SZÁMALK MÉDIA 2000 - Multimédia az oktatásban, 2000. május 25-26-27.
Az oktatás technologizálása a Gábor Dénes Főiskolán Bognár Géza tanszékvezető főiskolai tanár Gábor Dénes Főiskola Összefoglaló A számítógéppel segített tanulási módszereket mind szélesebb körben használják a távoktatással foglalkozó intézmények. A multimédiás szoftverek használata a naprakész, magas-szintű technológiai tudás megszerzésének egyik leghatékonyabb módja. A dolgozatban áttekintést kapunk a CAI, CAL, CAE módszerekről. A szerző részletezi az oktatási multimédia anyagokkal kapcsolatos speciális követelményeket, különös tekintettel a Gábor Dénes Főiskolára vonatkozóan.
Summary Computer aided learning methods are used more and more widely by distance learning organisations. Using multimedia software is one of the most efficient ways to acquire up to date knowledge in high technology. An overview of CAI, CAL, CAE methods is presented in the present paper. The author outlines the special requirements and conditions with educational multimedia, with distinguished regard to their application at Dennis Gabor College.
1. Bevezetés A számítógéppel segített tanulás különösen nagy jelentőségű a távoktatással tanító intézményeknél. Az ilyen tanulási módszerrel tanuló hallgató rendszerint elszigetelten, a számítógépén futó oktatóprogramra és a nem túl gyakori tanári konzultációra utalva sajátítja el a tananyagot. Az elszigeteltség azonban nem csak hátrányt jelent, hanem megvédi a hallgatót a feladatok esetleges sikertelen megoldásával járó nyilvános kudarc élményétől. A jó minőségű személyi számítógépek nagyarányú elterjedése a tanulni vágyók körében indokolttá teszi a távoktatást folytató intézmények számára a számítógéppel segített tanulási/tanítási programok kifejlesztését. Felismerve ezt a helyzetet a GDF projektet indított tantárgyainak oktatóprogrammal történő ellátására. 2. A CAI, CAL, CAE módszerek jelenlegi eszközei Egyszerű tanító programok (CAI) Kézenfekvő a gondolat, hogy a szoftverek tanulásához olyan egyszerű számítógépes programokat készítsenek, amelyek az adott program használatára való felkészítést, lineáris, hierarchikus módszerrel végzik el. Ilyen programok már a DOS alapú alkalmazói szoftverek úgynevezett „tutorial”-jaiban megjelentek, mint például a Word5.0 esetében is. Ezt a tanítási módszert a csekély interaktivitás jellemezte, ezt tükrözi az angol betűszó is (Computer Aided Instruction) melynek az utolsó szava az erősen vezetett tanításra utal [4]. Nyilvánvaló, hogy az ilyen tanító program elkészítése kevesebb anyagi ráfordítást igényel, mint az interaktív tanulást segítő multimédia programok készítése. A kisebb ráfordítás elsősorban a kevésbé drága szoftver keretszerkesztő eszközök használatának köszönhető. Azonban a keretbe illesztett videó, vagy audió betétek előállításához szoftverek jó minőségűek kell, hogy legyenek, az ennek megfelelő magas árral. Az animációkat készíthetjük Lotus ScreenCammel, ami kiválóan alkalmas arra, hogy a képernyőn történteket akár egy kísérő hanggal együtt filmszerűen rögzítse, de nem tesz lehetővé interaktív beavatkozást és a szerkesztése is nehézkes. Ha azonban a tanítani kívánt tananyag jellege lehetővé teszi, hogy egyenes úton végigvezetve a hallgatót a cél felé, az egyes feladatokat több részfeladatra tagolva meg tudjuk oldatni vele a részfeladatokat úgy, hogy hibajelzést a tanult alkalmazói szoftverből kap, akkor ez a megoldás bátran használható. Ilyen tananyag például a számítógéppel segített tervezés. A fájl név: MM-cikk
03.11.09
1. oldal
SZÁMALK MÉDIA 2000 - Multimédia az oktatásban, 2000. május 25-26-27.
CAD programokhoz (CADKEY, AutoCAD, ProE, ProDESKTOP, stb.) gyakran mellékelnek ilyen CAI jellegű fájlokat. Ezek segítségével akár tankönyv nélkül is elsajátítható a program kezelése oly mértékig, hogy azután a hallgató képes legyen az önálló fejlődésre. Ezek a programok kisebb terjedelmük folytán, megfelelő tömörítést használva gyakran elférnek hagyományos mágneslemezen is.
1. Ábra Lineáris szerkezetű CAI típusú tanítóprogram a ProDESKTOP-2000 alatt Multimédia CD hordozón (CAL) A multimédia alatt, kép, hang, videó, animáció, szöveg rendezett együttesét értjük, amely lehetővé teszi az interaktív használatot. Fontos jellemző a nemlineáris navigálási lehetőség, ami az igény szerinti hozzáférést biztosítja [4]. A jól szervezett multimédia anyagra jellemző a jó struktúra, azaz az információk megfelelő csoportokba szervezése. Egy ilyen csoportot szokásos terminológiával csomópontnak nevezünk. A csomópontok között élek mentén történik a navigálás. A hálózatok jelenlegi magyarországi átviteli képessége mellett az ilyen multimédia anyagok hordozója az elkövetkező 2-3 évben nem nagyon lehet más, mint a CD, hiszen akármilyen tömörítést is alkalmazunk, a videó és kép fájlok olyan nagy terjedelműek, hogy a hálózat normál terhelése mellett ezen fájlok letöltése túl sok időt vesz igénybe. Ha pedig a letöltés túl sokáig tart, a hallgató elveszíti kedvét a tanulástól, tehát a pedagógiai módszer csődöt mond. A fenti multimédiás anyagok interaktivitásuk folytán alkalmasak a számítógéppel segített tanulás (CAL) megvalósítására. Ilyen program használata esetén az egyes modulok elsajátításáról interaktív módon győződik meg a rendszer (legegyszerűbb esetben teszt) és az ellenőrzés eredményétől függően javasol továbbhaladási útvonalat. A jelenlegi fejlett keretrendszerek azonban lehetővé teszik, hogy a multimédiás anyag készítése során válasszunk, hogy CD-re, vagy szerverre kívánjuk tenni az anyagot. Bármelyik opciót is választjuk, a későbbiekben mód van arra, hogy a másik hordozóra vigyük át az anyagot. A leggyakrabban használt keretrendszerek a FrontPage, a MultimediaTools, az Authorware, stb. Ezek közül egyesek feltételezik a WinExplorer használatát, ami avval jár, hogy például NetScape alatt futtatva a programot egyes elemek nem kielégítően, vagy egyáltalán nem fognak működni. A tanulás szempontjából az a szerencsés, ha minél kevesebb megkötést tartalmaz a CD használata, a legrosszabb az, ha külön használati utasítást kell fájl név: MM-cikk
03.11.09
2. oldal
SZÁMALK MÉDIA 2000 - Multimédia az oktatásban, 2000. május 25-26-27.
adnunk a CD mellé. Mondható tehát, hogy pedagógiai szempontból az a jó multimédia CD, amit a meghajtóba behelyezve önmagától elindul és a kezelés módja nyilvánvaló bárki számára. Multimédia a hálózaton (CAE) A nagymennyiségű információ gyors letöltése különleges hálózati kiépítettséget feltételez. Ilyen nagysebességű hálózat esetén indokolt a tananyagokat a hálózaton, úgynevezett multimédia szerveren elhelyezni. Az oktató modulok kezelése ugyanolyan, mint az előző pontban, azaz a hallgatónak abból mit sem szabad észlelnie, hogy a program nem a saját CDjéről, hanem egy távoli szerverről fut. Azonban az oktató modulok szerveren történő futtatása újabb lehetőségeket nyit meg a képző szervezet előtt. Ezek nevezetesen a hallgatóság és a tanerők menedzselése. Ilyen eszközökkel mód van a hallgatóság személyi ügyeinek kezelésére, a hallgatók csoportokba szervezésére, táv-konzultációk tartására, az oktatók rendelkezésre állásának kezelésére, oktatói és hallgatói hirdetőtáblák, levelezési listák, ütemtervet kezelő naptárak beépítésére. Ez a rendszer lényegesen túlmegy a CAL keretein, az ilyet számítógéppel segített képzésnek (CAE) nevezi a szakirodalom. Magyarországon a SZAKINET alapítvány segítségével hoztak létre ilyen nagyteljesítményű hálózatot [5], amely program keretében a GDF egyik tananyagát elhelyeztük a szerveren. Az anyag elkészítéséhez a WebCT keretrendszert használtuk. A program használatát 2000. februárjában egy húszfős tesztcsoporton vizsgáltuk. A vizsgálat eredményeképpen megállapítottuk, hogy a hallgatók ugyanolyan eredményességgel használták a multimédia szerverre telepített anyagot, mintha saját CD meghajtójukon lett volna elhelyezve a kurzus. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fenti szerver elérése jelenleg szűk felhasználói körre korlátozott.
2. Ábra A GDF egyik tananyagának nyitóképe a SZAKINET hálón, WebCT keretrendszerrel Vegyes megoldások Abból kiindulva, hogy elegendő csak a tananyag nagy helyigényű elemeit tárolni a CD-n, az utóbbi néhány évben kifejlesztették a vegyes rendszereket. Itt tehát a videók, animációk és képek kerülnek a CD-re, a tananyag többi részét a szerveren tárolják. Ez utóbbi információk viszonylag gyorsan letölthetők, tehát nem zavarják a tananyag kényelmes használatát. Előnye fájl név: MM-cikk
03.11.09
3. oldal
SZÁMALK MÉDIA 2000 - Multimédia az oktatásban, 2000. május 25-26-27.
az ilyen vegyes rendszereknek az, hogy a tananyag időleges tulajdonlását jelszóval lehet korlátozni. Tehát az a hallgató, aki befizetett az adott kurzusra, kap egy CD-t és egy jelszót. A jelszó lehetővé teszi számára, hogy a szerződésben meghatározott időszak végéig hozzáférjen a központi szerveren tárolt anyagokhoz. Az ilyen rendszerek önellenőrző feladatokat is tartalmaznak. Ezek azonban semmiképp nem tekinthetők valamiféle vizsgáztató rendszernek, hiszen a hallgató vizsgáztatásánál a személyazonosságról most is meg kell győződni. Ilyen vegyes rendszert fejlesztett ki az indiai APTECH vállalat. 3. A CAL módszerek jövője A társadalmi-gazdasági környezet megváltozásának hatása Ma Magyarországon évente mintegy 40 000 új hallgató lép be a felsőoktatásba. Durván ugyanennyi azoknak a kívülrekedteknek a száma, akik továbbra is szeretnének valamilyen felsőfokú képzésbe bekerülni [3]. Nagyon gyakran az utóbbi csoport tagjai munkavégzés mellett is vállalnák a felsőfokú tanulmányokat, hiszen ma Magyarországon olyanok az életviszonyok, hogy nem minden családban lehet pusztán a szülőkre támaszkodva felsőfokú tanulmányokat folytatni. Ez az a csoport, amely leginkább érdekelt a távoktatásos felsőoktatásban való részvételben. Ennek a rétegnek a folyamatos bővülésére az előttünk álló években bátran lehet számítani. Mit hozhat a hardwer fejlődése? A hardwer fejlődése alatt most nem elsősorban a személyi számítógépek fejlődésére gondolunk, hanem a kommunikációs lehetőségek fejlődésére. Ha meggyorsul a kapcsolat a felhasználó és a szerver között, mód nyílik a CAE képzések elterjedésére. A kapcsolat sebességnövekedésének jelenlegi korlátja a hálózati sávszélesség. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy egy idő után szükségessé válik azon hálózati hardwer elemek modernizálása is, amelyek PC oldalról felelnek a kapcsolat sebességéért. A jelenlegi fejlődési irányzatokból extrapolálva valószínűsíthetően 4-5 éven belül elkövetkezik az az idő, amikor a CAE módszerek széles körben alkalmazhatók lesznek. A CAL módszerek használatának egyes pedagógiai és pszichológiai aspektusai A távoktatás és a számítógéppel segített tanulás negatív következményként magával vonja a hallgatók elmagányosodását. Teljes mértékben tisztában vagyunk avval, hogy a tanulás folyamatában semmi sem pótolhatja az emberi kapcsolatokat. Ennek a helyzetnek a szervezett megoldását számunkra a konzultációk jelentik. A konzultáció jó alkalom a tanár-diák kapcsolatra, de a szintoly fontos diák-diák kapcsolatokat nem pótolja. Az utóbbi típusú kapcsolatok élénkítésére különféle diákszervezeteket hoztunk létre, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanuláson túlmenően is kapcsolatok jöjjenek létre a diákok között. Új kezdeményezésünk a GDF öregdiák klub, amelynek levelező listáján ma már több mint 500 volt hallgatónk szerepel. Az elmagányosodás negatív hatása mellett ki kell emelnünk a CAL módszerek használata mellett szóló érvként a bevezetőben is említett nyilvános kudarc élmény elmaradását. Ha a hallgató pusztán a számítógépén futó oktató programból kívánja elsajátítani a tananyagot, ezt megteheti úgy, hogy az önellenőrző tesztek esetleges sikertelen megoldásainak nem lesz tanúja. A nyilvánosságra (vizsgára) akkor kerül sor, amikor a tanulási folyamat már önértékeléssel eredményesen lezárult, tehát valószínűsíthetően társai csak a pozitív eredményről szereznek tudomást. Ahhoz, hogy a fentieket biztosítani tudjuk, olyan CAL anyagot kell készítenünk, amelynek minősége a legmagasabb követelményeknek is eleget tesz, hiszen a hallgatóban nem támaszthatunk kétséget a tananyag hibátlansága és az ellenőrzés korrektsége tekintetében. A túl sok hibát tartalmazó tananyag, de főleg a hibásan javított önellenőrző tesztek pedagógiai szempontból rendkívül romboló hatásúak. Ezt felismerve a GDF a CAL anyagok készítésének minőségbiztosítását házi szabványban rendezi. fájl név: MM-cikk
03.11.09
4. oldal
SZÁMALK MÉDIA 2000 - Multimédia az oktatásban, 2000. május 25-26-27.
4. Multimédiás tananyagok a GDF-en Mi a cél? A GDF szempontjából a cél a legkorszerűbb szakismeretek átadása minél szélesebb tömegek számára, a lehető legmagasabb színvonalon. Ezt a célt szem előtt tartva a tanulási módszerek teljes palettáját kívánjuk nyújtani hallgatóinknak, azaz ezek közül csak az egyik lehetőség a számítógéppel segített tanulás módszere. Tehát a hallgatóra bízzuk a választást: ha akarja, a hagyományos előadás-gyakorlat formában készül föl, ha akarja, az oktató csomagban kiadott nyomtatott anyagunkból készül, ha akarja, a számítógéppel segített tanulást választja. Ezeket a módszereket egymással párhuzamosan kínáljuk fel. Következésképpen a CD-re vett számítógéppel segített tanulási anyaggal szemben támasztott legfontosabb követelmény az, hogy egyedül a CD-t használva is lehetséges legyen a teljes tananyag elsajátítása. A multimédia anyagok készítése során szembe kell néznünk avval [2], hogy: • a hallgatók professzionális programokat várnak el, mert az általuk ismert, nem oktatási célú, kereskedelemben kapható termékekkel fogják összehasonlítani anyagunkat; • a multimédia alkalmazás képernyőn való esztétikai megjelenése kifogástalan legyen; • a szoftver egyszerűen legyen kezelhető. Néhány eddig megvalósított multimédiás tananyag A GDF-en korábban is folytak a tananyagok multimédiásítására irányuló törekvések. Így multimédiás tananyagok készültek a Programozás, az Adatbázisok és a Testmodellezés című tantárgyakhoz. Az elkészült anyagok használhatóságát tesztcsoportokon vizsgáltuk, melynek során bebizonyosodott, hogy a hallgatóság szívesen veszi ezt a kezdeményezést. A multimédiás kultúrára való felkészítést főiskolánkon komolyan vesszük. Multimédia címmel kötelező tantárgyat [1] indítottunk.
3. Ábra A GDF egyik tananyagának nyitóképe Törekvés a homogén pedagógiai és technikai megoldásokra Az eddig kidolgozott multimédiás anyagok elemzése során nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a főiskolán ezeket az anyagokat rendszerben kell működtetni, azaz
fájl név: MM-cikk
03.11.09
5. oldal
SZÁMALK MÉDIA 2000 - Multimédia az oktatásban, 2000. május 25-26-27.
•
biztosítani kell a különféle tananyagok egységes pedagógia szerkezetét, amennyire azt a tantárgy specifikumai megengedik; • biztosítani kell az egységes grafikai megjelenítést; • biztosítani kell, hogy a különféle tantárgyakat oktató CD-ket hasonló módon kelljen kezelni. A fenti három követelmény megvalósítása csak látszatra egyszerű feladat. A nagyszámú tantárgy különböző követelményei nagymértékben megnehezítik az egységes pedagógiai szerkezet kialakítását. Még az egységes grafikai megjelenítés sem egyszerű, hiszen csak egyes tananyagok kidolgozását végzi a szerzők által megírt anyagok alapján az erre szakosodott multimédia műhelyünk. Sok szerző a maga választotta keretrendszerrel sajátmaga kívánja elvégezni a formába öntést. A grafikai megjelenés pedig a keretrendszertől erősen függ. Ugyanígy a kezelés módja is keretrendszer-függő. A fenti feladatok megoldására munkabizottságot hoztunk létre, melynek egyik feladata a főiskola didaktikai bizottságával együttműködve a GDF tantárgyaihoz csatlakozó magasszintű számítógéppel segített tanulási anyagok készítésének felügyelete.
5. Következtetések • • •
A távoktatást folytatni kívánó intézmények számára alapvetően fontos, hogy tananyagaik elsajátítását számítógéppel segített tanulási módszerekkel támogassák. A számítógéppel segített tanulási módszer (CAI, CAL vagy CAE) kialakításánál a tananyag jellege döntő befolyású. Egy intézményen belül a tananyagok elkészítésénél homogén pedagógiai szerkezetre és grafikai megjelenítésre kell törekedni.
6. Irodalom 1. Csánki L.: Multimédia, LSI kiadó, Budapest, 1999. 2. Horváth R.: A multimédiás szemléltető anyagok szerepe az oktatásban, AGRIA MEDIA 98 konferencia 3. Bognár G.: Restructuring of Higher Educations System in Hungary after the Political and Economy Changes, Towards the Global University: Strategies for the Third Milleneium, International Educational Summit, Tours 1998. 4. Gábor A.: Információmenedzsment, Aula Kiadó, Budapest, 1997. 5. SZAKINET program: http://www.szakinet.org.hu:8900/webct/public/show_courses
fájl név: MM-cikk
03.11.09
6. oldal
