Az euro bevezetésének

Brüsszel, 10.11.2004 COM(2004) 748 végleges

Az euro bevezetésének előnyei A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK Első jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről

A Maastrichti konvergencia kritériumok  Árfolyamstabilitás: az euro övezetben résztvevő országok valutáinak piaci árfolyama meghatározott ingadozási sávon belül kell hogy lebegjen.  Fenntartható költségvetési pozíció: a költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3%-nál, az államadósság nem lehet több a GDP 60%-nál.

 Árstabilitás: Vizsgált tagország inflációs rátája a konvergencia jelentés meghatározott egyéves perióduson belül maximum 1,5%-kal lehet több a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország átlagánál.  Kamatkonvergencia: vizsgált tagország hosszú lejáratú kamatai a konvergencia jelentésben meghatározott egyéves perióduson belül max. 2%-kal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagánál.

 Az euró és a nemzeti valuták közötti átváltási

arányok visszavonhatatlan rögzítésével megszűntek az árfolyam-ingadozások és az átváltásból eredő kockázatok az euró övezeten belül.  A tranzakciós költségek mérséklődtek.  Az egységes piacon a pénzügyi verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének javulására és kedvezőbb áralakulására számíthatnak.

 Az árak összehasonlíthatósága.  A belső piac hatékonyabban tud működni.  Az árfolyamkockázat megszűnése következtében az euró-övezet országain belüli befektetési kockázatok csökkennek, a befektetési lehetőségek összehasonlítóbbak, és a hitelminősítés szerepe megnő.

 Az értékpapír-kibocsátók számára a szélesebb elhelyezési lehetőségek és a kibocsátások szervezésével foglalkozó intézmények közötti verseny éleződése a felárak és jutalékok csökkenéséhez vezethet.  A Budapesti Értéktőzsde határidős piacán 1998. december 7., a Budapesti Árutőzsdén 1999. január 7. óta lehet euró-kontraktusokkal (szerződésekkel) kereskedni.

Az euro bevezetésének lépései  A Szerződés 122. cikke (2) bekezdése előírja, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján határoz arról, hogy mely eltéréssel rendelkező tagállamok teljesítik a szükséges feltételeket, és szünteti meg az érintett tagállamokra vonatkozó eltérést.

Az euro bevezetésének lépései  A Tanács ezenkívül dönt az érintett tagállam euróövezethez történő csatlakozásának időpontjáról, és meghatározza az ország nemzeti valutája és az euró közötti rögzített és visszavonhatatlan átváltási árfolyamot.

Az euro bevezetésének lépései  Az euró bevezetésének napján az

átváltási árfolyam ténylegessé válik, az ország előző nemzeti valutája megszűnik, és az EKB átveszi a monetáris politikára vonatkozó illetékességet.  Ez történt az euróövezethez elsőként csatlakozott tizenegy országban 1999. január 1-jén, illetve Görögországban 2001. január 1-jén.

 Praktikus és logisztikai okokból kifolyólag az euróövezetet alkotó országok hároméves (Görögországban egy éves) átmeneti időszakot iktattak be az euró valutaként (tizenegy országban 1999-ben és Görögországban 2001-ben) és készpénzként történő bevezetése között.

 A „big bang” (robbanásszerű) forgatókönyv is lehetséges.  Az euróövezetbe történő belépés, illetve az euróbankjegyek és -érmék bevezetése egy időben történik.  Ennek a megoldásnak több előnye is van, különösen most, hogy már léteznek euróbankjegyek és -érmék.  A leglényegesebb hátrány viszont az, hogy lerövidül az az időszak, mely alatt a köz- és magánszféra és általában az állampolgárok felkészülhetnek az átállásra.

 Az euróbankjegyek és -érmék bevezetését egy olyan időszak követi, mely alatt az eurót és a nemzeti valutákat párhuzamosan használják, és mind az eurós, mind a nemzeti bankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszköznek számítanak.  Általában nemzeti szinten határozzák meg azt, hogy a két fizetőeszközt meddig lehet párhuzamosan használni, jóllehet ez az időszak általában rövid, legfeljebb két hónap.

Tanulságok az eddigi átállásokból  A körültekintő és előrelátó előkészület kifizetődik. Az átállás gyorsaságát, az új valutának a nyilvánosság által történő elfogadását és a váltás gördülékenységét illetően a korai, alapos előkészületekről gondoskodó országok erőfeszítéseit siker koronázta. A kommunikációval és információval kapcsolatos beruházások szintén megtérültek.

 A hároméves átmeneti időszak túl hosszú

volt. 1999 után a lendület alábbhagyott, és a hatóságoknak újabb erőfeszítéseket kellett tenniük, hogy a vállalatokat és az állampolgárokat másodszor is meggyőzzék arról, hogy idejében készüljenek föl a készpénzcserére. Ezenkívül az euró számlapénzként történő használata meglehetősen korlátozott volt az átmeneti időszakban.

 Az euróbankjegyek és - érmék bevezetésének gyorsnak kell lennie: Az euró „fokozatos” bevezetése bonyodalmat okoz mind az állampolgárok, mind a vállalatok számára. A gyors bevezetés az összes érintett fél számára előnyös, feltéve ha körültekintéssel készítik elő. A két fizetőeszköz párhuzamos használatának idejére ugyanez vonatkozik, melynek lehetőleg rövidnek kell lennie.

 A nemzeti valuta kivonása körültekintő előkészületet igényel: az eredeti átállás folyamán valószínűleg túl sok figyelmet fordítottak az euróbankjegyek és - érmék bevezetésére, míg a nemzeti valuták nagymértékű visszaáramlásának következményeit alábecsülték.  Különösen a visszajuttatott érmék hatalmas mennyiségével foglalkozó logisztikai intézkedések hiányoztak olykor, és ez néha jelentős késést eredményezett a szállítás, az érmék kezelése és számolása, illetve a bankszámlák javára történő átutalások tekintetében.

 Intézkedéseket kell hozni az árak változásának elkerülése érdekében. Ez a kérdés különleges figyelmet igényel, mivel nehezen oldható meg, és gyakran nehezen módosítható, téves megfigyelésen alapul. A megelőzés kétségtelenül jobb, mint az orvoslás

 A „mentális” átállás számottevően több időt

vesz igénybe, mint a fizikai.  Egy 2003. novemberi felmérés eredményei azt mutatták, hogy a válaszadók 30 %-a a mindennapi vásárlás közben leginkább nemzeti valutában gondolkodik, ellentétben 46 %-kal, akik euróban gondolkodnak.  A nagy értékű vásárlások esetében (pl. ház vagy autó), az euróövezeti állampolgárok nagy része gondolatban leggyakrabban még mindig nemzeti valutában számol (54 %), míg csak egy kisebbség (16 %) teszi ezt euróban.

A MONETÁRIS UNIÓ ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A közös pénz előnyei: - árfolyam-bizonytalanság megszűnik; - az átváltáshoz kötődő (tranzakciós) költségek eltűnése. A közös pénz hátrányai: - nemzeti szuverenitás egy részének feladása  közös pénz hiányában az eurózóna monetáris politik ája az USA monetáris politikáját követné; - a nemzeti monetáris politika megszűnésével az ország elveszíti a gazdaságpolitika egyik legfontosabb eszközét  hasonló gazdasági struktúra.

Az euró története  Az Európai Unió tagállamai 1992-ben, a maastrichti szerződésben foglalták írásba a közös valuta létrehozásának gondolatát. Minden, az euró-zónához csatlakozni kívánó államnak az itt lefektetett követelményeket kell teljesíteni.  Először a gazdasági életben jelenik meg, 1999-ben. Ugyanekkor kezdik el készíteni az érméket és a bankjegyeket. A nemzeti valuták tulajdonképpeni lecserélése 2002-ben kezdődött el.

• Az euró-szimbólum alapja a görög epszilon. Az ezt metsző dupla vonal a stabilitást szimbolizálja.

Az érmék • Az euró váltópénze a cent. Az érmék egyik oldala egységes, a másik oldalát minden ország magának tervezi meg. • Az euró a következő érmecímletekben létezik: 1 és 2 eurós, illetve 1, 2, 5, 10, 20 és 50 centes.

A bankjegyek

26

29

32

39

1. Közvélemény-kutatások 2. Ellenséges sajtó 3. Konzervatív Párt politikája 4. Rossz kezdeti tapasztalatok

Magyarország, Csehország, Románia, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Bulgária

43

44

 Az Európai Központi Bank (EKB) feladata

1999. január 1-jétől az euroövezet – az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gazdasága – monetáris politikájának alakítása.  Az euroövezet 1999 januárjában jött létre, amikor az EKB átvette a monetáris politikai irányítást 11 EUtagállam nemzeti központi bankjától. 2001-ben Görögország, 2007-ben Szlovénia, 2008-ban Ciprus és Málta, 2009-ben pedig Szlovákia is csatlakozott.  Az euroövezet, valamint az EKB, egy új nemzetek fölötti intézmény létrehozása a hosszú és összetett európai integrációban komoly mérföldkőnek számított.  Az övezethez való csatlakozást megelőzően a 16 országnak teljesítenie kellett a konvergenciakritériumokat, és ugyanezt várják a jövőben belépő EU-tagállamoktól is. E kritériumok ugyanis a sikeres GMU-tagság gazdasági és jogi előfeltételei.

 Az egységes monetáris politika jogi alapjait az Európai Közösséget létrehozó szerződésben valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában fektették le.  Az alapokmány hozta létre 1998. június 1-jén az EKB-t és a Központi Bankok Európai Rendszerét. Az EKB az eurorendszer és a KBER központi intézménye. Az EKB és a nemzeti központi bankok együtt teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Az EKB a nemzetközi közjog szerint jogi személyiséggel bír.

 A Központi Bankok Európai Rendszere az EKB-t és az EU-tagállamok nemzeti központi bankjait (NKB) foglalja magában (a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében) függetlenül attól, hogy az adott tagállamban bevezették-e az eurót vagy sem.

 "A KBER elsődleges célja az árstabilitás

fenntartása."  "Az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül a KBER támogatja a Közösségen belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a 2. cikkben megállapított közösségi célkitűzések megvalósításához." (Szerződés (105. cikk (1) bekezdése))  Az Unió céljai (az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke) a foglalkoztatottság magas szintje, valamint a fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedés.

Alapvető feladatok  Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (105. cikkének (2) bekezdése) szerint az alapvető feladatok a következők:  az euroövezet monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása;  devizaműveletek végzése;  az euroövezetbeli országok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése (portfoliókezelés);  a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása.

További feladatok:  Bankjegyek: kizárólag az EKB jogosult bankjegyek kibocsátásának az engedélyezésére az euroövezeten belül.  Statisztika: Az NKB-kkal együttműködve az EKB a feladatok végrehajtásához szükséges statisztikai információkat a nemzeti hatóságoktól vagy közvetlenül a gazdasági szereplőktől gyűjti össze.

További feladatok:  Pénzügyi stabilitás & felügyelet: az eurorendszer támogatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikájuk zavartalan megvalósításában.  Nemzetközi és európai együttműködés: az EKB az eurorendszerre bízott feladatok tekintetében a megfelelő intézményekkel, testületekkel és fórumokkal munkakapcsolatot tart fenn mind az EU-n belül, mind nemzetközi szinten.

Politikai függetlenség  Az Európai Központi Bank (EKB) függetlensége elősegíti az árstabilitás fenntartását. Ezt a központi banki függetlenséggel kapcsolatos kiterjedt elméleti kutatások és empirikus adatok is alátámasztják.  Az EKB függetlenségét az egységes monetáris politikáról szóló intézményes keretfeltételekben (a Szerződés és az Alapokmány) fektették le.

 Sem a nemzeti központi bankok, sem döntéshozó szerveik valamely tagja nem kérhet vagy fogadhat el utasítást közösségi intézménytől és szervtől, az uniós tagállamok kormányaitól, sem bármely más testülettől.  A közösségi intézmények és szervek, valamint a tagállamok kormányai kötelesek tiszteletben tartani ezt az elvet, és nem kísérelhetik meg befolyásolni az EKB döntéshozó testületeit (Szerződés, 108. cikk).

 Az EKB pénzügyeit az Európai Közösségétől elkülönülten kezelik.  Az EKB saját költségvetéssel rendelkezik; tőkéjét az euroövezetbeli nemzeti központi bankok jegyzik és fizetik be.  Az alapokmány rendelkezései szerint a Kormányzótanács tagjainak megbízatása hosszú időre szól. Az igazgatósági tagok nem jelölhetők újra.

A nemzeti központi banki elnököknek és az Igazgatóság tagjainak hivatali idejét az alábbi garanciákkal védik:  a nemzeti központi banki elnökök megbízatása legalább öt évre szól;  az EKB igazgatósági tagjainak hivatali ideje nyolc évre szól és nem újítható meg;  hivatalukból csak akadályoztatás vagy súlyos kötelességmulasztás esetén távolíthatók el;  jogvita esetén az Európai Közösségek Bírósága hivatott eljárni.

 Az eurorendszer nem nyújthat

kölcsönt sem közösségbeli, sem nemzeti közszférabeli intézménynek. Ez további védelmet nyújt számára a közigazgatási szervek bárminemű befolyása ellen.  Az eurorendszer működését tekintve független.

 Az EKB-nak a monetáris politika

hatékony megvalósításához szükséges minden eszköz és hatáskör rendelkezésére áll, és jogában áll önállóan dönteni azok alkalmazási módjáról és idejéről.  Az EKB-nak joga van kötelező erejű rendeleteket hozni, amennyiben azok a KBER feladatainak ellátásához szükségesek, valamint az EU Tanácsa által hozott jogszabályokban megjelölt egyéb konkrét esetekben.

Átláthatóság  Az átláthatóság azt jelenti, hogy a központi bank a nyilvánosság és a piacok számára a stratégiájával, értékeléseivel és politikai határozataival, valamint eljárásaival kapcsolatos minden lényeges információt nyitott, átlátható módon és megfelelő időben biztosít.  Napjainkban a legtöbb központi bank, köztük az EKB is, kulcsfontosságúnak tartja ezt az alapelvet, érvényes a központi bankok monetáris politikai rendszereire.  Az EKB elsődleges fontosságot tulajdonít a nyilvánossággal folytatott hatékony kommunikációnak.

Az EKB monetáris politikájának átláthatósága  Az EKB monetáris politikája az átláthatóság révén válik érthetőbbé a nyilvánosság számára: ez teszi hitelesebbé és hatékonyabbá.  Az átláthatóság azt jelenti, hogy az EKB világossá teszi, hogyan értelmezi törvényszabta feladatait, és egyértelműen megfogalmazza monetáris politikai célkitűzései.

Hitelesség  Az EKB azáltal törekszik a hitelességre, hogy világosan megfogalmazza feladatait és azok végrehajtásának módját. Ha az EKB-ról az a kép alakul ki, hogy képes és hajlandó megvalósítani politikai küldetését, akkor az árvárakozások is stabilabban rögzíthetők.  Különösen hasznos, ha a központi bankok rendszeresen tájékoztatják a nyilvánosságot a gazdasági helyzetre vonatkozó értékelésükről.  Az is célravezető, ha nyíltan és reálisan közlik, mi mindenre képes a monetáris politika, és ami még fontosabb, hogy mire nem.

Belső fegyelem  Az átláthatóság iránti erős elkötelezettség fegyelmet követel a döntéshozóktól. Ez a biztosíték arra, hogy monetáris politikai döntéseikben és indoklásaikban következetesek maradnak az idő során.  A monetáris politikai intézkedések nyilvános vizsgálatának lehetővé tétele arra ösztönzi a döntéshozó szerveket, hogy a lehető legtökéletesebben tegyenek eleget megbízatásuknak.

Kiszámíthatóság  Az EKB közzéteszi monetáris politikai stratégiáját és tájékoztatást ad a gazdasági folyamatokra vonatkozó rendszeres értékeléséről. Ezáltal érthetőbbé válik a piacok számára, milyen rendszer szerint reagál a monetáris politika a különböző gazdasági folyamatokra és sokkhatásokra.  A piacok így jobban ki tudják számítani a monetáris politikai lépéseket, aminek köszönhetően hatékonyabban és pontosabban alakítják ki várakozásaikat.

Kiszámíthatóság  Ha a piaci szereplők nagyjából meg tudják jósolni a monetáris politikai válaszokat, lehetővé válik, hogy a monetáris politikai változások rövid idő alatt megjelenhessenek a pénzügyi változókban.  Ez lerövidítheti a monetáris politika beruházási és fogyasztási döntésekbe való áttevődésének folyamatát. Ezáltal felgyorsulhat a szükséges gazdasági alkalmazkodás, és javulhat a monetáris politika hatékonysága.

Beszámolási kötelezettség  A független központi bank csak úgy őrizheti meg legitimitását, ha a demokratikus intézmények és a nyilvánosság felé elszámolásra kötelezhető a jogszabályban meghatározott feladataival kapcsolatos ténykedéséről.  Az EKB-nak pontosan rögzített beszámolási kötelezettsége van, amelyet alapokmányának 15. cikke tartalmaz.

Beszámolási kötelezettség  Az alapokmány értelmében az EKB köteles negyedéves jelentésben, valamint összevont heti pénzügyi kimutatásban beszámolni az eurorendszer működéséről.  Ezenkívül éves jelentést kell készítenie működéséről, valamint a megelőző és a folyó év monetáris politikájáról.  Az éves jelentés kötelező címzettje az Európai Parlament, az EU Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Tanács.

Beszámolási kötelezettség  Az alapokmány rendelkezéseit teljesítendő, az EKB nyilvánosságra hozza  havi jelentését;  összevont heti pénzügyi kimutatásait és  éves jelentését.

 Az EKB ezenkívül számos egyéb konkrét feladathoz kapcsolódó kiadványt is készít.

 Az EKB 5 760 652 402,58 eurós tőkéjét az

EU-tagállamok nemzeti központi bankjai (NKB) jegyzik.  Az NKB-k tőkerészesedését tőkejegyzési kulcs segítségével számítják ki, amely az illető tagállamnak az unió népességében és GDP-jében való részesedését tükrözi (a két tényező egyenlő súllyal esik latba).  Az EKB ötévente, illetve valamely új tagállam EU-csatlakozásakor kiigazítja a tőkerészesedést.  A módosítást az Európai Bizottság adatai alapján végzik.

 A Gazdasági és Monetáris Unió harmadik

szakaszának 1999. január 1-jei kezdete óta négy ízben változott a tőkejegyzési kulcs:  2004. január 1-jén  2009. január 1-jén rendes ötéves kiigazítás történt;  2004. május 1-jén (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia EU-csatlakozásakor)  2007. január 1-jén (Bulgária és Románia belépése kapcsán) pedig egyéb kiigazításra került sor.

 Az EKB nettó nyeresége vagy vesztesége az

Alapokmány 33. cikkének értelmében a következőképpen oszlik meg az euroövezet nemzeti központi bankjai között. Az EKB nettó nyereségének és veszteségének felosztása 33.1. Az EKB nettó nyeresége a következő sorrendben kerül felosztásra:  (a) a nettó nyereség 20%-át meg nem haladó, a Kormányzótanács által meghatározott összeget az általános tartalékalapba kell átutalni legfeljebb a tőke 100%-ának arányában;  (b) a nettó nyereség fennmaradó részét az EKB részvényesei között kell felosztani a befizetett részesedésük arányában.

 33.2. Az EKB által elszenvedett veszteség esetében a hiány az EKB általános tartalékalapja, szükség esetén pedig a Kormányzótanács határozatát követően az adott pénzügyi év monetáris jövedelme terhére jóváírható a nemzeti központi bankok között a 32.5 cikknek megfelelően felosztott összegek arányában és mértékéig.

 Az Európai Unió 11 euroövezeten kívüli NKB-jának jegyzett tőkéje egy minimális százalékának befizetésével kell hozzájárulnia az EKB azon működési költségeihez, amelyek KBER-tagságuk (Központi Bankok Európai Rendszere) kapcsán merülnek fel.

 A hozzájárulás mértéke 2009. január 1jétől a jegyzett tőke 7%-a, amely így összesen 121 814 467,67 eurót tesz ki.  Az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok nem részesülhetnek az EKB felosztható nyereségéből, de nem kötelesek finanszírozni esetleges veszteségeit sem.

A Kormányzótanács az EKB fő döntéshozó testülete. Tagjai  az Igazgatóság hat tagja, valamint  a 16 euroövezetbeli ország nemzeti központi bankjainak elnökei.

A Kormányzótanács feladatköre

 Az eurorendszerre ruházott feladatok

ellátásához szükséges iránymutatások és határozatok elfogadása;  az euroövezet monetáris politikájának kialakítása.  a monetáris célokra, az irányadó kamatokra és az eurorendszer jegybanki tartalékaira vonatkozó döntések, az ezek végrehajtásához szükséges iránymutatások kidolgozása.

Ülésezés, döntéshozatal  A Kormányzótanács havonta két alkalommal ülésezik a németországi Majna-Frankfurtban, az EKB központi irodaházában (az Eurotowerben).  A hónap első ülésén a gazdasági és a monetáris folyamatokat értékeli, továbbá meghozza havi monetáris politikai döntését. Második ülésén az EKB és az eurorendszer egyéb feladataival és hatásköreivel kapcsolatos kérdésekről tárgyal.  Az ülésekről készült jegyzőkönyvet ugyan nem hozzák nyilvánosságra, a monetáris politikai döntést azonban a havi első ülés után röviddel tartott sajtókonferencián részletesen kommentálják. A sajtókonferenciát az EKB elnöke vezeti a bank alelnökének segítségével.

Az Igazgatóság

 Tagjai:  az elnök, az alelnök és négy további tag.  Minden tagot az euroövezetbeli országok állam-, illetve kormányfőinek közös megegyezése alapján neveznek ki.

Az Igazgatóság feladatköre

 előkészíti a Kormányzótanács üléseit;  végrehajtja az euroövezet monetáris

politikáját a Kormányzótanács által hozott iránymutatások és határozatok alapján. Ennek során kiadja a szükséges utasításokat az euroövezet NKB-i számára;  viszi az EKB napi ügyeit;  gyakorolja a Kormányzótanács által ráruházott hatásköröket. Utóbbiak részben szabályozási jellegűek.

Az Általános Tanács

 Tagjai: az EKB elnöke és alelnöke, valamint  a 27 EU-tagállam nemzeti központi bankjainak elnökei.  Az Általános Tanács 16 euroövezeti és 11 euroövezeten kívüli tagállam képviselőit foglalja magában.  Ülésein az EKB Igazgatóságának többi tagja, az EU Tanácsának elnöke, valamint az Európai Bizottság egy tagja is részt vehet, de szavazati joggal nem rendelkezik.

Feladatköre

 Az Általános Tanács ideiglenes szervnek tekinthető, amely azokat az Európai Monetáris Intézettől örökölt feladatokat látja el, amelyeket az EKB-nak a gazdasági és monetáris unió (GMU) harmadik szakaszában el kell végeznie mindaddig, amíg vannak olyan EU tagállamok, amelyek nem tértek át az euróra.

Az Általános Tanács szerepe    

az EKB tanácsadói feladatainak ellátásában; a statisztikai adatgyűjtésben; az EKB éves jelentésének elkészítésében; a nemzeti központi bankok műveleteire vonatkozó szabványosított könyvviteli és adatszolgáltatási szabályok felállításában;  az EKB tőkejegyzési kulcsának megállapításához a Szerződésben előírtakon kívül szükséges intézkedések meghozatalában.

Az Általános Tanács szerepe  az EKB személyzeti alkalmazási feltételeinek megállapításában;  a végleges árfolyamrögzítés előkészítésében azon tagállamok valutái esetében, amelyek az euróval kapcsolatban eltéréssel rendelkeznek.  Az Alapokmány úgy rendelkezik, hogy amint minden tagállamban bevezették a közös pénznemet, az Általános Tanács feloszlik.

Az Európai Unió költségvetése

Fogalma  „Az Unió költségvetése olyan dokumentum, amely az Unió egyes években várható bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslést és ennek előzetes jóváhagyását foglalja magában.” Az Európai Közösség államháztartási rendelete (1997. december)

Célja  A fő célja, hogy finanszírozni, támogatni tudja a közös és közösségi politikákat, tevékenységeket és célokat.  Például:  gazdasági szociális kohéziót  EU-n kívüli országok segélyezését

Alapelvek  1977 - MacDougall-jelentés  Externalitás. A közösségi költségvetésből finanszírozott tevékenységek egy részével kapcsolatos költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelő kompenzációkat és ellenőrzést igényelhet.  Oszthatatlanság. Bizonyos tevékenységeket funkcionális és méretgazdaságossági okokból közösségi szinten érdemes finanszírozni.  Kohézió. Az Unió valamennyi polgára számára biztosítani kell szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát.  Szubszidiaritás. A funkciókat arra a lehető legalacsonyabb állami szintre kell delegálni, ahol azt a legoptimálisabban lehet gyakorolni.  Ko-finanszírozás. Az EU által támogatott projektekben a költségek egy részét a kedvezményezetteknek kell viselniük. A ko-finanszírozás elve csak a strukturális politikánál érvényesül, a CAP és a piaci politikák esetében nem.

Fejlődéstörténet  Kiadási kategóriák kialakulása  1984: Fontaineblau-i csúcs – VAT alapú forrás 1,4%-ra  1988: Delors I. CAP visszafogása, strukturális alapok növelése (kiadás)  1992: Delors II. GNP alapú forrás (bevétel)  1997-99: AGENDA 2000 már számol új csatlakozókkal + felkészítésükkel (előcsatlakozási támogatás)

Költségvetési eljárás  Szűkebb értelemben: az a jogilag szabályozott folyamat, melyben meghatározzák az adott költségvetési év kiadásait és bevételeit  Tágabb értelemben: a költségvetés végrehajtása, azaz a bevételek és kiadások teljesülése is beletartozik a folyamatba

Költségvetési eljárás Résztvevő szervek:

 Európai Bizottság  Európai Tanács  Európai Parlament  Európai Számvevőszék

Költségvetési eljárás  Július 1.: az egyes közösségi szervek elkészítik a saját kiadásaikra vonatkozó becslést  Szeptember 1.: a Bizottság elkészíti az előzetes költségvetési javaslatot a Tanács és a Parlament észrevételeinek figyelembevételével -> Tanács  Október 5.: a Tanács minősített többséggel költségvetési tervezetet fogad el -> Parlament  Parlamenti vita

 elfogadás  módosítások: kötelező kiadásoknál - ezekről a Tanács dönt  változtatások: nem kötelező kiadásoknál – a Parlament második olvasatban dönt  teljes elutasítás

 Parlamenti elfogadás – A Parlament elnöke nyilvánítja elfogadottnak

Költségvetési eljárás  Költségvetés elfogadása – Parlament  Költségvetés kihirdetése – Hivatalos Lap

(Official Journal)  Költségvetés végrehajtása – Bizottság  Végrehajtás ellenőrzése – Számvevőszék  Zárszámadás benyújtása és elfogadása – Parlament (ellenőrzési eszköz)

Európai Számvevőszék  Az európai közösségi pénzügyek

revíziójával foglalkozó testület, amit a tagállamok kormányai által kötött szerződés hozott létre (1975. július 22 – hatályban 1977. január 1-től)  Székhelye: Luxembourg  Tagok száma: 15 fő, hatéves ciklus, Tanács választja meg

Európai Számvevőszék feladata  A közösségi pénzek befolyásának és

felhasználásának ellenőrzése („az Unió pénzügyi lelkiismerete”)  Szempontok:  Számviteli  Adminisztratív  Morális

 Ellenőrzés alanyai:     

Nemzeti szervek Regionális szervek Helyi szervek Független szervezetek Segélyezett külső országok hatóságai

Európai Számvevőszék feladata  Előterjeszti az Unió vagy egyes szerveinek költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentést – utólagos ellenőrzés  Bármely időpontban véleményt nyilváníthat a folyó költségvetést érintő ügyekben – költségvetés nyíltsága és átláthatósága

Bevételi források fejlődése

 1958-77: tagállami hozzájárulások  1970: saját források bevezetése  1988: „negyedik forrás” - GNP arányos hozzájárulás

Bevételi forrástípusok  Vámok (tagállamnál marad 10%, 2001-től 25%)  Mezőgazdasági lefölözések (megszűnt GATT miatt)  VAT-forrás (1999: 1%, 2002-től 0,75%, 2004-től pedig 0,5%)  GNP-forrás (negyedik forrás)

Költségvetési kiadások  Kötelező kiadások (adminisztratív kiadások, belső politika)

 Nem kötelező kiadások (ide tartoznak a strukturális és előcsatlakozási alapok és a belső politikák)

Költségvetési kiadások  Agenda 2000        

CAP (50%) Strukturális műveletek finanszírozása (33%) Belső politikák finanszírozása (6,5%) Külső tevékenységek (6,5%) Adminisztratív kiadások (5%) Tartalékok (1-2%) Előcsatlakozási eszközök Új tagállamokra elkülönített eszközök (2002től)

Költségvetés Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés. Minden európai állampolgár hozzájárul az Európai Unió költségvetéséhez. Az Európai Unió költségvetése – a nemzeti költségvetésekhez hasonlóan – jogszabály, amely elfogadását követően jogosultságot teremt a közösségi politikák finanszírozására.

Költségvetés A forrásokat olyan módon határozzák meg, hogy azok tükrözzék a politikák aktuális prioritásait. Minden kiadási előirányzatnak konkrét cél, jogi megalapozottság az alapja. A közös költségvetést egységesen euróban számolják el. A költségvetés fejlődése tükrözi az Európai Unió felépítésében végbement változásokat.  Nagyjából állandónak tekinthető (a bruttó nemzeti jövedelem körülbelül 1%-a), amennyiben azt az EU gazdagságának százalékában vizsgáljuk

Költségvetés Az Agenda 2000 vitájának eredményeképpen a közös költségvetés szakított azzal a gyakorlattal, miszerint a közösségi költségvetést a közösségi politikák fejlődése determinálta: 2000-től kezdődően a közösségi költségvetés keretei határozzák meg a közösségi politikák alakulását.

Bevételi források A költségvetés bevételei három fő forrásból származnak: saját források, illetve bevételek; általános forgalmi adó alapú befizetések; a GNI forrás.

2007

A költségvetés kiadásai Az uniós költségvetés a tagállamok összesített nemzeti jövedelmének napjainkban is mindössze 1%-át teszi ki. Ez az összeg még mindig nem éri el azt a szintet, ami a növekedési mutatók, a regionális fejlődés vagy az átlagos jólét tekintetében érzékelhető makrogazdasági hatáshoz vezetne.

Költségvetés 2007-2013 EU globális partner 9% Európai állampolgárság 2% Természeti erőforrások 40%

Adminisztráció 3%

Fenntartható növekedés 46%

A központi költségvetés tervezése A tervezési dokumentumok Költségvetési irányelvek

 A pénzügyminiszter terjeszti a Kormány elé  3 évre vonatkozó makrogazdasági prognózis  Áht. egyenlegének mértéke, a jövedelemcentralizáció és újraelosztás mutatói

 Költségvetési prioritások

A központi költségvetés tervezése A tervezési dokumentumok II. Tervezési körirat  A pénzügyminiszter adja ki  A fő makrogazdasági paramétereket tartalmazza

 Intézményekben tervezhető létszám, és béralakulás, dologi költségek alakulása

2.3 A tervezési módszerek és technikák

 Megkülönböztetés a finanszírozás alanya    

szerint: mire irányul a finanszírozás (intézmény, feladat) A tervezés során alkalmazott technikák (teljesítményalapú, programköltségvetés, nulla bázisú költségvetés, bázisalapú tervezés) Magyarország: éves költségvetés (naptári év) + 3 éves kitekintés (gördülő tervezés). Az éves terv 3 évet érint: tervezés, végrehajtás, zárszámadás. Feladatok és hatáskörök szabályozása: Áht.

Tervezési „időhorizont” az EU-ban  Az

Európai Unió tagállamai: naptári évre készítenek költségvetést de országonként eltérő, hogy hány éves ciklusra készülnek számítások

 Az Európai Unió költségvetése 7 évre szóló

költségvetési keret - erről konszenzussal dönt az Európai Tanács

 Jelenlegi: 2007-2013-ra szóló ktgvetési keret  A hétéves adatok alapján egyes évekre külön

ktgvetés készül - erről a Bizottság a Tanács + a Parlament együttműködésével évente dönt

Az Uniós és a nemzetállami költségvetés elemeinek összehasonlítása Nemzetállami költségvetés

Az Európai Uniós költségvetés

Bevételek: Jellemzően adóbevételekre épül. A nemzeti GDP-k mintegy 30-50 %-a felett rendelkezik.

Bevételek: •Közös bevételekre épül. •Az EU GDP-jének alig több, mint 1 %-át osztja újra.

Kiadások: Kiadások: Közjavakat és közszolgáltatásokat Funkcionális kiadásokat finanszíroz. (elenyésző mértékben finanszíroz nyújt a társadalom számára. közjavakat és közszolgáltatásokat) Az állam a következő funkciAz Unió a következő funkciókat ókat gyakorolhatja: Gazdaságirányítási és szabályo- gyakorolhatja: Tényleges szabályozó és újraelosztó zási funkció Gazdaságfejlesztő és szerkezet- tevékenység. átalakító célok

Az állami bevételek  Jogi természetük szerint közjogi (adók, vámok) és magánjogi (osztalék, privatizációs bevétel)

 Közgazdasági jellegük szerint: folyó- és tőkebevételek

forgalomhoz kapcsolódó adók 33%

TB járulékok 22%

egyéb adó és adójellegű 6% egyéb 18%

jövedelemadók 21%

Az állami kiadások  Adminisztratív besorolás (fejezetrend szerint)  Funkcionális besorolás (COFOG)  Közgazdasági osztályozás (folyó-, tőkekiadás, kölcsönnyújtás)

Az állami kiadások megoszlásának változása (%) Állami működés Jóléti funkciók Gazdasági funkciók Államadósság-kezelés Főcsoportokba nem sorolható Összesen

1991 12 68 11 6

100

2000 16 57 12 13

2005 15 61 14 8

100

2 100

Az állami kiadások