Budapesti Gazdasági Főiskola, KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR, Nemzetközi kommunikáció szak, Nappali tagozat, Európai üzleti tanulmányok szakirány
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS IZRAEL GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KAPCSOLATAI HANYATLÓAK
Belső konzulens: Káldyné dr. Esze Magdolna Külső konzulnes: Simon Gábor
Budapest, 2005.
3
Horn Kata
Bevezetés
Izrael kis ország, de gazdasági fontosságát egyik fejlett állam sem hagyhatja figyelmen kívül. Izrael az egyetlen ázsiai ország, amely európai értékeket és normákat vall magának, demokratikus berendezkedésű, gazdaságát a verseny és a szabad kereskedelem jellemzi. Témaválasztásom szubjektív, illetve objektív volt. Volt szerencsém hosszabb időt Izraelben eltölteni, miközben sok ismerősre, barátra tettem szert, és ez kelltette fel az érdeklődésemet. Mindig is érdekelt ennek a térségnek a fejlődése, hiszen mondhatjuk, hogy Európa gyökerei, kultúrája, vallása innen ered. Izrael szinte az egyetlen közel-keleti ország, amely gondolkodásában sokkal közelebb áll a Nyugathoz, mint a szélesebb körben preferált észak-afrikai országok. A Nyugat kulturális, technikai és demokratikus vívmányait Izrael a Közel-Keleten egyedüliként képviseli, az állandó közel-keleti konfliktusok ellenére. Tapasztalataim szerint az izraeliek vágynak arra, hogy elfogadják őket mint izraelieket, valamint a nyugati értékek képviselőiként tekintsenek rájuk. Izraelnek kis ország lévén (területe nem nagyobb, mint a mi Alföldünk), a világgazdaság felé nyitottnak kell lennie, fontosak számára a külkapcsolatok kiépítése és ápolása, mind a nagyhatalmakkal, mind a kisebb országokkal. Az Európai Unió életében Izrael különleges szerepet játszik, valamint kölcsönösen érdekeltek egy gördülékeny kapcsolati viszony fenntartásában. Izrael egy egyedi körülmények között létrejött állam. Dolgozatom hipotézise szerint az EU és Izrael gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai hanyatlóak. Ezen hipotézis igazolása elött olyan területeket tartok fontosnak bemutatni, mint, Izrael Állam gazdasága és külkereskedelmi kapcsolatai; az Európai Unió
4
külkapcsolati rendszere; valamint Izrael és Magyarország már történelminek mondható kapcsolatának jellemzése az uniós csatlakozás elött. A hipotézisem igazolására az Európai Unió és Izrael kapcsolatiságának alakulását vizsgálom meg, a következö kérdésköröket érintve: •
Az EU mediterrán politikájának jelentösége és gazdasági következményei?
•
Mit tartalmaz az EU-Izrael társulási egyezménye, melyek a lényeges pontjai és milyen elönyökhez jutattja Izraelt?
•
EU és Izrael kereskedelmi kapcsolatainak alakulása az évek alatt?
•
Milyen
területeken
van
együttmüködés
közöttük?
Mára
intenzívebbnek
mondhatóak-e ezen kapcsolatok? •
Milyen hatása van az EU 2004-es bövítésének a kapcsolatára Izraellel (Európai Szomszédsági Politika)? Mely teületeket érinti?
•
Hogyan van jelen az EU a közel-keleti béke helyreállításában, amely szintén a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok folyékony müködésének a megalapozását jelenti?
5
Tartalomjegyzék
I. Izrael Állam bemutatása ............................................................................................... 8 1. Izrael gazdaságföldrajza .................................................................................................. 11 1.1. A mezőgazdaság ............................................................................................... 11 1.2.Az ipar ............................................................................................................... 12 1.3.Regionális különbségek ..................................................................................... 12 2. Izrael gazdasága............................................................................................................... 13 2.1.Történelmi kihívások ......................................................................................... 15 2.2.Jelenlegi reformok ............................................................................................. 15 2.3.Gazdasági szektorok .......................................................................................... 19 3. Külkereskedelem ............................................................................................................. 22 3.1.Izrael nemzetközi kereskedelempolitikája: A külkereskedelmi adminisztráció 22 3.2.Izrael kereskedelmi kapcsolatai ......................................................................... 23 3.3.Izrael Kereskedelmi Egyezményei .................................................................... 24 4. Összességében ................................................................................................................. 27 II. Az Európai Unió nemzetközi elismerése és külkapcsolati rendszere....................... 29 1. Legfontosabb külkapcsolati tárgykörök: ......................................................................... 30 2. Az EU külkapcsolati rendszerének történetisége ............................................................ 31 2.1. Az EU Európán kívüli kapcsolatai ................................................................... 33 3. Csatlakozások .................................................................................................................. 34 4. Fejlődő országokkal kialakított kapcsolatok ................................................................... 34 5. Társulási viszony az ACP-országokkal ........................................................................... 35 6. Preferenciális kapcsolatok ............................................................................................... 36 III. Az Európai Unió és Izrael Állam kapcsolatiságának alakulása ............................ 38 1.Az Európai Unió mediterrán politikája ............................................................................ 38 1.1. Kezdeti megállapodások................................................................................... 39 1.2. A globális mediterrán politika .......................................................................... 40 1.3. A globális mediterrán politikát hátráltató tényezők.......................................... 41 1.4. A megújult Mediterrán Politika ........................................................................ 42 6
1.5. A Barceloniai folyamat..................................................................................... 42 1.6. Az Euro-Med megállapodások ......................................................................... 43 1.7. Makrogazdasági következmények.................................................................... 43 1.8. Mi az Euro-Med megállapodások pozitív hatásai?........................................... 45 1.9. Tíz eves az Euro-Mediterrán Partnerség........................................................... 45 2. Izrael és EU társulási egyezménye .................................................................................. 46 2.1. A Társulási Egyezmény tartalama .................................................................... 46 2.2. Miben jobb ez az egyezmény az 1975-ös Együttműködési Szerződéstől?....... 47 2.3. EU-Izraeli találkozók........................................................................................ 48 2.4. A Társulási Egyezményből származó előnyök Izrael állam számára............... 50 3. Kereskedelmi kapcsolatok............................................................................................... 51 4. Együttműködés ................................................................................................................ 54 4.1. Egyezmény tudományos és technikai együttműködésről az Európai Unió és Izrael Állam között .................................................................................................. 54 4.2. Egyezmény a távközlési üzemeltetői vásárláson és az állami beszerzésen ...... 54 4.3. Egyezmény laboratóriumi gyakorlaton............................................................. 55 5. Európai Szomszédsági Politika (European Neighbourhood Policy) ............................... 56 6. A közel-keleti békefolyamatok támogatása..................................................................... 59 IV. Izrael és Magyarország kapcsolata.......................................................................... 61 1. Izrael és Magyarország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai; .................................... 61 1.1. Izraeli befektetések Magyarországon ............................................................... 63 1.2. A mezőgazdasági kapcsolatok.......................................................................... 64 1.3. Az idegenforgalom ........................................................................................... 64 2. A magyar-izraeli tudományos és technológiai kapcsolatok ............................................ 65 3. Diplomáciai kapcsolatok ................................................................................................. 65 4. Magyarország az EU-csatlakozás után ............................................................................ 66 Befejezés.............................................................................................................................. 67 Ábra és táblázat jegyzék ...................................................................................................... 69 Felhasznált irodalom............................................................................................................ 70 Mellékletek .......................................................................................................................... 75
7
I. Izrael Állam bemutatása
1
1
http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/is.html
8
Izrael Állam 1948. május 14-én jött létre. Izrael a Közel-Keleten, a Földközi-tenger partján Egyiptom és Libanon között fekszik. Összterülete 20 770 km2, amiből 20 330km2 földterület és 440 km2 vízfelület. Izrael öt országgal határos, ezek a következők: Egyiptom, a Gáza-övezet, Jordánia, Libanon és Szíria. Izrael 273 km tengerparti sávval rendelkezik. Az ország lakossága körülbelül 6 300 000 ember.2 A lakosság megosztását tekintve 80%uk zsidó vallású (23,1% európai, amerikai; 20,8% izraeli, 14,6% afrikai, 12,6% ázsiai születésű), kb. 16,8%-a arab (többségében muzulmán), a további 1,7%-ot pedig drúzok, cserkeszek és más - nem vallás szerint megkülönböztetett - közösségek adják. Izrael a bevándorlók országa3 Izrael a bevándorlók országa, a Közel-Kelet legkülönlegesebb, rendhagyó állama. A környezetétől való éles elkülönülés a fejlett tőkés gazdaságával és a földkerekség minden részéből összeverődött lakosságával magyarázható. Az állam fegyveres harcokban született, mely harcok a megalakulása óta sem szűntek meg (1948-49, 1956, 1967, 1973, 1982). A szakértelemmel rendelkező bevándorlók három évtized alatt virágzó gazdasági életet teremtettek a korábban elmaradott és gazdasági erőforrásokban szűkölködő területeken. A történelmi Palesztina zsidó lakossága a római hódítást követő századokban szétszóródott. A 19. század második felében a területen a zsidó lakosok száma mindössze az 5%-ot tette ki. A 20. században főként Oroszországból indult meg a cionista telepesek bevándorlása, majd a fasizmus európai térhódítása újabb bevándorlási hullámot indított útnak.
2
Embassy of Israel – Budapest, http://budapest.mfa.gov.il/mfm/web/main/document.asp?SubjectID= 5814&MissionID=39&LanguageID=220&StatusID=0&DocumentID=-1 .2004.12.16. 3 Dr. Probáld Ferenc – Dr. Szegedi Nándor: Afrika és a Közel-Kelet gazdaságföldrajza, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986, 48-56.old.
9
1.sz. ábra Immigráció Izraelbe Immigráció Izraelbe (1990-2002) 199,5 200
176,1
180 160 140 120 77,1
100
76,8
79,9
80
75,4
70,6
66
77,6 60,1
57
43,4
60
33,6
40 20 0 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Forrás: www.moif.gov.il_immigrationtoIsrael_199/2002
Az izraeli államalapítás jelentős népességföldrajzi változásokat hozott, az 1948-49-es háború idején közel 800 ezer palesztin volt kénytelen elhagyni szülőföldjét. Majd 1967. évi háború után Izrael megszállta az egykori Palesztinának addig arab kézen maradt területeit is. A népességmozgások másik oldala a zsidó lakosság tömeges betelepülése Izraelbe, az utóbbi évtizedekben főként Észak-Amerikából és Európából. Bár egyre jobban növekvő népesség ellátása és munkába állítása nem könnyű feladat, Izrael az alkotmány értelmében továbbra is nyitva áll minden zsidó „hazatérő” előtt. Izrael vezetői ösztönzik a bevándorlást, ami főleg azzal is magyarázható, hogy Izrael természetes szaporulata (1,8%) jóval elmarad a palesztinokétól (3,9%). A különböző származású rétegek eltérő hagyományaiból és műveltségéből eredő társadalmi különbségek feloldása még sok évtizedbe telhet. A közös vallás úgyszólván az egyetlen kötőerő.
10
1. Izrael gazdaságföldrajza4
1.1. A mezőgazdaság Az ország földjének több mint egyharmada terméketlen. A megművelt földterület 1948 és 1965 között két és félszeresére bővült. Az utóbbi két évtized legnagyobb problémája, hogy a rendelkezésre álló vízmennyiség állománya egyre inkább csökken. A folyók, patakok, kutak az állami felügyelet alá tartozó vízgazdálkodás rendszerébe tartoznak. A világon itt alkalmazták elsőként a mesterséges csapadékkeltést, emellett még a szennyvíz újrafelhasználása és a tengervíz sótalanítása révén is próbálják a tartalékokat némileg növelni. A művelésági megoszlás a nagy értékű exportkép és kultúrák uralmát tükrözi, a művelt terület 1/5-ét kertek és gyümölcsösök foglalják el: a világhírű jaffa-narancs, grapefruit és banán az ország keresett kiviteli cikkei közé tartoznak. Az izraeli gazdaságok legfontosabb ipari növényei a gyapot és a cukorrépa. Az állattenyésztés jellege élesen különbözik a többi közel-keleti országétól, a hangsúly az iparszerű baromfitenyésztésen, valamint a korszerű tehenészeten van. Izraelnek sajátos mezőgazdasági szervezeti formái vannak: -kibucok: jól gépesített nagy gazdaságok, amelyeknek gyakran élelmiszeripari üzemeik is vannak. A kibuctagoknak személyes használati tárgyaikon kívül minden tulajdonukról és pénzbeli jövedelmükről le kell mondaniuk. A munkát közösen végzik, élelmezésükről, ruházkodásukról, gyermekeik közös neveltetéséről a kibuc gondoskodik. -mosavok: földje családonként egyenlő parcellákra van osztva és a tagok egyénileg művelik meg. A termékek értékesítéséről közös szervezet gondoskodik.
4
Dr. Probáld Ferenc – Dr. Szegedi Nándor: Afrika és a Közel-Kelet gazdaságföldrajza, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986, 57-63.old.
11
1.2.Az ipar Az ipart néhány évtized alatt szinte a semmiből teremtették meg. A rendelkezésre álló erőforrások: az építőipar és a szervtelen vegyipar alapanyagai (mészkő, foszfát és ásványi sók). A narancsültetvények telepítése a világszerte keresett gyümölcslevek, konzervek előállítását vonta maga után. A gyapottermelés a pamutiparnak kedvez. Az energiagazdaság alapja a kőolaj, de mivel Izrael ellenséges viszonyban áll a Közel-Kelet nagy kőolajtermelő országaival, ezért ezt máshonnan kényszerül beszerezni. Az ipar legfontosabb ágai fogyasztási cikkeket állítanak elő. A vezető iparág a fémfeldolgozás (szerszámgépek, háztartási felszerelések), jelentős még a repülőgépek, nehéz és könnyűfegyverek, katona felszerelések gyártása, valamint a távközlő berendezések, számítógépek előállítása is. A második helyen áll a textilipar. Az izraeli könnyűipar világhírű ága a gyémántcsiszolás. Ezt a finom aprólékos, nagy szakértelmet kívánó munkát a fasiszta megszállás elől, Hollandiából menekült mesterek hozták magukkal. A csiszolt drágakövek az ország kiviteli értékének több mint egyharmadát képviselik. A szövetek, ruhák, divatáruk és más munkaigényes fogyasztási cikkek gyártása Tel AvivJaffában és környékén összpontosul. A nehézipar Haifában.
1.3.Regionális különbségek Az ország északi és déli része közötti éles éghajlati különbségek a gazdaságra is rányomták bélyegüket. A gazdasági élet súlypontja a sűrűn lakott északi területen és a parti síkságon van, míg a dombsági és középhegységi tájak ritkábban lakottak. Az északi galileai terület az ország víztornyának szerepét tölti be. A hegyvidék legfontosabb növénye az olajfa. Itt a szövetkezetek búzát, zöldtakarmányokat és cukorrépát, gyümölcsöket és zöldséget termesztenek.
12
Az ország legnagyobb és egyetlen természetes kikötője Haifa. Itt található az ország kőolaj-finomítója is. Akkóban található Izrael egyetlen acélműve, amely külföldi nyersvasat és érceket dolgoz fel. A parti síkságon narancsültetvények találhatóak. Tel Aviv-Jaffa a könnyűipar legnagyobb központja, művelődési és oktatási centrum. Izrael fővárosa Jeruzsálem államigazgatási és kulturális központ. A megszállt területek: Golán, Gáza és Ciszjordánia Izrael az 1967. évi háborúban jelentős területeket foglalt el. A Golán-magaslatok a nemzetközi jog szerint Szíria részét képezik, 1981-ben Izrael annektálta a stratégia fontosságú területet. A Gáza-övezet1948-ig Palesztina része volt, majd egyiptomi igazgatás alá került. Ciszjordánia történelmi városai (Betlehem, Hebron, Jeriko) jelentékeny idegenforgalmat vonzanak. A megszállt területek birtoklása katonai előnyökön kívül olcsó munkaerőhöz is juttatja Izraelt.
2. Izrael gazdasága5
Izrael állam megalakulása óta jelentős külföldi segélyekben részesült, ez biztosította az országot arra, hogy a fellépő gazdasági problémákat megoldják. A korábbi gyors fejlődés után az 1970-es évek közepétől az izraeli gazdaság stagnált. Ez főleg a beruházások GNP-hez viszonyított arányának csökkenésében, a költségvetési hiány, a belső és külső adósságállomány növekedésében és legfőképpen az infláció felgyorsulásában mutatkoztak meg. Az infláció 1984 első félévében elérte a 300-400 %-ot.
5
Basic information about Israel, http://www.tau.ac.il/~intecon/isrw.htm. 2005.02.28.
13
1985-ben életbe léptették egy stabilizációs programot, melynek fő célja az infláció és a költségvetési hiány radikális csökkentése volt. Ennek eredményeképpen az infláció 15-20 %-ra csökkent és megállt a külföldi eladósodás. Szintén 1985-ben kezdődött meg az állami és szakszervezeti tulajdonban lévő vállalatok és bankok privatizálása. Az EGK-val Izrael vámmentesen kereskedik egy 1975-ben kötött szabadkereskedelmi megállapodás alapján. Az Egyesült Államokkal aláírt szabadkereskedelmi megállapodás értelmében 1983 óta az izraeli termelés 86%-a vámmentesen juthat be az amerikai piacra, s hasonló arányban élveznek vámmentességet Izraelben az amerikai termékek. Az Izraelben alapított külföldi vállalatok is évezhetik a megállapodások előnyeit, feltéve, hogy az általuk exportált termékek értékének 33%-a izraeli hozzáadott érték. Pozitív fellendülés Izraelben a 2000-es évben ment végbe, a GDP 6,4%-os növekedése miatt. Majdnem minden gazdasági tevékenységi ágban létrejött lassulás (2003-ig) legfőbb oka a romló biztonsági körülmények. Majdnem öt évtízes csökkenés után (-0,9 2001-ben és –0,8% 2002-ben), a GDP először 2003-ban nőtt 1,3%-kal, majd 2004-ben 5,5%-kal. Ezeknek az adatoknak megfelelően Izraelnek volt a világ legmagasabb GDP növekedési hányada. A GDP/fő 2003-ban 17 000 $US-re esett vissza (2000-ben ez meghaladta a $US 18100, amellyel a világon a huszonkettedik volt). Izrael, kis ország ellenére (6,3 millió lakos) nemzetközi elismerésben részesül olyan területeken, mint a mezőgazdaság, öntözés, különböző high-tech és elektronikus iparágak. Az Európával (Európai Unió és EFTA) és az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően Izrael áru és szolgáltatás exportja növekszik, amely 2003-ban a 42 milliárd dollárt is meghaladta. A biztonsági feltételek romlásának ellenére Izrael gazdasága pozitív évet zárt 2003-ban. Ez volt az első év, amikor az inflációs ráta 0% volt, a GDP növekedési rátája is megindult és a fizetési mérleg hiánya is jelentősen csökkent. A múlt eredményei nagyon is meghatározóak ebben a sikerben: Izrael a Gazdasági Kreativitás Index Világfórumában6 (World Forum of Economic Creativity Index) a negyedik helyen áll az Egyesült Államok, Finnország és Szingapúr
6
Ez a mutató méri meg, hogy a különböző országoknak mekkora a részvételi aránya a technológiai újításokban és az újonnan elindított tevékenységekben.
14
mögött. Izrael Állam szintén előkelő helyet foglal el a Humán Fejlődési Index (Human Development Index) listán, amely egy hosszú távú általános előrehaladási százalékot jelöl. Az inflációt sikerült visszafogni. 1984-ben 445%-os volt, amely 1989-re 21%-ra csökkent, 2000-ben elérte a 0%-ot és 2001-re újra enyhén emelkedett 1,4%-ra. Izraelnek sikerült a külföldi adósságát is visszaszorítania hat év alatt 2001-ig, 25%-ról 3%ra (a GDP százalékában), azaz 20 milliárd dollárról 3,05 milliárd dollárra. 2003-ra Izrael külföldi adóssága pozitív volt.
2.1.Történelmi kihívások7 Az ország biztonságának a fenntartása: Izrael körülbelül a GDP-jének a 9 százalékát védelemre költi. Még békeidőszakban is kénytelen egy erős biztonsági rendszert fenntartani. Modern gazdasági infrastruktúra kiépítése: egy alapút, szállítási és kikötő rendszer már megvolt az államalapításnál, bár az a fejlődéshez nem volt elegendő. Nagy mérető beruházásokra volt szükség a szint emeléséhez. Magas szintű lakossági szolgáltatások: Izrael állam jó létet kíván szolgáltatni a lakosainak, az erőforrások többsége, amelyet a számadatok is bizonyítanak. 1980-ban még csak 2 százaléka, majd 2000-ben 55,6 százaléka a lakossági költekezésnek folyt ide.
2.2.Jelenlegi reformok A valuta liberalizálása Az új izraeli sékel most már keményvaluta, minden nemzetközi pénzpiacon szabadon lehet vele kereskedni. Ezt egy több évtizeden át tartó valuta kontrollal érték el, amely alapvető volt a gazdaság túléléséhez és növekedéséhez.
7
Israel Ministry of Foreign Affairs: www.mfa.gov.il/MFA/Facts+About+Israel/ %20Challenges%20and%20Achievements. 2005.03.09.
15
Challenges
and Achievements, Economy/ECONOMY-
Az államalapítás után fellépő jelentős külföldi valuta hiány annak a következménye volt, hogy az ország importja sokkal magasabb volt, mint az exportja. Ez a folyamat a külföldi valuta kényszergazdálkodásához vezetett. Ez a kényszergazdálkodás olyan alapterületekre vonatkozott, mint az élelmiszer, üzemanyag és védelmi felszerelések, termelési eszközöket és nyersanyagokat csak később rakták fel a listára. Az ötvenes évek végére a luxus termékek behozatala engedélyezett volt. A hatvanas években újabb termékek import tilalma szűnt meg, mely lista teljesen csak a hetvenes években szűnt meg. Fő oka, ennek a tilalmi listának a megszüntetése a különböző szabadkereskedelmi szerződések aláírása volt, az Európai Unióval meg az Egyesült Államokkal. A kilencvenes évek közepére a külföldi valuta kontrollja teljesen megszűnt.
Árfolyam alakulása A sékel jelenlegi árfolyam-alakulását a nemzetközi pénzpiac szabályozza. Ez nem mindig volt jellemző. A második világháború utáni időszakban kötött pénzgazdálkodást alkalmaztak, melyet a kormány időről időre enyhített. Az első huszonöt évben az izraeli gazdaság egy meglepő GDP növekedést mutatott (évenként majdnem 10 százalék), ezt az értéket sikerült elérniük úgy, hogy közben az állam egyéb feladatokra is koncentrált, mint például a tömeges bevándorlás, modern infrastruktúra kiépítése, négy háborúban is részt vett. Az egészet gazdasági csodaként értelmezhetjük. A gazdasági csoda legfőképpen a pénz import felhasználásának tulajdonítható, valamint, hogy az ország sikeresen csoportosított emberi erőforrásait a bevándorlók ezreiből. 1973 és 1979 között a növekedési ráta 3,8 százalékra csökkent, legfőképpen az iparosodott országokban, az 1973/74-es és 1979/80-as olaj kríziseknek köszönhetően. A nyolcvanas években további 3,1 százalékra apadt, majd a kilencvenes években 5 százalékra nőtt a bruttó hazai termék. 2001/02-ben 1,3 százalék volt, amely arány 2003-ra is megmaradt. A személyenkénti bruttó hazai termék a múlt évtizedben több mint 60%-kal nőtt, ami évente 18 ezer dolláros növekedést jelent. Ez a növekedés annak ellenére jött létre, hogy a népesség is 35%-kal nőtt.
16
Fizetési mérleg A kereskedelmi hiány abból adódik, hogy Izraelnek nagy árat kellett ezért a gyors fejlődésért fizetni, hogy ezeket az eredményeket felmutassa. Évenként felmutatható szakadék van az import és az export mennyisége között, amely a külföldi erőforrásoktól való függéshez vezet vissza. Minden országnak el kell érnie azt a pontot, amikor az exportja finanszírozza az importot, tehát az ország gazdaságilag független lesz. Az állam alapítása utáni ötven évben a fizetési mérleg hiánya körülbelül 280 millió dollár volt, mely összeg 1995-ben meghaladta a 7,8 milliárd dollárt, ettől az évtől fogva csökkenő tendenciát mutatott. 2003-ban 2,1 milliárd dollár volt. Ezeket az adatokat az import és az export arányának a váltakozására vezethetjük vissza. Az ötvenes években az import 15 százalékát finanszírozta az exportnak, ami a hatvanas években már 50 százalékos volt és a kilencvenes években 78 százalék. Az államadósság növekedése a kilencvenes években megállt. 2003-ban az export/ import aránya 95 százalék volt.
Infláció A kezdetektől a 2000-es évig a gazdaságban állandósult egy áremelkedés, annak ellenére, hogy a kapcsolati mechanizmus az egyéneket láthatólag érintetlenül hagyta. Minden pénzügyi
elkötelezettséget,
béreket,
megtakarításokat,
takarékbetét-számlákat,
életbiztosítási irányvonalakat és jövedelemadó-kategóriákat valamiféle biztos értékhez kötötték, mint például külföldi valutához, ezáltal kivették az infláció “méregfogát”. Izraelnek sikerült a lakosság életkörülményeit javítani, az infláció nagyságától függetlenül, amely az ötvenes években egyszámjegyű, a hetvenes években kétszámjegyű és a nyolcvanas években már három számjegyű volt. A gazdaságban jelenlevő inflációt olyan területeken lehetett észrevenni, mint a beruházások csökkenése. Miután az infláció 1985 nyarán 191 százalékról 445 százalékra szárnyalt és majdnem négy számjegyű lett, Izrael bevezetett egy úgynevezett mélyreható stabilizáló programot. Ennek a programnak köszönhetően az infláció még 1985-ben 185 százalékra esett vissza és 1989ben pedig 21 százalék volt. 1997-ben már csak 7 százalékos volt és nulla 2000-ben. Az infláció a következő években enyhén emelkedett, 1,5 százalék körül ingadozva. 17
Közbeszerzések A közbeszerzések magas hányada, amelynek eredménye a magas államháztartási hiány, mindig is Izrael magas inflációjának a fő oka volt. Minden olyan erőforrás átirányítása, melyet a költségek finanszírozására szánt, nem voltak megfelelőek. Az ország gazdaságpolitikája a 80-as évektől sikeres volt. Két irányvonalat követtek, egyrészről állami szubvenciók eltüntetése – amely az alap termékek árát támogatta és amelyek a külföldi befektetéseket támogatta -, valamint több száz állami vállalat privatizációja. A privatizációs folyamatot azért indította el az állam, mert a befolyó jövedelemből próbálta növelni a bevételét. Adórendszer8 Mivel a közvásárlások jelentős kiadást igényeltek az izraeli állampolgároknak évekig magas adókat kellett fizetniük. Az első évtizedben az adók a bruttó nemzeti termék 8 százalékát tetté ki, 1960-ra elérték a 30-40 százalékot, majd a kilencvenes években 40 százalék körül ingadozott. A 2003-as évben 39,3 százaléka volt az adó a bruttó nemzeti terméknek. A személyi jövedelemadó 18%. Forgalmi adó gépjárművekre, üzemanyagra és cigarettára vonatkozik. Az Európai Unióból és az Egyesült Államokból származó áruk vámmentesek, ugyanakkor a más országokból érkezett árukat vámolni kell. Az ötvenes évek végéig az egyenes adók (jövedelem és tulajdon) az egy negyedét tették ki az adóbevételeknek, a hetvenes évekre a harmadát, majd a nyolcvanas években már 50 százalék körül mozgott. A kilencvenes években 40 és 50 százalék között ingadozott. Az állam teljes bevétele adókból és vámokból 2003-ban 44 milliárd dollárt tett ki. Az elmúlt években további változtatásokat eszközöltek az adórendszerben, ezáltal is elősegítve Izrael, a globális gazdaságba való szorosabb integrálódását. Ennek megfelelően a vámok a behozott termékeken csökkentek és a közösségi adó hányados is körülbelül 30 százalékra esett vissza. 8
Israeli Ministry of Foreign Affairs, www.mfa.gov.il/MFA/Facts+About+Israel/ Economy/ECONOMY%20Challenges%20and%20taxing. 2005.03.09.
18
2.3.Gazdasági szektorok9 2.3.1.Ipar A mai dinamikus és nagyon is változatos ipari szektor századdal ezelőtt felállított műhelyekből alakult ki, amely műhelyek alapvető feladata a mezőgazdasági termékek előállítása és feldolgozása volt. A helyi ipar nagy ösztönzést kapott a második világháború alatt (1939-45), mivel a szövetségesek különböző árucikkeket hozattak a térségből, főleg ruhaneműt és konzerv élelmiszereket. Az ipari szektor csak a hatvanas években indult fejlődésnek, mivel az ötvenes években minden ráfordítás a mezőgazdaságra és a nemzeti infrastruktúrára irányult. Izraelben a munkaerő magasan képzett, viszont nyersanyag hiány van, ezen okok miatt az ipar főleg az olyan előállított cikkekre irányul, amelyeknek magas a hozzáadott értéke (izraeli tudományos kreativitás és technológiai innováció által kifejlesztett termékek). A hetvenes években az ország ipari termelését az olyan hagyományos ágazatok jellemezték, mint élelmiszer feldolgozás, textil- és divatáruk, bútorok, trágya és növényvédő szerek, gyógyszerészeti termékek, vegyszere, gumi, műanyag és fém termékek. Ellentétben
a
legtöbb
fejlett
gazdasággal,
amelyekben,
az
ipari
szektorban
foglalkoztatottak száma viszonylag állandó, Izraelben az arányuk a sok bevándorlónak köszönhetően nőtt a kilencvenes években. 1996-ban 26 százalékkal volt több, mint az évtized elején. Izrael az ipari növekedési listán a második volt, 51,3 százalékkal, Korea után a kilencvenes években. Az elmúlt két évtizedben az izraeli ipar olyan területeken volt nagyon sikeres, mint az orvosi
műszerek,
mezőgazdasági
termelőeszközök,
telekommunikációs
termékek,
computer hardware és software gyártása, valamint gyémántvágás és csiszolás. A 2000-es évben 15 400 ipari céget tartottak nyilván, amely cégek mintegy 363 000 személyt foglalkoztattak. Ezek a vállalatok mintegy 50 milliárd dollárnyi terméket gyártottak. Az izraeli gazdaság lassulása, párosulva a hight-tech iparágban bekövetkezett világkrízissel meg lehetősen nagy hatást gyakorolt a helyi gyártás iparra. A termelés 2001-ben 5,7
9
Israeli Ministry of Foreign Affairs, www.mfa.gov.il/MFA/Facts+About+Israel/ Economy/ECONOMY%20Challenges_economy_sectors. 2005.03.09.
19
százalékkal esett vissza (a 2000-es 10 százalékos növekedés ellenére), a vállalatok száma 14 000-re, az alkalmazottak száma pedig 332 000-re csökkent a 2003-as évben.
2.3.2.High-tech ipar A high-tech szektornak van a legmagasabb növekedési mutatói. A szektorban nagyon fontos a képzett munkaerő és az intenzív tőkeráfordítás, ezen kívül még a modern termelési technikák és a Kutatás & Fejlesztés folyamatos támogatása. Felmérések szerint Izrael a K&F területén az élbolyban van. A Kutatás & Fejlesztésben nagy szerük van az akadémiai kutató intézeteknek és a különböző vállalati alapítványoknak. A K&F-re 2001ben 4,8 milliárd dollárt fordítottak, amely összeg a 1991-es év duplája volt, ebből az összegből az állam által támogatott rész 3 százalék volt. A high-tech cégek jelentőségét a következőkből láthatjuk: bár 1965-ben csupán 37 százalékot, 1985-ben 58 százalékot tett ki az ipari termelésből, mára már elérte az egyharmados nagyságot. A high-tech termékek háromnegyedét exportálják, ami az ipari export 80 százalékát teszi ki a gyémántok kivételével. Ezzel szemben a low-tech cégek a termelésüknek csak a 39 százalékát tudták exportálni. A high-tech export tíz év alatt (1991től) megnégyszereződött, 3 milliárd dollárról 12,3 milliárdra. Az őrületes fellendülés egy enyhe hanyatlás követte, amely 2003-ban megint növekedni kezdett és az ez évi hanyatlást könnyedén vette. A globalizáció és az információs technológia meghatározó jelenléte a világban (Internet, elektronikus kereskedelem…) Izrael gazdaságát, legfőképp a high-tech iparát, e terület világvezetői közé tette. Számos izraeli vállalatot vásároltak fel nemzetközi vállalatok több milliárd dollárért. Az újonnan alapított high-tech vállalatok száma nagyon magas (az évszázad elején több mint 4000 volt). Izraelben minden lehetőség megvan arra, hogy egy vállalat sikereket érjen el ezen a területen: korlátlan innovációs lehetőségek, megfelelően képzett munkaerő. A vállalatok szintén az értékpiacon is megtalálhatóak, mint a Wall Streeten, vagy az Európai Értéktőzsdén (European Stock Exchange).
20
Izraelnek jelenleg négy bilaterális együttműködési egyezménye van a K&F területén: az Egyesült Államokkal (BIRD), Kanadával (CIIRDF), Szingapúrral (SIIRD) és NagyBritanniával (BRITECH). A négy egyezményen kívül még a további országokkal van szerződése: Ausztria, Franciaország, Németország, Hollandia, Írország, Portugália és Spanyolország. Izrael gyémántipara a 2003-as exportból körülbelül 9 milliárd dollárt tett ki. A világtermelésnek, e pici köveknek a csiszolása, körülbelül a 80 százalékát teszi ki. Izrael a világ vezető gyémántcsiszoló központja, bármilyen alakú és méretű gyémántot csiszolnak.
2.3.3.Mezőgazdaság Izraelben a mezőgazdaság egy sikertörténet, hogy az emberek hogyan termeltek a vízkészlet szűkössége mellett a megművelhető földön. Az államalapítás utáni években a terméketlen földet termékennyé alakították át. A titok nyitja, abban rejlik, hogy a farmerek szoros kapcsolatban álltak és állnak az állam által támogatott kutatókkal, akik azon szorgoskodnak, hogy hogyan lehetne a föld adottságait minél inkább kihasználni. Izrael 1984-as függetlensége óta a megtermelhető föld területe megtöbbszöröződött. Bár a mezőgazdasági terület nőtt, az ott élő népesség száma 12-ről 5 százalékra csökkent. Ötven év alatt (2001-ig) a mezőgazdasági termelés (a bruttó nemzteti termékhez viszonyítva) 11 százalékról 1,5 százalékra csökkent, ebből adódóan a mezőgazdasági termékek exportja is radikálisan visszaesett (60%-ról 2,2%-ra). A kilencvenes évek végétől új termelési eljárásokat kezdtek el alkalmazni, amelyek többségében export orientáltak voltak, így az eves export javult, mondhatni megugrott 714 millió dollárra.
2.3.4.Szállítás és kommunikáció A szállítási és kommunikációs szektor fontossága abból adódik, hogy ezek infrastrukturális iparágak, amelyek más gazdasági szektorokat, valamint háztartásokat szolgálnak. Inkább szolgáltatási, mint termelési szektor, növekedési ütemét tekintve is gyorsabb, mint a
21
termelési szektorokban. Figyelembe méltó fejlődést mutat a szektoron belül a légi közlekedés, de a kommunikációs szektor még gyorsabban fejlődik. Ebben a szektorban foglalkoztatottak száma a munkaképes lakosság 6 százalékát tartalmazza. A szektor a bruttó nemzeti terméknek a 8 százalékát képviseli (2001). Földi fuvarozás 37, hajózás 10, repülés 7 százalék, és a kommunikációs szektor 35 százalékot mutat.
3. Külkereskedelem10
3.1.Izrael nemzetközi kereskedelempolitikája: A külkereskedelmi adminisztráció Az
Ipari,
Kereskedelmi
és
Munkaügyi
Minisztérium
(Ministry
of
Industry)
Külkereskedelmi Adminisztrációja (Foreign Trade Administration) irányítja Izrael nemzetközi kereskedelempolitikáját. Alapfeladata az export előmozdítása, új piacok megnyitása, a meglévők kibővítése, valamint Izrael kereskedelmi feltételeinek a javítása a nemzetközi arénában. A Külkereskedelmi Adminisztráció a világban elhelyezett 34 gazdasági és kereskedelmi képviselőjének a rendszerén keresztül működik. Ők azok, akik a megbízható információkat szolgáltatnak, és akik megállapodásra jutnak a helyi, külföldi és izraeli iparágakkal. Izrael kereskedelmi politikáját számos más országokkal és egyéb nemzetközi szervezetekkel kötött egyezmények, kereskedelmi egyezmények erősítik meg. Ezek által az egyezmények által az izraeli exportőrök diszkriminációmentesen és kedvező feltételek mellett versenyképesek a nemzetközi piacokon. A Külkereskedelmi Adminisztráció támogatja az exportőröket a következőkben: üzleti lehetőségek lokalizálása, a kereskedelmi akadályok elhárítása, üzleti delegációk szervezése és üzleti és kormány szervezetekkel való találkozások.
10
The Israeli Economy at a Glance, 2003, Ministry of Industry, Trade and Labor, Israel
22
A Külkereskedelmi Adminisztráció az import politikával is foglalkozik. Ide tartoznak a következők: külföldi országok Izrael felé irányuló import politikájának a vizsgálata a WTO egyezmények rendszerében valamint a helyi izraeli iparágak védelme és az import versenyben való helyzetük javítása.
3.2.Izrael kereskedelmi kapcsolatai11
Világ Kereskedelmi Szervezet (WTO) Izrael 1962 óta a GATT (General Agreement of Tariffs and Trade) tagja, aktív részvevője volt annak az Uruguay-i fordulónak, amely a WTO 1995-ös megalakulásához vezetett. Izrael az egyik aláíró fele a WTO Kormány Beszerzési Egyezményének (Government Procurement Agreement), ez az egyezmény tagjai számára kölcsönös piacra lépési lehetőséget kínál a kormányvásárlások területén. Izrael állam aktív részese volt az alapvető telekommunikációról és pénzügyi szolgáltatásokról szóló tárgyalásoknak, mindkét területen jelentős eredményekre jutottak. Izrael, mint liberalizációs politikájának és a multilaterális kereskedelemi rendszer kiépítésének a részese, az ITA kezdeményezésben is részt vett, melynek fő célja a telekommunikációs felszerelések, számítógépek és a hozzá kapcsolódó termékek tarifáinak a megszüntetése volt (MNS alapon). Izrael jelenleg az új Doha-fordulóban veszt részt, a Doha Development Agenda létrehozásában.
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Az izraeli gazdaság helyzetét tekintve megfelel azoknak a feltételeknek, amelyekkel az OECD teljes jogú tagjává válhat a jövőben. Jelenleg Izrael állam megfigyelője és aktív részese az OECD bizottságainak, olyan területeken, mint: Ipari Bizottság, Tudományos és 11 The Israeli Economy at a Glance, 2003, Ministry of Industry, Trade and Labor, Foreign Trade, Israel
23
Technikai Bizottság, Információs Bizottság, Számítástechnikai és Kommunikációs Egység és a Verseny Bizottság. Ezen kívül Izrael a közelmúltban csatlakozott az OECD Nemzetközi Beruházási és Multinacionális Vállalatok nyilatkozatához. A cél az aktív részvétel folytatása és a teljes tagság elérése.
3.3.Izrael Kereskedelmi Egyezményei12
Európa •
Európai Unió
Az Európai Közösség 1975-ben kötött szabadkereskedelmi egyezményt Izraellel. Kivitelezése folyamatos volt, teljes egészében 1989 januárjára érték el. Az egyezmény eredményeképpen a mér meglévő kapcsolatok az európai országokkal, elmélyültek és az Európai Unió lett Izrael vezető kereskedelmi partnere. 1995 novemberében aláírták a társulási egyezményt. Az egyezmény tartalmazta az eredet szabályok újrafogalmazását és olyan fejlesztéseket, mint Izrael állam tagságát az unió Kutatás és Technológia szervezeti programjában. A további kapcsolataik a III. Fejezetben találhatóak meg.
•
Törökország és a kelet-európai országok
Izrael szabad kereskedelmi egyezményre lépett Törökországgal, amely ország vámunióban áll az Európai Unióval. Ezen kívül Izraelnek szabad kereskedelmi területi egyezménye volt még hét kelet európai országgal: Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Románia és Bulgária. Mivel ezen országok java része 2004 májusában csatlakozott az Európai Unióhoz, ezért rájuk már az uniós kereskedelmi
12
The Israeli Economy at a Glance, 2003, Ministry of Industry, Trade and Labor,Israel’s International Trade and Economic Agreements Israel
24
szabályok érvényesek. Ezen kívül Törökországgal a kettős adóztatás elkerülésére is hoztak egyezményeket.
Oroszország és a FÁK Oroszországgal és Ukrajnával Izraelnek szoros kapcsolata van. Bilaterális kereskedelmet tartanak fenn, melynek alapja a kedvezményezett országbeli státusz. A kereskedelmi kapcsolatokat az üzleti és kormánybeli delegációk valamint a rendszeresen megrendezett közös bizottsági ülések erősítik. Európai Szabad Kereskedelmi Társulás (EFTA) 1992-ben írták alá Izrael és az EFTA tagállamok (akkori hét tagállam) a szabadkereskedelmi megállapodást. 1993 januárjában lépett életre. Ma EFTA tagállamok közé tartozik Izland, Leichenstein, Norvégia és Svédország.
Amerika Az Észak Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) – egy gazdasági szövetség: U.S.A., Kanada és Mexikó között – hozta létre Izrael a szabadkereskedelmi területre vonatkozó egyezményét, amely a kölcsönös együttműködésre törekszik a már meglévő történelmi kapcsolatokra alapozva. Fontosnak tartja a már meglévő kapcsolatok megerősítését, mind gazdasági, mind politikai vonalon. Az egyezmény felveti, hogy az izraeli gazdaság még mindig egy fejlődő stádiumban van, ahol nagy fontossága van a harmonikus fejlődésnek és a világgazdasághoz való nyitásnak.
Izrael számára az összes kereskedelmi partner közül az Európai Unió a legfontosabb, vele bonyolítja le a legtöbb üzletet. Az Európai Unió számára is meghatározó Izrael, főleg olyan specifikus területeken, mint a high-tech ipar, vagy a gyémánt kereskedelem.
25
Külkereskedelmi adatok a 2004-es évben13 Izrael egy kis gazdaság, melynek a nemzeti piaca is viszonylag korlátozott. Izrael növekedésének egyik meghatározó faktora lehet az export bővítési lehetőségeinek a kihasználása. Izrael exportjának a versenyképessége megerősödött, miután csatlakozott a GATT-hoz (General Agreement on Tariffs and Trade) és társulási szerződésre lépett az Európai Közösséggel 1975-ben, (szabadkereskedelmi területet biztosítva az ipari termékeknek) és az Egyesült Államokkal (minden termékre vonatkozóan). Az izraeli termékek vámmentesen vihetők be az Európai Unió és az Egyesült Államok területére, amely összesen 750 millió fogyasztót foglal magába. Ezáltal a helyi termelők képesek egy a hazainál százszor nagyobb piacra belépni és olyan befektetőket vonz Izraelbe, akik termékeiket Európába vámmentesen kívánják bevinni. A legnagyobb siker elérése érdekében, a helyi vállalatok olyan szegmenteket kerestek maguknak a nemzetközi kereskedelemben, ahova specifikus termékeket helyezhettek el, ezzel is erősítve a versenyképességüket. A külföldi ipari cégekkel létrehozott vegyes vállalatok helyi innovációhoz vezettek, elősegítették a külföldi termelést és a külföldi piacokra való betörést is. Vegyes vállalatok jöttek létre, olyan területeken, mint elektronika, software, orvosi felszerelések, nyomtatás és komputeres grafika. Valamint különböző az állam által támogatott szervezeteket hoztak létre a fejlődés. Külkereskedelmi termékforgalmát tekintve Izrael 2004-re exportja 40,2 millió euró, importja pedig 44,3 millió euró volt, ezzel a külkereskedelmi egyenlege negatív lett, 4,1 millió euró. A külkereskedelmi termékforgalom árucsoportonkénti alakulását megvizsgálva a behozott áruk legnagyobb részét a gépek, gépi berendezések teszik ki (23,54millió euró), ezt követik a feldolgozott termékek (15,2millió euró), majd a termeléshez szükséges energiahordozók és nyersanyagok. Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere, mind az export, mind az import területén az Európai Unió, ahol folyamatos növekedést figyelhetünk meg. Az export területén 2003-ról (28,37 millió euró) 2004-re (31,96 millió euró) 12,7%-os növekedést figyelhetünk meg. 13
KSH, Külkereskedelmi összefoglaló, 2005.01.25.
26
Míg ugyanez az import területén kicsit alacsonyabb volt, 8,7%-os.14 Érdekes megfigyelni, hogy, ha csak az újonnan csatlakozott országokat vesszük figyelembe, akkor azon országok kereskedelmi növekedési üteme gyorsabb (exportnál 28%-os; importnál 22%-os), mint az eddigi 15 tagállamnak (export: 11,1%, import 7%). Az Európai Unió utáni második legfontosabb partnere Izraelnek, az Egyesült Államok, ahol szintén mind az export, mind az import területén növekedést figyelhetünk meg. Exportja az Egyesült Államokba 2004-ben 1,2 milliárd euró volt, importja pedig 0,7 milliárd euró. A növekedési ütem 2003-ról 2004-re az export területén 11,2%, míg az import területén 43,3% volt. Fontos megemlíteni még az ázsiai országok közül az Egyesült Arab Emírségeket, amely az export területén magas 0,43 milliárd €; Kínát (export: 0,29milliárd €, import: 1,84milliárd €) és Japánt (export: 0,23milliárd €, import: 1,32milliárd €).
4. Összességében
Összességében elmondható, hogy az izraeli gazdaság akár az ország tulajdoni berendezkedését,
akár
a
világgazdasághoz
való
kapcsolódását,
akár
gazdasági
teljesítményeit tekintve a nyugati világ részét alkotó piacgazdaság. Az ország gondjait tekintve viszont párhuzamot lehet vonni a kelet-európai országokkal. Az állami-, a szakszervezeti és különböző közösségi tulajdonformák jelentős súlya, valamint a hadigazdaság bizonyos elemeinek jelenléte következtében az izraeli gazdaság is túlszabályozottság és a normativitás hiányának jeleit mutatja. Izrael Állam több problémával áll szemben: A folyamatos bevándorlás nehézséget jelentett az állam számára, de ugyanakkor a fejlett tőkés gazdasági berendezkedését nagy részben köszönheti a világ minden részéről jött bevándorlók ezreinek, az ő szakértelmük kellett az ország felvirágoztatásához, mint 14
Lsd.: Melléklet: Külkereskedelmi termékforgalom országcsoportonként, KSH, 2005.01.25.
27
például a gazdasági erőforrásokban szűkös területeken. Nagyon sok betelepült jött Európából, ami kapcsolatiságának egyik dimenzióját tükrözi. Problémás terület még a mezőgazdaság, mivel a földterület közel egy harmada terméketlen, s állandó vízhiány van. Ha az ipart vesszük figyelembe, szinte a semmiből teremtették és rendkívüli fejlődést mutat. Vezető iparág a fémfeldolgozás és a high-tech ipar. A regionális különbségek, mint az éles éghajlati valamint a lakósűrűségi eltérések is nehezítik a gazdasági életet. A fejlett gazdaságot fenyegető másik tényező az állandó háborús helyzet a Közel-Keleten, melyre Izrael évente kb. GDP-nek 9%-át költi. Izrael legnagyobb gazdasági eredményének mondható, hogy az állandóan fellépő nehézségek ellenére fenn tudott és tud tartani egy stabil és gyors gazdasági fejlődést. Izrael kormányának vezérelve egy hatékony és kifelé irányuló gazdaság létrehozása. Olyan elvekkel, mint a kereskedelem és a külkereskedelem liberalizációja, az állami támogatások és az államháztartási hiány csökkentése, liberalizáció és privatizáció. Az izraeli kormány 1990-ben indította útjára az egyoldalú kereskedelmi liberalizációs programját az ipari importok területén. A program célja a helyi iparágak segítése a külföldi versenyben. A következő intézkedéseket alkalmazták: az import és nem tarifális korlátok megszüntetése, az MFN tarifák csökkentése majdnem minden ipari terméknél 0 és 12% közötti érték elérése. Miután Izrael állam szabadkereskedelmi egyezményeket hozott a két fő kereskedelmi partnerével, az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal a 80-as években, valamint az EFTA országokkal 1992-ben; Izrael kiterjesztette szabadkereskedelmi egyezményeit olyan államokra is mint: Kanada, Törökország, Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Mexikó, Románia és Bulgária. Izrael kis ország, tehát a belső piaca is kicsi, így teljes mértékben függ a világkereskedelemtől, ahol legnagyobb partnere az Európai Unió.
28
II. Az Európai Unió nemzetközi elismerése és külkapcsolati rendszere15
Az Európai Közösség jogi személy (Római Szerződés 210. cikk). Az EK saját maga, vagy a tagállamokkal együtt, autonóm módon, vagy egyéb típusú szerződéses kapcsolatok által alakítja, szabályozza a Közösség alapvető kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait az Európai Unión kívüli országokkal és nemzetközi szervezetekkel. A külkapcsolatok másik fontos eleme, az Európai Unióról szóló szerződés második pilléreként létrejött közös kül- és biztonságpolitika. Az EK létrejöttekor még az alapító felek nem kívánták a külpolitikai kérdéseket közös irányítás alá vonni, de a közös piac célkitűzése megkívánták a közös politika létrehozását, amelyek képviselet és végrehajtása közösségi hatáskört igényel. A külkapcsolatok fő pillérét a közös kereskedelempolitika (common trade policy), a társulási politika (association policy) és a fejlesztési politika (development policy), azaz a fejlődő országok támogatásával foglalkozó EU-politika képezi. Az utóbbi két politika eredetileg nem tartozott kizárólagosan közösségi hatáskörbe, de az elmúlt évtizedekben olyan előrelépések történtek (pl. Loméi Konvenciók, Európai Megállapodások), hogy ma e politikák jelentősége egyre inkább felzárkózik a közös kereskedelempolitikáéhoz. A Közösség más területeken (halászat, műszaki-tudományos együttműködés stb.) is köthet megállapodásokat harmadik országokkal. A megállapodásokban szereplő kérdésektől függően a szerződő fél, ill. felek vagy az EK, vagy csak annak tagállamai, vagy a Közösség és a tagállamok együttesen lépnek fel. Amikor a tagállamok a Közösséggel együttesen döntenek, azt vegyes hatáskörű szerződésnek hívjuk. A vegyes hatáskörű szerződések száma növekvő. A Magyarországgal megkötött Európai Megállapodás is ún. vegyes hatáskörű szerződés.
15
Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar kapcsolatok fejlődése, 2001. 87-93.old.
29
A szerződések multilaterálisak vagy bilaterálisak. A szerződésekkel átfogott területek mind tárgyi-tartalmi értelemben, mind földrajzi megközelítésben folyamatosan bővülnek, továbbfejlődnek, megújulnak, de egyik értelemben sem alkotnak komplex rendszert.
1. Legfontosabb külkapcsolati tárgykörök: •
Közös kereskedelempolitika. Ide tartozik a közös vámpolitika, beleértve a közös vámtarifát, a legnagyobb kedvezményes és preferenciális vámtételeket, a fejlődő országok tekintetében működtetett GSP (általános vámkedvezményes) rendszert, az általános és speciális export- és importrendszer, amelynek különleges eleme a textil- és textilruházati import rendszere, a piacvédelmi, dömpingellenes és szubvencióellenes szabályozás, exporthitel-biztosítás, valamint a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO-val) való megállapodások, a nemzetközi áruegyezmények, harmadik országokkal kötött megállapodások. A felsorolt eszközök alkalmazhatók autonóm módon és szerződéses alapon. Az autonóm módon alkalmazott eszközök közül különleges érdeklődésre tartanak számot a különféle védelmi jellegű intézkedések. Ezek között is külön kategória a külpolitikailag motivált kereskedelmi és egyéb akciók köre, mint pl. az Irak, a Bosznia elleni kereskedelmi embargó, amelyekre a 228.a cikk alapján, többségi tanácsi
döntéssel
kerülhet
sor.
(A
kereskedelempolitika
eszközeit
részletesebben az adott fejezet ismerteti.).16 •
Társulási politika: A társulás egy különösen privilegizált forma az EK és a harmadik országok közötti, megállapodásokon alapuló külső kapcsolatokban, amely kölcsönös jogok és kötelezettségek, közös akciók és eljárások együttes rögzítésében jut kifejezésre.
•
Kooperációs politika: Egyes államokra és regionális államcsoportokra is kiterjed, mint például: az ASEAN, az Andesi Paktum, Mercosur, a Rió-csoport, az Öböl Menti Kooperációs Iroda, az Arab Gazdasági Egység Tanácsa.
16
A 113. cikk foglalkozik a közös kereskedelempolitikára vonatkozó megállapodásokkal.
30
•
segély-, ill. segítségnyújtási politika: Az EK-nak a nem társult fejlődő országok irányában gyakorolt külgazdasági jellegű politikája. Az EK a fejlődő országokkal preferenciákat
kötött
két-
nyújt,
és
többoldalú
továbbá
szerződéseiben
támogatást
ad
kereskedelmi
gazdaság
fejlesztési
együttműködése a mintegy 70 afrikai, csendes-óceáni és karib-tengeri (ún. ACP-) államokkal aláírt Loméi Konvenció keretében valósul meg. A IV. Loméi Konvenció 2000-ig volt érvényes, majd életbe lépett az V. Konvenció. A konvenció egyik eszköze a pénzügyi támogatás, amelynek keretében az EU az Európai Beruházási Bank révén kedvezményes kölcsönöket, az Európai Fejlesztési Alap révén pedig kockázati tőkét és főként segélyt nyújt a konvencióban részt vevő országoknak. fejlesztő programokhoz és projektekhez. •
szektorális politikái: olyan területekre terjed ki, mint az agrárpolitika, a halászati
politika,
az
állat-egészségügyi
és
növényvédelmi
politika,
versenypolitika, környezetvédelmi politika, kutatási-fejlesztési politika.
2. Az EU külkapcsolati rendszerének történetisége17 Az EK külkapcsolatai az európai kontinens államaival a leggazdagabbak, de a kapcsolatrendszer erőteljesen fejlődik, és kiterjed a többi földrészre is. A külkapcsolati rendszer Európában az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején erősödött meg. Az akkori EFTA-államokkal szabadkereskedelmi megállapodások, Görögországgal (1961) és Törökországgal (1963), valamint Ciprussal (1971) és Máltával (1973) társulási megállapodások, néhány Földközi-tengeri országgal (Algéria, Marokkó, Tunézia, Egyiptom, Jordánia, Szíria, Libanon) 1978-ban kereskedelmi és együttműködési, köztük pénzügyi segítségnyújtási kérdéseket is átfogó, társulási típusú, de nem annak nevezett együttműködési megállapodások jöttek létre. Izraellel 1975-ben, külön kedvezmények mellett, egyenrangúságot tükröző szabadkereskedelmi megállapodás jött létre. A politikai rendszerváltást megelőzően került sor 1988-ban az EK és a KGST között egy közös nyilatkozat aláírására. Ezt követően több KGST-országgal bilaterális
17
Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar kapcsolatok fejlődése Az EU külkapcsolati rendszerének történetisége, 2001. 97-103.old.
31
kereskedelmi, valamint kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodásokat kötöttek, 1988-ban elsőként éppen Magyarországgal. A különböző politikai változások Európában meghatározták az EU külkapcsolati rendszerének az alakulását. Ilyen változás például a rendszerváltás Közel-KeletEurópában. Ezekkel az országokkal az EU új típusú társulási megállapodásokat kötött, úgynevezett
vegyes
hatáskörű
szerződéseket.
Ezeket
együttes
néven
Európai
Megállapodásoknak nevezzük, melyek alkalmazkodtak az egységes piacon kialakuló EK és a külpolitikai együttműködést és a közös kül- és biztonságpolitikát közösségi céljai közé felvevő
nyugat-európai
integráció
szélesedő
tematikájához,
gazdagodó
cél-
és
eszköztárához. Az Európai Megállapodások aszimmetrikusak, tehát egyoldalúak az EK részéről. A PHARE program ezeket a megállapodásokat megelőzően jött létre, és céljai közvetetten összefüggtek az Európai Megállapodásokkal, de e program működését külön nemzetközi szerződések szabályozták. Az Európai Megállapodások sorában az első kört a Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával 1991. december 16-án aláírt szerződések képezték. Megállapodások jöttek még létre a különvált Cseh Köztársasággal és Szlovákiával, azon kívül Romániával, Bulgáriával, a három balti állammal és Szlovéniával. A szerződések szövegében valamilyen formában benne van a társult országok csatlakozási szándéka is. Oroszországgal,
Ukrajnával
és
több
szovjet
utódállammal
ún.
partnerségi
és
együttműködési megállapodások jöttek létre, amelyek szintén vegyes hatáskörű szerződések. Ezek vegyes hatáskörű szerződések. Legfőbb területük: állandó politikai dialógus fenntartása, kereskedelmi kapcsolatok szabályozása és a gazdasági tevékenység fejlesztése. A pénzügyi támogatásra létrehozta a Közösség a TACIS segélyprogramot. Más területeken is fejlődött az EK külkapcsolati rendszere. Az EFTA-országokkal (Svájc kivételével) 1994. január 1-jén hatályba lépett az Európai Gazdasági Térséget létrehozó szerződés. 1995. január 1-jével, Finnország, Svédország és Ausztria taggá válásával, a térség fennmaradt, csak átrendeződött az EU-tagok és a kívülállók aránya. Fontos megemlíteni, hogy az EGT-n kívül maradt Svájc és az EU-n kívül maradt Norvégia egy sor szektorális megállapodással kívánják a kapcsolataikat az EU-val szorosabbra fűzni.
32
Az európai külkapcsolati rendszer fejlesztésében mutatkozó keleti és déli érdekek közötti egyensúly fenntartása céljából igyekeztek erősíteni a kapcsolatokat a mediterrán országokkal is, ezenkívül cél volt a korábban kialakított szerződéses rendszer korszerűsítése. Erről és az említett országok részére nyújtható pénzügyi segítségnyújtási eszközökről és alapokról az Európai Tanács 1994. decemberi esseni ülése döntött. Az EU mediterrán politikáját, az Euro-Mediterrán Partnerséget az új feltételeknek megfelelően 1995-ben a Barcelonai Nyilatkozat határozta meg. Az Euro-Med Partnerségről a későbbiekben teszek említést.
2.1. Az EU Európán kívüli kapcsolatai A kapcsolatok bővülést és fejlődést mutatnak. Az utóbbi időben nagy hangsúly van az Egyesült Államokkal való kapcsolatok szorosabbá tételén a különböző csúcstalálkozók révén. 1995-ben fogadták el pl. az ún. új Transzatlanti Napirendet, amelynek továbbfejlesztéseként 1998 májusában az EU-USA londoni csúcstalálkozón megállapodás született a Transzatlanti Gazdasági Partnerség-ről. Ez a dokumentum olyan területeket jelöl meg, ahol e két nagyhatalomnak együttműködést kell kialakítania. Ilyen az áruk és szolgáltatások kereskedelmében való akadályok leépítése, ezen belül a közbeszerzési szabályok, a szellemi tulajdonjog védelme, a kis- és középvállalati szféra kölcsönös kapcsolatainak elősegítése. A környezetvédelemre egyre nagyobb figyelem irányul. Tárgyalásokat folytatnak továbbá pl. az állat-egészségügyi bizonyítványok kölcsönös elismeréséről, ipari termékek megfelelőség tanúsítási bizonyítványának elfogadásáról, versenyszabályok egyeztetett alkalmazásáról, a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztéséről. Az EU komolyan mérlegeli, hogy szabadkereskedelmi megállapodásokat köt a latin-amerikai Mercosur-együttműködés országaival. Mexikóval és Dél-Afrikával pedig már folynak is a szabadkereskedelmi tárgyalások. A külgazdasági kapcsolatrendszer fejlesztésében az EU bilaterális törekvésein kívül az utóbbi időben egyre fontosabb szerepet töltenek be az ún. GATT-fordulók. Az itt kialakított multilaterális megállapodásokat át kell ültetni az EU bilaterális szerződéseinek
33
rendszerébe, ami részben új szerződések megkötését, részben meglévő szerződések kiigazítását igényli.
3. Csatlakozások A külkapcsolati rendszer fejlődése szempontjából külön kategóriát képeznek az EK bővülései, 1973-ban az Egyesült Királyság, Írország és Dánia, 1981-ben Görögország, 1986-ban Spanyolország és Portugália, majd 1995. január 1-jei hatállyal Finnország, Svédország és Ausztria felvételére került sor. A következő bővítési hullám a közép- és kelet-európai országokat érintette 2004-ben, amikor is következő 10 ország csatlakozott: Észtország,
Lettország,
Litvánia,
Cseh
Köztársaság,
Lengyelország,
Szlovákia,
Magyarország, Szlovénia, Ciprus és Málta.
4. Fejlődő országokkal kialakított kapcsolatok18 Az Európai Unió széles körű kereskedelempolitikai és segélyezési kapcsolatrendszert épített ki a világ fejlődő országaival. Három csoportot különböztetünk meg: - a társulás jogalapján létrejött, a gazdasági és kereskedelmi együttműködés minden területére kiterjedő és a fejlődést pénzügyi segítségnyújtással is elősegítő szerződéses viszonyon alapuló kapcsolatokat, - a preferenciális elbánást; az ide sorolt országokkal az EU vagy kereskedelmi és együttműködési egyezményeket köt, vagy egyoldalúan dönt kedvezmények biztosításáról és segélyek nyújtásáról, valamint - az együttműködési megállapodásokon alapuló, de preferenciális elbánást nem biztosító kapcsolatokat. 18
Palánkai Tibor: Fejlődő országokkal kialakított kapcsolatok. In: Európa Kislexikon, BKE Vezetőképző
Intézet, Budapest, 1999.56.old.
34
Az EK a kereskedelempolitikai kedvezmények révén nyújtott közvetett segítség mellett közvetlen támogatásokkal is hozzájárul a szegény országok gazdasági fejlődésének elősegítéséhez. Az EK ez irányú tevékenységét a Római Szerződés 130u - 130y cikkei szabályozzák, a fejlesztési együttműködés cím alatt. A fejlesztési együttműködés fő célja a fenntartható
gazdasági
és
társadalmi
fejlődés
támogatása,
a
fejlődő
országok
világgazdasági integrációjának elősegítése és a szegénységük leküzdése. A világban a fejlődő országoknak nyújtott összes segély 45-50%-a származik az Unióból és tagországaiból.
5. Társulási viszony az ACP-országokkal19 A fejlődő országokkal való együttműködés elősegítésének fő keretét az afrikai, karibtengeri és csendes-óceáni (African, Caribbean and Pacific - ACP) térség fejlődő országaival megkötött Yaoundéi Konvenciók és Loméi Konvenciók sorozata jelentette. Eredetileg a társulás jogcímét elsősorban a korábbi francia gyarmatokkal kialakítandó szorosabb kapcsolatok érdekében hozták létre, de később, az EK bővülései következtében az egykori brit, spanyol és portugál területek is bekerültek ebbe a viszonyrendszerbe. Az első két megállapodást (az I. Yaoundéi Konvenciót és a II. Yaoundéi Konvenciót) Kamerun fővárosában 1963-ban és 1969-ben írták alá 18 országgal. Ezek a megállapodások kereskedelmi kedvezményeket és segélyeket biztosítottak a részt vevő fejlődő országok számára. Az EK igazán aktív fejlesztési szerepet a Togói fővárosban megkötött I. Loméi Konvenció (1975) aláírásával vállalt. A megállapodások értelmében az ACP-országok, EK-ba irányuló ipari és mezőgazdasági exporttermékei 99,5%-a előtt eltörölték a vámokat, anélkül, hogy ennek ellentételezését az EK elvárta volna, kivételt képzett a mezőgazdasági termékek köre. A megállapodások másik lényeges eleme a fejlesztési segélyek nyújtására vonatkozó kötelezettségvállalás. Ezt szolgálja az Európai Fejlesztési Alap (EDF) létrehozása. 19
Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar kapcsolatok fejlődése, Társulási viszony az ACPországokkal, 2001.
35
Ezenkívül még létrejött az exportból származó bevételek stabilizálását szolgáló alap, az ún. Stabex, valamint a bányászati kitermelés csökkenése esetén támogatást biztosító Sysmin.
6. Preferenciális kapcsolatok20 Létezik az ún. általános preferenciarendszer (General System of Preferences - GSP) kedvezményezett körébe tartozó országokkal fenntartott viszony. A GSP-elbánás meghatározott kvótákon belül vámmentességet biztosít az ipari kész- és félkész termékek nagy részére, és alacsonyabb vámokkal terheli a mezőgazdasági termékek jelentős körét. A GSP-t 1971 óta alkalmazza az EK elsősorban ázsiai és latin-amerikai fejlődő országok egyoldalú megsegítésére. Az EK tárgyalások nélkül, autonóm döntés alapján biztosítja a preferenciális elbánást, így a kedvezmények gazdasági vagy politikai okokból bármikor megszüntethetők. A Loméi Konvenció országai mellett az EK szoros kapcsolatokat alakított ki más fejlődő államokkal is. Ezek közül a legfontosabbak a Földközi-tenger térségében fekvő országok. Az EK-nak magának is érdeke a mediterrán térség társadalmi és politikai stabilitásának fenntartása. Ha ugyanis a gazdaság fejlődési kilátásai nem elég vonzóak az érintett országok lakossága számára, erősödhet a térségből az EK-ba irányuló bevándorlás. Az EK már 1972-ben kialakította az ún. globális mediterrán politikáját, amely egységes társulási megállapodások rendszerének létrehozására irányult volna. Végül az EU 1976-ban csak kereskedelmi és együttműködési megállapodást kötött a Maghreb-országokkal (Algéria, Marokkó, Tunézia), majd 1977-ben a Mashreqországokkal (Egyiptom, Jordánia, Libanon, Szíria). A megállapodások az olaj- és parafatermékek kivételével szabad piacra jutást biztosítanak az aláíró fejlődő országok ipari termékei számára, és agrártermékeik egy része preferenciális elbánást élvez.
20
Hargita Árpádné: Külkapcsolati rendszer, Az Európai Unió külkapcsolati rendszere. Európa Kislexikon, BKE Vezetőképző Intézet, Budapest, 1999.
36
Az Európai Unió számára Izrael mind gazdasági, mind politikai téren meghatározó szerepet játszik. Az Unió mindig is fontosnak tartotta az Izraellel való jó kapcsolatok fenntartását.
37
III. Az Európai Unió és Izrael Állam kapcsolatiságának alakulása
1.Az Európai Unió mediterrán politikája21
Az Európai Unió új keretek közötti kialakítását lehetővé tették a 90-es években a nemzetközi környezetben bekövetkezett változások, a hidegháború utáni hatalmi helyzet, az EU belső fejlődése, a közel-keleti békefolyamatok. A politika megújulásaként az Európai Unió 11 mediterrán országgal és a Palesztin Önkormányzattal 1995-ben, Barcelonában megkezdte az Euro-Mediterrán Partnerségi Kezdeményezést. Az együttműködés erősítése nem csak lehetőség, hanem szükséglet is egyben, mind az EU, mind a mediterrán országok számára. Az EU számára főleg a mélyítés, a keleti bővítés folyamata, a munkanélküliség és a jólléti állam problémái és a globalizáció. Míg a mediterrán országok számára főleg gazdasági téren fontos az együttműködés, olyan problémák miatt, mint a világgazdasági marginalizáció, a halmozódó belső gazdasági és társadalmi problémák és az iszlám fundamentalizmus térnyerése. Európának főként biztonsági érdekei vannak, mivel a térség belső problémái átterjedhetnek Európára. Gazdasági téren a kőolaj és földgázimport jelenthet stratégiai érdeket. A mediterrán országok felől a gazdasági érdekeltség nagyobb, hiszen alapvetően függenek az európai piactól és tőkétől.
21
Szigetvári Tamás, Az Európai Unió mediterrán politikája, EU Working Papers, 2001.41.old.
38
1.1. Kezdeti megállapodások A mediterrán térség földrajzi közelsége, valamint a korábbi függőségek miatt mindig is kitüntetett figyelmet kapott Európa (az EK) részéről. Az EK megalakulásakor már több országhoz szoros kapcsolat fűzte. Például Algériára, mint volt francia gyarmatra, kiterjedt a Római Szerződés. Marokkó és Tunézia, mint volt francia protektorátusok, a Római Szerződés egy kiegészítő jegyzőkönyve alapján szintén különleges elbánásban részesültek. A Szerződés nem részletezi ugyanakkor a Közösség külpolitikai kompetenciáját, ennek hiányában a Közösség külkapcsolati struktúrája a Szerződés néhány idevágó rendelkezése alapján épült ki. Alapvetően három kapcsolat-típust különböztetünk meg: csatlakozás (237. cikk)22, társulási szerződés (238. cikk) és a korlátozott kereskedelmi egyezmény (111. és 113. cikk alapján). Görögországgal (1962) és Törökországgal (1963) a Közösség nem a 237., hanem a 238. cikk alapján kötött társulási szerződést, ahogy a 70-es évek elején Máltával (1970) és Ciprussal (1972). Marokkó és Tunézia 1969-ben kötöttek 5 évre szóló társulási szerződést, ezek az egyezmények alapvetően kereskedelmi preferenciákat jelentettek. Spanyolország és Izrael szintén társulásért folyamodott, ezt azonban elutasította a Közösség és csak preferenciális kereskedelmi megállapodást kötött velük. Ezek mögött a megállapodások mögött gazdasági és politikai motivációk álltak. Az Izraellel létesítendő szorosabb kapcsolatot ugyanakkor Franciaország vétózta meg, az 1967-es 6 napos háború után, az arab országokkal fent álló kapcsolatok miatt. Az izraeli megállapodás nem maradhatott következmények nélkül, a közel-keleti egyensúly fenntartása érdekében az EK az arab országok számára is kereskedelmi preferenciákat ajánlott fel, amit Libanon, Jordánia és Szíria el is fogadtak. A regionális megállapodások a 70-es évek elejére már 15 mediterrán országra kiterjedtek. Ám a megállapodások sok vitát is szültek, mert az egyes mediterrán országok különböző elbánásban részesültek.
22
A 237. cikk alapján bővült eddig ki a Közösség és ez adja a jelenlegi bővítési folyamatoknak az alapját is.
39
1.2. A globális mediterrán politika A Globális Mediterrán Politikát (GMP) 1972-ben hozták létre, amelynek célja a korábbi bilaterális egyezmények teremtette egyenlőtlenségek kiigazítása, de létrejöttében több külső tényező is szerepet játszott. Az egyik tényező az EK 1973-as északi irányú bővítésével függött össze, amely jelentős változásokat jelentett a kereskedelempolitikában. A másik nagyon fontos tényező a világ olajpiacán bekövetkező változások voltak, a közelkeleti országok fokozatosan a saját kezükbe vették az olaj kitermelésének és árának szabályozását. A GMP célkitűzései között szerepel az ipari áruk szabad kereskedelmének megteremtése, a fejlettebb országok (Spanyolország, Izrael, Málta, Ciprus) esetében öt éven belül, a kevésbé fejletteknél 12-17 éven belül. Ezen kívül az EK kedvezményes elbánásban részesítette volna a mediterrán mezőgazdasági export jelentős részét, illetve pénzügyi segítséget és a vendégmunkás kérdés egységes kezelését ajánlotta volna fel. A megállapodás létrejöttét 1973 decemberére tervezték. A mediterrán országok már amiatt is elvetették a tervet, mivel az a szabad kereskedelemre összpontosított, a kooperáció és az agrár-kereskedelemre vonatkozó engedmények ehhez képest a háttérbe szorultak. A Yom Kippur háborút követően az arab országok súlyos külpolitikai
konfliktusba
kerültek
az
Izraelt
támogató
országokkal,
elsősorban
Hollandiával, az OAPEC (Arab Olajexportáló Országok Szervezete) pedig bojkottot vezetett be a nyugati országok ellen. A konfliktusok miatt az olaj ára a többszörösére emelkedett és a világgazdaság strukturális válságához. A Globális Mediterrán Politika elképzeléseinek megvalósulását a Közösségen belüli ellentétek is hátráltatták. Olaszország és Franciaország féltették agrárpiacukat, NagyBritannia pedig a Brit Nemzetközösségi tagokat favorizálta a mediterrán államokkal szemben. Mindezen események hatására az EK 1974 végére lemondott az egységes, a régió országait összefogó megállapodások eredeti gondolatairól és a GMP keretében külön-külön kötöttek új egyezményt a mediterrán országokkal: Marokkó (1976), Algéria (1976), Tunézia (1976), Egyiptom (1977), Jordánia (1977), Szíria (1977) és Libanon (1977). Izraellel politikai okok miatt különleges elbánást biztosító szabadkereskedelmi megállapodást írtak alá 1975-ben. 40
1.3. A globális mediterrán politikát hátráltató tényezők A külső körülmények, mint az olajárrobbanás, recesszió, kibővítési hullámok erős negatív hatással voltak a GMP sikeres megvalósítására. Ezeken a tényezőkön kívül más okok is nehezítették a megállapodások végrehajtását: ¾ A mediterrán országok Közösségébe irányuló exportjának a növelésének a szándéka ütközött a Közösség saját termékeit védő törekvéseivel (főleg textil és ruházati, valamint az agrártermékek esetében) ¾ A mezőgazdasági termékeknek biztosított koncessziók szelektívek voltak és a mediterrán országok exportlehetőségeit a különböző protekcionista intézkedések is korlátozták. ¾ Az ipari termékeke esetében a mediterrán országoknak szerződésben biztosított vámmentes behozatal lehetőségének ellentmondtak a néhány év múlva a textil és ruházati termékekre bevezetett protekcionista intézkedések. ¾ Az együttműködési programhoz és támogatásokhoz hiányzott a megfelelő pénzügyi alap. ¾ A társulási és együttműködési tanácsok ritkán üléseztek. ¾ A mediterrán országok és a Közösség közötti egyezmények bilaterális szintűek maradtak, így az egyes országok más elbánásban részesülhettek. A meghirdetett szándékok alig valósultak meg. Az egyes országokkal külön állapodtak meg, így nem volt globális. A társulási szerződés bár elvileg nagyobb kedvezményeket biztosított, mint a szabadkereskedelmi megállapodás, valójában kevés konzultációs jogot adott a társulóknak és az eseteleges csatlakozás lehetőségét meg sem említette. A Közösség inkább utána ment az eseményeknek, mintsem alakította volna azokat, szükségesnek látszott a politika reformja.
41
1.4. A megújult Mediterrán Politika23 A megújulás a 90-es években kezdődött meg. Az arab államok a politikai kérdéseket, ezen belül is a palesztin kérdés bevonását szorgalmazták, míg az EK a gazdasági kérdésekre akart koncentrálni. Az EU szerepe az Egyesül Államok mellett a közel-keleti kérdésekben egyre inkább nőtt és nő. A mediterrán politika fő szorgalmazói a Közösségen belül mindig is a mediterrán tagállamok voltak. 1990-ben létrejött a Nyugat-Mediterrán Kooperációs Hálózat (Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália, valamint az UMA – Arab Magreb Unió, Algéria, Líbia, Marokkó, Mauritáni és Tunézia). Központi célja egy regionális pénzügyi szervezet létrehozása, élelmezési kérdések, a migráció valamint környezeti és kulturális együttműködés lehetőségei. Az együttműködést a politikai események blokkolták (algériai események, Lockerbie-ügy). Az Európai Tanács 1992. júniusi lisszaboni tanácskozásán a mediterrán országokkal fenntartott együttműködés horizontális kiterjesztését szorgalmazta. Új programok indultak el: Med-Campus (egyetemek együttműködése), Med-Urbs (városfejlesztés), Med-Media (sajtó, rádió és televíziós hálózatok együttműködése), Med-Invest (külföldi és hazai magánberuházások előmozdítása). Ezen a tanácskozáson kezdett megfogalmazódni egy az egész régióra kiterjedő szabadkereskedelmi övezet létrehozásának a gondolata. A Tanács 1994. decemberi esseni tanácskozásának záródokumentuma a Mediterránumot „stratégiai jelentőségű, prioritást élvező térségként” kezeli. Az 1995-ös Cannes-i záródokumentum tartalmazza az EU mediterrán politikájának a részletes tervét.
1.5. A Barceloniai folyamat A 15 EU tagállam, 11 mediterrán ország valamint a Palesztin Önkormányzat képviselői 1995. november 27-28-án, a barcelonai konferencián vettek részt. A barcelonai konferencia célkitűzései: politikai és biztonsági, gazdasági és pénzügyi, szociális és kulturális partnerség létrehozása. 23
The EU’s Mediterranean and Middle East Policy, europa.eu.int/comm/external_ relations/med_mideast /intro/. 2005.03.12.
42
Elsődleges cél volt a térség békéjének és stabilitásának a biztosítása, az alapvető emberi és szabadságjogok, demokrácia, pluralizmus, tolerancia, területi integritás és a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Nagy hangsúlyt helyeztek a terrorizmus és a szervezett bűnözés és a drog elleni harc erősítésére. Gazdasági téren a dokumentum kitűzte a fő közös célokat: a fenntartható fejlődés folyamatának felgyorsítása; a lakosság életkörülményének javítása; szabadkereskedelmi övezet létrehozása 2010-re; amelynek pontos menetrendjét a későbbi tárgyalásokon jelölik ki. A pénzügyi hátteret a Cannes-ban elfogadott, 1995-99-os időszakra szóló 4685 M ECUs keret, az EIB által biztosított hitelkeret és az egyes tagországok saját pénzügyi hozzájárulásai jelentik. Szociális és kulturális téren az emberi erőforrások fejlesztését és a migrációt vették központi témának. A barcelonai keretegyezmény értelmében az EU a mediterrán partnerországokkal ún. euromed megállapodásokat dolgozott ki és írt alá, amelyek részletesen szabályozzák a kapcsolatok szorosabbá tételének lépéseit.
1.6. Az Euro-Med megállapodások 2002-re az EU szinte az összes MPO-val megkötötte az euro-med megállapodásokat. Izrael már 1989-ben szabadkereskedelmi megállapodást írt alá az EK-val, az euro-med szerződés így ennek megújítása és kiegészítése volt csupán. Izrael a tárgyalásokat 1995. szeptemberében zárta le, a szerződést novemberben írták alá és 2000. júniusában lépett életbe.
1.7. Makrogazdasági következmények A szabadkereskedelmi megállapodás a mediterrán országok EU-ból származó importját sújtó vámokat érinti. Ez nagy költségeket jelenthet, mivel a vámok a legtöbb országban a költségvetés fontos bevételi forrásának számít.
43
Az euro-med megállapodások egyik igen fontos előnye, hogy segít a régóta várt reformok végrehajtásában. Az MPO-k a gazdasági átalakulás költségeinek viselésében számíthatnak a különböző pénzügyi támogatásokra, főleg az EU által nyújtott segélyekre. A mediterrán országoknak nyújtott hivatalos fejlesztési segélyek (ODA) az összes segélyek 40%-átteszi ki. A központi pénzügyi támogatás a MEDA Program. (MEDA I.: 1995-99; MEDA II.: 20002006). Az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet akkor tudná elsősorban a mediterrán országok tartós gazdasági fejlődését elősegíteni, amennyiben jelentős mértékű beruházás áramlana ezekben az országokba. Az EU-ból származó külföldi működő tőke az MPO-kban 1992-2000 1. sz. táblázat Az EU-ból származó külföldi működő tőke az MPO-kban 1992-2000 1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
MPO-k
445
561
864
750
872
968
2563
1320
5020
Töröko.
367
379
389
320
416
126
1006
979
1520
Magreb
32
157
264
119
218
623
504
109
326
Marokkó
74
150
229
25
176
448
88
248
210
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
Masrek
22
90
164
203
57
132
785
426
2403
Egyiptom
-17
32
53
113
52
39
541
390
2104
Izrael
23
35
46
108
181
87
268
-195
771
Forrás: Szigetvári Tamás, Az Európai Unió mediterrán politikája, EU Working Papers, 2001.46.old. A táblázatból kiolvashatjuk, hogy az Unióból származó külföldi működő tőke folyamatos növekedést mutat.
44
1.8. Mi az Euro-Med megállapodások pozitív hatásai? A megállapodások által a régió ellenséges országai is egy asztalnál ülnek: izraeli-szírlibanoni, görög-török-ciprusi. A közös projectek elősegítik a régiók együttműködését, ezáltal csökkennek az előítéltek is. Az integrációt is ösztönzik.
1.9. Tíz eves az Euro-Mediterrán Partnerség24 A legutóbbi ülésen, 2004. novemberében Hágában, a 2005-ös évet a “Mediterránum évének” kiáltották ki, amely a Barcelonai Folyamatok tizedik évfordulója. A további folyamatoknak egy lógót is létrehoztak. A Mediterránum évében magas szintű politikai találkozókat valamint ünnepélyeket szerveznek Barcelonába. A 2004-es év sok különféle kezdeményezést hozott több nemzetközi szinten, gazdasági, politikai és szociális reformokat a földközi-tengeri térségben, mint például az Arab Liga Tunisz Deklaráció és a G8 Tengeri Deklaráció. Fontos megemlíteni az Európai Szomszédsági Kezdeményezést is. Az Euró-Mediterrán Partnerség meghatározó mérföldköve az EU és Izrael kapcsolatok elmélyítésében.
24
EU pledges to boost ties with Mediterranean partners, http://www.eubusiness.com /afp/050411220123.3z
315pof/view. 2005.04.15.
45
2. Izrael és EU társulási egyezménye25
Az Izrael és Európai Unió Társulási Egyezményét 1995. november 20-án írták alá Brüsszelben és 2000. június elsején lépett életbe. Ez az egyezmény helyettesíti az 1975-ben elfogadott Együttműködési Egyezményt. Az EU-Izrael Társulási Egyezmény a két partner közötti kapcsolatok legfőbb egyezménye. Jóval több, mint egy szabad kereskedelmi egyezmény, mélyebb párbeszédekre törekszik Izrael és az EU szorosabb együttműködése érdekében.
2.1. A Társulási Egyezmény tartalama Az egyezmény előszava tartalmazza azt a nyilatkozatot, miszerint az Európai Unió, a tagállamok és Izrael érdekelt abban, hogy elősegítsék az izraeli gazdaság integrációját az európai gazdaságba. Az egyezmény egy négy évig tartó ratifikáló procedúrán ment keresztül és végül 2000. június elsején lépett életbe. Az Egyezmény előszava az Egyesült Nemzetek Okiratának az irányelveinek a fontosságát hangsúlyozza, az emberi jogok, a demokratikus alapelvek és a gazdasági szabadság figyelembevételével. Az emberi jogok és a demokratikus alapelvek tiszteletben tartása az uralkodó mind Izrael, mind a Közösség belső és nemzetközi politikájában. A politikai szakasza az egyezménynek intézményesíti a fennálló politikai párbeszédet és más területekre is kiszélesíti. A mai napig a politikai párbeszédek miniszteri szinten egy évben többször is sorra kerültek, gyakran a külügyminiszterek fórumának a rendszerén belül. A politikai stabilitás és a gazdasági fejlődés erősítését is hangsúlyozza. Fontos a régiók bátorítása a regionális együttműködésre, hogy egy állandó politikai párbeszédet alakítsanak ki mind egymás, mind más országokkal együtt. Olyan területeken nyújtsanak egymásnak előnyöket, mint a technológia, tudomány, kultúra, audio-vizuális technikák és
25
The EU-Israel Association Agreement, http://www.us-israel.org/jsource/Politics/israel_EU.html.
2004.12.16.
46
szociális témák. Ezek a kapcsolatfelvételek ad-hoc jellegűek voltak és semmilyen formális egyezményben nem rögzítették. Az Egyezmény fő szövege az állandó politikai párbeszéd felállítására és fenntartására utal, azaz parlamentális párbeszéd legyen, az Európai Parlament és a Knesset között. Hangsúlyt helyeztek az olyan kérdésekre, mint béke, biztonság és regionális együttműködés. Nagyon fontos, hogy a már meglévő Mediterránum tagállamai közötti kapcsolatot megerősítsék. A társulási egyezmény meghatározza, hogy rendszeres találkozókat kell összehívni, évente egyszer több működő szinten, a legfelsőbb miniszteri szinttől a hivataliig. Ebben a részben jelenik meg az igény a szolgáltatások liberalizálása és szabad alapítása iránt; a tőke szabad áramlása; versenyszabályok hangoztatása. Az Egyezmény megerősíti a gyártott termékek szabad kereskedelmének a szabályát, ezenkívül kibővíti azt az ipari termékekre is. Az egyezmény kereskedelmi része szabályozza a termelői és mezőgazdasági termékek kereskedelmi áramlását. (1999-ben kölcsönösen a kereskedelmi mérleg 22 milliárd dollár volt). Az egyezmény fenntartja az 1975-ben létrehozott szabadkereskedelmi övezetet és javítja a termelői és mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi feltételeket. Ez a rész szintén foglalkozik a kereskedelmi feltételek megkönnyítésével a folyamatok és tarifák területén. Az egyezménynek újdonsága az a rész, amely a szolgáltatások a tőkepiac liberalizálásával és a cégalapítási joggal foglalkozik. Ez a rész sietteti a jövőbeni létrehozását azoknak a bilaterális kereskedelmi szabályoknak, amelyek nemzetközi fejlődésen alapulnak a WTO rendszerén belül.
2.2. Miben jobb ez az egyezmény az 1975-ös Együttműködési Szerződéstől? Az import az izraeli termékekre sokkal rugalmasabb az új egyezményben, mint az 1975-ös Együttműködési Szerződésben. Itt már megjelenik a mezőgazdasági termékek részbeni, vagy teljes liberalizálása, melyet 2003-ban írtak alá. A kooperációról szóló rész nagyon széleskörű, foglalkozik joggal, nemzetközi biztonságról, környezetvédelemről, oktatásról
47
és infrastruktúráról. A kooperáció legtöbb területe új és a kölcsönös törekvést mutatja, tehát hogy kiszélesítse a korábban létrehozott 1975-ös kereskedelmi egyezményt gazdasági és egyéb területeken. Az egyezmény olyan hivatalos szerveket hozott létre, mint a Társulási Tanács (Association Council), mely izraeli vezetője a külügyminiszter és egy évben egyszer kell összehívni. Ezenkívül létrehozták a Társulási Bizottságot (Association Committee) is, mely élén a külügyminisztérium igazgatója áll (Director General). Valamint még létrejöttek különböző kisebb bizottságokat is (sub-committees) szakértő szinten, melyek feladatai a szakmai ügyek megvitatása, mint például a gazdasági téren történő tárgyalások (kölcsönös elismerés és felhalmozódás). A társulási egyezmény létrehozott egy olyan mechanizmust is, amely hatékonyas segíti a végrehajtás és megelőzi a nézeteltéréseket a felek között. Egy Közös Nyilatkozatot csatoltak a szerződéshez, amelyben a partnerek hangsúlyozzák az idegengyűlölet, az anti-szemitizmus és a rasszizmus elleni küzdelem fontosságát.
2.3. EU-Izraeli találkozók Az Európai Unió és Izrael Társulási Tanácsa első ülését 2000. június 13-án tartotta Luxemburgban. Vezetőjük az izraeli külügyminiszter, Levy, és az uniós külügyminiszterek voltak. Az ülésen írták alá a Társulási Egyezmény életbelépéséről szóló dokumentumot. Levy, külügyminiszter úr a Társulási Tanácsnak címzett beszédében hangsúlyozta Izrael szándékát az Európával történő kapcsolatok elmélyítéséről, minden területen. A második Társulási Bizottság (2002. Október 8.) főként a politikai helyzet rendezését tartotta fontosnak, a terrorizmus elleni küzdelem, a közép-keleti és a palesztin területek rendezése. A gazdaságot érintő kérdésekben, több kérdéskört is kidolgoztak, ide tartozik: szállítás, energia, oktatás, verseny, tudomány és technológia. Izrael és az EU fontosnak tartja, az együttműködést a fogyasztó védelemi és szociális területen is.
48
Gazdasági Párbeszéd (2002. október 17.): gazdasági együttműködési területeket elemeztek és tárgyaltak meg. Olyan témakörökben, mint: Izrael gazdasági lassítása, a kormány
stratégiái
az
államadósságok
csökkentésére,
a
különböző
pénzügyi
lehetőségekkel. Izrael állam a pénzügyi piacát elemezve, további liberalizációs terveket fogalmazott meg. A Bizottság vázolta az Euró, már jelenleg is feltörő, fejlődési útját. Megfogalmazta a Pénzügyi Szolgáltatások Akció Tervét, a meglévő hibák ecsetelésére. Az Izraeli kormány megfogalmazta azon szándékát, hogy jobb infrastrukturális és kommunikációs hálózatot kíván kiépíteni a központban. A harmadik Társulási Tanács (2002. október 21.): röviddel a Társulási Bizottság jeruzsálemi ülése után tartották. Itt lehetőség nyílt a meglévő kapcsolatok áttekintésére, valamint, hogy a közös érdekekre még nagyobb hangsúlyt helyezzenek: kulturális ügyek, szállítás, telekommunikáció, tudományos és technológiai együttműködés. Meghatároztak egy akció tervet, kereskedelmi és beruházási könnyítésekkel, a fogyasztói igények magas fokú figyelemben tartásával. A harmadik Társulási Bizottság (2003. július 9.) is a politikai helyzettel indított, a békefolyamatok jelenlegi elemzésével nyitották meg a találkozót. A társulás gazdasági területeit részletesen megvizsgálták, a Bizottság megállapította, hogy érdemleges eredmények mutathatóak ki több területen az előző évből. Izrael és az EU megújította a Tudományos
Együttműködési
Egyezségét,
és
akkor
tárgyalásokat
folytatott
a
mezőgazdasági termékek kereskedelmének a további liberalizálásáról. A jogi közelítésben is lényeges előrelépés történt, Izrael részt vesz a GALILEO Projektben, a magán szektorban közös törvényeket hoztak a tisztességes verseny érdekében, és együttműködést eszközöltek a Statisztikai Hivatalok között. A
Bizottság
területeket
határolt
be,
amelyeken
együttműködésre
törekednek:
környezetvédelmi esetek, szociális esetek, szerzői tulajdon és kereskedelmi kérdések. Az Európai Bizottság felajánlotta Izrael számára a TEMPUS Program és az új Erasmus Mundus Programot jövő évi kiterjesztését erre a mediterrán területre is.
49
A negyedik Társulási Tanács ülését (2003. november 17-18.) Izrael vezette. A közelkeleti békét érintő kérdések minden tanácsi ülésen előjönnek, így itt is. Ezen felül kereskedelmi kérdésekben előrelépések voltak Izraelben, az energiai és környezetvédelmi együttműködés területén.
2.4. A Társulási Egyezményből származó előnyök Izrael állam számára A Társulási Egyezmény Izrael számára számos előnyt nyújt. Politikai téren létrehoz egy intézményesített politikai párbeszédet a legfelsőbb szinten. Gazdasági téren előnyt jelent, mint a kereskedelmi lehetőségek liberalizálásával és az izraeli export megerősödésével Európába. Az egyezmény keretein belül Izraelnek lehetősége lesz az Európával való gazdasági státuszának az erősítésére, főleg olyan területen, mint az új technológiák, amelyre az ország specializálódott. További előnyök még: •
A fiatal izraeliek számára lehetőség nyílik Európában, vagy más mediterrán országba tanulni (Euro-Med Youth Action Programme).26
•
Az izraeli filmesek tréningekben és képzésekben részesülhetnek (Euro-Med Audiovisual Programme).
•
Olyan szervezetek, mint az Izraeli Antik Bizottság része az Euromed Kultúrális Örökségének.
Izrael pénzügyi előnyökre is szert tett az egyezmény által. Az Európai Beruházási Bankot, az Európai Unió egyik intézményét, 1958-ban hozták létre, székhelye Luxemburg.
26
Euro-Mediterranean
Youth
Action
Programme,
2004.11.25.
50
http://www.salto-youth.net/abouteuromedyouth/.
Az Európai Beruházási Bank legtöbb tevékenysége az Európai Unión belül van, de ezenkívül még az EU-s fejlesztési politikában is részt vesz. EBB támogatja a kelet- és közép európai országokat. Ezenkívül az Európai Unió mediterrán politikáján belül támogat még 12 mediterrán országot, amelyek tagjai a barcelonai folyamatnak. A barcelonai folyamatnak nincs közvetlen költségvetése infrastrukturális projectekre és az EBB itt, mint egy európai “eszköz” lép fel. Az utóbbi öt évben a bank több mint 3,3 milliárd eurót jutatott el a mediterrán országoknak. Csak 1999-ben körülbelül 802 millió eurós egyezményeket kötöttek a mediterrán országokkal. Az Európai Beruházási Bank tevékenységet a mediterrán-térségben 1970-es évek közepén kezdte el. Ekkor írta alá Izrael is a pénzügyi protokollját az EBB-vel. A keret-megállapodást június 13-án írta alá Levy külügyminiszter és az EBB elnöke Philippe Maystadt. A megállapodás szerint bankkölcsönt folyósít majd Izraelnek főleg infrastrukturális és környezetvédelmi projectekre. Ezáltal a megállapodás intézményesítette a kapcsolatot Izrael állam és a bank között. Jelenleg az izraeli elektromos művek (Israel Electric Company) mutat érdeklődést a kölcsön iránt, a vállalat fejlesztése céljából.
3. Kereskedelmi kapcsolatok Izrael és EU a kereskedelmi kapcsolatait a Társulási Egyezménye szerint alakítja. Az Európai Unió Izrael legfontosabb kereskedelmi partnere. Az izraeli import körülbelül 40 százaléka jön az Európai Unióból és körülbelül 30 százaléka megy oda, ezzel az EU az első helyen áll az importot tekintve, az exportot nézve meg a második helyen. Az Európai Unió szemszögéből Izrael az import listán a 21-dik, az export listán a 28-dik helyen áll. Az Európai Unió Izraelből importált termékei tíz év alatt 1990-től (3,6 milliárd €) 2001-ig (9,6 milliárd €) megtriplázódott, ezzel együtt az export Izraelbe is (4,5 milliárd€ Æ 14,5 milliárd €). Kereskedelem összességét tekintve az EU és Izrael között 1997-2000-ig növekvő tendenciát mutatott, amely 2000-ben érte el a csúcspontot 26 milliárd euróval. A
51
következő években csökkent, 2001-re 7%-kal és 2002-re 8,7%-kal. 2002-ben 22milliárd euró volt. A csökkenés oka a globális gazdasági hanyatlás, a Sékel gyengülése, a kereslet csökkenése valamint a gyémánt kereskedelem csökkenése, amely az EU-izraeli kereskedelem 20-25 százalékát adja. Ez a csökkenő tendencia a 2003-as évben is folytatódott. Lsd.: 1.sz. melléklet 2.sz. táblázat EU-Izreal kereskedelmi egyenlege (ezer €)
KIVITEL
BEHOZATAL
2003
2004
2004/2003 %-ban
2003
2004
2004/2003 %-ban
EU országai
28372674,3
31964923,1
112,7
29516509,0
32087086,2
108,7
EU-15
25727463,7
28572498,4
111,1
26198637,0
28036066,6
107,0
Új EUtagok
2645210,6
3392424,7
128,2
3317872,0
4051019,6
122,1
Forrás: KSH, Külkereskedelmi termékforgalom ország-csoportonként, 05/1/25
3.sz.táblázat EU-Izrael kereskedelmi egyenlege (ezer €)
EGYENLEG 2003
2004
EU országai
-1143834,7
-122163,1
EU-15
-471173,3
536431,8
Új EU-tagok
-672661,3
-658594,9
Forrás: KSH, Külkereskedelmi termékforgalom ország-csoportonként, 05/1/25
A fenti táblázatból jól látható, hogy Izrael mind európai uniós kivitele, mind behozatala növekvő tendenciát mutat. Érdekesség, hogy az újonnan csatlakozott országokkal való kapcsolatai sokkal intenzívebbek, mint a már meglévő 15 tagállammal. A növekvő tendencia ellenére Izrael egyenlege még mindig negatív, vagyis az importja még mindig meghaladja az exportját.27 Lsd.: 3.sz. melléklet Az árucsoportonkénti termékforgalmat tekintve, a kivitel területén az Európai Unióba a legmagasabb az energiahordozók arányának a növekedése (123,4%), majd ezt követi a 27
KSH, Külkereskedelmi termékforgalom ország-csoportonként, 05/1/25
52
nyersanyagok (119,4%). A behozatalt figyelembe véve az élelmiszer, ital és dohány árú csoport (139,7%) van az élen, majd az energiahordozók (113,9%). Lsd.: 2.sz. melléklet Ha Izrael kereskedelmi kapcsolatainak alakulását nézzük az EU tagállamaival, akkor megfigyelhetjük, hogy a legintenzívebb a kapcsolata Németországgal, 2004-es exportja 12,8 milliárd € és importja 13,1 milliárd €, a második helyen Ausztria áll, 2,8 milliárd eurós exporttal és 3,7 milliárd eurós importtal, a harmadik és negyedik helyen Olaszország és Franciaország van. Lsd.: 3-4.sz. melléklet
A mezőgazdaságot vizsgálva a Közösség Izraelből importált termékei szép adatokat mutatnak (8,4%), az exportot tekintve is (2,4%). Az Euro-Mediterrán Egyezmény szerint a két partner meghatározó kereskedelmi engedményeket nyújt egymásnak a mezőgazdaság területén, vámcsökkentéssel, vagy a vámok megszüntetésével. Az Egyezmény 14 cikke szerint mezőgazdasági kereskedelem további liberalizálása szükséges. Magyarország a középmezőnyben van, a két ország közötti kapcsolatok alakulásáról egy külön fejezetben (IV. fejezet) kívánok foglalkozni.
53
4. Együttműködés
4.1. Egyezmény tudományos és technikai együttműködésről az Európai Unió és Izrael Állam között28 Izrael volt az első nem európai ország az Európai Közösség Kutatás és Technikai Fejődés szervezetében. Izrael speciális helyzetét azért érte el, mert a tudományos versenyben a világélvonalban van, valamint már régóta megalapozott tudományos és technikai együttműködésben áll az Európai Unióval. Izrael a Negyedik Keretprogramba 1996. augusztusában lépett be. 1999. márciusában lépett életbe a “Második Egyezmény a Tudományos és Technikai Együttműködésről az Európai Közösség és Izrael között”, ezzel együtt Izrael részese az Ötödik Keretprogramnak is (1999-2002). Ez alatt az idő alatt, izraeli egyetemek, kutató intézetek és vállalatok több mint 600 kutatóprogramban vettek részt európai partnerekkel. Izrael a Hatodik Keretprogramba (2003-2006) való részvételének az egyezményét 2003. júniusában írták alá Brüsszelben, ebben az EU célja egy tiszta Európai Kutató Terület kialakítása, ez egy belső piac a tudomány és a tudás számára, melyben Izraelnek teljes szerepe van. A Keretprogramra az EU a GDP 3%-át költené.
4.2. Egyezmény a távközlési üzemeltetői vásárláson és az állami beszerzésen29 Mind az Egyesült Közösségek, mind Izrael részese volt annak a tárgyalássorozatnak, amely az új Állami Beszerzések Egyezményhez (Governmet Procurement Agreement – WTO), vezetett. Mindkét fél kölcsönösen elvállalta, hogy piacait nyitja a másik fél számára. Az Európai Unió további közbeszerzési területeket nyit meg, valamint Izrael is további piacokat nyit meg olyan területeken, mint városi közlekedés, szolgáltatások, orvosi műszerek vásárlása. 28
Agreements on Scientific and Technical Co-operation between the European Community and the State of
Israel, http://europa.eu.int/comm/external_relations/israel/intro/. 2004.11.26. 29
Agreements on Procurement by Telecommunications Operators and on Government Procurement, http://europa.eu.int/comm/external_relations/israel/intro/. 2004.11.26.
54
A távközlési szektorra vonatkozó egyezmény tisztán bilaterális. Az egyezmény lehetőséget biztosít a távközlési piac megnyitására, a nemzeti elbánás elve alapján. A két egyezmény alapjául szolgál, az Izrael és az EU között létrejött Társulási Egyezmény.
4.3. Egyezmény laboratóriumi gyakorlaton30 Az egyezmény kölcsönös elfogadást biztosít a két partner számára a biztonságos vegyi kutatások elvégzésére, a meglévő adatok és tesz helységek biztosításával. Az egyezmény területei: kozmetikumok, ipari vegyi anyagok, gyógyszerek, élelmiszer és állati táp adalékanyagok. Az egyezményt 1999. júliusában írták alá és 2000. május elsején lépett életbe. Fontos még megjegyezni: Izrael az első és egyetlen nem európai ország, amely teljességében részt vesz az Európai Közösségi Keretprogramban, a Kutatás és Technológia Fejlesztésében. 2002-re, az Ötödik Keretprogram végére, Izraelnek 623 együttműködési projektje volt az Európai Unióval, 165 millió euró értékben. A Hatodik Keretprogramban (2003-2006) Izrael további 140 projektben dolgozik együtt az Európai Unióval. 2004-ben az Európai Unió és Izrael együttműködési szerződést írt alá egy EU projekten, Galileo, a Nemzetközi Navigációs Satellit rendszer felállítása érdekében. Egy Izraeli vállalat, az InSightec, 2003-ban benne volt a három nyertes között, az Európai IST Nagydíjon. A milánói díjkiosztó rendezvény neve volt: “A lehetőségek előttünk vannak”. A díjat olyan ötletes termékek nyerték, amelyek Európa legjobb információs technológiai újításai nyerték.
30
Agreement on Good Laboratory Practice, http://europa.eu.int/comm/external_relations/israel/intro/. 2004.11.26.
55
5. Európai Szomszédsági Politika (European Neighbourhood Policy)31
A 2004-es bővítése az Európai Uniónak történelmi, földrajzi és gazdasági jelentőségű, nemcsak a tagországok számára. Az EU és Izrael így még közelebb került egymáshoz, és mint szomszédok, a politikai és gazdasági kapcsolatok megerősödnek. A bővítés EU és Izrael számára nagy lehetőséget adott arra, hogy a szoros kapcsolaton és kooperáción túl valamifajta gazdasági integráció alakuljon ki, a politikai együttműködéssel egybefüggően. A közelség lehetőséget ad arra is, hogy kapcsolatuk erősségével, stabilitást, biztonságot és jólétet biztosítsanak. Az Európai Unió Európai Szomszédsági Politikája (European Neighbourhood Policy) ambiciózus célokat (kidolgozott akció terveiben) fogalmaz meg politikai, gazdasági és szociális együttműködési területeken. Izrael és az EU közös célja, hogy megerősítse kapcsolatait (politikai, biztonsági, gazdasági, tudományos és kulturális), valamint közös konfliktus megelőzés és a fennálló konfliktusok megoldása. Az Európa Tanács álláspontja szerint a magas gazdasági fejlettségű Izraelnek kiemelt helye van az EU kapcsolati rendszerében a kölcsönösség és a közös érdekek alapján. Közös társulási szerződésük van és a “Barcelonai folyamatban” is együtt vesznek részt. Az akció terv egy ösvény az EU-izraeli kapcsolatok további bővítésénél, elmélyítésénél. Mind az Európai Unió, mind Izrael a közös értékeket vall, mint a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, a törvény hatalma és az alapvető szabadságjogok. Mindkét fél küzd az anti-szemitizmus, rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. Történelmileg és kulturálisan rokonsági viszonyról és közös örökségről beszélhetünk, amelyek a még szorosabb együttműködés alapját képezik. Izraelnek működő piacgazdasága és egy jól szervezett közigazgatási rendszere van, melyek szintén az EU-val való kapcsolatok kiépítését segítik.
31
European Neighbourhood Policy, http://europa.eu.int/comm/world/enp/index_en.htm. 2005.03.24.
56
Az akció terv az együttműködés szimbólumaként is felfogható, amely a közös törekvéseket és a közösen kívánatos célokat tartalmazza. Ez egy három évre szóló terv, melynek kivitelezése segíti a Társulási Egyezményben írtakat is véghezvinni. Új kapcsolati területek nyílnak meg a két partner között, olyan területeken, melyek segítik Izrael az európai gazdasági és szociális rendszerbe való integrálását. A további gazdasági integráció alapjai vázolódnak fel, amelynek oszlopai gazdasági és kereskedelmi szabályok és szabályozások bevezetése lenne. Az akció terv egyik fontos célja az együttműködés a fegyverek tömeggyártása és a terrorizmus ellen. Az akció terv ezek mellett lehetőséget ad a törvényhozói együttműködés erősítésére is. A cél a jogrendszerek közelítése. Izrael már részese egynéhány bizottsági programban, nevezetesen a Hatodik Keretprogramban, mint az Európai Gazdasági Térség egyenrangú partnere. Az akció terv részeként az Európai Bizottság a közösség más programjait és testületeit is megvizsgálja, az Izrael-felé való nyitás céljával, mely a közös érdek és a gazdasági együttműködés tárgya lehet. Izrael és az Európai Unió szoros együttműködésre törekszik az akció terv kivitelezésében.
Az Európai Szomszédsági Politika új tagsági lehetőségeket jelent: •
Lehetőség arra, hogy a kooperáción túl az integráció egy másik lépcsőfokára lépjenek, beleértve az Európai Unió belső piacát, valamint lehetőség Izrael számára, hogy egyre inkább részese legyen az EU irányvonalait és programjait érintő fontos területeknek.
•
Lehetőség arra, hogy a kooperáción túl az integráció egy másik lépcsőfokára lépjenek, beleértve az Európai Unió belső piacát, valamint lehetőség Izrael számára, hogy egyre inkább részese legyen az EU irányvonalait és programjait érintő fontos területeknek.
•
A politikai együttműködés intenzívebbé válása.
57
•
A Bizottság egy új Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (European Neighbourhood and Parnership Instrument) kialakításán dolgozik, mely elősegíteni Izrael számára a határokon átlépő, nemzetek közötti együttműködést a tagállamokkal. Az Európai Beruházási Bank támogatja az infrastrukturális beruházásokat.
•
Erőteljesen lép fel az igény az együttműködés iránt, nemcsak gazdasági, de kulturális, tudományos és oktatatási területeken is.
•
A szolgáltatási szektorok közelebb hozása egymáshoz a kereskedelmi és gazdasági faktorok függésének a hatálya, a beruházások és az exportnövekedést mutatnak.
•
Az akció terv célja, a partnerek már meglévő kapcsolatainak az elmélyítése.
Mely együttműködési területek élveznek elsőbbséget? Az akció terv felsorolja azokat a területeket, amelyeken az együttműködést elő kell segíteni, ezek a következők: •
A politikai párbeszéd és együttműködés elősegítése, amelyek a közös értékeken alapulnak. Ide tartozik például a közel-keleti konfliktus megoldásának az elősegítése, a terrorizmus elleni küzdelem megerősítése, az emberi jogok védelmének a támogatása, a már meglévő kulturális és vallási párbeszéd fejlesztése, valamint harc az anti-szemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen.
•
A gazdasági integráció növelése, a kereskedelem és a beruházás áramlásának növelésével,
a
szolgáltatás
kereskedelem
liberalizálásával.
A
pénzügyi
szolgáltatások területe kiemelt fontosságot kap, ezzel is előkészítve Izrael belépését az európai piacra. •
Az együttműködés megerősítése migrációs kérdésekben, küzdelem a szervezett bűnözés ellen, valamint rendőri és bírói együttműködés, olyan területeken, mint az embercsempészet.
•
A szállítási, energiai és távközlési hálózat együttműködésének az elősegítése. A szállítás területén meg kell említeni a Galileo kezdeményezést, valamint a légi, 58
tengeri együttműködés fontosságát. Az energiai szektorra jellemző egyfajta közeledés az európai uniós villamossági és gázenergiai piacok szabályozásához. A tudomány és technológia területén az információs társadalom fejlődése a cél, mind a vállalatok, a kormányok és a lakosok számára. •
A környezetvédelem dimenziójában is az együttműködés a cél, a meglévő irányelvek és akciók hangoztatása.
6. A közel-keleti békefolyamatok támogatása32
Az Európai Unió aktív részese a közel-keleti békefolyamatoknak. Az arab-izraeli konfliktust meg kell oldani. Az Unió támogat minden olyan kezdeményezést, amely további békefolyamatokhoz vezethet. Az Oszlói Megegyezés különböző béke projekteket ajánl az izraelieknek és az araboknak, a bizalom kiépítése érdekében. A Barcelona Deklarációban, az Európai Unió 88,8 millió eurót különített el a közel-keleti béke folyamatokra a MEDA program részeként. A cél az izraeli és arab regionális együttműködés elősegítése környezetvédelmi, egészségügyi, jogi területeken, valamint a gazdaság, az oktatásügy és a média területén. Az Európai Unió további 10millió eurót különített el a következőkre: EU Partnerség a Békéért Program (EU Partnership for Peace Programme): olyan helyi és nemzetközi civil kezdeményezések támogatása, amelyek a békét, a toleranciát és az erőszakmentességet támogatják. Az Európai Unió anyagilag jelentősen támogatja az izraeli-palesztin együttműködési projekteket is. “Üzleti hidak építése” a cél, melynek alapjául szolgál az utóbbi években 32
External Relations, http://europa.eu.int/comm/external_relations/mepp/. 2004.10.12.
59
létrejött Zsidó-Arab Gazdasági Fejlesztési Center (CJAED) és a Palesztin Média és Fejlesztési Intézet (PMDI). Általános cél, hogy izraeli és palesztin részvevőket felkészítsék egy szakmai és személyes együttműködésre, közös munkára, múlti-kulturális környezetben. Az Európai Unió nemcsak szerződéses alapon próbálja a békét helyreállítani. Nagyon fontosnak tartja, hogy a fiatalság is egy békéért küzdő környezetben nőjön fel. Ez egy hosszú hatáskörű folyamat. Konkrét példa ide az ismert gyermek sorozat új részeinek a forgatása, nevezetesen a Sesame Utca. A Seasam történetek toleráns példákra épülnek a palesztin, izraeli és jordán gyermekek számára. Gyermekekkel dolgozva a jövőt építjük, egy békés jövőt.
60
IV. Izrael és Magyarország kapcsolata
1. Izrael és Magyarország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai33;34 Miután a 1989-ben, a rendszerváltással, a diplomáciai kapcsolatok rendeződtek, a kereskedelmi kapcsolatok is helyreálltak Izrael és Magyarország között. Gyors kereskedelmi fejlődés következett, míg 1989-ben a kereskedelem mértéke nagyon csekély volt, úgy 2001-re már 154 millió dolláros, ami az előző évi forgalomnál 21%-kal volt nagyobb. Ebből 78 millió dollárt tett ki az izraeli export, 76 millió dollár értékben pedig Magyarország exportált Izraelbe. A két ország 1998. február elsején hozta létre a szabadkereskedelmi egyezményét, amely útjára indította a kereskedelmi kapcsolatok bővülését.35
2.sz.ábra Magyar import Izraelből, 2001-2004. Import Izraelből, 2001-2004 (M USD)
2002-ben az izraeli export 55 millió dollár, az import pedig 63 millió dollár volt (az izraeli 2004
1
export csökkenése nagyrészt a
2003
távközlési
2002
exportjában
2001
csökkenésnek
berendezések végbement tudható
be).
2003-ban az Izraelbe irányuló 0,0
50,0
100,0
150,0
200,0
magyar export 42%-kal nőtt és elérte a 170 millió dollárt, az
Forrás: The Israeli Economy at a Glance, Ministry of Industry, Trade and Labour, 2003.
33
Embassy of Israel – Budapest,http://budapest.mfa.gov.il/mfm/web/main/document.asp?DocumentID= 12230 &MissionID=39 34 Ministry of Industry, Trade and Labour, http://www.moital.gov.il/NR/exeres/30FF7037-FF7A-48C5BCB2-A47BFC4B24F3.htm. 2005.03.06. 35 Central Bureau of Statistic, Israel, http://www1.cbs.gov.il/reader/fr_trade/ftmenu_e_v1.htm. 2005.01.12.
61
izraeli export 23%-kal nőtt 62,3 millió dollárra. Az elmúlt tíz évben a gazdasági kapcsolatok jelentősen fejlődtek. Különösen figyelemre méltó az izraeli befektetések mértéke Magyarországon. A két ország között kétoldalú áruforgalmi szabadkereskedelmi megállapodás áll fenn 1998-óta, e megállapodás értelmében a ipari termékek vámmentesen juthattak egymás piacára. 4. sz. táblázat A magyar-izraeli külkereskedelem áruszerkezete (M USD)
Forrás: Izraeli Statisztikai Hivatal, 2003. www.cbs.gov.il/tables/hungary_2003/goods
5. sz. táblázat Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2003. évben (%)
Forrás: Izraeli Statisztikai Hivatal, 2003. www.cbs.gov.il/tables/hungary_2003/turnoverchanges
62
Mind Izraelben, mind Magyarországon az agrárkereskedelem érzékeny téma, ezen a területen a két ország mennyiségi korlátokhoz kötött vámkoncessziókat nyújtottak egymásnak. A magyarországi export Izraelbe mintegy 22 százalékkal növekedett (100,2 M USD), valamint a behozatal értéke is nőtt (83,6 M USD). 1.1. Izraeli befektetések Magyarországon3637 Izraeli cégek eddig több mint 2 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon, és ezzel Izrael az egyik legnagyobb befektető lett. A befektetések megoszlása a következőképpen alakul: •
ipari beruházások (kb.: 125 millió dollár),
•
távközlés (200 millió dollár),
•
ingatlan (1 milliárd dollár).
Amint láthatjuk, a befektetések aránya legmagasabb az ingatlanok területén, ezen belül is főleg
az
úgynevezett
„aktív”
ingatlanoknál.
Ilyen
ingatlanok
például,
a
bevásárlóközpontok, már nem csak a fővárosban (Westend, Rózsakert, Duna Plaza…), hanem a nagyobb vidéki városokban is. Az izraeli bevásárló központok létesítésére jellemző, hogy először felvásárolnak egy forgalmas telket a városban, ráépítenek egy bevásárlóközpontot, majd, ha ez a figyelem középpontjában van, megkezdik az irodák és lakóparkok építését is közvetlen mellette. Az ipari befektetések közül jelentős felvásárlásokról beszélhetünk. Izrael egyik legnagyobb vállalata vette meg, a Teva Pharmaceuticals, a Biogal és Human vállalatokat. Ismert név még a piacon a Cardo Bútor és Matracgyártó Kft., amely szintén izraeli vállalat által lett privatizálva (Aminach Csoport). Meg kell még említeni a szentendrei székhelyű gyémántcsiszoló manufaktúrát, a Caprice-t.
36
Külföldi befektetők Magyarországon, http://www.ingatlanbefektetes.hu/szam2/c08.html. 2004.04.16. A Külügyminisztérium Szóvivőjének tájékoztatása Martonyi János, www.kum.hu/Archivum/ Korabbiszovivoi / 2002/01/szov0131_1.htm. 2004.04.16. 37
63
Az információs technológiai (IT) szektorban a MAGIC felvásárolta disztribútorát, az ONYX Kft-t, és kibővítette tevékenységét Magyarországon. Az izraeli John Bryce (ami a Gilat Telecommunications Ltd. tulajdona) a magyar IQ Softtal vegyesvállalatot alapított, amely IT tréninggel valamint oktatással foglalkozik.
1.2. A mezőgazdasági kapcsolatok38 Az Izraeli Külügyminisztérium Nemzetközi Együttműködés Osztálya (MASHAV) tisztán izraeli berendezéssel minta-üvegházat épített Gyöngyösön. A 0,2 hektáron kb. 2 tonna paprikát termesztenek hetente. Izraeli üzletemberek foglalkoznak virágtermesztéssel is Magyarország több pontján, illetve a déli országrészben felállítottak egy zöldség szárító gyárat is. A fő export árucikk csoportok Izraelből Magyarországra a következők: gépek (főleg elektronikai berendezések) 26%, fémipari termékek 22%, vegyi anyagok (főleg gyógyszerészeti) 19%, drágakövek és gyöngyök 11%, gumi és műanyag 6,5%, élelmiszer és mezőgazdasági termékek 6%. A nagy izraeli exportőrök között megtalálható az ECI Telecom, Teva Pharmaceuticals, és az Iscar Ltd. A fő import árucikk csoportok Magyarországról Izraelbe: vegyi anyagok 40,5%, gumi és műanyag 9%, gépek 28%, fuvarozási felszerelések 11%, élelmiszer és mezőgazdasági termékek 10%. A nagy magyar exportőrök közé tartozik például, a TVK (műanyag granulátum exportja) a Nitrokémia 2000 Rt. (vegyi anyagok exportja), az MKM (elektromos kábelek). A nagy magyar exportőrök között van néhány multinacionális vállalat helyi képviselete, mint például a GE, Suzuki, vagy a Biogal.
1.3. Az idegenforgalom 2001-ben 120,000 izraeli turista látogatott Magyarországra. Egy izraeli turista átlagosan 100 dollárt költött naponta, ezzel a japánok után a második legköltekezőbb vendégek 38
Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Gazdasági kapcsolatok, Izrael, http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsia/izrael/gazdasagi.h tm. 2004.03.23.
64
voltak Magyarországon. 2000-ben körülbelül 16,000 magyar turista látogatott Izraelbe. Azonban a közel-keleti ellenségeskedő helyzet nem kedvez a túrizmusnak, a térségbe érkező turisták száma egyre csökken.
2. A magyar-izraeli tudományos és technológiai kapcsolatok39
A magyar-izraeli tudományos és technológiai kapcsolatok kétoldalú egyezmények, valamint multilaterális együttműködések keretében valósulnak meg. Kormányközi szinten 1992. óta az izraeli Tudományügyi Minisztérium és az OMFB (OM) között kétévenként megújított, az együttműködést projekt szintig rögzítő munkaprogram tölti meg tartalommal a keret-megállapodást. A jelenleg érvényes munkatervet a felek 1998. októberében, a Magyar-Izraeli Kormányközi Tudományos és Technológiai Együttműködési Vegyes Bizottság ülésén, Jeruzsálemben írták alá. Ennek keretében 12 magyar-izraeli tudományos és technológiai projekt valósul meg. A Magyar Tudományos Akadémia és az izraeli partnere közötti kapcsolatok az 1990-ben aláírt kétoldalú megállapodás alapján működnek. A kétoldalú kormányközi tudományos és technológiai együttműködés 2002-2003-ra vonatkozó következő munkatervét előreláthatólag 2003-ban írják alá. Annak ellenére, hogy az izraeli politikai helyzet igen feszült és rövidtávon az is marad, az EU-ba tartó Magyarországnak látnia kell a térségben rejlő - továbbra is változatlan - közép- és hosszú távú lehetőségeket Európa számára.
3. Diplomáciai kapcsolatok40
39
Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Tudományos és technológiai kapcsolatok:Izrael, http://www.kulugyminiszterium.hu/Kulugyminiszterium/HU/Vilag_orszagai/Azsia/Izrael/tud_kapcsolatok.htm 2004.03.24. 40 Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Politikai kapcsolatok, Diplomáciai kapcsolatok, http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsia/izrael/. 2005.03.22.
65
Izrael Állam megalakulását Magyarország 1948 májusában ismerte el, ekkor kezdődtek meg a diplomáciai kapcsolataik is. Azonban az 1967. június 12-i Varsói Szerződés szerint mindenszintű diplomáciai kapcsolatot megszakított Magyarország Izraellel. Ezt követően csak több, mint tíz évvel később, 1978-ban állapodtak meg érdekképviseletek felállításáról. 1988. március 14-én jöttek ezek létre, majd a nagyköveti szintű diplomáciai viszony 1989. szeptember 18-án rendeződött. Rendszeresek a magas szintű találkozók: 2000 óta Gógl Árpád egészségügyi miniszter (2000), Kövér László, polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter (2000), Torgyán József FVM miniszter (2000), Dávid Ibolya igazságügy miniszter (2000), Szabó János honvédelmi miniszter (2000), Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter (2001), 2003-ban Bárándy Péter igazságügy miniszter, Magyar Bálint oktatási miniszter, Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter látogatott Izraelbe. Izraelből 1996 óta a távközlési, a közbiztonsági, az igazságügyi, a kereskedelmi és iparügyi, a mezőgazdasági és környezetvédelmi, az egészségügyi, valamint a közlekedési miniszter látogatott Magyarországra. A külügyminisztériumok közötti politikai konzultációk állandóak. Magyarországon számos zsidó egyesület található meg, melyek még jobban elmélyítik a két ország közötti vallási, kulturális és tudományos kapcsolatokat. 2004 áprilisában megnyílt Budapestem a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény.
4. Magyarország az EU-csatlakozás után
Magyarország 2004 május elsejei EU csatlakozása után az Izrael és Magyarország között 1998 februárjától életben lévő Szabadkereskedelmi Egyezmény érvényét vesztette és az Izrael és az Európai Unió közötti kereskedelmi egyezmény lépett életbe Izrael és Magyarország között.
66
Befejezés
Az Európai Uniónak már az ötvenes évek elejétől különleges kapcsolata volt Izraellel, bátorítva az ifjú államot. A kapcsolat fokról fokra minden területet érintett. Az együttműködésnek voltak nehéz pillanatai is az Unió számára, az Unió egyre jobban növekvő diplomácia szerepe miatt a térségben, a közel-keleti békefolyamatokban való részvételével. Az EU egy semleges álláspontot vett fel, amely az izraeliekben gyakran gyanakvást váltott ki.
Az Európai Unió és Izrael kapcsolatát hosszú ideig a várakozás jellemezte, ez a helyzet legfőképp a politikai események miatt alakult ki. Mind az Európai Unió, mind Izrael gazdasági nehézségekkel állt szemben, amely elvonta az emberek és a kormányok figyelmét. A két fél partnerségét mindig is a jövő-orientáltság jellemezte, amely legjobban a békefolyamatok alakulásában figyelhető meg.
Hipotézisemet, miszerint az „EU és Izrael gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai hanyatlóak” megcáfolom. Dolgozatomban részletesen kifejtettem, hogy kapcsolatuk egyre intenzívebb és bővül. Kezdeti lépésnek fogható fel az Európai Unió mediterrán politikája, mely a Földközitenger partján elhelyezkedő országokat, közöttük Izraelt is, kereskedelmi előnyökhöz juttatja, valamint segített a különböző reformok előmozdításában egy központi pénzügyi támogatási programmal a MEDA-val. Itt már kialakult egy állandó kapcsolat fenntartás a
67
két fél között. Ezt tovább mélyítette, úgy is mondhatjuk „megszemélyesítette” a Társulási egyezmény az EU és Izrael között 1995-ben. A Társulási egyezmény a két partner közötti legfőbb egyezmény, amely jóval több, mint egy szabad kereskedelmi egyezmény, mélyebb párbeszédekre törekszik Izrael és az EU szorosabb együttműködése érdekében. Az Unió számára Izrael nagyon fontos gazdasági, kereskedelmi és politikai partner, ez a következőkben nyilvánul meg: •
Az EU-Izrael Társulási Egyezmény életre hívása, mely területeinek bővítése állandósult.
•
Az Unió folyamatosan bevonja Izrael államot különböző kutatóprogramokba.
•
Az EU aktív résztvevője a közel-keleti békefolyamatoknak, nemcsak kormányközi, de lakossági szinten is.
A kereskedelmi kapcsolatok területén sem beszélhetünk hanyatlásról. Izrael számára már évek óta a legfőbb partnere az Európai Unió. Izrael legtöbb termékét az Európai Unióba exportálja. A legnagyobb változást az EU 2004-es bővítése hozta, amely nem csak gazdasági, de történelmi jelentőségű is. Ezzel a csatlakozással Izrael még közelebb került az Unióhoz, szomszédja lett. S így, mint szomszédok, a gazdasági és a politikai kapcsolatuk megerősödött. Izraelnek már eddig is szoros kapcsolatai voltak az újonnan csatlakozott országokkal, köztük Magyarországgal is, amelyből a jövőben csak még jobban profitálhat. Az Európai Szomszédsági Politika felállításával újabb együttműködési célokat fogalmaztak meg politikai, gazdasági és szociális területeken.
”Európa számára Izrael nagyon fontos barát és partner. Azt szeretnénk, hogy Izrael is ugyanezt érezze Európa iránt. Az együttműködés további elmélyítésére törekszünk, biztosítva Izrael számára a biztonságot, békét és az együttélést a szomszéd államokkal!” Giancarlo Chevallard, EU nagykövet Izraelben
68
Ábra és táblázat jegyzék
1.sz. ábra: Immigráció Izraelbe Forrás: www.moif.gov.il_immigrationtoIsrael_199/2002 7.old. 2.sz.ábra: Magyar import Izraelből, 2001-2004. Forrás: The Israeli Economy at a Glance, Ministry of Industry, Trade and Labour, 2003.
58.old.
1.sz. táblázat: Az EU-ból származó külföldi működő tőke az MPO-kban 1992-2000. 41.old. Forrás: Szigetvári Tamás, Az Európai Unió mediterrán politikája, EU Working Papers, 2001
46.old.
2.sz. táblázat: EU-Izreal kereskedelmi egyenlege Forrás:
KSH,
termékforgalom ország-csoportonként, 05/1/25 3.sz.táblázat: EU-Izrael kereskedelmi egyenlege
Külkereskedelmi 49.old.
Forrás:
KSH,
termékforgalom ország-csoportonként, 05/1/25.
Külkereskedelmi 49.old.
4. sz. táblázat: A magyar-izraeli külkereskedelem áruszerkezete (M USD) Forrás: Izraeli Statisztikai Hivatal, 2003. www.cbs.gov.il/tables/hungary_2003/goods.
59.old.
5. sz. táblázat: Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2003. évben (%) Forrás: Izraeli Statisztikai Hivatal, 2003. www.cbs.gov.il/tables/hungary_2003/turnoverchanges. 59.old.
69
Felhasznált irodalom
Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar kapcsolatok fejlődése, 2001. 8793.old. Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar kapcsolatok fejlődése Az EU külkapcsolati rendszerének történetisége, 2001. 97-103.old. Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar kapcsolatok fejlődése, Társulási viszony az ACP-országokkal, 2001. Hargita Árpádné: Külkapcsolati rendszer, Az Európai Unió külkapcsolati rendszere. Európa Kislexikon, BKE Vezetőképző Intézet, Budapest, 1999. Horváth Zoltán, Kézikönyv az Európai Unióról
KSH, Külkereskedelmi összefoglaló, 2005.01.25. Dr. Probáld Ferenc – Dr. Szegedi Nándor: Afrika és a Közel-Kelet gazdaságföldrajza, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986, 48-56.old. Dr. Probáld Ferenc – Dr. Szegedi Nándor: Afrika és a Közel-Kelet gazdaságföldrajza, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986, 57-63.old. Palánkai Tibor: Fejlődő országokkal kialakított kapcsolatok. In: Európa Kislexikon, BKE Vezetőképző Intézet, Budapest, 1999.56.old. Szigetvári Tamás, Az Európai Unió mediterrán politikája, EU Working Papers, 2001.41.old. 70
The Israeli Economy at a Glance, 2003, Ministry of Industry, Trade and Labor, Israel (Izraeli gazdaság elemzése, 2003., Ipari, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium, Izrael) The Israeli Economy at a Glance, 2003, Ministry of Industry, Trade and Labor, Foreign Trade, Israel (Izrael gazdaságának elemzése, 2003., Ipari, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium, Külkereskedelem, Izrael) The Israeli Economy at a Glance, 2003, Ministry of Industry, Trade and Labor,Israel’s International Trade and Economic Agreements, Israel (Izrael gazdaságának elemzése, 2003., Ipari, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium, Izrael nemzetközi kereskedelme és gazdasági egyezményei) Agreement on Good Laboratory Practice (Egyezmény laboratóriumi gyakorlaton), http://europa.eu.int/comm/external_relations/israel/intro/. 2004.11.26. Agreements on Procurement by Telecommunications Operators and on Government Procurement (Egyezmény a távközlési üzemeltetői vásárláson és az állami beszerzésen), http://europa.eu.int/comm/external_relations/israel/intro/. 2004.11.26. Agreements on Scientific and Technical Co-operation between the European Community and the State of Israel (Egyezmény tudományos és technikai együttműködésről az Európai Unió és Izrael Állam között), http://europa.eu.int/comm/external_relations/israel/intro/. 2004.11.26. Among
the
Nations:
North
America,
United
States,
Martonyi
János,
http://www.mja.gov.il/mfa/go.asp?_2004_countryreports/Israel A
Külügyminisztérium
Szóvivőjének
tájékoztatása,
www.kum.hu/Archivum/ Korabbiszovivoi / 2002/01/szov0131_1.htm. 2004.04.16. Basic information about Israel, http://www.tau.ac.il/~intecon/isrw.htm. 2005.02.28.
71
Central
Bureau
of
Statistic,
Israel
(Központi
Statisztikai
Hivatal),
http://www1.cbs.gov.il/reader/fr_trade/ftmenu_e_v1.htm. 2005.01.12 Embassy
of
Israel
http://budapest.mfa.gov.il
–
Budapest
(Izraeli
/mfm/web/main/
Nagykövetség
Budapesten),
document.asp?DocumentID=
12230
&MissionID=39 Embassy
of
Israel
–
Budapest
(Izraeli
Nagykövetség
Budapesten),
http://budapest.mfa.gov.il/mfm/web/main/document.asp?SubjectID= 5814&MissionID=39&LanguageID=220&StatusID=0&DocumentID=-1 .2004.12.16. Euro-Mediterranean Youth Action Programme (Az Euro-Mediterrán Ifjusági Akció programja), http://www.salto-youth.net/abouteuromedyouth/. 2004.11.25. EU pledges to boost ties with Mediterranean partners, http://www.eubusiness.com /afp/050411220123.3z 315pof/view. 2005.04.15. European
Neighbourhood
Policy
(Európai
Szomszédsági
Politika),
http://europa.eu.int/comm/world/enp/index_en.htm. 2005.03.24. External Relations (Külkapcsolatok), http://europa.eu.int/comm/external_relations/mepp/. 2004.10.12. Israel Ministry of Foreign Affairs, (Izrael Külügyminisztériuma): Challenges and Achievements,
www.mfa.gov.il/MFA/Facts+About+Israel/
Economy/ECONOMY-
%20Challenges%20and%20Achievements. 2005.03.09. Israeli
Ministry
of
Foreign
Affairs,
(Izrael
www.mfa.gov.il/MFA/Facts+About+Israel/
Külügyminisztériuma) Economy/ECONOMY-
%20Challenges%20and%20taxing. 2005.03.09. Israeli
Ministry
of
Foreign
Affairs
www.mfa.gov.il/MFA/Facts+About+Israel/
(Izrael
Külügyminisztériuma), Economy/ECONOMY-
%20Challenges_economy_sectors. 2005.03.09.
72
KSH, Külkereskedelmi termékforgalom ország-csoportonként, 05/1/25 Külföldi befektetők Magyarországon, http://www.ingatlanbefektetes.hu/szam2/c08.html. 2004.04.16 Magyar
Köztársaság
Külügyminisztériuma,
Gazdasági
kapcsolatok,
Izrael,
http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsia/ izrael/gazdasagi.htm. 2004.03.23. Magyar
Köztársaság
Külügyminisztériuma,
Tudományos
és
technológiai
kapcsolatok:Izrael,http://www.kulugyminiszterium.hu/Kulugyminiszterium
/HU/Vilag
_orszagai/Azsia/Izrael/tud_kapcsolatok.htm 2004.03.24. Magyar
Köztársaság
kapcsolatok,
Külügyminisztériuma,
http://www.kulugyminiszterium.
Politikai
kapcsolatok,
Diplomáciai
hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu
_kapcsolatok/Azsia/izrael/. 2005.03.22. Ministry of Industry, Trade and Labour (Ipar, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium), http://www.moital.gov.il/NR/exeres/30FF7037-FF7A-48C5-BCB2-A47BFC4B24F3.htm. 2005.03.06. The
EU-Israel
Association
Agreement,
(Az
EU-Izrael
társulási
egyezménye,
http://www.us-israel.org/jsource/Politics/israel_EU.html. 2004.12.16. The EU’s Mediterranean and Middle East Policy (Az EU mediterrán és közép-keleti politikája), europa.eu.int/comm/external_ relations/med_mideast /intro/. 2005.03.12. http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/is.html www.cbs.gov.il http://www1.cbs.gov.il/reader/fr_trade/ftmenu_e_v1.htm
73
http://www1.cbs.gov.il/reader/ http://www1.cbs.gov.il/reader/fr_trade/ftmenu_e_v1.htm www.europa.eu.int www.eu-del.org.il www.mfa.gov.il www.mof.gov.il
74
Mellékletek 1.sz. melléklet Összefoglaló a külkereskedelmi termékforgalomról határparitáson, 2004. 01-11 hó
Forrás: KSH, Gazdasági összefoglaló, Izrael, 05/1/25
75
2.sz. melléklet Külkereskedelmi termékforgalom árucsoportonkénti alakulása
Forrás: KSH, Gazdasági összefoglaló, Izrael, 05/1/25
76
3.sz. melléklet Külkereskedelmi termékforgalom országcsoportonként
Forrás: KSH, Gazdasági összefoglaló, Izrael, 05/1/25
77
4.sz. melléklet Külkereskedelmi termékforgalom földrészenként
Forrás: KSH, Gazdasági összefoglaló, Izrael, 05/1/25
78
5.sz. melléklet Külkereskedelmi termékforgalom földrészenként
Forrás: KSH, Gazdasági összefoglaló, Izrael, 05/1/25
79
