tP
ia
(lPládtechfl{)l{~q
AZ ÉTKEZÉSI TOJÁST TERMELŐ TELEPEK MŰSZAKI ÁLLAPOTA ÉS MEGFELELÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ ELŐíRÁSAINAK Az étkezési tojástermelésben újkeletű kihívástjelent az Európai Unióelőírásainak betartása, melyeknekmég ajelenlegi tagországok termelői sem tudtak igazán megfelelni. Az állatvédelmi ajánlások betartásának szükségessége indokolja, hogy áttekintsük az Európai Uniójelenleg érvényben lévő előírásait, összehasonlítsuk azokat a mai magyar gyakorlattal. Erre alkalmat ad a 2001 végén, a Baromfi 1erméktanács tagjai között végzett felmérés. A következőkben ezen intenzív étkezési tojást termelő telepek műszaki-technikai állapotáról, az Európai Uniós követelményeknek való megfeleléséről készített felmérés eredményeit mutatjuk be, kiemelt figyelmet fordítva a ketreces tartási módra.
Az étkezési tojástermelés és -felhasználás szerkezete Az étkezési tojás alapvetően a hazai fogyasztói igényeket elégíti ki,exportja inkább eseti, a feleslegek levezetését szolgálja. Igen nagyarányúa saját termelésű személyi fogyasztás, s a termék jelentős része kerül közvetlenül a kiskereskedelembe, illetve közvetlenül a fogyasztókhoz. Az ét-
kezési tojástermelésénekés felhasználásánakmegoszlását a termelők és az értékesítési irányokalapján az 1. táblázat szerint becsültük. Árutojásként anagykereskedelmen keresztül jórészt az intenzív tartásban előállított tojás jelenik meg, e termelők integrációja szeNezett, az egyéb - különösen a hagyományos (szabad) tartási- módon termelt tojás piacra juttatásávalaz integrátorok
A tyúktojás termelés- és felhasználás megoszlásának becslése (millió darab)
1. táblázat
I
Megnevezés
Gazdái kodó szervezetek'
Főfoglalko- Nem fő.fO!J- Nem regiszt. Mmdzású egyéni lakoz?s~ rált .gaZda-I.. egyem osszesen sago k gazdák' gazdák'
40,8
5,7
6,8
46,7
értékes(tés
4,1
0,3
0,1
Értékesltés felvásárlónak
6,1 1,3
0,4 0,1
0,3 0,1
Üzemi felhasmálás, feldolgozás
5,9
2,2
2,9
° ° ° 2,2
13,2
Saját termelésű fogyasztás
1,5
0,1
0,1
31,1
32,8
21,8
2,6
3,2
13,3
40,9
0,1
0,1
0,3
Termelés összesen Tenyésztojás
Értékes(tés mezőgazdaságon
Értékes(tés fogyasztásra
Veszteség
belül
0,1
°
1)Jogi szeméi"1ségű sazdas~gi t~rsas~gok és szövetkezetek. 2) !.Iemjcgi szem~iyis~giJ gazdasági társaságok, f6foglalkozásO egy~ni vállalkozók ~s f6foglalkozásO 3) "lern f6foglalkozásO egyéni v611alkozók, nem f6foglalkoz6s0 6stermei6k ~s egy~b regisztráltak. Forr6s. Guba Mária-Ráki Zoltán. A. f6bb állatteny~szt~si ágazatok fejleszt~si koncepciója Európai unióh0z való csatiakozássa!. AKII, Budapest, 2001. K~zirat.
fl!)
100
4,5 6,8 1,5
6stermel6k egyOtt.
~s lehet6ségei,
összefOgg~sben
az
jelenleg még nem foglalkoznak. Az ország 14-17 millió tojótyúkjából mintegy 5-5,5 millió termel intenzív körülményekközött. Az Európai Unió közös agrárpiacán az étkezésitojástermelésaz ún. könnyű piacszabályozású termékek körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy termelésére a belső piacon a versenyszabályokéNényesülnek, a termelési korlátot az előállítás versenyképessége, a piaci mechanizmusok működése jelenti. A piaci értékesítési szabályok különösen aminőségi és súlyosztályokba sorolásra, csomagolásra, tárolásra,szállításraés jelölésre, valamint az exportra és importravonatkoznak. Az osztályozás, jelölés és csomagolás a tojás önköltségét becslésünk szerint mintegy 20 százalékkal emeli meg, amit természetesen a fogyasztóknakkell megfizetni. Nem terjed ki a rendelet hatálya a saját gazdaságban, valamely helyi nyilvános piacon
- kivéveaz áNerésipiacot -, illetvea házhozszáll ítással értékesített tojásra. A rendelet egyes finnországi régiókban kivonjahatálya alól a helyi kiskereskedők részére történő értékesítést is. (Magyarország ilyen derogációt nem kért.)
Állatvédelmi
követelmények
A piacszabályozáson túl az intenzív tojástermelésnél igen szigorúak az állatvédelmi szabályok, amelyek a termelés korlátait is jelenthetik. Az Európai Unióban a battériában tar-
,ii
lrtádtechneL(~tJia tott (ketreces) tojótyúkok védelméről
sú ketreces
berendezéseket
a 88/166
az Európai
Unió tagországaiban,
(EGK)
számú irányelv adott
beti Itják
2003. január 1-től már ilyen ketrecek
delkezései)
nem állíthatók termelésbe.
mének
lévő, tojótyúkok védel-
minimumkövetelményeiről
cekre vonatkozó
bármelyik tyúk elér-
hetőségében; ketre-
legalább
1 fészek/7
csoportos
előírások
tyúk,
illetve
fészek esetében
mini-
mum 1 m2fészek alapterület a maxi-
számú direktívá-
2012. január 1-től az EU tagországain belül az összes ketrec nek ki kell
1-vel léptek hatályba. Ezen új irány-
elégítenie a következő követelmé-
15 cm/tojó
elv határozza
nyeket: . Minden tojótyúknakkell, hogy legyen:
nem helyezhető el az alom fölött,
meg az Unió tagor-
szágai számára a ketreces tyúktartás főbb,
engedélyezett
technológiai
paramétereit. A direktíva az elkövetkező
évtizedre
meghatározza
tojótyúk-tartásban
alkalmazható
vetően
tojófészek;
-
csipegethető
amit a 20/2002. (Ill. 14.) FVM számú rendelettel módosított 32/1999. (111.31.) FVM rendelet hatályba is léptetett.
tá-
sága minimum 20 cm; legalább 250 cm2/tojó almozott alapterület,
az alom az alapte-
rület legalább egyharmadát lalja el;
15 cm ülőrúd;
.
a padozat
kialakítása
olyan
foglehet,
hogy minden egyes elülső lábujjat
gú etetővályú.
alátámasszon.
. Egy ketrec
2007. január 1-től a használatban alapterülete
kevesebb,
ketrecekre
kapirgálható
- korlátozás nélkül használható, tyúkonként legalább 12 cm hosszúsá-
összes
az ülőrúd
ülőrúd faitói mért vízszintes távol-
alom; -legalább
-
Hagyományos
és
mérettel,
legalább
volsága minimum 30 cm, a szélső
.
-
éles sarkok nélküli ülőrúd,
valamint két ülőrúd vízszintes
mozgástér alapterület;
- a teljes jogharmonizá-
ció értelmében - Magyarországon is az EU-s irányelv érvényes,
mum 120 db-os csoportlétszámra;
.
- legalább 750 cm2 ketrec alapterület, ebből 600 cm2 használható
a
technológiákat. A csatlakozást kö-
nem lehet
mint 2000 cm2;
lévő alternatív rendszereknek kötelezően meg kell felelniük ezeknek a minimum követelményeknek, előírá-
a ketrecben legyen a csoport méretének megfelelő itatórend-
soknak.
2003. január 1-től a tagállamokban
szer, illetve szelepes itatók esetén
Amennyiben
üzemelő
2 db-ot tudjon elérni bármelyik
maznak, ahol a tojótyúkok különbö-
állat;
ző szintek között szabadon mozog-
vonatkozó
-
előírások összes
ketrecrendszernek
ki kell elégítenie a következő követelményeket. Minden tojótyúkra: . legalább 550 cm2 ketrec alapterület; . legalább 10 cm hosszúságú etetővályú jusson és,
.
legalább
- a vizsgálatok, a be- és kitelepítések elvégzéséhez a sorok közötti távolság legalább 90 cm, és
10 cm hosszúságú
itató-
A rekeszek: . belmagassága százaléka magasságú
fölött
.
legalább
65
40 cm
de sehol
sem
alacsonyabb;
egyes elülső lábujjat alátámasszon;
. a rekeszeket körömkoptatóval kell felszerelni.
hosszúság . itatóvályúnál
E ketrecekben 2011-ig lehet termel-
köritatóknál
ni. 2012. január 1-től az ilyen típu-
hosszúság
legalább
a fal mentén,
lesek legyenek; összesen
1000 tojóra mind-
legalább
2 méter széles
nyílás jusson;
4 cm/tojó
.
a kifutó a fertőzések
elkerülése
dekében
minimum
sűrűség nek és a természetes
1 cm/tojó
lega-
lább 35 cm magasak és 40 crn szé-
minimum 2,5 cm/tojó,
biztosítandó;
az al-
több mint9 tojó/m2.
teljesíteni
biztosítandó;
és
sóbb szintre elkerülhető legyen, a telepítési sűrűség nem lehet
. a kifutónyílások
köretetőknél
evéshez
.
Ha van kifutó, akkor:
reces) termelési rendszernek
lehe-
.
használatba vett alternatív (nem ketkell a következő követelményeket: . etetővályúknáI legalább 10 cm/tojó,
tása pedig olyan lehet, hogy minden
biztosítson
tett, vagy átépített, illetve először
zaléknál vagy 8°-nál nagyobb,
egyenlő
iváshoz; ürülék és víz lecsöpögése
2002. január 1-től az újonnan épí-
a fenékrács lejtése nern lehet 14 szákialakí-
45 cm szintkülönbségnek
minden állat részére
tőséget
- a rekeszeket körömkoptatóval kell felszerelni.
vonatkozó előírások
legalább
kell lennie;
Alternatív rendszerekre az alapterület
legyen,
lehet 35 cm-nél
.
.
tudjon elérni az állat.
olyan rendszert alkal-
hatnak: . nem lehet több 4 szintnél;
legalább 35 cm rés a legalsó sor és a padló között;
vályú, illetve 2 db szelepes itatót
!lD
itató/10 da-
nak egyes rendelkezései 2002. január
szóló, 1999/74/EC
D
Az új típusú, fejlesztett
itatónál1
biztosítandó
.
1-jével hatályát vesztette. !\z új, már érvényben
súlyszelepes
rab állat és minimálisan 2 darab
de
útmutatást. Ez az irányelv (illetve renhivatalosan 2003. január
.
feleljen
minőségnek;
ér-
meg a telepítési talaj-
lJ
2. táblázat
A felmérésbe bevont étkezési tojást termelő gazdaságok fontosabb jellemzői 2001 végén Megnevezés
Ketreces tartás Mélyalmos tartás Rácspadlós tartás
nővendék felnőtt növendék felnőtt növendék felnőtt
Épületek száma (db)
Alapterület (ezer m')
Állatlétszám (ezer egyed)
27 227 77 39 14 14 399
21 182 69 30 9 11 322
767 3585 761 188 94 78 5473
Összesen Megjegyzés: */ Néhány épület adatai hiányosakvoltak, ezért ezek az elemzésben nem szerepel
. az időjárá5, illetve a ragadozók el-
.
len legyen egy fedett menedék, és ha szükséges, legyen benne itatój a telepítési sűrűség nem lehet
több mint9 tojó/m2. 2011. december 31-ig használható a 12 tojó/m2mozgásterület azoknál a kifutósrendszereknél, ahol a felhasználható és a rendelkezésre álló földterületmegegyezik,és 1999. augusztus 3-ánmárhasználtákezt a rendszert.
A felmért, étkezési tojás termelésére szolgáló épületek és férőhelyek A felmért 399 intenzív tojástermelő épületben 101 gazdaság tart5,5 millió tojástermelő tyúkot, amelynek mintegy 30 százaléka növendék, 70 százaléka pedig felnőtt. Az istállók és a 322 ezer m2hasznos alapterület vonatkozásában is megközelítően ez az arány, ami arra utal, hogy az előnevelés gyakorlatilaga saját állomány pótlását célozza. (2. táblázat) Az állomány szerkezete az étkezési tojást termelő állományok növendéknevelésében a következőkkel jellemezhető: . Ketreces tartásban az állomány 47 százalékát nevelik a rendelkezésre álló hasznos épület-alapterület 21 százalékán. (Állatsűrűség: 36 darab/istálló-alapterület, m2.) . Mélyalmos tartásban nevelik a növendékek másik47 százalékát, a hasznos alapterület 70 százalékán (állatsűrűség: 11 darab/m2). . Rácspadlós tartásban az állomány 6 százalékát tartjáka hasznos alap-
terület 9 százalékán (állatsűrűség: 10 darab/m2). A tényleges tojástermelési fázisban az étkezési tojástermelő állományok döntő hányada ketrecben termel. A megoszlás itta következő: . Az állomány 93 százalékát tartják ketrecben, a hasznos alapterület 82 százalékán (állatsűrűség: 36 tojó/m2,azaz 508 cm2/tojó). . Mélyalmos tartásbantermel az állomány 5 százaléka, a hasznos alapterület 14 százalékán (állatsűrűség: 6 tojó/m2,azaz 1595 cm2/tojó). . Rácspadlós tartásban mindössze az állomány 2 százaléka található, amely a hasznos alapterület 4 százalékát foglalja el (állatsűrűség: 7 tojó/m2,azaz 1410 cm2/tojó). A tojótyúk-tartó épületek típusa a korábban eltérő célra használt, átalakított épületektől a legkorszerűbb, kizárólag baromfitartáscéljára létesített istállókigterjedhet. Ennekmegfelelően alakulhatazok korösszetétele is. Az értékelhető 394 istálló 71 százaléka 1980 előtt épült. Ezt követően az építés mértéke csökkent, viszonylag kevés új férőhelyre volt szükség, bár 1995 után az építési kedv javulni látszik.A rekonstrukció az 1980-as 3. táblázat
években mérsékelt volt, még az 1990-es évek első felében sem volt jelentős, majd 1995-től kezdődően felgyorsult. Az étkezési tojástermelő épületek műszaki állapota A felmérésben szereplő épületek műszakiállapotát a tartástechnológia szerinti bontásban értékeltük (3. táblázat). Az étkezési tojást termelő gazdaságok növendékállományára vonatkozóan 115 épületre érkezett be értékehető válasz, amely alapján a következők rögzíthetők: . A növendékistállók 11 százaléka jó műszaki állapotú, azaz változatlan tartási mód mellett középtávon sem szorul rekonstrukcióra.
.
A növendéktartási célokat szolgáló
épületek 38 százalékát minősítették úgy, hogy az sürgősen felújítandó, vagy cserélendő, egyes esetekben esetleg javítható.
.
Az épületek 51 százalékát minősí-
.
tették megfelelőnek, vagyis középtávon valószínűleg ezeket az épületeket is (legalábbis nagyobb hányadukat)fel kell újítani. Az összes épületet tekintve, és a
tartási mód szerint is a legtöbb rossz minősítésű épület a mélyaImos tartásnáltalálható. A növendéktartásénál kedvezőbb a helyzet a ténylegesen termelő, felnőtt állományok épÜletei esetében, amely a következőkkel jellemezhető: . Az épületek igen jelentős hányada
Az étkezési tojástermelő tyúkot tartó épületek műszaki állapota a felmért gazdaságokban
Tartási mód Növendék állománv Ketreces tartás Mélyalmos tartás Rácspadlós tartás Összesen Felnőtt állomány Ketreces tartás Mélyal mos tartás
Rácspadlós tartás
Összesen
~ l' f:~r ""If! In [y
Értékelhető épület (db)
Az épület műszaki állapota jó 3 6 4
megfelelő
27 74 14 115
13
13 36 10 59
235 35 14 284
95 1 3 99
110 28 11 149
rossz 11 32 43
30 6 36
rIl
"tlFtádteehlllJlóg ia 40 százaléka - kapott jó minősítést, míg "csupán" 13 száza lék vár
4. táblázat
-
.
sürgős felújításra. Ennél valamivel kedvezőtlenebb mélyalmos
tartás helyzete,
A tojótyúktartó épületek technológiai berendezéseinek műszaki állapota a felmért gazdaságokban Korcsoport
Tartási mód
a
műszaki állapota az épületekben
(%)
jó
megfelelő
rossz
ÖSszesen
ahol
minden 6. épület szorul felújításra,
Szellőzés
Növendék Felnőtt Együtt
11S 277 392
17 33 28
53 49 50
30 18 22
100 100 100
Fűtés
Növendék Felnőtt Együtt
111 48 159
30 40 33
59 48 56
11 13 11
100 100 100
Etető
Növendék Felnőtt Együtt
88 78 166
40 31 36
31 58 43
30 12 21
100 100 100
Itató
Növendék Felnőtt Együtt
88 77 165
41 31 36
35 57 45
24 12 18
100 100 100
s gyakorlatilag nincs a követelményeket mindenben kielégítő épület, s szinte valamennyinél közép-
.
A berendezések
Épület (darab)
távon rekonstrukció indokolt. Összességében a felnőtt tojótyúkok épületeinek 35 százalékában valószínűleg nem lesz szükség középtávon
felújításra (ez 99 épü-
letetjelent). 149 épületnél (52 százalék) még halasztható, de középtávon feltehetően szükségessé vá-
tok és a fűtőkészülékek által termelt
magas - 21, illetve 18 százalékos
lik a rekonstrukció, míg 36 épület (13 száza lék) jelenlegi formájában
hőt minél nagyobb mértékben meg
- a rossz minősítésűek aránya, ami
lehessen tartani. Az étkezési tojáster-
magyarázatot
nem alkalmas tyúktartásra.
melő állományok helyzetét e szem-
naturális hatékonyságra, a magas faj-
A technológiai
berendezések
műszaki állapotának
főbb
lagos takarmány-felhasználásra, mely rontja, illetve nagymértékben megha-
berendezések
mű-
tározza az ágazat versenyhelyzetét.
22 százaléka
A baromfitartó épületek technológiai
nem felel meg a minimális elvárá-
A felmért,
berendezései
soknak, 'sürgős felújításra,
telepek
illetve
ketreces
állapota
tartási módú
és legfontosabb
azokat a kömyezeti feltételeket, amelyek mellett az állatok egészségesek
cserére szorulnak. Különösen rossz
műszaki jellemzői
az állapot a növendéknevelésben,
A felmérés alapján a ketrec es tojó-
maradnak,
ahol az épületek 30 százalékának (35
tyúk- és növendéktartás helyzetével
épületnek) a szellőzése
kapcsolatban a következő megálla-
termelésük
zavartalanul
folyhat, a takarmányt felvehetik és
nem elégíti
annak táplálóanyag tartaimát a ter-
ki a minimális igényeket. Jobb a hely-
pításokat
melésre - és nem a kömyezeti felté-
zet a termelő állományoknál, ahol 50
táblázat): . A ketreces tojótyúk-tartásban
tehetjük
telek korrigálására - fordítják.
épület szellőztetési rendszere szorul
A technológiai berendezések közül igen lényeges az épületek szellőzte-
sürgős cserére.
épületben,
A fűtési rendszerre vonatkozó kér-
alapterületen
tő rendszerének állapota. A gyakor-
dést a termelő (felnőtt) állományok
latban a szellőztetésnek
(lásd
még 5. 46
40 ezer m2 hasznos folytatható jelentő-
az istálló-
esetében - részben az állományok
sebb felújítás nélkül a termelés, azzal, hogy a jelenleg itt tartott 1,1
ban felgyülemlő hő és pára eltávolí-
fűtési és hőigényével összefüggés-
millió tojótyúk
tási funkciója a legfontosabb, de az
ben - kevesen tartották megválaszo-
elhasznált
landónak, s közülük is csak néhányan
oxigén
pótlása,
a por
mennyiségének csökkentése és a fel-
jeleztek
halmozódó
kritikusabb lehet
ártalmas gázok - min-
denekelőtt az ammónia és a szén-
-
dioxid
választ.
- eltávolítása
is lényeges.
majdnem
-
Noha
mintegy
ban jeleztek
téren tűnik a legelviselhetőbbnek
nie, amikor a felgyülemlő hő eltávolí-
növendéktartás
a
tása a legfontosabb, s télen is ki kell
szaki állapota.
elégítenie az igényeket, amikor pedig meg kell akadályozni a páratarta-
Az etetés
helyett termelése
a mű-
és itatás technológiájá-
nak műszaki állapota egyaránt 36 százalékban minősült jónak. Igen
m2 hasz-
ható a termelés, azzal, hogya jelenlegi
sürgős felúj ítási igényt, e
technológiájának
lehet tartani.
78 ezer
nos alapterületen az etető- és ita-
11 százalék-
legben is megbízhatóan kell működ-
102 épületben,
összesen
tórendszer felújítása esetén folytat-
a növendékeknél
teljes körűen megadták
helyett
766 ezer egyedet
.
problémát. Ahol a kérdés
Fontosságát kiemeli, hogya nyári me-
lom növekedését úgy, hogy az álla-
.811
pontból a 4. táblázatban mutatjuk be.
nak, a berendezések hivatottak biztosítani
a gyenge
A szellőztető
szaki állapota tűnik a legrosszabb-
jellemzői
szolgálhat
.
1,43
millió
itt legfeljebb
tojótyúk 954
ezer
biztosítható.
Az EU követelményeknek
alkalmas-
sá tehető, és 2011. december 31ig még üzemeltethető 148 épületben a jelenlegi
2,5 millió helyett
csak 1,7 millió tojótyúk termel-
lptárJ tec
/;HIOL(~'7l.a
5. táblázat
A ketreces tojótyúktartás legfontosabb jellemzői a felmért és értékelhető választ adó telepeken (épületek száma) Épületek száma (db)
Megnevezés Épületek száma a válaszadó gazdaságokban Ketrec magassága:
A padlózat lejtése: Egy állatra jutó alapterület
- 40
233 lL8 22 -~ LS 174 23 14 200 l!2 l1Q 172 51 ~ 65 122 46
cm, vagy több
-35-40 cm - 35 cm alatt - 14% felett
- 14%alatt
- 550 cm' - ebböl 750
cm' felett - 5~!Lcm~alaJt Ketrecenként legalább 2 szelep* Az előírtnál kisebb itatási lehetősé - 10 cm-nél több Az etetővályú hossza: - 10 cm-né kevesebb - 'lern válaszolt A ketrec műszaki állapota: - jó - közepes
- rossz
nagyobb itatóv61yú hosszOs6g0 ketreceket is. */ Ide sz6mfiottuk a 10 centimétemél **/ Az EU normatfv& csak a feln6tt tyúkokra vonatkozik. Az 6tlagos alapterDlet egy 611atra növendéknél 6tlagosan 3 itatószelep jutott. 318 cm' volt, az etet6v61yú hossz, 7cm;ketrecenként
,
.
het. E gazdaságok termelésének szinten tartásához 800 ezer tyúkférőhely építésére van szükség, s ezeknek már meg kell felelniük az új típusú, fejlesztett ketrecekre vonatkozó előírásoknak. A ketrec magasság
és a fenékrács
.
lejtése miatt79 épületben, 65 ezer m2 hasznos alapterületen tartott
I
közel 1,1 milliótyúkférőhelynélválikszükségessé a ketrecek cseréje, amelyek helyett már szintén új típusú, fejlesztett ketreceket szükséges beszerezni. E gazdaságok termelésének szinten tartásához mintegy 375 ezer új tyúkférőhely ki-
I r
alakítására van szükség. A trágya kezelés az épületek 21 százalékánál nem megoldott, ami az EU csatlakozás során a környezetvédelmi ajánlásokbetartása szempontjából jelenthet különös gondot. A legsúlyosabb a helyzet a ketreces növendéktartó épületeknél, ahol a trágyakezelés az épületek 48 százalékában hiányos. Nehezíti a helyzetet, hogya követelményeknek megfelelő trágyakezelésre és elhelyezésre Magyarországon nincs megnyugtató technológiai megoldás, ezért valószínűleg új, korszerűtechnológiák adaptálása válik szükségessé (pl. trágyaszárítás).
11liI
jelenlegi állomány 2011 végéig termelhessen! Kérdéses, hogya beruházások forrása miként teremthető meg, s milyen ütemben kella feltételeket teljesíteni. A beruházás forrásakéntrészben az amortizáció, részben pedig az adózottjövedelem jöhet számításba. Az elmúlt 5 év költség-jövedelem adatai alapján számításaink szerint évente az adózott eredmény és értékcsökkenési leírás együttes összege mintegy 1,3 milliárd forintra tehető, ami azt jelenti, hogy az ágazatban az előző években nem képzödött forrás arra, hogy a beruházás megvalósítható legyen. A
Állatlétszám (ezer egyed)
27 11 15 1 8
3 16 8
260 159 37 B. 45 182 23 14 200 l!2 -.l1Q. 172 51 ...!J68 138 54
a fel mért telepeken
Beruházásigény az étkezési tojástermelésben
hitelből való megvalósítást az ágazat jövedelemtermelésének
alacsony
színvonala és a jövedelmezőség
A beruházás becslésénél a 2001. év végi telep felmérések adataiból, az épületek és technológiai berendezések műszakiállapotára vonatkozó információkból indultunk ki. Az étkezési tojástermelés beruházásigényét külön vizsgáltuk a ketreces tartásra, míg a mélyalmos és a rácspadlós tartástalternatívtechnológiaként kezeltük. A ketreces tartásnál számoltunka megnövekedett alapterület-igény miatti új férőhelyek kialakításának beruházásigényével. Az eredményt a 6. táblázatban foglaltuk össze. Ahhoz tehát, hogy a jelenlegi nagy árutojásttermelő üzemek termelésüket a jelenlegi szinten képesek legyenek fenntartani, mintegy 14 milliárd forint beruházásra van szükség. Ez azonban csak arraelegendő, hogya 6. táblázat
megnevezés Épület felúj(tás 5zellűztetésl rendszer
gadozása helyzetet,
gátolja.
Bonyolítja
2792 631
tása valószinÜleg melés hatékonyságát,
rontja a ternöveli a faj-
lagos ráfordításokat, s nem javítja a termék versenyképességét, ellentétes
így az
a termelők érdekeivel.
Mindezek alapján a termelők a következő magatartásformák között választhatnak: . Betartják a rendelkezéseket épületben
folytatják a termelést,
azzal, hogy a jelenlegi 2,5 millió tojótyúk helyett összesen 1,7 millió tojótyúkot tartanak. Forrás hiányában a 79, nem megfeleltethető épületben
abba hagyják
a ter-
melést. Ez felére csökkentené a termelést, ami végső soron hiányt teremthetne a piacon, nö-
alternatív technológiák 2203 123
becslése (millió Ft)
étkezési tojás együtt 4995 754
4503
182
Technológiai rekonstrukció,növendék Férőhelypótlás
1096
292
1388
2178
O
2178
11200
és a
148, előírásoknak megfeleltethető
Technológiai rekonstrukció,felnőtt
Összesen
a
hogy az előírások betar-
Az étkezési tojástennelés beruházásigényének
ketreces tartás
in-
2800
4685
14000
J
L:"JJJ. {Tr"!i~U:-/
l'
~I ..~
.
-~
velné az étkezési tojás piaci árát, annak
összes következményeivel együtt. A megemelkedő tojásárakegyrészről forrástteremthetnének a talpon maradó termelőknél a termelés bővítéséhez, kérdéses azonban, hogyahiányból származó előnyt a hazai termelők kitudnák e használni,vagy az import versenye ezt milyen mértékben korlátozná. A termelés megszüntetése ugyanakkor csökkentené a foglalkoztatást, ilIetve a vidéki lakosságjövedelemhez jutásánaklehetőségét. Másik megoldás az lehet, hogya
.
termelőkvállaljákannakkockázatát, hogya rendelet betartását szankcionálják, a hatósági intézkedésig nem hagyják abba a termelést. A meglévő épületek ugyanis a beruházás során hatósági engedéllyel épültek és üzemeltek, ilyen közelítésben az előírások változtak, ele-
gendő felkészülési idő nélkül. Ezen új előírásokalkalmazásae cégeknek kisebb-nagyobb kártokoz, anélkül, hogy az új előírásokhoz való alkalmazkodáshoz támogatást nyújtana. Nem szabad elfelejteni, hogy ittújraelőállításiértéken több, mint2 milliárdforintértékűberuházásrói van szó, amelynekfoglalkoztatásikövetkezményeiisvannak. Mindezek alapján elengedhetetlennek tűnikaz ágazat helyzetének áttekintése és a teendők konkrétmeghatározása, beleértve a követelményekhez való alkalmazkodás időütemét és a szükséges beruházások forrásainakbiztosítását, s a megvalósításokhoz szükséges támogatások biztosítását. A nemzeti támogatásokról szóló 2000/C 28/02 EU irányelv szerint ugyanis, ha aberuházásokat újonnan bevezetett minimális környezetvédelmi, higiénés és állatjóléti
követelményeknek megfelelően végzik, a támogatás az új követelmények teljesítése érdekében megadható. Ezért célszerű lenne nemzeti támogatással segíteni e rendelkezés
végrehajtását. A szükséges adatok rendelkezésre állnak ahhoz, hogya kormányzatkellő megalapozottsággaI kérje a Bizottságtól ezen előírások betartásához való alkalmazkodás nemzeti támogatását. E nélkülszámolhatunkazzal, hogy az alkalmazkodás nem valósul meg, s a jelenleg ketreces tartásban lévő étkezési tojást termelő tyúkoknaka csatlakozást követően alig több, mintfele termelhet büntetlenül, slehet, hogya "boldog európai tyúk" által termeIt drága tojást a boldogtalan magyar fogyasztó nem lesz képes megfizetni.
I i I i. . I
II I
DR RÁKI ZOLTÁN
m