1
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament, Európai Központi Bank 3. Az Európai Unió szervezete: Tanács, Európai Tanács, Számvevőszék 4. Döntéshozatal az Európai Unióban 5. Jogalkotás az Európai Unióban 6. Jogforrások az Európai Unióban 7. A közösségi bíráskodás: a közösségi bíróságok szervezete és hatáskörük 8. A közösségi bíráskodás: egyes bírósági eljárások 9. Az Európai Unió és a tagállamok belső jogának egymáshoz való viszonya 10. Az alapjogok és általános jogelvek az Európai Unióban
2
1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás Írásos tananyag - Blutman L.: EU-jog – működésben. Szeged, 2004. 21-26., 38-46., 49-57.o. - Az alapító szerződések alábbi részei EUSZ (Szerződés az Európai Unióról – Maastricht 1992) 1. cikk 2. cikk 11. cikk 29. cikk 43. cikk 43a. cikk 43b. cikk EKSZ (Szerződés az Európai Közösség létrehozásáról – Róma 1957) 2. cikk - 4. cikk Csatlakozási Szerződés (Athén, 2003) 1. cikk - 3. cikk A tétel vázlata: Az Európai Unió és előzményei Az Európai Közösségek létrehozása Az Európai Unió létrehozása Más európai integrációs szervezetek Az integráció célja Az Európai Unió joga – alapvonalak Európa-jog – uniós jog – közösségi jog Mi az uniós jog? Az Európai Közösség jogrendszere és jellemzői A közösségi vívmányok (acquis communautaire) fogalma Az alapító szerződések Magyarország és az Európai Unió A csatlakozás A csatlakozási szerződés - az átmeneti eltérések A közösségi jog fogadásának alkotmányos feltételei - az alkotmánymódosítás
3
2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament, Európai Központi Bank Írásos tananyag - Blutman L.: EU-jog – működésben. Szeged, 2004. 30-35., 96. o. - Az alapító szerződések alábbi részei: EUSZ 3. cikk, 4. cikk, 5. cikk EKSZ 7. cikk, 8. cikk, 189. cikk-192. cikk, 196. cikk – 201. cikk, 211. cikk- 219. cikk, 105. cikk-108. cikk, 110. cikk 112. cikk 113. cikk A tétel vázlata: Az Európai Unió – szervezeti keretek Bizottság Általános jellemzői és szervezete A Bizottság feladatai és hatásköre Európai Parlament Általános jellemzői és szervezete A Parlament feladatai és hatásköre Az ombudsman Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere Létrejötte és az Európai Monetáris Intézet A KBER felépítése és feladatai Az Európai Központi Bank szervezete és feladatai
4
3. Az Európai Unió szervezete: Tanács, Európai Tanács, Számvevőszék Írásos tananyag - Blutman L.: EU-jog – működésben. Szeged, 2004. 27-30., 35-36. o. - Az alapító szerződések alábbi részei EUSZ 3. cikk, 4. cikk, 5. cikk EKSZ 7. cikk, 8. cikk, 202. cikk – 207. cikk, 246. cikk – 248. cikk A tétel vázlata: Az Európai Unió – szervezeti keretek Tanács Jellemzői és szervezete A Tanács feladatai és hatásköre Szavazás a Tanácsban Az Európai Tanács Jellemzői és felépítése Hatásköre, feladatai A Számvevőszék Feladatai és szervezete A számvevőszéki vizsgálat jellemzői
5
4. Döntéshozatal az Európai Unióban Írásos tananyag - Blutman L.: EU-jog – működésben. Szeged, 2004. 82-96. o. - Az alapító szerződések alábbiakban kiemelt részei EKSZ 5. cikk 7. cikk 202. cikk 308. cikk A tétel vázlata: Döntéshozatali eljárások a közösségi jogalkotás néhány jellemzője a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottság Döntéshozatal a Parlament közreműködésével Az együttdöntési eljárás Konzultációs eljárás Az együttműködési eljárás Hozzájárulásos eljárás A Parlament részvételi joga Döntéshozatal a Parlament nélkül Döntéshozatal a Tanácsban A Bizottság jogalkotása átruházott hatáskörben Jogalkotás az Európai központi Bankban
6 5. Jogalkotás az Európai Unióban Írásos tananyag - Blutman L.: EU-jog – működésben. Szeged, 2004. 97-122. o. - Az alapító szerződések alábbi részei: EKSZ 253. cikk A tétel vázlata: Jogalkotási hatáskör Közösségi versus tagállami hatáskör A hatáskörök fajtái Kizárólagos és versengő hatáskör Külső és belső hatáskör az ERTA (AETR) ügy jelentősége Beleértett közösségi hatáskörök Kiegészítő közösségi hatáskör A közösségi jogszabály jogalapjának megválasztása Intézményi hatáskörök ütközése A jogalkotási hatáskörök gyakorlása – hatáskörrel való visszaélés tilalma A jogalkotási hatáskörök gyakorlása – az indokolási kötelezettség A jogalkotási hatáskör gyakorlása - a magasabbrendű jogszabályokkal való összhang követelménye
7
6. Jogforrások az Európai Unióban Írásos tananyag - Blutman L.: EU-jog – működésben. Szeged, 2004. 128-155. o. - Az alapító szerződések alábbi részei EKSZ 249. cikk, 254. cikk, 255. cikk EUSZ 12. cikk-15. cikk 34. cikk A tétel vázlata: Az alapító szerződések és általános jogelvek A közösségi intézmények, szervek jogi aktusai A közösségi jogi aktusok formái A rendeletek Az irányelvek Az irányelvek átültetése a belső jogba A határozatok A vélemények és ajánlások A közösségi szabályozási technikák és a jogharmonizáció A jogharmonizáció A kölcsönös elismerés elve - a Cassis de Dijon ügy A nemzetközi jog szabályai A Közösséget kötelező nemzetközi szerződések A nemzetközi jog általános vagy különös szabályai A közösségi bíróságok döntései
8
7. A közösségi bíráskodás: a közösségi bíróságok szervezete és hatáskörük Írásos tananyag - Blutman L.: EU-jog – működésben. Szeged, 2004. 58-71. - Az alapító szerződések alábbi részei: EKSZ 220. cikk A tétel vázlata: A közösségi bíróságok szervezete Az Európai Bíróság szervezete Az Elsőfokú Bíróság szervezete A közösségi bíróságok hatásköre, az egyes eljárások lényege Kikényszerítési per Előzetes döntéshozatal (nem peres eljárás) Semmisségi per Mulasztási per Kártérítési perek Személyzeti perek Egyéb eljárások A hatáskör megosztása a bíráskodás három szintje között A közösségi bíróságok eljárása A közösségi bíráskodás szerepe
9
8. A közösségi bíráskodás: egyes bírósági eljárások Írásos tananyag - Blutman L.: EU-jog – működésben. Szeged, 2004. 168-174., 304-306., 335-343., 351-352. o. - Az alapító szerződések alábbi részei: EKSZ 226. cikk-236. cikk A tétel vázlata: A kikényszerítési per: Bizottság kontra tagállam A kikényszerítési per jellemzői Kikényszerítési per: tagállam kontra tagállam Az előzetes döntéshozatali eljárás és általános jellemzői A közösségi jogi aktusok érvényességének felülvizsgálata Érvénytelenségi igények érvényesítése Az igényérvényesítési eljárások összefüggései A hármas rendszer ellentmondásai Egy közösségi aktus érvénytelenségének alapja
10
9. Az Európai Unió és a tagállamok belső jogának egymáshoz való viszonya Írásos tananyag - Blutman L.: EU-jog – működésben. Szeged, 2004. 239-261., 264-273. o. A tétel vázlata: A közvetlen hatály A közvetlen hatály alapja van Gend & Loos v Netherlands Inland Revenue Administration A közvetlen hatály feltételei Világos szabálytartalom Feltétel nélküli szabály Az egyes közösségi jogszabályok közvetlen hatálya Az alapító szerződések rendelkezései A Közösség által kötött nemzetközi szerződések rendelkezései A rendeletek A határozatok Az irányelvek közvetlen hatálya van Duyn v Home Office A vertikális és horizontális hatály A rendeletek Az alapító szerződések rendelkezései Az irányelvek - a Defrenne ügy (43/75) A közvetlen hatály kérdése az Európai Unió más jogterületein A közösségi jog elsőbbsége A közösségi jog elsőbbségének alapja Flaminio Costa v E.N.E.L. A közösségi jog elsőbbségének általános következményei a belső jogokban Amministrazione delle Finanze dello Stato v Simmenthal SpA
11
10. Az alapjogok és általános jogelvek az Európai Unióban Írásos tananyag - Blutman L.: EU-jog – működésben. Szeged, 2004. 205-238. o. - Az alapító szerződések alábbi részei EKSZ 5. cikk, 177. cikk, 181a. cikk EUSZ 2. cikk, 6. cikk, 7. cikk A tétel vázlata: A szubszidiaritás és arányosság elve Az Amszterdami Jegyzőkönyv Szubszidiaritás elve, mint érvényességi szempont Az arányosság elve A jogbiztonság elve A jogszabályok világos szövege A jogszabályok visszaható hatályának kérdése A jogos várakozások védelme Az alapjogok védelme Alapjogok védelmének kialakítása az Európai Bíróságon l. a Stauder (29/69), a Nold (4/73), a Rutili (36/75), a Wachauf (5/88) ügyeket. Alapjogok védelme a jogalkotás szintjén Az alapjogok védelmének határai Alapjogok védelme – a közösségi aktusoknál Az alapvető jogok védelme – a tagállami aktusoknál
