Hetednapi Adventista Egyház
Az egészséggel kapcsolatos felfogás, a személyes felelõsség
A legtöbb ember nagyrészt az egészségügyi szakemberekre bÃ-zza egészségének ellenõrzését, s nem válla személyes felelõsséget, hogy egészséges életmódot folytasson.
Ha sikeres egészségügyi evangélizátorok akarunk lenni, fontos elõfeltétele, hogy képesek legyünk felelõsséget saját egészségünkért. Mindenre tudni a megfelelõ választ, nem ugyanazt jelenti, mint annak megfelelõen is élni. Ha à példái leszünk az általunk tanÃ-tott elveknek, és személyesen is megtapasztaljuk, milyen küzdelemmel jár, ha megpróbáljuk irányÃ-tani az életünket, és megvalósÃ-tani azt a változást, amelyet szükségesnek tartunk, akkor hitelesek leszünk, és együtt fogunk érezni azokkal, akik még vÃ-vják a harcot.
Egy szokás megváltoztatása sok idõt igényel, mivel a megszokott utat kell az agyban egy másikra cserélni. Vegyük például az étkezések közötti éhségérzetet! A legtöbb ember ilyenkor feláll a székbõl, kimegy a konyhába, ke finom harapnivalót, és elfogyasztja. Ha már megtanultuk azt, hogy súlyunk és emésztõrendszerünk szempontjából jobb, ha nem eszünk az étkezések között, akkor egy új, akaratunk által vezérelt döntéssel kell helyettesÃ-tenü régi, automatikus szokást. Felül kell kerekednünk a bennünk mûködõ „robotpilótán―. Döntésünk most mà érzéseinken, hanem az információn fog alapulni. Tudni fogjuk, hogy ha megfelelõen étkeztünk, akkor ez az érzés valószÃ-nûleg azt jelzi, hogy a szervezetünknek több vÃ-zre van szüksége, s nem azt, hogy még ételt követel. Tehát, megiszunk egy nagy pohár vizet, és nem lépjük át a konyha küszöbét; Ã-gy az éhségérzet megszûnik
Az elsõ néhány nap a legnehezebb, mert a régi magatartás útvonala sokkal mélyebben kitaposott, mint az új szokásà amit most próbálunk ki. De minél többet használjuk az új ösvényt, annál jobban kitapossuk, mÃ-gnem ez a cselekvé válik „robotpilótává― az életünkben. A legtöbb szokás megváltoztatásakor az elsõ 21 nap a legnehezebb. Rég szokásaink továbbra is kÃ-sérthetnek, de a kÃ-sértés gyakorisága és intenzitása idõvel csökken.
Az életmód megváltoztatása megéri az erõfeszÃ-tést; ezt a tényt támasztja alá az a tanulmány, amelyet dr. Lester Breslow és csapata készÃ-tett. E tanulmány azt mutatja, hogy az egészséges szokások hosszabb életet eredmény Az észak-karolinai Alameda megyében 7000 lakosnak tettek fel különbözõ kérdéseket, mint például azt, hogy dohányoznak-e, isznak-e alkoholt, végeznek-e testmozgást, túlsúlyosak-e, reggeliznek-e, alszanak-e hét-nyolc órát naponta, és nassolnak-e az étkezések között.
Miután kilenc éven át nyomon követték e csoport életét, azt tapasztalták, hogy azoknak a 60–69 éves férfiakna egészséges életmód elvei közül nem gyakoroltak kettõnél többet, 38 százaléka meghalt. Ezzel ellentétben azo akik négy vagy öt alapelvet gyakoroltak, csak 24 százaléka halt meg. Azon nõk esetében, akik nem éltek meg kettõné több elvet, ez az arány 38 százalék volt, azoknál azonban, akik négyet vagy ötöt gyakoroltak, mindössze 9 százalà Ez a tanulmány azt bizonyÃ-tja, hogy bárki, aki – akár 60 éves kora után is – egészséges szokásokat vezet be az csökkentheti annak kockázatát, hogy idõ elõtt meghaljon az olyan fõbb betegség valamelyikében, mint a szÃ-vbetegség rák és az agyvérzés. (Forrás: Lisa F. Berkman és Lester Breslow: Health and Ways of Living, The Alameda County Study, New York, Oxford University Press, 1983)
E tanulmány alapján fontoljuk meg saját egészségügyi szokásainkat! A dohányzás és az alkohol valószÃ-nûleg n jelent problémát, de mi a helyzet a többi szokással? Végzünk-e elegendõ testmozgást? Teljes értékû reggelit fogyasztunk-e? Alszunk-e legalább hét-nyolc órát? Nassolunk-e az étkezések között? Iszunk-e elegendõ vizet? Nem fogyasztunk-e túl sok zsiradékot és cukrot? Ellenõrzés alatt tartjuk-e negatÃ-v gondolatainkat? Olyan kiegyensúlyozott-e az életünk, mint amilyennek lennie kellene?
A legtöbben ahhoz a beteghez hasonlÃ-tunk, aki – miután orvosa kiselõadást tartott neki arról, hogy nem szabad agyondolgoznia magát –, Ã-gy panaszkodott: „Én nem azért jöttem ide, hogy elmondják nekem, két végén ég gyertyát, hanem azért, hogy több viaszt kapjak!―
Az egészséggel kapcsolatos információk önmagukban nem érnek semmit, ha nem döntünk úgy, hogy élünk is velük. Az a bajunk, hogy amÃ-g betegek nem leszünk, olyan kényelmesnek találjuk a jelenlegi szokásainkat, hogy eszünkbe sem jut megváltoztatni azokat. Ez nem azért van, mert nem érdekel bennünket az egészségünk. A legtöbb embert komolyan foglalkoztatja ez a téma. A könyvesboltok és újságosstandok tele vannak a legfrissebb egészségügyi információkkal. Õm amÃ-g nem érzékeljük, hogy a gyakorlatban kellene alkalmaznunk azokat, addig többnyire beérjük azzal, hogy lépést tartunk az információkkal, de nem törõdünk vele, hogy alkalmazni is kellene a tudásunkat. Valójában arra van szükségünk, miszerint valami nagy erõvel késztessen minket arra, hogy gyakorolni akarjuk az egészségesebb életmódot.
Ritka pillanatainkban idõnként képesek vagyunk túltekinteni jelenlegi életmódunk horizontján. Ilyenkor lélegzetelállÃ-t képet nyerünk arról a sok lehetõségrõl, amely számunkra is elérhetõ. Ez akkor fordul elõ a leggyakrabban, amikor ismerõseink közül valaki drasztikusan és pozitÃ-van változtat az életmódján. Ha a pipogya, öreg Gyuri bácsi képe arra, hogy tÃ-z évvel fiatalabbnak nézzen ki, és úgy is érezze magát, akkor mi is képesek vagyunk rá. Képesek va http://huc.adventista.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 24 December, 2016, 16:01
Hetednapi Adventista Egyház
arra, hogy kirobbanó életerõvel és kedvvel keljünk fel reggel, azzal a tudattal, hogy ez lesz a legjobb nap az egész életünkben. De hogyan? Errõl szól a fejezet további része. Ha megértjük az egészséggel kapcsolatos magatartà megváltoztatásának lélektanát, akkor sokkal inkább képesek leszünk arra, hogy javÃ-tsunk saját egészségünkà sokkal hatékonyabban végezzük egészségügyi missziós feladatunkat mások felé. Hogyan lesz az információ reformáció?
Néha a legintelligensebb emberek is ostobán viselkednek. A tudás olykor a bölcsesség útjába áll. Például amikor a tudományra összpontosÃ-tó személyek elutasÃ-tják az Istenbe vetett hitet, mert nem tudják empirikus módszerrel a laboratóriumban bizonyÃ-tani Isten létezését. Pedig a világ legbölcsebb embere, Salamon arról tett bizonyságot, hogy a valódi bölcsesség kezdete „az Úrnak félelme― (Péld 9:10).
Ebben az összefüggésben a félelem azt jelenti, hogy „tisztelni― valakit. Akik tisztelik önmagukat, mint Isten gyerme és a Teremtõ törvényeit, amelyek azért adattak, hogy a legjobb életet és egészséget biztosÃ-tsák a számukra, a nemcsak jobb egészségnek örvendenek, de azt is hamar megtanulják, hogy ez a gondolkodásmód valódi boldogságot jelent. Az embert nem lehet kicsiny részekre felosztani, úgymint „fizikai―, „mentális―, „szociális―, „érzelm utóbbi évek egyik legnagyobb, az egészséggel kapcsolatos felfedezése az, hogy a gondolkodásmód sokkal inkább hozzájárul a betegség kialakulásához, mint a mikrobák. A fentebb felsorolt öt elem annyira összefügg egymással, hogy ha valami hat az egyik elemre, az hatással van mindegyikre.
A Psychology Today 1977. februári számában Kenneth Pelletier adja meg a kulcsot az egyre sokasodó egészségügyi problémákhoz, amelyeket õ „civilizációs ártalmaknak― nevez. Egyértelmûen a teljes személyiség szempontjábà a következõt: „Elménk és testünk egy egységként mûködik, és csak akkor vagyunk egészségesek, ha e ket összhangban van egymással.― Végkövetkeztetése: „Ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, sokkal többet kell tennünk, mint azt, hogy egyszerûen elmegyünk az orvoshoz, amikor betegek vagyunk. Egész életmódunk nagyonnagyon fontos ahhoz, hogy egészségesek maradjunk; az, hogy mit eszünk, milyen a családi életünk, a munkanapunk, és hogy milyenek egyáltalán a hétköznapjaink.―
Mivel a legtöbb betegség, amellyel napjainkban szembesülünk, a mindennapi életünkben gyökerezõ okokra vezethetõ vissza, ezért nem lehet csupán kórházakban vagy laboratóriumokban leküzdeni vagy ellenõrizni azokat. Ezt bizonyÃ-tja az a tény is, hogy az utóbbi fél évszázadban a krónikus betegségekben szenvedõk halálozási aránya drámai módon emelkedett, ama hatalmas fejlõdés dacára is, amely a sürgõsségi ellátás területén megnyilvánult. Magas szintû technológiánk és sürgõsségi ellátási rendszerünk nem arra rendezkedett be, hogy pozitÃ-v hatással legyen az életmódra, a táplálkozásra, az egészséggel kapcsolatos magatartásra, a testmozgás hiányára, valamint stresszre és a feszültségre, amelyet a krónikus betegségek legfõbb okaként tartanak számon.
Az Egyesült Õllamok egészségügyi szervezeteinek vezetõje 1979-es jelentésében, amely a Healthy People (Egészséges nemzet) cÃ-met viseli, ezt Ã-rja: „A nemzet polgárainak egészsége jelentõs mértékben javÃ-tható l egyének maguk is tennének valamit az egészségük megóvása érdekében… Gyakran csak egészen csekély életmódbeli változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy számottevõen csökkenjen néhány betegség kockázata. A legtöbb amerikai gyakorlatilag ismeri is azokat az egyszerû lépéseket, amelyek az egészség javulásához vezetnek. Ilyenek a következõk. A dohányzás kiküszöbölése, az alkoholfogyasztás csökkentése, mérsékelt étrendbeli változtatások, csökkent kalória-, zsÃ-r-, só- és cukorbevitel, mérsékelt testedzés, -
rendszeres szûrések (idõközönként, a kor és nem figyelembevételével) a fõbb rendellenességek, mint például a vérnyomás és a rák különbözõ tÃ-pusainak felfedezése érdekében, a közlekedési szabályok betartása és a biztonsági öv használata. Â
„Ezeknek az elveknek a széles körben történõ gyakorlása sokat segÃ-tene polgáraink egészségének javÃ-tásà oldal) http://huc.adventista.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 24 December, 2016, 16:01
Hetednapi Adventista Egyház
A jelentés további részében a fõparancsnok kijelenti: „Kora gyermekkorunktól kezdve, egész életünkön át min olyan döntéseket hozunk, amelyek befolyásolják az egészségünket. Ezeket többnyire nem az egészségügyi rendszerre való tekintettel vagy azzal kapcsolatosan hozzuk, összetett hatásuk mégis nagyobb befolyással bÃ-r az életünk hosszúságára és minõségére, mint az egészségügyi ellátás valamennyi erõfeszÃ-tése együttvà oldal). A vallás motiváló ereje
A komoly vallásos meggyõzõdésû emberek miért örvendenek gyakran jobb egészségnek? Bármely elhatározásnak amelyet az egészséggel kapcsolatos szokásaink megváltoztatása érdekében hozunk, a motiváció az egyik legszükségesebb eleme. Az az asszony, akinek a férje egy bundát Ã-gért, ha leszokik a dohányzásról, természetes elveszÃ-ti motivációjának jelentõs részét, miután megkapja a bundát.
Készült egy érdekes tanulmány azokról, akik megpróbáltak leszokni a dohányzásról. E tanulmány azt mutatja, hog a vallás volt az egyik legerõsebb motiváló tényezõ azok esetében, akik tartósan leszoktak a dohányzásról. Akiket tehà erõteljes vallásos motiváció késztetett e szokás elhagyására, sokkal sikeresebbek voltak e téren, és abban is, hogy soha többé ne gyújtsanak rá, mint azok, akiknek nem volt ilyenfajta motivációjuk (Waingrow, S. M. Report from National Clearinghouse on Smoking and Health, USPHS. O. W. Elsinger, „Psychological Predictors of Smoking Recidivism―, Journal of Social Behaviour, 1971. december).
Sam egyszerre hagyott fel a dohányzással és az ivással. Ez volt életének legnehezebb harca. Rájött arra, hogy minde segÃ-tségre szüksége van, ami csak elérhetõ a számára. Szerencsére a családja és barátai is támogatták. Ez nem volt elég. Amikor minden más kudarcot vallott, kétségbeesett kéréssel fordult Istenhez segÃ-tségért, és meg szükséges erõt. Sam átadta életét Istennek, és akkor egy új, erõs késztetést érzett, hogy ne dohányozzon, é de ahhoz is segÃ-tséget kapott, hogy ellenõrzése alatt tudja tartani vágyait, amikor azok le akarják gyõzni õt. Az a szemé aki nem kér segÃ-tséget, gyakran erõtelen lesz, és nem tudja legyõzni a kÃ-sértéseket, amelyek testi és lelki egész rombolják.
Figyeljük meg, milyen csodálatos Ã-géretet tartogat a Biblia azok számára, akik úgy érzik, kÃ-sértés fenyegeti õket egyéb, hanem csak emberi kÃ-sértés esett rajtatok; de hû az Isten, aki nem hágy titeket feljebb kÃ-sérteni, mint elszenvedhetitek; sõt, a kÃ-sértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.― (1Kor 10:13)
Nagyon nagy elõnyük van azoknak az embereknek, akik lelki értékekkel rendelkeznek. Cselekedeteiket Isten és az Õ akarata iránti erõs elkötelezettségtudat vezérli, amely magában foglalja a felelõsségtudatot is, hogy testüket a lehetõ legegészségesebb állapotban tartsák, annak érdekében, hogy jobban tudják szolgálni Istent, és áldására legyen körülöttük élõknek. Motiváljunk pozitÃ-van!
Bizonyságtételünkkel gyakran keltünk olyan benyomást másokban, hogy amit javasolunk, az inkább ÃœRÖMnek tûni mintsem ÖRÖMnek. S aztán csodálkozunk, hogy az emberek miért riadnak vissza. Sokszor elõfordul, hogy kétségbeesetten próbálunk egészségesen élni, és másokat is rávenni erre, s Ã-gy rettenetesen „szabályszerû és elidegenÃ-tünk magunktól másokat. Túl gyakran hangsúlyozzuk a negatÃ-v dolgokat, szemben a pozitÃ-vakkal. Úgy teszünk, mintha tudnánk, mi a legjobb, s éppen ezért úgy gondoljuk, hogy jól teszik mások is, ha odafigyelnek a mondandónkra, amennyiben tudni akarják, mi a legjobb a számukra. Tény, hogy néha nagyon elszántan próbáljuk elfogadtatni saját különleges üzenetünket, és nem ismerjük fel, mi a valódi probléma, ami arra készteti az embereket, hogy továbbra is azt az életvitelt folytassák, ami nem válik a javukra. Vegyünk például egy tanárt, aki rajtakap egy hetedik osztályost, amint éppen cigarettázik. Tegyük fel, hogy a következõ párbeszéd zajlik le közöttük. – Jaj, neked ezt nem szabad tenned! – De miért nem? – Miért, miért! Hát azért, mert káros. SzÃ-vbetegséget, tüdõrákot és tüdõtágulást okoz.
Mi fog történni? Vagy mi történik akkor, ha a tanár bemegy az igazgatóhoz, hogy segÃ-tséget kérjen egy filmsorozat vetÃ-tésének megszervezéséhez, amit bemutathat a hetedik osztályban. A filmek természetesen a szÃ-vbetegségek tüdõrákról és a tüdõtágulásról szólnának.
Vajon ez megoldaná a problémát? ValószÃ-nûleg nem. A tanár ezzel csak a problémát kezelné, és nem annak oká Sokkal jobb lenne, ha a tanár megpróbálna rájönni, vajon miért szokott rá a gyermek a dohányzásra, és a kiváltó okot orvosolná. A legtöbbször két dolog áll a háttérben. Vagy azt mondja a gyerek: „Olyan akarok lenni, mint anya va apa―; vagy „A haverok zöldfülûnek neveznének, ha nem cigiznék.― Mire van tehát szükség? Egyértelmû, hogy nem egy kiselõadásra, ami a szÃ-vbetegségekrõl, tüdõrákról vagy http://huc.adventista.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 24 December, 2016, 16:01
Hetednapi Adventista Egyház
emfizémáról szól. A gyerekeknek, akik ezzel a nagyon is valós problémával szembesülnek, tudniuk kell, hogyan hasonlÃ-thatnak szüleikhez anélkül, hogy rongálnák a tüdejüket; és mit tegyenek, ha valaki „zöldfülûnek― õket.
Valaki már sok esztendõvel ezelõtt megtalálta a kulcsot ahhoz, hogy miképpen kell helyesen megközelÃ-teni az egészséggel kapcsolatos magatartásmód megváltoztatásának témáját. Az egészséges életmódról Ã-rt, imm szikussá vált, A nagy orvos lábnyomán cÃ-mû könyvben olvassuk a következõket. „Nem sok haszna van annak, ha az általunk rossznak minõsÃ-tett szokások támadásával próbálunk másokat megreformálni. Az ilyen törekvésbõl sokszo több kár származik, mint haszon. A samáriai asszonnyal való beszélgetésekor Jézus nem becsmérelte Jákób kú hanem valami jobbat kÃ-nált. »Ha ismernéd az Isten ajándékát – mondta –, és hogy ki az, aki ezt mondja néked: innom; te kérted volna õt, és adott volna néked élõ vizet.« (Jn 4,10) A beszélgetést arra a kincsre terelte, amelyet ad készült. FelkÃ-nált az asszonynak valami jobbat annál, mint amije volt; az élõ vizet, az evangélium örömét és reménységét.
Ez szemlélteti azt a módot, ahogyan nekünk is dolgoznunk kell. Valami jobbat kell felkÃ-nálnunk az embereknek, mint amijük van. Krisztus békességét, amely minden értelmet felülhalad. Beszélnünk kell nekik Isten szent törvény jellemének tükörképérõl, ami kifejezi azt, hogy Isten mit vár el tõlük.― (A nagy Orvos lábnyomán, 1998, 101. olda
Figyeljük meg azt a kijelentést, hogy „nem sok haszna van―, ha megtámadjuk mások rossz szokásait. Miért? Azé az érintettek védeni kezdik dédelgetett szokásaikat, és „lekapcsolják― azokat, akik segÃ-teni próbálnak nekik. M leghatékonyabb módja annak, hogy elõsegÃ-tsük a változást egy másik személy életében? Kellemes, optimista, megerõsÃ-tõ és pozitÃ-v hangnemben kell bemutatnunk, hogy van valami jobb annál, mint amit õ tesz. Ez értelmesen hangzik, nemde? Sokan el is indulnak a helyes irányba, mihelyt igazán megértették, milyen elõnyük származhat ebbõl. A javasolt viselkedésbeli változást úgy kell megközelÃ-teni, legyen az akár a dohányzásról való leszokás, vagy az, hogy igyunk meg naponta öt-hat pohár vizet, mint egy örömteli, hasznos dolgot, valami olyasmit, ami segÃ-t megtapasztalnunk a bõvölködõ életet, amit Krisztus ajánl fel Jn 10:10-ben.
A Jézus élete cÃ-mû könyv Ã-gy világÃ-tja meg Jézus tanÃ-tását a „valami jobbról―. „A hegyi beszédben [Jà a téves nevelés okozta nézeteket eloszlatni, és hallgatóiba helyes elképzelést ültetni országáról, saját jellemà Mégsem támadta közvetlenül a nép hibáit. Látta a világnak a bûn miatti nyomorúságát, de nem rajzolta eléjük élesen szánalmas állapotukat. Valami sokkal jobbra tanÃ-totta õket, mint amit addig ismertek. Nem szállt harcba az Isten országáról alkotott elképzeléseikkel, hanem elmondta, milyen feltételekkel léphetnek be oda, s rájuk hagyta a tanulsà levonását annak természetérõl. Az általa tanÃ-tott igazság nem kevésbé fontos számunkra, mint a Jézust követõ sokaság számára.― (245. oldal; a kiemelés tõlünk származik.)
Felfigyeltünk arra, mit is mond a fenti idézet? Arról beszél, hogy Jézus nemcsak „valami jobbra―, hanem „VALAM SOKKAL JOBBRA― tanÃ-totta az embereket. Ez az, amit Isten rajtunk keresztül másoknak is fel akar ajánlani, miután mi magunk rátaláltunk. Mindenki kudarcot vall valamiben
A változtatás vágyát egy terv elkészÃ-tése követi. Sok intézmény és szervezet ajánl fel százával olyan program amelyek villámgyors és biztos eredményeket Ã-gérnek az embereknek az egészségügyi szokásaik megváltoztatà kapcsolatosan. Õm a régen berögzült szokások és módszerek lassan múlnak el. A rövid életû sikeres változást gyakran hosszú távú kudarc követi. Valami közbejön, esetleg egy váratlan stresszhelyzet otthon vagy a munkahelyen, amely arra készteti az embereket, akik éppen felhagytak káros szokásaikkal, hogy visszaessenek, és újra gyakorolják régi szenvedélyüket. Ez csalódást, bûntudatot és csökkent önértékelést okoz.
Egyesek sikeresen lemondanak egy káros szenvedélyükrõl, ám végül egy másik romboló szokással cserélik fel a régit. Vannak, akik sikeresen leszoknak a dohányzásról, de az étvágyuk rabjává válnak, s Ã-gy ételekkel cserélik f cigarettát. Az ebbõl következõ elhÃ-zás nem hordozza ugyan magában a tüdõrák kockázatát, de megnövelheti a szÃ-vbetegség rizikóját. Nem minden változtatás jelent sikert!
Arra mindenki képes, hogy változtasson néhány rossz szokásán, de mindenkinek vannak olyan káros szenvedélyei is, amelyekrõl úgy gondolja, nem tudja megváltoztatni. Vannak, akik éppen ezért meg sem próbálják, és egész hátrale életükben rabjai maradnak annak a bizonyos szokásnak. Mások állandóan próbálkoznak, de sohasem érnek el többet a korlátozott vagy rövid idejû sikernél. Van azonban egy megoldás erre az emberi dilemmára! A változás lehetséges! Isten adja a sikert
Isten ültette az ember elméjébe a vágyat, hogy a jót cselekedje, vagy jobban éljen. Õ lehetõvé szeretné tenni a kà szokások feletti gyõzelmünket is. S ha együttmûködünk vele, ahogy azt az alábbi, három pontból álló terv vázolja, meg is fogja cselekedni. VALLJUK MEG! Elõször is, be kell vallanunk, hogy nem tudjuk megváltoztatni önmagunkat. Lehet, hogy már többször megpróbáltuk, de mindig be kellett látnunk, hogy saját akaraterõnk által nem tudjuk véghez vinni a kÃ-vánt http://huc.adventista.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 24 December, 2016, 16:01
Hetednapi Adventista Egyház
változtatásokat. -
KÉRJÃœNK! Másodszor, konkrétan kérnünk kell Istent arra, hogy segÃ-tsen. Ennek a kérésnek nem muszáj mind állva vagy a gyülekezetben elhangoznia. A lényeg, hogy valamilyen módon ismerjük el azt, hogy képtelenek vagyunk önmagunkat megváltoztatni; ezért fordulunk Istenhez, mert egyedül csak Õ tud gyõzelmet adni. Arra is megkérhetjük, miszerint tegyen készségessé arra, hogy akarjunk változni. Lehet, hogy még akkor is bizonytalannak érezzük magunkat, amikor ezt megtettük, és nem érzünk semmi különbséget. De elindÃ-tottuk azt a folyamatot amelyet Isten felvázol, s Ã-gy kérhetjük, hogy Ã-géretéhez hÃ-ven lépjen közbe az életünkben. -
CSELEKEDJÃœNK! Harmadszor, tennünk kell valamit. A hitet cselekedetekkel lehet bizonyÃ-tani. Ha a dohányzás a problémánk, akkor dobjuk el a cigarettát és a hamutartókat, és szellõztessük ki a házat! Ha túlsúlyosak vagyunk, kezdjünk el mozogni, és állÃ-tsunk össze egy alacsony kalóriájú és koleszterinszintû étrendet. Tervezzünk konkrà módszereket arra az esetre, ha túlságosan erõs késztetést éreznénk az evésre. Kerüljük el azokat a helyzeteke amelyek heves vágyat ébresztenének bennünk, hogy visszatérjünk káros szokásainkhoz. Imádkozzunk folyamatosan, hiszen felismertük, hogy Isten az, aki a gyõzelmet adja nekünk. A régi magatartás-megváltoztató technikai módszerek, amelyeket korábban már kipróbáltunk, de úgy tûnt, hogy nem hatékonyak, most Isten különleges segÃ-tségével mûködni fognak. ErõfeszÃ-téseinket siker koronázza ott, ahol eddig csak kudarcban volt részünk. Mindig vigyázzunk azonban arra, hogy Istennek tulajdonÃ-tsuk a sikert és az érdemeket. Â
Isten nem engedi, hogy elbukjunk. Ha megtettünk minden tõlünk telhetõt, akkor Isten is meg fog tenni mindent, amire mi nem vagyunk képesek. Amit mi meg tudunk tenni, az sohasem elég, de mindig szükséges. Isten pótolni fogja azt, aminek hÃ-ján vagyunk, és sikerre fog vezetni. Természetesen bármikor szabadon visszatérhetünk régi szokásainkh Õm ha ezt megtesszük, azért nem Isten a felelõs! Tudatosan döntünk úgy, hogy nem élünk a segÃ-tségével, am azonban továbbra is a rendelkezésünkre áll. ElveszÃ-thetünk egy csatát, de a háborút nem kell elveszÃ-tenünk. Egyesek azt hiszik, hogy ha egy szokást átadtak Istennek, az sohasem fog visszatérni. Sajnos, ez nem Ã-gy van. Egy túlsúlyos hölgy, aki 18 kilót fogyott, rájött arra, hogy a testsúlycsökkentés egy folyamatos harc. Felismerte, hogy ha nem beszél Istennel a reggelirõl, akkor túl sokat reggelizik. Ha nem beszélget Istennel a délelõtt folyamán, akkor végignassolja az egész délelõttöt. Ha nem bÃ-zza rá Istenre túlsúlyproblémáját minden étkezéskor és a nap egyaránt, akkor kudarcot vall. Isten csak azoknak Ã-gér hosszú távú sikert, akik hosszú távú kapcsolatot tartanak fenn vele.
Isten nem akarja, hogy megelégedjünk azzal, ha egy problémát leküzdöttünk az életben. Ha egy szokást legyõztünk, és újfajta magatartásformát alakÃ-tottunk ki, akkor ideje, hogy új gyõzelmek felé induljunk, egy új életmà felé, amely még jobban szolgálja az egészségünket. Sokakat meglep, hogy amikor Isten segÃ-tségével legyõznek egészségüknek ártó szokást, akkor a mentális és lelki egészségük is javul. Életünk sikerek láncolata lesz kudarcok sorozata. Mi a helyzet a betegségekkel és a fogyatékossággal?
Sokakban, akik helytelen életmódot folytattak a múltban, máris kialakult valamilyen betegség vagy fogyatékosság. Mi történik, ha ezek a személyek életformát váltanak? Ha valakinek tüdõtágulása van a hosszú évekig tartó dohá miatt, ez a betegség már nem fog meggyógyulni attól, hogy az illetõ eldobja a cigarettát, de nem is fog továbbsúlyosbodni. A szÃ-vbetegség és a rák kockázata azonban azonnal drasztikus mértékben csökken. Isten nem feltétlenül óv meg bennünket az egészségtelen életmód következményeitõl, de felajánlja számunkra a bûnbocsánatot, a bûntudattól való szabadulást, és azt a megelégedettséget és jó közérzetet, amelyet akkor érz ha újra kapcsolatba lépünk vele, és bõvelkedõbb életet élünk. A keresztények elõnye
Mivel napjaink egészségügyi problémáit fõként a helytelen életmód okozza, ezért sokkal nehezebb azokat kezeln a múlt járványait. Az egészségnevelõk többségének tudatában kell lennie annak, hogy az egészségügyi szok megváltoztatásának a leghasznosabb és leghatékonyabb eszközei a vallásban találhatók. Ezen nemcsak az erõs motiváló tényezõket értjük, hanem az egészség megõrzésére való elkötelezettséget is, amely abból a felism ered, hogy testünk Isten temploma.
Egy kereszténynek olyan elõnyök is a birtokában vannak, amelyek nem állnak rendelkezésére azoknak, akik Isten segÃ-tsége nélkül próbálnak a magatartásukon változtatni. A keresztények támaszkodhatnak Isten hatalmára, a Szentlélek munkájára, a szervezett egyház támogatására, a közbenjárói ima erejére és a Bibliában található Ã-géretek és információk sokaságára. A Biblia nemcsak különleges tanácsokkal szolgál az egészéggel kapcsol magatartás megváltoztatásához, de számos esettanulmányt is leÃ-r azokról, akik sokféle kÃ-sértés és káros szok felett gyõzedelmeskedtek. Ez a legjobb forrás, amelyben megtalálhatjuk az Istentõl származó lehetõségeket és erõt, hog egy egészségesebb, boldogabb és szentebb életet éljünk.
http://huc.adventista.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 24 December, 2016, 16:01
