kötelezettségek; hajtó- és kenőanyag; karbantartás; reprezentáció és egyéb dologi kiadások) tapasztalható emelkedés a 2004-es évhez képest. Az elhelyezkedéssel kapcsolatos kiadások esetében a bérleti díjak, illetve a közüzemi szolgáltatóknak fizetendő díjak változásával magyarázható a 4,08 %-os növekedés.

60

Az adók díjak, befizetési kötelezettségek tétel is növekedést mutat (26,42 %), ami a gépkocsi biztosítások fizetendő díjának, az autópálya használatért fizetett díjak, az eszközbérleti díj és a Magyar Államkincstárnak a pénzügyi szolgáltatás ellenértékeként fizetett díj emelkedésének, valamint a megnövekedett rehabilitációs hozzájárulásnak a következménye. A hajtó- és kenőanyag beszerzés kiadásaiban bekövetkezett 424 eFt-os növekedés teljes egészében az üzemanyagár változás eredménye. Az egyéb dologi kiadások 255 eFt-os növekedése főként a járművek, berendezések működtetését szolgáló kiadások emelkedésével magyarázható. A távközlési szolgáltatásért fizetett díjakban 7,56 %-os csökkenés figyelhető meg, ami a telefon használatára vonatkozó korlátozások eredménye. Tovább csökkentettük a szakmai folyóiratok számát, ami költségmegtakarítást eredményezett (175 eFt). A költségtakarékosságot szem előtt tartva az irodaszer, nyomtatvány beszerzésben közel 3 %-os, a kis értékű tárgyi eszköz beszerzésben pedig 157 eFt-os csökkenést sikerült elérni. Az egyéb üzemeltetési szolgáltatások területén 130 eFt-os megtakarítást értünk el 2004. évhez képest, annak ellenére, hogy a takarításért, illetve a postai szolgáltatásért fizetett díjak is emelkedtek 2005-ben. A tanfolyamra, illetve továbbképzésre fordított kiadásokban mutatkozó több, mint 4,4 MFt-os csökkenés abból ered, hogy 2004. évben két olyan képzést is szervezett a Hivatal, ami nagyobb mértékű kiadást jelentett. (Vezetési technikák, ECDL oktatás.) A bevételek utáni 15 % befizetés azért mutat csökkenést, mert a teljes összeg befizetése áthúzódott 2006. évre. Bár a tervezés során a Hivatal működéséhez szükséges informatikai és irodatechnikai beszerzések biztosítására kellő összeget nem tudtunk tervezni (800 eFt), de az évközi előirányzat-módosítások eredményeként az ezen a területen megmutatkozó elengedhetetlenül szükséges igényeket (2.902 eFt) ki tudtuk elégíteni. A hivatali feladatok ellátását nagymértékben nehezíti, hogy a hat gépkocsink közül kettő használhatatlanná vált, ezért leselejtezésük folyamatban van. Némileg javítja a gépjármű ellátottságunkat a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által évek óta térítésmentesen használatba adott Citroen Berlingo gépkocsi. A meglévő elöregedett gépjárműparkunk indokolttá tenné új gépjárművek beszerzését, erre azonban felügyeleti szervünk támogatása nélkül esélyünk sincs. Az oktatások lebonyolítására Hivatalunk 1 nagy és 1 kisebb előadóteremmel rendelkezik, amely kevésnek bizonyult. A ROP-pal kapcsolatos nagyszámú oktatás miatt a beszámolási időszakban többször előfordult, hogy a rendelkezésünkre álló oktatótermeken kívül külső helyszínen kellett bérelnünk termet. A Hivatal működési feltételeinek javulását nagymértékben elősegítette az, hogy a beszámolási időszakban több kiemelt céltámogatásban részesültünk. Erről bővebben a 6.4. pontban térünk ki.

61

6.2. A hivatali feladatokban időközben bekövetkezett változások következményeinek értékelése A beszámolási időszakban a Hivatal hatásköre – a Szociális és Gyámhivatalt kivéve – számottevően nem bővült, azonban a Hivatal által ellátandó feladatok mennyisége megszaporodott. A Gyámhivatal 2005. szeptember 1-től Szociális és Gyámhivatalként megváltozott struktúrával, kibővült feladat- és hatáskörökkel folytatta a működését úgy, hogy plusz létszámot nem kapott. A feladatok ellátása érdekében a Hatósági Főosztály állományából 2 fő került át a feladataival együtt a Szociális és Gyámhivatal állományába. A megfelelő előkészítésnek köszönhetően az átszervezés semmilyen fennakadást nem okozott a Gyámhivatal működésében. Ez a munkaerő átcsoportosítás azonban érzékenyen érintette a Hatósági Főosztály munkáját, mivel az egyik munkatárs kapcsolt munkakörben további hatósági feladatokat látott el. A hatósági igazgatásban jelentkező új feladatok, valamint néhány területen jelentősen megnövekedett ügytípusok (adó- és illeték igazolási kérelmek, illetékügyek), továbbá a Szociális és Gyámhivatal átszervezésével kapcsolatos munkaerő és munkakör átcsoportosítás miatt ezen a területen nagy feszültség mutatkozott. 2005. évben új feladatként jelentkezett az építmények kivitelezési tevékenysége megkezdésének bejelentéséről szóló hatósági nyilvántartás vezetése, valamint a nyugdíjasok távhőszolgáltatási támogatásával kapcsolatos II. fokú szociális hatáskör. Ezeket a problémákat 1 fő jogász alkalmazásával lehetne csökkenteni, amely intézkedést azonban költségvetési helyzetünk nem teszi lehetővé. Az egész közigazgatás szempontjából kiemelt jelentőségű változást jelentett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2005. november 1-i hatályba lépése. Természetesen az ezzel kapcsolatos többletfeladatok (egyes munkafolyamatok átalakítása, iktatási rendszer aktualizálása, segédanyagok készítése stb.) minden érintett szervezeti egység munkaterhét megnövelték. A törvényességi ellenőrzéssel kapcsolatos TÖRV program 2005. májusától működik. A program megnövekedett adattartalom felvitelét kívánja meg az ügyintézőktől, ami nem kis mértékben nehezítette a munkájukat. A rendszer működésével kapcsolatos hibák javítása folyamatos, ezért a statisztikai adatok csak megyei szinten használhatók. A program központi szerverének rendszeres meghibásodása miatt meg kell jegyeznünk, hogy az Interneten nem naprakész adatok találhatók. 2005. március 1-jétől elindult a három éves Regionális Operatív Program (ROP), amely a magyar közigazgatási rendszer megerősítését célozza. Jelentősen megnövelte a Hivatal feladatát a „gördülő” finanszírozás (az előrehaladási jelentések havi ütemezése szerint kell a Hivatalnak a kifizetési kérelem alapján benyújtott igazolt és elfogadott költséget leigényelni). Havonta pénzügyi jelentést kell készítenünk a költségekről. A ROP végrehajtása megfontolt gazdálkodást igényelt a Hivatal likviditásának fenntartása érdekében. Bár a Program elindulásakor 2.500 eFt előleget biztosított az Irányító Hatóság, de a Program költségeit a Hivatalnak kellett megelőlegezni,

62

annak megtérülése a havi elszámolás benyújtása után több hónappal történik. (Pl.: 2005. decemberében a szeptemberi kifizetések térültek meg.) A programok megvalósítása nemcsak financiálisan, hanem a gyakorlatban is többletfeladatot jelent a Hivatal számára. A 2005. év 10 elszámolásában 93 kötelezettségvállalás (156 kifizetési tétel), 10.219.972,- Ft összegben került teljesítésre.20 Megjegyezzük, hogy 2005.december 31-ig a 10.219.972,- Ft kiadással szemben 7.111.659,- Ft került jóváírásra a ROP-pal kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítása céljából nyitott „Európai Uniós Programok” célelszámolási számlán. A megszaporodott feladatokra tekintettel 2005. évben általános gyakorlattá vált, hogy egy-egy feladat ellátására team munkában került sor, így is gyakori volt a túlmunka. 6.3. A bér- és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása A 2005. évi létszámunk a 2004. évi engedélyezett létszámhoz képest 70 főre módosult a 2004. év végén elrendelt 1 fő létszámcsökkentés következtében. A Hivatalban a beszámolási időszakban a fluktuáció alacsony mértékű volt, mindössze 2 fő távozott – családi okok miatt - közös megegyezéssel. Az új munkatársak alkalmazásánál törekedtünk az apparátus fiatalítására. A hivatali szinten megnövekedett feladatok hatékony ellátása érdekében több alkalommal került sor munkakör módosításokra, továbbá a Szociális és Gyámhivatal felállítása kapcsán ügyintézők feladattal történő átirányítására. A Hivatal dolgozóinak létszámát és a személyi juttatások alakulását a mellékletben elhelyezett táblázat szemlélteti 2004. és 2005. évre vonatkozóan: Személyi juttatás előirányzatunkat pozitívan érintette, hogy a ROP-pal foglalkozó oktatásszervező munkatárs illetményének, a helyi közlekedési bérlettérítésének, valamint az étkezési hozzájárulásának 81,4 %-át ROP-os pénzből finanszírozzuk. 2005. évben 3 fő volt tartósan távol (GYES, GYED). Ezeken, valamint az üres álláshelyeken lévő megtervezett illetmények, valamint a betegség miatti távollét további illetmény-megtakarítást jelentettek. A személyi juttatáson jelentkező megtakarításokból ugyanakkor átcsoportosítást kellett végrehajtani azon kiemelt előirányzatokra, ahol hiány mutatkozott (MAJ, dologi kiadások). A kötelezően fizetendő jubileumi és törzsgárda jutalmakon kívül minimális lehetőségünk volt a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársaink elismerésére.

20

A költségek megoszlása az alábbi volt: Személyi juttatás: 6.880.937,- Ft MAJ: 1.829.271,- Ft Dologi kiadások (irodaszer, posta-, telefonköltség, terembérlet) 1.509.764,- Ft.

63

6.4. A Hivatal pénzügyi feltételeinek bemutatása, a ténylegesen befolyt bevételek és az azok terhére teljesített kiadások alakulása A Hivatal költségvetésére 2005. évben is az alulfinanszírozottság volt a jellemző. Ezzel tisztában volt a felügyeleti szervünk is, ezért a tervtárgyalást követően a Hivatal működőképességének biztosításához az első ütemben 10.000 eFt-ot kaptunk a dologi kiadásaink fedezésére. A második ütemben a likviditási helyzetünk javítása címén 1.000 eFt támogatást biztosított a Belügyminisztérium. A gazdálkodás területén megmutatkozó nehéz körülményeket az előirányzatok teljesülési adatai jól tükrözik. A kiemelt előirányzatok pénzügyi teljesítését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a személyi juttatás kiemelt előirányzaton belül elsődlegesen a kötelező jelleggel kifizetésre kerülő rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások fedezetét igyekeztünk megtervezni. A nem rendszeres személyi juttatás előirányzaton belül a teljesítményhez kötött jutalomra eredeti előirányzatot nem terveztünk, de az érettségivel kapcsolatos feladatokra biztosított központi támogatásból, valamint a rendszeres személyi juttatáson jelentkező megtakarítás egy részéből minimális jutalmat tudtunk biztosítani. 2005. évben 6 fő részesült jubileumi jutalomban, amelynek összegét már a tervezés előirányoztuk. A külső személyi juttatásokra (oktatással kapcsolatos megbízási díjakra) a szűkös keret miatt mindössze 6.962 eFt-ot tudtunk tervezni, azonban a tényleges kiadás 15.796 eFt volt. Összességében megállapítható, hogy a személyi juttatás előirányzat teljesítése 99,3 %-os volt. A munkaadói járulék előirányzaton az eredeti előirányzat már a tervezés során kevésnek bizonyult, de előirányzat átcsoportosításnak köszönhetően sikerült biztosítanunk az év folyamán a járulékok fedezetét. A felügyeleti szerv által elrendelt maradványképzési kötelezettséget – 6.479 eFt összegben – ezen előirányzatról kértük teljesíteni. Emiatt a módosított előirányzat és a tényleges kiadás között közel 8.000 eFt eltérés mutatható ki. Tekintettel arra, hogy a zárolást csak 2005. december 30-án oldották fel, az ezen az előirányzaton mutatkozó kötelezettségeket csak 2006. januárjában tudjuk teljesíteni. (90,2 %) A dologi kiadás előirányzaton a tervezés során mindössze 29.100 eFt-ot tudtunk biztosítani, de az előirányzat átcsoportosításokkal, valamint az átadott pénzeszközökkel sikerült megemelnünk az előirányzatot. Az áthúzódó fizetési kötelezettség teljesítése a 2005. évi pénzmaradványunk terhére fog történi. Megjegyezzük, hogy ezen az előirányzaton is történt zárolás, mégpedig 2.521 eFt összegben. A bevételek meghatározott köre utáni 15 %-os befizetésre az eredeti előirányzatunk 500 eFt volt. A módosított előirányzat 4.110 eFt, azonban ebből a teljesítésünk mindössze 1.182 eFt volt. A különbözet (2.928 eFt) áthúzódó kötelezettségként mutatkozik meg 2006. év elején.

64

A maradványképzési kötelezettségről szóló kormányhatározat értelmében a Hivatalunkat érintően összesen 9.000 eFt összeget zárolt a felügyeleti szerv. A zárolt összegek nem kerültek elvonásra, azt december 30-án a BM átutalta a számlánkra. Ezen összeg felhasználása 2006. évben engedélyezett. Felújítási előirányzatot 2005. évben nem képeztünk, a 2004. évi áthúzódó munkákból lett az elektromos hálózat felújítása befejezve 770 eFt értékben. A felhalmozás előirányzaton mindössze 800 eFt-ot terveztünk, a módosított előirányzatunk 5.802 eFt lett. Megjegyezzük, hogy az 5.802 eFt módosított előirányzat csökkent a felügyeleti szerv által elvont 2.900 eFt lakástámogatás összegével, így ténylegesen ezen az előirányzaton 2.902 eFt maradt. Ezen összegből a véglegesen tönkrement fénymásoló pótlásáról, a szerver szobát hűtő klímák továbbá, az elengedhetetlenül szükséges informatikai eszközök beszerzéséről tudtunk gondoskodni, és sikerült végre megoldani az építésügyi igazgatás helyszíni szemléhez kötődő problémáját egy digitális fényképezőgép vásárlásával. A működési bevételeink az előzetes prognózisunk szerint alakultak. Ez azt jelenti, hogy a bevételi tervünkből 8.022 eFt-ot nem tudtunk teljesíteni. Némileg javította a saját bevételeink teljesülését az, hogy 2005-ben 4 településen voltak helyi választások és népszavazások. Ha a bevételi előirányzat tételeit megvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az igazgatási szolgáltatások díjbevétele lényegesen meghaladta a tervezettet (1.045 eFt – 3.827 eFt). Az alaptevékenység körében végzett szolgáltatásokból (vizsgák, konzultációk) származó bevétel a tervezettnél 11.802 eFt-tal elmaradt. Ez az oktatások számának csökkenésével magyarázható. Ennek több oka van. Az egyik ok az, hogy a települési önkormányzatok egyre kevesebb összeget fordítanak a Hivatal által szervezett programok finanszírozására (költségvetési problémák, illetve munkatársak leterheltsége miatt), másrészről viszont a nagyszámú ROP-os képzés miatt a hivatali kapacitás sem elegendő további képzések, továbbképzések tartásához. 2005. évben kiemelt céltámogatásokban is részesült Hivatalunk. A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhányat: • az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal biztosított: az építési ügyintézők területi továbbképzésére az építésügyi célelőirányzatról 1.000 eFt-ot, a könnyűszerkezetes lakóépületek vizsgálatára 900 eFt-ot. • a Ket. bevezetéséhez fűződő oktatások lebonyolítására 8.200 eFt-ban részesültünk, • autópálya kisajátítással kapcsolatos többletköltségekre 1.000 eFt-ot, • az érettségi lebonyolításával kapcsolatos anomáliák kiküszöbölése érdekében a Hivatal által végzett többletfeladatok finanszírozására két ütemben összesen 3.200 eFt-ot, • a „Gyermekeink védelmében” nyilvántartási rendszer kipróbálására 600 eFt-ot kaptunk. Ezen támogatásokat a kiemelt előirányzatokon mutatkozó hiányok pótlására használtuk fel. Az Országos Területfejlesztési Hivatal évente több alkalommal tájékoztat bennünket az építésügyi bírságok befizetéséről, ennek köszönhetően már év közben is nyomon tudjuk kísérni a bírságok befizetését. Nagy figyelmet fordítunk a

65

fogyasztóvédelmi bírságokkal kapcsolatos követeléseink hatékonyabb foganatosítására is. A beszámolási időszakban 19 ítélet alapján 435 eFt perköltséget és eljárási költséget fizettek be az ügyfelek a Hivatal számlájára. A Hivatal által fizetett perköltség 3 ítélet alapján 180 eFt volt. A beszámolási időszakban fogpótlás címén 3 fő 119.700 Ft támogatásban, szemüvegtérítés címén 12 fő 122.249 Ft juttatásban részesült. Két munkatársunk lakáskorszerűsítés címén 1.200 eFt lakáscélú támogatásban részesült. 6.5. A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása A Hivatalban a felhalmozásra szánt eredeti előirányzat a 2005. év elején mindössze 800 eFt volt, azonban az átvett pénzeszközök segítségével sikerült ezen előirányzatot 5.802 eFt-ra emelni. (A ténylegesen felhasznált előirányzat a fel nem használt lakástámogatási összeg elvonását követően csak 2.902 eFt.) A beszámolási időszakban közel 2.000 eFt-ot költöttünk a tárgyi feltételek javítására: szerverek, lapfordítók, beléptető rendszer, klímák, digitális fényképezőgép, fénymásológép. Tárgyi feltételeinket nagy mértékben javította az a tény, hogy a beszámolási időszakban a KANYV Hivataltól 20-20 db számítógépet, monitort, nyomtatót, scannert és laminálót kaptunk térítésmentesen. A ROP keretében a Magyar Közigazgatási Intézettől szintén térítésmentesen kaptunk 20 db notebook-ot, 1 db nyomtatót és 1 db projektort. A Hivatal tulajdonában lévő nagyteljesítményű központi nyomtatók közül az egyik elromlott. Javíttatása nem gazdaságos. A 2004. év végén megkezdett elektromos hálózat kis karbantartás jellegű felújítását 2005. év elején befejeztük. 2004. év végén megkezdődött és 2005. I. negyedévében befejeződött a Hivatal által használt irodák festése, amelynek eredményeként a kollegák munkakörülményei lényeges javultak. Köszönhető ez annak is, hogy a dolgozóink – ismervén a Hivatal nehéz költségvetési helyzetét – saját maguk vásároltak közérzet- és munkakörülményeket javító tárgyakat, pl.: szőnyeg, függöny, könyvespolc, számítógép asztal, dísznövények, képek stb. Bár a munkatársaink elhelyezése annyiban jónak mondható, hogy sokan külön irodában dolgoznak, ez a negyedik emeleten elhelyezett szervezeti egységekről nem mondható el. A jelenlegi irodaépületben további irodák bérlésére egyenlőre nincs mód. A szobák berendezése, a bútorok nagyon elavultak, többségüket a Csongrád Megyei Önkormányzattól kaptuk 1991-ben térítésmentesen. Már a munkavédelmi szakértő is megállapította az ellenőrzésénél, hogy a képernyős munkahelyek nem felelnek meg a jogszabály által előírt követelményeknek. A szakértő által feltárt képernyős munkahelyek kockázati tényezőit a beszámolási időszakban– pénzügyi fedezet híján – nem állt módunkban kiküszöbölni.

66

6.6. A hivatali szervezet működtetésében alkalmazott korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazási tapasztalatai A stratégiai célok teljesülése érdekében a hivatalvezetés rendszeres és teljes körű tájékoztatást ad azokról a feladatokról és lehetőségekről, valamint elképzelésekről, melyek a Hivatal jövőbeni működését és feladatellátását érinthetik. A kiemelt feladatokra építve kerül sor a dolgozói teljesítményfeladatok meghatározására. A teljesítés folyamatos nyomon követése, számonkérése a vezetés nélkülözhetetlen eszköze. A cél a teljesítményértékeléseken és az elvégzett feladatok hatáselemzésén alapuló teljesítményelvű működtetés megvalósítása. Az erőforrásokat úgy rendeljük a folyamatokhoz, hogy azok kielégítően segítsék a szervezet stratégiai céljainak elérését. Minden hivatali dolgozó által ismertek a kulcsfontosságú folyamatokhoz kapcsolódó teljesítménycélok és az azokhoz kapcsolódó egyéni teljesítmény-követelmények. Az elmúlt három év tudatos vezetői intézkedéseinek eredményeként minden munkatárs a szakmai felkészültségének, tapasztalatának, képességeinek legmegfelelőbb munkakörben dolgozik, illetve lát el feladatot. Érvényesül és fokozatosan szélesedik, elmélyül a kommunikációra és párbeszédre épülő feladat-megoldás, a munkatársak ötleteinek, javaslatainak beépítése. Minden esetben a „nyitott ajtó” elvét alkalmazzuk. Az erős, cselekedni képes és tettre kész, hivatali szemléletmód megvalósulása már egy megkezdett folyamat része. Az a tapasztalatunk, hogy a meglévő humán erőforrás ésszerű munkakoordinációja lehetővé teszi az eredményesebb, magasabb szintű feladatellátást. A hatékonyság biztosítása érdekében tudatosan törekszünk a szervezeti és egyéni célok összehangolására. Az emberi erőforrás gazdálkodás módszerei közül kiemelten fontosnak tartom a köztisztviselők szaktudásának felmérését, fejlesztését, hasznosítását, a hivatal emberi erőforrás-politikájának előrelátó tervezését, a munkatársak bevonását a folyamatokba. A közigazgatást is érintő egyre gyorsabb változások, az új típusú szervezeti formák és az informatika gyors térnyerése előtérbe helyezi a csoportmunkát, a szakértői tevékenységet és az igen magas színvonalú ügyfélkiszolgálást. A napi feladatmegoldás szintjén – amennyiben az a feladat sajátosságaiból következik – elfogadott az a gondolkodásmód, hogy munkacsoportokat állítunk fel az érintett szervezeti egységek 1-1 felelős munkatársának bevonásával. Az együttműködés újszerűsége jótékonyan hatott a közös hivatali gondolkodásmód erősítésére és a résztvevők kreativitására, az innovatív ötletek, megoldási módok felszínre hozatalára. A hatékonyabb feladatellátás érdekében rendszeresen vezetői értekezletet tartunk, amelynek legfőbb célja a horizontális és vertikális információáramlás biztosítása. A tapasztalatok nagyon kedvezőek. A megbeszélések alkalmasak a problémafeltárásokra, és azok gyors és hatékony kezelésére is. Elengedhetetlen, hogy a szervezet struktúráját, működési rendjét rugalmasan hozzá alakítsuk a külső változásokhoz. Ugyanakkor naprakész belső szabályozással biztosítjuk a működési folyamatok stabilitását.

67

A szervezet hatékonyabb irányítása érdekében a vezetők feladata, hogy a bekövetkező változások (akár személyi, akár feladaton alapuló változás) esetén a végrehajtást megtervezzék, és naprakész átlátható iránymutatást adjanak. A kollégákat rövid időn belül az újonnan jelentkező feladatok teljesítésére megfelelő módon felkészítsék. Nehéz költségvetési helyzetünk indokolttá tette a gazdasági folyamatok, bevételeink és kiadásaink napi szintű elemzését. Ezzel kapcsolatosan új belső adatszolgáltatási formák születtek: a hivatal likviditási helyzetéről, a bevételekkiadások napi figyelemmel kíséréséről, ROP likviditás, oktatással kapcsolatos megbízási díjak, juttatások kimutatásáról. A korszerűbb módszereknek köszönhetően a belső adatszolgáltatásunk javult. A Hivatalon belüli vezetői információs rendszer működtetése és állandó fejlesztése érzékelhetően javította a Hivatal működésének hatékonyságát. Ugyanakkor a továbblépés érdekében további tudatos értékelésekre, elemzésekre kell törekedni. A 2005-ben új feladatként megjelent FEUVE rendszer kialakítása és működtetése, az ellenőrzési nyomvonal megállapítása. Ennek során fontos szerepet kapott a kockázatok meghatározása, elemzése. A FEUVE rendszere (az elvek, eljárások, szabályzatok összessége) alkalmas arra, hogy a Hivatal a feladatai ellátása során az előirányzatokkal, a létszámmal, a vagyonával gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodjon. Ez egyfajta kontroll a gazdálkodási folyamatok terén. A segítségével a hibák azonnal felismerhetők, jelezhetők és kiküszöbölhetők, illetve kijavíthatók. Magán a hivatalon belül kiemelt vezetői célként jelentkezett a kollégák részletes tájékoztatása a működéssel kapcsolatos valamennyi információról, illetve az egységes jogalkalmazás érdekében konzultációk szükség szerinti, de legalább havi rendszerességgel történt megtartása. Szintén kiemelkedő jelentőségű a nyugodt légkör, a kiszámíthatóság, a megfelelő fogadókészség biztosítása. Folyamatosan megtörtént az ügyfelek elégedettségének mérése, melynek során nemcsak a klasszikus értelemben vett ügyfelek, hanem az I. fokú gyámhatóságok, a tanfolyamok, az értekezletek résztvevői is minősítették a munkát. 6.6.1. Minőségfejlesztési tevékenység A Hivatal feladatvállalása során fontos szempont, hogy ne csak elképzelések, jövőképek szerepeljenek, hanem a tényleges, mindennapi munkavégzésben is megjelenjenek a vállalt célkitűzések. Ennek érdekében rendszeres kontrolfolyamat zajlik a megvalósítás mérhetőségének eszközrendszerével. Kritikai visszacsatolásként a dolgozói és az ügyfél elégedettségi mérések szolgálnak. Szükség esetén a megfogalmazásra került stratégiai irányvonalak a Hivatal alapcélkitűzéseit figyelembe véve új alternatívák mentén áldolgozásra kerülnek. A nyílt kommunikáció, a jól körülhatárolt feladat-meghatározás és teljesítési követelmény felülvizsgálata kontrollcsoport működése mentén történik. Ilyen kontrollcsoportok a dekoncentrált szervek, a civil szervezetek és további partnerek. A Hivatalban 2003. őszén bevezetett CAF (Common Assesment Framework – Általános Értékelési Keretrendszer) továbbfejlesztésére került sor már 2004. évben, illetve 2005. őszén is. A folyamatos alkalmazás érdekében 2004. évhez hasonlóan a

68

BM online rendszerén keresztül történt az önértékelés a 22 főből álló – reprezentatív – önértékelő csoport által anonim módon. A továbbfejlődésben segítségünkre voltak az Európai Unió és a Belügyminisztérium ajánlásai, illetve önállóan kidolgozott technikákat is igénybe vettünk. Az eredmények számítástechnikai értékelése után a célcsoport tagjaival megtörtént a konszenzuskeresésre törekvő munkamegbeszélés, ami a vezetés által kidolgozandó intézkedési terv alapját képezi. A hivatali önértékelés eredményei szempontjából sikerült jelentősen előrelépnünk a köztisztviselők informáltsága és a Hivatal egészének fejlesztését szolgáló feladatokhoz való hozzáállása tekintetében. De a minőségbiztosítási szemléletmód elterjedésének és erősödésének eredménye a folyamatközpontú szabályozás kialakítása, melynek keretében felülvizsgálatra kerültek a szabályzatok és meghatározásra került a Hivatal hatásköri és felelősségi kapcsolódásainak leírása és ezen dokumentumok hozzáférhetővé tétele is megtörtént a számítógépes hálózaton. Minőségügyi munkánk során bebizonyosodott, hogy a Hivatal vezetési módszereinek korszerűsítése elválaszthatatlan a dolgozók ösztönzési rendszerétől, ezért is nagy gondot fordítottunk az éves teljesítménycélok reális kitűzésére. Megjelent az erkölcsi elismerés köztudatba építése, a dicséret. Sajnos az anyagi elismerés lehetőségének csökkenésével arányosan. A szervezeti kultúra fejlődése és a munkatársak elkötelezettsége kapcsán eredményeinket mutatja, hogy folyamatos igény jelentkezett a szakmai továbbképzésekre és kiadványok megrendelésére, azonban ez a finanszírozási problémák miatt csak igen korlátozottan volt teljesíthető. Ugyanakkor minden lehetőséget biztosítottunk a Hivatal dolgozói számára, hogy a saját szervezésben megvalósuló továbbképzési programokon érdeklődésének, szakmai feladatainak megfelelően mindenki részt vehessen. Minőségügyi rendszerünket komplex módon kívánjuk működtetni, így a Hivatal valamennyi partnerére, ügyfelére kidolgozott elégedettségmérés rendszerét is alkalmazzuk. A 2005. évi tapasztalatok azt mutatják, hogy szakmai tevékenységünket elismerik: az értékelők szerint köztisztviselőink szakmailag felkészültek, ügyintézésük humánus, a Hivatal kommunikációja megfelelő. Új távlatokat jelenthet a társhatóságokkal, civil partnerekkel való kapcsolatokban a közös projektek lehetőségeinek feltárása, megvalósítása. Változatlanul cél a Hivatal működésének megismertetése a külső, szakmán kívüli társadalmi területekkel. Célunk az is, hogy a megyében mintaként szolgálva, vezető szerepet töltsünk be a minőségügy területén, ezért a megyében általunk elsőként bevezetett CAF rendszer alkalmazási tapasztalatainak megismertetésével segítjük az önkormányzatokat és a területei államigazgatási szerveket. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a CAF egyszerűen megvalósítható, könnyen használható és a közigazgatás önértékeléséhez megfelelő módszertani kereteket kínál, továbbá az alkalmazása hozzásegíti a közigazgatási szervezeteket egy állandó fejlesztési folyamat elindításához. Összességében elmondhatjuk, hogy a CAF rendszer által segített menedzserközpontú közigazgatási gondolkodásmód megteremtése megtörtént és ezáltal sikerült előrelépnünk a közigazgatási közszolgáltatások színvonalának javításában.

69

Mivel a CAF rendszer sajátos kritériumrendszerének széles körű alkalmazása lehetővé teszi, hogy az önértékeléseket rendszeresen megismételjük, ami a Hivatal imázsának növelését, a kialakult külső megítélés javítását is elősegítheti. A Hivatal 2005. évi CAF önértékelési programját a beszámoló II. része tartalmazza. 6.6.2. Belső ellenőrzés alakulása 2005. évben, különös tekintettel a belső pénzügyi ellenőrzési rendszer reformjára A hivatal belső ellenőrzési tevékenységét két tényező befolyásolta a beszámolási időszakban: egyrészt változás történt a belső ellenőr személyét illetően, másrészt a Belügyminisztérium Ellenőrzési Főosztálya felügyeleti ellenőrzést tartott hivatalunkban, melynek tárgya a 2004. évi beszámoló megbízhatósági vizsgálata volt. Maga a tárgy azonban lehetővé tette a hivatal gazdálkodásának, működésének, pénzügyi folyamatainak mély és komplex vizsgálatát is. Személyi feltétek alakulása:

A hivatal belső ellenőrzési feladatait a 193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet hatálybalépése óta külső erőforrás bevonása útján, egy fő belső ellenőr látja el, akit megbízási szerződéssel foglalkoztat a hivatal. A belső ellenőrzési vezetői feladatok elvégzésével a hivatal képesített köztisztviselője van megbízva, aki egyben a Hatósági Főosztály vezetője is. A Korm. rendelet 2005. évi módosítása nem hozott változást a feladatellátásban. 2005. júniusában a korábban a hivatalnak dolgozó belső ellenőrrel kötött megbízási szerződés közös megegyezéssel, felmondási idő nélkül, azonnali hatállyal megszűnt, így júliustól egy – a jogszabályi feltételeknek mindenben megfelelő - másik belső ellenőrrel kötött a hivatal megbízási szerződést a belső ellenőrzési feladatok elvégzésére. A belső ellenőrzési feladatellátás tapasztalatai: A BM felügyeleti ellenőrzése következtében a belső ellenőrzési vezetőnek módosítania kellett a hivatal 2005. évre kidolgozott éves belső ellenőrzési tervét, melynek nyomán 4 db betervezett ellenőrzést törölt arra a tényre hivatkozva, hogy azok tárgyának ellenőrzése a felügyeleti ellenőrzés során megtörtént. A módosítás során azonban egy új, szabályszerűségi, gazdaságossági ellenőrzési témakört is felvett a belső ellenőrzés, nevezetesen a hivatali gépjármű használatának és az ehhez kapcsolódó elszámolások, nyilvántartások vezetésének ellenőrzését. A módosítás nyomán így a hivatalban összesen kettő belső ellenőrzés történt. A BM felügyeleti ellenőrzési megállapításai kitértek a belső ellenőrzési tevékenység minősítésére is. Megállapításaik szerint a hivatal kontroll rendszerei megfelelően kiépítettek, szabályozottak. A hivatal belső ellenőrzése összhangban van az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a 193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet előírásaival. A vizsgálat javasolta azonban az előző éviekhez képest több, fajsúlyos témára is kiterjedő vizsgálatok tervbe vételét. Ennek a javaslatnak lett a következménye a fentebb már említett, év közben beiktatott szabályszerűségi, gazdaságossági vizsgálat utólagos felvétele a 2005. évi tervbe.

70

A BM felügyeleti ellenőrzése javasolta a hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyvének néhány pontban történő olyan jellegű módosítását is, hogy az maradéktalanul megfeleljen a számvevőszéki elvárásoknak. A módosításra a Korm. rendelet módosítása után automatikusan sor került. A BM felügyeleti ellenőrzési megállapításai nyomán a hivatal megfelelő időben elkészítette intézkedési tervét, melynek végrehajtását a belső ellenőrzés is nyomon követi. Ennek oka az a törekvés, hogy folyamatosan a belső ellenőrzés látókörében maradjanak azok a pénzügyi-számviteli, gazdálkodási területek, melyeknek számon tartása kulcsfontosságú lehet a későbbi ellenőrzések tervezésében. A hivatal éves ellenőrzési tervében eredetileg is szerepelt annak vizsgálata, hogy a hivatal működési költségeinek tervezésére vonatkozó jogszabályok és belső előírások összhangban vannak-e, és a gyakorlat megfelel-e az előírásoknak. A vizsgálat típusa szabályszerűségi ellenőrzés volt. A vizsgálati jelentés határidőben elkészült, megállapításai nyomán intézkedési terv elkészítésére nem volt szükség. A másik ellenőrzés annak vizsgálatára irányult, hogy mennyire szabályszerű és gazdaságos a hivatali gépjármű használata és az ehhez kapcsolódó elszámolások, nyilvántartások vezetése. A vizsgálati jelentés megállapításait az érintett szervezeti egységek tudomásul vették, az intézkedési terv elkészítése folyamatban van. A belső ellenőrzés határidőben, a jogszabályoknak és a BM iránymutatásainak megfelelően készítette el a 2006. évre szóló belső ellenőrzési tervét, melyet felterjesztett felügyeleti szervének. A kockázatelemzésen alapuló terv a következő évre 4 ellenőrzést irányzott elő. A hivatal költségvetési helyzete miatt több ellenőrzés tervezésére nincs mód.

71

7. Az év során kiemelt feladatok, illetve ezek végrehajtása A Hivatal aktívan részt vett a Kormány közigazgatás átalakítását célzó intézkedéseinek végrehajtásában, különös tekintettel a nyitottabb, átláthatóbb, szolgáltató közigazgatás megteremtésének igényére, a közigazgatási szolgáltatások színvonalának emelésére. Részt vett a területi közigazgatási és önkormányzati rendszer korszerűsítésében, a kistérségi rendszerek működésének támogatásában. A Hivatal hatékonyabb irányítása érdekében elengedhetetlenül szükségesnek tartottuk a jövőkép, küldetés meghatározását, tudatosítását, az információáramlás gyorsaságát és minőségét, a személyi állomány motiválását és támogatását. 7.1. A Ket. alkalmazásának tapasztalatai 7.1.1.A Ket. alkalmazásának tapasztalatai a felkészülés területén A MKI által, a Regionális Operatív Program keretében szervezett Ket képzésben oktatóként a megyében a hivatal 5 köztisztviselője vett részt. A köztisztviselők a hallgatói visszajelzések alapján, a MKI által is elismerten az oktatói követelményeknek igen jó minősítéssel tettek eleget. Az oktatásban való részvétel azt is jelentette egyben, hogy az igen magas szakmai elvárásokat támasztó oktatói követelményeken túl meg kellett felelniük a munkaköri leírásuk szerinti feladatellátás elvárásainak is, melyet az oktatás hónapjaiban is maradéktalanul elláttak. A hivatal csaknem valamennyi hatósági feladatokat ellátó munkatársa részt vett a Ket. 5 napos szakértői felkészítő képzésében, a többiek pedig a háromnapos képzés tananyagát sajátíthatta el. Az oktatással nem zárult le a hivatalban a Ket. alkalmazására való felkészülés. Vezetői döntés alapján valamennyi munkatárs a saját ügykörére specializálva számba vette a hatósági eljárás valamennyi elemét, áttekintette a várható változásokat, majd ez alapján modellezte az eljárás várható elemeit, és elkészítette a szükséges iratmintákat. A számbavétel után minden egyes hatósági ágazat, ügykör tekintetében a főosztályvezetővel egyenként, személyes konzultáció keretében vizsgálták meg az ügyintézők a Ket. alkalmazásából fakadó új eljárási elemeket. Ennek a felkészülésének a hasznossága kétirányú volt: az áttekintés egyrészt rávilágított az esetleges jogértelmezési kérdésekre, melyeket így még időben elő lehetett készíteni kérdésként a Ket. monitoring szervezet, illetve a Szakértői Bizottság felé. Másrészt hasznos volt a konzultációs felkészülés azért is, mert így sor került annak gyakorlati számbavételére is, hogy melyek azok a területek, ahol újfajta együttműködés szükséges más hatóságokkal (pl. külföldiek ingatlanszerzési ügyeiben a hiteles tulajdoni lap másolat beszerzésének menete), illetve a hivatal más szervezeti egységeivel (pl. a hivatalban lerovandó, de más államigazgatási szervet illető igazgatási szolgáltatási díj utalásának körülményei, módja). Mindezeken felül a hivatal valamennyi – hatósági feladatellátásban érintett szervezeti egységének közreműködésével munkacsoportot hoztunk létre a hivatal

72

ügyiratkezelés szabályzatának a Ket-nek megfelelő aktualizálására, a végzések nyilvántartásának megteremtése, valamint az irattározáshoz szükséges új kódok felvezetése és alkalmazása céljából. A Ket. bevezetésére való felkészülés másik iránya a közigazgatási hivatalok honlapjára felkerülő ügyfél-tájékozatók elkészítésében való részvétel volt. A közigazgatási hivatalok között munkamegosztás, majd együttműködés keretében kerültek kidolgozásra a Ket. hatálybalépését megelőzően, a Ket. 164. §-ával összhangban lévő ügymenetleírások. A közös munka keretében hivatalunk a fogyasztóvédelem teljes területére kiterjedően, valamint az ipar, kereskedelem ágazatban készített ügymenetleírásokat, legfőképpen az első fokú, de természetesen a másodfokú hatósági eljárásra is kiterjedően.21 A közigazgatási hivatalok együttműködtek az egyes ágazatokba tartozó ügymenetleírások véleményezésében is, így hivatalunk minden ágazatra kiterjedően véleményt adott, javaslattal élt. A közigazgatási hivataloknak kulcsszerep jutott a Ket. bevezetésével kapcsolatos kommunikációban is. Összegyűjtöttük azokat a legfontosabb új elemeket a törvényről, melyek a leginkább érintik az állampolgárokat és amelyek ismerete nélkülözhetetlen számukra. Hangsúlyt fektettünk a kommunikáció közérthető stílusára, valamint arra, hogy a média útján is megismerhessék az állampolgárok mindazon tájékoztatási forrásokat (az önkormányzatok helyi lapja, hivatalunk internetes oldala), melyekkel segíthetjük ügyeik intézését. 7.1.2. A Ket. alkalmazásának tapasztalatai a helyi jogalkotás területén A helyi önkormányzati rendeleteknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel (továbbiakban: Ket.) történő összhangba hozatalának érdekében lefolytatott jogharmonizációs önkormányzati felülvizsgálat megyénkben eredményesen végrehajtásra került. A Ket. harmonizáció tapasztalatait az alábbiakban összegezzük. A 2005. év eleje óta folyamatos felkészítéseknek, szakmai egyeztetéseknek és tájékoztatásoknak köszönhetően az önkormányzatok szinte 100%-ban eleget tudtak tenni a Ket - harmonizációs feladatuknak. Három önkormányzat tekintetében - 12 rendelet esetében nem került sor 2005. december 15-éig a felülvizsgálatra. Az önkormányzatok, a helyi jogharmonizációs ütemterv alapján több „lépcsőben” valósították meg a felülvizsgálatot annak megfelelően, hogy a Ket-en túlmenően a felülvizsgálandó rendeletek módosítását esetlegesen egyéb ágazati törvények változása is befolyásolta. Ilyen például a szociális és gyermekvédelmi rendeletek tárgyköre volt. Egy önkormányzat jelezte, hogy a helyi építési szabályzattal kapcsolatos rendeletalkotási kötelezettségének a szakhatóságokkal és lakossági fórummal történő egyeztetése miatt csak 2006. I. negyedévében tud majd eleget tenni. A jelzett késések ellenére is pozitívan értékelhető, hogy az önkormányzatok a 21

- üzletek működésének engedélyezése, telepengedélyezés, vállalkozói igazolványok, vásár rendezése, piacok fenntartása, magánszállások nyilvántartásba vétele, nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely szolgáltatás igénybevétele.

73

korábban jelzett ütemtervüknek megfelelően, rendben eleget tettek a felülvizsgálati kötelezettségüknek. A rendeletek felülvizsgálatára a helyi ütemezés alapján az októberi testületi üléseken került sor, egy-két önkormányzatnál ez áthúzódott a novemberi testületi ülésre. Jellemzően azonban olyan esetekben nem került sor a harmonizáció elvégzésére, ahol a helyileg felállított rendeleti rangsor alapján az adott rendeleti tárgykörben a módosítás nem érintené az ügyfelek jogait és kötelezettségeit, ezért a mulasztás mértékét kisebb súlyúnak értékelték. A mulasztás esetén túlmenően azonban történtek olyan váratlan események, melyek miatt az október végére tervezett képviselő–testületi üléseket el kellett halasztani. Csongrád megyében 2 önkormányzatnál is a képviselő–testületeket érintő halál eset történt, melyek időpontja sajnálatosan a testületi ülésekkel esett egybe. A számadatok értékelése alapján megállapításra került, hogy a Ket-et érintő rendelet módosítás az összes érintett rendelet 26 %-át tette ki. Nem volt jellemző a kifejezetten a Ket. végrehajtására alkotott önálló rendelet alkotása. A „szolgáltató jellegű közigazgatás” megvalósításának egyik legfontosabb lépése az elektronikus ügyintézés bevezetése. Ezzel összefüggésben azonban igen kevés önkormányzat döntött úgy, hogy lehetővé teszi az ügyfelek számára a hivatali ügyintézés elektronikus formájának igénybevételét. Erre kizárólag Csongrád megye székhelye Szeged, valamint Szentes városa és az a néhány település vállalkozott, melyek Szegedhez való közelsége miatt potenciálisan a megyeszékhelyen dolgozók, illetve onnan kiköltözők lakóhelyeként szolgálnak, ezért számukra a rendelkezésükre álló számítástechnikai felszereltség miatt ilyen ügyintézési forma igénybevételére, még ha csak szűk, behatárolt körben is, de igény jelentkezhet. Az elektronikus ügyintézés általános jellegű kizárásáról rendelkezett a megye önkormányzatainak többsége (61 önkormányzat közül: 56). Az elektronikus ügyintézés összesen 9 ügytípusban jellemző. Megyénkben igen jelentős mértékben rendelkeznek az önkormányzatok saját hivatali honlappal, melynek keretében mind az önkormányzat rendeletei, mind az ügyintézéshez szükséges tájékoztatások, információk megtalálhatók. Az elektronikus tájékoztató szolgáltatás bevezetéséről októberben 3 önkormányzat (Eperjes, Fábiánsebestyén és Hódmezővásárhely) rendelkezett. A Ket- ben új intézményként megfogalmazott hatósági szerződés szabályozásáról 4 ügykörben 3 önkormányzat döntött. Ezen új jogi intézmény kevés önkormányzatnál történő bevezetése azt is mutatja, hogy az önkormányzatok nagy része rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatok és magasabb szintű jogszabályi iránymutatás nélkül nem kíván ezzel a lehetőséggel élni. A rövidebb ügyintézési határidő szabályozásának kérdésében az önkormányzatok szintén óvatosak maradtak, nem történt ilyen szabályozás. Rendkívül hasznosnak bizonyult a Ket-tel kapcsolatos képzés. Csongrád megye jegyzői valamennyien, ügyintézőinek pedig jelentős része az oktatáson részt vett, ezáltal a szükséges anyagi jogi szabályozás elsajátítása megtörténhetett, továbbá a témakörben a jegyzőkkel napi kapcsolattartás alakult ki, szakmai találkozók alkalmával az aktuális kérdések egyeztetésre kerülnek, valamint a széles körben

74

felmerülő kérdésekkel kapcsolatosan elektronikus úton továbbított, illetve közzé tett tájékoztatóink útján a szakmai munka segítése jelenleg is folyamatos. A törvényességi ellenőrzési munka a Ket – jogharmonizáció tekintetében 3 részre tagolható. Az első és legfontosabb feladat volt a jogharmonizációs ütemtervnek megfelelően az önkormányzatok folyamatos segítése, szakmai segédletek készítése és a rendszeres konzultáció. Ennek keretében a végrehajtani szükséges részfeladatokhoz kapcsolódóan az aktualitásokat tartalmazó körlevelek kerültek elkészítésre. 2005. szeptemberében, a Ket-tel összefüggő törvénymódosítások kihirdetését követően szakmai segédanyagot állítottunk össze, melyben rendeletalkotási tárgykörönként igyekeztünk a szükséges felülvizsgálati szempontokra rávilágítani. 2005. októberében jegyzői fórumokon, személyes konzultáció során került sor a jegyzőkkel és a jelen lévő polgármesterekkel az aktuális ütemterv szerinti egyeztetésekre. Mindezek mellett az önkormányzatoknál a telefonos, e-mailes egyeztetések, konzultációk iránti igény napi rendszerességgel, folyamatosan jelentkezett. A törvényességi munka elsődleges célkitűzése az önkormányzatok szakmailag indokolt mélységű segítése volt. A szakmai munka második részét a rendszeres adatszolgáltatások összesítése és eredményének értékelésre történő előkészítése jelentette. Az egyes beszámolók adatai alapján a jogharmonizációs munka folyamatosan változó képet mutatott annak megfelelően, ahogy a felülvizsgálat elvégzéséhez szükséges magasabb szintű jogszabályok kihirdetésére sor került. A törvényességi ellenőrzési munka harmadik részét a képviselő – testületek által felülvizsgált rendeletek utólagos ellenőrzése tette ki, amely még jelenleg is folyik. Az ellenőrzés a hivatalunkhoz felterjesztett jegyzőkönyvek alapján folyamatosnak tekinthető. A jelenlegi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a már leellenőrzött jegyzőkönyvekben foglaltak alapján a rendeletekre vonatkozóan viszonylag kevés észrevétel megtételére került csak sor. Mindez abból is adódik, hogy az önkormányzatok a felülvizsgálat során figyelembe vették a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit és azok átvételére és párhuzamos szabályozására egyre kevesebb esetben került sor. Az ellenőrzött rendeletek aránya 39 %. A törvényességi észrevételek aránya az összes érintett rendelethez képest 16 %. Az észrevételek megtételére elsősorban a szociális ellátások, vásár- piac, közterület használat és temetkezés rendjének tárgyköreiben került sor. Az észrevételek leggyakrabban a jegyzőre és a polgármesteri hivatalra átruházott hatáskörök és feladatkörök önkormányzati rendeletben történő megállapítására, a szabálysértési törvénnyel és kormányrendelettel ellentétes, azt ismétlő szabálysértési tényállások meghatározása miatt, továbbá a lakásrendeletek, közterület használatról szóló és temető – rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal történő összhangja megteremtésének elmulasztása miatt került sor, azonban ténylegesen a Ket-tel ellentétes rendelkezés meghatározásával jellemzően a közterület – használatról szóló rendeleteknél került sor, melyre a törvényességi észrevételek kiadásra kerültek. Ott ahol a Ket-tel érintett rendeleteket tartalmazó képviselő–testületi ülésekről készített jegyzőkönyveket még nem terjesztették fel hivatalunkhoz mulasztás miatt a szükséges intézkedéseket - elsősorban szóbeli felhívás útján - megtettük.

75

Köszönhetően az egész évben folyamatos egyeztetéseknek, az önkormányzatokkal kialakított közvetlen szakmai kapcsolatoknak, a Ket – harmonizációs munka megfelelő módon valósulhatott meg. Összességében elmondható, hogy a Ket – harmonizációval járó munkát az önkormányzatok részéről a pozitív, segítőkész és együttműködő hozzáállás jellemezte, mely mind a felülvizsgálat előkészítéséhez, mind az ellenőrzés megfelelő lefolytatásához nagymértékben hozzájárult. 7.1.3. A Ket. alkalmazásának tapasztalatai a jogalkalmazás területén Fontos és rendkívül hasznos tapasztalatok forrása a Ket monitoringban való részvétel. A hivatal körlevelet írt a felügyelete alá tartozó valamennyi első fokú hatóságnak arról a lehetőségről, hogy a Ket. egységes alkalmazását elősegítendő az első fokú hatóságok számára is lehetőség nyílik valamennyi, a Ket-el kapcsolatosan felmerülő jogértelmezési kérdés koordinált továbbítására. Ezt a lehetőséget természetesen megnyitottuk a Megyei Államigazgatási Kollégium tagjai számára is. A Ket. monitoring nemcsak rendkívül jól működő, hanem elmondhatatlanul hasznos szervezeti forma. Az első fokú hatóságok nap mint nap élnek a kérdésfeltevés lehetőségével és nagyra értékelik azt is, hogy a közigazgatási hivatal honlapján időről időre újonnan megtalálják az országosan feltett és megválaszolt kérdéseket. Maga a monitoring rendszer nagy biztonságot ad számukra, meggyőző erővel bír abban a tekintetben, hogy nem érzik magukat egyedül jogértelmezési gondjaikkal. A Ket. alkalmazásának tapasztalatai a hivatal működésében zömmel csak a hivatal első fokú feladatellátásában értékelhetők. zek közül is kiemelkedik a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése. Az ügyintézés a Ket. bevezetése miatt komoly odafigyelést igénylő feladattá vált, és nem állíthatjuk, hogy minden szempontból előnyös, gyors és ügyfélbarát megoldást hozott.22 A felelős műszaki vezetők építési műszaki ellenőrök nyilvántartása körében nem okozott fennakadást a Ket. bevezetése, részben a fentiekben már ismertetett alapos felkészülésnek köszönhetően, illetve amiatt, mert az ezen ügyekben való döntések többnyire egyszerű, egymozzanatos ügyek. Csak néhány kérelem érkezett kisajátítási, illetve bányaszolgalmi ügykörben, melyekben – számos jogértelmezési kérdést áttekintése után - az első tapasztalatok alapján zökkenőmentesnek bizonyult a Ket. alkalmazása. Megoldandó feladat fog felmerülni azonban akkor, ha 10-nél több ingatlan tekintetében fognak kisajátítási 22

A Ket. 36. § (2) bekezdésére tekintettel módosult a Korm. rendelet. Bár e jogszabály nem írja elő a hiteles ingatlan-nyilvántartási adatoknak az ügyfél által történő beszerzésének kötelezettségét, azonban ennek a hivatal által történő beszerzése, illetve az illetékes körzeti földhivatalt megillető igazgatási szolgáltatási díjnak a közigazgatási hivatalon keresztül történő – ám a Ket. 36. § (4) bekezdése értelmében az igazgatás szolgáltatási díjnak továbbra is az ügyfelet terhelő – megfizetése pénzügy-technikai okok miatt meglehetősen bonyolult és hosszadalmas. Ennek elkerülése érdekében tájékoztató levélben kérjük vagy az ügyfél – legkésőbb 10 napon belüli – nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy a hiteles ingatlan-nyilvántartási adatokat kéri általunk beszerezni, vagy a tulajdoni lap kérelemhez történő csatolását. A Ket. 32. § (1) és (7) bekezdései alapján a polgármester nyilatkozatának megtételéig az eljárás – végzéssel – felfüggesztésre kerül. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására szintén végzéssel kerül sor a Ket. 30. § b) pontja alapján. Az eljárás megszüntetése a Ket. 31. § a) pontja, illetve 31. § (2) bekezdése esetében szintén végzéssel történik, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, ill. az ügyfél a hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget.

76

kérelmet benyújtani, illetve a bányaszolgalmi jog bejegyzése iránti kérelem sok ingatlant érint. Ekkor fel fog merülni a hirdetményi kézbesítés praktikus alkalmazása – ti., hogy ne hivatalunk hirdetőtábláján, hanem az illetékes polgármesteri hivatal hirdetőtábláján jelenjen meg a hirdetmény az eljárás megindulásáról. A másodfokú ügyintézésben 2005-ben – egy-két kivételtől eltekintve – zömmel még az Áe. szerinti eljárásban indult felterjesztések érkeztek november 1-e után is. Ugyanakkor néhány tapasztalatról, illetve előkészületről már számot lehet adni: Az első fokú hatóságok a Ket hatálybalépésével kapcsolatban a munkaterhek jelentős növekedését jelezték. Az első fokú ügyintézőkkel telefonon történt konzultációk alapján, továbbá szakmai értekezleten a Ket alkalmazásával kapcsolatban több problémát is jeleztek, mely főként a jogszabály bizonyos pontjaival kapcsolatos értelmezési kérdés volt. A leginkább jellemző kérdéskör az ipar kereskedelem területén a Ket. 15.§ (2) bekezdésével összefüggésben a hatásterület kérdése, miként határozható az meg, kinek kell meghatározni. Ez elsősorban a telepengedélyezési eljárásoknál problémás, mert ez tevékenységenként különböző lehet attól függően, hogy az adott tevékenység milyen környezeti elemet érint, hiszen aszerint változik pl. a keletkező szennyező anyagok terjedési tulajdonsága. A hatásterület kérdésével összefüggésben bizonytalanság tapasztalható abban is, hogy az üzletek működésével összefüggésben – elsősorban a zaj tekintetében – kell-e hatásterületet figyelembe venni. A hatásterület kérdése nemcsak abban a tekintetben érdekes, hogy eljárásjogi konzekvenciája van az ügyfélfogalom tisztázásának, de tovább gyűrűzik a probléma a Ket. 29.§ (6) bek. alkalmazása, illetve lényegében ehhez kapcsolódóan a Ket. 80. § (3) bek. alkalmazása tekintetében is. Az üzletek működési engedélyezési eljárásában lényeges új elem, hogy a Ket 44.§ (2) –bekezdésével összhangban a szakhatóságot a hatóságnak kell megkeresnie. A jegyzők szerint ez csak látszólag könnyebbség az ügyfél szempontjából, jelzéseik szerint az ügyintézés idejét jelentős mértékben növelni fogja, ami az ügyfélnek az üzletnyitás szempontjából sokkal több hátrányt fog jelenteni, mint amennyi teherrel járt a szakhatósági hozzájárulások beszerzése.23 Építéshatósági igazgatásban szakmai értekezletet tartott hivatalunk a kiemelt építéshatóságok számára, ahol nemcsak a Ket. új rendelkezései voltak napirenden, hanem elsősorban az, hogy az ágazatban mennyiben változtak a Ket.. bevezetésére tekintettel. Helyi adó, illeték ügyintézés területén tapasztalatokról még nem lehet beszámolni, tekintettel arra, hogy a Ket hatályba léptető rendelkezése szerint csak a 23

Eddig a gyakorlat szinte minden első fokú hatóságnál az volt, hogy az ügyfél a kérelemhez csatolta a szakhatósági hozzájárulásokat, s szinte azonnal, de legkésőbb egy-két napon belül megkapta a működési engedélyt. Az új szabályozás szerint viszont az ügyfélnek meg kell várnia, hogy a hatóság megkeresse a szakhatóságokat, esetleges ellentétes szakvélemény esetén meg kell várnia az egyeztetést, ha hiánypótlásra van szükség az is növeli az ügyintézés idejét, ha a szakhatóság nem járul hozzá valamely hiányosság miatt, újabb idő ennek pótlása, szélsőséges esetben több hónap eltelik, mire működési engedélyt kap. Az sem rövidíti lényegesen az ügyintézést, ha az ügyfél hozza a szakhatósági hozzájárulásokat a kérelméhez, mivel a Ket. 44. § (6) bekezdés alapján akkor is meg kell várnia, amíg a hatóság a szakhatóságokat megkeresve tisztázza, hogy az általuk adott szakvélemény és a kérelem tartalma a korábbival azonos.

77

2005. nov. 1. napját követően indult ügyekben lehet alkalmazni, ilyen ügy nem került fel másodfokra. Problémák így még nem kerültek a látókörünkbe, de a szakmai felkészítés megkezdődött, mivel az Art és a Ket összevetése megtörtént, sőt e tárgyban két előadást is tartottak hivatalunk munkatársai kistérségi adókonferenciákon. Az Illetékhivatal nem kért fel előadásra bennünket. 7.2. A többcélú kistérségi társulások működésének tapasztalatai Az önkormányzatok tevékenységében a kötelezően ellátandó feladatok tekintetében a kormányzati anyagi ösztönzés hatására számos feladat ellátása (pl. a közoktatási ágazat, az egészségügyi, valamint a szociális ágazat területén) a kistérségi szintre helyeződött át, illetve a már meglévő önkormányzati társulásokat a megalakult és 2005. év elején átalakult többcélú kistérségi társulás keretén belül működtetik. Csongrád megyében 2004. év végéig a hét kistérségből hat helyen alakult meg 100 %-os lefedettséggel a többcélú kistérségi társulás. Mivel a megyében a többcélú kistérségi társulások a Ttv. 16. § szerint jöttek létre, így a 2004. december 1-jétől hatályos 2004. évi CVII. tv. (Tkt.) szerint át kellett alakulniuk.24 Az átalakuláshoz történő segítségnyújtás jelentős többletfeladatokat rótt a Hivatalra, melynek keretében megtörtént a szakmai előkészítése a társulási megállapodások törvény szerinti felülvizsgálatának, hogy a törzskönyvi bejegyzés minél hamarabb megtörténhessen. Az átalakulásokkal kapcsolatosan elmondható, hogy a kistérségi társulások a Tkt. szerint a törvényi határidőt betartva rendben átalakultak. A hat többcélú társulás közül három (a csongrádi, a szentesi és a kisteleki) az év során a korábban működtetett önkormányzati területfejlesztési társulás jogutódjává is vált. A többi kistérségben az önkormányzati területfejlesztési társulások sorsáról nem született döntés, mert a fennálló kötelezettségvállalásokra, a pályázati pénzek felhasználására tekintettel a későbbiekben tartották célszerűnek rendezni e társulások sorsát. A többcélú kistérségi társulások munkaszervezetét tekintve a legtöbb esetben a székhely település polgármesteri hivatala látja el ezen feladatot vagy önálló szervezeti egység működtetésével, vagy kistérségi menedzser bevonásával. Ettől eltérő gyakorlat is kialakult a szegedi többcélú kistérségi társulás esetében, ahol a munkaszervezet közhasznú társasági formában működik. A többcélú kistérségi társulások alapvetően közoktatási, egészségügyi, gyermekés ifjúságvédelmi, területfejlesztési, természet- és környezetvédelmi, belső ellenőrzési, és egyéb szolgáltatás-szervezési, feladatokat látnak el. Általánosan elmondható, hogy mind a munkaszervezetek, mind pedig a társulási tanácsok mindent megtesznek a törvényes működés érdekében, így elsősorban a szakmai segítségnyújtás volt a legfontosabb feladat, illetve a szóbeli észrevételek kerültek előtérbe a jó partneri együttműködés elősegítése és megszilárdítása kapcsán.

24

A Csongrád megyében működő többcélú kistérségi társulások listáját a melléklet tartalmazza.

78

A már működő többcélú kistérségi társulások mellé 2005. október 14-ével megalakult a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás is, így a megye minden egyes kistérségében jelenleg már többcélú kistérségi társulás működik. A megalakulás lebonyolítása kapcsán folyamatos kapcsolatban voltunk a hódmezővásárhelyi kollégákkal, illetve a MÁK Területi Igazgatóságával, melynek során komoly szakmai segítséget nyújtottunk a kistérségben dolgozó kollégák számára. A többcélú kistérségi társulás létrejöttével a 2004. novemberében a területfejlesztési törvény alapján létrehozott Hódmezővásárhelyi Kistérségi Fejlesztési Tanács a közeljövőben integrálódni fog a többcélú társulásba, melynek társulási megállapodásában már most is szerepelnek a területfejlesztési feladatok. A megalakulást követően Csongrád megye tekintetében minden kistérségben többcélú kistérségi társulás működik és ezek lefedettsége pedig mindenhol 100%-os. A kistérség egyre inkább az egyes emberek által átlátható, „megélhető” tágabb környezetet jelenti. Ennek az állampolgárok számára is érzékelhető vívmánya főleg a közoktatásban, a szociális ellátásban, a civil szférát is érintő kistérségi informatikai rendszerek kiépítésében, környezetvédelemben jelentkezett. A közigazgatási reform folyamatban fontos lépés volt a kistérségek társulásának intézményesítése, a kistérségek fejlesztésének előmozdítása, ezáltal az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának emelése. Alapvetően a többcélú kistérségi társulások szervezésében és működtetésében kettős hatás figyelhető meg. Egyrészt a társulásokat alkotó önkormányzatok egyre inkább a társulási feladatellátásban látják a megfelelő minőségű szolgáltatások biztosítását és ehhez a társulás nevében pályáznak. Másrészt viszont néhány társulás tekintetében a konkrét vállalásokban, az önállóság bizonyos feladása tekintetében érezhető némi ellentét, ezért az együttműködési hajlam tekintetében nehézségek tapasztalhatók. A többcélú kistérségi társulások 2003-2004. évi létrehozása és a 2005. év eleji megújulása megalapozta az államigazgatási feladat- és hatáskörök, az önkormányzati közszolgáltatások magasabb színvonalon történő ellátásának és továbbfejlesztésének lehetőségeit. A Csongrád megyében működő többcélú kistérségi társulások 2005. évben a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv. 7.§ (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelező négy ülésüket megtartották. A társulások döntéseiket a törvényi előírásoknak, és saját SZMSZ-üknek megfelelően hozták meg. Írásos törvényességi észrevétel megtételére nem került sor, egy-két esetben volt szükség szóbeli észrevételezés útján a szükséges iránymutatások megadására. A megalakult többcélú kistérségi társulások elsősorban pályázatok útján és kisebb mértékben a tagönkormányzatok tagdíjbefizetésén keresztül látják el társulási megállapodásaikban felvállalt feladataikat. A megyében minden többcélú kistérségi társulás meghatározta azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása érdekében 2005. évben erőfeszítéseket tett. A többcélú kistérségi társulások által 2005. évben ténylegesen ellátott feladatokat melléklet tartalmazza.

79

A Makói Kistérség Többcélú Társulása, mint a kistérségi mintaprojektben részt vevő szervezet működteti a kistérségi belső ellenőrzési rendszert, amely kiterjed az önkormányzati szervek teljes körére, az önkormányzatokra, az általuk létrehozott polgármesteri hivatalokra, körjegyzőségekre, a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre (önkormányzati intézményekre), a kistérségi társulásra és munkaszervezetére és a kistérségi társulás keretében működő egyéb társulásokra (jogi személyiséggel rendelkező, intézményfenntartó, önkormányzati céljellegű területfejlesztési társulásokra). A területfejlesztési feladatokat a társulás, mint kistérségi fejlesztési tanács látja el a Tftv. értelmében. Hosszas viták és egyeztetések után megtörtént a hétközi illetve hétvégi orvosi ügyeleti rendszer összehangolása, közös működtetése. A szociális feladatok tekintetében mikrotérségi szinten intézményfenntartó társulások is működnek. A gyermekvédelem területén a családok átmeneti otthonának működtetése mellett döntött a társulás. A közoktatási feladatok kapcsán a társulás pedagógiai szakszolgálatot tart fenn a megyeszékhelytől 50-60 km távolságra lévő települések miatt. Megszervezték és működtetik a logopédiai ellátást, a gyógytestnevelést és a térségi úszásoktatást. A környezetvédelem kistérségi szintre emelésének érdekében a társulás pályázatot nyert mind a 17 település, továbbá a kistérség környezetvédelmi programjának és hulladékgazdálkodási tervének kidolgozására. A társulási tanács ülésein folyamatosan napirenden volt egy kistérségi újság beindítása, melyre a társulás központi forrásból nyert támogatást. Az ismeretterjesztés úgy valósul meg, hogy a már meglévő makói helyi lap egészülne ki kistérségi melléklettel és ezáltal azt terjesztenék a kistérség összes településén. A Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása társulási megállapodásában számos feladatot felvállalt, azonban egyelőre csak a területfejlesztési funkciót látja el. A szintén Csongrád megye északi részéhez tartozó Szentes Kistérség Többcélú Társulásával közösen az elektronikus hírközlési informatika bővítését próbálják tagtelepüléseiken megvalósítani. Lépések történtek továbbá egy pályázati adatbázis létrehozására, melynek kidolgozása folyamatban van. Az adatbázis magába foglalná, hogy a társulást alkotó tagönkormányzatok eddig milyen pályázatokat adtak be külön-külön, illetve más önkormányzatokkal közösen, ezek közül hány nyertes pályázatuk volt, illetve a beruházások közül mik valósultak meg. Az adatbázis kiterjedne továbbá arra is, hogy a kistérség települései rövid-, közép- és hosszútávon milyen beruházásokat, fejlesztéseket kívánnak megvalósítani, melynek célja egyrészt az igényfelmérés, másrészt annak elkerülése, hogy a hasonló pályázatok nehogy kioltsák egymást. A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása a társulási megállapodásban a közösen ellátandó, illetve ellátható feladatok és hatáskörök széles spektrumát jelölte meg, gyakorlatilag az ellátható feladatok mindegyike szerepel benne. A társulás határozattal döntött arról, hogy ezek közül ténylegesen melyeket vállalta, illetve a

80

tagönkormányzatok képviselő-testületei is határozatba foglalták, hogy mely feladat és hatáskör ellátására társultak, adtak megbízást. Jelenleg a kistérségi belső ellenőrzési rendszer, a területfejlesztés, a pedagógiai szakszolgálati tevékenység és a szociális feladatok (közösségi szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat) képezik a ténylegesen ellátott feladatokat. A Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása feladatellátása kapcsán a társulási megállapodás a közoktatásban, a szociális és gyermekjóléti intézményellátásban, az egészségügyi alapellátásban és a területfejlesztési feladatok terén irányoz elő térségi szintű együttműködést és összehangolást. Ennek ellenére nem sikerült minden területen az együttműködés feltételeit tisztázni. Ez az oka annak, hogy a társulás nem igényelhetett normatív működési támogatást 2005-ben. A társulás jelenleg csak a kistérségi területfejlesztési feladatokat látja el, ennek sikeres ellátása érdekében vidékfejlesztési pályázaton 1,4 millió Ft-ot nyertek. Központi pályázaton keresztül a társulás 14,2 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyert tanulmányok-koncepciók (gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi, infrastruktúra-fejlesztési, egészségügyi) készítésére. Mindent figyelembe véve a társulás 2005. évben 52,5 millió Ft-ból gazdálkodott. A munkaszervezet az év során a Kistérségi Gazdaságfejlesztő Centrum épületébe költözött át, melyet a gesztor település polgármesteri hivatala bocsátott a társulás rendelkezésére. 2005. szeptemberében szélessávú internet-hálózat fejlesztését célzó GVOP pályázatot nyújtottak be, melynek elbírálása jelenleg folyamatban van. A Szegedi Kistérségi Többcélú Társulása társulási megállapodása szerint a települési önkormányzatok együttműködése a közoktatási, szociális alapszolgáltatási, területfejlesztési, belső ellenőrzési, turisztikai, hulladékgazdálkodási és szennyvíztisztítási- elhelyezési feladatok ellátására irányul. A társulás racionálisan azokat a feladatokat vállalta fel, melyeket nem szükséges a településeknek önállóan ellátni és amelyekre a költségvetésből további normatív támogatás igényelhető. Pályázati forrás segítségével eredményeket értek el a kistérségi elektronikus hírközlési informatika bővítése terén. A Szentes Kistérség Többcélú Társulása feladatait leginkább szervező tevékenységével oldja meg. A vállalt feladatokat a székhely város intézményei látják el a társulás és a székhely önkormányzat közötti feladat-ellátási megállapodások alapján. A társulás intézményt nem hozott létre. Erre legnagyobb esély a munkaszervezet esetleges létrehozásakor látszik. A területfejlesztési funkció működtetése, életben tartása a társulás egyik legnagyobb feladata. Ezidáig a támogatási összegekből Gyermekek Átmeneti Otthona került kialakításra, valamint tervdokumentáció készült a Kurca vízgyűjtő területéhez tartozó rossz műszaki állapotú belvízcsatornák rekonstrukciós munkálataihoz. Az idegenforgalmi potenciál növelésére turisztikai szakemberek részére tanulmányutat

81

szerveztek, illetve kiadásra került egy a kistérséget bemutató ismeretterjesztő füzet. Összességében megállapítható, hogy a többcélú kistérségi társulások a feladatmegvalósítás útjára léptek, viszont nehézséget okoz számukra a forrásrendszer, illetve annak igénylési rendszere, mert nem nyújt kellőképpen segítséget a költségvetési tervezéshez, amelyhez már az előkészítés szakaszában, illetve annak folyamatában a feladatellátás teljes fedezetének teljes körű megtervezésére volna szükség. A kistérségi feladatellátás normatíva igénylési rendszere elkülönül a tervezési folyamattól. Jelezni kívánjuk, hogy ez a rendszer az előre tervezést nem teszi kellőképpen lehetővé, így a társulások nehéz helyzetben vannak jövőképük, fejlesztési stratégiájuk kialakítása tekintetében, mert mindig csak azon fejlesztéseket tudják utólagosan realizálni, amelyekre vonatkozóan pályázatuk sikeresen szerepel. 7.3.

A 2006. évi választásokra való felkészülés helyzete

Már a 2005-ös évben megkezdődött a 2006. évi országgyűlési képviselőválasztások előkészítése. Elvégeztük a szavazókörök kialakításával kapcsolatos feladatokat. Megtörtént a VÜR és VALINTRA rendszereket használó munkaállomások kijelölése, IP címének egyeztetése. Felmértük, hogy mely önkormányzatok kívánják hivatalunkkal végeztetni a névjegyzék és értesítő nyomtatást. Megvizsgáltuk mind a technikai mind a személyi erőforrásokat a hivatalban. Az év során többször jelzéssel éltünk a KANYV hivatal felé, hogy a korábban használt választási nyomtatók már nem teljesítik olyan biztonsággal feladatukat, mellyel vállalni lehet a választás lebonyolítását. A többi hivatal is hasonló jelzéssel élt, így várhatóan 2006 januárjában a nyomtatási feladatokra új nyomtatók érkeznek. Szerveroldalon a rendelkezésre álló technika várhatóan biztosítani tudja a zavartalan munkavégzést. A választásokhoz megfelelő munkaállomások állnak rendelkezésre, melyeket a KANYV hivatal biztosított, illetve hivatalunk folyamatosan karbantart, fejleszt, ugyanakkor felkészültünk arra, hogy átcsoportosítással egy esetleges meghibásodást is ki tudjunk védeni. Várhatóan a választásra biztosított dologi költségből további kis értékű fejlesztést hajtunk végre, illetve az új nyomtatók miatt elektromos karbantartási, szerelési munkát kell végeztetnünk. Vágógépünk jelenleg megfelelő, karbantartása, ellenőrzése azonban a választást megelőzően 2006ban esedékes. Eddigi tapasztalataink szerint a választások során használt informatikai hálózat megfelelő, és biztonságos. Humán erőforrás terén hivatalunk tapasztalt választási-informatikai szakemberekkel rendelkezik, akik szavatolják a választás zavartalan informatikai lebonyolítását. A jelölt ajánlás ellenőrzés tekintetében felmérésünk szerint a létszám megfelelő, nagyobb mennyiségű szelvény ellenőrzésére a hivatal köztisztviselőit fogjuk nagyobb létszámban kijelölni. A választások szakszerű, törvényes és biztonságos lebonyolításának a feltételei tehát adottak.

82

7.4. A harmonizált joganyag alkalmazásának tapasztalatai A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal 2005-ben kiemelt figyelmet fordított az önkormányzati rendeletek Európai Uniós célú felülvizsgálatával kapcsolatos ellenőrzési feladataira. Mindazonáltal a jogharmonizációval kapcsolatos helyi teendők nem értek véget hazánk uniós csatlakozásával, e kötelezettség teljesítése folyamatosnak tekintendő. Az állapotfelméréseket a tavalyi évben a szigorú törvényességi utóellenőrzés követte. A hivatali törvényességi ellenőrzéshez elsősorban a Belügyminisztérium Önkormányzati Hivatala által összeállított és a Közigazgatási Hivatalok által véleményezett, illetve kiegészített jogharmonizációs szempontrendszer szolgált nagyon hasznos eszközként alapul. Emellett a hivatalunk által a jegyzők és ügyintézők számára 2005. évben is szervezett négy napos, a helyi rendeletek felülvizsgálatát is érintő továbbképzés kedvező tapasztalatai szintén megmutatkoztak a felülvizsgált rendeletekben. 2005. évben is a korábbi évekhez hasonlóan a Belügyminisztérium EU Integrációs Központ felkérésére részt vettünk a BM Módszertani Útmutató felülvizsgálatában. Ennek során hivatalunk több új kiegészítésre tett javaslatot, mely a módosított útmutatóban megjelent. Az EU Információs központ által elkészített és kibocsátott harmonizációs tapasztalatokat összegző anyagban szereplő megállapítások hasznosításra kerültek, azokat közre adtuk az önkormányzatok jegyzői számára, így a helyi jogalkotás során azok figyelembevételével hozzák meg döntéseiket. Az állandó kapcsolattartás, folyamatos konzultáció, segédanyagok készítése, szakmai útmutatásaink ellenére is több esetben szükségessé vált törvényességi észrevétel kiadása.25 A törvényességi munka eredményességét mutatja, hogy valamennyi észrevételünkben foglaltakkal az önkormányzatok egyetértettek, és az abban leírtaknak megfelelően a szükséges intézkedéseket (módosítás, hatályon kívül helyezés, rendelet megalkotása) megtették.26 A részletes felsorolást a beszámoló II. része tartalmazza. Mulasztásként jelentkezett, hogy az önkormányzatok egy része még mindig nem rendelkezik a hatályos jogszabályoknak megfelelő Helyi Építési Szabályzattal. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti rendezési terve kb. a megye önkormányzatai fele részének van. Az elmaradás oka elsősorban a pénzügyi forrás hiánya, másrészről a rendezési tervek elkészítése hosszadalmas eljárás, így előfordult, hogy a jogszabály-alkotási folyamat már beindult, de annak végrehajtása és eredménye még várat magára. 25

A legtöbb észrevétel kiadása az alábbi rendeleti tárgykörökben vált szükségessé: Szociális ellátások, Lakásbérlet, Hulladék, Helyi adó, Ivóvízdij és csatornahasználat, Állattartás, Vásár-piac, Közterület-használat, Kéményseprő-ipari közszolgáltatás. 26

A jellemző jogszabálysértések voltak: Állampolgársági alapon történő diszkrimináció, Méltányossági esetek jogbiztonság elvébe ütköző meghatározása, Magasabb szintű rendelkezések pontatlan átvétele, Jegyző részére hatáskör szabályozása, Méltányosság, jogbiztonság, igazságosság elvének sérelme, Személyi hatály Hgt-vel ellentétes meghatározása, Közszolgáltatások díjának törvénysértő meghatározása, Szabálysértési tényállások jogellenes meghatározása, Szolgáltatóra vonatkozó szabálysértési tényállás megállapítása.

83

Hasonló problémaként jelentkezik a Hulladékgazdálkodási Terv, amelynél szükséges a Környezetvédelmi Felügyelőség véleményezése is, amelynek időtartama az előkészítést tovább nyújtja. Az elmúlt évben végzett felülvizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az önkormányzatok eleget tettek az uniós jogharmonizációs feladatok teljesítési kötelezettségének, ahol pedig törvényességi intézkedés vált szükségessé, ott annak megfelelően módosították a helyi joganyagot. Összegezve az elmúlt év eredményeit az EU jogharmonizáció terén tapasztalatunk az, hogy az önkormányzati joganyag egyre szabályozottabb és harmonizáltabb. Sikerült elérni azt, hogy az Európai Uniós alapelvek és jogi előírások visszatükröződnek a helyi rendeletekben, így a megvalósult jogharmonizáció egyre inkább eléri célját. 7.5. Országos jelentőségű ad hoc feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák

7.5.1. Bűnmegelőzés 2004. július 1-től a közigazgatási hivatalok feladatul kapták a bűnmegelőzés koordinálását a közigazgatás területén. Hivatalunk a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium tagjainak bűnmegelőzésben betöltött szerepének kialakításához a már meglévő információik továbbadásával, a Társadalmi Bűnmegelőzési Nemzeti Stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY. határozat valamint annak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1009/2004. (II. 26.) Korm. határozat figyelembe vételével, a társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő, a közigazgatás hatás- és feladatkörébe tartozó tevékenységgel egységes, lehetséges alternatívák kidolgozását tűzte ki egyik célul, amihez partnerként megszólította, közös gondolkodásra invitálta a MÁK tagjai közé sorolható szervezeteket. Ennek az együttműködésnek eredményeként megszületett az a munkaanyag, amit a Belügyminisztérium ez év elején pozitívnak értékelve továbbgondolásra ajánlott. Erről az értékelésről és újabb feladatkijelölésről tájékoztatást kaptak a MÁK tagjai azzal, hogy akinek kedve, kapacitása és érdemi hozzászólása van, dolgozzon továbbra is együtt hivatalunkkal. Nagyon sok jó gondolatot, ötletet, visszajelzést kaptunk, amit összefoglalva, szintén továbbítottunk a Belügyminisztérium felé. A téma fontosságára való tekintettel, az elvégzett feladatot követően is fókuszban tartottuk a koordinatív tevékenységünk célját. Ennek köszönhetően december hónapban ismét találkozót szerveztünk „Szakmai együttgondolkodás” címen.27 A résztvevők köre a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség KHT ügyvezető igazgatója és munkatársa, a szegedi Katasztrófa Védelmi Igazgatóság igazgató helyettese, a Csongrád Megyei Védelmi Bizottság titkára, a szegedi Humán 27

A Biztonság Stratégia horizontális integrációjának lehetséges területi dimenziója 2007-2013 közötti prioritáskénti szerepeltetése érdekében módszertani operatív programokban történő megjelenítés lehetőségeiről tárgyaltak a jelenlevők / meghívottak/ a II. Nemzeti Fejlesztési Terv tükrében.

84

Szolgáltató Központ igazgatónője, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal referense és a szociális és gyámhivatal koordinátorai voltak. A megbeszélést egy munkaanyag összeállítása követte, amelynek elkészítési határideje január vége volt. A továbblépés érdekében lényegesnek tartottuk az elmélet gyakorlatban történő megvalósítására egy komplex-modellprojekt kidolgozását, ahol hivatalunk szaktanácsadóként vett részt a gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és sértetté válásának megelőzése érdekében. A megvalósításban résztvevőket, egy civil szervezetet, egy megyei kistérségi gesztor települést és egy regionális mikro-térség vezető települését, kérte fel a hivatal részvételre. Az együttműködés keretében a partnerek vállalják, hogy kidolgozzák azt a projektprogramot, amellyel elősegítik a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatal felnőttek szocializációját, reszocializációját, társadalmi beilleszkedését, esélyegyenlőségét, a jogismeret és a jogtudat művelésére a bűnözéssel szembenálló és a bűnmegelőzésben hatékony értékrend kifejlesztését, a felvilágosító programok, ismeretek terjesztését, a kortárs segítők képzését, a környezeti, a természeti értékek megbecsülését, a jelzőrendszer valós, hatékony együttműködését, ide értve az áldozattá válási vagy bűnelkövetési szempontból veszélyeztetettekkel kapcsolatba kerülő szervezeteket, civileket és roma közösségeket is, a lakosság közbiztonsági közérzetének javítását, az áldozattá válás reális kockázatának ismertetését célzó tájékoztatók készítését, az utánkövetést. A társulási megállapodásokban megjelölt célok, a kistérséghez tartozó települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszere biztosíthatja ehhez a szervezeti kereteket. Tekintettel arra, hogy a kistérségi társulások együttműködése során jogszabály határozza meg a társulások önkormányzati résztvevőinek körén túl azoknak a civil társadalmat képviselőknek sorát, akikkel együtt kell a térség jövőjét építeni, a koncepciókat, a képviselendő nézeteket velük együtt kell megfogalmazni. Az egységes koordináció hivatalunk feladata, a civil – híd program keretében. Felkérésre részt vett hivatalunk az Országos Rendőr Főkapitányság munkájában a 2005-2006. évi akciótervhez kapcsolódó belügyminiszteri utasítás tervezet előkészítésében, együttműködési lehetőségek kidolgozása témakörben. 7.5.2. Katasztrófavédelem Szintén a Belügyminisztérium felkérése alapján hivatalunk a Megyei Államigazgatási Kollégium szervezeti keretébe tartozó katasztrófavédelemben érintett szervezeteket hívta meg közös gondolkodásra. A közös gondolkodás célja a hatékonyabb, koordináltabb együttműködés volt a polgárok és az állam védelmében. A tanácskozás során az érintett szervek képviselői elmondták, és munkaanyagként prezentálták is azokat a megállapodásokat, melyek 2000 illetve 2001 óta léteznek. Ezekről a megállapodásokról elmondható, hogy alapjaiban és elveiben képviselik a katasztrófák elleni védekezés, valamint a rendkívüli események során követendő feladatokat, de a jogszabályi változások következtében, valamint a nem teljes körű lefedettség apropóján felülvizsgálatot, újraszerkesztést igényelnek. Így az összehívott tanácskozás jelentősége nem csak az együttműködések kommunikációs és

85

hatásköri egyeztetésében jelent meg, hanem a megállapodások felülvizsgálatában és az érintett szervek szélesebb együttműködésében is. Természetesen az együttműködések lehetséges kapcsolódási pontjainak átbeszélése a tanácskozás során csupán elvi síkon mozoghatott, hiszen minden szervezetnek a saját keretein belül, a szolgálati út betartása mellett kell konkretizálni feladatait. A már megkezdett és a mindennapokban végzett szakmai együttműködés átdolgozását a fentebb hivatkozott változásokon túl a társadalmi és gazdasági fejlődéssel járó civilizációs veszélyeztetettség növekedése is indokolja, hiszen a katasztrófák – legyen az természeti vagy civilizációs – az emberi élet állandó kísérő jelenségei. Így tehát a tanácskozás résztvevői végig gondolva az utóbbi idők feladatait, kezelendő problémáit javaslatokkal éltek. A felvetődött javaslatok helyi szinten megoldható pontjaink rendezése érdekében, koordinatív szerepével élve hivatalunk a végső munkaanyag összeállításához egy munkacsoportot hívott össze. A horizontális szakmapolitika szem előtt tartásával a munkacsoporti megbeszélésre meghívtuk a Szolnoki Bányakapitányság illetékes szakemberét, aki a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó katasztrófahelyzeteket érintő, nem operatív hatáskörű tevékenysége során megtett/megteendő intézkedésekről adott tájékoztatást. Ez a szakmai anyag is része az elkészített táblázatnak. Hivatalunk koordinatív tevékenységének tényleges eredménye, hogy az átalakított ATI-KTVF és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság között egy új együttműködési megállapodás született. 7.5.3. Civil kapcsolatok Hivatalunk a 2005-ös évben tovább fejlesztette a civil szektorral való együttműködését. A Területfejlesztési törvényben megfogalmazott szerepkörünknek megfelelően a Civil Egyeztető Fórumok létrehozásában, annak szakmai tevékenységében, hivatalunk gondoskodó szerepkörben képviseltette magát. A gyakorlat ennek a gondoskodó szerepnek új dimenziót adott. Azzal kellett szembesülni a gondoskodás során, hogy az egyébként önállóan, önérzetesen és szakmai alapokon nyugvó civil szervezetek tevékenysége nem az aktivitással és a megfelelő információs tudással jellemezhető. Nem tudták kezelni a helyzetet, nem tudták nyomon követni a feladatokat, és legfőképpen nem értették a jog által szabályozott rendszert. A bejegyzett és működő szervezetek számához képest igen csekély azon civil szervezetek száma, akik jelen pillanatban tagjai a Civil Egyeztető Fórumnak. Itt kell megjegyeznünk az előre prognosztizált eredmény befutását, miszerint az aktivitás, a hozzáállás és informatív tudás, a nagyvárosi térségekhez kapcsolódó civil szervezetekre voltak jellemzőek. Volt/van olyan kistérség, ahol a civil szervezetek száma egy. Fontos tanulság: segíteni kell a civil szektort a lehetőségek szélesebb megismerésében, a jogi szabályzókban való eligazodásban, valamint a kistérségi szintű feladatvállalás felelősségtudatának kialakításában. Ugyanakkor az a véleményünk,

86

hogy mindezzel együtt aktív részesei lehetnek a lakosságközeli szolgáltatások színvonala emelésének. Ezen gondolatok jegyében ebben az évben tovább folytattuk a civilek oktatásiképzési programját. Így kerülhetett sor a „Civil társadalom – Európai Unió” című előadás megtartására a határon túli, főiskolásoknak és egyetemistáknak megrendezésre kerülő Civil – híd programban való részvételre. A Szegedi Tudományegyetem és a megyei Földművelésügyi Hivatal felkérése alapján a mezőgazdaságban dolgozó magánvállalkozók, civilek számára kistérségi szinten megszervezett EU – AVOP képzési programot tartottunk. A képzést követően szakmai tanácsadással folytattuk a létrejött együttműködést, elsősorban támogatási szerződéssel összefüggő kérdésekben, pályázati pénzfelhasználásban, projektciklus menedzsmentben, előrehaladás szakszerű lebonyolításában, továbbá a monitoringnak való megfelelésben. Sajnos a támogatási szerződések megkötésének nagymértékű csúszása, az ebből adódó utófinanszírozás okozta pénzügyi nehézségek túlélése, a vállalt pályázati indikátorok teljesítése sok gondot okozott, erőn felüli teljesítést követelt. Ezekben a problémakezelésekben kívánt szakmai segítséget és jogi útmutatást nyújtani hivatalunk. A transznacionális együttműködés megvalósulásának egyik lehetséges színtere a hálózatépítésre és tapasztalatcserére irányuló programok lehetnek, így hivatalunk a határon túli megkeresésre találkozót szervezett meg a Csongrád Megyei Civil Szolgáltató Központ vezetőjével, valamint más civil szervezetek képviselőivel, kiemelve a megyei fogyasztóvédelmi szervezetet, akikkel közös ügyfélszolgálatot működtetünk, lakosság közelibb szolgáltatás biztosítása érdekében. A határon átnyúló civil kapcsolatok lehetőségei között hivatalunk szakmai és pályázatírói tanácsadóként segítette a határon túli civil szervezeteket az INTERREG III/A pályázat elkészítésében. A pályázat arra épül, hogy az EU egységes belső piacának fogyasztói jól ismerjék mind a fogyasztói jogokat, mind a vonatkozó jogszabályokat, illetve a jogok érvényesítéséhez szükséges lehetőségeiket. A tagállamok polgárai ezeket a mindennapi életvitelük során rendszeresen alkalmazzák is. Tudatosan elvárják a fogyasztóvédelemi jogszabályok betartását a gyártóktól, a kereskedőktől és a szolgáltatásokat végző vállalkozásoktól egyaránt. A civil – híd program keretében valósult meg az a széles körű szakmai tanácskozás, amely az „Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a fogyatékossággal élő embereknek” címen került megrendezésre. A tanácskozás helyszíne a hivatalunk volt, azt demonstrálva, hogy a pénzügyi nehézségek és hiányosságok ellenére is, melyek az akadálymentesítés minimális szintjét sem garantálják – képesek vagyunk gördülékennyé tenni szolgáltató mivoltunkat és elérhetőségünket.28 7.5.4. EU – pályázatok segítése A BM Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya hivatalunk közreműködésével kérdőíves felmérést készített a helyi önkormányzatok európai uniós projekt- és pályázat-előkészítő tapasztalatairól. Az elkészített elemzés alapján Csongrád megye 28

Ennek egyik sarkalatos pontja volt a mozgássérültek feljuttatása a II. emeletre a tanácskozás színhelyére.

87

nem tartozik a legaktívabb pályázók közé, mégis azt kell mondjuk, hogy kistérségi szinten nagy számokban mérhetőek a sikeres pályázatok. Van olyan kistérség a megyében ahol több, mint 100 futó pályázat áll megvalósítás alatt. Ezen túlmenően fontos megjegyeznünk, hogy megyénk egyik kistérsége mintaprojektek sorozatát dolgozta ki az IDEA program keretében, melyhez a finanszírozást többségében pályázati pénzből valósítja meg. A pályázati aktivitás azonban nemcsak akarat és információ kérdése, hanem befolyásolja azt az önerő biztosításának pénzügyi forráshiánya, továbbá a szerződéskötés és az utófinanszírozás elhúzódásából adódó felelősségvállalás. Kifogást képezett a pályázati kedv értékelésekor hivatalunk felé az a tény, miszerint a pályázati elbírálások határideje hónapokat csúszik, így a pályázó lemarad az újabb lehetőségekről. Pozitív és üdvözlendő kezdeményezés az önerő biztosítása a BM részéről, ismereteink szerint éltek és élni is kívánnak vele az önkormányzatok. Amikor csak lehetett, felhívtuk a hivatalok, társulások figyelmét a lehetőségekre, esetenként a kért információknak utána jártunk, azt összegyűjtve visszacsatoltuk. Gondot okozott még a pályázatokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárások lefolytatásával összefüggő bonyolult eljárási rend, valamint a Közbeszerzési Tanács hozzáállása kérdésfelvetések, szakmai segítségnyújtások során. Nagy előrelépést jelentett a pályázati hozzáállásban az, hogy a jogszabálymódosításnak köszönhetően a 2005. évi pályázati kiírások már nem követeltek az önkormányzatoktól biztosítékot. A megye településszerkezetének és együttműködő készségének köszönhetően kiváló volt a pályázók és a közigazgatási hivatal, illetve a pályázó és pályázó közötti kommunikáció. Így lehetőség adódott a tapasztalatok megosztására, az egyes helyzetek értékelésére, elemzésére. Ez ösztönző módon hatott a pályázati kedvre is, hiszen nem kellett végigjárnia minden pályázónak ugyanazokat a buktatókat. 7.5.5. Közreműködés az érettségi vizsga lebonyolításában 2005 merőben újszerű feladatot hozott az érettségi vizsga törvényes és jogszerű lebonyolításában való közreműködés kapcsán. Ezen tevékenységünket sikerként könyveltük el, hiszen azt a hivatali munkatársak aktív és lelkes részvételével zökkenőmentesen hajtottunk végre. Rekord idő alatt kellett kialakítanunk egy olyan információs bázist, amellyel a munkát elkezdhettük. Nem rendelkezett megyénkben egyetlen szervezet sem olyan teljes körű listával, ahol az oktatási intézmények adatai, elérhetőségei, felelős személyek neve, címe, telefonszáma nyilvántartott lett volna. Sőt az önkormányzatok egy része nem tudott konkrét adatokat a területén működő, de nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekről. Ilyen típusú segítséget az OKÉV munkatársai sem tudtak nyújtani. Hivatalunknak alig néhány óra alatt sikerült ezt a listát összeállítani, ennek alapján a kapcsolatokat kiépíteni és működtetni. A vizsgák szervezésének ideje alatt végig példamutató volt az együttműködés a Rendőrség és a Hivatal között. Ugyancsak pozitívan kell értékelni a Hivatal köztisztviselőinek hozzáállását, akik akár éjszaka, akár hajnalban zokszó nélkül, mosolyogva vették fel a munkát. Sőt azt kell mondani, hogy egy emberként mozdultak

88

annak érdekében, hogy hiba nélkül hajtsuk végre a feladatot, ezáltal is bizonyítva a közigazgatás tettrekészségét. Az oktatási intézményektől kapott visszajelzések megelégedésről, elismerésről szóltak. 7.5.6. Gyermekeink védelmében” nyilvántartási rendszer kialakítása Szintén ad hoc jellegű feladat volt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben foglalt gyermeki jogoknak megfelelő ellátórendszer nyilvántartási rendszerének reformja. Szükségessé vált a „ Gyermekeink védelmében” elnevezésű nyilvántartási rendszer kialakítása, amely biztosítja a gyermek gondozásában a tervszerűséget, a partneri együttműködést, a felelősség megosztását, továbbá lehetővé teszi a gyermekeket érintő döntések átlátható felülvizsgálatát. A nyilvántartási rendszert alkalmazza a gyermekjóléti alapellátás – kivéve a gyermekek napközbeni ellátása -, a gyermekvédelmi szakellátás és a gyámhatóságok, a gyermekek élethelyzetének feltárására, sorsának megtervezésére és végigkísérésére. A próbakitöltésre történő felkérést követően Csongrád megye teljes ellátó rendszere és gyámhivatalai júniustól – októberig szinkronban dolgoztak a még hatályos nyilvántartási lapokkal, valamint az újjá szerkesztett adatlapokkal. Ehhez a nagyszabású munkavégzéshez a Hivatal úgy nyújtott segítséget, hogy rendelkezésre bocsátotta meglévő technikai állományát és a működtetéséhez szükséges szakembert. Ezen túlmenően egy fő koordinátor segítette a gyermekvédelem rendszerében dolgozó szakemberek munkáját, összehangolta a kettős adminisztráció folyamatát, továbbá napi kontaktusban adott segítséget a felmerülő problémákra. A nyilvántartási rendszer próbaideje alatt a koordinátor irányításával, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet szakemberének segítő munkájával monitoring találkozások kerültek megszervezésre, ahol a próbakitöltésben résztvevő szakemberek visszacsatolhatták azokat a reflexióikat, amelyek a kettős adminisztráció során felmerültek. Ezek a visszacsatolások lejegyzésre kerültek, a későbbi összegező jelentés elkészítéséhez. A próbakitöltési határidő lejártát követően a résztvevő intézmények, szervezetek, hivatalok írásos véleménynyilvánítást tettek a megújult adatlapok használhatóságára, célszerűségére, minőségi változásaira. Az összegezésen túl lehetőség nyílt a résztvevő szakembereknek újító gondolatok megfogalmazására is, mely gondolatokat a magas szintű szakmai tudás és gyakorlati tapasztalat generált. 7.5.7. Ket. jogharmonizáció Az elmúlt esztendőben a Ket. jogharmonizáció az egyik leghangsúlyosabb feladat volt. Ennek következtében a hivatal és az általunk ellenőrzött önkormányzatok feladatainak száma jelentős mértékben megnőtt. Ennek ellenére valamennyi önkormányzat felkészülten fogadta az új közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény hatálybalépését és a helyi rendeleteket a Ket előírásainak megfelelően felülvizsgálták és a jogszabályi előírásokhoz igazították. A Ket végrehajtása érdekében az év elején elkészítettük megyei ütemtervünket, majd annak végrehajtása során emailes körlevelekben adtunk útmutatást a jegyzőknek a Ket-tel kapcsolatos ütemtervből adódó feladatokról. A körlevelek mellékleteként szakmai

89

segédanyagokkal segítettük elő az önkormányzati rendeletek Ket-tel történő jogharmonizációját. A hivatal belső honlapján több tájékoztatót jelentettünk meg a Ket. hatálybalépésével és végrehajtásával kapcsolatban, melyeket egyúttal a jegyzők részére kör-emailben is eljuttattunk. Az elektronikus ügyintézés kizárása témában a Belügyminisztérium által készített tájékoztatót és mintarendeletet is továbbítottuk. Jelenleg a Ket-el érintett helyi rendeletek törvényességi ellenőrzése folyik, melynek során egyrészt a jegyzőkönyvek beérkezési sorrendjében vizsgáljuk felül érdemben a Ket-tel történő harmonizációt, másrészt témavizsgálat keretében egy-egy rendeleti tárgykörben a megye valamennyi önkormányzatának rendeletei ellenőrzésre kerülnek. A Belügyminisztérium felé öt alkalommal készítettünk jelentést a Ket jogharmonizációval kapcsolatban. A Ket jogharmonizáció végrehajtásának eredményeit bővebben a beszámoló 7.1.2. pontja tartalmazza. 7.5.8. Ad hoc feladatok a helyi jogalkotás ellenőrzésében A Belügyminisztérium kiemelt feladatként határozta meg 2005. évre a törvényességi ellenőrzés terén az önkormányzati költségvetéssel és annak végrehajtásával összefüggő rendeletalkotás, döntéshozatal törvényességének országos, átfogó vizsgálatát, melyhez kapcsolódóan elvégeztük a megye összes önkormányzatának költségvetési és zárszámadási rendeletének ellenőrzését. Szintén kiemelt cél volt az uniós tagállamként való működésből adódó feladatok teljes körű végrehajtása, a közösségi jogi szabályok érvényesítése a helyi jogalkotásban. E feladat végrehajtása során kiemelt figyelemmel ellenőriztük azokat a helyi önkormányzati rendeleteket, amelyek az EU jogharmonizációval érintettek és jogszabálysértés, vagy uniós alapelv sérelme esetén észrevétellel éltünk. A Belügyminisztérium felé jelentést készítettünk az idegenforgalmi adóval kapcsolatos rendeleti szabályozásokról és az önkormányzati adóhatóság adóztatási gyakorlatáról, melynek során teljes körűen felülvizsgáltuk az idegenforgalmi adórendeleteket is. Megállapítottuk, hogy az idegenforgalmi adózás témakörének átfogó, helyi szintű felülvizsgálata indokolt volt. A felülvizsgálat során több jogszabálysértő helyi rendelkezés felderítése megtörtént. Ezek vonatkozásában a szükséges törvényességi intézkedések megtörténtek. Kiemelt feladatként került meghatározásra a temetkezési tevékenységgel, köztemetőkkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletek teljes körű felülvizsgálata is. A temető törvény módosításával és az éves munkatervi feladat végrehajtásával kapcsolatosan felülvizsgálatra kerültek a temetőrendeletek. A vizsgálat előkészítése során kiderült, hogy az önkormányzati tulajdonú temetővel nem rendelkező néhány önkormányzat még mindig vitatja az egyházzal kötendő megállapodás szükségességét a köztemető fenntartási kötelező feladat vonatkozásában, illetőleg a megállapodás nehézségeire hivatkozik. Ugyancsak kiemelt feladatként került meghatározásra a lakásmaffia tevékenység megakadályozása érdekében történő fellépés, elsősorban a nem kellő körültekintéssel megalkotott helyi lakásrendeleti szabályok kiszűrésével.

90

Ennek jegyében munkatervi feladatunk végrehajtásaként felülvizsgáltuk a helyi lakásrendeleteket. A lakásrendeletek ellenőrzésénél a Belügyminisztérium felhívásában és az ehhez fűződő ombudsmani ajánlásban foglaltak alapján az önkényes lakásfoglalóként nyilvántartott személyek jogtalan kizárását és a szociális bérlakáshoz jutás feltételeit is megvizsgáltuk. Megállapításra került, hogy a rendeletek többsége tartalmaz jogsértő rendelkezéseket, illetőleg pontosításra, kiegészítésre szorulnak. BAZ megye hivatalvezetője kérésére közreműködtünk a költségvetési és zárszámadási rendeletek törvényességi ellenőrzésének szempontrendszere elkészítésénél, majd a költségvetési rendeletek törvényességi ellenőrzésének tapasztalatairól készítettünk összegző jelentést. 7.5.9. Egyéb feladatok Újszerű feladatot jelentett a Közigazgatási Hivatalok számára az Európai Unió támogatási rendszeréhez kapcsolódó Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program 3.1.1. komponens végrehajtásának megkezdése. A Kormány jelentős anyagi és erkölcsi támogatásával három év alatt megvalósuló projekt elindítása, működtetése teljesen átalakult, az eddigiektől eltérő szakmai és pénzügyi elszámolási rendszert honosított meg. Az egységes értelmezés kialakításában intenzíven és hatékonyan szerepet vállaltak a Közigazgatási Hivatalok is. Ad hoc jellegű, komplexitást igénylő feladat volt a megye kilencedik városának avatóünnepségével összefüggésben a belügyminiszter asszony számára sajtótájékoztató megszervezése, ahol a média képviselői kérdéseket intézhettek a miniszter asszonyhoz. Az Igazságügyi Minisztérium felkérésére a Belügyminisztérium – így a közigazgatási hivatalok is - közreműködtek annak felmérésében, hogy melyek azok a jogszabályhelyek, melyek olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek kiiktatásával jelentősen könnyebbednének az állampolgárokra háruló adminisztratív terhek. A felmérésben fel kellett tárni a kötelezettség címzettjét, jellegét, gyakoriságát, a problémafelvetés lényegét, és több javaslatot tettünk az adminisztratív teher csökkentésére is. A parlagfű elleni védekezésben, mint kiemelt feladatban való hivatali részvételről a korábbiakban már számadás történt a közigazgatási hivatalok igazgatási feladatainak ismertetése körében. Az önkormányzatok jegyzőinek heti jelentései alapján hivatalunk a feladat ellátását még azzal is kiegészítette, hogy – észlelve a jegyzőknél bizonyos eljárási, jogértelmezési nehézségeket – tájékoztató körlevelet küldött az első fokú hatóságoknak a parlagfű elleni védekezés hatósági eljárásáról, a végrehajtás foganatosításához szükséges intézkedésekről, a közérdekű védekezés pénzügyi lebonyolításáról. Azonnali feladat volt a nyári szünetre vonatkozó gyermekétkeztetési támogatási igények felmérése, illetve elosztása, mely határidőben realizálódott. Átfogó anyagot készítettünk a Belügyminisztérium felkérésére „Csongrád Megyei Többcélú Kistérségi Társulások önértékelésének összegezése, és a hozzákapcsolódó munkaanyagok, javaslatok és esetleírások” címmel. Az

91

önértékelés részletesen taglalta a kistérségek felépítését, tevékenységét, továbbá hivatalunk által készített összegezést és javaslattételt. Javaslataink a racionalizált, átláthatóbb, szükséglet közelibb és hatékonyabb működtetés és fenntartás jegyében fogalmazódtak meg, figyelemmel a hivatal profiljára és együttműködő partnereire. A Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkára részére a közterület – felügyelők bűnmegelőzési feladatokba történő bevonását ösztönző ajánlás elkészítéséhez Csongrád megye településein működő közterület – felügyelők tevékenységéről összesített beszámolót készítettünk. Csongrád megyében a közterület –felügyelői munka megfelelő színvonalú ellátásnak érdekében – országosan is példaként említhetően - 6 községi önkormányzat közreműködésével 2 hatósági igazgatási társulás működik. Mindkét társulás 1 – 1 fő közterület – felügyelőt foglalkoztat úgy, hogy azok a társulási megállapodásban meghatározott időbeosztás szerint meghatározott napokon látják el feladataikat az egyes tagönkormányzatok közigazgatási területén. A társulások működéséről kapott visszajelzések alapján megállapítható, hogy a kis lakosságszámú települések esetén ezen működési forma valóban hatékonyan alkalmazható. A Belügyminisztérium által előírt eseti jelentés készítéséhez a közterülethasználattal összefüggő rendeletek teljes körű felülvizsgálata is megtörtént, melyről táblázatos anyag készült a jellemző típushibákat is összegezve. A Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkára részére a „Százlépés program” keretében a részönkormányzatok működéséről és jelenlegi helyzetéről készítettünk átfogó teljes körű jelentést, majd szorgalmaztuk a belügyminiszter által támogatott további részönkormányzatok megalakítására kiírt pályázat igénybevételét. Rendkívüli feladatként jelentkezett az önkormányzatok temetői infrastruktúrájának felmérése a BM megkeresésére, majd az önkormányzatok in house beszerzésének felmérése és közbeszerzési kérdőívek összesítése, továbbítása az EU Információs Központ részére. Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkára részére – a 15 éves az önkormányzatiság című kiadványhoz a megye önkormányzatainak polgármesterei, képviselői és tisztségviselői adatainak összesítését készítettük el, ehhez kapcsolódóan az önkormányzati törzsadatokat is frissítettük az új TÖRV nyilvántartó rendszerben. Vizsgáltuk a polgármesteri tisztségek betöltését a megye önkormányzatainál, erről külön adatot szolgáltattunk a BM Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya integrált adatbázisának kialakításához. Megvizsgáltuk az újszülöttek támogatási formáit az önkormányzatoknál az ún. „bébikötvény” intézményével kapcsolatban. 2005.évben kiemelt feladatként került meghatározásra a települési önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok együttműködésének értékelése. A feladathoz kapcsolódóan adatokat gyűjtöttünk és megállapításra került, hogy a települési önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok együttműködése a gyakorlatban jól összehangolt. Az együttműködés terén egyetlen akadályozó körülmény volt az együttműködési megállapodások elavultsága. Felhívtuk az önkormányzatok figyelmét a megállapodások felülvizsgálatának szükségességére, és

92

több esetben eszközöltünk írásbeli észrevételt. Hivatalunk közreműködésével az akadályozó körülmények megszüntetésre kerültek és valamennyi érintett önkormányzat a hatályos jogi szabályozásokhoz igazította a kisebbségi önkormányzatokkal megkötött megállapodását. A Somogy megyei közigazgatási hivatal megkeresésére felmérésre került az általunk ellenőrzött önkormányzatok közbeszerzési szabályzata, a közbeszerzési eljárásainak gyakorlata, melynek tapasztalatairól összefoglaló anyagot készítettünk. Részt vettünk a Településrendezési tervkataszter összeállításában az OLÉ és a VÁTI közös felkérésére. Ezzel kapcsolatosan elvégeztük a megyei adatgyűjtést, (mely az önkormányzatok többszöri sürgetésével sikeresen megtörtént) és a beérkezett adatokat Excel táblázatokba foglalva elektronikus úton továbbítottuk. A Békés megyei közigazgatási hivatal vezetője részére a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetének működési formájáról adtunk tájékoztatást. BAZ megye hivatalvezetője kérésére a területfejlesztési tanácsok adatairól, működésének tapasztalatairól és a törvényességi felügyeleti tevékenység ellátásáról a megküldött szempontrendszer alapján adtunk tájékoztatást. A regionális közigazgatási hivatalok kialakítására vonatkozó győri szakmai munkaanyagot véleményeztük elősegítve a 2005. június 7-i hivatalvezetői értekezlet e napirendi pontjának előkészítését. 7.6. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalatai Hivatalunk 2005. évben is folytatta a korábbi években megkezdettek szerint a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvételt. Ennek eléréséhez célul tűztük ki a közigazgatás által nyújtott szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását, melynek érdekében kiemelten fontos célként jelöltük meg a települési önkormányzatok között fokozatosan kiépült együttműködés megerősítésének elősegítését. Eredményként mutatjuk fel, hogy a települési önkormányzatok kistérségbe történő szervezését jórészt már a 2004. évben sikeresen megoldottuk, hiszen a hét kistérségben hat többcélú kistérségi társulás önkéntesen megalakult. 2005. évben sikerült a folyamatot lezárni, és immár teljes körűen valamennyi kistérségi település többcélú kistérségi társulási formában működik. Személyes látogatásokkal, tanácskozások rendezésével ösztönöztük a települési önkormányzatok közötti együttműködés szorosabbra fonódását. Elmondhatjuk, hogy a közös feladatellátás során bővültek a települések lehetőségei és e szűkös gazdasági helyzetben is több beruházást és informatikai fejlesztést eredményesen megvalósítottak az összefogás eredményeként. Az 1113/2003.(XI.11.) Korm. határozat kiemelt feladatként kezeli ebben a körben a Ket-el történő jogharmonizációs feladatok ellátását. Ebben a munkában

93

hivatalunk igen sok területen működött közre a jogszabálytervezetek véleményezése révén.29 Másik kiemelt területe a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjának az elektronikus közigazgatás fejlesztésében való részvétel. Ebben a körben a jegyzői államigazgatási feladatellátás átfogó felügyeleti ellenőrzése során részletes megállapításokat tettünk már az előző évben is, és a beszámolási időszakban is kiemelten kezeltük a megyei helyzet felmérését. Részletes megállapításaink a hatósági munka értékelésénél kaptak helyet. A közigazgatási közszolgáltatások eredményességének, hatékonyságának és minőségének javítását és hosszú távon történő biztosítását, elsősorban a polgárbarát közigazgatás megteremtésével a hivatalban folyó közigazgatási eljárások egyszerűsítésével igyekeztünk megoldani. Hivatalunk biztosítja a közszolgáltatások mindenki számára egyenlő eséllyel való hozzáférhetőségét, főként az elektronikus információszolgáltatás eszközrendszerének kifejlesztésével. 2005. évben is elvégeztük a hivatali feladatok és hatáskörök felülvizsgálatát, valamint a korszerű követelmények szerinti ésszerűsítését, s ehhez kapcsolódva a kiadások optimális meghatározását. 7.7. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések A hatékonyság a közigazgatásban sem értelmezhető másként, minthogy a lehető legkevesebb ráfordítással minőségi szolgáltatást nyújtani az állampolgároknak. Hangsúlyoznunk kell ugyanmakkor, hogy a minőség, a szakmai követelmények megtartásával történik. 29

Az alábbi törvények módosítását célzó törvénytervezeteket véleményezte hivatalunk: • A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény , • a közszolgálati törvény, • a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, • a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről szóló 1999. évi LXXIV. törvény, • az iparjogvédelmi törvények közül: az 1991. évi XXXVIII. törvény, az 1991. évi XXXIX. törvény, az 1995. évi XXXII. törvény, • a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény., • a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, • és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításának tervezetét. Továbbá véleményeztük: • a belügyi igazgatás körébe tartozó államigazgatási feladat- és hatáskörökről szóló 21/1992.(I. 28.) Korm. sz. rendelet módosítását, • Ket. végrehajtására kiadott, a költségmentesség megállapításáról, • a hatósági közvetítőkről szóló kormányrendelet-tervezeteket, • A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtására kiadott 203/1998.(XII. 19.) Korm. r. módosítását. A miniszteri rendeletek közül véleményeztük • a 15/2004. (V. 21.) BM rendelet módosítását, amely a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szól, • A hatósági közvetítők nyilvántartásba vételéről szóló BM-PM együttes rendelet tervezetét, • A hatósági közvetítők nyilvántartásba vételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló BM rendelet tervezetét, • A kisajátítási terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról szóló 11/1977. (III. 11.) MÉM. rendelet módosítását. Jogszabály módosításra tettünk továbbá javaslatot az Oktatási Minisztérium felé a Ket-tel való szabályozás összhangja érdekében a képzési kötelezettségről és pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM. rendelettel kapcsolatban.

94

Hivatalunk a szűkös költségvetés miatt már évek óta takarékos gazdálkodást folytat. Ez a tendencia folytatódott 2005. évben is, azonban a megelőző évek drasztikus intézkedéseire tekintettel már nem sok takarékossági lehetőségünk maradt. A korábban meghozott, a takarékosság jegyében elrendelt takarékossági intézkedések továbbra is érvényben maradtak. Általános megjegyzés, hogy a jogszabály által adható juttatások esetében a Hivatalunk a szűkös keret miatt csak a kötelezően meghatározott minimum összeget tudta téríteni a munkatársainak (iskolakezdési támogatás, étkezési hozzájárulás). Dologi kiadásainkat a 2002-es évhez viszonyítva 12 millió forinttal csökkentettük, miközben az árak évi 4%–kal emelkedtek. A csökkenés az összes dologi kiadás egynegyede. Ezek az erőfeszítések annak a tükrében értékelhetők igazán, hogy az 55 millió teljesített dologi kiadásunkból több, mint 15 millió az, ami bérleti díj és mértékének alakulása tőlünk független. A beszerzéseket (papír, irodaszer, számítástechnikai segédanyagok, stb.) a működéshez legszükségesebb, minimális mértékre korlátoztuk. A munkatársak – ismervén a nehezedő költségvetési helyzetünket - saját erőből vásároltak munkakörülményeket javító, valamint közérzetjavító tárgyakat: számítógép asztal, könyves polc, irodaszerek, szőnyeg, függöny, képek, dísznövények. A Hivatal által szervezett szakmai napok, rendezvények szervezéséért, azokon eladások megtartásáért saját dolgozónak megbízási díjat továbbra sem fizetünk. Munkaszervezési intézkedésekkel igyekszünk kiváltani a helyettesítési díjak kifizetését. Hivatalunknak jelentősebb értékű, felesleges, értékesíthető vagyontárgya már nincs. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által használt – gazdaságosan már nem üzemeltethető- két Lada személygépkocsit (12 és 14 éves) szeretnénk értékesíteni, azonban az ebből származó bevétel előreláthatóan nem lesz jelentős (kevesebb, mint 200.000 Ft), de az értékesítés következményeként a karbantartási kiadások mérséklődésével számolunk. A járműállomány csökkenésével a jövőben nagyobb hangsúlyt kap a tömegközlekedési eszközök igénybevétele. A meglévő gépjárműállomány futásteljesítményének csökkentése érdekében a gépkocsi igények kielégítése továbbra is szigorú koordinációval történik. Az ellenőrzési tervek főosztályok által történő összehangolása révén törekszünk a több főosztály által egy időben végzett ellenőrzések megvalósulására. A helyszíni ellenőrzések helyett - ha az iratok kis terjedelme és az ügy jellege szerint megoldható - bekérjük az iratokat. Ezáltal is jelentősen csökkenteni tudjuk a gépjárművek használatát, illetve növelni tudjuk a kihasználtságát. A nyomtatandó anyag szükséges mértékűre való korlátozása érdekében rendszeresen mérjük az egyes nyomtatóknál a munkatársak által végzett nyomtatások mennyiségét. A szervezeten belüli kommunikáció szinte teljes mértékben elektronikus úton történik.

95

Természetesen folyamatosan keressük a további megtakarítási lehetőségeket, figyelembe véve azonban, hogy ezek az intézkedések ne veszélyeztessék a Hivatal működését. 7.8. A költségvetési megszorító intézkedések hatása a közigazgatási hivatalok szervezetére, működésére Költségvetési megszorító intézkedések miatt szervezeti átalakítást nem kellett végrehajtani, mert a Hivatal szervezetében addig sem voltak felesleges vezetői szintek. A létszámot 2004. évben 1 fővel kellett csökkenteni, amelynek kiadásai 2005 évben realizálódtak. A megszorító intézkedések leginkább a működésben éreztetik hatásukat. Egyrészt a munkatársak leterheltsége, másrészt a munkaeszközök elhasználódása révén. Az is általánosan jellemző, hogy Fizetési kötelezettségeinket akadozva, és több hónapos késéssel teljesítjük. A munkatársak leterheltségét a statisztikai adatokon túlmenően mi sem bizonyítja jobban, hogy egyre inkább gond a szabadságok kiadása. Egyes munkakörökben már rendszeres a jelentős mértékű túlmunka, melynek anyagi ellentételezésére nincs módunk. Amit munkaerő átcsoportosítással meg lehetett oldani, azokat a lépéseket megtettük, további javulást önerőből már nem tudunk elérni. Továbbképzésre, szakmai fejlődésre, a dolgozók anyagi elismerésére alig jut pénz, ami a munkatársa közérzetét hátrányosan befolyásolja. Szakmai anyagokat szinte nem is tudunk venni, külön munka végzésével próbálunk a kiadóknál egy-egy fontosabb kiadványhoz hozzájutni. Egyre súlyosabban éreztetik hatásukat a költségvetési megszorítások az eszközök állapotán is. Új beszerzések elvétve vannak, sokszor a régi megjavítása is gondot okoz. A dologi kiadásokat a minimálisra csökkentettük, olyannyira, hogy az egyik munkatárs a CAF kérdőív egyik kérdésére azt írta, hogy „Itt már olyan takarékosság van, hogy a szemét is kevesebb, mert nincs miből szemetet termelni.” A hivatal évek óta jelentős felhalmozási hiánnyal küzd, melynek eredményeképp gyakorlatilag majdnem minden technikai berendezésünk elavult, vagy nem rendelkezünk vele kellő mennyiségben. 2005. évben gépjármű állományunk 6 személyautóból állt, melynek legfiatalabb tagja ugyan két éves, és szám szerint ennyi gépjármű a feladatok maradéktalan ellátását biztosítani tudná, de a többi gépjármű kora, és műszaki állapota többször volt akadálya az eltervezett munkavégzésnek. Az autók felének kora már elérte a 10 évet illetve 2006-ban éri el azt. Ebből is két LADA személygépkocsi műszakilag elavult, karbantartásuk jelentős költséget, és munkaidő kiesést eredményezett, ezért műszaki vizsgáztatásuk – tekintettel annak is jelentős költségvonzatára -, nem történt meg, selejtezésüket készítettük elő. Ezzel viszont gépjármű parkunk 4 autóra csökkent, mellyel a hivatal az összes számára előírt feladatot maradéktalanul nem tudja végrehajtani. A felhalmozási kiadások hiánya a hivatal irodatechnikai ellátottságára is rányomja bélyegét. Az év során kiderült, hogy a központi fénymásoló további javítása

96

gazdaságtalan, elérte használhatóságának végét. Az év végén jelentkező bevételek lehetővé tették, hogy egy modern fénymásoló gépet szerezzünk be, mely azonban teljesítményben nem éri el a régi gépét. A hivatal további három fénymásolójából egynek javítása már szintén nem gazdaságos, így annak selejtezése indokolt. Az általánosan megnövekedett feladatok mellett a kiszolgáló technika a forráshiány miatt egyre szűkül, pótlása nem megoldott. A kieső gépek helyett sem mennyiségben, sem tudásban megfelelőt pótolni nem tudunk. A fénymásolókon kívül 2005-ben kénytelenek voltunk leállítani a központi nyomtatót is, mert az is elérte használhatósága végét, további javítását a szakemberek nem javasolták. Szerencsére ezen a téren segítséget jelent, hogy a KANYV hivatal a korábban választási célra telepített nyomtatókat az új választási nyomtatók beállításával a hivatalnál hagyja. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ezek a nyomtatók is túl vannak életciklusuk felén, így elengedhetetlen, hogy a hivatal előbb-utóbb ne költsön jelentősebb összegeket az irodatechnikai berendezések modernizálására, pótlására. A hivatal bútorállománya teljes egészében elmúlt 13 éves. Bútoraink elhasználódtak, beszerzésükkor még nem volt sem informatikai támogatottság, sem különös munkavédelmi előírások. Jelenleg bútoraink nem felelnek meg a hatályos munkavédelmi előírásoknak, azonban cseréjük a hosszú évek óta tartó költségvetési helyzetből adódóan nem lehetséges. Hivatalunk irodahelyiségei a megyei önkormányzat épületében találhatóak, egy részükre használati joggal bírunk, egy részüket béreljük. Az épület több mint 40 éve került átadásra, azóta jelentős felújítási, karbantartási munkák nem történtek. Különösen nem a hivatal által használt területen. A megyei önkormányzat belekezdett egy elektromos és fűtés-szellőzés korszerűsítési programba, melybe hivatalunk szintén forráshiány miatt nem tudott bekapcsolódni. A 40 évvel korábbihoz képest jelentősen megnövekedett energiaigény miatt az elektromos hálózat korszerűsítése sokáig nem halasztható. Az épület hőtechnikai sajátossága, és a klímaváltozás, de maga az épület egységes fűtés-hűtés ellátása is indokolná, hogy a hivatal által használt irodák is teljes korszerűsítésen essenek át. A megyei önkormányzattal közös épülethasználatból, illetve a tulajdonjogi viszonyokból eredően hivatalunk számára nem megoldott a parkolás kérdése sem. Sem a dolgozók, sem az ügyfelek, sem a hivatal vendégei számára. Több egyeztetést követően sikerült Szeged Megyei Jogú Várostól két parkoló helyet kapni, mellyel legalább a hivatalhoz érkező VIP vendégek fogadása, illetve a szállítási tevékenység megoldható. 7.9. A hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák megszüntetésére tett intézkedések, illetve esetleges fegyelmi intézkedések Az év során felmerült rendkívüli eseményeknek való megfelelés értékelése során egyértelműen megállapítható, hogy a Hivatal minden dolgozója rendelkezik a többlet erőfeszítések megtételére való készséggel, kivételes körülmények között teljes összhangban látja el feladatát. Láthatók a létszámhiányból és a pénzügyi nehézségekből adódóan az elfáradás jelei néhány területen, ennek figyelemmel kísérése, a helyzet folyamatos értékelése a 2006-os év egyik kiemelt feladata kell legyen.

97

A leterheltségből adódóan volt tapasztalható néha figyelmetlenség, határidő mulasztás, amely soha nem érte el azt a szintet, mely munkáltatói intézkedést igényelt volna, de megerősíti a hatékony ellenőrzés szükségességét. A hivatali fluktuáció igen kicsi, a teljesítmény-elismerés egyik mérőszáma, hogy az elmúlt két év intézkedései a hivatalon belüli előmenetel lehetőségét nyújtották. Alapelvként került alkalmazásra, hogy a megüresedő vezetői helyekre elsősorban és lehetőleg a mindenki által megbecsült, elismert, arra érdemes és alkalmas köztisztviselő kerüljön belső előléptetéssel, ezzel is elismerve eddigi tevékenységüket és odaadó munkájukat. S hogy választásaink jónak bizonyultak, ezt igazolja a hivatalban kialakult stabil, a közös hivatali cél, stratégia mentén gondolkodó vezetői csapat, a munkájuknak, példamutatásuknak is köszönhető őszinte, kiegyensúlyozott, jó munkahelyi légkör, és egységes hivatali szellem, amely lehetővé teszi a megsokszorozott feladatok jó színvonalon történő ellátását. Olyan közigazgatás kialakítását tűztük ki célul, amelyet elsősorban a magas minőségi színvonal, a költségérzékenység és a projektszemlélet jellemez. Ehhez kapcsolódóan z egyik legfontosabb terület a Hivatalon belül a teljesítmények folyamatos értékelése, a fenntartható-fejlődésen belüli növelése, a lehetőségeken belüli elismerése. A munkaköri leírások érdemi és naprakész megfogalmazásával, valamint a személyre szabott teljesítményfeladatokkal igyekszünk növelni a dolgozók motiváltságát. Nagy hangsúlyt fektetünk a lefektetett teljesítménykövetelmények egységes értékelésére, ezáltal a szakszerűség, átláthatóság, ellenőrizhetőség és hatékonyság kritériumainak érvényesülésére. A hangsúly az erkölcsi elismerésre helyeződik az ismert pénzügyi kondíciók miatt. Erre viszont további hangsúlyt, újabb megjelenési módokat kell találni, mert a munkatársak megfogalmazott igénye is ebbe az irányba vár karakteres elmozdulást. Összességében az egyéni teljesítmények kiegyensúlyozottan magas színvonalúak voltak. A számos új jogszabály által előírt - létszám biztosítása nélküli – többletfeladatok ellátása időszakosan, vagy rendszeresen köztisztviselőinktől többlet- illetve túlmunkát igényelnek, amelyet a folyamatos intenzív munka igény következtében még szabadidő biztosításával sincs módunk kompenzálni (sok esetben a rendes szabadságot sem tudják igénybe venni). Ezen köztisztviselők, és mellettük számos kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselő elismerésére nyújt több lehetőséget a Ktv (gyorsított elmenetel, alapilletmény eltérítés, címadományozás, jutalmazás) azonban szűkös anyagi helyzetünk miatt ezen lehetőségekkel élni csak igen minimális mértékben, vagy többnyire nincs lehetőségünk. A Belügyminiszter asszony által biztosított miniszteri elismerések lehetőségével éltünk, hat fő köztisztviselőt terjesztettünk fel és ebből 4 fő részesült különböző elismerésben, ajándéktárgyban illetve segélyben. Mindemellett folyamatosan szem előtt kell tartani a dolgozók munkakörülményeinek, biztonságos munkavégzésének a személyi és tárgyi feltételeknek a költségvetéssel arányban álló javítását, a foglalkozás-egészségügyi gondozást. Ha csak minimális mértékben is, de 2005 évben is tettünk közérzet javító intézkedéseket.

98

7.10. A hivatal működésének körében felmerült egyéb országos jelentőségű ügyek, események, rendezvények 7.10.1. Országos jelentőségű ügyek, események Hivatalunk aktívan részt vett a módosított TÖRV program tesztelésében és a gyakorlati alkalmazás során felmerült hibák, hiányosságok többszöri összegyűjtésében, egyúttal több módosítási javaslattal éltünk. A Belügyminisztérium megkeresése alapján soron kívül adtunk írásbeli tájékoztatást dr. Lampert Mónika miniszter asszony részére a Szentes városban kitöltetett közbiztonsági kérdőívre vonatkozóan annak érdekében, hogy a hozzá intézett országgyűlési képviselői interpellációra adott válaszához a kérdőívvel kapcsolatos előzményeket is megismerhesse. A Belügyminisztérium útján dr. Lampert Mónika belügyminiszter asszonyt tájékoztattuk a Magyar Posta modernizációs programjának végrehajtásával kapcsolatosan Csongrád megye kistelepüléseivel kapcsolatos hatásokról és a szolgáltatásszervezés gyakorlatban megvalósuló formáiról. Új forma van kialakulóban, mely szerint az önkormányzat és a posta közötti megállapodások alapján, közös finanszírozásban, tovább működnek a kistelepülések postái. A T-Mobil június hónapban Budapesten polgári jogi pert nyert egy önkormányzattal szemben helyi iparűzési adó kérdésében azzal összefüggésben, hogy a telefontorony nem minősül telephelynek, ezért iparűzési adó fizetési kötelezettsége sem keletkezik. Csongrád megyében is már több önkormányzat jelezte a több évre visszamenőleges hatályú adóvisszatérítés problémáját. Kérdésként elsősorban az merült fel, hogy az egyes önkormányzatok tekintetében hogyan kell megállapítani az elévülési határidők kezdő időpontját, illetve figyelembe kell-e venni a kis települések önkormányzatainak pénzügyi helyzetét is. A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területéhez tartozó Szikáncs tanyaközpont elszakadási törekvései eredménytelenül zárultak. Az előkészítés ideje alatt országos visszhangot is kapott a polgármester és az előkészítő bizottság tagjai között feszülő ellentét. A 2005. április10-re kitűzött eredménytelen népszavazás után a vásárhelyi közgyűlés részönkormányzat megalakítását határozta el. Kérdésként merült fel, hogy a polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselő lehet-e a részönkormányzat tagja. A hódmezővásárhelyi álláspont szerint lehet, mivel a részönkormányzatnak csak az elnöke kell, hogy legyen képviselő a többi tagja lehet más választópolgár (Ötv. 28. § ) A Ktv. csak azt az esetet tárgyalja, hogy köztisztviselő nem lehet a helyi önkormányzat és kisebbségi önkormányzat tagja. De azt nem szabályozza, hogy ha a köztisztviselő a részönkormányzat külsős tagja, akkor ez összeférhetetlen helyzet-e, vagy sem. Erre a választ az 1058/B/1991. sz. AB határozatban találtuk meg, mely kimondja, hogy a településrészi önkormányzat nem önálló önkormányzat, hanem a települési önkormányzat képviselő-testületének egyik szerve. Erre tekintettel a részönkormányzat is a helyi önkormányzat része, tehát köztisztviselő még külsős tagja sem lehet, mert az összeférhetetlen.

99

A részönkormányzat szikáncsi tagjainak jelölése, kiválasztása megtörtént, illetve a részönkormányzati feladatok, hatáskörök lehatárolása is folyamatban van. Az SZMSZ módosítására sor került, a részönkormányzat 2006. január 1-től kezdte meg működését. A leválást előkészítő bizottság tagjai a részönkormányzatban nem vállaltak szerepet. Sándorfalva elnyerte a városi rangot, mely esemény alkalmából 2005. augusztus 20-án rendezvények voltak a településen. Az átadási ünnepségen belügyminiszter asszony is részt vett. Sikerült mederben tartani az országos érdeklődést kiváltó eseményeket is. Itt kell megemlíteni a sándorfalvi „kitett” kisfiú, „Falus Sándor” ügyét, illetve a nemzetközi kihatású, felkorbácsolt indulatokat gerjesztő és jelentős publicitást kapó ügy, a német állampolgár Zombori Sebastian hazaadásában végzett tevékenységet is, melynek során nagy nehézségek árán sikerült a jogerős bírósági ítéletnek érvényt szerezni. 7.10.2 Országos jelentőségű rendezvények Makón 2005. június 17-én a Kistérségi Többcélú Társulások első országos módszertani konferenciáját tartották meg az ország kistérségei számára a BM, valamint az IDEA szakértőinek meghívásával. A konferencia a kistérségi rendszer eredményessé tételét és az országos módszertani konferencia hagyományossá tételét szolgálta. A BM Bűnmegelőzési Akadémia a BM Bűnmegelőzési Főcsoportfőnökséggel együttműködve, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság, vidéken a regionális központok szervezésében 2005. szeptember-december között, havi egy alkalommal, lakossági előadássorozatot indított „Bűnmegelőzési Szabadegyetem” címmel. Az előadások helyszíne: Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsen, Sopronban, Veszprémben, Székesfehérváron, Szolnokon volt. A szakmai előadások célja az volt, hogy magas színvonalú, igényes bűnmegelőzési ismeretszerzési lehetőséget biztosítson az állami és civil szervezetek munkatársai, továbbá a lakosság részére. A képzés nyitott volt minden bűnmegelőzés iránt érdeklődő számára, legyen akár magánszemély, egyetemi, főiskolai diák, pedagógus, önkormányzati munkatárs, polgárőrség tagja, áldozatvédelmi szakember, biztonsági vállalkozás, kisebbségi szervezet vagy a média képviselője. Ehhez a rendezvénysorozathoz kapcsolódott a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal is „Biztonság Stratégiai Szabadegyetem” címmel, négy egymást követő előadás sorozat megrendezésével.30 A szabadegyetem célkitűzése a bűnmegelőzés társadalmasítása volt. A szabadegyetem hallgatói köre Csongrád megye szociális területén dolgozó szakembereiből (szociális alap- és szakellátásból, gyermekvédelmi alap-és 30

A feldolgozott témakörök a következők voltak: Önkormányzat - rendőrség – bűnmegelőzés (társadalmi – gazdasági vetület, jelenleg elfogadott stratégia, abban a célcsoport elhelyezése, szerepe, hatásköre), Szociális szolgáltatás és biztonság stratégia (devianciák bűnelkövetés, bűnmegelőzés, bűnmegelőzési stratégia az egyén aspektusából, a mikro társadalmi közegtől a makro társadalom felé, énkép, kultúra, normakövetés, normaszegés, viselkedési attitűdök), Áldozatvédelem –áldozatvédelmi stratégiák (kapcsolódva az előző előadáshoz, az áldozatvédelemmel összefüggő jogi szabályozás, 2006-tól az áldozatvédelemmel foglalkozók szakmai tevékenységével összefüggő feladatok társadalmi szinten), Állami szektor – civil szektor – önkéntesek - egyház lehetséges együttműködési pontjai a biztonság stratégiában (kompetenciák, feladatok, aktív részvétel)

100

szakellátásból, gyámhivatalokból) az ÁNTSZ szakembereiből, közterületfelügyelőkből, gyermekjogi képviselő, civil szervezetek képviselőiből, továbbá a rendőrség állományának képviselőiből tevődött össze. A Szabadegyetem jelentősége a téma fontossága mellett hiánypótló szerepében rejlett, hiszen a jelenlévő szakmai csoportok képviselői még nem vettek részt ilyen típusú és tanúsítványt adó képzésben, a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának gyakorlati megvalósulása terén. Amit kiemelten hangsúlyozni kell az előadás sorozat megvalósulásával kapcsolatban, hogy a különböző területeken dolgozó szakemberek olyan alternatívákat kaptak, melynek mentén, a közös gondolkodáson túl, a kompetenciák tisztázása mellett, a hatékony és tevékeny munkakooperáció is kialakulhat, a gyermek és fiatalkorú bűnelkövetés visszaszorításán, az áldozattá válás megelőzésén keresztül a lakosság szubjektív biztonságérzetének növelése céljából. Az előadók szakmai területe széles spektrumon mozgott, az alkotmányjogásztól, a rendőrség szakemberein keresztül, egyetemi és főiskolai tanárok, a civil szektor érintésével, a közigazgatás prominens szakemberei jellemezték. A Csongrád Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnmegelőzési Szabadegyetemének rendezvénysorozatán is részt vett hivatalunk. Ez a szabadegyetemi képzés a hivatalunk által szervezettől két dologban tért el. Egyrészt a célcsoport kiválasztásában, mivel ezek a képzések elsősorban rendvédelmi dolgozóknak, polgárőröknek és önkormányzati dolgozóknak lett meghirdetve. Másrészt az előadások témaköreiben is, miután ezek elsősorban a klasszikus rendvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatban hangzottak el. A két szabadegyetem a megyében jól összeegyeztethető volt, kiegészítette egymást, mind a témaválasztást, mind pedig a célcsoportot illetően, mivel így még szélesebb körben kerültek, más - más aspektusban kifejtésre a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája által meghatározott prioritások, feladatok, lehetőséget kínálva a szakembereknek bűnmegelőzési feladataik továbbgondolására saját szakterületükön. A hivatal építéshatósági ágazatban is több felkérést kapott országos jelentőségű szakmai rendezvényen való részvételre. Az OLÉH immár másodszor Csongrád megyében szervezte meg a BácsKiskun, Békés, Csongrád megyei első fokú kiemelt építéshatósági ügyintézők évente tartandó kötelező szakmai továbbképzést, azzal, hogy saját előadóikon kívül hivatalunk vezető főtanácsosát kérte fel az egyik szakmai előadónak, illetve vizsgáztatónak több tárgykörben is. A Hivatal előadóként részt vett az Országos Építéshatósági Konferencián és azon az országos konferencián, melyet a bázisállomások telepítésének építésügyi hatósági vonzatairól szervezett az OLÉH, melyen jelen voltak tervezők, szolgáltatók, hírközlési hatóságok, az OSSKI, és a természetvédelmi szakhatóság képviselői. Előadók voltunk az Építéstudományi Egyesület regionális ülésén, továbbá az ÉMI-TüV Bayern Kft. (építőipari minőségvizsgáló intézet) által szervezett országos konferencián.

101

8. A fogyasztóvédelmi felügyelőség, valamint a megyei szociális és gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése 8.1. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2005. évi tevékenységének értékelése A felügyelőség 10 álláshellyel rendelkezik, amelyből 2005-ban 9 volt betöltve, és az év legnagyobb részében – hosszan tartó betegség, és egyéb okok miatt – 8 fő látta el a feladatokat. Tény, hogy 2005. évben kevesebb ellenőrzést folytattunk le, mint a korábbi években, azonban az ellenőrzéseket olyan területen végeztük, ahol a legtöbb hiányosság fordul elő, és ennek következtében intézkedéseink száma, illetve a kiszabott bírság összege nagyságrendileg megegyezik az elmúlt évben alkalmazott szankciókkal. A Felügyelőség 2005. évben is a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által összeállított és a Minisztérium által jóváhagyott országos vizsgálati program alapján készítette el munkatervét. Ennek megfelelően az előző évekhez hasonlóan egész évben folyamatosan vizsgáltuk a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályok betartását, valamint a KPIR és a RAPEX rendszerben megtalálható veszélyes termékek forgalomból történő kivonását ellenőriztük. A vámáruk piacfelügyeleti ellenőrzésére az év folyamán a Vámhivatal riasztása alapján, meghatározott rendszerességgel került sor. Fontos feladatunknak tekintettük 2005. évben is a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzését, valamint kiemelt figyelmet fordítottunk a termékek jelölésére, címkézésére és a minőségtanúsításra vonatkozó előírások betartásának vizsgálatára. 2005. évben 989 hatósági ellenőrzést folytattunk le. Legnagyobb számban a kiskereskedelemben, ezen belül is az élelmiszer-kiskereskedelemben, végeztünk ellenőrzést. A szolgáltató egységeknél tartott ellenőrzések döntő többsége a vendéglátást és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást érintette. A vendéglátó helyek ellenőrzése során a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettségek teljesítésének felmérését tartottuk fő szempontnak. A tájékoztatási kötelezettségek közül elsősorban a külső ártájékoztatás hiányát állapítottuk meg több vendéglátó egységben. A vegyes fogyasztási cikket értékesítő kiskereskedelmi egységekben a forgalmazott termékek esetében az árfeltüntetés mellett elsősorban a címkézésre vonatkozó szabályok betartását vizsgáltuk, mely területen még mindig sok esetben állapítottunk meg hiányosságot. A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírások meglétét vizsgáltuk a görkorcsolyák, a cumik és etetőkészletek, gyermekjátékok ellenőrzésekor. Tartottuk ezt azért fontosnak, mert ezen árukörök fogyasztói fokozott védelmet igényelnek. A piac-felügyeleti tevékenységünk során a RAPEX riasztás keretében érkezett értesítéseket követően összesen 27 esetben végeztünk ellenőrzést. A vizsgálatokat

102

kiemelten, 5 termékkörben – cement, háztartási elektromos készülékek, játék, csecsemőápolási cikkek és vegyipari készítmények – végeztük. Az elmúlt évben 6 értesítés érkezett a Szegedi Fővámhivataltól, amelyben belföldi forgalomba hozatal céljából bejelentett – harmadik országból érkező – termékek okmány-, illetve jelölési hiányosságát, valamint forgalmazási tilalom alatt álló építőanyag érkezését jelezték. Az értesítéseket követő vizsgálatok során két esetben vált szükségessé belföldi forgalomba hozatal megtiltásáról szóló határozat kiadása. A fogyasztók tájékoztatása a megvásárolt áru, vagy igénybevett szolgáltatás áráról, díjáról nagyon fontos követelmény, hiszen az árfeltüntetés segíti a fogyasztót döntésében, illetve lehetőséget ad arra, hogy válasszon a forgalmazók között, gazdasági érdekeit is figyelembe véve, hol veszi meg az adott terméket, hol veszi igénybe a szolgáltatást. Ez az elvárás indokolta az elrendelt rendkívüli vizsgálatok lefolytatását, amelynek keretében az áruházláncoknál és az üzemanyagtöltő állomásokon vizsgáltuk az árfeltüntetést. A vizsgálat célja ekkor is az volt, hogy megállapítsuk egyértelműen, könnyen olvashatóan, beazonosítható módon adnak-e tájékoztatást az érvényes árakról. A közüzemi szolgáltatások területén 2005. évben a szegedi távhőszolgáltatónál végeztünk vizsgálatot mely során megállapítottuk, hogy az időszakos hitelesítést rendszeresen elvégzik, a mérőórák hitelesítéséről megfelelő nyilvántartással rendelkeznek. A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján szabálysértési hatósági jogkörünkben eljárva, és a fogyasztóvédelmi törvényben foglaltak figyelembevételével tettünk intézkedéseket. 2005. évben 146 szabálysértési eljárást folytattunk le, 76 elkövetővel szemben összesen 1.180.000 Ft. pénzbírságot szabtunk ki, 70 esetben pedig figyelmeztetést alkalmaztunk. Az élelmiszertörvényben kapott felhatalmazás alapján összesen 39 esetben minőségvédelmi bírságot szabtunk ki, 4.741.564,- Ft összegben. Reklám-felügyeleti eljárást összesen 22 alkalommal folytattunk le, ezen belül 13 esetben összesen 2.600.000,- Ft reklám-felügyeleti bírságot szabtunk ki. Fogyasztóvédelmi bírság kiszabására 114 alkalommal, összesen 10.660.000,Ft. összegben került sor. Intézkedéseink megalapozottságát szemlélteti az is, hogy minőségvédelmi bírságot kiszabó határozatokkal szemben fellebbezés nem érkezett, hasonlóan a szabálysértési eljárás keretében kiadott határozatainkkal szemben sem nyújtottak be kifogást. A kiadott 114 fogyasztóvédelmi bírság határozattal szemben 23 esetben nyújtottak be fellebbezést, elsősorban bírság mérséklésére, vagy részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelemmel. Az eddig elbírált fellebbezés alapján II. fokon a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 17 esetben helybenhagyta az I. fokon hozott határozatunkat.

103

Közigazgatási határozattal 63 esetben közel 4.800 ezer forint értékű termék értékesítését megtiltottuk, illetve feltételhez kötöttük. Kötelezést tartalmazó határozatot 293 esetben adtunk ki, amely határozatokban a kereskedőket köteleztük arra, hogy az értékesített termékek megfelelő címkézéséről gondoskodjanak. Köteleztük a műszaki cikket forgalmazó kereskedőket arra, hogy megfelelő tartalmú jótállási jegyet biztosítsanak, vagy a vendéglátást érintően a HACCP rendszer kidolgozását, gyártmánylapok vezetését, írtuk elő. A szálláshelyek vizsgálatát követően 28 esetben köteleztük a szállásadókat arra, hogy megfelelően tájékoztassák a vendégeket az idegenforgalmi adó megfizetésének feltételeiről. A határozatban előírt kötelezettségnek 5 esetben nem tettek eleget, ezért összesen 420.000,- Ft. végrehajtási bírságot szabtunk ki. 2005-ben az ügyfélforgalom mind az ügyfélszolgálati irodában, mind a Felügyelőségen jelentős volt. Ebben az évben az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Szervezetével kötött együttműködési megállapodás alapján az Egyesület munkatársai a Megyei Önkormányzat épületében fenntartott ügyfélszolgálati irodán tartanak ügyfélszolgálatot. Itt fogadják a fogyasztóvédelmi problémákkal megjelenő ügyfeleket, tájékoztatást adnak részükre és szükség szerint a panasz kivizsgálása érdekében a panaszbejelentést rögzítik és a Felügyelőség részére továbbítják. Az iktatott panaszügyek száma 415 volt, ezekre jellemzőként elmondható, hogy a felmerült panasszal kapcsolatban a megfelelő tájékoztatás megtörtént. Fontos feladatunknak tekintettük ebben az évben is, hogy a fogyasztókat rendszeresen tájékoztassuk, annak érdekében, hogy a „tudatos fogyasztók” köre egyre bővüljön. Elsősorban a média megkeresése alapján adtunk tájékoztatást a fogyasztók részére egy-egy termékcsoport forgalomba hozatalával kapcsolatos szabályokról. Felkérésre – kereskedelmi szakközépiskolákban – a fogyasztóvédelemről és a szavatossági, jótállási igények érvényesítéséről adtunk tájékoztatást a diákok részére. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a minisztériumok, valamint a Közigazgatási Hivatal szervezésében olyan szakmai konferenciákon vettünk részt, amely mindennapi munkánkat segítette. Kiemelten említhetjük a Ket. bevezetésével kapcsolatban tartott konzultációkat. A 2005-ös évben egy alkalommal volt lehetőség külföldi szakmai konferencián való részvételre. Egy munkatársunk Brüsszelben megtartott konferencián vett részt, ahol a KPIR és a RAPEX rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok, tapasztalatok összegzésére került sor. 8.2. Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2005. évi tevékenysége 8.2.1. Gyámügyi tevékenység A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező gyámügyi, illetve szociális ágazati szakigazgatási szerveként a Szociális és Gyámhivatal 2005. évi munkáját a jogszabályoknak történő megfelelés és az ágazatpolitikai céloknak a törvényes működéssel való összehangolása iránti igény és

104

tevékenykedés jellemezte. Az ágazati stratégia teljes körű értelmezése a Szociális és Gyámhivatal speciális helyzeténél fogva nehézkes, kihívásokkal teli, hiszen a szakmai felügyeletet az ágazati minisztérium, vagyis az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium látja el. Ugyanakkor a Belügyminisztérium által meghatározott stratégiai célokra és kulcsterületekre vonatkozó feladatok állapotjelentése a Szociális és Gyámhivatalra is kötelező, illetve elvégzendő, különösen a szolgáltató közigazgatás, illetve a bűnmegelőzés területén. Értékelésünk során mindez figyelembe lett véve. Az értékelés elkészítése során megállapítható, hogy a jegyzői gyámhatóságok, illetve városi gyámhivatalok általában jó színvonalon, javuló tendenciát mutatóan végezték munkájukat 2005-ben. Ez részben a területen dolgozó kollégák hivatástudatából, felkészültségéből fakad, de nem hanyagolható el a gyakori ellenőrzések ténye, illetve az azok alkalmából szerzett tapasztalatok megismertetése, az elkövetett hibákra történt figyelemfelhívás. Ezeknek köszönhetően a meghozott döntések döntő többségükben törvényesek és megalapozottak voltak. Az ellenőrzések száma az elmúlt évekhez képest nőtt, a feltárt hibák száma viszont csökkent. Kirívóan súlyos jogszabálysértést elvétve lehetett tapasztalni, ezek főként az eljárási határidő nagyfokú túllépése miatt voltak megállapíthatóak. Az I. fokú hatóságok igénylik az ellenőrzéseket, hiszen a feltárt problémák kiküszöbölése lehetőséget ad a tanulásra, a globális folyamatok értelmezésére, továbbá más kollégák/hivatalok számára is példaértékű lehet. Természetesen az ellenőrzéseken túl lehetőség volt a személyes konzultációkra konkrét ügyekben vagy jogalkalmazási kérdésekben, amivel éltek is a kollégák. A szolgáltatás centrikus közigazgatás célkitűzései a Szociális és Gyámhivatal minden szakterületén érvényesült, így az ügyintézéssel kapcsolatos panaszok kivizsgálása során is. A panaszok vizsgálata minden esetben soron kívül megtörtént, szükség esetén megfelelő intézkedés megtételével. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy egyre több olyan bejelentés érkezett – gyakran ugyanazoktól a személyektől – melyek minden valóságalapot nélkülöztek, ettől függetlenül a szükséges eljárást lefolytatta a hivatal. Az intézményfenntartók ellenőrzése alkalmával megállapítást nyert, hogy az elmúlt években a személyi és tárgyi feltételek megteremtése nem érte el a vonatkozó jogszabályokban előírtakat, továbbra is a finanszírozási nehézségek a jellemzőek. A hivatal maximális rugalmasságot és toleranciát tanúsít irányukban, figyelemmel az ellátási érdekre, valamint az állandóan tolódó határidőkre. A Szociális és Gyámhivatal a működési engedélyezési eljárások során rugalmasan együttműködött az állami és nem állami fenntartókkal, minden segítséget megadott az intézmények működtetéséhez. Szükség esetén soron kívül, gyors ütemben folytatta le az engedélyezési eljárást. Az értékelés során szükséges megemlíteni azokat a képzéseket, kerekasztal fórumokat is, melyeken egyrészt az aktuális, illetve a várható feladatokról, változásokról kaptak tájékoztatást az érintettek, illetve a felmerült kérdések megválaszolására került sor egyedi ügyektől általános jogalkalmazási problémákig. A gyermek-és ifjúságvédelmi koordinátorok szakmai munkájukat az 1997. évi XXXI. tv. 122. §-ban, a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 5/A. §-ban foglaltakon túl a

105

Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal bűnmegelőzési és esélyegyenlőségi referensével együttműködve, az ágazati minisztériumok iránymutatása alapján végezték. Rendszeresen részt vettek a Belügyminisztérium által - esélyegyenlőségi, bűnmegelőzési témakörökben, valamint az Európai Unió adatvédelmi gyakorlatának kérdéskörében - szervezett tanácskozásain, fórumain, majd az itt szerzett ismereteket információkat beépítve a napi munkafolyamatukba alkalmazták. Ezen túlmenően megosztották ezt a tudásbázist a bűnmegelőzés és az esélyegyenlőség megvalósításának felelőseivel, jól leképezhető ismereteket adva a regionális, megyei, kistérségi és a helyi szintű feladatok ellátásához. 8.2.2. A szociálpolitikai tevékenység A 2004. december 20-i ülésnapján az országgyűlés elfogadta a 2005. január 1-től hatályos és az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. tv.-t. Ez a módosítás jelentős változásokat hozott a szociális ellátások formáiban, az addigi négy alapellátási forma helyett tíz szociális alapszolgáltatást hozott létre. Problémát jelentett az év végén az, hogy a 2005. év során számos szociális intézménynek lejárt a működési engedélye december 31-én, az Szt. módosítására vonatkozó törvényjavaslat pedig december 19-én került végszavazásra, így nem állt rendelkezésre hatályos törvényi rendelkezés ezen működési engedélyek meghosszabbítására. A 2005. évben nemcsak a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami, egyházi fenntartású szociális intézményeket kellett felülvizsgálni, hanem az állami fenntartású, valamint normatív állami hozzájárulásban nem részesülő szociális intézményeket is. Ez jelentős munkával járt, hiszen gyakran a hét öt munkanapjából négyet ellenőrzés töltött ki. Csongrád megyében 2005-ben 67 tartós bentlakásos intézmény rendelkezett működési engedéllyel, ezek székhelyek, illetve telephelyek. Ebből 55 önkormányzati, 12 nem állami fenntartású intézmény. Az önkormányzati fenntartású intézmények legtöbbje ideiglenes működési engedéllyel rendelkezett. Annak, hogy a végleges működési engedély helyett csak ideiglenes működési engedély kiadására kerülhetett sor, jellemző oka a tárgyi feltételek hiánya. Sajnos még gyakran hiányoztak a személyi feltételek is, sem a létszám, sem a szakmai képesítés tekintetében nem feleltek meg a jogszabályi feltételeknek. A súlyos mozgáskorlátozottak gépkocsi szerzési, átalakítási és közlekedési támogatási ügye korszerűsítése részeként, a nyilvántartó munka segítése érdekében, a hivatal vásárolt egy számítógépes CAR-BIT programot, mely a munkában nagy segítséget jelentett, és az informatika eszközével gyorsabban tudott minden érdekelt információhoz jutni. Az első félévben folyamatosan történt az igények regisztrálása. Mind a visszaadásról, mind az újabb támogatásban részesítésről a MONETA és az érintett jegyzők értesítése megtörtént.31 Tendenciaként elmondható, hogy minden 31

106

évben magasabb számú az új igénylők száma, mint amennyi utalvány az előző évben kiosztásra került. A szerzési támogatások elosztásánál arra is figyelemmel volt a bizottság, hogy a települések szerint is arányosan részesedjenek Az átalakítási támogatások kielégítése teljes volt. Mindenki kapott, aki kérte, kivéve azokat, akik csak a szerzési támogatással együtt kérték. Az ügykört érintő civil szervezettel a Súlyos Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületével szoros kapcsolat áll fenn. Az egyesület elnöke a támogatást odaítélő bizottság tagja. Májusban (mint minden évben) a megyében működő mozgássérült egyesületektől beszerezte a támogatásra vonatkozó javaslatokat, melyek alapján előzetes egyeztetésre került sor a korrekt, tényleges szükségletközeli ellátás érdekében.

107

II. Rész Az ellátott feladat- és hatáskörök bemutatása

108

II. 1. Törvényességi ellenőrzés 1.1. A helyi és kisebbségi önkormányzatok adatai Helyi önkormányzatok száma: 61. Ebből megyei: 1, megyei jogú város: 2 város: 9 nagyközség: 4 község: 47. Körjegyzőségek száma 6. Körjegyzőséghez tartozó települések száma: 12 Közvetlen választással létrejövő kisebbségi önkormányzatok száma: 33. cigány 2004

14

szerb 4

román szlová k 5 3

német 2

görög lengyel ukrá n 1 1 1

örmény

ho rvát

1

A települési önkormányzatok képviselő-testületi üléseiről készült -beérkezett -jegyzőkönyvek száma: 1476. Az elfogadott rendeletek száma: 1603, a határozatok száma: 12071. A települési önkormányzatok képviselő-testületeinek bizottsági üléseiről készült –beérkezett- jegyzőkönyvek száma: 2115. A Kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületi üléseiről készült beérkezett jegyzőkönyvek száma: 214. Összesen beérkezett jegyzőkönyv 3805 volt 2005 évben. 1.2. 2005. évre jellemző törvénysértések 1.2.1. Rendeletekkel kapcsolatban Lakás:

• • • • •

Lakbérek törvénysértő megállapítása, rendelet hatályának jogszabálysértő meghatározása, lakbér-mérték emelésének törvénysértő szabályozása , a kérelemben állampolgárság feltüntetésének kötelezettsége, lakásfenntartási támogatás esetén lakbértámogatás kizárása, • méltányosság gyakorlásának kereteit nem szabályozták, • önkényes lakásfoglalók kizárása, • Polgármesteri Hivatalra hatáskör átruházása.

Temetkezés rendje:

• Jogegyenlőség, emberi méltóság, tisztességes temetéshez való alkotmányos jog megsértése, • a síremlék és tartozékai vázrajzát a jegyzőnek (építésügyi hatóságnak) be kell mutatni, és ha nem nyilatkozik, egyetértését vélelmezni kell, • a sírok átminősítését jegyzői engedélyhez köti,

1

109

• a sírhely feletti rendelkezési jogosultság kezdő időpontját a sírhely megváltásának időpontjához köti, • a központi jogszabálytól eltértek egyes önkormányzatok a sírhely, sírbolt méretének rendeleti meghatározásakor, • a kettős vagy többes sírhelyek méretét az oda temetni szándékozott személyek szélességi szorzatában határozta meg, • jogellenesen tiltja meg és minősíti szabálysértéssé a síremlékek, kegyeleti tárgyak, temetői növények és egyéb díszítő anyagok rongálását, eltávolítását, • egyes rendeletekben a veszélyessé vált, vagy kegyeletet sértő síremlék (sírjel) sírbolt lebontatását a polgármesteri hivatal, annak szervezeti egysége ( pl. műszaki iroda) rendelheti el, • jogszerűtlen a temetőbe gépjárművel történő behajtás általános tiltása, • egyes temetőrendeletekben még mindig előfordult általános szabálysértési tényállás, • több önkormányzati rendelet kategorikusan megtiltja állatok (kutya) bevitelét a temetők területére, • a sírhely használati idő újra megváltását is több rendelet korlátozta, • törvénysértő pótdíj fizettetése, ha nem helyi lakos kíván a köztemetőben eltemetkezni, • hiányzott a helyi rendeletből a hamvasztásos temetési forma lehetőségének biztosítása, • több rendeletben rögzítésre került, hogy a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a jegyző ellenőrzi., • a rendelet előírta, hogy a sírok, síremlékek díszítése, ápolása mellett a sírok kiásásáról, betemetéséről és az ezzel járó egyéb munkák elvégzéséről is a hozzátartozóknak kell gondoskodnia, • a rendelet előírta, hogy a köztemető üzemeltetője a köztemetőn belül egyes temetési szolgáltatások végzésére kizárólagosan jogosult. Szociális tárgykör:

• A lakásfenntartási támogatás a törvényhez képest szigorúbb szabályozása, • temetési segélyre jogosultak körének törvénysértő meghatározása, • ápolási díjra jogosultak körének törvénysértő meghatározása, • átmeneti segély alapelvekbe ütköző szabályozása, • személyi hatály módosításának elmaradása, • értelmező rendelkezések nem szó szerinti átvétele, • jogbiztonság, méltányosság, igazságosság elvének sérelme, • állampolgársági alapon diszkriminatív szabályozás • önkormányzati hatósági hatáskört állapítottak meg a jegyzőnek és a polgármesteri hivatalnak,

110

• az alanyi jogon járó ápolási díj megállapításához a törvényi előírásokon felül további feltételeket szabott • az átmeneti segélyt természetbeni ellátásként rendeli megállapítani, ha a segély rendeltetésszerű felhasználását így látja biztosítottnak a folyósító szerv, ezzel a szociális ellátásformájában juttatott összeg felhasználásának ellenőrzését célozza, • visszamenőleges hatállyal állapít meg térítési díjakat, • több szerkezeti pontatlanság, • az átfogó módosítás és az alaprendelet egységes szerkezetbe foglalása nem történt meg, így a jogszabály áttekinthetetlen. Adó:

• Értelmező rendelkezések törvényből való nem szó szerinti átvétele, • jegyző részre hatósági hatáskör megállapítása, • építményadó rendelet az egyéni vállalkozókat törvénysértő módon mentesítette, • az EU versenyszabályaival ellentétesen kedvezményezett, az iparűzési adó alanyai közül kivont kft. , • a vállalkozók kommunális adójánál törvényi taxációt kibővítve írja elő, hogy az adózónak be kell jelentenie valamennyi pénzforgalmi bankszámláját, • az Art 134. §-ával ellentétesen helyi rendeletben határozta meg a rendelet az adómérséklés szabályait, • adóhatóság számára állapított meg hatáskört a képviselő – testület, • a helyi idegenforgalmi adórendelet a régi, hatálytalan Art.-ra hivatkozott. Hulladékgazdálkodás: • A hulladékgazdálkodási tervet rendeleti forma helyett határozatban

fogadták el; • egységnyi díjtétel megállapítása nem jogszabálykövető, • értelmező rendelkezések téves szabályozása, • a képviselő-testületnek a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról. rendeletének szabálysértésre vonatkozó rendelkezése jogszabálysértő volt.

Gyermekvédelem: • A gyermekvédelmi

támogatásokról szóló rendelet a pénzbeli gyermekvédelmi támogatás felhasználásának ellenőrzését írja elő, mely az Át szabályaival ellentétes, ezentúl a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását évi két esetben teszi lehetővé, ezzel korlátozva a további kérelmek benyújtását.

Szervezeti és Működési Szabályzat:

o Helyi rendeletek megjelölésének nem jogkövető szabályozása, o jegyző helyettesítésére vonatkozó törvénysértő szabályozás,

111

o a választási eljárással kapcsolatban nem a megfelelő törvényre utal, o a rendelet mellékletében meghatározza képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket, ezáltal elvonja a jegyző hatáskörét, o törvénysértő módon határozza meg a körjegyzőséghez tartozó képviselő – testületek együttes ülésein megalkotandó rendeletek és meghozandó határozatok jelölésének módját, o a rendelet függeléke a 3/2005. (II.25.) AB határozattal ellentétesen tartalmazza a polgármesteri hivatal ügyrendjét, elvonva ezzel a jegyzőnek hatáskörét. Képviselők, és bizottsági tagok tiszteletdíja:

• Jogszabályi kereteket túllépve, magasabb összegben határozta meg a testület a tiszteletdíjat, • kogens szabályok sérelme történt, amikor bizonytalan jövőbeni esemény – azaz a polgármester illetményének növekedésének arányában – annak bekövetkeztétől függően határozta meg a testület a tiszteletdíjak változásának a mértékét. Állattartás:

• Magasabb szintű jogszabályban szabályozott szabálysértési tényállásokat helyi szabálysértési tényállásként pontatlanul szabályozott, • állattartási rendelet hatáskörök címzettjeinek megjelölése jogszerűtlen, és túl széles körben írta elő a tulajdonosi hozzájárulást is a rendelet Helyi Építési Szabályzat :

• Építési Szabályzat zónatervének kifogásolása jogbizonytalanság miatt. • mocsárként nyilvántartott terület lakóterületté minősítése lakópark céljából rendezési terv módosítás hiányában. Köztisztviselők juttatásaival kapcsolatos rendelet:

• A testület a köztisztviselőknek adandó étkezési hozzájárulás felfüggesztéséről döntött többek között a Ktv. 49/F. § (1) bekezdésével ellentétesen. Az oktatási intézményekben bevezetett térítési díjakról :

• A rendelet bevezető részében hiányos a jogszabályi felhatalmazás, • a rendelet szövege nem megengedett módon eltért a közoktatási törvény szövegétől, nem határozza meg a nyújtható kedvezmények megállapításnak feltételeit. A vásárokról és piacokról:

• • • • •

A szabálysértési tényállások törvénysértő módon való meghatározása, a hatálytalan jogszabályszövegek használata, a jogszabályok pontatlan átfogalmazott módon való átvétele, a jegyzőnek állapít meg államigazgatási feladatot, az árusításra jogosultak körét a központi előírásoktól eltérően állapítja meg,

112

• a rendelet a polgármesteri hivatalt hatósági jogkörrel ruházza fel, • az árusítható termékek körét a központi előírásoktól eltérően szabályozza. Közterület, köztisztaság:

• Utcai ideiglenes árusítás szabályiról szóló rendelet magasabb szintű jogszabály által konkrétan megfogalmazott szabálysértési tényállást azzal ellentétesen szabályozott, • a köztisztaság fenntartásáról szóló rendelet magasabb szintű jogszabály által konkrétan megfogalmazott szabálysértési tényállást azzal ellentétesen szabályozott, • a közterület használatról szóló rendelet: • a közterület-fogalomba tartozó elemeken kívül magántulajdonban álló területeket is a közterületi szabályozás körébe vonta a reklám és hirdető tevékenység vonatkozásában a szabályozás, • nem megfelelően határozza meg a szabálysértési tényállást, • távközlési berendezés, valamint nyomvonal jellegű létesítmények elhelyezésére díjfizetési kötelezettséget ír elő, • díjfizetés alóli mentességet állapít meg, nem határozza meg azonban egyértelműen a mentességet kapó szervezetek körét • nem szabályozza kielégítően az engedély nélküli használat jogkövetkezményeit, • a jegyzőt jogosítja fel az eljárás lefolytatására., • a tartozások behajtására az Art.-t rendeli alkalmazni.

Kéményseprő:

• Hiányzott a fogyasztóvédelmi hatóság előzetes véleményezése, • a szolgáltató feladatainak, kötelezettségeinek nem, vagy nem megfelelő módon való ellátása miatti (szerződésszegő) magatartásának szankcionálását szabályozta a testület, mellyel túllépte jogalkotó hatáskörének törvényi kereteit, ezzel megsértve a jogbiztonság elvét, • kéményseprő-ipari közszolgáltatási rendelet megalkotásának hiánya.

Helyi népszavazásról és népi kezdeményezés:

• A rendelet több jogszabályokkal

ponton

ellentétes

volt a

magasabb

szintű

Útépítési érdekeltségi hozzájárulásáról : • A lakosság útépítési érdekeltségi hozzájárulásáról szóló rendeletében

az Étv. És a Ktv. szerinti törvényi szabályozás elemei keverednek, így a rendelet nem jogszerű.

Költségvetés:

• A költségvetést módosító rendeletből hiányzik a hatályba lépés időpontja, • költségvetési rendelet késedelmes beterjesztése a képviselő-testület elé,

113

• az Állami Számvevőszéktől jelzés történt hivatalunk felé a könyvvizsgálói kötelezettség körében történő határidő mulasztás miatt: ennek kapcsán törvényességi jelzéssel éltünk, • költségvetési rendeletben szabályozták az alpolgármester tiszteletdíját, • a rendelet mellékletéből hiányzik a foglalkoztatottak létszámadata és az éves felhasználási ütemterv, • kimaradtak a polgármesteri hivatalok létszámadatai, • a köztisztviselői illetményalap meghatározása törvénysértő módon való meghatározása, • helytelen jogszabályi hivatkozás, • rossz jogalkotási felhatalmazás megjelölése, • nem világos, egyértelmű jogszabályalkotás, • polgármesterek, alpolgármesterek tiszteletdíjának, jutalmának megjelölése, • munkavállalókat megillető egyéb juttatás (munkaruha, üdülési hozzájárulás, stb.) biztosítása tárgyában, • a polgármester részére jogellenes a jutalom költségvetésben egész évre előre történő biztosítása. Zárszámadás:

• A rendelet pontatlanul tartalmazza az Ámr. 29. §-ában foglaltakat (foglalkoztatotti létszám, intézményi költségvetések elkülönülése), • kisebbségek zárszámadása elkülönítve hiányos.

Vagyonrendelet:

• Szabálytalan ingatlan bérbeadása kapcsán nem tartotta be a vagyonrendelet rendelkezéseit a testület. Ivóvízdíj:

• A rendeleti szabályozásban az szerepelt, hogy szolgáltatás díjának többszörösét számlázza ki a szolgáltató az illegális vízfogyasztóknak, szankciójelleggel. Nemzetközi kapcsolattartás rendjéről szóló rendelet :

• Hatályon kívül helyezését kértük, mivel nem rendelet alkotási tárgykör, elég szabályzat keretében gondoskodni róla és határozattal elfogadni. Környezetvédelem:

• A környezetvédelemről szóló rendeletének címe ellentétes a jogszabály tartalmával, mely a köztisztasági előírásokat tartalmazza ténylegesen Közbeszerzés:

• A testület a közbeszerzésekről továbbra is rendelettel döntött, holott a 2003. évi CXXIX. tv. hatálybalépésével (2004. május 1.) hatályát vesztette a korábban rendeletalkotási felhatalmazást adó, közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény. Ez a jogszabály változás az önkormányzatok számára azt jelentette, hogy a helyi közbeszerzési rendeleteiket 2004. május 1. után hatályon kívül kellett

114

helyezniük. Jogszabály-szerkesztési hibák:

• a kihirdetési záradék hiánya • a rendelet jogszabálysértő megjelölése • a rendeletet aláírása jogszabálysértő (hiányzott a jegyző aláírása) 1.2.2. Határozatokkal kapcsolatban Képviselő-testületi határozatok

• Az ÁMK Igazgató választáskor, vagyis a képviselők általi szavazáskor egy olyan képviselő szavazatát is figyelembe vette polgármester aki távol volt az ülésről, vagyis nem volt értékelhető szavazata., • a nem önkormányzati tulajdonú szeméttelep környezetvédelmi felülvizsgálatának költségviselése tárgyában, • a pénzmaradvány változása miatti költségvetés módosítást határozatban fogadták el. • a testület a zárszámadási rendelettel elfogadott pénzmaradványt határozati formában módosította. • a képviselő – testületnek a köztisztviselő jutalmazásáról szóló 96/2004. (XII.23.) határozatának elfogadásával elvonta a körjegyzőnek munkáltatói jogkörét, • a viziközművet koncessziós pályázat kiírása nélkül adták üzemeltetésbe nem saját tulajdonú önkormányzati cégnek, határozatlan időre, • a község teljes közigazgatási területén lévő vízi közmű üzemeltetésére üzemeltetési megállapodást kötöttek, azonban kifogásolt határozatokban foglalt döntések meghozatalához előzetesen szükséges koncessziós eljárást egyik esetben sem folytatta le a képviselő-testület. • a közutak és a közpark törzsvagyoni körbe tartozó önkormányzati vagyonnak minősülnek, így mindaddig amíg közútként, illetve közparkként vannak nyilvántartva polgári jogi jogügylet e vagyontárgyak tekintetében érvényesen nem köthető, ehhez képest több közút és a közpark egy része is elidegenítésre került, • közutak adásvételéről szóló határozat mely tulajdonátadás a valóságban kisajátítás keretében történt meg, a becsatolt területkimutatásban is elírás miatt más község tulajdona szerepelt. • közműfejlesztési hozzájárulást határozattal állapították meg. • képviselők tanulmányainak jogellene támogatása, • intézményvezető jogellenes, képzettség hiányában történő, átmeneti megbízása a pályázat egyidejű kiírása mellett, • polgármester részére jutalom törvényi szabályozással ellentétes módon való megállapítása,

115

• téves jogorvoslati fórum megjelölése, téves határidő megállapítása a keresetindításra, • tartalmilag hiányos vezetőt kinevező határozatok, • költségvetés módosítása határozattal, • határozatban rögzítették a kéményseprő ipari szolgáltatás díjtételeit, • határozatban döntöttek a képviselők év végi jutalmazásáról, • közterületnek minősülő terület építési telek részeként történt eladása,

Bizottsági határozatok: • Téves jogorvoslati határidő megjelölése, • nem került feltüntetésre az ülés zárt jellege, melynek következtében

• • • • •

sérülhet az állampolgárok személyes adatainak védelméhez fűződő joga, polgármester illetményemeléséről az ügyrendi bizottság döntött átruházott hatáskörben, önkormányzati hatósági ügyekben határozathozatal nyílt ülésen, azonos tárgyú szociális kérelmekről való döntés egy határozatban, összevontan, ápolási díj összegének törvénysértő megállapítása, az együttes ülést tartó bizottságok nem vették figyelembe, hogy határozathozatalukra a képviselő–testület eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,

Kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületi határozatai:

• A határozatok megjelölése nem a 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 12. § (1) bekezdésében előírtak szerint történt. • A költségvetés megállapításával, módosításával és zárszámadásával kapcsolatos határozatok nem feleltek meg az államháztartásról szóló törvénynek • Pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó határozatokból hiányzik a fedezet-megjelölés. 1.2.3. Működési, mulasztásos törvénysértések Képviselő-testület:

• Jegyző megválasztásáról hozott határozatot nem zárt ülésen hozta meg a testület, • a testület rendeletet módosított zárt ülésen, • a testület jegyzői hatáskört vont el a jegyző helyettesének kijelölésével, • zárszámadási rendelet késedelmes beterjesztése a képviselő-testület elé, • zárt ülés keretei között alkotta meg a testület az első lakáshoz jutók személyi tulajdonú lakásépítésének és lakásvásárlásának helyi támogatásáról szóló rendeletét.

116

Bizottság:

• nem jogszabályszerűen jártak el a körjegyzőség testületei, amikor határozattal - zárt ülés keretei között fogadták el a körjegyzőség alapító okiratát. • a körjegyzőség testületei együttes üléseiken hozott határozataikat évek óta folyamatosan számozzák, • az ingyenes telekosztás előtt hiányzott a forgalomképtelen közterület (park) terület átminősítése határozattal, valamint a vagyonrendelet módosítása. • több önkormányzatnál nem alkottak temető rendeletet, • a testület megváltoztatta a gimnázium nevét, azonban a döntés szerint nem módosították az intézmény alapító okiratát, • zárt ülésekről készült jegyzőkönyvek titkosítása , • kitüntetési ügyek nem zárt ülésen való tárgyalása, • a testület a díszpolgári cím adományozását nyílt ülésen tárgyalta. • Jegyzőkönyvek felterjesztésének jelentős késedelme, • közmeghallgatás hiánya, • szociális rendelet felülvizsgálatának hiánya, • törvényességi észrevétel határidejének elmulasztása, • A település bizottságai összevont üléseket tartanak, a bizottsági határozatok számozásai követhetetlenek, • bizottsági jegyzőkönyvek fel nem terjesztése, • a zárt ülésre vonatkozó törvényi szabályok figyelmen kívül hagyása.

Kisebbségi Önkormányzatok:

• A testületi ülésről készült jegyzőkönyvek hitelesítőjét a törvénnyel ellentétesen a testület helyett az elnök jelölte ki, • az évi hat ülésnél kevesebb megtartása, • közmeghallgatást megtartásának elmulasztása, • jegyzőkönyvek törvényességi ellenőrzésre való felterjesztésének jelentős késedelme, • döntést hoz a kisebbségi testület, azonban az nincs alakszerű határozatba foglalva. 1.3. A jogharmonizációt érintő rendeleti tárgykörökre 2005-ben tett törvényességi észrevételek leggyakoribb okai: Lakásbérlet:

• állampolgársági alapon diszkriminatív szabályozás • bérleti díj emelkedés mértékének jogbiztonság követelményébe ütköző meghatározása

117

Helyi adók:

• • • • • •

méltányossági esetek jogbiztonság elvébe ütköző meghatározása személyi hatály módosításának elmaradása igazságosság és méltányosság elvének sérelme önkényes lakásfoglalók kizárása magasabb szintű rendelkezések pontatlan átvétele lakbértámogatás szabályozásának elmulasztása

• • • • •

adótárgy Htv.-vel ellentétes meghatározása jegyző részére hatáskör szabályozása téves jogszabályi hivatkozás adózási eljárási szabályok pontatlan átvétele adómérséklés feltételrendszerének rendeleti szabályozása

Szociális ellátások:

• • • • • •

ápolási díj folyósításának megszüntetésének jogellenes szabályozása lakásfenntartás költségeinek téves meghatározása alkalmi munkából élők esetén a havi jövedelem vélelmezése magasabb szintű rendelkezések téves átvétele állampolgársági alapon diszkriminatív szabályozás rászorultsági feltételeken túl egyéb, nem szociális természetű feltételek kikötése egyes ellátási formáknál • méltányosság, jogbiztonság, igazságosság elvének sérelme • egyes pénzbeli ellátások felhasználásának törvénysértő ellenőrzése, jogszerűtlen elszámolási kötelezettség előírása • személyi hatály téves megállapítása

Hulladékgazdálkodás:

• • • • • •

személyi hatály Hgt.-vel ellentétes meghatározása hulladékkezelési közszolgáltatás díjának törvénytelen meghatározása arányos díjfizetés lehetőségének rendeleti kizárása szabálysértési tényállások jogellenes meghatározása jegyző részére hatáskör megállapítás személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályozás megalkotásának elmulasztása

Ivóvízdíj és csatornahasználat:

Állattartás:

• közműfejlesztési hozzájárulás mértékének meghatározásának jogszerűtlen átengedése a szolgáltató részére • szabálysértési tényállások jogellenes meghatározása • illegális vízfogyasztás szankcionálása • téves hatásköri rendelkezések

118

• túl széles körben megkövetelt hozzájárulás előírása • helyszíni bírsággal kapcsolatos szabályozás

Vásár- és piactartás:

• • • • • •

jegyző, polgármesteri hivatal részére hatáskör megállapítása személyi hatály jogellenes meghatározása szabálysértési tényállások meghatározása magasabb szintű rendelkezések pontatlan átvétele egyenlő elbánás, jogbiztonság elvének sérelme téves jogszabályi hivatkozások

• • • •

szabálysértési tényállások jogellenes meghatározása jegyző részére hatáskör megállapítása magasabb szintű rendelkezések pontatlan átvétele polgári jogi jogviszony szabályozás esetén szabálysértési tényállások meghatározása

Közterület-használat:

Kéményseprő-ipari közszolgáltatás:

• díjak határozatban való megállapítása • szolgáltatóra vonatkozóan szabálysértési tényállás megállapítása 1.4. A Ket. harmonizációval összefüggő észrevételek érintett rendeleti tárgykörei és a jellemző törvénysértések Közterület-használat

• A kérelemhez szakhatósági állásfoglalás ügyfél általi csatolását írta elő a rendelet • A kérelemhez csatolandó dokumentumok körének Ket.-tel ellentétes előírása • Jegyző részére hatáskör megállapítása • Polgármesteri hivatal részére hatáskör szabályozása • Tartozások behajtására Art. rendelkezéseinek előírása • Magasabb szintű rendelkezések pontatlan átvétele

Temetkezés rendje

• • • • •

Kötelező rendeletalkotás elmulasztása Jegyző részére hatáskör megállapítása Hatóság hallgatása esetére Ket.-tel ellentétes rendelkezés rögzítése Polgármesteri Hivatal részére hatáskör szabályozása Magasabb szintű rendelkezések pontatlan átvétele

Szociális ellátások

• A kérelemhez csatolandó dokumentumok körének Ket.-tel ellentétes meghatározása

119

• Jegyző részére hatáskör megállapítása • Magasabb szintű rendelkezések pontatlan átvétele

Vásár- és piactartás rendje

Helyi adók

• • • •

Jegyző részére hatáskör megállapítása Polgármesteri hivatal hatósági jogkörrel való felruházása Téves jogszabályi hivatkozás Magasabb szintű rendelkezések pontatlan átvétele

• Jegyző, mint adóhatóság részére hatáskör megállapítása • adómérséklés szabályainak jogellenes meghatározása • Téves jogszabályi hivatkozás • Magasabb szintű rendelkezések pontatlan átvétele 1.5. 2005. évi panaszok tárgyainak összesítése (Ezekből két beadvány elektronikus formában került benyújtásra) • Egy lakos panasszal élt az önkormányzati tulajdonú közpark egy részének, illetve úteladások ügyében. • Szatymazi lakos panaszolta, hogy a polgármester nem válaszolt a beadványára. • Egy Egyesület tagjai megkeresést küldtek a Városi Ügyészségnek, melynek másolatát küldtek meg a hivatalnak, az önkormányzat által építési munkákkal kapcsolatos pályázat kiírásával és elbírálásával kapcsolatban. • Egy domaszéki lakos hívta fel a hivatal figyelmét arra, hogy a domaszéki Hírmondó c. helyi lapban hivatalunk ténykedését hamis színben feltüntető, negatív beállítású cikk jelent meg, mellyel kapcsolatban helyreigazítást kértünk, erről a bejelentőt tájékoztattuk. • Egy állampolgár az aljegyző vele kapcsolatos bánás módja miatt személyesen kereste fel a hivatalt, a szükséges tájékoztatást megadtuk. • Egy Egyesület azt panaszolta, hogy a polgármester a közmeghallgatáson nem adott lehetőséget, hogy az egyesület tagjai közérdekű kérdéseiket feltegyék. • A képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek másolatáért megállapított díjtétel miatt élt panasz beadvánnyal egy polgár. • Elektronikus úton érkezett megkeresés egy község közigazgatási területén található (nem önkormányzati tulajdonú) lezárt szeméttelep ügyében. • Hódmezővásárhelyi lakosok kifogásolták, hogy a családi házaik előtt lévő közpark jelentős részét az önkormányzat fiatal házaspároknak ingyenes építési telekként kiosztja pályázat alapján. Kérték a közművesítés leállítását, a telekosztás megakadályozását. • Több (három) beadvány érkezett a helyi közutak értékesítésével kapcsolatos ügyekben.

120

• Panaszos személyes megbeszélés keretében adta elő a jegyző eljárásaival szembeni panaszát (birtokháborítás, üzletek működésének ellenőrzése, fekete munkások ellenőrzésére tett bejelentése). • Panaszos azt sérelmezte, hogy az ÁMK elérhetősége nincs benne a telefonkönyvben, illetve kifogásolta, hogy a helyi általános iskola az ÁMK keretében működik. • Csanádpalotáról amiatt érkezett panasz, hogy a magánszemélyt ért viharkár miatt a vis maior keretből igényelt támogatás ügyében nem született érdemi határozat, formális döntés nélkül mellőzték ennek elbírálását. • Panaszos előadta azt, hogy egyes gazdálkodók 2003. őszétől nem tudják megközelíteni a tulajdonukat képező földterületeket, mivel a nyári út felszántásra került. E tárgyban kérték a hivatal intézkedését. • Szóban előadta panaszos, hogy használati joggal rendelkezett egy házon, mely életveszélyessé nyilvánítása miatt lebontásra került, és a felépítmény elvitelének joga megillette. Az önkormányzat megfelelően kiértesítette, ennek ellenére nem vitte el az anyagot, mely így értékesítésre került, ezt kifogásolta. • Az ügyfél jogi képviselője kérte segítségünket Zsombó Helyi Építési Szabályzatával kapcsolatosan felmerült és az önkormányzat polgármesteri hivatalában kellőképpen meg nem válaszolt kérdések értelmezésében. • Több telefonos, majd írásbeli panasz is érkezett a kövegyi Óvoda és Idősek Otthona bezárása miatt. • Két írásbeli panasz érkezett hódmezővásárhelyi társasházi közös képviselőktől, akik a jelentős mértékben megemelt szemétszállítási díjat kifogásolják. • Két panaszos szóban, személyesen tett panaszt főosztályunkon. A magát megnevezni nem akaró kubai-magyar állampolgár asszony szegedi szociális bérlakáshoz szeretne jutni. • A szentesi panaszos a rendezési terv szerint útépítés miatt valamikor kisajátításra kerülő ingatlanát ajánlotta fel előzetesen megvételre az önkormányzatnak, azonban a szakértő által megállapított árat kevesellte. • Szeged MJV Közgyűlésének Egészségügyi – és Szociális Bizottságának a háziorvosi tevékenység folytatásához szükséges hozzájárulás iránti kérelemhez csatolandó mellékletekkel és azok költségességével kapcsolatosan tett bejelentést személyesen az ügyfél és kérte segítségünket azok értelmezésében • Panaszos panasszal élt a Polgármesteri Hivatal ellen, sérelmezve rendszeres szociális segélyének megszüntetését. • A szegedi Környezetgazdálkodási Kht. számlázási gyakorlata tárgyában. • Ásotthalmi bejelentő panaszolta, hogy az önkormányzat csőd közeli helyzete miatt késik a köztisztviselők és közalkalmazottak bérkifizetése. • Panaszos beadványában kifejtette, hogy a település polgármestere magánállatorvosi praxist folytat, mely szerinte összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel.

121

• Egy Község Önkormányzat Polgármesterétől panaszos egy nyílt képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv, illetve hangszalag másolatának megküldését kérte, azonban ennek a polgármester nem tett eleget. • Ruzsai önkormányzati kiadású lap cenzúrájával kapcsolatos panasz. • Hivatalunkhoz 2005.-ben több (hét) beadvány érkezett, melyekben a panaszosok előadták, hogy ingatlanukat belvízveszély fenyegeti, és mely ügyekben nem tett intézkedést a települési önkormányzat. • Panaszos kérelmében előadta, hogy „állattartási szabályok érvényesítésével” kapcsolatban megkereséssel fordult az Önkormányzatához, mely megkeresésre nem kapott választ.. • Egy lakos írásbeli panaszt nyújtott be hivatalunkhoz, melyben kérte annak kivizsgálását, hogy a szomszédai nem tesznek eleget az állattartási szabályoknak és a polgármesteri hivatal a szükséges intézkedést miért mulasztotta el. • Egy szegedi lakosnak „a volt GYEVI temető” felszámolásával kapcsolatos állampolgári szóbeli bejelentése került jegyzőkönyvbe foglalásra, és kivizsgálásra. • ÁMK igazgató választásával kapcsolatos panasz. • Ügyvédi beadvány érkezett, melyben a lakosok nevében azt panaszolták, hogy önkormányzati ingatlan bérbeadása történt mobilszolgáltató részére adótorony létesítése céljából, melyet törvénysértőnek találnak. • Egy Egyesület a polgármester illetményéről szóló döntés meghozatalát kifogásolta. • Egy szegedi lakos a csanádpalotai köztemetőben tapasztalt sérelmével személyesen kereste fel a hivatalt. A családi síremléke mellett lévő sírból kinövő 25 m magas fenyőfa kártételét panaszolta, annak kivágását szeretné elérni. • Egy állampolgár polgárvédelmi kötelezettség teljesítésének polgármesteri határozattal történő előírását sérelmezte telefonon. • Egy állampolgárnak az ingyenesen biztosítandó tankönyvekkel és az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos szóbeli panasza volt. • Panaszos adóigazgatási ügyben kért eligazítást. • Panaszos segítségünket kérte, mert gyermekei nem kaptak ingyenesen tankönyvet és ingyenes étkeztetést • A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalhoz elektronikus formában intézett állampolgári beadvány azt kifogásolta, hogy Szegvár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete olyan döntést hozott, mellyel „kizárta annak lehetőségét, hogy az ülést élőben kísérje figyelemmel Szegvár lakossága”, a Szegvári Civil TV műsorszolgáltatásán keresztül. • Székkutasi lakos telefonon panaszolta, hogy a tanyai külterületi dűlőutat a szomszéd elszántotta, és az önkormányzat nem intézkedik. • Szentesről útépítés miatti magánterület elvonást panaszoltak szóban.

122

• Nagyéri lakos telefonon panaszolta, hogy az önkormányzat nem bírálta el az október elején benyújtott szociális ellátás iránti kérelmét • Egy szentesi ügyvédtől érkezett panaszbeadvány, amelyben a közterület használatról szóló helyi rendelet egyes előírásait kifogásolja. • Egy szegedi képviselő két szegedi rendelet ellentmondása tárgyában tett észrevételt. • Egy lakos telefonon jelezte, szabálysértési felszólítást kaptak olyan ingatlanra vonatkozólag, amely nem az ő tulajdonuk.. • Egy szatymazi ingatlantulajdonos megkereséssel fordult a hivatalhoz, melyben előadta, hogy a Szatymazon levő ingatlanához vezető földút balesetveszélyessé vált, mely miatt írásban kérte az önkormányzat intézkedését, azonban az nem foglalkozott ügyével. • Panaszos jelezte, hogy az ápolási díj megállapítása során az önkormányzat nem tartotta be a 30 napos ügyintézési határidőt. • Hódmezővásárhelyi cigány kisebbségi önkormányzat panaszolta, hogy nem részesíti támogatásban az önkormányzat. • Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat által működtetett Roma Közösségi Háznak a panaszos általi alkalmi bérletére vonatkozó kérelmét elutasították, mely ügyben segítségünket kérte. • Szeged Cigány Kisebbségi Önkormányzatának képviselő tagja személyesen megjelenve kért egyeztetési lehetőséget a kisebbségi önkormányzat működésével kapcsolatosan. • Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője személyes konzultáció során kérte segítségünket a kisebbségi önkormányzat gazdálkodásában jelentkező s problémák miatt. 1.6. 2005. évben hivatalunk által kiadott állásfoglalások • • • • • • • • •

tömegközlekedési díjak megállapításának helyessége kórház gazdálkodásának helyreállítása, kórház finanszírozása önkormányzati ingatlan hasznosítása polgármester testületi ülés vezetésének jogszerűsége képviselő – testületi ülés napirendje előtti hozzászólásokkal kapcsolatos eljárási szabályok mozgáskorlátozottak parkolása helyi közutak kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások területátcsatolási eljárás lefolytatása fogászati alapellátás szabad foglalkozású személlyel történő elláthatósága, a létszámcsökkentésre kapott állami támogatást visszafizetésére történő kötelezés esetei

123

• benyújtásra kerülő ROP pályázathoz a hivatal támogató nyilatkozata iránti kérelem • a pedagógusoknak kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés biztosításának kötelező és lehetséges esetei • az ápolási díj igénylésekor a Szociális törvényben is meghatározott vagyon fogalmának értelmezése • a kisebbségi önkormányzat megszűnésének értelmezése, ha 2 képviselő lemondása miatt a tagok száma 3 alá csökkent • a könyvvizsgálói szerződés érvényessége • kórház körüli parkolás helyzetéről és a parkolással kapcsolatos jogszabályokról • választási előkészítő bizottság népszavazási költségek megtérítésére való kötelezésének kizártsága • a polgármesteri munkakör átadása tárgyában, ha az alpolgármester is lemondott, a belépő legidősebb képviselő munkakör – átvételére való jogosultsága • a polgármester részére a költségátalány szabadsága idejére történő kifizetése • bizottsági elnök lemondása esetén szükséges teendők • gondozási központ vezetőjének kinevezése tárgyában - vezető, szervezői végzettség hiányában egészségügyi főiskolai végzettségű személy kinevezhetősége • önkormányzati biztos kijelölésének szabályai • a Ktv. hatályos életkorra - 65. éves korhatár elérésére - vonatkozó szabályainak alkalmazása • az adatvédelmi szabályzat készítésének határideje, tartalmi elemei • könyvvizsgálat kérésének módja, lehetősége önkormányzattal szemben • helyi szociális otthon vezetői álláshelyének pályázatával kapcsolatosan a képesítési feltételek értelmezése • ÁMK igazgató választással kapcsolatban lefolytatott előzetes véleményezési eljárás során a diákönkormányzat véleményezési eljárása • ÁMK igazgató választással kapcsolatban a pályázatok elbírálási rendjét érintő kérdések. • a temetkezési tevékenységgel összefüggésben a jogszabályváltozások kapcsán a szolgáltató telephely engedélyének feltételei • társulásban fenntartott Alapszolgáltatási Központ társulási megállapodásának, átdolgozásra kerülő intézményi alapító okiratának tartalmi kellékei • az aljegyző feletti munkáltatói jogkör gyakorlójának értelmezése • forgalomképtelen ingatlanokkal - közút, közterület – kapcsolatban értékesítése, elbirtoklása • intézményvezetők pályázatírásának összeférhetetlensége

124

• jegyző-aljegyző szakmai munkája értékelésének hivatalunktól történő kérése • eb-nyilvántartás vezetésére vonatkozó hatáskör 1.7. Külső szerv számára készített jelentések, összesítő anyagok (27): • Belügyminisztérium számára a Csongrád megyében működő önkormányzati társulások 2004. december 31-ei állapotáról jelentés készült • Belügyminisztérium számára a Hivatal 2005. évi kiemelt célok, illetve stratégia megvalósulásának felülvizsgálata • Belügyminisztérium számára az önkormányzatok jogharmonizációs tevékenységét elősegítő Módszertani Útmutató aktuális felülvizsgálata • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény bevezetésével kapcsolatos önkormányzati rendeletalkotási feladatok véleményezése. • Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalnak jelentés a 2005. évi költségvetési törvényben foglalt értesítése kötelezettséggel kapcsolatban, és jelentés a 2004. évi kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatosan. • ÁSZ számára jelentés az önkormányzatokat érintő könyvvizsgálói kötelező igénybevételével kapcsolatosan • Ket. feladatterv véleményezése. • A Belügyminisztérium részére elkészítésre került a Ket. felülvizsgálatával érintett helyi önkormányzati rendeleti tárgykörök megjelöléséről szóló kimutatást tartalmazó táblázat • A BAZ Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője részére a költségvetési rendelet törvényességi ellenőrzésének szempontrendszeréről tájékoztatás. • A költségvetési rendeletek törvényességi ellenőrzésének tapasztalatairól szóló jelentés megküldése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének . • •

•

A Békés megyei közigazgatási hivatal vezetője részére a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetének működési formájáról tájékoztatás. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 5. számú mellékletének 5. pontjában foglalt értesítési kötelezettségnek eleget téve, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal tájékoztatása arról, hogy a Csongrád megye területén működő kisebbségi önkormányzatok tekintetében a 2005. januárban közölt adatokhoz képest változás történt: Újszentiván Cigány Kisebbségi Önkormányzat három tagja közül kettő lemondott 2005. március 11-én, melynek következtében az újszentiváni Cigány Kisebbségi Önkormányzat működésképtelen.

Újszentivánon az időközi választás kiírásának mellőzéséről döntött a választási bizottság, így megszűnt az újszentiváni Cigány Kisebbségi Önkormányzat, erről a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt tájékoztattuk. • A Belügyminisztérium számára a kisebbségi önkormányzatok név-és cím jegyzékének továbbítása.

125 •

•

• • • • • • • •

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 5. számú mellékletének 5. pontjában foglalt értesítési kötelezettségnek eleget téve, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal tájékoztatása a Csongrád megye területén működő kisebbségi önkormányzatokról. (2005. január, május, július, október hónapokban) A BM részére a részönkormányzatok működéséről és jelenlegi helyzetéről készítettünk átfogó teljes körű jelentést rész-önkormányzatonként. Ket.-tel érintett rendeletalkotásról jelentés, adatok táblázatba foglalása a 2005. október 31-i állapotnak megfelelően, továbbítás BM felé 2005. november 4én, majd adatok korrigálása. Ket – jogharmonizációs állapot felmérése és jelentés készítése a 2005. 10. 31ei adatoknak megfelelően Belügyminisztérium számára Két jogharmonizációs állapot felmérése és jelentés készítése a 2005. 12. 15-ei adatoknak megfelelően Belügyminisztérium számára Polgármesteri tisztségek betöltése a megye önkormányzatainál jelentés BM felé Költségvetési rendeletek kötelező módosításának esetei – véleményezés a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési Főosztályvezetője részére Újszülöttek támogatási formái a megye önkormányzatainál – jelentés BM felé. BM megkeresés alapján a megye önkormányzatai által alkotott idegenforgalmi adórendeletek átfogó felülvizsgálatából nyert adatok alapján összegző jelentés készítése. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal megkeresésére a „Kisebbségi önkormányzatok és a közigazgatási hivatalok c. cikkhez Csongrád megye vonatkozásában összegző tájékoztatás készítése. 1.8. A területfejlesztési tanácsok működésének tapasztalatai

A területfejlesztéssel összefüggő intézményrendszer kiépítése után a Közigazgatási Hivatal feladatköre átalakult törvényességi ellenőrzéssé. A területfejlesztési reform végrehajtása során a társszervekkel (Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal, Belügyminisztérium, helyi önkormányzatok, kistérségi társulások, megyei területfejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács) eredményes együttműködés alakult ki. Rendszeresen részt veszünk üléseiken, sőt a 2005-ben megalakított Kistérségi Koordinációs Értekezleteken is. Természetesen ez utóbbi szervezet minden ülésére nem tudunk gazdasági és egyéb feladatellátás okán eljutni, ugyanakkor a kontaktemberekkel aktualitásnak megfelelően kommunikálunk vagy telefonos formában vagy elektronikusan. A területfejlesztési tanácsok éves munkaterv alapján tartották meg üléseiket. Az üléseken egy-két kivételtől eltekintve a Hivatal képviselője részt vett és a szükséges szakmai segítséget a megfelelő mértékben biztosította. A jogszabályokban kötelezően

126

előírt napirendeken kívül a területfejlesztési tanácsok elmúlt évi tevékenységének zömét a decentralizált állami támogatások körében kiírt és elbírált pályázatok adták. A szervi működést érintően a költségvetés elfogadásáról, a munkaterv meghatározásáról, ill. személyi kérdésekben születtek döntések. Az apróbb törvényességi problémák kezelésére elsősorban szóbeli észrevételek kerültek megállapításra, melyek alapján a szabálytalanságok kijavításra kerültek. 1.8.1. A kistérségi fejlesztési tanácsok működése A kistérségi fejlesztési tanácsok működése tekintetében elmondható, hogy a 2005. év a tanulás jegyében telt. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a kistérségekben a többcélú társulások által felvállalt fejlesztési tanácsi feladatok tekintetében a különböző törvények hatálya alá tartozó működés elhatárolása nehezen ment. Fokozatosan tudták csak a kistérségi munkatársak, illetve a kistérségek településeinek polgármesterei a kettős identitáson alapuló szervezeti rendszert megkülönböztetni és az azokhoz kapcsolódó eltérő jogi szabályozást alkalmazni. A Hivatal a szóbeli észrevételekre helyezte a fő hangsúlyt, melynek keretében formai hibák kerültek kijavításra az ülések megtartásával kapcsolatosan. Írásbeli észrevétel kibocsátására a Hódmezővásárhelyi Kistérségi Fejlesztési Tanács esetében került sor, ahol az ülés jegyzőkönyve túlzott mennyiségű formai hibát tartalmazott. A segítő szándék elve alapján az észrevétel mellékleteként jegyzőkönyvminta is csatolásra került, melynek felhasználása után további hiányosságokat nem tapasztaltunk. 1.8.2. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács működése A Tanács döntéseinek témakörei lényegében az alábbiak szerint alakult: • területfejlesztési célelőirányzat támogatások (TFC) és a területi kiegyenlítést szolgáló támogatások (TEKI) körében finanszírozási támogatások odaítélése • a területfejlesztési célelőirányzat keretből vissza nem térítendő támogatás megállapítása • céljellegű decentralizált támogatások (CÉDE) megállapítása • szerződés-módosítások • támogatások visszavonása • vis maior támogatási igényekről szóló döntések • szervi működést érintő határozatok (költségvetés elfogadása, személyi kérdésekben hozott döntések) A megítélt támogatások vizsgálata alapján megállapítható, hogy az éves CÉDE, illetve TEKI keretek tekintetében a pályázati aktivitás kissé növekvő tendenciát mutatott, viszont a támogatások megítélése a kisebb összegű pályázatok irányába mozdult el. A változás alapvető oka, hogy a nagyobb volumenű beruházások támogatása iránti igények a régiós, illetve az uniós pályázatok felé terelődtek. Írásbeli törvényességi felügyeleti intézkedésre két esetben került sor. Az egyik esetben az ülésre készített előterjesztés határozati javaslata az ülésen történt

127

megszavazását követően csak részben vált a határozat részévé, melyet jelzésünkre a Tanács a következő ülésén pótolt. A másik esetben a Tanács munkaszervezete küldte meg számunkra a Civil Egyeztető Fórum elnökével és képviselőjével folytatott levelezését, melyben a civilek a Tanács ülését megelőző munkaanyag-küldési gyakorlatot sérelmezték. A Hivatal által lefolytatott vizsgálat az erre vonatkozó SzMSz-részt törvényesnek ítélte, mindazonáltal felhívta a Tanács figyelmét az abban foglaltak pontos betartására, melyet mind a civilek, mind pedig a Tanács elfogadott és határozattal megerősített. 1.8.3. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács működése A Tanács ülésezésének rendje, a kialakított döntéshozatali folyamatok és a megküldött jegyzőkönyvek is megfelelnek a jogszabályok és az SZMSZ rendelkezéseinek. A Tanács határozatai alapvetően (kb. kétharmad arányban) a támogatások megítélésével kapcsolatos döntések voltak, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos módosításokról szóltak. A DARFT szervi működésével kapcsolatos határozatok aránya, továbbá a ügynökség (DARFÜ) működését meghatározó határozatok aránya, illetve az egyéb tájékoztatásokról szóló döntések aránya közel azonosra tehető. A DARFT esetében írásbeli törvényességi felügyeleti intézkedés megtételére két esetben volt szükség, amelyek közül az egyikben több törvényességi probléma jelzésére került sor. A legnagyobb volumenű vizsgálat a Csongrád Megyei Főügyészség által kezdeményezett és a DARFT 1999. évi működésének ismételt törvényességi vizsgálatára irányult, melyben a Hivatal ezen időszakkal kapcsolatosan a szerződéskötési gyakorlat tárgyában talált olyan szabálytalanságokat, hogy a szerződések nem tartalmaztak aláírásokat, illetve nem a szerződő felek képviseletére jogosult személyek írták azokat alá. Ezen problémákra a Hivatal felhívta a Tanács és a Főügyészség figyelmét is. Ezen túlmenően jegyzőkönyv formai hibája, illetve egy törvénysértő határozat miatt vált szükségessé a törvényességi intézkedés megtétele. Alapvetően megváltoztatta a közigazgatási hivatalok vezetőjének szerepét a Tftv. 2004. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása. Ez alapján a Hivatal képviselője a kistérségi fejlesztési tanácsok munkájában tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt, ami a Hivatalra háruló feladatterhet jelentősen növelte. A területfejlesztési önkormányzati társulások működésének törvényességi ellenőrzését az Ötv. 98-99. §-ai szerint látja el a Hivatal, mely mellé jelentkezett a kistérségi fejlesztési tanácsok feletti törvényességi felügyelet ellátása is. Igaz, hogy a területfejlesztési önkormányzati társulások száma dinamikusan csökkent, viszont amíg működnek, addig azokat is ellenőrizni kell. A területfejlesztéshez kapcsolódó törvényességi ellenőrzéshez és felügyelethez fűződő megnövekedett ellenőrzési tevékenységet a Hivatalban csak belső, főosztályok közötti együttműködéssel sikerült megoldanunk.

128

II.2. Hatósági ügyintézés 2.1. Építésügyi hatósági feladatok Eljáró hatóság kijelölése:

Az eljáró hatóság kijelölés iránti kérelmek száma a beszámolási időszakban csökkent a tavalyi évhez képest, de még így is több, mint a duplája a 2003 évinek. A kérelmek nagy száma mögött az önkormányzatok beruházásainak emelkedése, vagyongazdálkodása (pl. telekalakítás értékesítés céljából stb.) áll. Ezen körből kiemelendő az önkormányzati közhasználatú épületek akadálymentesítésével kapcsolatban kért eljáró hatósági kijelölések és ezek sürgős intézése a pályázati lehetőségek kiaknázása céljából. Egyéb építkezések esetében is fellelhető az un. abszolút kizárási ok, illetőleg a relatív elfogultsági kifogás a települési jegyzővel szemben. Az eljáró hatóság kijelölések esetében jellemző, hogy szinte kivétel nélkül sürgős ügyintézést kérnek, mert a határozat pályázathoz szükséges. Az első fokú építésügyi hatósági feladatellátásra hivatalunknak kettő szempontból van rálátása: egyrészt a hivatalhoz benyújtott fellebbezések nyomán, másrészt pedig a hivatal által lefolytatott felügyeleti ellenőrzések alapján. Évek óta visszatérő tapasztalata a hivatalnak, hogy évről évre mindig ugyanazon kiemelt építéshatóság döntései ellen érkeznek fellebbezések (tipikusan Szeged, Hódmezővásárhely, Csongrád, Szentes, Makó, Mórahalom), a többi 11 kiemelt építéshatóság határozatait nem támadják az ügyfelek. Ebből a tényből egyrészt az a következtetés vonható le, hogy a megye gazdasági élete ezeknek a központoknak a körzetében fejlődik, így a nyilvánvalóan nagyobb számú ügyből matematikailag következik, hogy nagyobb a fellebbezések aránya is. Másrészt ez a helyzet elgondolkodtatta a hivatalt és arra a következtetésre jutott, hogy felügyeleti ellenőrzések keretében vonja látókörébe azokat a kiemelt építésügyi hatóságokat a megyében, ahonnan csak elvétve érkezik fellebbezés. Vizsgálati hipotézisünk az volt ugyanis, hogy ezek illetékességi körében sem a jobb hatósági ügyintézés színvonal az oka a fellebbezések hiányának, sokkal inkább az építéshatósági ügyek alacsonyabb száma. Felügyeleti ellenőrzéseink igazolták a feltételezést, melynek részletes ismertetése a közigazgatási hivatalvezető által ellátott hatósági tevékenység felügyeleti ellenőrzési megállapításai között található. A felterjesztések száma az előző évihez képest a Szeged Mars tér rekonstrukciójával összefüggésben felterjesztett iratok figyelembe vétele nélkül is mintegy 10 %-os emelkedetést mutat. Ezen megnövekedett számú ügyekhez jöttek még a Szeged Mars tér rekonstrukciójával összefüggésben felterjesztett fellebbezések, felterjesztések, mintegy 40 db ügy. A felterjesztések oka az elsőfokú építésügyi hatóság szemszögéből sok esetben az, hogy nem látnak a saját hatáskörben történő jogorvoslatra lehetőséget, illetőleg nem akarnak valamely ügyféllel, ellenérdekű féllel összeütközésbe kerülni, vagy elismerni, hogy jogszabálysértő a határozatuk. A problémát sokszor az jelenti, hogy ha saját hatáskörben megtörténik a jogorvoslat, akkor a másik fél él jogorvoslattal és

129

ekkor már nem marad más lehetőség, mint a felterjesztés. Előfordul, hogy a másodfokú építésügyi hatósági eljárásban a felek visszavonják a fellebbezést, mert megértik, hogy különböző igényeik nem építésügyi hatósági eszközökkel, hanem tipikusan polgári jogi úton, illetve sokszor birtokvitát rendező eljárás keretében érvényesíthetők és visszavonják a jogorvoslati kérelmet. Ha felügyeleti intézkedést nem tesz a másodfokú hatóság, a fellebbezés visszavonására tekintettel megszünteti az eljárást. Van néhány tipikus társadalmi-gazdasági jelenség az első fokú építésügyi igazgatásban, melyeket ezekbe az eljárásokban próbálják úgy az első fokú, mint a másodfokú hatóságok kezelni: • Ügyfelek közötti, tipikusan polgári jogi viták: meglévő építmények esetében gyakori, hogy a szomszédok akkor fordulnak az építésügyi hatósághoz, amikor közöttük a kapcsolat megromlik, nem építésügyi, hanem egészen más ok miatt. Az építésügyi hatóságokat eszközként használják az ügyfelek, pl. a tervezőt a megrendelő nem fizette ki, és a fellebbezéssel a tervező hátráltatni akarja a határozat jogerőre emelkedését. • Építési engedélyezés során építtetők gyakran hivatkoznak arra, hogy a szomszéd anyagi haszonszerzés elmaradása miatt fellebbezett, pénzt kért a fellebbezési jogról való lemondásért, amit nem kapott meg. Ezt azonban nem tudjuk bizonyítani, ez az érv az építésügyi hatósági eljárásban érdektelen. • Építési engedélyezési eljárások során a vendéglátó egységek, műhelyek, üzletek, üzemek, állattartó épületek építésügyi hatósági engedélye ellen nagyon gyakran nyújtanak be jogorvoslati kérelmet a várható környezeti hatásokat kifogásolva. • Sajátos, hogy sok esetben építési vállalkozó kéri meg az építési engedélyt, aki lehet, hogy már az engedély kiadását megelőzően, és az építés folyamán értékesíti a lakásokat. A vállalkozónak az az érdeke, hogy minél nagyobb haszonra tegyen szert, ennélfogva nagyobb épületet terveztet, mint amely az adott területre felépíthető. Számára azonban az üzleti érdek diktál, és eltér az engedélytől, nagyobb épületet, több lakást, irodát üzletet épít, mint amit elbír a környezet ártalom nélkül, sok esetben az építésügyi bírságot már előre bekalkulálja, vagy a jogutód építtetőkkel fizetteti meg. • A telekalakítási engedélyezési eljárás során még a jogi képviselővel eljáró ügyfelek sincsenek tisztában azzal, hogy a telekalakítási engedély tulajdoni viszonyokat nem változtat meg, a hatóság arról dönt, hogy a helyi építési szabályzatnak, szabályozási tervnek megfelel-e a kérelem. Amikor a felek megértik, hogy a telekalakítási engedély a tulajdonváltozás egyik eleme, mert kizárólag a telekalakítási engedéllyel a tulajdoni lapon feltüntetett tények nem változtathatók meg, elfogadják a döntésünket, és a magyarázat után nem fordulnak a bírósághoz. • A hatósági helyszíni szemléken több esetben a helyszíni szemle közvetlen tárgyát nem képező szabálytalan építkezések derültek ki;

130

ezen épületek átalakításának vagy bontásának elrendelése nyilvánvalóan sérti a tulajdonos érdekeit. A fellebbezések elbírálásának tükrében az első fokú hatósági munka színvonala nem változott számottevően az elmúlt évekhez képest, figyelembe véve azonban a következőkben kiemelt megállapításokat. Kiemelendő ugyanis, hogy az előző évihez képest jelentően (88 db-ról 52-re) csökkent az első fokú határozatot megsemmisítő és új eljárásra utasító másodfokú döntések száma. Ez az első fokú hatósági munka szempontjából azt jelenti, hogy javult az első fokú határozatok színvonala, a másod fokú hatóság az első fokú döntés megváltoztatása útján helyre tudta hozni a törvényes állapotokat. Ezt egyébként a statisztika is alátámasztja, hiszen párhuzamosan több mint a duplájára nőtt az első fokú döntést megváltoztató határozataink száma (23-ról 49-re). A fellebbezések számának mintegy 10%-os emelkedése kifejezetten jelentősnek mondható különös tekintettel arra, hogy ez egy már évek óta folyamatosan emelkedő tendenciának a szerves része. A felterjesztések oka az elsőfokú építésügyi hatóság szemszögéből sok esetben az, hogy nem látnak a saját hatáskörben történő jogorvoslatra lehetőséget, illetőleg nem akarnak valamely ügyféllel, ellenérdekű féllel összeütközésbe kerülni, vagy elismerni, hogy jogszabálysértő a határozatuk. Ha saját hatáskörben megtörténik a jogorvoslat, akkor a másik fél él jogorvoslattal és ekkor már nem marad más lehetőség, mint a felterjesztés. Előfordul, hogy a másodfokú építésügyi hatósági eljárásban a felek visszavonják a fellebbezést, mert megértik, hogy különböző igényeik nem építésügyi hatósági eszközökkel érvényesíthetők és visszavonják a jogorvoslati kérelmet. Ha felügyeleti intézkedést nem tesz a másodfokú hatóság, a fellebbezés visszavonására tekintettel megszünteti az eljárást. Eljárási hibák számbavétele

Az Áe. 3. § (4) bekezdése és az Étv. 34. § (4) bekezdése alapján ügyfél az, akinek jogát jogos érdekét az ügy érinti. A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (R.) 21. § b.) pontja alapján az építési engedélyről szóló határozatot kézbesítés útján kell közölni a közvetlenül szomszédos ingatlan tulajdonosokkal. Problémát jelent, hogy az elsőfokú hatóságok a legtöbb esetben csak a miniszteri rendeletben meghatározott szomszédokat tekintik ügyfeleknek, akiknek a határozatot kézbesítés útján meg kell küldeni, holott az Áe. és az Étv., valamint a bírói gyakorlat szerint a magasabb szintű jogszabály alapján az ügyféli kör esetenként tágabb lehet, mint a miniszteri rendeletben megállapított szomszédi kör, akiknek a határozatot kézbesítés útján meg kell küldeni. Az építésügyi hatósági eljárásban jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv alaki és tartalmi kellékei nem felelnek meg az Áe. szabályainak, a tartalmuk formális, nem a tények tisztázásának az eszközei, sok esetben prejudikálnak: pl. rögzítik, hogy az engedély kiadásának jogszabályi akadálya nincs. Jellemző, hogy úgy hoznak az elsőfokú hatóságok határozatot, hogy nem tisztázzák a tényeket az Áe. 26. §-ában előírt módon. A tanúk meghallgatása sok esetben nem felel meg az Áe. 30. §-ának, sok esetben tanúvallomásként elfogadnak írásbeli nyilatkozatot, amelyből még az sem állapítható meg, hogy a bizonyítandó tényre vonatkozó nyilatkozatot tényleg az azt aláíró személy tette.

131

A jogszabályi előírásokkal ellentétben is volt rá példa, hogy a hatóságok nem tartanak helyszíni szemlét. Ha helyszíni szemlét tartanak, akkor az nem teljes körű, a szomszédok, illetőleg az ügyfelek kiértesítése elmarad, ezáltal a helyszín nem ellenőrizhető le. Alapvető gondok vannak a határozatok alaki és tartalmi követelményeivel. Előfordul, hogy a határozatot nem a döntésre feljogosított jegyző által kiadmányozzák. A határozatok indokolása sablonos, vagy egyáltalán nincs. A jogszabályokat nem ismertetik, pontos jogszabályhelyeket nem jelölnek meg. A mérlegelési jogkörben hozott határozatok indokolásából a mérlegelés szempontjai nem derülnek ki. Anyagi jogszabálysértések

Problémát jelent az építési jogosultság igazolása társasház esetében. Esetenként a közgyűlés határozata helyett hozzájárulásként elfogadják a közös képviselő, vagy a tulajdonosok nyilatkozatát. Az építési és a telekalakítási engedély iránti kérelmek mellékletei hiányosak, az alaki és tartalmi követelményeknek nem felelnek meg, a tervlapokat az építtető nem írja alá, vagy az aláírása fénymásolt, nem eredeti, amely a későbbiekben jogvitát eredményezhet. Volt rá példa, hogy szakhatóság, vagy közműszolgáltató hozzájárulása, vagy a nyilatkozata hiányzott. Általános hiba, hogy sem a tervezők, sem a hatóságok nem tartják be a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet előírásait: a helyszínrajzok értékelhetetlenek, az alaprajzok, a metszetek, a homlokzatok hiányosak. A műszaki leírás nem ad elegendő információt a tervlapok kiegészítésére, a technológiai műszaki leírások hiányosak, hiányoznak. Több esetben az elsőfokú építésügyi hatóságok olyan kérelemre adtak építési engedélyt, melyet nem megfelelő jogosultságú tervező készített. Sok esetben problémát jelent, hogy a helyi építési szabályzatok, szabályozási tervek értelmezhetetlenek, félreértelmezhetők, egyértelmű szabályozást nem adnak. Külön gondot okoz azokon a településeken, ahol nincs helyi építési szabályzat, szabályozási terv, az illeszkedési szabályok alkalmazása. A legtöbb ellentmondás a jogszabályokra is visszavezethető. Pl. építési engedély köteles munkák körének meghatározása, mi minősül rendeltetéstől eltérő használtnak. Szakhatóságokkal való együttműködés:

A szakhatóságokkal való együttműködésünk kiváló. Kimagasló a kapcsolatunk a másodfokú tűzvédelmi, műemlékvédelmi szakhatósággal, a területi műszaki biztonsági felügyelettel. Az építéshatósági eljárásban a szakhatóságok szinte kivétel nélkül a rendelkezésükre nyitva álló határidőn belül adták meg szakhatósági állásfoglalásukat, vagy éltek az Áe. 21. § (2) bekezdésében foglalt határidő meghosszabbításával. Azon esetek száma, amikor a szakhatóság a rendelkezésére nyitva álló határidőn belül nem válaszolt és szakhatósági állásfoglalásának kialakítására további nyolc napot sem kért, 5 % alatt marad. A szakhatósági megkeresések során a megkereséshez az építésügyi hatóságok a szükséges dokumentumokat, a legtöbb esetben az engedélyezési tervek egy példányát

132

mellékelik. A szakhatóságoknál eltérő gyakorlat lelhető fel a tekintetben, hogy a megkeresésekhez mellékelt tervdokumentációkat a szakhatóságok bélyegzőlenyomatukkal ellátva az építésügyi hatóságnak küldik vissza, vagy épp saját irattárukba helyezik. Ez utóbbi gyakorlat igen megnehezíti annak későbbi vizsgálatát, hogy a szakhatóság mihez adta meg szakhatósági hozzájárulását. Felügyeleti intézkedések

2005. év során 10 esetben került sor felügyeleti intézkedés megtételére az Áe. 71. § (2) bekezdésében foglaltakat betartása mellett. Előfordult, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyben az építtetők körét tévesen határozat meg, melyet az építésügyi bírsággal szembeni fellebbezés alapján indított jogorvoslati eljárásban kellett helyrerakni; több esetben a szabálytalanul megépített épület teljes elbontását rendelte el az I. fogú hatóság az átalakítás lehetőségének vizsgálata nélkül, vagy ép a jogvesztő határidőn túl szabott ki építésügyi bírságot. Eljárási határidőn túli ügyintézés aránya, okai:

2005. első félévében határidőn túli ügyintézés nem volt. 2005. második félévében a határidő túllépés mintegy 10 ügy kapcsán fordult elő. Okaként a következők emelhetők ki: az ügyintézők rendes évi szabadsága mellett a betegszabadság, a Szeged Mars tér rekonstrukciója miatt felterjesztett iratok nagy száma és ezen ügyek átlagosnál bonyolultabb volta és fajsúlya, valamint a megnövekedett ügyiratforgalom, valamin az ezen időszakra eső szakmai továbbképzések, melyek szintén a hatósági munka ügyintézésétől vontak el időt. Eljárás másodfokú szakhatóságként

Jellemzően telepengedélyezési eljárásban működik közre szakhatóságként a másodfokú építéshatóság, de eljárt környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárásban is. Szakhatóságként a jogszabály alapján arról kell nyilatkozni, hogy a kérelem megfelel-e a helyi építési szabályzatnak, szabályozási tervnek és az általános építésügyi előírásoknak. A szakhatósági eljárások számának csökkenése a telepengedélyezési eljárásban történő megkeresések számának csökkenésére vezethető vissza. Másodfokú szakhatóságként az elsőfokú szakhatóságok szakhatósági állásfoglalását mintegy 70-80 %-ban lehet helyben hagyni, mert az elsőfokú szakhatóság döntése helyes és törvényes volt. A fennmaradó esetek között előfordult, hogy olyan építésügyi hatóság járt el szakhatóságként, akinek az Étv. 52. §-a alapján nem volt hatásköre eljárni. Az elsőfokú építésügyi hatóságok ellenőrzésének tapasztalatai a 47/1997. (XII. 29.) KTM rendeletre hivatkozással 2005. év során Nagymágocs, Kistelek és Csanádpalota ellenőrzését végeztük. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy sem javulás, sem a munka minőségi romlása nem következett be; a hatóságok közel azonos típushibákat követnek el. Az ellenőrzések alapján levonható következtetés, hogy a települések közel felében nem végeznek építésügyi hatósági ellenőrzéseket; ennek oka leginkább személyi hiány (szakirányú végzettségű alkalmazott), valamint az építési munkák hiánya az adott településeken. A kiemelt jogkörrel rendelkező építésügyi hatóságok nem rendelkeznek megfelelő létszámmal ahhoz, hogy a csatolt településeken a

133

szükséges építésügyi hatósági ellenőrzést elvégezzék. A települési jegyzők általában azt ellenőrzik, hogy milyen a telkek állapota, a beültetési kötelezettséget, az engedélynek megfelelő építményhasználatot, valamint azt, hogy építtető jogerős engedéllyel építkezik-e. Bírósági felülvizsgálat

Minden pert megnyert hivatalunk. Utoljára 1999. évben veszítettünk pert, majd 2001. évben. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztettünk elő a Legfelsőbb Bíróságnál. A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, ennélfogva a határozatunk hatályos maradt, tehát 6 éve pernyertesek vagyunk. A perek száma a 2004. évihez képest kismértékű emelkedést mutat, mely a 2006-os évben valószínűleg további növekedésnek fog indulni a Mars téri ügyek és a jelenleg keresettel támadott határozatok száma alapján. Az Áe. 92. § (1) bekezdésének alkalmazása:

Város és Megyei Jogú Város esetén építéshatósági engedélyezési eljárásban kellett az Áe. 92. § (1) bekezdése alapján a megállapított hibák megszüntetéséről intézkedni; a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintettel a települési jegyző figyelmét a hibára felhívtuk azzal, hogy azok jövőbeni elkövetésének kiküszöböléséről intézkedjen. Eljárási illetékek A kérelmekre az ügyfelek az illetéket általában leróják. A jogorvoslati eljárási illeték megfizetését esetenként elfelejtik, de az elsőfokú építésügyi hatóság felhívására a mulasztás pótolták, vagy illetékmentességet kértek. Ha a fellebbezési eljárás során az illetéket nem fizetik meg és költségmentesség iránti kérelmet fellebbező nem kér, illetőleg kér, de nem kap, a másodfokú építésügyi hatóság az illeték befizetés iránt intézkedik. 2.2. Helyi adó és gépjárműadó ügyintézés Ez évben az adóügyek száma majdnem megduplázódott az előző évi érkezéshez képest. Helyi adó ügykörben az idén az iparűzési adó EU-konformitásával kapcsolatos fellebbezések és az azokkal kapcsolatos ügyintézés rótt jelentős terhet a hatósági főosztályra. 11 fellebbezés érkezett ebben a tárgykörben, és a lefolytatott jogorvoslati eljárás eredményeként az első fokú fizetési meghagyásokat helybenhagytuk. Valamennyi határozatunk ellen bírósági felülvizsgálatot kezdeményeztek az adózók, azonban az első tárgyalásokat csak 2006. január közepére tűzte ki a bíróság. A Szeged Megyei Jogú Város Adóirodája által – a városszerte lefolytatott építményadó ellenőrzések kapcsán – megállapított adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék elleni fellebbezések is emelték az ügyeink számát. Ezeken felül két esetben gépjárműadó határozat jogalapját vitatták súlyos mozgáskorlátozott adózók, mert a gépjárműadó törvény változása következtében elveszítették a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló gépjármű adókedvezményét, ha a mentes gépjárművet később értékesítették, mint ahogy az újat megvásárolták. A

134

harmadik gépjárműadós ügyre a felettes adóhatóság jelölte ki hivatalunkat eljáró hatóságnak. Nem nagy számban, de jelen voltak ez évben is az adóelengedés iránti kérelmet elutasító határozatok elleni fellebbezések is. Új típusú ügyként jelentkezett a betéti társaság volt beltagjának mögöttes felelősként történő fizetésre kötelezése az Art. 35 § (2) bekezdés f) pontja alapján. Az első fokú határozatot helybenhagytuk, határozatunk ellen jelenleg is folyamatban van a bírósági felülvizsgálat. Az iktatott ügyiratokon belül 9 db végrehajtási kifogás érkezett, amelyeket 15 napon belül, első fokú hatóságként eljárva bíráltunk el. A végrehajtási kifogások nagyobb része adók módjára behajtandó köztartozással kapcsolatban érkezett, két esetben inkasszó ellen nyújtotta be a fizetésre kötelezett. Négy beadványról megállapítottuk, hogy azok a felterjesztéssel ellentétben nem minősülnek az Art. 159. §-a szerinti végrehajtási kifogásnak, ezért nem határozattal zárult a jogorvoslati eljárás. Miután az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtására indult eljárás nem az Art. 161. §-ában szabályozott módon indult az önkormányzati adóhatóság által megbízott bírósági végrehajtónál, figyelmeztettük a jegyzőt, hogy hívja fel a behajtást kérők figyelmét a törvényi követelmények betartására. Egy ízben felügyeleti intézkedés iránti kérelmet nyújtott be a behajtást kérő azzal az indokkal, hogy az első fokú adóhatóság a megkeresésre nem indítja meg a behajtási eljárást. Az ügyet megvizsgálva megállapítottuk, hogy a behajtást kérő a megkeresésében nem közölte az Art. 161. § (2) bekezdésében taxatíve felsorolt – ráadásul a fizetésre kötelezett azonosításához szükséges – adatok egy részét, és azt az adóhatóság hiánypótlási felhívása ellenére sem volt hajlandó kiegészíteni, így nem követett el jogszabálysértést az adóhatóság, amikor nem indította meg a végrehajtást. Az Art. 161. §-ának (3) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos, szükség esetén kiegészített adatok alapján indítja meg. A hasonló problémák elkerülése végett az ügyet – természetesen az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával – beépítettük a Ket. oktatás anyagába annak kiemelésével, hogy az eljáró hatóságnak már a jegyzőkönyve felvételekor nagyon figyelnie kell arra, hogy a fizetésre kötelezett azonosításához szükséges adatokat beszerezze, mert az esetleges végrehajtási eljárás gyorsasága függhet az alaposan előkészített eljárástól. A végrehajtási kifogásokat elbíráló határozataink ellen az idén sem nyújtottak be fellebbezést a Pénzügyminisztériumhoz. Helyi adó és gépjárműadó ügykörben előforduló tipikus eljárási hibák: • A bevallások késedelmes benyújtását sok esetben (általában a kisebb településeken) az önkormányzati adóhatóságok nem szankcionálják. Amennyiben mégis kiszabják a mulasztási bírságot, ritka kivételtől eltekintve az Art. 172 § (12) bekezdésében meghatározott mérlegelési szempontok figyelmen kívül hagyásával hoznak határozatot. • Az adó megfizetésének módjára vonatkozó (Art. 38. § (1) bek.) rendelkezést általában nem tartalmazzák sem a fizetési meghagyások, sem a határozatok.

135

Helyi adó és gépjárműadó ügykörben tipikusnak mondható anyagi jogi hibát nem tapasztaltunk, az önkormányzati adóhatóságok az adókivetések során a Htv., a saját helyi adórendeleteik, valamint a Gjt. szabályainak megtartásával jártak el. Ez évben a méltányossági körbe tartozó határozat elleni fellebbezések adóhiány, adóbírság-és késedelmi pótlék tartozás elengedésére irányuló kérelmet elutasító határozatok ellen irányultak, és közel azonos volt a gazdasági társaságok és magánszemély adózók aránya. Az Art. 138. §-ának (1) bekezdésében foglalt azon kötelezettségünkre figyelemmel, miszerint a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást a felettes adóhatóság a fellebbezésre tekintet nélkül megvizsgálja, a fellebbezésre indult eljárásokban született megváltoztató, valamint megsemmisítő határozatok nagy része nem a fellebbezés alapján, hanem felügyeleti jogkörben eljárva került meghozatalra. A tavalyi évhez képest emelkedett a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek száma. Tekintettel azonban arra, hogy a megvizsgált ügyekben az első fokú adóhatóságok jogszerűen jártak el, a felügyeleti intézkedést mellőztük, és az Art. 141. § (3) bekezdése értelmében az adózókat erről határozat meghozatala nélkül értesítettük. A beszámolási időszakban helyi adó ügykörben született határozatainkkal szemben 13 keresetet nyújtottak be a Csongrád Megyei Bírósághoz, gépjármű adóban pedig egyet a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz. Az év végéig egy döntés sem született, mind a 14 per – bár különböző fázisokban, de – folyamatban van. A helyi adós perekből 11 db. az iparűzési adó EU-konformitását, egy a betéti társaság volt beltagjának mögöttes felelősségét, egy pedig az építmény teljes hasznos alapterülete utáni adókivetés jogalapját vitatja. A gépjárműadós per alapját képező eljárásra – kizárás okán – hivatalunkat jelölte ki eljáró hatóságként a Pénzügyminisztérium. A 2005. évi jogszabályi változásoknak megfelelően az év első napjaiban frissítettük az önkormányzati adókkal kapcsolatos tájékoztatónkat, amely ismét visszakerült hivatalunk internetes weblapjára. A felügyeletünk alatt álló első fokú adóhatóságok jelentős része mára eljutott odáig, hogy el meri fogadni a mindig, minden lehetséges alkalommal felajánlott szakmai segítséget. Ennek köszönhetően telefonon, vagy e-mailen problémáikkal közvetlenül megkeresnek. Miután egyedi ügyekkel kapcsolatos kérdéseikre kerestek választ, amelyeket nem lehetett tipizálni, külön tájékoztató megjelentetésének szükségessége nem merült fel. Az idén az állampolgárok részéről érkező érdeklődés jelentéktelennek bizonyult. Az első fokú hatósági munka értékelése kapcsán megállapítható, hogy Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője végzi a legszínvonalasabb szakmai munkát. A kisebb településeken sokszor nincs megfelelően képzett munkaerő, csak a sok évtizedes adóban eltöltött gyakorlat alapján végzik a munkát. Ettől függetlenül nem lehetne állítani, hogy a települések között azok méretei szerint van különbség a munka színvonalát illetően. Tapasztaltunk ugyanis nagy fokú szakmai igényességet egészen apró településen, és észleltünk nagyobb hibaszázalékot városi szinten. A technikai háttérben és a kapcsolt munkakörök számában lényeges különbségek figyelhetők meg. Általánosságban elmondható hogy a konkrét kivetések, adóelőírások számszakilag

136

jogszerű mederben folynak, a kapcsolódó anyagi és eljárási jogszabályok megtartását, továbbá az iktatás rendjét illetően azonban árnyaltabb a kép. Sarkalatos pontja az önkormányzati adóztatásnak a végrehajtás, ami jelenleg is „gyerekcipőben jár”. Ezen a területen jelentkezik inkább különbség nagyobb és kisebb település között, ami nyilván az ismeretségi viszonyokkal magyarázható. Egyre több település próbálkozik azonban – sikerrel – az önálló bírósági végrehajtókkal, ez a megoldás volna a kis településeknek is a járható út. 2.3. Illeték ügyintézés tapasztalatai: A megyei illetékhivatalokban keletkezett hatósági ügyek magas számához viszonyítva másodfokú ügyintézésre az ügyek viszonylag csekély száma kerül. 2005-ben hivatalunkhoz 127 felterjesztés érkezett, ebből 109 fellebbezés, vagyis az ügyek 86 %-a érdemi eljárást és döntést igényel. A 109 fellebbezésből 83 érdemben elbírálásra került, a többi ügy folyamatban van. A statisztikákban kizárólag a jogerősen lezárult 83 ügy szerepel. A 2005. évben 13 fellebbezéssel több érkezett, mint az előző évben. A fellebbezések számának dinamikus növekedését mutatja, hogy 2005. november 15. napjáig 83, míg november 15. és december 30. napja között (vagyis 6 hét alatt) 26 fellebbezés (éves érkezés ¼ -e!) érkezett. Az első fokú hatóság törekszik arra, hogy a vitás ügyeket saját hatáskörben illetve az ügyfelek tájékoztatásával rendezze, azonban egyre több esetben az ügyfelek fenntartják fellebbezésüket, illetve jogi képviselő útján járnak el. A fellebbezési ügyekben hozott érdemi határozatok 54 %-ában jogsértőnek bizonyult az Illetékhivatal döntése, ez az arány 2004. évben 42 % volt, vagyis idén 10 %-kal több ügyben döntött hibásan az elsőfokú hatóság. A megyei illetékhivatal munkájának megfelelően jó színvonalát nemcsak a felterjesztések számaránya, hanem az is mutatja, hogy tapasztalatunk szerint a felterjesztésre kerülő illetékügyek zömmel nem típus ügyek, szinte minden ügyben speciális, egyedi döntést kell hozni. Ez az, ami nagy szakmai felkészültséget és sok időt igényel. A 2005. évben hozott nem helybenhagyó döntések 37 %-ában, mintegy 16 témában precedens értékű döntéseket kellett hozni másodfokon. A speciális ügytípusok közül kiemelést érdemelnek a következők:

• Az orvos által szerzett működtetési jog értékének meghatározása.

Ebben a témában országos szinten precedens értékű megoldást talált Hivatalunk a problémára, amelyet e kérdés szinte teljes szabályozatlansága okozott. Hivatalunk döntésével szemben nem éltek keresettel az érintett orvosok. A jelentés keretei nem engedik a részletezést, a legfontosabb, hogy külön számítási módozatokat dolgoztunk ki az új praxisjogok megszerzésére (betöltés) és az „elhagyott” praxisok megszerzésére (betöltés). Ezek a számítási módok logikailag teljesen igazodnak az adásvétellel szerzett praxisoknak a szabadforgalomban kialakult értékmeghatározásához, így az illetéktörvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseihez (becslés).

137 • A bírósági eljárási illetékeknek a bíróság megkeresésére történő

beszedése. Ebben a kérdésben szintén a hiányos jogi szabályozás és annak ellentmondásai okoztak problémát a jogalkalmazásban. Valószínű, hogy országos szinten nem történt még állásfoglalás egy hivatal és a PM részéről sem eddig. A kérdéskör lényege, hogy amennyiben a bírósági eljárási illeték beszedésére megkeresi a bíróság az Illetékhivatalt, annak először fizetési felszólítást kell küldenie az adózónak, azonban az önkéntes befizetés elmaradása esetén a végrehajtási eljárást csak végrehajtható adóhatósági határozat alapján lehet megkezdeni. Ezidáig ilyen határozathozatalra nem került sor ezekben az ügyekben, azonban tudomásom szerint e kérdésben a PM állásfoglalását várja az Illetékhivatal. • Átfogó jogértelmezési probléma volt, amelyre több ügyben, más-más aspektusból döntést kellett hozni, hogy az illetékjogi eljárásban az illetékkötelezettség a szerződéskötés napján keletkezik, így a különböző joghatások is az érvényes szerződés megkötéséhez kötődnek és nem a földhivatali eljáráshoz és bejegyzésekhez. Természetesen azokban az esetekben, amikor a jogszabály kifejezetten rendelkezik az ingatlan-nyilvántartás ügydöntő jellegéről, akkor az általános szabály nem érvényesül. Az Illetékhivatalnak a polgári jogi aktusokra kell a figyelmét fordítania és nem várhat ingatlannyilvántartási bejegyzéseket olyan jogi helyzetre, amelyet a polgári szerződés vagy megállapodás keletkeztet. • Hivatalunk előtti eljárásban folyamatban lévő ügyben született AB határozat az illetéktörvény XIV. fejezet 3. pontjának megsemmisítéséről. Ennek értelmében a környezetvédelmi bírságot megállapító ügyekben a fellebbezési eljárás illetékének a felső határát meg kell szabni, így az anélküli szabályozás alkotmányellenes, sérti a jogorvoslathoz való jogot és büntető jellegű. Az AB határozat miatt jelenleg minden környezetvédelmi ügyben a XIV. fejezet 1. és 2. pontjai irányadók (tételes illetékek), vagyis több milliós környezetvédelmi bírság ügyben is csak 10.000 Ft fellebbezési illetéket fizet az ügyfél. A jogszabály változtatás mindenképpen indokolt. A problémát bonyolítja, hogy több bírósági határozat is alátámasztja azt, hogy folyamatban lévő ügyekben nem lehet alkotmányellenessé nyilvánított jogszabályt alkalmazni, még akkor sem, ha a vitatott döntés meghozatalakor még nem volt alkotmányellenessé nyilvánítva az alkalmazott jogszabály. • A házastársi vagyonközösség megszüntetésével kapcsolatos ügyekben elvi éllel kellett több határozatban kimondani, hogy a házastárs ingatlanára a másik fél által történő építkezés nem ráépítés, hanem hivatkozással a házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többször módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt) 27.§ (1) és a 31.§ (2) bekezdéseire, a különvagyoni ingatlanra fordított közös beruházások jogi sorsának rendezésénél a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó családjogi szabályok az irányadók. A vagyonjogi igényeket a Csjt 27 §. – 31.§ alapján kell rendezni, ha a házastársak

138

együttélése során a közös vagyon és a különvagyon a fenti módon vegyül egymással. A házastársi közös vagyon egy részének megosztásáról szerződésben rendelkezhetnek a felek, erre jogi lehetőséget ad számukra a Csjt 27.§ (2) bekezdése, amely akként rendelkezik, hogy a házastársak egymás közötti viszonyaikat a házassági életközösség tartamára szerződéssel rendezhetik. A fellebbezési ügyek szűkkörűen engednek rálátást a háttérben meghúzódó társadalmi gazdasági folyamatokra, talán csupán az ingatlanvásárlások társadalmigazdasági hátterének megítélése kivétel. Az újonnan épített társasházi lakások adásvétele az Itv. 26.§ (1) bekezdése f) pontja alapján, az abban meghatározott feltételek fennállása esetén illetékmentességet élvez, így ezen lakások piaci forgalma jelentős. Az illetékek mértékének folyamatos emelkedése miatt egyre inkább nő a méltányossági kérelmek száma. Számos ügyben az adásvételi szerződésben foglaltakból kiderült, hogy a vevő nagy összegű hitel felvételének segítségével tudott ingatlant vásárolni. Az ingatlanforgalmazók és a nagyvállalkozások ingatlanvásárlási kedve töretlen, ezek magas illetékbevétellel járó ügyek. A megváltoztató, helybenhagyó, megsemmisítő (új eljárás) II. fokú határozatok száma A másodfokú határozatok közül 37 helybenhagyó, 22 megváltoztató, 19 esetben pedig az első fokú határozat megsemmisítésére és az első fokú hatóság új eljárásra utasítására került sor, míg 2 esetben az elsőfokú határozatokat megsemmisítette Hivatalunk. A fellebbezés visszavonása miatt 3 esetben a másodfokú eljárás megszüntetésére került sor. Saját hatáskörben módosítottuk 1 esetben a határozatunkat. Felügyeleti intézkedést 2 esetben kellett tenni. Így összesen 86 db másodfokú határozat keletkezett. Méltányossági ügyek száma, előző évi adatok, a határozatok tartalma

2005. évben 5 db méltányossági ügy volt. Ebből 2 esetben helybenhagyó, 2 esetben megváltoztató és 1 esetben megsemmisítő és új eljárásra utasító határozat született, ezek a határozatok a fentebbi 86 határozatban benne vannak. A tavalyi évhez viszonyítva 11 üggyel kevesebb érkezett, valószínűleg az elsőfokú adóhatóság a méltányossági ügyekben hozott határozatait részletesebben megindokolja, illetve döntésével az ügyfél egyetért. Felügyeleti intézkedésekről

A PM részéről intézkedés megtételére nem került sor, míg Hivatalunk 2 esetben hozott ilyen tárgyú II.fokú határozatot. Az egyik esetben az ügyfél kérelmére indult a vizsgálat, az Illetékhivatal Hivatalunk korábbi időpontban hozott szakmai álláspontjának ismerete ellenére, nem intézkedett a jogsértés megszüntetése érdekében saját hatáskörben. A másik esetben hivatalból történt az eljárás, mivel az adózó fizetési könnyítés iránti kérelmére az adótartozást vitató II.fokú határozat meghozatalát megelőzően, vagyis idő előtt került sor. Bírói felülvizsgálatok

Másodfokú határozataink felülvizsgálata iránt 2005. évben 15 esetben nyújtottak be keresetet, ebből 3 esetben a keresetet elutasította a bíróság (ebből egy ügyben már

139

2003. évben benyújtották a keresetet), 2 esetben a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, 10 esetben a pert megszüntette. A per megszüntetések okai: • 1 esetben az volt, hogy a támadott határozatot a keresetnek megfelelően saját hatáskörben módosítottuk. A határozat saját hatáskörben történő módosítása azért került sor, mert a bíróság jogértelmezésének tükrében szükségessé vált a tényállás további tisztázása az ügyben. • 6 esetben a felperesek elálltak a keresetüktől, így a pernyertes ügyek száma 9-nek tekinthető. • 3 esetben a per megszüntetésére más okok miatt került sor (nem jelent meg a tárgyaláson a felperes) • Egy esetben a megyei bíróság hivatalunk számára kedvező jogerős határozata ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, ez az ügy folyamatban van. • Egy per jelenleg is folyamatban van. Az állampolgári fegyelem a fellebbezési illeték lerovása terén Az adóigazgatási eljárásokban a fellebbezési illeték megfizetésére speciális szabályok vonatkoznak, amelyeket az Itv. 73.§ (3) és (7) (12) bekezdései tartalmaznak. A fellebbezési illeték megfizetését az illetékhivatal illetékbeszedési számlájára kell megfizetni, amelynek elmulasztása esetén az illetékhivatal határozatban közli az ügyféllel a fizetési kötelezettségét, amellyel szemben Hivatalunkhoz lehet fellebbezéssel élni. Fentiek miatt a fellebbezési illeték megfizetésének nyomon követése nem teljes körű másodfokon, mivel annak vizsgálatát a törvény az elsőfokú adóhatóság hatáskörébe utalta fenti rendelkezéssel. Ettől függetlenül az a tapasztalat, hogy az állampolgárok a legtöbb esetben megfizetik a fellebbezési illetéket külön határozat nélkül is és a megfelelő összegben. Felkészülés a Ket. bevezetésére, az első hónapok pozitív, negatív tapasztalatai, tipikus problémák, kérdések első fokon, másodfokon Tapasztalatokról még nem lehet beszámolni, tekintettel arra, hogy a Ket hatályba léptető rendelkezése szerint csak a 2005. nov. 1. napját követően indult ügyekben lehet alkalmazni, ilyen ügy nem került fel II. fokra. Problémák így még nem kerültek a látókörünkbe, de a szakmai felkészítés megkezdődött, mivel az Art és a Ket összevetése megtörtént, sőt e tárgyban két előadást is tartottak Hivatalunk dolgozói kistérségi adókonferenciákon. Az Illetékhivatal nem kért fel előadásra minket. 2.4. Ipari, kereskedelmi ágazat 2.4.1. Üzletek működése 2005.-ben az előző évhez képest felére csökkent az üzletek működésével összefüggésben hozott első fokú határozatok elleni fellebbezések száma (15), a tárgy szerinti megoszlásban azonban lényeges változás nem történt, továbbra is a végrehajtási bírságok kiszabása ellen nyújtották be a legtöbb fellebbezést, valamint a vendéglátó üzletek zeneszolgáltatásának megtiltása, újbóli engedélyezése illetve a hangos zeneszolgáltatás miatti éjszakai zárva tartás elrendelésével szemben.

140

Megjegyzendő, hogy a végrehajtási bírságok kiszabására is döntő többségében a zeneszolgáltatás megtiltásáról illetve korlátozásáról szóló határozatok végre nem hajtása miatt került sor. A vendéglátó üzletek hangos zeneszolgáltatása a megyében tipikusan nagyvárosi illetve városi problémaként jelentkezik, ami a fellebbezésekből is leszűrhető, azok több mint 90 %-át a városi jegyzők határozata ellen nyújtották be, ez jól tükrözi a problémák területi előfordulási arányát. A fellebbezéssel megtámadott első fokú döntések tárgy szerinti megoszlása: • 38 % végrehajtási bírság • 38 % zeneszolgáltatás megtiltása, újbóli engedélyezése, nyitva tartás korlátozása • 8 % üzlet bezáratása • 8% működési engedély iránti kérelem elutasítása • 8 % működési engedély visszavonása A fellebbezések alapján hozott másodfokú döntések fajtái:

• 62 % helybenhagyó határozat • 23 % megváltoztató határozat • 15 % megsemmisítő határozat, fele-fele arányban új eljárásra utasítás illetve megszüntetés Bírósági felülvizsgálatok: A másodfokú határozatunk ellen 2005 esetben bírósági felülvizsgálatot nem kértek. Tipikus hibák az első fokú eljárásban: Tipikus hibákról a kevés ügy alapján nem lehet beszélni, határozat megváltoztatására végrehajtási bírság összegének túlzott mértékű megállapítása miatt, megsemmisítésre eljárási illetve anyagi jogi jogszabálysértés miatt került sor. Pozitív tendenciaként értékelhető, hogy az előző évben tipikus hibaként említett, az Áe. 26. §-a szerinti tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztása miatt 2005-ben ezen ügykörben már nem kellett első fokú határozatot megsemmisíteni. Szakhatósági megkeresésre a másodfokú eljárásokban nem volt szükség, mivel a vonatkozó jogszabály szerint a szakhatósági hozzájárulásokat az ügyfélnek kellett becsatolnia a kérelméhez, aki nem rendelkezett az összes szükséges szakhatósági hozzájárulással be sem nyújtotta a kérelmét. Ez a helyzet a Ket. hatálybalépésével és a vonatkozó jogszabály módosításával valószínűleg változni fog a jövőben. Felügyeleti intézkedés: A tárgyévben az üzletek működése körében olyan első fokú döntés, amely felügyeleti intézkedést igényelt volna nem jutott tudomásunkra, így ilyen intézkedést nem tettünk. 2.4.2. Telepengedélyezés 2005 évben a telepengedélyezéssel illetve telepengedély hiányában a tevékenység gyakorlásának a betiltásával összefüggésben a múlt évhez képest több mint felével csökkent a fellebbezések száma (16). Ennek oka feltehetőleg az lehet,

141

hogy a vonatkozó 80/1999. (VI.11.) Kormányrendelet a hatálybalépésekor már működő telepeknek a rendelet által a telepengedély iránti kérelmek benyújtására adott határidő 2003. június 30. napjával lejárt, így az e körbe tartozó ügyekben a fellebbezések benyújtására 2003. év második félévében illetve 2004-ben került sor. Új telephely már lényegesen kevesebb létesül, továbbá az egy-egy telephelyen működő vállalkozások sem cserélődnek olyan rövid időnként és nagy számban, mint ahogy ez pl. az üzleteknél az üzemeltető-váltásban tapasztalható. A telepengedéllyel összefüggő fellebbezések több mint 90 %-át a városokban nyújtották be, ami arányaiban igazodik az első fokú ügyek számának településenkénti megoszlásához. A fellebbezéseket döntő többségében a telepengedély hiányában megtiltott tevékenységek folytatása miatt kiszabott végrehajtási bírságok ellen és a telepengedély iránti kérelmek elutasításával szemben nyújtották be. A telepengedély kiadása iránti kérelmek elutasításának leginkább valamely szakhatósági hozzájárulás hiánya az oka. Ilyen esetekben gyakori hogy az ügyfél – ha tisztában van azzal, hogy fellebbezés esetén a másodfokú szakhatóságtól sem remélhet a hiányosságok miatt hozzájárulást - nem nyújt be fellebbezést, „tudomásul veszi „ az elutasítást, és engedély nélkül végzi tovább a tevékenységet. Ezen esetek kiszűrése érdekében a kérelmek elutasítását követően Szegeden ezeket a telephelyeket rendszeresen ellenőrzik, kisebb településeken a helyismeretből adódóan illetve a szomszédok panasza alapján történik intézkedés a telepeket. Ezek következménye a végrehajtási bírság kiszabása. A fellebbezéssel megtámadott első fokú döntések tárgy szerinti megoszlása: • 43 % végrehajtási bírság • 34 % telepengedély iránti kérelem elutasítása • 18 % tevékenység megtiltása telepengedély hiánya miatt • 5 %egyéb A fellebbezések alapján hozott másodfokú döntések fajtái: • 34 % helybenhagyó határozat • 18 % megváltoztató határozat • 48 % megsemmisítő határozat, mely fele-fele arányban új eljárásra utasítás illetve megszüntetés Bírósági felülvizsgálatok: A másodfokú határozatok ellen 3 esetben kértek bírósági felülvizsgálatot, kettőben a per megszűnt, egy ügyben a felülvizsgálat folyamatban van. Tipikus hibák az első fokú eljárásban: Ezen tárgykörben tipikus hiba az Áe. 26.§ szerinti tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztása, az esetek többségében e miatt került sor a határozatok megsemmisítésére. Problémát jelent az övezeti besorolás szerint az adott övezetben végezhető tevékenységek jellegének /ipari méretű, kézműipari méretű/ a meghatározása, ami az OTÉK alapján továbbra sem nem egyértelmű /pl. kézműipari épület, ipari épület, gazdasági építmény/, így ez különböző értelmezésre ad lehetőséget, nehéz helyzetbe hozva az építésügyi szakhatóságokat. Változatlanul szükségesnek tartanánk a vállalkozások mérete szerinti differenciálását, mert erre a jelenlegi jogszabály alapján nincs lehetőség.

142

Az építésügyi szakhatóságok szakvéleménye továbbra is arra korlátozódik, hogy az ingatlanon lévő épületek rendelkeznek-e építési, fennmaradási, használatbavételi, vagy rendeltetéstől eltérő használatra vonatkozó engedéllyel, s arra már ritkán terjed ki, hogy az építmény megfelel-e az ott folytatni kívánt tevékenységnek. Szakhatóságokkal való együttműködés: A telepengedély iránti kérelmek elutasítása esetén szinte minden esetben szükség van a másodfokú szakhatóság megkeresésére, tekintettel arra, hogy a jegyzőnek a telepengedély kiadásáról vagy megtagadásáról szóló döntését, az R. 7.§ szerint a szakhatósági véleményekben foglaltak alapján kell meghoznia, tehát az elutasítás elleni fellebbezés szükségszerűen valamely szakhatósági véleménnyel való egyet nem értést fejezi ki. Ez lényegében az építésügyi, a közegészségügyi vagy a környezetvédelmi szakhatóság szakvéleményét jelenti, ezért a másodfokú eljárás során minden ilyen esetben megkeressük a másodfokú szakhatóságot. A másodfokú szakhatóságokkal jó a kapcsolatunk, a megkereséseknek az R. 5. § (6) bekezdésében meghatározott 30 napon belül eleget tesznek. Felügyeleti intézkedést egy esetben kellett tennünk, melyre egy végrehajtási bírság ellen benyújtott fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban került sor. Az alaphatározatot megváltoztattuk, ennek alapján viszont a végrehajtási bírság kiszabása okafogyottá vált, így azt megsemmisítettük. 2.4.3. Vállalkozói igazolványok visszavonása A 2005. évben ezen ügykörben az előző évhez képest jelentős mennyiségi változás nem volt, 6 fellebbezés került felterjesztésre, ebből egy esetben a helyi adóhatóság, a többi esetben az APEH kezdeményezésére indult az első fokú eljárás a vonatkozó a 1990. évi V. tv. 14. §-a alapján az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt. Az Áe. 26. §-a szerinti tényállás tisztázása érdekében - a másodfokú határozat meghozatala előtt - minden esetben megkerestük a visszavonást kezdeményező adóhatóságot, hogy amennyiben időközben az ügyfél teljesítette adókötelezettségét, ne kerüljön sor a vállalkozói igazolvány visszavonására.. A hatból 1 esetben az adóhatóság az indítványát visszavonta, mivel az ügyfél az adótartozását az eljárás alatt kiegyenlítette, 1 esetben elkésetten nyújtotta be az ügyfél a fellebbezést és igazolási kérelmet nem csatolt, 2 eljárás még folyamatban van, 1 ügyben helybenhagyó határozatot hoztunk, 1 ügyben pedig a jegyző határozatát megsemmisítettük és új eljárásra utasítottuk, a tényállás tisztázatlansága miatt. Bírósági felülvizsgálatot a határozataink ellen nem kezdeményeztek. A fellebbezések egy részében az ügyfelek arra hivatkoztak, hogy az adóhatóságtól fizetési kedvezményt kaptak.. A fellebbezésük okát az ügyfelek tipikusan abban jelölték meg, hogy a vállalkozói igazolványuk visszavonása esetén nem tudnak jövedelemhez jutni, s akkor még kisebb esély marad arra, hogy az adótartozásukat kiegyenlítsék.

143

Felügyeleti intézkedésre okot adó körülmény nem jutott a tudomásunkra, így ilyen intézkedést nem tettünk. 2.4.4. Piacok működésének engedélyezése, ellenőrzése Ezen ügykörben 2005. évben fellebbezés nem volt. Két piac működésével kapcsolatban érkezett panasz., az egyik ellen visszatérően ugyanaz az ügyfél részéről. Az ügyfél az állampolgári jogok országgyűlési biztosához is fordult, aki az ügyet kivizsgálta, és sem a jegyző, sem hivatalunk eljárásával összefüggésben nem állapított meg jogsértést. A bejelentések motivációja a lefolytatott vizsgálatok szerint a fenntartó és a bejelentő közti haragos viszony. A másik panaszt a jegyző kivizsgálta, de nem találta megalapozottnak, így intézkedést nem kezdeményezett. Újabb panasz a piac működésével kapcsolatban ez esetben nem érkezett. Eljáró hatóság kijelölése

Eljáró hatóság kijelölésére 2005-ben 34 kérelem érkezett, melyet döntő többségében a jegyzők kértek többnyire gazdasági társaságokban lévő önkormányzati érdekeltségre, az önkormányzat ügyféli minőségére, valamint személyes érintettségre hivatkozva. Az eljáró hatóság kijelölését tárgyuk szerint telepengedély, üzlet, piac, birtokvédelemi, tűzvédelmi, vízjogi eljárásokban kérték. A kérelmeknek kettő kivételével helyt adtunk és másik eljáró hatóságot jelöltünk ki. Az említett két ügyben az eljárás lefolytatása nem tarozott jegyzői hatósági hatáskörbe – egyik önkormányzati ügy, másik bírósági hatáskörbe tartozó ügy – ezért másik eljáró hatóság kijelölése szükségtelen volt. A fenti számból öt kijelölésre 2005. november 1. vagyis a Ket hatálybalépése után került sor végzéssel. 2.5. Környezetvédelmi, természetvédelmi, tűzvédelmi ügyek E tárgykörben 12 ügyirat keletkezett, melyből kettő hulladék-elhelyezési, három fakivágási, hét tűzvédelmi ügy volt. Hulladék-elhelyezés: Mindkét esetben a jegyző hatáskör hiányában intézkedett. Az egyik ügyben a jegyző határozatának megsemmisítésével egyidejűleg elrendeltük az ügy áttételét a hatáskörrel rendelkező szervhez, a másik ügyben –mely már a végrehajtási bírság miatti fellebbezés kapcsán került másodfokra az alaphatározatot felügyeleti intézkedésként megsemmisítettük, a végrehajtási bírság ezáltal okafogyottá vált, tehát az azt kiszabó határozatot megsemmisítettük és az ügy áttételét rendeltük el az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósághoz. Fakivágás: Mindhárom esetben a jegyző által engedélyezett fakivágás nyújtottak be fellebbezést, egy ügyben a jegyző határozatát a tényállás tisztázási kötelezettség

144

elmulasztása miatt megsemmisítettük és új eljárásra utasítottuk, két esetben pedig a fellebbezők ügyféli minőségének hiánya miatt a fellebbezéseket elutasítottuk. Tűzvédelem 2005-ben 7 ügy keletkezett ebben a körben másodfokon. Négy fellebbezést tűzvédelmi bírság kiszabása miatt nyújtottak be. Ebből kettő határozatot helybenhagytunk, kettőt megsemmisítettünk, melyből egyet új eljárásra utasítottunk, egy eljárást pedig megszüntettünk. Egy fellebbezést tűzvédelmi intézkedés megtételére való kötelezés miatt nyújtottak be, melyet a másodfokú szakhatósági állásfoglalás alapján részben megváltoztattunk. Két fellebbezés létesítményi tűzoltóság létrehozására való kötelezés miatt került benyújtásra, mindkettőt a másodfokú szakhatósági állásfoglalás alapján megsemmisítettük, az egyiket új eljárásra utasítottuk tényállástisztázás céljából, a másik eljárást megszüntettük. 2.6. Birtokvédelem Birtokvédelmi eljárással kapcsolatban hivatalunkhoz érkezett 25 kérelemből a 11 eljáró hatóság kijelölése iránti kérelmen kívül a végrehajtási bírságok ellen benyújtott fellebbezések, illetve egyéb, pl. tartalmuk szerint a végrehajtás iránti kérelmek érkeznek hivatalunkhoz. Végrehajtási bírság ellen 4 fellebbezés érkezett, melyből három esetben az első fokú határozat megsemmisítésre és egy esetben új eljárásra utasítottuk, két esetben az eljárás megszüntetésre került, egy ügyben az elsőfokú határozatot helybenhagytuk. A végrehajtás iránti kérelmeket intézkedés végett a jegyzőkhöz továbbítottuk. 2.7. Szabálysértés Az első fokon végzett munka jogszabályoknak megfelelőségéről a méltányossági kérelmek elbírálása során, az I. fokú határozatok külföldre továbbítása kapcsán, téma- és átfogó vizsgálatok során van alkalma a hivatalnak véleményt alkotni. Ebben az évben a korábbi években érkezett 50 körüli kérelemhez képest kevesebb, csupán 38 méltányossági kérelmet bírált el hivatalunk. A legtöbb méltányossági kérelem Szegedről érkezik. Jellemző ezekre – és ez a figyelmetlen első fokú feladatellátást jelenti -, hogy a felterjesztett kérelmek jelentős százalékát átteszi hivatalunk a városi bíróságnak, s a bíróság be is fogadja azokat, mert kifogásnak minősülnek (hiszen azokat a kifogás előterjesztésére nyitva álló törvényi határidőn belül terjesztették elő, mégsem a bírósághoz küldi meg a jegyző elbírálásra.) A Szeged Megyei Jogú Város jegyzőjétől érkező méltányossági esetek túlnyomó többi része megfordult már a bíróságon, az azokban lévő az esetleges jogszabálysértést a bírói döntés kiküszöbölte.

145

Tipikusan a méltányossági kérelmet akkor nyújtják csak be a teljesítés elodázása érdekében, amikor a végrehajtással fenyegeti az adócsoport a kötelezettet. A hatáskörünkbe tartozó méltányossági kérelmek 60 %-át elutasítjuk. A nagy arányú elutasítás oka, hogy a kérelmező nem tud olyan személyi, vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő körülményre hivatkozni, amelyet figyelembe ne vett volna a szabálysértési hatóság/bíróság. A kérelmezőket az ellehetetlenült anyagi helyzet jellemzi, szociális körülményeik méltányosság gyakorlását indokolnák, ugyanakkor a társadalmi együttélés normáival való eltökélt/tudatos szembehelyezkedés sugárzik az elkövetés körülményeiből (tanköteles korú gyermekét nem járatja iskolába, tulajdon elleni cselekményt követ el két éven belül többször is). A kérelmek sorsát illetően a korábbi évek tendenciája folytatódott: a kérelmek 60 %-át elutasítottuk, 34 %-ban mérséklésre és 5 % -ban a pénzbírság törlésére került sor. November 1-éig, a Ket. hatályba lépéséig a külföldre továbbítandó határozatokat az első fokú szabálysértési hatóságok hivatalunkon, illetve a Belügyminisztériumon keresztül kérték kézbesíteni. kapcsán (tipikusan bolti lopás, jogosulatlan kereskedés miatt marasztalják el a külföldi elkövetőt) gyakran tapasztaljuk, hogy a határozat nem tartalmazza az Sztv. 87. §. (2) bek. szerinti kötelező tartalmi elemeket: pl. a közérdekű munkára, elzárásra történő átváltoztatást, a bizonyítási eljárás eredményeként megállapított tényállást, az elkobzás kimondását, holott ezek határozatba foglalását kötelezően előírja a törvény. A Ket. hatálybalépését követően a Ket. rendelkezései szerint a külföldre kézbesítés közvetlenül az első fokú hatóság által történik – így hivatalunknak nem lesz rálátása ezekre az anyagi jogi törvénysértésekre, vagyis megnő a felette szervi ellenőrzések jelentősége. Évről évre visszatérő tapasztalatunk, hogy a téma- és átfogó vizsgálat kapcsán községekben, de kisebb városokban is gyakran tapasztal hivatalunk felületes ügyintézést: rossz minősítést, nem egyéniesített, vagy túl liberális bírságolási gyakorlatot, helytelenül alkalmazott átváltási kulcsokat, elévült cselekmény miatti marasztalást. Ezek észlelésekor a következő intézkedéseket tette hivatalunk: • felhívás a határozat saját hatáskörben történő kiegészítésére, • ügyészi intézkedés kezdeményezése (3 esetben) • fegyelmi eljárás kezdeményezése (egy esetben). Eljáró hatóság kijelölése iránti kérelem 21 esetben érkezett. Az esetek többségében abszolút kizárási ok merült fel: az önkormányzati tulajdon sérelmére követték el a cselekményt. A többi esetben az elkövető/sértett települési képviselő az adott testületben, illetve bizottsági tag, vagy a polgármesteri hivatal köztisztviselője. Az ágazatban soron kívüli feladatként jelentkezett az év során a Megyei Főügyészség kezdeményezésére lefolytatott ellenőrzés-sorozat a szabálysértési bírság behajtásának eredményessége, jogszabályszerűsége érdekében. Megállapítottuk Mórahalom, Kistelek, Csongrád és 5 kisebb település vizsgálata alapján, hogy az elsőként megjelölt település kivételével az adóigazgatási tevékenység és ezen belül a szabálysértési bírság-behajtás a felszólítások és – ritkán a letiltások kibocsátásánál megreked, egyéb, az Art 150-156. §-ában biztosított behajtási eszközzel nem él az adóhatóság. Semmivel sem tesz többet az adóhatóság, mint amit

146

a szabálysértési hatóság is megtehet: várja az önkéntes teljesítést. Még csak vissza sem jelez a szabálysértési hatóságnak, hogy sikertelen a behajtási cselekménye és intézkedhet a közhasznú munka, vagy ennek hiányában az elzárásra történő átváltoztatás érdekében a szabálysértési hatóság. Végrehajtási cselekmény híján az elévülés 1 év elteltével bekövetkezik. (Sztv. 26. §. ) A hivatal, mint felettes szerv ellenőrzési tapasztalatairól, a szabálysértési bírságok behajtásának tapasztalatairól, a következtetések levonásáról részletesen a beszámolónak a hatósági tevékenység felügyeleti ellenőrzési megállapításai között található elemzés. 2.8. Kisajátítás A beszámolási időszakban 31 kisajátítási kérelmet terjesztettek elő hivatalunknál. 15 kérelem az Állami Autópálya Kezelő Rt.-től, 3 kérelem országos közútkezelő kht.-któl,

míg 6 kérelem önkormányzattól (2 a szegedi, 1-1 a hódmezővásárhelyi, a szentesi, a makói és a forráskúti önkormányzattól), 1-1 kérelem pedig a VPOP-tól illetve egy bányavállalkozótól érkezett. A kisajátítással érintett települések többsége a leendő M5 autópálya nyomvonalába esett (Röszke, Domaszék, Szeged), továbbá Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Forráskút, Kiszombor települések voltak még érintve. A kisajátítási ügyek 206 személyt, 60 ha 2401 m2 terület nagyságot, 214 ingatlant érintettek. 117 ingatlanra az M5 autópálya megépítéséhez volt szükség. Megállapítható, hogy a kérelmek indokaiként megjelölt közérdekű célok között a „közlekedés” (útépítés) volt a jellemző. Három esetben az Étv. előírásai, 1 esetben pedig a vízügyi jogszabályok alapján az ingatlantulajdonosok kérték az ingatlanaik kisajátítását. A beszámolási időszakban volt egy atipikus ügy is. A Kiskunsági Nemzeti Park a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. tv. 12.§ (1)-(4) bekezdése alapján – ideiglenes – kisajátítási kártalanítás megállapítását kérte. A kisajátítási ügyek-, valamint a kisajátítással érintett ingatlanok száma növekvő tendenciát mutat. A tapasztalatok szerint ezen ügyek száma és a nemzetgazdaság helyzete, állapota között közvetlen korreláció mutatható ki: a gazdaság növekedése, fellendülése esetén ezen ügyek száma (a beruházások számának növekedése miatt) növekszik, gazdasági visszaesés esetén csökken. A kisajátítási ügykörben 14 kérelemnek helyt adó, 2 kérelmet elutasító és 8 eljárást megszüntető, 1 kijavító és 1 módosító határozat született, továbbá előző évről a beszámolási időszakra áthúzódó 5 ügy is lezárult (4 kérelemnek helyt adó, 1 elutasító és 2 eljárást megszüntető határozat került kiadásra). Az elutasító és eljárást megszüntető valamint módosító határozatok meghozatalára azért került sor, mert a kérelmező időközben az ingatlan tulajdonjogát kisajátítási eljáráson kívül szerezte meg (vagy a kérelem benyújtása előtt, vagy pedig eljárásunk ideje alatt). A kisajátítási eljárások megindítása és lefolytatása igen körültekintő és alapos előkészítést kívánna meg. A kérelmek intézése során szerzett tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kérelmezők a kérelmeket hiányosan, pontatlanul, késedelmesen, az utolsó pillanatban (a munkakezdési, munkaterület átadási,

147

pályázat benyújtási határidőtől, aktuálpolitikai döntésektől sürgetve) terjesztik elő, a jogszabályokban előírt, és a kérelem elbírálásához szükséges mellékleteket nem, vagy hiányosan csatolják. A kérelmekből rendszeresen hiányzik a kérelmet megalapozó kisajátítási (közérdekű) cél megjelölése és a Ktvr. 23. §-ának (2) bekezdésében előírt nyilatkozat, a kisajátítási tervek nem felelnek meg a készítésükre vonatkozó jogszabály előírásainak, az építésügyi hatóság és/vagy a földhivatal záradékolása hiányzik (lejárt), a mezőgazdasági művelésből való kivonáshoz szükséges engedély nem megfelelő (nem fedi le a terület igényt vagy már elavult), az építésügyi szabályzatot és az érintettek cím- illetve lakcímjegyzékét nem csatolják. A felsorolt hibák és hiányosságok kijavíttatása és pótlása jelentős többlet munkaterhet, időigényt és költséget jelent a hivatal számára, nehezen kezelhetővé teszi és elnyújtja az eljárásokat. Példaként megemlítjük, hogy a 2005. márciusában előterjesztett 4 kérelem olyan hiányos volt, hogy a kérelmezőt kétszer-háromszor is a hiányok pótlására kellett felhívni, illetőleg a Belügyminisztérium közreműködését is kérnünk kellett a megfelelő előkészítés érdekében, így ezen ügyek tárgyalására csak december hónapban kerülhetett sor. Ez a nemkívánatos helyzet elkerülhető lenne, ha a terület megszerzési eljárásokat megfelelően előkészítik. Ismereteink szerint az M5 autópálya tervei már több mint két évtizede elkészültek, így igazán elegendő idő állt rendelkezésre az előkészítő munkához. A magas ügyszám oka egyébként az is, hogy a kellően át nem gondolt előkészítői munka miatt nem egy, hanem több kérelmet terjesztettek elő településenként. Ötletszerűen (ahogy eszükbe jutott) kérték az érintett ingatlanok kisajátítását. A nem megfelelő előkészítés, a szervezetlenség miatt egyes tulajdonosok azonos településen lévő, a tervezett út nyomvonalának két oldalán elhelyezkedő ingatlanait nem egyazon eljárásban kérték kisajátítani. Az időtényező nemcsak az eljárási törvényben szigorúan meghatározott ügyintézési határidő betartása miatt jelent problémát, hanem azért is, mert a kérelmezők (megbízottaik) az utolsó pillanatban terjesztik elő kérelmeiket, s attól kezdve politikai érdekekre, uniós és egyéb pénzügyi támogatások elnyerésének akadályozására, a munkaterület átadásának késedelmére, és az amiatt felmerülő kötbérre, kárra való hivatkozással „revolverezik”, zsarolják a kisajátítási ügyintézőt, illetőleg a hivatalt. Az eljárás lefolytatását akadályozó, késleltető tényezők közül külön kiemelést igényel az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó ingatlantulajdonosok problémájának kezelése, illetőleg – ezzel összefüggésben – a postai kézbesítés bonyolult, körülményes – és nem megfelelő – szabályainak alkalmazása. A tapasztalatok szerint a kisajátítást kérők nem tesznek meg mindent az érintettek kilétének és tartózkodási helyének megállapítására. Bár az irányadó jogszabály azt nem írja elő, jelentősen megkönnyítené és meggyorsítaná az eljárásokat, ha a kisajátítást kérők a kérelmükben pontosan megjelölnék a kisajátítani kért ingatlanok minden szükséges jellemzőjét (van-e rajta épület vagy egyéb építmény, évelő növényzet) azok ismerete ugyanis elengedhetetlenül szükséges annak eldöntéséhez, hogy az eljárásba milyen szakértőt (szakértőket) kell bevonni.

148

Figyelmet igényel, hogy az utóbbi időben az ingatlantulajdonosok egyre gyakrabban vetik fel és vitatják a kisajátítás jogalapját, közérdekűségét. (Példának okáért, hogy a tervezett utcanyitás valóban közérdek-e, hogy a házhelyek kialakítása a tervezett helyen közérdek-e vagy csak egy-egy ingatlan tulajdonosi körnek vagy az önkormányzatnak az érdeke.) A 2005. évben hozott kisajátítási határozatok közül összesen 6 ellen éltek keresettel. A perek közül kettőben pernyertesek lettünk, 1 az eljárás megszüntetésével zárult, a többi jelenleg még folyamatban van. A jogerős ítélettel befejeződött ügyek közül kettőben a pervesztes felek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a Legfelsőbb Bírósághoz. Az egyik ügyben a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét – a kisajátítási határozatunkra is kiterjedő hatállyal – hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el, a másik ügyben a Legfelsőbb Bíróság még nem döntött. Az új eljárást egyébként lefolytatni nem kellett, mert a kisajátítást kérő önkormányzat a kérelmét visszavonta. 2.9. Bányaszolgalom A beszámolási időszakban 13 bányaszolgalom alapítási kérelmet terjesztettek elő hivatalunknál (2004. évben ez a szám 34 volt). A bányaszolgalom alapítási ügyek 140 személyt, 141 ingatlant, 28 ha 6281 m2 térmértékű területet (2004. évben 409 személyt, 43 ha 8709 m2 terület nagyságot) érintettek. 12 kérelemnek helyt adó, 2 kérelmet elutasító és 10 eljárást megszüntető, 2 módosító határozat került kiadásra, továbbá előző évről áthúzódó 6 ügy zárult le (6 kérelemnek helyt adó és 4 eljárást megszüntető, 1-1 kijavító és módosító határozattal). A bányaszolgalmi eljárások megindítása és lefolytatása szintén igen körültekintő és alapos előkészítést kíván(na meg). A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kérelmezők - a MOL Rt. kivételével (pénzügyi okokból, tudatlanságból vagy az előkészítő munka rossz megszervezése miatt) a kérelmeket hiányosan, pontatlanul, késedelmesen, az utolsó pillanatban (a munkakezdési, munkaterület átadási határidőtől sürgetve) terjesztik elő, a jogszabályokban előírt, és a kérelem elbírálásához szükséges mellékleteket nem, vagy hiányosan csatolják. Elvétve fordul elő olyan bányaszolgalmi ügy, amelyben nem kell hiánypótlási felhívást intézni a kérelmezőhöz. (Ennek egyik oka lehet az is, hogy a kérelmezők megbízottai – feltehetőleg – akkor kapják meg a megbízási díjat, ha a kérelmet előterjesztették a hatóságnál, nem pedig akkor, amikor az eljárás rendben befejeződik.) Az elutasító és eljárást megszüntető határozatok kiadására azért került sor, mert a kérelem előkészítetlen, megalapozatlan volt (a kérelmező nem kísérelte meg a szolgalmi jog alapítása tekintetében a megegyezést, illetve nem igazolta annak

149

meghiúsulását, továbbá az ingatlan tulajdonosával közigazgatási eljáráson kívül már megegyezett, vagy a kérelem benyújtása előtt, vagy pedig eljárásunk ideje alatt). A 2005. évben bányaszolgalom alapítási határozatok közül összesen 3 ellen éltek keresettel, 2 perben a kereset elutasításra került, 1 még folyamatban van. Az egyik ügy – felülvizsgálati kérelem kapcsán - jelenleg a Legfelsőbb Bíróságon van. Ez ügyben a keresetet a kérelmező MOL Rt. nyújtotta be. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása 2004. január 1 napjától bevezette – az un. üzemeltetési szolgalom mellett - az un. elhelyezési szolgalom jogintézményét, s a mi álláspontunk szerint – melyet osztott a megyei bíróság is – ez esetben is jár kártalanítás az ingatlan tulajdonosának, ezt vitatja a kérelmező. Egy 2003. évben hozott bányaszolgalom alapítási határozat ügyében a perújítást elutasító bírói végzés elleni fellebbezés eredményeként a Fővárosi Ítélőtábla a megyei bíróságot új eljárásra utasította, mely jelenleg folyamatban van. A beszámolási időszakban zárult le egy 2004. évben indult közigazgatási per az eljárás megszüntetésével. A kérelmek számának csökkenését az okozta, hogy a DÉGÁZ Rt. - a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. tv. 85. §-ának (7) bekezdésében előírt azon kötelezettsége alapján, mely szerint a törvény hatálybalépését (2004. január 1.) megelőzően megépült gázelosztó-vezeték szolgalmi joggal még nem rendelkező idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére a szolgalmi jogot a jogosultak a törvény hatálybalépésétől számított három éven belül (2006. december 31-ig) be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba - elenyészően kevés kérelmet terjesztett elő. Várható, hogy a DÉGÁZ Rt. 2006. évben terjeszti elő tömegével a kérelmeket, de lehet olyan információkat is hallani (és a vezetékek üzembentartója ebben reménykedik), hogy a törvényben megszabott határidő módosulni fog. A kérelmek közül 5 esetben került sor elhelyezési szolgalom alapítására. 2.10. Korlátozási kártalanítás A beszámolási időszakban 6 korlátozási kártalanítás megállapítása iránti kérelmet terjesztettek elő hatóságunknál (2004. évben 3 volt). Az ügyek 14 személyt, 6 ingatlant és 1 ha 1071 m2 térmértékű területet érintettek. Két ügy zárult le a kérelemnek helyt adó határozattal, melyek közül az egyikben az érintett önkormányzat határozatunkkal szemben keresetet nyújtott be, vitatva a jogalapot is. Egy esetben a kérelmet elutasítottuk, határozatunkkal szemben a kérelmező keresetet nyújtott be. Mindkét per folyamatban van. Egy kérelem intézése folyamatban van, két kérelem idő előtti volt, mert az érintett önkormányzatokat a kártalanítási igénnyel nem keresték meg, ezért felhívtuk az önkormányzatokat, hogy a kártalanítási igény tekintetében a tulajdonosoknak nyilatkozzanak, illetőleg a megállapodás létrehozását kíséreljék meg. A beszámolási időszakban zárult le két 2004. évi ügy: az egyikben a felek egyezséget kötöttek, a másikban az eljárás megszüntetésre került, mert a kérelmező ingatlantulajdonos kérelmét visszavonta.

150

Ebben az ügykategóriában a korlátozási kártalanítással érintett települések: Szeged, Hódmezővásárhely. 2.11. Építésfelügyeleti tevékenység 2.11.1.Építési munkák kezdés bejelentésének tapasztalatai Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (R.) 19.§ szerint az építési munkák megkezdése bejelentés köteles, ezen kötelességről a kérelmezőt az R. 20.§ f) pontja alapján az engedélyt megadó határozatban tájékoztatni kell. Az Áe. alapján az elsőfokú építéshatóság eljárásában tudomásul veszi a kérelmező bejelentését és visszaigazolja azt. Az elsőfokú építési hatóságokkal megegyezett a közigazgatási hivatal, hogy az építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásról szóló 48/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (r.) szerinti munkavégzés segítése céljából a kezdésbejelentések tudomásulvételéből egy pld.-t a hatóság az építésfelügyeletnek eljuttat. Sajnos a kezdés bejelentése egyes települések építési hatóságától nem érkezik meg, ezért ezeken a településeken az r. szerint megvalósuló építésfelügyeleti ellenőrzés nem lehetséges. A 2005. július 15-től hatályos 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet az építési munka megkezdésének bejelentési kötelezettségét megváltoztatta; a nettó 10.000.000.millió forint kivitelezési értéket meghaladó, illetve a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési tevékenységek megkezdését az elsőfokú építésügyi hatóságoknak ezentúl kötelezettsége megküldeni az építésfelügyeletnek is. A megküldött kezdés-bejelentésekről az építésfelügyelet nyilvántartást vezet, mely tartalmazza: az építtető nevét és címét, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr (ha van) és kivitelező nevét, címét, jogosultságát. A használatbavételi engedély megadása után a használatbavétel ténye és az engedélyező határozat száma szintén rögzítésre kerül az építésfelügyeleti nyilvántartásban. 2.11.2. Építésfelügyeleti munka tapasztalatai Az építésfelügyeleti ellenőrzések az építés-felügyeleti ellenőrzési eljárásról szóló 48/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (r.) szerint történnek, azaz előzetes kiértesítést követően az r.-ben meghatározott vizsgálati szempontok alapján jegyzőkönyv készül a szemle megállapításairól. A 2005. évben 67 db helyszíni szemlét tűztűnk ki melyből 5 db meghiúsult, így ténylegesen 62 helyszínen folytattunk vizsgálatot. Az ellenőrzések megállapításai: • Építési naplót az esetek 7 %-ban nem vezettek, illetve azt nem tartották a helyszínen. • Az építési naplót több esetben elismert módon a kiértesítés okán kezdték meg és vezették; a napló vezetése nem volt folyamatos, azt az ellenőrzést megelőző napon hozták naprakész formába

151

• A beépített építőanyagokról az ellenőrzöttek 8%-a nem tudtak valamennyi beépített építőanyag megfelelőségi tanúsítványt bemutatni illetve további 5%-ban azok hiányosak voltak. Általában a társasház, és nagyobb ipari-kereskedelmi épületek kivitelezőinél állt rendelkezésre az építőanyagokról teljes körűen megfelelőséget igazoló tanúsítvány. A tanúsítványok legtöbb esetben a faanyagokról, a gépészeti és villamos szerelési anyagokról nem állt rendelkezésre. A 2005. évi építésfelügyeleti ellenőrzések száma a 2004 évihez képest csökkent. A csökkenés okában szerepet játszott, hogy 2005-ben • az esetek túlnyomó többségében a hatósági helyszíni szemléket az építésfelügyelő tartotta meg vagy kísérte a hatósági ügyintézőt a szemlékre; • a felelős műszaki vezetők és építési műszaki ellenőrök névjegyzékbe vételének ideje a jogszabály bevezetése óta első ízben ez évben járt le, melynek következtében a műszaki vezetők és ellenőrök tömeges rohama volt tapasztalható; • az érdemi ügyintézéstől és a helyszíni szemlék tervezhetőségétől vont el időt a szakmai továbbképzések és értekezletek, a Ket. továbbképzés, • a polgári szolgálat lezárultával csak valamely hatósági ügyintéző bevonásával volt lehetséges a helyszíni szemle megtartása lévén, hogy a helyszíni szemléket két fő ügyintéző végzi a félreértések elkerülése végett • a 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet által kötelezően előírt nyilvántartás vezetés és a kezdés bejelentések magas száma szintén a helyszíni szemlék számának csökkenését eredményezte. 2.12. Felelős műszaki vezetők nyilvántartása A 2005. évben a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe 69 főt regisztráltunk, így a névjegyzékben szereplők száma megyénkben 964 főre emelkedett. Eseti felelős műszaki vezetői kérelmet nem kértek. Névjegyzékbe-vételi kérelmet elutasító határozat 2005. évben nem volt. 2005. évben 112 fő műszaki vezető névjegyzékbe történő meghosszabbítását végeztük el. Az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 1/2002. (I. 7.) FVM-GM-KöViM együttes rendelettel módosított 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GMKöViM együttes rendelet 8.§ (6) bekezdése alapján 2 fő felelős műszaki vezetőt részesítettünk figyelmeztetésben, mert az építési munkák során az engedélyezett tervdokumentációtól eltérő, állékonyságot, valamint élet- és egészséget veszélyeztető állapotot eredményező tevékenységet folytattak. A felelős műszaki vezetők nyilvántartása számítógépen történik. A havonta aktualizált névjegyzék az építésfelügyeletnél, valamint a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal internetes honlapján (www.csmkozig.hu ) is megtekinthető.

152

Az országos névjegyzék bárki számára a www.vati.hu honlapon elérhető. A névjegyzéket megyénkben napi frissítéssel aktualizáljuk. 2.13. Műszaki ellenőrök nyilvántartása A 2005. évben 33 fő műszaki ellenőrt vett az építésfelügyelet nyilvántartásba. Műszaki Ellenőri névjegyzékbe történő felvételi kérelmet 2005-ben nem utasítottunk el. A közigazgatási hivatal által vezetett névjegyzék 2005. december 31. én 221 fő műszaki ellenőrt tart nyilván Csongrád megyében. 2005-ben 10 fő műszaki ellenőr névjegyzékbe történő felvételének hatályát hosszabbítottuk meg újabb öt évvel. A műszaki ellenőrök nyilvántartása számítógépen történik. A havonta aktualizált névjegyzék az építésfelügyeletnél, valamint a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal internetes honlapján (www.csmkozig.hu ) is megtekinthető. Az országos névjegyzék bárki számára elérhető a www.vati.hu honlapon. A névjegyzéket megyénkben napi frissítéssel aktualizáljuk. A műszaki ellenőröket és a felelős műszaki vezetőket a jogszabályi változtatásokról és az egyéb közérdekű információkról a hivatali weblapon tájékoztatjuk. Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet előírásairól és a szankciók mértékéről a felelős műszaki vezetőket és építtetőt az építésfelügyeleti helyszíni szemlék során tájékoztatjuk, a jogszabály rövid kivonatát tájékoztatásul a felelős műszaki vezetőknek átadjuk. A kérelmek elbírálása és a regisztrálás optimális esetben – ha a benyújtott kérelem minden melléklete megfelelő - nem haladta meg a 10 munkanapot. 2.14. Közlekedési igazgatás A másodfokú közlekedési igazgatási hatósági tevékenység az elmúlt évekhez viszonyítva volumenében kisebb mértékben nőtt, ill. összetételében átrendeződött.32 Tárgyévben összesen 89 fellebbezés alapján indítottunk másodfokú eljárást. A 2156/2004. számú másodfokú határozatunk ellen kezdeményezett közigazgatási pert 2004. évben elveszítettük. Az ítélet ellen a Pp. 270.§ (2) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapozva a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, amely alapján a Legfelsőbb Bíróság kérelmünknek helyt adva, a Csongrád Megyei Bíróság közigazgatási ügyben hozott ítéletét hatályon kívül helyezte. A Csongrád Megyei Főügyészség T.K.603/2005. számon átfogó ellenőrzést végzett az okmányirodák és a Közigazgatási Hivatal által lefolytatott, a járművek forgalomból történő kivonását célzó közlekedési igazgatási munkája körében. A 32

A statisztikai adatok a mellékletben találhatók.

153

Főügyészség a munkánkat jónak értékelte, azonban a mindszenti és a hódmezővásárhelyi okmányirodák jogalkalmazási gyakorlatának egységesítése céljából felügyeleti intézkedésre hívott fel. A felügyeleti intézkedést megtettük, melynek eredményeként a hódmezővásárhelyi okmányiroda korábbi helytelen gyakorlatát megváltoztatta. A makói, a kisteleki és a szegedi okmányirodák iratait szúrópróba-szerűen felügyeleti ellenőrzés alá vontam, az okmányirodákat a tapasztalt hibák és hiányosságok kijavítására felszólítottuk. Szeged Megyei Jogú Város Jegyzőjének személyazonosító igazolvány kiadása iránt benyújtott kérelem elutasítása tárgyában, valamint Tömörkény Község Önkormányzatának Jegyzője által hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadása tárgyában hozott elsőfokú határozatok ellen előterjesztett fellebbezések alapján a határozatokat megsemmisítettük, és a hatóságokat új eljárás lefolytatására utasítottuk. 2.15. Anyakönyvi felügyelet A Szervezeti és Működési Szabályzat alapján a Hivatal, az anyakönyvi felügyeleti munkát az Informatikai és Ellátási Főosztály feladatkörébe integrálva látja el. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. 3. §-a az anyakönyvvezetői tevékenység általános felügyelete mellett az alábbi feladatokat látta el: • az anyakönyvezés elrendelését, ha annak alapja külföldi okirat, vagy külföldi személy apai elismerő nyilatkozata, • hazánkban házasuló nem magyar állampolgár iratai elfogadhatóságának elbírálása, indokolt esetben részére felmentés megadása a személyes joga szerinti tanúsítvány beszerzése alól, • anyakönyvi iratok külföldről történő beszerzése, külföldre továbbítása, • külföldön házasulni szándékozó magyar állampolgár, hazai hontalan és menekült részére a szükséges tanúsítvány kiadása, • helyettesítő anyakönyvvezető kijelölése, • anyakönyvi nyilvántartások és az anyakönyvvezető ellenőrzése, • betekintés engedélyezése anyakönyvi iratokba, • anyakönyvek pótlására történő intézkedés, valamint • anyakönyvi szakvizsgával összefüggő feladatok ellátása. Az intézkedések túlnyomó többsége, határozat jellegű elsőfokú okiratok formájában a külföldi állampolgárok magyarországi házasságkötéséhez szükséges külföldi okiratok megfelelőségének vizsgálatához kapcsolódott. Az anyakönyvvezetők által a házasságkötési szándék bejelentésekor felvett jegyzőkönyveket és a csatolt külföldi okiratokat minden esetben a teljesség igényével megvizsgáltuk. A jegyzőkönyvek mintegy harmadánál találtunk valamilyen tartalmi, vagy formai hibát, amelyek elírásból, pontatlanságból, történelmi-politikai ismeretek hiányosságaiból és

154

egyéb okokból származtak. Jellegzetes hiba, hogy az anyakönyvvezetők a jegyzőkönyvön rendre elfelejtik írásban nyilatkoztatni a külföldi házasulót, hogy a magyar nyelvet érti, és beszéli-e, mellőzhető-e a tolmács közreműködése. Ennek oka, hogy a magyar származású külföldi anyanyelvi szinten beszéli a magyar nyelvet. A hibák kijavításában arra törekedtünk, hogy azok gyorsan és pontosan, a házasságkötési eljárás időszerűségének veszélyeztetése nélkül megtörténjenek. Esetenként az iratokat a felterjesztő anyakönyvvezetőnek visszaküldtük javításra, vagy telefonon felhívtuk a figyelmét a javítás módjára, az alkalmazandó jogszabály megjelölésével. Mindezekkel egyidejűleg a helyes adatokkal elkészítettük a határozat jellegű okiratot, mellyel az anyakönyvvezetőnek engedélyeztük a házasságkötésnél történő közreműködést. Ez a megoldás azért lehetséges, mert a házassági jegyzőkönyv utólagosan javítható okirat. A hibás felterjesztések elsősorban a kis lélekszámú községek anyakönyvvezetőktől származtak, hiszen működési területükön kevés számú külföldi házasuló jelentkezik be. A városi anyakönyvvezetők hibái, a nagyobb leterheltségből adódóan, figyelmetlenségre vezethetők vissza. A külföldi házasulók anyagait az anyakönyvvezetők szinte kivétel nélkül időszerűen, a jegyzőkönyv felvételét követő néhány napon belül haladéktalanul felterjesztették. Elvétve előfordult, hogy a külföldi személy rövid magyarországi tartózkodása miatt az eljárás gyorsítására az anyakönyvvezető távbeszélőn kérte a Közigazgatási Hivatal soron kívüli eljárását. Ilyen kéréseket az Áe. 2.§ (1) és (7) bekezdéseiben megfogalmazott jogelvek szellemében minden esetben teljesítünk feltéve, hogy a benyújtott okiratok a jogszabályi követelményeknek megfelelnek. Eltekintve az említett sürgős esetektől, a külföldi házasulók ügyeiben 1-4 nap alatt hozunk döntést, kivéve azon eseteket, amikor a csatolt külföldi okiratok elfogadhatatlansága vagy hiányossága miatt az iratokat hiánypótlásra küldjük vissza. Az anyakönyvvezetők által felterjesztett ügyekben történt intézkedéseken túlmenően, a felügyeleti tevékenységünk jelentős része oly módon valósult meg, hogy az anyakönyvvezetők napi munkája során felmerülő szakmai kérdésekre igyekeztünk kielégítő választ adni. Ez gyakorlatilag a telefonon kapott kérdésekre vonatkozó azonnali, vagy később adott válaszokban, valamint az ASZA levelező rendszer útján realizálódott. A bonyolultabb kérdések megválaszolásában esetenként a BM Központi Hivatal Anyakönyvi és Felügyeleti Főosztály szakmai állásfoglalása volt segítségünkre. A mindenkit érintő olyan szakmai állásfoglalásokat, melyek az egységes jogalkalmazást szolgálják, körlevél formájában hoztuk az anyakönyvvezetők tudomására. 2.16. ASZA levelező rendszer Az ASZA levelező rendszer lehetővé teszi az anyakönyvvezetőknek a szakmai kérdéseik országos, többszintű „fórum” jellegű megvitatását. Ez a rendszer alkalmas arra, hogy pótolja a korábbi megyei szintű szakmai napok megtartását, hiszen az anyakönyvvezetők a fórum segítségével minden felvetődött kérdésükre a felettes felügyeleti szervtől, vagy akár a Központi Hivataltól megfelelő választ kaphatnak.33 33

Statisztikai adatok a mellékletben találhatók.

155

Sajnos az anyakönyvvezetők egy része nem kíséri naponta rendszeresen figyelemmel a levelezést és a fórumot. Ez lemérhető abból, hogy telefonon olyan kérdéseket tesznek fel, amelyekre a fórumból, vagy a levelezésből már korábban választ kaphattak volna. A telefont kényelemesebbnek, gyorsabbnak, közvetlenebbnek ítélik a számítógépnél. Mások használják ugyan a számítógépet, de átfutják, figyelmetlenül olvassák a fórum és levelező oldal tartalmát. Az ASZA rendszer alkalmazási funkciója - új, biztonsági okmányok használatával történő anyakönyvi okiratok kiállítása, az okmányok nyilvántartása, életútjuk követése – a tervezett 2004. októberi határidőhöz képest csupán 2006. február végére várható. Nagy előrelépés, hogy az új típusú okmányok szállítására kiírt közbeszerzési tender lezárult, és az okmányok szállítását az Állami Nyomda által vezetett konzorcium nyerte el. Összességében 2005 folyamán az anyakönyvi igazgatás területén mintegy 420 ügyben kellett intézkedést tenni határozat, határozat jellegű okirat, valamint egyéb végső intézkedés formájában. Közbeeső intézkedéseket az Igazságügyi Minisztériumhoz, a Külügyminisztériumhoz felterjesztett iratok esetén, illetve a hiányos, vagy hibás felterjesztések vonatkozásában kellett tenni. Az anyakönyvi felügyeleti munka sem volumenében, sem struktúrájában nem mutat jelentős eltérést a 2004. évi tevékenységhez képest. 2.17. A Magyar Igazolvány, a Magyar Hozzátartozói Igazolvány, valamint a Diák-, Pedagógus- és Oktatói Kártyák átadásával kapcsolatos tevékenységek A címben említett igazolványtípusok iránti lelkesedés – már csak a 2004-es évet alapul véve is – sajnálatos módon a 2005-ös évre csökkenő érdeklődést mutatott. A statisztikai adatok alapján is jól látható ez a szinte „drasztikusnak” nevezhető visszaesés. 34 Ennek persze az is lehet oka, hogy sokan már a kezdet kezdetén, a 2002-2003-as év során kérvényezték és megkapták státuszigazolványaikat. Az idei év utolsó negyedében történt egy kis fennakadás a diák-, pedagógus-, és oktatói kártyák igénylésénél, valamint legyártásánál. Az igazolványok elkészítéséért felelős nyomda – technikai okokra hivatkozva – kénytelen volt egy rövid időre felfüggeszteni az igazolványok gyártását. Sajnos van olyan igénylő, aki már hónapokkal ezelőtt leadta igénylését és a mai napig sem jutott hozzá kártyájához. Az ügyfelek így nem tudják igénybe venni az igazolványokra járó kedvezményeket. A nyomda mindent megtesz annak érdekében, hogy a továbbiakban zökkenőmentes legyen az igazolványok legyártása. A határon túli magyar pedagógusokat és oktatókat érintette azon rendelkezés, miszerint az Oktatási Minisztérium a szakirodalom-vásárlási támogatás (14.000 Ft) igénybe vételét forráshiány miatt 2005. október 7-én felfüggesztette. A 2005 hátralevő időszakában esedékes további igényeket a minisztérium utólag, 2006 elején teljesíti. Ebben az évben két alkalommal került sor Magyar Igazolványok, ill. egy alkalommal Diák-, Pedagógus-, és Oktatói Kártyák visszaküldésére. 34

Statisztikai adatok a mellékletben találhatók.

156

Az év első felében Hivatalunk azokat a Magyar Igazolványokat és Magyar Hozzátartozói Igazolványokat küldte vissza a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal részére, amelyek 12 hónapos őrzési ideje 2005. március 15-én lejárt. Ezek összege 1010 db volt. Ezek azok az igazolványok, amelyekért a kiállításuktól számított 12 hónapon belül nem jelentkezett az ügyfél, vagy annak meghatalmazottja. 2005. szeptemberében került sor a Magyar Igazolványok következő visszaküldésére. Ekkor azokat az igazolványokat küldtük vissza a BM Központi Hivatalába, amelyeknek 12 hónapos őrzési ideje 2005. szeptember 15-én járt le. Ezek száma: 910 db volt. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény végrehajtási rendeletei 2003 decemberében módosításra kerültek. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeiről szóló 319/2001. (XII.29.) Korm. rendelet, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény pedagógusokat és oktatókat érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 206/2003. (XII.10.) Korm. rendelet a kézbesítésre jogosult szerveket a kijelölt külképviseletekkel bővítették. Ennek eredményeképpen természetszerűen csökkent Hivatalunk szerepe az átadás szempontjából, mivel az ügyfelek könnyebben meg tudják oldani az „otthoni” átvételt. Sajnos, így sem nagyon emelkedett az igazolványigénylések száma. 2005. október 31-én lejárt azoknak a diák-, pedagógus-, és oktatói igazolványok őrzési ideje, amelyeket igénylőik a rendelkezésre álló 12, néhány esetben 24 hónapos őrzési idő alatt sem vettek át. A határon túli szervezetek, információs irodák az OKÉVhez fordultak, hogy küldje ki ezeket az igazolványokat a Magyar Köztársaság külképviseleteire, ahonnan a területi információs irodák munkatársai meg tudják szervezni az igazolványok felvételét. Hivatalunk így 429 db lejárt őrzési idejű diák-, pedagógus-, és oktatói igazolványt továbbított az OKÉV – Határon túli ügyek osztályára. Mindezen feladatok mellett sikerült a 2005-ös évre betervezett tevékenységeinket elvégeznünk. Felleltáraztuk a selejtezés után Hivatalunkban maradt Diák-, Pedagógus, és Oktatói Kártyákat. A határon túli információs irodákkal kialakult kapcsolatainkat továbbra is sikeresen fenntartottuk, és mivel nem minden kinti területi iroda számára érhető el könnyen a hálózatos Magyar Igazolvány Rendszer, Hivatalunk tudott részükre igazolványokkal kapcsolatos információkkal szolgálni. Az igazolványokat naprakészen érkeztettük, adminisztráltuk, ill. az ügyfeleinket lehetőségeinkhez mérten kiszolgáltuk. Mivel a Magyar Állam által nyújtott kedvezményeket kizárólag igazolvánnyal lehet igénybe venni, fontosnak tartjuk, hogy a 2006-os évben minél több határon túli jogosult hozzájuthasson igazolványához. 2.18. Az egyes ágazatokban tapasztalt legfontosabb ellenőrzési megállapítások: Birtokvédelem: Kicsi az ügyiratforgalom ebben az ügykörben. Vannak települések, ahol egyetlen ügyirat sem keletkezik az év során, aminek magyarázata

157

az, hogy a helyszínen egyezségre törekvő eljárásban sikerül a jogvitát „rövidre zárni” a felek között. Ez a megoldás a költségkímélés mellett amiatt is szorgalmazandó, mert ritkán érkezik végrehajtási kérelem, a felek önként eleget tesznek az egyezségben vállaltaknak. Ugyanakkor a kevés ügyben is számos eljárási hibát tárt fel a vizsgálat kisebb városokban, ahol a hivatalvezetés részéről nem kapott szakmai segítséget az ügyintéző. Így: • lakásbérleti jogviszonynak felmondással történő megszüntetése jogszerűségének elbírálásába bocsátkoznak, amely bírósági hatáskör. Hatáskör hiányában határozatot kell hozni ennek megállapításáról, ellene jogorvoslatot kell biztosítani. (Legfelsőbb Bíróság. 3/1998. jogegységi határozata) • a kérelmet nem bírálják el, mert a kérelmező nem rótta le az eljárási illetéket (2005. nov. 1-e előtt indult eljárásban.) Illeték lerovására történő felhívásra az ügyfél visszavonja kérelmét, mert nincs pénze illeték fizetésére. Költségmentesség iránti kérelem előterjesztésére fel kellett volna a figyelmét hívni az Áe. 2. §. (6) bekezdésének második mondatára tekintettel. • Még mindig előfordul, hogy a kérelmezőt pénzbírság, sőt elővezetés kilátásba helyezésével idézik tárgyalásra az Áe. 22. §. (1) bekezdésének tiltó rendelkezése ellenére. • A 30 napos ügyintézési határidőt (Áe. 15. §.) nem tartják be. Azt is tapasztalta a vizsgálat, hogy felfüggesztő határozatot hoznak az építéshatóság megkeresése miatt a felfüggesztés jogszabályi feltételének hiányában. (Mind az építéshatósági ügyek, mind pedig a birtokvita a jegyző hatáskörébe tartozik. Tehát az építési hatóság nem „más szerv.” ld. Áe. 37. §. ) • A határozatban a Ptk. 191. §. (4) bekezdésének megsértésével jelölték meg a teljesítési határidőt. (3 nap helyett 3 hónapban), de az is előfordult, hogy a végrehajtási kérelmet nem bírálják el 15 napon belül, azaz a határozatnak a birtoklásra vonatkozó rendelkezését nem hajtatják végre. Szabályértési ügyintézés: Míg a városokban az eljárás alá vont személyek 54 %-át elmarasztalják, addig a kisebb településen indokolatlanul liberális bírságolási gyakorlattal találkoztunk. Gyakran nem tárja fel a hatóság fel az elkövetés körülményeit, az enyhítő és súlyosító körülményeket, amelyeket az 1999. évi LXIX. tv. (a továbbiakban: Sztv.) 23. §-a felsorol. A közérdekű munkára történő átváltoztatás esetén nem az Sztv. 17. §. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően járnak el. A pénzbírság kiszabásáról rendelkező határozat gyakran nem rendelkezik arról, hogy hány napi elzárásra kell meg nem fizetése esetén átváltoztatni a bírságot. Utóbbi két esetben súlyos törvénysértésről van szó, ügyészi intézkedést a hivatal csak a

158

vizsgálatunkkal egy időben folyamatban lévő ügyészi vizsgálatra tekintettel nem kezdeményezett, de felvette az ügyészséggel a kapcsolatot. Még mindig több ügyben tapasztalható, hogy az idézést úgy küldik ki, hogy „ügyfélként” idézik a sértettet és az eljárás alá vont személyt az 1957. évi IV. tv. 2224. §-aira hivatkozással, holott az Áe. 3. §. (7) bekezdése szerint az államigazgatási eljárási törvény hatálya nem terjed ki a szabálysértési eljárásra. Olyan határozatot is talált a vizsgálat, hogy a parlagfűvel fertőzött terület két tulajdonosát úgy bírságolják, hogy egyetemlegesen kötelesek 30.000 Ft megfizetésére. (A végrehajtásnál 3-3 nap közérdekű munkát dolgoztatnak le velük!) A tárgymegjelölések még mindig pontatlanok: ismeretlen tettes ellen induló ügyben helytelenül a sértett neve szerepel a tárgyban, mintegy az ő szabálysértési ügyeként kezelik az iratot. Szükségtelen határozatot hozni, amikor a bírságnak adók módjára történő behajtását rendeli el az szabálysértési hatóság. (Sem az Sztv. 111. §. (3) bek.-e, sem a 11/2000.(II. 23.) BM. rendelet, sem a 2003. évi XCII. tv. (Art) 145. §. (1) bek. c./ pontja nem ír elő határozati formát) Amennyiben kártérítést állapít meg a határozat, annak adók módjára történő behajtását nem lehet előírni jogszerűen. Az Art. hatálya nem terjed ki ezekre a követelésekre (4. §. (1) bek.) A 30 napos ügyintézési határidő túllépését ritkán tapasztaltuk, azaz érvényesül az eljárás során az Sztv 82. §. (4) bekezdésében foglalt rendelkezés. Az is pozitív változás, hogy a határozatok rendelkező részében jogszabályi hivatkozás már nem szerepel. Szabálysértési bírságok behajtása: Az adók módjára történő behajtásra kimutatott tartozások esetében a” 30 napon belül”, illetve a „haladéktalanul” történő intézkedési, ill. válaszadási kötelezettséget ír elő az adóhatóság részére a vonatkozó a 11/2000.(II. 23.) BM rendelet 29. §-a. A jogszabálynak megfelelő gyakorlat az lenne, ha eredménytelen behajtás észlelése esetén azonnal visszajelezne az adóhatóság a megkereső szabálysértési hatóságnak, hogy sikertelen a behajtás, sőt egyidejűleg azt is közölné, hogy a településen van-e közérdekű munkavégzésre lehetőség. A megyei főügyészi kezdeményezésre 13 településen lefolytatott ellenőrzési terven felüli, soron kívüli témavizsgálat azt állapította meg, hogy ritka kivételtől eltekintve, az adóhatóság nem foganatosít végrehajtási cselekményt és nem jelez vissza a megkereső szabálysértési hatóságnak. Tipikusan csak annyit tesz, hogy 8 napos teljesítési határidővel felhívja az adóst az önkéntes teljesítésre befizetési csekk postázásával, de azt is tapasztaltuk, hogy idézést bocsát ki a hatóság (nem ritkán az Áe-re hivatkozással, elővezetéssel fenyegetve az adóst), holott jogerősen lezárult szabálysértési eljárást követően nincs jogszabályi alapja a hatóság előtti megjelenésre kötelezésnek. Számos esetben nem jelent meg az adós, vagy a felhívásban megjelölt határidőre nem fizetett. Ezekben az ügyekben a megkereső szabálysértési hatóságnak azt az információt közli a jegyző, hogy „A behajtást nem tudtuk foganatosítani”, holott nem is tett semmilyen végrehajtási intézkedést.

159

Gyakorlatilag azokban az esetekben sikeres a behajtási tevékenység, ahol az idézést követően az adós befizeti a bírságot. Amennyiben önként nem teljesít, ingófoglalásra nem kerül sor, a jegyző, mint adóhatóság nem él az adózás rendjéről szóló, módosított 2003. évi XCII. tv. 150-156. §-ában biztosított jogosultságaival. Azt is vizsgáltuk, hogy ahol az adóhatóság a végrehajtást az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 146. §. (3) bekezdése érelmében önálló bírósági végrehajtó útján foganatosítja, a hatóság és a végrehajtó között létrejött megállapodás kitér-e a szabálysértési pénzbírság-behajtás speciális jellegére: arra, hogy az Sztv. 26. §. (3) bekezdése értelmében a szabálysértési határozat jogerőre emelkedését követő 1 év elteltével a büntetés elévül, többé nincs helye végrehajtásnak, ha nem tesz a hatóság az elévülést megszakadását előidéző végrehajtási intézkedést. Azokra a speciális szabályokra sem tér ki a megállapodás, melyeket a 11/2000.(II. 23.) BM rendelet tartalmaz: a 29. §. (2) bekezdése alapján meg kell kísérelni a behajtást 30 napon belül, annak eredménytelensége esetén értesíteni kell haladéktalanul a szabálysértési hatóságot. Amennyiben nem állnak fenn a közérdekű munkavégzés elrendelésének jogszabályi feltételei, haladéktalan intézkedési kötelezettsége van a megkereső szabálysértési hatóságnak a pénzbírságnak elzárásra történő átváltoztatása érdekében az Sztv. 111. § (14) bekezdése alapján. Nem véletlenül rendeli adók módjára behajtani a jogalkotó a le nem tiltható bírságot. Ritka kivételtől eltekintve az adóhatóságok semmivel sem tesznek többet, mint amit a bírságot kiszabó szabálysértési hatóság is megtehet: várja az önkéntes teljesítést! Amely településeknél a fent leírt helytelen gyakorlatot tapasztaltuk, javasoltuk a bírósági végrehajtóval való megállapodás-kötést - az Art 146. §. (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve - a behajtási tevékenység hatékonyságának javítása érdekében. Vizsgálatunk rávilágít arra a fontos következtetésre is, hogy az első fokú hatóságoknál mennyire elengedhetetlenül fontos lenne a végrehajtásra specializálódott szakemberek alkalmazása, addig is, míg hatályba nem lépnek a Ket. végrehajtó szolgálatokra vonatkozó rendelkezései. Üzletnyitási ügyek: Ebben az ügykörben a legtöbb jegyző mára már hibátlan gyakorlatot folytat – szemben az előző évek tapasztalataival. Néhány hiányosságot a működési engedély iránti kérelmek benyújtásával kapcsolatban észleltünk: A kérelem kötelező tartalmi elemeit az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I.22) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. § (3) bekezdése sorolja fel. Az ügyfelek a formanyomtatványon esetenként nem tüntetik fel az üzlet fő tevékenységére utaló elnevezést (R. 3.§ (3) e) pontja), s ennek pótlására a hatóság sem hívja fel a figyelmüket. A kiadott működési engedélyek olykor szintén nem tartalmazzák az üzlet elnevezését, holott a R. 2. számú melléklete szerint a működési engedélyen ezt is fel kell tüntetni. Az üzlet elnevezése feltüntetésének külön jelentősége is van, mivel a jegyző csak olyan elnevezést engedélyezhet, ami megfelel az üzletek névhasználatára vonatkozóan is rendelkezéseket tartalmazó 2001. évi XCVI. törvény előírásainak. Az üzletek ellenőrzését az R. 8. § (1) bekezdése szerint többnyire folyamatosan

160

végzik az első fokú hatóságik, melyről minden esetben jegyzőkönyv készül, azt az ügyirathoz csatolják. Ahol ez elmarad, a vizsgálat az ellenőrzés rendszerességére és ütemezésére tett javaslatot, azzal, hogy hivatalunk internetes honlapján részletesen kidolgozott ellenőrzési szempontrendszer áll az első fokú hatóságok rendelkezésére. Telepengedélyezés Ezeket az eljárásokat túlnyomórészt a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet 5. §-ban foglaltak szerint folytatják le. Az építésügyi szakhatóság bevonása a telepengedélyezési eljárásba azonban sokszor nincs dokumentálva. Észlelete a vizsgálat, hogy a helyszíni szemlén olykor a jegyzőkönyvek szerint nem vett részt az építési hatság, de írásbeli szakhatósági állásfoglalása sincs az iratanyagban, holott állásfoglalása két oldalról is szükséges a kérelem eldöntéséhez. Helyszíni szemlét minden esetben tartottak az első fokú hatóságok, arról a R. 5.§ (3) bekezdése szerint a kérelmezőt, a szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat és az érintett szakhatóságokat minden esetben értesítették. A kérelmek elbírálása határidőben megtörtént, a határozatok rendelkező részébe a szakhatósági kikötéseket is belefoglalták. Hiányosságként állapította meg az ellenőrzés, hogy a telepek működésével kapcsolatos hatósági ellenőrzés a vizsgált időszakban kevés helyen volt, szakhatóságok sem kértek jegyzői intézkedést. Erre a hiányosságra felhívta hivatalunk az első fokú hatóságok figyelmét azzal, hogy hivatalunk internetes honlapján részletesen kidolgozott ellenőrzési szempontrendszer áll az első fokú hatóságok rendelkezésére. Az adóigazgatás terén gyakran az alkalmazott program hibájára visszavezethető jogszabálysértést tapasztaltunk, ami azonban nem menti az első fokú hatóság helytele gyakorlatát: Az építményadót, valamint a magánszemélyek kommunális adóját megállapító határozatok rendelkező részében adópótlék-mentes fizetési határidőt jelöl meg az adóhatóság a kötelezettség március 17-i, ill. szeptember 15-i teljesítése esetére. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítéséért az 58/1981. (XI. 19.) MT sz. rendelet szabályai szerint kellett adópótlékot fizetni, amely rendelet 1991. január 1. napjától hatálytalan. A hatályon kívül helyezése után 13-14 évvel később született határozatokban – még ha számítógépes programról van is szó – helytelen magának az adópótlék szónak az említése is. A telekadót, a vállalkozók kommunális adóját, továbbá a helyi iparűzési adót kivető határozatokban egyéb okból hibás a késedelmes befizetésre figyelmeztető szövegrész. Nevezetesen: a jogszabályi hivatkozás számát nem helyes a rendelkező részben szerepeltetni, annak az indokolási részben a helye. Másrészt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 165. § (1)-(2) bekezdéseinek szó szerinti behivatkozása hiányában nem egyértelmű, hogy késedelmes teljesítés esetén napi késedelmi pótlék felszámításának van helye. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy amennyiben fizetési kötelezettséget állapít meg az adóhatóság, úgy nem csak arról kell rendelkeznie, hogy az adózó az adót az önkormányzat mely pénzintézetnél vezetett, milyen számú és elnevezésű számlájára

161

fizesse meg, hanem a teljesítés módjáról is, melyet az Art. 38.§ (1) bekezdése tartalmaz. Az idegenforgalmi adót előíró határozatokban általános hibaként észleltük, hogy a jogorvoslatról való tájékoztatásnál a határozat a közlés helyett a kézhezvételhez fűzi a fellebbezési határidőt. Szintén ennél az adónemnél a vizsgálat helytelen gyakorlatot tapasztalt az adóalany megállapítása és a következmények levonása tekintetében. Amennyiben az adózó adóalanyisága hivatalból jut az adóhatóság tudomására és nem az adózó bevallása alapján, akkor adóhiány fennállása esetén adóbírságot kell megállapítani a határozatban. (Art. 172.§c) pontja ) Ilyen esetben az egyszerűsített adóellenőrzés - Art 107.§ (2) - szabályai az irányadók. A helyi adót kivető határozatok nagy részében az I. félévi befizetés március 16-ai esedékességgel került előírásra. Az Art. 2. számú mellékletének az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetésekről szóló II. fejezet A) pontjának 1. és 2/a) valamint 2/b) alpontjai értelmében ha az önkormányzati adóhatóság az építményadó, a telekadó, a kommunális adó valamint a helyi iparűzési adó megfizetésének időpontját nem változtathatja meg, azok Art. szerinti esedékessége: március 15. és szeptember 15. napja. A gépjárműadó-határozatban nem ritkán hibás a jogorvoslati eljárási illeték mértékéről szóló tájékoztatás, mert az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdésének módosítása a határozatok meghozatalakor még nem volt hatályban. De általános hiba a többi adónemnél is, hogy a határozatok nem tartalmazzák az eljárási illeték mértékét arra az esetre, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg. Általánosságban elmondható, hogy valamennyi használt (számítógépes) program indokolása formaszöveg, sokszor nem az ügy lényeges elemeit tartalmazza és hiányoznak az ügy egyediesítésére jellemző paraméterek, így elsikkad a konkrét ügyre vonatkozó tényállás, valamint bizonyítékainak leírása. Évről évre felhívja a vizsgálat az adóhatóságok figyelmét, hogy az adóhatósági határozat igen fontos része az indokolás, hiszen színvonalas ügyintézés esetén alkalmat teremt az adózók adózással kapcsolatos jogtudatának fejlesztésére. Az alaposan feltárt tényállásra alapított döntés, ha azt kielégítően megmagyarázzák, javíthatja a határozatban foglaltak elfogadhatóságát és még kedvezőtlen döntés esetén is bírhat olyan meggyőző erővel, ami csökkentheti a felesleges jogorvoslati eljárásokat. Szintén általános hibaként észlelte az ellenőrzés, hogy az építményadó határozatok kivételével valamennyi adónem határozataiból hiányzik a jogorvoslati eljárás lehetőségét biztosító Art. 136. § (1) bekezdésére, továbbá a fellebbezési eljárási illeték mértékét meghatározó jogszabályhelyre (illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bek.) való hivatkozás. Az építményadó határozatok tartalmazzák ugyan a jogorvoslati lehetőség jogszabályi hátterét, azonban rosszul: Az ugyanis 2004. január 1-től az Art. 136. § (1) bekezdésében van szabályozva. Általános tapasztalatunk, hogy bevallási (bejelentési) késedelem esetén az adóhatóság nem szab ki mulasztási bírságot. Az adóhatóságnak az Art. 172. § (12) bekezdése szerint természetesen jogában áll az eset összes körülményének mérlegelésével a mulasztási bírság alkalmazásától eltekinteni, azonban erről egyrészt rendelkeznie, másrészt a

162

döntését indokolnia kell. Az adórendszer arra épül, hogy az adózók a bevallási, bejelentési kötelezettségüket önként, a törvényben előírt határidőre teljesítik. Az adóhatóságok e kötelezettségek teljesítése alapján állapítják meg, illetőleg veszik nyilvántartásba az adókat, ezért a határidők megtartása kiemelkedő jelentőségű, függetlenül attól, hogy az adott adó esetében a megállapítás módja önadózás vagy kivetés. A jogszerű adózói magatartásra való nevelés érdekében a bevallási kötelezettség teljesítésének késedelme mellett álláspontunk szerint nem mehet el szó nélkül az adóhatóság, jóllehet első ízben célszerű csak jelképes összeggel szankcionálni a jogsértést. Gépjármű-adóztatás körében olyan megállapítást is tett a vizsgálat, hogy a gépjármű adómentességét olyan, I. fokú orvosi szakvélemény alapján állapította meg az adóhatóság, amely a gépjármű tulajdonos súlyos mozgáskorlátozottságát állapítja meg, de fénymásolat alapján, mely dátummal nincs ellátva. Ez ellentétes gyakorlat a Gjt 18.§ 12. pontjával. Hibás gyakorlatot észlelt a vizsgálat az adómentességet, adókötelezettség megszűnését megállapító határozatok rendelkező részével kapcsolatban is. A jogszabályoktól eltérő, hibás gyakorlatot tapasztalt a vizsgálat a fizetési könnyítéses és a méltányossági ügyek intézésében, valamint az adóelőleg módosítása iránti kérelmek elbírálási gyakorlatában. Adótartozások és adók módjára behajtandó köztartozások behajtása: A vizsgált településeken az adóvégrehajtás a helyi adók esetében a fizetési felhívások megküldésére és az inkasszóra korlátozódik. A vizsgált időszakban ingófoglalás és ingatlan végrehajtás nem volt, a jelzálogjog bejegyzések száma csekély. Nyugdíjakból, munkabérből levonást nem kezdeményezett az adóhatóság. Ezen intézkedések nem elégségesek az adóhatóság jogszabályon alapuló, adóbehajtási kötelezettségének teljesítéséhez. Az idegen adókra nézve is irányadók az Art és a Vht vonatkozó rendelkezései, kivéve az ingatlanon történő jelzálogjog alapítást (Art 161.§ (8) bek.). Talált a vizsgálat olyan települést, ahol az esedékességen túli adótartozások a kivetések mintegy 20 %-át teszik ki, holott általános tapasztalat, hogy. a tartozásokat az esetek zömében a felhívás kiadását követően befizetik. A gépjárműadó hátralék behajtása a eredményesebb a településeken, mivel a gépjármű forgalomból történő kivonása jegyző általi kezdeményezésének kilátásba helyezésére utalást követően az adózók teljesítik az adófizetést. Az ellenőrzés tapasztalata szerint tehát az adóvégrehajtás összességében nem megfelelő a vizsgált településeken és ez már évek óta tapasztalt tendencia a hatóságoknál. Ezt a területet indokolt megerősíteni a szakmai ismeretek kiszélesítésével, rendszeres konzultációval, továbbá az ügyintézői létszám emelésével. A vizsgálat javasolta vezetői szintű megbeszélés, egyeztetés lefolytatását az ügyintézőkkel az adóigazgatási eljárásra vonatkozó eljárási jogszabályokban foglaltakról, különös tekintettel a Ket hatálybalépése miatti Art módosításokra és a Ket-nek az adóigazgatási eljárásban is érvényes rendelkezéseire. Építési igazgatás: A megvizsgált ügyiratokban a következő hibákat, hiányosságokat észleltük: • Az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM. rendelet 5. §-ban meghatározott feltételeknek a

163

•

•

• •

• •

•

benyújtott műszaki tervdokumentációk – szinte kivétel nélkül – nem feleltek meg. A hiányosságok egy része hiánypótlás keretében javítható lett volna. A vizsgált építési engedélyek közül több még a mai napig sem emelkedett jogerőre, mivel az elsőfokú építésügyi hatóság nem kereste meg a földhivatalt a szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosultak felderítése érdekében. Így nem küldte meg határozatát minden, az építtetői ingatlannal közvetlenül szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosultnak. (R. 5. §. (2) bek. b./ pontja, ill. (5) bekezdése ) Hiányosságokat észlelt az ellenőrzés az építési jogosultság igazolására becsatolt okiratok körében, pl. a haszonélvezeti jog jogosultjainak hozzájárulása, vagy az azt pótló bírói ítélet hiányzik, vagy a magánokirat jogszabályi követelményeinek nem felel meg a nyilatkozat, s ezáltal nem érvényesül az R. 5.§. (1) bekezdése. Az első fokú hatóságok olykor nem keresik meg a szakhatóságot az ügy érdemében hozott döntés előtt a kérelem elbírálása során. Ezt az R. 7. §. (1) bekezdése írja elő, figyelemmel a 2. sz. mellékletre. Előfordul, hogy a szakhatósági állásfoglalásban kikötött feltételeket nem foglalták a határozatba a R. 7. §. (6) bekezdésében foglaltak ellenére. A helyszíni szemle elmaradását tapasztalta az ellenőrzés, illetve azt, hogy nem készült róla sem jegyzőkönyv, sem hivatalos feljegyzés. Megállapította az ellenőrzés hogy telekalakítás engedélyezése iránti kérelem esetén a telekalakítással érintett ingatlan tulajdoni lapjai gyakran nem hitelesek, telekalakítási terv nem készült, csak megosztási vázrajz, a kitűzési vázrajz pedig hiányzik. Hiányosságokat tapasztalt az ellenőrzés a közműszolgáltató nyilatkozata körében, nem talált sokszor statisztikai adatlapot, hiányzott a kivitelezés megkezdésének, a felelős műszaki vezetőnek a bejelentése.

2.19. A jegyző államigazgatási feladatellátásának személyi, tárgyi feltételeinek jellemzése Ellenőrzéseink már évek óta kiterjednek a polgármesteri hivatalok szakember ellátottságára. A vizsgálatokkal érintett 13 településen kinevezett jegyző van Kisteleken csak fél éve, Szegváron egy éve – mindkét településen éveken át a szomszéd, vagy még távolabbi település jegyzője helyettesített. A kinevezett jegyző személye már rövid idő alatt számottevő javulást eredményezett a hatósági feladatellátás színvonalában. Minden település szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a jegyző helyettesítésére vonatkozó rendelkezéseket. Aljegyzőt csak 2004. decemberében nevezett ki a közgyűlés Hódmezővásárhely megyei jogú városunkban. Átmenetileg előfordul a hivatalokban, hogy nincs minden álláshely betöltve.

164

Ennek oka lehet a megyeszékhely „elszívó” hatása, ezért pl. irodavezetőt, vagy nem ritkán a műszaki ügyintézőt átmenetileg nélkülözni kénytelenek. Összességében azonban a fluktuáció nem jellemző a hatósági feladatellátás területén, ami mindenképpen jónak értékelhető, hiszen ez az állandóság azt sugallja, hogy megfelelő szakemberek kezében van és szakmailag kiegyensúlyozottan működik az államigazgatási feladatellátás. Az önkormányzatok erőfeszítéseket tesznek köztisztviselőik képzésére, továbbképzésére is: Az államigazgatási szak- és alapvizsgákra ütemezés szerint készülnek fel az érintett köztisztviselők az önkormányzatoknál. Csupán egyszer fordult elő az elmúlt négy év során, hogy határidőn belül valaki nem tette le az alapvizsgáját. Felsőfokú végzettség megszerzése érdekében pl. Hódmezővásárhelyen a hivatal összlétszámának 40 %-a tanul első, vagy másoddiplomás képzés keretében, ami országos szinten is kiemelkedő. A jogászok a megyei jogú város hivatalában Európai Uniós szakjogász és közgazdász-jogász képzésbe kapcsolódtak be. A szakemberellátottság tehát nemcsak, hogy jónak mondható a vizsgált településeken, hanem a folyamatos fejlődés, képzés is megfigyelhető. A képzésnek azonban megvannak a veszélyei is, melyek érinthetik a szakmai feladatellátást és amelyre a vizsgálat felhívta a figyelmet: vannak ágazatok, amelyekből egyszerre többen is felsőfokú képzésben vesznek részt a hivatalból: itt és a vizsgák miatti távollét esetén munkatorlódás jelentkezik. Ez legkritikusabb helyzetet az okmányirodában jelentheti: ha a tanulmányi szabadságon lévők mellett még egy ügyintéző megbetegedne, csak jelentős sorban állás után tudnának az ügyfelek ügyet intézni. A BM ágazati stratégiai célkitűzéseinek érvényesülése körében vizsgáltuk a költségtakarékos és hatékony igazgatás megteremtése érdekében tett intézkedéseket. Megállapítottuk, hogy a megyei jogú város jár az élen a költségtakarékos módszerek alkalmazásában, mert itt rendelkeznek a legfejlettebb technikával: pl. a testületi előterjesztések java része már nem papíralapú dokumentumokon keresztül történik, hanem írható CD-n. Általánosságban elmondható, hogy a városi polgármesteri hivatalokban az irodatechnikai berendezésekkel való ellátottság napjainkra már megfelelő, mellyel párhuzamosan mindenütt intézkedéseket tettek a költségtakarékos megoldások alkalmazására is (pl. kódolt telefonhasználat, engedélyhez kötött fénymásolás, pályázati forrásból működtetett futárszolgálat alkalmazása, több szűrős irodaszerigény-kielégítés). Még a községi önkormányzatok hivatalainak számítógépellátottsága is megfelelőnek mondható, folyamatosan cserélik az öreg gépeket újakra. Osztott munkakörben ugyan, de a legtöbb polgármesteri hivatal informatikust is foglalkoztat. A megyei jogú városban már 5 fős informatikai csoport működik. Egy város kivételével (Csongrád), ahol még mindig leíró iroda működik, mindenhol minden ügyintéző számítógépen dolgozik, melyek korlátlan Internet-elérhetőséggel és CD jogtárhoz való hozzáféréssel rendelkeznek. Egyre több helyen a csoportos beszedési megbízást szorgalmazzák, a szociális ellátásokat lakossági folyószámlára utalják. A kisebb városokban, községekben egyszerű és kézenfekvő módja a költségtakarékosságnak a közhasznú munkások alkalmazása bizonyos időszakosan jelentkező feladatok ellátásában, mint amilyen pl. az adóigazgatásban fordul elő rendszeresen. A hivatal vizsgálata kiterjedt a polgármesteri hivatalok, mint közigazgatási szervek szolgáltató szemléletének áttekintésére is.

165

Az ügyfélfogadás rendjét minden önkormányzatnál a szervezeti és működési szabályzat, vagy az ügyfélszolgálati szabályzat, mint melléklete tartalmazza. A legtöbb településen – tekintettel arra, hogy a megye jellemzően tanyás térségekkel rendelkezik - elvárás a köztisztviselőkkel szemben, hogy ne utasítsák el az ügyfeleket ügyfélfogadási időn kívül sem a település távoli pontjáról érkező ügyfelet. Megyei jogú városainkban az ügyfélszolgálati irodán minden nap van ügyfélfogadás. A szóbeli kérelmekről minden polgármesteri hivatalban jegyzőkönyv készül. A vizsgálat során szorgalmazni kellett – mert nem tapasztalt megfelelő gyakorlatot az ellenőrzés-, hogy a kérelmek átvétele elismervény ellenében történjen. Az ügyiratok nyelvezete – az adóigazgatásban használt, nem túl sikeres számítógépes programoktól eltekintve – megfelelő. A vizsgálat azonban néhány hivatalban a határozatok egyéniesítésére tett javaslatot, pl. szabálysértési ügyek, adóigazgatásban fizetéskönnyítési-méltányossági ügyek tekintetében. Ellenőriztük a polgármesteri hivatalok minőségbiztosításának helyzetét is, mely szoros összefüggésben van a szolgáltató szemlélettel. Megállapította hivatalunk, hogy az ez évben vizsgált települések közül a CAF bevezetése nem történt meg egyik ellenőrzés alá vont hivatalban sem. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Városban még évekkel ezelőtt elkészült ugyan a belső ISO minősítés, a külső audit azonban nem. Itt is a CAF-ra szeretnének átállni, hiszen ez jobban illeszthető a polgármesteri hivatal rendszerébe. 2005-től controlling rendszer működik ebben a hivatalban. Kisebb városokban rövid időn belülre csak tervezik a CAF bevezetését, de van olyan település is, ahol már a forrással is rendelkeznek: Kisteleken a HEFOP pályázat keretében nyert pénzeszközön tervezik a minőségbiztosítási rendszert kialakítani. A közigazgatási szervek szolgáltató szemléletének lényeges aspektusa annak ismerete, hogy az önkormányzatok polgármesteri hivatalai miként gondoskodnak az információknak a lakossághoz való eljutásáról. A legtöbb önkormányzat szervezeti és működési szabályzata szerint a helyi rendeletet hirdetményi úton – a polgármesteri hivatalban történő kifüggesztéssel – kell kihirdetni. A lakosság széles körét érintő információt szinte minden önkormányzatnál szórólapon is terjesztik. Ha kevésbé fontos az információ, vagy szűkebb kört érint, a megyei hirdető újságban (SZUPERINFO) teszik közzé; időnként azonban csak az elérhetőségét jelölik meg az információnak pl. pályázati kiírás esetén. A megyei jogú városokban sajtóreferenst is alkalmaznak: ők tartja a kapcsolatot az országos és a helyi médiával. Helyenként, főleg városokban a képviselőtestületek üléseiről, a közgyűlésről teljes terjedelemben ad közvetítést a helyi kábel-tv. Az önkormányzatok nagy többsége időszakos lapot ad ki, amely – ahol internetes honlapja is van a településnek -- elektronikus formában is olvasható. Kisebb településen hangosbeszélőn történő közzététellel is találkoztunk. A közepes nagyságú városok havonta jelentetnek meg saját lapot, valamint a városi televízió rögzíti és ismétli a képviselőtestület ülésének anyagát. Látható tehát, hogy egyszerre van jele a településeken a régi és az új, a hagyományos módszerek – melyek megszokottak és beváltak – jól megférnek a kor modern követelményeinek megfelelő modern információs csatornák alkalmazásával. A polgármesteri hivatalok szolgáltató szemléletének fontos eleme annak vizsgálata, hogy hogyan milyen az elektronikus ügyintézés helyzete a helyi államigazgatási szerveknél.

166

Még az okmányirodákkal rendelkező városokban is csak részlege, nem teljes körű az e-közigazgatás, így a megye második legnagyobb városában is az „e-hivatal” csak részben működik a települési képviselők CD-n kapják a testületi anyagot és email-en a kiegészítést. A megyei jogú városok önkormányzatnak van honlapja, minden irodának e-mail címe. Több nyomtatvány letölthető (pl. adóigazgatásban). A honlapokon a helyi rendeletek, a letölthető nyomtatványok találhatók, a teljes hivatali szervezet megismerhető. Zöld számuk van, amely a honlapon is megtalálható. A honlapokra aktuális hírek is felkerülnek. Az információk aktualizálásáról gondoskodnak. A városi önkormányzatok honlappal rendelkeznek, ott letölthető anyagokat, helyi rendeleteket, közgyűlési határozatokat és egyéb fontos információkat talál az érdeklődő. A kisebb települések ugyanakkor nem rendelkeznek pénz híján honlappal (Ambrózfalva, Csanádalberti), vagy pedig nem frissítik az információkat (Szegvár). Internet-elérhetőséget minden település – a legkisebb is – biztosít a művelődési házban, az un. „Teleház”-ban, a gondozási központban, vagy a könyvtárban. Összességében elmondható, hogy az e-ügyintézés alapelemei rendelkezésre állnak a nagyobb településeken, városokban, a községekben azonban még komoly hiányosságok vannak. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy napjainkban a kisebb településeken még a lakosság részéről sincs igény az e-ügyintézés igénybevételére, és kevés példa van az e-mail-en érkezett kérdésekre is, ami természetesen nem jelentheti azt, hogy nincs szükség a központi fejlesztésekre, hiszen a lakosság e-kultúrájának a robbanásszerű fejlődése már az elmúlt években is tendenciaként volt megfigyelhető, melyből természetszerűleg a közigazgatás sem maradhat ki.

167

II.3. A Hivatal feladatkörébe tartozó továbbképzések szervezése, lebonyolítása:

képzések,

3.1. Közigazgatási alapvizsga 2005. évben is a jogszabályi előírásnak megfelelően szerveztük a közigazgatási alapvizsgákat január, március, május, szeptember és november hónapokban. A nagy létszámú jelentkezések miatt minden vizsgaidőszakban 2 vizsgabizottság szervezésére került sor. Ez időszak alatt 239 fő tett sikeres közigazgatási alapvizsgát. Ugyanekkor 3 vizsgabizottság ügykezelőket is vizsgáztatott. Az ügykezelők kis létszámú jelentkezése miatt az ő vizsgáztatásuk ugyanabban a bizottságban történt, ahol a közigazgatási alapvizsgázók, vagyis alkalmanként vegyes vizsgabizottság működött. Tárgyévben 26 fő tett sikeres ügykezelői alapvizsgát. Létszámukból adódóan az összevárási lehetőség működött volna, de az ügykezelők részére előírt vizsga letétele határidejének különbözősége miatt ennek lehetősége nem állt fenn. 3.2. Közigazgatási szakvizsga Közigazgatási szakvizsgánál 2005. évben 184 fő köztisztviselő részére szerveztünk felkészítő tanfolyamot. Ez magában foglalja az új jelentkezőket és az előző évről halasztottakat. A jelentkezettek számára az I. félévben és a II. félévben is 2-2 felkészítő csoportot indítottunk. Az I. félévben 76 fő vett részt két csoportra osztva, a második félévben 108 fő jutott a két felkészítőre. A választható tantárgyak esetében a jelentkezők túlnyomó többsége a közigazgatási szerv jellegének megfelelően az Államigazgatást és az Önkormányzati közigazgatást választotta, így ezekből tartottunk felkészítőt. A II. félévben szerveztünk még Pénzügyi és költségvetési igazgatás tantárgyból is konzultációt, melyen a saját megyénk köztisztviselőin kívül Békés megyei köztisztviselők is részt vettek. Egy köztisztviselő a „Közszolgáltatások szervezése és igazgatása”, 2 fő a Gazdasági igazgatás tantárgyat választotta. Ők a felkészítőt más vizsgaszervezőnél teljesítették. A szakvizsgára jelentkezők megoszlását a melléklet tartalmazza. Az I. félévben a közigazgatási szakvizsga vizsgáztatását 3 bizottsággal, a II. félévben 4 bizottsággal bonyolítottuk le. Mindkét esetben az évek óta kialakított gyakorlatnak megfelelően azonos összetételű bizottság vizsgáztatott a kötelező és választott tantárgyi vizsgákon. Tapasztalataink szerint ez a módszer segíti a kiegyensúlyozott, objektív vizsgáztatást. A hivatali és a külső szervektől meghívott vizsgáztatók aránya megegyezik az előző évivel. A vizsgák és egyben a felkészítők sikerét a vizsgaeredmények mutatják, melyet a melléklet tartalmaz. 3.3. ROP. 3.1.1. továbbképzési programok A közigazgatási eljárások című továbbképzési program keretében 961 köztisztviselő felkészítésre került sor 2005. október 31-ig. A Bevezetés az EU támogatások rendszerében c. képzés keretében az

168

engedélyezett keretszámú (38 fő) köztisztviselő képzésére került sor. Általános jogalkotási ismeretek c. képzés esetében az engedélyezett 25 fős keretszám helyett 29 fő felkészítése történt meg. A közbeszerzés általános ismeretei c. modul 1. csoportjának képzésére 33 fő részvételével került sor. Az új törvény hatálybalépése után, és a tananyag átdolgozását követően még 87 fő köztisztviselőt tervezünk képezni. Képzési terv szerinti képzések: 2005. évben 13 fő nyelvi képzésére került sor, első körben azok részére akik nem rendelkeznek nyelvismerettel. 2006. évben pedig az alapképzés folytatását vettük tervbe. Nagy igény mutatkozott vezetői készség és képességfejlesztő képzésre. 2003. évben 52 fő képzésére került sor. 2004. évben financiális problémák miatt a képzési tervünkben nem szerepelt, azonban 2005. évre 36 fővel szerveztük meg a programot. Az általános közigazgatási vezetési ismeretek (3 modulos) képzés keretében a Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek (1. modul) keretében 45 fő vezető beosztású köztisztviselő képzésére került sor. Bevezetés a közigazgatási emberi erőforrás menedzsmentbe (2. modul) és a Korrupciómentes és etikus közigazgatás követelményeinek megismertetése c. képzéssel kiegészítve. 2005. évben 50 vezető beosztású köztisztviselő vett részt,. 2006. évben szerepel terveink között a 3. modul a Minőségfejlesztés a közigazgatásban a CAF önértékelési rendszer alapján c. képzés, azonban financiális problémák miatt (az eddigi gyakorlattól eltérően csak fele összegű támogatásra számíthatunk) csak 30 főre tervezzük a képzés lebonyolítását.

Állampolgársági vizsga 2005. évben öt alkalommal szerveztünk állampolgársági vizsgát. Az év utolsó két vizsgaidőpontját a jelentkezők kevés száma miatt össze kellett vonnunk. A vizsgákat megelőzően kettő héttel négy órás felkészítő konzultációt tartottunk térítésmentesen. A részvételre vonatkozó adatokat a melléklet tartalmazza. 2005. évben 102 fő vizsgázott, szemben a 2004. évi 142 fővel. A csökkenés az állampolgárságról szóló törvény módosításához kapcsolódik. A törvény mentesíti a vizsga alól a külföldön magyar nyelvű iskolában – az általános iskolától kezdve – végzetteket az állampolgársági vizsga letétele alól. A jogszabály ezen része ugyan 2006. január 1-jétől hatályos, de már 2005. év közepétől ismertté vált, így az állampolgár jelöltek a hatálybalépésre vártak. A 2005. év második felében elsősorban a Belügyminisztérium által hiánypótlásként felszólítottak tettek állampolgársági vizsgát.

169

3.4. Közszolgálati ellenőrzés Az 1005/2005. (I. 26.) Kormányhatározat értelmében, és az annak alapján készült ellenőrzési ütemtervnek megfelelően 13 községi önkormányzat polgármesteri hivatalánál és 2 államigazgatási szervnél folytattunk ellenőrzést. Az ellenőrzés során feltárt kisebb hiányosságok kijavítására, az összefoglaló jelentés elkészítéséig a szükséges intézkedéseket megtették. Az ellenőrzés tárgykörein felül, további, a munka színvonalát javító kérdés probléma megbeszélésére is lehetőség volt, így azok kijavítása is megtörtént. Súlyosabb törvénysértésre egy településen került sor, ahol a sorozatos, törvénytelen bérmegállapítás miatt a jegyző felelősségét állapította meg a vizsgálat. Összességében úgy értékeltük, hogy a 2005. évi közszolgálati ellenőrzés időszerű, szakmailag indokolt, az ellenőrzöttek és az ellenőrzők részére egyaránt tanulságos és hasznos volt. 3.5. A KÖZIGTAD rendszer működtetése, a TARTINFO 3.5.1. A KÖZIGTAD rendszer működtetése Minden évben nagy feladat az önkormányzatok és az államigazgatási szervek közszolgálati nyilvántartásában bekövetkezett változások feldolgozása. Ebben az évben annyival volt könnyebb a feldolgozás, hogy nem volt jogszabályváltozás, ennek következtében nem kerültek új adatlapok a nyilvántartásba és csak az előző időszak és a mostani határidő közötti változásokat kellett rögzíteni, illetve továbbítani a BM központi nyilvántartásába. A 61 önkormányzat minden ügyintézője személyesen hozta be a személyi anyagokat, hogy a változások a hivatalunkban erre a feladatra rendszeresített számítógépen feldolgozásra kerülhessenek. Tapasztalatunk szerint – ha a két időszak között személyi változás nem történt a nyilvántartó személyét illetően – viszonylag könnyen ment az adatok rögzítése, azonban az illetékes ügyintézők még mindig nagyban hagyatkoznak a Hivatal nyújtotta segítségre. Inkább kérdeznek, mint, hogy rosszul csinálják a nyilvántartási feladataikat. Személyi változások esetén sok segítséget kellett adni az adatszolgáltatóknak, de nyitottak az információra, lelkiismeretesek, legjobb tudásuk szerint igyekeznek végezni munkájukat. Nagyban segíti az alapvizsga elvégzése azokat az ügyintézőket, akik munkakörükbe újonnan kapták meg ezt a feladatot, vagy teljesen új munkatársak az önkormányzatoknál. 3.5.2. A tartalékállomány, üres álláshelyek A Hivatal feladata a tartalékállományba helyezett köztisztviselők TARTINFO-ba történő rögzítése. Ebben az évben a jelentések számából azt a következtetést lehet levonni, hogy nem volt nagy mozgás sem az önkormányzatok, sem az államigazgatási szervek létszámát illetően. A program a nyár folyamán bizonyos fennakadásokkal működött, de a hiba már kijavításra került. Üres állásról nem kaptunk jelentést ebben az évben. Az év folyamán felülvizsgálatra került az üres állások nyilvántartása és az állások betöltésének tényét rögzítettük.

170

3.6. A Megyei Államigazgatási Kollégium működése A Csongrád megyei Államigazgatási Kollégium üléseinek napirendjei

2005. márciusi ülés Helye: Csongrád megyei Közigazgatási Hivatal • Megyei Államigazgatási Kollégium 2005. évi Munkaterve • Megyei Államigazgatási Kollégium Ügyrendjének módosítása • Tájékoztatás az Alkotmány módosításából, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. CV. törvényből adódó feladatokról • Tájékoztatás a területfejlesztési intézményrendszer 2004. évi változásairól és a többcélú kistérségi társulások átalakulásának tapasztalatairól 2005. júniusi ülés Helye: Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóságának Államháztartási Irodája • A regionalizmus lehetséges irányai Magyarországon • Tájékoztató a Bűnmegelőzési stratégiából származó 2005-2006. évben megvalósítandó feladatokról • A Ket. bevezetésével kapcsolatos teendők • A Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának bemutatkozása 2005. októberi ülés Helye: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség • Tájékoztatás az építésügyi engedélyezési-szakhatósági közreműködésről • A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának bemutatkozása • Tájékoztatás az elektronikus információszabadságról szóló jogszabályról, valamint a Ket. X. fejezetében szabályozott elektronikus ügyintézéssel és az elektronikus tájékoztató szolgáltatással szemben támasztott követelményekről • Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség bemutatkozása 2005. decemberi ülés Helye: APEH Csongrád Megyei Igazgatósága • Közszolgálati ellenőrzések Csongrád Megyében az önkormányzatoknál és a területi államigazgatási szerveknél • Tájékoztatás a bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatokról • APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának bemutatkozása 2005. decemberi ünnepi ülés

171 Helye: Csongrád megyei Közigazgatási Hivatal

3.7. A CAF közigazgatási minőségmodell szerinti önértékelés 2005. november eleje: Megszületett a vezetői döntés a 2005. évben megvalósítandó önértékelés megkezdéséről, illetve változás történt a CAF koordinátori feladatokat ellátó munkatárs személyét illetően. Mivel a Hivatalt 2005. szeptember 1-jétől érintő szervezeti változások az önértékelő csoport tagjainak az összetételében is változást eredményezetek, illetve tartós távollétek miatt a három új kitöltő kijelölése történt meg, hogy a reprezentativitás a szervezet tekintetében biztosítható legyen. 2005. november 14.: Megtörtént az önértékelő csoport számára az előkészítő megbeszélés, melyen bemutatásra került a BM online rendszerének 2.0 verziója. 2005. november 14-22.: Az önértékelő kérdőív kitöltése a BM rendszerén keresztül, melyet a feldolgozás, értékelés folyamata követett. 2005. december 12.: Megtörtént a konszenzusteremtés, melyen az önértékelő csoport tagjai egyezségre jutottak az egyes alkritériumokhoz tartozó értékek és indokolás tekintetében. A fejlesztendő területek rangsorolása és az az alapján elkészítendő intézkedési terv meghozása várhatóan 2006. januárjában fog megtörténni.

II.4. Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2005. évi tevékenysége A Felügyelőség 2005. évben is a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által összeállított és a Minisztérium által jóváhagyott országos vizsgálati program alapján készítette el munkatervét. Ennek megfelelően az előző évekhez hasonlóan egész évben folyamatosan vizsgáltuk a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályok betartását, valamint a KPIR és a RAPEX rendszerben megtalálható veszélyes termékek forgalomból történő kivonását ellenőriztük. A vámáruk piac-felügyeleti ellenőrzésére az év folyamán a Vámhivatal riasztása alapján, meghatározott rendszerességgel került sor. Az országos vizsgálati program alapján 2005-ben 17 témavizsgálat elvégzését terveztük, helyi vizsgálat keretében pedig 5 területen folytattunk ellenőrzéseket. E mellett elláttuk a hozzánk érkezett panaszbejelentések kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat is. (A Felügyelőség 2005. évi munkatervét a melléklet tartalmazza.) A 2005. évben is fontos feladatunknak tekintettük a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzését, valamint kiemelt figyelmet fordítottunk a termékek jelölésére (címkézésére) és a minőségtanúsításra vonatkozó előírások

172

betartásának vizsgálatára. Az egyes termékcsoportok forgalmazási körülményeit felmérő vizsgálatainknál minden esetben figyelembe vettük, hogy a harmadik országból származó termékek esetében a minőség-tanúsítás mellett a fogyasztók tájékoztatása a származási helyről is nagyon fontos. Az élelmiszerkereskedelemben és vendéglátásban tartott ellenőrzések során egész évben bizonytalanságot jelentett (és jelent most is), hogy a hatósági ellenőrzés mely területekre terjedhet ki, mivel az élelmiszerellenőrző hatóságok hatósági jogkörének elhatárolása, a feladatmegosztás konkretizálása, pontosítása az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos feladatok tekintetében nem történt meg. 4.1. Az ellenőrzések általánosítható tapasztalatai: 2005. évben 989 hatósági ellenőrzést folytattunk le. A korábbi évekhez viszonyítva az ellenőrzendő egységek köre nem változott. Legnagyobb számban a kiskereskedelemben, (az ellenőrzések 67 %-a,) ezen belül is az élelmiszerkiskereskedelemben, (a kiskereskedelemben végzett ellenőrzések 40 %-a), végeztünk ellenőrzést. A szolgáltató egységeknél tartott ellenőrzések döntő többsége a vendéglátást és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást érintette. (A szolgáltatóknál végzett ellenőrzések 82 %-a.) Nem változott az a tendencia sem, amely a korábbi években is jellemző volt, mely szerint a kiskereskedelmi egységekben a kifogás 47 %-os, a vendéglátást érintő ellenőrzéseknél pedig az ellenőrzött egységek 53 %-ánál (a szálláshelyek 82 %-ánál) kellett valamilyen intézkedést tenni a megállapított szabálytalanság miatt. Az élelmiszerkereskedelemben a kifogás aránya 44 %-os. Évek óta ezen a területen végezzük a legtöbb ellenőrzést. Az árfeltüntetés területén elsősorban a nagyobb áruházakban állapítottunk meg hiányosságot, sok esetben az „akciós” áron hirdetett termékek érvényes fogyasztói ára nem volt feltüntetve az „akció” kezdetekor. Az élelmiszerek jelölése az élelmiszertörvényben előírtak figyelembevételével történt, egy-két termékcsoportnál – elsősorban a gyártó hibájára visszavezethetően – fordult elő hiányosság, pl. gyorsfagyasztott termék esetében a csomagoláson nem tüntették fel „a terméket felengedés után nem lehet újrafagyasztani”, vagy a termék megnevezésében nem jelölték, hogy „gyorsfagyasztott” termékről van szó. A kiskereskedelmi egységekben egyre kevesebb helyen állapítottunk meg lejárt fogyaszthatósági, vagy minőség-megőrzési idejű termék értékesítését. A vendéglátó helyen talált lejárt fogyaszthatósági határidejű alapanyagot is figyelembe véve az év folyamán mindössze 35 alkalommal szabtunk ki minőségvédelmi bírságot. (Mivel tételenként minimum 50ezer forint minőségvédelmi bírságot ki kell szabni, így esetenként a vállalkozásnak, a kifogásolt tételek alapján 100-150 ezer forint minőségvédelmi bírságot kellett megfizetni.) A nagykereskedők, illetve a szállítók felelősségét állapítottuk meg akkor, amikor az ömlesztett – nem csomagolt – húsok, illetve húsipari termékek, cukrászipari termékek esetében a szállítóleveleken nem jelölték az adott áru fogyaszthatósági idejét. Ennek hiányában pedig a kiskereskedelmi egységben nem lehetett meggyőződni arról, hogy az adott élelmiszert még a fogyaszthatósági határidőben értékesítik-e.

173

A vendéglátó tevékenység ellenőrzésekor is a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettségek teljesítésének felmérését tartottuk fő szempontnak. A fogyasztók gazdasági érdekeinek érvényesülésével kapcsolatos helyzetet próbavásárlásokkal, próbafogyasztásokkal mértük fel. Igen pozitív tapasztalatot szereztünk, hiszen a vendéglátásban végzett 180 próbavásárlás (fogyasztás) során mindössze 5 alkalommal állapítottunk meg vásárlói megkárosítást (a megkárosítás összege 276 Ft volt), amely az előző évi tapasztalatunknál is lényegesen kedvezőbb helyzetet mutat. (2004-ben 260 próbavásárlás mellett 15 esetben állapítottunk meg vásárlói megkárosítást.) A tájékoztatási kötelezettségek közül elsősorban a külső ártájékoztatás hiányát állapítottuk meg több vendéglátó egységben, valamint még mindig gyakran előfordult, hogy a kínált italokat nem a tényleges minőségnek megfelelő megnevezéssel tüntették fel az ártájékoztatásokon. (Pl. pálinkának csak a Magyarországon előállított, gyümölcsből lepárolt italt lehet nevezni, más módon készült italokat csak „szeszesital”-nak.) Annak ellenére, hogy az Élelmiszertörvény 2004. május 1.-től kötelezővé tette a vendéglátó egységekben a HACCP minőségbiztosítási rendszer működtetését, több vendéglátó egység üzemeltetőjét kellett kötelezni a rendszer kidolgozására, és működtetésére. A vegyes fogyasztási cikket értékesítő kiskereskedelmi egységekben a forgalmazott termékek esetében az árfeltüntetés mellett elsősorban a címkézésre vonatkozó szabályok betartását vizsgáltuk. Ezen a területen még mindig sok esetben állapítottunk meg hiányosságot. A címkézés ellenőrzésekor, megállapításra került több termékcsoport esetében, hogy a fogyasztóvédelmi törvényben megfogalmazott általános tájékoztatási kötelezettségnek (termék megnevezése, gyártó/forgalmazó neve és pontos címe, harmadik országból származó termék esetében a származási hely) nem tettek eleget. Elsősorban a ruházati termékek, a harmadik országból származó lábbelik forgalomba-hozatalának ellenőrzésekor állapítottuk meg, hogy a gyártó/forgalmazó pontos címe nem volt feltüntetve. Az egy-egy termékcsoportra vonatkozó speciális címkézési előírások megsértését is tapasztaltuk. A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírások értelmében az adott áru használatával, kezelésével kapcsolatos információk nagyon fontosak. A gyártó kötelessége az is, - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben megfogalmazottak szerint, - hogy tájékoztassa a fogyasztókat az adott áru használatával kapcsolatos esetleges veszélyekről. Az ilyen tájékoztatás meglétét vizsgáltuk pl. a görkorcsolyák, a cumik és etetőkészletek, gyermekjátékok ellenőrzésekor. Szinte minden ellenőrzést követően kötelezni kellett a kereskedőket arra, hogy gondoskodjanak a figyelmeztető felíratok pótlásáról. Reklámfelügyeleti tevékenységünk keretében kiemelten kezeltük a temetkezési szolgáltatások reklámozásával kapcsolatos előírások betartását. Csongrád megyében az ellenőrzések során szabálytalanságot e területen nem állapítottunk meg. Az alkoholtartalmú italok reklámozásának ellenőrzésekor még mindig találkoztunk azzal, hogy nem tartották be azt az előírást, mely szerint a gyógyszertárak, iskolák és szakorvosi rendelők 200 m-es körzetén belül szeszesitalt

174

reklámozása tilos. Óriásplakátokon, illetve kereskedelmi és vendéglátó egységek üzletfeliratain helyeztek el szeszesital-reklámokat. Dohányáruk reklámozása területén az üzletek homlokzati részén találtunk dohányreklámokat, amely miatt reklám-felügyeleti eljárást folytattunk le, bírságot szabtunk ki. Lakossági bejelentés alapján tiltottuk meg a hírlap árusító pavilonok kirakatában szexuális tartalmú folyóiratok kihelyezését, a reklám-felügyeleti eljárás keretében ezért bírságot is kiszabtunk. A piac-felügyeleti tevékenységünk során a RAPEX riasztás keretében érkezett értesítéseket követően összesen 27 esetben végeztünk ellenőrzést. Ezen kívül az épp aktuális témavizsgálatok keretében is folyamatosan figyelemmel kísértük a riasztásokban szereplő termékeket. A vizsgálatokat 5 termékkörben – cement, háztartási elektromos készülékek, játék, csecsemőápolási cikkek és vegyipari készítmények – a Főfelügyelőség illetékes osztályainak jelzése alapján, vagy a megyénkben megjelent, a riasztásban szereplő termékekhez hasonló áruk felbukkanása miatt végeztük. Az ellenőrzések során a RAPEX riasztásokban szereplő, veszélyes termékeket megyénk kereskedelmi egységeiben nem találtunk. A KPIR rendszerben szereplő veszélyes termékekkel kapcsolatban 4 esetben végeztünk vizsgálatot. A DNL7W típusú szenzoros éjszakai irányfény nem felelt meg az alapvető biztonsági követelményeknek, áramütés-veszélyes volt. A kifogásolt termékből összesen 3.540 db került vámkezelésre, amelyből az ellenőrzés időpontjában készleten 2.800 db volt, a veszélyes termék forgalomba hozatalát megtiltottuk. A GON6S típusú 6 szoros hosszabbító készlet nem felel meg forgalomba hozatal alapvető követelményeinek, mivel a termékhez adott idegen nyelvű tájékoztatót magyar nyelven nem mellékelték. A kifogásolt termék biztonságos, megfelelő volt, magyar nyelvű vásárlói tájékoztat pótlására köteleztük a forgalmazót A LICONA 3334 típusú sókristály lámpa áramütés- és tűzveszélyes. Piacfelügyeleti vizsgálatunk során a kifogásolt termékből 126 db-ot találtunk, a só-lámpák forgalmazását megtiltottuk. Az elmúlt évben 6 értesítés érkezett a Szegedi Fővámhivataltól, amelyben belföldi forgalomba hozatal céljából bejelentett – harmadik országból érkező – termékek okmány-, illetve jelölési hiányosságát, valamint forgalmazási tilalom alatt álló építőanyag érkezését jelezték. Az értesítéseket követő vizsgálatok során két esetben vált szükségessé belföldi forgalomba hozatal megtiltásáról szóló határozat kiadása. A Vámhatóság részéről még négy esetben érkezett jelzés, amelyben a forgalomba hozatal feltételeinek hiányát, illetve a termék veszélyességét feltételezték, de a hiányosságokat az importőrök pótolták, vagy a kifogásolt termék a szemrevételezést követően nem bizonyult veszélyesnek. A fogyasztók tájékoztatása a megvásárolt áru, vagy igénybevett szolgáltatás áráról, díjáról nagyon fontos követelmény, hiszen az árfeltüntetés segíti a fogyasztót döntésében, illetve lehetőséget ad arra, hogy válasszon a forgalmazók között,

175

gazdasági érdekeit is figyelembe véve, hol veszi meg az adott terméket, hol veszi igénybe a szolgáltatást. Ez az elvárás indokolta az elrendelt rendkívüli vizsgálatok lefolytatását, amelynek keretében az áruházláncoknál és az üzemanyagtöltő állomásokon vizsgáltuk az árfeltüntetést. A vizsgálat célja ekkor is az volt, hogy megállapítsuk egyértelműen, könnyen olvashatóan, beazonosítható módon adnak-e tájékoztatást az érvényes árakról. Szolgáltatás területén a közüzemi szolgáltatás közül 2005. évben a szegedi távhőszolgáltatónál mértük fel, hogy eleget tesz-e annak a kötelezettségnek, hogy a melegvíz-szolgáltatás díját a mérésügyi törvényben meghatározottak szerint csak hiteles, illetve meghatározott időszakonként hitelesített mérőórák adatai alapján számolhatja fel. Vizsgálatunk megállapítása szerint az időszakos hitelesítést rendszeresen elvégzik, a mérőórák hitelesítéséről megfelelő nyilvántartással rendelkeznek. A személygépkocsi javítást végző szolgáltatóknál azt vizsgáltuk, hogy az elvégzett munkáért a jogszabályban előírt kötelező jótállást vállalja-e. Ellenőrzéseink során nem találkoztunk 20.000,- Ft-ot meghaladó gépjárműjavítás elvégzéséről kiállított számlával, így nem tudtunk arról meggyőződni, hogy a kötelezettségnek eleget tesznek-e. Tapasztalatunk volt továbbá az, hogy a magánvállalkozók erről a kötelezettségről információval sem rendelkeztek. A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján szabálysértési hatósági jogkörünkben eljárva, és a fogyasztóvédelmi törvényben foglaltak figyelembevételével tettünk intézkedéseket. 2005. évben 146 szabálysértési eljárást folytattunk le, 76 elkövetővel szemben összesen 1.180.000 Ft. pénzbírságot szabtunk ki, 70 esetben pedig figyelmeztetést alkalmaztunk. Az élelmiszertörvényben kapott felhatalmazás alapján összesen 39 esetben minőségvédelmi bírságot szabtunk ki, 4.741.564,- Ft összegben. Reklám-felügyeleti eljárást összesen 22 alkalommal folytattunk le, ezen belül 13 esetben összesen 2.600.000,- Ft reklám-felügyeleti bírságot szabtunk ki. Fogyasztóvédelmi bírság kiszabására 114 alkalommal, összesen 10.660.000,- Ft. összegben került sor. Annak ellenére, hogy ebben az évben kevesebb ellenőrzést folytattunk le, a kiszabott bírságok nagyságrendileg megegyeznek az előző évben alkalmazott felelősségre vonásokkal. Intézkedéseink megalapozottságát szemléltetheti az is, hogy pl. minőségvédelmi bírságot kiszabó határozatokkal szemben fellebbezés nem érkezett, hasonlóan a szabálysértési eljárás keretében kiadott határozatainkkal szemben sem nyújtottak be kifogást. A kiadott 114 fogyasztóvédelmi bírság 20 %-ával szemben (23 esetben) nyújtottak be fellebbezést, elsősorban bírság mérséklésére, vagy részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelemmel. Az eddig elbírált fellebbezés alapján II. fokon a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 17 esetben helybenhagyta az I. fokon hozott határozatunkat. Közigazgatási határozattal 63 esetben közel 4.800 ezer forint értékű termék értékesítését megtiltottuk, illetve feltételhez kötöttük.

176

Kötelezést tartalmazó határozatot 293 esetben adtunk ki, amely határozatokban pl. a kereskedőket köteleztük arra, hogy az értékesített termékek megfelelő címkézéséről gondoskodjanak (kozmetikai termékek, ruházati termékek, lábbelik, lámpatestek adattábla adatainak kiegészítése, stb.). Köteleztük pl. a műszaki cikket forgalmazó kereskedőket arra, hogy megfelelő tartalmú jótállási jegyet biztosítsanak, vagy a vendéglátást érintően a HACCP rendszer kidolgozását, gyártmánylapok vezetését, írtuk elő. A szálláshelyek vizsgálatát követően 28 esetben köteleztük a szállásadókat arra, hogy megfelelően tájékoztassák a vendégeket pl. az idegenforgalmi adó megfizetésének feltételeiről. A határozatban előírt kötelezettségnek 5 esetben nem tettek eleget, ezért összesen 420.000,- Ft. végrehajtási bírságot szabtunk ki. 4.2. Ügyfélszolgálati tevékenység: 2005-ben az ügyfélforgalom mind az ügyfélszolgálati irodában, mind a Felügyelőségen jelentős volt. Ebben az évben az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Szervezetével kötött együttműködési megállapodás alapján az Egyesület munkatársai a Megyei Önkormányzat épületében fenntartott ügyfélszolgálati irodán tartanak ügyfélszolgálatot. Itt fogadják a fogyasztóvédelmi problémákkal megjelenő ügyfeleket, tájékoztatást adnak részükre és szükség szerint a panasz kivizsgálása érdekében a panaszbejelentést rögzítik és a Felügyelőség részére továbbítják. Annak ellenére, hogy a jótállással és a szavatossággal kapcsolatos jogok érvényesítésének módja még 2003-ban változott, még mindig ezen a területen jelentkezik a legnagyobb számban a vásárlói bejelentés. 2005-ben elsősorban a nagyobb kereskedelmi egységek /multinacionális cégek/ ügyfelekkel foglalkozó munkatársai részére több alkalommal tartottunk tájékoztatást, konzultációt, annak érdekében, hogy a fogyasztók minőségi kifogásának intézése zökkenőmentesen és a jogszabályi előírásoknak megfelelően történjen. Ennek ellenére az ügyfélszolgálaton megjelent fogyasztók közel kétharmada a minőségi kifogás intézésével kapcsolatos problémával jelentkezett. A szavatossági és jótállási igény érvényesítését nehezíti és jelentősen befolyásolja az, hogy az érvényes jogszabályok konkrét határidőket, határnapokat az intézkedések megtételére nem határoznak meg. Információink szerint a kereskedők szállítói a minőségi kifogások intézésekor speciális szabályokat írnak elő a kiskereskedők részére. A legtöbb esetben nem tartják „jelentős hátránynak”, ha a szerviz a javítást nem végzi el az elvárható 15 napon belül (de több szállító még a 30 napot sem sokallja), és a fogyasztónak a csere iránti igényét nem tartja megalapozottnak. Több esetben tapasztaltuk pl., hogy a szavatossági igény elbírálásának a jogát a szállítók maguknak fenntartották, csak az „engedélyükkel” lehetett a kiskereskedőnek a vásárló igényét teljesíteni. Mind az ügyfélszolgálaton, mind közvetlenül a Felügyelőség munkatársainál jelentkező panaszosok részére a megfelelő tájékoztatás megadásra került. Az iktatott panaszügyek száma 415 volt, ezekre is jellemzőként elmondható, hogy a felmerült panasszal kapcsolatban a megfelelő tájékoztatás megadására került sor, hiszen konkrét

177

segítséget pl. a szavatossági, jótállási igények érvényesítése tekintetében a felügyelőség nem adhat, hiszen a kereskedő és fogyasztó között jogvita- megegyezés hiányában - csak bírósági úton rendezhető. 4.3. A fogyasztók tájékoztatása. Fontos feladatunknak tekintettük ebben az évben is, hogy a fogyasztókat rendszeresen tájékoztassuk, annak érdekében, hogy a „tudatos fogyasztók” köre egyre bővüljön. Elsősorban a médiák megkeresése alapján adtunk tájékoztatást a fogyasztók részére egy-egy termékcsoport forgalomba hozatalával kapcsolatos szabályokról. Tettük ezt azért, hogy a fogyasztók már vásárlásaikkor figyeljenek arra, hogy csak olyan terméket vásároljanak meg, amely a követelményeknek megfelel. Nagyon fontosnak tartottuk azt is, hogy a szavatossági, jótállási igények érvényesítésével kapcsolatosan több alkalommal tájékoztassuk a fogyasztókat, megismertetve őket azzal, hogy a szavatossági igények érvényesítése területén milyen igénnyel, milyen módon léphetnek fel. Egyes felkérések alapján – általában kereskedelmi szakközépiskolákban – a fogyasztóvédelemről és a szavatossági, jótállási igények érvényesítéséről adtunk tájékoztatást a diákok részére. Ez alkalmakkor szakterületenként foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatósági ellenőrzésekor milyen jogokkal rendelkezik, és általánosságban milyen kérdésköröket vizsgál. 4.4. Kapcsolat a szakmai irányítást ellátó hatósággal: A Felügyelőségek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakmai irányításával látják el feladatukat. Rendszeresen, minden témavizsgálat előtt megbeszélésre kerül sor, amely alkalommal lehetőséget biztosít arra, hogy a vizsgálatokat mindenütt azonos szempontok alapján folytassák le. Ekkor kerül meghatározásra, hogy egy-egy szabálytalansággal kapcsolat milyen jellegű intézkedések megtételére kerüljön sor, ezzel biztosítva azt a célt, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabálytalanságok országos szinten azonos módon kerüljenek szankcionálásra. (Sajnálatos módon ennek ellenére még nem alakult ki az egységek szankcionálási gyakorlat, még mindig nagy eltérések vannak a kiszabott fogyasztóvédelmi bírságok között, nem ritka egy-egy közel azonos tényállás alapján kiszabott fogyasztóvédelmi bírságnál a százezres nagyságrendű eltérés.) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és minisztériumok szervezésében olyan szakmai konferenciákon vettünk részt, amely mindennapi munkánkat segítette. Kiemelten említhetjük a Ket. bevezetésével kapcsolatban tartott konzultációkat, amely során konkrétan a felügyelőségek hatósági ellenőrzésével, illetve hatósági jogkörében teendő intézkedéseivel kapcsolatos eljárásokat ismerhettük meg. A 2005-ös évben egy alkalommal volt lehetőség külföldi szakmai konferencián való részvételre. Egy munkatársunk Brüsszelben megtartott konferencián vett részt, ahol a KPIR és a RAPEX rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok, tapasztalatok összegzésére került sor. Munkatársunk – aki kiemelten látja el a

178

felügyelőségnél a KPIR rendszer kezelésével kapcsolatos feladatait -, igen hasznos ismereteket szerzett ezen a konferencián. A 2005 évben kevesebb ellenőrzést folytattunk le, mint a korábbi években, azonban az ellenőrzéseket olyan területén végeztük, ahol a legtöbb hiányosság fordul elő, és ennek következtében intézkedéseink száma, illetve a kiszabott bírság összege nagyságrendileg megegyezik az elmúlt évben alkalmazott szankciókkal. A felügyelőség 10 álláshellyel rendelkezik, de 2005-ban is csak 9 volt betöltve, és sajnálatosan az év legnagyobb részében – hosszan tartó betegség, és egyéb okok miatt – 8 fő látta el a feladatokat. A hatósági ellenőrzés mellett a munkaidő jelentős részét az intézkedések szakszerű, a Ket. előírásainak megfelelő adminisztráció köti le. Annak érdekében, hogy munkánkat a továbbiakban is megfelelő módon tudjuk ellátni nagy szükség lenne az egy álláshely betöltésére, és ezen felül a területi felügyelőségek erősítésére, a fogyasztóvédelmi politikában megfogalmazottak végrehajtásaként jelentős létszámbővítésre.

179

II.5. Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2005. évi tevékenysége Bevezetés A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala működésében kiemelkedő fontosságú dátum volt 2005. szeptember 1., mivel az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXVI. tv. értelmében ettől a naptól megváltozott struktúrával és kibővült feladat- és hatáskörökkel folytatta működését. Célszerűségi szempontból jelen beszámoló részét képezik az átvett hatáskörök gyakorlására vonatkozó értékelések is. Minden szervezet átalakításnál figyelni kell arra, hogy az a lehető legkevésbé gyakoroljon hátrányos hatást akár az ügyfelekre, akár más érintettekre. A megfelelő előkészítésnek köszönhetően Csongrád megyében semmilyen fennakadás nem jelentkezett, gyakorlatilag „észrevétlen” maradt a változás. A fenti feltételek biztosításának egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a Szociális és Gyámhivatal állományába történő végleges hatályú áthelyezéssel 2 fő ügyintéző folytatta a korábban a Hatósági Főosztály keretében végzett tevékenységét, így az új feladatok zökkenőmentes és folyamatos ellátása megoldódott. A tárgyi feltételek biztosítása a Közigazgatási Hivatal anyagi lehetőségeit figyelembe véve megtörtént, a munkavégzés háttere adott, sikerült megvalósítani az irodák festését is, így a munkakörülmények javulásáról lehet beszámolni. A vezetés biztosította a fontosabb képzéseken, továbbképzéseken való részvételt. Nagyon jelentős segítség volt a minőségi munkavégzés érdekében az is, hogy a Ket. szakértői képzésén a Szociális és Gyámhivatalból 6 fő vehetett részt, 1 fő pedig oktatói képesítést szerzett. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező gyámügyi, illetve szociális ágazati szakigazgatási szerveként a Szociális és Gyámhivatal 2005. évi munkáját a jogszabályoknak történő megfelelés és az ágazatpolitikai céloknak a törvényes működéssel való összehangolása iránti igény jellemezte. Az ágazati stratégia teljes körű értelmezése a Szociális és Gyámhivatal speciális helyzeténél fogva körülményes, hiszen a szakmai felügyeletet az ágazati minisztérium, vagyis az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICsSzEM, korábban ESzCsM) látja el. Ugyanakkor a Belügyminisztérium által meghatározott stratégiai célokra és kulcsterületekre vonatkozó feladatok állapotjelentése a Szociális és Gyámhivatalra is kötelező, illetve elvégzendő, különösen a szolgáltató közigazgatás, illetve a bűnmegelőzés területén. Az ICsSzEM részéről 2005-ben 2 fő ágazati célkitűzés volt: • A családon belüli erőszak elleni fellépés, illetve ezek számának csökkentése. • Részvétel a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának végrehajtásában.

180

5.1. A hatósági munka értékelése: Összefoglalásként azt feltétlenül szükséges megjegyezni, hogy általában a jegyzői gyámhatóságok, illetve városi gyámhivatalok jó színvonalon, javuló tendenciát mutatóan végezték munkájukat 2005-ben. Ez részben a területen dolgozó kollégák hivatástudatából, felkészültségéből fakad, de nem hanyagolható el a gyakori ellenőrzések ténye, illetve az azok alkalmából szerzett tapasztalatok megismertetése, az elkövetett hibákra történt figyelemfelhívás. Ezeknek köszönhetően a meghozott döntések döntő többségükben törvényesek és megalapozottak voltak, a lefolytatott II. fokú eljárások során az esetek közel 2/3-ában helybenhagyásukra került sor és kevesebb, mint 1 %-ban kellett a jogszabálysértő I. fokú határozat megsemmisítéséről dönteni, illetve új eljárás lefolytatását elrendelni. Fontos megemlíteni, hogy bírósági felülvizsgálatok során 2005-ben egy alkalommal született rendelkezés az I. és II. fokú döntés hatályon kívül helyezése mellett az eljárás megismétlésére. Az ellenőrzések száma az elmúlt évekhez képest nőtt, a feltárt hibák száma viszont csökkent. Kirívóan súlyos jogszabálysértést elvétve lehetett tapasztalni, ezek általában az eljárási határidő nagyfokú túllépése miatt voltak megállapíthatóak. Az I. fokú hatóságok igénylik az ellenőrzéseket, de ettől függetlenül is gyakran keresték meg konkrét ügyekben vagy jogalkalmazási kérdésekben a Szociális és Gyámhivatalt. Az ügyintézéssel kapcsolatos panaszok száma nőtt, ezek döntően az elhúzódó ügyintézés, vagy az ügyintéző vélt elfogultsága miatt keletkeztek. Kivizsgálásuk minden esetben soron kívül megtörtént, szükség esetén megfelelő intézkedés megtételével. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy egyre több olyan bejelentés érkezett – gyakran ugyanazoktól a személyektől – melyek minden valóságalapot nélkülöztek, ettől függetlenül a szükséges eljárást lefolytatta a hivatal. (Ebből a szempontból segítséget adott a Ket. hatályba lépése, figyelemmel a 30. § c) és e) pontjaiban foglaltakra.) Az intézményfenntartók ellenőrzése azt a tényt támasztja alá, hogy az elmúlt években a személyi és tárgyi feltételek megteremtése nem érte el a vonatkozó jogszabályokban előírtakat, továbbra is a finanszírozási nehézségek a jellemzőek. A hivatal maximális rugalmasságot és toleranciát tanúsít irányukban, figyelemmel az ellátási érdekre, de ettől függetlenül rendszeresen megtörtént felhívásuk a feladatellátás feltételeinek biztosítására. Szükséges megemlíteni a Szociális és Gyámhivatal által végzett képzéseket, konzultációkat is. Ezekre nagyon nagy az igény, az elmúlt év során is számos meghívást kapott a hivatal, melyeken egyrészt az aktuális, illetve a várható feladatokról, változásokról kaptak tájékoztatást az érintettek, illetve a felmerült kérdések megválaszolására került sor egyedi ügyektől általános jogalkalmazási problémákig. 5.2. A gyámhatósági tevékenység A 2005. évre kitűzött elképzelések, mind az ellenőrzés, mind az oktatás-képzés területén végrehajtásra kerültek.

181

A Szociális és Gyámhivatal működésének egyik legfontosabb mutatója az éves ügyiratforgalom, azon belül is az elkésett, illetve hátralékos ügyiratok mennyisége, illetve aránya. 2005. évben 582 főszámon 912 alszámon 1494 iktatott ügyirat keletkezett. Továbbra is megállapítható, hogy a munkatársak hozzáállása, illetve részben a folyamatos ellenőrzés eredményeként elenyészően csekély számban fordult elő késlekedés, illetve hátralék. Ez azért is kiemelkedő jelentőségű, mert egy szakreferensként dolgozó ügyintéző személyében év közben változás történt és az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény, illetve a Ket. többlet feladatokat adott a Szociális és Gyámhivatal számára. (Az ügyiratfogalomra és az ügyintézési határidőkre vonatkozó kimutatásokat a melléklet tartalmazza.) 5.3. Gyámhatósági ellenőrzés: A Szociális és Gyámhivatal a 2005. évi ellenőrzési terve alapján gyámhatósági és gyermekvédelmi területen átfogó ellenőrzést végzett 1 város és 19 község jegyzőjénél, vagyis a települések egyharmadán. Az ellenőrzésekkor kiemelten vizsgálta a kapcsolattartások során veszélyeztetett, védelembe vett kiskorúak érdekében tett intézkedéseket. Általánosságban megállapítható, hogy a gyámhatóságok szívesen vették az ellenőrzéseket, várták is azokat és törekedtek eljárásuk során a korábbi ellenőrzések megállapításainak figyelembevételére. A Szociális és Gyámhivatal a tapasztalatokat az ellenőrzéseket követően határidőben összegezte. Indokolt esetben a hiányosságok kiküszöbölése érdekében a szükséges intézkedéseket megtette. A Szociális és Gyámhivatal célvizsgálatot tartott valamennyi városi gyámhivatalban a hosszú ideje elhúzódó kapcsolattartások végrehajtásának utóellenőrzése, a kiskorúak vagyonának megterhelése tárgyában. Csongrád megyében a kapcsolattartások miatt veszélyeztetetett kiskorúak száma csekélynek mondható. Ezzel összefüggésben a hivatal felhívta az I. fokú hatóságok figyelmét a védelembe vétel alkalmazásának lehetőségére, illetve a Btk. 2005. szeptember 1-én hatályba lépett rendelkezésére (195. § (4) bekezdés), mellyel kibővítette a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményének törvényi tényállását. Az elhúzódó kapcsolattartások vizsgálata bár vegyes képet adott, az azonban feltétlenül megállapítható volt, hogy a városi gyámhivatalok az ügyek döntő többségében a probléma megoldására törekedtek, azonban a kívánt cél eléréséhez eltérő utat választottak. Volt olyan gyámhivatal, ahol inkább a szankciók alkalmazására helyeztek hangsúlyt (valamennyi esetben végső eszközként, de indokolt módon és mértékben), míg más hatóságok a meggyőzés útján próbáltak eredményt elérni, sok esetben sikerrel. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a Csongrád megyében működő gyámhivatalok az elhúzódó kapcsolattartások terén általában mindent megtettek a felek jogainak biztosítására, illetve kötelezettségeik betartatására. Természetesen ügyintézésük során követnek el kisebb-nagyobb hibákat. Ezek egy része az I. fokú hatóságoknak róható fel, de több esetben az eljárás egyéb szereplőinek felelőssége is megállapítható. A feltárt hiányosságokkal összefüggésben

182

szükséges hangsúlyozni, hogy azok nem általánosak, és a kijavítás iránti törekvés volt tapasztalható valamennyi gyámhivatal esetében. A kiskorúak vagyonának megterhelése tárgyában végzett ellenőrzések során az ügyfelek részéről visszaélést nem tapasztalt a Szociális és Gyámhivatal. Megállapította, hogy Csongrád megyében a vér szerinti szülők elsősorban gyermekeik megfelelő lakhatását (nagyobb, értékesebb lakásba költözés, a meglévő lakás felújítása, korszerűsítése) kívánták lakáshitel felvételével biztosítani, amelynek fedezetéül a hitelintézetek a lakáshitel felhasználásával összefüggő kiskorú tulajdonában álló ingatlant, ingatlanrészt is jelzálogjoggal, elidegenítési tilalommal terhelték. A gyámhivatalok a törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyása iránti eljárásokban a vizsgált esetekben körültekintő eljárást folytattak le, részletesen vizsgálták a kiskorú érdekeit, a törvényes képviselő és a gyermek közötti érdekellentétet, a szülők anyagi körülményeit, a törlesztő részlet fizetésének szabályait. A korábbi évekkel ellentétben most már az is tapasztalható volt, hogy a hitelintézetek is próbáltak garanciális intézkedéseket adni a belső szabályzataik és a gyámügyi anyagi jogszabályok közötti ellentétek feloldása érdekében. 5.4. Gyámhatósági ügyintézés: A másik nagy terület, melyen keresztül szemléltetni lehet a szervezet működését, a II. fokú hatósági ügyintézés. 2005. évben a Szociális és Gyámhivatal gyámhatósági ügyben - a korábbi évvel szinte teljesen azonos számban - 85 döntést hozott, melyek közül 4 végzés, míg 81 érdemi, illetve nem érdemi határozat. 54 esetben az alapeljárás megalapozott volt, ezért a II. fokú döntés az I. fokú gyámhatóság határozatát helybenhagyta. 15 alkalommal a határozat megváltoztatására (1 esetben felügyeleti intézkedés keretében), míg 5 esetben az új eljárásra utasítás mellett az I. fokú határozat megsemmisítésére került sor (1 felügyeleti intézkedés útján). Kétszer az I. fokú gyámhatóság határozatának megsemmisítése (új eljárásra kötelezés nélkül) vált indokolttá (ebből 1 felügyeleti intézkedés volt), míg három ügyben a jogorvoslati kérelem visszavonása miatt az eljárás megszüntetése volt szükséges. Egy alkalommal került sor a II. fokú határozat saját hatáskörben történő módosítására. Egy határozat az ügygondnok és eseti gondnok rendelések törvényességének tárgyában ügyészi felszólalás folytán született, mivel Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője az abban foglaltakkal nem értett egyet. Csongrád megyében az elmúlt évben a Városi Ügyészségek, valamint a Csongrád Megyei Főügyészség az I. és II. fokú gyámhatóságoknál átfogó ellenőrzést végeztek a fenti témakörben. Az ügyészségek álláspontja szerint jogszabálysértő gyakorlatok, határozatok miatt több esetben felszólalással, jelzéssel éltek, amellyel a gyámhatóságok nem mindig értettek egyet. A Megyei Gyámhivatal a Csongrád Megyei Főügyészséggel és az érintett gyámhatóságokkal többször egyeztetett, melynek következtében a Városi Ügyészségek álláspontjukat folyamatosan módosították, felszólalásukat, jelzéseiket kiegészítették, visszavonták. Végül is a jogszabálysértésekre történő hivatkozás minimálisra korlátozódott, amellyel egyedül Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője - a II. fokú gyámhivatal álláspontja ellenére - nem értett egyet. Megjegyzendő, hogy a

183

jogszabálysértéseket az anyagi és eljárási jogszabályok ellentmondásossága, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többször módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseinek alkalmazásában országosan évtizedek óta kialakult joggyakorlat35 és nem utolsó sorban a kiemelt nemzetgazdasági érdek, az autópálya építése indokolta. A felszólalások ellenére az ügyészségek is elismerték a fenti okokat és kiemelték, hogy a gyámhatóságok magas szakmai színvonalon végezték tevékenységüket. A Csongrád Megyei Szociális és Gyámhivatal II. fokú eljárásainál jogszabálysértést a Megyei Főügyészség nem tapasztalt. A végzések közül 2-2 eljáró hatóság kijelölése, illetve fellebbezés elutasítása tárgyában született (ez utóbbi kettő felügyeleti eljárás keretében). A Szociális és Gyámhivatal kettő I. fokú határozatot hozott: 1 az eljárás felfüggesztésére, illetve 1 az eljáró hatóság kizárására vonatkozott. (A II. fokú gyámhatósági ügyintézésre vonatkozó részletes adatokat a melléklet tartalmazza.) 2005. évben 8 esetben döntött jogerősen a bíróság a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Hat ügyben a keresetet megalapozatlannak találta és azt elutasította. Egy alkalommal a bírósági eljárást megszüntette, míg egy esetben az I. fokú határozatra is kiterjedően a II. fokú határozatot hatályon kívül helyezte. (3. sz. melléklet) A bírósági eljárásokban a korábbi évhez hasonlóan továbbra is jellemző volt az ügyfelek agresszivitása, az ügyintézők közvetlen fenyegetése. Jelentős számban kellett eljárni elfogultsági kifogások vizsgálata, valamint egyéb ügyféli panaszok alapján, amelyeknek elsősorban az volt az oka, hogy az I. fokú gyámhatóságok elintézési határidejét sérelmezték az ügyfelek. A Szociális és Gyámhivatal az I. fokú eljárást minden esetben megvizsgálta és a szükséges intézkedéseket megtette, amelyről az ügyfelet is értesítette. 5.5. A gyermekvédelmi szakreferensek tevékenysége Hivatalunk a működési engedélyezési eljárások során rugalmasan együttműködött az állami és nem állami fenntartókkal, minden segítséget megadott az intézmények működtetéséhez.36 Szükség esetén soron kívül, gyors ütemben folytatta le az engedélyezési eljárást. 35

Fellebbezési jogról a döntés kézhezvétele előtt történő előzetes lemondás esetén a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá nyilvánítása. 36 2005. évben 31 működési engedélyezési eljárást folytatott a Szociális és Gyámhivatal. Az ideiglenes működési engedély meghosszabbítására került sor: összesen 4 esetben. Új működési engedély kiadása 13 volt. Működési engedély módosítása 14 volt. Kettő esetben a fenntartó kérelmére a működési engedély visszavonására került sor.

184

A fenntartók megkeresésére hivatalunk részt vett az intézmények ésszerű, gazdaságos és jogszabályszerű működtetési koncepciójának átgondolásában is. Rövid határidő alatt véleményezte az önkormányzati ellátó rendszerek átalakítására vonatkozó javaslatokat. Többek között ennek is köszönhetően tovább folytatódott a szakellátási intézményrendszer átalakítása. Két lakásotthon működtetése a tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt megszűnt. Ugyanezen sors vár a Fót Gyermekváros Csanyteleken működő lakásotthonára is. Az itt gondozott gyermekek gondozási helyének zökkenőmentes megváltoztatására a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága időben javaslattal élt az illetékes gyámhivatalok felé. A gyermekek elhelyezésére elsősorban nevelőszülőknél került sor. Nagy eredmény, hogy a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthonban gondozott 16 középsúlyos fogyatékos gyermek elhelyezését egy új különleges ellátást nyújtó gyermekotthon kialakításával sikerült megoldani. A Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon rendelkezik ugyan a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, de az elhelyezési körülmények feltétlenül szükségessé tennék a két különleges ellátást igénylő csoport lakásotthoni elhelyezését. 2005. évben a Megyei Szociális és Gyámhivatal a szakellátás területén a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények működésére vonatkozó szakmai szabályok érvényesülését ellenőrizte az intézményeknél. Az alapellátás területén is sor került ellenőrzésekre 2005. évben. Az ellenőrzések tapasztalatairól részletesen tájékoztatta hivatalunk a fenntartókat, javaslatokat téve a hiányosságok kiküszöbölésére. Általános tapasztalat, hogy a fenntartók anyagi nehézségekkel küzdenek és többnyire ebből adódnak az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságok, problémák. Hivatalunk ezért folyamatosan figyelemmel követte a pályázati lehetőségeket és erről tájékoztatta az intézmények fenntartói, vezetőit. A Szociális és Gyámhivatal részt vett a Szentesi Családsegítő Központ Módszertani Gyermekjóléti Szolgálata és a Dél-alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde szakmai napjain, a módszertani intézményekkel pedig szorosan együttműködik. Megkeresésre pályázatokhoz sürgős esetekben akár azonnali válaszadással is ajánlást készített hivatalunk. A Szociális és Gyámhivatal kiemelt feladatként kezelte a nyári gyermekétkeztetés igényfelmérését, illetve az arra fordítandó keretösszeg igazságos elosztását. A feladat nagyságát jelzi, hogy a hatvan településről az elosztható összeg mintegy 150 %-ára érkezett igény, ennek ellenére úgy sikerült zökkenőmentesen megoldani a feladatot, hogy a visszajelzések alapján az önkormányzatok elégedettek voltak, sőt több helyen a kapott összeget megtoldva igyekeztek minél több rászoruló gyermek étkeztetését megoldani.

185

Határidőben tett eleget a Megyei Szociális és Gyámhivatal a KSH Csongrád Megyei Igazgatósága felé adatszolgáltatási kötelezettségeinek. Ezen túlmenően minden évben adatgyűjtést és szolgáltatást végzett a felettes minisztérium, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet részére a megyei, a megyei jogú városi, részben alap és a teljes szakellátási intézményhálózat átalakításának éves készültségi fokáról. Félévente adatszolgáltatást nyújtott az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium részére az alapellátás keretein belül működő gyermekjóléti szolgálatokról, családi napközikről, bölcsődékről, családok átmeneti otthonáról, gyermekek átmeneti otthonáról, a helyettes szülői hálózatról, valamint a szakellátásban lévő gyermekotthonokról illetve lakásotthonokról, az egyes ellátási formákban időközben történt változásokról. Hivatalunk munkatársa részt vett a „Gyermekeink védelmében” nyilvántartási rendszer 2005-ben is folyó átdolgozási munkálataiban, aktívan segítettük azok próbakitöltését is. 5.6. A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok tevékenysége A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalában a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátori tevékenységet - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban Gyvt.) 122. §-ban, és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet ( továbbiakban Gyer. ) 5/A. §ban foglaltak megvalósítása céljából – az átszervezést követően is két fő teljes munkaidőben látta el. Az előző évben már megtörtént a teljes körű kapcsolatfelvétel az önkormányzatokkal és az általuk működtetett gyermekvédelmi alap és szakellátási intézményekkel, a megyei és városi rendőrkapitányságokkal, gyámhivatalokkal, ügyészséggel, bírósággal, iskolai gyermekvédelmi felelősökkel, védőnői hálózattal és a bűnmegelőzés és áldozatvédelemben tevékenykedő civil szervezetekkel. A hatékonyabb kooperáció érdekében együttműködési megállapodás született az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Csongrád Megyei Hivatalával és a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségével. A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány Csongrád Megyei Gyermekjogi Képviselőjével napi kapcsolatban állt a Szociális és Gyámhivatal. Kölcsönösen tájékoztatást adott a két hivatal minden olyan eseményről, rendezvényről, ahol a gyermeki jogok erősítésére, kiteljesítésére volt lehetőség, döntő hangsúlyt helyezve a prevencióra. Gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények gyanúja esetén a szükséges intézkedések megtételéről jelzéssel élt a hivatal a gyermekjogi képviselő felé is. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló módosított15/1998.(IV.30.) NM rendelet 15.§ (7) értelmében a gyermekjóléti szolgálatok minden év március 31-ig tanácskozást szerveznek a jelzőrendszer részére,

186

melyre meghívják a megyei szociális és gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorokat. A tanácskozásokon a szakreferens kollégák segítő közreműködésével hivatal képviseltette magát, néhány kivételtől eltekintve. Ennek oka a többszöri egyeztetés ellenére is azonos időben, több különböző helyszínen megrendezésre kerülő tanácskozás volt. Ezen probléma elkerülése érdekében a következő évben nagy figyelmet fordít a hivatal arra, hogy a szolgálatok az elmúlt évi gyakorlatnál korábban kezdjék meg a tanácskozások szervezését, így megfelelő idő juthat arra, hogy betegség vagy egyéb ok miatt is több időpont közül lehessen választani a tanácskozás megszervezésekor. Csongrád megye hatvan településén a gyermekvédelmi alapellátás keretében működő gyermekjóléti szolgáltatás – a törvényi szabályozásból fakadóan – eltérő képet mutatott. A gyermekjóléti központ, a gyermekjóléti szolgálat és a gyermekjóléti szolgáltató által nyújtott ellátások és szolgáltatások színvonala és mélysége eltérő volt. Egy részük társulási formában, másik részük integrált intézmény szakmai egységeként jött létre, de sok az egyszemélyes szolgáltató is, ahol a helyi védőnő vagy pedagógus végezte részmunkaidőben a gyermekjóléti feladatokat. Ugyanakkor a gyermekjóléti központok által nyújtott professzionális szolgáltatások és útkeresések példa értékű modellként működtek. Ezekről átfogó képet alkothatott a hivatal az általuk szervezett tanácskozásokon és az önkormányzatok képviselőtestülete által megtárgyalt, elfogadott – a gyermekjóléti szolgálat éves tevékenységét értékelő – beszámolókból. A tanácskozások megfelelő lehetőséget teremtettek a találkozásra – mivel a jelzőrendszer mára minden településen működik, változó színvonalon eleget téve jelzési kötelezettségüknek. A jogszabályban előírt esetmegbeszéléseket a nagyobb településeken rendszeresen megtartották, a kistelepüléseken esetenként működött, de többségnél évente egy-két megbeszélésre került sor (pl. boltban, sorban állás közben, postán, az utcán). A jelzőrendszer minden szereplője – jelzési kötelezettségének teljesítésével hozzájárulhat a gyermekek elleni erőszak elkerülése és a gyermekek erőszakmentes életének biztosítását célzó kormányzati program megvalósításához. Ezen tanácskozásokon lehetőség nyílt a találkozásra a jelzőrendszer valamennyi tagjával, elősegítve a hatékony információáramlást a felmerülő problémák megoldására a családon belüli erőszak, a bűnmegelőzés, az áldozattá válás és a drogprevenció területén is. A tapasztalatok azt mutatták, hogy minden településnek van problémás pontja, mindegyiknek más és más területen és mivel hangos gondolkodás folyt ezeken az értekezleteken, a végén körvonalazódtak a megoldás lehetőségei. Miután a személyes jelenléttel rálátása volt a hivatalnak arra, hogy az egyes települések hogyan oldanak meg egy – egy feladatot, alternatívákat tudtak javasolni a koordinátorok az aktuális megoldásokra. Tovább erősödött a gyermekjóléti szolgálatokkal való együttműködést segítő megyei Módszertani Gyermekjóléti Szolgálattal kiépített kapcsolat, amely biztosítani tudta az információáramlást, még a legkisebb település „egyszemélyes gyermekjóléti szolgálatához” is oda és viszont. Szakmai kapcsolataink további szélesítését és mélyítését segítette, hogy ebben az évben került kipróbálásra Komárom – Esztergom és Csongrád megyében az új

187

Gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszer (macis lapok), melynek koordinálásában tevékenyen részt vett a Szociális és Gyámhivatal is a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal koordinációs feladataival megbízott személye mellett. A fogyatékkal élők, a roma identitású, a gyermekvédelmi szakellátásban élők és bűnelkövető gyermek és fiatalkorúak esélyegyenlőségének biztosítása és a diszkrimináció kezelése érdekében – az elmúlt évi gyakorlatot folytatva – hivatalunk részt vett a szegedi Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda munkájába, koordinátorain keresztül a gyermekügyi munkacsoport munkájában. Civil szervezetek közül több olyan szervezettel sikerült kapcsolatot kiépíteni és tovább mélyíteni, akik tevékeny részt vállaltak a bűnmegelőzés, áldozattá válás és a drogprevenció területén. Fontosnak tartott a hivatal minden olyan szervezet tevékenységének propagálását, amely indirekt módon végzi ezen feladatokat, alternatív lehetőségeket felajánlva a fiatalok számára szabadidős tevékenységek, családi tréningek, táborozás, éjszakai játszóház üzemeltetésével, stb. keretében. Mivel: „a bűnmegelőzés a társadalom közügye” – szögezi le a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája – megállapítható, hogy a civil szférában jelentős, mozgósítható tartalékok rejlenek, ugyanakkor a helyi bűnmegelőzés, biztonság erősítésének egyik legnagyobb akadálya a megfelelő információáramlás, a partnerség, szabadidős programok és a biztonsági feladatok összehangolásának hiánya, valamint a párhuzamosan, kis hatékonysággal futó programok voltak. Célszerű ezért lokális összefüggésben keresni a problémamegoldás lehetőségeit, kialakítani az együttműködés és partnerség kereteit és módszereit. Feladat újabb civil szervezetek kistérségi szinten való felkutatása és összekapcsolása, az egyházak még aktívabb bevonása a prevenciós tevékenységekbe, elősegítve a bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának fokozatos megvalósulását. A civil kapcsolatok ápolását szolgálta az a tény is, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok előadások megtartásával segítették a szervezetekhez kapcsolódó önkéntes segítők felkészítését, továbbképzését. Hivatalunk látogatást szervezett a Szegedi Fegyház és Börtönbe, ahová a civil szervezetek érdeklődő képviselői is meghívást kaptak. Ezek a tevékenységek tovább erősítették hivatalunk és a civil szervezetek közötti jó kapcsolatot. A létrehozott kapcsolatokat a fentieken kívül folyamatos visszacsatolással tartották életben a koordinátorok, nagy gondot fordítva a továbbfejlesztésükre. Rendezvények, programok Megyei egyeztető tanácskozás 2005. június 10.-én Gyvt. 122. §-ban és a Gyer. 5/A. §-ban foglaltak alapján – éves megyei egyeztető tanácskozást szervezett hivatalunk a gyermek és fiatalkorú bűnelkövetés helyzetéről, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben folytatott bűnmegelőzési tevékenységekről, a gyermekvédelmi intézkedésekről, a védelembevétel eredményéről és drogprevenció területén végzett tevékenységekről az előző évi adatok tükrében. Olyan átfogó helyzetfelmérés történt, mely a jelen állapot felmérésén túl megmutatta azokat a cselekvési pontokat, feladatokat – helyi, kistérségi, megyei szinten – amit csak összefogással, a lehetséges kapcsolódási pontok maximális

188

feltárásával, ugyanakkor a szakmai kompetenciák messzemenőkig szem előtt tartásával lehet hatékonyan kezelni. Az ifjúsági önkormányzatok működtetésével kapcsolatban az volt tapasztalható, hogy amelyik településen van ilyen szerveződés és a felnőtt közösség belelát a működésébe, segíti, támogatja azt, olyan feladatok ellátását, szervezését vállalják át, amely az iskolát, művelődési központot, önkormányzatot tehermentesíti. Példaértékűen működik a megye több településén az ifjúsági önkormányzat, ennek általánossá tétele, népszerűsítése alternatív lehetőséget jelenthetne a szabadidő szervezés területén, hiszen a kortársak által szervezett programok mindig vonzóbbak és csábítóbbak, mint a felülről jövő ötletek. A serdülő fiatalokat - életkori sajátosságaiból fakadóan - könnyebben lehet befolyásolni és bármilyen feladat elvégzésére motiválni, ha azt kortársaiktól hallják. A társaik által adott pozitív minták követésének nagyobb a valószínűsége, mintha ugyanazon dolgokat a felnőttek kinyilatkoztatásai alapján kellene elvégezni. Ezért nagyon fontos feladat a kortársképzés preferálása minden olyan területen, legyen az drogprevenció, bűnmegelőzés, szabadidő szervezés vagy bármi más témakör, ahol megfelelő módon fel lehet készíteni a fiatalok egy adott csoportját a társadalmilag elfogadott értékek és elvárások átadására. A fentiek alapján kiemelten fontosnak tartotta a hivatal a civil szervezetek körében működő kortárs csoport képzések, tréningek propagálását, még szélesebb körben való ismertté tételét, valamint az erre irányuló pályázati lehetőségekre történő fokozott figyelemfelhívást. Makó – kistérségi tanácskozás A Szociális és Gyámhivatal a Gyvt. 122. § (2) bekezdés c. pontja értelmében értekezletet szervezett (az elmúlt évben Szegeden szervezett tanácskozáshoz hasonlóan) Makó város általános és középiskolai gyermekvédelmi felelősei, a gyermekjóléti szolgálat, az ügyészség, bíróság, pártfogó felügyelői szolgálat, rendőrség, bevándorlási hivatal, pszichológus szakember és a védőnői hálózat bevonásával a jelzőrendszer hatékonyabb működése céljából, a felmerülő mindennapi problémák közös megbeszélése és kezelése érdekében. Az értekezletre 2005. május 10-én került sor Makón a Városháza Tanácstermében. A "kerekasztal beszélgetés" előkészítésekor a hivatal arra törekedett, hogy olyan személyek vegyenek részt egy–egy adott intézmény képviseletében a gyermekvédelem területéről, akik megfelelő válaszokat tudtak adni a napi munka során felmerülő kérdésekre a jelenlevő kollégák részére. Az előzetesen levélben beérkezett kérdésekre az illetékes szakemberek igyekeztek kimerítő válaszokat adni és a még felmerült kérdéseket a helyszínen megválaszolni. Nagyon jelentős pozitív eredménynek könyvelhető el - e tanácskozás és a már korábban szervezett kapcsán -, hogy a koordinációs feladatok ilyen módon történő értelmezése, olyan szélesebb szakemberkörrel való találkozásra adott lehetőséget és olyan személyes ismeretségek kialakulását eredményezte, amire a településen szervezett esetmegbeszélések nem adtak/adhattak lehetőséget. Ennek alapján tovább kell folytatni a megye valamennyi kistérségében a hasonló találkozások, tanácskozások megszervezését.

189

Biztonság Stratégiai Szabadegyetem A BM Bűnmegelőzési Akadémiája és a Csongrád Megyei Közigazgatási hivatal közös szervezésében 2005. szeptember és december között Biztonság Stratégiai Szabadegyetem címmel 4 egymást követő alkalommal előadás sorozat megrendezésére került sor. A szabadegyetem célja a bűnmegelőzés társadalmasítása volt. A szabadegyetem hallgatói köre Csongrád megye szociális területén dolgozó szakembereiből (szociális alap- és szakellátásból, gyermekvédelmi alap-és szakellátásból, gyámhivatalokból) az ÁNTSZ szakembereiből, közterületfelügyelőkből, gyermekjogi képviselő, civil szervezetek képviselőiből, továbbá a rendőrség állományából tevődött össze. A feldolgozott témakörök a következők voltak: • Önkormányzat - rendőrség – bűnmegelőzés (társadalmi – gazdasági vetület, jelenleg elfogadott stratégia, abban a célcsoport elhelyezése, szerepe, hatásköre). • Szociális szolgáltatás és biztonság stratégia (devianciák bűnelkövetés, bűnmegelőzés, bűnmegelőzési stratégia az egyén aspektusából, a mikro társadalmi közegtől a makro társadalom felé, énkép, kultúra, normakövetés, normaszegés, viselkedési attitűdök). • Áldozatvédelem –áldozatvédelmi stratégiák (kapcsolódva az előző előadáshoz, az áldozatvédelemmel összefüggő jogi szabályozás, 2006tól az áldozatvédelemmel foglalkozók szakmai tevékenységével összefüggő feladatok társadalmi szinten). • Állami szektor – civil szektor – önkéntesek - egyház lehetséges együttműködési pontjai a biztonság stratégiában (kompetenciák, feladatok, aktív részvétel). Az előadók szakmai területe széles spektrumon mozgott, az alkotmányjogásztól, a rendőrség szakemberein keresztül, egyetemi és főiskolai tanárok, a civil szektor érintésével, a közigazgatás prominens szakemberei jellemezték. Az előadássorozat témakörei hiánypótló szerepet töltöttek be a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának gyakorlati megvalósulása terén, az összefogást preferálva. Amit kiemelten hangsúlyozni kell az előadás sorozat megvalósulásával kapcsolatban az az, hogy a különböző területeken dolgozó szakembereknek olyan alternatívák nyújtására került sor, melynek mentén, a közös gondolkodáson túl, a kompetenciák tisztázása mellett, a hatékony és tevékeny munkakooperáció is kialakulhat, a gyermek és fiatalkorú bűnelkövetés visszaszorításán, az áldozattá válás megelőzésén keresztül, a lakosság szubjektív biztonságérzetének növelése céljából. Hipermarketek biztonsága – nagyvárosok gyermekjóléti szolgálatai A Belügyminisztérium irányelve alapján kiemelten kezelendő feladat volt a városok biztonságának fokozása, melynek hatékony eszköze a bevásárlóközpontokban és azok parkolóiban gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések és bűncselekmények egységes nyilvántartása, az előforduló esetek kapcsán a szakszerű esetkezelés és a hatékony gyermekjóléti gyermekvédelmi intézkedés megtétele a

190

társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának megfelelően a bűnismétlések megelőzése céljából. Olyan közös gondolkodás elindítása volt a cél a nagyvárosok gyermekjóléti szolgálatainak vezetőivel, munkatársaival, melynek várható eredménye lehet a témában már meglévő információk összegyűjtését követően egy hatékony, eredményes és mások számára is példaértékű cselekvési (esetkezelési) program kidolgozása. Szakmai ismeretek – koordinációs tevékenység: 2005. évben a hivatal a koordinátorokon keresztül bekapcsolódott a Magyar Rendészettudományi Társaság munkájába. Ezen belül az önkormányzati rendészet kérdéskörével foglalkozó munkacsoportban egy szakmai anyag kidolgozásában nyújtattak szakmai segítséget a közigazgatási hivatal bűnmegelőzési referensének. Rendszeres volt a részvétel az MRTT által szervezett konferenciákon, szakmai fórumokon. Az ott elhangzott tudományos előadások, vitaindítók, konzultációk széles körű ismereteket adtak a tágabb értelemben vett rendészeti és bűnmegelőzési tevékenység nemzetközi és hazai elméleti és gyakorlati tapasztalataiból, tevékenységéből. A Belügyminisztérium Stratégiai Koordinációs Iroda és a Magyar Rendészettudományi Társaság által kiírt Nemzeti Fejlesztési Terv horizontális biztonsági stratégiájának kialakítását szolgáló tudományos háttéranyag elkészítéséhez szakmai segítséget nyújtottak a koordinátorok, továbbá ennek lehetséges gyakorlati megvalósításában is tevékenyen közreműködtek. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Gyermek és Ifjúságvédelmi Főosztálya, valamint a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala szervezésében négy napos továbbképzésre került sor Gárdonyban és Balatonföldváron a gyermekjóléti szolgálatok egységes adatszolgáltatásának kidolgozása céljából a családon belüli erőszak és gyermekbántalmazás témakörében. Hivatalunk részt vett az áprilisi felkészítőn és a decemberi értékelő tanácskozáson. A két tanácskozás közötti időszakban gondoskodott a kérdőívek eljuttatásáról a gyermekjóléti szolgálatok felé, a település jegyzőin keresztül, valamint a kitöltött adatlapok nyomon követéséről és továbbításáról a Kriminológiai Intézet részére. Az egységes kérdőívek elkészítéséhez a decemberi tanácskozást követően megküldte a megyében eddig használt kérdőívet, „összefésülés” céljából. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium szakmai fórumot szervezett, ahol az „inkubátor program” tapasztalatairól tartottak előadásokat. Ezt követően a program kapcsán felmerülő adatvédelmi és gyermekjogi kérdések megvitatására került sor. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal bűnmegelőzési és esélyegyenlőségi referensével együtt a hivatal rendszeresen részt vett a Belügyminisztérium által esélyegyenlőségi, bűnmegelőzési témakörökben, valamint az Európai Unió adatvédelmi gyakorlatának kérdéskörében - szervezett tanácskozásain. Az itt szerzett ismeretek, bár lényegesen szélesebb és tágabb körben foglakoztak a bűnmegelőzés és az esélyegyenlőség megvalósításának lehetőségeivel, jól leképezhető információkat adtak a regionális, megyei, kistérségi és a helyi szintű feladatok ellátásához. Két országos - széles körű szakmai területeket mozgósító - rendezvényen vett részt a hivatal. Az év elején került megrendezésre a „Mindengyerek Konferencia” és

191

ősszel a „Kriminál Expo”. Mindkét rendezvényen a bűnmegelőzés, a szociális és gyermekvédelem valamint az esélyegyenlőség kérdéskörének széles spektrumon mozgó, nemzetközi és hazai tapasztalatokat bemutató, szakmai előadásokra került sor. Lehetőség nyílt személyes kapcsolatok kialakítására neves szakemberekkel, intézmények, civil szervezetek képviselőivel. Jelentős szakmai anyagok birtokába is jutott a hivatal, ami a további magasabb színvonalú munkavégzést nagymértékben segíti. Mindkét fórum azzal a céllal is szerveződött, hogy elősegítse az állami, önkormányzati szervek, civil szervezetek közötti hatékonyabb együttműködést, az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglaltak végrehajtásának összehangolását. Az itt szerzett ismeretek helyi szintre történő közvetítésében deklaráltan fontos szerep hárul a megyei szociális és gyámhivatalokra. A Belügyminisztérium Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézet Bűnmegelőzési Akadémiája által szervezett regionális képzési megbeszélésén a közigazgatási hivatal referensével együtt részt vett a szociális és gyámhivatal. Az itt szerzett ismeretek alapján indult meg az az együttgondolkodás, amely a hivatal által szervezett (korábban már fent említett) szabadegyetemi képzés megvalósításához vezetett, ami országos szinten egyedülálló kezdeményezés volt Csongrád Megyében. A Csongrád Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnmegelőzési Szabadegyetemének rendezvénysorozatán is részt vett hivatalunk. Ez a szabadegyetemi képzés a hivatalunk által szervezettől két dologban tért el. Egyrészt a célcsoport kiválasztásában, mivel ezek a képzések elsősorban rendvédelmi dolgozóknak, polgárőröknek és önkormányzati dolgozóknak lett meghirdetve. Másrészt az előadások témaköreiben is, mivel ezek többnyire a klasszikus rendvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatban hangzottak el. A két szabadegyetem a megyében jól megfért egymás mellett és kiegészítette egymást – mind a témaválasztást, mind pedig a célcsoportot illetően – mert így még szélesebb körben kerültek más - más aspektusban kifejtésre a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája által meghatározott prioritások, feladatok, lehetőséget kínálva a szakembereknek bűnmegelőzési feladataik továbbgondolására saját szakterületükön. A koordinátorok részt vettek az Intermezzo Közhasznú Egyesület által szervezett három napos szociális vezető képzésen. Olyan ismeteretekre, képességekre, készségekre tettek szert - szektorközi együttműködés, vezetési stratégiák, konfliktuskezelés, emberi jogok védelme, fogyatékosok jogainak érvényesítése, társadalmi szervezetek, NGO-k működési ismeretei, pályázatírás, projekt szemléletű gondolkodás, Európai Uniós ismeretek elsajátítása során - amit jól használhatnak a mindennapi szervező, koordináló munkájuk során. 2004. július 1-től a közigazgatási hivatalok feladatul kapták a bűnmegelőzés koordinálását a közigazgatás területén. A koordinátorok folyamatosan segítséget nyújtottak a Közigazgatási Hivatal esélyegyenlőségi és bűnmegelőzési referensének munkájában a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium tagjainak bűnmegelőzésben betöltött szerepének kialakításához a már meglévő információik továbbadásával, a Társadalmi Bűnmegelőzési Nemzeti Stratégiáról szóló 115/2003. (X. 28.) Ogy. határozat valamint annak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1009/2004. ( II. 26.) Korm. határozat figyelembe vételével.

192

Segítették a megye települési önkormányzatainak bűnmegelőzési és rendészeti területen eddig elvégzett tevékenységeinek felmérését, összesítését. Felkérésre részt vett a hivatal a Közigazgatási Hivatal referensével az Országos Rendőr Főkapitányság munkájában a 2005-2006. évi akciótervhez kapcsolódó belügyminiszteri utasítás tervezet előkészítésében, együttműködési lehetőségek kidolgozása témakörben. Szakmai együttgondolkodást kezdeményezett hivatalunk a Biztonság Stratégia Területi Dimenziójának lehetséges módszertani, operatív programokban történő megjelenési lehetőségeiről a II. Nemzeti Fejlesztési Terv tükrében. A résztvevők az alábbiak voltak: Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség KHT ügyvezető igazgatója és munkatársa, Szegedi Katasztrófa Védelmi Igazgatóság igazgató helyettese, a Csongrád Megyei Védelmi Bizottság titkára, a szegedi Humán Szolgáltató Központ igazgatónője, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal referense és a szociális és gyámhivatal koordinátorai. A hivatal folyamatosan részt vett a megyében működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok munkájában és azok rendezvényein Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Csongrádon. A kiemelten megemlített rendezvényeken túl részt vettek a koordinátorok a megyében minden olyan fórumon, ahol lehetőség volt a Gyvt.-ben megfogalmazott együttműködési, kapcsolattartási, közvetítési és koordinációs feladatok kiteljesítésére a bűnmegelőzés és a drogprevenció területén. (Pl. bűnmegelőzési és gyermekvédelmi szakellátásban élők táborai, gyermeknapi ünnepségek, másság kezelési konferencia, esélyegyenlőségi értekezlet, stb.) A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás elősegítése érdekében a Közigazgatási Hivatal és a Szociális és Gyámhivatal bűnmegelőzési, prevenciós, esélyegyenlőségi, koordinációs és szervezési feladatait rendszeresen összehangolta. Ennek érdekében napi munka kapcsolat alakult ki a hivatali referens és a koordinátorok között. Nyilvántartás, programok Nyilvántartást vezetett a hivatal a megye területén folyó oktatási és más intézmények, szervezetek által szervezett szabadidős, egészségnevelési, bűnmegelőzési és drogprevenciós programokról. A hivatal tudomására jutott, civil szervezetek által nyújtott - e témakörökhöz kapcsolódó - képzéseket, programokat megismertette egyéb szervezetekkel is. A nyertes pályázatokról is készült nyilvántartás, melynek sikeres megvalósítását figyelemmel kísérte és segítette a Szociális és Gyámhivatal. Ellenőrzés Fontos feladat a gyermekvédelmi rendszerben végzendő prevenciós munka, -különös tekintettel a veszélyeztető körülmények feltárására irányuló tevékenység melynek megvalósítása és az erre irányuló programok addig is részét képezték az intézmények munkatervének. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben tett ellenőrzések során a hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fordítsanak a bűnmegelőzési tevékenységekre, váljanak általánossá és mindennapos gyakorlattá az

193

erőszakmentes konfliktusfeloldó technikák a családon belüli és a kortársak közötti erőszak megelőzésére. Pályázati forrásokból olyan programok és felkészítő tanfolyamok elvégzésére nyílhat lehetőség, amely a meglévő humánerőforrás megfelelő felkészítését is biztosíthatja, ezen feladatok magas szintű ellátására. A bűnismétlés megelőzése és egyéb súlyosabb problémák elkerülése céljából fokozott gondot és figyelmet kell fordítani a jelzőrendszertől érkezett - szabálysértés, bűncselekmény elkövetésében vagy családon belüli erőszak érintettjeként megjelenő gyermek- és fiatalkorúakkal, családjukkal szemben foganatosított hatósági intézkedésekre (védelembe vétel) tett javaslatok szükségességére és megalapozottságára, valamint az azt követő vagy annak hiányában működő/nem működő önkéntes családgondozásra. A Szociális és Gyámhivatal javasolta annak ösztönzését, hogy a helyettes szülői feladatokat ellátók és a nevelőszülők képzésében/továbbképzésében is jelenjenek meg bűnmegelőzéssel, áldozattá válás megelőzésével kapcsolatos témakörök. 5.7. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működési engedélyezési eljárásának értékelése a 2005. évben A jogszabályi változások tapasztalatainak számbavétele a 2005. évben: A 2004. december 20-i ülésnapján az országgyűlés elfogadta a 2005. január 1-től hatályos és az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. tv.-t. Ez a módosítás jelentős változásokat hozott a szociális ellátások formáiban, az addigi négy alapellátási forma helyett tíz szociális alapszolgáltatást hozott létre. Nem került azonban módosításra az év során a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, így a végrehajtási rendelet hiánya jelentősen megnehezítette ennek az évnek a munkáját. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) alapján olyan alapszolgáltatásokat kellett engedélyezni, amelyeknek a tárgyi, személyi és szakmai feltételeiről nem rendelkezett jogszabály. Mindezt a hiányt a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények fenntartói is érezték, példázza ezt az is, hogy alapszolgáltatási központ működési engedélyezése tárgyában csak egyetlen kérelem érkezett. Csongrád megyében a gondozási központok többsége nem „alakult át” alapszolgáltatási központtá, a 2004. évben engedélyezett gondozási központok egy kivételével gondozási központként működtek tovább. Pedig a minisztérium állásfoglalása szerint a 2005. évnek az átállás évének kellett lennie, hiszen a költségvetési törvény is az alapszolgáltatási központ részére rendelkezett normatív hozzájárulásról - nem is jelentéktelen fajlagos összegben, 3.800.000 Ft.-ban. Mivel a költségvetési tv. úgy rendelkezett, hogy a hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat is, amely 2004. december 31-én gondozási központot működtet, és azt a 2005. évben is tovább működteti, továbbá hiányzott az alapszolgáltatási központok működésének feltételeiről szóló jogszabály, az

194

önkormányzatok nem kérték a gondozási központok megszűntetését és az alapszolgáltató központok létrehozását. Problémát jelentett az év végén az, hogy a 2005. év során számos szociális intézménynek lejárt a működési engedélye december 31-én, az Szt. módosítására vonatkozó törvényjavaslat pedig december 19-én került végszavazásra, így nem állt rendelkezésre hatályos törvényi rendelkezés ezen működési engedélyek meghosszabbítására. A fenntartók már novemberben előterjesztették kérelmüket a meghosszabbítások iránt. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet rendelkezése szerint pedig a működési engedélynek az engedélyező határozat jogerőre emelkedésének időpontjánál nem korábbi kezdő időpontját kell tartalmaznia. Szakmai ellenőrzések: A 2005. évben nemcsak a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami, egyházi fenntartású szociális intézményeket kellett felülvizsgálni, hanem az állami fenntartású, valamint normatív állami hozzájárulásban nem részesülő szociális intézményeket is a megyei módszertani intézmény mint szakértő és a megyei ÁNTSZ intézete közreműködésével. Ez jelentős munkával járt, hiszen gyakran a hét öt munkanapjából négyet ellenőrzés töltött ki. Ezek a jegyzőkönyvek nem minden fenntartónak lettek még kiküldve az év végére, tekintettel arra, hogy az ÁNTSZ az esetek jelentős részében nem küldte határidőben a megállapításait, éppúgy, mint a módszertani intézmény sem. Városi jegyzőt egyetlen esetben ellenőriztünk a 2005. év során. Panaszügyek: Amíg a 2004. évben egy fogyatékos ellátott fordult az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához a panaszával Csongrád megyében, a 2005. évben már öt ügyben kérte fel az ombudsman a hivatalt a hivatalához érkezett panaszlevélben foglaltak kivizsgálásra, a tájékoztatásra, illetve az érintett intézmény szakmai ellenőrzésére. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa által kezdeményezett vizsgálatok a kétévente előírt felülvizsgálatokhoz képest speciálisabbak és részletesebbek voltak, az ellátotti jogok érvényesülését jobban vizsgálta az adott intézményekben és más megállapításokkal, tanulságokkal járt a fenntartó és a hivatal részére is. Még a 2005. évben is aktuális volt, hogy az intézmények egy része (már nem nagy része, ahogyan azt a 2004. évben írtuk) a tekintélyelven épül fel, az ellátotti jogok korlátozottan érvényesültek. Bár már nem lehet azt mondani, hogy az intézmények munkatársai személyes sértésnek vették a vizsgálatot és hogy alkotmányos alapjogokról, ellátotti speciális jogokról nem akartak hallani - amint azt a 2004. évben tapasztaltuk -, de rendre megijedtek ezektől a vizsgálatoktól az intézményvezetők éppúgy, mint a fenntartók. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa a hivatalunk által lefolytatott vizsgálatokat minden ügyben elfogadta, nem került sor személyes utóellenőrzésre. Magánszemély írásban három esetben tett panaszt szociális ügyekben.

195

Szakhatóságokkal, szakmai módszertanokkal való együttműködés, eljárási határidők betartásának tapasztalatai. MÁK-kal való kapcsolat. Eljárási határidőn túli ügyintézés aránya, okai: A szakhatóságok közül az engedélyezési eljárásban a hivatal kereste meg az illetékes tűzoltóságot, az ÁNTSZ-t és az építéshatóságot. Már 2004. január 1-től új feladatot jelentett a megyei ÁNTSZ intézete számára, hogy a bentlakásos intézmények szakmai ellenőrzésén részt kellett venniük, a külön jogszabály szerinti kötelező egészségügyi ellátások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását vizsgálták. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a megállapításaik továbbra is csak néhány sorosak, érdemi információ nélkül. A megyei módszertani intézettel való korábbi sikeres, aktív együttműködést sikerült fenntartani. A munkatársuk felkészülten jelenik meg minden vizsgálaton, a szakmai megállapításain alapultak a hivatal jegyzőkönyvei, határozatai. Más közigazgatási hivatalokkal ellentétben mindig közös ellenőrzésekre került sor. A jogalkotó a szakmai programok véleményezését a korábbiakban a hatáskörükbe utalta és ebben határidőként 15 napos határidőt írt elő, amelyet azonban nem mindig sikerült tartaniuk. A 2005. évben is volt arra példa, hogy a megkereséstől számított másfél hónap múlva érkezett meg a szakértői vélemény. Ennek az oka a megyei módszertani intézmény esetében továbbra is az, hogy egy munkatárs van megbízva minden ez irányú feladattal, az alapszolgáltatások és a bentlakásos intézmények ellenőrzésével, szakmai programok véleményezésével. Tekintettel a speciális (3-as kód) eljárási határidőkre, a határidőn túli ügyintézés nem volt a 2005. évben. A Magyar Államkincstár területi igazgatóságával a kapcsolat soha nem volt nagyon aktív, így ebben az évben sem. A jogszabályi adatszolgáltatási kötelezettségnek mindketten eleget tett a két szervezet egymás felé, de ebben kimerült a kapcsolat. Az Államkincstár évente megküldte a szakmai vizsgálata után a megállapításait tartalmazó jegyzőkönyveket a nem állami intézményekkel kapcsolatban, illetve a megkötött támogatási szerződéseket. A kevésbé aktív kapcsolat talán azzal magyarázható, hogy közvetlenül a nem állami fenntartású intézmények normatívaigénylésével, elszámoltatásával vannak az Államkincstárnak feladatai, a hivatal pedig más tárgyban vizsgálta ugyanezen intézményeket. Mindig határidőben érkeznek hivatalunkhoz az engedélyezési eljárásban résztvevő építéshatóság és tűzoltóság szakhatósági hozzájárulásai. Fellebbezések száma, okai, eredménye: A 2005. évben az elmúlt évtől eltérően nem volt fellebbezés határozatunk ellen. Értékelő beszámoló az önkormányzati fenntartású intézmények működési engedélyezéséről ( Lsd. melléklet ) Csongrád megyében 2005-ben 67 tartós bentlakásos intézmény rendelkezett működési engedéllyel, ezek székhelyek, illetve telephelyek. Ebből 55 önkormányzati, 12 nem állami fenntartású intézmény. Az önkormányzati fenntartású intézmények legtöbbje ideiglenes működési engedéllyel rendelkezett.

196

Annak, hogy a végleges működési engedély helyett csak ideiglenes működési engedély kiadására kerülhetett sor, jellemző okai a következők: Gyakran hiányoztak az alábbi tárgyi feltételek: • Nem biztosítottak az akadálymentes közlekedés feltételei vagy csak részben (kapaszkodók felszerelésre kerültek, de küszöbök vannak, a folyosók szűkek-tolókocsis ellátott-, a fürdők-illemhelyek küszöbbel ellátottak. • Az egy ellátottra biztosítandó lakóterület hiányzott. • Mindez az intimitás hiányát hozza magával, tipikus problémát jelentett a zsúfoltság, tehát az egy gondozottra jutó négyzetméter szűkössége. Sajnos még ma is gyakori, hogy főleg a kastélyépületekben 10 feletti az ágyak száma szobánként. • Nincsenek kialakítva a közösségi együttlétre alkalmas helyiségek, vagy nem elegendő számban: társalgó, foglalkoztató, könyvtár, imaterem. • Hiányoztak a látogatók fogadására alkalmas helyiségek. • A vizesblokkok sok helyen korszerűsítésre szorultak. Tapasztalataink alapján az ideiglenes működési engedélyek a fenntartókat az intézményrendszer folyamatos karbantartására, fejlesztésére ösztönözték a szolgáltatások fennmaradása mellett, tehát elérték céljukat. A zsúfoltságon próbáltak egyéni, helyi megoldást keresve enyhíteni, ahol lehetett, helyiségek megosztásával, leválasztásával. A műemlékvédelem felügyelete alatt álló épületek esetében a korszerűsítés hosszabb előkészítést igényelt. A kis települések önkormányzatai is nagy anyagi erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az általában kis létszámú, családias hangulatú idősek átmeneti elhelyezését biztosító intézményeiket a jogszabályi követelményekhez közelítsék. Sajnos még mindig elmondható, hogy gyakran hiányoztak a személyi feltételek is, sem a létszám, sem a szakmai képesítés tekintetében nem feleltek meg a jogszabályi feltételeknek. Gyakori volt a diétás nővér hiánya. Az intézményekben vezetett nyilvántartások, dokumentációk – térítési díj, törzskönyv, gondozottak személyi anyaga, ápolási-gondozási tervek, egyéni gyógyszerfelhasználás nyilvántartása – az esetek többségében megfelelőek voltak. A néhány helyen alkalmazott helytelen gyakorlat megszűntetésére tett intézkedések szükségszerűségét jegyzőkönyvben rögzítve juttatta el a hivatal a fenntartóknak, amelyekre kivétel nélkül érdemi intézkedések történtek. A kiemelt, az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket – emelt szintű ellátást - a megyei önkormányzat 132 férőhelyen biztosított, a települési önkormányzatok 134 férőhelyen. Ennek a kevés ellátotti helynek az oka elsősorban az, hogy a jogalkotó külön tárgyi feltételek biztosításával tette csak lehetővé ezen ellátási forma megszervezését, amelyre a legtöbb önkormányzatnak nem volt anyagi lehetősége. A 2006. évi költségvetési törvény-tervezet ellenére – amely szerint alacsonyabb normatív támogatás jár a 2006. évtől az emelt szintű bentlakásos intézményekben ellátott idősek után, mint a „hagyományos” ápolást, gondozást nyújtó idősek otthonai

197

ellátottai után –, a hivatalhoz nem érkezett tartós bentlakásos ellátást nyújtó emelt szintű férőhelyek normál férőhellyé visszaminősítésére vonatkozó kérelem. Sőt a 2005. évben egy nem állami fenntartású és emelt szintű ellátást nyújtó intézmény is új működési engedélyt kapott. Érezhető volt azonban a költségvetési tv. tervezetében vázolt normatív állami támogatás csökkentésének hatása, a fenntartók az intézményi térítési díjakat rendre megemelték az év végén. Adatszolgáltatás: Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium több esetben kért adatokat ebben az évben, ebből egy megkeresésére azonnali határidő volt. Eleget tett a hivatal 2005-ben is a Központi Statisztikai Hivatal felé fennálló jelentési kötelezettségének, mely a megye összes bentlakásos intézményét vette számba. Sajnos jelentősnek bizonyult az elmaradás a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet felé, amelynek oka a formanyomtatvány kitöltésének szükségessége, továbbá az eseti, azonnali határidős ügyek nagy száma. Nem állami fenntartású intézmények esetében a határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezők kerültek többségbe. A 13 intézmény közül 1 alapítvány, 3 közhasznú társaság, 8 egyházi fenntartású. Csak 2 rendelkezett közülük ideiglenes engedéllyel, 11 határozatlan idejű működési engedélyt kapott. Ennek az oka az, hogy több intézmény közülük az elmúlt egy-két évben jött létre, az engedélyezés szempontjából már mind személyi, mind tárgyi feltételeiben mindenben meg kellett felelniük a jogszabály előírásainak. A határozott idejű működési engedélyek oka a két intézményben a tárgyi feltételek hiánya volt. Új működési engedélyek: Új működési engedély kiadására 2005. évben tíz esetben került sor. A két megyei jogú város terjesztett elő kérelmet éjjeli menedékhely és hajléktalan személyek átmeneti szállásának időszakos férőhely-engedélyezése tárgyában (négy engedély). Egy egyházi fenntartású, emelt szintű ellátást biztosító idősek otthona, egy önkormányzati fenntartású alapszolgáltatási központ és egy fogyatékos személyek nappali intézménye is működési engedélyt kapott. A kiadott új működési engedélyek száma azonban nem egyezett az előterjesztett kérelmek számával. Az év végén több kérelmet terjesztettek elő azok a fenntartók, akik által fenntartott intézmények működési engedélye 2005. december 31-én lejárt – kilenc esetben alapszolgáltatás, egy esetben tartós bentlakásos ellátási formára. Az év végén új alapszolgáltatási formák engedélyezése vonatkozásában is érkeztek kérelmek. Módosító határozatot három esetben hozott a Szociális és Gyámhivatal, ezek névváltozással összefüggésben történtek. Több esetben került sor ismételt engedélyezési eljárásra, mert az intézmény más típusú szolgáltatást kívánt nyújtani, mint amit a működési engedélyben szereplő besorolása lehetővé tett volna. Szociális intézmény működésének megszűnése: Ebben az évben egy önkormányzat kérte az átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóháza bentlakásos intézménye működési engedélyének a

198

visszavonását, tekintettel arra, hogy felhagyott a fenntartó a 10 férőhelyes intézmény működtetésével. Ugyanezen önkormányzat kérte az idősek klubja működési engedélyének a visszavonását is. Engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatásra nem volt példa a beszámolási időszakban. Elkülönített pénzösszeg felhasználására vonatkozó kérelem nem érkezett a 2005. év során. A hivatal normatív állami hozzájárulás visszatartásának a jogával nem élt. Áttétel: A 2005. évben két esetben került sor ügyirat áttételre hatáskör hiányában. Egy esetben pedig másik közigazgatási hivatalhoz küldte meg a hivatal az iratanyagot összeférhetetlenségi okok miatt. 5.8. A súlyos mozgáskorlátozottak gépkocsi szerzési, átalakítási és közlekedési támogatási ügyei: A szociálpolitikai tevékenységben az ágazatpolitikai célkitűzések akkor valósulhatnak meg maradéktalanul, ha mind az elsőfokon, mind másodfokon tevékenykedő hivatalok betartják a Kormány ügykörre vonatkozó, a módosított 164/1995.(XII.27.) Korm. számú rendelet szabályait. A korszerűsítés abban nyilvánult meg, hogy a nyilvántartó munka segítése érdekében a hivatal vásárolt egy számítógépes CAR-BIT programot, mely a munkában nagy segítséget jelentett, és az informatika eszközével gyorsabban tudott minden érdekelt információhoz jutni. Az első félévben folyamatosan történt az igények regisztrálása. 2004 év végén és 2005 év elején olyan sok utalványt adtak vissza, hogy a megállapított „pótkeret”, 50 db nem volt elég és április 14-én külön bizottsági ülést kellett tartani, hogy az év elején visszaadott utalványok újból hasznosításra kerülhessenek. Mind a visszaadásról, mind az újabb támogatásban részesítésről a MONETA és az érintett jegyzők értesítése megtörtént.37 A Minisztériumtól 2004-ben több szerzési és átalakítási támogatásra felhasználható utalványt kapott a megye, mint 2005-ben.38 Az igényük kielégítésének elutasítása miatt 2004-ben ketten fordultak bírósághoz, de mindkét keresetet a bíróság elutasította, míg 2005-ben egy személy sem fordult bírósághoz. Tendenciaként elmondható, hogy minden évben magasabb számú az új igénylők száma, mint amennyi utalvány az előző évben kiosztásra került. A szerzési támogatások elosztásánál arra is figyelemmel volt a bizottság, hogy a települések szerint is arányosan részesedjenek (számszaki adatok a mellékletben). 37

Októbertől folyamatosan mutatták be az ügyfelek a számlákat, melyek alapján az elidegenítési tilalmat elrendelő határozatok készültek. Az utalványok 33 %-át még nem vásárolták el, az érvényességi idő meghosszabbítása megtörtént. 38 A jogszabály előírásainak megfelelően július 8-án bizottsági ülésre került sor, és 12-én megtörtént az utalványok kiosztása. Július 25-én az elutasított jogosultak is megkapták az értesítést.

199

Az átalakítási támogatások kielégítése teljes volt. Mindenki kapott, aki kérte, kivéve azokat, akik csak a szerzési támogatással együtt kérték. Típushibának mondható, hogy a határozat nem tartalmazott minden olyan információt, mely a nyilvántartáshoz, illetve a támogatások odaítéléséhez nélkülözhetetlen. Ilyenkor rövid-úton telefonon történt az adatok bekérése. Az utalványok felhasználásánál több éves tapasztalat, hogy 30-60-as nagyságrendű azok száma, akik visszaadták a kapott támogatást (utalványt), mert nem voltak képesek 200.000.- Ft-ot hozzátenni a kapott 300.000.- Ft-hoz, mivel a vételár 60 %-a lehet csak a támogatás. A súlyos mozgáskorlátozottak jövedelmi viszonyai a megyében igen alacsonyak. Évről-évre vannak, akik visszaadták (némelyik már háromszor is visszaadta az utalványt), mégis ragaszkodnak kérelmükhöz. Azt, hogy vissza fogják adni a támogatást, már akkor is lehet következtetni, amikor a kérelmet beadták, mert az egy főre jutó jövedelmük 10-20.000.- Ft-ot nem haladta meg! Abból nemcsak megvenni, de fenntartani sem tudnák a gépkocsit, mégis évről-évre meghosszabbítják jogosultságukat. Az ügykört érintő civil szervezettel a Súlyos Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületével szoros kapcsolat áll fenn. Az egyesület elnöke Tóth Margit a támogatást odaítélő bizottság tagja. Májusban (mint minden évben) a megyében működő mozgássérült egyesülettől beszerezte a támogatásra vonatkozó javaslatokat, melyek alapján előzetes egyeztetésre került sor, hogy a bizottsági munkában ne legyen fennakadás. (Az összesítő adatokat a. melléklet tartalmazza.) Tipikus ügyféli panasz, hogy miért nem kaptak támogatást. Akár írásban, akár telefonon a kellő felvilágosítást megkapták és elfogadták, melyet mutat az, hogy a nagyszámú elutasítás ellenére keresetlevél nem érkezett. Panasz még, hogy nem történt meg az épület akadálymentesítése, azonban a Közigazgatási Hivatal csak bérlő, a tulajdonos a Csongrád Megyei Önkormányzat. Hiába volt a többszöri megkeresés, a helyzet nem változott. Úgy kellett szervezni a munkát, hogy az ügykört a földszinten lévő ügyfélfogadban látja el az ügyintéző amikor az ügyfélfogadás tömeges.

200

III. Rész MELLÉKLETEK

201

MELLÉKLET: A Hivatal létszámadatai A Hivatal köztisztviselőinek tényleges létszáma 2005. évben a 2004. december 31-i állapottal összehasonlítva az alábbiak szerint alakult:

Hivatalvezető Hivatalvezetői Kabinet Koordinációs és Személyzeti Főosztály Pénzügyi Főosztály Törvényességi Ellenőrzési Főosztály Hatósági Főosztály Informatikai és Ellátási Főosztály Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Szociális és Gyámhivatal Összesen:

2004. december 31. (fő) KöltségBetöltött vetési létszám létszám 1 1 2 2

2005. december 31. (fő) KöltségBetöltött vetési létszám létszám 1 1 2 2

10

10

10

10

6

6

7

7

7

6

7

7

13

13

11

11

12

12

10

10

10

9

10

9

10 71

10 69

12 70

12 69

202

MELLÉKLET: A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési tevékenysége 2005

Jegyzőkönyvek száma Rendeletek száma Határozatok száma (képviselő testületi) Rendeletekre tett írásbeli észrevételek száma Rendeletekre tett szóbeli észrevételek száma Rendeletekre tett észrevételek száma (R) Határozatokra tett írásbeli észrevétele szám Határozatokra tett szóbeli észrevételek száma Határozatokra tett észrevételek száma (H) Mulasztásokra, egyéb törvénysértésekre tett írásbeli észrevételek száma Mulasztásokra, egyéb törvénysértésekre tett szóbeli észrevételek száma Mulasztásokra, egyéb törvénysértésekre tett észrevételek száma (E) Összes észrevételek száma/Ebből szóbeli A törvénysértést megszüntették (R) A törvénysértést megszüntették (H) A törvénysértést megszüntették (E) A törvénysértést nem szüntették meg (R) A törvénysértést nem szüntették meg (H) A törvénysértést nem szüntették meg (E) AB indítvány Az AB a rendeletet megsemmisítette Az AB a rendeletet nem semmisítette meg Az AB a rendeletet részben semmisítette meg Az AB indítvány visszavonásra került Az AB indítvány folyamatban van Bírósági kereset A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el A bíróság a határozatot nem helyezte hatályon kívül A bíróság a határozatot részben hatályon kívül helyezte A kereset visszavonásra került A kereset folyamatban van

Képv. testület 1476 1603 12071 136 123 259 50 75 125

Kisebbs.

Részönkorm.

Bizotts.

Polg m.

Összesen

214 2 4 6

-

2115 5 14 19

-

3805 1603 12071 136 123 259 57 93 150

41

10

-

12

-

63

19

10

-

19

-

48

60

20

-

31

-

111

225/220 135 124 60 1 1 1 1 1

16/14 6 20 -

-

15/30 19 31 -

-

256/264 135 149 111 1 1 1 1 1

-

-

-

-

-

-

1 -

1 -

203

Felelősségre vonás kezdeményezése történt Felelősségre vonás megtörtént Felelősségre vonás elmaradt A képviselőtestület összehívásának kezdeményezése A képviselő-testület összeült A képviselő-testület nem ült össze A képviselő-testület feloszlatásának kezdeményezése A képviselő-testület feloszlatása megtörtént A képviselő-testület feloszlatása nem történt meg Képviselő-testület önfeloszlatása Panaszügyek száma

Képv. testület -

Kisebbs.

Részönkorm.

Bizotts.

Polg m.

Összesen

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

53

53

-

-

-

-

204

MELLÉKLET: A törvényességi ellenőrzési fő adatai 2005 évben A TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS FŐ ADATAI 2005. ÉVBEN 14000

12071 12000 10000 8000

Összes érkezett irat száma

4654 6000

3805

4000

Összes jegyzőkönyv száma 1603

Rendeletek száma

Alkotmánybírósági indítványok száma

53

Rendeletekre tett észrevételek száma

Panaszok száma

1

1 Bírósági keresetek száma

125 Képviselő-testületi határozatok száma

Rendeletekre tett észrevételek száma

Rendeletek száma

Összes érkezett irat száma

0

Összes jegyzőkönyv száma

259

Képviselő-testületi határozatokra tett észrevételek száma

2000

Képviselő-testületi határozatok száma Képviselő-testületi határozatokra tett észrevételek száma Bírósági keresetek száma Alkotmánybírósági indítványok száma Panaszok száma

MELLÉKLET: A Törvényességi Ellenőrzési Főosztályra érkezett iratok számának összehasonlítása A TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLYRA ÉRKEZETT ÖSSZES IRAT SZÁMÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2004- 2005 ÉVEK VONATKOZÁSÁBAN 4700 4600 4500 4400 4300 4200 4100

4654

4327

S1 iktatott összes irat száma 2004. (4327 iktatott összes irat száma 2005. (4654 db) db)

iktatott összes irat száma 2004. (4327 db) iktatott összes irat száma 2005. (4654 db)

205

MELLÉKLET: A 2004. és 2005. években törvényességi ellenőrzésre beérkezett rendeletek számának összehasonlítása A 2004. ÉS 2005. ÉVEKBEN TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSRE BEÉRKEZETT RENDELETEK SZÁMÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1603 1620 1600 1580 1560 1540 1520 1500 1480 1460 1440 1420

1486

2004. ÉV

2005. ÉV

2004. ÉV

2005. ÉV

MELLÉKLET: A 2004. és 2005. években iktatott törvényességi észrevételek ügyiratforgalma A 2004. ÉS 2005. ÉVEKBEN IKTATOTT TÖRVÉNYESSÉGI ÉSZREVÉTELEK ÜGYIRATFORGALMA

458

500 400

242 300 200

2004. év 242 db

100 S1

0

2004. év 242 db

2005. év 458 db

2005. év 458 db

206

MELLÉKLET: A 2005-ben tett észrevételek megoszlása A 2005-BEN TETT ÖSSZES ÉSZREVÉTELEK SZÁMA:520 (EBBŐL ÍRÁSBELI:256, SZÓBELI: 264)

összesen

520

szóbeli

264

írásbeli

256

0

100

200

300

400

500

600

MELLÉKLET: A 2005. évi összes észrevétel megoszlása egy önkormányzatra és egy törvényességi referensre vetítve A 2005. ÉVI ÖSSZES ÉSZREVÉTEL MEGOSZLÁSA EGY ÖNKORMÁNYZATRA ÉS EGY TÖRVÉNYESSÉGI REFERENSRE VETÍTVE 600 500 400 300 200 100 0

Adatsor1

összes önkormányzat száma

összes észrevétel száma

61

520

egy egy referensre önkormányzatra jutó észrevételek jutó észrevételek száma 8,5

104

207

MELLÉKLET: A 2005. évben tett összes törvényességi észrevételek megoszlása A 2005-ÉVBEN TETT ÖSSZES TÖRVÉNYESSÉGI ÉSZREVÉTELEK MEGOSZLÁSA (összesen:520) 300

259

250 200

150

150

111

100 50

S1 Egyéb 11 db

Határozat 150 db

Rendelet 259 db

0

Rendelet 259 db Határozat 150 db Egyéb 11 db

Bizottság 47 db

Kisebbség 26 db

Képviselőtestület 447 db

A 2005-BEN TETT ÖSSZES TÖRVÉNYESSÉGI ÉSZREVÉTELEK MEGOSZLÁSA (összesen: 520) 447 450 400 350 300 250 200 150 26 100 47 50 0 S1 Képviselő-testület 447 db Kisebbség 26 db Bizottság 47 db

208

MELLÉKLET: A határozatokra 2005. évben kiadott törvényességi észrevételek megoszlása A HATÁROZATOKRA 2005. ÉVBEN KIADOTT TÖRVÉNYESSÉGI ÉSZREVÉTELEK MEGOSZLÁSA (összesen: 150) 13%

4%

Képviselő-testület 125 db

Bizottság 19 db

83%

Kisebbség 6 db

209

MELLÉKLET: Az írásbeli törvényességi észrevételek megoszlása 2005-ben AZ ÍRÁSBELI TÖRVÉNYESSÉGI ÉSZREVÉTELEK MEGOSZLÁSA 2005-BEN (összesen:256)

Egyéb 25% Rendelet 53%

Határozat 22%

Rendelet 136 db Határozat 57 db Egyéb 63 db

ÍRÁSBELI TÖRVÉNYESSÉGI ÉSZREVÉTELEK MEGOSZLÁSA 2005-BEN (összesen: 256) bizottság kisebbség 7% 5%

Képviselő-testület 227 db Kisebbség 12 db képviselőtestület 88%

Bizottság 17 db

210

MELLÉKLET: Az szóbeli törvényességi észrevételek megoszlása 2005-ben SZÓBELI TÖRVÉNYESSÉGI ÉSZREVÉTELEK MEGOSZLÁSA 2005-BEN (összesen:264 db)

Egyéb 18% Rendelet 47%

Határozat 35%

Rendelet 123 db Határozat 93 db Egyéb 48 db

SZÓBELI TÖRVÉNYESSÉGI ÉSZREVÉTELEK MEGOSZLÁSA 2005-BEN (összesen:264 db) Bizottság 13% Kisebbség 5% Képviselő-testület 217 db Kisebbség 14 db Bizottság 33 db

Képviselőtestület 82%

211

MELLÉKLET: A területfejlesztés törvényességi felügyelete 2005-ben Beérkezett jegyzőkönyvek

Döntések száma

Felügyeleti intézkedés

9

34

1 szóbeli

4

16

4 szóbeli 1 írásbeli

5

87

1 szóbeli 1 írásbeli

2

10

2 szóbeli

4

88

2 szóbeli

4

24

-

12

46

-

40

305

7

56

DARFT

7

89

Összesen:

54

450

Területfejlesztési Tanács neve Csongrádi Többcélú Kistérségi Társulás mint Kistérségi Fejlesztési Tanács Hódmezővásárhelyi Kistérségi Fejlesztési Tanács Homokháti Kistérség Többcélú Társulása mint Kistérségi Fejlesztési Tanács Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása mint Kistérségi Fejlesztési Tanács Makói Kistérség Többcélú Társulás mint Kistérségi Fejlesztési Tanács Szegedi Kistérségi Többcélú Társulás mint Kistérségi Fejlesztési Tanács Szentes Kistérség Többcélú Társulás mint Kistérségi Fejlesztési Tanács Kistérségi fejlesztési tanácsok összesen Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács

10 szóbeli 2 írásbeli 1 szóbeli 2 írásbeli 2 szóbeli 4 írásbeli 13 szóbeli 8 írásbeli

212

MELLÉKLET: A 2005. évben törvényességi ellenőrzésre beérkezett jegyzőkönyvek aránya 2004. év adataihoz képest A 2005. ÉVBEN TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSRE BEÉRKEZETT JEGYZŐKÖNYVEK ARÁNYA 2004. ÉV ADATAIHOZ KÉPEST

3900 3800 3700 3600 3500 3400 3300

3805 3507

2004. ÉV 3507 db S1 2004. ÉV 3507 db

2005. ÉV 3805 db

2005. ÉV 3805 db

MELLÉKLET: A Törvényességi Ellenőrzési Főosztályra beérkezett jegyzőkönyvek beküldési idejének javulása A TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLYRA BEÉRKEZETT JEGYZŐKÖNYVEK BEKÜLDÉSI IDEJÉNEK JAVULÁSA 4000 3500

3805 3507 3058

3000

2806

2500 2000 1500 1000 500 0 Beérkezett jegyzőkönyvek száma 2004.

Beérkezett jegyzőkönyvek száma 2005.

Késett jegyzőkönyvek száma 2004.

Késett jegyzőkönyvek száma 2005.

213

MELLÉKLET: A 2005. és 2004. évi törvényességi ellenőrzésre beérkezett jegyzőkönyvek számának alakulása A 2005. ÉS 2004. ÉVI TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSRE BEÉRKEZETT JEGYZŐKÖNYVEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 2500 2115 2000

2004. év képviselőtestület

1836 1476

1436

1500

2005. év képviselőtestület

1000

2004. év bizottság

500

235

214 2005. év bizottság

g sé kis e

v 20

05

.é

v .é 04 20

bb

sé bb

kis e

v .é 05 20

g

ág tt s bi zo

tt s

ág

et 20

04

.é

v

bi zo

te st ül el ő-

pv is ké v

2005. év kisebbség

05

.é

2004. év kisebbség

20

20

04

.é

v

ké

pv is

el ő-

te st ül

et

0

MELLÉKLET: A 2005. évben törvényességi ellenőrzésre beérkezett jegyzőkönyvek megoszlása A 2005. ÉVBEN TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSRE BEÉRKEZETT JEGYZŐKÖNYV MEGOSZLÁSA (összesen: 3805) 6% 39%

55% Képviselő-testület 1476 db Bizottság 2115 db Kisebbség 214 db

214

MELLÉKLET: Csongrád megye önkormányzatainak típus szerinti megoszlása CSONGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATAINAK TÍPUS SZERINTI MEGOSZLÁSA 2005. (összesen:61) megyei 2%

megyei jogú város 3%

város 11% nagyközség 7%

község 77%

megyei 1 db megyei jogú város 2 db város 7 db nagyközség 4 db község 47 db

MELLÉKLET: A Csongrád megyei kisebbségi önkormányzatok nemzetiségenkénti megoszlása 2005-ben A CSONGRÁD MEGYEI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK NEMZETISÉGENKÉNTI MEGOSZLÁSA 2005-BEN (II. félév adatai) (Összes kisebbségi önkormányzat száma:33) HORVÁT; 1 ÖRMÉNY; 1 UKRÁN; 1 LENGYEL; 1 GÖRÖG; 1 NÉMET; 2 SZLOVÁK; 3 ROMÁN; 5 SZERB; 4 CIGÁNY; 14 0

2

4

6

8

10

12

14

16

215

MELLÉKLET: A jogharmonizációt érintő rendeleti tárgykörökre 2005-ben tett írásbeli törvényességi észrevételek megoszlása A jogharmonizációt érintő rendeleti tárgykörökre 2005-ben tett írásbeli törvényességi észrevételek megoszlása Összes írásbeli észrevétel száma: 117 2%

3%

5%

25%

25%

Vagyon - 6 db Lakásbérlet - 31 db Helyi adók - 6 db Szociális - 10 db Szoc. szolg. - 1 db

1%

Hulladék - 13 db Ivóvíz - 3 db

5%

9%

Állattartás - 1 db Vásár-piac - 10 db Építési szab. - 1 db

1% 3%

9% 1%

11%

Közterület - 29 db Közbeszerzés - 2 db Egyéb - 4 db

MELLÉKLET: A jogharmonizációt érintő rendeleti tárgykörökre 2005-ben tett szóbeli törvényességi észrevételek megoszlása A jogharmonizációt érintő rendeleti tárgykörökre 2005-ben tett szóbeli törvényességi észrevételek megoszlása Összes szóbeli észrevétel száma: 20 5% 15% 35%

Helyi adók - 7db

15%

Szociális - 3 db Gyermekvédelem - 1 db Környezetvédelem - 1 db Hulladékgazdálkodás - 1 db

5% 5%

5%

15%

Vásár-piac - 3 db Közterület - 3 db Egyéb - 1 db

216

MELLÉKLET: Többcélú kistérségi társulások adatai Csongrád megyében Csongrádi Többcélú Kistérségi Társulás Megalakulásának időpontja: 2004. szeptember 29. Elnöke: Bedő Tamás Székhelytelepülése: Csongrád A társulásban részes települések: Csanytelek, Csongrád, Felgyő, Tömörkény

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Megalakulásának időpontja: 2005. október 14. Elnöke: Dr. Lázár János Székhelytelepülése: Hódmezővásárhely A társulásban részes települések: Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas

Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Megalakulásának időpontja: 2004. április 30. Elnöke: Dr. Nógrádi Zoltán Székhelytelepülése: Mórahalom A társulásban részes települések: Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék

Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása Megalakulásának időpontja: 2004. június 30. Elnöke: Nagy Sándor Székhelytelepülése: Kistelek A társulásban részes települések: Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer

Makói Kistérség Többcélú Társulás Megalakulásának időpontja: 2003. december 9. Elnöke: Dr. Buzás Péter Székhelytelepülése: Makó A társulásban részes települések: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros

Szegedi Kistérségi Többcélú Társulás Megalakulásának időpontja: 2004. július 16. Elnöke: Dr. Botka László Székhelytelepülése: Szeged A társulásban részes települések: Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó

Szentes Kistérség Többcélú Társulás Megalakulásának időpontja: 2004. június 24. Elnöke: Szirbik Imre Székhelytelepülése: Szentes A társulásban részes települések: Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes

217

MELLÉKLET: A másodfokú építésügyi hatósági ügyek táblázatai

I. A megye rendezési terv ellátottsága Települések rendezési tervi ellátottsága - 2005. Van helyi építési szabályzat

Nincs helyi építési szabályzat

82%

18%

Csongrád megyei települések száma: Nincs helyi építési szabályzata:

Városok rendezési tervi ellátottsága - 2005. Van helyi építési szabályzat

60 db 11 db

Községek rendezési tervi ellátottsága - 2005.

Nincs helyi építési szabályzat

Van helyi építési szabályzat

Nincs helyi építési szabályzat

67%

84%

16% 33%

Csongrád megyei városok száma Nincs helyi építési szabályzata:

9 db 3 db

Csongrád megyei községek száma: 51 db Nincs helyi építési szabályzata: 8 db

218

OTÉK alapú szabályozási tervi ellátottság aránya a szabályozási tervvel rendelkező településeknél - 2005. Nem OTÉK alapú szabályozási terv

OTÉK alapú szabályozási terv

59%

41%

Szabályozási tervvel rendelkező települések száma 49 db Ezek közül OTÉK alapú rendezési terve van: 20 db

II. Kijelölés, kizárás Eljáró hatóság kijelölésének alakulása

257

Év

2005

340

2004

0

100

200 Db

300

400

Kijelölve - 2004

Eljáró hatóság kijelölésének alakulása

Kijelölés kérés - 2004 Kijelölve - 2005 Kijelölés kérés - 2005 Szatym az

20

7

16

4

28

Szentes

17

45 30

22

Szeged

133

18

Sándorfalva

17 16

13 3

Ruzs a

9 7

Nagym ágocs

92

24 12 12

3 3

15 22

Mórahalom

14

Minds zent

29

6

20

8

Makó

32

13

Kis telek

17

19 18

8

16

4

Hódm ezővás árhely

19 18

1 2

Cs anádpalota

15

3 3

Algyő

17 25

2 9

0

34

16 15

6 1

Balás tya

25

19 20 16 18 16 15

Cs ongrád Cs engele

52

20

15

20

40

60

DB

80

100

120

140

220 III. Fellebbezések, felterjesztések száma, aránya, a tavalyi évhez képest, lehetséges okai Felterjesztések számának alakulása [2004-2005]

193

Év

2004

237

2005

0

50

100

150

200

250

db

IV. Megváltoztató, megsemmisítő és új eljárást elrendelő, eljárást megszüntető, helybenhagyó, határozatok

Határozatok és megoszlása [2004-2005] II. fokú eljárás megszüntetve felügyeleti intézkedés helybenhagyva megsemmisítve és eljárást megszüntetve megsemmisítve és új eljárásra utasítva megváltoztatva

6 11 54

2004

18 88 23 45 10 72

2005

10 52 49 0

10

20

30

40

50 DB

60

70

80

90

100

221 V. Bírósági felülvizsgálat Perek [2004-2005] Kereset elutasítva Eljárásjogi befejezés Hatályon kívül helyezés Folyamatban lévő perek

2004

4

0

7

Év

9

2005

12

0

2 0

5

10

10

15 db

20

25

30

VI. Szakhatósági tevékenység

Építésügyi hatóság mint szakhatóság

2004

Év

12

2005

6

0

2

4

6

8 db

10

12

14

222

MELLÉKLET: Helyi adó és gépjárműadó ügyintézés

Fellebbezések száma 38

2004

72

2005

Határozatok alakulása Helybenhagyó 30 25 20 db 15 10 5 0

27 Megváltoztató

18 9

8

7

3

Megsemmisítő

9 2

2004

2005 Év

Új eljárásra utasítás

223

MELLÉKLET: Illeték ügyintézés A 2005. évben az Illetékhivatal érdemben felülbírált döntéseinek jogszerűsége 46% 54%

az Illetékhivatal jogszerű döntései az Illetékhivatal jogszerűtlen döntései

A 2005. évben elbírált illetékügyek ügytípus szerinti megoszlása

33%

67% speciális ügytípusok egyéb ügytípusok

2005. évben illeték fellebbezésre hozott érdemi döntések száma (80), és döntés szerinti megoszlása 24%

3% 45%

helybenhagyó m egváltoztató

28%

új eljárásra utasító m egsem m is ítő

224

MELLÉKLET: Üzletek működése A fellebbezések alapján hozott másodfokú döntések

15% helybenhagyó határozat megváltoztató határozat

23%

62%

megsemmisítő határozat

MELLÉKLET: Telepengedélyezés A fellebbezések alapján hozott másodfokú döntések

34% 48%

helybenhagyó határozat megváltoztató határozat megsemmisítő határozat

18%

MELLÉKLET: Szabálysértés A szabálysértési ügyekben hozott döntések típusai

6% kérelem elutasítása

34%

pénzbírság mérséklése 60%

pénzbírság törlése

225

MELLÉKLET: Kisajátítási ügyek A kisajátítási ügyek számának alakulása Kérelmek 40 30 20

db

10 0 2004.

2005.

MELLÉKLET: Bányaszolgalom alapítási ügyek

Kérelmek 40 30 20

db

10 0 2004.

2005.

226

MELLÉKLET: Építésfelügyeleti tevékenység Az építésfelügyelet 2005. évi és a 2004. évi munkájának összehasonlítását, különböző szempontok alapján diagramos formában rögzítettük. Építésfelügyeleti ellenőrzések Építési munka nem kezdődött meg Meghiusult Ellenőrzött 1 2004

6

Év

100

2 5

2005

67 0

20

40

60 db

Építésfelügyelet által észlelt hibák aránya 2005.

Megfelelő Kisebb minőségi hibák Javítás, megerősítés Szakértői vizsgálat

80

100

120

Építésfelügyelet által észlelt hibák aránya 2004.

Megfelelő Kisebb minőségi hibák Javítás, megerősítés Szakértői vizsgálat

2% 2%

5%

60%

20% 91%

15%

5%

Építéshatósági intézkedés kezdeményezése

32

Év

2004

2005

8

0

5

10

15

20 db

25

30

35

227

Építésfelügyeleti ellenőrzések megoszlása az épület rendeltetése alapján Társasház 2005.

Építésfelügyeleti ellenőrzések megoszlása az épület rendeltetése alapján 2004.

Családi ház Gazdasági épület Intézmény

1%1% 7% 0%

Iprai, keresekedelmi Iroda

4%2% 4% 2%

30%

25%

Gazdasági épület Intézmény Iprai, keresekedelmi Iroda

58%

66%

MELLÉKLET: Műszaki ellenőrök nyilvántartása Műszaki ellenőr hosszabbítás Műszaki vezető hosszabbítás Törölt műszaki ellenőrök Műszaki ellenőr felvétel Műszaki vezet felvétel

Névjegyzék vezetés

0 0 2004

65 59

Év

85 10 112 2005

0 33 69 0

20

Társasház Családi ház

40

60 db

80

100

120

228

MELLÉKLET: Közlekedési igazgatási ügyek Jármű forgalomból történő kivonása Bírósági, illetve közigazgatási végrehajtás során lefoglalt jármű vonatkozásában Jármű elidegenítéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt Rendőrhatóság részére adatszolgáltatási kötelezettség megtagadása miatt Gépjármű súlyadó meg nem fizetése miatt Műszaki érvénytelenség miatt Pénzintézet kérelmére Biztosítás hiányában Vezetési jogosultság szünetelése Végrehajtási bírság kiszabása elleni fellebbezés A fellebbezés elutasítása Másodfokú eljárás felfüggesztése

ügyszám 35 5 11 13 2 2 3 8 10 7 6

Jármű forgalomból történő kivonása

35

Bírósági, illetve közigazgatási végrehajtás során lefoglalt jármű vonatkozásában

35

Jármű elidegenítéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt

30

Rendőrhatóság részére adatszolgáltatási kötelezettség megtagadása miatt Gépjármű súlyadó meg nem fizetése miatt

25

Műszaki érvénytelenség miatt

20 Pénzintézet kérelmére

15

Biztosítás hiányában

13 11

5

8 5 2

0

Vezetési jogosultság szünetelése

10

10

2

3

7

6

Végrehajtási bírság kiszabása elleni fellebbezés A fellebbezés elutasítása

Másodfokú eljárás felfüggesztése

229

MELLÉKLET: Az anyakönyvi felügyeleti munkában jelentkező ügyek feladatok szerinti megoszlásáról •

Az intézkedések túlnyomó többsége (161), határozat jellegű elsőfokú okiratok formájában a külföldi állampolgárok magyarországi házasságkötéséhez szükséges külföldi okiratok megfelelőségének vizsgálatához kapcsolódott.

•

1 esetben kellett megtagadni két külföldi házasuló magyarországi házasság-kötési szándékánál az anyakönyvvezető közreműködését, mivel az iráni menyasszony hiánypótlási felszólítás ellenére sem csatolta a személyes joga szerinti tanúsítványt.

•

Izraeli házasulók vonatkozásában 1 esetben adtunk felmentést a külföldi személynek a személyes joga szerinti házassági tanúsítvány beszerzése alól.

•

Magyar állampolgár külföldi házasságkötéséhez szükséges tanúsítvány kiállítására 16 esetben került sor, amely háromszor kevesebb a tavalyi kérelmekhez képest.

•

Külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozat alapján 36 esetben utasítottuk az anyakönyvezetőt az apa adatainak és a gyermek családi nevének anyakönyvi bejegyzésére. Ezen intézkedési körben, több esetben visszatérő hibaként észleltük, hogy az apai elismerő nyilatkozatot felvevő anyakönyvvezető, de zömmel a gyámügyi előadó az olvashatatlan aláírása mellett nem tüntette fel gépelt formában a nevét és a beosztását.

•

Az év folyamán több esetben végeztünk külföldi megkeresés alapján anyakönyvi adatszolgáltatást, valamint anyakönyvi okiratok beszerzését külföldről.

•

Hazai anyakönyvi események miatt 141 esetben végeztünk adatszolgáltatást az érintett állam külképviseletén keresztül.

•

Az érintett önkormányzatok jegyzőjének kérelme alapján gondoskodtunk a helyettesítő anyakönyvvezető kijelöléséről.

•

Házasság külföldi bíróság általi felbontása, külföldi szülők Magyarországon született gyermeke állampolgársága utólagos bejegyzésének elrendelése, anyakönyvi iratokba történő betekintés, abból történő adatszolgáltatás engedélyezése vonatkozásában és egyéb anyakönyvi ügyekben összesen 77 főszámos ügy, azokon belül is több tucat határozat, és határozat jellegű okirat született.

230

MELLÉKLET: Igazolványok kiadásával kapcsolatos tevékenység Magyar Igazolványok

Kiadott magyar igazolványok száma

Január Február

600

Március

528

Április

500

Május

400

Június

300

Július

254

200

209

Augusztus

137

Szeptember 73 56 53 59 56

100

46

76

Október

26

November

0

December

Diák-, és Pedagógus igazolványok

Kiadott Diák-, és Pedagógus igazolványok száma 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

47

Február 43

Március

40

Április

35 30 25

Január

30

25

Május Június Július

16

16 15 15

Augusztus Szeptember Október November December

231

MELLÉKLET: A Hatósági Főosztály hatósági tevékenysége 2005. 2005. JANUÁR 01. – 2005. DECEMBER 31. Ügyiratforgalmi adatok: I. fok 502 1116 1618

Alapszám: Alszám: Összesen:

II. fok 1261 1971 3232

I.

fokú határozatok száma:

425

I.

fokú határozat jellegű intézkedések száma:

326

II.

fokú határozatok száma:

401

I. I. I.

182 102 117 83

fokú határozat helybenhagyása: fokú határozat megváltoztatása: fokú határozat megsemmisítése: ebből új eljárás elrendelése:

Jogerős bírói döntések száma: 45 ebből pernyertesség: 44

Összesen: 1763 3087 4850

232

MELLÉKLET: Az I. fokú hatósági ügyintézés adatai 2005. ÉV

Határozat

Határozat Összesen jellegű -

Egyéb végső Ügyet lezáró

Nem érdemi Közbenső

intézkedés0 -

határozat -

összesen 32

intézkedés 27

Végzés

Bányaszolgalom

32

-

59

Építés felügy.ellenőrzés Építés felügy. Nyilvántartás Építés hatósági ügyek Körny.véd term.véd és egyéb építési ügyek Külföldiek ingatlan szerzési ügyei Kisajátítás Műszaki vezető és ellenőr névjegyz.vétele Telekalakítási ügyek

1

-

8

9

-

-

-

9

-

-

85

85

-

-

19

-

-

19

-

4

27

50

4

-

-

4

-

-

-

4

94

-

-

94

-

5

5

104

24

-

-

24

10

18

-

52

224

-

-

224

-

-

-

224

11

-

-

11

-

4

-

15

Egyéb igazgatási ügyek

16

326

-

342

-

2

-

344

Összesen:

425

326

93

844

10

60

32

946

85

233

MELLÉKLET: Az érdemi határozatok tartalma (I. fok) 2005. ÉV Kötelező

Egyezséget Kérelemnek jóváhagyó helyt adó 18

Kérelemnek Kérelmet részb.helytadó elutasító 2

Hivatalból Egyéb jogot biztosít 12

Összesen

Bányaszolgalom

-

32

Építés felügy.ellenőrzés Építés felügy.nyilvántartás Építés hatósági ügyek Körny.véd. term.véd. és egyéb építési ügyek Külföldiek ingatlan szerzési ügyei Kisajátítás Műszaki vezető és ellenőr névjegyz. vétele Telekalakítási ügyek

-

-

-

-

-

-

1

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16

-

3

-

-

19

-

-

-

-

2

-

2

4

-

-

84

-

2

-

8

94

-

1

18

-

3

-

2

24

-

-

224

-

-

-

-

224

1

-

9

-

1

-

-

11

Egyéb igazgatási ügyek

1

1

11

-

-

-

5

18

Összesen:

2

2

380

-

13

-

30

427

234

MELLÉKLET: A II. fokú hatósági ügyintézés adatai 2005. ÉV Helybenhagyó Megváltoz- Megsemmisítő Érdemi hat. Hat.jell. Egyéb vég- Közbenső Egyéb tató összesen új elj. út. Összesen intézk. ső intézk. intézk. intézk.

Intézkedés összesen

Adóügyek

27

7

11

2

45

1

17

48

16

82

Illetékügyek

37

22

21

19

80

2

22

63

78

165

Birtokvita

1

-

3

1

4

6

2

1

16

25

Építéshatósági

72

49

62

52

183

222

138

428

301

1089

Szabálysértés

24

14

-

-

38

11

59

4

30

104

-

-

Szociálpolitika Ipar, üzlet, Vállalkozás Egyéb

15

8

8

6

31

2

-

-

72

74

6

2

12

3

20

3

6

17

20

46

Összesen:

182

102

117

83

401

247

244

561

533

1585

235

MELLÉKLET: A II. fokú határozatok adatai 2005. ÉV A határozat megváltoztatásának oka Anyagi jogEljárási Méltásértés jogsértés nyosság

Mérlegelés

Összesen

A határozatok megsemmisítésének oka Anyagi Eljárási Mélt. Mérl. Összesen jogsért. jogsért.

Adóügyek

3

4

-

-

7

3

3

Illetékügyek

20

-

2

-

22

15

5

Birtokvita

-

-

-

-

-

2

Építéshatósági

12

24

-

13

49

Szabálysértés

-

-

38

-

Szociálpolitika Ipar, üzlet, vállalkozás Egyéb

-

-

-

6

-

1

Összesen:

42

-

-

6

-

1

21

1

-

-

3

41

-

-

21

62

38

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

8

1

6

1

-

8

-

-

1

2

6

6

-

-

12

28

41

15

126

68

21

22

112

1

236

MELLÉKLET: A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata 2005. ÉV

Adóügyek

Kereset elutasítása -

Határozat megvált. -

Határozat hat.kív.hely. -

Ítélet Eljárásjogi Befejezés összesen befejezés összesen -

Keresetindítás 14

Illetékügyek

3

-

-

3

12

15

15

Kisajátítás

5

-

1

6

2

8

16

Építéshatósági

12

-

-

12

3

15

8

Telepengedély

-

-

-

-

2

2

3

Bányaszolgalom

2

-

-

2

2

4

3

Korl. kártalanítás

-

-

-

-

-

-

2

Külf. államp. Ingatlansz.

1

-

-

1

-

1

1

Összesen:

23

-

1

24

21

45

62

237

MELLÉKLET: A közigazgatási szakvizsga adatai A közigazgatási szakvizsgára jelentkezők megoszlása választott tantárgy szerint Résztvevők tantárgyak szerint (fő) Időszak

54 40

Önkormányza ti közigazgatás 23 54

Pénzügyi és költségvetés i igazgatás 10

Közszolgáltatáso k szervezési és igazgatása 1 -

Gazdaság i igazgatás 2

94

77

10

1

2

Államigazgatá s I. félév II. félév Összese n

2005. év I. és II. félévi eredmények I. félév Kötelező Választott II. félév Kötelező Választott

Írásbeli 5 4 3 21 22 8 22 21 10 Írásbeli 5 4 3 27 26 24 29 36 18

2 11 8 2 23 20

1 6 3

Össz. 68 64

1 Össz. 16 116 103

Szóbeli 5 4 31 14 29 22

3 6 7

Szóbeli 5 4 3 37 33 19 46 32 10

2 14 6 2 14 12

Össz. 66 64

Pótvizsgára utasított 7 3

1 Össz. 8 111 3 103

Pótvizsgára utasított 21 3

1 1 -

238 2005. év I. és II. félévi vizsgaeredmények Közigazgatási szakvizsga kötelező írásbeli I. félév

8,8 30,9

16,2

kiváló

Közigazgatási szakvizsga választott írásbeli 2005. I. félév

12,5

4,7 kiváló 34,4

jó közepes

11,8

15,6

közepes megfelelt

megfelelt

eredménytelen

eredménytelen

32,8

32,3

Közigazgatási szakvizsga kötelező 2005. II. félév

13,8

23,3

kiváló

Közigazgatási szakvizsga választott 2005. II. félév

19,4

0 28,1

jó 19,8

közepes 22,4 20,7

jó

megfelelt

kiváló jó közepes

17,5

megfelelt eredménytelen

eredménytelen

35

239

MELLÉKLET: A ROP 3.1.1. keretében megvalósuló képzések adatai A Közigazgatási eljárások c. képzés moduljainak megyei adatai Képzési modulok 1. Szakértői szintű jogalkalmazási ismereteket biztosító képzés – (5 napos) A Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programja keretében elfogadott programterv alapján országosan 3000 helyi területi köztisztviselő szakértői szintű felkészítése került sor a közigazgatási eljárások elméleti és gyakorlati ismereteiből. Megyénkben 258 köztisztviselő képzésére került sor. 2. Jogalkalmazói ismereteket biztosító képzés – (2 napos) A hatósági ügyintézők 2 napos képzésén a tervezett 1221 fő helyett az engedélyezett keretszám szerint 961 fő köztisztviselő vett részt. 3. Alapvizsga keretében történő tájékoztató felkészítés – (1 tanóra) 4. Szakvizsga keretében történő tájékoztató felkészítés – (1 tanóra) 5. Alapozó szintű jogalkalmazási ismeretket biztosító program – (e-szeminárium) Honlapunkon elhelyezésre került és levélben a megye önkormányzatai, államigazgatási szervei értesítésre kerültek.

240

A Ket. bevezetését segítő továbbképzési programok megvalósítása Feladat

Felelős

Végrehajtás kezdete

Végrehajtás befejezése

I. Továbbképzési program elkészítése 1)Alapismereti tananyag kifejlesztése 1.1. Tájékoztató tananyag elkészítése 1.2. Alapvizsga tananyag kifejlesztése 1.2.1. Alapvizsga képzési program 1.3. Szakvizsga kiegészítő tananyag kifejlesztése 1.3.1. Szakvizsga kiegészítő képzési program 2)Tanfolyami program elkészítése 2.1. Szakértői testület létrehozása

MKI MKI MKI MKI MKI

2005.01.10. 2005.01.20. 2005.02.20. 2005.01.20. 2005.02.20.

2005.01.15. 2005.02.20. 2005.02.28. 2005.02.20. 2005.02.28.

MKI szakértői testület MKI szerzők, lektorok, MKI szerkesztők , MKI MKI MKI MKI MKI szakértők, KTK, MKI MKI

2005.02.01.

2005.02.10.

2005.02.10.

2005.02.15.

2005.02.15.

2002.02.25.

2005.02.25.

2005.03.30.

2005.04.01.

2005.04.10.

2005.02.25. 2005.04.01. 2005.04.15. 2005.02.20.

2005.03.30. 2005.04.15. 2005.04.20. 2005.03.30.

2005.04.15.

2005.04.20

2005.04.18.

2005.04.30.

2005.03.01.

2005.03.15.

2005.03.20.

2005.03.30.

2005.05.25.

2005.10.31.

2005.01.10.

2005.11.10.

2.2. Célok, követelmények, szinopszis 2.3. Szerzők, lektorok, szerkesztők kiválasztása és megbízása 2.4. Tananyagot megalapozó tanulmányok elkészítése 2.5. Tankönyv szerkesztése és elfogadása 2.6. Egyéb tananyagok kifejlesztése, szerkesztése 2.7. Program dokumentáció elkészítése 2.8. Tanári kézikönyv kidolgozása 2.9. Oktatók kiválasztása 2.10. Program minősítési eljárása 2.11. Oktatók felkészítése II. Programok végrehajtása 3)Tanfolyamok megszervezése és lebonyolítása 3.1. A tanfolyamok ütemezésének elkészítése 3.2. Szerződések megkötése a tervkészítőkkel 3.3. A tanfolyamok lebonyolítása 3.4. Jelentések elkészítése

MKI, tervkészítő k MKI tervkészítő k tervkészítő

241 k, MKI III. Elektronikus képzési program kifejlesztése 4.1. Mintaelőadás anyagának elkészítése 4.2. Mintaelőadás megtartása 4.3. Tananyag forgatókönyv elkészítése 4.4. E-szeminárium gyártása 4.5. Elektronikus képzési program kidolgozása 4.6. Mentorok kiválasztása 4.7. Mentorok felkészítése 4.8. CD-k sokszorosítása és terjesztése 4.9. Konzultációk szervezése

szerzők, MKI MKI MKI MKI, gyártó MKI MKI, szerződött partner MKI, tervkészítő k

2005.02.25.

2005.03.30.

2005.04.01. 2005.04.05.

2005.04.05. 2005.04.30.

2005.05.02.

2005.05.30.

2005.04.01. 2005.02.20. 2005.06.01.

2005.04.15. 2005.03.30. 2005.06.15.

2005.06.01.

2005.09.30.

2005.06.15.

2005.10.31.

242

MELLÉKLET: Az állampolgársági vizsga adatai

Az állampolgársági vizsga konzultációján résztvevők Létszám fő

Február 21

Április 14

Június 10

Augusztus 9

november 7

Összesen 61

A vizsgázók létszámának megoszlása 2005. évben Vizsgázók létszáma fő Sikertelenül vizsgázók fő

Február

Április

Június

Augusztus

november

Összesen

36

19

21

12

14

102

3

-

1

-

-

4

243

MELLÉKLET: A különös közzétételi lista adatai Sors zám

Adat

Adatfelel ős szerv neve

Adatkö zlő szerv neve

Adatközlés kezdete, frissítési gyakoriság

Megőrzés Évente, illetve ismételt témavizsgálatot követően Évente

1.

Országos, és helyi témavizsgálatok általánosítható, közérdekű tapasztalatai

Fogyvéd

IFO

Témavizsgálat befejezését követő két héten belül

2.

A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség féléves, és éves tevékenységéről tájékoztatás

Felügy

IFO

Július 20., január 20.

3.

Az egyes szervezeti egységeken belül az illetékes ügyintézők megnevezése, elérhetősége, ügyfélfogadása

Hivatal

IFO

4.

közérdekű adatok más – a hivatal alaptevékenységéhez kapcsolódó - szervek elérhetőségéről (telefon, cím), azok változásáról

egyes főo. tev. kapcs.

IFO

5.

aktuális szakmai tájékoztatók az első fokú hatóságoknak

HFO

IFO

kezdet: Közzétételi szabályzattal egyidejűleg, frissítés: a változást követően azonnal kezdet: Közzétételi szabályzattal egyidejűleg, frissítés: a változás észlelését követően azonnal kezdet: Közzétételi szabályzattal egyidejűleg, frissítés: a változás észlelését követően

az előző állapot törlendő

az előző állapot törlendő

szükség esetén az előző állapot törlendő

244 azonnal kezdet: Közzétételi szabályzattal egyidejűleg, frissítés: a változás észlelését követően azonnal a hivatali beszámoló elfogadását követően azonnal

szükség esetén az előző állapot törlendő

6.

aktuális tájékoztató a honlap látogatóinak a kötelező ügymenetleírásokon felül

HFO

IFO

7.

felügyeleti ellenőrzési tapasztalatok közzététele

HFO

IFO

8.

A Hivatal illetékességi területéhez tartozó területfejlesztési tanácsoknak és a kistérségek többcélú társulásainak alapadatai.

KOORD

IFO

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot törlendő

9.

A MÁK honlapján a MÁK tagjainak és meghívottjainak a rövid bemutatása és az üléseken készült jegyzőkönyvek rögzítése

KOORD

IFO

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával

10.

A Hivatal feladatkörébe tartozó képzések tájékoztatói, letölthető dokumentumok (jelentkezési lap, tankönyv, diasor, kiegészítések, stb.)

KOORD

IFO

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot törlendő

11.

A Hivatalban működtetett CAF rendszer kialakításának története, a részt vevő személyek rövid bemutatása, valamint az önértékelés eredményeinek közzététele.

KOORD

IFO

12.

A dolgozói elégedettség mutatószámainak közzététele.

KOORD

IFO

13.

Az ügyfélelégedettség mutatószámainak közzététele.

KOORD

IFO

A felmérés eredményeiről szóló jelentés megismerését követően haladéktalanul A felmérés eredményeiről szóló jelentés megismerését követően haladéktalanul A felmérés eredményeiről szóló jelentés megismerését követően haladéktalanul

az előző állapot 1 évig archívumban tartandó

Az előző állapot megtartásával Az előző állapot megtartásával Az előző állapot megtartásával

245

MELLÉKLET: Eredeti és módosított előirányzatok és a teljesítés alakulása Megnevezés Költségvetési támogatás Működési bevételek Átvett pénzeszközök Előző évi előirányzat-maradvány Felhalmozási bevételek Bevételek összesen Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Átadott pénzeszközök Intézményi beruházások Lakástámogatás Felújítás Kiadások összesen Tárgyévi előirányzat-maradvány Létszám

Eredeti előirányzat (eFt ill. fő) 315.500 40.200 355.700 266.500 59.300 29.100 800 355.700

Módosított előirányzat (eFt ill. fő) 338.646 40.200 19.324 20.659 418.829 262.422 84.272 65.859 2.604 2.902 770 418.829

70

70

Teljesítés (eFt ill. fő) 338.646 32.178 21.717 20.659 413.200 260.631 76.418 52.290 2.604 2.350 770 395.063 18.137 70

246

MELLÉKLET: Eredeti és módosított előirányzatok és a teljesítés alakulása

2005. évben a kiemelt előirányzatok alakulása

300 000

250 000

200 000

150 000

Eredeti E Ft-ban Módosított E Ft-ban Teljesítés E Ft-ban

100 000

50 000

0 Szem élyi jut t at ás

M unkaadói járulék

Dologi kiadások

Felhalm ozás

Felújít ás

P énzeszköz át adás

Működési bevét el

M űködési célú pénzeszköz át vét el

247

MELLÉKLET: Működési bevételek teljesülése jogcímenként Jogcím Alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke Igazgatási szolgáltatások díjbevétele Egyéb bevételek Összesen:

eFt 27.353 3.827 998 32.178

MELLÉKLET: A személyi juttatásokat jellemző egyes mutatószámok alakulása Megnevezés Teljesítményhez kötött jutalom Törzsgárda, jubileumi jutalom

Könyvelési tétel 83 9

eFt 7.870 5.967

MELLÉKLET: Megbízási díjak Megbízási díj Könyvelési tétel eFt 335 15.796

Megnevezés Összesen

MELLÉKLET: Szociális juttatások Megnevezés Családalapítási támogatás Iskolakezdési támogatás Temetési segély Eseti szociális segély Összesen

Érintett dolgozói létszám (fő) 5 31 3 3 42

Kifizetett összeg (Ft) 100.000 325.500 60.000 141.414 626.914

248

MELLÉKLET: Lakástámogatás Lakásalap számla január 1-jei nyitó egyenlege Bevételek Költségevetési támogatás Törlesztések Kamat Átvett pénzeszközök Kiadások Kölcsön folyósítás (2 fő) Kezelési költség Lakásalap számla 2005. XII. 31-i záró egyenlege December 31-i záró egyenlegből zárolt

( eFt ) 1.053 351 4 1.200 39 169 ∅

MELLÉKLET: Dologi kiadásokból kiemelt tételek és átadott pénzeszközök alakulása Megnevezés Elhelyezkedéssel kapcsolatos kiadások Távközlési díjak Könyv, folyóirat Adók, díjak, befizetési kötelezettségek Hajtó- és kenőanyag Irodaszer, nyomtatvány Egyéb üzemeltetési szolgáltatások Tanfolyam, továbbképzés Készletbeszerzés Karbantartás Reprezentáció Egyéb dologi kiadások Bevételek utáni 15% befizetés

Bruttó összeg ( eFt) 14.311 2.947 583 1.732 2.291 1.563 11.158 341 511 2.475 1.097 439 1.182

249

MELLÉKLET: Immateriális javak és tárgyi eszközök főbb beszerzései Megnevezés Duplex egység Beléptető rendszer Szerver Tárgyi eszköz program Klíma Digitális fényképezőgép Fénymásoló/nyomtató Térítésmentesen átvett eszközök MAKI-tól (ROP-os): Notebook Nyomtató Projektor KANYV Hivataltól: Lamináló Számítógép Monitor Nyomtató Scanner

db 2 1 3 1 2 1 1

eFt 328 62 1.053 280 330 115 83

20 1 1 20 20 20 20 20

MELLÉKLET: A pénzügyi-számviteli feladatokat jellemző mutatószámok alakulása Megnevezés Pénztári kifizetés Átutalási megbízás Kibocsátott számla Beérkezett számla Főkönyvi könyvelési tétel Nyilvántartott kötelezettségvállalások száma Rendszeres jellegű adatszolgáltatások Iktatott ügyiratok száma Főszámon Alszámon

Tételszám (db) 574 2.798 687 450 18.147 376 240 109 173

250

MELLÉKLET: A Hivatal dolgozóinak létszáma és a személyi juttatások alakulása

Megnevezés Személyi juttatások Létszám

Eredeti előirányzat (eFt, ill. fő) 2004. év 2005. év

Módosított Teljesítés előirányzat (eFt, ill. fő) (eFt, ill. fő) 2004. év 2005. év 2004. év 2005. év

222.100

266.500

257.949

262.422

248.203

260.631

71

70

71

70

71

70

251

MELLÉKLET: A Szociális és Gyámhivatal 2005. évi ügyiratforgalma

2005.évi ügyiratforgalom

Főszám Alszám Összes

582 912 1494

Főszám 39% Alszám 61%

Elintézési határidők alakulása Időben Késve Folyamatban Hátralék Összesen

985 10 492 7 1494

Folyamatban 33% Késve 1%

Hátralék 0%

Időben 66%

252

MELLÉKLET: A Szociális és Gyámhivatal II. fokú ügyintézése helybenhagyó megváltoztató megsemmisítő, új eljárásra utasító megsemmisítés eljárás megszüntetése ügyészi intézkedés saját hatáskörben módosítás

54 15 5 2 3 1 1 Helybenhagyó

2%

4% 1%

Megváltoztató

1%

6%

Megsemmisítő, új eljárásra utasító Megsemmisítés

19% 67%

Eljárás megszüntetése Ügyészi intézkedés

MELLÉKLET:

Saját hatáskörben módosítás

Bírósági felülvizsgálatok a II. fokú gyámügyi igazgatás területén kereset elutasítása

13% 13%

határozat hatályon kívül helyezése 74%

eljárás megszüntetése

kereset elutasítása határozat hatályon kívül helyezése eljárás megszüntetése

6 1 1

253

MELLÉKLET: Működési engedélyezés a gyermekvédelmi intézményeknél ideiglenes működési engedély meghosszabbítása új működési engedély működési engedély módosítása működési engedély visszavonása felfüggesztő határozat végzés összesen

működési engedély visszavonása 6%

működési engedély módosítása 40%

felfüggesztő határozat 3%

4 13 14 2 1 1 35

végzés 3%

új működési engedély 37%

ideiglenes működési engedély hosszabbítása 11%

254

MELLÉKLET: A felnőtt kiskorúak aránya Csongrád megyében 2004.

Felnőttek és kiskorúak aránya Csongrád megyében 2004. 600000

426817

400000 200000

84198

0 lakosságszám

kiskorú

MELLÉKLET: A veszélyeztetet gyerekek aránya

Veszélyeztetett gyerekek aránya 100000

84198

80000 60000 40000

16469

20000 0 gyerekszám

veszélyeztetett

255

MELLÉKLET: A veszélyeztetet gyerekek veszélyeztetettségi megoszlása

Veszélyeztetett gyermekek száma összesen 16469 Megoszlásuk:

1156; 7%

3928; 24%

Környezeti okból Magatartási okból

1403; 9% 9982; 60%

Anyagi okból Egés zs égi okból

MELLÉKLET: A veszélyeztetet és védelembe vett gyerekek aránya

Veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek aránya 20000

16469

15000 10000 5000

515

0 Ves zélyeztetett

Védelem be vett

256

MELLÉKLET: A védelembe vett gyerekek számának megoszlása

Védelembe vett gyermekek száma összesen 515 Megoszlásuk: Gyermeknek felróható magatartási okból; 136; 26%

Környezeti okból; 82; 16%

Szülőnek felróható magatartási okból; 297; 58%

MELLÉKLET: Szakellátásban gondozottak 2004.

Szakellátásban gondozottak 2004. 500 400 300 200 100 0

389

326

fiú

leány kiskorú

105

95

fiú

leány

utógondozotti ellátott

257

MELLÉKLET: Bűnelkövetők száma a szakellátásban 2004.

Bűnelkövetők száma a szakellátásban 2004.

25 20 15 10 5 0

Gyermekkorú

Fiatalkorú

6

21

Adatsor1

•

Bűncselekmény típusok:

• • • • • •

Lopás Rablás Csalás Üzletszerű kéjelgés Autó feltörés Testi sértés

• •

Bűnismétlők száma: 11 fő Pártfogó felügyelet alatt: 12 fő

MELLÉKLET: Szociális intézmények működési engedélyezése

3

4

Ideiglenes működési iengedély meghosszabbítása Új működési engedély

1

12 Működési engedély modosítása Működési engedély visszavonása 10

Határozat kijavítása

258

MELLÉKLET: A 2005. évi szociálpolitikai szöveges értékeléshez

Gyermek vagy testvér vezette volna a támogatással vásárolt gépkocsit

Személygépkocsi szerzési támogatást igőnylők számának Szerzési alakulása

támogatást igényelt

2 Kérelemnek helyt adó döntés Kérelem elutasítása

662

85

Szerzési támogatásban részesült

867

Szerzési támogatás elutasítása

205

Megyei jogú város

Személygépkocsi átalakítástási támogatást igénylők számának Átalakítási alakulása

támogatást igényelt

81 Igényelt

Átalakítási támogatásban részesült

21 33

Kapott 256

Átalakítási támogatás elutasítása

12

Községek

Városok 58

66 Igényelt

Igényelt

Kapott

Kapott

196 415

Másodfokú tevékenység 0 0

Elsőfukú határozat helybenhagyása

Bírósági eljáérások / elsőfok/

1 Per megszüntetése

Megváltoztatása

Per szünetelése

Megsemmisítése 24

4

MELLÉKLET: A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által vizsgált kiskereskedelmi egységek száma A VIZSGÁLT KISKERESKEDELMI EGYSÉGEK SZÁMA Ellenőrzött egységek száma Sorszám

Üzletkörök

Kifogásolt egységek

FVF által elrendelt vizsgálat keretében

Helyi kezdeményezésű vizsgálat keretében

Összesen

száma

aránya (%)

1.

Vegyes kiskereskedelem Élelmiszer kiskereskedelem

146

122

268

119

44

2.

Vegyes kiskereskedelem Fogyasztási cikk kiskeresk.

88

100

188

86

46

3.

Vegyes kiskereskedelem Vegyi áru kiskereskedelem

28

3

31

11

35

4.

Vegyes kiskereskedelem Iparcikk kiskereskedelem

44

48

92

62

67

5.

Fogyasztási cikk kiskeresk. Építőanyagok, festékek

43

41

84

38

45

6.

Egyéb

7

7

321

670

ÖSSZESEN:

349

0 316

47

260

MELLÉKLET: A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által vizsgált nagykereskedelmi egységek száma A VIZSGÁLT NAGYKERESKEDELMI EGYSÉGEK SZÁMA Sor-szám

Kifogásolt egységek Összesen

száma

aránya (%)

1.

Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelem

1

2.

Fogyasztási cikk nagykereskedelem

4

3.

Egyéb vegyescikk nagykereske-delem

1

4.

Gépek, berendezések raktára

0

0

5.

Jármű és járműalkatrész keresk.

0

0

6.

Egyéb

ÖSSZESEN:

260

Üzletkörök

Ellenőrzött egységek száma FVF által Helyi elrendelt kezdeményezésű vizsgálat vizsgálat keretében keretében

1 4

2 8

4

0

8

2

25

1

1

100

2

1

50

12

4

33

261

MELLÉKLET: A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által vizsgált szolgáltató egységek száma A VIZSGÁLT SZOLGÁLTATÓ EGYSÉGEK SZÁMA Ellenőrzött egységek száma Sor-szám

Üzletkörök

Kifogásolt egységek

FVF által elrendelt vizsgálat keretében

Helyi kezdeményezésű vizsgálat keretében

Összesen

174

28

202

92

46

2

2

1

50

száma aránya (%)

1.

Vendéglátás

2.

Idegenforgalmi szolgáltatás

3.

Kereskedelmi szálláshely szolg.

40

10

50

41

82

4.

Közüzemi szolgáltatás

1

6

7

1

14

5.

Pénzügyi, biztosítási szolgáltatás

6.

Hírközlési szolgáltatás

7.

Személyszállítás

8.

Javító-karbantartó szolgáltatás

6

12

18

8

44

9.

Egyéb

17

9

26

4

15

239

68

307

148

48

ÖSSZESEN:

0 1

1

2

0 1

0

50 0

261

262

MELLÉKLET: A próbavásárlások, próbaszolgáltatások adatai A PRÓBAVÁSÁRLÁSOK, PRÓBASZOLGÁLTATÁSOK ADATAI Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.

Üzletkörök Vegyes kiskereskedelem Élelmiszer kiskereskedelem Vegyes kiskereskedelem Fogyasztási cikk kiskeresk. Vegyes kiskereskedelem Vegyi áru kiskereskedelem Vegyes kiskereskedelem Iparcikk kiskereskedelem Fogyasztási cikk kiskeresk. Építőanyagok, festékek

Egységek száma 224

Kifogásolt egységek száma Vásárlók Egyéb Öszesen megkárosítása 5

152

109

26

12

4

4

3

0

0

2

4

0

0

5

3

2

33

6.

Vendéglátás

7.

Idegenforgalmi szolgáltatás

0

0

8.

Kereskedelmi szálláshely szolg.

0

0

9.

Személyszállítás

0

0

10.

Egyéb

0

0

37

6

ÖSSZESEN:

262

180

Különbözet a vevő kárára Ft

21

23 45

Kifogásolt egységek aránya %

657

5

10

27

276

385

263

MELLÉKLET: A felelősségre vonások adatai szabálysértési nemenként FELELŐSSÉGRE VONÁSOK ADATAI SZABÁLYSÉRTÉSI NEMENKÉNT Sor-szám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. ÖSSZESEN:

Megnevezés Jogosultságra vonatk. szabályok megsértése Vásárlók megkárosítása Kereskedésre vonatk. szabálysértések Bizonylattal kapcso-latos szabálysértések Minőségi kifogás szabálytalan intézése Árakkal kapcsolatos szabálysértések Élelmiszerrel kapcsolatos szabálysértés Méréssel kapcsolatos szabálytalanságok Egyéb

Pénzbírság határozatok

Indított eljárások száma (db)

Marasztaló határozatok száma (db)

száma (db)

összege (Ft)

4

1

1

20 000

3

10

5

5

80 000

5

32

12

12

130 000

20

16

14

14

320 000

2

Helyszíni bírság száma (db)

összege (Ft)

2

Eljárás megszüntetése (db) figyelmeztetés

egyéb

2

37

16

16

165 000

21

40

25

25

410 000

15

4

2

2

45 000

2

1

1

1

10 000

146

76

76

1 180 000

0

0

70

0

263

264

MELLÉKLET: A felelősségre vonások adatai üzletkörönként I. A FELELŐSSÉGRE VONÁSOK ADATAI (KIS- ÉS NAGYKERESKEDELEM) ÜZLETKÖRÖNKÉNT Sor-szám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. ÖSSZESEN:

264

Megnevezés Élelmiszer kiskereskedelem Fogyasztási cikk kiskereskedelem Vegyi áru kiskereskedelem Iparcikk kiskereskedelem Ép. anyag, festék kiskereskedelem Élelm. nagykereskedelem Fogyasztási cikk nagykereskedelem Vegyes cikk nagykereskedelem Gép-, berendezés nagykereskedelem Jármű és járműalkatrész nagyker. Egyéb kisker./ nagykereskedelem

Indított eljárások száma (db)

Marasztaló határozatok száma (db)

56

41

Pénzbírság határozatok száma összege (Ft) (db) 41

Helyszíni bírság száma (db)

összege (Ft)

565 000

Eljárás megszüntetése (db) figyelmezegyéb tetés 17

5

5

13

4

4

60 000

9

34

13

13

185 000

21

108

58

58

810 000

0

0

52

0

265

MELLÉKLET: A felelősségre vonások adatai üzletkörönként II. A FELELŐSSÉGRE VONÁSOK ADATAI (SZOLGÁLTATÁS) ÜZLETKÖRÖNKÉNT Sor-szám 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Vendéglátás Idegenforgalmi szolgáltatás Kereskedelmi szálláshely szolg. Közüzemi szolgáltatás Pénzügyi, biztosítási szolgáltatás Hírközlési szolgáltatás

7.

Személyszállítás

8.

Javító-karbantartó szolgáltatás

9.

Egyéb

ÖSSZESEN:

Pénzbírság határozatok száma összege (db) (Ft)

Eljárás megszüntetése (db)

Indított eljárások száma (db)

Marasztaló határozatok száma (db)

34

17

17

320 000

17

2

1

1

50 000

1

36

18

18

370 000

Helyszíni bírság száma (db)

0

összege (Ft)

0

figyelmeztetés

18

egyéb

0

265

266

MELLÉKLET: A szabálysértések gyakorisága I. A SZABÁLYSÉRTÉSEK GYAKORISÁGA (KIS- ÉS NAGYKERESKEDELEM) ÜZLETKÖR/SZABÁLYSÉRTÉSI NEM Sor- szám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. ÖSSZESEN:

266

Megnevezés Jogosultságra vonatk. szabályok megsértése Vásárlók megkárosítása Kereskedésre vonatk. szabálysértések Bizonylattal kapcsolatos szabálysértések Minőségi kifogások szabálytalan intézése Árakkal kapcsolatos szabálysértések Élelmiszerrel kapcsolatos szabálysértés Méréssel kapcsolatos szabálytalanságok

Élelm. Vegyi Ép.anyag Vegyes Jármű és Egyéb Fogy.cikk Iparcikk Élelm. Fogy.cikk Gép.ber. Kiske áru festék cikk alkatrész kisker./ kisker. kisker. nagyker. nagyker. nagyker. r kisker. kisker. nagyker. nagyker. nagyker. 1

3

Összesen

4

3

3 0

4

3

6

13

2

4

6

6

19

5

8

17

17

2

2

Egyéb

0 31

5

9

19

0

0

0

0

0

0

0

64

267

MELLÉKLET: A szabálysértések gyakorisága II. A SZABÁLYSÉRTÉSEK GYAKORISÁGA (SZOLGÁLTATÁS) ÜZLETKÖR/SZABÁLYSÉRTÉSI NEM Sor-szám

Megnevezés

Vendéglátás

Idegenforg. szolg.

Keresk. KözüzeJavítóP.ü.,bizt. Hírközl. SzemélyEgyéb szállásmi karb. szolg. szolg. szállítás szolg. hely szolg. szolg.

Összesen

1.

Jogosultságra vonatk. szabályok megsértése

3

3

2.

Vásárlók megkárosítása

6

6

1

1

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. ÖSSZESEN:

Kereskedésre vonatkozó szabálysértések Bizonylattal kapcsolatos szabálysértések Minőségi kifogás szabály-talan intézése Árakkal kapcsolatos szabálysértések Élelmiszerrel kapcsolatos szabálysértés Méréssel kapcsolatos szabálytalanságok

10

1

11 0

12

1

13

14

14

8

8

Egyéb

0 54

0

2

0

0

0

0

0

0

56

267

268

MELLÉKLET: Államigazgatási jogkörben hozott intézkedések ÁLLAMIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK Intézkedések Sorszám

Intézkedés

száma (db)

értéke (Ft)

száma (db)

értéke (Ft)

32

4 278 871

1.

Értékesítés megtiltása

43

4 485 861

2.

Értékesítés feltételhez kötése

20

277 652

3.

Kötelezés

4.

Rendbírság

5.

Minőségvédelmi bírság

39

4 741 564

6.

Reklám-felügyeleti bírság

13

2 600 000

7.

Fogyasztóvédelmi bírság

114

10 660 000

268

Feloldó intézkedések

293

Végrehajtási bírság száma (db)

értéke (Ft)

5

420 000

269

MELLÉKLET: A panaszügyek intézése JOGOS, ELINTÉZETT PANASZOK MEGOSZLÁSA Sorszám

Megnevezés

Élelmkisker.

Fogy. cikk kisker.

1.

Vásárlók megkárosítása

2.

Árproblémák

2

2

Minőségi problémák:

2

27

szavatosság

Idegenforgalom

Ker. szálláshely

Személyszállítás

Javítókarbantartó szolg.

Egyéb szolg.

Összesen

1

jótállás 3.

Vegyi Ép.any., Iparcikk Vendégáru festék kisker. látás kisker. kisker.

2

1 0

1 1

13

1

12

8

1

13

4

1

0

0

0

8

1

7

1

53

6

27

2

21 0

vásárlói tájék. 2

egyéb 4.

ÖS SZE SE N:

Egyéb ok

4

6

8

35

1

0

14

1 2

3

3

5

1

0

0

1

5

1

15

31

9

17

92

269

270

MELLÉKLET: Az utóellenőrzések adatai UTÓELLENŐRZÉSEK ADATAI FVF által elrendelt vizsgálat Sorszám

Címe

Utóellenőrzések Állig. határozatban foglaltak teljesítése

Vizsgált egységek száma

Állig. intézkedések száma (ért. megtilt., ért. felt. köt., kötelezés)

Száma Megfelelő

Részben megfelelő

1

Zsákos kiszerelésű építési termék piacgelügyeleti ellenőrzése

29

23

1

1

2

Cumik, és etető itató készletek piacgelügyeleti ellenőrzése

37

26

1

1

3

Vendéglátóhelyek idegenforgalmi főszezon

173

79

9

7

4

Szálláshelyek idegenforgalmi főszezon

40

40

10

9

1

5

Harmadik országból importált lámpatestek piacgelügyeleti ellenőrzése

17

8

4

3

1

270

Intézkedések

Nem megfelelő

Száma

2

2

Végrehajtási bírság összege (Ft)

120 000

271

MELLÉKLET: Reklámfelügyeleti eljárás során hozott intézkedések REKLÁMFELÜGYELETI ELJÁRÁS SORÁN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK Sorszám

Megnevezés

I. fokú eljárás

II. fokú eljárás helybenhagyó

1.

Bírságot és kötelezést tartalmazó határozatok száma

13

2.

Csak kötelezést tartalmazó határozatok száma

9

3.

Összesen

22

5

4.

Megállapított bírság összege (Ft)

2 600 000

1 400 000

5

megváltoztató

megsemmisítő 1

100 000

271