PÁLYÁZAT
AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA REKTORI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA
DR. HORVÁTH ÁGNES Tanszékvezető Főiskolai Tanár
E G E R, 2012. DECEMBER 13.
1
„Semmi sem lelkesítőbb annál, mint amikor felismerjük, hogy mi válik a köz javára. Minden jelentős korszakot az innováció és a merészség jellemez – az a képesség, hogy soha nem tapasztalt problémákra intelligens megoldások szülessenek” (J.F. Kennedy) A felsőoktatás feladatai és kihívásai a XXI. században A mai generáció tagjainak óriási lelki erőre, kitartása, innovatív gondolkodásra van szüksége ahhoz, hogy válaszokat találjanak a kihívásokra. A felsőoktatási intézmények legfontosabb feladata, hogy a diákokból értelmiségi váljon, aki képes véleményt alkotni környezetéről, a szakmai tudása mellett felelősséget vállal a közösségéért. Az
Eszterházy
Károly
Főiskola
legfontosabb
feladata,
hogy
különböző
szakterületeken képezzen olyan önálló gondolkodásra képes, művelt embereket, akik szűkebb és tágabb környezetük jelenét és jövőjét befolyásolni tudják és akarják, igényesek önmagukkal és környezetükkel szemben. Mint minden felsőoktatási intézményben – Egerben is összekapcsolódik az oktatás a kutatással, mert minden igazán színvonalas oktatói tevékenység alapja, az igényes kutatás. A XXI. században nagy kihívást jelent a felsőoktatás számára a tömegképzés és a minőségi képzés egyidejű megvalósítása. A világ minden országa és felsőoktatási közössége keresi a megoldást erre az ambivalenciára, de általánosan elfogadható választ még nem sikerült kidolgozni. Állandó jelleggel felvetődik a kérdés, hogy van-e szükség elit képzésre, elit egyetemekre, sok helyen a minőség javítása érdekében a tandíj bevezetését illetve emelését szorgalmazzák. A 2008-as gazdasági válság hatásainak eredményeként az állami költségvetés nehéz
helyzetbe
került,
a
nemzetgazdaság
fejlődése
lelassult,
és
ez
forráskivonásokat eredményezett minden szektorból, így a felsőoktatás területéről is. Az Eszterházy Károly Főiskolát, mint valamennyi más felsőoktatási intézményt negatívan érinti a romló demográfiai helyzet, a jelentkezők számának várható csökkenése.
2
Az intézménynek fel kell készülnie arra, hogy képzési szerkezetének bővítésével a piac igényeire való gyorsabb reagálási készség megteremtésével alkalmazkodni tudjon a gazdasági kihívásokhoz. Az EKF legfontosabb törekvése az kell, hogy legyen, hogy megőrizze gazdasági stabilitását, minőséget nyújtson mind a képzés, mind a kutatás, mind a szolgáltatások területén, mindezt annak érdekében, hogy meglévő kapacitásait, tudásbázisát, személyi és anyagi erőforrásait, a szűkebb környezete és az ország fejlődése érdekeinek megfelelően kamatoztassa. Az Eszterházy Károly Főiskola Az Eszterházy Károly Főiskola Magyarország egyik legrégibb, nagy múlttal és presztizzsel rendelkező intézménye. 250 évvel ezelőtt az egri felsőoktatás megteremtése az Észak-magyarországi régió fejlődését szolgálta. Az alapító Eszterházy Károly püspök regnálása közel 40 évében az egri felsőoktatást KözépEurópa egyik meghatározó intézményévé tette. Az egyetemmé válás a nagypolitika ellenállása miatt sikertelen volt, de a szellemiséget soha nem lehetett az egri felsőoktatásból kitörölni. Az Eszterházy Károly Főiskola építve a tanárképzésben megszerzett több évtizedes tapasztalataira, ma is meghatározó szereppel bír ezen a területen. Az 1990-es követő időszakban jelentős átalakuláson ment keresztül, melynek eredményeképpen versenyképes tudást kínáló képzéseket akkreditált, és ennek megfelelően jelentős szerkezeti átalakuláson ment keresztül. Mára olyan 4 karral rendelkező intézmény, amely a természettudományok, társadalomtudományok, művészetek területén meghatározó szellemi erőt és tudást képvisel. Az Eszterházy Károly Főiskola országos beiskolázású intézmény, hallgatóink között a város, a megye, a régió és az ország egésze is megjelenik. Egyre jelentősebb számban érkeznek hozzánk hallgatók a környező országok magyarlakta területeiről. Az Eszterházy Károly Főiskola szakmai bázisa a főiskolák között a legmagasabb szintű, sok egyetem szakmai nívójával egyenértékű. Az intézményben két doktori iskola működik, további másik kettő doktori iskolának meg vannak a szakmai és humánerőforrás feltételei.
3
Meggyőződésem, hogy az intézményen belül erősíteni kell a stratégiai és mindennapi együttműködést.
Az intézmény fejlődésének a
záloga
az így
megteremthető konszenzus, amely a közös érdekekre és célokra épül. Fontosnak tartom az intézmény működésében, hogy az egyes szervezeti egységek érvényesíteni tudják önálló érdekeiket, ki tudják használni meglévő erőforrásaikat, ugyanakkor elengedhetetlennek tartom az összintézményi érdekek megjelenítését és prioritását az egyéni és partikuláris érdekekkel szemben. Az intézmény sikeres működésének a záloga a belső összefogás, az egyének és csoportok közötti szolidaritás, hogy az időszakosan felfutó és jól működő területek támogatni tudják és akarják az ideiglenesen háttérbe szoruló területeket. Az Eszterházy Károly Főiskola adottságai jók, pénzügyileg stabil, képzési szerkezete vonzó, a kutatásfejlesztésben egyre eredményesebb, de a fejlődéshez új megközelítésekre és új típusú belső és külső megegyezésekre és kapcsokra van szükség. Nem teszi egyszerűvé a helyzetet, a felsőoktatásban zajló átalakulási folyamat, de az intézmény az erőforrásaira építve a körülmények ismeretében rugalmasan képes alkalmazkodni a környezeti kihívásokhoz. Az intézmény mindenkori vezetésének meghatározó feladata kell, hogy legyen, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoljanak szűkebb és tágabb környezetében, az oktatáspolitikát meghatározó intézményekkel.
4
STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK: 1. Gazdasági stabilitás megőrzése, valamint a stabil működés feltételeinek folyamatos fenntartása. 4. Növekedjen az intézmény belső integrációja, koherenciája. 5. A decentralizálás-centralizálás optimális aránya alakuljon ki – karok önállósága, autonómiája mellett a koncepcionális és stratégiai tervezés koordinációja mellett. 6. Párhuzamosságoktól mentes szervezeti struktúra működtetése. 7. Csökkenjenek az általános- és létesítmény költségek új energetikai megoldások alkalmazásával. 8.
Megteremtődjenek
a
bevételek
növekedésének
feltételei
–
gazdasági
társaságokkal történő kapcsolatrendszer erősítése a képzés, K3F tevékenység terén. 9. Azonosíthatók legyenek a ténylegesen rosszul gazdálkodó egységek. 10. A teljesítmények kerüljenek előtérbe – hallgatói, oktatói és nem oktatói dolgozók körében egyaránt. Láthatóvá váljon egy karrier pálya íve. 13. Lojalitás-növelés oktatói, dolgozói és hallgatói szinten egyaránt. 11. Kialakuljanak a tartós növekedési pályára állás feltételei. 12. Adósságcsökkentés látható gazdálkodás mellett. 14. Pályázatokból eredő támogatások fejlesztéseinek használata
ERŐSSÉGEK: 1. Eger városa, annak történelmi hagyománya, kulturális gazdagsága, programjai vonzerőt jelenthet a leendő hallgatók körében. 2.Az oktatási-képzési programokkal széles körben végez képzéseket a felsőfokú szakképzésektől a BA és MA képzéseken át a doktorképzésekig bezáróan. Mindezeket szervesen egészítik ki a szakirányú szakképzések és továbbképzések. 4. Tanárképzés számos programja sikeres akkreditációja és működtetése. 5. Pályázatokból eredő támogatások fejlesztési lehetőségek biztosítása 6. Erős HR, magasan képzett oktatói közösség. 7. Jó együttműködési lehetőség a város és a térség meghatározó politikai, gazdasági, kulturális szereplőivel. 5
GYENGESÉGEK: 1. Csökkenő hallgatói létszám 2. A gazdasági szférával kialakított kapcsolatok lényegében formálisak, nem épülnek be szervesen az intézmény gazdasági, kutatási és szakmai tevékenységébe. 3. Az egymás mellett létező hiány- és pazarló gazdálkodás. 4. A nemzetközi kapcsolatok esetlegesek, nem kellően kiaknázottak. 5. A húzó tudományos profilok relatíve alacsony száma, az MTA doktora címmel rendelkező oktatók, egyetemi tanárok aránya 6%. 6. Az intézmény érdekérvényesítő képessége alacsony szintű. VESZÉLYEK: 1. A biztosi rendszer hosszabb távú jelenléte anyagilag korlátozó és erkölcsileg romboló hatásai révén a fejlődés gátja. 2. Kedvezőtlen demográfiai változások., csökkenő gyermeklétszám, kevesebb potenciális hallgató. 3. A megkezdett, illetve megkezdendő infrastrukturális beruházásoknak az előzetes költségvetéstől felfelé történő eltérése az intézmény adósságállományát növeli. 4. A belső adósságállomány növekedése akadályozhatja egy harmonikus, együtt dolgozni akaró szellemiségű közhangulat kialakulását. 7. Az intézményi finanszírozás kiszámíthatatlansága is komoly veszélyeket jelent. 8. Strukturális változások.
LEHETŐSÉGEK: 1. Szervezet és menedzsmentfejlesztés pályázatok és külső támogatások igénybevételével: Cél: A kari szervezet stabilitásának megőrzése, ambíciózus, szakmai kapcsolatokkal rendelkező, együttműködésre képes vezetőkkel 2. Külső kapcsolatok fejlesztése 3. Kutatási tevékenység színvonalának emelése 6
4. Minőségfejlesztés: a hallgatói motiváció fejlesztése, 5. Szervezeti felépítés: Kari struktúrák: Az Eszterházy Károly Főiskola jelenleg 4 karú, Bölcsészettudományi Kar, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar, felsőoktatási intézmény. Bár a karok kialakítása már 5 évvel ezelőtt megtörtént, a kari önállóság még ma is alacsony szintű, a karok szervezettsége is rendkívül heterogén képet mutat. A Természettudományi Kar magasan kiemelkedik a karok közül: rendelkezik kari stratégiával, épül a közösségi tudat, az egyes tanszékek, intézetek sokkal inkább szövetségesként, mint riválisként jelennek meg. A Bölcsészettudományi és a Gazdaságtudományi kar szervezettsége alacsony színvonalú, a karok rendkívül fragmentáltak, a tanszékek, intézetek kifejezetten rivalizálnak, az együttműködési szándék ritkán jelenik meg, akkor is leginkább az egyes oktatók szintjén. Az intézmény fejlődése szempontjából elengedhetetlen a karok önállóságának tényleges megteremtése, a kari vezetők megválasztásának megreformálása, a Fontosnak tartom, hogy a karok vezetői ne formális báboknak, hanem cselekvőképes dinamikus vezetőknek érezhessék magukat, hogy lehessenek innovatív megoldásaik, de a döntéseikért tényleges felelősséggel tartozzanak. A rektori munka nem lehet sikeres az egyes karok ügyeibe történő direkt, a dékánt megkerülő beavatkozással. Ez mindenképpen gyengíti a dékánt, s valójában gyengíti a rektort is, még akkor is, ha utóbbi erősségét hivatott demonstrálni. Az sem jó módszer, hogy a rektor és közvetlen környezete találja ki, hogy mi a jó az egyes karoknak, illetve magának az intézménynek. Fontosnak tartom az intézményfejlesztési terv újragondolását, egy együtt gondolkodó, felkészült csapat segítségével. A következő lépésben a karokon el kellene kezdődni egy jövőt alkotó tevékenységnek, stratégiaalkotásnak. Az egyéni látásmód, a szak specifikus gondolkodásmód új terveket, új irányokat érlelhetne meg. Megválasztásom esetén az intézményt mindenkor a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített jogi keretek között fogom vezetni. A főiskolát a jövőben 7
szakmai szempontból autonóm karok szövetségének tekintem. Az intézményi, olykor kari szervezeti struktúra átalakítását, kiegészítését vonhatja viszont maga után
néhány
olyan
intézménytípus
létrehozása,
illetve
szervülése
rendszerünkbe, amelyek még csak gondolati szinten léteznek, de kialakításuk fejlődést, tartalmi és működésbeli előrelépést jelenthet, kialakításuk pedig a közeljövő feladata lesz. Az intézmény további életében fontosnak tartom a jelenleg 4 kar megtartását, fejlesztését,
művészeti
szakjaink
önálló
szervezeti
egységként
is
megjelenhetnek. A karok élére olyan dinamikus vezetőkre van szükség, akik mind az oktatásban, mind a menedzseri kvalitásokban kiválóak, ismerik az adott terület forrásteremtő lehetőségeit,
rendelkeznek
pályázatok
írásában,
kezelésében
szerzett
gyakorlattal. A tervezés fontos része kell, hogy legyen a szervezeti egységek életének éppen úgy, ahogyan személyesen az oktatóknak is. A tervezhető karrier jelentős vonzerő az új kollégák számára. A tervszerűen felépített oktatási év egy fontos kiindulópontja a pontos munkaköri leírás, amelyben mind a vezető, mind az oktató aprólékosan átgondolja a feladatait. Egyértelműen ki kell derülni mindkét fél számára az oktatói, kutatói, pályázati és közéleti feladatoknak, hogy a megvalósítás ellenőrzése egyértelmű, az értékelés továbbmutató lehessen. Hivatali apparátus: precíz, naprakész adatokkal rendelkező szolgáltató terület A vezetőket a jó döntések meghozatalához minden fontos információval el kell látnunk. Ezt segíti a jó színvonalú vezetői információs rendszer, a döntéshozókat segítő hivatalok (gazdasággal, humánerőforrással, hallgatókkal kapcsolatosak) megfelelő működése és a stratégiai indikátorokat megőrző, könnyen elérhető adatbázis használhatósága. Ezen a területen, gyors lépésekre van szükségünk, hogy a fennálló hiányosságokat orvosoljuk.
8
6.
A több száz főt foglalkoztató, napi több ezer diákkal kapcsolatba kerülő intézmény nem működhet egy jól szervezett, precízen dolgozó hivatali apparátus nélkül, melynek az élén hozzáértő, erre a célra képzett, kellő gyakorlattal rendelkező hivatalnok áll. Ez a gazdasági területen, a felső vezetés szintjén megvalósult, de tovább kell folytatni az átalakítást a közép és alsó szinteken is. A hivatali apparátus segítse az egyes intézetek vezetését, és ne terhelje azokat általa is megoldható feladatok kérésével, csak ha a munkához szakmai szempontokra van szüksége. Rendkívül fontos, a főiskola életének, mint sajátos, - leginkább egy közigazgatási egységre hasonló – szervezetnek a mindennapi működése. Meggyőződésem, hogy ez olyan közigazgatási és jogi ismereteket kíván. A főiskola„közigazgatása” ma gyakorlatilag nem létezik, a rektori hivatal munkáját ezen feladat köré csoportosítva szervezném újra. Gazdálkodás, finanszírozás Joggal merül fel a kérdés, hogy a stratégiai célokban megfogalmazott programokat milyen forrásokból oldjuk meg, netán további elvonásokat terveznék? Mielőtt bárki komolyan gondolhatna erre, határozottan leszögezem, hogy az elvonások jelenlegi mértékét elég magasnak tartom ahhoz, hogy további növelésük szóba se kerülhessen. Milyen források fordíthatók mégis a kiemelt stratégiai feladatokra? A kiszolgáló egységek átszervezéséből felszabaduló források. - Pályázati források. - Ingatlan-hasznosításból felszabaduló források. - Villany-, víz-, gáz-, fűtés-megtakarításokból felszabaduló források. Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten
a
PTE
egész
területén.
Szakértői
becslések
szerint
minimális
befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne. 9
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog. Képzési kínálat Az Eszterházy Károly Főiskolán négy karon történik az oktatás. Fontosnak tartom továbbra is a négy karral történő intézményi működést, ugyanakkor szükséges a Karok belső profiljának tisztítása, a párhuzamosságok és az ambivalenciák megszüntetése oly módon, hogy az azonos tudományterülethez tartozó szakok és tanszékek/intézetek egy karhoz tartozzanak. a) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) A 2002-től működő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar szerkezete (és ezáltal az intézmény szerkezeti és szervezeti váza) az elmúlt években jelentősen átalakult. A Tanárképzési és Tudástechnológiai Karhoz csatolt tanszékek humánerő-forrás tekintetében, hallgatói létszám vonatkozásában is csökkentette a GTK kari szerkezetét. Az oktatási programok szerkezete (BA, FSZ) a jelenlegi helyzetben már nem bizonyul elegendőnek, a jövőben mindenképpen a Kar megerősítését szolgálhatja a kellően megalapozott, piaci és HR tekintetében jelentős MA szakok folyamatos indítása. Erőteljesebb marketinggel növelhető az e tudományterületek, szakok felé orientálódók között az Eszterházy Károly Főiskolát választók aránya. A Kar életét leginkább meghatározó financiális helyzet elemzésére is szükség van, továbbá arra is, hogy megvizsgáljuk milyen módon növelhetőek a saját bevételek. A Kar tanszékeinek kapcsolatrendszere, beágyazottsága a hazai tudományos és közéletben eltérő. Ezek erősítése minden egységnek saját érdeke kell, hogy legyen. Képzési kínálatában 3 mesterszak (Nemzetközi tanulmányok, Ember- és társadalom műveltségterületi tanár, Közgazdásztanár) jelenik meg. A mesterszakok közül a Nemzetközi tanulmányokat angol nyelven is akkreditálta az Intézmény, ide a beiskolázás a következő félévben realizálódik. A GTK emellett 5 alapszakot gondoz: Emberi
erőforrások,
Gazdálkodási
és
menedzsment,
Turizmus-vendéglátás,
Nemzetközi tanulmányok, Kommunikáció és médiatudomány.
10
A Karon 8 felsőfokú szakképzés is működik, ezek jelenleg az újbóli akkreditációs folyamatban vannak jelen. Támogatható elképzelések: A képzések tekintetében két irányban kell felfogni a piaci jelzéseket: a bejöveti oldal felől (szülők, lehetséges hallgatók számára képzési kínálat), valamint a munkaerőpiacon meglévő igények oldaláról. Figyelembe kell venni a munkaerő-piaci prognózisok jelzéseit a Karon oktatott képzési programok működtetése során. Ehhez kapcsoltan reaktív és proaktív kapcsolatokat kell kiépíteni a leendő munkahelyekkel. A proaktív kapcsolatok erősítésének lehetőségeit biztosítani kell. EU tagként fontos feladat, cél idegen nyelven beszélő, projektorientált szakemberek képzése, akik az önkormányzatokban, a civil szférában, a regionális szerkezetben és a gazdasági szférában is hatékonyan tudnak dolgozni. Ezeken a területeken igény van ilyen képzettségű emberekre. erőteljesebb
és
Ezért szükségesnek tartjuk a GTK-n meglévő szakok
összehangolt
marketingjét.
Megfontolandó
egy
Társadalomtudományi Doktori Iskola létesítése, amelynek profilja egyrészt a szigorúan társadalomtudomány, másrészt Magyarország intézményeiben prioritásként kezelik a Nemzetközi Tanulmányok szakot, biztosítva minden eszközt annak fejlesztésére. Ezen intézmények előnye a hagyományuk, ismertségük, az egyetemek estében maga az egyetemi cím. A hallgatói létszámok folyamatos emelésére törekedni kell. Fel kell tárni azokat az okokat, amelyek meghatározzák, és sok esetben behatárolják az intézmény beiskolázási
körzetét.
Továbbra
is
törekedni
kell
az
oktatás
tudományos
megalapozására, a hallgatók számára tananyagok és tansegédletek biztosítására. Nem szabad figyelmen kívül hagyni természetesen azt sem, hogy a versenytársakkal kapcsolatos politika nem szűkíthető le az egyértelmű vetélkedésre. Sarkalatos pontja lehet a kar további tevékenységének, hogy feltárják a lehetséges együttműködési kereteket. Ez működhetne alkalmi, de intézményes szinten is. Keresni kellene azokat a pontokat, hogy milyen módon határozható meg az Egerben indított szakok egyedisége a máshol indítotthoz képest. b) A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar (TKTK) Képzési kínálata sokoldalú: négy felsőfokú szakképzés, 6 alapképzési, 9 tanári mesterképzési és 4 diszciplináris mesterképzési szak alkotja az oktatási kínálatát. 11
A Neveléstudományi Doktori Iskola 2012-es indítása további jelentős hozadékkal szolgál az Intézmény számára. Ezeket programokat a szakirányú továbbképzések és a
pedagógus
szakvizsgaprogramok
egészítik
ki.
A
TKTK
elsődlegesen
tanárképzéssel foglalkozik, amelynek tervezett átalakítása (osztatlanná tétele) újabb kihívásokkal terheli majd a Kart. A jelenleg második tanári szakként jelen lévő szakok akkreditációjával kapcsolatban további bizonytalanság tapasztalható. Mindemellett a felsőfokú szakképzési struktúra átalakulása is erősen érinti a Kart. A Karon folyó képzések egy része hatással van a többi kar munkájára is (pl. a pszichológiai tárgyak.) A Kar működése jelenleg biztosítottnak látszik. Amennyiben a felsőoktatásban megjelenő kihívásokra a megfelelő válaszokat megadja, hosszú távon is gazdaságos működtetés prognosztizálható. Támogatható elképzelések: A Kar számára egyértelműen a tanárképzés jelenti a tevékenységének fő tartalmát. Fontosnak tartom továbbra is a dinamikus, újító szellem hangsúlyozását, a folyamatos minőség-ellenőrzést, a hallgatókkal való közvetlen kapcsolat megtartását, a gyakorlati feladatok és az összefüggő gyakorlatok megtartását. Fontosnak tartjuk a Kari Tudományos Diákköri tevékenységet, mivel az közvetlenebbé teszi a hallgató és az oktató közötti viszonyt, erősíti az intézményi kohéziót, egyúttal hozzájárul a hallgatók egyéni
képességeinek, elemzőkészségének fejlesztéséhez. A Kar
számára a jelen és a jövő legnagyobb kihívása a képzési szerkezetnek a változása, az akkreditációs folyamatoknak a végigvitele, Neveléstudományi Doktori Iskola pozíciójának további erősítése. c) Bölcsészettudományi kar (BTK) Az Eszterházy Károly Főiskola bölcsészképzése immár tradicionálisnak mondható az intézmény keretein belül. A kar az oktatók és hallgatók kiválósága szerint is értékes helyet foglal el a magyar felsőoktatás palettáján. Ennek megfelelően a tudományos fokozattal rendelkező oktatóink aránya eléri a szignifikáns 79%-ot. A hallgatók megelégedettségi indexét is alátámasztja az a jelentkezési arány, amely az első helyen való megjelölés, a felvett hallgatók pontátlaga, valamint a középiskolai versenyeken elért helyezések száma és rangsora szerint csoportosítja azokat az adatokat. A Bölcsészettudományi Kar képzési kínálatában 9 alap- illetve tanári mesterszak,
valamint
két
diszciplináris
mesterszak
(a
történelemtudomány
diszciplináris mesterképzés és amerikanisztika mesterképzés) szerepel. 12
Ezek többsége nappali és levelező munkarendben egyaránt elérhetőek. Ugyanakkor ezen
a
karon
működik
a
főiskola
legfelső
szintű
képzési
formája,
a
Történelemtudományi Doktori Iskola. Az egri felsőoktatási intézmény jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy ez a doktori iskola létrejöjjön és elismertségre tegyen szert. Egyértelmű, hogy ezekkel az eredményekkel jól kell sáfárkodni, és meg kell tartani ezt a magas szintű képzést ahhoz, hogy a főiskola folytassa az egyetemmé válás felé az útját. A Bölcsészettudományi Karhoz tarozik a hagyományos képzési területeken kívül eső, de jelentős Ének-zene, valamint Vizuális Művészeti Tanszék. Támogatható elképzelések: A támogatások visszafogása a bölcsészkar szempontjából erőteljesen éreztette a hatását. Ez többek között a hallgatói létszám visszaesésében nyilvánult meg. A jövő új kihívásaira adható adekvát választ a tanárképzés új struktúrájának bevezetése jelenti. A hagyományos magyar, történelem, angol, valamint az ének-zene szakok várhatóan megfelelnek a hallgatói létszámkeretek támasztotta követelményeknek. A német nyelv hangsúlyosabb szerephez jutása a germanisztika fejlesztését tehetik lehetővé. A távlati lehetőségek között szerepelnek a szorosabb pályázati, oktatási és egyéb együttműködések külföldi egyetemekkel, ezzel az intézmény idegen nyelvű képzései is nagyobb mozgástér nyílik. Éppen ezért szükségszerű a bevonásuk a regionális és céges kapcsolatrendszerünk ápolásában, illetve szélesítésében. A más karokkal való, a jelenleginél intenzívebb együttműködés erőteljesebben az előtérbe helyeződik. d) Természettudományi Kar (TTK) Az Eszterházy Károly Főiskola legerőteljesebben fejlődő kara. Jelenleg 10 alapszakkal, 5 tanári mesterszakkal és 1 diszciplináris mesterszakkal (Geográfus MSc.) rendelkezik a kar. A felsőfokú szakképzési struktúra átalakításának következtében több felsőfokú szakképzés megszűnik. A képzési kínálata a klasszikus
természettudományi
képzéseken
(biológia,
földrajz,
kémia,
környezettudomány, matematika) kívül a informatikai, sporttudományi területekhez tartozó képzéseket gondoz. Az összetételt egyrészt a hagyományok, és az Almagyar-dombi Campuson a területi közelség indokolja. A Természettudományi Karon valósult meg leginkább az a hármas egység, amely a továbblépés egyik kulcsát jelenti. 13
A színvonalas oktatás és kutatás mellett meg kell jelenni az innovációt, pályázati lehetőségeket és anyagi forrásokat is teremtő szektornak, témájától függően erősebben vagy lazábban kötődve a Kar mindennapi munkájához. (pl. Egerfood Regionális Tudásközpont) Támogatható elképzelések: A tanárképzés átalakításával a tanárszakok akkreditálása és indítása, külső lehetséges, vagy korábbi partnerekkel történő együttműködések létesítése. A tanárszakok mellett prioritást kell, hogy élvezzen a diszciplináris MA szakok indítási feltételeinek
biztosítása
is.
Középtávon
lehetővé
válna
ezt
követően
egy
természettudományokhoz kapcsolódó doktori iskola elindítása. Fontosnak tartom a szakirányú továbbképzések, rövid idejű képzések rendszeressé tételét, és a többi karral történő tényleges együttműködést. Összegzés: 1. Képzésfejlesztés •
kari struktúra, belső szerkezetek tisztítása
•
adott tudományterületnek megfelelő korszerű tartalmak;
•
az oktatott tantárgyak tartalmi koordináltsága;
•
módszertani kultúra-fejlesztés;
•
képzést segítő infrastruktúra-fejlesztés
•
a képzési rendszer külső hatásra és elvárásra történő átalakítása
•
Karonként 1-1 Doktori Iskola működtetése.
2. Tehetséggondozás • egyéni haladást segítő önálló munkák „rendszerbe építése”; • TDK munka presztízsének növelése; • külföldi résztanulmányok ösztönzése; • gyakorlati tapasztalatszerzés támogatása. 3. Hallgatói elégedettség növelése • közös munkatevékenységek arányának növelése; • hallgatói szolgáltatások fejlesztése; • széles körű szolgáltatások nyújtása; • információk, döntésekben való részvétel. 14
Kutatás A kutatási tevékenység több csoportra osztható: a hallgatók kutatása (a), az oktatók kutatási tevékenységei (b), szervezeti egységek kutatási projektjei (c). a) hallgatók kutatása: A hallgatók motiválása, ösztönzése a TDK versenyen való részvételre továbbra is az Intézmény egyik fontos célkitűzése kell, hogy legyen a jövőben. Célom, hogy a levelező hallgatókat is nagyobb számmal kapcsoljuk be a TDK munkába, hiszen a BA és az MA szakokon is jelentős gyakorlattal, potenciális kutatási lehetőségekkel lévő hallgatók tanulnak. Fontosnak tartom nemcsak a hallgatók körében történő népszerűsítését, hanem az oktatóknál is emeljük a hallgatók tehetséggondozásában való részvételt presztízzsé. A TDK házi és OTDK versenyekre felkészítő oktatók összetétele nagy állandóságot mutat. Szükségesnek tartom ennek a körnek a bővítését. Az OTDK munkába (bíráló, zsűri tag, szervező, titkár stb.) történő aktívabb bekapcsolódás szintén Intézményi prioritás kell, hogy legyen véleményem szerint. Az EKF által elnyert TÁMOP pályázat, az FTDB pályázatai, és a különböző ösztönző rendszerek sokat segítettek a TDK munka értékének elismertetésében úgy a diákság, mint a felkészítő tanárok körében. Fontossá válhat a hasonló pályázatok elkészítése és következetes végrehajtatása. b) oktatók kutatási tevékenységei
A kutatás az intézményi Kutatási-Fejlesztési-Innovációs Stratégia alapján folyik, mely dokumentumot a főiskola Tudományos Tanácsa alkotja meg és a Szenátus hagyja jóvá. Az oktatási-kutatási szervezeti egységek a stratégia alapján két éves kutatási tervet készítenek. A tervnek megfelelően végeznek kutatási tevékenységet az oktatók, kutatók egy téma kutatására létrehozott csoportok. A főiskola a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint biztosítja az oktatók, kutatók, hallgatók számára
a
tudományos
kutatás
és
művészeti
alkotó
tevékenység
szabadságát.(Eszterházy Károly Főiskola Minőségfejlesztő Programja alapján) 15
Az Eszterházy Károly Főiskolán oktatók széleskörű kutatási profillal rendelkeznek. A kutatási eredmények megismertetése a hazai és nemzetközi tudományos életben létszükségletté vált az elmúlt években, ezeknek a kutatásoknak a nemzetközi kutatási programokhoz való kapcsolásuk a további fejlődés sarokpontja lett. Mivel intézményi – néha kari szinteken – sem ismert az oktatók kutatási profilja és eredményei,
ezért
fontosnak
tartom
egy
kutatásmenedzsmenti
network
létrehozatalát, amely az oktatók intézményi szinten történő szakmai előadásainak koordinációjával is foglalkozna. Nagyon
fontosnak
tartom
a
hazai
és
nemzetközi
tudományos
irodalom
eredményeinek beépítése mellett a saját tudományos eredmények használatát az oktatási folyamatban: tankönyvek, jegyzetek, távoktatási
segédanyagok, stb.
készítését. Véleményem szerint az Intézmény elsődleges stratégiájába tartozhat a képzési program- és tantárgyfejlesztéshez kapcsolódó kutatások kibontakoztatása. Ezt a célt a multi- és interdiszciplináris kutatási szemlélet, hazai és nemzetközi kutató teamekben való hatékony részvétel erősítheti tovább.
A kutatások eredményeinek publikációja, megjelenítése tovább támogatandó. Ehhez intézményi, kari, civil szervezeti (pl. LPSA, Agria Universitas Egyesület, Kárpátok Alapítvány stb.) és gazdasági szférával meglévő K+F tevékenysége, nemzetközi kutatási pályázatok felhasználható. Növekedést mutat az elmúlt évekhez képest a rangos hazai és külföldi tudományos folyóiratokban megjelent publikációink száma, ezen belül az idegen nyelven írt tudományos dolgozataink száma is, ahogyan a konferenciákon való részvételek száma is. Ezek azonban egyenlőtlen eloszlást mutatnak az egyes egységeken belül is. A publikációs adatbázisokat évente frissítjük, valamennyi minősített oktatónk 10 legfontosabb publikációja az EKF internetes oldalán nevesítve van.
16
Az MTMT-be való feltöltés már elindult, az oktatói/kutatói pontrendszerünkkel értékeljük az egyének tanévenkénti és az elmúlt 5 évi közéleti, tudományos publikációs tevékenységét. Az oktatói motivációt támogathatja a kutatói életpálya
c) szervezeti egységek kutatócsoportjai (a teljesség igénye nélkül)
Agria-Innorégió Tudáscentrum (TTK)
Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport (BTK)
Bryológiai Kutatócsoport (TTK)
EGERFOOD Regionális Tudásközpont (RET)
Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ (ÉRPEK) (TKTK)
Helyi Demokrácia Kutatási Központ (GTK)
Információs Társadalom Oktató és Kutatócsoport (TKTK)
Multimédia Kutató Laboratórium (TKTK)
Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport (GTK)
Társadalomtudományi Kutatócsoport (GTK)
Választáskutatási Központ (GTK)
A szervezeti egységeknél található kutatócsoportok tevékenységét több ok miatt találom lényeginek. Kapcsolatot építhet a külső környezettel, pl. gazdasági társaságokkal, civil szervezetekkel, más kutatócsoporttal, mindemellett a kutatási tevékenységbe a tehetséges hallgatókat be lehet vonni, gyakorlati tapasztalatokhoz juttatva őket. A pályázatokhoz való kapcsolódás is sokkal inkább lehetséges egy intézményesített kapcsolaton keresztül. Mindezek alapján támogatni kívánom, hogy kutatandó témacsoportonként interdiszciplináris szemlélettel egy-egy kutatócsoportot hozzunk létre. Ezekből a kutatócsoportból kiépíthető lesz egy hálózat, amely versenyképessé válik a nagy horderejű tudományos kérdések megválaszolását célul tűző hosszú távú programok elvégzésekor is. Mindez gondos tervezést és ütemezést igényel.
17
Kutatással összefüggő lehetőségek: 1. Térségi, külföldi együttműködések támogatása, katalizátori segítése. 2. Minél több tudományág bevonása a kutatási területek közé, azok koordinálása interdiszciplináris jelleggel. 3. Kutatói / kutatócsoporti hálózat létrehozatala intézményen belül is. 4. Nemzetközi kutatási pályázatokon való indulás. 5. Piac által generált, s így eladható kutatások lebonyolítása több tudományterület bevonásával.
„Mi a hallgatókért vagyunk.. „ – szolgáltatások és érdekképviselet minőségi biztosítása, támogatása az EKFen A
hallgatói létszám folyamatos csökkenést mutat,
amely csak egyrészről
magyarázható a demográfia alakulásával. Súlyos problémákat eredményez és nehezebben befolyásolható az a tény, hogy a térség fiataljai számára a budapesti intézmények (egyetemek) vonzóbbak, a szülői háztól való függetlenedés vágya szintén távolítja intézményünktől és a várostól a fiatalokat.
1. ábra: Szeretnék Egerben tanulni Forrás: Menni vagy maradni 2008-2010. – kutatás adatai alapján 18
(Agria Universitas Egyesület. Kutatásvezető: Dr. Horváth Ágnes) Szükségesnek tartom Eger városával történő megállapodások sorozatát, ösztöndíj programok kidolgozását, diplomás pályakezdők számára életpálya tervek készítését. Az egyetemek és főiskolák hatása a városokban jelentős lehet, amennyiben sikerül a humánerőforrásokat megfelelően aktivizálni és koordináltan felhasználni – kölcsönös érdekeltégből fakadóan. Ennek több formája is lehetséges: a főiskola K+F tevékenységének igénybevétele, illetve annak összehangolása a város érdekeivel, a hallgatók bevonása a város életébe, Eger igényeinek (munkaerőpiacának) megfelelő képzések indítása, a szolgáltatások kölcsönös igénybevétele. Az Eszterházy Károly Főiskola a város egyetlen olyan (felsőoktatási) intézménye, amely mindig jelentős számú fiatalt vonzott az Észak-magyarországi régióból, illetve bizonyos szakok esetében ettől nagyobb vonzáskörzetből. 1990 előtt a végzett hallgatók szívesen maradtak a városban, vagy a környékén, viszont a munkaerőpiac (elsősorban a pedagógusi) telítődött. Az 1990-es évek közepe óta érezhető az a tendencia, hogy a nappali tagozatos diákok tanulmányaik idején 3, maximum 4 napot (általában hétfő déltől csütörtök reggelig) töltenek a városban, a levelezős diákok pedig 1, maximum 2 napot – időszakosan. Ez problémát okozhat a továbbiakban is, hiszen a szolgáltatások fejlesztését igényli a megjelenő társadalmi csoport, viszont ezt a szolgáltatást azokban az időszakokban (elsősorban nyáron, de a már a „rövidülő” szorgalmi időszakokban is) nehéz fenntartani, amikor a hallgatók nem tartózkodnak a városban. Több, lényegi pontot megragadó programmal, valamint együttműködéssel ez kezelhetővé válik. A szaktanszékekkel a város érdekében történő együttműködés előkészítését minél hamarabb érdemes feltárni, előkészíteni, megszervezni. A nyitás, a partnerség kiépítése és életben tartása, valamint a csak kampányszerű kapcsolat megszüntetése mindenki számára a továbbélés és a továbblépés szempontjából alapvető jelentőségű. Hallgatói érdekképviseletek Hallgatói érdekképviseletet támogatni kívánjuk annak érdekében, hogy a tanulás, a tudás és a teljesítmény legyen az érték és a követendő példa. szakreferensi, demonstrátori tevékenységük erősítésével.
19
A hallgatói érdekképviselet bevonása az Intézményfejlesztési Terv készítési folyamatába Oktatók értékelő rendszerének átszervezése, hallgatói vélemények folyamatos mérésének megteremtése. Oktatók részéről érkező követelmények szigorú rögzítése a félévek elején. Tanulmányi ösztöndíjak hirdetése a költségtérítéses hallgatók számára is. Középiskolás diákok tehetséggondozása: táborok, konzultációk, versenyek, egyéb pályázatokkal. Külföldi diákok bevonása az oktatásba és az érdekképviseletbe. A korábban működő Laptop-program más formában történő újraindítása. Karrier tanácsadás szakonként/tudományterületenként történő menedzselése. Külső
kapcsolatrendszerbe
történő
részvételük
segítése:
intézménylátogatással, tanulmányutakkal, „Szülői értekezletek” – „szülői nyílt napok” rendezése Összegzés: A hallgatói létszám növelése – azok csökkenésének megállítása érdekében: 1. A meglévő oktatási formák további fejlesztése, és azoknak az Intézmény lehetőségeit nagyobb rugalmassággal történő kihasználásának támogatása: a más hazai, vagy külföldi egyetemeken történő áthallgatások szerves részei legyenek a képzési portfoliónak; távoktatás; stb.). 2. Kialakítani olyan lüktető hallgatói életet, ami az ország bármely részén élő diák számára vonzó (oktatás, sport, kultúra, klubok stb.). 4. Megfelelő PR tevékenység – folyamatos kapcsolattartás a középiskolákkal. Tehetséggondozó programok. 5. Jelenleg is meglévő szakkollégiumi rendszer fejlesztése. 6. Markáns, és egységes kommunikációs stratégia kialakítása. 7. Tehetséggondozás, mentori rendszer. Szoros együttműködés a Hallgatói Önkormányzattal a hallgatók valós érdekképviselete érdekében. 8. Beiskolázásra tervezett promóciós összeg növelése. 9. Külföldi ösztöndíjat elnyerő hallgatók érdemi támogatása. 20
Társadalmi, gazdasági, szakmai kapcsolatok A Főiskola számára természetes partnernek tekintem Eger Városát, az Északmagyarországi régió megyéit, önkormányzatait, valamint a régióban működő cégeket, civil szervezeteket is. Célom, hogy az intézmény megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos együttműködés. Fontosnak tartom a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítését, a városi, közoktatási és főiskolai intézményrendszer összekapcsolását a felsőfokú szakképzések és a továbbképzési rendszereink összehangolását, a meglévő források közös használatát, a kölcsönös előnyök kialakulása érdekében. A több mint ezer éves Eger nemcsak „otthona” az Főiskolának. Az EKF kulturális vonzásával a város és a régió legnagyobb munkáltatója és „fogyasztója” is egyben. Tapasztalataink azt mutatják, hogy múltban a város sem élt az Főiskola adta lehetőségekkel, s hasonlóan a Főiskola sem aknázta ki maradéktalanul a város előnyeit. Szándékaink szintjén mindkét fél felismerte az egymásra-utaltságot, de ha a kölcsönös előnyök jegyében minden lehetséges fórumon (hazai és uniós pályázatok, régió anyagi eszközeinek felhasználása, kormányzati és politikai tényezők egyetemi, régiós és városi célok mellé állítása) nem tudunk a jövőben hatékonyan együttműködni, céljaink megvalósítása nehézzé, vagy akár lehetetlenné válhat. Kiemelten fontosnak tartom a jelenlegi helyzetben, hogy a régióban működő nagyobb cégekkel is javuljon az együttműködés minősége, hiszen a képzések fejlesztése a számukra, mint a végzettjeinket alkalmazókra nézve is nagyon fontos. A cégek igényei szerint átalakított képzések, illetve szak- és továbbképzések, tanfolyamok indításával a hallgatóság érdekeit szolgáljuk, hiszen így speciális tudással a birtokukban fogadhatják őket a munkaerőpiac szereplői. A Főiskola és a Város szempontjából is fontos, hogy a jelenlegi „tűrt-tartott” állapotot felváltsa a kölcsönös előnyök megértése és kiaknázása minden lehetséges fórumon. 21
Hasonló a helyzet a megyével is, az Észak-magyarországi régió vonatkozásában sokkal rosszabb a helyzet: Főiskolánk semmilyen területen nem tudott vezető pozíciót kivívni a régióban. A tanárképzésben hagyományosan vezető szerepet fokozatosan elveszítette. A térség meghatározó egyetemeivel és főiskoláival kiegyensúlyozott, korrekt partneri viszonyt kell kiépíteni, az oktatás, a kutatás és a kutatásfejlesztés területén. Természetes szövetségeseink a régióban: az egri Hittudományi Főiskola, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, és a Károly Róbert Főiskola. Ezekkel az intézményekkel meg kell, hogy találjuk az együttműködés lehetséges formáit, amelyek természetesen majd különbözőek lehetnek. A megörökölt szokásrend sok esetben lehetetlenné tette a tartós és valódi célokkal bíró együttműködések kiépítését a Főiskola, a Város, illetve a gazdasági szereplők között (Egert sokan ma is még csupán mint Tanárképző Központot azonosítják). Szükségesnek tartom az oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztése mellett a város, a régió és a kisebb települések esetében is a kölcsönös partnerségi viszonyok kialakítását. Elengedhetetlen a szűkebb és tágabb környezetünk vállalkozóival kialakítandó jó viszony, a társadalmi szerveződésekkel új kapcsolatrendszer kiépítése és hatékony működtetése. Meg kell teremtenünk és ismertetnünk adottságainkat, amelyekkel a Főiskola meghatározó és elismert partnerévé válhat, úgy a gazdasági, mint közigazgatási partnereink problémáinak megoldásában, terveik előkészítésében és megvalósításában. Az intézményben e szerep betöltéséhez minden feltétel adott. Az elért tudományos eredményeink a térség fejlődéséhez nyitnak lehetőségeket. Az Eszterházy Károly Főiskola jelenleg nem használja ki megfelelően tudásbázisát. A K + F tevékenységben néhány területen van jelen (ott nagyon sikeres), de ezt az irányt erősíteni kell. A Főiskola tudáscentrumain keresztül teremti meg azt a lehetőséget a térségben, hogy elérhetővé váljanak kutatási eredményei és szakmai szolgáltatásokat nyújtson.
22
Erre a feladatra jelenleg lényegében a Természettudományi Kar tudáscentrumai alkalmasak. A karok számára egyértelmű irányvonal további olyan szolgáltató centrumok létrehozása, amelyekkel piaci pozíciókat tudnak elfoglalni a térségben. A regionális, gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódásuk céljai a következők: - a képzési szerkezet aktualizálása és fejlesztése - a gyakorlati tudás megszerzésének lehetősége - a tudásbázis és a munkaerő megtartása. Nemzetközi kapcsolatok Az EKF nemzetközi kapcsolatainak építése és fenntartása stratégiai kérdés. Intézményünk nemzetközi együttműködési képessége vonzerőt jelenthet mind a munkaadók, mind a munkavállalók, mind pedig a hallgatók szempontjából. Intézményünk
külkapcsolatainak
fejlesztése
teljes
egészében
egybevág
a
kormányzati szándékokkal, melyek szerint növelni kell a hallgatói mobilitást. Ennek megfelelően intézményi szinten újra kell gondolni a kialakított Erasmus szerződések pénzügyi és szakmai feltételeit. Fontos megfogalmaznunk az Eszterházy Károly Főiskola külkapcsolati preferenciáit. Kiemelten fontosak az európai kapcsolódásaink, azon belül is a Visegrádi Négyek országaival kiépítendő kapcsolatok. Ugyanakkor Eger kedvelt területe a Közel-, és Távol-keleti térségnek. A képzési profiljaink bővítésével, angol nyelvű képzések indításával az oktatás területén is jelentős piacot szerezhet az intézményünk. A kutatás és az oktatói együttműködés területén ezek a kapcsolatok ma is élnek, de fejlesztésük rendkívül sok perspektívát tartalmaz. Az intézmény nemzetközi térben való megjelenítése mind gazdaságilag, mind szakmailag új perspektívákat jelenthet. Az EKF rendkívül széles nemzetközi Network-kal rendelkezik, amely minimális hatékonysággal
működik.
Ezek
a
kapcsolatok
atomizáltan,
alkalomszerűen
működnek, nem alkotnak hálózatot, sokszor csak alkalmi, rövid időre tartó együttműködésre szorítkoznak. Elengedhetetlenek a felkészült, naprakész, nemzetközi kapcsolatokban képzett nemzetközi szakemberek, a nemzetközi hallgatói toborzás, a nemzetközi kutatások és a pályázatok sikeres megvalósításában. 23
Az Eszterházy Károly Főiskola esetében a központi irányítás és a karok közötti érdekegyeztetés, kommunikáció jelentős módosításokra szorul. A karok részéről sokkal erősebb aktivitás várható el, ugyanakkor az intézményi tervezés kapcsán figyelembe kell venni a karok közötti különbségeket, a tényleges szükségleteket, és ezeket harmonizálni kell az intézmény érdekeivel. A nemzetközi kapcsolatok centralizálása és decentralizálása területén meg kell teremteni az egyensúlyt. A sikeres nemzetközi együttműködések azt bizonyítják, hogy az eredményes, jól működő nemzetközi kapcsolatok az intézmény fejlesztés zászlóvivői lehetnek. A költségvetési tervezés kihívásai és lehetőségei az Eszterházy Károly Főiskolán Az Eszterházy Károly Főiskola költségvetésének tervezése többszörösen összetett folyamat. Egyrészt számíthat bevételre a normatív állami támogatásból, amelyet a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma a hallgatók és a minősítéssel rendelkező oktatók számának alakulása alapján irányoz elő a magyar költségvetés forrásaiból, másrészt az intézmény saját bevételeivel egészíti ki az állami normatívát. Ezek a bevételi források mára sajnos elégtelennek bizonyulnak az intézmény működtetéséhez, valamint az épület állagmegóvásához. A főiskola legfontosabb lehetőségei az infrastrukturális és humánerőforrás fejlesztése terén kimerülnek a különböző pályázatok által elnyerhető pénzösszegekben. Sajnos a főiskola ismét arra kényszerül, hogy Gyakorló Iskolájától vonjon el 15 millió forintot a központi igazgatási feladatok zökkenőmentes ellátásáért. Az intézmény az oktatói bérek és a hallgatók számára folyósítható juttatások elszámolása során különböző törvényi szabályozást kell, hogy figyelembe vegyen. Az oktatói bérek és juttatások a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint kerülnek kifizetésre. Az állami normatívából érkező bevételek A hallgatók száma után kapott állami normatíva képezi az intézmény legfontosabb bevételét. Ezek a támogatások és támogatás jellegű bevételek részét képezik. A hallgatói létszám már régóta folyamatosan csökken. Először 2006-ban, az akkori törvényi szabályozás megváltozásakor volt észlelhető egy nagyobb arányú 24
létszámredukció, és ez a folyamat napjainkban is tart. 2006-ban összesen 5546 államilag támogatott hely nyílt a főiskolán és ez a szám hat évvel később ez a szám mindössze 1310 főre esett vissza. Ez mintegy 24%-os csökkenést jelent. Az intézmény a kiesett létszámot a költségtérítéses és a részösztöndíjas hallgatók felvételével kell, hogy pótolja. Kérdés, hogy lesz-e elegendő jelentkező ezekre a helyekre. Ráadásul az intézmény 2012-től rákényszerül, hogy a szakképzési hozzájárulást pályázati pénzekből teremtse elő. Az intézmény az új adótörvények miatti egyes jövedelemcsökkenéseket saját forrásból kompenzálta. A természetbeni juttatások közül a meleg étkeztetési utalványt megszüntette. Az intézmény a szűkülő erőforrások kiegészítése érdekében tett lépéseket. Többek között a 150 millió forintnyit
támogatási
összeg
kiesésének
pótlására
született
intézkedések
megtakarításának összegeit is az alábbi táblázat tartalmazza: a bevételes tevékenység terhére fizetendő jutalmak törlése
40 millió Ft
pótlékok megszűntetése
30.5 millió Ft
külső óraadók tevékenységcsökkentése
30 millió Ft
oktatók túlóraszámának csökkentése
20 millió Ft
étkezési hozzájárulás csökkentése
30 millió Ft
gyakorlati képzések kiadásainak mérséklése
20 millió Ft
a Rend-Trend Kft. megszűnésével a takarítási feladatok 30 millió Ft átvállalása pályázatokon történő foglalkoztatás
21.5 millió Ft
ÖSSZESEN
222 millió Ft
A főiskola nem állami normatívából származó legfontosabb bevételei Az Új Széchenyi Terv az itt kiírt pályázatok által, mint az intézményi infrastruktúra
fejlesztéséhez
szükséges
források
előteremtésének
egyedüli
lehetősége jelenik meg. Természetesen a nyertes pályázatok megvalósítása során a főiskolának önerőt kell biztosítania. A lehetőségekhez mérten, az Eszterházy Károly Főiskola törekedik arra, hogy minél több pályázaton induljon el. A felhalmozási és tőke jellegű bevételeink alatt az államháztartáson kívüli szereplőket értjük, de a jogszabályi változás miatt ezek a tételek kiestek az intézmény költségvetésének bevételi és kiadási oldalából egyaránt. A hallgatói költségtérítések és kollégiumi díjak 25
mellett az intézmény épületeiben működő garázsok, éttermek és büfék bevételei képezik a főbb tételeket. A kiadási oldal főbb tételei Az intézmény 2012. évi költségvetésének legfontosabb kiadási tételét a nemzetközi konferenciákon való részvétel teszi ki. Az ERASMUS ösztöndíjjal külföldre látogató oktatók és diákok utazási támogatása ebben az évben is prioritásként jelenik meg. A másik hasonlóan kiemelkedő támogatással bíró terület a nemzetközi pályázatokhoz szükséges önrész megteremtése. Ezek közé tartozik az INNOTE, amelyben intézményünk partnerként jelenik meg, illetve az Open University Malaysia, amely már évek óta az oktatók továbbképzésének egyik stabil eleme. Ennek megfelelően valósult meg októberben az ICI konferenciasorozat is, amelynek malaysiai állomásán a főiskola oktatói gárdája nagy számban vett részt. A Magyar Ösztöndíj Bizottsághoz benyújtott sikeres pályázatunk alapján egy nyári egyetemi kurzust indítottunk a filmkészítés témájában. Május elején az Indonéz Nagykövetség támogatott egy báb együttes fellépése valósult meg. Ezen kívül a külföldi vendégek (hallgatók és oktatók) fogadása is a költségvetési kiadások oldalán jelenik meg, ilyen volt az egyiptomi partnerintézményből, a Delta Academy of Science-ből érkezett hallgatói csoport fogadása. Az intézményből egy oktató utazott a Georgia College-ba Milledgeville-be, egy hallgató pedig a Georgia állambeli Valdosta State University-n folytat
résztanulmányokat
ahol
szeptembertől
egy
oktatónk
is
részt
vesz
továbbképzésen. Egy főiskolai oktató pedig a Fullbright ösztöndíjjal kutat a University of New Mexico-n. A humánerőforrás gazdálkodás területén a legjelentősebb változást a RendTrend takarítószolgálat megszűnése jelentette, így dolgozóinak 70% került át a főiskola alkalmazásába. Ezek mellett az intézmény számára folyamatos kiadást jelent a tudományos fokozatok megszerzéséhez nyújtott támogatás, amely a főiskola számára mindig prioritással bírt. Ezen támogatási összegek fedezéséhez a főiskola Lyceum Pro Scientiis Alapítvány nyújt anyagi segítséget. A Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya segíti a doktorandusz hallgatókat a nemzetközi tudományos konferenciákon való részvételben. A következő táblázat a dologi kiadások 2012-ben tervezett tételes alakulását mutatja be: 26
Dologi kiadások 2012. évi tervezete (ezer Ft) Készletbeszerzés
163 623
Kommunikációs szolgáltatások
45 000
Szolgáltatási kiadások
830 788
Vásárolt közszolgáltatások
4 800
ÁFA
484 067
Kiküldetések, reprezentációk, reklámkiadások
91 550
Szellemi tevékenységek kifizetése
28 000
Egyéb dologi kiadások
25 000
Egyéb folyó kiadások
21 172
Összesen
1 694 000
A főiskola 2012. évi további kiadásait a következő tételek jelentik: Ellátottak pénzbeli juttatásai; ez az intézmény hallgatói számára jelent támogatást a szociális rászorultság szempontjai alapján. Ebbe beletartoznak a tanulmányi ösztöndíjak a jegyzetvásárlások és lakhatási támogatások költségei, valamint a különböző jövedelempótló támogatások. Ennek tervezett összege 525 050 000 Ft. Felhalmozási kiadások; a Líceum épületének felújítása, Leánykai Campus területén lévő Regionális Tudásközpont felépítése, hallgatói laptopok költsége, informatikai hálózat kiépítése, amely pályázati pénzből valósul meg. Az állami támogatásból beruházásra szánt összeget zároltatta az intézmény, így ez nem jelenik meg itt. A Gyakorló iskola csak pályázati pénzből képes beruházásokat végrehajtani. A költségek értéke összesen 755 000 000 Ft. Az intézmény kiadásainak változását az alábbi táblázat szemlélteti:
27
1. táblázat: az Eszterházy Károly Főiskola kiadásainak változása
Az intézmény saját bevételei A legfontosabb saját bevételi forrásainkat a tandíjak és a kollégiumi díjak jelentik. Ez utóbbit 1000 forinttal emeltük meg 2012-ben. A költségtérítés mértéke szakonként változó összeggel, a hallgatói önköltség figyelembe vételével került megállapításra. A felsőbb évfolyamon tanuló hallgatók költségtérítésének összegét a Szenátus állapította meg. A költségtérítések összege 2011/2012 tanévben az alábbi táblázat szerint alakult: 2. táblázat: A költségtérítés mértéke első évfolyamos hallgatók számára a 2011/2012 tanévben Tagozat
Felsőfokú
Mesterképzés
Szakirányú
szakképzés és
Ft/szemeszter
továbbképzés
alapképzés
Ft/szemeszter
Ft/szemeszter nappali
158 ezer
183 ezer
-
levelező
133 ezer
158 ezer
133 ezer
távoktatás
133 ezer
-
-
28
3. táblázat: a költségtérítés összegei a felsőbb évfolyamos hallgatók számára a 2011/2012 tanévben Tagozat
Felsőfokú
Mesterképzés
Szakirányú
szakképzés és
Ft/szemeszter
továbbképzés
alapképzés
Ft/szemeszter
Ft/szemeszter nappali
150 ezer
175 ezer
-
levelező
125 ezer
150 ezer
125 ezer
távoktatás
125 ezer
-
-
A karonként változó költségtérítések módusza a 105 ezer forint volt, és általánosan elmondható, hogy a nem természettudományi karos képzések kerültek ennél többe, de egyetlen érték sem lépte túl a 115 ezer forintos küszöböt. Az intézmény területén létesített vendéglátó ipari egységek bérleti díjainak összegeit az inflációval megegyező mértékben emeltük, a garázsok bérleti díját viszont változatlan formában hagytuk, mivel a kereslet-kínálat viszonya nem tett lehetővé áremelkedést. A bevételek alakulását az alábbi táblázat mutatja be:
29
A bevételek és kiadások váltakozása az intézmény költségvetésében:
30
Név
Dr. Horváth Ágnes
Születési év
1963
Végzettség
KLTE Debrecen történelem – orosz – filozófia szak ELTE Politikaelmélet szak, Századvég Politikai Iskola, Politikai Szakértő
Szakképzettség
Történelem- orosz – filozófia szakos középiskolai tanár Politikaelmélet szakos előadó, Mediátor.
Jelenlegi munkahely, munkakör:
Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszék
Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA) a dolgozat címe:
PhD
Tudományos / művészeti / akadémiai tagság stb.
- Európai Választási Szakértők Egyesületének Washingtoni képviselője 2008-2010
A Széchenyi prof. Ösztöndíj, stb.
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2005.
Tanszékvezető főiskolai tanár
Történettudomány „Nők és a polgárosodás Magyarországon a dualizmus időszakában”
2005-2008 Bolyai János kutatói ösztöndíj, A multinacionális vállalatok társadalmi felelősségvállalása Észak- Magyarországon 2008-2009 Amerikai Politikatudományi Társaság/APSA/Washington DC: 1 éves kutatói ösztöndíj: Demokrácia és választásmenedzsment 2008-2010 American University Demokrácia és választásmenedzsment Központja Washington DC: 2 éves kutatói ösztöndíj: Nemzetközi választásmenedzsment
Bibó István díj Századvég 2007. Eszterházy Károly Emlékérem 2007. Simon Wiesenthal emlékdíj 2008. Eddigi oktatói
1987-89 Gárdonyi Géza Gimnázium tanár
31
tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):
1987 – 93: Eszterházy Károly Főiskola – tanársegéd,adjunktus, főiskolai docens 2001-: Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszék – tanszékvezető 2006- Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszék főiskolai tanár – tanszékvezető Oktatási feladatok: Rendszerváltások a XX. században, Magyarország története XIXXX. század, Kisebbségpolitika, Bevezetés a politikatudományba, Alkotmánytan, Politikaelmélet, Kisebbségek és civil szerveződések, Nők és a politika, Esélyegyenlőség az EU-ban. 1995-től a Századvég Politikai Iskola Egri Tagozat Igazgatója és oktatója: Politikaelmélet, Kisebbségpolitika, EU politikák Vezetői tapasztalatok: 1995 – 2011: igazgató - Századvég Politikai Iskola Egri Tagozata 1999 – 2004: Képviseletvezető - Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. Heves Megyei Képviselete 1998 – 2006: Gárdonyi Géza Színházért Alapítvány Kuratóriumának elnöke 2007 - : Agria Universitas Egyesület elnöke 2010 – Agria Közéleti Akadémia igazgatója
Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:
Képzésfejlesztés
részvétel több alapképzési és egyetemi szak tantervének kidolgozásában Nemzetközi Tanulmányok BA szak kidolgozása és koordinációja Ember és Társadalom MA tanári szak kidolgozása, koordinálása 2000-től évente több országos és nemzetközi konferencia szervezője posztgraduális képzés Politikai szakértő szakon szakirányú továbbképzési szak tantervének és tematikájának kidolgozása politikai szakértő (BKÁE), A pedagógus helye és szerepe a közéletre nevelésben, és az Ember és Társadalom pedagógus továbbképzés programjának kidolgozása, koordinálása, Pályázatok, munkatársak tudományos munkájának vezetése. /Phare, OTKA/ Konferenciaszervezés: Civil szervezetek a demokráciában (2002.) Helyi demokrácia a nők közreműködésével (2002.) 32
Közpolitika az EU csatlakozás küszöbén I. Phare konferencia 2003,2004. Politológus Vándorgyűlés 2006. és 2008 évi szervezése Állampolgári aktivitás erősítése (EU támogatásával 20072008) MTA Nemzetközi Tanulmányok Bizottsága 2009. október 161.-ére tervezett első Rendes Éves Konferenciájának szervezőbizottság tagja Kutatási témák:
Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);
Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)
Tudományos/ szakmai közéleti
1. 2. 3.
4.
5.
Demokrácia és választás kutatás Nők a döntéshozatali folyamatokban Multinacionális vállalatok szerepe a régiók fejlődésében CSR politika társadalmi hatásai Állampolgári aktivitás Köztisztviselők és politikusok munkamegosztása Esélyegyenlőség társadalmi és jogi normái Politikaelmélet. Szöveggyűjtemény EKF, Eger, 1995. (240 oldal) Média és politika. Szöveggyűjtemény és feladatgyűjtemény. Eger, 2002. EKF elektronikus (290 oldal) Kisebbségpolitika in: Ígéretek sodrásában A Medgyessy-kormány első éve Szerkesztők: Gazsó Tibor, Giró-Szász András, Stumpf István Századvég Kiadó Budapest, 2003. 432-447 o. Local goverments, civil society organisations, and private enterprises partnerships in providing sicial services the case of Eger, Hungary, In.: Jorurnal of Comparative Policy Analysis USA, 2005. Közpolitika az EU csatlakozás küszöbén Szerkesztők: Jenei György – Ráczné Dr. Horváth Ágnes – Zsebéné Dobó Marianna Eger 2004. 60-69 o.
1. Nők és a politika a század első éveiben. In: Hatalom és Társadalom. A XX. Századi magyar történelemben. 1956-os Intézet, Osiris Kiadó. 1995. 370-388. 2. A magyar polgárosodás eredményei és dilemmái a dualizmus korában. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis XXIII. Eger, 1998. 137-151. o. 3. The Role of politics in Improving the Quality of Life. Sopron, 2002. (angol nyelven) 175-180o. 4. Választási szervek felkészültsége és motivációja in: Közpolitika 2005. 1. szám. Századvég Kiadó 2005. 5. A multinacionális vállalatok szerepe az életminőség javításában In.: Közpolitika az EU csatlakozás küszöbén Szerkesztők: Jenei György – Ráczné Dr. Horváth Ágnes – Zsebéné Dobó Marianna Eger 2004. 60-69 o. Tudományos szakmai közéleti tevékenység:
33
tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:
1996-tól az országos OTDK Politikatudomány szekciójában vesz részt bírálóként zsűritagként, koordinátorként 1995 - : Századvég Politikai Iskola Egri Tagozata – igazgató 1997 - :Heves Megyei Területi Választási Bizottság tagja 1998- Történettudományi Társaság tagja. 1998 -2004 Gárdonyi Géza Színházért Alapítvány kuratóriumának elnöke 1999 – 2002: KRF Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. Heves Megyei Képviselete- képviseletvezető 2000 -: Heves Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tagja 2000 – Oktatási Minisztérium – szakértő (Felsőoktatási intézményfejlesztés) 2000- Politikatudományi Társaság tagja 2006- Nemzetközi Tanulmányok Tanácsadó Testület alapítója 2007. Holokauszt emlékkonferencia, kiállítás szervezése 2007- Agria Universitas Egyesület Elnöke Nemzetközi Kapcsolatok:
1995: Michagan Univ. – USA /közös képzés/ 2000: Univ. Hartwick – USA /közös képzés/ 2002 Colorado University USA /közös kutatás/ 2002 Aston University Birmingham UK /közös kutatás/ 2004: ELON University USA, NC /közös kutatás/ 2004-től minden évben több nemzetközi konferencia előadója /NISPAcee, IRSPM, EGPA/ 2008 - American University: USA /közös kutatás, képzés/
34
Publikációk: Könyvek és könyvfejezetek: -
Egyenlő esélyek – jó esélyek, Agria Universitas Egyesület, Eger 2011.
-
Equal chances – good chances Agris Universitas Association, Eger 2011.
-
Jó vállalkozás – biztos jövő, avagy vállalkozási alapismeretek kezdőknek és majdnem kezdőknek, Lyceum Kiadó, Eger 2009.
-
Ígéretek Sodrásában - Kisebbségpolitika, 432-447. oldal, Századvég Kiadó, Budapest 2003.
-
Közpolitika az EU csatlakozás küszöbén, 69-80. oldal, Lyceum Kiadó, Eger 2004
-
Civil Organisations as the Building Elements of European Participative Democracy, Eger, 2008. ISBN: 978-963-7340-68-0
-
Political Sciences – Question of Nationalities, Cross National Problems in Central and Eastern Europe since 1989, Kendal Hunt Publishing Co. 2012.
-
Politikusok és köztisztviselők a közpolitikai döntéshozatalban, Szerkesztők: Jenei György – Ráczné Dr. Horváth Ágnes – Zsebéné Dobó Marianna Eger, 2006. (145 oldal)
-
Média és politika. Szöveggyűjtemény és feladatgyűjtemény. 2002. (290 old.)
-
Önkormányzatok jogi és politikai lehetőségei, WELL Press Kiadó Eger 2003. (206 old.)
Tanulmányok: -
Nő és a polgárosodás Magyarországon a századfordulón. In: Egri történelmi évkönyv Kiadó: Historia Nostrae Alapítvány, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Eger 1993. 149-172. o.
-
Nők és a politika a századelső éveiben. In: Hatalom és Társadalom. A XX. Századi magyar történelemben. 11956-os Intézet, Osiris Kiadó. 1995. 370-388.
-
A nők és a gazdasági élet 1867-1918 között. In: Pro Lyceo Agriensi Lyceum Eger, 1999. 333-343. o.
-
A nők első politikai mozgalma a XX. század elején Acta Academia Pedagogicae Agriensis
-
XII/I. Eger, 1989. 147 – 161. o.
Az Osztrák-Magyar Monarchia, mint politikai közösség Acta Academia Pedagogicae Agriensis XXII. Eger, 1995. 51-63. o.
-
A magyar polgárosodás eredményei és dilemmái a dualizmus korában. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis XXIII. Eger, 1998. 137-151. o. 35
-
A multinacionális vállalatok szerepe az életminőség javításában In: Közpolitika az EU csatlakozás küszöbén Phare Eger 2004. 69-80.o.
-
Local Governments, Civil Society Organizations and Private Enterprises Partneships in Providing Social Services: The Case of Eger, Hungary, Pp. 7395. Co-authors: Éva Kuti, Ágnes Horváth , Zsuzsa Palotai. In: Journal of Comparative Policy Analysis: Research and Practice. 2005. March. Vol. 7. Number 1.
-
Menedzsment és szabályozási problémák a döntéshozatalban és a döntések megvalósításában. In,: Közpoltika Politikusok és köztisztviselők a közpolitikai döntéshozatalban. 2006.
-
Civil Attitude- Civil Organizations and Multinational Companies, in: Civil Organisations as the Building Elements of European Participative Democracy, Eger, 2008. ISBN: 978-963-7340-68-0, 49-60
Konferencia anyagok magyar nyelven: -
Köztisztviselők és politikusok együttműködése a döntéshozatali folyamatokban – Magyar Tudomány Napi Konferencia 2006. november 16.
-
Tudásközpontok mint a régiók katalizátorai, Társadalmi felelősség – társadalmi kapcsolatok Konferencia 2006. április
-
A multinacionális vállalatok felelősségvállalása Közéleti szerepek: tudás és felelősség című konferencia a Magyar Tudomány Napja alkalmából. 2005. november
-
A multinacionális vállalatok és civil szervezetek együttműködése Kormányzati és önkormányzati intézmények együttműködése a civil szervezetekkel” (Nemzetközi konferencia) 2005. október
-
Nőpolitika az EU-ban és Magyarországon Közpolitikai az EU csatlakozás küszöbén II. Eger, 2004.
-
A multinacionális vállalatok szerepe a helyi közéletben Közpolitika az EU csatlakozás küszöbén I. .Phare, Eger, 2003.
Konferencia anyagok angol nyelven: -
Ethnic Minorities in the Local Goverment, NISPACee Pozsony, 2008. május,
-
Public participation in the Local Government, IRSPM, Brisbane, 2008. március
-
Decision making process of local governments during the budgetary planning. Managing and regulating problems in the decision-making process and its’ realization. Regulation and Management int he EGPA Conference Madrid 2007. september.
36
-
27th International Congress of Administrative Sciences Abu Dhabi, UAE, 9-14 July 2007. The Reforms of Hungarian Local Governance at the beginning of the 21th Century
-
Partnership at the Establishing of Regional Knowledgebase In.: Globalization and policies of deveopment, p. 221-226. 2007.
-
The impact of multinational companies on the functioning of civil organizations IRSPM XI. Potsdam, 2007. April 2-5.
-
Management and regulating problems at the decision-making and by the realization of decisions - EGPA Conference Milano 2006. June
-
The regulation and the management of the cooperation among minority and local governments in Hungary - EGPA Conference Milano 2006. June
-
Cooperation betwen multinational companies and universities – International Conference on Ecomomics, Law and Management Romania, Tirgu Mures, 2006. May 31- June 3.
-
Globalization and policies of development – Partnership at the Establishing of Regional Knowledgebase, page 215-227
-
Equal opportunity: the entering of Roma to the public life with the help of multinational companies 14. NISPAcee International Conference Lubliana University, 2006. May 11-13.
-
Role of multinational enterprises among the minority situations – Minorities in Europe conference in Norköpping, Sweden, 2006, May.
-
Cooperation betwen multinational companies, non-profit organizations and the government in establishing knowledge centers.- 2006. April 10-13. IRSPM X. annual conference, Glasgow
-
Innovative techniques of public support to organized civil society and their impact on redistribution patterns and democratization the case of Hungary (with co-authors) IX. International research syposium of public management Milánó 2005.
-
Gypsy women in Public Life – 13 th NISPAcee Annnual Conference, Moszkva 2005.
-
The Role of politics in Inproving the Quality of Life National Culture – Globalization „Roots and Wings” International Conference, Sopron, 2002.
Egyéb kiadványok:
-
Látnivalók Magyarországon.
(szerkesztő)
Kiadó: Well-Press 2001. (magyar, angol, német nyelven) 37
