Az online kortárs bántalmazás (online bullying) magyarországi jellemzői, kockázati tényezők a 11 -18 évesek körében Mit jelent az online kortárs bántalmazás (online bullying)? A bullying angol kifejezés, jelentése: megfélemlítés, terrorizálás, erőszakoskodás, kegyetlenkedés, zsarnokoskodás, elnyomás, fenyegetéssel vagy erőszakkal kényszerítés, amelynek átfogó magyar megfelelője a bántalmazás. Olyan, iskolai kortárs magatartásokat jelölünk így, amelyek az alábbi három jellemzővel bírnak:
a) ártó szándékú támadás vagy megfélemlítés; b) egyenlőtlen erő- (hatalmi) helyzet; c) hosszabb időn keresztüli ismétlődés.
A bántalmazás az általános értelemben vett agresszív vagy erőszakos viselkedés speciális válfaja. Amíg az agresszív viselkedés lehet egyszeri is, addig a bántalmazás ismétlődő vagy hosszabb időn keresztül elhúzódó olyan erőszakos viselkedés, amely mindig egyenlőtlen erőpozíciókat takar. A bántalmazó hatalmi helyzetét kihasználva a fizikailag vagy lelkileg gyengébb áldozat felé fordul. Az egyenlőtlen erőpozíció alapja lehet az áldozat fizikai gyengesége, lelki sérülékenysége, illetve általánosságban az, ha „más”, mint a többiek, azaz valamilyen szempontból nem illeszkedik a közösségbe. A helyzet súlyosságát fokozhatja, ha a sértettet társai általában nem támogatják, nem örvend nagy népszerűségnek, nincs olyan közösség, amely kiállna mellette. A bántalmazás alkotóelemei (az agresszív viselkedéssel azonos) Ártó szándék
Káros következmény (fizikai vagy érzelmi sérelem)
A bántalmazás alkotóelemei (az agresszív viselkedéstől különböző) Ismétlődés – hosszabb időn keresztül (egy elszigetelt agresszió – pl. verekedés – nem bullying) Egyenlőtlen erő pozíciók – (a bántalmazó hatalmi/erő helyzetben van – kor, fizikai erő, pszichés rugalmasság/rezíliencia)
A bántalmazás megvalósulása
1
Agresszív viselkedést válthat ki például, ha egy gyerek az iskolában azon kapja a társát, hogy a szünetben pénzt vesz ki az őrizetlenül hagyott pénztárcájából. Ha az erőszakos viselkedés ezen a ponton nem áll meg, akkor már bántalmazásról beszélhetünk. Ez akkor fordul elő, ha a meglopott gyerek a továbbiakban rendszeresen bántalmazza a társát emiatt az egyszeri botlás miatt. Ehhez járulhat még a társak segítő magatartása, támogatása, amely tovább erősítheti a bántalmazás hatását, gyengítheti a bántalmazott pozícióját. A közösség sokszor aktívan támogatja a bántalmazót a gyengébb kiközösítésében, vagy passzívan, beavatkozás nélkül nézi végig az eseményeket. A bántalmazó esetleges népszerűsége is olyan passzív támogatásnak tekinthető, amely tovább gyengítheti az áldozat pozícióját. A bántalmazás alapja lehet ugyanakkor feltételezett, de nem megtörtént eset, így például olyan pletyka vagy rágalmazás, amely szerint a sértett korábban pénzt vett ki a bántalmazó tárcájából. Ebben az esetben a pletykát terjesztő közösség olyan aktív bántalmazó, amely hozzájárul a sértett helyzetének súlyosbodásához. A bántalmazás online formáinál az „ismétlődéshez” elegendő az is, ha például a sértettről készült fotót – adott esetben intim jellegű fotót - valaki (például a volt szerelmi kapcsolata) a sértett engedélye nélkül kiteszi az internetre. A kép ugyan egy mozzanattal került fel az internetre, ám azzal, hogy az intim fotót bárki megnézheti – és ezzel ítéletet alkothat, illetve azt tovább terjesztheti – a bántalmazás megvalósul. Az online kortárs bántalmazás jellemzői Az online bántalmazás az elektronikus kommunikációs technológiák használatát jelenti mások ellen irányuló olyan szándékos, ismételten - vagy sokak ellen (széles körben) kifejtett magatartás során, amelynek eleme a kegyetlenség és az érzelmi terror. Az áldozat megközelítőleg csak az esetek felében tudja, hogy ki az elkövető. Az online bántalmazásnak nem minden típusa egyformán nyugtalanító vagy veszélyes. Az internet által lehetővé váló személytelen kommunikáció során az elkövetőnek nem kell vállalnia az arcát – hiszen az áldozat közvetlenül nem látja és nem hallja az elkövetőt. Az elkövető agresszív, támadó magatartásának így nem állják útját gátlások. Az elektronikus kommunikáció során a kommunikáló felek nem mindig képesek szavaik vagy tetteik (negatív, támadó) hatásának felmérésére, hiszen a célszemély nem látható, és az elkövető maga is rejtve marad, ez növeli a támadó viselkedés kockázatát. Az online bántalmazás formái „Lángháború” (flaming) Sorozatos rágalmazás (harassment) Befeketítés (denigration) Csoport általi
Online közösségben dühös és trágár nyelvezet használata, illetve sokszor nem az adott témába vágó, támadó jellegű hozzászólások küldése valakiről nyilvános fórumra. Valakiről kifejezetten bántó, igaztalan üzenetek küldése online. Kegyetlen, a hírnév rontására alkalmas pletykák vagy szóbeszéd küldése, kiposztolása, terjesztése valakiről. Az online közösség egy tagjának a csoportból való kizárása, 2
kiközösítés (exclusion) Megszemélyesítés, személyiséglopás (impersonation) Kibeszélés (outing) „Trükközés”, becsapás (trickery) Online zaklatás (cyberstalking) Online fenyegetés (cyberthreats)
Szexting (sexting)
amely lehet aktív (a csoport egy tagjának kifejezett kizárása) vagy passzív (a csoport tagjáról a csoport nem vesz tudomást). Az elkövető egy másik, létező személy online profiljában jelenik meg, és hírnevének rontására alkalmas üzeneteket küldözget a nevében. Titkok, pletykák vagy egyéb személyes információk engedély nélküli megosztása másokkal. Személyes adatok csalással, megtévesztéssel való megszerzése, majd az így megszerzett személyes adatok és információk közösséggel való megosztása. Az áldozat online szokásainak megfigyelése, folyamatos figyelemmel kísérése és támadó jellegű kijátszása. Olyan, közvetlen fenyegetések vagy nyugtalanító kijelentések, amelyekből úgy tűnik, hogy a szerző érzelmileg felkavart, és fontolgatja, hogy valaki mást, vagy magát bántja, illetőleg öngyilkosságot fog elkövetni. A szó a „text” (szöveg) és a szex szavak összevonásával jött létre. A kifejezést olyan helyzetekre használják, amelyekben az elkövető szexuálisan provokatív és saját maga által készített meztelen vagy félig meztelen képeket vagy nyíltan szexuális tartalmú szöveget küld el online valakinek. A legnagyobb figyelmet a meztelen képek küldése kapja, mert az ilyen felvételek további, széleskörű terjesztése sokkal valószínűbb és a fiatalokat nagyobb kockázatnak teszi ki.
Forrás: Tabby kutatás, 2012: www.tabby.eu
Az online kortárs bántalmazás magyarországi jellemzői A felsorolt online bántalmazási formák közül hazánkban – a nemzetközi trendhez hasonlóan – általában a kibeszélés (azaz más titkának engedély nélküli kiadása) fordul elő, amely sokszor a sértett kibeszélésével is együtt jár. A sorban a következő az online közösségből való kiközösítés, valamint a hamis profillal való lejáratás, a kegyetlen, megalázó pletykák terjesztése, végül a dühös, trágár, megfélemlítő üzenetek fogadása.
3
Forrás: Tabby kutatás, 2012: www.tabby.eu
Az online bántalmazás különböző formáival – amilyen például a netes közösségben való kiközösítés („kicikizés”), bántó üzenetek posztolása, küldése, az egyén személyes tartalmainak beleegyezés nélküli közzététele vagy pletyka terjesztése stb. – való érintettség kockázata lehet, ha a válaszoló sok online ismerőssel rendelkezik, sokat internetezik, ha online ismerőseivel nem találkozott (még) személyesen, ha népszerűtlen a társai között, ha iskolai teljesítménye átlag alatti, ha önértékelése alacsony, ha a netes függőség jeleit mutatja, ha az iskolában a pedagógusokkal vagy otthon a szülőkkel nem beszéli meg a biztonságos internethasználat kérdéseit, illetve ha az iskolai környezet általánosan nem támogató a szenzitív témák megvitatására.
Azoknak, akik rendelkeznek egy vagy több online közösségben profillal (a kutatások szerint ilyen a magyar 11-17 éves gyerekek 85-93%-a), általában 500 vagy ennél is több ismerősük van. Éppen ezért nem ismerhetnek mindenkit személyesen. 4
A válaszolók általában napi 2-4 órát töltenek a neten, de egynegyedük ennél is többet, 6-8 órát, illetve 10-nél több órát is internetezik. A korábbi kutatási eredményekhez képest itt növekedés figyelhető meg. Kutatások szerint a gyerekek körében az internethasználat az elkövetkezendő években az internetkapcsolattal rendelkező mobilkommunikációs eszközök elterjedésével tovább nőhet. Az online bántalmazás kockázata a 11-18 éves magyar diákok számára
Forrás: Tabby kutatás, 2012. www.tabby.eu
A túlzott internet-használat és az online közösségi aktivitás (ismerősök száma), valamint a kockázati csoport szintje között összefüggés van. A narancs és a piros kockázati csoportban a legtöbb az 500 vagy ezt meghaladó számú ismerőssel rendelkezők, valamint a hat vagy több órát naponta internetezők aránya. Továbbá, aki az internetfüggőség jeleit mutatta, az nagyobb eséllyel tartozott a magasabb kockázati csoportba.
Forrás: Az információs anyagok elkészítéséhez főként a TABBY (Threat Assessment of Bullying Behavior among Youth) in Internet kutatás eredményei szolgáltak alapul. A TABBY kutatás panelfelmérés volt, amely kísérleti- és kontrollcsoporton vizsgálta az iskolai, és főként az online bántalmazási típusok előfordulási gyakoriságát, valamint a hozzájuk fűződő attitűdöt a tinédzserek között, 2012-ben. A kutatás öt ország (Olaszország, Bulgária, Görögország, Ciprus és Magyarország) részvételével zajlott Magyarország részéről az ESZTER Alapítvány, az Országos Kriminológiai Intézet és az MTA Szociológiai Intézet közreműködésével, a Daphne JLS/2009-2010/DAP/AG nemzetközi projekt keretében. (www.tabby.eu)
5