Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg
Az építésfelügyeleti tevékenység szabályainak változása
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2009. október
2
Az építésfelügyeleti tevékenység szabályainak változása 1. Az építési tevékenységre vonatkozó szabályok, előírások változása miatt szükséges volt módosítani az építésfelügyeleti tevékenységről 291/2007. (X. 31.) Korm. rendeletet. Mivel az Étv-ben pontosításra került többek között az építésfelügyeleti tevékenység szabályozásának felhatalmazója, ki kellet egészíteni a rendelet hatályát az 1. §-ban. Fentiekre tekintettel a rendelet hatálya kiterjed még az építőipari kivitelezési tevékenység e) végzése szakszerűségének és jogszerűségének ellenőrzésére, f) során a felhasznált építési termékek megfelelőség igazolása meglétének ellenőrzésére, g) végzéséhez előírt kivitelezési dokumentáció ellenőrzésére, h) során az építési napló vezetésének és tartalmának ellenőrzésére, i) ellenőrzésének módjára és tartalmára.” 2. Változott a rendeletben az ellenőrzést végző építésfelügyelő jogosultságát tanúsító igazolvány tartalmai követelménye. Az igazolvány már nem csak az építésfelügyelő nevét és az őt foglalkoztató hivatal megnevezését, illetve az igazolvány sorszámát tartalmazza. Az igazolványon fel kell még tüntetni az építésfelügyelő besorolását, fényképét, aláírását, a foglalkoztató hivatal nevén kívül a bélyegzőlenyomatát, az igazolvány kiállításának dátumát valamint érvényességi idejét. „4. § (1) Az építésfelügyelő az ellenőrzési jogosultságát a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor építésfelügyelői igazolvány felmutatásával köteles igazolni. Az igazolvány tartalmazza az építésfelügyelő nevét, besorolását, fényképét, aláírását, az őt foglalkoztató hivatal (az igazolványt kiállító szervezet) megnevezését, bélyegzőlenyomatát, az igazolvány kiállításának dátumát, érvényességi idejét, valamint az igazolvány sorszámát.” 3. A helyszíni ellenőrzést eddig is két építésfelügyelő végezte egyidejűleg, azonban mostantól ha az ellenőrzésen más szerv vagy szervezet képviselője is részt vesz, akkor egy építésfelügyelő is végezheti az ellenőrzést. „(2) Az építőipari kivitelezési tevékenység helyszíni ellenőrzését legalább két építésfelügyelő egyidejűleg végzi. Ha az 5. § alapján a helyszíni ellenőrzésen más szerv, szervezet képviselője is részt vesz, az építési helyszín ellenőrzését egy építésfelügyelő is végezheti.” 4. Kibővült az építésfelügyeleti hatóság közös ellenőrzésében résztvevők köre. Az építésügyi hatóság, illetve a más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatóságon kívül a területileg illetékes építész-, mérnöki-, illetve kereskedelmi és iparkamarával. „(1) Az építésfelügyeleti hatóság szükség esetén, de évente legalább két alkalommal az építésügyi hatósággal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal, az illetékes területi
3
építész-, mérnöki-, illetve kereskedelmi és iparkamara, valamint más – ellenőrzésre jogosult – hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi.” 5. Az építési kivitelezésről szóló kormányrendelet változásai miatt (nyilvántartás, fedezetkezelő, bejelentési kötelezettség stb..) jelentősen bővült az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzési jogköre: „6. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy a) az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartottáke, b) a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvényes megfelelőség igazolással, a megfelelőség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály előírásait, c) a kivitelezési dokumentáció tervezője, tervellenőre, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházáslebonyolító és a szakmunkát végző rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő képesítéssel, jogosultsággal, d) az Étv. 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e, e) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély mellékletét képező jóváhagyott (záradékolt) építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá az építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelőek-e, f) az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetike, g) az építtető rendelkezik-e jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és – a jogszabályban meghatározott esetekben és módon – bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg, h) az építési szerződésre és a tervezési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e, i) a kivitelezésre vonatkozó jogszabályokban, szakmai előírásokban foglalt rendelkezéseket, ennek keretében különösen az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartották-e, j) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzésére vonatkozó külön előírásokat megtartották-e.” 6. A hatályos rendelkezések szerint építésfelügyeleti hatóság eljárást az építmény használatbavételi engedélyének jogerősség válásáig indíthatott, valamint a mulasztásról való tudomásszerzősétől számított egy éven belül intézkedhetett. Ez annyiban változott, hogy amennyiben a használatbavételi engedélyben munkálatokat rendelt el, meg kell várni a munkálatok befejezését. „8. § (4) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. §-ának (6) bekezdésében meghatározott esetben építésfelügyeleti hatósági eljárást - az Étv. 46/A. §-ának (1)(2) bekezdésében foglaltak kivételével - az építmény használatbavételi
4
engedélyének jogerőssé válásáig indíthat. Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. §ának (6) bekezdésében meghatározott cselekményről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított egy éven belül intézkedhet. Az egyéves időtartam az építésfelügyeleti hatóság számára újra kezdődik az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor.” 7. A hatályos szabályozás szerint az építésfelügyeleti hatóság amennyiben névjegyzési bejegyzéshez kötött tevékenységet végző személyt kötelez vagy bírságol, úgy a döntést tájékoztatásul megküldte a névjegyéket kezelő szervnek. A változást követően már nem csak megküldik a döntést, hanem a névjegyzéket kezelő szervnél külön jogszabály szerinti eljárást kezdeményez. „(2) Az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végző személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével az engedélyező, illetve a bejelentés alapján vezetett névjegyzéket vezető szervnél a külön jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi.” II. a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. Alkalmazási kör A Korm. rendelet alkalmazni kell a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott építmények körében, az építőipari kivitelezési tevékenység a) megkezdésére irányuló bejelentési eljárásra, b) végzésének ellenőrzésére, c) résztvevőinek ellenőrzésére, és d) végzésével kapcsolatban megindult építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatására. 2. Eljáró hatóság A Korm. rendelet eljáró hatóságnak országos illetékességgel: a) első fokon a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal vezetőjét, b) másodfokon a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki. Az eljáró hatóság csak a jogszabályoknak van alárendelve, a közigazgatási hatósági eljárás során, valamint a közigazgatási hatósági ügyben hozandó döntésében nem utasítható. 3. Az építésfelügyeleti ellenőrzés Az építésfelügyeleti ellenőrzés célja a kivitelezési tevékenység során felhasznált
5
építési célú termékek, építési módszerek, eljárások használatának, valamint az építésügyi hatósági engedélyben, az Étv-ben, valamint az OTÉK-ban, a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben, továbbá a NATO szabványokban, illetve egyéb jogszabályokban megfogalmazott követelmények teljesülésének ellenőrzése. A honvédelemért felelős miniszter az ellenőrzési tervet évente február 15-ig adja ki, amelyben meghatározza a) az építésfelügyeleti célvizsgálatok szempontrendszerét, b) azokat a honvédelmi és katonai célú beruházásokat és építőipari kivitelezési tevékenységeket, amelyeknél összevont építésfelügyeleti ellenőrzést kell tartani, valamint c) utóvizsgálati ellenőrzést ír elő azoknál a még folyamatban lévő építőipari kivitelezési tevékenységeknél, amelyeknél a katonai építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti ellenőrzés során szabálytalanságot állapított meg. Az első fokon eljáró katonai építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzéseinek megállapításairól összefoglaló éves jelentést készít, amelyet évente január 31-ig köteles megküldeni a honvédelemért felelős miniszternek. Az építőipari kivitelezési tevékenység helyszíni ellenőrzését a katonai építésfelügyeleti hatóság (hasonlóan az általános építésfelügyeleti hatósághoz) két építésfelügyelője egyidejűleg végzi, az ellenőrzési jogosultságát a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az építésfelügyelői igazolvány köteles felmutatni és igazolnia magát. A katonai építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy a) az építtető – a jogszabályban meghatározott esetekben és módon – bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a katonai építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg, b) az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői a kivitelezési tevékenység során közreműködnek-e, és a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő képesítéssel, jogosultsággal rendelkeznek-e, c) az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetike, d) az építőipari kivitelezési tevékenység az építési engedélyezési és kivitelezési dokumentáció alapján, a kivitelezésre vonatkozó jogszabályokban, illetve a szakmai és biztonsági előírásokban foglaltak megtartásával történik-e, ennek keretében különösen az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára, valamint az építési és bontási hulladék elhelyezésére vonatkozó követelményeket betartották-e, e) az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, NATO-szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építési munka végzése során megtartották-e, f) a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvényes megfelelőség igazolással, a megfelelőség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály előírásait, g) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint az építési
6
szerződésre és a tervezési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e. A helyszíni ellenőrzéséről készített jegyzőkönyvének – a Ket-ben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell a) az eljáró építésfelügyelő hivatali elérhetőségét, az építtető nevét, címét, székhelyét, az ellenőrzésben közreműködők nevét, az engedélyes tervek tervezőjének nevét, címét, a tervezői engedély számát, b) a kiviteli tervek tervezőjének nevét, címét, a tervezői engedély számát, a kiviteli tervek tervellenőrének nevét, címét, tervellenőri jogosultságát, a kivitelező nevét, címét, székhelyét, cégjegyzéki számát és a vállalkozási engedély számát, c) a felelős műszaki vezető nevét, címét, névjegyzék számát, az építési műszaki ellenőr nevét, címét, névjegyzék számát, d) az ellenőrzött építmény rendeltetését, jellegét, az építési engedély számát, keltét, a kivitelezés bejelentési kötelezettségének teljesítését, e) az építési tevékenység építési engedélynek való megfelelőségére, és az építési napló vezetésének jogszabálynak való megfelelőségére vonatkozó megállapítást, az építési munka készültségi fokát, a fényképfelvételek darabszámát, az ellenőrzés megállapításai alapján kezdeményezett intézkedést, f) az építtető (illetve megbízottja) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakat megértette, tudomásul vette, aláírásával a jegyzőkönyv egy példányának átvételét elismeri és az ellenőrzésből rá háruló intézkedéseket megteszi, továbbá esetleges észrevételeit, g) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakat megértette, tudomásul vette, aláírásával a jegyzőkönyv egy példányának átvételét elismeri és az ellenőrzésből rá háruló intézkedéseket megteszi, továbbá esetleges észrevételeit. A jegyzőkönyv egy példányát az építési naplóhoz kerül csatolásra, a másik példány a hatósági ügyirat része. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az építésügyi hatóság, illetve az építtető részére küldi meg. 3. Bejelentési kötelezettség Az építtető az építési engedélyhez kötött, vagy az építési szerződés szerinti öt millió forintot meghaladó építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését a kivitelezés megkezdése előtt tíz munkanappal az elsőfokú katonai építésfelügyeleti hatóságnál köteles bejelenteni. A katonai építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését a bejelentéstől számított tíz munkanapon belül – de legkésőbb a bejelentésben megjelölt kezdési napig – határozattal megtiltja, ha a bejelentés tartalma és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, vagy a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek. 4. Építésfelügyeleti intézkedések Ha a katonai építésfelügyeleti hatóság a helyszíni ellenőrzése során azt állapítja meg a) hogy a Korm. rendelet 7. §-ában megjelölt követelményeket megsértették, az Étv.ben foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza,
7
b) az építőipari kivitelezési tevékenységet az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül veszélyeztetve végzik, az építőipari kivitelezési tevékenység során szabálytalanul végzett építési szerelési munka vagy építési szerelési munkák összességének folytatását a helyszínen felvett jegyzőkönyvbe foglalt végzéssel azonnal megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését az ellenőrzéstől számított tíz munkanapon belül fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal rendeli el. A hatóság a helyszínen ellenőrzi döntései végrehajtásának teljesítését. Az építésfelügyeleti ellenőrzés lefolytatása során feltárt, a katonai építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv másolatát és az egyéb bizonyítékokat meg kell küldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak. A hatóság a 7. § szerinti ellenőrzést az építmény használatbavételi engedélyének jogerőssé válásáig indíthat. 5. Ügyféli jogállás Az építésfelügyeleti hatósági eljárásban a tervező, a tervellenőr, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr, a beruházáslebonyolító és a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező ügyfélnek minősül, ha a katonai építésfelügyeleti hatóság döntését ezen személyek feladat- és felelősségi körébe tartozó tevékenység alapozta meg. 6. Engedélyhez kötött tevékenység Az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végző személy kötelezésekor és bírságolásakor a katonai építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével az engedélyező, illetve a bejelentés alapján vezetett névjegyzéket vezető szervnél a külön jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi. Ha a kivitelezési dokumentáció tervezőjének, vagy a tervellenőrnek a nyilatkozata hiányzik, illetve nem felel meg az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltaknak, vagy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, akkor a katonai építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a tervezői, tervellenőri jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél. 7. Nemzetbiztonsági és titokvédelmi követelmények Az építésfelügyeleti eljárásban közreműködő személynek rendelkeznie kell a külön jogszabályokban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzéssel, illetve a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiadott Személyi Biztonsági Tanúsítvánnyal. A minősített dokumentáció védelméhez szükséges fizikai biztonsági feltételek hiányában a dokumentumokba történő betekintésre és tervegyeztetésre a katonai építésfelügyeleti hatóság hivatalos helyiségében kerülhet sor. 8. Az építésfelügyeleti hatósági nyilvántartások
8
A katonai építésfelügyeleti hatósági nyilvántartások vezetésének szabályaira a honvédelmi és katonai célú építmények építésügyi hatósági nyilvántartásaira vonatkozó szabályok az irányadók. A katonai építésfelügyeleti hatóság nyilvántartást vezet a) a Korm. rendelet 2. melléklet szerinti adattartalommal az építési tevékenység megkezdésével kapcsolatos adatokról, b) a Korm. rendelet 3. melléklet szerinti adattartalommal az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzésekről, c) a Korm. rendelet 4. melléklet szerinti adattartalommal a kiszabott építésfelügyeleti bírságokról és azok behajtásáról. 9. Működési, képesítési feltételek A katonai építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó építésfelügyelő foglalkoztatási feltétele a külön jogszabályokban előírt nemzetbiztonsági ellenőrzés és a Nemzeti Biztonsági Tanúsítvány meglétén túl a) köztisztviselő esetén az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben foglalt alkalmazási feltételek teljesítése, b) hivatásos és szerződéses állományú katona esetén a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló miniszteri rendeletben foglaltak, valamint három év szakmai gyakorlat teljesítése. A katonai építésfelügyeleti hatóság hivatásos és szerződéses állományú tagjának a szakmai gyakorlati idejeként az építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, építőipari kivitelezési, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, beruházói-műszaki (projekt menedzseri), felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói, építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői, katonai elhelyezési vagy ingatlankezelési tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. 10. Hatály A módosításokat 2009. október 1-től kell alkalmazni, rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése idején már folyamatban lévő építőipari kivitelezési tevékenységek esetében is alkalmazni kell. Ez alól kivételt képez az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentési kötelezettsége. Budapest, 2009. szeptember 21. dr. Papp Ferenc
