ONLINE AZ EGÉSZSÉGÜGY SZOLGÁLATÁBAN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány

ONLINE AZ EGÉSZSÉGÜGY SZOLGÁLATÁBAN

Készítette: Kovács Anna

Budapest, 2005

Tartalomjegyzék:

Tartalomjegyzék ................................................................................................. 3. oldal Információs társadalom....................................................................................... 5. oldal Magyar Információs Társadalom Stratégia......................................................... 8. oldal Internet-használat Magyarországon .................................................................. 11. oldal Magyarország egészségügyi állapota és rendszere nemzetközi összehasonlításban ........................................................................ 14. oldal 1. Demográfiai helyzet............................................................................. 14. oldal 2. Egészségügyi rendszer ......................................................................... 16. oldal 3. Finanszírozás........................................................................................ 18. oldal 4. Egészségügyi dolgozók aránya ............................................................ 20. oldal 5. Egészségügyi problémák ..................................................................... 20. oldal 6. Az egészségügyi ellátás területi különbségei....................................... 22. oldal eEgészség Program ........................................................................................... 25. oldal Az eEgészség előnyei .............................................................................. 26. oldal Középtávú tervek ..................................................................................... 28. oldal HEFOP 4.4 ........................................................................................................ 29. oldal Az eEgészség Program projektjei, programcsoportjai...................................... 36. oldal eSzabványok ..................................................................................................... 37. oldal eFinanszírozás.......................................................................................... 38. oldal eLelet........................................................................................................ 38. oldal eKonzultáció ............................................................................................ 39. oldal eKórlap..................................................................................................... 41. oldal eRecept..................................................................................................... 41. oldal Digitális aláírás ................................................................................................. 43. oldal Fogalomtárak .................................................................................................... 46. oldal ePáciens.................................................................................................... 47. oldal

-3-

eEszközök ................................................................................................ 48. oldal eBeavatkozások........................................................................................ 49. oldal eAdat ........................................................................................................ 50. oldal Elektronikus közhiteles nyilvántartások ........................................................... 51. oldal Mi minősül közhitelesnek? ...................................................................... 51. oldal Típusai...................................................................................................... 52. oldal Bevezetése................................................................................................ 53. oldal Várható eredmények ................................................................................ 54. oldal Elektronikus betegkártya ......................................................................... 54. oldal Bizonyítékokon alapuló orvoslás...................................................................... 56. oldal K+F projekt....................................................................................................... 59. oldal Egészségügyi ágazati portál.............................................................................. 60. oldal Dr. Info.............................................................................................................. 64. oldal Fogyatékkal élők portálja.................................................................................. 70. oldal Összefoglalás .................................................................................................... 73. oldal Mellékletek ....................................................................................................... 77. oldal Irodalomjegyzék ............................................................................................... 81. oldal

-4-

Információs társadalom

1990-2020 az információ központú társadalom korszaka. A modern kor kulcsa az információ. Az információs kor olyan lehetőségeket kínál fel a jövő számára, amelyeknek csupán a képzelet szabhat határt. Az új elektronikus hálózatok potenciája lélegzetelállító, amely magában rejt olyan meghatározó változásokat, mint a mezőgazdasági és az ipari forradalom rejtett magában a saját korában. A felkínált lehetőségekkel pedig élni kell. Az új információs és kommunikációs technológiák utat nyitnak a modernizációhoz és egyben

hihetetlen

gyorsasággal

alakítják

át

világunkat,

gazdaságunkat,

szolgáltatásokkal való elvárásainkat, egész életünket. Ezek a jelenségek globálisak és feltartóztathatatlanok. Annyira gyorsan és olyan mértékben terjednek ezek a jelenségek, hogy a gazdaság legtöbb szektorában nincs választás, hogy adoptálják –e, illetve hogy mikor vezetik be az új technológiákat. A számítástechnika, a telekommunikáció, az Internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, hihetetlen gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása. Az informatika ezért nem azonos az információs társadalommal. Az informatikai stratégia egészen másról szól, mint az információs társadalom stratégiája. Az informatikai és hírközlési technológiák és megoldások olyan korszerű eszközrendszert kínálnak fel, amelyekre alapozva építhetők ki az üzleti élet új megoldásai. Ezzel az eszközrendszerrel, tudatos stratégiára építve, sokrétű új szakértelem segítségével fejleszthetők ki a modern közszolgáltatások. Ezeket a közszolgáltatásokat a kormányzati szervezetek és az önkormányzatok felkínálhatják az állampolgárok számára (e-government), s így

-5-

fejlődhet az állampolgárok részvétele a közéletben (e-democracy) vagy éppen az egészségügyben (e-health). Mindez szükségessé teszi az olyan új területek intenzív fejlesztését, mint például az informatikai infrastruktúra (információs szupersztráda), a digitális tartalom (econtent), az informatikai biztonság (e-security). Végül a változások gyorsasága miatt fontos a lemaradók segítése (digitális írástudás), az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés (e-work). Ezt a folyamatot nevezzük az információs társadalom kiépítésének. A kormány minden fejlett országban nemcsak az egyik legfontosabb szolgáltató, hanem egyben az egyik legjelentősebb vevő is. Mint szolgáltató, előtérbe kell helyeznie az állampolgárok és a gazdaság igényeit, és az ezt hátráltató tényezőket pedig eliminálnia kell. Manapság a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés túlságosan is komplikált, lassú és kényelmetlen. Sokszor, ha egy problémát kell megoldani, több helyre is el kell mennie az embernek, hogy megoldhassa azt, mivel minden hivatal más szemszögből közelíti azt meg. Az információs technológia meg tudja változtatni az életvitelünket, mert lehetővé teszi, hogy bármikor kommunikáljunk bárkivel, bárhol is legyen, akár csoportokat is gyorsabban és könnyebben elérhetünk üzeneteinkkel és különböző javakhoz és szolgáltatásokhoz jussunk hozzá egy sokkal kényelmesebb úton. Ezeket a változásokat a digitális technológia megjelenése idézi elő, hiszen egy közös nyelvet nyújt a számítógépeknek, a telekommunikációnak, a műsorszolgáltatásnak és az információnak. A fejlődést szolgáló eszközök költsége egyre csökken, így lassan mindenki számára elérhető lesz a technológia. A telefon, az interaktív televízió, a multimédiás kioszkok, akár otthon, akár boltokban, hivatalokban, könyvtárakban vagy a főutcán lehetővé fogják tenni, hogy egy sor szolgáltatáshoz bármikor hozzájussunk. Az új információs és kommunikációs technológia lehetőségei nagyban befolyásolják a közszolgáltatások hatékonyságát és minőségét. A társadalomnak nincs olyan része, amely képes lesz kikerülni az információs kort. Éppen ezért a kormány felelőssége, hogy a közszférában vezető beosztást betöltő -6-

emberek felkarolják az új technológiát, hogy a minőséget, a hatékonyságot és a szolgáltatások elérhetőségét javítsák. Az egészségügy fejlesztésénél számításba kell venni más közszféra indítványozásait, mint például hogy minden könyvtárban legyen ingyen Internet hozzáférés, vagy éppen már iskolás korban elsajátíthassa a következő nemzedék a számítástechnika rejtelmeit. A cél az integráció megfelelő szintjének biztosítása az állampolgárok és a szolgáltatások között.

-7-

Magyar Információs Társadalom Stratégia

Minden nemzet sikere Európában az információs társadalomba való átmenet tartalmán és hatékonyságán múlhat. Ugyanakkor ettől függ Európa pozíciójavítása és helytállása az új típusú globális világban. 2000 márciusában az Európai Unió állam- és kormányfői azt az új célt állították az Európai Unió elé, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb, tudásalapú társadalmává váljon. A Lisszabonban elindított reformfolyamat részeként meghirdetett eEurope-kezdeményezés, majd az eEurope 2002, illetve eEurope 2005 gazdasági programként foghatóak fel. A tudásalapú gazdaság és információs társadalom létrehozásával a legfőbb közös cél az egyén és a közösség életminőségének és életkörülményeinek javítása. Magyarország a harmadik évezred elején egyidejűleg lép az Európai Unióba, az európai információs társadalomba, és modernizálja társadalmi, gazdasági struktúráit. Hosszútávon kell biztosítani a tudásalapú fenntartható fejlődést. Ennek legfőbb területei: a közigazgatás, a térszerkezet, az egészségügy, az oktatás és a művelődés, valamint a környezetvédelem. Ma Magyarország több szempontból is évtizedekkel van lemaradva Európához képest. Ennek leküzdéséhez jól átgondolt, tapasztalatokon alapuló átfogó tervek és operatív programok szükségesek. A magyar információs társadalom stratégiájának egészségügyi vonulatában a következőt tűzték ki célul: „Az egészségügy reformjának támogatása az elektronikusan elérhető egészségügyi és szociális információ és ismeretek biztosítása mellett az egészségüggyel kapcsolatos kommunikációs és informatikai fejlesztési feladatok teljeskörű lefedésével.” A rendszerváltozás óta nem lehet különösebb javulást észlelni az egészségügyi állapoton. Pedig az információs kor lehetőségeit kihasználva jelentősen lehetne javítani a lakosság egészségén. A megfelelő mennyiségű és minőségű elektronikusan elérhető egészségügyi és szociális információ és ismeret gyorsabbá, egyszerűbbé, kényelmesebbé

tenné

a

lakosság

számára

az

egészségügyi

szolgáltatások

igénybevételét, illetve csökkentené az ellátórendszer szervezetlenségét, és egyben javítaná a gyógyítás eredményességét a betegcentrikus ellátás lehetővé tételével. -8-

Hazánk már évtizedes múltra tekinthet vissza a teljes ellátórendszert lefedő elektronikus adatszolgáltatással és kódolással kapcsolatosan. 1997 és 2000 között számos kórházban épültek ki információrendszerek. Viszont ma már ennél többről van szó, hiszen az Internet segítségével magasabb szintű rendszerintegrációk jöhetnek létre. Az eEgészség stratégia megvalósulásától egyrészt remélhetjük az elektronikus tartalomszolgáltatások fejlesztését, amely hiteles és jó minőségű, közérdekű és szakmai információk, ismeretek hatalmas mennyiségét tenné elérhetővé mind a szakmai célközönség számára, mind pedig a lakosság számára internetes és telefonos ügyfélszolgálati csatornákon keresztül. Másrészt olyan információs rendszerek és azok feltételrendszereinek kiépítését, amely az egészségügyi és szociális szolgáltatók információs rendszereit integrálja. Szintén fontos alkotóeleme az eEgészség stratégiának a monitorozási rendszer korszerűsítése, valamint harmonizációja az európai ajánlásokkal és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel. Majd nem utolsó sorban az ágazati kutatási-fejlesztési és oktatási tevékenység ösztönzését is támogatja az informatikai alkalmazások legjobb gyakorlatainak kidolgozásával. Ezen célok elérését szolgálják majd az egészség- és szociális portál létrehozása, az indikátorrendszer fejlesztése, a monitorozási rendszer korszerűsítése, az eEgészség fogalomtár, a szabványok és alkalmazások bevezetése, a regionális eEgészség mintaprojektek megvalósítása, az egészségügyi és szociális szolgáltatók, a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök, illetve az orvosok elektronikus közhiteles nyilvántartásának fejlesztése. A már létrejött terveket összefoglalja a HEFOP1 5 és a HEFOP 4.4 program, amelyek az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztésével, valamint a regionális eEgészség mintaprojekteket ölelik fel és egyben részei a Nemzeti Fejlesztési Tervnek2. Ide tartoznak még a következő

1

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program: intézkedései kifejezetten a humánszektor fejlesztését célozzák meg. Felöleli a foglalkoztatás, oktatás-képzés, szociális terület és az egészségügy modernizálását. A program kivitelezésért a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium Irányító Hatósága a felelős, de közvetlenül érinti az Oktatásügyi-, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot is. Az egészségügyben a fejlesztés egyrészt az egészségügyi intézmények közötti rendszerekre, másrészt az intézményeken belüli információs rendszerek fejlesztésére és korszerűsítésére irányul. (IME III. Évfolyam, 7. szám, 2004. október. Fókuszban a három mintarégió egészségügyi-informatikai fejlesztése) 2

NFT: a Strukturális Alapok forrásait felhasználva célul tűzte ki, hogy a magyar gazdaságot és társadalmat felzárkóztassa az EU átlaghoz a magyar gazdaság versenyképességének javítása, a humán

-9-

ágazati programok is: a távdiagnosztika és a távgyógyászat (ezek az infokommunikációs eszközök innovatív alkalmazását foglalják magukban), az eRecept, eKórlap,

eKonzílium

(ezek

tulajdonképpen

az

elektronikus

egészségügyi

szolgáltatások alapjainak megteremtése), szociális portál (amely a közérdekű és szakmai információk elérhetőségét biztosítja) illetve az OEP3 és ONYF4 (ez a járulékokkal és járulékfizetőkkel kapcsolatos információs rendszerek fejlesztését, modernizálását tűzi ki célul).

erőforrások jobb kihasználása, a környezet javítása, és a kiegyensúlyozott regionális fejlődés elősegítése által. (http://www.kozpontiregio.hu/00_aktualis/pdhefop.pdf) 3 Országos Egészségbiztosítási Pénztár 4

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

- 10 -

Internet-használat Magyarországon

Ahhoz hogy az eEgészséget sikeresen be tudják vezetni és működtetni, nagyon fontos, hogy mind a szolgáltatók, mind a lakosság megfelelő információs technológiai infrastruktúrával rendelkezzen. A kilencvenes években az info-kommunikációs eszközök robbanásszerű terjedése és fejlődése volt tapasztalható. Magyarország az Európai Unióhoz viszonyítva egész jó helyet foglalt el, viszont az új évezredben már visszacsúsztunk a ranglétrán. Egyedül a mobiltelefónia területén sikerült lépést tartanunk. Az átlagos Internet-hozzáférési mutatók egy kedvezőbb képet festenek az amúgy szegényes Internet-használatról, amely egyben társadalmi egyenlőtlenségeket tükröz. A PC otthoni terjedését 1992-től 2004-ig a következő ábra szemlélteti:

35

31

32

30 25 20 15 10 5 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Pontosan leolvasható, hogy 1998-ig stagnált az otthoni számítógépek elterjedése, majd ugrásszerűen emelkedni kezdett 1998-tól, ami 2003-ig tartott. Ez a céltudatos információs társadalom-fejlesztési politikával magyarázható, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen látványos és versenyképesség-növelő eredményeket értek el. Sajnálatos viszont, hogy ez az arány azóta sem változott meg. Az Európai Unió nyugati országaiban háromszor annyi számítógép jut száz főre, mint nálunk, így az Internethozzáférhetőség is jelentősen magasabb ott. Hazánkban a háztatásoknak alig több

- 11 -

mint egyharmada rendelkezik számítógéppel és csak közel 15 százaléka Internethozzáféréssel. Ha a településtípusonként megoszló Internet-használatot vizsgáljuk, megállapíthatjuk,

hogy

a

fővárosban

(a

lakosság

26

százaléka)

és

a

megyeszékhelyeken (17 százalék) arányaiban többen használják az Internetet, mint a községekben, holott elzártságuk miatt ott lenne a legszükségszerűbb. A községekben csupán a lakosság 6 százaléka használja a világhálót. Megállapíthatjuk, hogy a számítógépet és az Internetet használók és nem használók köre igen jellegzetes különbségeket mutatnak főbb társadalmi változók szerint. Ez függ az életkortól, ahol jellemzően a felülreprezentáltak a 14-17 éves korosztály, akiknek 96 százaléka használja a világhálót, ezután jönnek a fiatal felnőttek, akiknek szintén túlnyomó része, 68 százaléka használja az Internetet, és ez az arány az életkor növekedésével egyre csökken. A hatvan éven felüli népesség Internet ismeretsége igen alacsony. Ezeket az arányokat a következő ábra mutatja: 96 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

68 54 40 27

évesek

50-59

évesek

30-39

évesek

14-17

5

A gazdasági aktivitás is igen nagy hatással van az internetezők megoszlására. A ranglétra legfelső fokán a diákok állnak 98 százalékkal. A diákokat követik az alkalmazottak és a vállalkozók, mindkét körben a lakosság 55 százaléka ismeri és használja a világhálót. Majd a sor végén kullognak az alkalmi munkások, és természetesen a nyugdíjasoknak pedig elég idegen ez az elektronikus világ. Nemzetközi viszonylatban a hazai Internet-használók aránya magasabb, mint a többi szintén frissen csatlakozott országok átlaga, mégis ez a tizenötök átlagának csupán a - 12 -

felét éri el. Az OECD felmérése szerint a vásárlóerőhöz viszonyítva az OECD tagországok közül hazánkban és Csehországban a legdrágább az otthoni internetezés. Valószínű, hogy ezzel magyarázható az a szomorú tény, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni

kívánó

országokban

2003-ban

az

otthoni

Internet-hozzáféréssel

rendelkező magyarok aránya csupán a romániai és török átlagot rendelte maga mögé. Az ország az eEgészséget csak akkor tudja sikeresen implementálni, ha a lakosság is megfelelő mértékben értesül erről és felkészül rá. A közszférára jellemző, hogy az alkalmazottak 75-80 százaléka dolgozik a számítógéppel, bár képzettségük számítástechnika terén sok esetben hagy némi kívánnivalót maga után. Informatikai képzést viszont az önkormányzatoknak csupán az egynegyede kínál fel dolgozói számára. Az egészségügyi információs forradalom kivitelezésének egyik döntő akadálya a hiányos informatikai infrastruktúra, ami a népegészségügyi program sikeres megvalósítását is fenyegeti. Cél tehát, hogy a világháló minél szélesebb rétegek számára minél olcsóbban, minél gyorsabban elérhető legyen, és a biztonsági kérdéseket is megoldják.

- 13 -

Magyarország egészségügyi állapota és rendszere nemzetközi összehasonlításban

Mielőtt elmerülnénk az eEgészség program részletes elemzésébe, Magyarország egészségügyi rendszerét és állapotát szeretném bemutatni nemzetközi viszonylatban, azért hogy lássuk, miért van szükség az informatikára, és hogy segíthet az Internet az egészségünk javulásán. Példának elsősorban Nagy-Britanniát vettem, mégpedig abból a

megfontolásból,

hogy

ott

a

legfejlettebb

az

egészségügy

informatikai

infrastruktúrája, amelynek már kézzelfogható eredményei is születtek.

1. Demográfiai helyzet: Magyarország népessége a többi nyugat-európai országokhoz hasonlóan már a 80-as évek óta erőteljesen csökken. Ennek egyik fő oka a magas halálozási arány, amely nem változik már évek óta hazánkban, holott Nagy-Britanniában például ez az arány a kilencvenes évek óta egyre inkább csökken. A brit adatok szerint a kilencvenes évek óta százezer lakosra jutó halálozások száma összesen 1120-ról 2002-re lecsökkent 1022-re. A magyar halálozási adatok viszont drasztikusan magasak maradtak 2002-ben is. Százezer főre hazánkban 1308 fő jut. Ennek a hihetetlen rossz aránynak az egyik meghatározó eleme a 35 és 64 év közötti férfiak korai halála. A férfiak továbbélési valószínűsége oly mértékben rosszabbodott az elmúlt három évtizedben, hogy a 35 éven felüli férfiak negyven százaléka már 65 éves kora előtt elhuny. A 35 éven felüli nőknek pedig 20 százaléka nem éli meg ezt a kort. Ezzel függ össze a születéskor várható élettartam is, amelyben szintén elmaradunk a nyugat-európai szinttől. Míg itthon ez a szám csupán a 72,4-et éri el, ez a szám NagyBritanniában 78,5. Magyarországon a korai halálozás legfőbb okai, amelyek természetesen a legtöbb életév elvesztésével járnak, a daganatok, a keringési rendszer - 14 -

betegségei, a külső okok (mint például balesetek, erőszak, mérgezések) és az emésztőrendszer betegségei. Mindkét országban a halálozások oka nagy részben a keringési betegségeknek tulajdoníthatóak. Ebből magas ívben kiugrik a koszorúérbetegség. Magyarországon ez az arány 503,9/százezer fő, Britanniában pedig a kilencvenes évek óta az arány 363,6/százezer főről 250,39/százerez főre csökkent. Tehát hazánkban a keringési rendszer betegségei által okozott halál szó szerint a duplája a nyugat-európai szintnek. A daganatos betegségek által okozott halál 100ezer főre tekintve Magyarország szintén magasan viszi a pálmát negatív értelemben a nyugat elől. Számszerűsítve ez 262,26/százezer fő, Angliában pedig 189,71/százezer fő. Ez a szám hazánkban már évtizedek óta igen magas vezető helyet foglal el egész Európában. Legfőbb oka a légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai. Jellemző, hogy az elmúlt évtizedekben a daganat okozta halálozásnak az aránya növekedett nemre tekintet nélkül és egyre inkább fiatalabb korban jelentkezik. Hozzátenném, hogy hazánkban ez a szám nem csökken szemben a nyugat-európai országok arányaival. Az emésztőrendszer betegségei által okozott halálok számában pedig több mint a dupláját érjük el Magyarországon. Az Egyesült Királyságban ez a szám 33,41/százezer fő, itthon 78/százezer fő, viszont mindkét országban növekvő mértékű. Köztudott, hogy Magyarországon az öngyilkosságok száma is igen jelentős világviszonylatban, viszont ha lassan is, de csökkenő tendenciát mutat. Eddig népességcsökkenésünknek csupán az egyik okára mutattunk rá. A másik fontos tényezője a születések jelentős csökkenése, amely egyben a népesség elöregedésének folyamatát is jelzi. Megállapíthatjuk, hogy sajnos a születési arányban is elmaradunk Angliától, habár ott is drasztikus a csökkenés. Az Egyesült Királyságban 11,27/ezer fő, itthon ez a szám sajnos csak 9,53/ezer fő. A csecsemők életesélyei hasonlóan alakulnak a nyugat-európai országokhoz képest, bár egy kis időbeli késés itt is található. Elmondhatjuk az is, hogy a 35 éven aluliak életesélyei most határozottabban jobbak hazánkban, mint az elmúlt évtizedekben, legalább ezen a téren pozitívak a mutatóink.

- 15 -

2. Egészségügyi rendszer: A magyar egészségügyi rendszer a rendszerváltás után jelentős változásokat élt át. Az egyik legfontosabb változás, hogy a korábbi állampolgári jogon járó egészségügyi szolgáltatásokat felváltotta a járulékfizetési kötelezettségen alapuló ellátás. Ez alól természetesen kivételt képeznek a például a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a tanulók. 1996 óta viszont minden Magyarországon élő magyar állampolgárt megillet a kötelező egészségbiztosítás természetbeni egészségügyi szolgáltatásai. 1992-ben fontos lépést tett a kormány, mikor a körzeti orvosi rendszert átalakította háziorvosi rendszerré. Ez volt az első lépés afelé, hogy a lakosság igényeit jobban figyelembe vegyék, hiszen így lehetőség nyílt a háziorvos választásra. A háziorvosok 94 százalékának területi ellátási kötelezettsége is van, ami azt jelenti, hogy az orvos köteles ellátni a körzetében élő betegeket. Ahhoz hogy a területi ellátási kötelezettség alól mentesüljenek a háziorvosok, minimum 200 fős praxissal kell rendelkeznie a háziorvosnak és egy vállalkozói engedéllyel is, hiszen kizárólag így működtetheti a praxist. 2003-ban a vállalkozó háziorvosok aránya 91,6% volt. Átlagosan egy háziorvosnak 1428 bejelentkezett páciense volt és évente 6847 szolgáltatást nyújtott. A háziorvosok finanszírozási alapja a teljesítménydíj, az úgynevezett kártyapénz, amelyet kiegészíthet egy fix díj, amely a ritkán lakott területen dolgozó háziorvosokat illet meg. 2000-ben bevezették a működtetési jogot. Ezt a jogot kizárólag az orvos személyesen gyakorolhatja, viszont ez a működtetési jog az örököst megilleti, illetve a praxist eladhatja. Az egészségügyi rendszer alapvető építőeleme a járóbeteg-szakellátás, amelynek célja, hogy a kórházak, túlterheltségén enyhítsen. Viszont megfigyelhető az a trend, hogy a járóbeteg-szakellátás egyre inkább beépül a kórházak tevékenységébe, így a kórházi ambulanciák súlya növekszik. A kórházakon kívül szakambulanciákat működtethetnek járóbeteg intézményként besorolt intézmények, sőt egynapos sebészeti beavatkozásokat, fekvőbeteg ellátást is végezhetnek. A járóbeteg-ellátásra jellemző a sajátos finanszírozási megoldás és a magántőke viszonylag nagyobb szerepe a fekvőbeteg-szakellátáshoz képest. Az intézmények száma 2003-ra 463-ra nőtt az 1995-ös 269-ről. Viszont a kapacitások csupán a teljesített éves orvosi

- 16 -

munkaórák számának növekedése révén emelkedtek, mégpedig 13056 millióról (1995) 16656 millióra. A finanszírozása két módon történik, egyrészt beszélhetünk feladatfinanszírozásról, másrészt

pedig

teljesítményfinanszírozásról, amelyet

a

német

egészségügyi

rendszerből vettek át, és minden egyes kezelésért, szolgáltatásért kreditpontokat kapnak a szolgáltatók, amellyel később a költségvetés kalkulál. A járóbeteg-szakellátás betegforgalma jelentős; a korszerű infrastruktúra hiánya azonban gátolja az új és hatékony eljárások alkalmazását. Ugyanakkor ennek a területnek kulcsfontosságú szerepe van a betegségek korai felismerésében és megelőzésében. A fekvőbeteg ellátást három részre osztható hazánkban. A legfelső szinten helyezkednek el az országos intézetek, valamint az egyetemi klinikák, amelyek regionális, sőt országos szintű feladatokkal birkóznak meg. A regionális központok szerepét töltik be egyes szakmai területen a megyei kórházak is több budapesti kórházzal karöltve. A létra legalsó fokán az alapvető osztályokkal rendelkező városi kórházak állnak. A tulajdonviszonyokat megvizsgálva a kórházak esetében megállapíthatjuk, hogy a kórházak nagy része önkormányzati tulajdonban vannak, ami annyit jelent, hogy pontosan 117 kórház felett rendelkeznek, amely Magyarország kórházainak kétharmadát adja, és a kórházi ágyak háromnegyedét tartja fenn. A kórházak csak másodsorban vannak állami tulajdonban, ebből kifolyólag a szakminisztérium gyakorolja a klinikák és országos intézetek feletti tulajdonjogot, és kvázi-állami tulajdonnak

tekinthetők

az

egyes

minisztériumok

kórházai,

úgy

mint

a

Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium illetve a Honvédelmi Minisztérium kórházai. A szakminisztériumoknak összesen négy egyetemi klinikája van Budapesten, Szegeden, Debrecenben és Pécsen, illetve 17 országos szintű intézménye.

A kvázi-állami tulajdonjogba soroljuk a Magyar Államvasutak

egészségügyi intézményeit is. Állami tulajdonban összesen a kórházaknak 18 százaléka, a kórházi ágyak 22 százaléka található. A magyarországi kórházak fennmaradó része lényegében egyházi és alapítványi kézben vannak, számszerűsítve 28, viszont ágyszámuk csupán a töredékét 2,6 százalékát teszi ki Magyarország ágyszámának

összességének.

Európa - 17 -

nyugati

országaival

összehasonlítva

Magyarországon nagyméretű kórházak vannak viszonylag alacsony számban. Hazánkban az egészségügy területén az egyik legnagyobb gondot jelenti az úgynevezett kórházközpontúság. Túlságosan gyakran és sokszor indokolatlanul veszik igénybe az ellátórendszer legköltségesebb egységeit, pedig sok esetben elegendő lenne az alapellátás vagy a járóbeteg-szakellátás. A betegek legalább 30%-ban indokolatlanul magasabb, a fekvőbeteg ellátás szintjén kerülnek ellátásra.

Az

ágyellátottság európai szinten igen magasnak mondható, éppen ezért óriási leépítések kezdődtek a kilencvenes évek közepétől és már 2001-re megszűnt a kórházi ágyak egyötöde, vagyis körülbelül 23000 férőhely. Az aktív ágyak száma százezer lakosra Magyarországon 508-at éri el, míg a nyugat-európai országokban ez a szám a 370 körül mozog. A magyar fekvőbeteg ellátás több részre osztható. A legfelső szinten a regionális és szupraregionális intézmények találhatóak, amelyek jobb technikai és infrastrukturális adottságokkal rendelkeznek. Megtalálhatóak szintén az egyetemi kórházak és az oktatókórházak. Minden körzetben van egy körzeti általános kórház, amelynek a körzetébe tartozó 150-200 ezer főnyi lakosságot ki kell szolgálnia. Finanszírozás szempontjából a kórházak vegyes finanszírozásúak. Egyrészt a folyó kiadásokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a tőkekiadásokat pedig vagy az önkormányzatok (önkormányzati tulajdon esetén) vagy az állam (állami tulajdon esetén) állja. 1998-tól szinte kizárólag a teljesítmény finanszírozás elvén kaptak a kórházak pénzt, amely a Homogén Betegség Csoportok (HBC) besorolási rendszerén alapul. Ennek negatív következménye, hogy egyre több beteget bocsátanak be indokolatlanul és ennek következményeként erősen felszökött a kórházból elbocsátott betegek aránya, hiszen ez alapján részesülnek a költségvetésből.

3. Finanszírozás: Az Európai Unió átlagos kiadása az egészségügyi szférára a GDP 9,05 százaléka. Ehhez képest Magyarország igen alacsony szintet üt meg. Az összes egészségügyi

- 18 -

kiadást tekintve GDP-nk 7,8 százalékát költik az egészségügyre. Magyarországon az állami kiadások az összes egészségügyi kiadás százalékában a 70,2 százalékot érik el. Hazánkban

az

állam

főleg

adóbevételeiből,

illetve

adójellegű

biztosítási

hozzájárulásokból finanszírozza az egészségügyet. Elsősorban közforrásból és csak kisebb hányadban (20-30 százalékban) magánforrásokból történik a finanszírozás. A legnagyobb jelentősséggel az APEH Egészségügyi Biztosítási Alapjába (EBA) kötelezően befizetett egészségbiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás bír, amelyet minden munkáltatónak és munkavállalónak be kell fizetnie. A munkavállalók esetében az egyéni járulék része az egészségbiztosítási járulék, amely bruttó bérük 4 százalékát teszi ki és levonják a dolgozó béréből, a munkáltató pedig az egészségbiztosítási hozzájárulás nagyobb részét, a dolgozó bruttó bérének 11 százalékát fizeti be az APEH bevételi számlájára. Ez a 11 százalék a társadalombiztosítási járulék része. Ezenkívül fizetni kell egy tételes adójellegű egészségügyi hozzájárulást, amely 3450 Ft volt havonta személyenként ez év novemberéig, viszont novemberben lecsökkent 1950 Ft-ra, illetve egy százalékos egészségügyi hozzájárulás azokra az esetekre, ahol állandó összeg nem fizethető. A tételes hozzájárulás megszűnését a kormány 2006-ra tervezi. Magyarországon a kormány és az önkormányzatok kötelessége, hogy fenntartsa a tulajdonukban levő egészségügyi intézményeket, vagyis a klinikákat, az országos intézeteket, az Országos Mentőszolgálatot, Országos Vérellátó Szolgálatot stb., így az önkormányzatoknak is egészségügyi ellátási felelősségük van az egészségügyi kiadások

felhalmozása

Egészségbiztosítási

terén,

Alapból

az

az

intézmények

Országos

működési

Egészségügyi

költségét

Pénztár

állja.

az Az

önkormányzatok emellett még pályázhatnak az állam cél- és címzett támogatási rendszerében meghirdetett támogatásokra. Fontos megemlíteni, hogy a nyugat-európai rendszerekhez képest hazánkban a magánkiadások igen jelentősek. Ennek legnagyobb részét a co-payment, a lakossági térítési díj, teszi ki. A pácienseknek lakossági térítési díjat kell fizetnünk egyes egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor. Most pedig vizsgáljunk meg néhány konkrét példát! Magyarországon figyelemre méltó a magánfogorvosok által nyújtott szolgáltatások tömeges igénybevétele, annak ellenére, hogy azok legnagyobb részéhez hozzá lehet jutni az egészségbiztosítási - 19 -

ellátás keretében is. Magyarországon nagy mértéket ölt és sok esetben elvárt a hálapénzt, amely például az Egyesült Királyságban teljesen idegen. Ez természetesen egyrészt a bérkülönbségekből és a mindenki számára nyilvánvaló gazdasági különbségekből adódik, másrészt a szokás határozza meg. Vegyünk például egy szülést. Angliában minden nő „ingyen” szüli meg a gyermekét. Magyarországon ez átlagosan 50000 forintba kerül. Hazánkban becslések szerint a hálapénz a 40 milliárd forint körül mozog. A finanszírozás nagy részét a fekvőbeteg ellátáson kívül, még a gyógyszertámogatás emészti fel. Létezik egy korlátozó lista a vényköteles gyógyszerekről, amelyek megvásárlását különböző mértékben vagy egyáltalán nem támogatja az állam.

4. Egészségügyi dolgozók aránya: Az orvosok összessége hazánkban magasabb hányadot üt meg az angol szinttel összehasonlítva. Magyarországon 100 000 főre 319 orvos jut, ha az összes orvost számba vesszük, Angliában csupán 200 körül mozog. Viszont az ápolók és ápolónők arányában lefölöz minket a szigetország. Ezer lakosra 8,8 jut, hazánkban szintén ezer lakosra 8,5.

5. Egészségügyi problémák: Mikor az egészségügyi problémák okairól, megoldásairól beszélünk, nagyon sokféle szempontból megközelíthetjük a témát. Az egészségügyünkre nemcsak helyes táplálkozásunk, testmozgásra való odafigyelésünk van hatással. Rendkívül sok külső hatás is ér minket, amelyek ellen kevés esélyünk van küzdeni. A gazdasági helyzet és a vele járó előnyök, hátrányok adottak. A politika is nagy befolyással van egészségünkre, még akkor is, ha ez tulajdonképpen láthatatlan marad szemeinknek. Minden hatalmon levő kormány igyekszik javítani a helyzeten, hogy országában az arra jellemző és sajátos problémákat megoldja, vagy legalábbis enyhítsen rajta.

- 20 -

Mint minden reformnak, a magyar egészségügyi reformnak is, a hajtóereje az egyre felgyülemlő problémák. Magyarországon, az egészségügy területén ebből bőven adódik. Saját bőrünkön tapasztalhatjuk ezeket a megoldatlan problémákat nap mint nap. Az egyik ilyen alapprobléma az emberek nem megfelelő attitűdje az egészség, az egészséges életmód és a testmozgás iránt. Az egészség nem determináló érték az emberek számára, holott a betegség megelőzése sokkal kevesebb gonddal jár, olcsóbb és időtakarékosabb, mint a betegség kezelése. Bár országunk igen kicsi, mégis ellátórendszerünk igencsak szétszabdalt. Nincs egységes minőségi és mennyiségi szolgáltatás. Az ellátórendszerünk szerkezete egyenesen torz, ahol a legnagyobb szükség lenne a gyógyításra, ott a legkevésbé elérhető. Torz rendszerben élünk nemcsak az igények kielégítése tekintetében, hanem az ellátáshoz szükséges technológiai környezet is igen szegényes. A forráselosztás és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem a szükségen alapul. Szintén nagy problémát okoz a nem megfelelő hatékonyság a rendelkezésre álló eszközök és pénzeszközök felhasználásában. Ehhez hozzájárul még az a tény is, hogy a forráselosztás sem az igazságosság mintájára történik, és a növekvő igényeket nem követi a források növekedése és a szabályozás. A finanszírozási feltételek és szerkezeti aránytalanságok következtében nő a belső deficit és ezzel együtt lepusztul az egészségügyi infrastruktúra és nőnek a bérfeszültségek. Ezek az egyenetlenségek és szabálytalanságok megmutatkoznak a gyógyítás színvonalában, az egészségügyi mutatóinkban, ami mérhetetlen terheket ró gazdaságunkra is. A lakossági terhek, vagyis a háztartások részesedése a finanszírozásból ma is igen magas, ugyanakkor nem hatékony és nem társul hozzá megfelelő fogyasztóvédelem. Az info-kommunikációs eszközök hiánya, elszigeteltsége és az ezek által nyújtott lehetőségek alacsony szintű kihasználtsága, amely hozzájárul ahhoz is, hogy a fogyasztóvédelem gyerekcipőben jár, és a beteg-érdekérvényesítés fogalma pedig még ki sem körvonalazódott. A jelenlegi kormány egészségügyi programjának kerete az „Egészség Évtizede”, melynek két fő eleme a népegészségügyi program kiterjesztett folytatása és az egészségügy konszolidációs – modernizációs programja. A program első lépése az oly - 21 -

jól ismert 50 százalékos béremeléssel indult, amely nemcsak az egészségügyben dolgozók javára vált, hanem a kórházi adósságrendezést is kívánta szolgálni. Az országgyűlési határozatot a népegészségügyi programról a parlament képviselői szinte kivétel nélkül támogatták. 2005 májusában hozták nyilvánosságra a kormány reformintézkedéseit tartalmazó programcsomagot, amely 21 lépést tartalmaz az egészségügy javítására. Célja nem más, mint a magyar lakosok egészségügyi állapotának javítása, azáltal hogy az egészségügyi ellátás mindenki számára elérhetőbbé, hatékonyabbá és igazságosabbá váljon figyelembe véve mind a páciensek mind az egészségügyi dolgozók igényeit. A változások egy része közvetlenül hat az ellátórendszerre, másik része fundamentális jellegű. Gyors változások a következő területen vannak kilátásban belátható időn belül: a Nemzeti Rákellenes Program beindítása, a sürgősségi orvosi ellátás fejlesztése, a háziorvosi és járóbeteg-szakellátás korszerűsítése, az eljárási rendek, protokollok kidolgozása az ellátások tartalmára és elérhetőségére vonatkozóan és a háziorvos koordináló szerepének erősítése. A

fundamentális

intézkedések

eredményeként

a

járulékfizetési

rendszer

ellenőrizhetővé fog válni az elektronikus egyéni nyilvántartási rendszer segítségével, amelynek segítségével a kötelező egészségügyi biztosítás valóban egyenlő jogokat fog biztosítani.

6. Az egészségügyi ellátás területi különbségei: Mint már említettem, hogy jelentős különbségek alakultak ki az egészségügyi ellátás minőségében és lehetőségeiben az ország különböző régióiban. Kiemelten három régiót említhetünk meg, ahol halmozott hátrányok jelentkeztek. Ez a három régió az Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl. Ezek a régiók Magyarország legelmaradottabb régiói egészségügyi, gazdasági és társadalmi szempontból. E régiókban a születéskor várható élettartam mindkét nem esetében 0,6-1,2 évvel elmarad az országos átlagtól (2001-es adatok alapján). Csupán példaként említve a daganatos halálozások átlaga ezekben a régiókban az EU átlagának háromszorosa, a szív és keringési halálozás pedig kétszerese. Mindez köszönhető a szolgáltatásokhoz

- 22 -

való hátrányos térbeli és időbeli hozzáférésnek, a rendelkezésre álló gyógyászati és diagnosztikai eszközök elavultságának, a szakorvosi ellátás iránti igényekhez viszonyított kapacitásnak, illetve az épületek műszaki állapotának. Az épületek jelentős része elavult és alkalmatlan a korszerű technológia és technika befogadására, 40%-a rekonstrukcióra szorul országszerte. Mindez ahhoz vezet, hogy ezekben a régiókban az új rokkantak gyakoriságának száma felszökött (10000

lakosra

vonatkoztatva az ország átlaga 77 volt, míg Észak-Magyarország 87,1 és ÉszakAlföld 97,1, illetve Dél-Dunántúl 95,3). Emellett figyelemre méltó az egy jogosultra jutó táppénzes napok száma, ami szintén 2-3 nappal meghaladta az ország átlagos 11 napját. A táppénz jelentkezik költségként, valamint az elveszett napok munkakiesést eredményeznek, amelyek a gazdasági mutatókat befolyásolják. Szintén a táppénzes napok számát és az új rokkantak számát növeli a rehabilitációs kapacitások hiánya. A három régió közül talán kiemelném Észak-Magyarországot, ahol a településszerkezet miatt is külön problémákkal kell szembe nézni. A régióra a kistérségi kórházak túlsúlya jellemző és az egyetemi szintű intézmény hiánya. Az alábbi térkép a tervezett intézkedések célrégióit mutatja be.

A fent említettek következtében az egészségügyi ráfordítások megnőnek, a magas színvonalú szakellátás helytelen felhasználása alakul ki, mely tovább fokozza a források ellátási szintek közötti elosztásának problémáit és a hozzáférésben a területi egyenlőtlenségeket. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy nem megfelelő a - 23 -

szolgáltatók közötti együttműködés és kommunikáció, mely az informatikai infrastruktúra hatékony felhasználásának elégtelenségére vezethető vissza. Mindemellett a meglévő informatikai eszközök nem alkalmasak a megfelelő intézményeken belüli és intézmények közötti kommunikációra, a korszerű digitális eszközökkel végzett vizsgálatok rögzítésére és továbbítására. Mindez hozzájárul a páciens diagnózisának megállapításához és a betegség gyógyításához szükséges időszak megnövekedéséhez. Az intézményeknek csak mintegy fele rendelkezik olyan hardver erőforrásokkal, ami lehetővé teheti az országos egészségügyi hálózathoz való csatlakozást. A rossz tárgyi feltételek és a szolgáltatók közötti kommunikáció elégtelensége jelenleg nagyon megnehezíti az időben történő szolgáltatáshoz való hozzáférést, mellyel a korai halálozások és munkaképesség csökkenések sok esetben megelőzhetőek lennének. Az orvosok, szakápolók tudása európai színvonalú, munkakörülményeik azonban jelentősen elmaradnak attól. A népesség rendkívül rossz egészségi állapota többek között az egészségügyi ellátórendszer hiányosságaival magyarázható. A gyógyítás, ápolás és a betegségmegelőzés korszerű feltételei, eszközei leginkább azokban a régiókban hiányoznak, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. A fejlett világtól való további lemaradásunkhoz tehát hozzájárult az egészségügy eddig véghez nem vitt gyökeres változásokat hozó reformja az egészségügyi informatika viharos fejlődése közepette. A fennálló lehetetlen helyzet egyik legkézenfekvőbb megoldása az információs korban az infokommunikációs technológiák fejlesztése az egészségügy különböző területein. Elsősorban biztosítani kell a lakosság, a szolgáltatók és a döntéshozók számára megfelelő mennyiségű és minőségű, elektronikusan elérhető egészségügyi és szociális információt és ismeretet. Az ágazati info-kommunikációs feltételrendszer fejletlenségén kell javítani, és az egészségmonitorozási és jelentési rendszert korszerűsíteni. Az utóbbi stratégiai fontosságú elem a döntéshozók számára.

- 24 -

eEgészség Program

Az eEgészség Program része az egészségügyi és szociális ágazat információs stratégiájának, amelyet a magyar kormány elfogadott 2003 decemberében. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Egészségügyi és Szociális Információs Bizottságának részeként létrehozták az ágazati információs stratégiai munkacsoportot, amelynek tagjai a programot kidolgozták. Az eEgészség információs fejlesztési program a szektor reformjának az egyik legalapvetőbb kiszolgáló eszköze. Megvalósítása során több szempontot is figyelembe kell venni. Egyrészt az uniós adta lehetőségekkel élni kell és kötelezettségeinek eleget tenni, a kormányzat más szektoraival is egyeztetni kell a stratégiát, és azoknak az érdekeit is figyelembe kell venni, akiket ez leginkább fog érinteni, az érdekelt nemkormányzati feleket, az ellátórendszerben dolgozókat és a lakossági igényeket. Az egészségügy informatikai szakmai lehetőségei és követelményei igen behatároltak, amelyet szűkít még a projektre szánt pénz és a rendelkezésre álló idő is. Az

Európai

Unió

kezdeményezéseinek

hatására

indult

be

tulajdonképpen

Magyarországon is az eEgészség Program. Az eEurope gondolatkörben három fázisban került megtárgyalásra az eHealth. Először a portugáliai Feiraban fogadták el az elektronikus egészségügyet tartalmazó első akciótervet, amely 2000-2002 közötti időszakra tartalmazza a terveket. Az akcióterv többek között magába foglalta az egészségügyi weboldalak minőségi követelményeinek megteremtését, az eHealth jogi szempontjainak ismertetését, a "Best Practice" kialakítását és terjesztését az eletronikus

egészségügyi

szolgáltatások

terén,

és

a

telematika

alapjainak

megteremtését a regionális hálózatok kialakítása által. Az eHealth program továbblépését illetően az irányt Spanyolországban, Sevillában jelölték ki. Tömören összefoglalva ennek alapja a modern, online közösségi szolgáltatás kialakítása, amelynek részelemei: az elektronikus betegkártya, egészségügyi információs hálózat kiépítése, online egészségügyi szolgáltatások létrehozása, a meglévő szolgáltatások megfeleltetése az uniós weboldalak

minőségi követelményeinek, egészségügyi

- 25 -

telematika és a K+F keretprogramok. 2003 óta kezdődtek meg a brüsszeli tárgyalások a további akcióprogramokról, amelyet még nem zártak le. De mit is jelent tulajdonképpen az eEgészség? Az eEgészség (eHealth) nem más, mint az információs és kommunikációs technológia (ICT, Information and Communication Technology) alkalmazása a teljes funkcionalitáson keresztül az állampolgárok és a betegek számára. Biztosítja az információ és az információ áramlásának legmodernebb útját, menedzselését az ellátás teljes folyamatában. Az eEgészség központi komponense az eletronikus egészségügyi adattár (electronic health record), amely lehetővé teszi az orvosi adatok megosztását az ellátók és a betegek között. Az eEgészségben minden adatot a világháló segítségével közvetítenek biztonságos úton.

Az eEgészség előnyei: Az előnyöket a betegek, az egészségügyi dolgozók és a döntéshozók szempontjából közelítettem meg. A beteg szempontjából az eEgészség könnyebb hozzáférést biztosít a saját egészségügyi adataihoz, amit az Interneten keresztül érhet el. Így sokkal informáltabbak lesznek a saját egészségügyi állapotukat illetően, ami annyit jelent, hogy lehetősége nyílik a betegnek saját egészségi állapotát felmérni és annak javítása érdekében az orvos utasításait meghaladó lépéseket tenni. Az orvos ezáltal pedig bevonhatja páciensét a betegség kezelését érintő kérdésekbe, döntésekbe. A kiszolgáltatott páciens szolgáltatás-vásárlóvá lép elő, valamint a betegellátást felváltja, az egészség megőrzés szemlélet. Ezenkívül pedig a beteg a rendelésen kívül is hozzájuthat adataihoz az ország, világ bármelyik pontjáról, ahol hozzá tud férni az Internethez. Sőt a páciens nem marad kiszolgáltatott a kórházi időpontokat illetően sem. A háziorvos rendelőjéből, Interneten keresztül, vagy egy telefonos központba betelefonálva könnyedén egyeztetheti a számára és a szakorvos számára megfelelő időpontot, dátumot és helyet. Valamint elkerülhetővé válnak a felesleges, ismételt vizsgálatok (például labor, röntgen, ultrahang stb.). Csökken a munkából kieső utazással, várakozással töltött idő tartama is. Az elektronikus receptfelírással pedig

- 26 -

kiszűrik az olyan gyógyszereket, amelyekre a beteg érzékeny, plusz az olyan gyógyszereket is, amelyek nem szedhetőek egyidejűleg. Természetesen nemcsak a lakosságnak könnyíti meg az életét az eEgészség program. Az ellátást szolgáltatóknak is sok előnye származik belőle. Sokkal átfogóbb, már meglévő és naprakész adatok állnak az orvosok rendelkezésére, valamint egy gyors, megbízható és

biztonságos mód nyílik az információ továbbítására és fogadására.

Amennyiben a beteget több helyre kell küldeni kezelésre, akkor az eEgészség segítségével könnyebben figyelhetik a beteg gondozásának útját és eredményeit, egyben lehetőséget ad a multidiszciplináris csapatmunkára. Az online az orvosok munkáját döntéstámogató oldalakkal is támogatja, illetve a diagnózisokhoz is gyorsabb hozzájutást biztosít. Útmutatás ad a beutalókkal való kérdések felmerülése esetén és hatékonyabb elosztást biztosít a betegek kórházakba áramlásával kapcsolatban. A klinikai vizsgálatokhoz is irányt mutat, valamint riaszt, ha olyan gyógyszer kerül felírásra, ami csökkenti vagy ellentétes hatást vált ki egy a már beteg által szedett gyógyszerből. A gyógyszerek okozta veszélyes hatások így szinte 100 százalékig kiküszöbölhetőek. A monitorozás segítségével a járványok kitörése is megelőzhetővé válik a korai észlelés végett. Végül nem utolsó sorban az egészségügyben dolgozóknak az adminisztrációra áldozott ideje is lecsökken, az adatok

felvételének

ismétlése

megszűnik,

a

hiányzó

dokumentumok

és

röntgenfelvételek, beutalók után nem kell többet futkosni, amivel szintén időt, energiát spórolhatunk meg a dolgozók javára, és így hatékonyabbá tehetjük az ellátást. A betegellátó intézmények átalakulnak tudásalapú szolgáltató intézménnyé, és az egészségügyi személyzet, pedig know-how szolgáltatóvá. Anyagiak terén is pozitívumként hat az intézményekre, hiszen nemcsak költséghatékonyabban tudnak működni az eEgészség keretein belül, hanem lehetőségük nyílik a kórházaknak és szakrendeléseknek

speciális

ismereteik

és

berendezéseik

végett

vizsgálatok

szolgáltatásként történő értékesítésére is. Továbbá az egészségügy egésze is nyer az invesztálásból, illetve a döntéshozók, hiszen az egészségügybe beleölt több milliárd forintért végre színvonalas szolgáltatást tudnak nyújtani, illetve a szállítóktól kapni. Minél átfogóbb a program, minél nagyobb területre terjed ki, annál előnyösebb szerződéseket lehet kötni a hardvert és a szoftvert szállító vállalatokkal. Valamint egy tisztább képet nyerhetnek a döntéshozók arról, - 27 -

hogy az egész egészségügy rendszere hogyan működik, hogy a lakosság egészségi állapota hogyan változik.

Közép és hosszú távú fejlesztési terv5: A program életre hívásához ki kellett dolgozni egy közép és hosszú távú tervet is. A magyar döntéshozóknak lehetőségük nyílt konzultálni olyan szakmabeliekkel, akik éppen a bevezetést befejezték, vagy legalábbis némi tapasztalattal rendelkeznek az eEgészség terén az Európai Unió államaiból. A középtávú feladatok végrehajtása összehangolt munkát kíván meg a programban részt vevő felektől. Ennek eszköze a program projektjeinek integrált menedzsmentje a komplex ágazati információs fejlesztési program tervezése, megvalósítása és felügyelete során. Mivel a feladat igen komplex, ezért az Egészségügyi, Szociális és Családi Minisztérium elhatározta, hogy felállítja az eEgészség Programirodát, amelynek feladata, hogy az egészségügyi és szociális ágazati információs stratégiát megvalósítsa. Az eEgészség Programiroda, amelyet 2003. decemberében hoztak létre, fogja össze a feladatok pályáztatását és a pályázatok értékelését. Valamint segít a nyertes pályázóknak a végrehajtás irányításában és a megvalósított projekt értékelésében is. Mivel az iroda feladata, hogy az összes eEgészséggel kapcsolatos projekteket kézben tartsa, így biztosítani tudja azok koherenciáját és időzítését. S végül a tapasztalatokat összegzi minden projekt megvalósítása során és után, majd azokat hasznosítja a következő pályázatoknál. Valamint egy nagy kihívást jelent a Programiroda

számára,

hogy

megteremtse

a

jogszabályi,

strukturális

és

infrastrukturális hátteret a HEFOP 4.4 intézkedés problémamentes megvalósulásához. De lássuk csak mit is jelent a HEFOP 4.4-es program!

5

A közép és hosszú távú tervek időbeli struktúrája a mellékletben az 1. pont alatt található

- 28 -

HEFOP 4.4

A bevezetésben szó esett az egészségügyi ellátás területi különbségeiről. Mint láttuk, az ellátórendszer egyes területein az átlagosnál rosszabb körülmények uralkodnak, amelyek az emberek egészségére, illetve a terület és Magyarország gazdasági mutatóira is hatással vannak. Ez a három terület az Észak-Alföld, ÉszakMagyarország és Dél-Dunántúl, ahol az egészségügyi intézmények a három területi konzorciumokba tömörülnek6. A HEFOP 4.4 intézkedéseknek a célja, hogy az egészségügyi

infrastruktúra

szempontjából

legelmaradottabb

három

régió

egészségügyi informatikáját fejlesszék, illetve, hogy az intézmények közötti hatékony kommunikáció létrejöhessen. Szükségszerű, hogy megteremtsék a beteg-orvos és a többféle célú és irányú orvos-orvos kapcsolat informatikai alapját. A betegre vonatkozó betegadatokat (korábbi zárójelentéseket és leleteket, stb.) továbbra is az azt felvevő intézmény fogja őrizni, ám ezekhez – a beteg hozzájárulásával, a lekérdező orvos azonosítása és jogosultságvizsgálata után, kizárólag a beteg adott betegségével összefüggésben – az aktuális kezelőorvos elektronikusan hozzáférhet. A fejlesztés eredményeként javul a betegellátás színvonala, nő a betegek komfortérzete, javul az egészségügyi ellátás regionális költséghatékonysága, az aggregált és deperszonalizált egészségügyi adatokból pedig információhoz jutnak az egészségpolitikát alakító döntéshozók. Vagyis ezáltal várják, hogy a beteg munkavállalók gyógyulási ideje lecsökken, a munkaerő jobb kihasználása révén a regionális versenyképesség növekedjen,

az

ellátó

személyzet

erőforrás-felhasználásának

hatékonysága

növekedjen és létrejöjjön a tudásmenedzsment. Egyik lényeges eleme, hogy a betegutak lerövidüljenek. Nézzünk meg erre egy példát Észak-Magyarország területén! Kiss János megbetegszik, így elmegy háziorvosához Cingándra, ami 8 kilométerre fekszik saját lakhelyétől Tiszacsermelytől. Mivel háziorvosa nem tudja megállapítani a probléma forrását, és enyhíteni sem tud rajta, így elküldi további kivizsgálásra Sátoraljaújhelyre, ami Kiss János lakóhelyétől 50 percre van. Számára ez utazási költséget és minimum 100 perc utazással eltöltött időveszteséget jelent. 6

A nyertes konzorciumok főbb adatai a 2. számú mellékletben található

- 29 -

Viszont korántsem biztos, hogy Sátoraljaújhely kis kórházában el tudják végezni az összes szükséges vizsgálatot, könnyen előfordulhat, hogy továbbküldik egy jobb felszereltségű kórházba, ahol további vizsgálatokon megy keresztül a beteg.

Természetesen itt az előző vizsgálatokon is túl kell esni, mivel nincsenek meg a miskolci kórháznak a Sátoraljaújhelyen elvégzett eredményei. Az is előfordulhat, hogy a probléma olyan speciális, hogy ahhoz speciális vizsgálatok kellenek, amihez viszont ismételten el kell utaznia a betegnek egy másik például a debreceni kórházba. Természetesen az előző két kórházból össze kell gyűjtenie az eredményeit, amelyek újabb utazást igényelnek. Az ellátás informatikai hiányosságai tehát mérhetetlen költségeket rónak a betegre, illetve rendkívül időigényesek. Most pedig vizsgáljuk meg, hogy az intézményközi egészségügyi információs rendszer ezeket a betegutakat, hogyan csökkenti le a jövőben! Mint az ábrából oly világosan leolvasható, a beteg csupán egyszer utazik a kettő helyett, és minden esetben a második illetve sokadik utazása helyett az információ áramlik. Az elektronikus információ áramlása gyorsabb, megbízhatóbb és a betegség korai felismerésével sokat javíthat a páciens gyógyulási esélyein. A beteg helyett a lelet "utazik".

- 30 -

Mit takar ez az ábra az adatátviteli rendszer felépítésének szintjén? A háziorvosok, a kórházak, a járóbeteg-szakellátók, vagyis az összes betegellátási szint, illetve az egészségügy monitorozását végző dolgozók mind hozzájuthatnak a számukra releváns adatokhoz, információkhoz, amelynek működéséhez nemcsak az egységes szoftverek és a hardverek szolgálnak, hanem az őket összekötő Internet is. Vagyis minden adat egy központba fut be, ahonnan az adatok visszakereshetők, és bizonyos feltételek mellett megváltoztathatóak. A biztonságra fel szeretném hívni a figyelmet, hiszen nagyon fontos, hogy csakis az arra felhatalmazottak tudjanak az adatokhoz hozzáférni, illetve az Internet használata magában hordozza a vírus veszélyét. Ennek kiküszöbölésére szolgál például az, hogy háromszoros tűzfal védelemmel vannak ellátva az ilyen egészségügyi intézmények közötti rendszerek. Egyszer a központi szerveren, egyszer az intézményi szerveren, egyszer pedig minden PC-n található tűzfal. Illetve a titkos adatokat jelszavak védik.

- 31 -

Mobilszolgáltató

APN

PDA

GSM / GPRS

GPRS Router

VPN alapú összeköttetés

INTERNET Laptop

Hozzáférési Pont

Mobil megoldások

Authentikált kapcsolat VPN

Központ

Data

Intézményi rendszerek

Server Workstation

Data

Intézményi rendszerek

Workstation Server

Data Server

Intézményi rendszerek

Workstation

Ehhez természetesen egy egész országot lefedő, részletesen kidolgozott és bevezetett eEgészség kell. Egyelőre viszont csak regionális szinten fogják megvalósítani a programokat a források szűkössége miatt. Az intézményközi információs rendszer kiépítéséhez több forrást is felhasználtak a konzorciumok. A pénzeszközök legnagyobb részét európai uniós pályázat útján nyerték meg, amelyet 2004. március 25-én írtak ki, beadási határideje pedig június 30. volt. 2005 márciusában került sor a közel 4,1 milliárd Ft-ról szóló támogatási szerződések aláírására. Az említett keretösszegből, melynek 75%-a uniós és 25%-a hazai forrás, a három - Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház és a Pécsi Tudományegyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum által vezetett – konzorcium egyenként 1,35 milliárd Ft-ot nyert el pályázati úton. A fejlesztésben résztvevő egészségügyi egységeknek önrészt nem kellett vállalniuk. Viszont a fejlesztésekhez szükséges humán erőforrás (projekt menedzsment és IT szakemberek) biztosítása, a projekttel - 32 -

kapcsolatosan felmerülő költségek és dologi kiadások fedezése, a helyiség és megfelelő infrastruktúra biztosítása és nem utolsó sorban az adminisztrációs költségek viselése a konzorciumok kötelessége. A kedvezményezettek egy része közvetlenül részesül mind az intézményközi, mind az intézményen belüli fejlesztésből. Ezek a kórházak és a rendelőintézetek. A kedvezményezettek másik csoportját azok a felhasználói partnerek alkotják, akik közvetve részesülnek a modernizációból, azaz igénybe vehetik a létrejövő rendszer szolgáltatásait. Ezek a háziorvosok, illetve a konzorciumok által megnevezett további szereplők, úgy mint a Regionális Egészségügyi Tanácsok, védőnők, gyógyszertárak. Az egyéb partnerek körébe tartoznak azok a partnerek, akik sem közvetlenül, sem közvetve nem részesülnek a fejlesztésből, ezek az Országos Egészségügyi Pénztár, és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei szervezetei. A pályázatban kikötötte az Európai Unió, hogy a felajánlott összeget a három régióban csakis egyöntetű rendszer kiépítésére fordíthatják, hiszen az országos elterjesztés csakis így valósulhat meg, illetve a párhuzamos fejlesztést költségesebb lenne finanszírozni, valamint előbb-utóbb úgyis szinkronba kellene hozni a rendszereket. A három konzorcium közös fejlesztésének lebonyolítását az egészségügyi informatikai ágazatnak kell koordinálnia. Ennek megfelelően az intézményközi rendszer megvalósítására kiírandó közbeszerzési eljárást – a hosszabb időt igénybevevő szakmai egyeztető munka nyomán a három kedvezményezett által konszenzussal elfogadott műszaki tartalommal – a három konzorcium közösen folytatja le. Az intézményeken belüli fejlesztések lebonyolítását a három konzorcium külön-külön végzi el. A támogatási szerződések megkötése után a közbeszerzési eljárások kerülnek sorra. Kétféle közbeszerzésről beszélhetünk. Az egyik a szolgáltatás típusú közbeszerzés a másik pedig a beszerzés típusú. Az utóbbihoz tartozik az intézményközi rendszer hardvereinek és dobozos szoftvertermékeinek beszerzése, illetve a hálózat kialakítása. A szolgáltatás típusú beszerzés szintén központi koordinációval zajlik le, a pályázatot a konzorciumok vezetői együtt írták ki és 2005 januárjában hirdettek meg. Ennek tartalma az intézményközi rendszer megtervezésére, adatbázis- és alkalmazói szoftverjenek fejlesztésére, és a tejes rendszer implementálására, integrálására irányul. - 33 -

Mielőtt a pályázatot kiírták volna, szakmailag elő kellett készíteni a bevezetést. A támogatási szerződések után az első és legfontosabb feladat az intézményközi információrendszer technikai specifikációjának, vagyis a közbeszerzési eljárás műszaki leiratának elkészítése volt, amelyet mindhárom konzorciumnak el kell fogadnia, ezért a három konzorcium is delegált szakembereket ennek elkészítésére. A műszaki terv kidolgozását egy 25 fős csapat készítette el, amelyben részt vettek a már említett konzorciumi tagok, az Egészségügyi Minisztérium Strukturális Alapok Programiroda

által

szerződtetett

szakértők

(informatikusok,

jogi

szakértők,

egészségügyi-gazdasági szakértők, és egy közbeszerzési szakértő), valamint az Egészségügyi Minisztérium által delegált szakértők, az eEgészség Programiroda néhány tagja, valamint az Országos Egészségügyi Pénztár jogi és informatikai szakértői. Az alapos szakértői csapatmunka eredményeként létrejött a konzorciumok közötti konszenzus a fejlesztés hangsúlyosabb állomásai és a műszaki elképzelések terén, valamint a betegjogi kérdések és a betegadatok tarolásával és lekérdezésével kapcsolatos aggályok is csillapodtak. A szakmai előkészítő munka fontos eleme, hogy kidolgozzák

az

intézményközi

hálózati

kapcsolatszolgáltatásokat

(például

elektronikus aláírás) és a közös üzenet- és dokumentumszabványokat. Ilyen szabványok például az eKórlap, eLelet, eKonzílium, eRecept és eFinanszírozás. Egy közös fogalomtárat is kell dolgozni annak érdekében, hogy a fogalmak minden érintett számára ugyanazt jelentsék, és így egységesíthetővé váljanak. A fogalomtárak körébe tartozik az eAdat, az ePáciens, az eBeavatkozások és az eEszközök. Ezeknek a szabványos elektronikus dokumentumok formátumainak a használata minden érintettre nézve kötelező lesz. A jelenlegi jogi környezet megvizsgálása után megállapíthatjuk, hogy a beteg adataihoz csupán azok az orvosok juthatnak hozzá, akiknek ez feltétlenül szükséges a gyógykezelés érdekében. A betegnek jogában áll általánosan, vagy egyedi adatokra vonatkozóan az adattovábbítást lekorlátoznia vagy éppen teljesen letiltania. Természetesen a sürgősségi eset kivételt képez ezalól. Sőt, életút kórlapot nem lehet létrehozni, ami azt jelenti, hogy csakis a fennálló betegseggel összefüggő adatok továbbíthatok, és itt is javasolt a beteg felhatalmazásának kérése. Vagyis együttesen fog érvényesülni a személyes adatok védelméhez való jog és a tájékoztatáshoz való betegjog.

- 34 -

A projekt időzítésének menete: •

A támogatási szerződések aláírása: 2005. 03. 31.

•

Intézményközi rendszer (szolgáltatói) közbeszerzési eljárás meghirdetése: 2005. 04. 12.

•

Intézményközi beszerzési közbeszerzési eljárás meghirdetése: 2005. 09-10.

•

Intézményen belüli beszerzési tenderek meghirdetése: 2005. 06-11.

•

Intézményközi rendszer átadása: 2007. 08.

•

Intézeten belüli fejlesztések lezárása: 2007. 09.

•

Projekt lezárása: 2007. 12.

A projekt eddig a terveknek megfelelő ütemben haladt.

- 35 -

Az eEgészség Program projektjei, projektcsoportjai

Ebben a fejezetben szeretném bővebben kifejteni az eEgészség Program tartalmát, ami szorosan összefügg az eddig taglalt HEFOP 4.4-es programmal. A következőkre fogok kitérni: •

•

eEgészség szabványok -

eKórlap

-

eKonzílium

-

eLelet

-

eRecept

-

eFinanszírozás

Fogalomtárak -

eAdat

-

ePáciens

-

eBeavatkozások

-

eEszközök

•

Elektronikus közhiteles nyilvántartások

•

Digitális aláírás

•

Bizonyítékon alapuló orvoslás

•

K+F projektek eredményeinek hasznosítása

•

Ágazati portál projekt

•

Dr. Info – egészségügyi tanácsadó szolgálat a lakosság számára

•

Fogyatékkal élők portálja

- 36 -

eSzabványok

Az eSzabványok jelentőségét és használatának módját szeretném legelőszöris bemutatni, mivel a HEFOP 4.4-es programhoz ez kapcsolódik talán a legszorosabban. Az eSzabványok kidolgozása része a Magyar Információs Társadalom Stratégiának, amelynek része az eEgészség program. Az alapot az eSzabványok kidolgozásához egy hivatalosan elfogadott Magyar Előszabvánnyá minősített szabványegyüttes teremtette meg, az úgynevezett MSZE 22800-1,2,3,4,5,6 sorozatszabvány és a hozzá tartozó fogalomtárak. Az eSzabványok lényegében lehetőséget kínálnak az egészségügyi adatok elektronikus továbbítására a HEFOP 4.4 által bevezetett korszerű technológiák felhasználásával és a technológiák egységes megoldásaival. A szabványcsalád elsősorban a vizsgálatkérések és leletek, az ellátási adatok, a receptek, valamint a jelentések

kezelését

intézményközi

támogatja.

mintarendszerek

Az

eSzabványok

egészségügyi

legelőször

a

kommunikációjában

regionális fognak

érvényesülni a kórházak, rendelőintézetek, patikák és háziorvosok között. A program megvalósulásával az egyes régiók egészségügyi adatcseréjének korszerű megoldása a világ élvonalába tartozó hasonló fejlesztésekkel fog vetekedni. Viszont nagy hátránya a rendszernek, hogy csak ebben a három régióban kerül belátható időn belül fejlesztésre, és a többi országrészben a tervek szerint remélhetőleg az eEgészség következő szakaszában (2007-2013 között) fogják a fejlesztéseket bevezetni. Az előszabványokat már publikálták, és 2006 második felében fognak bevezetésre kerülni. Az intézmények információs rendszerei közötti adatátvitelt meghaladja az az elképzelés, hogy egészségügyi életutat összegyűjtő archívumok létrehozását is meg kell valósítani, ami nemcsak az orvosok, hanem a páciensek igénye is. Ennek megvalósítása elképzelhetetlen az Internet nélkül. Jelenleg nemcsak a három régióban, hanem egész Magyarország területén évtizedes elmaradottságúak az informatikai és adatátviteli technológiák. Ennek igen kényes pontja a finanszírozás. Jelenleg számos konfliktus forrását képezi a nem megfelelő adatgyűjtés és -szolgáltatás, amely komoly felhasználható forráskülönbségekhez vezet az egyes kórházak, régiók ellátottságában. A finanszírozáshoz kapcsolódó jelentések feldolgozhatósága nem felel meg a jelen kor igényeinek, mivel a biztosítói

- 37 -

adatigények és a jogszabályok oly mértékben változtak, hogy a jelentések nem valós képet nyújtanak. Éppen ezért nagyon fontos az eFinanszírozás felkarolása is.

eFinanszírozás: Az eFinanszírozás lehetővé teszi, hogy naprakész pontos, deperszonalizált, aggregált adatokat szolgáltassanak a kórházak, konzorciumok az Országos Egészségügyi Pénztárnak. Az eFinanszírozás egy úgynevezett elszámolóház funkciót is betölt, amelynek lényege, hogy a szolgáltatások nyújtásával arányos fizetéseket kapnak az orvosok, valamint arányos támogatást a klinikák, kórházak. Szintén elősegíti a regionális és lokális résztvevők felé a pontos elszámolást, valamint a szolgáltatások igénybevevők számára is egy átlátható és korszerű elszámolási rendszert biztosít, ami a hatékony költségvetéshez és hatékony betegellátáshoz vezet. A vezetői információs rendszer felé való adattovábbítás felgyorsul és pontosabb lesz, ami az adatok analizálásában lesz segítségére a politikai döntéshozók munkájában az egészségügyi kérdéseket illetően. Mivel a valóságnak megfelelő adatokkal tudnak dolgozni majd a döntéshozók, ezért egy igazságosabb finanszírozási rendszert tudnak megtervezni és létrehozni. Sőt az állam fizetési tranzakciójához kapcsolódó járulékos költségei is nagymértékben csökkenni fognak, aminek a különbségét szintén az egészségügy fejlesztésére fordíthatják.

eLelet: Az egészségügyi eSzabványok közül tulajdonképpen a HEFOP 4.4-es fejezet alatt már részletesen bemutattam az eLelet szabványt, amelynek célja, hogy ne a beteg utazzon, hanem a lelet. Ez csökkenti egyrészt a beteg költségeit, másrészt növeli komfortérzetét és megelégedettségét. Az orvosok közötti kommunikációt felgyorsítja, ami sokszor a beteg javulásának esélyeit növeli meg. Az eLelet átláthatóvá teszi a betegutakat, és kiszűri a párhuzamos vizsgálatokat, hiszen az elektronikus lelet egy központi rendszerből előkereshető lesz, ezáltal nő az intézmény költséghatékonysága. Vagyis az eLelet egy olyan szakmaspecifikus jelentés, amely célzott diagnosztikai

- 38 -

kérdésekre konkrét, validált választ ad. Az eLelet az orvos-orvos kommunikációs kapcsolat javulásának csak az egyik példája. Ide sorolhatjuk még az eKonzultációt és a Telemedicinát is.

eKonzultáció: Az eKonzultáció lényegében a telemedicina szabványos része lesz. Egy példa által szeretném megvilágítani a telemedicina fontosságát, amelyhez alapul ismételten az Internet szolgál. K. Béla egy körzeti kórházban fekszik erős hasi fájdalmakkal, amelynek eredete tisztázatlan. Mivel a körzeti kórházban dolgozó orvos a rendelkezésére álló eszközökkel képtelen diagnózist megállapítani, így konzultációra van szüksége például a központi kórház két specialistájával. Az eKonzultáció nélkül két lehetőség áll fenn a diagnózis felállítására. Az egyik, hogy a beteget kell átszállítani kórházba,

a ami

központi nem

csak

időveszteséggel, és a beteg állapotának romlásával járhat,

PP OO RR TT ÁÁ LL

hanem

egyértelműen

költségtöbbletet is jelent az ellátórendszer (szállítás, vizsgálatok stb.).

A

számára a

meglévő megismétlése

másik

opció

a

diagnózis felállítására, hogy a két specialista látogat el a beteghez. Ez szintén rendkívül idő- és költségigényes megoldás. Viszont a telemedicina és ezen belül az eKonzultáció felhasználásával mindez kiküszöbölhető. A telemedicina tehát szűkebb értelemben arra ad lehetőséget, hogy különböző helyen lévő orvosok konzultálni tudjanak egymással, valamint a diagnózis felállításában segítsék egymást, és javaslatokat tegyenek a kérdéses esetekben. Tágabb értelemben a telemedicina már magában foglalja a távoktatást és távtanulást, valamint az orvosi irányelveket és standardokat. A legszélesebb értelemben véve pedig az eHealth modern automatizációs és kommunikációs

- 39 -

technológiák armadáját sorakoztatja fel. A legszűkebb értelmezést tekintve a telemedicina tovább bontható távterápiára és távdiagnosztikára, amelyeknek részei a telepatológia, telekardiológia, telepszichiátria, teleradiológia, teledermatológia, teleendszkópia. A telemedicina a következő interaktív megoldásokat kínálja fel: a nem valósidejű adat és képátviteli lehetőségeket, illetve az e-mail lehetőségét. Ezek óriási előnye, hogy bármikor visszakereshetők lesznek, ha szükséges a beteg későbbi kórházi kezelései során. Ahhoz, hogy a chat, hang és videó átvitel is létrejöhessen, egyre szélesebb sávszélességű

Internet-hozzáférés

kell.

Aminek

köszönhetően

az

orvosok

videokonferencia keretében konzultálhatnak.

A

későbbiekben az ábra bal oldalán látható lehetőség is megnyílik, azaz a beteg állapotának

otthoni

monitorozása is. A

jobb

oldali

képen

látható videokonferencián éppen

egy

digitális

technológiával készült eLeletet elemeznek az orvosok a teleradiológia segítségével. Az orvosok számára a videokonferencia, és maga az egész telekonzultáció több előnyt is magában hordoz, mint amit eddig említettünk meg. Mivel az orvosok más szakorvosok másodvéleményéhez egyszerűen hozzájuthatnak, így a fokozott interdiszciplináris tapasztalatokon és a specialistákkal történő telemedicinás együttműködés révén, további know-how épül. Minél több orvos számára elérhető ez a know-how bázis, annál magasabb szintű lesz az egészségügy struktúraminősége. Nem elhanyagolható szempont, hogy költségcsökkentés érhető el azáltal, hogy a telemedicinát minél több orvos használja. A telemedicina ezen kívül felgyorsítja a gyógyítási folyamatokat, ami rövidebb kórházi tartózkodáshoz vezet. A vidéki területeken az orvosok a telekommunikáció lehetőségén keresztül kevésbé elszigeteltnek érzik magukat. Ez jobb kollegialitáshoz vezet és motiválja a vidéki térségben való maradást. Így a regionális különbségek kiegyenlítése felgyorsítható, és

- 40 -

nagyobb tömegek számára biztosítható a megfelelő orvosláshoz való hozzáférési lehetőség.

eKórlap: Az eKórlap is része a szabványos üzeneteknek az intézményközi kommunikációban. Természetesen ez is hasonlóan működik, mint az eLelet. Az eKórlap tartalmazza az összes olyan adatot, amit egy papíralapú kórlap tartalmaz. Az eKórlap előnyei megegyeznek tulajdonképpen az eLelet előnyeivel. Mivel elektronikus kórlapról van szó, ami egy központi rendszerben található, így bármikor visszakereshető, és az egészségügyi intézmények között továbbítható. Az eKórlap leredukálja az indokolatlan vizsgálatok számát, hiszen a korábbi egészségügyi vizsgálatok adatai nem vesznek el. Az eKórlap szintén az orvos-orvos közötti kommunikációt könnyíti meg. Viszont a rendszer továbbbővítésével később a páciensnek is lehetősége fog nyílni a saját kórlapjához való hozzáféréshez az Internet egy biztonságos oldalának segítségével, azért hogy a beteg is pontosan tudjon problémájáról és annak súlyosságáról, hiszen ha a beteg tudatában van a betegségének, akkor tenni is sokkal többet tud ellene.

eRecept: Az utolsó nagyon fontos eSzabvány az eRecept. Az elektronikus recept az orvosok és a gyógyszertárak hatékonyabb együttműködését fogja segíteni. A recepteket a háziorvosok elektronikus úton fogják eljuttatni ahhoz a helyi gyógyszertárhoz, amelyet a páciens a háziorvosi rendelőben kijelölt. Amennyiben nem jelöli meg a beteg a gyógyszertárat, úgy egy vonalkódos receptet fog kapni, amit a gyógyszerész tud csak leolvasni. Az eRecept nemcsak a gyógyszerészhez fog megérkezni, hanem az Országos Egészségügyi Pénztárhoz is. Így egyben monitorozásra kerül, hogy az egyes háziorvosok, milyen gyógyszereket írnak fel, milyen mennyiségben, és hogy ezek a gyógyszerek milyen mértékű állami támogatást vesznek igénybe, illetve hogy a háziorvosok vajon törekednek –e arra, hogy a lakosság számára (hasonló hatású) minél olcsóbb gyógyszereket írjanak fel. Miután a gyógyszert kiváltotta a beteg, a gyógyszertárak rendszere automatikusan elküldi a gyógyszer adatait az OEP-nek, és a

- 41 -

támogatás visszatérítésének kérvényével együtt. A vény adatait csak a háziorvosnak kell felvennie, a gyógyszerészeknek és az OEP-nek ezzel már nem kell törődnie, így az adminisztrációval eltöltött idő többszörösen lecsökken. Ezenkívül a beteg gyógyszerezése is nyomonkövethetővé válik évekre visszamenőleg is. A beteg számára az ismétlődően felírandó gyógyszerek is könnyebben elérhetővé válnak. Az eRecept bevezetése után nem lesz szükség minden egyes alkalommal megjelennie a betegnek a háziorvosánál, hogy megkaphassa a receptet, hanem a háziorvos automatikusan felírhatja, és elküldheti a beteg által megjelölt gyógyszertárba. Szintén nagy előnye az elektronikus receptnek, hogy a program segítségével kiszűrhetik a hibás recepteket azáltal, hogy a beteg gyógyszerszedésének története kéznél van,vagy hogy az ellentétes hatású gyógyszerekre felhívja a figyelmet a rendszer, és a már bevált orvosságok sora a páciens számára is megtalálható a rendszerben. Végül, de nem utolsó sorban az eRecept az orvosok gyógyszerekkel kapcsolatos döntéseit is támogatják. Az

ábrán

összefoglaltam

eSzabványok

az

kommunikációs

útvonalát. Jól látható, hogy az Internet szolgál alapul minden adat, információ áramlásának a kórházak, háziorvosok, gyógyszertárak információk

rendelőintézetek, betegek

és

között.

Az

egy

regionális

központba futnak be, ami a nemzeti egészségügy része. A következő fejezetben az eSzabványok egyik elengedhetetlen komponensével ismerkedhetünk meg, a digitális aláírással.

- 42 -

Digitális aláírás

Már elhangzott, hogy az eEgészség egyik hangsúlyos része az eSzabványok, amely magába foglalja az eReceptet, az eKonziliumot, az eLelet keresését és küldését, az eKórlapot, valamint az eFinanszírozást. Viszont az eSzabványok megtárgyalásakor nem esett szó egy kulcsfontosságú dologról, mégpedig arról, hogy ezek az elektronikus dokumentumok, hogyan válnak hitelessé. Ki kell dolgozni az elektronikus dokumentumok számára az aláírás és az orvosi pecsét elektronikus megfelelőjét, hiszen ez a hagyományos papíralapú dokumentumok legtöbbjének elengedhetetlen kelléke. A kifejlesztett informatikai rendszerben elengedhetetlen az elektronikus aláírás megvalósítása, hiszen ez igazolja a dokumentumok hitelességet, amely által a bizalom teremthető meg, valamint a lehetséges felelősségi kérdések eseten hagyományos dokumentumok esetében alkalmazott megoldásai is átvehetők. Magyarországon, az egészségügy területén évente 76-121 millió dokumentumot hitelesítenek aláírással, illetve pecséttel. Ebből a HEFOP 4.4-ben kiemelt dokumentumok száma 19-45 millió között mozog évente. A három konzorcium területén a kiemelt dokumentumok száma 8-11 millió között mozog. Úgy gondolom, a számok magukért beszélnek a digitális aláírás projekt fontosságát illetően. A három régióban a vezetői, osztályvezetői, csoportvezetői, szakorvosi, adatszolgáltatói, ellenőri, védőnői stb. aláírások száma a 39.000 fő körül mozog. Az eSzabványokban megjelölt dokumentumok aláíróinak lehetséges száma pedig 10.000 fő körül van. A konzorciumok intézményeiben pedig 3200 foglalkoztatottnak kell megismerkednie a digitális aláírás előnyeivel és veszélyeivel, használatával és az ezzel kapcsolatos jogszabályokkal. Az elektronikus dokumentumok felhasználásának előfeltételeit az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény tartalmazza. E törvény vezette be hazánkban az Európai Unió vonatkozó irányelvének mentén haladva az elektronikus aláírás intézményét, annak fokozatait (egyszerű, fokozott biztonságú, minősített elektronikus aláírásokat határozva meg). A törvény rendezi az elektronikus aláírással kapcsolatos főbb fogalmakat, az elektronikus aláírás típusait, az ezzel járó - 43 -

jogkövetkezményeket és vélelmeket. Előírásokat tartalmaz továbbá az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és szolgáltatókra, s az elektronikus aláírási termékekre és eszközökre. Rendelkezik az elektronikus aláírással kapcsolatos felelősségre és az adatkezelésre vonatkozóan, s megteremti az elektronikus aláírással kapcsolatos hatósági felügyeleti és ellenőrzési jogköröket és ehhez kapcsolódóan szankciókat biztosít. Az egészségügyi ágazat felhatalmazást kapott arra, hogy a saját vertikumán belül kialakítsa a szükséges feltételrendszert. A digitális aláírás projekt konkrét feladata az elektronikus dokumentumok intézményközi információs rendszerben való felhasználásának lehetővé tétele, úgy hogy az megfeleljen az általános és az ágazatra érvényes jogszabályoknak. Ezek a szabályozások

a

következő

három

tárgykört

fedik

le:

az

egészségügyi

dokumentumokét, az egészségügy speciális szervezet- és felelősségi rendszerét és a személyes adatok védelmét. E megfontolások mentén került felállításra a dokumentumok

aláírással

való

hitelesítés

szempontjából

történő

tipizálása.

Figyelembe kellett venni a tipizálás alatt, hogy a dokumentumok tartalma nem változhat, így az elektronikus dokumentumok bevezetéséhez alapul a rendelkezésre álló hagyományos iratokat vették. A tipizálás során három kategóriát állítottak fel jogi szempontok előtérbe helyezésével. Az első a beteggel kapcsolatos dokumentumok, mint például a vények vagy a beutalok, amelyek további dokumentumtípusba sorolhatóak (például helyben maradó, diagnosztikai ügyek, terápiával kapcsolatos ügyek és integrált iratok). A betegekkel kapcsolatos dokumentumok minden esetben minősített elektronikus aláírást igényelnek, mivel legnagyobb részük közokiratnak minősül, és a beteg személyes adatai is megtalálhatóak bennük. A tipizálás során a második kategóriába sorolták az intézményi dokumentumokat, amelyek az anyagi erőforrással kapcsolatos ügyekkel, emberi erőforrással vagy pénzüggyel kapcsolatos ügyekkel, igazgatási és jogi ügyekkel, illetve integrált dokumentumtípusokkal foglalkozik. A digitális aláírás fokozata ebben az esetben a legálabb fokozott biztonságú szint. A harmadik pedig a hatósági eljárásban készült dokumentumok, mint például a határozatok, amelyek az ügyfél iratai, illetve a hatóság iratai dokumentumtípusba sorolhatóak, és az előbb említett mindkét aláírási biztonsági fokozatot megkaphatják.

- 44 -

További komplikációt a digitális aláírások téren az okoz, ha több ember aláírását is igényli a dokumentum, ahhoz hogy hiteles legyen. Valamint ki kell alakítani az orvosi pecsét elektronikus megfelelőjét is. Ehhez hozzáadódik még az a nehézség is, hogy bizonyos esetekben a páciens aláírása is szükséges, és sokszor elő fog fordulni, hogy a páciens nem fog megfelelő aláírással rendelkezni, amelyre szinten meg ki kell dolgozni egy megoldást. Mivel a dokumentumok továbbítása az Interneten, vagyis egy nyílt hálózaton folyik majd, ezért nagyon fontos a titkosítást megoldani, hogy csakis az illetékes felhasználók tudjanak hozzáférni az üzenetekhez. A titkosítást megkívánják a dokumentumokhoz kapcsolódó szakmai szabályok és adatvédelmi jogszabályok, illetve megkívánja az egyes dokumentumok visszakereshetőséget mind a küldő, mind a fogadó. A visszakereshetőséget naplózásnak nevezzük. A digitális aláírás bevezetésében részt vevő minisztériumoknak kiemelkedő feladata lesz, hogy az orvosok és egészségügyi dolgozok elektronikus aláírással való ellátása, hiszen e nélkül az intézményközi rendszer működésképtelenné válna. Ezenkívül a megfelelő tájékoztatás sem maradhat a laikusok számára, akik a jogszabályi követelményekkel

nincsenek

tisztában.

Hasonlóan

szükségszerű

előzetesen

formalizált elektronikus formanyomtatványokat és iratmintákat kidolgozni, amelyek később a dokumentumcsere során felhasználhatóak lesznek. Az

ezt

megvalósító

eEgészség

program

célja

a

hiteles

és

maradandó

dokumentumokon alapuló egészségvédelem és gyógyítás elektronikus eszköztárának kialakítása. A rendszer lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a csatlakozni kívánó egészségügyi intézmények különböző hivatalos dokumentumokat (leletek, jelentések, vizsgálatkérések) elektronikus formában előállíthassanak és azokat egymás között továbbítani tudják. Ez a lehetőség jelentősen megkönnyíti és felgyorsítja azon információk áramlását, melyekre a gyógyító tevékenység során szükség van. Magyarországon az első közigazgatási ágazat az egészségügy lesz, ahol az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumok elismerést nyernek.

- 45 -

Fogalomtárak

Az Európai Unióban elfogadott szabványokkal összhangban Magyarországon is ki kell dolgozni olyan fogalomtárakat, amelyek használata egyértelmű és egységes. Ez az elektronikus adatok hatékony áramlását, az adatok továbbítását és feldolgozását segíti elő az online, valamint az egészségügyi információs rendszerek, alkalmazások, szolgáltatások átláthatósága, nyitottsága, szállító-független bővíthetősége, terméksemleges, közbeszerzési eljárásokat kiszolgáló specifikálhatósága válik valóra. Ez alapvetően nem a lakosságnak, hanem az egészségügyben dolgozóknak szól, akik más szolgáltatoknak, szakmai felügyeletet ellátó és a finanszírozó intézményeknek továbbíthatják a szükséges információkat, amelyeket többnyire rendszeresen, kötelezően kell szolgálni a jogszabályban szereplő előírásoknak megfelelően. Ahhoz, hogy az adatok mindenki számára ugyanazzal a jelentéssel bírjanak, és egyfajta módon lehessenek csak értelmezhetőek, olyan fogalomtárakat kellett kidolgozni, amelyek a fogalmakat pontos leírással és értelmezéssel látják el, és egy kódrendszerhez kapcsolódnak. Az összetett, rendezett fogalomtárat ontológiának nevezzük. Az ontológia fogalmát röviden úgy definiálhatjuk, hogy egy meghatározott tudásterület leírásához kifejezéseket és összefüggéseket határoz meg. Tehát egy meghatározott értelmezési tartományon alkalmazott fogalmak, és a közöttük lévő összefüggések leképezése számítógépek és emberek által értelmezhető formában. A fogalomtárak kidolgozására az eEgészség Program keretén belül kerül sor. Közös adatmodellt a következő négy terület kíván meg: az eAdat, az eBeavatkozások, az eEszközök és az ePáciens fogalomtárak. Mivel a fogalomtárak kidolgozása párhuzamos munka eredményeként jön létre, ezért a fogalomtárakat közös elvek alapján kell elkészíteni, azért hogy a későbbiekben egységesen használhatóak legyenek, és könnyebben összekapcsolhassák őket. Az ontológia létrehozása az egészségügy területén azért kívánatos, hogy a definiált tudás később előkereshető és újrafelhasználható

legyen,

elemezni

lehessen

- 46 -

az

egészségügyre

vonatkozó

ismereteket, és hogy az adott tartományra rögzített feltételezések félreértést kizáróan meghatározottak legyenek. A fogalomtárak elkészítésénél figyelembe vették az Európai Unió országaiban már létező és jól bevált módszereket, és a magyar körülményekre a leginkább alkalmasat, a Protege szoftvert választottak ki. A választást azzal indokolták meg, hogy ez a megoldás hosszabb távon is bővíthető és karbantartható. Miután a fogalomtárak elkészülnek majd, szükség lesz egy széleskörű ellenőrzésre is, hogy a hibákat kiszűrhessék, és egy letisztultabb, elfogadottabb tartalommal szolgálhassanak. Az említett négy fogalomtárat, az ePácienst, az eEszközöket, az eBeavatkozásokat és az eAdatot részletesebben be szeretném mutatni.

ePáciens: Az ePáciens fogalomtár célja, hogy a páciens személyére vonatkozó adatokat tárolják egy fogalomtárban. Tehát itt csakis a személyes adatok lesznek fellelhetők, a páciens betegségére, állapotára, kezelésére vonatkozó adatokat nem fogja tartalmazni. Azt, hogy a fogalomtárba milyen adatok kerülhetnek bele, illetve, hogy az adatokhoz ki férhet hozzá a következő törvények szabályozzák: A személyre vonatkozó adatokról, azok beszerezhetőségéről, nyilvántarthatóságáról és kezeléséről a személyes adatok védelméről az 1992. évi LXIII törvény rendelkezik; az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről pedig az 1997. évi XLVII törvény rendelkezik. Az orvosok, kórházak és egyéb intézmények nyilvántartási és jelentési kötelezettségeit jogszabályok határozzák meg. A fogalomtár létrehozásakor egy értéklistát kell meghatározni, amely adatkörökhöz kapcsolódik, és számítógépes kódok látják el. Az adatkörök közül a nem, családi állapot, biztosítási jogcím, állampolgárság, a lakcím, tartózkodási hely egyértelműen definiálhatók. Az

ePáciens

a

Thing

gyökérkönyvtár

alosztálya az eEszközök, eBeavatkozások és az

- 47 -

eAdatokkal

együtt.

A

foglalkozások

esetében a FEOR kódrendszer elnevezéseit alkalmazzák. Az azonosító, leíró és egyéb adatok a következőket tartalmazzák: TAJ, útlevél szám, személyi igazolvány száma, név, anyja neve, születési hely, idő, családi állapot, nem, foglalkozás, szakképzettség, állampolgárság, biztosítottság, vallás és nemzetiség.

eEszközök: Az eEszközök (eDevice) fogalomtár szintén közvetlenül fog kapcsolódni a Thing gyökérkönyvtárhoz. Ebben a fogalomtárban lesz megtalálható minden olyan eszköz, amivel egészségügyi, orvosi beavatkozások történnek. Ilyen értelemben ide sorolhatjuk az emberi erőforrásokat, szervezeteket, fizikai jellegű erőforrásokat. A fizikai jellegű erőforrások lehetnek fogyó jellegűek (például gyógyszer, ágynemű), és lehetnek álló jellegűek (orvosi műszerek, eszközök). Ezek az eszközök is további alosztályokba sorolhatók, amelyek segítségével pontosan megadhatóak az eszközök logikai specifikációja. Az eDevice osztály alá kerül a Gyógyszerek (Drug) és az Orvosi Eszközök (Medical device) alosztály. Az orvosi eszközök közül a pacemakereket vettem mintául: az ábrán a beültethető intern pacemaker logikai definíciója látható. A definíció szerint az eszköz célja a szív, szabályozást végez, beültethetőségi specifikációja beültethető, erőforrás specifikációja pedig aktív forrás.

- 48 -

A gyógyszertörzs esetén a már meglévő ATC gyógyszerek besorolását viszik be a rendszerbe. Ez egy hierarchikus besorolás, ami kiterjed az összes Magyarországon kapható gyógyszerre. Az ATC hierarchia esetében választ kell kapni a gyógyszerek hatóanyagaira, illetve azok angol és latin megnevezésére, amennyiben ez lehetséges. A gyógyszerek ATC szerinti besorolására a következő ábra ad mintát:

eBeavatkozások: A fogalomtárak másik két nagy csoportja az eBeavatkozások és az eAdatok természetüknél fogva szorosan kapcsolódnak az eEszközök fogalomtárhoz. Az eBeavatkozás fogalomtár lehetővé teszi a vizsgálatok, beavatkozások azonosítását, és az azokhoz kapcsolódó adatok kezelését. Ide tartoznak a hagyományos diagnosztikai és terápiás beavatkozások mellett még a laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai vizsgálatok, és a szövettani vizsgálatok. Az eBeavatkozások ontológia alapjául a naprakész magyarországi OENO (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályzása) illetve a 70-es években készült hierarchikus szerkezetű ICPM (International Classification of Procedures in Medicines) szolgált. A fogalomtár struktúrája nagyon hasonlít az imént említett eEszközök ontológiáéhoz. Például a beavatkozások alatt megtalálhatjuk a

- 49 -

szemműtéteket,

amelyek

újabb

alosztályokhoz

vezetnek,

mint

például

a

szivárványhártyához, ahol a sugártest és az előkamra műtétek definiálása található. Vagyis a legapróbb részletekig juthatunk információhoz az eBeavatkozások fogalomtárban is.

eAdat: Az eAdat a negyedik projekt, amit meg szeretnék említeni az eFogalomtárak fejezetben. Lényegében egy olyan elektronikus adat létrehozására törekszenek, amely rögzíti az ellátási esemény kapcsán a pácienshez kötődő orvosi-egészségügyi adatokat, amelyek a páciens ellátása során illetve az ahhoz kapcsolódó beavatkozások során keletkeznek. Az eAdat megvalósításához egy hazai és egy nemzetközi forrást tudunk felhasználni. A hazai forrást a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO10), a nemzetközi forrást pedig az OpenGalen szolgáltatja, amely egy európai általános célú jól formalizált orvosi ontológia. Az utóbbi fogalomtárat a Manchesteri Egyetem fejlesztette ki, 10 éves múltra tekint vissza és nagy előnye, hogy szabadon letölthető. A magyar Betegségek Nemzetközi Osztályzása három kötetből áll. Az első a kódnövekményes lista, a második az általános szabályokat tartalmazó kötet, a harmadik pedig az ABC szerinti betegségindex. Az orvosszakmai közös nyelv megalapozása érdekében folyik az úgynevezett toplevel ontológia megvalósítása, amely anatómiai, élettani és patológiai referencia ontológiákat tartalmaz. 2005-ben kifejlesztésre kerültek az intézményi ellátói- és munkafolyamat-szabvány közös adatmodellje, amelynek segítségével leképezhetővé válnak az intézmények munkafolyamatai, az ellátási standardok, a klinikai irányelvek és a minimumfeltételek. Egyelőre a fogalomtárak nem érhetők el az Ágazati portálon, viszont a terminológiai szerver már kész van, az implementálás pedig folyamatban van.

- 50 -

Közhiteles nyilvántartások

Az elektronikus közhiteles nyilvántartások az egészségügyben az elektronikus kormányzásnak egy részét alkotják, valamint az egész eEgészség alapját is. Az ágazati informatikai programcsomag megalkotásának részeként kezelik a közhiteles nyilvántartások ügyét. Az egészségügyi és szociális ágazat már régóta küszködik egy egységes logikai, technológiai rendszer megteremtésén, hogy a közhiteles nyilvántartások valóban megbízható információforrást biztosítsanak. Az elektronikus adatbázis több szempontból is kívánatos az ágazati minisztérium számára. A jelen nyilvántartások többsége eltérő technológiával, fregmentálva működik, így összekapcsolásuk különösen nehézkes, sőt sokszor csak papíralapon léteznek, és elektronikus adatnak nyomát sem lehet lelni. Ezáltal a visszakeresés, ellenőrzés teljesen lehetetlennek tűnik. A jelenlegi nyilvántartásokkal kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma, hogy nagy részük nem felel meg a közhitelesség kritériumának, nem teljeskörűek, és megbízhatatlanok. Ez ahhoz vezet, hogy a közigazgatásban

dolgozók,

vezető

tisztségviselők,

döntéshozók,

a

kutatók,

szolgáltatók, állampolgárok stb. torz ágazati alapinformációkhoz jutnak, amely torz célokhoz és elbukott reformokhoz vezethet. Az elektronikus közhiteles nyilvántartások létrehozásának célja az elhangzott problémákból kifolyólag, hogy az egészségügyi és szociális kormányzatot átláthatóbb, kontrollálhatóbb működtetéshez, irányításhoz segítse azáltal, hogy megbízható, teljeskörű, egészségpolitikai szempontokat is kielégítő közhiteles információkkal, megbízható információkat tartalmazó nyilvántartásokkal szolgál.

Mi minősül közhitelesnek? Közhiteles nyilvántartásnak csakis az a nyilvántartás minősül, amelyre a következő feltételek, jellegzetességek érvényesek. Minden esetben kötelező adatszolgáltatáson, adatbejelentésen kell alapulnia az adatgyűjtésnek, amelyek kezelését, nyilvántartását jogszabály írja elő. Szinten jogszabályban van lefektetve, hogy a nyilvántartásokat

- 51 -

milyen módon lehet megváltoztatni, illetve, hogy melyik szervezet végzi a nyilvántartás vezetését. Természetesen minden közhiteles nyilvántartásból csak egy van, és közérdeket szolgál. A közhiteles szó nem azt jelenti, hogy publikus adatokról, nyilvántartásokról beszélünk, hanem azt hogy az államigazgatási jogosultsággal bíró szervezet

által

hitelesített

információról

van

szó.

Például

a

TAJ

(Társadalombiztosítási Azonosító Jel) adatbázisa sem publikus, mégis a közhiteles nyilvántartások közé sorolható.

Típusai: Jelenleg két típust különböztethetünk meg. Az egyik a klasszikus közhiteles nyilvántartások,

ahova

a

következők

tartoznak:

orvos-,

fogorvostörzs,

a

gyógyszerészek nyilvántartása, a klinikai szakpszichológusok, a szakdolgozók nyilvántartása, a szolgáltatói és gyógyszer adattörzs, a TAJ adatbázis, az orvostechnikai eszközök és gyógyászati segédeszközök állományai, a digitális aláírások jegyzéke és az Országos Transzplantációs Nyilvántartás. Ezek a nyilvántartások azért klasszikusak, mert az összes kritériumnak megfelelnek. Azokat a nyilvántartásokat, amelyek csak részben felelnek meg, a szakirodalom preklasszikusnak nevezte el. Ezek a nyilvántartások nem adatszolgáltatáson alapulnak, hanem közhitelességüket valamilyen szintű publikálás, a Közlönyben való megjelenés útján szerezték. Ide tartoznak a különböző szakmai kódrendszerek: BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) törzs, OENO (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása) törzs, FNO (Funkciók Nemzetközi Osztályozása) törzs és a HBCS (Homogén Betegségcsoportok). Nemcsak szakmai kódrendszerek színesítik a közhiteles nyilvántartások palettáját, hanem a különböző finanszírozási és besorolási algoritmusok is: a fekvőbeteg-ellátás – aktív (HBCS), a fekvőbeteg-ellátás – krónikus (KBCS), a járóbeteg-szakellátás (OENO=WHO), és a fogaszati ellátás. Ezekből a nyilvántartásokból sajnálatos módon csupán két nyilvántartás felel meg az elvárásoknak. Az egyik a Törzskönyvezett gyógyszerek, a másik a Transzplantációs nyilvántartás. Az összes többi nyilvántartás szakmai és eljárásrendi hiányosságai miatt korrekcióra szorulnak, mielőtt az elektronikus nyilvántartásokat feltöltenék az adatokkal. Ilyen problémák például, hogy a működési nyilvántartásból nem nyerhető

- 52 -

ki olyan információ, hogy hány orvos, fogorvos, milyen intézményekben, munkahelyen dolgozik, nincs előírási kötelezettség az orvosi pecsétek kiadásáról, holott a pecséttel való rendelkezésnek jogkövetkezménye van, nem tudjak pontosan meghatározni, hogy mennyi szolgáltató van a magyar egészségügyben. A TAJ adatbázis sem tekinthető teljeskörűnek, mivel az elhunytak kivezetése nincs megoldva, ugyanúgy, mint az elhunyt orvosok kivezetése sincs megoldva az orvos-, fogorvostörzsből és még sorolhatnám.

Bevezetése: Ezeket a nyilvántartásokat nyilvánvalóan először is rendezni kell. A már létező nyilvántartások számbavétele után biztosítani kell a szétszóródott nyilvántartásokhoz való hozzáférést. Ez történhet egy online linkkel, tükrözött adatbázissal (ebben az esetben az adatokat folyamatosan frissítik, és csak a közhiteles adatokhoz biztosítnak hozzáférést), vagy tárolt eljárások meghívásával, ahol az adatgazda biztosítja az eljárásokat. A főbb adatbázisok az ÁNTSZ-nél, az OEP-nél illetve az Orvosi Kamaránál találhatóak meg, viszont az eEgészség Programirodának rendkívül nehéz hozzáférnie ezekhez az adatokhoz, és az adatok is szakmailag rossz állapotban vannak. Egyelőre az elektronikus közhiteles nyilvántartások létrehozása ebben a fázisban rostokol. A megvalósítás következő lépcsőfokában a cél egy egységes felület biztosítása lesz, ahol a keresőmodulok a web-es felületen jogosultságnak megfelelő adattartalom-információval látják el az információkeresőt. A weboldalon mindenki a saját jogosultságát juttathatja érvényre, és eszerint kérheti le az adatokat. Főképp a humánerőforrások adattörzsei, szolgáltatói és gyógyszer adattörzs lesz megtalálható. Az utolsó fázisban a web-es hozzáférési felület illeszkedni fog az ESzCsM portáljához, és jellemzően az adatforgalmat titkosítják. Az oldalak többsége statikus lesz (vagyis ritkán változó nyilvános tartalmakat fognak megjeleníteni, mint például a Betegségek Nemzetközi Osztályozása), a keresések pedig csakis tartalom alapú keresést fognak biztosítani. Tehát a cél, hogy az online segítségével biztosítva legyen az

eletronikus

közhiteles

nyilvántartásokhoz

jogosultságok alapján.

- 53 -

való

hozzáférés

a

megfelelő

Várható eredmények: Várhatóan javulni fog az egészségügyi ellátórendszerről és szolgáltatásokról, valamint az engedélyezett egészségügyi szakmákról kapott kép nyújtása, hiszen sokkal áttekinthetőbb és hitelesebb lesz. Valamint lehetőség nyílik a működési engedély egyes adatainak, illetve az azokban bekövetkezett változásoknak a nyilvántartására is. Emellett az ellenőrzési és a felügyeleti munka körülmények is jelentősen fejlődni fognak, valamint a szolgáltatók azonosítása is megoldódik. A pontos adatszolgáltatás a területi és országos szintű tervezéshez, irányításhoz, valamint a statisztikákhoz szolgáltat valósághű adatokat megkönnyítve a döntéshozók dolgát. Kiemelném a finanszírozást érintő elektronikus közhiteles nyilvántartások jelentőségét. A kifogástalan és egységes információszolgáltatás következményeként a kifizetések, a teljesítmény elszámolások az egészségügyi intézmények számára sokkal átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válnak, ami a hatékony forráselosztást eredményezi. Ma ezek a folyamatok teljesen követhetetlenek a pontatlan és széteső adatszolgáltatás vagy éppen annak hiánya miatt komoly feszültségeket okozva az OEP Finanszírozási Informatikai Főosztálya (régebben Gyógyinfok) és az egészségügyi ellátó intézmények között.

Elektronikus betegkártya: A hiteles adatszolgáltatás egyik eszköze lesz az elektronikus betegkártya is. Már sokat hallottunk az eletronikus betegkártyáról, mégsem világos, hogy mit is takar ez a fogalom. Az eletronikus betegkártya a páciens tulajdona lesz, amelyen minden állampolgár saját egészségügyi adatait, illetve az orvos számára kiegészítő információkat adhat meg. Például a kapott oltásokról, a páciens allergiáiról, fertőző betegségeiről, legközelebbi hozzátartozójának elérhetőségéről kaphatunk információt. Bevezetése az Európai Unió területén kitolódott 2008-ig, addig a sürgősségi ellátást az Unió területén az E111 formanyomtatvánnyal oldják meg.

- 54 -

Véleményem

szerint

az

egészségügyi

reformok

elindításának

és

sikeres

végrehajtásának elengedhetetlen feltétele a hiteles, megbízható és korszerű formátumban hozzáférhető elektronikus közhiteles nyilvántartások megvalósítása.

- 55 -

Bizonyítékokon alapuló orvoslás

Mielőtt belevágnánk a magyar projektbe, szeretném letisztázni, hogy mit is értünk bizonyítékokon alapuló orvosláson. Létezik egy angol Clinical Evidence (magyarul bizonyítékokon alapuló orvoslás) weboldal, amelyet az angol BMJ Publishing Group Limited hívott életre azzal a céllal, hogy összegyűjtse a jelen orvostudomány állását a megelőzéssel és a betegségek kezelésével kapcsolatban, hiszen az egyre bővülő gyógyszerek, újabb terápiák sorát szinte már képtelenség követni az orvosoknak, akik egyre nagyobb nyomás alá kerültek emiatt. A weboldalnak illetve a Clinical Evidence c. könyvnek nem az a célja, hogy az összes gyógyszert bemutassa, vagy hogy megmondja, milyen betegség esetén milyen gyógymód a legjobb. Hanem az, hogy a legjobb elérhető bizonyítékkal szolgáljon a szisztematikus szemléből és megfigyelési tanulmányokból. Amennyiben nem tud adattal szolgálni, a "nem találtunk rá megfelelő bizonyítékot" szöveg jelenik meg a weboldalon a "nincs rá megfelelő bizonyíték" helyett. A Clinical Evidence nem arra specializálódott, hogy ajánlásokat tegyen, vagy az orvosok hiányos tudását csillapítsa, hiszen nem lehet minden szituációra ugyanazt a kezelést alkalmazni. Talán soha nem lesz képes az oldal, illetve a könyv megmondani, hogy melyik a legjobb depresszió elleni gyógyszer, de segíteni szeretne annak eldöntésében, hogy miért használja ezt vagy azt a gyógyszert az orvos. Vagyis online-on keresztül hozzájuthatunk a bizonyítékhoz, viszont a döntés az orvos kezében van. A bizonyítékokon alapuló orvoslás weboldal azért egyedülálló, mert nem kutatásokat tesz elérhetővé, hanem kérdés alapon közelíti meg a keresést. A gyógyítás terén fontos kérdéseket gyűjtötték össze, amelyekre összefoglaló orvosi eredményekkel, bizonyítékokkal válaszolnak. A kérdések sorát statisztikai adatok alapján rakják össze, mint például konzultációs arányok, betegségek és halálozási mutatók szerint, valamint tanácsot kérnek az orvosoktól, páciensektől is. Az oldal folyamatosan frissítik az új adatokkal, de legalább egy hónapban egyszer átvizsgálják az eredményeket. A Clinical Evidence című könyv pedig félévente jelenik meg. A könyv és a weboldal nemcsak a kezelések előnyeit, hanem a hátrányait is részletesen elemzi. Jelenleg 2404 kezelés eredményeit közli az oldal, amelyekből 360 - 56 -

(15%) jól beváltnak minősül, 538 (22%) valószínűleg jó kezelésnek minősül, 180 (7%) kezelés esetén vetekszik a jótékony és a kártékony hatása a kezelésnek, 115 (5%) esetén a kezelés valószínűtlen, hogy hatékony, 89 (4%) esetén szinte biztos, hogy a gyógymód nem hatékony, sőt esetleg kártékony, és a legnagyobb arányban 47%-ban (1122 kezelés esetén) az eljárás kimenete nem ismert jelzőt kap. Ezt a felmérés az oldal használói értékelése alapján született meg. A Clinical Evidence dolgozóinak éppen ezért fontos, hogy az orvosok visszajelezzenek a tapasztalataikról a kiválasztott kezelésekkel kapcsolatban. Az oldal interaktivitását növeli, hogy az olvasók javaslatokat tehetnek arra, hogy milyen kérdések jelenjenek meg. A kérdéseket összefoglalóan válaszolják meg, a válaszokat szakorvosok ellenőrzik és a kiadásnál is keresztülmennek az információk legalább egy szakember kezén. A Clinical Evidence már nem csak angol nyelven, hanem számos más nyelven is megjelent, például japánul, oroszul, spanyolul, németül, franciául stb. A WHO (World Health Organisation) és a BMJ Publishing Group Limited közösen elhatározta, hogy a fejlődő országok számára – ahova Magyarországot is beleszámították – egy évig ingyenesen elérhetővé teszik a Clinical Evidence szolgáltatásait az Interneten. Így a magyar bizonyítékokon alapuló orvoslás projekt célja, hogy támogassa a nemzetközi tudásbázishoz való hozzáférést az online-on keresztül az egészségügyben dolgozók számára. Remélhetőleg a jó információ hozzá fogja segíteni a szakmai és szakmapolitikai döntéshozókat az eredményes tervek kidolgozásában. Az egészségügyben a döntések alapját a klinikai döntések képezik, úgy mint a diagnosztikai, terápiás, prognosztikai, prevenciós stb. döntések. Ehhez hozzáadódik a beteg döntése, illetve a szervezet döntése, amelyet mind-mind befolyásolhat a Clinical Evidence. Ezek alapján hozzák meg az egészségügyi, szakmapolitikai, majd gazdasági döntéseket is. A Clinical Evidence online adatbázisához való egyéves ingyenes hozzájutást pályázati úton hirdette meg az ESKI (Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet), amelynek keretében pontosan 118 egészségügyi intézmény kapott 2004. július 15-től, 3-hónapos tesztidőszakot követően, 2005. szeptember 15-ig egy éves ingyenes hozzáférési jogosultságot. A eEgészség Programiroda jóvoltából ezt sikerült még egy évvel megtoldani 2006 szeptemberéig. Az angol nyelvű adatbázishoz az Egészségügyi Minisztérium ágazati portálján keresztül lehet eljutni. Természetesen az adatbázist - 57 -

jelszóval lehet csak megnyitni, hiszen ez szigorúan az egészségügyben dolgozóknak szól, nem a lakosságnak. Magyar nyelven a zsebkönyv ingyenes terjesztése is megkezdődött, illetve az egészségügyi dolgozók továbbképzése is a tudásbázis kezelésével és hasznosságával kapcsolatban.

- 58 -

K+F Projekt

Az eEgészség Programnak egyik hangsúlyos része az egészségügyi kutatás-fejlesztés támogatása. Az eEgészség Programiroda megbízásából 2003 novemberében létrejött egy olyan adatbázis, amely a K+F eredmények gyakorlatba való átültetésének támogatását célozta meg. 2004 óta gazdagítja az ágazati portált az informatikai kutatás-fejlesztési projektek adatbázisa és online pályázati rendszere. Az Internet alapon elérhető információkkal és pályázatokkal a Programiroda az egyetemek, kutatási és fejlesztési műhelyek szempontjából fontos innovatív fejlesztések megvalósulását szeretne támogatni az egészségügyi informatika terén. Ezzel a portál lehetőséget kínál az egyetemi kötődésű szakmai kollégiumok közötti csoportmunka kiszolgálására is az egészségügyi informatikusi szakma kiszolgálása mellett az Extraneten keresztül. A portalon dolgozok majdnem ötven K+F eredményt vizsgáltak meg és értékeltek ki abból a szempontból, hogy mely hazai és nemzetközi eredmények alkalmasak a további hasznosításra. Ebből 31-et találtak megfelelőnek. A pályázati rendszer kereten belül eddig egy kétfordulós pályázatot hirdettek meg, amelyben 22 pályázó intézet és 10 szervezet (országos intézet, egyetemi klinika, kórház, tudományos társaság, rehabilitációs intézet…) kapott támogatást a tudásmenedzsment, telemedicina és a működési menedzsment alkalmazási területeit reprezentáló K+F eredmények hasznosítására.

- 59 -

Egészségügyi ágazati portál

Eddig sorra vettük azokat a projekteket (elektronikus közhiteles nyilvántartások, eFogalomtárak, bizonyítékokon alapuló orvoslás, K+F stb.), amelyek az eEgészség alapját adják. Viszont a sorból kimaradt az a projekt, amelyik az összes többit összefogja a szakmai felhasználók számára egy extranet típusú szolgáltatásban. Ahhoz, hogy az összes egészségügyben fontos adatot megtálalhassuk egy helyen, létre kellett hozni egy ágazati portált, amely a többi portált összeköti, és hozzájuk vezető linket tartalmaz. Ebben a fejezetben ennek az ágazati portálnak a szükségességet, feladatat, célközönségéhez fűződő funkcióit, illetve a fejlesztési terveit szeretném részletesen leírni. Magyarországon kereskedelmi jellegű egészségügyi portálok már körülbelül 10 éve működnek, amelyeknek legtöbbje egészségügyi hírszolgáltatásra szakosodott. Viszont egész eddig nem létezett egy olyan értéknövelt weboldal, amely közérdekű és megbízható elektronikus egészségügyi nyilvántartást vagy klinikai adatbázist kínálna fel. Valójában elérhető például mar több gyógyszerrel kapcsolatos információ a világhálón, mégis ezek a szolgáltatások nem teljeskörűek, hiszen egy közhiteles törzs adatain alapulnak. Sőt, ha az Interneten keresgélünk, sokszor idegen nyelvű irodalomba futunk bele, és a magyar nyelvű változata az információnak, weboldalnak elérhetetlen. Ezek a hiányosságok rámutatnak, hogy a magyar tartalomszolgáltatás terén komoly fejlesztésre van szükség. Éppen ezért a magyar kormány 2002 végen elhatározta, hogy felkarolja az eEgészséget. A programok és a stratégia kidolgozása után 2004-ben megkezdődtek a fejlesztések. Az egészségügyi ágazati portál az Egészségügyi Minisztérium egyik legfontosabb projektje a Dr. Infoval kiegészítve. Az internetes egészségügyi információs csomópont zárt és nyilvános elérésű portálokat biztosít a felhasználók köre szerint. Egy rövid példán keresztül szeretném hangsúlyozni a portál jelentőségét. A magyarországi gyógyító- megelőző ellátásban körülbelül 35.000 orvos dolgozik. Egy - 60 -

orvos naponta átlagosan 30-35 beteggel kerül kapcsolatba, ami napi egymillió orvosbeteg kontaktust jelent. Minden eset különböző, és naponta több kérdés megfogalmazódik mind az orvos, mind a beteg részéről. Ha csupán naponta egy kérdés marad megválaszolatlanul, az egész egészségügyre kivetítve évente 6.000.000 klinikai kérdés marad megválaszolatlanul. Felmérések szerint ezeknek a kérdéseknek egy átlagos orvosi praxisban 25 százaléka terápiás vonatkozású, tehát évente 1.75 millió

kérdésben

tanácstalanul

marad

az

orvos

a

magyar

egészségügyi

ellátórendszerben. Ezek a kérdések nagy részben ebben az állapotban maradnak, hiszen a megfelelő válasz kikereséséhez nincsenek meg a megfelelő feltételek. Ez alatt nemcsak az időhiányt értem, hanem a naprakész, hiteles információk hiányát is. Viszont az ágazati portál segítségével a megválaszolatlan kérdések aránya nagymértékben

lecsökkenhet.

Bizonyíték

van

rá,

hogy

az

elektronikus

kommunikációs csatornán történő tartalomszolgáltatás a felmerült kérdéseket átlagosan 73 százalékban legalább részlegesen meg tudja válaszolni. Vagyis az ágazati portál hozzásegítheti az egészségügyi dolgozókat infokommunikációs pozíciójuk javításában. Az Európai Bizottság megfogalmazása szerint az ágazati portál „a lakosság, a betegek, és szakemberek tájékoztatását szolgálja megbízható információk online közzétételével, továbbá egységes belépési pontot biztosít európai uniós és tagországi egészségügyi információ-forrásokhoz.” A Minisztérium definíciója már egy kicsit specifikusabban fogalmaz: „az egészségügyi portál olyan weboldal, amely nagy mennyiségű, tematikusan rendszerezett információkat és komplex szolgáltatásokat kínál – a kijelölt célközönség számára. Az egészségügyi portál tehát alkalmas közcélú egészségügyi információk megjelenítésére csakúgy, mint szakmai ismeretek közlésére, valamit távoktatási médiumként is megjelenik.” Fontosnak tartom kiemelni a távoktatást. Az egészségügyi dolgozok részére komoly továbbképzés lesz szükséges ahhoz, hogy az információs forradalom vívmányait maximálisan ki tudják használni. Ennek egyik legkézenfekvőbb eszköze az eLearning. Szerintem sokat segítene a helyzeten, ha például a dolgozok számára lehetőség nyílna például az ECDL vizsga ingyenes letételére, és elsajátítására elektronikus távoktatáson keresztül. Most pedig vegyük számba, hogy az ellátásban részt vevőknek szerepük szerint milyen funkciókkal szolgálhat a portál. Elsősorban a betegellátókat szeretném - 61 -

megemlíteni, hiszen ők vesznek részt közvetlenül a gyógyításban. A weboldal azért lesz számukra hasznos, mert hozzáférést fog biztosítani szakmai információkhoz, adatbázisokhoz (például gyógyszer, Clinical Evidence online, alapnyilvántartások), valamint kényelmesen hozzáférhetőek lesznek különböző elektronikus szakkönyvek, szakmai irányelvek, illetve támogatni fogja az online csoportmunkát, amelynek egyben közösségformáló és szakmai közvélemény formáló szerepe is van. Nem utolsó sorban a terminológia szerverhez is hozzáférhetnek. Az elektronikus információáramlás előnyei a közigazgatásban is jelentősen fognak mutatkozni. Megvalósulhat a tényeken alapuló ágazati tervezés, hiszen biztosítva lesz az alapnyilvántartásokhoz való hozzáférés. Ennek következtében a kapacitástervezés, a szükségletalapú forrásallokáció, valamint az ellenőrzés javulhat. Jelenleg különböző szervezetek, hatóságok osztják meg a feladatokat maguk között, viszont nem áll rendelkezésükre egy integratív publikációs felület, ami az adatbázisokat egy egységes szerkezetbe tömörítené. Sőt, a közigazgatás számára a portál kapcsolódást nyújt az Európai Unió információhálózataihoz, illetve előnye még, hogy a közigazgatási szakemberek informatikai és tudásalkalmazási felkészültségét jelentősen javítja. Az oktatás és K+F területén pedig az egészségügyi szakemberek informatikai és tudásalkalmazási felkészültségének javítása mellett az egészségügyi oktatási és képzési formák is versenyképesebbek

lesznek.

De

ide

sorolhatjuk

meg

az

innováció

és

kutatáshasznosítás pozíciójának javítását, illetve a szakmai közösségeken belül a kooperáció, hálózat építésének fejlesztését is. Az ipari partnerek stratégiáját tekintve pedig

a

szabványfejlesztések

támogatását,

valamint

a

webes

alapú

tartalomszolgáltatás minőségének előremozdítását emelnem ki. A stratégiai célok kitűzése után további feladatok is maradtak a portállal kapcsolatban. Az első a weboldal szervezeti, működési kereteinek a megszilárdítása. A második elmaradhatatlan feladat a folyamatos tartalom- és szolgáltatásszervezés, azért hogy a még nem működő projekteket elindítsák, és a pilotként működőket pedig bevezessek.

Elmaradhatatlan

kellek

a

portál

identitásának

és

hírnevének

megalapozása hazánkban. Ide tartozik a név, a portál promóciója és a publicitás biztosítása, illetve az ügyfélkapcsolatok menedzselése. A

weboldal

címe:

http://agazat.eum.hu/eum/agazati.main.page,

www.euagazat.hu. - 62 -

illetve

Az egészségügyi ágazati portál nem köti össze az eEgészség Program összes projektjét. Emellett meg két nagyon fontos portálról szeretnek szólni, amelyek elsősorban a lakosság igényeit elégítik ki. Az egyik a Dr. Info, a másik pedig a Fogyatékkal élők portálja.

- 63 -

Dr. Info

Az eEgészség egyik kiemelt célja a Dr. Info weboldal elindítása volt, amelyre 2004. május 17-én került sor. A Dr. Info weboldal közvetlen tájékoztatást, tájékozódást nyújt az egészségügyi-szociális ágazatban. A Dr. Info az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére létrejött szolgáltatás, amely a lakosságnak nyújt egészségüggyel, egészséggel, betegséggel kapcsolatos információt telefonon és Interneten. Ennek a portálnak a célja, hogy a magyar társadalmat egészségtudatosabbá tegye azzal, hogy felkínálja a lehetőséget az éjjel-nappali információ-szolgáltatásra az egészségügyről és az intézményekről. Ahogy a rendszer javít a felhasználók informáltságán, és egy a saját egészségünkért felelős magatartás felépítéséhez segít hozzá, az egész egészségügy hatékonysága és színvonala is emelkedik. Sokszor a saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy az információhiány miatt nem tudunk saját egészségünkért tenni,

a

bonyolult

és

olykor

átláthatatlan

ellátórendszerben

elveszünk,

kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. A betegség és gyógyítási folyamat passzív elszenvedőjéből aktív résztvevőivé válhatunk a Dr. Info segítségével. Vagyis a cél, az információs aszimmetria csökkentése a beteg-orvos kapcsolatban. A telefonos információs szolgáltatás a 06/40-374-636 számon hétköznap 6 és 22 óra között, hétvégén pedig 8 és 18 óra között érhető el az ország bármely pontjáról helyi tarifával. Az internetes felület az ágazati portál része, ami természetesen a nap 24 órájában érhető el a www.drinfo.eum.hu vagy a www.drinfo.eszcsm.hu címen. A telefonos szolgáltatás nem a „telefondoktor” vagy az „orvos válaszol” szolgáltatást fedi le. A vonal végen szakképzett mentőápolók, középfokú végzettségű szakápolók válaszolnak a lakosság kérdéseire. A válaszadók munkájukat egy internetes adatbázisra támaszkodva végzik. Minden adatot a megfelelő adatbázisból keresik ki. A rendszerbe csakis a megbízható közhiteles információk kerülnek bele, ilyen például az ÁNTSZ és az OEP szolgáltatói adatbázisának publikus szelete, a törzskönyvezett gyógyszerek teljes adatbázisa (a Gyógyszer Családban tálalható meg), illetve az Orvos Családban a diagnózisokkal, terápiákkal kapcsolatos kérdésekre kaphat választ az érdeklődő. Ide sorolhatjuk meg a sürgősségi ellátással kapcsolatos információkat, - 64 -

valamint olyan szakmai linkeket, amelyek speciális szakmai tartalommal bírnak. Jelenleg dolgoznak a rendszer új területeinek kibővítésen, aminek segítségével szorosabban fog illeszkedni a magyar Dr. Info a más európai országokban már jól bevált szolgáltatásrendszerekhez, valamint az Európai Unió eHealth irányvonalába. A bővítések magukba foglaljak az életmód tanácsadás területet, és az egészségügyi szakmának szóló zárt szakmai tanácsadást és konzultációs rendszert, amelyre később a döntéstámogatási rendszer fog épülni. Az iroda Web-szerverén hiteles adatbázisokból szűrt, feldolgozott és integrált adatokból olyan adatbázist hoztak létre, amelyet a Web-felületen is meg lehet nyitni. Ehhez az adatbázishoz kapcsolódik az információt

szolgáltató

kezelőszemélyzet.

Az

információt

szolgáltató

kezelőszemélyzet 24 órás állandó, távadat kapcsolati összeköttetésben áll az alapadatokat tartalmazó külső rendszerekkel, a publikus megjelenítést végző Internetszolgáltató rendszerrel és a munkahelyen elérhető intranetes rendszerrel. Egyelőre csak alapvetően a statikus, döntési algoritmust nem igénylő információk érhetők el az adatbázisokból, tulajdonképpen a szolgáltatás egy ágazati tudakozó szerepet tölti be. 2004. májusa óta több ezer hívást fogadott a telefonos szolgálat, amitől az internetes keresések száma sem maradt el. Minden beszélgetést digitálisan rögzítenek, 06-22 óra között pedig a hívásokat üzenetrögzítő fogadja. A Dr. Info az angol Országos Egészségügyi

Szolgálat

(NHS)

weboldalának

megtekinthető a www.nhsdirect.nhs.uk weboldalon.

- 65 -

a

mintájára

készült,

amely

Az elhangzottakat a következő ábrán szeretném bemutatni, ami a Dr. Info rendszerének felépítését mutatja7:

PORTÁL HÍVÁSKÖZPONT

FELHASZNÁLÓ

’Triage’

Panasz, tünet

’Disclaimer’

Élethelyzet

Problémaorientált belépés

Konkrét betegség

Szeretnék többet tudni egy betegségről! Hova fordulhatok ellátásért konkrét betegség esetén?

…

Szolgáltatót keresek

Témaorientált belépés Egyéb kezelésekkel kapcsolatos kérdés

Ismeretterjesztő komponensek Betegségek kezelésével kapcsolatos információk … Betegségek megelőzése …

Megelőzés Egészségügyi enciklopédia Értelmező szótár Egészségpolitikai ismeretterjesztés

jogszabályok értelmezése reformok, reformtervek állásfoglalások

Természetesen én is ellátogattam a Dr. Info oldalára. Az oldal a Dr. Info rövid bemutatkozójával kezdődik, és az aktuális hírekkel folytatódik. Az oldal egyelőre csupán az alapszolgáltatásokat végzi el, és csak pár legördülő menüpontot tartalmaz. Ezek a menüpontok a bemutatkozás (amelyben az oldal lényegét, célját foglalják össze, illetve az adatszolgáltatók névsorát), a szolgáltatások (ahol a keresések, az ellátórendszerről és a könyvek böngészése almenüpontot található), az oldalbeállítás, a súgó és a sürgősség. Az oldalbeállítás menüpontra külön fel szeretném hívni a figyelmet, mert itt a látássérülteknek szóló változat is megtalálható fekete-fehér alapon. Az oldalt folyamatosan fejlesztik és bővítik. Jelenleg a rendszer három nagy területen tud segítséget nyújtani az érdeklődőknek. Az első a gyógyszerekre vonatkozik. Többek között a gyógyszerek áráról, mellékhatásaikról, hatóanyagairól, allergia adatairól és a gyógyszerkölcsönhatásokról nyerhetünk információt. Számomra nagyon izgalmas volt az általam ismert gyógyszerekről többet megtudni, főleg a

7

A Dr. Info iroda rendszertechnikai kialakításának ábrája a 3. számú melléklet alatt található

- 66 -

kölcsönhatásokról, és az oldal böngészése közben észrevettem, hogy ténylegesen elkezdtem érdeklődni az általam szedett gyógyszerek iránt, illetve meg akartam tudni, hogy javasolnak –e esetleg másik készítményt. Az oldal másik nagy területe a betegségekkel, egészségmegőrzéssel, az ellátórendszerrel kapcsolatosan laikusoknak szóló általános információkkal szolgál. Például külön veszi a felnőtt, gyermek és a fogászati ellátást, ahol információt kaphatunk a háziorvosi ellátásról, az ügyeleti rendről, a térítéses és térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokról, a védőoltásokról, a gyermek-betegellátás módjairól, valamint a szakmai intézetekről és a felügyeleti és hatósági szervekről, úgy mint az OEP, ÁNTSZ, stb. A továbbfejlesztés az NHS Direct mintájára fog elkészülni, amelynek eredményeként egy sokszínű részletes egészségügyi információs szolgáltatáshoz férhetünk hozzá. Hozzácsatolnak majd egy alfabetikus egészségügyi enciklopédiát, amely az egyes betegségek tüneteivel, leírásával foglalkozik. Létrehoznak egy olyan linket, amely az egyes betegségek legjobb gyógyítási módjaival foglalkozik, ami a bizonyítékokon alapuló orvosláshoz kapcsolódik. Itt körülbelül 200 különböző egészségi állapotról és azoknak körülbelül 2000-féle kezelési módjáról, tesztekről, operációkról kaphatunk bővebb információt az online segítségével. Ezenkívül az egész országra kiterjedő információt kaphatunk a háziorvosok, járóbeteg-szakellátók, kórházak rendelési, látogatási stb. idejéről irányítószámunk alapján. Sőt az interaktivitás is fellendül majd a Dr. Info weboldalán. A tervek szerint az interaktív eszközök között lesz a terhesség szakaszainak bemutatása úgy, hogy a várandós kismama maga választhatja ki melyik hétben van, és eszerint leírja a gyermek

fejlődési

állapotát,

illetve

általános

tanácsokat

ad.

Egészséges

táplálkozásunkról az egészség kvíz segítségével többet megtudhatunk szinte játékos formában, és egyszerre próbára tehetjük tudásunkat. Mivel súlyos gondokat okoz a cigaretta, így a leszokáshoz egy jó lökést adhat sok ember számára, ha a weboldal segítségével kiszámítja, mennyit takarítana meg havonta, ha leszokna. Az interaktív szakaszban szintén terveznek egy kalóriamérőt, alkoholszint számolót, illetve a magasságunk arányában kiszámítja, hogy mi az ideális testsúly számunkra. A Dr. Info egyik legfontosabb bővítménye lesz a lakosság számára az úgynevezett HealthSpace, amely egy biztonságos weboldalra vezet, ahol a lakosság a saját egészségügyi adatait tárolhatja személyes adataival együtt. Ez az egyszerű és felhasználóbarát felület a lakosság számára különböző hasznos szolgáltatásokat kínál - 67 -

fel még ezen kívül, mint például a kórházi időpont egyeztetést, kalendár szolgáltatást, és egészségüggyel kapcsolatos könyvtári információkat. A személyes adatok menüpont természetesen a személyes adatokat tárolja, ahol nagyon fontos, hogy az elérhetőség szekció mindig naprakész legyen, hiszen ezekhez az adatokhoz sürgősség esetén az orvos is hozzájuthat, és értesítheti a hozzátartozókat. A saját egészségügyi adatainkat nyomon követhetjük, és folyamatosan frissíthetjük az egészségügyi adatok menüpontban. Egyrészt egy összefoglalóval szolgál, illetve külön menüpontban tarthatunk rekordot a vércsoportunkról, súlyunkról, allergiáinkról, életvitelünkről és az eddigi betegségeinkről. Ezenkívül a jelenlegi és az eddig szedett gyógyszereinket is bevihetjük a rendszerbe az adott menüpont alá, ahol a gyógyszerek hátasára és a ránk kihatott mellékhátasaira térhetünk ki. A könyvtár menüpont több almenüpontra bontható, például címjegyzék, linkek, jegyzetek, helyi szolgáltatok, és a HealthSpace információk. A kalendáriumot hónap, napok, beírt jegyzetek és új jegyzetek szerint nyithatjuk meg. Véleményem szerint ez a kalendárium akkor fog igazan érvényesülni, mikor bevezetik az online kórházi időpont foglalást is. Az angol Choose and Book példájára a Dr. Info is tervez egy olyan bővítményt, ahol a lakosság igényeinek megfelelően a páciensek önállóan foglalhatnak kórházi vizsgálatra időpontot, természetesen az orvos beutalója alapján, amely tartalmaz egy referenciaszámot és egy jelszót. Ennek az az óriási előnye a lakosság száméra, hogy több (maximum négy) kórházból választhat, hogy melyikben szeretne a kezelést megkapni. Az időpont pedig biztos, hogy nemcsak az orvosnak, hanem a páciensnek is megfelelő lesz, ami egyrészt kényelmes, másrészt a kórházakban lecsökkenti majd a „nem jelent meg az adott időpontban” eseteket. A háziorvos kötelessége, hogy irányt mutasson a beteg számára azokban a kérdésekben, hogy melyik kórházban, vagy klinikán érhető el az adott kezelés, és hogy melyik lenne a legmegfelelőbb a beteg számára. Ide tartozik például az is, hogy melyik kórház milyen hamar tudná a beteget fogadni, milyen tömegközlekedési eszközökkel közelíthető meg a kórház, valamint a kórház vagy klinika hírneve. Amennyiben a beteg már a rendelőben el tudja dönteni, hogy melyik a számára legalkalmasabb időpont és hely, már ott is lefoglaltathatja a kórházi kezelés időpontját. A lefoglalt időpontról és helyről a beteg megerősítést kap, amelyben például olyan részletekre is kitérnek, hogy a vizsgálat előtt a beteg fogyaszthat –e valamit vagy nem. Ha valamely okból nem tud megjelenni a páciens az adott - 68 -

időpontban, és ezt már előre tudja, akkor lehetősége adódik arra is, hogy új időpontot foglaljon. Ezt nemcsak Interneten keresztül lehet majd megoldani, hanem telefonon keresztül is. Mint látjuk, a jövőben az egészségügy a személyhez fog alkalmazkodni. Viszont az egészségügyben dolgozók számára is sok előnnyel fog járni ez a weboldal. Például az adminisztrációs terhek nagy részétől megszabadulnak, hiszen például a személyes adatok a rendszerben elérhetők lesznek nemcsak egyes intézményekben, hanem az egész ország területén. Ezenkívül a rendelésen nem megjelent páciensek száma is csökkenni fog, ami szinten az ellátórendszer hatékonyságának növeléséhez járul hozzá. Sajnos a Dr. Info szolgáltatásainak kibővítése meg váratni fog magára, hiszen pontos tervezés kell, és a szolgáltatások széles körbe való bevezetése is tetemes időt fog igénybe venni. A Dr. Info létrehozásának költségeit az Egészségügyi Minisztérium állta. A technikai feltételek megteremtése 44 millió forintot igényelt, a folyó költségek, úgy mint az eves működtetés, humánerőforrás-költségei és az üzemeltetés 50 millió forint körül mozog. Mivel a szolgáltatás kibővítését tervezik, ennek végrehajtásának becsült költsége 37 millió forint. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium a legköltségkímélőbb megoldásokra törekedett, éppen ezért a szolgáltatás végzése az ESzCsM épületében folyik.

- 69 -

Fogyatékkal élők portálja

A különböző fogyatékkal élők sokszor elszigetelten egymástól messze kontaktus nélkül élnek, habár a közöttük kiépített kommunikáció nagymértékben hozzájárulhat hátrányaik leküzdésében. Az online ebben a kérdésben is egy egyszerű megoldással tud szolgálni. Az eEgészség keretein belül megindult a fogyatékkal élők portálja projekt, amelynek elsődleges célja, hogy egy olyan átfogó internetes portált hozzanak létre és működtessenek, amely alapjába véve egy információs adatbázishoz való hozzáférést biztosít, a célcsoportnak megfelelő friss hírrel szolgál naponta és közösségteremtő médium szerepét tölti be. A weboldal speciális információkat, szolgáltatásokat nyújt az érintettek számára. A projekt konkrétan 12 célt tűzött ki maga elé. Nemcsak az érintett sérülteknek szeretne információt szolgálni, hanem a sérültek környezetének is a sérültekről és betegségükről. Az egészségesek és a sérültek közötti integrációját céltudatos tartalmi fejlesztésekkel, úgy mint bemutató írásokkal, életút példákkal, tájékoztatókkal szeretné szorosabbá fűzni. Ezeket az anyagokat maguk az érintettek szolgálják majd a portál fejlesztéséhez, amelynek eredményeként megnő a közösségben való aktív szerepvállalás az érintettek részéről. A portál részét képzik később majd az adatbázis jellegű szolgáltatások, a tanácsadás és a kapcsolatkialakítás is. Közösségteremtő lehet az oldalon a fórum menüpont, illetve a kapcsolatrendszerek menüpont. A kapcsolatok kialakítására a sérültek között, valamint a fogyatékosügy szereplői között is nagy szükség van. Például kapcsolatokon keresztül a sérülteknek nagyobb esélyük van a munkavállalás terén is, ami szintén a kitűzött célok egyike. Ahhoz, hogy a weboldal a célját elérje, megfelelő szintű színvonalon kell működtetni az oldalt. A megfelelő színvonal magában foglalja azt, hogy a hírek és információk mindig frissek, aktuálisak és megbízhatóak legyenek, az oldalnak tartalmi szerkezetét tekintve könnyen áttekinthetőnek és jól strukturáltnak kell lennie, a felhasználóbarát környezetnek pedig figyelemmel kell lennie a fogyatékkal élők sajátságaira. Ehhez meg kell teremteni a portál magas szintű informatikai hátterét, amelynek tartalmában egy széleskörű kapcsolatrendszerre kell - 70 -

támaszkodnia,

amely

az

érintettekből,

szakemberekből

és

fogyatékosügyi

szervezetekből áll. A megcélzott társadalmi rétegek közé sorolhatjuk a mozgáskorlátozottakat (körülbelül 251.560 fő), vak és gyengén látó személyeket (kb. 83.040 fő), siket és hallássérült személyeket (56.963 fő), értelmi sérülteket (60.865 fő), egészségkárosodott személyeket, halmozottan sérülteket, autistákat és problémájukban közvetlenül érintett személyeket (szülők, családtagok, környezet). Ezenkívül ide tartoznak még a fogyatékkal rendelkezők rehabilitációjában és érdekérvényesítő szervezeteiben tevékenykedő

személyek

(például

civil

szervezetek,

alapítványok,

oktatási-

foglalkoztatási intézmények stb.) és az egészségügyi és szociális szektorban dolgozó azon személyek, akik napi munkájuk során közvetlen kapcsolatban állnak a sérült érintettekkel (orvosok, egészségügyi dolgozók, szociális munkások), valamint nem utolsó sorban az egészséges emberek.

- 71 -

A képen a mozgássérülteknek szóló weblapot láthatjuk. A portál létrehozásának és működtetésének költsége maximum 60-70 millió forint lehet évente, minimum 15-20 millió forint. Viszont egyelőre működtetési költségről nem beszélhetünk, mivel a 2005 tavaszára tervezett indítása a portálnak elmaradt. A portál felöl már nem az Egészségügyi Minisztérium gondoskodik, hanem az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, ahol a kész portál beindítását elnyelte a bürokrácia. Az eEgészség Program keretein belül a Dr. Infot és a Fogyatékkal élők portálját hozták létre, viszont a lakosság számára ezenkívül még számos weboldal rendelkezésre

áll

információgyűjtés

szempontjából,

amelyek

közül

a

www.hazipatika.com-ot és az egeszseg.lap.hu-t ajánlanám. A két portál létrehozásának célja az volt, hogy az egészségügyben tájékozatlan lakosságot egyértelmű információkkal, felhasználóbarát felületekkel segítsék.

- 72 -

Összefoglalás

Magyarország egyetlen esélye a felzárkózásra Nyugat-Európához, hogy az információs kor vívmányaival lépést tart, sőt élvonalba kerül. Az élet minden területén fontos szerepet játszik az elektronikus információáramlás, miért éppen az egészségügynek kellene ebből kimaradnia? Mivel hazánkban komoly gondokkal küzd az egészségügy (mind pénzügyi, mind az egészségügyi statisztikák terén), így fontos egy olyan átfogó reformot végrehajtani, amely gyökerestül megváltoztatja az egészségügyben a kommunikáció módját, az üzenetek közvetítését, az adatok szolgáltatását (módját és minőségét), a lakosság gondolkodásmódját az egészséggel kapcsolatban, és megteremti a tudásmenedzsment alapjait. Az információs kor közepette mi sem egyértelműbb, hogy a világhalót hívjuk a probléma megoldásának segítségéül. A magyar eEgészség kommunikációját az elhangzottak alapján két részre osztottam. Az egyik az intézményrendszeren belüli kommunikáció, ami magába foglalja az orvos-orvos kommunikációt, a háziorvosok, szakorvosok, nővérek közötti üzenettovábbítást, valamint a gyógyításban nem részt vevő, de nélkülözhetetlen egészségügyi intézményekkel való kommunikációt, mint például az OEP-t, ÁNTSZ-t, vagy az Orvosi Kamarát. Az eEgészség kommunikációjának másik iránya a lakosságot célozza meg. Célja, hogy a lakosság könnyebben, gyorsabban juthasson megbízható információkhoz az ország egész területén az online segítségével. Már rengeteg egészségüggyel kapcsolatos weboldal áll rendelkezésünkre, mégis sokszor nagyon nehéz megtalálni a számunkra fontos információt. Éppen ezért hozták létre a Dr. Infot, amely az általános információkat (mentők száma, sürgősségi ellátás, stb.) fogja össze. Viszont kérdéses, hogy mennyire tudja a kormány ezzel elérni célját, mivel a magyar PC-penetráció igen alacsony szintű, nem beszélve az Internethozzáférésről. Sőt jellemzően azokon a területeken alacsony, ahol legelőször bevezetésre fog kerülni az elektronikus intézményközi kommunikációs rendszer. Ez azért fontos, mert a lehetséges szolgáltatások egy részének kihasználásához a lakosság - 73 -

közreműködése is szükséges (például az időpontfoglalás). Enyhítő körülmény, hogy ezek a szolgáltatások csak pár év múlva (2007-2013 között) kerülnek bevezetésre, és addig még különböző politikai eszközökkel emelkedhet a PC- és Internet-használók aránya. Az eEgészség program elsősorban a három konzorciumban (Észak-Alföldön, ÉszakMagyarországon és Dél-Dunántúlon) fog érvényesülni, hiszen ott fogják csak bevezetni a fejlett infokommunikációs technológiát a szűkös anyagi források következtében. Véleményem szerint gazdaságosabb lenne a technológiát az egész ország területén bevezetni, mert így előnyösebb szerződéseket tudnának kötni a beszállítókkal, ami az egész reformra nézve költséghatékonyabb lenne. Valamint az eSzabványok is teljeskörűen érvényesülni tudnának. Hiszen ha elutazik, vagy elköltözik az ember egy olyan régióba Magyarországon, ahol még nem vezették be a programot, akkor ugyanúgy nehezen lesznek előkereshetők a leletek, a kórlapok stb. Remélhetőleg az eEgészség 2007-2013 között már a kimaradt területekre is teljes mértékben kiterjed. Jelenleg túlzottan nagy terhelésnek van alávetve az egészségügyi rendszer. A források túl szűkösek, az igények pedig egyre nőnek. Ahhoz, hogy ezeket a növekvő igényeket ki tudja szolgálni a jövő egészségügye, a lakosságnak is aktívan részt kell vennie az egészségügyben, mégpedig egészsége megőrzésével és nagyobb felelősségvállalással. Ezenkívül az orvosok és nővérek válláról az elektronikus berendezések is nagy súlyt vesznek le. Sőt ezek nélkül a szoftverek és gépek nélkül a jövő egészségügye szinte elképzelhetetlen, hiszen az egész rendszer megreformálása ezekre a virtuális és multimédiás eszközökre fog alapulni. Még nem lehet pontosan megjósolni ezeknek az eszközöknek az egészségügyre való hatását, viszont azt biztosra vehetjük, hogy a reformokat szolgáló projektek az ember igényeinek kielégítését fogják szem előtt tartani, és nem az egészségügynek kell a technikához alkalmazkodnia. A gyógyítás tudását a klasszikus értelemben az orvosok és a nővérek birtokolják, viszont ez a tudás oly ütemben növekszik, hogy képtelenség vele lépést tartani. A “valamiről” való tudást a jövőben felváltja a “hogyan találjam meg” tudás. Az új infokommunikációs eszközök erre adnak lehetőséget. Nemcsak az információs - 74 -

adattárházak, weboldalak fognak az orvosok szolgálatában állni, hanem az egymástól távol lévő orvosoknak lehetősége nyílik az online-on keresztül az eKonzultációra, amely szintén a gyógyítás minőségén javít, valamint tudástranszferhez vezet. Ezek az infokommunikációs rendszerek az eEgészség program következő szakaszában az egész országot le fogják fedni. Nélkülözhetetlen, hogy a később bevezetett rendszerek is hozzá tudjanak gond nélkül kapcsolódni a már három régióban meglévő rendszerekhez. Itt még megjegyezném, hogy a legvégső cél nemcsak Magyarország rendszereinek összehangolása és egységesítése, hanem az Európai Unió többi országában bevezetett rendszerekkel is kommunikáció-képesnek kell lennie. Ezért nagyon fontos a tervezés fázisa, illetve, hogy az uniós országok között legyen egy állandó kommunikáció és nemzetközi együttműködés. Erre lehetőséget ad az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy ezek a rendszerek rendkívül összetettek és bonyolultak. Nem lehet bármit, bármikor megváltoztatni bennük, hiszen ha egy kis változtatásnak beláthatatlan következményei vannak az egész rendszerre nézve, hiszen szinte minden alkotórésze kölcsönhatásban áll egymással. Az eszközök, szoftverek megtervezésénél figyelembe kell venni azt az intézményt, amely számára ezt megtervezik. A jövőben nem az informatika fogja a szolgáltatást meghatározni, hanem a szolgáltatás céljához fog igazodni az informatika fejlődése az egyes ágazatokban. A bevezetés elkerülhetetlen, és nem is ajánlatos elodázni. Minden problémát nem fog megoldani az új infokommunikációs rendszer, de nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy az egészségünk, a magyar egészségügyi statisztikák javuljanak. Gyors eredményeket nem várhatunk, de néhány éven belül várhatóan nőni fog az átlagos élettartam,

a

megelőzés

következtében

lecsökken

a

daganatos,

keringési,

emésztőrendszeri betegséggel küzdők száma. Lehetőség nyílik a járványok megelőzésére a folyamatos és pontos figyelőrendszer segítségével. Adminisztratív oldalról megközelítve is hatékonyabb rendszerrel találkozhatunk majd. Az egészségügyi ellátás egységes minőségi és mennyiségi szolgáltatásokat tud nyújtani az ország bármely területén. A forráselosztás az egységes adatszolgáltatás alapján pedig várhatóan hamarosan a szükségen fog alapulni. Minél egészségesebbek az emberek, annál kevesebb anyagi teher hárul az államra, és annál több egészséges - 75 -

munkavállaló áll az ország rendelkezésére, akik munkájukkal az ország építéséhez, virágzásához járulnak hozzá. A vízió szép, a tervek kész vannak, az Európai Unió támogat, viszont a kivitelezés rendkívül komplex és hosszadalmas lesz.

- 76 -

Mellékletek

- 77 -

1. számú melléklet: A HEFOP közép és hosszú távú terveinek időbeli struktúrája

- 78 -

2. számú melléklet: A nyertes konzorciumok főbb adatai: Egészségügyi Információ-technológia fejlesztés a dél-dunántúli régióban A konzorcium vezetője: Pécsi Egyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum A konzorciumban résztvevő kórházak és rendelőintézetek száma: 9 A konzorciumban résztvevő háziorvosok száma: 32 A konzorcium által lefedett kistérségek száma: 8 Egészségügyi információ-technológia fejlesztés az észak-alföldi régióban A konzorcium vezetője: Debreceni Egyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum A konzorciumban résztvevő kórházak és rendelőintézetek száma: 12 A konzorciumban résztvevő háziorvosok száma: 107 A konzorcium által lefedett kistérségek száma: 18 Egészségügyi információ-technológia fejlesztés az észak-magyarországi régióban A konzorcium vezetője: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház A konzorciumban résztvevő kórházak és rendelőintézetek száma: 21 A konzorciumban résztvevő háziorvosok száma: 120 A konzorcium által lefedett kistérségek száma: 28 Elnyert támogatások Pályázó neve: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Debreceni Egyetem, Orvos,és Egészségtudományi Centrum

Projekt címe:

Támogatás összege (Ft)

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház által vezetett konzorcium egészségügyi információ-technológia fejlesztési projektje az Észak-Magyarországi Régióban

1.350.088.405

Egészségügyi információ-technológia fejlesztés a dél-dunántúli régióban

1.350.088.405

Egészségügyi információ-technológia fejlesztés az Észak-Alföldi régióban

1.350.000.000

- 79 -

3. számú melléklet: A Dr. Info iroda rendszertechnikai kialakítása:

- 80 -

Irodalomjegyzék: Sean Brennan: The NHS IT Project (The biggest computer programme in the world…ever!) (31-37. oldal, 101-117. oldal, 175-183. oldal) http://www.dh.gov.uk/assetRoot/04/01/44/69/04014469.pdf (9-23. oldal, 77-85. oldal) http://www.connectingforhealth.nhs.uk/implementation/ http://www.connectingforhealth.nhs.uk/publications/toolkitjuly05/nhs_cfh_factsheet.d oc http://www.connectingforhealth.nhs.uk/all_images_and_docs/NPfIT%20brochure%20 Apr%2005%20final.pdf http://e-egeszseg.eum.hu/eum/eegeszseg.news.page?pid=DA_41765 http://www.fmm.gov.hu/main.php?folderID=3459&articleID=1152&ctag=articlelist& iid=1 http://www.fmm.gov.hu/main.php?folderID=3459&articleID=1065&ctag=articlelist& iid=1 http://www.fmm.gov.hu/main.php?folderID=3459&articleID=1151&ctag=articlelist& iid=1 http://www.connectingforhealth.nhs.uk/all_images_and_docs/preleasedocs/081203.pd f http://www.connectingforhealth.nhs.uk/media/ http://www.connectingforhealth.nhs.uk/news/news280205 http://www.nelh.nhs.uk/ http://www.nhs.uk/ http://www.connectingforhealth.nhs.uk/all_images_and_docs/preleasedocs/081203.pd f http://www.connectingforhealth.nhs.uk/all_images_and_docs/preleasedocs/190204.pd f http://www.connectingforhealth.nhs.uk/all_images_and_docs/preleasedocs/100504.pd f http://www.connectingforhealth.nhs.uk/news/031104 http://www.strapi.hu/eum/strapi.head.page?pid=DA_39124 - 81 -

http://www.strapi.hu/eum/strapi.news.page?pid=DA_75556 http://www.eum.hu/eum/eum.news.page?pid=DA_75352 http://www.eum.hu/eum/eum.news.page?pid=DA_42467 http://www.eum.hu/eum/eum.head.page?pid=DA_11296 http://www.clinicalevidence.com/ceweb/about/knowledge.jsp http://www.datanet.hu/pharma/phorient/113/113telemed.htm http://www.szt.hu/hirek_hir.php?id=32500 http://bmj.bmjjournals.com/cgi/content/full/328/7449/1197 http://www.dh.gov.uk/PublicationsAndStatistics/PressReleases/PressReleasesNotices/ fs/en?CONTENT_ID=4094834&chk=6csWs5 http://www.healthcarecommission.org.uk/NationalFindings/StateOfHealthcare/fs/en? CONTENT_ID=4006361&chk=sNVkqk http://e-egeszseg.eum.hu/eum/eegeszseg.head.page?pid=DA_41770 http://e-egeszseg.eum.hu/eum/eegeszseg.head.page?pid=DA_42609 http://e-egeszseg.eum.hu/eum/eegeszseg.head.page?pid=DA_62289 http://e-egeszseg.eum.hu/eum/eegeszseg.head.page?pid=DA_42611 http://e-egeszseg.eum.hu/eum/eegeszseg.head.page?pid=DA_62287 http://e-egeszseg.eum.hu/eum/eegeszseg.head.page?pid=DA_62280 http://e-egeszseg.eum.hu/eum/eegeszseg.head.page?pid=DA_75067 http://e-egeszseg.eum.hu/eum/eegeszseg.head.page?pid=DA_39962 http://e-egeszseg.eum.hu/eum/eegeszseg.head.page?pid=DA_42613 http://e-egeszseg.eum.hu/eum/eegeszseg.head.page?pid=DA_42617 http://e-egeszseg.eum.hu/eum/eegeszseg.head.page?pid=DA_42621 http://www.medinfo.hu/new3/eegeszseg/zip_doc/eprog20040526_elemei/v3_document.htm http://www.szamitastechnika.hu/hirek_hir.php?id=35311

- 82 -

http://www.weborvos.hu/ http://www.nhsdirect.nhs.uk/ Informatika és Menedzsment az Egészségügyben IV. évfolyam 4. SZÁM 2005. május Informatika és Menedzsment az Egészségügyben III. évfolyam 3. SZÁM 2004. április Informatika és Menedzsment az Egészségügyben IV. évfolyam 2. SZÁM 2005. március Informatika és Menedzsment az Egészségügyben III. évfolyam 5. SZÁM 2004. június Informatika és Menedzsment az Egészségügyben III. évfolyam 6. SZÁM 2004. szeptember Informatika és Menedzsment az Egészségügyben III. évfolyam 8. SZÁM 2004. november Informatika és Menedzsment az Egészségügyben III. évfolyam 10. SZÁM 2005. január Informatika és Menedzsment az Egészségügyben IV. évfolyam 4. SZÁM 2005. május Továbbá interjúk alapján: Dr. Balkányi Lászlóval az eEgészség Programiroda vezető szakértőjével és Simon Jones Communication for Health menedzserével a Bedfordshire trösztnél

- 83 -