AZ ASPIRÁCIÓS INDEX HAZAI ALKALMAZÁSÁVAL SZERZETT TAPASZTALATOK1
V. Komlósi Annamária, Rózsa Sándor, Bérdi Márk ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék Móricz Éva, Horváth Dóra Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Tanszék
Absztrakt: Tanulmányunk az „Öndeterminációs elmélet” (Deci és Ryan, 1985, 2000) tesztelésére kidolgozott „Aspirációs Index” kérdőív hazai adaptációs eredményeit mutatja be. Az elmélet feltevése szerint a személyiségműködés egészséges vs. patológiás kimenetelének fontos meghatározója az alapvető intrinzik és extrinzik életcélok rendszerének mintázódása. Az eddigi empirikus adatok tanúsága szerint nemtől, kultúrától, szocioökonomiai státusztól függetlenül magasabbak a jóllét és testi-lelki egészség mutatói intrinzik motivációs dominancia esetén és alacsonyabbak extrinzik motivációs dominancia esetén. Saját vizsgálataink a korábbi nemzetközi tapasztalatokat megerősítőeredményeket hoztak: 1./Az Aspirációs Index Kérdőívvel mért motivációs (cél) rendszeren belül tisztán elkülönülnek az intrinzik és extrinzik faktorok. 2./Az általunk használt validáló kérdőívek (a depresszió mérésére BDI, a személyiség vonásszerkezetének feltárására NEO-PI-R és TCI) ugyancsak az intrinzik motivációk dominanciája esetén jeleztek egészségesebb, és az extrinzik motivációk dominanciája esetén kevésbé hatékony személyiségműködést. Kulcsszavak: Aspirációs Index, Öndeterminációs elmélet, intrinzik és extrinzik motiváció, életcélok, értékek, NEO-PI-R, TCI, depresszió
BEVEZETÉS Tanulmányunk egy olyan kérdő ív hazai adaptációjának eredményeit ismerteti, amely a Deci és Ryan (lásd, pl. 1985, 2000) által kidolgozott „ Öndeterminációs elmélet ”-nek nevezett önszabályozási elméletbő l nő tt ki, és az elmélet alapján legáltalánosabbnak vélt intrinzik és extrinzik motivációk (aspirációk, célok kategóriáiban megragadott) rendszerének mérésére hivatott. Az elméletrő l és a mérésére kidolgozott mérő eszközrő l a megadott hivatkozásokon túl a következő web-oldalon további információ található: http://www.psych.rochester.edu/SDT/measures/aspir.html. A kérdő ív két okból keltette fel az érdeklő désünket. Egyfelő l, mert igen egyszerű , és gyorsan elvégezhető vizsgálatot kínál egy olyan alapszű réshez, ahol a motivációs (ill. cél) rendszer jellemzői alapján bejósolhatónak tű nik, hogy a vizsgált személy esetében – az élettel való elégedettség és testi-lelki egészség mutatói szerinti – hatékony vs. nehezített (problematikus) személyiségmű ködés várható-e. Másfelől, mert a szerző k által kínált motivációs (aspirációs) lista 1
A tanulmány a T 035146 sz. OTKA-pályázathoz kapcsolódóan készült. 1
lényegében az alapvető humán értékeket tapogatja le, és így közvetlen kapcsolatba emelhető vé teszi – társadalmi-gazdasági vonatkozásokkal is – a humán értékeket és a testi-lelki egészséget. A kérdő ív elméleti hátteréül szolgáló Öndeterminációs elmélet tanuláselméleti, és humanisztikus gyökerekbő l táplálkozva nő tt egészségpszichológiai felhangú, pozitív pszichológiai szemléletűönszabályozási modellé. Jellegét tekintve egyfajta humán motivációs makro-elmélet, amely a társas környezetben végbemenő személyiségfejlő désre és személyiségmű ködésre vonatkozik. A személyiségmű ködést a célok viselkedésszervezőfunkciójára alapozva ragadja meg, az életcélokat mint motívumokat a humán alapszükségletekkel (illetve alapértékekkel) hozva – operacionalizálhatóan – kapcsolatba .Az elmélet szerint az ember olyan aktív organizmus, akinek veleszületett hajlama van a pszichológiai növekedésre és fejlő désre, és aki arra törekszik, hogy kezelje és uralja a folyamatos kihívásokat és egy koherens én-érzésben integrálja a tapasztalatait. A hatékony személyiségmű ködés azonban nem automatikus, hanem a környezettel való dialektikus kapcsolatban valósul meg, a környezet folyamatos, a szükségletek kielégülését támogató részvételével. A szerző k azokat a tényező ket nevezik szükségleteknek , amelyekre a szervezetnek mint „ellátmányokra” szüksége van az egészséges fejlő déshez és mű ködéshez, és alapszükségleteknek , amelyek veleszületettek, egyetemesek és alapvető k az egészséghez és a jólléthez. Ezek az alapszükségletek (amelyek célokhoz, törekvésekhez kapcsolódva a személyiségmű ködés fő motiválóiként érhető k tetten) nemre, csoporthovatartozásra vagy kultúrára való tekintet nélkül, a következők: autonómia, kompetencia és kapcsolódás . Az elmélet – és az elméletre épülő vizsgálatok eredményei – szerint az alapszükségletek kielégítése történhet önmotiválás és külső motiválás (külsőszabályozás) útján, azaz autentikus és kontrollált szabályozással. A szerző k az önmotiválás és az intrinzik motivációk közötti régóta vizsgált és kimutatott kapcsolatot elfogadottnak tekintik. Az extrinzik motivációkról azt tartják, hogy ezek különböző szinteken szolgálhatják az alapszükségletek kielégítését. (Legalacsonyabb szinten a jutalmak és büntetések kontrollált szabályozása révén, majd introjektált szabályozás, azonosulásos szabályozás végül integrált szabályozás formájában.) Az elméletre építve, empirikus módszerekkel tárták fel a legáltalánosabb intrinzik és extrinzik motívumokat, melyeket aspirációk, életcélok formájában fogalmaztak meg. A vizsgálatok alapján a legalapvetőbb motivációk (aspirációk, életcélok) rendszerét kezdetben hét, késő bb tíz aspirációcsoportban határozták meg a szerző k. Tekintve, hogy a saját vizsgálatunkban a hét csoportot tartalmazó rendszerre kidolgozott 35 (7x5) tételes kérdő ívet, az „Aspirációs Indexet” használtuk, ezért ezt a rendszert mutatjuk be: ● legfontosabb intrinzik motivációk (aspirációk): személyes növekedés, társas kapcsolatok, társadalmi elkötelező dés, egészség ● legfontosabb extrinzik motivációk (aspirációk): gazdagság, hírnév, imázs Mint fentebb bemutattuk, az Öndeterminációs elmélet eltérőintrapszichés státuszt tulajdonít az intrinzik és az extrinzik céloknak. Ezt a feltevést a jelenséggel kapcsolatos kiterjedt vizsgálatok több szempontból is igazolni látszanak. Elő ször is, az aspirációk minden vizsgálatban két, tisztán elkülönülő faktorba rendező dnek, vagyis egyértelmű en szétválnak az extrinzik és intrinzik faktorok. Másodszor, a két motivációcsoport jellegzetesen eltérőegyüttjárást mutat az egészség és jóllét mutatókkal: az intrinzik aspirációk túlsúlya esetén pozitív, míg az extrinzik aspirációk túlsúlya esetén negatív irányú a kapcsolat. Továbbá, ezek a legalapvető bb eredmények nemtő l, kultúrától, szocioökonomiai státusztól függetlenül általánosnak bizonyultak (Ryan és mtsai., 1999; Sheldon és mtsai., 2001)
2
Saját kutatásunkban első sorban a jelenség magyar vonatkozásait szerettük volna tisztázni, beleértve az Aspirációs Index kérdő ív hazai adaptációját is. Ezzel együtt azonban megkíséreltük az aspirációs (motivációs, illetve cél) rendszernek az eredeti szerző k által eddig még nem vizsgált, de az öndeterminációs elméletbő l bejósolható további személyiségösszefüggéseit is felderíteni.
MÓDSZER
Vizsgálati minta A kutatásban összesen 537 (172 férfi és 365 nő ) fővett részt. A személyek átlagéletkora 29,1 év (szórás: 11,8); a legfiatalabb kitöltő16, míg a legidő sebb 70 éves volt. Az iskolai végzettséget tekintve a minta 12 %-a alapfokú (8 általános vagy annál kevesebb), 63 %-a középfokú, míg 25 %-a felső fokú végzettséggel rendelkezett. A teljes minta 34 százaléka budapesti lakos, 22 % 50 ezer fő nél nagyobb, 29 % 50 ezer fő nél kisebb városban, míg 15 % községben él. A kutatásban résztvevőszemélyek több almintából kerültek ki. Minden almintánál több kérdőívet is használtunk, melyek közül itt az Aspirációs Index alapértelmezése szempontjából legfontosabbakat tüntetjük fel. Minden személynél felvételre került az Aspirációs Index, és emellett 261 személynél a Beck-féle Depresszió Kérdő ív is. Egy 238 fő s vizsgálati mintában az Aspirációs Index mellett a személyiségvonás rendszert is mértük. E minta felénél (105 fő ) a NEO-PI-R személyiség-kérdőív, a másik felénél (133 fő ) pedig a Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdő ív került felvételre.
Mérő eszközök Aspirációs Index kérdő ív: A hosszú távú célok és aspirációk feltárására szolgáló kérdő ívet Kasser és Ryan (1996) szerző páros dolgozta ki. A mérő eszköz eredeti verziója 42 aspiráció feltérképezését szolgálta, amelybő l a szerző k egy második, revideált változatot alakítottak ki. A második változat – amit a jelen vizsgálatban is alkalmaztunk – összesen 35 aspiráció felmérésére alkalmas, amely a következő7 életcél kategória köré szervező dik: gazdagság, hírnév, imázs, növekedés, kapcsolat, társadalmi elkötelező dés és egészség. Minden egyes kategóriát 5-5 aspiráció ragad meg. A gazdagságra és vagyonra, a hírnév elérésére és az imázs-ra irányuló életcél kategóriákat extrinzik aspirációknak, míg a személyes növekedésre, a társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, valamint a közösségi és társadalmi célok elérésére irányuló törekvéseket intrinzik aspirációknak tekinthetjük. Az egészséggel kapcsolatos aspiráció több kutatási eredmény alapján nem sorolható egyértelmű en sem az intrinzik, sem az extrinzik faktorok közé. Néhány vizsgálatban ugyanakkor az intrinzik dimenzióba került. Jelen kutatásunkban –az aspirációk faktoranalízisének eredménye alapján – az egészség az intrinzik faktorba sorolódott. A kérdő ívben felsorolt aspirációkat az eredeti változatban két szempont szerint kellett megítélni: fontosság (Mennyire fontos az Ön számára az adott célkitű zés?) és valószínű ség (Mennyire valószínű , hogy ez Önnel megtörténik a jövő ben?). A második változatban ezek a szempontok a különbözőaspirációk megvalósultságának mértékével bő vültek (A fenti célból eddig mennyit ért el? /mennyi valósult meg?/). A kérdő ív eredeti változata a különböző aspirációk fontosságát és valószínű ségét 5-fokú skálán mérte fel, míg a második változatban szereplőszempontok (fontosság, valószínű ség és megvalósultság) megítélése 7 fokozatú skálán
3
történik. Az Aspirációs Index kérdő ív magyar nyelvűváltozatában a 7 fokozatú skálát használtuk. A kérdőív néhány tételét a tanulmány függelékében szemléltetjük. NEO-PI-R (Costa és McCrae, 1991; Costa és mtsai., 1991): A 240 tételbő l álló kérdő ívet az elő zetes taxonómiai vizsgálatok alapján feltárt 5 fő személyiségdimenzió (Extraverzió, Lelkiismeretesség, Barátságosság, Érzelmi instabilitás, Nyitottság) mérésére fejlesztették ki. A dimenziók további 6-6 alskálából állnak. A válaszadás öt fokozatú skálán történik, ahol 1=egyáltalán nem értek egyet és az 5=teljesen egyetértek. A mérő eszköz hazai adaptációs munkálatait az ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszékén Nagy János végzi. Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdő ív (TCI, Cloninger, 1993, 1994; Rózsa és mtsai., 2004a,b) : A Cloninger és munkatársai által kifejlesztett kérdő ív 240 igen-nem válaszlehető séggel eldönthetőállítása a személyiséget hét dimenzió mentén térképezi fel. Az Újdonságkeresés, az Ártalomkerülés, a Jutalomfüggő ség és a Kitartás alkotják a temperamentum-dimenziókat, míg az Önirányítottság, az Együttmű ködés és a Transzcendencia élmény a karakterdimenziókat. A Kitartás kivételével valamennyi dimenziót további alskálák alkotnak. A kérdő ívvel végzett hazai és nemzetközi pszichometriai eredmények a dimenziók megbízhatóságát és validitását támasztják alá, mind a normatív, mind klinikai minták esetében. Beck-féle Depresszió Kérdő ív (Beck, 1961; Kopp és Fóris, 1995; Rózsa és mtsai., 2001): A depresszió klinikai tüneteinek feltárására kifejlesztett széles körben elterjedt, hazai standardokkal rendelkező önjellemző mérő eszköz. A kérdő ív 21 tétele a depressziós tünetek különböző aspektusait ölelik fel: érzelmi, kognitív, motivációs és szomatikus tüneteket, melyek három alfaktorba rendező dnek: negatív érzelmek, teljesítmény és testi tünetek. A tételek egyenként 4 válaszlehető séget tartalmaznak. A pontozás a négy választási lehető ségtő l függő en 0-tól 3 pontig történik, ahol a magasabb pontszám a depressziós tünetek fokozott elő fordulását jelzi.
EREDMÉNYEK Leíró statisztikák A különböző aspirációk fontosságának nemek szerinti összehasonlító elemzése alapján a gazdagságra és a vagyonra irányuló aspirációkat tekintve a férfiak értek el szignifikánsan magasabb pontszámot, ezzel szemben az imázs, a növekedés, a kapcsolat, a társadalom és az egészség dimenziókon a nő k adtak szignifikánsan magasabb pontszámot ( 1. táblázat ). Az aspirációk faktorblokkjainak dimenziói közül az intrinzik aspirációknál a nő k szignifikánsan magasabb pontszámot értek el, mint a férfiak. Az extrinzik aspirációknál nem kaptunk statisztikailag jelentő s eltérést a két nemi csoport között. Mivel mindenegyes életcél kategóriát 5-5 tétel térképezett fel, az egyes kategóriák kiszámításánál a kapott összpontszámot elosztottuk a tételek számával. Így a kapott kategóriák egymással közvetlenül is összehasonlíthatóak, illetve rangsorolhatóak. A teljes mintát tekintve az egészség, a személyes növekedés és a társas kapcsolatok kategóriákban kaptuk a legmagasabb pontszámot, vagyis válaszadóinknak ezek az aspirációk voltak a legfontosabbak. Láthatjuk, hogy ennél a három életcél kategóriánál a legalacsonyabbak a szórások, ami jelzi, hogy ezek az aspirációk a legtöbb válaszadó számára egyaránt fontosak. A legkevésbé fontosnak a három extrizik aspirációt a hírnevet, az imázst és a gazdagságot értékelték a kutatásban résztvevőszemélyeink. 4
Ha a nemek szerinti fontossági rangsort megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy mindkét nem az egészséget tartja a legfontosabbnak, a második és harmadik helyen szereplőkapcsolat és növekedés közül a nő k a kapcsolatot fontosabbnak értékelték, mint a férfiak. A társadalmi elköteleződés mindkét nemhez tartozók értékelése alapján a negyedik a fontossági rangsorban. Az ötödik és hatodikként szereplőgazdagság és imázs közül az elő bbit a férfiak fontosabbnak sorolták, mint a nő k. A hírnevet mind a férfiak, mind a nő k egyaránt az utolsó helyen említették a fontossági rangsorban.
Nő k átlag szórás Gazdagság Hírnév Imázs Növekedés Kapcsolat Társadalom Egészség Intrinzik* Extrinzik
Férfiak átlag szórás
4,36
1,22
4,66**
1,15
2,86
1,31
3,04
1,56
4,44**
1,36
3,61
1,40
6,33**
0,75
6,11
0,82
6,34**
0,85
6,01
0,94
5,36**
1,19
4,79
1,42
6,50**
0,72
6,20
0,87
6,01**
0,77
5,64
0,86
3,89
1,12
3,77
1,16
t-próba t (p) 2,71 (0,00) 1,41 (0,16) 6,49 (0,00) 2,95 (0,00) 2,71 (0,00) 4,87 (0,00) 4,21 (0,00) 4,88 (0,00) 1,09 (0,27)
Együtt átlag szórás
Cronbachalfa
4,46
1,20
0,81
2,92
1,40
0,86
4,17
1,43
0,84
6,26
0,78
0,72
6,24
0,89
0,76
5,18
1,29
0,89
6,41
0,78
0,82
5,89
0,82
0,88
3,85
1,13
0,91
* Az Intrinzik aspiráció az Egészséget nem tartalmazza.
1. táblázat Az Aspirációs Index kérdő ív leíró statisztikái és a mérő eszköz skáláinak reliabilitása ( N=537 ) Mint azt korábban említettük, valamennyi életcél (aspiráció) kategóriát 5-5 tétellel mértünk. Az 5 tételből álló skálák belsőkonzisztenciáját becslőCronbach-alfa mutatókat az 1. táblázat utolsó oszlopában szemléltetjük. Általánosan elfogadott, hogy a 0,65 és 0,95 közé esőCronbach-alfa mutatóval rendelkezőskálákat megbízhatónak tekinthetjük. Láthatjuk, hogy az Aspirációs Index kérdőív valamennyi skálája, beleértve a két járulékos dimenziót is (intrinzik és extrinzik skála) magas megbízhatósággal rendelkezik.
Az Aspirációs Index kérdőív életcél kategóriáin végzett faktorelemzés eredménye A 7 életcél (aspiráció) kategórián végzett másodlagos faktorelemzésünk két dimenzió meglétét valószínű sítette (Fő komponensanalízis, Varimax forgatás, sajátérték>1). Az elsődimenzió az 5
összvariancia 35,66 %-át magyarázza A dimenziót alkotó életcél kategóriák az alábbiak: növekedés, egészség, kapcsolat és társadalmi elkötelező dés. A második dimenzió az összvariancia 30,63 százalékát magyarázza. A második dimenzióba tartozó életcél kategóriák a hírnév, a gazdagság és az imázs ( 2. táblázat ). Láthatjuk, hogy az elsődimenziót az intrinzik, míg a másodikat az extrinzik életcél kategóriák alkotják. Érdemes megjegyeznünk, hogy az egészség mint cél, vizsgálatunkban egyértelmű en az intrinzik dimenzióba sorolható, így a további elemzéseinkben az intrinzik aspirációba már beleszámítjuk az egészséget.
6
I.
II.
Kommu -nalitás
Növekedés Egészség
0,87 0,80
0,76 0,65
Kapcsolat Társadalom
0,73 0,71
0,53 0,50
Hírnév Gazdagság Imázs Magyarázott variancia (%)
0,85 0,85 0,81 35,66
0,74 0,73 0,70
30,63
2. táblázat Az Aspirációs Index Kérdő ív 7 életcél kategóriáján végzett másodlagos faktorelemzés eredménye (a 0,30-nél alacsonyabb faktorsúlyokat nem tüntettük fel)
Az extrinzik-intrinzik dimenzió kialakítása Az öndeterminációs elmélet fényében az intrinzik és extrinzik aspirációkegymáshoz viszonyított aránya bejóslója lehet a jóllétnek, illetve a hatékony személyiségmű ködésnek.. Emiatt hasznos lehet egy olyan mutató kialakítása, amelyben közvetlenül kifejező dik, hogy egy-egy személynél az extrinzik vagy az intrinzik aspirációk vannak-e túlsúlyban. A kétfajta aspiráció-típus egymáshoz viszonyított arányát úgy fejezhetjük ki a legegyszerű bben egy folytonos dimenzión, ha az intrinzik mutatón elért értékbő l kivonjuk az extrinzik mutatón elért értéket. Ennek megfelelő en a magas pozitív pontszám az intrinzik aspirációk túlsúlyát, a nulla, vagy a nullához közelesőértékek a két aspiráció-típus mértékének hasonlóságát, míg a nullától jelentő sen eltérőnegatív érték az extrinzik aspirációk túlsúlyát jelzi. A dimenzió kialakítása tehát lehető vé teszi, hogy az Aspirációs Index Kérdőívben szereplő35 aspiráció fontosságának értékelését egyetlen mutatóban fejezzük ki2*. Mivel a fenti elemzéseink egyértelmű en rávilágítottak arra, hogy a vizsgálati mintánkon az egészség intrinzik aspirációnak tekinthető , így az extrinzik-intrinzik dimenzió kialakításakor ezt ennek megfelelő en vettük figyelembe. Bár az extrinzik-intrinzik dimenziónál kapott pozitív és negatív elő jel könnyen interpretálható, ennek ellenére az extrinzik aspirációk túlsúlyának alacsony gyakorisága (az extrinzik-intrinzik dimenzión negatív értéket a vizsgálati minta kb. 5 %-a ért el) és az intrinzik és extrinzik életcél kategóriák eltérő száma miatt (intrinzik: 4, extrinzik:3) az intrinzik-extrinzik dimenzió elő állításánál másképpen jártunk el. A következő kben bemutatásra kerülő– a fentiek lineáris transzformációjának tekinthető– eljáráshoz hasonlót, már más kutatók is alkalmaztak (lásd pl. Ryan és mtsai., 1999). Az extrinzik–intrinzik dimenziót egy olyan skálának foghatjuk fel, amelyet 7 életcél kategória alkot. A kategóriák összevonása elő tt az extrinzik kategóriákat, mint fordított tételeket kezeljük, és 2
* Az egyetlen mutatóban történő kifejezés hasznos adatredukciós eljárás, s a nemzetközi gyakorlatban számos tanulmány használja, beleértve az Aspirációs Index Kérdőív eredeti szerzőit is. Mi lényegében az ő eljárásukat követtük. Szóvá kell tennünk azonban, hogy a faktoranalízis során kapott intrinzik és extrinzik faktorok függetlensége statisztikai értelemben megkérdőjelezi a dimenzióképzés jogosultságát, még akkor is, ha a dimenzión való pozíció hasznos mutatója lehet az extrinzik vagy az intrinzik aspirációk túlsúlyának. 7
az intrinzik irányba mérő vé transzformáljuk. Mivel az életcél kategóriák értéke 1-tő l 7-ig terjed, így az extrinzik mutatók transzformálásánál egyszerű en ki kell vonnunk a 8-ból (7+1) az adott extrinzik mutatót. Az így kapott transzformált extrinzik mutatók most már az intrinzik aspirációkkal azonos irányban mérnek, így egyszerű en összegezhető ek. Az extrinzik-intrinzik dimenzió értelmezésének megkönnyítése érdekében az összeget eloszthatjuk héttel, így a dimenzió is 1-tő l 7-ig terjedőértéket vehet fel, ahol a magas (7-hez közeli) pontszám az intrinzik aspirációk meglétét és az extrinzikek hiányát mutatja, az alacsony (1-hez közeli) pontszám pedig az extrinzik aspirációk jelentő s túlsúlyáról árulkodik. Jelen vizsgálatunkban az extrinzik-intrinzik dimenzió reliabilitása elfogadható mértékű (Cronbach-alfa 0,65), a kapott értékek gyakorisága 2-tő l 6,63-ig terjed. A dimenzió átlaga 5,22, szórása pedig 0,62. Az 1. ábrán láthatjuk, hogy a pontszámok gyakorisági eloszlása a normál eloszláshoz közelít.
1. ábra Az extrinzik-intrinzik dimenzión elért pontszámok gyakorisága A gyakorisági eloszlásból az is leolvasható, hogy az általunk vizsgált populáció aspirációs mintázatát enyhe intrinzik motivációs túlsúly jellemzi, ami az átlagosan egészséges személyek esetében elvárható trend. Az extrinzik-intrinzik dimenzión elért pozíció mutatója első sorban csoportos szű rő -vizsgálatoknál lehet hasznos, ugyanis megkönnyítheti a személyiségmű ködésükben sérülékenyebb személyek azonosítását. További korrelációs vizsgálatokhoz azonban nem tartjuk célszerű nek az intrinzik és extrinzik faktorok egy dimenzióban kezelését. Emiatt az alábbiakban bemutatásra kerülősaját korrelációs vizsgálatainkban is külön-külön elemezzük az intrinzik és az extrinzik aspirációs faktorok kapcsolatát más személyiségtényező kkel. A különbözőaspirációk kapcsolata a BDI-vel mért depresszió szinttel. Mint fentebb jeleztük, az öndeterminációs elmélet eddigi vizsgálatai szerint a szubjektív jóllét és általában a lelki egészség az intrinzik motivációk dominanciájával pozitívan, az extrinzik 8
motivációk dominanciájával negatívan korrelált. Ebbő l következő en feltételeztük, hogy intrinzik motivációs túlsúly esetén alacsonyabb, extrinzik motivációs dominancia esetén magasabb depresszió értékek várhatók. Eredményeink ezt a tendenciát megerő síteni látszanak (lásd a 3. táblázatot) A BDI-vel mért depresszió összpontszáma is, és a depresszió alfaktorok pontértékei is negatív együttjárást mutattak az intrinzik aspirációkkal, és pozitívat az extrinzik aspirációkkal. A korrelációs értékek közül a BDI totál, valamint a negatív érzések és a teljesítmény alsálák szignifikáns negatív kapcsolatban voltak az intrinzik, illetve a BDI totál és a negatív érzések alskála szignifikáns pozitív kapcsolatban voltak az extrinzik aspirációkkal. A nemenként elkülönített elemzés során azt kaptuk, hogy a férfiak depresszió pontszámai, mind az intrinzik, mind az extrinzik faktorok tekintetében abszolút értékben enyhén magasabb korrelációt eredményeztek mint a nő k esetében.
Intrinzik motíváció fontossága Extrinzik motíváció fontossága ** p<0,01; * p<0,05
BDI TOT
Negatív érzelme k
Teljesítmény
Testi tünetek
-0,150*
-0,131*
-0,161**
-0,031
0,142*
0,171**
0,074
0,056
Intrinzi k motíváci ó fontossá ga
0,084
3. táblázatAz Aspirációs Index extrinzik és intrinzik faktorának kapcsolata a BDI-vel mért depresszióval ( N=261 )
A különbözőaspirációk kapcsolata az általános személység-jellemzőkkel A következő kben az aspirációk és az általános személyiségjellemző k kapcsolatát vizsgáljuk. A kutatásunkban két általános személyiségmodell feltárására irányuló mérő eszközt is használtunk: NEO-PI-R és a Temperamentum és Karakter Kérdő ív (TCI). Első ként a Big Five megközelítéssel kapcsolatba hozható aspirációkat elemezzük , majd ezt követően térünk rá a személyiség pszichobiológiai modelljét jelentőTemperamentum és Karakter Kérdő ívvel nyert eredményeink ismertetésére . Az Aspirációs Index és a NEO-PI-R kapcsolata : (összefoglalóan lásd az 4. táblázatot ) Az érzelmi instabilitásra utaló Neuroticizmus skála valamennyi intrinzik aspirációval negatív kapcsolatot mutat. Ezek közül a legerő sebb szignifikáns negatív együttjárás a közösségi és társadalmi aspirációkkal mutatkozott (-0,21*). Az extrinzik mutatók közül a gazdagságot kell kiemelnünk, ahol a Neuroticizmus és a gazdagság iránti aspiráció közötti korreláció 0,23*. Összességében elmondhatjuk, hogy a fokozott intrinzik aspirációk alacsonyabb mértékűérzelmi 9
instabilitással járnak együtt. Az Extraverzió szinte valamennyi aspirációval pozitív együttjárást mutat. Ezek közül a kapcsolatra és a hírnévre vonatkozó aspirációk voltak szignifikánsak (0,27** és 0,20*). A Nyitottság dimenzió az intrinzik aspirációkkal pozitívan, ezzel szemben az extrinzik aspirációkkal negatívan korrelált. Szignifikáns együttjárást két esetben kaptunk: a növekedésnél (0,29**) és a társadalomnál (0,29**). Elmondható, hogy az intrinzik aspirációk túlsúlya pozitív együttjárást mutat a Nyitottság dimenzióval (0,34**). A legszorosabb együttjárást a Barátságosság dimenzió és a társadalmi aspirációk között kaptuk (0,47**). Összességében az intrinzik aspirációk túlsúlya szoros pozitív együttjárást mutat a Barátságossággal. Érdemes kiemelnünk ugyanakkor azt is, hogy a gazdagságra irányuló aspirációk és a barátságosság közötti negatív együttjárás szintén szignifikáns: -0,24*. A Lelkiismeretesség az egészség kivételével valamennyi intrinzik aspirációval szignifikáns pozitív együttjárást mutat. A táblázatból leolvasható, hogy az egészség és az imázs iránti aspiráció egyetlen általános személyiségjellemző vel hozható szoros kapcsolatba. A nemek szerint elkülönített elemzés számos apróbb eltérést mutatott a férfiak és a nő k mintázódásai között, de tekintettel az alacsony elemszámra ezen eredményeket nem interpretáljuk.
Gazdagság Hírnév
Neuroticiz -mus 0,23* -0,04
Extraverzi ó -0,07 0,20*
Imázs Növekedés
0,12 -0,07
Kapcsolat Társadalom Egészség Intrinzik Extrinzik
Nyitottság -0,17 -0,10
Barátsá-go sság -0,24* -0,18
Lelkiismeretesség -0,04 0,11
0,08 0,15
-0,06 0,29**
-0,12 0,15
0,11 0,23*
-0,09 -0,21* 0,01
0,27** 0,11 0,06
0,12 0,29** 0,10
0,18 0,47** 0,17
0,25** 0,26** 0,08
-0,23* 0,12
0,30** 0,09
0,31** -0,13
0,42** -0,21*
0,39** 0,07
** p<0,01; * p<0,05
4. táblázat Az Aspirációs Index és a NEO-PI-R Személyiségkérdő ív skáláinak kapcsolata (N=105) Az Aspirációs Index és a TCI kapcsolata (5. táblázat). A viselkedés aktivációra utaló Újdonságkeresés szignifikáns pozitív együttjárást mutat mindhárom extrinzik aspirációval Összességében az intrinzik-extrinzik dimenzió és az Újdonságkeresés közötti együttjárás mértéke: –0,31**. A viselkedésgátlásra utaló ártalomkerülés mindössze egyetlen aspirációval, az imázs-zsal mutat szignifikáns pozitív együttjárást (0,16*). A viselkedés fenntartására utaló Jutalomfüggő ség dimenzió az intrinzik aspirációkkal pozitívan, míg az extrinzik aspirációkkal negatívan jár együtt. A legszorosabb korrelációt a Jutalomfüggő ség és a kapcsolatra irányuló aspirációk között kaptuk (0,28**). A Kitartás egyetlen aspirációval sem hozható szoros kapcsolatba. Az énhatékonysággal és a kompetenciával összefüggésbe hozható Önirányítottság dimenzió összességében az intrinzik aspirációkkal szoros pozitív, míg az extrinzik aspirációkkal negatív együttjárást mutat. Érdemes kiemelnünk, hogy az egészség iránti aspirációk 10
ezzel az egy személyiségdimenzióval adtak statisztikailag szignifikáns együttjárást. A vizsgált általános személyiségdimenziók és az aspirációk kapcsolatának vizsgálatakor a legerő sebb együttjárást az együttmű ködés esetében kaptuk. Ez a dimenzió szoros pozitív együttjárást mutatott az intrinzik-extrinzik dimenzióval (0,57**). Vagyis az intrinzik aspirációk közül valamennyi pozitívan, míg az extrinzik aspirációk negatívan korreláltak az Együttmű ködéssel. A Transzcendencia, hasonlóan a Kitartáshoz nem korrelált egyetlen aspirációval sem jelentő s mértékben. A nemek szerint elkülönített elemzés eredményeire az alacsony elemszám miatt itt sem térünk ki.
Újdonsá gkeresés
Ártalomkerülés
Jutalo m-függ ő ség
Kitartá s
Önirán yí-totts ág
Együttmű köd és
Transzcenden cia
Gazdags ág
0,23**
0,08
-0,12
0,00
-0,17*
-0,42**
0,04
Hírnév
0,24**
0,12
-0,16
0,13
-0,23**
-0,38**
0,14
Imázs Növeked és
0,35** -0,02
0,16* -0,04
-0,06 0,19*
0,09 0,09
-0,16 0,38**
-0,41** 0,25**
0,14 -0,05
Kapcsola t
0,02
-0,06
0,28**
-0,08
-0,01
0,22**
0,16
Közössé g Egészség
-0,01
-0,00
0,20*
0,10
0,27**
0,36**
0,00
0,03
-0,06
0,16
0,02
0,21*
0,13
0,11
Intrinzik
-0,02
-0,03
0,33**
0,04
0,25**
0,38**
0,07
Extrinzik
0,33**
0,13
-0,16
0,10
-0,22*
-0,46**
0,14
** p<0,01; * p<0,05
5. táblázatAz Aspirációs Index és a Temperamentum és Karakter Kérdő ív (TCI) skáláinak kapcsolata (N=133)
AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA Úgy tű nik, hogy eredményeink összhangban vannak az Öndeterminációs elméletet tesztelőeddigi kutatások eredményeivel. Összefoglalóan csak azokat az indikációkat emeljük ki, amelyek a legfontosabb elméleti alapfeltevések – és az azokkal kapcsolatos eddigi nemzetközi eredmények – megerősítését adják. ● Magyar mintán is beigazolódott az extrinzik és intrinzik motívumok intrapszichés funkciójának elkülönülése. Az Aspirációs Index tételei magyar minta esetében is két faktorba rendező dtek, vagyis az extrinzik és intrinzik aspirációk elkülönült csoportot képeznek. Saját vizsgálatunkban az „egészség” mint életcél az intrinzik faktorba került.
11
● A teljes mintát tekintve az egészség, a személyes növekedés és a társas kapcsolatok, vagyis az intrinzik célok bizonyultak a személyek számára legfontosabbnak. ● A lelki egészség egyik fajta mutatójaként a BDI-vel mért depresszió értékét használtuk. Eredményeink szerint a depresszió negatívan korrelált az intrinzik, és pozitívan az extrinzik aspirációkkal. ● A lelki egészség másik fajta mutatójaként a NEO-PI-R Neuroticizmus skáláját, valamint a TCI Ártalomkerülés skáláit használtuk, tekintve, hogy ezek magas értékei a lelki zavarok jelzői. Mindkét skála negatív kapcsolatot mutatott az intrinzik aspirációkkal, vagyis minél fontosabbak az intrinzik mutatók, annál alacsonyabb a neurotikusság, illetve az ártalomkerülés.
Irodalom Beck, A. T., Ward, C. H., Mendelson, M., Mock, J., Erbaugh, J. (1961). An inventory for measuring depression. Archives of General Psychiatry , 4: 561–571. Carver, C. S., Scheier, M. F. (1990): Principles of self-regulation: Action and emotion. In E. T. Higgins and R. M. Sorrentino (Eds.): Handbook of motivation and cognition: Foundations of social behavior (Vol. 2, pp. 3-52) New York, Guilford. Cloninger, C. R., Svrakic, D. M., Przybeck, T. R. (1993). A psychobiological model of temperament and character. Archives of General Psychiatry , 50, 975–990. Cloninger, C. R., Przybeck, T. R., Svrakic, D. M., Wetzel, R. D. (1994). The Temperament and Character Inventory (TCI): A guide to its development and use. Center for Psychobiology of Personality. Washington University, St Louis, MO. Costa, P. T., McCrae, R. R. (1985). The NEO Personality Inventory Manual . Odessa, FL.: Psychological Assessment Resources. Costa, P. T., McCrae, R. R., Dye, D. A. (1991). Facet scales for Agreableness and Conscientiousness: A revision of the NEO Personality Inventory . Personality and Individual Differences , 12, 887–898. Deci, E. L., Ryan, R. M. (1985): Intrinsic motivation and self-determination in human behavior. New York, Plenum. Deci, E. L., Ryan, R. M. (2000): The „what” and „why” of goal pursuits: Human needs and the self-determination of behavior. Psychological Inquiry, 11, 227-268. Kasser, T., Ryan, R. M. (1993): A Dark Side of the American Dream: Correlates of Financial Success as a Central Life Aspiration. Journal of Personality and Social Psychology, Vol. 65, No. 2, 410-422. Kasser, T., Ryan, R. M. (1996). Further examining the American dream: Differential correlates of intrinsic and extrinsic goals. Personality and Social Psychology Bulletin , 22, 280–287. Kopp, M., Fóris, N. (1995). A szorongás kognitív viselkedésterápiája . Végeken Kiadó. Rózsa, S., Szádóczky, E., Füredi, J. (2001). A Beck Depresszió Kérdő ív rövidített változatának jellemző i a hazai mintán. Psychiatria Hungarica , 16 (2), 379–397. Rózsa, S., Kő , N., Somogyi, E., Faludi, G., Dezső , L., Degrell, I., Kállai, J., Osváth, A., Trixler, M., Bánki, M. Cs. (2004a). A személyiségzavarok mérésének dimenzionális modellje: A Temperamentum és Karakter Kérdő ív klinikai alkalmazása. Psychiatria Hungarica . Rózsa, S., Kő , N., Komlósi, A., Somogyi, E., Dezső , L., Kállai, J., Osváth, A., Bánki, M. Cs. (2004b). A személyiség pszichobiológiai modellje: A Temperamentum és Karakter Kérdő ívvel szerzett hazai tapasztalatok. Pszichológia . 12
Ryan, R. M. and Deci, E. L. (2000): Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, 55 (1), 68-78. Ryan, R. M., Chirkov, V. I., Little, T. D., Sheldon, K. M., Timoshina, E., Deci, E. L. (1999). The American Dream in Russia: Extrinsic aspirations and well-being in two cultures. Personality and Social Psychology Bulletin , 25, 1509–1524. Sheldon, K. M., Elliot, A. J., Kim, Y., Kasser, T. (2001): What is satisfying about satisfying events? Testing 10 candidate psychological needs. Journal of Personality and Social Psychology, 80, 325-339.
13
FÜGGELÉK Néhány tétel az Aspirációs Indexbő l. A.) Fontosság
B.) Valószínű ség
C.) Megvalósultsá g
1. Nagyon gazdag ember legyek
1234567
1234567
1234567
2. Fejlő djek és új dolgokat tanuljak
1234567
1234567
1234567
3. Sokan ismerjék a nevemet
1234567
1234567
1234567
1234567
1234567
1234567
1234567
1234567
1234567
1234567
1234567
1234567
1234567
1234567
1234567
Célom, hogy…
4. Olyan barátaim legyenek, akikre mindig számíthatok 5. Mindig fiatalos maradjak (elrejtve az öregedés jegyeit) 6. A társadalom jobbá tételéért dolgozzak 7. Fizikailag egészséges legyek …
14