Az euro bevezetése az új tagállamokban. Összefoglalás

Gallup

Flash EB No 207 – Az euro bevezetése az új tagállamokban

Flash Eurobarometer

Az euro bevezetése az új tagállamokban Összefoglalás

Terepmunka: 2007. március

Flash Eurobarometer 207 – The Gallup Organization

Közzététel: 2007. május

Erre a felmérésre a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság adott megbízást, lebonyolítását pedig a Kommunikációs Főigazgatóság koordinálta.

Ez a dokumentum nem tükrözi az Európai Bizottság álláspontját.

Összefoglaló jelentés, 1. oldal

A benne foglalt értelmezések és vélemények kizárólag a szerzők értelmezései és véleményei.

Európai Bizottság


Flash EB 207. sz. sorozat

Az euro bevezetése az új tagállamokban 5. felmérés Lebonyolította a The Gallup Organization Magyarország / Európa az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának megbízásából

A Kommunikációs Főigazgatóság Eurobarometer Csoportja által szervezett és irányított felmérés Ez a dokumentum nem tükrözi az Európai Bizottság véleményét. A benne foglalt értelmezések és vélemények kizárólag a szerzők értelmezései és véleményei.

THE GALLUP ORGANIZATION

2. oldal

Gallup

Gallup


Bevezetés Az új tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy miután teljesítették a Maastrichti Szerződésben meghatározott gazdasági stabilitási kritériumokat, bevezetik a közös valutát, az eurót. Jelenleg többségük azon dolgozik, hogy megfeleljen a költségvetési hiányra és az államadósságra, az inflációra, a kamatlábak és az árfolyamok stabilitására vonatkozó gazdasági belépési kritériumoknak – várhatóan valamennyien kellő időben csatlakozni fognak az euroövezethez. Szlovénia már 2007-ben csatlakozott az euroövezethez, míg Ciprus és Málta most készül fel a nemzeti pénznemről az euróra való 2008. januári átállásra. Nincs közös stratégia vagy rögzített menetrend az euro egyes újonnan csatlakozott tagállamokban való bevezetése tekintetében. Egyelőre öt új tagállam – Lengyelország, Csehország és Magyarország, valamint a legújabban csatlakozott Bulgária és Románia – még az ERM II. árfolyam-mechanizmushoz sem csatlakozott, amely egyike a feltételeknek, mivel az euro bevezetése előtt az országnak legalább két éven át az ERM II. tagjának kell lennie. Az euro új EU-országokban való bevezetése tekintetében az Európai Unió nyomon követi a közvéleményt, a tudás és tájékozottság szintjét, valamint a közös valuta ismertségét az új tagállamok polgárainak körében. E felmérés célja annak azonosítása és további nyomon követése, hogy az új tagállamok polgárai miként vélekednek az euro jövőbeni bevezetéséről országukban. A jelentés fő témakörei a következők: − az euróval kapcsolatos tudás szintje és tapasztalatok az új tagállamok polgárainak körében − a tájékozottság megítélése – és a legkedveltebb információs csatornák − a közös valuta megítélése − az euro bevezetésével kapcsolatos várakozások és félelmek Ez a jelentés az euróval kapcsolatos legfontosabb attitűdöket foglalja össze az új tagállamokban, és rámutat a közvélemény legújabb trendjeire az euro bevezetése előtt álló országokban. Kérjük, ügyeljenek arra, hogy az átlagos értékelések a minta korábbi felmérési hullámokhoz képest megváltozott összetétele miatt is változhatnak: a felmérésben már nem szerepel Szlovénia1, szerepelnek viszont a 2007-ben csatlakozott új tagállamok (Bulgária és Románia). A jelentésben a különféle összehasonlítások tekintetében a következő összesített átlagokat használjuk: NMS10 = a 2007. január 1. előtti új tagállamok, beleértve Szlovéniát is, NMS11= a jelenlegi, az euroövezeten kívüli új tagállamok, Bulgáriával és Romániával, Szlovénia nélkül, NMS9 = az új tagállamok Románia és Bulgária, valamint Szlovénia nélkül. Ez a vizsgálat a korábbi, 2004-es, 2005-ös és 2006-os (tavaszi és őszi) Eurobarometer felméréseket követő ötödik felmérés. A kérdőívek tartalma megegyezik a 2004-es és 2005-ös kérdőívekével, jóllehet, az új megkérdezési módszer (a felmérés utolsó két fordulóját túlnyomórészt telefonon keresztül bonyolítottuk le) 2006 tavaszán szükségessé tett bizonyos változtatásokat a kérdések megfogalmazásában. 2006 tavaszától kezdődően a kérdések sorrendje is változott, ami befolyásolta a kapott válaszokat (a korábbi vizsgálatok az attitűdre vonatkozó kérdésekkel kezdődtek, ezzel szemben a jelenlegi felmérésben a tapasztalatra és a tudásra vonatkozó kérdéseket tették fel előbb). Ahol lehetséges, természetesen összehasonlítjuk a jelenlegi eredményeket a korábbi felmérések során mért eredményekkel. A jelenlegi kérdőív a 2006-os kérdőívekkel vethető össze.

1

A szlovének a korábbi NMS10 övezet teljes lakosságának mintegy 3%-át adják, így a jelenlegi felmérésből való kihagyásuk nem befolyásolta jelentősen az átfogó eredményeket. Románia és Bulgária bevonása viszont sokkal szignifikánsabb hatással lehet a teljes átlagra, mivel e két ország adja a jelenlegi felmérés által fedett NMS11 övezetben élők mintegy 30%-át.



Gallup

A felmérés alapjául szolgáló terepmunkát 2007. március 26. és 30. között végezték el. A tizenegy új tagállamban, amely még nem használja törvényes fizetőeszközként az eurót, több mint 11.000 véletlenszerűen kiválasztott, legalább 15 éves lakost kérdeztek meg. A felmérést túlnyomórészt telefonon keresztül bonyolítottuk le a WebCATI segítségével (webalapú, számítógéppel támogatott telefonos megkérdezés). Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia vezetékes telefonszolgáltatással való viszonylag gyenge lefedettsége miatt ezekben az országokban 300 olyan személy is bekerült a mintába, akiket személyesen kérdeztünk meg. A mintavétel egyenlőtlenségeinek korrigálása céljából a fontos szociális és demográfiai változók alapján elvégeztük az eredmények rétegezés utáni súlyozását.

4. oldal


Gallup

Az euro ismertsége Az új EU-tagállam, Szlovénia 2007. január 1-jén 13. országként csatlakozott az euroövezethez, ezért a jelenlegi felmérésben nem kérdeztük meg a szlovéneket. Ugyanezen a napon azonban két új tagállam – Bulgária és Románia – csatlakozott az Európai Unióhoz, és így a felmérés által lefedett terület kibővült e két országgal. Miközben Szlovénia kiesése nincs valóban jelentős hatással a teljes terület átlagára (mivel Szlovénia viszonylag kis ország, és a korábbi felmérések NMS10 átlagán belül aránylag kis súlyt képviselt), a Bulgáriával és Romániával való bővítés szignifikáns hatást gyakorolt az összesített átlagra (a jelenlegi NMS11 terület népességének mintegy 30%-a él e két országban). Mindezek után a jelenlegi felmérési hullám adatai meglehetősen nagy hasonlóságot mutatnak a 2006 szeptemberi eredményekhez azzal kapcsolatban, hogy mennyire ismert az euro a polgárok körében. A még mindig az euroövezeten kívüli tizenegy új tagállam (NMS11, az új tagállamok Szlovénia nélkül) polgárainak háromnegyede látott már eurobankjegyeket – az euroérmékkel kapcsolatban kétharmaduk állítja ugyanezt. A polgárok körülbelül fele használta már az eurót. Az új tagállamokban az érméknél általánosan ismertebbek a bankjegyek, és használatuk szélesebb körben elterjedt. Seen

Seen and used euro banknotes and coins 09/2006

04/2006

04/2007 77

77

80

NMS11 , banknotes

NMS1 0, banknotes

NMS1 0, banknotes

Used

48

45

45

68

70

75

NMS1 1, coins

NMS10, coins

NMS10, coins

41

41

41

Q1a. Have you already seen euro banknotes? Q2a. Have you already used euro banknotes ? % all respondents, by country

[Látott és használt már eurobankjegyeket és érméket:] Látott

Használt

NMS10, bankjegyek NMS10, érmék 1a. kérdés: Látott már eurobankjegyeket? 2a. kérdés: Használt már eurobankjegyeket? [az összes válaszadó %-ában, országonként]

Mint a fenti ábra mutatja, a 11 új tagállamban a bankjegyek jelenlegi ismertsége 77%, és a polgárok 48%-a használta már az eurobankjegyeket. A bankjegyeket legjobban a ciprusiak (84%), a csehek (83%) és a románok (83%, egyike a két új tagállamnak, amely 2007-ben csatlakozott) ismerik, és körükben a leggyakoribb, hogy már használták is ezeket, míg a bolgárok esetében – a másik új tagállam – a legkevésbé várható, hogy már láttak és használtak eurobankjegyet (lásd a következő oldalon szereplő ábrákat).



Gallup

Az ismertség tekintetében a legszignifikánsabb változás Magyarországon figyelhető meg, ahol azoknak az aránya, akik már láttak bankjegyeket, 2006 szeptembere óta 10 százalékponttal emelkedett, és azoknak a magyaroknak az aránya, akik már használtak eurobankjegyeket, szintén jelentősen nőtt (+8). Az ismertség szintje az idő múlásával túlnyomórészt stabil maradt, noha egyes országokban enyhe csökkenést tapasztaltunk (Lengyelország -4, Málta -4 és Észtország -3). Az NMS11 övezetben összességében a válaszadók 68%-a látott már euroérmét, és 41%-uk használt is ilyent. Míg a közös európai valuta ismertsége a térségben nagyjából hasonlóan széleskörű, az euro használatában ugyanazokat az egyenlőtlenségeket tapasztaljuk az egyes új tagállamokban, mint 2006 szeptemberében. Az euroérmék és az eurobankjegyek használata egyaránt Cipruson és Csehországban a legáltalánosabb; ezzel szemben a legtöbb másik országban a polgárok jelentős száma még soha nem használta a közös valutát. 2006 szeptemberéhez képest Magyarországon mértük azon polgárok arányának jelentős emelkedését, akik azt említették, hogy már használtak eurobankjegyeket és érméket (+8, illetve +10 százalékpont); ezzel szemben Észtországban kis mértékben csökkent azoknak az aránya, akik úgy emlékeztek vissza, hogy használtak már eurót (bankjegyek: -4, érmék: -6). Seen and used euro banknotes

69

71

67

35

35

38

42

37

40

45

74

44

43

44

04/2006

09/2006

04/2007

BULGARIA

75

78

74

40

42

40

53

54

04/2007

POLAND

75

09/2006

04/2006

SLOVAKIA

82

MALTA

LATVIA

76

71

04/2007

77

LITHUANIA

09/2006

73

09/2006 74

04/2006 74

48

09/2006

40

04/2006

42

04/2006

46

79

04/2007

50 09/2006

51 04/2006

69

04/2006

71

04/2007

62

79

04/2007

56

82

09/2006

62

HUNGARY

77

04/2006

72

83

04/2006

71

83

04/2007

69

83

04/2007

84

09/2006

81

Used

04/2007

ESTONIA

CZECH REPUBLIC

83

09/2006

CYPRUS

Seen

ROMANIA

83

66

63

6. oldal

04/2007

09/2006

04/2006

04/2007

09/2006

04/2006

37

Q1a. Have you already seen euro banknotes? Q2a. Have you already used euro banknotes ? % all respondents, by country


Seen and used euro coins

SLOVAKIA

69

71

31

09/2006

04/2006

POLAND

73

77

70

68

55 37

39

35

63

43 09/2006

04/2006

04/2007

09/2006

04/2007

47

ROMANIA

29 04/2006

09/2006

04/2006

04/2007

09/2006

52

37

77

04/2007

27

BULGARIA

42

40

63

09/2006

44

75

70

40

40

04/2006

66

56 41

70

04/2007

56

04/2006

32

61

04/2007

31

04/2006

09/2006

04/2006

28

63

04/2007

57

46

74

MALTA

LATVIA

59

29

46

Used HUNGARY

04/2007

LITHUANIA

61

61

54

76

09/2006

58

73

04/2006

04/2007

09/2006

04/2006

72

09/2006

71

67

80

78

78

09/2006

83

04/2006

81

79

ESTONIA

CZECH REPUBLIC

04/2007

CYPRUS

Seen

04/2007

Gallup

Q1b. Have you already seen euro coins? Q2b. Have you already used euro coins ? % all respondents, by country

[Látott és használt már eurobankjegyeket:] Látott

Használt

Ciprus Csehország Észtország Magyarország Litvánia Lettország Málta Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1a. kérdés: 2a. kérdés:

Látott már eurobankjegyeket? Használt már eurobankjegyeket?

[az összes válaszadó %-ában, országonként]

[Látott és használt már euroérméket:] Látott

Használt

Ciprus Csehország Észtország Magyarország Litvánia Összefoglaló jelentés, 7. oldal


Gallup

Lettország Málta Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1a. kérdés: 2a. kérdés:

Látott már euroérméket? Használt már euroérméket?

[az összes válaszadó %-ában, országonként]

A közös valuta megjelenését illetően a válaszadók zavarban vannak. Az NMS11 lakosságának fele képes arra, hogy helyesen azonosítsa, hogy a bankjegyek az egész euroövezetben teljesen azonosak, de kevesebb mint harmaduk tudja helyesen, hogy a technikai szempontból hasonló érmék nemzeti megjelenéssel rendelkeznek („oldalak”), amelyek az adott tagállamra jellemző szimbólumokat foglalnak magukban. The graphic design of the euro banknotes and coins Banknotes 04/2007 %NMS11

27

50

09/2006 %NMS10

45

04/2006 %NMS10

46

32

34

Coins 24

04/2007 %NMS11

23

09/2006 %NMS10

38

21

04/2006 %NMS10

41

43

31

37

37

27

25

22

The euro banknotes/ coins look exactly the same in all countries The euro banknotes/ coins have partly different designs from country to country DK/NA Q3-Q4. What do you think, which of the following statements is correct?

[Az eurobankjegyek és érmék grafikus megjelenése:] Bankjegyek

Érmék

Az eurobankjegyek/érmék valamennyi országban pontosan ugyanolyanok. Az eurobankjegyek/érmék megjelenése országonként részben különböző. Nem tudja/Nem válaszolt 3. és 4. kérdés: Mit gondol, a fenti állítások közül melyik helyes? A polgárok láthatóan nincsenek tisztában az euroérmék és bankjegyek egységességének különböző mértékével. Vagy azt hiszik, hogy mind egységesek, vagy azt, hogy mind rendelkeznek nemzeti elemekkel. Az új tagállamok válaszadóinak közel negyede nem próbált választ adni a kérdésre: annyit válaszolt, hogy „nem tudom”. Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik azt hiszik, hogy mind az érmék, mind a bankjegyek egységesek, Romániában a legmagasabb, ahol 62% van tisztában azzal, hogy az eurobankjegyek pontosan egyformák, de csak 17% tud az érmék sokféleségéről. Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik azt hiszik, hogy a nemzeti megjelenés az érméken és a bankjegyeken egyaránt megjelenik, Máltán és Cipruson a legnagyobb. A máltai polgároknak csak 32%-a tudja úgy, hogy az eurobankjegyek megjelenése azonos, viszont 63%-uk tisztában van az euroérmék sokszínűségével (Cipruson ezek az adatok a következők: 32%, illetve 54%).

8. oldal


Gallup

A legutóbbi 2006. szeptemberi méréshez képest több szlovák (48%, +7), lett (43%, +5), lengyel (46%, +4), máltai (32%, +4) és litván (47%, +1) tudja helyesen, hogy a bankjegyek minden országban pontosan ugyanolyanok; kevesebb lett (46%, -6), lengyel (28%, -5), észt (52%, -5), szlovák (50%, -3) és litván (38%, -2) tudja viszont 2006 szeptemberéhez képest, hogy az érmék különbözőek. A legjobban tájékozottak a szlovákok és az észtek, legkevésbé pedig a bolgárok és a lengyelek, ha az eurobankjegyek és érmék grafikus megjelenésére vonatkozó két kérdésre adott helyes válaszok összesített átlagát vesszük. Nem volt egyetlen ország sem, ahol a válaszadók többsége mindkét kérdésre helyes választ tudott volna adni. A szlovákok 48%-a véli helyesen, hogy az eurobankjegyek minden országban pontosan ugyanolyanok, és 50%-uk tudja, hogy az euroérmék részben eltérő megjelenéssel rendelkeznek. Az észtek 45%-a gondolja helyesen, hogy a bankjegyek azonosak, és 52%-uk tudja, hogy az érmék különbözőek. Hasonló diagnózist állíthatunk fel, ha az euroövezettel kapcsolatos triviális kérdést vesszük: ha azt kérdezzük, mit gondolnak, hány ország használja már az eurót, a polgárok 25%-a említi, hogy nem tudja a választ. Csak a válaszadók 28%-a tudja a helyes választ, 18% azt hiszi, hogy csak 6 ország használja az eurót, míg a polgárok 26%-a véli úgy, hogy minden régi tagország bevezette már az eurót. Ez a hirtelen csökkenés minden bizonnyal az euroövezetbe tartozó országok számának a nemrégiben bekövetkezett változásával magyarázható. Number of current eurozone countries 6

04/2007 %NMS11

18

09/2006 %NMS10

09/2004 %NMS10

15

28

15

[DK/NA]

3

40

23

18

27 (25)

26

21

04/2006 %NMS10

09/2005 %NMS10

13 (12)

38

38

39

20

3

17

19

3

17

16

16

25

2

2

26

28

Q5. According to you, how many EU countries have already introduced the euro?

[A jelenleg az euroövezetbe tartozó országok száma:] 6 ország 5. kérdés:

13(12) ország

15 ország

27(25) ország

Nem tudja/Nem válaszolt

Ön szerint eddig hány EU-ország vezette be az eurót?

Az országok közötti eltérés korlátozott: azoknak az aránya, akik helyesen meg tudták válaszolni a kérdést, a Bulgáriában és Romániában – a 2007-es új tagállamok – mért 18% és a Csehországban és Szlovákiában mért 38% között mozog.



Gallup

Azoknak az országoknak a száma, amelyek az eurót használják, nem feltétlenül fontos információ az euro bevezetése előtt álló országok polgárai számára, a kívülmaradás lehetőségével kapcsolatos elképzelések azonban közvetlenebbül befolyásolhatják az új tagállamok nemzeti politikáit. A polgárok relatív többsége valamennyi országban úgy véli, hogy országa választhat, hogy csatlakozik-e az Európai Monetáris Unióhoz, és így dönthet arról, hogy bevezeti-e az eurót. Az NMS11-ben 64% képviseli ezt a véleményt, 28% pedig az ellenkezőjét állította (2006 szeptemberében ez 67%, illetve 26% volt az NMS10 országok tekintetében). Az igazság az, hogy a csatlakozási szerződés nem hagyott ilyen jogi választási lehetőséget ezen országok számára. Can Member States choose whether or not to adopt the euro? Yes 100%

80%

No

8

7

28

27

DK/NA 7 19

5

30

11

9

9

5

5

25

32

33

38

39

8

8

8

38

38

39

14

42

60%

40% 64

66

74

65

65

59

58

57

56

54

54

53

LV

CZ

MT

20%

45

0% NMS11

NMS9

PL

HU

RO

LT

EE

CY

SK

BG

Q5bis. Can [COUNTRY] choose whether or not to introduce the euro? % by country

[Eldönthetik-e a tagállamok, hogy bevezetik-e az eurót vagy sem?] Igen

Nem

5a. kérdés:

Nem tudja/Nem válaszolt Eldöntheti-e [ORSZÁG], hogy bevezeti-e az eurót vagy sem?

[%-ban, országonként]

A többség valamennyi országban meg van győződve arról, hogy országa továbbra is teljes szuverenitással dönthet pénznemének megválasztásáról, különösen a lengyelek hiszik azt, hogy szabadon választhatnak. A máltaiak és a bolgárok mondják a legkisebb valószínűséggel, hogy országuk szabadon kívül maradhat az Európai Unió közös valutájának a bevezetéséből. Az euro bevezetésének várható időpontjáról is kérdeztünk. Azon vélekedés ellenére, hogy az országok szabadon dönthetnek arról, hogy csatlakoznak-e az EMU-hoz vagy sem, az új tagállamokban szinte senki nem választotta azt a választ, hogy országában soha nem fogják bevezetni az eurót (2% az NMS11-ben). Az e kérdéssel kapcsolatos vélemények nagyjából összhangban vannak az euroövezethez való csatlakozásra való felkészültség szintjével. Máltán és Cipruson, amely országok 2008-ban fognak csatlakozni az euroövezethez, a döntő többség arra számít, hogy 2008-ban vezetik be az eurót: Máltán a polgárok 98%-a (+8), a ciprusi válaszadóknak pedig 88%-a (+5) válaszolt így. Míg 2006 őszén a balti államokban a lakosság 35–44%-a még mindig úgy vélte, hogy 2008-ig be fogják vezetni az eurót (Észtországban 44%, Lettországban 36%, Litvániában pedig 35%), és nagyjából hasonló arányban számítottak az euro 2009–2010-ig történő bevezetésére (Észtországban 35%, Lettországban 38%,

10. oldal


Gallup

Litvániában pedig 40%), ma már csak egy csekély kisebbség gondolja, hogy tartani tudják az eredetileg megcélzott időpontot. Az új, túlnyomórészt várt csatlakozási időpont 2009-2010: Lettországban 43%, Észtországban 50%, Litvániában pedig 47% osztja ezt a véleményt. Jelentős változás figyelhető meg Csehországban, ahol a polgárok többsége 2011-re vagy későbbre tolta el a közös valuta bevezetésének időpontját (54%), ezzel szemben 2006 szeptemberében a válaszadók ugyanilyen százaléka az ellenkező véleményt képviselte, nevezetesen azt, hogy 2011 előtt be fogják vezetni az eurót. Magyarországon és Lengyelországban mérsékelt változásokról számolhatunk be, Lengyelországban későbbi időpontra tolódtak a várakozások (Magyarországon a 2006 szeptemberéhez képest több polgár nyilatkozta, hogy az euro 2011 előtti bevezetésére számít). Hozzá kell tennünk, hogy az NMS11-en belül még mindig a lengyelek, a bolgárok és a románok a legbizonytalanabbak az időpontot illetően, és a polgárok negyede állítja, hogy nem tudja, milyen időpontban számít az euro bevezetésére. A két újonnan csatlakozott államban mások a várakozások: miközben a bolgárok többsége úgy véli, hogy a bevezetésre 2010-ig sor fog kerülni (59%), a románok kevésbé optimisták, és csak 38%-uk számít ilyen korai időpontra. A fent említett Lengyelország mellett ők a legbizonytalanabbak a bevezetés időpontját illetően. Expected date of the euro’s adoption Up till 2008 100% 20 80%

2

16

2009-2010 2 3

2011-2012 12

6

18

2

2

5 4

9

20

16

51

5

NMS11

NMS9

CY

1

25

8

2

23

16

23 50

13 1

27

4

17

30

MT

DK/NA 6

20

17

35

6

0%

7

88 43

35

2

80

98

15

2

6

19

40%

20%

24

Never

5

17

23

25

11

2

60% 21

2013 or later

32

31

31

31

47 30

13

10

8

8

7

4

4

2

1

LV

SK

BG

RO

EE

LT

PL

HU

CZ

Q5ter. When, in which year do you think the euro will be introduced in [OUR COUNTRY]? % by country

[Az euro bevezetésének várható időpontja:] 2008-ig válaszolt

2009–2010

2011–1012

2013 vagy később

Soha

Nem tudja/Nem

5b. kérdés:

Mikor, melyik évben vezetik be Ön szerint az eurót [ORSZÁGUNKBAN]?




Gallup

Tájékoztatás és információs csatornák Mint az előző részben körvonalaztuk, az euróra vonatkozó tárgyi tudás mértéke nem túlságosan magas az új tagállamok polgárainak körében, és nem változott jelentősen 2006 szeptembere óta. A kérdés azonban az, hogy mennyire elégedettek a polgárok a rendelkezésükre álló információk mértékével. Összességében 5% vélekedik úgy, hogy nagyon jól tájékozott az euróval kapcsolatban, és további 32% állítja, hogy meglehetősen jól tájékozott. Másrészt 17% állítja, hogy egyáltalán nem jól tájékozott az eurót illetően. A térség polgárainak többsége úgy gondolja, hogy nem túl jól tájékozott az euróval kapcsolatban (44%). Evolution of self-perceived information level regarding the euro, % Very well informed Not at all well informed

04/2007 %NMS11

5

09/2006 %NMS10

5

04/2006 %NMS10

5

09/2005 %NMS10

3

09/2004 %NMS10

3

Rather well informed [DK/NA]

32

Not very well informed

44

35

42

32

43

51

29

48

31

17

2

16

2

18

16

16

2

1

2

Q6. To what extent do you feel informed about the euro? Do you feel…:

[Az euróval kapcsolatos tájékozottság mértéke a válaszadók saját megítélése szerint, %-ban:] Nagyon jól tájékozott Meglehetősen jól tájékozott Egyáltalán nem jól tájékozott Nem tudja/Nem válaszolt 6. kérdés:

Nem túl jól tájékozott

Mennyire érzi magát tájékozottnak az euróval kapcsolatban? Úgy érzi, hogy…..:

A két új ország belépésével az euróra vonatkozó, a válaszadók saját megítélése szerinti tudás csak kis mértékben csökkent 2006 szeptembere óta, és megegyezik a 2006 április szinttel. A válaszadók saját megítélése szerinti tájékozottsági szint igen jelentős emelkedését tapasztaltuk Máltán, ahol a válaszadók 71%-a meglehetősen tájékozottnak vagy nagyon jól-informáltnak érzi magát – ez 33 százalékpontos emelkedést jelent –, ami a közös valuta bevezetéséhez kapcsolódó kampány hatása lehet. Meglehetősen jelentős emelkedés figyelhető meg Cipruson (53%, +14) és Magyarországon (44%, +9), és mérsékeltebb emelkedés figyelhető meg Szlovákiában (51%, +4). Míg a válaszadók saját megítélése szerinti tájékozottsági szintek Csehországban és a balti államokban (Lettország, Litvánia és Észtország) (közel) változatlanok maradtak, a lengyel válaszadók kevésbé érzik magukat tájékozottnak az euróval kapcsolatban (-6), mint 2006 szeptemberében.

12. oldal


Gallup

A tájékozottság válaszadók saját megítélése szerinti szintje nem szükségszerűen esik egybe a tudás tényleges szintjével, legalábbis az euro vonatkozásában általunk feltett egyszerű kérdések alapján. Máltán például a polgárok többsége azt állítja, hogy jól tájékozott az euróval kapcsolatban (71%), de csak kis részük képes helyesen megmondani, hány ország tartozik az euroövezetbe (28%), vagy azt, hogy az eurobankjegyeken megjelenik-e nemzeti dizájn (csak 32% válaszolta, hogy a bankjegyek pontosan ugyanolyanok). Ez a „tájékoztatásra” vonatkozó eltérő elvárást jelzi: a polgárok láthatóan kevésbé érdeklődnek az EMU globális szempontjai iránt, noha elégedettnek tűnnek, ha jól tájékozottak az átállás forgatókönyvéről, és a magával a pénzzel kapcsolatos kulcsfontosságú információkról. Egyes országok polgárai mindazonáltal súlyosan megfosztva érzik magukat az euróval kapcsolatos tájékoztatástól: leginkább a lettek, bolgárok és lengyelek állítják, hogy nem tájékozottak kellőképpen a közös valutáról (72%, 68%, illetve 67%). Evolution of self-perceived information level regarding the euro, %

65

30

34

36

36

37

34

36

34

35

72

9/2004

9/2005

4/2006

9/2006

4/2007

9/2004

9/2005

4/2006

9/2006

68

70

65

62

64

69

65

61

35

31

32

37 9/2006

73

44

POLAND

4/2006

68

56

4/2007

66

67

71

28

31

27

28

32

29

33

38

9/2005

4/2006

9/2006

4/2007

9/2004

9/2005

4/2006

9/2006

31 4/2007

27

ROMANIA

68

51

51

45

47

49

59

39 9/2006

4/2006

9/2005

9/2004

4/2007

9/2006

4/2006

9/2005

9/2004

31

4/2007

52

4 /2 0 0 7

9 /2 0 0 5

62

BULGARIA

9 /2 0 0 6

9 /2 0 0 4

65

9/2005

71

44

4 /2 0 0 6

32

62

MALTA

66

28

62

28

SLOVAKIA

70

48

63

9/2004

44

48

65

54

4/2007

9/2005

42

54

9/2006

31

72 56

4/2006

31 9/2004

69

48

68

LATVIA

LITHUANIA

68

49

4 /2 0 0 7

31

49

9 /2 0 0 6

33

50

4 /2 0 0 6

47

HUNGARY

ESTONIA

67

9 /2 0 0 5

39

63

9 /2 0 0 4

37

53

4 /2 0 0 7

60

9 /2 0 0 6

44

62

4 /2 0 0 6

43

9 /2 0 0 5

56

9 /2 0 0 4

56

% not very well and not at all informed

CZECH REPUBLIC

4/2007

CYPRUS

9/2004

% of quite well and very well-informed

Q6. To what extent do you feel informed about the euro? Do you feel…: % by country

[Az euróval kapcsolatos tájékozottság mértéke a válaszadók saját megítélése szerint, %-ban:] A meglehetősen jól tájékozottak és a nagyon jól tájékozottak %-a A nem túl jól tájékozottak és a teljesen tájékozatlanok %-a Ciprus Csehország Észtország Magyarország Litvánia Lettország Málta Lengyelország



Gallup

Szlovákia Bulgária Románia 6. kérdés:

Mennyire érzi magát tájékozottnak az euróval kapcsolatban? Úgy érzi, hogy….:


Abban a két országban, amelyek várhatóan a legkorábban csatlakoznak az euroövezethez – Cipruson (60%) és valamivel kisebb mértékben Máltán (54%) – azoknak a többsége, akik jelenleg nem jól tájékozottak az eurót illetően, azonnali tájékoztatásra tartana igényt. Több országban azonban az emberek jelentős része nem kíváncsi további információkra, amíg az euro bevezetése nem válik kézzelfoghatóbb valósággá. Lengyelországban (39%) és Magyarországon (36%) azoknak a válaszadóknak a több mint egyharmada, akik nem érzik magukat tájékozottnak, nem is szeretne több információt, csak az átállást megelőzően néhány hónappal. Valamivel több magyar azonban azt mondta, hogy néhány évvel korábban szeretne tájékoztatást kapni. Hasonlóképpen a litvánok, a lettek, az észtek és a csehek többsége is azt szeretné, ha néhány évvel korábban tájékoztatásban részesülne. Ha hozzáadjuk azokat, akik azonnali tájékoztatást kérnek, azokhoz, akik azt szeretnék, ha legalább néhány évvel az átállás előtt tájékoztatást kapnának, azt látjuk, hogy valamennyi ország polgárainak a többsége jó időben tájékoztatást kíván kapni az euro bevezetéséről. Desired timeframe for being informed on the euro As soon as possible 100

7

90

6

a few years before 3 7

6 6

4 7

a few months before

13

2 7

7

7

80

24 32

70

31

36

19

10

34

25

a few weeks before 8

11

6

2

29

27

31

33

6 5

30

DK/NA 5 6

39

10 4

28

6 6

36

5

60

3

50 26

40

18

60

36

28

37 37

54 45

20 10

20

29

30 29

15

42

37 27

23

26

22

22

21

LV

PL

LT

16

0 NMS11

NMS9

CY

MT

RO

SK

BG

CZ

EE

HU

Q7. When would you like to be informed about the introduction of euro in (OUR COUNTRY)? Base: who are not informed, % by country

[Az euróról való tájékoztatás kívánatosnak tartott időpontja:] Mielőbb Néhány évvel korábban Nem tudom/Nem válaszolt 7. kérdés:

Néhány hónappal korábban Néhány héttel korábban

Mikor kíván tájékoztatást kapni az euro [ORSZÁGUNKBAN] történő bevezetéséről?

[Bázis: akik nem tájékozottak, %-ban, országonként]

A bizalom kulcsfontosságú tényező a tájékoztatásban: az emberek elsősorban az arra vonatkozó értékelésük alapján tesznek különbséget a lehetséges források között, hogy mennyire megbízható az

14. oldal


Gallup

adott forrás. Ezért elengedhetetlen, hogy a szükséges tájékoztatást olyan csatornákon keresztül biztosítsák, amelyeket az eurót bevezetni tervező országokban széles körben megbízhatónak tartanak. Mint a korábbi mérések is megállapították, hagyományosan a nemzeti központi bankok a legmegbízhatóbbnak tartott információs források az eurót és az átállással kapcsolatos kérdéseket illetően. 2006. szeptemberi, korábbi felmérésünkhöz hasonlóan a polgárok átlagosan 79%-a nyilvánította ki bizalmát a nemzeti központi bankok iránt (+2). Az európai intézmények, amelyekben az euróval kapcsolatos információk tekintetében 69% bízik (+2), második helyen végeztek. Míg 2006 szeptemberében a fogyasztóvédelmi szervezetek és a kormányzati, nemzeti vagy regionális hatóságok álltak a harmadik helyen (mindkettő 49%-kal), hét hónappal később harmadik legnagyobb arányban a kereskedelmi bankokba vetett bizalmat említették (54%, +7). A közigazgatást, mint megbízható információterjesztőt a negyedik helyen említik (48%, nincs változás), a kormányzati, nemzeti és regionális hatóságok ötödikek 47%-kal (-2), ezt követik a fogyasztóvédelmi szervezetek (43%, -6), majd az újságírók (40%, 0). A legkevésbé megbízhatónak tartott csoportot ezúttal is a szakmai szövetségek és a szakszervezetek alkotják, amelyekben még kevesebben bíztak, mint 2006 szeptemberében (34%, -5). A fenti eredmények természetesen nem általános érvényűek minden országban – és a nemzeti kommunikációs terveknek elsősorban azt a helyi környezetet kell majd figyelembe venniük, amelyben hatékonyságot kell elérniük. Mindazonáltal valamennyi országban a központi bank az elsődleges információforrás, amelyhez a polgárok bizalommal fordulnak, ha az euróról és az átállásról van szó, és ez 2006 szeptembere óta nem változott. Az európai intézmények minden országban benne vannak az első háromban, ami azt jelzi, hogy kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be a Bizottság és az EKB által alkalmazott tájékoztatási és kommunikációs folyamatokban. Trusted distributors of information and campaigns 79 77

National Central Bank 69 67

European Institutions Commercial banks

47

54

Public administration

48 48

Government, national or regional authorities

47 49

04/2007 %NMS11

49

09/2006 %NMS10

43

Consumer associations

40 40

Journalists 34

Trade unions, professional organisations, etc 0

10

20

30

39 40

50

60

70

80

90

100

Q8. For each of the following institutions or groups, please tell me if you would trust information they provide on the changeover to the euro, or not? % of „trust”

[Az információk és a kampányok megbízható forrásai:] Nemzeti központi bank Európai intézmények Kereskedelmi bankok Közigazgatás Kormány, nemzeti és regionális hatóságok Fogyasztóvédelmi szervezetek



Gallup

Újságírók Szakszervezetek, szakmai szervezetek stb. 8. kérdés: Kérem, mondja el minden következő intézmény és csoport tekintetében, hogy megbízna-e az általuk az euróra való átállással kapcsolatban nyújtott tájékoztatásban? [a „bizalom” százalékában]

A sikeres tájékoztató és kommunikációs kampány másik fontos szempontja az információk terjesztéséhez használt médium lesz. Arra kértük válaszadóinkat, hogy mondják el nekünk, hol szeretnének hasznos tájékoztatást kapni az euróról és az átállásról. Mint a korábbi jelentésekben rámutattunk, a kommunikációs kampányokat rendszerint a célközönségre vonatkozó mérési adatok alapján tervezik meg, nem pedig a tájékoztatás elhelyezésére vonatkozó, válaszadók által megadott preferenciák alapján, mivel az ez utóbbiak tekintetében pontatlanabb a beszámolás. Ezek az eredmények azonban olyan dimenzióval bővíthetik a kört, amely túlmegy a legdrágább tömegtájékoztatási csatornák (a polgárok által leginkább előnyben részesített opció) felhasználásán. Az egyéb előnyben részesítettként említett csatornák sorrendje csaknem megegyezik a 2006. szeptemberivel, és a számok is igen közel vannak a korábbiakhoz. A legkedveltebb tájékoztatási csatorna a televízió, ahogyan hét hónappal ezelőtt is láttuk (89%, -3). A továbbítandó üzenet jellegétől függetlenül az Eurobarometer következetesen azt állapítja meg, hogy az emberek mindenről, ami fontos lehet számukra, a televízió képernyőjén keresztül szeretnek tájékozódni. Érdekes megjegyezni, hogy tíz polgárból több mint nyolcan nevezik meg a bankokat kedvelt tájékozódási helyként (82%, -4), miközben más Eurobarometer tanulmányokból az derül ki, hogy ennél szignifikánsan kisebb azoknak az aránya, akik rendszeresen igénybe vesznek banki szolgáltatásokat. A harmadik legkedveltebb csatornát az újságok és a folyóiratok (79%, -7) képezik, amelyet a rádió (76%, -7) és az Internet (70%, -7) követ – ez az arány ismét magasabb azoknak az arányánál, akik ezekben az országokban ténylegesen használják az Internetet. Az információk terjesztésének legkevésbé kedvelt helyét (szupermarketek) a polgárok 47%-a említette, ami a tárgyra vonatkozó könnyen hozzáférhető és azonnal rendelkezésre álló tájékoztatás iránti általános igényt jelzi. Preferred channels for information and campaigns, % 89 92

On television

82 86 79 86 76 83

In banks In newspapers, magazines On the radio 70

On the Internet In schools and other places of education and training

64

In your letter box

60 61 58 63 54 58

In public places In the workplace

77

72 04/2007 %NMS11 09/2006 %NMS10

47 47

In supermarkets and shops 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Q9. Where would you like to receive useful information on the euro and the changeover? multiple answer

16. oldal


Gallup

[Az információk és a kampányok előnyben részesített csatornái:] Televízió Bankok Újságok, folyóiratok Rádió Internet Iskolák és más oktatási és képzési intézmények Postaláda Nyilvános helyek Munkahely Szupermarketek és üzletek 9. kérdés:

Hol szeretne hasznos információkhoz jutni az euróról és az átállásról?

[többféle válasz]

Ami az igényelt információk tartalmát illeti, a polgárok meg vannak győződve arról, hogy az általunk az euróról szóló tájékoztatási kampányba felvenni javasolt témakörök mindegyike többékevésbé elengedhetetlen követelmény. Csak kis változásokat figyelhetünk meg azoknak a polgároknak az arányában, akik elengedhetetlennek tartják, hogy tájékoztatást kapjanak az eurobankjegyek és -érmék külső megjelenéséről, valamint az euro bevezetésének szociális, gazdasági és politikai következményeiről. Az előnyben részesített témakörök közül a legfontosabb a nemzeti pénznem euróban mért értéke, akárcsak 2006 szeptemberében; ezt az elemet a polgárok csaknem egyhangúan az eurokampány nélkülözhetetlen szempontjaként értékelték (90%, -3). Nagyon lényegesnek tartják, hogy tájékoztatásban részesüljenek arról az általános forgatókönyvről, amelynek alapján az eurót az adott országban be fogják vezetni (87%, -3), valamint az euro gyakorlati következményeiről a fizetések és a bankszámlák vonatkozásában (85%, -3). A jelenlegi felmérésben a polgárok 80%-a (2006 szeptemberéhez képest -4 százalékpontos változás) említette, hogy hogyan néznek ki az euroérmék és -bankjegyek, és ezzel ezt tartják a tájékoztató kampány legkevésbé fontos elemének. A szociális és politikai következményeket, valamint a régi árak tisztességes átváltását szavatoló intézkedéseket 83% említette lényegesként.



Gallup

Preferred topics for information and campaigns 90

The value of one euro in [CURRENCY]

93 87

The way how the euro will be introduced in [COUNTRY]

90 85

The practical implications of the euro regarding your salary, your bank account

88 83

How to ensure that the rules for currency conversion into euro are respected

83 82

The social, economic or political implications of the euro

04/2007 %NMS11 09/2006 %NMS10

80

What notes and coins in euros look like

84 75

80

85

90

95

100

Q10. In your view, which of the following issues about the euro are essential to be covered in priority by the information campaign? % of „essential”

[Az információk és a kampányok előnyben részesített témakörei:] Egy euro értéke [PÉNZNEMBEN] Az euro bevezetésének módja [ORSZÁGBAN] Az euro gyakorlati következményei az Ön fizetésével, bankszámlájával kapcsolatban Hogyan biztosítják a valuta euróra való átváltására vonatkozó szabályok betartását Az euro szociális, gazdasági és politikai következményei 10. kérdés: Véleménye szerint az euróval kapcsolatos következő kérdések közül a tájékoztató kampányban melyikkel kell feltétlenül kiemelten foglalkozni? [„feltétlenül” válaszok %-a] A legtöbb tevékenységet, amely a jelenlegi euroövezetben az euro bevezetési kampányok része volt, az új tagállamokban is lényegesnek tartják, és az említések arányai nem változtak lényegesen 2006 szeptembere óta (mint az ábra is mutatja, csak -1 és -2 százalékpontos csökkenéseket mértünk egyes esetekben). Az eredményeket az előző évekkel összevetve a médiaeszközök hasonló támogatást kaptak. Az árak kettős feltüntetését tartják a legfontosabbnak, mind az üzletekben (83%, -2), mind a közüzemi számlákon (75%). A legtöbben arra számítanak, hogy az újságokban (70%) és a televízióban (71%, +1) szereplő hirdetések fogják megmagyarázni a helyzetet. A legtöbben ténylegesen nem rendelkeznek „fizetési szelvénnyel”, mivel nincsenek alkalmazásban (nyugdíjasok, munkanélküliek, háztartásbeliek, tanulnak stb.), az NMS11 területén azonban mégis tízből heten lényegesnek tartanák ezt a működési módot is az euróra való átállás előkészítéseként (70%). Az euro bevezetésére való személyes felkészülés szempontjából az emberek a szórólapokat és ismertetőket tartják a legkevésbé szükségesnek (60%).

18. oldal


Gallup

Preferred tools of the information campaigns 100

90

T V adv ertisem en ts

80

90

Radio adv ertisem en ts

80

90

04/2007**

64

64

64

65 04/2007**

09/2006*

66

09/2006*

04/2006

50

04/2006

71

2005

70

2004

71

2005

70 60

2004

70 60

73

70

50

66

66

71

70

70

L eaflets / Broc h u res

80

70 78

70

100

60 50

72

04/2007**

100

73

50

09/2006*

75

04/2006

75

2005

76

60

2004

69

04/2007**

70

50

64

61

62

60

60 04/2007**

100

50

09/2006*

83

Du al display on y ou r pay slip

70

N/A

09/2006*

85

90 80

2004

86

04/2007**

79

09/2006*

81 2004

50

04/2006

60

2005

60

2004

60

04/2007**

70

09/2006*

80

70

04/2006

80

70

2005

80

100

New spaper adv ertisem en ts

90

04/2006

Du al display of th e am ou n t on bills

90

04/2006

100

2005

Du al display of pric es in sh ops

2005

90

2004

100

* %NMS10 ** %NMS11

Q11. Here is a list of various information campaign actions. Could you tell me for each of them whether you would find it essential or not essential to prepare yourself for the euro? % of “essential”

[Az információs kampányok előnyben részesített eszközei:] Az árak kettős feltüntetése az üzletekben Az összeg kettős feltüntetése a számlákon Újsághirdetések Az összegek kettős feltüntetése a fizetési szelvényén TV-reklámok Rádióhirdetések Szórólapok/ismertetők 11. kérdés: Íme a tájékoztató kampány különféle elemeinek listája. Meg tudná mondani mindegyik esetében, hogy lényegesnek vagy lényegtelennek tartja-e az euróra való felkészüléséhez? [a „lényeges” válaszok %-a]



A közös európai támogatottság

valutával

Gallup

kapcsolatos

vélemények

és

Az euro bevezetését körülvevő általános légkör továbbra is pozitív, sőt, kis mértékben kedvezőbb, mint a korábbi években. Ez azonban nem tükröz az egész térségre jellemző egyetemes tendenciát, mivel a pozitív következményekre számítók aránya a Cipruson mért mindössze 38% (az euro bevezetésének küszöbén) és a Romániában (viszonylag távol a bevezetéstől) mért 65% között szóródik. Az új tagállamokban összességében 53% vélekedik úgy, hogy az euro bevezetése az átlagot tekintve pozitív következményekkel fog járni országa szempontjából, és ez a szám 3 százalékponttal magasabb, mint 2006 szeptemberében volt. A hét hónappal ezelőttihez képest ma valamivel kevesebben számítanak negatív következményekre országuk szempontjából (34%, -1). Consequences of the euro’s introduction on national level Very positive consequences

Rather positive consequences

Very negative consequences

[DK/NA]

04/2007 %NMS11

8

04/2006 %NMS10

8

09/2005 %NMS10

09/2004 %NMS10

26

42

6

15

7

15

15

11

30

38

16

13

33

34

13

10

26

44

4

10

25

40

13

09/2006 %NMS10

Rather negative consequences

Q13.(2007)/Q12(2006). Do you think the introduction of the euro would have positive or negative consequences for [COUNTRY]…?

Personal consequences of the euro’s introduction on personal level Very positive 04/2007 %NMS11

Rather positive

8

04/2006 %NMS10

7

09/2005 %NMS10

5

09/2004 %NMS10

6

Very negative

28

36

26

39

31

34

11

26

35

13

09/2006 %NMS10

Rather negative

34

32

12

10

15

13

[DK/NA] 15

17

17

16

16

Q14.(2007)/Q13.(2006) And for you personally, do you think that it would be positive or negative if the euro would be introduced?

[Az euro bevezetésének következményei nemzeti szinten:]

20. oldal


Gallup

Nagyon kedvező következmények Inkább kedvező következmények következmények Nagyon kedvezőtlen következmények Nem tudja/Nem válaszolt

Inkább

kedvezőtlen

13. kérdés (2007)/12. kérdés (2006): Mit gondol, az euro bevezetése kedvező vagy kedvezőtlen következményekkel fog járni [ORSZÁG] szempontjából? [Az euro bevezetésének személyes következményei személyes szinten:] Nagyon kedvező tudja/Nem válaszolt

Inkább kedvező

Inkább kedvezőtlen

Nagyon kedvezőtlen

Nem

14. kérdés (2007)/13. kérdés (2006): Mit gondol, az Ön számára személyesen kedvező vagy kedvezőtlen lenne, ha bevezetnék az eurót? A polgárok általánosságban arra számítanak, hogy az előnyök többsége kedvezőbb lesz országuk, mint saját maguk számára. Az országot illetően csak 13% gondolja úgy, hogy az euro bevezetése nagyon kedvező hatással lesz (ez azonban 5 százalékponttal több a 2006 szeptemberi értéknél), és 40% gondolja úgy, hogy inkább kedvező, mintsem hátrányos hatásai lesznek (-2 százalékpont). A személyes szempontokat mérő hasonló számok azt mutatják, hogy 13% nagyon kedvező (+5), 35% pedig inkább kedvező (-1) következményekre számít a közös valuta országában való bevezetésekor. 37%-os jelentős kisebbség negatív személyes következményekre számít, kevesebb polgár tart viszont hasonló eredménytől országa szempontjából (35%). A válaszadók saját megítélése szerinti negatív következmények aránya személyes szempontból és az ország szempontjából egyaránt alacsonyabb, mint 2006 szeptemberében volt, -3 százalékponttal, illetve -1 százalékponttal. 13%, illetve 15% nem tudja eldönteni, hogy az euro pozitív vagy negatív következményeket fog-e maga után vonni országa vagy saját szempontjából; 2006 szeptemberéhez képest 2 százalékponttal csökkent az így vélekedők aránya. Az általános trendeket tekintve az Eurobarometer által 2005 szeptemberében mért átmeneti csalódások utáni visszaállás fennmaradását tapasztaljuk. Magyarországon (+6), de különösen az európai valuta bevezetésének küszöbén álló országokban, Máltán (+12) és Cipruson (+9) az adatok szerint jelentősen nőtt azoknak a polgároknak az aránya, akik pozitív következményekre számítanak az euro bevezetését követően. Szlovákiában és Csehországban a támogatottság enyhe csökkenését tapasztaltuk, amely azonban nem haladja meg a felmérés hibahatárát, a balti térségben viszont mélyebb csalódás tapasztalható az euróval kapcsolatban. A támogatottság legerősebben Litvániában esett vissza (10 százalékponttal), és Észtországban (-4) és Lettországban (-3) is negatív változás állt be. Lengyelországban változatlan, 52%-os támogatottságot mértünk. Magyarország a korábbi években a legoptimistábbak közé tartozott az eurót illetően, és úgy tűnik, hogy a támogatottság mértéke kezd visszaállni a tavaly szeptemberi alacsony szint után, amely nagy valószínűséggel a zaklatott belpolitikai helyzettel és a gazdasági konszolidációs csomaggal függött össze, amely a legtöbb magyar számára a reáljövedelmek csökkenésével járt. Jelenleg a megkérdezettek 50%-a gondolja úgy, hogy a közös valuta bevezetése inkább pozitív hatással fog járni, míg 37% éppen fordítva vélekedik.



Gallup

Lettország és Litvánia a legpesszimistább pénzneme megváltoztatásának lehetséges következményeit illetően. Ezek az országok a közé a négy új tagállam közé tartoznak, amelyekben többen számítanak negatív, mint pozitív következményekre. Consequences of the euro introduction : positive consequences for the country 70

65

60 50

50

09/2006 %NMS10 56

52

54

52 52

50 44

48

50

47

44

47

04/2007 %NMS11

43

43 38

40 31

29

30

33

36

33

20 10 0

NMS11

NMS10

NMS10/11

RO

SK

PL

HU

BG

CZ

MT

EE

CY

LT

LV

Q13.(2007)/Q12.(2006) Do you think the introduction of the euro would have positive or negative consequences for (OUR COUNTRY)…? Respondents believing that the introduction of the euro will have positive consequences, % by country

[Az euro bevezetésének következményei: kedvező következmények az ország szempontjából:] 13. kérdés (2007)/12. kérdés (2006): Mit gondol, az euro bevezetése kedvező vagy kedvezőtlen következményekkel fog járni [ORSZÁG] szempontjából? [Azok a válaszadók, akik úgy vélik, hogy az euro bevezetése kedvező következményekkel fog járni, %-ban, országonként]

Összességében, még a két meglehetősen optimista, 2007-ben csatlakozott új tagállammal együtt is csak kevéssel többen számolnak be környezetükben kedvező közvélekedésről az európai pénz országukban való bevezetését illetően, mint negatív közvélekedésről. A válaszadók 21%-ának nincs határozott véleménye, 44% pedig úgy véli, hogy az általa ismert emberek többsége támogatja, hogy országa csatlakozzon az euroövezethez. Ugyanakkor az emberek több mint harmada, 35% azt állítja, hogy az általa ismert emberek inkább az euro bevezetése ellen vannak (2006 szeptemberéhez képest -7 százalékpont). E héthónapos időszakban csak 2 százalékponttal növekedett azoknak az aránya, akik az euro bevezetése tekintetében kedvező környezetről számolnak be.

22. oldal


Gallup

Climate of opinion regarding the euro introduction Very much in favour 04/2007 %NMS11

09/2006 %NMS10

Rather in favour

8

36

7

04/2006 %NMS10

5

09/2004 %NMS10

6

Very much against 9

26

35

8

09/2005 %NMS10

Rather against

35

28

33

21

31

11

30

9

13

32

30

[DK/NA]

17

19

23

10

20

Q15.(2007)/Q14.(2006) Generally speaking, are most people you personally know more in favour or against the idea of introducing the euro in (OUR COUNTRY)?

[Az euro bevezetésével kapcsolatos közvélekedés:] Erőteljesen támogatják Inkább támogatják tudja/nem válaszolt

Inkább ellenzik Erőteljesen ellenzik Nem

15. kérdés (2007)/14. kérdés (2006): Általánosságban az Ön által támogatják, vagy ellenzik az euro bevezetését [ORSZÁGUNKBAN]?

ismert

emberek

inkább

Jelenleg az új tagállamok csaknem felében a polgárok többsége azt állítja, hogy az általa ismert legtöbb ember inkább ellenzi az euro országában való bevezetésére vonatkozó elképzelést. A ciprusi és a balti országokban a válaszadók (és kisebb mértékben a cseh válaszadók is) nagyobb arányban állítják, hogy az általuk ismert emberek a közös valuta bevezetése ellen vannak. Ez a vélemény viszonylag elterjedt Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Máltán is (lásd a következő oldalon szereplő grafikont). Mindössze négy olyan ország van, ahol a válaszadók saját megítélése szerint kedvező az általános légkör: Magyarország, Málta, Bulgária és különösen Románia. Mindezeket előrebocsátva, az euróra való átállás ellenes, a válaszadók saját megítélése szerinti attitűd a hét új tagállam közül csak egyben, Észtországban emelkedett csekély mértékben, míg nyolc országban csökkent 2006 szeptembere óta.



Gallup

Respondents’ environment AGAINST introducing the euro 70

09/2006 %NMS 10

60

56 55

53

55

52 48

50

50 44 43

42 40

04/2007 %NMS1 1

59

46 42

41

42 38

35

35

33

32

30

30 21

20 10 0 LT

NMS11

NMS10

NMS10

CY

LV

EE

CZ

SK

PL

BG

MT

HU

RO

Q15.(2007)/q14.(2006) Generally speaking, are most people you personally know more in favour or against the idea of introducing the euro in [COUNTRY]? Proportion of respondents claiming that the people they know are against the idea of introducing the euro in their country, % by country

[A válaszadó környezete az euro bevezetése ELLEN van:] 15. kérdés (2007)/14. kérdés (2006): Általánosságban az Ön által támogatják, vagy ellenzik az euro bevezetését [ORSZÁGUNKBAN]?

ismert

emberek

inkább

[Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik azt állítják, hogy az általuk ismert emberek ellenzik az euro országukban való bevezetését, %-ban, országonként]

A nemzeti valuta lecserélése a racionális szempontok mellett érzelmi kérdés is. A nemzeti valuta jelképezi a nemzetállam autonómiáját, és hozzájárul a felhasználók közösségének nemzeti identitásához. Annak megvizsgálása céljából, hogy az emberek érzelmi szempontból hogyan viszonyulnak az euróra való jövőbeni átálláshoz, az Eurobarometer azt a kérdést tette fel, hogy örülnek-e annak, hogy az euro lép nemzeti valutájuk helyébe. Are people happy that the euro will replace their national currency? Very happy

Rather happy

Rather unhappy

Very unhappy

DK/NA]

04/2007 %NMS11

10

09/2006 %NMS10

9

38

30

13

10

04/2006 %NMS10

9

39

29

13

10

09/2005 %NMS10

09/2004 %NMS10

6

8

38

31

25

35

35

13

14

18

31

16

11

10

Q12.(2007)/q15. (2006)Are you personally happy or not that the euro could replace the (NATIONAL CURRENCY)?

24. oldal


Gallup

[Örülnek-e az emberek annak, hogy az euro váltja fel nemzeti valutájukat?:] Nagyon örül Inkább örül tudja/Nem válaszolt

Nem túlzottan örül

Egyáltalán nem örül

Nem

12. kérdés (2007)/15. kérdés (2006): Ön személy szerint örül-e vagy sem annak, hogy az euro válthatja fel a [NEMZETI VALUTÁT]? 2006 szeptemberi megállapításainkhoz hasonlóan úgy találtuk, hogy az új tagállamok polgárai túlnyomórészt felkészültek arra – legalábbis mentálisan, hogy az euróra cseréljék valutájukat: 48% állítja, hogy nagyon örül, vagy inkább örül a jövőbeni átállásnak, ami 2006 szeptemberéhez képest +1 százalékpontos különbséget jelent. Ez megfelel annak a 48%-nak, akik racionális szempontból kedvezően ítélték meg az euro bevezetését (vagyis akik azt állították, hogy a változás számukra kedvező következményekkel fog járni). Are people happy that the euro will replace their national currency? % very and rather happy

37

35

4/2007

9/2004

9/2005

4/2006

9/2006

4/2007

37

54

50

49

46

34

39

41

42 4/2007

45

49

POLAND

42

48

40

41

41

54

33

49 40

ROMANIA

59

4/2007

9/2006

4/2006

24 9/2004

4/2007

33 9/2006

46

9/2006

4/2007

41

56

4/2006

9/2005

33

49

9/2005

9/2006

36

33

45

4/2006

36

32

9/2004

4/2006

48

BULGARIA

36

31

4/2007

24

57

56

9/2006

26

55

57

4/2006

28

49

9/2004

21

54

57

9/2006

24

60

4/2006

29 9/2004

4/2007

23

9/2005

9/2005

65

31

9/2004

9/2004

64

32

4/2007

42

64

33

9/2006

42

64

9/2005

59

64

MALTA

9/2004

55

4/2006

50

57

LATVIA

SLOVAKIA

50

46

4/2007

53

44

9/2006

25

56

39

4/2006

9/2004

34

9/2005

58

69

46

HUNGARY

9/2005

LITHUANIA

33

47

9/2006

39

ESTONIA

52

4/2006

40

58

9/2005

32

55

9/2004

39

49

4/2007

40

58

9/2006

52

4/2006

9/2004

40

53

9/2005

49

CZECH REPUBLIC

9/2005

CYPRUS

% very and rather unhappy

Q12.(2007)/Q15(2006). Are you personally happy or not that the euro could replace the (NATIONAL CURRENCY)?

[Örülnek-e az emberek annak, hogy az euro váltja fel nemzeti valutájukat?:] Nagyon örül vagy inkább örül

Nem túlzottan örül vagy egyáltalán nem örül

Ciprus Csehország Észtország Magyarország Litvánia Lettország Málta Lengyelország Szlovákia



Gallup

Bulgária Románia 12. kérdés (2007)/15. kérdés (2006): Ön személy szerint örül-e vagy sem annak, hogy az euro válthatja fel a [NEMZETI VALUTÁT]? Romániában, Máltán, Magyarországon, Bulgáriában és Szlovákiában lényegesen több azoknak a száma, akik örülnek a jövőbeni átállásnak, mint akik nem örülnek annak (lásd a fenti grafikont). Az új tagállamok közül négyben nem örül a többség (Lettország: 65%, Ciprus: 49%, Észtország: 57% és Litvánia: 55%). Emlékeztetjük az olvasót arra, hogy a tervek szerint Málta és Ciprus egyaránt 2008ban fog csatlakozni az euroövezethez. A legutóbbi mérés óta mindkét országban pozitív trendet figyeltünk meg, amely az átállást megelőző kampány eredményeképpen várhatóan folytatódni fog. A trendek ismét vegyesek: az euróra való átállással elégedett polgárok aránya a 9 új tagállam közül, amelyek esetében idősorokat tudtunk nyomon követni, háromban nőtt (Litvániában, Lettországban és Lengyelországban); Észtországban és Szlovákiában hasonló maradt, az összes több tagállamban (kilencből négyben) pedig csökkent 2006 szeptembere óta. Az euróra való átállás küszöbén álló két országban mutatkozott a leglátványosabb növekedés (Málta: +6, Ciprus: +8). A magyarok szintén kis mértékben kedvezőbb érzésekkel várják a jövőbeni átállást, mint hét hónappal ezelőtt, és 3 százalékponttal több polgár örül a nemzeti valuta euróval való felváltásának.

26. oldal


Gallup

Az euro bevezetésével kapcsolatos várakozások és félelmek Az új tagállamok polgárainak többsége folyamatosan attól tart, hogy az euro bevezetése miatt emelkedni fognak országában az árak. Ma 75 % ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy az euro növelni fogja az árakat, ezzel szemben 8% képvisel ellenkező véleményt. A válaszadók nyolc százaléka számít arra, hogy az euro e vonatkozásban semmilyen hatással nem fog járni. Expected impact of the changeover to the euro on prices Will increase prices 100 90 80

9

8

8

6 7

8

Will lower prices 5 7 2

3 10 3

8 6 4

No impact 8 4 7

7 7 8

DK/NA

9

8

6

9

9 3

8

11

8

5

5

7

70

9

24 2

60

14 17

14

50 40

75

87

80

84

82

81

79

79

79

78

77 65

30

55

20 10 0 NMS11

NMS9

LT

EE

LV

PL

CZ

BG

SK

CY

HU

MT

RO

Q18. Do you think the euro will increase prices in [COUNTRY] when it is first introduced or, on the contrary, it will lower prices? % by country

[Az euróra való átállás árakra gyakorolt várható hatása:] Növelni fogja az árakat válaszolt

Csökkenteni fogja az árakat

Nem lesz hatása

Nem tudja/nem

18. kérdés: Mit gondol, az euro a [ORSZÁGBAN] való bevezetésekor növelni fogja az árakat, vagy éppen ellenkezőleg, csökkenteni? [%-ban, országonként]

Ha összehasonlítjuk az e kérdésre adott válaszok eredményét, illetve az arra a kérdésre kapott válaszok eredményét, hogy melyek az euro bevezetésének fő előnyei a válaszadó országa szempontjából (lásd a 26. oldalon található elemzést), az a világos üzenet olvasható ki, hogy az emberek az átállás alatt áremelkedésre számítanak, de az 55%-os stabil többség az árstabilitást társítja az euróhoz2. A balti tömb, amely hagyományosan a legszkeptikusabb általában az euróval kapcsolatban, számít a leginkább áremelkedésre az euro bevezetését követően (Litvánia: 87%, Észtország: 84 %, Lettország: 82%), ezzel szemben a legkevésbé pesszimisták a románok (55%) és a máltaiak (65%). Az új tagállamokban széles körű (még mindig enyhén növekvő) konszenzus uralkodik a tekintetben, hogy az euro nemzetközi valuta, hasonlóan a japán yenhez és az amerikai dollárhoz. Az új 2

Az általános árstabilitás tekintetében a korábbi felmérésekben feltett kérdést e felmérésben megváltoztattuk. A kérdés két részre bontása (az egyik rész az átállás egyszeri hatására vonatkozott, a másik rész pedig a hosszabb távú árstabilitással kapcsolatos véleményeket vizsgálta) segített az euró árakra gyakorolt várt hatásával kapcsolatos várakozások szerkezetének jobb megértésében.



Gallup

tagállamok polgárainak háromnegyede képviseli ezt a nézetet (76%), 15% pedig nem ért egyet. Ez a vélemény az elmúlt évek során nem változott, és ebben a vonatkozásban kevés az eltérés az országok között. Leginkább a szlovákok értenek egyet, akik közül 86% ad igenlő választ (77% 2006 szeptemberében); ezzel szemben e státuszról legkevésbé a magyarok, lengyelek és bolgárok vannak meggyőződve (74% mindegyik országban; ez az arány 2006 szeptemberében Magyarországon 67%, Lengyelországban pedig 76% volt). Status of the euro as an international currency Yes

No

[DK/NA]

04/2007 %NMS11

76

09/2006 %NMS10

75

04/2006 %NMS10

74

09/2005 %NMS10

72

09/2004 %NMS10

73

15

18

18

20

20

9

7

8

8

7

Q19.(2007)/q18. (2006)Do you think that the euro is an international currency like the US dollar or the Japanese Yen?

[Az euro mint nemzetközi valuta státusza:] Igen

Nem

Nem tudja/nem válaszolt

19. kérdés (2007)/18. kérdés (2006): dollár vagy a japán yen?

Ön szerint az euro olyan nemzetközi valuta, mint az amerikai

Az euroövezethez való tartozásnak több olyan előnye van, amelyeket a válaszadók általánosan elismertek, lényegében 2006 szeptembere óta változatlanul. Az euroövezethez való csatlakozás egyik nem vitatott előnye a turistákat érinti: az új tagállamokban tíz válaszadóból közel kilenc (89%; 2006 szeptemberében 93%) egyetértett azzal, hogy kényelmesebb lesz az euroövezet más országaiba utazni (ez az érték a Romániában mért 82% és a Magyarországon mért 98% között szóródott). Tízből több mint nyolcan továbbra is széles körben egyetértenek azzal, hogy az eurót használva könnyebb lesz más országokban vásárolni (85%, 2006 szeptemberében 89%). A 2006 szeptemberi értékhez képest csak 1 százalékponttal kevesebb válaszadó ért egyet azzal, hogy egyszerűbb lesz az euroövezet országai között az árak összehasonlítása (80%). Tíz válaszadóból több mint hét (74%, -6) látja az euroövezet országaiban a pénzváltási díjak megszűnésének előnyeit.

28. oldal


Expected positive effects of joining the eurozone

12

9/2004 %NMS10

9/2005 %NMS10

4/2006 %NMS10

9/2006 %NMS10

4/2007 %NMS11

7

18

30 32 27 4/2007 %NMS11

10

7

9/2006 %NMS10

13

7

9/2005 %NMS10

12

13

42 40 45

9/2004 %NMS10

11

4/2007 %NMS11

4/2007 %NMS11

11

9/2006 %NMS10

9/2006 %NMS10

12

9/2005 %NMS10

4/2006 %NMS10

11

4/2006 %NMS10

9/2005 %NMS10

19

12

9/2004 %NMS10

5

74 78 80 74

4/2007 %NMS11

4

77

9/2006 %NMS10

3

73 70 83 81 80

9/2005 %NMS10

4

82 80 90 89 85

4/2006 %NMS10

5

9/2004 %NMS10

92 92 95 93 89

Will allow you to easily compare prices between EU countries

No

Will protect from the effects of international crises

Will eliminate charges for changing from one currency to another inside EU

Will make purchasing in the EU countries easier

9/2004 %NMS10

Will be more convenient for those who travel in other countries of EU

Yes

4/2006 %NMS10

Gallup

Q20a-e. (2007)/Q19. (2006) Do you think that the euro ...? %yes

[Az euroövezethez való csatlakozás várható pozitív hatásai:] Igen

Nem

Kényelmesebb lesz azok számára, akik az EU más országaiba utaznak Meg fogja könnyíteni az EU-országokban való vásárlást Lehetővé fogja tenni az árak EU-országok közötti egyszerű összehasonlítását Kiküszöböli az egyik valutáról a másikra való átváltás díjait az EU-n belül Védeni fog a nemzetközi válságok hatásaitól 20a-e. kérdés (2007)/19. kérdés (2006): Ön szerint az euro...? [igenlő válaszok %-a]

E kérdésekben az országonkénti eltérések minimálisak: a domináns vélemény mind a tizenegy országban az egyetértés. Az új tagállamok polgárait a leginkább megosztó pont az az állítás volt, hogy az euro meg fogja szüntetni az egyik pénznemről a másikra történő átváltás díjait: miközben ezzel Litvániában csak a polgárok fele ért egyet (53%), Magyarországon tízből több mint nyolc polgár (84%) vélekedik így. Az EU-hoz való csatlakozás egyik sokkal kevésbé nyilvánvaló előnye a válaszadók számára az a védelem – puffer –, amelyet az EU nemzetközi gazdasági vagy egyéb válság esetén nyújt. Több polgár ért egyet azzal, hogy az euro ilyen védelmet lesz képes nyújtani, mint amennyien nem értenek egyet (45%, +5 kontra 27%, -5). A válaszadók több mint negyede (28%) nem tudta eldönteni, hogy várhatók-e ilyen előnyök az euroövezetbeli tagságtól.



Gallup

Protection from effects of international crises 100% 90%

Yes

28

No

27

DK/NA 18

80% 70% 60%

32

32

17

18

27

29

33

26

22 32

30

34

40

36

31

31

LV

LT

27 27

29

24

26

23

31

26

41

50% 40% 30% 20%

56 45

44

51

51

50

46

44

44

43

38

10% 0% NMS11 NMS9

SK

MT

BG

CY

PL

RO

HU

EE

CZ

Q20e. Do you think that the euro ...? Will protect [COUNTRY] from the effects of international crises?

[A nemzetközi válságok hatásai elleni védelem:] Igen Nem Nem tudja/nem válaszolt 20e. kérdés:

Ön szerint az euro meg fogja védeni [ORSZÁGOT] a nemzetközi válságok hatásaitól?

A legambivalensebb országok e tekintetben Lettország, Litvánia és Csehország. Lettországban jelentősen több polgár nem ért egyet e kijelentéssel, mint amennyi egyetért, ezzel szemben Csehországban csaknem egyeznek ezek az arányok. A fennmaradó új tagállamokban egyértelműen többségben vannak azok, akik azt állítják, hogy az euroövezethez való tartozás ilyen előnyökkel járhat. Az euro bevezetésének különféle gazdasági és politikai hatásait vizsgálva, az emberek továbbra is egyetértenek azzal, hogy az euroövezet országukkal való kibővítése növelni fogja Európa jelentőségét a világban (62%, szemben a 2006 szeptemberi 64%-kal). Az NMS11 országokban a polgárok több mint fele (55%) vélekedik úgy, hogy a hosszabb távú árstabilitás lesz az euro bevezetésének második legfontosabb előnye, és emellett hajlamosak úgy vélekedni, hogy pozitív hatása lesz az államháztartás területén (46%, szemben a 2006 szeptemberi 44%-kal). Tízből több mint négy polgár (43%) ért egyet, 36% pedig nem ért egyet azzal, hogy segíteni fog a foglalkoztatás növelésében és a gazdasági növekedés fokozásában. Az emberek szkeptikusabbak azzal kapcsolatban, hogy az euróra való áttérés könnyíteni fogja-e adósságterheiket: 38% egyetért, 30% pedig nem ért egyet a kijelentéssel, és ezek az adatok sem változtak jelentősen 2006 szeptembere óta.

30. oldal


46

32

30

35

38

44

18

22

20

64

Will improve growth, employment

20

22

39

36

40

43

62

09/2006 %NMS10

26

09/2006 %NMS10

30

14

04/2007 %NMS11

28

Will reinforce the place of Europe in the world

09/2006 %NMS10

27

04/2007 %NMS11

32

09/2006 %NMS10

33

Will ensure sounder public finances

04/2007 %NMS11

Will ensure lower interest rates, lower debt charges

Yes

No

DK/NA

Will ensure price stability

19 26

55

04/2007 %NMS11

Potential political and economic advantages of adopting the euro

04/2007 %NMS11

Gallup

Q21a-e.(2007)/Q20a-e. (2006) In your opinion, what are the main advantages of the adoption of the euro for (OUR COUNTRY)?

[Az euro bevezetésének potenciális politikai és gazdasági előnyei:] Igen Nem Nem tudja/nem válaszolt Alacsonyabb kamatlábakat, alacsonyabb adósságterheket fog biztosítani Egészségesebb államháztartást fog biztosítani Meg fogja erősíteni Európa helyét a világban Javítani fogja a növekedést, foglalkoztatást Árstabilitást fog biztosítani 21a–e. kérdés (2007)/20a–e. kérdés (2006): előnyei [ORSZÁGA] számára?

Véleménye szerint melyek az euro bevezetésének fő

Mint a következő oldalon lévő táblázat mutatja, ezek a vélemények viszonylag egységesek a térség országaiban, jóllehet, akad néhány figyelemreméltó kivétel. A csehek, az észtek és a lettek nem hisznek abban, hogy az euroövezethez való csatlakozás után kedvezőbbek lesznek a hiteldíjak, de a vélemények változásának dinamikája eltér. A lettek a jelenlegi 37%-os egyet nem értési rátát a 2006 szeptemberéhez képest bekövetkezett csekély mértékű javulás után érték el, míg az összes többi országban, ahol a legkedvezőtlenebb a vélemény, a trend is negatív (Csehország, Észtország, Litvánia, lásd a következő oldalon). Felhívjuk a figyelmet a Magyarországon bekövetkezett jelentős változásra is, ahol sokaknak van euróban nyilvántartott tartozása: miközben 2006 szeptemberében 34%, 2007 áprilisában csak 27% nem értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy az euro bevezetése alacsonyabb kamatlábakat és adósságterhet fog biztosítani. Az NMS11 országok közül egy kivételével mindenütt többségben vannak azok, akik úgy vélik, hogy a közös pénznem segíthet az országnak az egészségesebb államháztartás elérésében. Ez alól a csehek képeznek kivételt (36% kontra 42%). A legnagyobb növekedést 2006 szeptemberéhez képest azoknak a polgároknak az arányában, akik nem hisznek abban, hogy az euro egészségesebb államháztartást fog biztosítani, Csehországban (+9) és Észtországban (+6) mértük. A felmérés során a legerősebb csökkenést e tekintetben Cipruson tapasztaltuk (-11). Semelyik országban nem vonják jelentősen kétségbe Európa euroövezet bővítése utáni erőteljesebb globális pozícióját; azoknak az aránya, akik azt állítják, hogy az euro nem fogja megerősíteni Európa



Gallup

világban elfoglalt helyét, Lettországban (26%, 2006 szeptemberéhez képest -2) és Csehországban (31%, 2006 szeptemberéhez képest +4) a legmagasabb. 2007 áprilisában az NMS11 országokban több polgár gondolja úgy, hogy az euro bevezetése növelheti a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást, mint fordítva. Egyértelműen nem értenek egyet azonban ezzel a kijelentéssel Csehországban (56%), sem Lettországban (45%) és Szlovákiában (40%). Legkevésbé a litvánok (23%) és a máltaiak (25%) körében gyakori az egyet nem értés. Csehországban 2006 szeptembere óta (+7) még magasabb azoknak az aránya, akik nem hisznek abban, hogy az euro javítani fogja a növekedést és a foglalkoztatást, és ez az egyetlen ország, ahol ez az arány emelkedett. Ugyanakkor a magyarok (52%) és a litvánok (52%) reménykednek az euroövezethez való csatlakozás ilyen hatásában. E remény azonban legjobban Máltán erősödött (+11). Leginkább a magyarok (64%), a románok (61%) és a szlovákok (59%) említik az euro bevezetésének fő előnyeként az árstabilitás biztosítását; azonban legalább a relatív többség minden országban egyetért azzal, hogy a leendő pénznemtől ilyen kedvező hatás várható. A legnagyobb számban a csehek (40%) és a lettek (40%) gondolják ennek ellenkezőjét. Alacsonyabb kamatlábakat, alacsonyabb adósságterheket fog biztosítani

Megerősíti Európa helyét a világban

Igen

Igen

4/2007

9/2006

4/2007

9/2006

4/2007

9/2006

4/2007

9/2006

4/2007

4/2007

4/2007

Nem

9/2006

Igen

4/2007

Nem

9/2006

Igen

4/2007

Nem

9/2006

Nem

Árstabilitást fog biztosítani

4/2007

Nem

Javítani fogja a növekedést, foglalkoztatást

9/2006

Igen

Egészségesebb államháztartást fog biztosítani

NMS10/ NMS11

35

38

32

30

44

46

30

26

64

62

22

20

40

43

39

36

55

26

HU

45

47

34

27

61

65

22

20

61

66

25

22

45

52

36

32

64

19

CY

38

41

27

24

35

43

34

23

67

71

17

16

39

41

38

34

47

34

PL

37

38

29

31

40

43

32

29

67

63

20

19

43

42

38

37

53

28

SK

30

39

34

31

45

47

27

29

67

71

21

18

34

40

43

40

59

27

MT

29

35

24

23

42

54

22

17

59

70

15

10

37

48

30

25

57

21

LT

29

25

30

36

44

46

28

28

61

56

18

21

51

52

23

23

43

32

LV

27

29

40

37

40

34

33

33

58

58

28

26

34

32

47

45

45

40

CZ

24

23

40

46

38

36

33

42

59

56

27

31

30

27

49

56

45

40

EE

22

21

33

38

36

32

25

31

65

52

18

23

36

35

35

35

42

32

BG

37

21

45

15

57

17

44

29

58

21

RO

47

22

49

19

64

14

48

29

61

18

A 2006. szeptemberi eredményekhez hasonlóan az új tagállamokban a polgárok több mint fele egyetért azzal, hogy az euro országában való bevezetése után európaibbnak fogja magát érezni (54%, 2006 szeptemberében 56%), míg 37% nem értett egyet ezzel a kijelentéssel (2006 szeptemberéhez képest +1). Az országonkénti eltérések továbbra is meglehetősen nagyok. A csehországi (67%), máltai (65%) és szlovákiai (60%), romániai (59%), lengyelországi (56%), sőt a lettországi (53%) válaszadók is nagyon erőteljes egyetértésüket fejezték ki. Ezzel szemben a legtöbb magyar (66%) és ciprusi (51%) nem ért egyet – nem hisznek abban, hogy a közös valuta használata „európaibbá” tenné őket – és ezt a kérdést praktikusabban látják. Ami a változás mértékét illeti: az egyet nem érték aránya magasabb, mint 2006 szeptemberében volt, és Lettországban 6 százalékponttal (53%, +6), Cipruson pedig 5 százalékponttal (46%, +5) nőtt.

32. oldal


Gallup

Using the euro will make people feel more European

67

66 59

56

53

53

51 47

46 42

37

38

NMS9

CZ

30

29

MT

SK

46 42

45 41

37

35 28

NMS1 1

Disagree

65 60

54

Agree

RO

32 27

PL

LV

BG

EE

CY

LT

HU

Q22e. Could you tell me for each of the following statements if you agree or disagree…? % by country

[Az euro használatának köszönhetően az emberek európaibbnak érzik majd magukat:] Egyetért

Nem ért egyet

22e. kérdés:

Meg tudná mondani, hogy egyetért-e a következő állításokkal vagy sem?

[az egyes országok egyetértésének %-a]

Számos félelem létezik, amelyre az emberek az euróról folyó vita során utalnak. Ezek többségét csak a kisebbség osztja; mégpedig a tizenegy új tagállamban a 2006. szeptemberi NMS10-hez képest kis mértékben [ford.: ?] polgár. A legtöbben nem aggódnak az átállás által okozott személyes kényelmetlenségek miatt (56%). Az emberek többsége azon sem aggódik túlságosan, hogy országa elveszíti az ellenőrzést gazdasága felett (55%), vagy hogy az euro bevezetése negatív hatással lesz az ország identitására (54%, 2006 szeptemberéhez képest +1). Amitől az emberek továbbra is egyértelműen félnek, azok az átállás időszakában bekövetkező esetleges visszaélések. A polgárok kétharmada aggódik azon, hogy be fogják csapni az átállás alatt (67%), ez a szám azonban 2006 szeptemberéhez képest csökkent (-6).



Gallup

Fears regarding the adoption of the euro The replacement of the [CURRENCY] by the euro will cause you personally a lot of inconvenience

3

9

24

7

14

Adopting the euro will mean that [COUNTRY] will lose a great deal of its identity

18

10

13

Disagree

DK/NA

The usage of the euro instead of the [CURRENCY] will make us feel more European than now

10

26 37 55

54

67 37

33

04/2007 %NMS11

27

04/2007 %NMS11

54

31

09/2006 %NMS10

04/2007 %NMS11

55

04/2007 %NMS11

35

09/2006 %NMS10

38

09/2006 %NMS10

73

53

Not asked

56

09/2006 %NMS10

56

Adopting the euro will mean that [COUNTRY] will lose control over its economic policy

04/2007 %NMS11

6

You are afraid of abuses and cheating on prices during the changeover

Agree

Q22a-e.(2007)/q21a-d. (2006) Could you tell me for each of the following statements if you agree or disagree…?

[Az euro bevezetésével kapcsolatos félelmek:] Egyetért

Nem ért egyet

Nem tudja/nem válaszolt

A [PÉNZNEM] euróval való felváltása Önnek személyesen rengeteg kényelmetlenséget fog okozni Ön fél az átállás alatt az árakkal kapcsolatos visszaélésektől és csalásoktól Az euro bevezetése miatt [ORSZÁG] el fogja veszíteni ellenőrzését gazdaságpolitikája felett Az euro bevezetése miatt [ORSZÁG] nagymértékben el fogja veszíteni identitását Az euro [VALUTA] helyetti használata miatt európaiabbnak érezzük majd magunkat, mint most 22a–e. kérdés (2007)/21a–e. kérdés (2006): egyetért-e velük vagy sem?

Meg tudná mondani a következő állításokról, hogy

Azok az országok, amelyek 2006 szeptemberében szkeptikusabbak voltak, láthatóan megőrizték ezt az attitűdöt. Az átállás alatti potenciális csalások és visszaélések minden országban aggodalommal töltik el a legtöbb embert; a legnagyobb számban a ciprusiak (83%, 2006 szeptemberéhez képest -1) és a máltaiak (78%, 2006 szeptemberéhez képest -5) gondolják így. Azoknak az aránya, akik félnek a potenciális csalásoktól és visszaélésektől, a legnagyobb mértékben Magyarországon emelkedett (73%, +2). A tizenegy új tagállam közül kilencben a többség (jóllehet, gyenge többség) azonban nem aggódik a személyes kényelmetlenségek miatt, amelyekkel az átállás járhat, hat országban viszont legalább a polgárok 40%-a egyetért. Az e miatt aggódók csak Lettországban vannak többségben (53%). 2006 szeptembere óta a legnagyobb százalékkal a személyes kényelmetlenségektől tartó észtek (46%, +7) és lettek (53%, +6) aránya emelkedett. Hasonlóképpen egyetlen kivételt találtuk az azzal kapcsolatos általános trend alól, hogy az országok képesek lesznek-e megtartani, vagy elveszítik a gazdaságpolitikájuk feletti ellenőrzést az euroövezethez való csatlakozás után: a lettek többsége úgy gondolja, hogy az euro bevezetése után el fogják veszíteni az ellenőrzést (50%, -4). Egyes országokban figyelemreméltóan nagy kisebbség osztozik e véleményben (Ciprus: 39%, Csehország: 39% és Litvánia: 37%). E vélemény esetében 2006 szeptemberéhez képest a legnagyobb növekedést Csehországban találtuk (+8).

34. oldal


Gallup

A vélemények nagy változatosságát tapasztaltuk a pénznem és a nemzeti identitás közötti kapcsolatot illetően. Azoknak az aránya, akik egyetértenek azzal az állítással, hogy az euro bevezetése negatív hatással lesz országuk identitására, 20% (Magyarország) és 65% (Lettország) között szóródik. Lettországban (65%, -3), Csehországban (52%, +2) és Litvániában (52%, nincs változás) egyértelműen többségben vannak azok, akik szerint az újonnan létrehozott pénznemek elveszítése káros lesz a nemzeti identitásra nézve. E vélemény erősödését csak Csehországban tapasztaltuk (+2).

40

46

44

54

58

84

48

71

83

13

66

27

EE

39

46

52

46

69

65

24

HU

43

39

45

50

71

LT

44

40

48

51

77

LV

47

53

45

MT

48

39

46

PL

36

33

SK

39

39

4/2007

39

9/2006

51

CZ

31

27

55

55

37

15

46

31

31

39

42

39

59

52

47

52

50

25

39

32

42

45

48

73

26

22

28

19

56

76

18

19

35

37

41

41

78

74

18

21

54

56

83

78

13

18

32

60

59

75

71

24

20

52

53

73

71

23

25

Nem ért egyet

4/2007

CY

26

Egyetért 9/2006

24

Az euro bevezetése miatt [ORSZÁG] nagymértékben el fogja veszíteni identitását

4/2007

67

Nem ért egyet 9/2006

73

Egyetért 9/2006

56

Az euro bevezetése miatt [ORSZÁG] el fogja veszíteni ellenőrzését gazdaságpolitikája felett

4/2007

9/2006

56

NMS10 NMS11

Nem ért egyet

4/2007

9/2006

35

Egyetért

4/2007

9/2006

38

Nem ért egyet

4/2007

9/2006

Egyetért

Ön fél az átállás alatt az árakkal kapcsolatos visszaélésektől és csalásoktól

4/2007

A [PÉNZNEM] euróval való felváltása Önnek személyesen rengeteg kényelmetlenséget fog okozni

33

53

54

40

46

55

52

45

42

48

39

36

68

27

20

61

69

44

52

52

33

35

50

32

31

68

65

24

25

28

50

55

39

37

55

57

30

26

56

56

32

30

57

55

31

32

55

58

36

35

55

58

BG

40

50

74

20

29

46

40

47

RO

27

63

54

39

19

55

26

59



Flash EB 207. sorozat

Az euro bevezetése az új tagállamokban 5. felmérés

Eredmények országonként

THE GALLUP ORGANIZATION

36. oldal

Gallup

Az euro bevezetése az új tagállamokban. Összefoglalás

Recommend Documents