AZ ÉTKEZÉSI TOJÁST TERMELŐ TELEPEK MŰSZAKI ÁLLAPOTA ÉS MEGFELELÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ ELŐíRÁSAINAK

tP

ia

(lPládtechfl{)l{~q

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁST TERMELŐ TELEPEK MŰSZAKI ÁLLAPOTA ÉS MEGFELELÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ ELŐíRÁSAINAK Az étkezési tojástermelésben újkeletű kihívástjelent az Európai Unióelőírásainak betartása, melyeknekmég ajelenlegi tagországok termelői sem tudtak igazán megfelelni. Az állatvédelmi ajánlások betartásának szükségessége indokolja, hogy áttekintsük az Európai Uniójelenleg érvényben lévő előírásait, összehasonlítsuk azokat a mai magyar gyakorlattal. Erre alkalmat ad a 2001 végén, a Baromfi 1erméktanács tagjai között végzett felmérés. A következőkben ezen intenzív étkezési tojást termelő telepek műszaki-technikai állapotáról, az Európai Uniós követelményeknek való megfeleléséről készített felmérés eredményeit mutatjuk be, kiemelt figyelmet fordítva a ketreces tartási módra.

Az étkezési tojástermelés és -felhasználás szerkezete Az étkezési tojás alapvetően a hazai fogyasztói igényeket elégíti ki,exportja inkább eseti, a feleslegek levezetését szolgálja. Igen nagyarányúa saját termelésű személyi fogyasztás, s a termék jelentős része kerül közvetlenül a kiskereskedelembe, illetve közvetlenül a fogyasztókhoz. Az ét-

kezési tojástermelésénekés felhasználásánakmegoszlását a termelők és az értékesítési irányokalapján az 1. táblázat szerint becsültük. Árutojásként anagykereskedelmen keresztül jórészt az intenzív tartásban előállított tojás jelenik meg, e termelők integrációja szeNezett, az egyéb - különösen a hagyományos (szabad) tartási- módon termelt tojás piacra juttatásávalaz integrátorok

A tyúktojás termelés- és felhasználás megoszlásának becslése (millió darab)

1. táblázat

I

Megnevezés

Gazdái kodó szervezetek'

Főfoglalko- Nem fő.fO!J- Nem regiszt. Mmdzású egyéni lakoz?s~ rált .gaZda-I.. egyem osszesen sago k gazdák' gazdák'

40,8

5,7

6,8

46,7

értékes(tés

4,1

0,3

0,1

Értékesltés felvásárlónak

6,1 1,3

0,4 0,1

0,3 0,1

Üzemi felhasmálás, feldolgozás

5,9

2,2

2,9

° ° ° 2,2

13,2

Saját termelésű fogyasztás

1,5

0,1

0,1

31,1

32,8

21,8

2,6

3,2

13,3

40,9

0,1

0,1

0,3

Termelés összesen Tenyésztojás

Értékes(tés mezőgazdaságon

Értékes(tés fogyasztásra

Veszteség

belül

0,1

°

1)Jogi szeméi"1ségű sazdas~gi t~rsas~gok és szövetkezetek. 2) !.Iemjcgi szem~iyis~giJ gazdasági társaságok, f6foglalkozásO egy~ni vállalkozók ~s f6foglalkozásO 3) "lern f6foglalkozásO egyéni v611alkozók, nem f6foglalkoz6s0 6stermei6k ~s egy~b regisztráltak. Forr6s. Guba Mária-Ráki Zoltán. A. f6bb állatteny~szt~si ágazatok fejleszt~si koncepciója Európai unióh0z való csatiakozássa!. AKII, Budapest, 2001. K~zirat.

fl!)

100

4,5 6,8 1,5

6stermel6k egyOtt.

~s lehet6ségei,

összefOgg~sben

az

jelenleg még nem foglalkoznak. Az ország 14-17 millió tojótyúkjából mintegy 5-5,5 millió termel intenzív körülményekközött. Az Európai Unió közös agrárpiacán az étkezésitojástermelésaz ún. könnyű piacszabályozású termékek körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy termelésére a belső piacon a versenyszabályokéNényesülnek, a termelési korlátot az előállítás versenyképessége, a piaci mechanizmusok működése jelenti. A piaci értékesítési szabályok különösen aminőségi és súlyosztályokba sorolásra, csomagolásra, tárolásra,szállításraés jelölésre, valamint az exportra és importravonatkoznak. Az osztályozás, jelölés és csomagolás a tojás önköltségét becslésünk szerint mintegy 20 százalékkal emeli meg, amit természetesen a fogyasztóknakkell megfizetni. Nem terjed ki a rendelet hatálya a saját gazdaságban, valamely helyi nyilvános piacon

- kivéveaz áNerésipiacot -, illetvea házhozszáll ítással értékesített tojásra. A rendelet egyes finnországi régiókban kivonjahatálya alól a helyi kiskereskedők részére történő értékesítést is. (Magyarország ilyen derogációt nem kért.)

Állatvédelmi

követelmények

A piacszabályozáson túl az intenzív tojástermelésnél igen szigorúak az állatvédelmi szabályok, amelyek a termelés korlátait is jelenthetik. Az Európai Unióban a battériában tar-

,ii

lrtádtechneL(~tJia tott (ketreces) tojótyúkok védelméről

sú ketreces

berendezéseket

a 88/166

az Európai

Unió tagországaiban,

(EGK)

számú irányelv adott

beti Itják

2003. január 1-től már ilyen ketrecek

delkezései)

nem állíthatók termelésbe.

mének

lévő, tojótyúkok védel-

minimumkövetelményeiről

cekre vonatkozó

bármelyik tyúk elér-

hetőségében; ketre-

legalább

1 fészek/7

csoportos

előírások

tyúk,

illetve

fészek esetében

mini-

mum 1 m2fészek alapterület a maxi-

számú direktívá-

2012. január 1-től az EU tagországain belül az összes ketrec nek ki kell

1-vel léptek hatályba. Ezen új irány-

elégítenie a következő követelmé-

15 cm/tojó

elv határozza

nyeket: . Minden tojótyúknakkell, hogy legyen:

nem helyezhető el az alom fölött,

meg az Unió tagor-

szágai számára a ketreces tyúktartás főbb,

engedélyezett

technológiai

paramétereit. A direktíva az elkövetkező

évtizedre

meghatározza

tojótyúk-tartásban

alkalmazható

vetően

tojófészek;

-

csipegethető

amit a 20/2002. (Ill. 14.) FVM számú rendelettel módosított 32/1999. (111.31.) FVM rendelet hatályba is léptetett.

tá-

sága minimum 20 cm; legalább 250 cm2/tojó almozott alapterület,

az alom az alapte-

rület legalább egyharmadát lalja el;

15 cm ülőrúd;

.

a padozat

kialakítása

olyan

foglehet,

hogy minden egyes elülső lábujjat

gú etetővályú.

alátámasszon.

. Egy ketrec

2007. január 1-től a használatban alapterülete

kevesebb,

ketrecekre

kapirgálható

- korlátozás nélkül használható, tyúkonként legalább 12 cm hosszúsá-

összes

az ülőrúd

ülőrúd faitói mért vízszintes távol-

alom; -legalább

-

Hagyományos

és

mérettel,

legalább

volsága minimum 30 cm, a szélső

.

-

éles sarkok nélküli ülőrúd,

valamint két ülőrúd vízszintes

mozgástér alapterület;

- a teljes jogharmonizá-

ció értelmében - Magyarországon is az EU-s irányelv érvényes,

mum 120 db-os csoportlétszámra;

.

- legalább 750 cm2 ketrec alapterület, ebből 600 cm2 használható

a

technológiákat. A csatlakozást kö-

nem lehet

mint 2000 cm2;

lévő alternatív rendszereknek kötelezően meg kell felelniük ezeknek a minimum követelményeknek, előírá-

a ketrecben legyen a csoport méretének megfelelő itatórend-

soknak.

2003. január 1-től a tagállamokban

szer, illetve szelepes itatók esetén

Amennyiben

üzemelő

2 db-ot tudjon elérni bármelyik

maznak, ahol a tojótyúkok különbö-

állat;

ző szintek között szabadon mozog-

vonatkozó

-

előírások összes

ketrecrendszernek

ki kell elégítenie a következő követelményeket. Minden tojótyúkra: . legalább 550 cm2 ketrec alapterület; . legalább 10 cm hosszúságú etetővályú jusson és,

.

legalább

- a vizsgálatok, a be- és kitelepítések elvégzéséhez a sorok közötti távolság legalább 90 cm, és

10 cm hosszúságú

itató-

A rekeszek: . belmagassága százaléka magasságú

fölött

.

legalább

65

40 cm

de sehol

sem

alacsonyabb;

egyes elülső lábujjat alátámasszon;

. a rekeszeket körömkoptatóval kell felszerelni.

hosszúság . itatóvályúnál

E ketrecekben 2011-ig lehet termel-

köritatóknál

ni. 2012. január 1-től az ilyen típu-

hosszúság

legalább

a fal mentén,

lesek legyenek; összesen

1000 tojóra mind-

legalább

2 méter széles

nyílás jusson;

4 cm/tojó

.

a kifutó a fertőzések

elkerülése

dekében

minimum

sűrűség nek és a természetes

1 cm/tojó

lega-

lább 35 cm magasak és 40 crn szé-

minimum 2,5 cm/tojó,

biztosítandó;

az al-

több mint9 tojó/m2.

teljesíteni

biztosítandó;

és

sóbb szintre elkerülhető legyen, a telepítési sűrűség nem lehet

. a kifutónyílások

köretetőknél

evéshez

.

Ha van kifutó, akkor:

reces) termelési rendszernek

lehe-

.

használatba vett alternatív (nem ketkell a következő követelményeket: . etetővályúknáI legalább 10 cm/tojó,

tása pedig olyan lehet, hogy minden

biztosítson

tett, vagy átépített, illetve először

zaléknál vagy 8°-nál nagyobb,

egyenlő

iváshoz; ürülék és víz lecsöpögése

2002. január 1-től az újonnan épí-

a fenékrács lejtése nern lehet 14 szákialakí-

45 cm szintkülönbségnek

minden állat részére

tőséget

- a rekeszeket körömkoptatóval kell felszerelni.

vonatkozó előírások

legalább

kell lennie;

Alternatív rendszerekre az alapterület

legyen,

lehet 35 cm-nél

.

.

tudjon elérni az állat.

olyan rendszert alkal-

hatnak: . nem lehet több 4 szintnél;

legalább 35 cm rés a legalsó sor és a padló között;

vályú, illetve 2 db szelepes itatót

!lD

itató/10 da-

nak egyes rendelkezései 2002. január

szóló, 1999/74/EC

D

Az új típusú, fejlesztett

itatónál1

biztosítandó

.

1-jével hatályát vesztette. !\z új, már érvényben

súlyszelepes

rab állat és minimálisan 2 darab

de

útmutatást. Ez az irányelv (illetve renhivatalosan 2003. január

.

feleljen

minőségnek;

ér-

meg a telepítési talaj-

lJ

2. táblázat

A felmérésbe bevont étkezési tojást termelő gazdaságok fontosabb jellemzői 2001 végén Megnevezés

Ketreces tartás Mélyalmos tartás Rácspadlós tartás

nővendék felnőtt növendék felnőtt növendék felnőtt

Épületek száma (db)

Alapterület (ezer m')

Állatlétszám (ezer egyed)

27 227 77 39 14 14 399

21 182 69 30 9 11 322

767 3585 761 188 94 78 5473

Összesen Megjegyzés: */ Néhány épület adatai hiányosakvoltak, ezért ezek az elemzésben nem szerepel

. az időjárá5, illetve a ragadozók el-

.

len legyen egy fedett menedék, és ha szükséges, legyen benne itatój a telepítési sűrűség nem lehet

több mint9 tojó/m2. 2011. december 31-ig használható a 12 tojó/m2mozgásterület azoknál a kifutósrendszereknél, ahol a felhasználható és a rendelkezésre álló földterületmegegyezik,és 1999. augusztus 3-ánmárhasználtákezt a rendszert.

A felmért, étkezési tojás termelésére szolgáló épületek és férőhelyek A felmért 399 intenzív tojástermelő épületben 101 gazdaság tart5,5 millió tojástermelő tyúkot, amelynek mintegy 30 százaléka növendék, 70 százaléka pedig felnőtt. Az istállók és a 322 ezer m2hasznos alapterület vonatkozásában is megközelítően ez az arány, ami arra utal, hogy az előnevelés gyakorlatilaga saját állomány pótlását célozza. (2. táblázat) Az állomány szerkezete az étkezési tojást termelő állományok növendéknevelésében a következőkkel jellemezhető: . Ketreces tartásban az állomány 47 százalékát nevelik a rendelkezésre álló hasznos épület-alapterület 21 százalékán. (Állatsűrűség: 36 darab/istálló-alapterület, m2.) . Mélyalmos tartásban nevelik a növendékek másik47 százalékát, a hasznos alapterület 70 százalékán (állatsűrűség: 11 darab/m2). . Rácspadlós tartásban az állomány 6 százalékát tartjáka hasznos alap-

terület 9 százalékán (állatsűrűség: 10 darab/m2). A tényleges tojástermelési fázisban az étkezési tojástermelő állományok döntő hányada ketrecben termel. A megoszlás itta következő: . Az állomány 93 százalékát tartják ketrecben, a hasznos alapterület 82 százalékán (állatsűrűség: 36 tojó/m2,azaz 508 cm2/tojó). . Mélyalmos tartásbantermel az állomány 5 százaléka, a hasznos alapterület 14 százalékán (állatsűrűség: 6 tojó/m2,azaz 1595 cm2/tojó). . Rácspadlós tartásban mindössze az állomány 2 százaléka található, amely a hasznos alapterület 4 százalékát foglalja el (állatsűrűség: 7 tojó/m2,azaz 1410 cm2/tojó). A tojótyúk-tartó épületek típusa a korábban eltérő célra használt, átalakított épületektől a legkorszerűbb, kizárólag baromfitartáscéljára létesített istállókigterjedhet. Ennekmegfelelően alakulhatazok korösszetétele is. Az értékelhető 394 istálló 71 százaléka 1980 előtt épült. Ezt követően az építés mértéke csökkent, viszonylag kevés új férőhelyre volt szükség, bár 1995 után az építési kedv javulni látszik.A rekonstrukció az 1980-as 3. táblázat

években mérsékelt volt, még az 1990-es évek első felében sem volt jelentős, majd 1995-től kezdődően felgyorsult. Az étkezési tojástermelő épületek műszaki állapota A felmérésben szereplő épületek műszakiállapotát a tartástechnológia szerinti bontásban értékeltük (3. táblázat). Az étkezési tojást termelő gazdaságok növendékállományára vonatkozóan 115 épületre érkezett be értéke
hető válasz, amely alapján a következők rögzíthetők: . A növendékistállók 11 százaléka jó műszaki állapotú, azaz változatlan tartási mód mellett középtávon sem szorul rekonstrukcióra.

.

A növendéktartási célokat szolgáló

épületek 38 százalékát minősítették úgy, hogy az sürgősen felújítandó, vagy cserélendő, egyes esetekben esetleg javítható.

.

Az épületek 51 százalékát minősí-

.

tették megfelelőnek, vagyis középtávon valószínűleg ezeket az épületeket is (legalábbis nagyobb hányadukat)fel kell újítani. Az összes épületet tekintve, és a

tartási mód szerint is a legtöbb rossz minősítésű épület a mélyaImos tartásnáltalálható. A növendéktartásénál kedvezőbb a helyzet a ténylegesen termelő, felnőtt állományok épÜletei esetében, amely a következőkkel jellemezhető: . Az épületek igen jelentős hányada

Az étkezési tojástermelő tyúkot tartó épületek műszaki állapota a felmért gazdaságokban

Tartási mód Növendék állománv Ketreces tartás Mélyalmos tartás Rácspadlós tartás Összesen Felnőtt állomány Ketreces tartás Mélyal mos tartás

Rácspadlós tartás

Összesen

~ l' f:~r ""If! In [y

Értékelhető épület (db)

Az épület műszaki állapota jó 3 6 4

megfelelő

27 74 14 115

13

13 36 10 59

235 35 14 284

95 1 3 99

110 28 11 149

rossz 11 32 43

30 6 36

rIl

"tlFtádteehlllJlóg ia 40 százaléka - kapott jó minősítést, míg "csupán" 13 száza lék vár

4. táblázat

-

.

sürgős felújításra. Ennél valamivel kedvezőtlenebb mélyalmos

tartás helyzete,

A tojótyúktartó épületek technológiai berendezéseinek műszaki állapota a felmért gazdaságokban Korcsoport

Tartási mód

a

műszaki állapota az épületekben

(%)

jó

megfelelő

rossz

ÖSszesen

ahol

minden 6. épület szorul felújításra,

Szellőzés

Növendék Felnőtt Együtt

11S 277 392

17 33 28

53 49 50

30 18 22

100 100 100

Fűtés

Növendék Felnőtt Együtt

111 48 159

30 40 33

59 48 56

11 13 11

100 100 100

Etető

Növendék Felnőtt Együtt

88 78 166

40 31 36

31 58 43

30 12 21

100 100 100

Itató

Növendék Felnőtt Együtt

88 77 165

41 31 36

35 57 45

24 12 18

100 100 100

s gyakorlatilag nincs a követelményeket mindenben kielégítő épület, s szinte valamennyinél közép-

.

A berendezések

Épület (darab)

távon rekonstrukció indokolt. Összességében a felnőtt tojótyúkok épületeinek 35 százalékában valószínűleg nem lesz szükség középtávon

felújításra (ez 99 épü-

letetjelent). 149 épületnél (52 százalék) még halasztható, de középtávon feltehetően szükségessé vá-

tok és a fűtőkészülékek által termelt

magas - 21, illetve 18 százalékos

lik a rekonstrukció, míg 36 épület (13 száza lék) jelenlegi formájában

hőt minél nagyobb mértékben meg

- a rossz minősítésűek aránya, ami

lehessen tartani. Az étkezési tojáster-

magyarázatot

nem alkalmas tyúktartásra.

melő állományok helyzetét e szem-

naturális hatékonyságra, a magas faj-

A technológiai

berendezések

műszaki állapotának

főbb

lagos takarmány-felhasználásra, mely rontja, illetve nagymértékben megha-

berendezések

mű-

tározza az ágazat versenyhelyzetét.

22 százaléka

A baromfitartó épületek technológiai

nem felel meg a minimális elvárá-

A felmért,

berendezései

soknak, 'sürgős felújításra,

telepek

illetve

ketreces

állapota

tartási módú

és legfontosabb

azokat a kömyezeti feltételeket, amelyek mellett az állatok egészségesek

cserére szorulnak. Különösen rossz

műszaki jellemzői

az állapot a növendéknevelésben,

A felmérés alapján a ketrec es tojó-

maradnak,

ahol az épületek 30 százalékának (35

tyúk- és növendéktartás helyzetével

épületnek) a szellőzése

kapcsolatban a következő megálla-

termelésük

zavartalanul

folyhat, a takarmányt felvehetik és

nem elégíti

annak táplálóanyag tartaimát a ter-

ki a minimális igényeket. Jobb a hely-

pításokat

melésre - és nem a kömyezeti felté-

zet a termelő állományoknál, ahol 50

táblázat): . A ketreces tojótyúk-tartásban

tehetjük

telek korrigálására - fordítják.

épület szellőztetési rendszere szorul

A technológiai berendezések közül igen lényeges az épületek szellőzte-

sürgős cserére.

épületben,

A fűtési rendszerre vonatkozó kér-

alapterületen

tő rendszerének állapota. A gyakor-

dést a termelő (felnőtt) állományok

latban a szellőztetésnek

(lásd

még 5. 46

40 ezer m2 hasznos folytatható jelentő-

az istálló-

esetében - részben az állományok

sebb felújítás nélkül a termelés, azzal, hogy a jelenleg itt tartott 1,1

ban felgyülemlő hő és pára eltávolí-

fűtési és hőigényével összefüggés-

millió tojótyúk

tási funkciója a legfontosabb, de az

ben - kevesen tartották megválaszo-

elhasznált

landónak, s közülük is csak néhányan

oxigén

pótlása,

a por

mennyiségének csökkentése és a fel-

jeleztek

halmozódó

kritikusabb lehet

ártalmas gázok - min-

denekelőtt az ammónia és a szén-

-

dioxid

választ.

- eltávolítása

is lényeges.

majdnem

-

Noha

mintegy

ban jeleztek

téren tűnik a legelviselhetőbbnek

nie, amikor a felgyülemlő hő eltávolí-

növendéktartás

a

tása a legfontosabb, s télen is ki kell

szaki állapota.

elégítenie az igényeket, amikor pedig meg kell akadályozni a páratarta-

Az etetés

helyett termelése

a mű-

és itatás technológiájá-

nak műszaki állapota egyaránt 36 százalékban minősült jónak. Igen

m2 hasz-

ható a termelés, azzal, hogya jelenlegi

sürgős felúj ítási igényt, e

technológiájának

lehet tartani.

78 ezer

nos alapterületen az etető- és ita-

11 százalék-

legben is megbízhatóan kell működ-

102 épületben,

összesen

tórendszer felújítása esetén folytat-

a növendékeknél

teljes körűen megadták

helyett

766 ezer egyedet

.

problémát. Ahol a kérdés

Fontosságát kiemeli, hogya nyári me-

lom növekedését úgy, hogy az álla-

.811

pontból a 4. táblázatban mutatjuk be.

nak, a berendezések hivatottak biztosítani

a gyenge

A szellőztető

szaki állapota tűnik a legrosszabb-

jellemzői

szolgálhat

.

1,43

millió

itt legfeljebb

tojótyúk 954

ezer

biztosítható.

Az EU követelményeknek

alkalmas-

sá tehető, és 2011. december 31ig még üzemeltethető 148 épületben a jelenlegi

2,5 millió helyett

csak 1,7 millió tojótyúk termel-

lptárJ tec

/;HIOL(~'7l.a

5. táblázat

A ketreces tojótyúktartás legfontosabb jellemzői a felmért és értékelhető választ adó telepeken (épületek száma) Épületek száma (db)

Megnevezés Épületek száma a válaszadó gazdaságokban Ketrec magassága:

A padlózat lejtése: Egy állatra jutó alapterület

- 40

233 lL8 22 -~ LS 174 23 14 200 l!2 l1Q 172 51 ~ 65 122 46

cm, vagy több

-35-40 cm - 35 cm alatt - 14% felett

- 14%alatt

- 550 cm' - ebböl 750

cm' felett - 5~!Lcm~alaJt Ketrecenként legalább 2 szelep* Az előírtnál kisebb itatási lehetősé - 10 cm-nél több Az etetővályú hossza: - 10 cm-né kevesebb - 'lern válaszolt A ketrec műszaki állapota: - jó - közepes

- rossz

nagyobb itatóv61yú hosszOs6g0 ketreceket is. */ Ide sz6mfiottuk a 10 centimétemél **/ Az EU normatfv& csak a feln6tt tyúkokra vonatkozik. Az 6tlagos alapterDlet egy 611atra növendéknél 6tlagosan 3 itatószelep jutott. 318 cm' volt, az etet6v61yú hossz, 7cm;ketrecenként

,

.

het. E gazdaságok termelésének szinten tartásához 800 ezer tyúkférőhely építésére van szükség, s ezeknek már meg kell felelniük az új típusú, fejlesztett ketrecekre vonatkozó előírásoknak. A ketrec magasság

és a fenékrács

.

lejtése miatt79 épületben, 65 ezer m2 hasznos alapterületen tartott

I

közel 1,1 milliótyúkférőhelynélválikszükségessé a ketrecek cseréje, amelyek helyett már szintén új típusú, fejlesztett ketreceket szükséges beszerezni. E gazdaságok termelésének szinten tartásához mintegy 375 ezer új tyúkférőhely ki-

I r

alakítására van szükség. A trágya kezelés az épületek 21 százalékánál nem megoldott, ami az EU csatlakozás során a környezetvédelmi ajánlásokbetartása szempontjából jelenthet különös gondot. A legsúlyosabb a helyzet a ketreces növendéktartó épületeknél, ahol a trágyakezelés az épületek 48 százalékában hiányos. Nehezíti a helyzetet, hogya követelményeknek megfelelő trágyakezelésre és elhelyezésre Magyarországon nincs megnyugtató technológiai megoldás, ezért valószínűleg új, korszerűtechnológiák adaptálása válik szükségessé (pl. trágyaszárítás).

11liI

jelenlegi állomány 2011 végéig termelhessen! Kérdéses, hogya beruházások forrása miként teremthető meg, s milyen ütemben kella feltételeket teljesíteni. A beruházás forrásakéntrészben az amortizáció, részben pedig az adózottjövedelem jöhet számításba. Az elmúlt 5 év költség-jövedelem adatai alapján számításaink szerint évente az adózott eredmény és értékcsökkenési leírás együttes összege mintegy 1,3 milliárd forintra tehető, ami azt jelenti, hogy az ágazatban az előző években nem képzödött forrás arra, hogy a beruházás megvalósítható legyen. A

Állatlétszám (ezer egyed)

27 11 15 1 8

3 16 8

260 159 37 B. 45 182 23 14 200 l!2 -.l1Q. 172 51 ...!J68 138 54

a fel mért telepeken

Beruházásigény az étkezési tojástermelésben

hitelből való megvalósítást az ágazat jövedelemtermelésének

alacsony

színvonala és a jövedelmezőség

A beruházás becslésénél a 2001. év végi telep felmérések adataiból, az épületek és technológiai berendezések műszakiállapotára vonatkozó információkból indultunk ki. Az étkezési tojástermelés beruházásigényét külön vizsgáltuk a ketreces tartásra, míg a mélyalmos és a rácspadlós tartástalternatívtechnológiaként kezeltük. A ketreces tartásnál számoltunka megnövekedett alapterület-igény miatti új férőhelyek kialakításának beruházásigényével. Az eredményt a 6. táblázatban foglaltuk össze. Ahhoz tehát, hogy a jelenlegi nagy árutojásttermelő üzemek termelésüket a jelenlegi szinten képesek legyenek fenntartani, mintegy 14 milliárd forint beruházásra van szükség. Ez azonban csak arraelegendő, hogya 6. táblázat

megnevezés Épület felúj(tás 5zellűztetésl rendszer

gadozása helyzetet,

gátolja.

Bonyolítja

2792 631

tása valószinÜleg melés hatékonyságát,

rontja a ternöveli a faj-

lagos ráfordításokat, s nem javítja a termék versenyképességét, ellentétes

így az

a termelők érdekeivel.

Mindezek alapján a termelők a következő magatartásformák között választhatnak: . Betartják a rendelkezéseket épületben

folytatják a termelést,

azzal, hogy a jelenlegi 2,5 millió tojótyúk helyett összesen 1,7 millió tojótyúkot tartanak. Forrás hiányában a 79, nem megfeleltethető épületben

abba hagyják

a ter-

melést. Ez felére csökkentené a termelést, ami végső soron hiányt teremthetne a piacon, nö-

alternatív technológiák 2203 123

becslése (millió Ft)

étkezési tojás együtt 4995 754

4503

182

Technológiai rekonstrukció,növendék Férőhelypótlás

1096

292

1388

2178

O

2178

11200

és a

148, előírásoknak megfeleltethető

Technológiai rekonstrukció,felnőtt

Összesen

a

hogy az előírások betar-

Az étkezési tojástennelés beruházásigényének

ketreces tartás

in-

2800

4685

14000

J

L:"JJJ. {Tr"!i~U:-/

l'

~I ..~

.

-~

velné az étkezési tojás piaci árát, annak

összes következményeivel együtt. A megemelkedő tojásárakegyrészről forrástteremthetnének a talpon maradó termelőknél a termelés bővítéséhez, kérdéses azonban, hogyahiányból származó előnyt a hazai termelők kitudnák e használni,vagy az import versenye ezt milyen mértékben korlátozná. A termelés megszüntetése ugyanakkor csökkentené a foglalkoztatást, ilIetve a vidéki lakosságjövedelemhez jutásánaklehetőségét. Másik megoldás az lehet, hogya

.

termelőkvállaljákannakkockázatát, hogya rendelet betartását szankcionálják, a hatósági intézkedésig nem hagyják abba a termelést. A meglévő épületek ugyanis a beruházás során hatósági engedéllyel épültek és üzemeltek, ilyen közelítésben az előírások változtak, ele-

gendő felkészülési idő nélkül. Ezen új előírásokalkalmazásae cégeknek kisebb-nagyobb kártokoz, anélkül, hogy az új előírásokhoz való alkalmazkodáshoz támogatást nyújtana. Nem szabad elfelejteni, hogy ittújraelőállításiértéken több, mint2 milliárdforintértékűberuházásrói van szó, amelynekfoglalkoztatásikövetkezményeiisvannak. Mindezek alapján elengedhetetlennek tűnikaz ágazat helyzetének áttekintése és a teendők konkrétmeghatározása, beleértve a követelményekhez való alkalmazkodás időütemét és a szükséges beruházások forrásainakbiztosítását, s a megvalósításokhoz szükséges támogatások biztosítását. A nemzeti támogatásokról szóló 2000/C 28/02 EU irányelv szerint ugyanis, ha aberuházásokat újonnan bevezetett minimális környezetvédelmi, higiénés és állatjóléti

követelményeknek megfelelően végzik, a támogatás az új követelmények teljesítése érdekében megadható. Ezért célszerű lenne nemzeti támogatással segíteni e rendelkezés

végrehajtását. A szükséges adatok rendelkezésre állnak ahhoz, hogya kormányzatkellő megalapozottsággaI kérje a Bizottságtól ezen előírások betartásához való alkalmazkodás nemzeti támogatását. E nélkülszámolhatunkazzal, hogy az alkalmazkodás nem valósul meg, s a jelenleg ketreces tartásban lévő étkezési tojást termelő tyúkoknaka csatlakozást követően alig több, mintfele termelhet büntetlenül, slehet, hogya "boldog európai tyúk" által termeIt drága tojást a boldogtalan magyar fogyasztó nem lesz képes megfizetni.

I i I i. . I

II I

DR RÁKI ZOLTÁN

m