ì
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés
BEVEZETÉS ì INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ì szociológiai/közgazdaságtani fogalom ì információ önálló érték, hatalmi tényező ì infokommunikációs és technológiai fejlődés ì lehetőségek és kihívások
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS ì “If you open the window for fresh air, you have to
expect some flies to blow in”
Deng Xiaoping
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS ì 1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemze`
Infokommunikációs Stratégiájáról
BEVEZETÉS ì 1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemze`
Infokommunikációs Stratégiájáról
ì „elismerve a hazai IKT ágazat kiemelt jelentőségét, és
az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeket, valamint e területen az állami ösztönzés fontosságát, elfogadja a 2014–2020 időszakra szóló Nemze` Infokommunikációs Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia), ezzel összefüggésben felhívja a nemze` fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Stratégiának a kormányza` portálon való közzétételéről”
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK ì információ: adat, hír, ismeret
Az ember az információt: ì létrehozza, rendszerezi, tárolja, ì (esetleges szelekció nyomán) közli (meghatározoe címzeeek felé) továbbítja vagy hozzáférhetővé teszi ì meghatározoe személyi kör vonatkozásában bizalmasnak, `tkosnak, a hozzáférésben korlátozoenak nyilváníthatja ì a más által létrehozoe információt megismeri, értékeli, feldolgozza, „fogyasztja” ì változatlan formában másokkal is megoszthatja
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK ì információ: érték ì e tulajdonságát a társadalom jogi oltalom
biztosításával is elismeri
ì az oltalom: ì nem közvetlenül az információt és annak hordozóját,
technikai értelemben vee továbbítóját ille` meg
ì hanem az információ társadalom és gazdaság
számára jelentee személyi vagy vagyoni jelentőségét, hasznosságát visszatükrözve az ember és az információ kapcsolatát
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Az emberiség története – a társadalmi kommunikáció formái felől történő megközelítésben – szakaszokra osztható ì az egyes szakaszok kezdetét lényeges változásokhoz
(információs forradalmak) lehet kötni ì beszéd ì írás ì könyvnyomtatás ì távközlés ì elektronikus információfeldolgozás ì Internet
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK E forradalmak jellemzői: ì a társadalmi-‐gazdasági élet egészét átalakító
változásokat hoztak ì a mindenkori jogi szabályozással szemben új igényeket keletkezteeek, közvetee formában magának a jognak, a jogrendszernek és a jogtudománynak fejlődésére is visszahatoeak
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK ì Társadalmi normák: ì reális, kölcsönös elvárások ì az eltérést bünte`k/az igazodást jutalmazzák ì fajtái: ì erkölcsi ì szokás ì illemszabályok (e`kee) ì vallás ì szakmai – technikai
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK ì JOG ì magatartásszabályok összessége ì emberi kapcsolatokat szabályoz ì keletkezése az állam keletkezéséhez kapcsolódik ì az állami szervek révén kényszeríthető ki ì az adoe társadalmi rendszer védelmét szolgálja
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK ì JOG ì tárgyi jog (tételes jog, pozikv jog) ì alanyi jog (személyhez fűződő jogosultságok) ì alaki és anyagi jog
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK ì A jog kialakulása: ì „ősjog”: alapvető erkölcsi magatartásbeli szabályok alakulnak ki, ezek betartására a közösség ügyel. A jogsértést a sérelmet szenvedő a közösségen torolja meg. ì szokásjog: magasabb szintű, differenciáltabb jog, területenként változó ì az állam megjelenése: a jog kikényszeríthetősége az állam révén válik lehetővé, a szokásjogot írásban rögzí`, új társadalmi viszonyok normakv szabályozására jogot alkot (törvényeket hoz) > előír követendő magatartást és szankciót
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK ì A jogi norma jellemzői: ì érvényesség ì hatály ì általánosság ì ismételtség (minden ismétlődő esetben) ì szankcionáltság ì hipote`kus szerkezet (jövőbeni szituáció) ì reciprocitás (kölcsönösség): minden jogosultsággal szemben mások által tanúsítandó, elvárható magatartás áll szemben
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK ì JOGSZABÁLY: ì a jogalkotás során ì meghatározoe eljárás keretében ì meghatározoe formában és elnevezéssel
létrejöe jogi akarat, amely jogi normákat foglal magában
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK A jogalkotás jellemzői: ì meghatározoe jogi rendben jön létre ì jogi norma tudatos létrehozása ì előre történik a szabályozás ì általánosan megfogalmazoe jogi norma jön létre ì a társadalom széles körére vonatkozik ì a (poli`kai, gazdasági) hatalmat gyakorló csoport
érdekeit fejezi ki (is!) ì stabil, de rugalmatlan
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Relakv önállóság: ì
a jog meghatározoe a társadalmi, gazdasági viszonyok által, mégis viszonylag önálló
A gazdasági viszonyok jogi szabályozásának `pikus eszközei: ì
tulajdonviszonyok védelme (Alaptörvény, polgári jog)
ì
gazdasági tevékenység feltételeinek szabályozása, kialakítása, amely a gazdasági élet minden résztvevője számára kötelező (közigazgatási jog, pénzügyi jog, gazdasági jog)
ì
egyes engedélyezési eljárások (közegészség, környezetvédelem)
ì
nemzetközi magánjog és gazdasági kapcsolatok joga
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG és az ÁLLAM kapcsolata ì állam: szervezet, a poli`kai berendezkedés része ì jog: norma ì magatartási szabályok összessége, amelyek
keletkezése az állami szervekhez kötődik, s amelyek tükrözik az állami szerv poli`kai meghatározoeságát ì adoe társadalomban kötelező az érvényesülése, betartását az állam kényszeríthe` ki
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGFORRÁS ì jogrendszer alkotóelemei ì országos vagy helyi szinten rendezi a társadalmi
viszonyokat
ì egymásra épülnek, kiegészí`k egymást ì hierarchikus rendben állnak ì többféleképp csoportosíthatók (tárgy, kibocsátó…)
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGFORRÁSI HIERARCHIA ì igazodik a jogalkotó állami szervek hierarchiájához ì alacsonyabb szintű nem lehet ellentétes magasabb
szintűvel, ha mégis elméle`leg “nem létezik”
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGSZABÁLYOK – törvény, rendelet ì Közpon` (országos) jogszabályok ì Alaptörvény, (Átmene` rendelkezések) ì sarkalatos törvények ì rendes törvények ì törvényerejű rendeletek ì közpon` szervek rendeletei ì Helyi jogszabályok (önkormányza` rendeletek)
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK TÖRVÉNY ì általános ì széleskörűen tekin` át a társadalom állapotát ì alapvető viszonyokat szabályoz a tartósság igényével ì stabil, rugalmatlan ì a társadalmi nyilvánosság előe zajlik
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK RENDELET ì közigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége ì a szabályozási szükségletet törvény határozza meg ì a felhatalmazást is rendszerint törvény adja meg ì a társadalmi viszonyok szűkebb területét szabályozza ì kevésbé stabil ì kevésbé zajlik a nyilvánosság előe
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG funkciói és feladata a GAZDASÁGI ÉLETBEN Befolyásolás – államszervezeeől, poli`kai berendezkedéstől függően ì a társadalmi tulajdonon és tervgazdálkodáson alapuló
szocialista rendszerben a jog adminisztrakv, utasítás jellegű, kényszerítő és szankcionáló eszköz
ì a demokra`kus államszerevezetben funkcionális
keeősség ì ì
egyrészt a védelem, a biztosítás, a kötelezés eszköze marad másrészt az ösztönző, befolyásoló normák kialakításával akkvan közreműködik a gazdaság fejlesztésében
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK UNIÓS JOG SZABÁLYOZÁSI KOMPETENCIÁJA ì alapja: a tagországok átruházoe hatásköre ì irányultsága: az Unió céljainak megvalósítása ì az alapító szerződésekben kijelölt keretek közöe
