A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései
Jeruzsálem
Jeruzsálem szerepe a zsidó, keresztény, muzulmán történelemben • A város, egész pontosan annak pár négyzetkilométernyi óvárosi része három világvallás szenthelye • Jelentősége a zsidóság számára: 1. Az ókori Júdea központja vallási, kereskedelmi, kormányzati központja 2. Az első és a második templom helyszíne 3. A városban található a Nyugati Fal, mint évezredes emlék, Messiás érkezése • Jelentősége a kereszténység számára: 1. Jézus életének és majdan halálának egyik fontos helyszíne (Via Dolorosa, Szentsír Templom, Golgota) 2. Számos, a keresztény hit szempontjából fontos személy és esemény köthető a városhoz. 3. Valamennyi keresztény felekezet számára szent város. • Jelentősége a muzulmánok számára: 1. Egy ideig az iszlám elsőszámú szent városa, ma a „harmadik” szent helyszín 2. Mohamed mennybemenetelének helyszíne, két fontos szentély al-Aksza és a Szikladóm. → A hívők folyamatosan ütköznek, állandóak a súrlódások, de természetesen a zsidóság és az iszlámhívők között igazán fenyegető az ellentét. Az általános ellenségeskedés mellett további gondot jelent, hogy a legszentebb helynek ugyanazt a területet tartják
Év
Zsidó
Muzulmán
Keresztény
Összesen
Zsidó (%)
1910
45.000
12.000
12.900
69.900
64.377%
1922
34.000
13.500
14.600
62.500
54.4%
1931
51.000
19.900
19.300
90.500
56.353%
1946
99.300
33.700
31.400
164.400
60.401%
Jeruzsálem újkori története I. • A 20. sz. elejétől abszolút stabil zsidótöbbségű városnak számít Jeruzsálem, mely a palesztinai brit mandátum közigazgatási központja akkoriban. • Ennek ellenére a várost az előtérbe kerülő felosztási javaslatok egyikében sem jelölik meg a leendő zsidó állam részeként – Peel-bizottság javaslatában a palesztinai arab államhoz javasolják csatolni, az 1947-es ENSZ határozat pedig kijelölt közlekedési folyosó nélküli nemzetközi övezetként jelöli meg. • A város ekkoriban már állandó harcok, véres összecsapások helyszíne – a zsidó lakosok helyzetét súlyosbítja, hogy hiába élnek többségben és van ennek megfelelő erősebb katonai védelműk, az utánpótlás nem megoldható. • Az 1948-49-es háború során nagyon súlyos harcok dúlnak Jeruzsálemben, valamint a városba vezető utak birtoklásáért. • Az első fegyverszünet elfogadásakor a város már megosztottnak számít: a nyugati részt az izraeli hadsereg ellenőrzi, keleten védhető állásokat alakít ki az Arab Légió. • Folke Bernadotte svéd ENSZ-nagykövet – az adott erőállapotokat egyáltalán nem tükröző – általános rendezési javaslatát a felek elutasítják – Bernadotte-ot izraeli fegyveresek Jeruzsálemben meggyilkolják – a háború folytatódik, további jelentős harcok azonban a városban már nem dúlnak. • Rodoszi egyezmények 1949. – Jeruzsálem megosztott várossá válik – a nyugati rész Izrael része lesz, annak nem hivatalos fővárosaként funkciónál (valamennyi fontos közintézmény Jeruzsálembe költözik) – a keleti rész, az Óvárossal együtt Jordánia megszállása alá kerül. • Ammán nem tartja be az egyezmény szenthelyek látogathatóságának előírását.
Jeruzsálem újkori története II. • A sorozatossá váló orvtámadások nyomán Jeruzsálem rövidesen konkrétan részekre szeparált várossá válik, az izraeli és a jordán körzeteket fal különíti el. • Az óvárosi részbe a rodoszi egyezménnyel ellentétesen csak esetenként engedik be a zsidókat a jordán hatóságok, melyek komoly pusztítást végeznek párhuzamosan a város keleti részének zsidó kegyhelyein (zsinagógák lerombolása, építkezések során feltárt régészeti leletek pusztítása, az Olajfák-hegyén álló zsidó sírok szisztematikus ledöntése, építőanyagként való felhasználása). • 1949-1967 között a már megosztott városban szórványosan folytatódnak a terrortámadások. Az izraeli területnek számító, a zsidó állammal azonban közvetlenül össze nem érő Scopus-hegy ellátását számos alkalommal akadályozzák a jordánok. • Abdallah jordán királyt az al-Aksza előtt agyonlövi egy arab merénylő. • A város keleti részét tudatosan nem fejlesztik a jordán hatóságok, melyek nem is teszik át székhelyüket Jeruzsálembe → a Hasemita-ház nem akarja a nyugati parti klánok megerősödését, Jeruzsálem presztízsének Ammán rovására való emelkedését. • Mindezek hatására a város két része gazdasági szempontból is „eltávolodik”. Izrael jelentős összegeket költ el, hogy a város a zsidó állam gazdasági, politikai, kulturális központja legyen – sorozatos beruházások, új munkahelyek, növekvő lakosság. • 1967. június – kitör a hatnapos háború – Jordánia kezdetben hezitál, hogy belépjen-e; az izraeliek hivatalosan óva intik ettől Husszeint, feltételezések szerint azonban az izraeli hadsereg szándékosan manipulált információkat közvetít Ammán felé, hogy Jordánia támadjon először ás így Izrael „legálisan” lerohanhassa a Nyugati Partot, valamint Jeruzsálemet.
Jeruzsálem újkori története III. • Jordánia végül belép a harcokba, az izraeli hadsereg azonnal reagál és pár nap alatt elfoglalja a Nyugati Part egészét, valamint kommandós egységek lerohanják az Óvárost is – nincsenek gépesített egységek, légierő, hogy ne legyen nagy a pusztítás. • A Templom-hegyen kitűzik az izraeli zászlót, lerombolják a Mughrabi-negyed házait • Később az al-Aksza környékét visszaadják a Vakf szolgálatába (kivéve a biztonsági ellenőrzést), s az izraeli kormány súlyos pénzeket különít el a város keleti, továbbra is arabok lakta részének rendbe hozatalára. • Kiszélesítik a város közigazgatási határait, azzal létrejön Jeruzsálem-metropolisz, mely abszolút zsidótöbbségű lesz az arab részek bekebelezése ellenére is. • A hetvenes évek során folyamatosan fejlesztik a várost, melynek kiszélesített határai között, a zöld vonalon túl számos zsidó település-külváros alakul. • 1977 a fordulat éve az izraeli politikában – hatalomra kerül a jobboldali Likud, mely békeszerződést köt Egyiptommal, párhuzamosan hivatalosan is annektálja a Golánt és Kelet-Jeruzsálemet. • Az 1980-as Jeruzsálem törvénnyel a város egésze Izrael fővárosává válik, nemzetközi jóváhagyás nem érkezik egyetlen állam részéről sem, a nagykövetségek elköltöznek. • Mit tartalmaz a törvény: - Jeruzsálem Izrael egységes és oszthatatlan fővárosa, székhelye a legfontosabb közigazgatási és kormányzati intézményeknek. - Jeruzsálem többlettámogatást élvez valamennyi országos fejlesztésben, a költségvetésben külön tételként kell feltüntetni.
Jeruzsálem státusza nemzetközi jogi szempontból • A jelenleg általánosan kezelt hivatalos álláspont szerint Kelet-Jeruzsálem megszállt területnek tekinthető, Izrael jelenléte ott jogellenes. • E jogi álláspont azonban számos szempontból is kifogásolható: 1. Az 1947-es felosztási indítvány (181-es határozat) soha nem emelkedett jogerőre, mivel az arab államok a határozat valamennyi pontját visszautasították, és megtámadták Izrael Államát. 2. Eszerint Jeruzsálem internacionalizálása jogilag nem történt meg, vagyis a város kapcsán szuverenitási vákuum keletkezett. 3. Az 1948-49-es harcok során Transzjordánia jogellenesen szállta meg a KeletJeruzsálemet, lévén azok egy általa (is) indított agresszív háború során kerültek fennhatósága alá. 4. Nemzetközi jogi értelemben legálisan és legitim módon egyetlen részes félhez tartozó területet nem lehet megszállni. 5. Az Izrael és a PFSZ kötött megállapodások egyike sem említi, hogy a város megszállt övezet lenne, vagy hogy az majdan a palesztin állam részét képezné. • Mindezek alapján hivatkozhatunk: (a) a 181-es határozatra (mely nem jogerős és aszerint a palesztin jelenlét is illegális lenne); (b) a rodoszi megállapodásra (mely nem írta elő, hogy a zöld vonal politikai határ lenne, ráadásul azzal elfogadnánk Jordánia korábbi jelenlétét legálisnak, mely alapján viszont az izraeli szuverenitás sem vitatható; (c) egyiket sem fogadjuk el (ez esetben a jogi vákuum feloldása végett hatályba lép a ’22-es brit mandátumi szabályozás, mely legálisnak ismerte el a zsidó jelenlétet a mandátum egész területén); (d) elismerjük Izrael teljes szuverenitását a város felett; (e) kivárjuk a felek által elfogadott, nemzetközileg jóváhagyott megosztási megállapodást.
Jeruzsálem és izraeli-palesztin tárgyalásokban • Jeruzsálem státusza az egyik legvitatottabb kérdése a konfliktusnak. • Több előterjesztés alapján egyetlen igazán komoly megállapodás sem született. • Bonyolítja a problémát, hogy lakossági szempontból a település nem felosztható, hiszen a kelet-jeruzsálemi arabok többsége izraeli kékigazolvánnyal bír. • Jelenleg a város kibővített közigazgatási határú egésze Izraelhez tartozik, de az arab részek önálló önkormányzattal bírnak, nem a PH-hoz kapcsolódva csak a városon belül, habár 2006-ban engedélyezték, hogy az arab részeken szavazzanak a PH-ra. • A város kérdése először Camp Davidben merült fel: Barak késznek mutatkozott a megosztásra, a Templom-hegy felszínét is a PH hatáskörébe engedte volna át. • A patthelyzet után Clinton beterjesztette a megosztási tervét, kiegészítve a szenthelyekre vonatkozóan az „ami zsidó izraeli, ami muzulmán palesztin”- elvvel. • 2000 szeptemberében Saron templom-hegyi látogatása nyomán elszabadult az erőszak, Jeruzsálem állandó terrormerényletek helyszínévé vált. 2001-04 között 168 izraeli és külföldi állampolgár halt meg a városban elkövetett palesztin merényletek következtében. • 2002-ben a Saron-terv vonatkozó munkálatai elkezdődtek a városban, egyúttal nagyon szigorú ellenőrzési szabályokat vezettek be. • Fallal különítik el az arab részek egy jelentős részét, azonban az el nem szeparált részekről továbbra is érkeznek merénylők. • Újabban állandóan napirenden van a város fizikai megosztásának megfelelően annak jogi elhatárolása is – megállapodás egyelőre nincs.
Izraeli tervek Jeruzsálem kapcsán • Számos tényező (állandó fenyegetettség, az arab lakossággal való napi ellentétek, a város konzervatív-vallásos jellege, gazdasági okok) miatt Jeruzsálem zsidó lakosai folyamatosan költöznek ki a városból. • A város így is még zsidótöbbségű, mivel nagyon sok, sokgyerekes, vallásos zsidó család lakik Jeruzsálemben, ők azonban munkát nem végeznek, így csökken a helyi adóbevételek aránya. • Mindezek miatt az izraeli politikai körök egyre inkább hajlanak az elmaradott, arablakta, biztonsági kockázatot is jelentő részek leválasztására, azzal a város hivatalos megosztására. • Két fő vezérlőelv: zsidótöbbség biztosítása, valamint az arab részek leválasztásával a biztonsági kockázatok mérséklése (gazdaságossági tényezők, vallási-világi ellentét) • E-1-es zóna terve – A város keleti részében Ma’ale Adumim központtal lakónegyed kialakítása – cél, hogy a központból elköltözni szándékozók ide telepedjenek, azzal részben a városban maradva is, meg nem is. A terv egyébként biztosítja úgymond az Óváros „védettségét” kelet felől is. • Olmert-terv – az előbbi, egyébként már zajló elképzelést is tartalmazó, az egész város közigazgatási átrendezését érintő projektterv. • A kapcsolódó, a megszálltnak nevezett területeken továbbra is zajlik a zsidó városrészek fejlesztése – a palesztin és a nemzetközi tiltakozás ellenére. • Közben a nyilvánosság kizárásával zajlanak egyeztetések az izraeli kormány és a PH vezetőkörei között - Előrelépés egyelőre nincs.
Egyedi rendezési javaslatok • Kényes kérdés lévén, nem sok nemzetközi javaslat született eddig. • A helyzetet komplikálja, hogy Jeruzsálem szenthely a keresztények számára is, így a megosztást itt nem olyan egyértelműen támogatják a nyugati államok, főként nem a keresztény vallásos szervezetek… • Felmerülő javaslatok: 1. Clinton-terv – az elv helyes, kivitelezni azonban majdhogynem képtelenség, a felek bizalmas együttműködését igényelné, még a „békepolitizálás” álmokkal teli időszakéban született, azóta már sok minden történt. 2. A város reinternacionalizálása (pontosabban internacionalizálása) – egyik fél sem támogatja, s tulajdonképpen kivitelezhetetlen is. 3. Csak az Óváros internacionalizálása vatikáni mintára, míg a város egyéb részeinek közigazgatási megosztása etnikai alapon, úgy hogy Jeruzsálem mind Izrael mind pedig a leendő palesztin állam fővárosa legyen egyben – számos aggály merül fel ezzel kapcsolatban is (feltételezi a felek együttműködését, politikai, rendőri és városfejlesztési szempontból s nemcsak Jeruzsálem vonatkozásában). Mi lehet megoldás: - A város vonatkozásában etnikai alapú megosztás, a fal nyomvonalának átrajzolásával. - Az óváros és a hozzátartozó kelet-jeruzsálemi szenthelyek vonatkozásában az arabok lakta részek önkormányzati-politikai összekapcsolása a PH-val, de rendvédelmi szempontból izraeli ellenőrzés.
