!""#$ % a helyi adókról és az adózás rendjér l Szentendre Város Önkormányzat Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésben, valamint a helyi adókról szóló – többször módosított – 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következ rendeletet alkotja:
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1. § (1) A rendelet alkalmazásában adóalany: a) a magánszemély, b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkez személyi egyesülése. (2) Adómentes az (1) bekezdés b)-c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megel z naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéb l származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétér l az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerz dés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. (4) Az önkormányzat által bevezetett adó (a továbbiakban: helyi adó) esetében - az önadózás és az adóbeszedés kivételével – az adózó bevallás benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. Az az adózó, aki ideiglenes, alkalmi jelleggel folytatja ipar zési tevékenységét, tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. (5) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. 2. § Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következ kre terjed ki: a) az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni érték jogra, b) az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására és c) nem állandó lakosként való tartózkodásra (továbbiakban együtt: adótárgy). 3. §
2
(1) Ha szentendrei állandó lakos magánszemély a város közigazgatási területén belül gáz vagy szennyvízcsatorna társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illet leg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható a szentendrei önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból. (2) Ha a helyi adó éves összege nem éri el az (1) bekezdés szerint levonható összeget, a levonási jog a megnyíltát követ négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthet . (3) A magánszemélyt abban az esetben illeti meg az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény, ha az egész naptári évben fennáll az állandó lakcímbejelentkezés. Amelyik évben a fenti tény nem teljesül, az adóalany a kedvezményt elveszíti és az adó el írásra kerül.
II. Fejezet Az egyes adókra vonatkozó külön rendelkezések 1. Magánszemélyek kommunális adója 4. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lév : a) építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény), b) beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek), c) a nem magánszemély tulajdonában álló lakás lakásbérleti jogviszonya. 5. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év els napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni érték jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház, - garázs és - üdül esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. (4) Telek esetén az adó alanya az, aki az év els napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni érték jog, illet leg több tulajdonos esetén a (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. (5) Lakásbérleti jogviszony esetén az adó alanya az a magánszemély, aki nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. 6. § (1) Építmény esetében a) Az adókötelezettség a használatbavételi, illet leg a fennmaradási engedély kiadását követ év els napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követ év els napján keletkezik. b) Az adókötelezettséget érint változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átmin sítését) a következ év els napjától kell figyelembe venni. c) Az adókötelezettség megsz nik az építmény megsz nése évének utolsó napján. Az építménynek az év els felében történ megsz nése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megsz nik. d) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
3
(2) Telek esetében a) Az adókötelezettség a földrészlet belterületté min sítését, illet leg az építési tilalom feloldását követ év els napján keletkezik. b) Az adókötelezettség a belterületi földrészlet külterületté min sítése, illet leg - beépítés esetén - a beépítés évének utolsó napján, az építési tilalomnak az év els felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján sz nik meg. (3) Lakásbérleti jog esetén a) Az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követ év els napján keletkezik és a jogviszony megsz nése évének utolsó napján sz nik meg. b) A lakásbérleti jogviszonynak az els félévben történ megsz nése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megsz nik. 7. § A magánszemélyek kommunális adójának évi mértéke a rendelet 4. §-ában meghatározott adótárgyaként, illet leg lakásbérleti jogonként 12.000.- Ft 8. § (1) Mentes a lakás vagy a lakásbérlet után fizetend kommunális adó alól az a magánszemély: a) aki rendszeres szociális segélyben részesül, b) aki a kiskorú gyermeke után a Gyvt. 19. §-ában meghatározott „rendszeres gyermekvédelmi támogatás”-ban részesül. (2) Mentes a kommunális adó alól a) a lakás vagy üdülés (pihenés) célját szolgáló épülethez tartozó garázs, a kiegészít helyiségként szolgáló építmény, b) az üdülés (pihenés) célját szolgáló építmény (idegenforgalmi adó hatálya alá tartozik). (3) A 7. §-ban meghatározott adómértékb l a) - 4.000 Ft kedvezményben részesül az az adóalany, akinél a lakás hasznos alapterülete nem haladja meg az 56 m²-t, b) - 2.000 Ft kedvezményben részesül az az adóalany, akinél a lakás hasznos alapterülete meghaladja az 56 m²-t, de nem haladja meg a 100 m²-t, c) - 6.000 Ft kedvezményben részesül az az adóalany, aki beépítetlen belterületi földrészlet tulajdonosa, d) - 9.000 Ft kedvezményben részesül az adóalany – függetlenül az alapterülett l – , ha az adó tárgyát képez ingatlan közm vesítetlen és az a közterületr l sem elektromos árammal, sem vezetékes vízzel nem látható el. (4) 50% adókedvezmény jár annak a nyugdíjasnak, akinél az egy f re jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimumnak a) nyugdíjas házaspár esetén - ha egyedül élnek - a másfélszeresét, b) egyedül él nyugdíjas esetén a kétszeresét. (5) Az adómentesség, kedvezmény az (1) és (4) bekezdés esetén az arra alapot adó tény bekövetkezését, illetve megsz nését követ félév els napján keletkezik, illetve sz nik meg. (6) A (4) bekezdésben említett körülményt a jogosultnak kell haladéktalanul az adóhatósághoz bejelentenie. Nincs szükség a bejelentésre az (1) bekezdésben említett tény esetén, ha arról Szentendre Város Önkormányzatának hatósága döntött. (7) A (3) bekezdésben felsorolt kedvezmények – a szükséges adatokat és nyilatkozatokat tartalmazó – új adóbevallás benyújtásával vehet k igénybe.
4
2. Idegenforgalmi adó 9. § (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt: a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, továbbá b) aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek az 5. §-ban meghatározottak szerinti - tulajdonosa, amely nem min sül lakásnak. (2) Az épület utáni adókötelezettség keletkezésére és megsz nésére a 6. § (1) bekezdésében foglaltak érvényesek. (3) Az épület átmin sítése esetén az adókötelezettség az átmin sítés évének utolsó napján sz nik meg, illetve a következ év els napján keletkezik. 10. § Az adó alapja: (1) a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma, (2) a 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adókötelezettség esetén az építmény hasznos alapterülete. 11. § (1) Az adó mértéke – a 10. § (1) bekezdése szerinti adókötelezettség esetén – személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft/f /éjszaka (2) Az adó mértéke – a 10. § (2) bekezdése szerinti adókötelezettség esetén – az építmény hasznos alapterülete után - 800 Ft/m²/év. 12. § (1) A 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes: a) a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély, b) az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély, c) a közép- és fels fokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakmunkásképzés, szakmai átképzés, szervezett szakismereti oktatás keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a vállalkozási tevékenység végzése céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá d) aki az önkormányzat illetékességi területén lév üdül tulajdonosa vagy bérl je, továbbá a használati jogosultság id tartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdül használati jogával rendelkez lakásszövetkezeti tag, illet leg a tulajdonos, a bérl hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdül használati jogával rendelkez lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának id tartamára annak hozzátartozója. (Ptk. 685. § b) pontja) (2) A 11. § (1) bekezdésében megállapított adóból a) 100,- Ft kedvezmény illeti meg a magyar állampolgárságú magánszemélyt, b) 100,-Ft kedvezmény illeti meg azt a magánszemélyt, aki szállásként sátorozó-helyet vesz igénybe.
5
c) Az a) és b) pontokban szerepl kedvezmény együttesen nem vehet igénybe. d) További 25% kedvezmény illeti meg az ország területén állandó lakosként él nyugdíjast. e) a mozgáskorlátozott és az egyéb testi fogyatékost olyan arányú kedvezmény illeti meg, amilyen arányban ezen a címen a szállásadó a szállásdíjból kedvezményt ad. (3) A 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adókötelezettségnél az – építésügyi hatóság által lakóházzá nem min síthet – üdül épület után, amelyben a tulajdonosa állandó lakcímbejelentéssel ténylegesen lakik és nyilatkozik, hogy az ország területén más lakása nincs, az adó mértéke megegyezik a magánszemélyek kommunális adójának 7. §-ában meghatározott mértékével. A kedvezmények vonatkozásában a 8.§ (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak az irányadók. (4) A 11. § (2) bekezdésében megállapított adókötelezettség esetén 50% adókedvezmény illeti meg azt, akinek épülete közm vesítetlen és az a közterületr l sem elektromos árammal, sem vezetékes vízzel nem látható el. (5) A 11. § (2) bekezdésében megállapított idegenforgalmi adót (adótartozást) az adóhatóság az üdülést, pihenést tartósan zavaró környezeti ártalomra való tekintettel - az adózó indokolt kérelme alapján - mérsékelheti vagy elengedheti, ha a környezeti ártalom hatósági eljárás eredményeként sem volt elhárítható. (6) Az (5) bekezdésben foglaltakat kell megfelel en alkalmazni, ha az üdülést, pihenést az árvíz akadályozta. (7) A mentesség, kedvezmény megszerzéséhez a) a (2) bekezdés esetén az adó beszedésekor kell azt érvényesíteni, feljegyezve a nyugdíjas törzsszámot, illet leg felt ntetve a szállásdíj kedvezményt, b) a (3) és (4) bekezdés esetén az adóbevallásban illetve nyilatkozatban kell feltüntetni a mentességet megalapozó tényeket. 13. § (1) A 9. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetend adót: a) a kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdül telepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltet , b) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutalójegy átadása alkalmával az üdül t fenntartó szerv, c) a fizet -vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illet leg a közvetítésre jogosított szerv, d) az a)-c) pont alá nem tartozó helyiség üdülés céljára történ bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén a helyiség bérbevev jét l (használójától) az egész bérleti, használati id re egy összegben a helyiség tulajdonosa vagy a helyiséggel rendelkezni jogosult szedi be. (2) Az (1) bekezdés szerint fizetend idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
3. Helyi ipar zési adó 14. §
6
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: ipar zési tevékenység). (2) Az adó alanya a vállalkozó. (3) Adóköteles ipar zési tevékenység: a vállalkozó e min ségben végzett nyereség-, illet leg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. 15. § (1) A vállalkozó állandó jelleg ipar zési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(2) Ideiglenes jelleg az ipar zési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkez vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) épít ipari, valamint nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illet leg természeti er forrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység id tartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 3 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység id tartama a 3 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek min sül. (3) Az adókötelezettség az ipar zési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megsz ntetésének napjával sz nik meg. (4) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett ipar zési tevékenység esetén a tevékenység végzésének id tartama az irányadó az adókötelezettség id beni terjedelmére. 16. § (1) Állandó jelleggel végzett ipar zési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illet leg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítés értékével, valamint az anyagköltséggel. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jelleg ipar zési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemz en – a vállalkozónak kell megosztania az 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározottak szerint. (3) Ideiglenes jelleggel végzett ipar zési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. 17. § (1) Az adó évi mértéke – állandó ipar zési tevékenység esetén – az adóalap 1,8 %-a. (2) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett ipar zési tevékenység napi adóátalányának összege - 5.000 Ft (3) A (2) bekezdésben meghatározott adómértékb l a piaci és vásári kiskereskedelmet folytató vállalkozások 75 % kedvezményben részesülnek. 18. §
7
(1) Mentesül az ipar zési adó alól az az orvosi vállalkozás, amely az önkormányzattal –feladat átvállalással, kötelez területi ellátásra – kötött szerz dés és az OEP által kiutalt ellátmány alapján m ködik. (2) Adókedvezmény illeti meg a vállalkozót, ha egész tanéven át szakmunkástanulót foglalkoztat. A kedvezmény mértéke tanulónként 2.000.- Ft, mely az évi fizetend ipar zési adó mértékéig terjedhet, és az a következ évre nem vihet át. (3) Ha a vállalkozó legalább 50%-ban csökkent munkaképesség alkalmazottat foglalkoztat, vagy ha f foglalkozásban folyamatosan alkalmaz olyan munkavállalót, akit ezt közvetlenül megel z 6 hónapban közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztattak, illet leg legalább 6 hónapon át munkanélküli járadékban részesült, a fizetend adót ezen alkalmazottanként 1.000.- Ft-tal csökkentheti a foglalkoztatás els és második évében. E kedvezmény feltétele, hogy az alkalmazás id tartama legalább az évi 10 hónapot elérje. A kedvezmény legfeljebb az évi fizetend ipar zési adó mértékéig terjedhet és az a következ évre nem vihet át.
19. § Közterület-foglalási engedéllyel végzett tevékenység esetén az ipar zési adót a közterület-foglalási díjjal együtt kell megfizetni. 20. § (1) Az adóhatóság az ipar zési adót, adótartozást - kérelemre - mérsékelheti, vagy elengedheti, ha az adóalany körülményei és a város érdeke ezt indokolja. (2) A döntés el tt – amennyiben a vállalkozó nem szentendrei lakhely illetve székhely – be kell szerezni a lakhelye, illetve székhelye fekvése szerinti önkormányzat jegyz jének véleményét.
III. Fejezet Az adóel leg és az adó megállapítása és megfizetése 21. § (1) A vállalkozó az ipar zési adóra adóel leget köteles fizetni. (2) Az adóel leg összege: a) az adóévet megel z teljes évben változatlan szervezeti formában m köd vállalkozóknál - ideértve az idényjelleg tevékenységet is - a megel z év adójának megfelel összeg; b) az adóévet megel z év egy részében m köd vállalkozónál a megel z év adójának a m ködés naptári napjai alapján egész évre számított összege; c) a tevékenységét az adóév közben kezd vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az el leg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. (4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdését l, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónak a cégbírósági bejegyzés napjától számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.
8
(5) Az adóhatóság a fizetend adóel leg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás joger re emelkedéséig a (2) bekezdés a)b) pontjában említett vállalkozó az adóel legét az el z fizetési meghagyás alapján fizeti. 22. § (1) A magánszemélynek félévenként, két egyenl részletben kell az adót az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig megfizetnie. (2) Ha az esedékesség id pontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és id ben kell teljesíteni. (3) Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak a beszedést követ hó 15-ig kell az adóhatósághoz befizetnie. (4) A vállalkozó adóel leget félévi részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizet. (5) A vállalkozónak az ipar zési adóel leget – az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével – a várható éves fizetend adó 90 %-ának megfelel összegre az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.
(6) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni ipar zési adót legkés bb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni. (7) A vállalkozó a megfizetett adóel leg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követ év május 31-ig fizeti meg, illet leg ett l az id ponttól igényelheti vissza.
IV. Fejezet Az adóhátralék elengedése vagy mérséklése 23. § (1) A IV. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni: a) az önkormányzat által bevezetett helyi adókra, b) az önkormányzat költségvetése javára teljesítend adók módjára behajtandó tartozásokra. 24. § (1) Helyi adó és az adók módjára behajtandó hátralékok (továbbiakban adóhátralék) elengedése vagy mérséklése iránti méltányossági kérelem érdemi elbírálását megel z en az önkormányzati adóhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólíthatja fel az adókötelezettet. A kérelmez szociális, anyagi és jövedelmi viszonyainak feltárása érdekében pedig köteles a szociálpolitikai feladatot ellátó szervezet megkeresni és annak javaslatát a kérelem érdemi elbírálása során körültekint en mérlegelni. (2) Az adóhátralék elengedése vagy mérséklése iránti méltányossági kérelemnek érdemi elbírálása során az önkormányzati adóhatóság fordítson különös figyelmet. a) a gyermekét egyedül eltartó,
9
b) a 70 éven felüli minimális nyugdíjjal rendelkez , c) kett vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó, d) a 100 %-os csökkent munkaképesség , e) a kizárólag csak munkanélküli segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre jogosult, valamint a lakással nem rendelkez pályakezd fiatal házasok kérelmének méltányos elbírálására. (3) Az önkormányzati adóhatóság az adóhátralékot elengedheti, ha a méltányossági kérelem elbírálásának id pontjában az egy f re es számított havi jövedelem - az együttlakó házastárs, élettárs és a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók jövedelmét is figyelembe véve - nem haladja meg a munkabérek, nyugdíjas adókötelezett esetén pedig a nyugdíjak legkisebb összegér l szóló jogszabályban meghatározott mértéket. (4) Ha az egy f re jutó havi nettó jövedelem meghaladja a munkabérek, illet leg a nyugdíjak legkisebb összegér l szóló jogszabályban meghatározott mértéket, az önkormányzati adóhatóság az adóhátralékot mérsékelheti, feltéve, hogy a 24. § (1)-(2) bekezdése szerint számított havi nettó jövedelem kifejezetten a) nyugdíjból, b) keresetpótló gyermekgondozási díjból, vagy táppénzb l, c) munkaviszonyból, ipari szövetkezeti tagsági viszonyból vagy mez gazdasági termel szövetkezeti tagsági viszonyból származik.
(5) A magánszemélyek jövedelemadója hatálya alá es egyéni vállalkozónak min sül magánszemélyt (kisiparos, magánkeresked stb.) terhel adóhátralék akkor engedhet el vagy mérsékelhet , ha az adókötelezett adóköteles tevékenységéb l és az esetleges jövedelemforrásából származó évi együttes nettó jövedelem a 300 ezer forintot nem haladja meg. Adókötelezett az évi nettó jövedelmét az állami adóhatósághoz benyújtott adóbevallásával köteles igazolni az önkormányzati adóhatóság felhívására. 25. § (1) A 24. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásában a havi jövedelem kiszámításánál az alábbi jövedelmeket kell figyelembe venni: a) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem, b) társas- és egyéni vállalkozásból származó jövedelem, c) ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséb l, vagyoni érték jog átruházásából származó jövedelem, d) nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszer ellátások, e) a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYES, GYED, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.), f) önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres szociális és nevelési segély, jövedelempótló támogatások stb., g) föld bérbeadásából származó jövedelem. (2) Az (1) bekezdés szerinti – jövedelemadó fizetési kötelezettség alá es jövedelmek esetében – a bruttó jövedelmeket csökkenteni kell a levont vagy önadózás keretében befizetett személyi jövedelemadó összegével és a megfizetett nyugdíjjárulékkal. Az ehhez szükséges adatokat az adókötelezett az önkormányzati adóhatóság felhívására köteles igazolni.
10
Az egyéni vállalkozó magánszemély évi nettó jövedelmét 24. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló rendelkezések szerint adómentes jövedelmet az ügyfél írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani.
V. fejezet Hatályba léptet rendelkezések 26. § A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e rendeletben és a helyi adókról szóló – többször módosított – 1990. évi C. törvényben, valamint az adózás rendjér l szóló – többször módosított – 1990. évi XCI. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. 27. § (1) Jelen rendelet 2000. január 1. napján lép hatályba, egyidej leg hatályát veszti a helyi adókról és az adózás rendjér l szóló – többször módosított – 5/1994.(I.18.) ÖNK. számú rendelet. (2) A rendelet kihirdetésér l a jegyz gondoskodik.
VI. Fejezet Értelmez rendelkezések 28. § E rendelet alkalmazásában (1) Az önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. (2) Állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén. (3) Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb id tartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet, vagy más személyi egyesülés, amelynek a székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon m köd telepeit, fiókjait, képviseleteit. (4) Vagyonérték jog: a kezel i jog, a vagyonkezel i jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is –, a földhasználat és a lakásbérlet. (5) Építmény: olyan ingatlan jelleg , végleges vagy ideiglenes m szaki alkotás (épület, m tárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem min sül építménynek a három évnél rövidebb id tartamra létesített építmény. (6) Épület: az olyan építmény, amely a környez küls tért l épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy id szakos tartózkodás, illet leg használat feltételeit biztosítja, ide értve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környez csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület m szakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. (7) Hasznos alapterület: a vakolt vagy burkolt falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez
11
tartozó fedett és három oldalról zárt küls tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tet tér, valamint a többszintes lakrészek bels lépcs jének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. (8) Kiegészít helyiség: az, amely a lakás- és az üdül tulajdon rendeltetésszer használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzel - és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince). (9) Építmény megsz nése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illet leg, ha az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. (10) Nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség: az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 13.§ában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23. §-ában, a fels oktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2. §-ában és a szakképzésr l szóló 1993. évi LXXVI. Törvény 2. §-ában meghatározott intézmények elhelyezését biztosító épület. (11) Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlannyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban m velési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mez gazdasági m velés alatt álló telket. (12) Az idegenforgalmi adó alkalmazásában üdülésre-pihenésre használt épület: az üdül , továbbá minden olyan lakásnak nem min sül épület, amelyben ideiglenesen üdülés, pihenés céljára tartózkodnak, ideértve az üdül t l elkülönítve épített (önálló) építmény is, (csónakház, kabin, horgásztanya, garázs stb.) (13) Szálláshely: egész éven át, vagy csak id szakosan, üzletszer en m ködtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál. (14) Szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelez reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül. (15) Vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló, vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra. (16) Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszer en végz a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkez magánszemély, b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megel z jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkeresked nek min sül magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerz déses rendszerben üzemeltet magánszemély, c) mez gazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végz magánszemély, d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhet , de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl. egyéni ügyvédi, közjegyz i, önálló bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakért i, tervez i) tevékenységet folytató magánszemély, e) jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lev jogi személyt is, f) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lev szervezetet is. (17) Nettó árbevétel: a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjelleg bevételek együttes összege, csökkentve a kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével, a b)-i) alpontokban foglalt eltérésekkel, b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjelleg bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, c) a biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó m ködési költségekkel, a befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott osztalékokkal és részesedésekkel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevétel-korrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, e)az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségt l függ en a vállalkozási tevékenységb l származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel,
12
f) a külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a) pont szerinti – illetve, ha a külföldi székhely vállalkozás a b), és c) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti – nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep szerepel az Állami Pénz- és T kepiaci Felügyelet által a kockázati t kebefektetésekr l, a kockázati t ketársaságokról, valamint a kockázati t kealapokról szóló törvény el írásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor az i) alpont szerinti nettó árbevétel, g) a b)–f) és i) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) – könyvvezetési kötelezettségt l függ en – a vállalkozási tevékenységb l származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem min sül vállalkozási tevékenységb l származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet bels szolgáltatásból származó árbevétele, h) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, i) a kockázati t kebefektetésekr l, a kockázati t ketársaságokról, valamint a kockázati t kealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati t ketársaságoknál és a kockázati t kealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek min sül részvények, részesedések – kockázati t kebefektetések – eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés id pontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege. 18) Eladott áruk beszerzési értéke: a kett s könyvvitelt vezet vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelr l szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezet vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével. Nem min sül eladott áruk beszerzési értékének a saját el állítású – áruvá, göngyöleggé min sített – félkész és késztermékeknek a számvitelr l szóló törvény szerint eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt értéke, továbbá az az érték, amelyet a 19. pont szerint anyagköltségként, a 20. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként kell figyelembe venni. (19) Anyagköltség: a kett s könyvvitelt vezet vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak – a számvitelr l szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezet vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével. Nem min sül anyagköltségnek a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok beszerzési értéke, továbbá az az érték, amelyet a 18. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 20. pont szerint az alvállalkozói teljesítések értékeként kell figyelembe venni. (20)Alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbszámlázott, olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendel jével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerz déses kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke, feltéve, hogy az eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nem vette figyelembe. (21) Közvetített szolgáltatások: az adóalany által igénybe vett szolgáltatás harmadik személynek részben vagy egészben – változatlan formában – történ átadása. (22) Saját vállalkozásban végzett beruházás: a számviteli törvény szerinti tárgyi eszköznek min sül eszközök saját vállalkozásban végzett megvalósítása, létesítése, b vítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló felújítása – ide nem értve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákat, továbbá az erd nevelési, erd fenntartási, erd felújítási munkákat – akkor is, ha az adóalany kizárólag a beruházás megvalósításához szükséges anyagot biztosítja. (23) Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályban (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként felt ntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van , akkor a központi ügyvezetés helye, magánszemélyek esetében
13
az állandó lakóhely. A külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. (24) Telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímét l –, ahol részben vagy egészben ipar zési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a m helyt, a raktárt, a bányát, a k olaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a term földet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történ továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván, (24) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Rt., a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt., a Magyar Távirati Iroda Rt., továbbá a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végz szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távf tés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a vízi-közm társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történ szolgáltatás nyújtásából származik.
Szentendre, 1999. december 14.
Miakich Gábor polgármester
dr. Sajtos Csilla mb. jegyz
Záradék: A rendelet 1999. december 24-án kihirdetésre került. dr. Sajtos Csilla mb. jegyz
