Az EU elektronikus hírközlési (távközlési) joga ELTE ÁJTK Nemzetközi Jogi Tanszék
dr. Molnár-Bíró György előadó 1
Az elektronikus hírközlés területei Tartalom Szolgáltatás (Előállítás) Hálózat (Továbbítás) Szolgáltató (Szolgáltatás nyújtás) Készülék
Hang
Adat
Videó
Telefon
Adatátvitel, internet
Műsorterjesztés
Vezetékes és mobil telefon hálózat
Számítógép hálózat
Műsorterjesztő hálózat
Telefon szolgáltató
Internet szolgáltató
Műsorterjesztő (pl. kábel Szolgáltató)
Telefon, mobil telefon
Számítógép
TV, rádió
(Felhasználás) Az Értéklánc Lépései
A digitalizáció a három hagyományos területet összemossa az értéklánc minden szintjén
Az elektronikus hírközlés területei Tartalom
Hang
Szolgáltatás (Előállítás)
Adat
Videó
Telefon
Adatátvitel, Műsorterjesztés Szolgáltatási Konvergencia internet
Hálózat (Továbbítás)
Vezetékes és Számítógép Műsorterjesztő mobil telefon hálózat hálózat Hálózati Konvergencia hálózat
Szolgáltató (Szolgáltatás nyújtás)
Telefon Internet Műsorterjesztő Szolgáltatói Konvergencia szolgáltató szolgáltató (pl. kábel Szolgáltató)
Készülék (Felhasználás)
Telefon, mobil telefon Számítógép TV, rádió Készülék Konvergencia
A konvergencia új megközelítést hozott: az elektronikus hírközlés politika új területei: 1) szolgáltatók: piaci verseny 2) fogyasztók: fogyasztóvédelem 3) szabályozás, igazgatás új elvei
Ex ante Szabályozás
1 Monopol piac
Verseny korlátozás megszűnteté se Normatív szabályozás
3
4
5
Piacnyitás
Verseny fokozódás
Hatékony verseny
Jelentős piaci erőn alapuló normatív szabályozás
Jelentős piaci erőn alapuló versenyjogias szabályozás
Versenyszabályozás
A szabályozás Intenzitása
Monopólium szabályozás
2
Ex post Szabályoz ás
Időtáv
Az állam szerepe a működési feltételek vagy verseny kialakításában
A piac szerepe a verseny kialakításában
4
Oscar Bronner ügy és az infrastruktúra alapú verseny Szakítás az essential facilities elmélettel • Mikor nem indokolt megadni a hozzáférést valamilyen eszközhöz • Befektetések védelme, Innováció védelme, Infrastruktúra alapú verseny
Liberalizáció eszköze a versenyjog •Új szabályozási keretrendszer – New Regulatory framework •Ex ante és Ex post versenyszabályozás együtt •Beruházási lépcső elmélet: „szolgáltatás alapú verseny az infrastruktúra alapú verseny érdekében” az egyes lépcsőfokokon
5
Az ex ante versenyjogi szabályozás elvei és lépései A 2002-es szabályozási csomag NRF legfőbb céljai •A több mint tíz irányelv helyett egy egységes csomag lényegében 4+1 irányelvből •Egységes szabályozás valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltatás számára, a konvergencia elismerése •Versenyjogi szabályozás a Jelentős Piaci Erejű szolgáltató fogalmán keresztül •Egységes jogalkalmazás és eljárási rend az ú.n. Article 7 eljárásokon keresztül
Egységes szabályozás • A hálózatok, szolgáltatások és a szolgáltatók konvergenciája •Minden hálózat (technológia), minden szolgáltatás (mint elektronikus hírközlési szolgáltatás és minden szolgáltató u.a. alá a szabályozási elvek alá tartozik •Egységes engedélyezés, piacralépés (szolgáltató) •Egységes fogyasztóvédelmi szabályok (szolgáltatás) 6 •Technológia semleges előírások (hálózat)
AZ NRF IRÁNYELVEI •Keretirányelv – alapelvek, egységes szabályok, eljárások • Hozzáférési Irányelv – piacelemzés elvei, szabályai és eszközei •Engedélyezési Irányelv – piacralépés, egységes EU szabályok határon átnyúló szolgáltatásokra, hatóságra vonatkozó szabályok, díjak és költségek, frekvenciagazdálkodás szabályai •Egyetemes Szolgáltatás Irányelv – fogyasztóvédelmi szabályok, piacelemzés nélkül kiszabható kötelezettségek: számhordozás, közvetítőválasztás; egyetemes szolgáltatás •Adatvédelmi Irányelv – személyes és hírközlés specifikus adatok védelme, lehallgatás stb. •A „távközlési csomagot” 2009 decemberében két irányelvvel módosították: „A jobb szabályozás” és „A polgárok jogai”, valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) létrehozásával.
7
Az ex ante versenyjogi szabályozás elvei és lépései A szabályozás csak ott és csak olyan mértékben avatkozik be, ahol a piac problémák, vagy a rendelkezésre álló erőforrások elosztása azt szükségessé teszi • Bejelentés alapján végezhető, bárki lehet szolgáltató •Ezt követően piacfelügyelet •A frekvencia egy korlátos erőforrás ezért felhasználása továbbra is engedélyhez kötött (pl. ezért van csak 3 mobil szolgáltató) •A versenyproblémákat, amilyen mértékben csak lehet az általános versenyjog kezeli •Amit nem tud kezelni, azt a piacszabályozás
Versenyjogi szabályozás alapgondolata •Aszimmetrikus szabályozás •Az elindított, de be nem fejezett liberalizáció miatt, a régi monopol szolgáltatókat többletkötelezettségek terhelik •A többletkötelezettségek kiegyenlítik a piaci erőviszonyokat •Szolgáltatás alapú versenyt kell mindaddig alkalmazni, amíg a piac fejlettsége lehetővé nem teszi a szabályozás megszüntetését
8
Az ex ante versenyjogi szabályozás elvei és lépései A 2002-es szabályozási csomag, az NRF „visszatért” a versenyjoghoz • A megelőző irányelvek szabályozási elve: versenyprobléma – szabályozási válasz jogszabályban •Folyamatos jogalkotás, Folyamatos ellenőrzés, a piaci problémák utánkövetése, Elkésett válaszok Az NRF az első rugalmas szabályozás • Állandó eljárási keretek •Állandó szabályozási elvek, vagyis a versenyjog •Az adott versenyproblémákra alkalmazható kötelezettségek katalógusa •Hatósági határozat •Folyamatos felülvizsgálat
9
Ex ante és Ex post versenyszabályozás összehasonlítása EX ANTE VERSENYJOGI SZABÁLYOZÁS (PIACSZABÁLYOZÁS)
EX POST VERSENYJOGI SZABÁLYOZÁS Általános versenyjog
Ágazatspecifikus versenyjog
Célja az erőfölénnyel való visszaélések szankcionálása
Egy adott, múltbeli kapcsolódik A
jogsértéshez
„múlthoz kapcsolódik” versenyjog)
Célja hatékony verseny, fogyasztói jólét, innováció, beruházás, pénzügyi stabilitás A rövid-, illetve középtávon fennmaradó piacszerkezetből következő lehetséges problémákhoz kapcsolódik
(statikus A
„jövőhöz kapcsolódik” versenyjog)
(dinamikus
Egy adott szolgáltatóra vonatkozik
Minden jelentős piaci erejű szolgáltatóra, és közvetve más szolgáltatóra is vonatkozik
„A verseny szabályozása”
„Szabályozás a verseny érdekében”
10
A versenyjogi szabályozás elvei és lépései Ex post: VERSENYFELÜGYELETI Eljárás (erőfölénnyel való visszaélés, EUMSZ 102. cikk) Piacmeghatározás – Általános versenyjog (a Közlemény 97/C 372/03) • Piaci erőfölényben lévő vállalkozás azonosítása – Esetjog • Az erőfölénnyel való visszaélés meghatározása – Esetjog és közgazdaságtan • A jogsértéshez igazodó szankciók kiszabása – A Tanács 1/2003/EK Rendelete és Esetjog Ex ante: PIACELEMZÉSI Eljárás
• • • •
Piacmeghatározás – Általános versenyjog: a Bizottság Közleménye 97/C 372/03 Érintett piaci teszt – Az EU Bizottság „találmánya” : a Bizottság 2003/311/EC Ajánlása, C(2003)497) új 2007/879/EC Ajánlása, új ajánlás várható 2013-ban JPE szolgáltatók azonosítása – Általános versenyjog és a Bizottság Iránymutatása (2002/C 165/03) Versenyproblémákhoz igazodó kötelezettségek kiszabása: 11 Nagyker: Hozzáférési Irányelv, Kisker: Egyetemes Szolgáltatási I.
Piacelemzés - Piacmeghatározás Mi az erőfölény •Erőfölény nem általában véve áll fenn, hanem csak egy konkrét piac vonatkozásában, de a szomszédos piacról is átvihető • „egy érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató egy szomszédos (azzal szoros kapcsolatban lévő) piacon is jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülhet, amennyiben az adott érintett piac és a szomszédos piac közötti kapcsolatból eredően a szolgáltató az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti.” Keretirányelv 14. 3 Cikk, Eht. 53. § (2) bek., •A versenyjogi vizsgálat első része ezért a Piacmeghatározás A Bizottság közleménye a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról (97/C 372/03) • Versenykorlátok / versenynyomás (Competitive constraints): Keresleti, kínálati helyetesíthetőség, és a potenciális verseny •Keresleti helyettesítés: olyan termékek amelyeket a fogyasztók egymást helyettesítőnek tekintenek
12
Piacelemzés - Piacmeghatározás Az eljárás célja: • Van-e versenyprobléma •Ha igen, van-e olyan szolgáltató, akinek az erőfölényes helyzete okozza a versenyproblémát Mi az erőfölény •„Erőfölényes pozíciót jelent az, ha egy vállalkozás vagy vállalkozások egy csoportja olyan helyzetbe kerül, hogy 1) versenytársaitól, 2) vevőitől és végeredményben 3) a fogyasztóitól is érzékelhető mértékben függetlenül viselkedik.” (Hoffmann LaRoche 85/76 eset) : Keretirányelv 14.2 Cikk, Eht. 53. § (1) bekezdés •A tartalmát a Bíróság esetjoga határozta meg, •Nagy befolyással rendelkeznek a közgazdasági elméletek 13
Piacelemzés - Piacmeghatározás Keresleti helyettesítés •SSNIP (Small but significant non-transitory increase in price) Teszt / Hipotetikus monopolista teszt • A vevők áttérnének-e egy könnyen hozzáférhető helyettesítő termékekre, vagy máshol található szállítókra a vizsgált termékekre vonatkozóan, egy feltételezetten kismértékű (5-10% közötti), de tartós relatív árnövekedésre válaszul? •Kereszt-árugalmasság •Melyik eset jut eszükbe az elmúlt óráról, miért? Önök hogyan vásárolnak?
Kinálati helyettesítés •A relatív árak kismértékű, de tartós változásaira adott válaszként át tudják állítani a termelést az érintett termékekre, és rövid távon forgalomba tudják hozni azokat jelentős pótlólagos költségek vagy kockázatok nélkül. •Mit eredményez egy újabb piacralépő? Ha vállalkozók lennének beszállnának egy jól menő üzletbe?
14
Piacelemzés - Piacmeghatározás Potenciális verseny • a piacralépési feltételek • az egyes tényezők és körülmények elemzését csak akkor végzik el, ha már meghatározták az érintett piacon szereplő vállalkozások helyzetét, és ez a verseny szempontjából aggályos
Érintett piac = Áru/szolgáltatási piac és földrajzi piac •Olyan piac, amelyen belül homogén versenyfeltételek érvényesülnek •Általában nemzeti piacok, de az integráció mélyülésével a „közös piac” vagyis az EGT A versenyjogi elvek alkalmazása az elektronikus hírközlési jogban: az Iránymutatás • A kínálati, keresleti helyettesítésig, potenciális versenyig ugyanaz mint a versenyjog •Az első eltérés a Jelentős Piaci Erőfölény és a visszaélés a gazdasági erőfölénnyel között van •Aki JPE, lehet hogy nem lesz gazdasági erőfölényes •Aki JPE az nem biztos, hogy ex post versenyjogi szaknciókra is számíthat
15
Piacelemzés – Ex ante érintett piac Ez ex ante szabályozás célja a JPE „szankcionálása” • ezért egy érintett piac, ahol a versenyszabályok érvényesülnek nem biztos, •
hogy ex ante piacszabályozást is kíván a versenyproblémákat kezeli a versenyjog
Ex ante érintett piac meghatározása • A Bizottság találta ki az Ajánlásban: preambulum 9. bekezdés • „Hármas ex ante feltétel”: 1. Magas és tartós belépési korlátok (strukturális, jogi vagy szabályozási) általában strukturális korlát van, vagyis „egy nélkülözhetetlen eszköz” megkettőzése nem lehetséges Statikus feltételként is említik – Miért? 2. A piac nem a hatékony verseny irányába mozog a vizsgált időtávon belül, Dinamikus feltételként is hivatkozzák – Miért? 3. Az ex post versenyjog nem képes a paici problémákat orvosolni, igazából az arányosság elvét hozza a szabályozásba • A hármas teszt igyekszik megteremteni a kapcsolatot a szolgáltatás alapú verseny és az infrastruktúra alapú verseny között • A teszt sok szabályozás elméleti kritikát váltott ki, pl. az 1. és a 2 feltétel egymásból következik, ha van JPE
16
Piacelemzés – Strukturális kotlátok Magas és tartós belépési korlátok •
Strukturális jellegű belépési korlátok: olyan kezdeti költség- vagy keresleti viszonyokból fakadnak, amelyek a már piacon lévők és az újonnan belépni szándékozók között egyenlőtlenséghez vezetnek, hátráltatva vagy megakadályozva ez utóbbiak piacra történő belépését.
•
Jelentős strukturális korlátok: az abszolút árelőnyök, a jelentős méretgazdaságossági előnyök és/vagy a kereslethez rugalmasan alkalmazkodni nem képes termelői struktúra, a kapacitási korlátok.
•
Nélkülözhetetlen eszköz: strukturális korlátról beszélhetünk abban az esetben is, ha valamely szolgáltatás nyújtásához olyan hálózati elemre van szükség, amelynek megkettőzése műszakilag nem vagy csak olyan magas költséggel lehetséges, hogy a szolgáltatás nyújtása a versenytársak számára nem kifizetődő.
•
A jogi vagy szabályozási jellegű korlátok: jogszabályi, hatósági vagy egyéb állami intézkedések, amelyek az érintett piacon közvetlen hatást gyakorolnak a piacra lépés feltételeire és/vagy az üzemeltetők piaci pozíciójára. Frekvencia, a árszabályozás vagy az árral kapcsolatos egyéb intézkedések
17
Piacelemzés – JPE szolgáltató A jelentős piaci erő meghatározása • A hármas teszt előre ugrik az elemzésben, mivel: • Ha van versenyprobléma, akkor van JPE • Ha van JPE, akkor strukturális piaci probléma van • Ezért szükség van ex ante szabályozásra • Csak elméletileg képzelhető el olyan piaci helyzet is, ahol a piac ex ante érintett piac, de nincs JPE, mivel más a piacon más piacokról versenynyomás érvényesül: ez az ellentéte a piaci erő kiterjesztésének Eht. 53. § (2) bek. JPE meghatározási szempontok • Legfontosabb: piaci részesedés • Volumen és érték • 25% fölött már vizsgálható • 40% fölötti valószínű, habár alacsonyabb piaci részesedésnél is lehet erőfölény, • 50% fölött kivételes esetektől eltekintve a piaci részesedés önmagában bizonyíték az erőfölény meglétére
18
Piacelemzés – JPE szolgáltató Egyéb JPE meghatározási szempontok • a vállalkozás mérete, • ellenőrző szerep a nehezen megkettőzhető infrastruktúra fölött, • technológiai előnyök vagy felsőbbrendűség, • a kiegyenlítő vásárlóerő hiánya vagy alacsony szintje, • könnyű vagy privilegizált hozzáférés a tőkepiacokhoz/pénzügyi forrásokhoz, • áru/szolgáltatási diverzifikáció (pl. áru- vagy szolgáltatáscsomagok), • méretgazdaságosság, • választék-gazdaságosság, • vertikális integráció, • fejlett forgalmazói és értékesítési hálózat, • a potenciális verseny hiánya, • a terjeszkedés akadályai. Az egyéb JPE meghatározási szempontok mindig vizsgálandók, de nem kell mindegyikre bizonyítékot találni 19 Összességében kell értékelni a piacot
Piacelemzés – Kötelezettségek Versenyproblémákhoz igazodó kötelezettségek Hozzáférési Irányelv, ERG Common Opinion on Remedies • Átláthatóság •
Egyenlő elbánás
•
Számviteli szétválasztás
•
Hozzáférés/összekapcsolás
• Költségorientáltság, LRIC, glide path Új kötelezettség • funkcionális szétválasztás (és vertikálisan integrált vállalkozás önkéntes szétválása) Egyetemes Szolgáltatási Irányelv •
Kiskereskedelmi kötelezettségek
20
Piacelemzés indítása EU eHírközlési politika • Integráció • Egységes szabályozás • Áttérés az NRF-re a régi rendszerről EU Bizottság Ajánlása (Keretirányelv 15. cikk) • 2003: 18 piac, 7 kiskereskedelmi (ebből 6 vezetékes telefon), 11 nagykereskedelmi (3 telefon, 2 bérelt vonal, 2 szélessáv, 3 mobil , 1 műsorterjesztés) • 2007: 7 piac, csak 1 kisker a többi nagykereskedelemi • Köteles, vagy javasolt elvégezni ? • Lehet más piac is? Hivatalból • Piaci problémát észlel • Felkérik rá pl. GVH
21
EU 2007/879/EC Bizottság Ajánlása Kiskereskedelmi piac • 1. Lakossági és nem lakossági felhasználók nyilvános telefonhálózathoz való helyhez kötött hozzáférése. Nagykereskedelmi piac • 2. Helyhez kötött híváskezdeményezés nyilvános telefonhálózatból. • • •
Ezen ajánlás alkalmazásában a híváskezdeményezés magában foglalja a helyi hívástovábbítást, és úgy kell meghatározni, hogy nemzeti szinten összhangban legyen a helyhez kötött nyilvános telefonhálózaton nyújtott tranzitszolgáltatások és hívásvégződtetések piaca számára kijelölt határokkal.
•
3. Helyhez kötött hívásvégződtetés nyilvános telefonhálózatokból.
• • •
Ezen ajánlás alkalmazásában a hívásvégződtetés magában foglalja a helyi hívástovábbítást, és úgy kell meghatározni, hogy nemzeti szinten összhangban legyen a helyhez kötött nyilvános telefonhálózaton nyújtott híváskezdeményezések és tranzitszolgáltatások piaca számára kijelölt határokkal.
• •
4. A hálózati infrastruktúrához való helyhez kötött nagykereskedői (fizikai) hozzáférés (beleértve az osztott vagy a teljesen átengedett hozzáférést).
•
5. Nagykereskedői széles sávú hozzáférés.
• • •
Ez a piac nem fizikai, más néven virtuális hálózati hozzáférést foglal magában, beleértve a „bitfolyam”-hozzáférést. Ez a piac a fentiekben meghatározott 4. számú piaccal lefedett fizikai hozzáférésnél lejjebb helyezkedik el, mivel a nagykereskedői széles sávú hozzáférés ezen input más elemekkel való kombinációjából hozható létre.
• •
6. Nagykereskedői bérelt vonalak végződtető szakaszainak piaca, a bérelt vagy külön vonalas kapacitás biztosításához használt technológiától függetlenül.
•
7. Beszédcélú hívás végződtetése nyilvános mobilhálózatokban.
22
Egy piacelemzés példája Adatszolgáltatás • Trükkök és bírságok
Adatfeldolgozás, piacelemzés Határozattervezet • NMHH Elnöke dönt – a hivatali apparátus készíti elő • Prenotifikáció • Nyilvánosságra hozatal/közzététel
Egyeztetés az érdekeltekkel Notifikáció • Európai Bizottság • EU Bizottság konzultál a BEREC-cel • Vétó, II. Fázis
23
Határozat A határozat tartalma • • •
Határozat részei – olvasási segédlet Kötelezettséget (rendelkező rész) Piacelemzési rész (indokolás)
Kötelezettségek •
Az ex ante kötelezettségek a közigazgatási jogban
Piacelemzési rész • • • •
Piacmeghatározás Érintett piaci teszt JPE szolgáltatók azonosítása Versenyproblémákhoz igazodó kötelezettségek – Átláthatóság –Egyenlő elbánás –Számviteli szétválasztás – Hozzáférés/összekapcsolás –Költségorientáltság, LRIC, glide path
24
Az elektronikus hírközlési politika Szintjei: (1) EU „Liszaboni célok”, EU Bizottság, ERG, (2) Nemzeti szint: Kormány, Nemzeti Hírközlési Hatóság
Fogyasztói érdekek ár, érték, választék Penetráció/használat
Magyarországona fogyasztói érdekekmegvalósulásánakegyetlen reálisbiztosítékaaverseny
Össziparági érdek
Hatékonyverseny
Innováció
Beruházások
Aversenycsakfejlődőés stabil iparággal "fenntartható"és hatékony
Pénzügyi stabilitás
Kérdések? Köszönöm a figyelmet! dr. Molnár-Bíró György
[email protected]
26
