AZ ISKOLA ÁLLAMOSÍTÁSA
Az első világháborúig a magyar iskolarendszer többségében felekezeti iskolákból állt. Az egyházi iskolák fenntartói határozott erőfeszítéseket tettek intézményeik fejlesztésére, korszerűsítésére, a társadalmi változások követésére (bizonyítják ezt a dadi presbitériumi jegyzőkönyvek is, melyek alapján munkámat készítettem). Az 1919. március 21-én hatalomra jutott szélsőséges baloldali erők azonban nem tűrték az eszmék, a gondolatok szabad cseréjét, a „másként gondolkodást". Totális irányításra és ellenőrzésre törtek a társadalom minden területén. A háború után ezért hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az egységes, állami iskolarendszer megteremtését tűzték ki célul. Ebből nem maradtak ki a mienkhez hasonló, falusi kis iskolák sem. „A Forradalmi Kormányzótanács hatalmas lendülettel látott hozzá programja megvalósításához, melynek során egyik intézkedéssorozata az állam és egyház szétválasztására vonatkozott. Ezzel kapcsolatban rövid idő alatt rendeletek sokasága született: a főváros Közoktatásügyi Bizottsága elrendelte a hitoktatás megszüntetését a fővárosi iskolákban (március 27.); a Forradalmi Kormányzótanács XXIV. sz. rendelete valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézményt köztulajdonba vett (március 29.); megszüntették a tanítás kezdetén és végén tartott imádságot, eltávolíttatták az iskolákban kifüggesztett vallásos tárgyú képeket, jelképeket és szobrokat (április 10.). Néhány nap múlva újabb keserű pirula következett: április 21-én a Közoktatásügyi Népbiztosság 13/1919. sz. rendelete az egyházak vagyonának elkobzásáról és szocializálásáról intézkedett.”1 A dadi református iskola államosítására 1919. május 20-án került sor a helyi munkástanács és a presbitérium együttes ülésén. A jegyzőkönyv szerint Gyalókay Béla, akkori lelkész a presbitérium nevében tiltakozott az intézkedés ellen. Indoklásában kifejtette, hogy az egyház a saját pénzén vásárolta és alakította át az épületeket, ezért úgy érezték, jogtalan a minden kárpótlás nélküli államosítás. A presbiterek kényszerűségből engedelmeskedtek ugyan, de fenntartották azt a jogot, hogy a viszonyok változásával a kárpótlás nélkül elvett javakat visszakövetelhessék. A legfájóbb viszont az volt, amit a lelkész öntött szavakba: hogy a kommunizáló munkástanácsban református egyháztagok is részt vettek. Ezzel azonban a hatalom képviselői nem törődtek. Ismertették a kormány ide vonatkozó rendeletét, amely szerint az állam a felekezeti iskolákat ingó- és ingatlan vagyonukkal minden kárpótlás nélkül tulajdonába veszi, tanítóit állami iskolai tanítókul alkalmazza. A vagyon átadását a történelmi hűség kedvéért szó szerint idézem:
„A presbitérium meghajolva a kényszerűség előtt, leltárba diktálja a következő adatokat: - Kántortanítói lakás a 426. sz. betétben 390/1. 394/1. hrsz. a melléképületeivel együtt 1087 öl területen. Beltelki kert, kántortanítóé 675 öl, a nőtanítóé 529 öl a 426. sz. hozzá 392. hrsz. - Szántföldek: rét a Szabados dűlőben 345 hrsz., a 2245 hrsz. 662 öl terület, szántó a Szabados dűlőben 345 h betétben 2244 hrsz., a 13 kat.hold 1283 öl terület. (Szántóföld és rétre vonatkozólag a presbitérium megjegyzi, hogy azok szorosan kántori javadalmazásul szolgálnak.) - Ingó javak: 1
Internet
1
tankönyvalap 196. sz. hitszövkönyvön 64 kor. 99 f Bálint-alap tankönyvekre: 400 korona Himnusz, Magyarország címere egy asztal dobogóval és székkel iskolai tábla állvánnyal számológép 18 iskolapad 2 ruhafogas, 1 szekrény Magyarország, Európa, Ázsia, Amerika és Komárom megye 24 fali olvasó tábla – Lipót-féle szemléltető faliképek: a selyembogár tenyésztése; gőzgép mintája; Óvakodjunk a szeszes italoktól!; történelmi faliképek a minisztérium által 1917-ben ajándékozva o fizikai szerek: métermértékek gyűjteménye; ásványtani kísérletező szerek; forrasztócső; borszesz-lámpa; Borax szódapor; víztartó kád üvegből; üvegtölcsér; csiga 4 db; kalmármérleg; közlekedőedények; rézgolyó karikával 2 db; hőmérő; síktükör; gyűjtőlencse állványon; prizma üvegből; mágnespatkó; üveg- és kaucsuk rúd; bőríj posztóval; elektromos inga; szivattyú és nyomókút - Naplók: o Haladási 5db 1914-ig o Felvételi 1812-1919-ig o Előmeneteli- és mulasztási 1828-1919-ig o Néptanítók Lapja 1836-97. 1899. 1900., 1901., 1902., 1912/ évig - bélyegző, szeneslapát, tanítói könyvtár 37 db”2 o o o o o o o o o o o
Az ülés végén aláírták a jegyzőkönyvet. A presbitérium elbúcsúzott Katona Piroska református tanítótól, aki állami alkalmazottként dolgozott tovább. Szerencsére a diktatúra mindössze 133 napig állt fenn. „1919. augusztus 1-jén a Forradalmi Kormányzótanács lemondott, a Tanácsköztársaság megbukott. Amilyen lázas rendeletdömping jellemezte a proletárdiktatúrát, olyan ütemben vonták most azokat vissza. Augusztus 10-én Imre Sándor helyettes államtitkár, aki a visszaállított Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot ideiglenesen vezette, megkezdte a tanácskormány oktatási- és művelődési rendelkezéseinek hatálytalanítását. Augusztus 16-án Huszár Károly, kinevezett vallás- és közoktatásügyi miniszter érvénytelenítette az egyházi oktatási intézmények államosítását, valamint a művelődés és oktatás ügyeinek szabályozásáról a tanácskormány által kiadott rendeleteket. Augusztus 18-án ugyanő körlevélben közölte az egyházakkal, hogy az állam és az egyházak kapcsolataiban az 1918. október 31-e előtt fennállott helyzet az irányadó. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium körlevélben kérte az egyházak támogatását és biztosította őket az államosított egyházi javak visszaadásáról, valamint az egyházaknak a kormány részéről történő anyagi támogatásáról.”3 Dadon 1919. szeptember 21-én a presbitérium örömmel vette újra birtokba az egyház ingó- és ingatlan javait. Katona Piroska tanítót pedig felkérték hivatása folytatására.
2 3
A dadi ev. ref. egyház presbitériumának gyűlési jegyzőkönyve 1903-től Internet
2
A II. világháború után azonban újra megtörtént, ami 1919-ben. A hatalomért küzdő politikai erők és az egyházak kezdeti békés együttmunkálkodása után ismét megindult a felekezeti iskolák elleni támadás. 1946 tavaszán a baloldali sajtóban már megjelentek olyan írások, amelyek kétségbe vonták az egyházi iskolák létjogosultságát. A cél nem volt más, mint „siettetni a beolvadást, a hajszálgyökerek elszakítását, mert nagyon jól tudták, hogy ha egy néptől elveszik a múltját és a hitét, azt tesznek vele, amit csak akarnak.”4 1947 márciusában a koalíciós pártok értekezletén a kisgazda párt képviselője az addigi kötelező hitoktatás helyett a fakultatív hitoktatás bevezetését indítványozta. Nagyszabású kampány indult ezen elképzelés népszerűsítésére, de a tervezett lépés a vallásos tömegek egységes ellenállása miatt meghiúsult. 1948-ban azután már a hatalom birtokába jutott baloldali politikai erők döntő lépésre szánták el magukat: sor került az egyházi iskolák államosítására. 1948. június 16-án életbe lépett az iskolák államosításáról szóló 1948:33. t. c. Az államosítási folyamat hosszú ideig tartott, az ország különböző részein más-más időben hajtották végre az államosítási törvényben foglaltakat.5 Érdemes kitérnünk a dadi presbitérium 1948. június 6-i ülésére, melyen felolvasták a pápai diákok kérelmét. Erről így ír a jegyzőkönyv:
„Olvasásra kerül a pápai főiskola tanulóinak kérelme. A dadi református egyházközség presbitériumának minden tagja meghatva vett tudomást arról a hűséges ragaszkodásról, mellyel a pápai főiskola minden tanulója bizonyságot tett arról, hogy milyen drága az alma mater minden tagozata, és az 1402 diák 15 kivételével az iskola minden tagozatát az egyházkerület vezetése és fennhatósága alatt kívánja megtartani. A dadi református egyház presbitériuma a maga részéről állást foglal a sokszázados múltra visszatekintő, és szívünkhöz nőtt pápai fűiskola megtartása mellett. Kívánjuk az egyházkerület fennhatósága alatt egyházi iskolaként megtartani nemcsak a Teológiai Akadémiát és a gimnázium felső négy osztályát, hanem az általános fiúiskolát, tanítóképzőt és líceumot, Fiú- és Leányneveldét, végezetül az Általános Leányiskolát is. Ezek a tagozatok annyira egymáshoz tartoznak, hogy elválaszthatatlanul szükséges egyik a másik mellett, mert csak így lehet eredményes munkát végezni az ifjúság között. A dadi református presbitérium rámutat a következőkre: 1. 1848 százados évfordulóján vallást kell tennünk arról, hogy a szabadságmozgalom égő szívű harcosai, Petőfi, Jókai a pápai kollégiumból indultak el. Ugyanezt a szellemet táplálta mindig, és adta útravalóul növendékeinek a pápai Kollégium minden tagozata. 2. A pápai Kollégium minden időben a nép tehetséges gyermekeit, a szegényeket istápolta. Ezek alapján a magunk részéről határozottan kérjük az egyházkerület egyetlen anyaiskolájának minden tagozatát az egyház tulajdonában hagyni, mert létalapját vesztené el a Kollégium és Teológiai Akadémia, ha bármelyik tagozatot is elvesztenénk.”6 4
Kálmán Attila: A megnyesett fa kizöldül – Korunk 1997. október – Internet: http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=1997&honap=10&cikk=6151 5
6
Az 1945 utáni magyar iskoláztatás története - http://mek.niif.hu/01800/01893/html/12.htm Jegyzőkönyv a dadi református egyházban 1924-től
3
Sajnos, a diákok levelét nem sikerült felkutatni, de a pápai Levéltár igazgatójának jóvoltából birtokunkban van a Dunántúli Református Egyházkerület 1948. november hó 3-án tartott évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve, amely rendkívül megható módon reagál a kialakult, megváltoztathatatlan helyzetre. Gyermekként nem érzem magam felkészültnek a gondolatok méltatására, ezért álljon itt bizonyítékként a dokumentum másolata:
A presbiteri jegyzőkönyvekben ez idő után nem található érdemi bejegyzés az iskoláról. Szerencsére egy volt diák ezt a témát választotta főiskolai dolgozatának, így most az ő írására és a helybeliek visszaemlékezéseire támaszkodva folytatom az államosításról szóló munkámat. 4
Ez utóbbiak mesélik, hogy az 1848/49-es tanév már „vegyes” osztályokkal indult, és az oktatás rendelkezésére állt a két, akkor még egyházi tulajdonban lévő református iskolaépület, valamint a volt katolikus iskola (ez utóbbival kapcsolatban nem maradt fenn elérhető írásos emlék). Dadra 1950. augusztus 16-án érkezett a határozat, amely kimondta, hogy a római katolikus és református iskola céljaira szolgáló ingó- és ingatlanvagyon mint közművelődési célvagyon, az 1948. XXXIII. törvénycikk 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az állam tulajdonába megy át. A folyamat, mint sok más községben, itt sem volt zökkenőmentes. A vitás kérdések eldöntésére államosítási bizottságokat is küldtek a faluba. Nagy problémát jelentett ugyanis annak megállapítása, hogy az egyházak vagyonából mely ingatlanok szolgáltak oktatási célt, és jogos-e azok elvétele. A reformátusok pedig mindent elkövettek, sőt még cselhez is folyamodtak vagyonuk megőrzése érdekében. Egy régi iratból kiderül, hogy átépítették azt az istállót, melynek ajtaja a nevelői lakás udvarára nézett, és ebből következően az iskolához tartozott volna. Ezt az ötletes megoldást azonban az akkori igazgató, Vadász József felfedezte, és írásban kérte fel a lelkészt az istálló átadására, és az ajtó visszaépítésére. A legnagyobb ellentét az igazgató és a református presbitérium között a másik iskolaépület, a mostani „alsó iskola" ügyében feszült. Mivel a református presbitérium nem adta át az államosított ingatlanhoz tartozó teljes területet, Vadász József a helyi tanács Végrehajtó Bizottságát kérte, hogy az átadást hivatalból intézze el. Összegzésként elmondhatjuk, hogy az államosítás Dadon is jelentős változásokat idézett elő. És bár az állam, főleg kezdetben minden anyagi segítséget megadott az oktatási feltételek korszerűsítéséhez, „a hatalomra jutó kommunista párt úgy tekintett az iskolára, mint az engedelmes állampolgárok nevelésének eszközére. Ez jól beleillett abba a koncepcióba, amely a politikai célok elérésének eszközévé kívánta deformálni a társadalmi szervezeteket, a tudományos életet, az irodalmat, a művészetet. Természetes, hogy az iskolai nevelést-oktatást is a pártérdekeknek megfelelően kell megszervezni. Az oktatásügy is a pártpolitika "szolgálólányává" lett.7i Felhasznált irodalom: 1. Internet 2. A dadi ev. ref. egyház presbitériumának gyűlési jegyzőkönyve 1903-től 3. Kálmán Attila: A megnyesett fa kizöldül – Korunk 1997. október – Internet: http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=1997&honap=10&cikk=6151 4. Az 1945 utáni magyar iskoláztatás története - http://mek.niif.hu/01800/01893/html/12.htm 5. Osgyán Erika: A dadi Általános Iskola államosítása főiskolai dolgozat 6. Jegyzőkönyv a dadi református egyházban 1924-től
i
7
Írta: Varga Dóra, Varga Lászlóné, Jordánné Ládi Zsuzsa 2009-
Az 1945 utáni magyar iskoláztatás története - http://mek.niif.hu/01800/01893/html/12.htm
5
