Brüsszel, 10.11.2004 COM(2004) 748 végleges
Az euro bevezetésének elınyei A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK Elsı jelentés az euróövezet jövıbeli bıvítésének gyakorlati elıkészületeirıl
1
A Maastrichti konvergencia kritériumok
Árfolyamstabilitás: az euro övezetben résztvevı országok valutáinak piaci árfolyama meghatározott ingadozási sávon belül kell hogy lebegjen. Fenntartható költségvetési pozíció (költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3%-nál, az államadósság nem lehet több a GDP 60%-nál)
Árstabilitás: Vizsgált tagország inflációs rátája a konvergencia jelentés meghatározott egyéves perióduson belül max 1,5%-kal lehet több a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország átlagánál. Kamatkonvergencia: vizsgált tagország hosszú lejáratú kamatai a konvergencia jelentésben meghatározott egyéves perióduson belül max. 2%kal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagánál.
2
Az euró és a nemzeti valuták közötti átváltási arányok visszavonhatatlan rögzítésével megszőntek az árfolyam-ingadozások és az átváltásból eredı kockázatok az euró övezeten belül. A tranzakciós költségek mérséklıdtek. Az egységes piacon a pénzügyi verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minıségének javulására és kedvezıbb áralakulására számíthatnak.
Rögzített euróátváltási árfolyamok Pénznem
Kód
1€
Lezárva
belga frank
BEF
40,3399
1998.12.31.
finn márka
FIM
5,94573
1998.12.31.
francia frank
FRF
6,55957
1998.12.31.
holland forint
NLG
2,20371
1998.12.31.
ír font
IEP
0,787564
1998.12.31.
luxemburgi frank
LUF
40,3399
1998.12.31.
német márka
DEM
1,95583
1998.12.31.
olasz líra
ITL
1936,27
1998.12.31.
osztrák schilling
ATS
13,7603
1998.12.31.
portugál escudo
PTE
200,482
1998.12.31.
spanyol peseta
ESP
166,386
1998.12.31.
görög drachma
GRD
340,750
2000.06.19.
szlovén tolár
SIT
239,640
2006.07.11.
ciprusi font
CYP
0,585274
2007.07.10.
máltai líra
MTL
0,429300
2007.07.10.
szlovák korona
SKK
30,1260
2008.07.08.
3
Az árak összehasonlíthatósága. A belsı piac hatékonyabban tud mőködni. Az árfolyamkockázat megszőnése következtében az euró-övezet országain belüli befektetési kockázatok csökkennek, a befektetési lehetıségek összehasonlítóbbak, és a hitelminısítés szerepe megnı.
Az értékpapír-kibocsátók számára a szélesebb elhelyezési lehetıségek és a kibocsátások szervezésével foglalkozó intézmények közötti verseny élezıdése a felárak és jutalékok csökkenéséhez vezethet. (A Budapesti Értéktızsde határidıs piacán 1998. december 7., míg a Budapesti Árutızsdén 1999. január 7. óta lehet eurókontraktusokkal (szerzıdésekkel) kereskedni.)
4
Az euro bevezetésének lépései
A Szerzıdés 122. cikke (2) bekezdése elıírja, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján határoz arról, hogy mely eltéréssel rendelkezı tagállamok teljesítik a szükséges feltételeket, és szünteti meg az érintett tagállamokra vonatkozó eltérést. A Tanács ezenkívül dönt az érintett tagállam euróövezethez történı csatlakozásának idıpontjáról, és meghatározza az ország nemzeti valutája és az euró közötti rögzített és visszavonhatatlan átváltási árfolyamot. Az euró bevezetésének napján az átváltási árfolyam ténylegessé válik, az ország elızı nemzeti valutája megszőnik, és az EKB átveszi a monetáris politikára vonatkozó illetékességet. Ez történt az euróövezethez elsıként csatlakozott tizenegy országban 1999. január 1-jén, illetve Görögországban 2001. január 1-jén.
Praktikus és logisztikai okokból kifolyólag az euróövezetet jelenleg alkotó országok hároméves (Görögországban egy éves) átmeneti idıszakot iktattak be az euró valutaként (tizenegy országban 1999-ben és Görögországban 2001-ben) és készpénzként történı bevezetése között.
5
A másik lehetıség az úgynevezett „big bang” (robbanásszerő) forgatókönyv, mely szerint az euróövezetbe történı belépés, illetve az euróbankjegyek és -érmék bevezetése egy idıben történik. Ennek a megoldásnak több elınye is van, különösen most, hogy már léteznek euróbankjegyek és -érmék. A leglényegesebb hátrány viszont az, hogy lerövidül az az idıszak, mely alatt a köz- és magánszféra és általában az állampolgárok felkészülhetnek az átállásra.
Az euróbankjegyek és -érmék bevezetését egy olyan idıszak követi, mely alatt az eurót és a nemzeti valutákat párhuzamosan használják, és mind az eurós, mind a nemzeti bankjegyek és érmék törvényes fizetıeszköznek számítanak. Általában nemzeti szinten határozzák meg azt, hogy a két fizetıeszközt meddig lehet párhuzamosan használni, jóllehet ez az idıszak általában rövid, legfeljebb két hónap.
6
Tanulságok az eddigi átállásokból
A körültekintı és elırelátó elıkészület kifizetıdik. Az átállás gyorsaságát, az új valutának a nyilvánosság által történı elfogadását és a váltás gördülékenységét illetıen a korai, alapos elıkészületekrıl gondoskodó országok erıfeszítéseit siker koronázta. A kommunikációval és információval kapcsolatos beruházások szintén megtérültek.
A hároméves átmeneti idıszak túl hosszú volt. 1999 után a lendület alábbhagyott, és a hatóságoknak újabb erıfeszítéseket kellett tenniük, hogy a vállalatokat és az állampolgárokat másodszor is meggyızzék arról, hogy idejében készüljenek föl a készpénzcserére. Ezenkívül az euró számlapénzként történı használata meglehetısen korlátozott volt az átmeneti idıszakban.
7
Az euróbankjegyek és -érmék bevezetésének gyorsnak kell lennie: Az euró „fokozatos” bevezetése bonyodalmat okoz mind az állampolgárok, mind a vállalatok számára. A gyors bevezetés az összes érintett fél számára elınyös, feltéve ha körültekintéssel készítik elı. A két fizetıeszköz párhuzamos használatának idejére ugyanez vonatkozik, melynek lehetıleg rövidnek kell lennie.
A nemzeti valuta kivonása körültekintı elıkészületet igényel: az eredeti átállás folyamán valószínőleg túl sok figyelmet fordítottak az euróbankjegyek és -érmék bevezetésére, míg a nemzeti valuták nagymértékő visszaáramlásának következményeit alábecsülték. Különösen a visszajuttatott érmék hatalmas mennyiségével foglalkozó logisztikai intézkedések hiányoztak olykor, és ez néha jelentıs késést eredményezett a szállítás, az érmék kezelése és számolása, illetve a bankszámlák javára történı átutalások tekintetében.
8
Intézkedéseket kell hozni az árak változásának elkerülése érdekében. Ez a kérdés különleges figyelmet igényel, mivel nehezen oldható meg, és gyakran nehezen módosítható, téves megfigyelésen alapul. A megelızés kétségtelenül jobb, mint az orvoslás
A „mentális” átállás számottevıen több idıt vesz igénybe, mint a fizikai. Egy 2003. novemberi felmérés eredményei azt mutatták, hogy a válaszadók 30 %-a a mindennapi vásárlás közben leginkább nemzeti valutában gondolkodik, ellentétben 46 %-kal, akik euróban gondolkodnak. Azonban ami a nagy értékő vásárlásokat illeti (pl. ház vagy autó), az euróövezeti állampolgárok nagy része gondolatban leggyakrabban még mindig nemzeti valutában számol (54 %), míg csak egy kisebbség (16 %) teszi ezt euróban.
9
A MONETÁRIS UNIÓ ELİNYEI ÉS HÁTRÁNYAI
A közös pénz elınyei: - árfolyam-bizonytalanság megszőnik; - az átváltáshoz kötıdı (tranzakciós) költségek eltőnése. A közös pénz hátrányai: - nemzeti szuverenitás egy részének feladása közös pénz hiányában az eurózóna monetáris politikája az USA monetáris politikáját követné; - a nemzeti monetáris politika megszőnésével az ország elveszíti a gazdaságpolitika egyik legfontosabb eszközét hasonló gazdasági struktúra.
10