Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2016 július
I.
KÖTELEZŐ tantárgyak tételei
1. Az intelligencia meghatározásai, mérése, klasszikus és modern elméletei, fejleszthetősége
Cianciolo, A. T. & Sternberg, R. J. (2004). Az intelligencia rövid története, Corvina, Budapest, 13‐92. Deary, I. J. (2012). Intelligence. Annual Review of Psychology, 63, 453‐482. Sternberg, R. J. (2009). The theory of successful intelligence. In Kaufman, J. C. & Grigorenko, E. L. (Eds.), The essential Sternberg: Essays on Intelligence, Psychology and Education, 76‐90.
2. Az intelligencia genetikai és környezeti meghatározottsága, az IQ- vita témái
Cianciolo, A. T. & Sternberg, R. J. (2004). Az intelligencia rövid története, Corvina, Budapest, 92‐114. Gould J. G. (1999). Az elméricskélt ember. Typotex, Budapest, 154‐236. Mackintosh, N. J. (2007). Az IQ és az emberi intelligencia, Kairosz kiadó, Budapest, 95‐205. Vajda Zs. (2002). Az intelligencia és az IQ-vita, Akadémiai kiadó, Budapest, 5‐85.
3. A motiváció
Banyai,E., Varga, K.(szerk)(2013) Affektiv pszichológia. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest pp. 145-343 Cameron, J., Pierce, D.W.(1994). Reinforcement, Reward, and Intrinsic Motivation: A Meta-Analysis. Review of Educational Research, Vol. 64, No. 3, pp. 363-423 Deci, E.L., Ryan, R.M., Koestner, R.(1999). A Meta-Analytic Review of Experiments Examining the Effects of Extrinsic Rewards on Intrinsic Motivation. Psychological Bulletin, Vol. 125, No. 6, pp. 627-668 Kleinginna, P. R., & Kleinginna, A. M. (1981). A Cathegorized List of Motivation Definitions, with a Suggestion for a Consensual Definition. Motivation and Emotion, Vol 5, No. 3. Petri, H. L. & Govern, J. M. (2004). Motivation. Theory, Research and Applications. Fifth Edition, pp. 15-39, Wiersma, U. J.,(1992). The effects of extrinsic rewards in intrinsic motivation: A meta-analysis. Journal of Occupational and Organizational Psychology.Vol.65, pp. 101-114
4. A mentális reprezentáció
Kellogg, R. T. (2007). Fundamentals of Cognitive Psychology. SAGE Publication, Inc., 183‐213. Eysenck, M. W., & Keane, M. T. (2003). Kognitív pszichológia hallgatói kézikönyv. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 215‐261.
5. Döntés
Galotti, K. M. (2008). Cognitive Psychology In and Out of the Laboratory. USA: Thomson Wadsworth, 459‐464, 466‐491.
6. Problémamegoldás
Goldstein, E. B. (2008). Cognitive Psychology. Connecting Mind, Research, and Everyday Experience. USA :Thomson Wadsworth, 396‐ 413. Matlin, M. W. (2002). Cognition. Fifth Edition, Harcourt, Inc., 359‐387. Eysenck, M. W., & Keane, M. T. (2003). Kognitív pszichológia hallgatói kézikönyv. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 383‐415.
7. Kategorizáció
Goldstein, E. B. (2008). Cognitive Psychology. Connecting Mind, Research, and Everyday Experience. USA: Thomson Wadsworth, 284‐299. Eysenck, M. W., & Keane, M. T. (2003). Kognitív pszichológia hallgatói kézikönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 263‐312.
8. Érzelmek
Kleinginna, P. R., & Kleinginna, A. M. (1981). A Categorized List of Emotion Definitions, with Suggestions for a Consensual Definition, Motivation and Emotion, Vol 5, No. Oatley, K., & Jenkins, M. J. (2001). Érzelmeink. Osiris Kiadó, Budapest, 25‐63, 127‐167. Strongman, K.T. (2003). The psychology of Emotion: From everyday life to theory, John Wiley and Sons Ltd, England, 9‐21, 239‐257.
9. Emlékezet
Csépe V., Győri M. & Ragó A. (2007). Általános pszichológia II, Osiris kiadó, Budapest, 177‐185. Baddeley, A., Eyseck, M. W., & Anderson, M. C. (2010). Emlékezet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 17‐43, 77‐119.
10. Az önéletrajzi emlékezés és a motivált felejtés
Baddeley, A., Eyseck, M. W., & Anderson, M. C. (2010). Emlékezet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 215‐251, 329‐369.
11. Észlelés
Sekuler,R., Blake, R.(2000). Észlelés. Osiris Kiadó, Budapest. pp. 19-45; 491-527
12. Szenzomotoros és kognitív fejlődés újszülött csecsemőkorban
Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. (Legkorábbi képességek, 150-164. Az első év fejleményei, 203-222. A tapasztalatok és az agy fejlődése, 172-174. A gondolkodás új módjai, 237-245). Shaffer, D., & Kipp, K. (2010). Developmental psychology: Childhood and adolescence (8th ed.). Belmont, CA: Wadsworth/ Cengage Learning (171-185).
13. A kötődést befolyásoló tényezők
Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. (A gyerekek és gondozói közötti kapcsolatok fejlődése, 248-263. A csecsemők fejlődésének optimális körülményei, 266-272, 279-285). Shaffer, D., & Kipp, K. (2010). Developmental psychology: Childhood and adolescence (8th ed.). Belmont, CA: Wadsworth/ Cengage Learning. (459-464). Nagy E, Molnár P, (2001). A korai fejlődése és kötődés neurobiológiai alapjai, In. Buda, B., Kopp M. Magatartástudományok, (127-140). Medicina, Budapest.
14. Az anyai szeparáció hatása a gyermek érzelmi és társas fejlődésére
Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest (A szülő gyerek szeparáció hatásai, 272-279). Mérei F. és Binét Á. (2003). Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest. (17-29). Ainsworth, M. (2001). The effects of maternal deprivation. Review of findings. WHO, 97-150).
15. A nyelvelsajátítás magyarázatai
Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. (A nyelvi fejlődés rejtélye, 303-305. A nyelvelsajátítás és magyarázatai, 320-336). Colledge, E., Bishop, D. V. M., Koeppen-Schomerus, G., Price, T. S., Happe, F. G., Eley, T. C. Plomin, R., et al. (2002). The structure of language abilities. A twin study. Developmental Psychology, 38, 749–751, 756.
16. Az óvódás korú gyerek gondolkodásának tartalmi jellegzetességei Piaget elméletében
Mérei F. és Binét Á. (2003). Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest (91-94, 113115, 152-155, 198-203). Korsós G. (1997). A csodák kora. In. Bernáth L., Solymosi K. Fejlődéslélektan olvasókönyv (59-74). Budapest.
17. A környezet és a család befolyása a gyermekek fejlődésének megértésében
Radványi, K. (2013). A legbelső kör. A család. Elte kiadó (21-45). Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest (A kisgyermekkori fejlődést befolyásoló környezeti tényezők, 426-446, 454-458) Bronfenbrenner, U. (1993) Ecological models of human development. In International Encyclopedia of Education Oxford: Elsevier (1643-1647).
18. A társas kapcsolatok és ez énkép fejlődése óvodás és iskoláskorban
Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. (Társas kapcsolatok iskoláskorban, a gyermekek közti kapcsolatok. A szülőkkel való kapcsolat változása: (572-594). Mérei F. és Binét Á. (2003). Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest (61-63, 177180).
19. A serdülőkor modern elméletei
Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest (602-606). Arnett, J. (2001). Emerging adulthood. Routlege, London (1-20).
20. Az identitás integrációja serdülőkorban
Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest (Az identitás integrációja, 669-687). Kroger, J., Martinussen, M., Marcia, J. (2009). Identity status change during adolescence and young adulthood: A meta-analysis, Journal of Adolescence, XXX, 1–16.
21. A kötődési minták folytonossága felnőttkorban.
Frale, C. R. & Shaver, R. (2000). Adult Romantic Attachment: Theoretical Developments, Emerging Controversies, and Unanswered Questions. Review of General Psychology, 2, 132-144. Bartholomew, K., & Horowitz, L. M. (1991). Attachment styles among young adults: A test of a four-category model. Journal of Personality and Social Psychology, 61, 226-236.
22. A viselkedés biológiai alapjai – az idegrendszer felépítése
Atkinson, R.L., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem D.J., & Nolen-Hoeksema, S. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 55-78. Márkus A. (2006). Neurológia pszichológia szakos hallgatók számára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 18-52.
23. Magasabb rendű idegrendszeri funkciók: tudatosság, emlékezés
Atkinson, R.L., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem D.J., & Nolen-Hoeksema, S. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 295-336. Márkus A. (2006). Neurológia pszichológia szakos hallgatók számára. Akadémiai Kiadó,Budapest, 122-131, 170-172.
24. A viselkedés genetikai tényezői
Atkinson, R.L., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem D.J., & Nolen-Hoeksema, S. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 79-86, 470-473. Jang, K.L. (2005). The Behavioral Genetics of Psychopathology. Lawrence Erlbaum Associates Publishers, New Jersey, London, 15-44.
25. Az érvényesség formái a pszichológiai kísérletben: belső érvényesség, minta és ökológiai érvényesség, konstrukcióérvényesség, a statisztikai következtetés érvényessége. A belső érvényességet veszélyeztető tényezők és kontrollálásának lehetőségei a pszichológiai kísérletekben.
Babbie, E. (1999). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 265-267. 260-265 Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában.Osiris, Budapest, 213-238.
26. A változók operacionalizálása a pszichológiai kísérletekben.
Babbie, E. (1999). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 163-175, 195. Cristensen, L. B. (2007). Experimental methodology. 10th Edition.Pearson Education Inc.,181-199.
27. A kísérleti, korrelációs és minőségi kutatási stratégiák összehasonlítása.
Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Osiris, Budapest, 9296,112-117, 271-280, 381-382,514-528.
28. A pszichometrikus tesztelés alapjai
Cohen, R.J. & Swerdlik, M.E., (2005), Psychological Testing and Assessment. An Introduction to Tests and Measurements, 6-th Hill, edition,McGraw pp. 1-30, 92-99 Rust, J., Golombok, S., (1995) Modern Psychometrics, Routledge, pp. 3-20 Gregory, R., (2007), Psychological Testing, 5-th edition, Pearson Education Inc., pp. 1-24 Horváth, Gy, (1991), Az értelem mérése, Tankönyvkiadó, Budapest, 128-134
29. A pszichometria történeti és kulturális megközelítése
Cohen, R.J. & Swerdlik, M.E., (2005), Psychological Testing and Assessment. An Introduction to Tests and Measurements, 6-th edition, McGraw Hill, pp. 31-60 Rust, J., Golombok, S., (1995) Modern Psychometrics, Routledge, pp. 3-20 Gregory, R., (2007), Psychological Testing, 5-th edition, Pearson Education Inc., pp. 25-59 Horváth, Gy, (1991), Az értelem mérése, Tankönyvkiadó, Budapest, 5-38
30. A pszichometrikus tesztek meghatározása és felépítési kritériumai
Szokolszky, Á., (2004), Kutatómunka a pszichológiában, Osiris Kiadó, Budapest, 119-134 o Horváth, Gy., (1991), Az értelem mérése,Tankönyvkiadó, Budapest, 128-168 o. Gregory, R., (2007), Psychological Testing, 5-th edition, Pearson Education Inc., 1-44 o.
31. Diagnosztikai paradigmaváltás: a formatív diagnosztikai megközelítés
Szamosközi, St., 2004, Klasszikus pszichometria és formatív diagnosztika,In: Erdélyi Pszichológiai Szemle, Vol. 5 No.2., Kolozsvár, 101-137 o Tzuriel, D.(2005).Dynamic Assessment of Learning Potential: a new paradigm. In: Erdélyi Pszichológiai Szemle, Special Issue pp. 7-17
32. A tesztek megbízhatóságának ellenőrzési módszerei
Cohen, R.J. & Swerdlik, M.E.,(2005), Psychological Testing and Assessment. An Introduction to Tests and Measurements, 6-th edition, McGraw Hill, pp. 129147 Rust, J., Golombok, S., (1995) Modern Psychometrics, Routledge, pp. 69-77 Gregory, R., (2007), Psychological Testing, 5-th edition, Pearson Education Inc., pp. 76-118 Horváth, Gy, (1991), Az értelem mérése, Tankönyvkiadó, Budapest, 148-160
33. A tesztek érvényessége
Cohen, R.J. & Swerdlik, M.E., (2005), Psychological Testing and Assessment. An Introduction to Tests and Measurements, 6-th edition, McGraw Hill, pp. 156186 Rust, J., Golombok, S., (1995) Modern Psychometrics, Routledge, pp. 78-80 Gregory, R., (2007), Psychological Testing, 5-th edition, Pearson Education Inc., pp. 119-163, 560-569 Horváth, Gy, (1991), Az értelem mérése, Tankönyvkiadó, Budapest, 160-162
34. A tesztszerkesztés alapfogalmai
Cohen, R.J. & Swerdlik, M.E., (2005), Psychological Testing and Assessment. An Introduction to Tests and Measurements, 6-th edition, McGraw Hill, pp. 190226 Rust, J., Golombok, S., (1995) Modern Psychometrics, Routledge, pp. 39-65, 8186 Horváth, Gy, (1991), Az értelem mérése, Tankönyvkiadó, Budapest, 162-164 Szokolszky, A., (2004), Kutatómunka a pszichológiában , Osiris Kiadó, 303-321
35. Az intelligencia mérési eljárásai
Cohen, R.J. & Swerdlik, M.E., (2005), Psychological Testing and Assessment. An Introduction to Tests and Measurements, 6-th edition, McGraw Hill, pp. 232296 Gregory, R., (2007), Psychological Testing, 5-th edition, Pearson Education Inc., pp. 163-192 Horváth, Gy, (1991), Az értelem mérése, Tankönyvkiadó, Budapest, 171-189 Mérei, F., Szakács, F., (1998), Pszichológiai vademecum, III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
36. Perceptív-motrikus fejlődés diagnosztizálási eljárásai
Torda, Á., Darvas., Á, (2007), Példatár az emberalak-ábrázolás és a vizuomotoros koordináció diagnosztikus értékeléséhez, ELTE – BGGYTFK Gyógypedagógiai Intézet Frostig, Marianne, Lefever, D.Welty and Whittlesey, John R.B., (1961), A Developmental Test of Visual Perception for Evaluating Normal and Neurologically Handicapped Children, Perceptual and Motor Skills, Southern University Press, 12, pp. 383-394
37. Az iskolai siker kognitív faktorainak diagnosztizálása
Kulcsár, T. (1982). Az iskolai teljesítmény pszichológiai tényezői, Tankönyvkiadó, Budapest, 19-23 o., 44-48 o. Mérei, F., Szakács, F., (1998), Pszichológiai vademecum, III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
38. A személyiséglélektan klasszikus vizsgálati irányzatainak összehasonlító értékelése (előnyök és hátrányok)
Pervin, L.A. (Ed.) (2003). The Science of Personality. Second Edition. Oxford University Press, 2-33. Carver, Ch.S. és Scheier, M.l. F. (2003). Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó, 381-400.
39. A személyiség vonás komponensei: a vonás fogalma, Allport vonás típusai
Carver, Ch.S. és Scheier, M.l. F. (2003). Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó, 77-92. Mirnics Zs. (2006). A személyiség építőkövei.Típus-, vonás- és biológiai elméletek. Bölcsész konzorcium Kiadó, 31-38. Pervin, L.A. (Ed.) (2003). The Science of Personality. Second Edition. Oxford University Press, 38-61.
40. A személyiség kognitív komponensei: meghatározásuk és a kognitív stílus szerepe
Pervin, L.A. (Ed.) (2003). The Science of Personality. Second Edition. Oxford University Press, 70-96.
41. A személyiség motivációs összetevője és ennek kulturális vonatkozásai
Mirnics Zs. (2006). A személyiség építőkövei.Típus-, vonás- és biológiai elméletek. Bölcsész konzorcium Kiadó, 36-37 Pervin, L.A. (Ed.) (2003). The Science of Personality. Second Edition. Oxford University Press, 106-136.
42. A személyiség szakaszelméleteinek összehasonlító értékelése
Conway, M. A. and Holmes, A. (2004), Psychosocial Stages and the Accessibility of Autobiographical Memories Across the Life Cycle. Journal of Personality, 72: 461–480. Pervin, L.A. (Ed.) (2003). The Science of Personality. Second Edition. Oxford University Press, 184-215.
43. A self: fejlődése, struktúrája és folyamatai
Pervin, L.A. (Ed.) (2003). The Science of Personality. Second Edition. Oxford University Press, 264-298.
44. A személyiség maladaptív működésének főbb magyarázatai
Pervin, L.A. (Ed.) (2003). The Science of Personality. Second Edition. Oxford University Press, 380-411 (a maladaptív működés magyarázatai a különböző irányzatok szerint). Drapeau, M., Thompson, K., Petraglia, J., Thygesen, K.L, Lecours, S. (2011). Defense Mechanisms and Gender: An Examination of Two Models of Defensive Functioning Derived from the Defense Style Questionnaire. International Journal of Psychology and Psychological Therapy, 11, 1, 149-155
45. A szociális észlelés és az első benyomás jelentősége a társas észlelés folyamatában
Smith , E. R. & Mackie, D.M. (2001). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris kiadó, 133-142, 142-150, 169-178.
46. A szociális észlelést torzító tényezők:
Smith , E. R. & Mackie, D.M. (2001). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris kiadó, 150-154. Hewstone M. .& Stroebe W. (1999). Szociálpszichológia: Európai szemszögből. Budapest: KJK kiadó, 130-137.
47. Énkép és önészlelés: az önértékelés, mint önpercepciós folyamat
Smith , E. R. & Mackie, D.M. (2001). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris kiadó, 190-207, 208-218.
48. Az attribúciós folyamatok meghatározása, forrásai, az első benyomás szerepe az attribúciók létrejöttében az attribúció főbb elméletei
Hewstone M. .& Stroebe W. (1999). Szociálpszichológia: Európai szemszögből. Budapest: KJK kiadó, 130-162. Smith , E. R. & Mackie, D.M. (2001). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris kiadó, 155-168
49. Hibák az attribúciós folyamatban: okok és magyarázatok
Hewstone M. .& Stroebe W. (1999). Szociálpszichológia: Európai szemszögből. Budapest: KJK kiadó, 130-162.
50. Az attitűd fogalma, kialakulása és mérési lehetőségei
Hewstone M. .& Stroebe W. (1999). Szociálpszichológia: Európai szemszögből. Budapest: KJK kiadó, 163-185.
51. Az attitűdök módosíthatóságának és tartósságának főbb mechanizmusai
Hewstone M. .& Stroebe W. (1999). Szociálpszichológia: Európai szemszögből. Budapest: KJK kiadó, 188-218.
52. Előítélet, sztereotipia és diszkrimináció
Baron, R.A & Branscombe, N.R. (2012). Social Psychology. Boston: Pearson edt., 176-213. Smith , E. R. & Mackie, D.M. (2001). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris kiadó, 288-311 Hewstone M.& Stroebe W. (2007). Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest: Akadémiai kiadó, 424-431.
53. Az agresszivitás szociálpszichológiája
Anderson, C. A. & Huesmann, R.L. (2010). Human aggression: one social cognitive view. In: Hogg, M. A. & Cooper, J. (edt.) The SAGE Handbook of Social Psychology, 221-247. Fiske, S. T. (2006). Társas alapmotívumok. Budapest: Osiris kiadó, 469-510. Hewstone M.& Stroebe W. (2007). Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest: Akadémiai kiadó, 281-301.
54. A szerelem és párkapcsolat szociálpszichológiája
Baron, R.A & Branscombe, N.R. (2012). Social Psychology. Boston: Pearson edt. 214-251. Baumeister, R.F. & Finkel, E. J. (2010) Advanced Social Psychology. Oxford: Oxford University Press 419-494, Hewstone M.& Stroebe W. (2007). Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest: Akadémiai kiadó, 332-339, 345-352, Smith , E. R. & Mackie, D.M. (2001). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris kiadó, 604-613, 646-656
55. Proszociális viselkedés
Baumeister, R.F. & Finkel, E. J. (2010) Advanced Social Psychology. Oxford: Oxford University Press, 263-303 Batson, C.D., Van Lange, P.A., Ahmad, N. & Lishner, D.A. (2010). Altruism and Helping Behavior. In: Hogg, M. A. & Cooper, J. (edt.) The SAGE Handbook of Social Psychology, 205-220. Hewstone M.& Stroebe W. (2007). Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest: Akadémiai kiadó, 253-280
II.
VÁLASZTHATÓ tantárgyak tételei
1. Szervezet- és Munkapszichológia 1. A szervezeti elégedettség fogalma
János R. (2014). Szervezeti elkötelezettség és elégedettség. In: Egyetemi jegyzet, 76-92 o. V. félév Jex, M. S. és Britt, T. W. (2008). Organizational Psychology. A scientistpractitioner approach. John Wiley & Sons, Inc. 131-167 o., jegyzet
2. A szervezeti elkötelezettség meghatározása és komponensei
Jex, M. S. és Britt, T. W. (2008). Organizational Psychology. A scientistpractitioner approach. John Wiley & Sons, Inc. 131-167 o., János R. (2014). Szervezeti elkötelezettség és elégedettség. In: Egyetemi jegyzet, 76-92 o. V. félév
3. A szervezeti motiváció
János, R. (2014). Szervezeti motiváció. In: Egyetemi jegyzet, 58-75 o. V. félév Jex, M. S. és Britt, T. W. (2008). Organizational Psychology. A scientistpractitioner approach. John Wiley & Sons, Inc. 233-269 o.
4. Ösztönzésmenedzsment. A szervezeti motiváció növelése anyagi és nem anyagi juttatásokkal
János, R. (2014). Szervezeti motiváció. In: Egyetemi jegyzet, 58-75 o. V. félév Jex, M. S. és Britt, T. W. (2008). Organizational Psychology. A scientistpractitioner approach. John Wiley & Sons, Inc. 269-303 o.
5. A szervezetfejlesztés irányzatai
Jex, M. S. és Britt, T. W. (2008). Organizational Psychology. A scientistpractitioner approach. John Wiley & Sons, Inc 473-514 o.
6. A szervezetek vezetése
Jex, M. S. és Britt, T. W. (2008). Organizational Psychology. A scientistpractitioner approach. John Wiley & Sons, 303-338, jegyzet János, R. (2014). Szervezeti motiváció. In: Egyetemi jegyzet, 56-83 VI. félév
7. Szervezeti kultúra
Hofstede, G. és Hofstede G. J. (2008). Kultúrák és szervezetek. Az elme szoftvere, Osiris Budapest János, R. (2014). Szervezeti motiváció. In: Egyetemi jegyzet, 84-107. O. VI. félév
8. A motivációs elméletek szervezeti alkalmazásai
Jex, M. S. és Britt, T. W. (2008). Organizational Psychology. A scientistpractitioner approach. John Wiley & Sons, Inc 269-302 o.
9. A személyzet kiválasztásának megtervezése és a toborzás forrásainak bemutatása
Klein S. (2004). Munkapszichológia. Budapest: EDGE 2000, 277-291 Spector, P. E. (1996). Industrial and Organizational Psychology. New York: John Wiley & Sons, Inc. 103-107
10. A személyzet kiválasztása során használatos alkalmasság-vizsgálat modellek és technikák leírása
Klein S. (2004). Munkapszichológia. Budapest: EDGE 2000. 292-335 Spector, P. E. (1996). Industrial and Organizational Psychology. New York: John Wiley & Sons, Inc. 107-127
11. A munkahelyi stressz és a szakmai kiégés fogalma, mérése és a lehetséges okok, valamint következmények bemutatása
Juhász Á (2002). Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Oktatási segédanyag, Budapest, 2-5, 30-34 Schaufeli, W. B. & Buunk, B. P (2003). Burnout: An overview of 25 years of research and theorizing. In M. J. Schabracq, J. A. M. Winnbust & C. L. Cooper (Eds.), The Handbook of Work and Health Psychology (383-402). England: John Wiley & Sons Ltd.
12. A munkahelyi stresszorok és a munkahelyi stressz modellek leírása, illetve a megelőzési technikák bemutatása
Juhász Á (2002). Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Oktatási segédanyag, Budapest, 6-20, 39-46 Landy, F.J., Conte, J.M. (2010). Work in the 21st century. An introduction to industrial and organizational psychology. (3rd Edition). Hoboken, NJ: WileyBlackwell, 475-483.
13. A teljesítményértékelés céljai, illetve az értékelés során használatos módszerek
Klein S. (2004). Munkapszichológia. Budapest: EDGE 2000, 266-273. Spector, P. E. (1996). Industrial and Organizational Psychology. New York: John Wiley & Sons, Inc. 76-78, 84-94
14. A munkaelemzés lépései, illetve a munkaköri leírás bemutatása
Klein S. (2004). Munkapszichológia. Budapest: EDGE 2000, 228-232, 259 Spector, P. E. (1996). Industrial and Organizational Psychology. New York: John Wiley & Sons, Inc. 51-68
2. Iskolapszichológia 1. Az iskolapszichológus feladatai, feladatköre és kompetenciái
Reschly, D.J. (2003). School Psychology. In: Reynolds, W.M., & Miller, G.E. (Eds.). Handbook of Psychology. Vol. 7., Educational Psychology. John & Wiley., 431453. (17. fejezet). Porkolábné Balogh K. (1988). Iskolapszichológia. Tankönyvkiadó, Bp., 59-69.
2. Az iskolai konzultáció (célok, alapelvek) és tanácsadás
Gutkin, T.B., Curtis, M.J. Az iskolai konzultáció elmélete és technikái. Argumentum Kiadó, Budapest, 9-19. Kósáné Ormai V. (1999). Pszichológus az iskolában. Okker Kiadó, Bp. 173-185.
3. Az iskolai konzultáció különböző életkorokban, szakaszai. Kommunikációs technikák, tanácsadói mikroskillek
Szitó I. (2010). Az iskolapszichológia szakmai protokollja (ISZP) tervezet. Budapest, II. ker. Pedagógiai Szakszolgálat, 42-68. Fonyó I., Pajor A., Gádor J. (2000). Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypeagógiai Főiskolai Kar, 9-23. Gutkin, T.B., Curtis, M.J. Az iskolai konzultáció elmélete és technikái. Argumentum Kiadó, Budapest, 19-38.
4. Az iskolai motiváció
Pintrich, P. R. (2003). Motivation and classroom learning. In: Reynolds, W.M., & Miller, G.E. (Eds.) Handbook of Psychology, Vol.7, Educational Psychology, John&Wiley, 103‐124. Bohlin, L., Durwin, C. C., Reese-Weber, M. (2012). EdPsych: Modules. McGrawHill College Behavioral theories of motivation (module 15), 266-276. http://highered.mheducation.com/sites/dl/free/007337850x/611332/boh7850 x_CL5Mod15.pdf Cognitive Theories of motivation (module 16), 278-295. http://highered.mheducation.com/sites/dl/free/007337850x/611332/boh7850 x_CL5Mod16.pdf. Self theories of motivation (module 17), 296-310. http://highered.mheducation.com/sites/dl/free/007337850x/611332/boh7850 x_CL5Mod17.pdf.
5. A tehetség fogalma. A tehetséges gyerekek felismerése és képzése
Balogh L. (2006). Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Urbis Könyvkiadó, Budapest, 107‐145. Gyarmathy É. (2010). A tehetséggondozás pszichológiája. Magyar Pszichológia Szemle, 65/2, 221-232. Kollár K., Szabó É. (2004). Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 518-538.
6. Tanulási problémák osztályozása, tünetek és veszélyeztettségre utaló jelek
Gyarmati É. (2007). Diszlexia. A specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó, 13-31, 39-48.
7. A tanulási zavarok általános jellemzése. A tanulási zavarok felismerése, felmérése
Gyarmati É. (2007). Diszlexia. A specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó, 87-96. Siegel, L. S. (2003). Learning disabilities. In: Reynolds, W.M., & Miller, G.E. (Eds.) Handbook of Psychology. Vol.7, Educational Psychology, John&Wiley, 455‐462, 472‐ 478. (18. fejezet).
8. A tanulási zavarok kezelésének lehetőségei, módszerei, terápiás lehetőségek
Gyarmati É. (2007). Diszlexia. A specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó, 31-34, 163-191.
9. Az iskolai alkalmazkodási zavarok megelőzésének lehetőségei. Prevenciós programok megtervezése és kivitelezése
Carr, C. V., & Galassi, J. P. (2012). The role school counselors believe they should adopt in dropout prevention. Journal of School Counseling, 10(1). Retrieved from: http://www.jsc.montana.edu/articles/v10n1.pdf Dockery, D. J. (2012). School dropout indicators, trends, and interventions for school counselors. Journal of School Counseling, 10(12). Retrieved from http://www.jsc.montana.edu/articles/v10n12.pdf
10. Az iskolai beilleszkedés, alkalmazkodási zavarok
Wentzel, K. R. (2003). Schooladjustment. In: Reynolds, W.M., & Miller, G.E. (Eds.) Handbook of Psychology. Vol.7, Educational Psychology, John&Wiley, 235‐ 258 (11. fejezet).
11. Az érzelmi- és viselkedészavarok okaira vonatkozó felfogások és elméleti modellek
Comer, R. J. (2005). A lélek betegségei, pszichopatológia. Osiris Kiadó, Budapest, 51-84, 87-112.
12. A különböző életkori szakaszokban előforduló (óvodáskori és kisiskoláskori) specifikus érzelmi- és viselkedészavarok jellemzői
Comer, R. J. (2005). A lélek betegségei, pszichopatológia. Osiris Kiadó, Budapest, 579-589. Ranschburg J. (2012). Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Budapest: Saxum Kiadó, 29-70, 83-91, 124-173.
13. A serdülőkor életkori sajátosságai. A serdülőkori érzelmi- és viselkedészavarok
Murányi, Kovács E., Kabainé Huszka A. (2002). Gyerekkori és serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 167‐200. Perkins, D. F., & Borden, L. M. (2003). Positive behaviors, problem behaviors, and resiliency in adolescence. In: Lerner, R.M., Easterbrooks, M.A., & Mistry, J. (Eds.) Handbook of Psychology. Vol.7 , Developmental Psychology, John & Wiley, 373‐394 (15. fejezet).
14. Érzelmi és viselkedészavarok kezelése, terápiája
Grothaus, T. (2013). School Counselors Serving Students with Disruptive Behavior Disorders. Professional School Counseling, Volume 16, Nr. 4. Walker, H.M., Gresham, F.M. (2003). School-Related Behavior Disorders. In: Reynolds, W.M., & Miller, G.E. (Eds.) Handbook of Psychology. Vol. 7, Educational Psychology. John&Wiley, 511-529. (20. Fejezet)
3. Klinikai pszichológia és pszichoterápia 1. Az egészség változásaival kapcsolatosan észlelt kontroll. Az észlelt kontroll típusai. A kontroll helye. Reakciók a kontroll csökkenésekor. Magunk által létrehozott kontrollvesztés.
Csabai, M., Molnár, P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Budapest. Medicina, 74-78. Sanjuán, P. & Magallares, A. (2009). A longitudinal study of the negative explanatory style andattributions of uncontrollability as predictors of depressive symptoms. Personality and Individual Differences, 46, 714–718.
2. A kontroll észlelése és a betegségmagatartás. A kontroll észlelésének potenciálisan negatív következményei. A tanult tehetetlenség.
Chipperfield, J. G., Newall, N. E., Perry, R. P., Stewart, T. L., Bailis, D. S., & Ruthig, J. C. (2012). Sense of Control in Late Life: Health and Survival Implications. Personality and Social Psychology Bulletin. 38(8). 1082-1089. Csabai, M. & Molnár, P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Budapest. Medicina., 82-88.
3. A fájdalom mint tünet (A fájdalomtünetek osztályozása. A fájdalom észlelése és értelmezése.
Auvray, M., Myin, E., & Spence, C. (2010). The sensory-discriminative and affective- motivational aspects of pain. Neuroscience and Biobehavioral Reviews. 34. 214-222. Csabai, M. & Molnár, P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Budapest. Medicina., 92-96.
4. A fájdalom kezelése. A fájdalom többlépcsõs kezelésének programja. Placebók és a gyógyító-beteg kapcsolat mint fájdalomcsillapító. Egyéb pszichológiai eljárások.
Csabai, M. & Molnár, P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Budapest. Medicina., 99-104. McCracken, L. M. & Gutiérrez-Martínez, O. (2011). Processes of change in psychological flexibility in an interdisciplinary group-based treatment for chronic pain based on Acceptance and Commitment Therapy. Behaviour Research and Therapy, 49, 267-273.
5. A személyiség szerepe az egészségi állapot változásaiban. A személyiség és betegség összefüggéseivel kapcsolatos korai elméletek. Személyiségtényezõk, stressz és betegség.
Csabai, M., Molnár, P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Budapest. Medicina., 105-108. Korotkov, D., Perunovic, M., Claybourn, M., Fraser, I., et al. (2010). The Type B Behavior Pattern as a Moderating Variable of the Relationship between Stressor Chronicity and Health Behavior. Journal of Health Psychology,16(3), 397-406.
6. A személyiség és a betegség összefüggéseinek modellje: az A típusú viselkedés és a a D típusú személyiség
Csabai, M., Molnár, P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Budapest. Medicina., 108-111. Mols, F., Thong, M. S. Y., van de Poll-Franse, L. V. Roukema, J. A., & Denollet, J. (2012). Type D (distressed) personality is associated with poor quality of life and mental health among 3080 cancer survivors. Journal of Affective Disorders, 26-33.
7. Az „egészségvédõ" személyiség: szívósság és koherenciaérzés. Az egészségerõforrások elmélete
Csabai, M., Molnár, P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Budapest. Medicina., 117-120. Maddi, S. R., Khoshaba, D. M., Harvey, R. H., Fazel, M., & Resurreccion, N. (2011). The Personality Construct of Hardiness, V: Relationships With the Construction of Existential Meaning in Life. Journal of Humanistic Psychology, 51. (3), 369-374.
8. A viselkedés a viselkedéstan megközelítésében. Stimulusfunkciók. A viselkedés kontingenciái Klasszikus kondicionálás.
Lajkó, K. (2008). A viselkedésváltoztatás elmélete és gyakorlata. A pszichés zavarok korszerű megközelítése. Budapest. Medicina Könyvkiadó Zrt., 59-69. Sturmey, P. (2008). Behavioral case formulation and intervention: A functional analytic approach. Chichester, John Wiley & Sons Ltd, 22-28, 31-33.
9. Negatív megerősítések és a büntetés szerepe Negatív megerősítések hatástalanítása agorafóbiában és szociális fóbiában
Lajkó, K. (2008). A viselkedésváltoztatás elmélete és gyakorlata. A pszichés zavarok korszerű megközelítése. Budapest. Medicina Könyvkiadó Zrt., 108-112, 145-150. Spiegler, M. D .& Guevremont, D. C. (2010). Contemporary Behavior Therapy. Fifth Edition. Belmont, CA. Wadsworth, 120-122.
10. Az elfogadás és elkötelezettség terápiájának célkitűzései és pszichopatológiai felfogása. A kreatív reménytelenség. Az elfogadás előkészítése.
Lajkó, K. (2008). A viselkedésváltoztatás elmélete és gyakorlata. A pszichés zavarok korszerű megközelítése. Budapest. Medicina Könyvkiadó, Zrt., 172-180. Hayes, S. C., Pistorello, J., & Levin, M. E. (2012). Acceptance and Commitment Therapy as a Unified Model of Behavior Change. The Counseling Psychologist, 40(7), 986-989.
11. Az elfogadás és elkötelezettség terápiája. Önmagunk felfedezése. Értékek szerinti életvezetés. Az ACT és a hagyományos terápiák összehasonlítása.
Lajkó, K. (2008). A viselkedésváltoztatás elmélete és gyakorlata. A pszichés zavarok korszerű megközelítése. Budapest. Medicina Könyvkiadó, Zrt.181-188. Lundgren, T., Luoma, J. B., Dahl, J. A., Strosahl, K., & Melin, L. (2012). The Bull's-Eye Values Survey: A Psychometric Evaluation. Cognitive and Behavioral Practice, 19, 518-516.
12. A borderline személyiségzavar terápiája; a dialektikus viselkedésterápia és a kognitív terápia különbségei
Linehan, M.M. (2010). A borderline személyiségzavar kognitív viselkedésterápiája. Budapest. Medicina, 20-23. Koerner , K. (2012). Doing Dialectical Behavior Therapy: A Practical Guide. New York. Guilford Publications, 13-18.
13. A dialektikus viselkedésterápia hatékonyságára vonatkozó empirikus adatok
Linehan, M. M. (2010). A borderline személyiségzavar kognitív viselkedésterápiája. Budapest. Medicina., 23-27. Neacsiu, A. D., Ward-Ciesielski, E. F. Linehan, M. M. (2012). Emerging Approaches to Counseling Intervention: Dialectical Behavior Therapy. The Counseling Psychologist. 40(7), 1019-1021.
14. Esetkonceptualizáció a dialektikus viselkedésterápiában
Linehan, M. M. (2010). A borderline személyiségzavar kognitív viselkedésterápiája. Budapest. Medicina, 40-44. Neacsiu, A. D., Ward-Ciesielski, E. F. Linehan, M. M. (2012). Emerging Approaches to Counseling Intervention: Dialectical Behavior Therapy. The Counseling Psychologist. 40(7), 1010-1011.
15. A bioszociális elmélet implikációi borderline páciensek terápiájára nézve
Linehan, M. M. (2010). A borderline személyiségzavar kognitív viselkedésterápiája. Budapest. Medicina, 66-69. Koerner, K. (2012). Doing Dialectical Behavior Therapy: A Practical Guide. New York. Guilford Publications, 5-8.
16. Emocionális sérülékenység és borderline személyiségzavar
Linehan, M. M. (2010). A borderline személyiségzavar kognitív viselkedésterápiája. Budapest. Medicina, 72-76. Koerner, K. (2012). Doing Dialectical Behavior Therapy: A Practical Guide. New York. Guilford Publications, 4-5; 9-11.