Az Európai Unió Gazdasági Joga I

Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. Készült DR. ERDŐS ISTVÁN az Európai Unió Gazdasági Joga c. előadása valamint DR. KIRÁLY MIKLÓS: Az Európai Unió Gazdasági Joga I. c. könyve (Budapest, 2010) alapján, Wolf Szandra jegyzetének felhasználásával; Budapest, 2011. január

I. Áttekintés Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke: az Unió belső piacot (Internal Market) hoz létre.

Az Európai Unió céljai: • • • • • • • • •

Európa fenntartható fejlődése kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson, magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaság megvalósítása környezet minőségének magas fokú védelme és javítása társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés elleni küzdelem nők és férfiak közötti egyenlőség nemzedékek közötti szolidaritás gyermekek jogainak védelme gazdasági, társadalmi és területi kohézió tagállamok közötti szolidaritás, stb.

Az államok közötti gazdasági együttműködés formái (az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladva) • szabadkereskedelmi övezet
vámunió
közös piac
belső piac vagy egységes piac
gazdasági és monetáris unió • közös piac: felölelte az európai integráció gazdasági célkitűzéseinek teljességét, ide tartozik az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását biztosító négy gazdasági szabadság, továbbá az integráció gazdaságpolitikái, a közös kereskedelempolitika, mezőgazdasági politika és versenypolitika • belső piac (egységes vagy egyetlen piac): Olyan belső határok nélküli térség, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása; szűkebb fogalom a közös piacnál, mert nem öleli fel a gazdaságpolitikákat

A belső piacra vonatkozó jogforrások Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) • négy gazdasági szabadság: az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása • 18. cikk: tilos az állampolgárságon alapuló bármely megkülönböztetés (a Bíróság általános és feltétlen érvényesülést kívánó alapelvnek tekinti, gyakran hivatkozik rá a Szerződések értelmezésénél) Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés módosításai • kezdetben: tilalmi rendelkezések megvalósulásán keresztül negatív integráció (fő cél a már meglévő kereskedelmi akadályok lebontása, eltörlése; eszköze a dereguláció) • később: pozitív integráció, jogharmonizáció • Egységes Európai Okmány (1986): megalkotta és bevezette a „belső piac” fogalmát • Maastrichti Szerződés (1993): létrehozta a pillér rendszeren alapuló Európai Uniót 1 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. • •

Amsterdami Szerződés (1999): átszámozta az Európai Közösséget létrehozó szerződést Lisszaboni Szerződés (2009): megszüntette a „közös piac” kifejezést, helyét a „belső piac” vette át o tételesen megállapította, hogy az egyes tárgykörök milyen típusú uniós hatáskörbe tartoznak

Másodlagos jogforrások és a belső piaci szabályozás természete • legfontosabb másodlagos jogforrások: rendeletek, irányelvek • belső piaci szabályozás természete: o a termelési tényezők szabad áramlását akadályozó nemzeti szabályozások hatályon kívül helyezésére, megszüntetésére törekszik o jogközelítés, közösségi szinten egységes vagy összehangolt szabályok alkotása A belső piaci jogalap • a belső piaci jogalkotásra hatalmaz fel; EUMSz VII. cím 3. fejezet („Jogszabályok közelítése”) 114. cikk (1) Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a 26. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

•

•

•

a 114. cikken kívül számos speciális, meghatározott területre (pld. környezetvédelem, fogyasztóvédelem, közlekedés, versenyjog, mezőgazdaság, adózás) vonatkozó jogalkotási jogalapot is tartalmaz az EUMSz o szubszidiárius a 114. cikkhez képest (csak akkor alkalmazható a speciális jogalap, ha a szabályozandó kérdés nem bír meghatározó belső piaci vonatkozással) a tagállam kérheti szigorúbb nemzeti intézkedésének fenntartását a Bizottságtól a 36. cikkben felsorolt kivételek (közerkölcs, közrend, közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének védelme, a művészi, történeti vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme + környezet és munkakörnyezet védelme) alapján (114. cikk (4) bek.) o kivéve, ha már az adott témakörben uniós szintű harmonizációs intézkedés született a tagállam – szigorú feltételek mellett – kérheti új, az uniósnál szigorúbb nemzeti intézkedések meghozatalának engedélyezését a Bizottságtól a környezet és munkakörnyezet védelme alapján (EUMSz 114. cikk (5) bek.)

A Bíróság és a tagállami bíróságok szerepe • EUMSz 267. cikk: az Európai Unió Bírósága előzetes döntést hozhat • a tagállami bíróságok, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az előttük folyamatban lévő ügy eldöntéséhez szükséges az uniós jog értelmezése vagy érvényességének megállapítása, kérdéssel fordulhatnak a Bírósághoz (ha az adott nemzeti bíróság ítélete ellen már nincs további jogorvoslati lehetőség, akkor az előzetes döntést köteles kérni) • a Bíróság ítéletei erga omnes hatályúak, az Unió egészére nézve meghatározzák egy-egy rendelkezés értelmét

II. Az áruk szabad mozgása Az áruk szabad mozgásának gátját jelenthetik: • pénzügyi jellegű akadályok: árumozgáshoz kapcsolódóan állapítanak meg bizonyos mértékű fizetési kötelezettséget o vámok 2 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

•

•

o adójellegű fizetési kötelezettségek mennyiségi jellegű korlátozások o nyílt és közvetlen kvótarendszer o prima facie mennyiségi korlátoznak nem tekinthető tagállami intézkedés o tagállami intézkedés elmaradása technikai akadályok: tipikusan az olyan adminisztratív jellegű korlátok, mint például a határellenőrzések

Az áru fogalma • •

a Szerződések nem határozzák meg Bíróság: árunak minősül minden olyan dolog, amelynek értékét pénzben ki lehet fejezni és kereskedelmi ügylet tárgya lehet o gyakorlatban árunak minősül: műkincs, hangfelvétel, energiahordozó, akár a hulladék is

Vámunió A vámunió fogalma EUMSz 28. cikk (az EKSz. korábbi 23. cikke) (1) Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.

• • •

vámunió lényege: o belső vámok eltörlése (vámunió belső oldala) o egységes (közös) külső vámtarifa (vámunió külső oldala) a vámunió a teljes árukereskedelemre kiterjed harmadik országból származó áruk: 3 konjunktív feltétel teljesülése esetén forgalmazhatók szabadon az Unión belül EUMSz 29. cikk (az EKSz. korábbi 24. cikke) A harmadik országokból érkező termékek akkor tekinthetők egy tagállamban szabad forgalomban lévőnek, ha az adott tagállamban eleget tettek a behozatal alaki követelményeinek, és a fizetendő vámot vagy az azzal azonos hatású díjakat az adott tagállamban e termékekre beszedték, és azt sem teljes egészében, sem részben nem térítették vissza.

o

e három feltétel teljesülése esetén a harmadik országbeli termék a tagállami termékekkel esik egy tekintet alá

Vámok és vámmal azonos hatású díjak eltörlése • a vámunió megteremtése fokozatosan történt; 1968. július 1-jére fejeződött be o kiindulópont: a belső vámokat az 1957. évi szinten befagyasztó vagy nyugalmi záradék (standstill klauzula) o a tagállamok vállalták, hogy egymás között sem új beviteli vagy kiviteli vámokat, illetve velük azonos hatású díjakat nem vezetnek be, sem az egymás közötti kereskedelmi kapcsolataikban már alkalmazottakat nem emelik Van Gend en Loos ügy (C-26/62.) Hollandia a holland importőr által importált árut más vámkategóriába sorolja, ezzel az áru után fizetendő vám nő; az importőr a standstill klauzulára hivatkozva megtámadja a döntést.

3 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. „Másfelől a Szerződés 12. cikkének tilalma tekintetében ilyen tiltott emelés éppúgy származhat a vámtarifa átszervezéséből, melynek a következménye lehet a termék magasabb vámmal sújtott vámtarifaszám alá sorolása, mint a vámtétel tényleges emeléséből.” „Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 12. cikke közvetlen hatállyal bír, és a jogalanyok számára olyan egyéni jogokat keletkeztet, amelyeket a nemzeti bíróságoknak védelemben kell részesíteniük.”

 

a közösségi jog nem csupán kötelezettségeket támaszt a személyekkel szemben, hanem jogokat is biztosít számukra a Szerződés közvetlen hatállyal bír, arra a nemzeti bíróság előtt hivatkozni lehet

EUMSz 30. cikk (az EKSz. korábbi 25. cikke) A tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell.

•

•

Vámmal azonos hatású díjak o Bíróság: bármilyen díj – legyen bármilyen szerény, függetlenül rendeltetésétől s alkalmazásának módjától –, amelyet belföldi és hazai árukra egyoldalúan, a határ átlépésének tényénél fogva vetnek ki, és nem minősül a szó szoros értelmében vett vámnak  akkor is, ha: • a díj nem megkülönböztető • nem piacvédő természetű • nem áll versenyben hazai termékkel  Bíróság: pld. olyan díj, amit behozatali engedély megadásáért, statisztikai adatok gyűjtéséért vagy egészségügyi ellenőrzésért vetnek ki o kivétel, ha a díjat olyan, kereskedelmi értékkel bíró szolgáltatás teljesítéséért szedték be, amelyből a díj fizetőjének közvetlen előnye származott, vagy közösségi, illetve nemzetközi jogi szabály írta elő tagállamok területi egységein belül szedett díjak? (pl. francia tengerentúli területek)
belföldinek minősül = nem alkalmazandó rá az EUMSz (elvileg); a Bíróság mégis kimondja, hogy az Unió vámterületének egységét alááshatják a tagállamok különböző régiói között szedett díjak is: ezek korlátozzák az áruk szabad mozgását és vámmal azonos hatású díjnak minősülnek1

A közös vámtarifa bevezetése • a közös vámtarifa célja: az Unió határain a harmadik országokról behozott termékekre kivetett vámterhek kiegyenlítése annak érdekében, hogy az ezen országokkal fennálló kapcsolatokban a kereskedelem mindennemű eltérítését és a belső szabad forgalom vagy a versenyfeltételek bármely torzulását elkerüljék EUMSz 31. cikk (az EKSz. korábbi 26. cikke) A közös vámtarifa vámtételeit a Tanács a Bizottság javaslata alapján állapítja meg. EUMSz 32. cikk (az EKSz. korábbi 27. cikke) Az e fejezetben rábízott feladatok végrehajtása során a Bizottság a következőket tartja szem előtt: a) a tagállamok és harmadik országok közötti kereskedelem előmozdításának szükségessége; b) az Unión belüli verseny feltételeinek fejlesztése olyan mértékben, amely a vállalkozások versenyképességének javulásához vezet; 1

Administration des Douanes et Droits Indirects c/ Legros és mások ügy (C-163/90.) ; René Lancry SA c/ Direction Générale des Douanes és további egyesített ügyek (C-363/93.)

4 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. c) az Unió nyersanyag- és félkésztermék-ellátásával kapcsolatos követelmények; ebben a vonatkozásban a Bizottság ügyel arra, hogy elkerülje a tagállamok közötti verseny feltételeinek torzulását a késztermékek esetében; d) a tagállamok gazdaságaiban bekövetkező komoly zavarok elkerülésének, valamint az Unión belüli ésszerű termelésfejlesztés és fogyasztásbővítés biztosításának szükségessége.

A szabad árumozgást gátló belső adók •

•

a belső adók (pld. értéknövekmény-adó, fogyasztási adó) tilalmát a 110. cikkben szabályozza az EUMSz o első bekezdés: diszkriminatív belső adók tilalma o második bekezdés: protekcionista belső adók tilalma a nemzeti elbánás követelményét támasztja a tagállamokkal szemben: az áru származásán alapuló megkülönböztetés tilalma az adószabályozásban

A 110. cikk közvetlen hatálya • Bíróság: a 110. cikk a közösségi jog általános és állandó szabálya, amely világos és feltételtől nem függő kötelezettséget fogalmaz meg, ezért közvetlen hatállyal bír o első bekezdés közvetlen hatálya: Lütticke ügy (C-57/65.) o második bekezdés közvetlen hatálya: Fink-Frucht ügy (C-27/67.) Alfons Lutticke c/ Hauptzollamt Saarluis ügy (C-57/65.) Német kft. tejport szállított Luxemburgból Németországba. Németországban a külföldről behozott tejporra forgalomkiegyenlítő adót vetettek ki
tilos

A 110. cikk tárgyi hatálya • nem terjed ki olyan adókra melyek nem az áruhoz kapcsolódnak (pld. a vállalkozásokra vonatkozó társasági adó) • az EUMSz nem határozza meg az adó és a belső adó fogalmát • Bíróság: az adó fogalma tágan értelmezendő; lényegtelen, hogy milyen szerv vagy szervezet veti ki, az sem releváns, hogy kivételesen kivetett adó vagy általánosan és rendszeresen fizetendő adó; nem csak az állam javára fizetendő adó • a harmadik országokból származó termékekre is vonatkozik a tilalom (Bíróság terjesztette ki) Co-Frutta ügy (C-193/85.) MINDEN tagállamból érkező termékre alkalmazni kell az EUMSz 110. cikket, azokra is, amelyek nem a tagállamból származnak, de szabad forgalomban vannak az EU területén.

A megkülönböztető (diszkriminatív) belső adók tilalma EUMSz 110. cikk (az EKSz. korábbi 90. cikke) A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.

•

A termékekre kivetett adó jellege o Bíróság: túlmutat az árukra kivetett klasszikus adókon, magában foglalja:  állat- és közegészségügyi vizsgálat díját  gyógyszerkészítmény törzskönyvezésének díját  gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatának díját  termékek használatára vagy szállítására, ill. berendezések használatára kivetett adókat o pusztán az a tény, hogy az adót az árukkal összefüggő valamely szolgáltatásra vetik ki, nem elegendő ahhoz, hogy az adó kikerüljön a 110. cikk hatálya alól 5 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. vizsgálni kell, hogy az adó közvetlenül kihat-e a hazai és a behozott termékek költségére Hasonló termékek meghatározása o kezdetben: Bíróság formalista megközelítése: ha az adott termék adójogilag, vámjogilag vagy statisztikailag ugyanazon besorolás alá esik o később: Bíróság szubjektív megközelítése, tág, kiterjesztő értelmezése: azokat az árukat kell hasonlónak tekinteni, melyek a fogyasztók értékelése és vásárlási szokásai szerint hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, illetőleg ugyanazon igényeket, szükségleteket elégítik ki A diszkrimináció tilalma o Közvetlen diszkrimináció tilalma: hasonló importált terméken magasabb adó, mint a hazai megfelelőjén vagy szigorúbb adóeljárás o Közvetett diszkrimináció tilalma: látszólagos semleges ismérven nyugszik, de hatását tekintve mégis egy másik tagállamból behozott terméket érint hátrányosan (pld. gépkocsi teljesítménye alapján, ha progresszív adó mértéke hirtelen, indokolatlanul és jelentősen emelkedik) o Megengedhető diszkriminatív adók: ha az adó bevezetése és alkalmazása objektív kritériumokon alapszik, célja összhangban van az Unió célkitűzéseivel és nem ellentétes a belső piac érdekeivel, nem valósít meg közvetlen diszkriminációt és nem piacvédő A magyar regisztrációs adó o Nádasdi (C-290/05.) és Németh (C-333/05.) ügyek o A felperesek használt gépjárművet importáltak Németországból, amelyek tekintetében a forgalomba helyezés feltételeként meg kell fizetniük a regisztrációs adót. Akkoriban a magyar regisztrációs adót a gépjármű műszaki tulajdonságai (motor típusa és hengerűrtartalma) és környezetvédelmi besorolása alapján számították ki, azonos adómértéket megállapítva az új és a használt gépjárművek esetén, figyelmen kívül hagyva a gépjárművek értékcsökkenését.
diszkriminatív o a Magyar Államnak vissza kellett térítenie az arra jogosultak részére az uniós jogba ütköző adót (az egyénértékűség és hatékonyság elvét követve) o

•

•

•

A piacvédő (protekcionista) belső adók EUMSz 110. cikk (az EKSz. korábbi 90. cikke) A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.

•

nem kell hasonlóság a termékek között, elegendő, ha versenyhelyzet áll fenn: lehet akár részleges, közvetett vagy potenciális is, feltéve, ha nem esetleges, hanem tartós és egyedi sajátossággal jellemezhető Bizottság c/ Egyesült Királyság ügy (C-170/78.) Az Egyesült Királyságban a bort nagyobb fogyasztási adóval sújtották, mint a sört. Bíróság: a sör és az olcsó borok versenyeznek egymással, így a bor magasabb adója a sör áttételes védelmét eredményezi.

John Walker ügy (C-243/84.) Külföldi skót whisky-t nagyobb adóval sújtották, mint a hazai likőrbort. A két ital nem tekinthető hasonló terméknek, a Bíróság azonban a helyettesíthetőséget és verseny fennállását nem vizsgálja, mert a skót whisky mellett más hazai alkohol is ebbe a magas adókategóriába tartozott: a tagállamok saját belső adórendszerének kialakításában szabadságot élveznek.

6 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. •

a Bíróság a protekcionista jelleg megítéléskor mindig figyelembe veszi a tényleges piaci viszonyokat (vö: Bizottság c/ Svédország ügy C-167/05; sör kontra bor)

A mennyiségi korlátozások eltörlése Az elsődleges jogforrások szabályai EUMSz 34. cikk (az EKSz. korábbi 28. cikke) A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. EUMSz 35. cikk (az EKSz. korábbi 29. cikke) A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. EUMSz 36. cikk (az EKSz. korábbi 30. cikke) A 34. és a 35. cikk rendelkezései nem zárják ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

•

az EUMSz nem értelmezi a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés fogalmát

A mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések fogalmának értelmezése • A 70/50/EGK irányelv rendelkezései o intézkedés: a jogszabályok mellett felöleli a közigazgatási gyakorlatot, illetve a hatóságok ajánlásait is  közigazgatási gyakorlaton egy hatóság állandó és rendszeresen folytatott tevékenysége értendő  ajánlásnak minősül minden olyan cselekmény, amely bár nem kötelezi a címzetteket, azt eredményezi, hogy egy meghatározott magatartást folytassanak o bizonyos esetekben tiltottak lehetnek a nem diszkriminatív intézkedések is (pld. az áruk formájára, méretére, súlyára, összetételére vagy csomagolására vonatkozik)  ha az áruk szabad mozgását korlátozó hatásuk meghaladja a kereskedelmi szabályok lényegéből adódó mértéket  kereskedelemkorlátozó hatásuk aránytalan az elérendő célhoz képest  a kívánt célt más, kisebb akadályt jelentő eszközzel is el lehet érni • a Dassonville-formula o Dassonville ügy (C-8/74.): belga kereskedők Franciaországban vásárolt skót whiskyt forgalmaztak Belgiumban, de nem rendelkeztek a brit vámhivatal származási igazolásával; csak komoly nehézségek árán juthattak volna ilyen igazoláshoz o mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés: minden olyan, tagállamok által alkotott, kereskedelemre vonatkozó szabály, amely alkalmas arra, hogy közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy eshetőlegesen akadályozza a Közösségen (ma: Unión) belüli kereskedelmet (ez a Dassonville-formula)  a Bíróság az intézkedés kereskedelmet torzító, korlátozó hatására összpontosít • az áruk szabad mozgását elősegítő intézkedés megtételének elmulasztása o állami intézkedések elmulasztása vagy nem kellő mértékben történő gyakorlása

7 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. eper ügy (C-265/95.): a francia rendőrség éveken át tétlenül szemlélte a francia gazdák erőszakos cselekményeit, melyekkel megsemmisítették a spanyol eper-, illetve a belga paradicsomszállítmányokat Tanács 2679/98 rendelete: az áruk szabad mozgását gátló akadály: az áruk szabad mozgásának súlyos veszélyeztetése azáltal, hogy behozatalukat, országon keresztül haladó szállítmányozásukat akadályozzák, késleltetik, az áruforgalmat eltérítik, ezáltal komoly károkat okoznak az érintett magánszemélyeknek, s éppen ezért haladéktalan intézkedés szükséges a szabad árumozgás helyreállítása érdekében o

•

Eugen Schmidberger ügy (C-112/00.) „Az illetékes nemzeti hatóságoknak, amennyiben a Szerződés által kimondott olyan alapvető szabadság, mint amilyen az áruk szabad mozgása, tényleges gyakorlásának magánszemélyek tevékenységéből fakadó akadályozásával szembesülnek, kötelességük meghozni az e szabadságnak az érintett tagállamban való biztosítása céljából megfelelő intézkedéseket, még abban az esetben is, amikor az áruk csak átmenő forgalomban találhatóak az adott tagállam területén.”

•

vasárnapi kereskedelemmel kapcsolatos ügyek: milyen árucikkeket szabad és melyeket tilos vasárnap árusítani Torfaen Borough Council c/ B. & Q plc ügy (C-145/88.) A tilalmat nem kell alkalmazni azon nemzeti szabályokra, amelyek megtiltják a kereskedőknek üzleteik nyitva tartását vasárnaponként, feltéve, hogy a közösségi kereskedelemre gyakorolt korlátozó hatás, amely ebből származhat, nem lépi túl azt a mértéket, amely e szabályok lényegéből adódik. A nemzeti, illetve regionális társadalmi és kulturális sajátosságokat figyelembe kell venni.

Stoke-on-Trent és Norwich City Council c/ B &Q plc ügy (C-169/91.) A Bíróság megszüntette a nemzeti fórumok mérlegelési lehetőségét és kategorikusan kijelentette, hogy a vasárnapi kereskedelem tilalma nem ellentétes a Szerződéssel.

•

veszteségre történő viszonteladás Keck és Mithouard egyesített ügyek (C-267/91. és C-268/91.) A veszteséges viszonteladás általános tilalma nem ellentétes a Szerződéssel. A Bíróság elhatárolta az árukra vonatkozó minőségi és technikai előírásoktól azon nemzeti jogszabályokat, amelyek csak az értékesítés bizonyos formáit tilalmazzák, s amelyek nem akadályozzák a tagállamok közötti kereskedelmet, tehát nem ütköznek az EUMSz 34. cikkének tilalmába. Az áru piacra jutásával kapcsolatos előírások = mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés. Az áru értékesítésére vonatkozó előírások: nem tartoznak a 34. és 35. cikkek hatálya alá.

•

egyéb ügyek Clinique ügy (C-315/92.) A szépségápolási cikkek jelölésére használt „Clinique” kifejezés vészesen hasonlít a korházat jelölő német „Klinik” szóra, s így a megtévesztett fogyasztók gyógyhatást tulajdoníthatnak e kozmetikumnak.
Bíróság nem fogadta el az érvelést Mars ügy (C-470/93.) A Mars cég „+10%” jelszóval folytatott reklámkampányt, ám a csokoládék csomagolásán a „+10%” felirat ennél az aránynál lényegesen nagyobb felületet fedett le.
a Bíróság nem fogadta el a német korlátozást

8 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

Familiapress ügy (C-368/95.) Osztrák versenyszabály tiltja a sajtótermékek támogatását nyereményjátékokkal. Német magazinban nyereményjáték. Bíróság: az olyan előírás, ami a más tagállamokban nyomtatott újságok tartalmának megváltoztatását igényli, akadályozza az áruk szabad áramlását.

Dynamic Medien ügy (C-224/06.) A kiskorúak védelméről szóló német törvény tiltja az olyan képhordozók csomagküldő kereskedés útján történő értékesítését és átruházását, amelyeket az illetékes hatóság nem ellenőrzött és nem sorolt be a kiskorúak védelme céljából.
mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül, azonban a gyermekek jogainak védelmével igazolható (tehát nem ellentétes az EUMSz 34. cikkével)

•

a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések és az áru használatára vonatkozó előírások kapcsolata Bizottság c/ Olaszország (C-110/05.) Az olasz KRESZ tiltotta a segédmotoros kerékpárokkal, a motorkerékpárokkal, valamint a motoros triciklikkel pótkocsi vontatását.

o

Az árunak nem a tulajdonságait, hanem a használatát szabályozta. Kétfajta szabályozás:  a termék használatát a termékre jellemző egyes feltételekhez köti, illetve a termék használatát térben vagy időben korlátozza
Dassonville-formula  a termék használatának abszolút vagy szinte abszolút tilalmát írja elő • ez jelentős hatással van a fogyasztók magatartására, amely kihat e terméknek az adott tagállamban való piacra jutására
mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés Aklagaren c/ Mickelsson and Roos ügy (C-142/05.) A motoros vízi sporteszközökről szóló svéd rendelet sérti az EUMSz 34. és 36. cikkeit.

A kölcsönös elismerés elve • azokra a termékekre vonatkozik, amelyek nem tartoznak a közösségi harmonizációs jogszabályok hatálya alá, illetve a termékek olyan vonatkozásaira, amelyek e jogszabályok hatályán kívül esnek Cassis de Dijon ügy (C-120/78.) A kis alkoholtartalmú Cassis de Dijon likőr németországi behozatalának tilalma. Bíróság: „nincs elfogadható indok arra, hogy az egyik tagállamban jogszerűen előállított, illetőleg forgalomba hozott alkoholtartalmú italokat miért ne lehetne egy másik tagállam piacára bevezetni” (kölcsönös elismerés elve)

•

kölcsönös elismerés elve = a nemzeti szabályozások egyenértékűségének vélelme Barbara Houtwipper ügy (C-293/93.) (arany ékszerek fémjelzése) A holland jog szerint bűncselekményt követett el az a kereskedő, aki olyan nemesfém tárgyakat birtokolt vagy forgalmazott, amelyek nem voltak a holland jogszabály szerinti fémjellel ellátva. Bíróság: nem lehet megtiltani a másik tagország független hatósága által minősített ékszerek forgalmazását; ellenben ez nem érvényes a piaci szereplők által fémjelzett termékekre
több sebességű piac

9 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

A kölcsönös elismerés elve és a közösségi jogalkotás • a Tanács határozhatott úgy, hogy az egyik tagállamban érvényes (egy bizonyos termékre, termékcsoportra vonatkozó) előírásokat kifejezetten egyenértékűnek kell elismerni egy másik tagállamban: tejes egyértékűség (full equivalence) • Tanács 3052/95/EK határozata: a tagállamoknak jelezniük kellett a Bizottságnak, amennyiben lépéseket tettek egy másik tagállamban jogszerűen előállított vagy forgalmazott termék szabad áramlása vagy értékesítése ellen (ma már hatálytalan) • az Európai Parlament és a Tanács 764/2008/EK rendelete: létrehozta az ún. termékinformációs kapcsolattartó pontok rendszerét o eljárási szabályok: valamely termék forgalmazásának korlátozását vagy tiltását elrendelő intézkedés jogszerűségét a tagállamnak kell bizonyítania o a termékinformációs kapcsolattartó pontok feladati:  a gazdasági szereplők és más tagállamok hatóságainak tájékoztatása • adott terméktípusra vonatkozó műszaki szabályokról, esetleges előzetes engedélyezési kötelezettségről • a kölcsönös elismerés elvéről • a tagállami hatóságok elérhetőségi adatairól • jogorvoslati lehetőségekről A kölcsönös tájékoztatás és előzetes megelőzés elve • a Tanács 83/189/EGK irányelve: a Bizottságot és a tagállamokat tájékoztatni kell a nemzeti szabvány- és előírás-tervezetekről, amelyek erről véleményt mondhatnak, s a nemzeti szabályozás kiadását el kell halasztani, amennyiben a fentiek o annak módosítását kérik, hogy megszüntessenek vagy csökkentsenek az áruk szabad mozgásában bármely olyan akadályt, amit éppen az új szabályozás teremtene o európai szabvány, illetőleg irányelv kibocsátását látják indokoltnak az átfogó közösségi harmonizáció érdekében CIA Security ügy (C-194/94.) A Bíróság megállapította a 83/189/EGK irányelv közvetlen hatályát, valamint, hogy az irányelv megsértésével, azaz a tájékoztatási kötelezettség megszegésével alkotott műszaki szabályzatokat nem lehet alkalmazni.

o

a 83/189/EGK irányelvet közben felváltotta a 98/34/EK irányelv

Kivételek a mennyiségi korlátozás tilalma alól • két csoport o az EUMSz 36. cikke szerinti kivételek o a Bíróság joggyakorlatában kimunkált ún. kényszerítő követelmények • Az EUMSz 36. cikk szerinti kivételek o a Bíróság rendkívül szigorúan vizsgálja o nem lehet hivatkozni rájuk, ha az adott kérdéskört már közösségi (uniós) irányelv rendezi o Közerkölcs  a közerkölcs fogalma és védelme minden tagállam önálló értékítéletén alapul Regina c/ Henn and Darby ügy (C-34/79.) Dán eredetű szeméremsértő újságok és filmek angliai behozatala miatt indult büntetőeljárás. Bíróság: az áruforgalom teljes tilalma a korlátozások legszélsőségesebb formája, tehát tilos. Az adott ügyben azonban megengedte a Bíróság, mert nem talált a hazai termékeket védő rejtett diszkriminációt.

10 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

Conegate c/ HM Customs & Excise ügy (C-121/85.) Nem hivatkozhat egy tagállam a közerkölcs védelmére valamely áru behozatalának tilalmazása érdekében, ha ugyanazon termék szabadon előállítható az adott országban, és csak postai kézbesítése tiltott, illetve az ország egyes részein külön engedélyhez kötött forgalmazásuk és kiállításuk.

o

Közbiztonság Campus Oil ügy (C-72/83.) Az Írországban olajtermékeket forgalmazóknak beszerzéseik 35%-át az ír nemzeti kőolajfinomítótól kell vásárolniuk annak érdekében, hogy megrendeléseik biztosítsák annak fennmaradását. Esetleges háborús vagy politikai válság esetén a minimális nemzeti olajfinomító-kapacitás léte elemi fontosságú az ország és a lakosság szempontjából.
a Bíróság elfogadta az érvelést

Közegészség  osztrák szabály megtiltja, hogy cukorból vagy cukorpótlóból készült édességet csomagolás nélkül, automatából árusítsanak • a tilalom igazolható, mivel a közegészség védelmét célzó megfelelő és arányos intézkedésnek minősül  német jogszabály meghatározott földrajzi közelséget követelt meg a gyógyszereket szállító gyógyszertár és azon kórház között, amelynek részére azokat szállítják
szintén igazolható a közegészségre való hivatkozással A kényszerítő körülmények o fajtái:  pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos  közegészségüggyel kapcsolatos  kereskedelmi ügyletek tisztaságával kapcsolatos  fogyasztóvédelemmel kapcsolatos o a kényszerítő körülmények köre nem zárt, hanem bővíthető (legutóbbi bővítés: környezetvédelemre való hivatkozás) o kényszerítő követelmények nem indokolhatják a belföldi és a más tagállamból származó áruk megkülönböztetését (a 36. cikk csak az önkényes megkülönböztetést tiltja) o

•

Kereskedelmi monopóliumok és a mennyiségi korlátozások tilalma EUMSz 37. cikk (az EKSz. korábbi 31. cikke) (1) A tagállamok minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot kiigazítanak oly módon, hogy az áruk beszerzési és értékesítési feltételeire vonatkozóan a tagállamok állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés. E cikk rendelkezései minden olyan szervre vonatkoznak, amelyen keresztül valamely tagállam jogilag vagy ténylegesen, közvetlenül vagy közvetve ellenőrzi, irányítja vagy érzékelhetően befolyásolja a tagállamok közötti behozatalt vagy kivitelt. Ezeket a rendelkezéseket az állam által másokra átruházott monopóliumokra ugyanúgy alkalmazni kell. (2) A tagállamok tartózkodnak minden olyan új intézkedés bevezetésétől, amely ellentétes az (1) bekezdésben megállapított elvekkel, vagy amely korlátozza a tagállamok közötti vámok és mennyiségi korlátozások tilalmára vonatkozó cikkek hatályát.

•

Rosengren ügy (C-170/04.): svéd állami alkoholmonopólium
csak az erre külön feljogosított kereskedők foglalkozhattak alkoholos italok forgalmazásával és importjával o Bíróság: aránytalan mértékű kereskedelemkorlátozó intézkedés

11 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

Jogközelítés • •

• •

1985-ig: technikai mélységű termékspecifikáció: rendkívül részletes közösségi szabályozás írt le nagy alapossággal egy-egy termékkategóriát 1985-től: új szemléletű harmonizáció (new approach in harmonization): az irányelvekben csak az elérendő célt és az alapvető követelményeket rögzítik, a termékek nagy részletességű leírását pedig rábízzák a szabványosításért felelős európai intézetekre o visszautalás a szabványokra (reference back to standards) pld. a Tanács 88/378. irányelve a gyermekjátékok biztonságáról megfelelésre tanúsítvány: „CE conformity marking”
akkor kerülhet rá a termékre, ha megfelel az irányelv nyomán a szabványosító testületek szabványainak (CEN, CENELEC)

További intézkedések a belső piac megteremtése érdekében •

árumozgással kapcsolatos határellenőrzés megszüntetése o vámpapírok eltörlése o új szabályok az áruforgalomban (új rendszer a statisztikai adatgyűjtés és az adóellenőrzés területén) o a külső (uniós) határok megerősítése (Közösségi Vámkódex, 1992-ben fogadták el, 1994-től hatályos) o a tagállamok közigazgatásai közötti együttműködés megerősítése (kölcsönös ismeretáramlás, közös adattárak)

III. A személyek szabad mozgása • • •

munkavállalók szabad mozgása: a munkavállalókra (alkalmazottakra vonatkozik) letelepedés szabadsága: önálló vállalkozókra (kereskedőkre, szabad foglalkozásúakra) illetve gazdasági társaságokra vonatkozik különösen fontos az állampolgárságon alapuló bármely megkülönböztetés tilalma (EUMSz 18. cikk)

A munkavállalók szabad áramlása Az EUMSz. rendelkezései • elméletileg lehetővé teszi, hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat a tagállami határokon átnyúlva törekedjen egyensúlyba jutni EUMSz 45. cikk (az EKSz. korábbi 39. cikke) (1) Az Unión belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását. (2) A munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében. (3) A közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel, a munkavállalók szabad mozgása jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy: a) tényleges állásajánlatokra jelentkezzen; b) e célból a tagállamok területén szabadon mozogjon; c) munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodjon az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően;

12 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. d) egy tagállamban történő alkalmazását követően a Bizottság által rendeletekben meghatározott feltételek mellett az adott tagállam területén maradjon. (4) E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a közszolgálatban történő foglalkoztatásra.

•

az EUMSz 45. cikkének rendelkezései a (4) bek. értelmében nem vonatkoznak a közszolgálatra, ugyanakkor, ha a dolgozót már egyszer alkalmazták a közszolgálatban, akkor később e cikk nem alapozhat meg fizetéssel vagy az alkalmazás más feltételeivel kapcsolatos diszkriminációt

A diszkrimináció tilalma • a nemzetközi közjog, illetve a nemzetközi magánjog hagyományosan csak a jogképesség, cselekvőképesség tekintetében biztosítja a külföldi természetes személyek számára a nemzeti elbánást  nem ad alanyi jogot a munkavállalásra • Bíróság a diszkriminációról: o tiltott diszkrimináció: hasonló vagy összehasonlítható tényállásokat különbözőképpen, illetve különböző tényállásokat azonos módon kezelnek, illetve ítélnek meg, hacsak ez objektív okokkal nem igazolható o nem ütközik a diszkrimináció tilalmába egy rendelkezés csupán azért, mert más tagállamok állítólag kevésbé szigorú szabályokat alkalmaznak; csak az egyazon tagállamon, illetve jogrendszeren belüli indokolatlan megkülönböztetés felszámolására alkalmas a diszkrimináció tilalma Watson és Belmann ügy (C-118/75.) Azok a nemzeti előírások, amelyek bejelentési kötelezettséget rónak egyebek között a más tagállamokból érkező személyekre és szállásadóikra, elméletileg nem minősülnek diszkriminatív intézkedésnek (feltéve, ha a kötelezettség elmulasztásának szankciója nem aránytalanul súlyos, pld. kitoloncolás).

A közvetett diszkrimináció tilalma • közvetett diszkrimináció: ha a megkülönböztetés egy látszólag semleges ismérv alkalmazásán nyugszik, azonban ez hatását tekintve olyan, mintha az állampolgárság kritériumára épülne a differenciálás • 1612/68/EGK rendelet 3. cikk: TILOSak az olyan rendelkezések, „amelyek ugyan állampolgárságtól függetlenül alkalmazandók, de kizárólagos vagy alapvető céljuk, hogy elriasszák a más tagállamból érkezőket a meghirdetett állástól.” Személyi hatály • főszabály: az integrációban részes tagállamok állampolgárai o + menekültek, uniós polgárok házastársa és eltartottai • Bíróság: a munkavállaló olyan önálló tartalommal bíró uniós jogi fogalom, amelyet nem lehet a különböző nemzeti jogok alapján értelmezni Levin c/ Staatsecretaris van Iusitite ügy (C-53/81.) A Bíróság elutasította, hogy a kedvezményekre jogosító munkavállalói státus fennállását ahhoz kösse, hogy az illető eléri-e az érintett nemzeti jogok által megállapított legkisebb (létfenntartáshoz szükséges) jövedelmet.

Lawrie-Blum c/ Land Baden-Württemberg ügy (C-66/85.) A munkaviszony lényege, hogy egy személy meghatározott ideig egy másik személy számára és irányítása alapján, ellenszolgáltatás fejében tevékenységet fejt ki. Továbbá a munkavégzésnek valóságosnak és ténylegesnek kell lennie, megkülönböztetendő a csekély jelentőségű és mellékes tevékenységtől.

13 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

Kempf ügy (C-139/85.) A Bíróság egy Hollandiában heti tizenkét órás részmunkaidőben oktató, német állampolgárságú zenetanárt minősített munkavállalónak.

•

Bíróság: a díjazás korlátozott mértékétől és a tevékenység gyakorlásának rövid időtartamától függetlenül a tevékenység még lehet tényleges és valóságos Trojani ügy (C-456/02.) Francia állampolgár Belgiumban az Üdvhadsereg részére egyéni beilleszkedési terv alapján végzett munkát, kb. heti 30 órában. Ellenszolgáltatásként szállást kapott, valamint más természetbeni és készpénzben nyújtott szolgáltatásban részesült. Vizsgálni kell, hogy a végzett munka valós és tényleges jellegű-e; ennek eldöntése a nemzeti bíróság feladata. A vizsgálatnak objektív kritériumokra kell támaszkodnia, az ügy valamennyi körülményét összességében kell értékelnie. Különösen azt kell megvizsgálni, hogy a teljesített szolgáltatások a munkaerőpiacon szokásos szolgáltatásnak minősülnek-e.

Meeusen ügy (C-337/97.) A házastársi kapcsolat önmagában nem érinti a munkavállalói minőséget.

• •

akik munkakeresés céljából utaznak valamely tagállamba, csak a munkához jutás szempontjából részesülnek egyenlő bánásmódban akik már beléptek a tagállami munkaerőpiacra, azok a foglalkoztatási és munkafeltételek (ideértve a szociális kedvezményeket is) tekintetében élveznek egyenlő bánásmódot

A vallási közösség számára végzett munka és a szociális foglalkoztatás megítélése • gazdasági tevékenységnek tekintendő egy vallásos közösség kereskedelmi tevékenységében való részvétel is, feltéve hogy a közösség által adott viszontszolgáltatás a ténylegesen kifejtett munkavégzés egyfajta díjazása • nem tekinthető azonban a szociális foglalkoztatás valóságos és tényleges (effective and genuine) munkavégzésnek, ha annak kizárólagos célja a rehabilitáció, azaz a majdani normális munkavégzésre történő felkészítés Nemzetközi elem szükségessége • az adott tényállás valamilyen módon több tagállamhoz kötődik Saunders ügy (C-175/78.) Észak-ír tolvajt kitiltanak 3 évre Anglia és Wales területéről. Bíróság: nincs nemzetközi elem, mert ez az Egyesült Királyság belügye.

Moser c/ Land Baden-Württemberg ügy (C-180/83.) Hans Moser német állampolgárt, a német kommunista párt tagját nem bocsátották be egy posztgraduális tanárképző kurzusra. Bíróság: nem elégséges kapcsolat a más tagállamban történő munkavállalás „tisztán feltételezett lehetősége”. (vagyis itt is hiányzik a nemzetközi elem)

Részlegesen nemzetközi tényállások és a személyek szabad mozgása Knoors c/ Secretary of State ügy (C-115/78.) Holland víz- és gázszerelő Belgiumban dolgozott. Idővel engedélyért folyamodott a holland hatóságokhoz, hogy tevékenységét Hollandiára is kiterjeszthesse. A 64/427/EGK irányelv

14 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. előírta, hogy a tagállamoknak megfelelő képzettség helyett egy másik tagországban folytatott, kellően hosszú idejű szakmai gyakorlatot is el kell fogadniuk. Bíróság: a Szerződést nem lehet úgy értelmezni, hogy egy adott tagállam saját állampolgárát kizárja a közösségi jogrend által biztosított előnyökből

Surinder Singh ügy (C-370/90.) Nem élvezhet kevesebb jogot a munkavállaló hozzátartozója a munkavállaló állampolgársága szerinti tagországban, mint amennyit a közösségi jog biztosítana számára, ha egy másik tagállamban kívánna tartózkodni.

Metock ügy (C-127/08.) A tagállamok nem követelhetik meg a beutazási illetve tartózkodási jog gyakorlásához, hogy az uniós polgár harmadik állam állampolgárságával bíró házastársa már előzőleg jogszerűen valamely másik tagállamban tartózkodjék.

Ritter-Coulais ügy (C-152/03.) A házaspár munkavállalóként Németországban dolgozott, de Franciaországban laktak. Bíróság: nem igazolható a más tagállamból származó jövedelem figyelembevételének megtagadása, ha az adórendszer a más tagállamban található lakóház hasznosításából eredő pozitív jövedelmet egyébként figyelembe vette az adó összegének meghatározásánál.

Munkáltatók • kötelezettségek: egyszerű magánmunkáltatók sem különböztethetik meg alkalmazottaikat állampolgárságuk alapján (közvetett módon sem) • joguk van arra, hogy állampolgárságtól függetlenül válasszák ki alkalmazottaikat (pld. érvénytelen az a jogszabály, ami előírja, hogy egy bizonyos pozíciót csak egy bizonyos állampolgársággal rendelkező személy tölthet be) Területi hatály • bizonyos sajátos esetekben az Unió határain kívül is Boukhalfa ügy (C-214/94.) Belga állampolgárságú személy Németország algériai nagykövetségének alkalmazásában állt. Bíróság: alkalmazandónak találta a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseket a harmadik államban lévő nagykövetségen dolgozó tagállami állampolgárok vonatkozásában is.

Másodlagos jogforrások • a Tanács 1612/68/EGK rendelete o állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma o TILOS olyan korlátozások más tagállamok állampolgárainak alkalmazásával szemben, amelyet a hazai polgárokkal szemben nem érvényesítenek o TILOS vállalkozásonként, üzletáganként, régiónként, országos szinten meghatározni a külföldi foglalkoztatottak számát o TILOS bérezés, elbocsátás, újraalkalmazás területén a megkülönböztetés o JOGOSULT: ugyan azon szociális és adókedvezményre o JOGOSULT: ugyanazok a szakszervezeti jogok o JOGOSULT: azonos feltételekkel részvétel szakmai képzésben/átképzésben 15 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. o

a rendelet szól a munkavállaló családtagjainak származékos jogosítványairól  másik tagállamban tartózkodás és munkavégzés joga  a munkavállaló gyermekei a fogadó ország polgáraival azonos feltételek szerint vehetnek részt a közoktatásban és a szakmai képzésben Bizottság c/ Franciaország (C-167/73.) A francia Tengeri Munka Törvénykönyv szerint a hajók legénységének külön rendeletben meghatározott százaléka francia állampolgár kellett legyen
ellentétes a Szerződéssel Public Prosecutor c/ Michael Choquet ügy (C-16/78.) Nem ellentétes a közösségi joggal az a német előírás, mely szerint azon más tagállamból érkezett dolgozóknak, akik egy évet meghaladóan tartózkodnak Németországban, német jogosítványra is szükségük van a vezetéshez.

o

Bíróság: a különböző tagországokban a közszolgálatban eltöltött időt be kell számítani a hivatali előmenetel szempontjából Köbler ügy (C-224/01.) Az osztrák egyetemeken legalább tizenöt éve oktató egyetemi tanárok különleges pótlékban részesülhettek, viszont valamely más tagállam egyetemén töltött szolgálati időt nem lehetett figyelembe venni.
sérti a Szerződést

o o

az uniós jog védelme kiterjed a tagállamok közötti határon át naponta ingázó munkavállalókra (frontier worker) is a más tagállamokból érkező munkavállalókat, illetve családtagjaikat ugyanazon szociális kedvezményekben, előnyökben kell részesíteni, mint a hazai dolgozókat (a szociális előny fogalma felölel minden olyan előnyt, amely alkalmas arra, hogy a munkavállalók szabad áramlását előmozdítsa) Mattern és Cikotic ügy (C-10/05.) Ha egy tagállam állampolgára foglalkoztatottként vagy önálló vállalkozóként tevékenységet folytat egy másik tagállam területén, házastársa és 21 év alatti vagy eltartott gyermekei jogosultak ugyanannak a tagállamnak a területén foglalkoztatottként bármely tevékenységet vállalni, abban az esetben is, ha egyik tagállamnak sem állampolgárai.

• •

2003/86/EK irányelv a családegyesítés tekintetében tartalmaz rendelkezéseket a harmadik ország állampolgáraira nézve (bővebben lásd könyv) 2003/109/EK irányelv meghatározza a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállását o huzamos tartózkodási engedély előfeltétele: közvetlenül a jogállásra irányuló kérelem benyújtását megelőzően jogszerűen és folyamatosan öt éven át az adott tagállam területén kell tartózkodni o + számos egyéb feltétel (lásd könyv)

Nyelvismeret követelménye • nincs nyelvközösség
az integráció támogatja a nyelvi sokszínűséget • nyelvek közötti egyenlőség elve • a munkavállalók szabad mozgása és a nyelv problémája: munkáltatókra és munkavállalókra is kötelezettséget ró
megkövetelhető egy adott nyelv ismerete, ha ahhoz szükséges, amit dolgozni fog Groener c/ Minister for Education ügy (C-379/87.) Az ír oktatási miniszter megtagadta Anita Groener holland állampolgár kinevezését a festészet tanárává egy dublini főiskolán.

16 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. Írország két hivatalos nyelve: ír és angol. A lakosság 1/3-a beszéli az írt, de a kormány támogatja a nyelv használatát. A dublini iskolában senki nem tanított ír nyelven. Groener festészetet akart oktatni. Bíróság: a tanári tevékenység nem merül ki az oktatásban, fontos az iskola mindennapi életében való részvétel, tehát okkal követelhető meg az ír nyelv ismerete.

•

nem írható elő, hogy a nyelvtudást éppen a követelményt támasztó tagországban szerezzék meg, illetve biztosítani kell a sikertelen vizsga megismétlésének lehetőségét Angonese ügy (C-281/98.) Az EUMSz 45. cikke kizárja, hogy a munkáltatók az álláshelyek betöltésére kiírt versenypályázatoknál a nyelvtudás igazolására kizárólag az ország egyik tartományában beszerezhető különleges bizonyítványt fogadjanak el.

Túl a diszkrimináció tilalmán – a munkavállalók szabad mozgásának akadályai Kraus ügy (C-19/92.) A német jog a külföldön szerzett akadémiai fokozatok használatát csak külön engedéllyel teszi lehetővé, s az engedély nélküli használatot bűncselekménynek minősíti. Bíróság: korlátozza/megnehezíti a munkavállalás és a letelepedés szabadságát; kivéve, ha közérdek védelme indokolja Az engedélyezés során a német hatóságok nem vizsgálhatnák mást, mint hogy a diplomát az arra jogosult intézmény megfelelően állította-e ki.

Bosman ügy (C-415/93.) Hivatásos focisták szerződésük lejárta után sem szerződhettek át más tagállamok klubjához, amíg utóbbi egyesületek nem fizetnek képzési díjat (transfer, training or developement fee) a labdarúgók korábbi „nevelő” klubjának. Bíróság: akadályozza a játékosok szabad mozgását, mert elrettentőleg hat.

Lehtonen ügy (C-176/96.) Kosárlabdakluboknak tilos egy maghatározott naptári napot követően igazolt játékosokat bajnoki mérkőzésekre benevezni. Bíróság: EUMSz-be ütközik, ha harmadik tagállamból igazoltakra későbbi határidő vonatkozik és nincs e szabályt igazoló objektív körülmény.

Graf ügy (C-190/98.) Osztrák munkajogi szabály szerint kártalanítást fizet a munkavállalónak, ha a munkaviszonya a munkáltató kezdeményezésére szűnik meg. Bíróság: ez összeegyeztethető a közösségi joggal, mert ugyanúgy vonatkozik az osztrák állampolgárokra is, és csak feltételezhető, hogy megnehezíti a másik tagállamban való elhelyezkedést a kártalanítás elmaradása.

Kivételek • EUMSz alapján o közrend, közbiztonság, közegészségügy Van Duyn ügy (C-41/74.)

17 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. Holland állampolgár Angliában az angol szcientológia szektánál akart dolgozni. Az angol hatóságok megtagadják, mert bár nem jogellenes, de ellentétes a közjóval a szekta tevékenysége. 64/221/EGK irányelv: közrendre, közbiztonságra hivatkozni csak az egyén személyes magatartása alapján lehet. Bíróság: a közrend kategóriáját szűken kell értelmezni. Az adott ügyben a Bíróság megengedte a közrendre való hivatkozást és megállapította az irányelv közvetlen hatályát.

Adoui an Cornuaille ügy (C-115/81. és 116/81. egyesített ügyek) Belga hatóságok francia nőktől megtagadták a tartózkodási engedélyt, mert vélhetőleg prostituáltként dolgoztak volna egy bárban. Belgiumban a prostitúció nem tilos, bár erős korlátozások vannak a visszaszorítására, hazai polgárok csinálhatják, a külföldieket pedig rendre kiutasítják. Bíróság: közrendre hivatkozni: társadalom valamely alapvető érdekét sértő tényleges és súlyos fenyegetés esetén + nem lehet önkényes megkülönböztetés más tagállamok polgáraival szemben. Jelen ügyben önkényes a megkülönböztetés
sérti a Szerződést.

közszolgálat: azon beosztások, amelyek magukban foglalják a közhatalom gyakorlásában való közvetett vagy közvetlen részvételt, és az állam vagy más hivatalos szerv általános értékeinek védelmét o 2 elmélet:  Intézményi szemlélet: tagállamok
minden olyan alkalmazás közszolgálat, amely a közigen belül történik  Funkcionális szemlélet: Bíróság
ugyanazon közig szervezeten belül is minden állást meg kell vizsgálni o Közszolgálatba besorolás 2 feltétele (együtt kell fennállniuk)  Gyakorol-e közvetlenül vagy közvetve közhatalmat? • Közvetlen közhatalom gyakorlás = alkalmazott tevékenysége érinti a természetes vagy jogi személyek helyzetét • Közvetett közhatalom gyakorlás = Ø kiterjesztő értelmezés
nem mindenki, aki olyan szervezetnél dolgozik, amelynek vezetője közhatalmat gyakorolt
pl. titkárnő igen, de fizikai dolgozók (ld. kertész) nem  Állam v. más hivatalos szerv érdekeinek védelmét szolgáló kötelezettség-e? o NEM közszolgálat: önkormányzatok kertésze, festői, kórházi nővérkék, nyelvtanárok, középiskolai tanárok, vasutasok (kivéve háború esetén) o IGEN közszolgálat: önkormányzatok éjjeliőrei, felügyelői a Bíróság esetjogán alapuló kivételek o objektív igazolhatóság (objectively justified) o nyomós közérdeken alapuló indok (pressing reasons of public interest vagy overriding reasons of public interest) o

•

Társadalombiztosítási szabályok • EUMSz 48. cikk biztosítja a munkavállalóknak: o különböző államokban figyelembe vett minden idő összeadása (fontos az igényjogosultság megszerzése és megtartása miatt) o pénzbeli járandóság kifizetése a tagállam területén lakó személyeknek • ha az adott gyógykezeléshez rendszerint szükséges időn belül a lakhely szerinti tagállamban az ellátás nem biztosítható, az illetékes intézménynek meg kell adni a külföldi ellátások megtérítésére vonatkozó előzetes engedélyt

18 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

A letelepedés (vállalkozás) szabadsága Az EUMSz rendelkezései EUMSz 49. cikk (az EKSz. korábbi 43. cikke) Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak. A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.

•

•

TILOS a korlátozás: o Letelepedésre, azaz vállalkozásra vonatkozóan o Ügynökség, fióktelep, leányvállalat alapítására, ha másik tagállam polgára akarja létrehozni o Egyszerű irodák létrehozására (ha saját személyzetük irányítja vagy független személy, de megbízással jár el) Fogalomba beletartozik: önálló kereső tevékenység megkezdése és gyakorlása, vállalkozások alapítása és irányítása o Ø korlátlan jogosítvány!
nemzeti elbánás a más tagállamban vállalkozni akarónak

Általános program • EKSZ 44. cikk (ma EUMSz 50. cikk) alapján elfogadott általános program (1962): részletesen tartalmazza az eltörlendő diszkriminatív intézkedések fajtáit + menetrend ágazatonként a megvalósításra • TILOS: o Hátrányos adórendezés o Szakmai képzésben való részvétel o Tulajdonszerzési képesség korlátozása • Jelentősége: közvetett vagy indirekt diszkrimináció tilalma megjelenik Másodlagos jogforrások • 73/148/EGK irányelv: biztosította a tagállamok polgárainak és családtagjainak, hogy egyéni vállalkozóként vagy szolgáltatások nyújtása, illetve igénybevétele érdekében elhagyják a tagállamok területét, illetve belépjenek egy másik tagországba, s ott állandó jelleggel tartózkodjanak • 75/34/EGK irányelv: a tevékenység megszűnése után is a vállalkozás országában maradhattak a letelepedés jogát gyakorló polgárok • 2004/38/EK irányelv: hatályon kívül helyezte az előző kettőt o valamennyi uniós polgárt megilleti a tartózkodás joga valamely másik tagállam területén három hónapot meghaladó időtartamon túl is, ha a személy önálló vállalkozóként tevékenykedik a fogadó tagállamban • 86/653/EGK irányelv: pozitív integrációt segíti elő a kereskedelmi képviselőkkel kapcsolatban: a tagállami anyagi jogi szabályok közelítése a célja Magánszemélyek és a letelepedés szabadsága • a letelepedés szabadságának célja: biztosítani a tagállamok polgárainak, hogy állandó és tartós jelenlétükre támaszkodva részt vehessenek a fogadó tagország gazdasági életében, 19 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. ebből nyereségük származzék, s ezáltal egyéni vállalkozóként hozzájáruljanak a gazdasági és társadalmi kölcsönhatásokhoz Angol építész ügy (C-11/77.) Angol építész engedélyt kér, hogy Franciaországban dolgozhasson, de elutasítják azzal, hogy csak a diplomák kölcsönös elismeréséről vagy egyezmény, a hivatás gyakorlásának és engedélyezésének feltételeiről nincs. Bíróság: nem szabad állampolgárságuk alapján megkülönböztetni őket, a Szerződés közvetlen hatállyal bír erre vonatkozóan.

Thieffry ügy (C-71/76.) Belga ügyvéd kezdetben Brüsszelben gyakorolja hivatását, majd a Párizsi Egyetemen egyenértékűnek ismerik el belga diplomáját, leteszi az ügyvédi vizsgát, de az Ügyvédi Kamarába nem veszik fel, mert nincs francia diplomája. Bíróság: letelepedés szabadságát korlátozza, ha valaki nem gyakorolhat egy bizonyos hivatást, pedig rendelkezik a nemzeti diplomával ekvivalensnek elismert képesítéssel és a szükséges szakmai vizsgával

Klopp ügy (C-107/83.) Egy Düsseldorfban már irodával rendelkező ügyvéd kívánt egy másik irodát nyitni Párizsban. A letelepedés szabadságának két formája: - valaki elhagyja az egyik tagállamot, hogy egy másik tagállamban kezdjen vállalkozásba (elsődleges letelepedés) - a fogadó államban úgy kezd valaki vállalkozásba, hogy emellett folyatja az első tagállamban gyakorolt vállalkozói tevékenységét is (másodlagos letelepedés)

Vlassopoulou ügy (C-340/89.) A tagállami hatóságoknak össze kell hasonlítani a fogadó államban megkövetelt tudást és képesítést azzal a tudással és képesítéssel, amelyet a másik tagállamban szerzett diploma vagy valamely más oklevél igazol. Amennyiben ezen csak részlegesen feleltethetők meg egymásnak
a fogadó állam megkövetelheti: az érintett személy igazolja, hogy rendelkezik a többletként megkívánt ismeretekkel. A hatóságnak a döntését indokolnia kell + jogorvoslati lehetőség biztosítása.

Diplomák és szakmai képesítések elismerése • Diplomák és szakképesítések elismerése nagyon fontos, ezért külön irányelvek építészekről, állatorvosokról, gyógyszerészekről stb. • Irányelvek a felsőoktatási diplomák általános elismeréséről: o 89/48/EGK irányelv:  a felsőoktatásban szerzett diplomák elismerésének általános rendszeréről  minden legalább 3 éves képzésre és olyanokra terjed ki, amelyeket nem szabályoztak a korábbi szakterületenkénti irányelvek  főszabály: automatikus elismerés (kivételesen elő lehet írni „adaptációs időszakot” vagy alkalmassági vizsgát, de ehhez bizonyítania kell a fogadó államnak, hogy lényegi különbségek vannak a képzésben) • Később irányelvek a szakmai képesítések és tapasztalatok elismerésének rendszeréről o 92/51/EGK irányelv a kevésbé magas szintű oktatást igénylő képesítések elismeréséről o 1999/42/EK irányelv 20 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. ipari, kézműipari és kereskedelmi tevékenységek esetében lehetővé teszi a szakmai tapasztalatok figyelembe vételét  meghatározza, hogy hány év gyakorlat után lehet szakmai képesítés hiányában dolgozni a másik tagállamban  tanúsítás folyamatát is meghatározza o 2001/19/EK irányelv  egyes felsőfokú végzettséget igénylő hivatásokra irányadó szabályok kiegészítése  szakmai tapasztalat beszámítása  elutasító döntés esetén indoklási kötelezettség + fellebbezési lehetőség  vagyoni helyzet igazolása  más tagországokban kötött felelősségbiztosítás elfogadása o 2005/36/EK irányelv  hatályon kívül helyezte az egyes szakmákra vonatkozó szektorális irányelveket, valamint a diplomák általános elismerésére vonatkozó irányelveket (e területeket újraszabályozta)  irányelv címzettei: a tagállamok azon állampolgárai, akik önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként (beleértve a szabadfoglalkozásúakat) egy másik tagállamban kívánnak egy szabályozott szakmát gyakorolni, mint amelyben szakmai képesítésüket szerezték  diploma ill. szakmai képesítés elismerése három módon történhet: • képzés elvégzését tanúsító okiratok általános rendszere (kölcsönös elismerés elve) • az adott szakmát a megelőző 10 év folyamán 2 éven keresztül teljes munkaidőben gyakorolta (egy másik tagállamban), feltéve, hogy egy vagy több képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik o a tagállam megkövetelheti: max. 3 év alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga o ha az okirat a fogadó tagállamban megkövetelttől lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magába: a kérelmező választhat az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között • bizonyos szakmák (orvos, fogorvos, ápoló, állatorvos, szülésznő, gyógyszerész, építészmérnök) esetében a képzési minimumkövetelmények összehangolása miatt kötelesek elismerni a képesítés megszerzését tanúsító okiratot  a szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához szükséges nyelvismerettel kell rendelkezni olyan kérdés esetén, amelyet nem rendez valamely másodlagos jogforrás
a tagállamok megtartják hatáskörüket 

•

Az ügyvédi hivatás gyakorlása • részletesen kell vizsgálni, hogy a pályázó jogásznak milyen a képzettsége és a tudása
nem lehet elutasítani csak azért, mert nincs olyan diplomája • 98/5/EK irányelv o kereskedelmi forgalom növekedésével egyre többször kérnek tanácsot határon átlépő ügyletekhez, nemzeti jogok, nemzetközi jog és közösségi jog találkoznak o szükséges a közösségi normaalkotás, mert a nemzeti jogrendszerek jelentősen eltérnek o 2 módon teszi lehetővé az ügyvédi hivatás állandó gyakorlását egy másik tagállamban 21 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. 



Az ügyvédi hivatás gyakorlása a hazai szakmai cím (home country professional title) égisze alatt • saját országában kapott címe alatt működhet a fogadó államban (ez azt jelenti, hogy pl. kiírhatja Bécsben magyarul, hogy „Ügyvéd”, de azt már nem, hogy Rechtsanwalt) • a fogadó állam illetékes hatósága nyilvántartásba veszi (ennek nem akadálya, ha hazájában már nyilvántartásba vették) • le kell fordítani hazai címét is, de úgy, hogy ne lehessen összekeverni a fogadó ország diplomájával rendelkező ügyvédekkel • másik ügyvéd, ügyvédi iroda alkalmazottja lehet (ha a fogadó országban ez egyébként lehetséges) • tevékenysége: tanácsadás hazai jogáról, közösségi jogról, nemzetközi jogról, de be kell tartania a fogadó ország eljárási szabályait • előírható, hogy csak egy fogadó állambeli ügyvéddel együtt járhasson el bíróság előtt
DE ez nem lehet aránytalanul széleskörű • LB előtt nem járhat el, csak hazai ügyvéd • Ugyanazon szakmai-etikai szabályoknak van alávetve, mint a fogadó ország ügyvédjei Integráció a fogadó ország ügyvédei sorába • Ez tkp. a szokásos szakmai cím használatát jelenti (tehát az Ügyvéd kiteheti a Rechtsanwalt táblát is) • 3 módon érhető el: o diploma egyenértékűnek elismertetése o 3 éven át hatékonyan és rendszeresen a fogadó ország és a közösségi joggal kapcsolatos gyakorlatot folytat
ilyenkor mentesül a különbözeti vizsga és a további adaptációs időszak alól (de alá kell támasztania papírokkal a pályázónak) o még nem telt le a 3 év, de egyéb szakmai tevékenysége, tanfolyamok látogatása folytán megfelelő szakmai jártassággal rendelkezik
hatóságok ilyenkor szabadon mérlegelhetnek

Ingatlantulajdon szerzése • tagállamokban a gazdasági tevékenység egyik alapfeltétele az ingatlantulajdon
sok államban feltételekhez kötik a tulajdonszerzést a nemzeti érdekek védelme érdekében Fearon c/ Irish Land Commission ügy (C-182/83.) Az ír földtörvény mentesítette az Irish Land Commission kisajátítása alól azokat a személyeket, akik több mint egy éve a földterület három mérföldes körzetében éltek (föld azé legyen aki műveli célt szolgálta) Bíróság: ez nem megkülönbözető szabály, ha az írekre és a külföldiekre is vonatkozik (arról nem beszéltek, hogy nyilván könnyebben teljesítik az írek ezt a követelményt…)

Albore ügy (C-423/98.) Olaszok katonai fontosságú területeken a külföldiek tulajdonszerzését külön jóváhagyáshoz kötnék. Bíróság: a Szerződésbe ütközik, mert az ország biztonsága önmagában nem indokolhat önkényes megkülönböztetést, csak a „valós, különleges és komoly kockázat” lehetne ennek indoka.

22 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. Nem megkülönböztető korlátozások Bizottság c/ Franciaország ügy (C-96/85.) Azok a személyek, akik egy másik tagállamban gyakorolják hivatásukat kötelesek betartani a fogadó tagállam szakmai előírásait, de ez korlátozza a munkavállalók szabad mozgását, kivéve ha szakmai követelmények indokolják.

Gebhard ügy (C-55/94.) 4 (konjunktív!) feltételnek kell eleget tennie a nemzeti intézkedéseknek • Nem szabad diszkriminatív módon alkalmazni őket • Közérdek feltétlen érvényesülést kívánó, parancsoló követelményeinek kell igazolni létüket • Alkalmasnak kell lenniük a kitűzött cél elérésére • Nem mehetnek túl a szabályozási cél eléréséhez szükséges mértéken

Bizottság c/ Görögország ügy (C-140/03.) Az EKSz. 43. (ma EUMSz 49.) cikkével ellentétes valamennyi nemzeti intézkedés, amely alkalmas arra, hogy korlátozza vagy kevésbé vonzóvá tegye a letelepedés szabadságát. (Nem kell feltétlenül, hogy diszkriminatív legyen az intézkedés.)

Kivételek a letelepedés szabadsága alól • Kivételek az EUMSz alapján o közhatalom, közrend, közbiztonság, közegészségügy o ügyvédi tevékenység közhatalomnak minősül-e?  Bíróság szerint alapvető szabadságról van szó, ezért szigorúan kell értelmezni a korlátozó kivételeket  Nem közhatalom gyakorlása az ügyvédi tevékenység, mert nem elég, hogy tevékenységük ellátása során kapcsolatba kerülnek a bíróságokkal Apothekerkammer des Saarlandes és társai ügy (C-171/07. és C-172/07.) Német szabály: gyógyszertár tulajdonjoga és üzemeltetési joga csak azt illeti meg, aki gyógyszerészi képesítéssel rendelkezik. Bíróság: tekintettel a közegészségügyi és társadalombiztosítási rendszerek pénzügyi egyensúlyára gyakorolt kockázatokra, a tagállamoknak joguk van szigorú követelményeket támasztani a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított személyekkel szemben.

•

Kivételek a Bíróság esetjoga alapján o közérdeken alapuló nyomós indok (overriding reason of general interest)  pld. a fogorvosok megfelelő kommunikációja a betegekkel, a közigazgatási hatóságokkal és a szakmai testületekkel
nyelvi követelmények

A letelepedés szabadsága és a gazdasági társaságok EUMSz 54. cikk (az EKSz. korábbi 48. cikke) Valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unió területén van, e fejezet alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai. "Társaság" a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrejött társaság, beleértve a szövetkezeteket és a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó más jogi személyeket, kivéve a nonprofit szervezeteket.

23 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. • •

Államilag támogatott vállalatokra is kiterjed Kizárt: nonprofit szervezetek, ha nem kapcsolódnak az Unió gazdasági célkitűzéseihez (de ha vallási szervezet gazdasági tevékenységet folytat, akkor már a Szerződés hatálya alatt) Bizottság c/ Belgium ügy (C-172/98.) Szerződésbe ütköző, hogy a belgák megkövetelték a jótékony, vallási vagy tudományos egyesületektől, hogy a tagok 3/5-e belga legyen és az irányításban legalább egy belga személy részt vegyen.

Factortame ügy (C-221/89.) Az Egyesült Királyság szerint a számára biztosított halászati kvótát lerabolják a spanyolok, ezért előírták, hogy egy halászhajó csak akkor vehető fel a regiszterbe, ha a tulajdonos kereskedelmi társaság részvényeseinek 75 %-a brit állampolgár. Bíróság: ez diszkriminatív, ellentétes az EKSz 43. (EUMSz 49.) cikkel (a letelepedés szabadságát biztosítóval)

•

társaság elsődleges letelepedése: az eredeti társaság jogi személyiségének megtartása mellett áthelyezze székhelyét az egyik tagállamból a másikba Daily Mail ügy (C-81/87.) A nemzeti jogrendszerek között nagy az eltérés és ezt nem oldja fel a letelepedés szabadságát biztosító közösségi szabályozás. A Szerződés nem ad jogot arra, hogy az egyik tagállam szabályai szerint alakult és ott bejegyzett társaság, eredeti jogi személyiségének megtartása mellett helyezze át központi igazgatását egy másik tagállamba akkor, amikor az engedélyezésre jogosult hatóság ezt nem hagyja jóvá, mivel a jogi személy (szemben a természetes személlyel) a nemzeti jogrendszer terméke.

Überseering ügy (C-208/00.) Az Überseering társaság a holland jog szerint jött létre Hollandiában (székhelye Amsterdamban, igazgatásának tényleges központja azonban Németországban), az általa Németországban perelt korlátolt felelősségű társaság pedig Németországban rendelkezett székhellyel. A német eljárás jog szerint a keresetet el kell utasítani, mert a perképességet az a jog határozza meg, hogy hol van a társaság székhelye, igazgatásának tényleges központja (Sitztheorie) szemben az inkorporáció (Gründungstheorie) elvével, ahol a bejegyzés államának joga dönt. Akkor kapott volna az Überseering Németországban perképességet, ha újjá alakul és bejegyezteti magát a német jog szerint. Bíróság: ez ellentétes a Szerződéssel, „B” tagállamnak el kell ismernie az „A” tagállamban alapított, de később „B” tagállamban letelepedett társaság jog- és perképességét.

SEVIC Systems ügy (C-411/03.) A német hatóságok megtagadták egy Luxemburgban bejegyzett társaság beolvadását a SEVIC Systems nevű német társaságba arra hivatkozva, hogy az egyesülésekre vonatkozó német törvény hatálya kizárólag a Németországban honos társaságokra terjed ki. Bíróság: ez nem egyeztethető össze a letelepedés szabadságával (nemzeti bánásmód!)

CARTESIO ügy (C-210/06.) Az illetékes magyar cégbíróság megtagadta a CARTESIO Bt. kérelmét, hogy székhelyét Bajáról egy olasz városba helyezze át.

24 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. Bíróság: összeegyeztethető a Szerződéssel az a tagállami szabályozás, ami megakadályozza az e tagállam joga szerint létrejött társaságot abban, hogy székhelyét úgy helyezze át másik tagállamba, hogy eközben megtartja azon tagállambeli honosságát, amelynek szabályozása alapján létrejött. (Vagyis a Bíróság Magyarországnak adott igazat CARTESIO ellenében.)

•

társaság másodlagos letelepedése: gazdasági társaság leányvállalatot vagy fióktelepet létesít egy másik tagországban Centros ügy (C-212/97.) Dánok csinálnak egy kft.-t az Egyesült Királyságban, mert az angol jog nem támaszt követelményeket a törzstőkével kapcsolatban. Így az 100 font volt, de nem bocsátották a társaság rendelkezésére, és gazdasági tevékenységet sem folytatott a UK-ban. Később Dániában fióktelepet akarnak létrehozni, de a dán hatóságok ezt nem engedik, mert a brit anyatársaság létrehozásának célja kizárólag a dán tőkekövetelmények megkerülése volt, a hitelezőket így nem védi kellőképpen, mert olyan társaság áll a fióktelep mögött, amelynek csak 100 font tőkéje van. Bíróság: A Szerződés kifejezetten biztosítja ezt a jogot, ezért a dán hatóságok intézkedése a Szerződésbe ütközik, de felhatalmazást adott döntésében arra, hogy a társasági jogot akár teljes mértékben harmonizálják, mivel feszültséget okoz az eltérés. A hitelezők védelme más eszközökkel (pld. kötelező biztosítás) is biztosítható. A társaság megválaszthatja, hogy leányvállalaton vagy fióktelepen keresztül akar működni
nem kényszeríthető arra, hogy egy másik jogi személyt hozzon létre.

Bizottság c/ Franciaország (C-270/83.) Adó-visszatérítési jogosultság, hogy elkerüljék a kettős adóztatást, de csak azokra a társaságokra terjedt ki, akiknek a címe Franciaországban volt, azzal indokolják, hogy fióktelepek helyett leányvállalatokat kellett volna létrehoznia ezeknek a gazdasági társaságoknak. Bíróság: A Szerződés biztosítja a letelepedés szabadságát akár fióktelep, akár leányvállalat formájában és ez nem tehető látszólagossá adórendelkezésekkel.

Marks & Spencer ügy (C-446/03.) Elutasította a Bíróság az eltérő adójogi bánásmód alkalmazását belföldi, illetve külföldi illetőségű leányvállatok veszteségeinek elszámolásánál.

Cadbury Schweppes ügy (C-194/04.) Nem tekinthető a letelepedés szabadságával való visszaélésnek, ha egy társaság kizárólag azért alapít társaságot egy másik tagállamban, hogy ezáltal a kedvezőbb adószabályozás előnyeit élvezze.

Társasági jogi szabályok közelítése • cél: minden gazdasági ágazatban fokozatosan feloldani a letelepedés szabadságának korlátait • Társasági jogi irányelvek o 2005/56/EK irányelv a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesöléséről o 2004/25/EK irányelv a nyilvános vételi ajánlatról • Nem elegendő a diszkriminatív intézkedések eltörlése, hanem szükséges a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag közelítése is (mivel elbátortalanítja a jelentkezőket…) • Mégsem teremt egységes jogot: o Elsősorban a részvénytársaságokra és a kft.-re vonatkoznak o Csak bizonyos kérdéseket szabályoznak (pl. nyilvánossági követelmények, társaságok érvénytelensége, tőkevédelmi követelmények stb.) 25 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. •

új az integráció jogában gyökerező társasági formák kialakítása: o európai gazdasági érdekcsoport o európai részvénytársaság

Az Európai Unió polgársága Az uniós polgárok jogai EUMSz 20. cikk (az EKSz. korábbi 17. cikke) (1) Létrejön az uniós polgárság. Uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. (2) Az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és terhelik az abban megállapított kötelezettségek. Így az uniós polgárok többek között: a) jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni; b) választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai; c) jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai; d) jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak. Ezek a jogok a Szerződésekben és a végrehajtásukra elfogadott intézkedésekben megállapított feltételekkel és korlátozásokkal gyakorolhatók.

A Bíróság gyakorlata Martinez Sala ügy (C-85/96.) Tagállam polgára, aki jogszerűen tartózkodik egy másik tagállamban, vonatkoznak-e rá az Unió polgárságára vonatkozó rendelkezések?
IGEN, akkor is, ha nem munkavállaló, tilos az állampolgársága miatti megkülönböztetés.

D’Hoop ügy (C-224/98.) Belga szabályozás áthidaló (munkanélküli) járulék nyújtásának egyik feltételéül szabta, hogy a jogosultnak Belgiumban kellett megszereznie a középfokú tanulmányokat igazoló oklevelet. Bíróság: valamely uniós polgárt jogilag ugyanolyan bánásmódban kell részesíteni valamennyi tagállamban, mint amelyet e tagállamok az ugyanolyan helyzetben lévő állampolgáraik részére biztosítanak.

Grzelcyzk ügy (C-184/99.) Belgiumban tanuló francia állampolgár kérte a „minimex” nevű támogatást a belga kormánytól, amit az elutasított, mondván, hogy a támogatás belga állampolgároknak és uniós munkavállalóknak jár. Bíróság: Uniós polgárság célja: azonos elbánást élvezzenek a polgárok, állampolgárságuktól függetlenül
ki kell fizetnie a belgáknak Bidar ügy (C-209/03.)

26 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. Egyesült Királyságban csak olyan diák kaphatott a megélhetési költségek fedezésére diákhitelt, aki letelepedettnek minősült. Bíróság: igazat ad UK-nak; jogszerű, ha egy tagállam a támogatás feltételeként megköveteli a diákok részéről annak igazolását, hogy bizonyos fokig beilleszkedtek a fogadó állam társadalmába.

Förster ügy (C-158/07.) Nem ellentétes a Szerződéssel a holland jog azon előírása, amely ötéves előzetes tartózkodást követel meg más tagállamok állampolgáraitól a megélhetési költségek fedezésére szükséges ösztöndíj folyósításához.

De Cuyper ügy (C-406/04.) Belga állampolgár Belgiumban munkanélküli-járadékban részesült, nyilatkozatban közölte, hogy Belgiumban rendelkezik állandó lakhellyel, ám egy ellenőrzés során kiderült, hogy nem
megvonták tőle a járadékot Bíróság: jogos, mert nem diszkriminál állampolgárság alapján

Tas-Hagen ügy (C-192/05.) Holland szabályozás: a háború polgári áldozatainak járó juttatásból kizárólag a Hollandiában élők részesültek (kizárva azokat a holland állampolgárokat is, akik más tagállamban éltek a kérelem benyújtásakor).
Bíróság: Szerződéssel ütközik Garcia Avello ügy (C-148/02.) A szülők a gyermekeik nevének megváltoztatását kérték a belga hatóságoktól, úgy hogy a gyermekeik vezetékneve a Garcia Avello névről az apa és az anya vezetéknevéből Garcia Weber vezetéknévként álljon össze. Belga hatóság megtagadta.
Bíróság: Szerződéssel ütközik

Az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgása és tartózkodása az Európai Unióban – 2004/38/EK irányelv • személyi hatály: uniós polgár függetlenül attól, hogy gazdaságilag aktív vagy inaktív o + az uniós polgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtag (házastárs; élettárs; uniós polgár, házastárs, élettárs egyenesági leszármazottja, aki 21 életévét még nem töltötte be vagy eltartott; uniós polgár, házastárs, élettárs eltartott egyenesági felmenője) o a hozzá csatlakozó családtag kifejezés nem követeli meg, hogy a fogadó tagállamba való beutazás előtt családot alapítsanak, ezt megtehetik ott is • kiutazás és beutazás joga: valamennyi uniós polgár jogosult érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel egy tagállam területét elhagyni vagy valamely tagállam területére belépni • tartózkodás joga (right of residence) Baumbast ügy (C-413/99.) Nem szükséges, hogy az uniós polgár munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet végezzen ahhoz, hogy megillessék a Szerződésben az uniós polgárságra vonatkozóan biztosított jogok.

o o

az uniós polgár személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel külön feltételek és más követelmények nélkül jogosult 3 hónapig más tagállam területén tartózkodni három hónapon túli tartózkodás feltételei: 27 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. munkavállaló vagy önálló vállalkozó a fogadó államban elegendő forrásokkal rendelkezik önmaga és családtagjai számára, hogy a tbnek ne jelentsenek terhet + van egészségbiztosításuk  tanulmányokat folytat akkreditált intézményben  + a fenti feltételek egyikét teljesítő kísérő családtag o a tagállamok nem határozhatják meg az „elegendő forrás” összegét o a más nem munkavállaló/önálló vállalkozó uniós polgár megtartja munkavállalói/önálló vállalkozói jogállását, ha:  baleset/betegség miatt ideiglenesen munkaképtelen  kényszerű, regisztrált munkanélküli, miután 1 évnél hosszabb ideig dolgozott  kényszerű, regisztrált munkanélküli, 1 évnél rövidebb ideig dolgozott (6 hónapig marad fenn a státusa)  szakképzésben vesz részt o 3 hónapnál hosszabb tartózkodás esetén a tagállam megkövetelheti a megfelelő hatóságnál történő bejelentkezést  tartózkodási kártyát kap a nem uniós polgár családtag o uniós polgár halála/távozása a fogadó államból
családtagok sorsa: lásd könyv o a kiutasítási intézkedés nem lehet automatikus következménye annak, hogy az uniós polgár vagy családtagjai igénybe veszik a fogadó állam szociális segítségnyújtási rendszerét huzamos tartózkodás joga: elnyeri az uniós polgár, aki 5 éven át folyamatosan, jogszerűen tartózkodik a fogadó államban o folyamatosságot nem érinti a 6 hónapot meg nem haladó ideiglenes távollét és a legfeljebb 12 hónapos egyszeri távollét  

•

Olazabal ügy (C-100/01.) Baszk származású spanyol állampolgárt elítéltek (ETA terrorcselekmény) és kitiltottak 9 francia megyéből. Ő mégis oda akart menni, a munkavállalók szabad mozgására hivatkozva. Bíróság: jogszerű a francia tiltás a közrendre hivatkozva

o

az uniós polgár családtagjai akik (huzamos) tartózkodási joggal rendelkeznek, jogosultak a tagállamban munkaviszonyt létesíteni vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytatni Zhu és Chen ügy (C-200/02.) Kínai állampolgár csak azért utazott Észak-Írországba, hogy a születendő gyermeke uniós állampolgárságot szerezhessen és az anya az Egyesült Királyságban maradhasson. Gyermek ír állampolgárságot szerez (az ír szigeten született). Maradnak UK-ban. Bíróság: nem fosztható meg a szabad mozgás és tartózkodás jogától a személy, aki korábban még soha nem hagyta el az adott tagállamot és e jog gyakorlása nem köthető életkorhoz.

A beutazási és tartózkodási jog korlátozása az irányelv alapján • közrend, közbiztonság, közegészségügy (de nem szolgálhat gazdasági célokat!) • közrend, közbiztonság: arányosság elvének feleljen meg, kizárólag az adott egyén személyes magatartásán alapulhat o jövőbeli elkövetés távoli lehetősége önmagában kevés • uniós polgárok kiutasíthatók a fogadó államból o huzamos tartózkodás esetén csak súlyos közrendi/közbiztonsági okból • közegészségügy: WHO által meghatározott járványt okozó betegségek; fertőző vagy ragályos parazitás betegségek • joggal való visszaélés esetén: megtagadják/visszavonják a jogot a tagállamok

28 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

IV. A szolgáltatásnyújtás szabadsága Az EUMSz rendelkezései EUMSz 56. cikk (az EKSz. korábbi 49. cikke) Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos az Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás a tagállamok olyan állampolgárai tekintetében, akik nem abban a tagállamban letelepedettek, mint a szolgáltatást igénybe vevő személy. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében e fejezet rendelkezéseit kiterjesztheti harmadik országok olyan állampolgáraira, akik szolgáltatásokat nyújtanak és az Unió területén letelepedettek.

•

•

egyik tagállamban lakóhellyel, székhellyel bíró személy egy másik tagállamban szolgáltatást nyújthat (határon átnyúló jelleg!) o időtényező: a jelenlét a másik tagállamban esete, rövid, átmeneti jellegű 57. cikk utolsó bekezdés: a szolgáltatást teljesítő átmenetileg folytathatja tevékenységét abban az államban is, amelyben a szolgáltatás teljesítése történik, ugyanolyan feltételekkel, mint amiket az állam saját állampolgárainak előír o itt összekapcsolódik a letelepedés és a szolgáltatás szabadsága, DE a szolgáltatást nyújtó időlegesen tartózkodik egy államban, szemben az ott tartósan letelepedett vállalkozóval o kiterjesztő értelmezés: nem csak a szolgáltatást nyújtók, hanem azok alkalmazottai is
nem lehet hivatkozni a fogadó ország külföldiek munkavállalására vonatkozó jogszabályaira o vonatkozik arra is, amikor a szolgáltatás levél, telefon vagy televízió útján áramlik o alkalmazás feltétele: tagállamközi (határon átnyúló) elem!

A szolgáltatás fogalma EUMSz 57. cikk (az EKSz. korábbi 50. cikke) (részlet) A Szerződések alkalmazásában "szolgáltatás" a rendszerint díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, ha nem tartozik az áruk, a tőke és a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezések hatálya alá. Szolgáltatásnak minősülnek különösen: a) az ipari jellegű tevékenységek; b) a kereskedelmi jellegű tevékenységek; c) a kézműipari tevékenységek; d) a szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységek.

• •

Gazdasági tevékenység: melyet rendszerint díjazás ellenében végeznek o bírói gyakorlat: nem lényegi feltétel, hogy a szolgáltatás jogosultja fizesse az ellenszolgáltatást (más is fizethet helyette, pld. televízió műsorának sugárzása) Határon átnyúló elem o „A” tagállamban letelepedett szolgáltató átmegy „B” tagállamba szolgáltatást nyújtani o „A” tagállamban letelepedett szolgáltatást igénybe vevő személy utazik „B” tagállamba, hogy igénybe vegye a szolgáltatást o „A” tagállamban letelepedett szolgáltató a saját tagállamából nyújtja a szolgáltatást, amit „B” tagállamban lévő igénybe vevő úgy kap meg, hogy nem hagyja el „B” tagállamot 29 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. „A” tagállamban letelepedett a szolgáltató és az igénybe vevő is, de a szolgáltatás nyújtására „B” tagállamban kerül sor o NEM valósul meg: ha a tényállás összes eleme „A” tagállamban van (tisztán belföldi tényállás) Ideiglenes jelleg: eseti, rövid, illetve átmenet jellegű Másodlagos alkalmazás: a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó fejezet rendelkezései másodlagosak és csak akkor alkalmazhatóak, ha a másik három szabadságra vonatkozó rendelkezések nem Sajátos szolgáltatások (az EUMSz külön címben tárgyalja) o közlekedés o pénzintézetek tevékenységének egyes elemei o

• • •

Általános program • • •

Általános jogalkotási program
irányelvek sora a szolgáltatások szabadságát korlátozó rendelkezések eltörlésére, hatékony gyakorlásának lehetővé tétele Módja a nemzeti jogok közelítése Bíróság: 56. cikk első és 57. cikk utolsó bekezdése közvetlen hatállyal bír

Másodlagos jogforrások •

•

89/646/EGK irányelv: bankokról szóló második irányelv o egységesíti a pénzintézetek minimális alaptőkéjére vonatkozó szabályozást o érvényesíti a kölcsönös elismerés elvét (egyik tagállamban a bankoknak adott egyetlen működési engedély (single licence) az egész Közösség területén elismert) o bankok működését elsősorban a honosságuk szerinti ország hatóságai felügyelik, de a fogadó országéi is intézkedhetnek szükség esetén o szabályozza a fióklétesítést o időközben felváltotta a 2006/48/EK irányelv a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról 2010/13/EU irányelv: audiovizuális szolgáltatásokról o célja a határon átnyúló televízióadás, mint szolgáltatás szabadságának biztosítása o főszabály szerint nem korlátozható a másik tagállamból érkező műsor; korlátozásra szigorú szabályok

Horizontális szabályozás: a szolgáltatási irányelv (123/2006/EK irányelv) • tárgyi hatály: minden olyan, valamely tagállamban letelepedett szolgáltató által nyújtott szolgáltatás, ami nincs kizárva az irányelv hatálya alól o kizárt szolgáltatás például: általános érdekű nem gazdasági szolgáltatás, pénzügyi szolgáltatás, elektronikus hírközlési szolgáltatás, egészségügyi szolgáltatás, audiovizuális szolgáltatás, szerencsejáték • személyi hatály o szolgáltató: bármely természetes személy, aki valamely tagállam állampolgára vagy bármely, a Szerződésben említett jogi személy, amely valamely tagállamban letelepedett, és aki vagy amely szolgáltatást kínál vagy nyújt o szolgáltatást igénybe vevő: bármely természetes személy, aki valamely tagállam állampolgára vagy a közösségi jogi aktusok által ráruházott jogokkal rendelkezik, illetve bármely, a Szerződésben említett jogi személy, amely valamely tagállamban

30 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

•

•

•

•

•

•

letelepedett, és aki vagy amely szakmai vagy nem szakmai célokra igénybe vesz vagy igénybe kíván venni valamely szolgáltatást irányelv által szabályozott terület: a nemzeti jogban meghatározott követelmények, előírások, tilalmak, korlátozások, kötelezettségek, amelyek érintik a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot vagy annak gyakorlását az ügyintézés egyszerűsítése o eljárások egyszerűsítése: nemcsak a szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó kötelezettségek, hanem minden olyan adminisztratív előírás, mely a szolgáltatási tevékenység nyújtása során merül fel o egyablakos ügyintézési pontok: nem kell több hatóságot, szervezetet felkeresni o eljárások elektronikus úton: a szolgáltatók ügyeiket akár kizárólag elektronikus úton is el tudják intézni a szolgáltatók letelepedésének szabadsága: részletesen szól az irányelv a fenntartható engedélyezési rendszerekkel szemben állított követelményekről, az engedély megadására vonatkozó feltételekről, az engedélyek időtartamáról, az engedélyezési eljárásokról a szolgáltatásnyújtás szabadsága: kivétel csak nagyon szűk körben
meg kell felelnie a diszkriminációmentesség, a szükségesség és az arányosság követelményeinek o irányelv által meghatározott szolgáltatások (amikre nem terjed ki az irányelv 16. cikkének hatálya
nem összekeverendő az irányelv tárgyi hatályának hiányával!) o egyedi mentesség köre: a tagállam állapítja meg a kivételt szigorú szabályok mellett a szolgáltatás igénybe vevő jogai: a tagállam nem támaszthat olyan követelményeket, ami állampolgárát korlátozza abban, hogy egy másik tagállamban szolgáltatást vegyen igénybe o igénybevevők kapjanak megfelelő tájékoztatást jogorvoslati lehetőségeikről a szolgáltatások minősége: részletes szabályok a minőségbiztosítással kapcsolatban o tájékoztatási kötelezettség + szakmai felelősségbiztosítás

A Bíróság joggyakorlata Az ügyvédi hivatás Van Binsbergen ügy (C-33/74.) Van Binsbergen megbízott egy Hollandiában élő holland ügyvédet ügyének fellebbviteli bíróság előtti vitelére, de közben az ügyvéd Belgiumban telepszik le, ezért a hollandok szerint nem jogosult a továbbiakban a tevékenység ellátására, mert Hollandiában csak ott élő személyek lehetnek ügyvédek. Bíróság: az eltörlendő korlátozás fogalmába beletartozik a szolgáltatást nyújtó állampolgársága, szokásos tartózkodási helye szerinti diszkrimináció tilalma, mert az akadályozhatja a szolgáltatás nyújtását. Kivétel: vannak sajátos tevékenységek, ahol különleges követelmények nem összeegyeztethetetlenek a Szerződéssel: ha a közjó indokolja, szervezeti, képesítési, szakmai, etikai, felügyeleti, felelősségi szabályok (amik minden, az adott tagállamban letelepedett személyre vonatkoznak). Ítélet: nem ütközik az EKSZ. 49. (EUMSz 56.)cikkébe, feltéve, hogy az előírás célja valóban az igazságszolgáltatással kapcsolatos szakmai és etikai szabályok tiszteletben tartása. Ám az ítélet hamar meghaladottá vált.

•

77/249/EGK irányelv: a szolgáltatások szabadságának biztosítása az ügyvédek számára o (NEM ugyanaz, mint a diplomák egyenértékűségének elismeréséről szóló irányelv!)

31 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. o

o

előírja, hogy a másik tagállamban szolgáltatást nyújtó jogászok képviseleti tevékenységük ellátása során a fogadó országban a hazai jogászokra vonatkozó előírásoknak megfelelően tevékenykednek nem alkalmazhatók azok a nemzeti szabályok, amelyek állandó lakhelyhez vagy valamilyen szakmai szervezetben (Ügyvédi Kamara) való tagsághoz kötik az ügyvédi hivatás gyakorlását Gebhard ügy (C-55/94.) Aki szakmai tevékenységét állandóan és folyamatosan egy másik tagállamban gyakorolja, arra a letelepedés szabályai vonatkoznak, aki csak időlegesen gyakorolja hivatását külföldön, arra a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozók szabályok irányadók. Szolgáltatások nyújtója is kiépíthet magának infrastruktúrát, irodát tarthat fenn, ettől még nem számít a letelepedés hatálya alá tartozónak.

Biztosítás Bizottság c/ NSZK ügy (C-205/84.) Német biztosításfelügyeleti törvény a Szerződésbe ütközik
előírta ugyanis, hogy csak olyan nyújthat ügynökökön keresztül szolgáltatásokat, aki az NSZK területén állandó lakóhellyel rendelkezik és megfelelő engedélye van + német biztosítási ügynökök nem hozhatnak létre biztosítási szerződéseket németek és más tagállamban honos biztosító társaságok között. Bíróság: elvileg minden szolgáltatásra kiterjed a 49. cikk (ma EUMSz 56. cikk), de lehetőség van megszorításokra. A biztosítási jogviszony különösen érzékeny jogi kapcsolat, mert hosszú időtartamra szól és mert a káresemény bekövetkezésének időpontja bizonytalan, ráadásul tömegjelenség. Indokolt lehet a korlátozás, feltéve, hogy a székhely szerinti állam nem nyújt elégséges garanciát és a fogadó állam követelménye nem lépik túl a szükséges mértéket. Elemezni kell, hogy a közérdek védelme megfelelően biztosított-e a székhely államában. Ítélet: külön engedélyhez kötést a Bíróság elfogadja. A letelepedéshez kötést viszont a Szerződésbe ütközőnek találja, mert az a szolgáltatás szabadságának teljes korlátozását jelenti. Később a Skandia ügyben a bíróság megállapítja a közösségi biztosítási irányelvek rendelkezéseinek közvetlen hatályát. (73/239/EGK, 79/267/EGK irányelvek)

Sport Walrave és Koch ügy (C-36/74.) Kerékpárosok Világszövetsége kiköti, hogy a kerékpárosokat kísérő, az iramot diktáló „motoros nyulak” (pacemaker) csak a versenyzőkkel azonos állampolgárságúak lehetnek (hollandok perelnek). Kiterjed-e a sportra a közösségi jog hatálya?
ha gazdasági tevékenységről van szó (szórakoztató, ellenszolgáltatás fejében nyújtott), akkor igen Lehet-e sportszövetség, mint autonóm szervezet döntése ellen a közösségi jogra hivatkozni?
igen, mert ha a közösségi jogot semlegesítenék a szervezetek döntései, akkor a Közösség céljai sérülnének Hozható-e közösségi szervek által döntés a Világszövetségre nézve?
a diszkrimináció tilalma feltétlen alkalmazást kívánó imperatív szabály, ezért igen (
az uniós jog a magánszemélyek egymás közötti vitáiban is jelentőséghez juthat!) Csapatot alkot-e a versenyző és a motoros?
ha igen, akkor evidens, hogy csak azonos állampolgárságúak lehetnek, de ezt a nemzeti bíróságoknak kell eldöntenie

32 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. Bosman ügy (C-415/93.) A Szerződés kizárja a nemzeti labdarúgó szövetségek által előírt állampolgársági záradékok (nationality clauses) alkalmazást (ami korlátozta, hogy az egyes klubok milyen számú, más tagország állampolgárságával rendelkező játékost küldhetnek pályára).

Túl a diszkrimináció tilalmán Säger c/ Dennemeyer ügy (C-76/90.) EKSZ. 49. (EUMSz 56.) cikke elsőbbséget élvez azokkal a tagállami rendelkezésekkel szemben, amelyek megtiltják, hogy egy másik tagállamban székhellyel rendelkező társaság a szabadalomtulajdonosoknak olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyek lényege a szabadalom figyelése és a megújításukra való figyelmeztetés
lényeg: nem korlátozni, hogy olyan személy nyújtson szolgáltatást, akinek egy másik tagállamban van a székhelye és ott folytat jogszerűen hasonló tevékenységet.

Alpine Investments ügy (C-384/93.) Olyan intézkedések is tilosak, amelyek nem megkülönböztetőek, de korlátozzák a határon átnyúló szolgáltatásokat.

A szolgáltatás fogyasztóinak jogai •

Bíróság: a szolgáltatásban való részesülés szabadsága Luisi és Carbone egyesített ügyek (C-26/83.) Két olasz állampolgár ellen büntetőeljárás indult, mert a megengedettnél több külföldi fizetőeszközt vittek magukkal. Arra hivatkoztak, hogy turisztikai és gyógykezelés (azaz szolgáltatások) igénybevétele céljából. Bíróság: a turizmus és az orvosi ellátás szolgáltatásnak minősül. A szolgáltatásban való részesülés szabadsága következik a Szerződésből és az irányelvekből
minden korlátozástól mentesen (tehát fizetőeszköz is!). Nem alkalmazható, ha a lakhelyét azért helyezi át, hogy ott korlátlan hosszú ideig szolgáltatást vegyen igénybe. Fizetőeszközök kivitelét nem tőkemozgásnak minősítette, hanem szolgáltatások ellentételének (ez azért fontos, mert ekkor még erősen korlátozott volt a tőke áramlása).

Gravier ügy (C-293/83.) Másik tagországbeli hallgatók számára előírt tandíj diszkriminatív, a szolgáltatás igénybevételét akadályozza. A szakképzés a Szerződés célkitűzései közé tartozik
szakképzés: minden olyan oktatási forma, amely egy bizonyos mesterségre, szellemi foglalkozásra, alkalmazott pályára készít fel.

Cowan ügy (C-186/87.) Angol polgárt kirabolnak Párizsban, a francia jog szerint ilyenkor kártérítés jár neki, de a francia hatóságok elutasítják, mert csak francia állampolgárokra vonatkozik. Bíróság: ez jogellenes megkülönböztetés, mert nem biztosítja a látogatóknak a saját állampolgárokkal azonos szintű védelmet.

Grogan ügy (C-159/90.) Írországban tilos az abortusz. Egyetemista szervezetek kiadványaikban rendszeresen közzétették a terhességek megszakítására vállalkozó angol klinikák listáját, címükkel együtt. Bíróság: szolgáltatás-e az abortusz?
igen, ha legálisan, ellenszolgáltatás fejében végzik.

33 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. Ítélet: a szolgáltatásra vonatkozó információt nem a szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplő – azaz a klinikák – javára terjesztették, hanem tőlük függetlenül. Ezért a tagállam megtilthatja.

Kivételek •

mint a letelepedés szabadságára vonatkozó kivételek: közhatalom, közrend, közbiztonság, közegészségügy Calfa ügy (C-348/96.) Görög bíróság egész életére kitiltotta az országból az olasz turistát kábítószer birtoklása miatt. Bíróság: a teljes tilalom tagadja a szolgáltatás szabadságában való részesülést és a közrend védelméhez képest aránytalan.

•

Bíróság: nyomós közérdek (overriding reasons of general interest) (folyamatosan bővül a kör) o pénzügyi ágazat jó hírnevének védelme o egyes sportklubbok közötti esélyegyenlőség fenntartása o építőipari dolgozók szociális védelme o kultúrpolitika o család és bűncselekmények ellen küzdelem o társaságok hitelezőinek védelme a vállalkozás csődje ellen Schindler ügy (C-275/92.) Szerencsejátékok szervezése gazdasági tevékenységnek minősül. Sem a játékban rejlő szerencseelem, sem a bevételek egy részének esetleges közérdekű célra fordítása nem írja felül a gazdasági karaktert.

V. A tőke szabad mozgása Az EUMSz rendelkezései 63. cikk (az EKSz. korábbi 56. cikke) (1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás. (2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás. (közvetlen hatályát megállapítja a Bíróság a Sanz de Lera ügyben)

•

65. cikk: felhatalmazást ad a tagállamoknak, hogy adójogukban különbséget tegyenek az adóalanyok lakóhelye vagy a tőkebefektetés helye szerint + megengedett a tőkemozgások figyelemmel kísérése, valamint a közrend és közbiztonság érdekében hozott előírások is

88/361/EGK irányelv • •

általánosságban előírta a tagállamoknak a tőkemozgások teljes felszabadítását + a még meglévő korlátozások eltörlését liberalizált tőkemozgások csoportjai: o közvetlen befektetések (direct investments) o ingatlanbefektetések o értékpapírügyletek o kollektív befektetési vállalkozások o folyó- és takarékszámla-műveletek 34 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

•

•

o kereskedelmi ügyletekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatok hitelek o pénzügyi kölcsönök és hitelek o kezesség és más biztosítékok, zálogjog o biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos átutalások o személyhez kapcsolódó tőkemozgások (pld. kölcsön, ajándék, hozomány, örökség) o pénzeszközök (értékpapír, fizetőeszköz) tényleges (fizikai) exportja és importja o egyéb tőkemozgások (pld. kártérítés, szerződi jogdíjak, stb.) védelmi intézkedés: csak akkor jogosultak az államok, ha a tőkemozgások súlyos zavarokat idéztek elő a monetáris és árfolyam-politikában és csak max. 6 hónapig lehetnek hatályban + kell hozzá a Bizottság előzetes hozzájárulása főszabályként harmadik országgal szemben is érvényes a tőke szabad mozgása

A Bíróság korai joggyakorlata Regina c/ Thomson ügy (C-7/78.) Jogellenesen hoztak be UK-ba dél-afrikai aranyérméket és megszegték az ezüstérmék kiviteli tilalmát. Kérdés: fizetőeszköz vagy áru az aranyérme?
lényegi ismérve, hogy a jog erejénél (mint „legal tender”) töltse be funkcióját. Ha tehát forgalomban vannak még, akkor fizetőeszköz, ha nem, akkor áru
itt az ezüst és az arany is pénznek minősül így.

Luisi és Carbone egyesített ügyek (C-26/83.) Fizetésnek minősül az olyan valuta-átutalás, amely valamilyen alapul fekvő ügylet ellenszolgáltatását testesíti meg. Ezzel szemben a tőkemozgás önálló pénzügyi művelet, amelynek célja a források befektetése.

Brugnoni és Ruffinengo ügy (C-157/85.) A nemzeti devizaszabályozás és a közösségi jog viszonya a kérdés. Olasz polgár megbízza ügynökén keresztül a bankot, hogy vásároljon számára Európai Szén- és Acélközösség által kibocsátott részvényekből, amiket külföldi értékpapírtőzsdén jegyzetek
olasz bank egy németnél helyezi letétbe a részvényeket, így extra költségeket okozva a megbízónak. Az irányelvek azonban a külföldi részvények megszerzését a feltétlenül felszabadítandó ügyletek közé sorolták
az olasz bank arra hivatkozik, hogy ez védelmi intézkedés. Bíróság: Szerződésbe ütközően járt el a bank.

A 88/361/EGK irányelv értelmezése és a tőke szabad mozgásának megvalósulása a Bíróság gyakorlatában Bordesa ügy (C-358/93. és C-416/93.) Spanyolok egy meghatározott összeg felett engedélyhez kötik az peseta kivitelét. Bíróság: ez ellentétes az irányelvvel, mert egyben mérlegelési jogot ad a hatóságoknak, ez által pedig akadályozza a tőkemozgásokat. A bejelentési kötelezettség viszont rendben van, mert az a hatékony felügyelet része.

Svensson és Gustavsson ügy (C-484/93.) Luxemburgi házaspár bankkölcsönt vett fel, hogy házat építsen gyermekének és a kamatterhek enyhítésére támogatást kért a Lakásügyi Minisztériumtól, amely azt elutasította

35 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. arra hivatkozva, hogy csak Luxemburgban letelepedett bankoktól felvett kölcsönök kamataihoz lehet segélyt kapni. Bíróság: az irányelv előírja a tőkemozgásokra vonatkozó korlátozások eltörlését, ez a luxemburgi feltétel pedig lebeszélheti az ügyfeleket arról, hogy más tagállamban honos banktól vegyenek fel építési kölcsönt + a kölcsön pénzügyi szolgáltatásnak minősül, ezért a szolgáltatások szabad áramlását is akadályozza.

Verkooijen ügy (C-35/98.) A holland jövedelemadó-törvény meghatározott mértékig az osztalékot terhelő jövedelem-adó alóli mentességet biztosított azon természetes személy részvényeseknek, akik holland székhelyű társaságtól kaptak osztalékot. Akik más tagállamban székhellyel rendelkező társaságtól kaptak osztalékot, azok ilyen mentességben nem részesültek. Bíróság: irányelvvel ellentétes, mert tőkemozgásra vonatkozó korlátozás

Eckelcamp ügy (C-11/07.) Az EKSz 56. és 58. (ma EUMSz 63. és 65.) cikkeivel ellentétes az a belga szabályozás, amely csak akkor biztosította a Belgiumban fekvő ingatlanok után esedékes öröklési illeték kiszámítása során az ingatlant terhelő tartozások levonhatóságának lehetőségét, ha az örökhagyó halálának időpontjában Belgiumban rendelkezett illetőséggel.

D. c/ Inspecteur van de … ügy (C-376/03.) NEM ellentétes az EKSz 56. és 58. (ma EUMSz 63. és 65.) cikkeivel az a holland szabályozás, amely megtagadja a belföldi illetőségű adózók részére járó vagyonadó-kedvezményt az olyan külföldi illetőségű adózóktól, akik vagyonának meghatározó rése az illetőségük szerinti tagállamban (vagyis nem Hollandiában) található.

Az Európai Bizottság közleménye • •

1997. az EU-n belüli befektetések jogi vonatkozásáról: minden tőkemozgással kapcsolatos korlátozást tiltott, akár diszkriminatív, akár nem megkülönböztető intézkedés, ha rögzítik a gazdasági társaságokban a más tagállamok polgárai által megszerezhető részvények mennyiségét vagy ezt engedélyhez kötik o közrend és közbiztonság igazolhatja ezt kivételesen!

Az államnak, illetve állami hatóságoknak biztosított speciális jogok – az aranyrészvényügyek •

aranyrészvény: a különleges jogok egyik formája: olyan, a kormány tulajdonában álló részvény, amely határozott vagy határozatlan időre vétójogot biztosít az állam részére bizonyos társasággal kapcsolatos eseményekkel és a társaság struktúrájában bekövetkező változásokkal összefüggésben Bizottság c/ Portugália (C-367/98.) A tőke szabad mozgásával ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely külföldi befektetők valamilyen meghatározott szint feletti részesedését tiltja.

Bizottság c/ Egyesült Királyság (C-98/01.)

36 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. A British Airports Authority privatizációjánál az állam különleges részvényhez jutott. Az alapszabály megtiltotta a részvények 15%-ának megszerzését
Bíróság: ellentétes a tőke szabad áramlásával.

Bizottság c/ Németország (C-112/05.) A Volkswagen privatizálása után a Német Szövetségi Köztársaság és Alsó-Szászország tartomány a vállalat két fő részvényes 20-20%-os részesedéssel. Volkswagen törvény: a részvényesek szavazati joga a társaság tőkéjében való részesedés nélkül 20% és 80%-os többség kell bizonyos közgyűlési határozatokhoz. Továbbá a szövetségi állam és AlsóSzászország 2-2 tagot delegálhattak a felügyelőbizottságba, ameddig a társaságban részvénnyel rendelkeztek.
Bíróság: EKSz 56. (EUMSz 63.) cikk érvényesülését korlátozza. Bizottság c/ Belgium (C-503/99.) Belga államnak vétójog a nemzeti csővezeték-szállítási társaság és a földgázelosztást végző társaságban
nem a részvények tulajdonlása, hanem a közszolgálati kötelezettség ellátásához szükséges eszközök felhasználására vonatkozott a vétójog
Bíróság elfogadta az indoklást!

Ingatlannal kapcsolatos ügyletek és a tőke szabad mozgása •

a tulajdonjog szabályozása tagállami hatáskör, de az nem hagyhatja figyelmen kívül az EUMSz rendelkezéseit Konle ügy (C-302/97.) Tagállamok ingatlanszerzésre vonatkozó rendelkezéseinek nem szabad sérteniük sem a letelepedés sem a tőkemozgások szabadságát. Ingatlanvásárlásra vonatkozó engedélyezési rendszer korlátozza a tőkemozgások szabadságát, a hatóság mérlegelési joga miatt pedig magában hordozza az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés lehetőségét is
nemzeti földvagyon védelme máshogy is biztosítható (pl. nyilatkozattétel a földvásárlás céljáról).

Burtscher ügy (C-213/04.) A nyilatkozattételre vonatkozó követelményeknek is arányosnak kell lenniük. (Osztrák szabály: nyilatkozat megtételének elmulasztása esetén az adásvétel visszamenőleg semmis
Szerződésbe ütközik.)

Festersen ügy (C-370/05.) Az EKSz. 56. (EMSz. 63.) cikkével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mely a mezőgazdasági földterület megszerzését ahhoz a feltételhez köti, hogy a szerző fél állandó lakóhelyet létesítsen ezen a földterületen.

Servatius ügy (C-567/07.) A Servatius nevű királyi rendelettel jóváhagyott, a lakásügy területén működő holland szervezet Belgiumban kívánt megvalósítani egy ingatlanprojektet. Alapító okirata szerint tevékenységi köre csak bizonyos holland településekre terjedt ki. A hatáskörrel rendelkező holland miniszter nem adott engedélyt, a belgiumi építési helyszín miatt.
Szerződéssel ellentétes

Trummer-Mayer ügy (C-222/97.)

37 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. Osztrák előírás: az ingatlanra terhelt zálogjogot csak osztrák schillingben vagy finomaranyértékben lehet kifejezni, ha az ingatlan-nyilvántartásba be kívánják jegyeztetni.
Akadályozza a tőkemozgás szabadságát, Szerződésbe ütközik.

Kivételek Kivételek az EUMSz alapján • tagállam adójoga a lakóhely vagy a tőkebefektetés helye alapján különbséget tehet az adózók között o nem lehet önkényes megkülönböztetés vagy rejtett korlátozás • adózás és pénzügyi szervezetek prudenciális felügyelete + eljárások alakítható ki a tőkemozgások igazgatási vagy statisztikai célú belejetésére • közrend, közbiztonság, közegészségügy o DE a Bíróság elnagyoltnak és bizonytalannak tartja a közrendre való általános hivatkozást Sandoz ügy (C-439/97.) Osztrák jog szerint okirati illetéket kellett fizetni az Ausztriában illetékességgel rendelkező adós és az ott illetékességgel nem rendelkező hitelező között megkötött kölcsönszerződésekre
a Bíróság elfogadta Szcientológiai szekta c/ francia miniszterelnök (C-54/99.) Francia szabály előzetes engedélyezést írt elő a befektetések számára, ha a külföldi beruházás a közrendet, közbiztonságot, közegészségügyet fenyegette. Bíróság: túlságosan elnagyolt a közrendre való általános hivatkozás

EUMSz 64. cikk (az EKSz. korábbi 57. cikke) (3) bek. A (2) bekezdéstől eltérve, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag eljárva kizárólag a Tanács fogadhat el olyan intézkedéseket, amelyek az uniós jogban visszalépést jelentenek a harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tőkemozgás liberalizációja tekintetében.

66. cikk (az EKSz. korábbi 59. cikke) Ha rendkívüli körülmények fennállása esetén a harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tőkemozgás a gazdasági és monetáris unió működésében súlyos nehézségeket okoz vagy azzal fenyeget, a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően védintézkedéseket hozhat harmadik országokkal szemben hat hónapot meg nem haladó időszakra, amennyiben ezek az intézkedések feltétlenül szükségesek.

75. cikk (az EKSz. korábbi 60. cikke) (részlet) Ha az a 67. cikkben megállapított célkitűzések elérése, a terrorizmus és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek megelőzése és az azok elleni küzdelem érdekében szükséges, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, rendeletekben meghatározza a tőkemozgások és a fizetési műveletek terén meghozott közigazgatási intézkedések, így például a természetes és jogi személyek, csoportok vagy nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitások birtokában vagy tulajdonában lévő, illetve őket illető pénzkészletek, pénzügyi eszközök és gazdasági jövedelmek befagyasztásának kereteit.

38 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. Kivételek a Bíróság esetjoga alapján • nyomós közérdeken alapuló indok (overriding reason in the public interest): csak akkor, ha nem diszkriminatív Konle ügy (C-302/97.) Bíróság: másodlagos lakhely megszerzésének korlátozása indokolható lehet azzal, hogy vidékfejlesztési célból meghatározott földrajzi területen a turizmustól független állandó lakosság és gazdasági tevékenység maradjon fenn.

Reisch ügy (C-515/99., C-519/99.-C-524/99. és C-526/99-C-540/99. egyesített ügyek) A Konle ügyben szereplő korlátozást a környezet védelme is indokolhatja.

Ospelt ügy (C-452/01.) Az osztrák hatóságok megtiltották, hogy a liechtensteini Ospelt asszony Ausztriában fekvő ingatlanát átruházza egy liechtensteini alapítványra. Osztrák hatóságok: mezőgazdasági terület csak akkor szerezhető meg, ha ez összhangban áll valamely mezőgazdaságból élő közösség fenntartásával és a szerző fél maga műveli a földterületet VAGY az ingatlanszerzés nem ellentétes a gazdaságilag hatékony, közepes és kisméretű birtokstruktúra fennmaradásával, illetve kialakulásával. Bíróság az érvelést elfogadta, végül mégis elítélte Ausztriát, mert az intézkedés nem tett eleget az arányosság követelményének.

Bizottság c/ Hollandia (C-282/04. és C-283/04. egyesített ügyek) Az olyan közérdekű szolgáltatás, mint az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása bizonyos feltételek mellett igazolhatja a nemzeti korlátozó intézkedéseket. Ez ügyben azonban a holland szabály nem tett eleget az arányosság követelményének.

•

Bíróság: az adórendszer összhangja kényszerítő ok lehet

VI. A Belső Piac jövője A Bizottság „Cselekvési terv az egységes piacért” című közleménye •

•

az egységes piac a közös pénzzel, az euróval együtt biztosítja azt a kritikus tömeget, ami lehetővé teszi, hogy az Európai Unió önálló szereplőként, hatékonyan léphessen fel a világkereskedelemben 1997-ben jelenik meg a „Cselekvési terv az egységes piacért” o a Bizottság javaslatot tesz a Tanácsnak az egységes gazdasági térség megvalósítását még akadályozó tényezők felszámolására

A cselekvési terv főbb célkitűzései A szabályozás hatékonyabbá tétele • egységes piacra vonatkozó irányelveknek csak 65 % van hatályban a tagállamokban, így nem tud tökéletesen működni a belső piac
a Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a jogharmonizációt szolgáló intézkedéseket • szükséges a nemzeti és a közösségi szabályok egyszerűsítése
SLIM (Simpler Legislation for the Internal Market) program kiterjesztése, az alábbi területek újraszabályozása: 39 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. értéknövekmény-adó (ÁFA), bankok működése, biztosítás, értékpapírok, fogyasztói szolgáltatások, telekommunikáció, vámszabályok, társasági jog, műtrágyákra (utánanéztem, tényleg műtrágya, nem elírás) vonatkozó előírásokra Fő piactorzító tényezők és az integráció ágazati akadályainak felszámolása • szolgáltatásokkal kapcsolatos akadályok felszámolása • tisztességes verseny biztosítása • határon átnyúló vállalkozások számára kedvezőbb jogszabályi környezet megteremtése (pld. európai részvénytársaság) • alkalmazkodni az új eljárások és módszerek kihívásához, mint az elektronikus kereskedelem Egységes piac a polgárokért • az egységes piac előnyeit biztosítani kell minden polgár számára • személyekre vonatkozó határellenőrzések megszüntetése minden tagállam között • tartózkodásra vonatkozó szabályok felfrissítése és a munkavállalók könnyebb mozgásának támogatása • közösségi szinten kellene szabályozni az egyes fogyasztási cikkek vásárlásához kapcsolódó biztosítékokat (pl. jótállás, szavatosság) 2007. évi stratégia: Az egységes piac a 21. századi Európa számára • négy célfeladat: o fogyasztók, kis- és középvállalkozások érdekeinek erősítése o a globalizáció előnyeinek kihasználása o a tudás és innováció ösztönzése o a piacnyitás szociális és környezetvédelmi hatásainak kezelése • 2009-ben bizottsági ajánlás: nagyobb felelősséget helyez a tagállamokra a belső piac megfelelő működése, működtetése tekintetében Éves jelentések a belső piaci stratégiáról • a Bizottság évente közleményt ad ki a belső stratégiáról • összetett jogalkotási terveket fogalmaznak meg
piac, üzleti élet, polgárok, világkereskedelem és csatlakozás követelményei szerint csoportosítva • átültetési deficit: a tagállamok elmaradása a belső piaci irányelvek átültetésében o 1999-ben max. 1,5% o 2007-ben max 1% o több mint kétéves átültetési késedelmet szenvedő irányelvek
zéró tolerancia! o a tartalmilag megfelelő átültetést is ellenőrzi a Bizottság

A belső piac működését segítő, határon átnyúló hálózatok és információs rendszerek A belső piaci információs rendszer: IMI (Internal Market Information System) • cél: tagállami közigazgatások hatékony együttműködése • eszköz: a tagállami jogra vonatkozó információcsere, ami elősegíti a belső piaci szabályozás hatékony érvényesülését

40 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. RAPEX • az Unió élelmiszernek, gyógyszernek vagy orvosi segédeszköznek nem minősülő fogyasztói javakat érintő gyors riasztási hálózata

Belső piaci vitarendezés •

cél: a belső piaci szabályozással kapcsolatban felmerült problémák, jogsértések bíróságon kívüli rendezésének elősegítése

Solvit • a belső piaci jogalkalmazással kapcsolatos problémamegoldás elsődleges eszköze, a tagállamokban felmerülő helytelen hatósági jogalkalmazás megszüntetésére 2002-ben létrehozott tagállamközi on-line rendszer • igénybevétele útján elkerülhető lehet a hivatalos (közigazgatási, bírósági) vitarendezési út Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) • célja segítséget nyújtani az európai fogyasztók számára • tájékoztatást ad európai fogyasztóvédelmi kérdésekben, illetve jogorvoslati lehetőségekről • a vállalkozások által elkövetett jogsértések rendezésének elősegítését szolgálja FIN-Net • alternatív vitarendezési fórum, fogyasztók és pénzügyi szolgáltatók (bankok, biztosító társaságok, befektetési alapok) közötti, határon átlépő ügyletekkel kapcsolatos viták rendezésére

VII. Közös kereskedelempolitika A közös vámtarifával és közös kereskedelempolitikával rendelkező vámunió mint a közös piac külső oldala • •

az alapítók olyan Közösséget akartak, amely a nemzetközi jogviszonyokban, hatásköre keretei között önálló jogalanyként lép fel a kívülálló harmadik országokkal szemben közös vámtarifa és közös kereskedelempolitika EUMSz 28. cikk (az EKSz. korábbi 23. cikke) (részlet) (1) Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.

A közös kereskedelempolitika jogi alapjai, alkalmazási köre és jogi természete, főbb elemei Jogi alapok az elsődleges jogban • A közös kereskedelempolitika alapjai o A közös külső kereskedelempolitika a közös piac megvalósításának első lépése
ez azonban a vámunió létrejöttéig semmiképpen sem valósulhat meg  vámunió: 1970. január 1-jétől

41 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. EGKSz 110. cikk: vámunió létrejöttének külső célja
a világkereskedelem harmonikus fejlesztéséhez, a nemzetközi árucsere-forgalom korlátozásainak fokozatos felszámolásához és a vámakadályok csökkentéséhez való hozzájárulás o EGKSz 111. cikk: tagállamok kereskedelempolitikájának fokozatos egymáshoz közelítése és rögzíti a közösségi szervek jogosítványait o EGKSz 112. cikk: exporttámogatási rendszerek összehangolása o EGKSz 113. cikk: „Az átmeneti időszak lejárta után egységes alapelvek szerint kell a közös kereskedelempolitikát kialakítani; ez különösen a vámtarifák módosítására, a vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötésére, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára, valamint a kereskedelmi védintézkedésekre, köztük a dömping és szubvenciók esetén alkalmazandó intézkedésekre terjed ki.” A közös kereskedelempolitikát érintő módosítások o Egységes Európai Okmány  érdemben nem módosított az eredeti rendelkezések tartalmán  beiktatja a gazdasági és monetáris együttműködésről szóló fejezetet o Maastrichti Szerződés  kisebb érdemi módosítások + eljárási jellegű változtatások  belső piac létrejöttével befejeződött a kizárólagos kereskedelmi hatáskör kialakítása az árucsere-forgalomban  hatályon kívül helyezte az átmeneti időszakra vonatkozó fenti EGKSz cikkeket o Amsterdami Szerződés  érdemi módosítás
egyszerűsítések + átszámozás  133. cikk alkalmazási körét kiterjeszti a szolgáltatásokra + a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokra és megállapodásokra o Nizzai Szerződés  szolgáltatások és szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásai terén pontosabb elhatárolások  csak akkor adható felhatalmazás a Közösségnek a 133. cikk alapján nemzetközi megállapodás megkötésére, ha a mandátum belső hatáskörét nem haladja meg (vagyis nem lép túl jogharmonizációs lehetőségein)  Tanács és Bizottság feladata gondoskodni arról, hogy a létrehozandó megállapodás összhangban legyen a Közösség politikájával és belső szabályaival  Tagállamoknak mindig részt kell venniük a szerződés létrehozásában és megkötésében HA: kulturális, oktatási, szociális és közegészségügyi szolgáltatásokra vonatkozik o Lisszaboni Szerződés  újbóli átszámozás  a „közösségi” politikákat a jövőben „uniós” névvel kell illetni o

•

A közös kereskedelempolitika alkalmazási köre és jog természete • a nemzetközi kereskedelem a magánjog alkalmazási körébe tartozó vagyonjogi ügyletek segítségével valósul meg
tárgyai: áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok (elsősorban szellemi alkotásokkal összefüggő jogosultságok) 42 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. • •

•

•

külkereskedelmi és külgazdasági eszközök részben normatív jellegűek, részben adminisztratívak nemzetközi kereskedelem tárgykörébe a termékek határon átnyúló forgalma tartozik o közvetlen eszköztára: belső oldalon vámok és mennyiségi szabályozás; külső oldalon kereskedelmi és vámtárgyú szerződések a Közösség kizárólagos hatásköre a közös kereskedelempolitika terén: o RSZ.-ben tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az átmeneti időszak lejártával az áruk nemzetközi forgalmára vonatkozó alapvető külkereskedelempolitikai eszközeiket a közös kereskedelempolitika keretében, az európai integráció intézményei útján gyakorolják
közös kereskedelempolitika folytatása tehát a Közösség kizárólagos hatásköre lett. o kereskedelempolitikai kapcsolatokban fellépni o közös vámokat meghatározni/megváltoztatni o forgalom mennyiségi szabályozása Termékek harmadik országokkal folytatott kereskedelmére vonatkozó hatáskör kizárólagossága, DE sürgősség esetén nemzeti védintézkedés lehetősége Bizottsági jóváhagyás nélkül is Local Cost Standard ügy A kereskedelempolitika fogalma azonos, akár a Közösség, akár egy állam nemzetközi cselekedetének összefüggésében alkalmazzák, ebben a tárgykörben a (Közösség és a tagállam részéről) párhuzamosan folytatott közösségi politika kizárt.
az integráció „egyetlen hangon szólaljon meg”!

Donckerwolcke ügy (C-41/76.) Az átmeneti mentességeket szigorúan kell alkalmazni, mert azok nemcsak a közös piac működése szempontjából alapvető rendelkezések, hanem akadályozzák is az EGKSz 113. cikk szerinti közös kereskedelempolitikát.

•

A közös kereskedelempolitika tartalma o Pénzügyi, technikai, versenyjogi jellegű eszközök, amelyekkel a tagállamok közvetlenül vagy közvetve szabályozzák saját termékkivitelüket/behozatalukat o Bíróság tágan értelmezi, mert szerinte zavarok keletkeznének a különbségek miatt a harmadik országokkal való kapcsolatokban o GATT-ban szabályozott valamennyi kérdésre alkalmazandó a Közösség kizárólagos kereskedelempolitikai hatásköre
ez kiterjedhet a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésének eredményeképpen létrejövő új mechanizmusokra, jogintézményekre is o Árukereskedelmen túl kiterjeszti a szolgáltatásokra és a szellemi alkotásokra o Kérdés: kiterjeszthető-e a 113. cikk alapján a Közösség kizárólagos nemzetközi szerződéskötési hatásköre a GATT keretei között létrejött, majd a Kereskedelmi Világszervezet alapító szerződéséhez csatolt szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (General Agreement on Trade in Services, GATS) és a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásait szabályozó megállapodásra (Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, TRIPS)  Bíróság: a Bizottság és a tagállamok együttes, osztott hatásköre o Közös kereskedelempolitika területén kizárólagos hatáskör ténylegesen az ESZAK és az Euratom alkalmazási körébe tartozó termékek nemzetközi forgalmára vonatkozóan is érvényesül(t) 43 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. A közös kereskedelempolitika főbb elemei • vámtételek módosítása a közös vámtarifa segítségével • egységes külső importrendszer fokozatos kialakítása • egységes exporttámogatás és -ösztönzés • vám- és kereskedelmi tárgyú nemzetközi szerződések létrehozása és megkötése, ill. nemzetközi szervezetekben fellépés a Közösség (ma: Unió) nevében • + közös mezőgazdasági politika
agrártermékek termelését, belső forgalmazását és külkereskedelmét szabályozza

A Közösség (Unió) szerződéses és autonóm kereskedelempolitikája általában •

• • • •

Szerződéses kereskedelempolitika: adott állam rendelkezésére álló közvetlen kereskedelmi eszközök, a vámok és a mennyiségi korlátozások különböző fajtáinak használatát behatárolják a harmadik országokkal létrehozott korábbi megegyezések Autonóm kereskedelempolitika: az ország egyoldalúan szabadon hozza meg, illetőleg hajtja végre a kereskedelmének szabályozására és befolyásolására szolgáló döntéseket a legtöbb állam vegyes külkereskedelmi szabályozást tart fenn a világ országainak gazdasági együttműködésben a legtöbb állam szerződéses kereskedelempolitikát tart fenn GATT és WTO multilaterális nemzetközi szabályozórendszer + felügyeli a szerződések végrehajtását o GATT (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény):  célja a nemzetközi kereskedelem útjában álló vámok és egyéb akadályok csökkentése és felszámolása  vámokat a kereskedelem alapvető eszközének tekinti  fő szabályozási elve: diszkriminációmentes, legnagyobb kedvezményes elbánás
mindazt az előnyt, amelyet a behozatal és a kivitel terén egyik szerződő fél egy harmadik országnak megad, azonnal és feltétel nélkül meg kell adnia a többi szerződő félnek is.  kivételek: szabadkereskedelmi övezetekre, vámuniókra, fejlődő országoknak nyújtott előnyökre és kedvezményekre + meghatározott országokra vonatkozó kivételek  az EK kezdettől fogva tagja a GATT-nak és a Kereskedelmi Világszervezetnek

Vámok és vámjogszabályok A Közösség (Unió) behozatali vámjai • vám: az egyes államok gazdaságpolitikájának közvetett, a gazdaságpolitika egyik fő alkotóelemének, a kereskedelempolitikának pedig normatív, közgazdasági jellegű, közvetlen eszköze. o mértékének meghatározásával tudja befolyásolni a behozatal mennyiségét • EGK vámunióvá válásával az importvám meghatározása a Közösséget illeti meg • bármely tagországba importált vámárura ugyanazon mértékű vámok és közösségi vámjogszabályok alkalmazandók • egyes termékekre vonatkozó vámtételeket EGK vámtarifába foglalta (közös vámtarifa): o kéthasábos
autonóm és szerződéses vámtételek

44 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. o o

o

főleg a szerződésest alkalmazzák, autonómot akkor, ha vámfelfüggesztés vagy vámkontingens van önálló jogszabályok rendelkeznek:  Európai Megállapodás: Magyarország és a Közösség tagállami között jött létre (ma már hatálytalan)  Kedvezmények Általánosított Rendszere (GSP)
ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete munkálatain és a fejlett ipari országok ottani elvi megállapodásán alapul a vámok már nem a legfontosabb kereskedelempolitikai eszközök

A közösségi (uniós) vámjogszabályok • vámrendszer: vámtarifa + egyéb vámjogi, vámtechnikai, illetve vámeljárási szabályokból áll • 1994-ben egységes vámkódex lépett hatályba o ma a 450/2008/EK rendelet szabályozza

A behozatal mennyiségi szabályozása: az importrendszer és a védintézkedések A behozatalra alkalmazott mennyiségi szabályozás általános jellemzői • importforgalom mennyiségi szabályozása változatos; a leggyakoribbak: o behozatali kontingensek o diszkrecionális jogkörű döntésen alapuló importengedélyezési rend • főleg adminisztratív jelleg, elsősorban védelmi funkció • indokolhatja egy adott ország természeti erőforrásainak szűkössége, pénzügyi helyzete, fizetésimérleg-nehézségei
a GATT éppen ezért kénytelen elismerni és megelégedni a diszkriminatív alkalmazás tilalmával • védintézkedés előfeltétele: importőr ország piacán valamely termék tekintetében kárt okozó vagy azzal fenyegető rendellenes helyzet alakuljon ki o pld. dömpingelő exportőr vagy exportot szubvencionáló harmadik ország • különbség a vámokhoz képest: o kizárólagos hatáskör: vámok terén illette meg a Közösséget, de a mennyiségi korlátozás terén NEM (egyes tagállamok maguk szabályozhatták, mert úgy vélték, hogy hátrányos lehet a közös szabályozás, mivel meghiúsíthatja a nemzeti kereskedelempolitikákat) o 1968-re kiépül a vámunió és innentől már az importkorlátozások a Közösség autonóm importrendszerének részeivé válnak o fajták és súlyuk: vámoknál a szerződéses kereskedelempolitika lesz domináns, míg a forgalom mennyiségi szabályozására általános és különleges rendszerek jönnek létre:  általános rendszer: csak formailag autonóm, mert a GATT szabályainak megfelelően működik
ez az állami kereskedelmű országokra hátrányos (ld. volt KGST országok) • szektorális önkorlátozási megállapodások a kereskedelmileg érzékeny termékek tekintetében Japánnal a fejlődő országokkal és az állami kereskedelmű országokkal o az exportáló ország vállalta, hogy a Közösségek által szerződésben részére biztosított kontingensen felül nem szállít

45 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I. A Közösség (Unió) autonóm importrendszere és védintézkedései • Autonóm importrendszerek o vonatkozó jogszabályok 2 ága:  3285/94/EK rendelet: a GATT tag és azokkal egy tekintet alá eső piacgazdaságú országokból származó behozatalra (általános)  625/2009/EK rendelet: állami kereskedelmet folytató országokkal szembeni különleges importrendszer szabályai (különleges) • itt új mennyiségi kontingensek állapíthatók meg, • számos termék behozatalára ún. felügyeleti rend érvényesül • piaczavarás esetén könnyebben hozható közösségi védintézkedés • A kereskedelmi védintézkedések o ide tartoznak: kereskedelmi védintézkedések, harmadik országokkal szembeni antidömping, értékkiegyenlítő vámok vagy azokkal azonos hatású és értékű mennyiségű szabályozások  1225/2009/EK és 597/2009/EK rendeletek szabályozzák o szabályozás a GATT és kódexei szabályrendszerén alapulnak • meghozataluk iránti eljárás: o EK közigazgatási jellegű eljárása o eljárás felei a Közösség szervei és az eljárás alá vont cégek
alá-fölérendeltségi pozícióban o mindig meghatározott országból származó termék ellen irányulnak • fogalmak: o Dömping: ha valamely terméket rendes értéken alul importálnak a Közösség területére o Szubvenció: ha az importált árucikk közvetlen vagy közvetett termelési, export- vagy szállítási támogatásban részesült a származási vagy exportáló országban, így exportára alacsonyabb, mint rendes értéke • normál érték meghatározása: exportár és hazai eladási ár közötti árösszehasonlítás • módszer: o termék minimális eladási árára vagy maximális mennyiségére vonatkozó, meghatározott időre szóló kötelezettségvállalás o ritkán: dömpingellenes, v. kiegyenlítő vám kiszabása
5 évig sújtja az adott országból származó adott terméket az összes közösségi tagállamban

A kivitel szabályozás és ösztönzése •

• •

főszabály: export szabadsága (2603/69/EGK rendelet) o nincsenek kiviteli vámok o kivitel mennyiségi korlátozása:  egyes termékekre (pld. bőr, papír, film, gyöngy) vonatkozó reziduális nemzeti korlátozások  közrendi záradék ill. EKSZ. eredeti 308. cikke szerinti védintézkedés estén
felügyeletére közösségi információs, konzultációs, felügyeleti rendszerek exportösztönzés: nemzetközi szerződésekkel és RSZ.-el összeegyeztethető formái engedélyezettek a kivitelre irányadó közös szabályokat az 1061/2009/EK rendelet korszerűsítette 46 / 47

készítette: Belga

Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

VIII. rész A Lisszaboni Szerződés és a Közös Kereskedelempolitika •

milyen módosításokat hozott a Lisszaboni Szerződés a közös kereskedelempolitikába? o a fentebb tárgyalt rendelkezések a Lisszaboni Szerződés szerint hatályos rendelkezések

A könyv e fejezete azonban segít jobban átlátni az Európai Unió működését, ezért a téma iránt érdeklődőknek, illetve aki át kívánja látni, hogy mit? miért? hogyan?, annak a fejezet elolvasása ajánlott; aki az Európai Unió magán- vagy közjogával mélyebben (akár professzionálisan) is akar foglalkozni, annak kötelező.

47 / 47

készítette: Belga