Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosító javaslata
Tájképvédelmi terület övezetének lehatárolása és szabályozása
Készítette: Kollányi László Csemez Attila Megbízó: VÁTI Kht.
Budapest, 2006 március
Mottó: A látvány köztulajdon.
Bevezetés „A magyar táj a sokszínű Európa egyik jellegzetes, kulturális és természeti adottságokban gazdag térsége. A globalizmus terjedésével, a beépítés növekedésével, a környezetszennyezés fokozódásával a hazai tájat, tájképet is az átalakulás veszélye fenyegeti. A tájkép mint a gazdasági erőforrás ugyanakkkor fel is értékelődik. A hagyományos tájkép megőrzése, a jellegzetes tájkarakter fejlesztése komplex feladat, mindannyiunk összefogását követelei meg. A tájkép, a vizuális környezet mint természeti erőforrás eddig nem jelent meg a különböző ágazati tervekben. A tájképpel mint „korlátlanul rendelkezésre álló” erőforrással eddig nem gazdálkodtunk. A gazdasági, gazdaságossági számításokba, a beruházások hatáselemzéseibe, a terület- és településrendezési tervekbe, a vizuális környezeteünket érintő legtöbb döntésbe nem került be a tájképet módosító hatások vizsgálata.” TÁJKÉP2004 konferencia ajánlásai A táj mint élettér és mint a gazdasági tevékenységek színtere elválaszthatatlan kapcsolatban van az emberiség történetével. A tájat az emberi tevékenységek folyamatosan alakítják. A tájat sokan sokféle szempontból vizsgálják. A földrajz, a geológia, a talajtan, a tájökológia, a tájépítészet a tájat helyezi vizsgálatának középpontjába, de a kutatások elsősorban a táj fizikai, ökológiai és ökonómiai viszonyainak feltárására terjednek ki. A tájkép, mint a táj megjelenése, a vizuális-esztétikai értékek hordozója kevés figyelmet kap. A festészetben és az irodalomban ugyan gyakoriak a tájábrázolások, de tudományos szintű tájökológiai, tájépítészeti megközelítéssel, a mindennapi életben felhasználható értékelési, tervezési módszerekkel ritkán találkozunk. A tájkép, a táj vizuális-esztétikai értékei jelenleg védelem nélküliek, „gazdátlanok” és folyamatosan degradálódnak. A tájkép mint gazdasági erőforrás ugyanakkor más szempontból fel is értékelődik. A hagyományos tájkép megőrzése, a jellegzetes tájkarakter fejlesztése a műemlékvédelem, az építészet, az üdülés-idegenforgalom és a környezettervezés egyre fontosabb területévé válik. A tájkép, mint nemzeti vagyon elődeink hosszantartó évezredes tájformáló tevékenysége során alakult ki. A táj (kultúrtáj) szerkezete, karaktere mindenkor lenyomata, tükrözője a megelőző korok tájhasználatának. A jelenkori táj (és annak vizuális megjelenése a tájkép) történeti folyamatok eredményeképpen jött létre. Megőrzése és fejlesztése nemcsak gazdasági érdek, hanem nemzeti örökségünk védelmét, az identitástudat megőrzését, a lokálpatriotizmus kialakulását jelenti. A látvány (a táj és a tájkép) olyan köztulajdon és nemzeti kincs, amelynek vizsgálatával, értékelésével, védelmével, fejlesztésének kérdéseivel tudományos szinten is szükséges foglalkozni. Az értékelés, védelem, jogi szabályozás jelenlegi hiánya miatt a látvány, a tájkép az egyik legrohamosabban pusztuló környezeti erőforrásunk.
3
A tájkép a táj legjellegzetesebb, legáltalánosabban használt és ugyannakkor legnehezebben definiálható jellemzője. Már maga a táj mint fogalom is a legtöbb nyelvben magára a tájképre utal illetve abból származik. Az angol nyelvben használt „landscape” vagy a német „Landschaft” szavak a XV. század óta használt holland „landschap” kifejezésből származnak. Az összetett szó a földre, területére illetve annak látványára utalnak. A táj látványa tehát meghatározó „eleme” a tájnak hiszen a tájat alkotó minden tényező - legyen a természeti vagy mesterséges eredetű - a látványban áll össze képpé. A magyar táj a sokszínű Európa egyik jellegzetes, kulturális és természeti adottságokban gazdag térsége. A globalizmus terjedésével, a beépítés növekedésével, a környezetszennyezés fokozódásával a hazai tájat, tájképet is az átalakulás veszélye fenyegeti. A szabad természeti javak holisztikus megközelítésű gazdálkodásának hiányára vezethető vissza, hogy a víz, a levegő, a talaj mellett kis hangsúlyt fektetünk a látvány, a tájkép, a vizuális környezet tudatos védelmére. Bár jogszabályokban néhol megjelenik a tájkép, illetve a tájképvédelem kifejezés a részletes értékelési, védelmi, tervezési, gazdálkodási módszerek hiányoznak a hazai mindennapi gyakorlatból. Ennek eredményeként történhet meg, hogy óriásplakátok lepik el a külvárosi területeket, utak mentét, adótornyok és szélmotorok jelenhetnek meg tájképi szempontból kifogásolható területeken vagy olyan jellegű beépítések történnek meg amelyek tájidegenek.
1. Tájképértékelési módszerek A tájak, tájképek tudományos igényű értékelése a múlt század második felében kezdődött meg. A nemzetközi szakirodalomban szép számmal találhatunk tájképértékeléssel, vizuálisesztétikai értékeléssel kapcsolatos kutatásokat. A tájképértékelés módszerek kifejezetten a táj esztétikai értékét igyekeznek meghatározni, elsősorban a tájkép „kvalitásainak” minősítésével. A tájképi szépség megítélése azonban nagyon nehezen objektivizálható. A különböző vélemények, szépségideálok nemcsak az esztétikai értékelés szubjektivitásával, de a tájértelmezések különbségeivel is magyarázhatók. Más kapcsolat áll fenn az ember és a környezete között, mások a tájképpel szembeni társadalmi elvárások, ha a táj kultúrtörténeti alapokon nyugvó jelentése és jelentősége eltérő az adott területeken. Az elméleti tájértelmezések különbözősége ellenére számos európai országban végeznek gyakorlati szempontú tájképértékeléseket. Az EU által is előírt környezeti hatásvizsgálatok részeként (a tájvizsgálattól elkülönítetten), vizuális esztétikai hatásvizsgálatokat kell végezni infrastruktúra fejlesztéseknél. Az Egyesült Királyságban kétévente jelenik meg a vizuális esztétikai vizsgálatok végzésének útmutatója, kézikönyve, amely mindenfajta területi tervnél, területfejlesztési munka megalapozásánál segíti a vizuális esztétikai értékek védelmét. Franciaországban szisztematikusan, monitoring jelleggel tájfotózásokat végeznek tájarchívum készítéséhez. Szaporodnak a tájképpel kapcsolatos kutatások az agrárkörnyezetvédelem, a Natura2000 területek és az érzékeny természeti területek (ESA) tervezése területén is. A tájképértékelések sajátos módszerét képezik az USA-ban a nyolvanas években kifejlesztett közgazdasági jellegű módszerek, ahol a tájkép (a látvány) mint pénzben kifejezhető érték jelenik meg. Az ingatlan adásvételekből származó adatok alapján az ingatlanok értékének 4-
4 5%-t a látvány „minősége” határozza meg. (Napjainkban a felhőkarcoló toronyházak tetején lévő kilátók belépőjegyének árát a meteorológiai viszonyoktól függő láthatóság szabályozza, ami szintén monetárisan fejezi ki a láthatóságot.) A tájkép, a táj látványának minősítése nem függetleníthető a szubjektivitástól, a „tetszik, közömbös vagy nem tetszik” véleményalkotástól. A szociológiai, környezetpszichológiai jellegű megközelítések a látványra alapozott tájminősítő mérőszámokat használják az értékelésekre. Az értékelése során a megkérdezett laikusok számárára tájképeket vetítenek, amelyeket a különböző paraméterek szerint minősíteni kell. A szubjektivitás kiküszöbölésére nagyobb statisztikailag is elemezhető csoporton végzik a kisérletet. A nagy számok törvénye alapján a megkérdezettek magas száma kiszűri a „mintavételezési” hibát és objektívnek tekinthető tájképi mutatószámot kapunk. (Kaplan és Kaplan módszer). A közgazdasági módszereknél objektívebb mérőszámokat eredményez, ha a tájat alkotó elemek, tájrészletek külön-külön értékelésén keresztül történik a tájkép egészének a minősítése. Az Európai Tájvédelmi Egyezmény tavalyi hatálybalépése, illetve jelenlegi hazai ratifikálási folyamata szintén megköveteli a tájak, tájképi értékek kutatását, feltárását.
2. Tájképvédelem a területrendezési tervekben A tájvédelem illetve a tájképvédelem fogalma a legkülönbözőbb hazai és nemzetközi jogi dokumentumokban megtalálható (Lásd. Melléklet IV). Hazánkban a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 21/1996-os törvény és a végrehajtásáról szóló 18/1998-os rendelet teremtette meg a területrendezési tervekben a tájképvédelmi övezetek lehatárolásának lehetőségét. Az övezeti lehatárolások módja számos problémát vet fel. Mivel a tájképvédelmi övezet lehatárolásának nincs elfogadott módszertana, ezért mindig a terv készítőjére van bízva az övezetek lehatárolásának módja. Jelenleg ezek a lehatárolások nem egységesek, egymással nem kompatibilisek. A tervekből nem állapítható meg és nem egyértelmű, hogy milyen elvek alapján történt az övezeti lehatárolás. Négy kiválasztott megyei területrendezési terv tájképvédelmi övezetének vizsgálata alapján a következők állapíthatók meg: - a tájképvédelmi övezetek némely tervben településhatárosan, más tervekben területhatárosan jelentek meg, - az övezetek a területlehatáros változatok során nem alkotnak klasszikus értelemben megjelenő övezeteket, gyakran elaprózottak, szétszórtak, - egyik változatból sem látható tisztán, hogy milyen elvek szerint történik a lehatárolás, - a területhatáros megoldások valószínűleg egyoldalúan a CORINE adatbázis néhány területhasználatán alapulnak. - az elfogadásra kerülő szabályozási javaslatok általánosak, - az elfogadásra nem kerülő szabályozási ajánlások, irányelvek részletesek tükrözik a megyei, táji, területi adottságokat de kevés kerül be belőlük a szabályozási javaslatokba, - az ajánlások és irányelvek között a terjedelmükben a tájképvédelmiek a legnagyobbak tükrözve ezzel a szakterület fontosságát.
5
A megyei területrendezési tervek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a lehatárolt tájképvédelmi övezetek az egységes vizsgálat és módszertan hiányában nem alkalmasak arra, hogy alulról felfelé építkezve lehessen az országos tervben a tájképvédelmi övezeteket lehatárolni. Az országos tervben lehatárolásra kerülő övezetek viszont alapját képezhetik a megyei tervek tájképvédelmi övezetének.
1. ábra Győr-Moson-Sopron megye Területrendezési Terve
2. ábra Nógrád megye Területrendezési terve- Tájképvédelmi terület övezete
6
3. Értékelés módszertana A tájképet meghatározó legfontosabb elemek két fő csoportba sorolhatók. A rurális tájban a természeti adottságok közül a ++domborzat, a növényzet, a borítottság, a területhasználat szerkezete, az urbánus tájban kulturális örökség adottságai, az épített elemek száma, minősége, együttese a meghatározó. A tájképben, a vizuálisan megjelenő látványban az elemek sajátosan keverednek és mindkét csoport egyaránt fontos meghatározója a tájképnek (pl. míg a börzsönyi tájképet elsősorban a domborzat és a növényzet határozza meg addig a zalai tájban a domborzat, a településszerkezet, tájszerkezet egyaránt meghatározó fontosságú). A két megközelítés eltérő vizsgálati módszereket követelt meg. A értékelésnél követett alapelvek: - Az országos értékelés csak térinformatikai feldolgozással valósítható meg. - Minden megfogalmazott értékelési szemponthoz megpróbálunk valamilyen térinformatikai adatbázist rendelni. - Minél több vizsgálati szempontot veszünk számításba annál pontosabb értékelést kapunk. - A szubjektivitásból származó arányeltolódások a vizsgálatba bevont elemek számának növelésével csökkentjük. - Csak olyan tájképileg fontos elemeket vizsgálunk, amelyek adatbázisa országos lefedettségű. - A technikailag még kezelhető, legrészletesebb adatbázisokat használjuk a feldolgozáshoz. - Az egységes adatbázis alapját a DTA50 digitális topográfia térkép jelenti. - A rendkívül eltérő, különböző jellegű tematikus fedvények (pont, vonal, felület, településsoros adat) összehasonlításának, összekapcsolásának megkönnyítésére, az adatokat egy egységes rácshálós modellbe (1 x 1 km) konvertáljuk. Az értékelések elvégzése után az eredményeket településsoros adatbázissá alakítjuk ismét. - A vizuális hatások értékelése a legtöbb szakirodalmi adat szerint a vizsgált objektum körüli 2 km-es távolságig terjed, ezért az értékelési cellák rácsméretét ennek felében 1 km-ben határozzuk meg. - Új, önálló felmérésekre, kutatásokra az értékelés szűk határideje miatt nincs lehetőség, ezért csak meglévő adatokat használunk. - A nemzetközi gyakorlatban elterjedt tájökológiai méréséi módszereket (landscape metrics) alkalmazzuk. - A kapott eredményeket a megyei tervekkel, kistájkataszterrel összevetve (visszacsatolás) folyamatosan finomítjuk az értékelés módszerét. - A vizsgált elemeket a könnyebb összehasonlíthatóság és számolás kedvéért 10 pontos értékskála rendszerbe konvertáljuk. - A természeti adottságok és a kulturális örökség szerinti értékelést két szálon egymástol függetlenül végezzük és csak a kapott végeredményt dolgozzuk össze egy övezetté. - Az értékelésben a pozítív „adottságok”, tájképi értéket növelő tényezők mellet a tájképi értéket csökkentő tényezőket is vizsgálunk.
7 Természeti adottságok Domborzat (1) - reliefenergia - magasság, síkság - felszíni formák
Csökkentő tényezők
Borítottság (2) - erdőterületek - gyepek - fás legelők
Befolyásoltság (15), (16) - vonalas létesítmények - anyagnyerőhelyek, bányák
Felszíni vizek (3) - kisvízfolyások - folyóvölgyek - természetes tavak, tározók Tájszerkezet (4), (5) - szegélyek (erdő) - tájdiverzitás, változatosság
Tájképi értékek összesített térhálója (17), (20) (1x1 km rácsháló)
Természetvéd. területek (6) - nemzeti parkok - tájvédelmi körzetek - ÉTT ter, ökológiai hálózat - Natura2000 területek
Kulturális örökség Kultúrtörténeti örökség (7), (8), (9) - történeti tájak, - történeti kertek - műemlékek
Tájképvédelmi övezet) OTrT (településsoros) (21)
Borvidékek (10) I., II osztályba sorolt kat. ter.
Megyei, regionális tervek, adatbázisok
Világörökségi területek (11) - meglévő, javasolt
Tájképvédelmi területek öv. Megyei, reionális tervek (területhatáros)
Egyedi tájértékek (12), (13), - várak, várromok - kastélyok, - szakrális objektumok
Településrendezési tervek (területhatáros)
Turisztikai vonzerők (14) - vonzerőleltár, - kilátók - horgásztavak
3. ábra Az értékelés modellje
8
4. Eredmények (1) Domborzat A domborzat meghatározó eleme a tájképnek. A domborzati adottságok közül a relief energia mutatja leglátványosabban az adott területegységen belüli magasságkülönbségeket. A legnagyobb pontértékeket a sötétbarnával jelzett területek kapták, ahol a legnagyobb magasságkülönbség egy km2-en belül 399 m volt. Az alföldi területek ebből a szempontból alacsony értéket kaptak, de ezek a sík területek igazából akkor látványosak tájképi szempontból, ha gyeppel fedettek.
4. ábra Relief energia
(2) Borítottság Látvány szempontjából legfontosabb területhasználatok leválogatása a CORINE50 adatbázis alapján készült. A kiválasztott 31 területhasználat (lásd részletesen a IV. Melléklet-ben) négyzetkilométerenkénti nagyságát meghatározva jól kirajzolódik az erdőterületek nélküli látványérték. Az erdőterületeknél elsősorban a szegélyeket és a nyiladékokat, tisztásokat tartjuk látvány szempontjából meghatározónak, amelyet a tájszerkezet térkép mutat.
5. ábra Látvány szempontjából fontos területek az erdők nélkül
9
(3) Felszíni vizek A víz látvány szempontjából meghatározó, markáns táji elem. A domborzat és a természetes növénytakaró mellett kiemelkedő jelentőségű a tájképi adottságok meghatározásában. A vizek értékelésekor az egy km2 belüli vízzel borított terület nagyságát értékeltük. A vízborítottság szempontjából nem tettünk különbséget az álló és folyóvizek között. A feldolgozás a CORINE felszínborítottsági adatbázis alapján készült.
6. ábra Felszíni vizek
(4) Tájszerkezet
7. ábra Tájszerkezet az erdőszegélyek alapján
A különböző erdőterületek mint a tájképet jelentősen meghatározó területhasználatok a borítottság értékelésekor nem kerül figyelembe vételre. Az erdők ( és mindenfajta facsoport, fasor stb.) tájképi értékelésénél kiemelten fontosnak tartottuk a szegélyek jelentőségét. A zárt erdőterületek igazán a szegélyeken keresztül érzékelhetők. A négyzetkilóméterenkénti értékelés legnagyobb értéke 9,9 km szegély volt. Az értékelés eredményeképpen a zárt erdőtömbök alul (pl. Börzsöny), míg a ligetes foltok, kisebb erdőterületek, facsoportok felülértékelődtek.
10
(5) Tájdiverzitás, változatosság A rácshálónként meghatározott területhasználat kiterjedések mellett, fontos a területhasználatok elhelyezkedését, mozaikosságát is vizsgálni. Tájképi és ökológiai szempontból is általában azt tartjuk előnyösnek ha a területhasználatok több tömbben helyezkednek el. A különböző diverzitás (tájváltozatosság) mutatók ezért ott mutatnak nagyobb értéket, ahol a területhasználatok mozaikosan helyezkednek el. A mozaikosság a CORINE területhasználatok szegélyei alapján került számításra.
8. ábra Tájdiverzitás
(6) Ökológiai hálózat A tájképi szempontú vizsgálatok nem hagyhatják figyelem nélkül a különböző természetvédelmi területek elhelyezkedését, nagyságát. Az értékelésnél a természetvédelmi területeket, a Natura2000 területeket és a Nemzeti Ökológiai Hálózat által érintett területeket vettük számításba. A négyzetkilóméterenként meghatározott területnagyságok alapján természetesen csak azok a területek kaptak pontértéket ahol természetvédelmi területek találhatók
9. ábra Ökológiailag értékes területek
11
(7) Kultúrtörténeti örökség A kulturális örökség tájképet meghatározó elemi között a történeti kertek, arborétumok országosan jól feldolgozottak. Az értékelés alapjául a Magyar Kerttörténeti Archívum adatbázisát használtuk. A kerteket értékük (kiterjedésük, fontosságuk) alapján három csoportba soroltuk, majd településenkénti gyakoriságuk alapján összesítésre kerültek. Az összesített pontértékeket a település területéhez viszonyítva kaptuk meg a végső értéket.
10. ábra Történeti kertek pontértéke településenként
(8) Kultúrtörténeti örökség A történeti tájak a területhasználat szerkezete, a tájhasználat módja, az egyedi tájértékek, a tájkarakter vagy éppen a történemi események alapján olyan sajátos egyedi arculattal, jellegvonásokkal rendelkeznek, ami a tájkép szempontjából is meghatározó. A történeti tájak adatbázis a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának adatai alapján készült.
11. ábra Történeti tájak
12
(9) Kultúrtörténeti örökség
12. ábra Műemléksűrűség
A természeti adottságok mellett a tájak települések arculatának meghatározásában, a tájkép értékelésében a műemlékileg védett objektumot nagy segítséget jelentenek. Az épített örökség elemei elsősorban a települések belterületén jelennek meg, így a műemlékek száma, típusa, fontossága, gyakorisága alapján következtethetünk A műemléki adatbázis a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának adatai alapján készült. A műemléksűrűség meghatározásakor az adott beépített terület (belterület) nagyságához viszonyítottunk.
(10) Borvidékek A pannon táj egyik jellegzetességét és tájképileg is fontos elemét a szőlőterületek jelentik. A szőlőterületek olyan sajátos mediterrán hangulatú táji karaktert kölcsönöznek a tájnak, amelynek értékelésével külön is érdemes foglalkozni. Az Országos Szőlőkataszter településsoros adatai alapján jól kirajzolódnak a termesztő területek. A szőlőterületek adatait a település területének nagyságához viszonyítottuk.
13. ábra Szőlőterületek nagyságának aránya településenként
13
(11) Világörökségi területek
A kulturális örökség szempontjából kiemelt fontossággal kezelendő a világörökségi területek. A táji, települési, kultúrtörténeti szempontból egyaránt értékes területek tájképvédelem szempontjából is kiemelt jelentőséggel rendelkeznek. A katgórián belül két csoportot különítettünk el: tervezett területeket és a jelenleg is védelem alatt álló területeket.
14. ábra Világörökségi területek
(12) Egyedi tájértékek
15. ábra Romok, szobrok, emlékművek
Az egyedi tájértékek olyan termeléssel, közlekedéssel, kulúrtörténettel kapcsolatos tájelemek, amelyek rendszerint tájképi hatásokkal is rendelkeznek. A természetvédelmi törvény ugyan tartalmazza egyedi tájérték kataszter készítését. Jelenleg azonban az egész országot lefedő kataszter még nem áll rendlkezésre. Ennek hiányában más rendelkezésre álló adatbázisok felhasználásával próbáltunk következtetni az egyedi tájértékek számára. A DTA50-es digitális térkép szobrok, romok, emlékművek és szakrális objektumok elemei valószínűleg jól korrelálnak az egyedi tájértékek számával.
14
(13) Egyedi tájértékek
16. ábra Szakrális objektumok száma
Az egyedi tájértékek olyan termeléssel, közlekedéssel, kulúrtörténettel kapcsolatos tájelemek, amelyek rendszerint tájképi hatásokkal is rendelkeznek. A természetvédelmi törvény ugyan tartalmazza egyedi tájérték kataszter készítését. Jelenleg azonban az egész országot lefedő kataszter még nem áll rendlkezésre. Ennek hiányában más rendelkezésre álló adatbázisok felhasználásával próbáltunk következtetni az egyedi tájértékek számára. A DTA50-es digitális térkép szobrok, romok, emlékművek és szakrális objektumok elemei valószínűleg jól korrelálnak az egyedi tájértékek számával.
(14) Egyedi tájértékek A Magyar Turizmus Rt. által készített országos felmérés több mint 20 ezer vonzerőt tart nyilván településenkénti bontásban (megyeszékhelyek kivételével). A vonzerők nagy része tájképi, vizuális-esztétikai hatásokkal is rendelkezik. A vonzerő leltár alapján készített értékelés természetesen számos területen átfed az előző szempontok alapján készített értékelésekkel (pl. műemlékek), de mint egy újabb, más szempont alapján készített felmérés hozzájárul a kiegyenlítettebb értékeléshez.
17. ábra Turisztikai vonzerő leltár
15
(15) Befolyásoltság, szabdaltság A tájkép értékét, minőségét „növelő” tájelemek mellett számos olyan mérhető infrastruktúrális elem is van a tájban, amely a tájkép értékét csökkentheti. A vonalas létesítmények (utak, vasutak, légvezetékek stb.) tájromboló ökológiai hatása jól ismert. A vonalas létesítmények négyzetkilóméterenkénti hosszának meghatározásával jól kimutathatók azok a területek, ahol az ilyen jellegű negatív hatások koncentrálódnak (pl. infrastruktúra folyosók).
18. ábra Vonalas létesítmények sűrűsége
(16) Roncsolt felületek
19. ábra Felszíni bányák, anyagnyerőhelyek száma
A felszíni bányák és anyagnyerőhelyek tájképi hatásainak megítélése már nem teljesen egyértelmű. A felszíni „sebként” is értelmezhető rekultiválatlan vagy éppen működő anyagnyerőhelyek, hulladéklerakók negatív tájképi elemként jelennek meg. A régebben felhagyott, rekultivált, vízzel feltöltődött anyagnyerőhelyek gazdagíthatják is a tájképet. Általánosságban azonban elmondható, hogy az ilyen típusú tájsebek negatív tájképi elemként jelennek meg a tájban. A területnagyság alapján kétféle csoportosítást és értékelést végeztünk 0,5 ha alatti nagyságúak és ezt meghaladók.
16
(17) Összesítés a természeti adottságok alapján (1-6, 15, 16 tematikus térképek ) A vizsgálat első felét képező, a tájképet meghatározó első nagy csoport a természeti adottságok számbavétele volt. Az elkészült hat tematikus térkép összesítésével olyan komplex értékelési térképet kaptunk, amelyben már mind a hat szempont végeredménye megjelent. A tájképet negatív értelemben befolyásoló infrastruktúra és anyagnyerőhelyek térképek értékeivel az összesítést csökkentettük.
20. ábra Tájképi értékesség az összesített természeti adottságok 1x1 km-es hálóban
(18) Összesítés a természeti adottságok alapján (1-6 tematikus térképek) Az adottságok összesítésével kapott térképet fedvénykapcsolatba hozva a földrajzi kistájak határaival jól láthatók, hogy a kapott értékek (természetesen nem véletlenül) jól korrelálnak a tájhatárokkal. Számos helyen azonban olyan „sűrűsödések” is megfigyelhetők az adott tájon belül ami a tájképi adottságokkal és a lehatárolások felbontásbeli különbözőségével magyarázható.
21. ábra Tájképi értékesség az összesített természeti adottságok 1x1 km-es hálóban a földrajzi kistáj határokkal
17
(19) Összesítés a természeti adottságok alapján településsorosan
A négyzetrácsosan (1 km x 1 km) végzett elemzés eredményeit (17. térkép) településenként aggregálva kaptuk meg a településsoros természeti adottságok fedvényt.
22. ábra Tájképi értékesség az összesített természeti adottságok településsorosan
(20) Összesítés a kulturális örökség értékek alapján (7-14 tematikus térképek összesítése) A kulturális örökségek pontértékeinek összesítésével kapott fedvény elsősorban a települések beépített területének tájképi értékeire utal és kevésbé tükrözi a települések külterületének táji adottságait. A természeti adottságok összesítő térképével ellentétben ezért itt nehezebb az önállóan megjelenő településekből egybefüggő, folyamatos övezeteket lehatárolni.
23. ábra Összesítés a kulturális örökség adottságok alapján
18
A természeti adottságok összesítésével kapott (19. ábra) és a kulturális örökség alapján számolt tájképi mutatókat (20. ábra) egyaránt egy tízpontos skálán jelenítettük meg. A 21. ábrán jól látható, hogy míg a természeti adottságok normál eloszlást mutatnak, addig a kulturális adottságok értékei egy exponenciális függvény mentén helyezkednek el. A grafikonok alapján könnyen belátható, hogy a kétféle adottság alapján kapott tájképi mutatók mechanikus összegzésével a kulturális örökség adottságai kisebb súllyal esnének számításba. Természeti adottságok
Kulturális örökség adottságai 200
100
160 80
120 60
80 40
40
20
0
0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
-1
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
24. ábra Természeti adottságok és a kultúrális örökség alapján számolt tájképi mutatók településenkénti gyakorisága A grafikonok jól mutatják, hogy szinte minden településnek van valmilyen értéke, de a a tájképvédelmi területek lehatárolásához természetesen meg kellett valahol „húzni” az értékhatárt a skálán. A gyakorisági függvények alapján természetes határ nem jelölhető ki, ezért külön-külön a természeti adottságok és kulturális örökség pontszámok alapján megjelenítettük a legmagasabb pontszámot kapott településeket. A 15 , 20, 25, 30, 35, 40 %-os felső tartományba eső településeket térképen ábrázolva is jól látható, hogy a természeti adottságok alapján kiválasztott települések inkább tömbszerűen helyezkednek el és a százalékok növelésével „híznak” a tömbök. A kulturális örökség adottságok alapján kiválasztott települések inkább mozaikszerűen találhatók és nehezebb „övezeteket” lehatárolni. 25. ábra Természeti adottságok 15 % kiválasztott
Kulturális örökség
19 20 % kiválasztott
25 % kiválasztott
30 % kiválasztott
35 % kiválasztott
40 % kiválasztott
20
45 % kiválasztott
A tájképvédelmi övezet végső területének lehatárolásához a határok meghúzása már inkább megegyezésen mint egzakt szakmai döntés alapul. Véleményünk szerint a természeti adottságok alapján rangsorolt települések felső kategóriájának 25 és a kulturális örökség szempontjából rangsorolt települések felső 15 %-nak egyesítésével olyan tájképvédelmi övezet jelölhető, amely megfelel az elvárásoknak. (21) Tájképvédelmi övezet a természeti és kulturális értékek alapján
26. ábra Az országos tájképvédelmi terület javasolt övezete
21
Javasolt övezeti szabályok V. Fejezet AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Tájképvédelmi terület országos övezete 18. § A tájképvédelmi terület országos övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben tényleges kiterjedésének megfelelően le kell határolni és igény szerint bővíteni.
VI. Fejezet A KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Tájképvédelmi terület térségi övezete 26. § (1) A tájképvédelmi terület térségi övezetében csak olyan megyei és kiemelt térségi területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképet nem károsítja. (2) Tájképvédelmi terület övezetben a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. (3) Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető. (4) Az övezet területén a térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatok és létesítményei csak tájba illesztett módon helyezhetők el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. (6) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének le kell határolni a nagy kiterjedésű, a település-sziluettet megváltoztató, 30 m magasságot meghaladó bel-vagy külterületi építmények, valamint a látványkárosító, tájidegen építmények elhelyezéséből kizárt területeket. (7) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának biztosítani kell a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és tájhasználat megőrzését. (8) A települések rendezési terveiben ki kell jelölni a településképvédelmi övezet határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökségi területeket, az országos ökológiai hálózat területeit, a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazzák. (9) A településrendezési terv tájképvédelmi területen ipari területet nem jelölhet ki.
22
Fogalommeghatározások Tájesztétika A tájképben érvényesülő természeti és társadalmi szép értelmezésével és értékelésével foglalkozó tudomány Tájjelleg A sajátos természeti elemekből, a gazdálkodás és a népi kultúra együtteséből kialakult karakter. Tájképi terület A látóhatár kiterjedéséig vizuálisan érzékelhető terület, amely élő és élettelen tájalkotó elemekkel, formákkal és színekkel jellemzett. Tájképi potenciál A tájnak pszichológiai és esztétikai hatások révén érvényesülő teljesítőképessége, amely közvetett módszerekkel érzékelhető. Vizuális hatásterület (VHT) A környezeti hatásvizsgálatoknál végzett elemzés a beruházás vizuális hatóterületének meghatározására, a beruházás látványának meghatározására. Tájképvédelmi terület Az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben lehatárolt övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján, a kilátás – rálátás szempontjából védendő tájképi területek tartoznak.
23
Melléklet I. Felhasznált térinformatikai adatbázisok 1. Relief energai térkép (Forrás: Magyarország Digitális Domborzati Adatállománya, FÖMI térképi adatbázisa, M=1:100 000) 2. Magyarország természetvédelmi területei (Forrás: KvVM Természetvédelmi Hivatal térképi adatbázisa, M=1:100 000) 3. A Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET) magyarországi tervezett területei (Forrás: KvVM Természetvédelmi Hivatal, M=1:100 000) 4. A tervezett magyarországi Natura2000 területek (Forrás: KvVM Természetvédelmi Hivatal térképi adatbázisa, M=1:50 000) 5. Felszínborítási adatbázis (Forrás: FÖMI CORINE Land Cover adatbázisa, M=1:50 000) 6. Digitális Topográfiai Adatbázis (Forrás: DTA-50, MH TÁTI, M=1:50 000) 7. Országos Műemlék Jegyzék (Forrás: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium) 8. Országos turisztikai vonzerőleltár (Forrás: Magyarország turisztikai vonzerőinek számbavétele kutatás adatbázisa, 1997, Magyar Turizmus Rt.) 9. Magyar Kerttörténeti Archívum adatbázis (Forrás: BCE Kertművészeti Tanszék) 10. Szőlőterületek kataszterének adatbázisa (Forrás: Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet)
24
Melléklet II. A borítottság értékelésnél felhasznált területhasználatok CORINE kódja és megnevezése 3114 3212 3211 5111 2312 2433 2432 3113 2311 2221 51221 4111 3112 51211 1411 1412 3331 22112 1423 22111 1422 51222 3332 1123 1112 2226 3321 4122 4113 3333 51212
Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen Természetes gyep fákkal és cserjékkel Természetes gyep fák és cserjék nélkül Folyóvizek, Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal Mezőgazdasági területek túlsúlyban szórt megjelenésű természetes természetes vegetációval Mezőgazdasági területek túlsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők nem vizenyős területen Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Gyümölcsfa ültetvények Mesterséges tavak, víztározók Édesvizű mocsarak Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen Állandó vizű természetes tavak Parkok Temetők Ritkás növényzet homokon vagy löszön Kistáblás szőlők Üdülő települések Nagytáblás szőlők Szabadidőterületek Halastavak Ritkás növényzet közetkibúvásokon Erdei környezetben lévő, nem-összefüggő beépítés Történelmi belvárosi területek Fűzfa ültetvények Csupasz sziklák Természetes tőzeglápok bokrok és fák szórványos előfordulásával Szikes mocsarak Ritkás növényzet szikes területen Természetes, időszakos, szikes vizű tavak
25
Melléklet III. Az országos tájképvédelmi övezetbe javasolt települések listája KSH kóddal 1737 1254 2455 1566 282 359 2633 1188 1035 456 1857 721 2581 488 936 668 3309 1517 264 1332 2037 2764 2048 2966 1951 3052 1642 2254 2883 821 762 2272 1798 3356 887 2729 688 2619 1433 382 3224 2692 733 3047 1071 2232 326 2001 3036 2921 352 1702 1674 2935 829 2374 873 2893 2951 2315 2599 632 2990 2392 2281 594
Aba Abaliget Abasár Abaújalpár Abaújlak Abaújszántó Abaújszolnok Abda Abod Ábrahámhegy Acsa Acsád Ág Ágfalva Aggtelek Aka Alacska Alcsútdoboz Alibánfa Almamellék Almáskeresztúr Álmosd Alsóberecki Alsónána Alsónemesapáti Alsóörs Alsópetény Alsószölnök Alsószuha Alsótelekes Alsótold Alsóújlak Andornaktálya Apaj Apátistvánfalva Apátvarasd Aranyosgadány Arka Arló Ároktő Árpás Ásványráró Aszófő Babócsa Bácsalmás Badacsonytomaj Badacsonytördemic Bagamér Bagod Baj Baja Bajánsenye Bajna Bajót Bakonya Bakonybél Bakonycsernye Bakonygyirót Bakonyjákó Bakonykúti Bakonynána Bakonypölöske Bakonyság Bakonyszentiván Bakonyszentkirály Bakonyszentlászló
2641 397 1818 2227 2252 1365 1152 2530 583 2737 3385 307 1223 2072 711 2117 221 1700 363 514 3386 2646 1456 3384 2282 1715 2850 1556 3110 291 1417 2515 2437 2474 548 3279 373 2744 2004 1577 884 2890 3353 2402 299 1201 2704 1836 1038 2705 1520 440 3326 691 2866 2544 3291 3400 903 1646 747 1877 2635 1283 1056 1048
Bakonyszücs Baksa Baktakék Bakóca Balajt Balassagyarmat Balaton Balatonakali BalatonalmádiI Balatonberény Balatonboglár Balatoncsicsó Balatonederics Balatonfenyves Balatonföldvár Balatonfüred Balatonfűzfő Balatongyörök Balatonhenye Balatonkenese Balatonlelle Balatonmagyaród Balatonmáriafürdő Balatonrendes Balatonszemes Balatonszepezd Balatonszőlős Balatonudvari Balinka Balmazújváros Bánd Bánhorváti Bár Baranyajenő Baranyaszentgyörgy BARCS Bárdudvarnok Barlahida Bárna Barnag Baskó Bátaapáti Bátonyterenye Bátor Bátorliget Becske Becskeháza Becsvölgye Bejcgyertyános Békás Békéscsaba Bekölce Bélapátfalva Bélavár Belecska Benk Bér Berekfürdő Berkenye Berkesd Berkesz Bernecebaráti Berzék Bezeréd Bezi Bicske
1197 513 2492 3129 2287 416 622 1493 3078 3380 1440 3215 384 1311 1894 1447 1399 1812 1078 2267 649 1481 309 672 3066 1612 531 3020 3025 2113 2627 502 2061 798 1205 1357 1423 243 2789 1940 2316 296 1062 802 2209 3288 830 2742 3330 592 1992 3315 3100 827 2708 968 366 1928 1004 2000 2677 3061 2941 2343 3310 2159
Bikács Birján Bisse Bocska Böde Bödeháza Bodonhely Bodony Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Bogád Bokor Boldogasszonyfa Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Bolhás Bolhó Boncodfölde Bonnya Bonyhád Bonyhádvarasd Borgáta Borjád Borsodbóta Borsodgeszt Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Borzavár Börzönce Bőszénfa Bozsok Bucsuszentlászló Bucsuta Budakeszi Budapest Buják Bük Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkösd Bükkszék Bükkszenterzsébet Bükkszentkereszt Bükkszentmárton Bükkzsérc Bócsa Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bókaháza Bóly Bózsva Cák Cakóháza Cégénydányád Cered Cikó Csáfordjánosfa Csákvár Csánig Csarnóta Csaroda Csatár Csatka Csebény
3027 2025 1948 2381 849 1214 2568 697 2557 2259 3231 389 2845 713 2464 2014 1199 2606 682 2749 1428 3114 218 422 2670 2698 2190 977 1599 1879 732 1513 3195 468 3275 866 3259 783 3227 2401 674 2877 3237 1087 2588 3270 2947 2569 659 636 1049 2443 303 1600 612 3239 1588 815 2766 3383 2536 1861 2773 207 918 2410
Csécse Csehbánya Csehi Csempeszkopács Csenyéte CSepreg Cserénfa Cserépfalu Cserépváralja Cserhátsurány Cserhátszentiván Cserkút Csernely Cserszegtomaj Csesznek Csesztve Csibrák Csipkerek Csobánka Csöde Csokvaomány Csonkahegyhát Csopak Csörötnek Csorvás Csővár Csókakő Csór Daraboshegy Darnó Debercsény Debrecen Debréte Dédestapolcsány Dég Demjén Dénesfa Derekegyház Devecser Diósd Diósjenő Dióskál Diósviszló Doba Dobri Dobronhegy Döbrönte Domaháza Dömös Dörgicse Dorog Dorogháza Döröske Dötk Dövény Drávaiványi Drávatamási Drégelypalánk Dubicsány Dunaalmás Dunabogdány Dunakeszi Dunakiliti Dunaremete Dunaszekcső Dunaszentmiklós
26 1045 2053 1920 2634 425 2244 2049 2426 1282 2601 1661 2475 1335 1364 3342 2879 1574 1523 598 3042 3394 2532 2250 1348 2855 2582 1870 2179 1349 2513 1537 231 2325 274 3399 1025 1783 1243 3220 454 2074 817 1358 801 3172 2984 3276 2436 2432 3089 2328 1632 3167 3331 3067 1125 988 1065 1241 3144 2523 1918 3401 1793 2270 1463 2215 1437 2212 1699 1710 646 1137 1036 3261 1751
Dunasziget Dunavarsány Dúzs Ebergőc Ecseg Edve EGER Egeraracsa Egerbakta Egerbocs Egercsehi Egerszalók Égerszög Egerszólát Egervár Egervölgy Egyek Egyházasfalu Egyházasgerge Egyházashollós Eplény Erdőbénye Erdőhorváti Erdőkertes Erdőkövesd Erdősmárok Erdősmecske Erdőtarcsa Erzsébet Esztergom Etes Etyek Fábiánháza Fáj Farád Farkasgyepű Fazekasboda Fedémes Fehérvárcsurgó Feked Feldebrő Felsőberecki Felsőcsatár Felsőjánosfa Felsőkelecsény Felsőmarác Felsőnyárád Felsőörs Felsőpetény Felsőszenterzsébet Felsőszölnök Felsőtárkány Felsőtelekes Felsőtold Fenyőfő Fertőboz Fertőd Fertőhomok Fertőrákos Fertőszéplak Filkeháza Fityeház Folyás Fony Főnyed Fonyód Fülöp Fülpösdaróc Fulókércs Furta Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Fót Gáborjánháza
549 2873 2830 2566 2712 658 1929 1575 1849 1294 499 2418 2615 1334 1739 3255 3323 1313 1761 970 206 1656 963 2977 1356 2672 2330 2973 523 1194 1333 832 1912 2808 3028 2558 2894 3131 503 952 1253 1831 1115 1863 517 2583 1536 2945 1067 2510 764 1270 2556 2788 1230 242 1803 2183 2580 2102 2218 3013 532 2365 2484 1206 2488 2497 561 712 1024 381 1169 2337 2567 2793
Gadna Gagyapáti Gagybátor Galgaguta Galgamácsa Gálosfa Galvács Gánt Garáb Garabonc Garbolc Gencsapáti Gérce Gerényes Geszt Gödöllő Gödre Golop Gombosszeg Gömörszőlős Gönyű Görbeháza Görcsönydoboka Gősfa Gosztola Grábóc Gyenesdiás Gyömrő GYöngyös Gyöngyösfalu Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Gyönk Győr Győröcske Győrság Gyula Gyulakeszi Gyűrűs Gyód Gór Hács Hajdúszoboszló Hajmás Hajmáskér Halastó Halogy Hangony Harka Háromhuta Hárskút Hásságy Hédervár Hegyesd Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Hegymagas Hegyszentmárton Hejce Hercegkút Herencsény Herend Heresznye Hermánszeg Hernádpetri Hernádszurdok Hetefejércse Hetvehely Hevesaranyos Hévíz Hidasnémeti Hidegség Hidvégardó Himesháza
2605 621 3116 3324 2487 1320 1371 411 2307 1273 1688 3083 3077 1002 3143 831 3306 318 2778 2683 1657 2809 332 497 500 780 797 1007 1387 3163 3168 559 2023 2665 1743 1568 3299 203 2379 553 3140 644 1668 464 2574 447 776 1455 2881 2586 1266 642 2047 563 1862 2554 2104 2689 599 3060 696 1913 3206 2838 2668 1526 2603 1203 1744 2234 1691 2008 607 2659 1438 459
Hőgyész Hollád Hollóháza Hollókő Homokkomárom Hont Horpács Hortobágy Horváthertelend Horvátlövő Horvátzsidány Hosszúhetény Hosszúvíz Hövej Husztót Hódmezővásárhely Ibafa Iborfia Iharosberény Iliny Imola Ipolydamásd Ipolytarnóc Ipolytölgyes Irota Isaszeg Ispánk Istenmezeje Ivád Iván Ivánc Izsófalva Jákfalva Járdánháza Jásd Jósvafő Kács Kakasd Kalaznó Kallósd Kállósemjén Kalocsa Káloz Kám Kány Kányavár Kánó Kapolcs Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposszerdahely Kaposvár Káptalantóti Karancsalja Karancsberény Karancslapujtő Karancsság Kárász Kaskantyú Katádfa Kátoly Kávás Kazár Kecskemét Kéked Kékkút Kelemér Kelevíz Kemence Kemeneskápolna Kemenesszentmárton Keménfa Kercaszomor Kercseliget Kereki
1706 1511 1976 3141 1764 1842 2957 1184 1934 234 3209 793 1942 2449 2629 1733 572 781 2137 1734 1624 3320 2246 2284 683 2702 1697 2887 1284 376 651 3373 1250 522 2985 1114 1470 595 2776 2300 315 2094 386 1074 954 1548 1046 1789 544 1061 2640 1655 1302 3249 1353 1551 1683 574 1814 1451 2854 2345 1553 2585 1384 1308 1957 3222 1947 1945 689 2467 1525 2623 3080 2548
Keresztéte Kerkafalva Kerkáskápolna Keszeg Keszőhidegkút Keszthely Kesztölc Kétbodony Kétvölgy Kincsesbánya Királd Kisapáti Kisar Kisbárapáti Kisbárkány Kisbér Kisbeszterce Kisbodak Kisbucsa Kiscsécs Kiscsehi Kisecset Kisfüzes Kisgyőr Kishajmás Kisharsány Kisherend Kishuta Kisjakabfalva Kiskinizs Kismányok Kismaros Kisnána Kisnémedi Kisoroszi Kisrákos Kissikátor Kissomlyó Kisszékely Kisszőlős Kistapolca Kistolmács Kistormás Kistótfalu Kisvaszar Kiszsidány Kölesd Kölked Komárom Komjáti Komló Komlóska Kondorfa Kondó Körmend Kőröshegy Kőszeg Kőszegdoroszló Kötcse Kovácsszénája Kovácsvágás Kővágóörs Kővágószőlős Köveskál Kozárd Kozmadombja Krasznokvajda Külsősárd Kustánszeg Kutasó Kópháza Kóspallag Lábatlan Ládbesenyő Leányfalu Leányvár
27 3039 1166 703 2748 1147 2441 1757 2196 1787 2268 3235 1760 2820 1003 1622 455 2821 487 556 1911 2462 2019 277 1402 2908 1885 914 390 2975 891 543 322 2354 3240 2043 2260 1306 2542 438 1960 1491 208 3392 1850 1228 1448 457 1654 1464 3221 3198 465 202 210 1996 1487 2007 1937 2433 2904 433 3352 3010 3375 1344 1140 3049 2713 2038 1175 1187 344 1322 2198 2090 3128
Legénd Legyesbénye Lénárddaróc Lendvadedes Lendvajakabfa Lengyel Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Letkés Libickozma Liget Ligetfalva Liptód Lipót Litér Litka Litke Lovas Lovasberény Lovászhetény Lucfalva Ludányhalászi Lukácsháza Lócs Lókút Lórév Mád Magyaregregy Magyarföld Magyarhertelend Magyarlak Magyarlukafa Magyarnándor Magyarpolány Magyarszék Magyarszerdahely Magyarszombatfa Magyartelek Makkoshotyka Mályinka Mánd Mánfa Marcali Máriakálnok Máriakéménd Márianosztra Markaz Márkháza Márkó Márokföld Martonvásár Martonyi Maróc Mátraballa Mátraderecske Mátramindszent Mátranovák Mátraszele Mátraszentimre Mátraszőlős Mátraterenye Mátraverebély Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mekényes Mencshely Mérges Meszes Mezőhegyes Mezőzombor Mihálygerge Mihályi Mike Mikófalva
2425 453 475 3045 281 3334 2825 1096 2395 782 2404 2251 1602 478 2954 702 796 1891 3156 2070 2759 2810 1590 471 1794 2165 1276 2918 1639 1477 249 521 1546 2697 2168 3093 2058 999 2110 3293 1723 3173 2398 2846 1987 2140 1651 2986 2798 2520 3378 1419 2358 2828 2803 616 791 278 555 765 2932 2405 3155 3266 2560 805 2842 1040 2541 2758 3382 979 1095 1881 320 3229
Mikóháza Mindszentkálla Misefa Miskolc Miszla Mőcsény Mogyorósbánya Mogyoróska Mohács Monok Monostorapáti Monoszló Monyoród Mosonmagyaróvár Mozsgó Mucsi Murarátka Murga Mónosbél Mórágy Nadap Nádudvar Nágocs Nagyar Nagyatád Nagybajom Nagybakónak Nagybarca Nagybárkány Nagybörzsöny Nagycenk Nagygörbő Nagyhuta Nagyhódos Nagyiván Nagykanizsa Nagykapornak Nagykovácsi Nagylóc Nagylózs Nagymágocs Nagymaros Nagyoroszi Nagypáli Nagypall Nagypirit Nagyrada Nagyrákos Nagyszekeres Nagytevel Nagyvarsány Nagyváty Nagyveleg Nagyvisnyó Nekézseny Nemesapáti Nemesdéd Nemesgulács Nemeshany Nemeshetés Nemeskér Nemeskolta Nemesmedves Nemesnép Nemessándorháza Nemesszentandrás Nemesvita Németbánya Németfalu Nemti Neszmély Nézsa Nikla Noszvaj Nyim Nyírábrány
1400 1580 2643 1127 3238 387 435 2983 1213 1949 2734 2811 834 1855 3177 1083 2547 2655 2083 1709 1173 1264 2391 1964 2204 1449 1345 1063 3406 2505 495 1401 1009 2545 286 1589 2916 2575 486 2376 1236 715 1013 1701 2639 2310 2430 2473 2955 3194 1986 3257 743 2021 2674 740 1216 1271 405 1941 2151 1538 2245 1082 1868 1708 1554 2442 3268 888 3341 418 3242 1207 570 2283
Nyíracsád Nyírbéltek Nyíri Nyírlugos Nyírmártonfalva Nyírpilis Nógrád Nógrádmarcal Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Öcs Okorvölgy Olasz Olaszliszka Olcsvaapáti Oltárc Ömböly Orbányosfa Orfalu Orfű Óbánya Óbudavár Ófalu Ólmod Ózd Őrimagyarósd Őriszentpéter Ormosbánya Orosztony Ortaháza Őrtilos Örvényes Öskü Oszlár Pácin Páka Pákozd Paks Palé Pálháza Palkonya Palotabozsok Paloznak Pamuk Pankasz Pannonhalma Pányok Panyola Pápa Pápadereske Papos Parád Parádsasvár Parasznya Pásztó Patca Pázmándfalu Pécel Pécs Pécsbagota Pécsdevecser Pécsely Pécsvárad Penc Penészlek Pénzesgyőr Pere Perecse Peresznye Perkupa Perőcsény Peterd Pétervására Pethőhenye Petőháza
1157 2976 1159 2960 714 1466 529 1139 1873 845 637 3251 2219 2351 2730 1142 430 1692 3137 2746 1704 1541 2663 2741 490 2673 1479 2013 1527 1726 2119 2658 2971 1613 1429 906 394 3190 1246 2180 960 840 2529 3188 2862 774 562 2389 2584 2413 2888 3267 1219 2485 2680 2302 1059 350 2247 1594 1133 2378 3079 2578 2772 2457 3112 2051 978 2747 3153 2130 1377 287 512 205
Petőmihályfa Pettend Piliny Pilisborosjenő Piliscsaba Pilismarót Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pomáz Pördefölde Poroszló Porva Potyond Pula Püspökszilágy Pusztaapáti Pusztacsalád Pusztaederics Pusztafalu Pusztaradvány Pusztaszentlászló Putnok Pócsmegyer Rábagyarmat Rábakecöl Rábasebes Rábaszentandrás Ráckeve Radostyán Rajka Rakaca Rakacaszend Ramocsa Rápolt Raposka Rásonysápberencs Rátka Ravazd Recsk Regéc Regenye Répáshuta Répceszentgyörgy Répcevis Révfülöp Rezi Rigács Rigyác Rimóc Rinyakovácsi Romhány Romonya Rönök Rudabánya Rum Sajóbábony Sajólászlófalva Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Salföld Salgótarján Salomvár Sámsonháza Sántos Sárazsadány Sárfimizdó Sárospatak Sárszentágota Sárvár Sáska Sáta Sátoraljaújhely Sávoly
28 2874 3099 1408 2020 551 2341 3278 852 2347 3247 2504 1148 1598 2914 2753 3260 1944 3332 851 2909 289 1495 2559 868 3132 1916 358 2750 847 1606 1650 2093 1022 3101 900 1471 1675 3008 3127 1375 2387 244 301 662 3301 1155 560 3336 3381 3151 1677 1482 2276 3317 1698 2799 983 450 807 2745 1510 1150 356 709 1323
Sellye Semjénháza Sénye Seregélyes Siklós Sima Simonfa Sirok Somberek Somogybabod Somogybükkösd Somogycsicsó Somogydöröcske Somogyhárságy Somogysimonyi Somogytúr Somogyvár Soponya Sopron Sopronhorpács Söréd Sukoró Sümeg Süttő Szabadkígyós Szabolcs Szabolcsveresmart Szágy Szajk Szajla Szaknyér Szakonyfalu Szalafő Szalaszend Szalatnak Szálka Szalonna Szamostatárfalva Szamosújlak Szanda Szarvas Szatta Szebény Szécsény Szécsényfelfalu Szécsisziget Szederkény Szeged Szegi Szegilong Székelyszabar Székesfehérvár Szekszárd Szeleste Szellő Szemenye Szemere Szendehely Szendrő Szendrőlád Szenna Szenta Szentantalfa Szentbékkálla Szentdomonkos
1544 1445 792 3158 2312 1154 980 1626 1635 1422 3006 3073 2621 2657 2489 1983 795 1785 3246 564 2087 1149 2163 2491 1669 1952 2886 1617 769 694 788 1110 300 1352 1878 2819 316 2460 1540 1904 360 1488 3171 833 1703 3196 2991 1732 1221 2943 3289 2174 1478 3022 1893 1324 905 1616 431 1563 1369 875 2012 1815 1376
Szentendre Szentes Szentgál Szntgotthárd Szentgyörgyvár Szentjakabfa Szentkatalin Szentkirályszabadja Szentlászló Szentmargitfalva Szentpéterfölde Szerencs Szigetmonostor Szigetvár Szigliget Szilágy Szilaspogony Szilvágy Szilvásszentmárton Szilvásvárad Szin Szinpetri Szirák Szob Szőc Szőce Sződliget Szögliget Szőkéd Szokolya Szőlősardó Szőlősgyörök Szombathely Szúcs Szügy Szuha Szuhafő Szuhogy Szulimán Szurdokpüspöki Sóly Sóshartyán Sósvertike Táborfalva Tagyon Tahitótfalu Tákos Taliándörögd Tállya Tapolca Tar Tarcal Tardona Tardos Tarján Tarnalelesz Tarnaszentmária Tarnaszentmiklós Tarpa Tarrós Táska Tát Tata Tatabánya Telkibánya
690 1145 3335 484 2863 1222 2057 1924 3044 3046 2795 229 2444 1564 1259 371 2972 3084 1388 3038 1097 759 1830 1415 3402 922 2805 516 496 2242 1690 1037 1880 2783 3051 491 2146 404 1011 2041 2762 3256 1192 720 2079 1835 2085 2493 569 1766 623 2915 2626 1068 1073 898 1514 3091 3285 927 2701 2181 1014 1725 1143
Tengelic Tényő Terem Terény Teresztenye Terpes Tés Tésa Tibolddaróc Tihany Tilaj Tiszabábolna Tiszacsécse Tiszacsege Tiszadob Tiszadorogma Tiszafüred Tiszagyulaháza Tiszakeszi Tiszakürt Tiszavalk Tiszavasvári Tokaj Tokod Tokodaltáró Tokorcs Tolcsva Tömörd Tormafölde Tormás Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Trizs Tóalmás Tófű Újkenéz Újléta Újlőrincfalva Újszentmargita Újtikos Újvárfalva Und Uppony Úrkút Vác Váckisújfalu Vácrátót Vadosfa Vágáshuta Valkonya Vállus Vámosmikola Vámospércs Vámosújfalu Vanyarc Váralja Varászló Váraszó Varbó Varbóc Várgesztes Várpalota
1418 2495 3070 1432 469 1665 575 2440 1113 2600 1843 501 2642 3372 2414 1528 2962 1176 2143 973 2802 520 3214 654 1180 2841 1901 3124 794 395 1032 2978 1291 1170 964 2166 2459 400 248 3205 1265 1249 3303 3161 2294 3328 3252 260 938 1373 1561 600 2082 1496 1584 2649 2164 2684 2411 1749 1229 462 1910
Várvölgy Vásárosbéc Vaskeresztes Vaspör Vasvár Vászoly Vécs Vékény Vekerd Velem Velemér Vének Vép Verőce Verpelét Vértessomló Vértestolna Veszprém Veszprémfajsz Vigántpetend Villány Villánykövesd Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszőlős Visegrád Visnye Visonta Viszák Viszló Vizslás Vízvár Vonyarcvashegy Vöröstó Vörs Zabar Zajk Zalacsány Zalacséb Zalaegerszeg Zalahaláp Zalaistvánd Zalameggyes Zalamerenye Zalaszabar Zalaszántó Zalaszentgrót Zalaszentiván Zalaújlak Zalavár Zalkod Zamárdi Zánka Zebegény Zengővárkony Zirc Zsédeny Zselickisfalud Zselickislak Zselicszentpál Zsennye Zsira Zubogy
29
Melléklet IV. Tájképvédelemmmel kapcsolatos legfontosabb jogszabályok 1996. évi LIV. Törvény az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel Az erdészeti létesítmény - különösen az erdészeti magánút - tervezése és építése során tekintettel kell lenni az erdei életközösség megóvására, ezen belül a talaj vízgazdálkodására, a fényviszonyokra és a vadon élő állatok mozgására, valamint a tájkép védelmére.
1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,
45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről (2) A településképi követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentációnak a tervezett építmény környezetbe illesztése, megjelenése (homlokzatképzése, színezése) bemutatása érdekében szükség szerint tömegvázlatot, fotómontázst, makettfotót vagy utcaképet kell tartalmaznia 3. Az antennát övező táj 4 km-es sugarú körön belüli vázrajza 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt és természeti képződményt (jellemző magassági adatokkal), amelyek befolyásolják az antenna láthatóságát. 4. Az antenna esetleges álcázási módját.
83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról A nyolcvanas évek második felétől fokozatosan, később drasztikusan csökkent az agrokemikália-használat, megindult a bio- és integrált gazdálkodás terjedése, kialakult a talajjavítás támogatási rendszere. Az iparszerű módszerek alkalmazása következtében a nagytáblás művelés jelentősen hozzájárult a biodiverzitás csökkenéséhez és a tájkép elszegényedéséhez.
18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről 2253/1999. (X. 7.) Korm. Határozat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről a speciális természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő kezelést igénylő területek hasznosításának elősegítése, a természeti értékek, védett fajok, élőhelyek, tájkép megőrzésének és állapotuk javulásának érdekében
2000. évi CXII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Táj- és településkép-védelmi övezet 26. § (1) A tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek alövezetén a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető; b) a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
8/2001. (III. 30.) GM rendelet a Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről A nem hatásvizsgálat-köteles villamosművet is úgy kell tervezni, hogy annak a környezetre gyakorolt hatása a létesítés, üzemeltetés és megszüntetés során az érintett terület lakosságának és a létesítő, üzemeltető, karbantartó személyzetnek az egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és tájképi értékeket a lehető legkisebb mértékben változtassa meg.
30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 2.4. Táji értékek
30 A tervezési terület táji értékeinek (tájkép, tájjelleg) leírása, minősítése. A táji értékek megőrzése vagy alakítása szempontjából meghatározó sajátosságok leírása az e körbe tartozó egyedi tájértékek számbavétele.
2001. évi LXXXI. Törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről A „környezeti információ” jelent bármely írott, látható, hallható, elektronikus vagy egyéb formában megjelenő információt, melynek tárgya: a) a környezet elemeinek, úgymint a levegőnek és az atmoszférának, a víznek, a talajnak, a földnek, a tájképnek, a természetes élőhelyeknek, a biológiai sokféleségnek és összetevőinek, beleértve a genetikailag módosított szervezeteket is, illetve ezen elemek közti kölcsönhatásnak az állapota;
2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 23. Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét. (3) A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról Az érzékeny természeti területek (a továbbiakban: ÉTT) bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.
2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről Tájképvédelmi terület övezete 21. § (1) A tájképvédelmi terület övezetben a kiemelt térségi és a megyei rendezési tervnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell; ennek érdekében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. (2) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell.
132/2003. (XII. 11.) OGY határozat a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról Tájrehabilitáció keretében kell rendezni a felhagyott, illetve tájképromboló épített elemek, felszíni megbontások, tájsebek, egykori tsz-központok, katonai gyakorlóterek területét is, első lépésben a védett természeti területeken. Az érzékeny természeti területek fogalmát a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. § (3) c) pontja a következő módon határozza meg: „érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja”. A területkijelölések jogi alapját az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes miniszteri rendelet teremtette meg. A településfejlesztési, településrendezési tervekkel is biztosítani kell a települések természeti értékeinek, hagyományos tájszerkezetének fennmaradását, megőrzését. Ennek érdekében a beépítésre szánt területek és a belterület bővítése nem károsíthatja az ökológiai hálózatot, ennek élővilágát, valamint a település tájképi értékeit.
137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról Magyarország 9,3 millió hektárnyi összterületének a 83%-a, 7,7 millió ha (2001) termőterület (13. sz. táblázat), amely a ’90-es évek eleje óta fokozatos csökkenést mutat (1990-ben 8,2 millió ha). A mezőgazdaság a földterületek domináns használója, így jelentős hatással bír a környezeti állapot, a tájkép, a talaj és víz minőségére.
172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetéséről
31 Magyarországon a mezőgazdasági területek tájképének szerkezete és a biodiverzitás állapota nagyban függ az adott térségekben alkalmazott gazdálkodás módjától, jellegétől, intenzitásától. A mezőgazdasági tevékenység komoly befolyást gyakorol a tájképre, legfőképpen a tájképi elemek térbeli elhelyezkedésére, és annak szerkezetére. A gazdálkodási módok megváltozása, a specializálódás, az intenzifikáció, illetve esetenként a művelés felhagyása, valamint a tájképi elemek közvetlen rombolása Magyarország esetében az EU-tagállamokhoz képest még jelentősebb mértékben veszélyezteti a tájkép diverzitásának megőrzését. A tájképi értékeket másrészről a gazdálkodásról egyéb ágazatba való átszervezés (például a turizmus), illetve a nem megfelelően szabályozott urbanisztikai célú terjeszkedés (ipari parkok, belterületbe vonás) is veszélyeztethetik.
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról Az erőforrások védelmét szolgáló területhasználat: A tisztább, természetesebb környezet, egészségesebb és fenntartható társadalom érdekében: nem vagy nehezen megújuló helyi erőforrások (pl. termőföld, tájkép, természetes területek, kulturális örökség) védelmét szolgáló területhasználat, mely a barnamezős területeken megvalósuló fejlesztéseket ösztönzi a zöld mezős beruházásokkal szemben, szolgálja a városi-vidéki funkciók térbeli csoportosítását
314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása cca) a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását, ccb) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését. 4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével: aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta, ab) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz, ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása, ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása, ae) tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása,
32
Melléklet V. Tájképértékeléssel kapcsolatos nemzetközi szakirodalom Ian D. Bishop and David W. Hulse (1994): Prediction of scenic beauty using mapped data and geographic information systems Landscape and Urban Planning, Volume 30, Issues 1-2, October 1994, Pages 59-70 Eckart Lange (1994): Integration of computerized visual simulation and visual assessment in environmental planning Landscape and Urban Planning, Volume 30, Issues 1-2, October 1994, Pages 99-112 Gary R. Clay and Terry C. Daniel (2000): Scenic landscape assessment: the effects of land management jurisdiction on public perception of scenic beauty Landscape and Urban Planning, Volume 49, Issues 1-2, 25 May 2000, Pages 1-13 Eckart Lange and Ian Bishop (2001): Our visual landscape: analysis, modeling, visualization and protection Landscape and Urban Planning, Volume 54, Issues 1-4, 25 May 2001, Pages 1-3 Andreas Muhar (2001): Three-dimensional modelling and visualisation of vegetation for landscape simulation Landscape and Urban Planning, Volume 54, Issues 1-4, 25 May 2001, Pages 5-17 Sigrid Hehl-Lange (2001): Structural elements of the visual landscape and their ecological functions Landscape and Urban Planning, Volume 54, Issues 1-4, 25 May 2001, Pages 107115 Terry C. Daniel (2001): Whither scenic beauty? Visual landscape quality assessment in the 21st century Landscape and Urban Planning, Volume 54, Issues 1-4, 25 May 2001, Pages 267-281 Simon Bell (2001): Landscape pattern, perception and visualisation in the visual management of forests Landscape and Urban Planning, Volume 54, Issues 1-4, 25 May 2001, Pages 201211 Stephen M. Ervin (2001): Digital landscape modeling and visualization: a research agenda Landscape and Urban Planning, Volume 54, Issues 1-4, 25 May 2001, Pages 49-62 Liisa Tahvanainen, Marjut Ihalainen, Reija Hietala-Koivu, Osmo Kolehmainen, Liisa Tyrväinen, Ismo Nousiainen and Juha Helenius (2002) Measures of the EU AgriEnvironmental Protection Scheme (GAEPS) and their impacts on the visual acceptability of Finnish agricultural landscapes Journal of Environmental Management, Volume 66, Issue 3, November 2002, Pages 213-227 Denise E. Hands and Robert D. Brown (2002): Enhancing visual preference of ecological rehabilitation sites Landscape and Urban Planning, Volume 58, Issue 1, 31 January 2002, Pages 57-70 Åsa K. Ode and Gary L.A. Fry (2002): Visual aspects in urban woodland management Urban Forestry & Urban Greening, Volume 1, Issue 1, 2002, Pages 15-24
33 Guedilines for Landscape and Visual Impact Assessment 2nd edition (2002), Landscape Institute M. Arriaza , J. F. Cañas-Ortega , J. A. Cañas-Madueño and P. Ruiz-Aviles (2004): Assessing the visual quality of rural landscapes Landscape and Urban Planning, Volume 69, Issue 1, 15 July 2004, Pages 115-125
