Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata A kurzus

Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata A kurzus Core modul 2/2 Az állatkísérletek etikai vonatkozásai; Az állati jólét szempontjai; Az állatok tudományos célra való felhasználása mellett és ellen szóló érvek Prof. Dr. Boros Mihály egyetemi tanár Sebészeti Műtéttani Intézet SZTE ÁOK 2016-2017-I. szemeszter

Az állatkísérletek etikai vonatkozásai Az állatok tudományos célra való felhasználása mellett és ellen szóló érvek Az emberek és állatok kapcsolatának etikai vonatkozásai A helyettesítés, csökkentés és tökéletesítés követelményei (3 R) Dr. Boros Mihály

Az állatkísérletek etikai vonatkozásai 1. Fogalom-meghatározások

Kísérlet = fájdalom, szenvedés, tartós nélkülözés, maradandó károsodás (pain, suffering, distress, lasting harm..) („a tűszúrás által okozottal azonos, vagy annál magasabb szintű fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás”)

Az állatkísérletek etikai vonatkozásai 2. A tudomány működése (ismétlés) Összegzés (mások - magunk – adatai, eredményei)

Hipotézis (egyben javaslat)

Próba (elemzés, mérlegelés)

Új adat, eredmény (a felismerést átadjuk másoknak)

Az állatkísérletek etikai vonatkozásai 3. Dilemmák Költség versus Haszon - a haszon, az előny az embereknél jelentkezik, - a költség, a terhek és a szenvedés - az állatoknál.

Tudomány versus Etika Tudományos szempontból akkor érdemes állatkísérletet végezni, ha a kísérleti modell eléggé hasonlít az emberre (vagyis ha az állati eredmények átvihetők vagy általánosíthatók). Etikailag akkor lenne elfogadható az állatkísérlet, ha az állat eléggé különbözik

az

embertől

(azért

kísérletezünk

főemlősön, emberen - erkölcsi okokból - nem lehet).

rágcsálókon,

mert

4. Az (állat)kísérletes modell szerepe a Tudományban Két aspektus: kísérleti állattartás; kísérleti eljárások Viszonylag kevés állat (kísérlet): ám a társadalmat erőteljesen foglalkoztatja Etikai probléma : gyökere (valószínűleg) a szándékos (!) fájdalomokozás A probléma lehetséges megoldásai: vallások (?) társadalom (?) jog (?) tudomány (?)

Állatkísérletek ellen tüntetők

Az állatkísérletek etikai vonatkozásai A problémakör sajátosságai

I. Evolúciós jellegzetességek II. A vallás szerepe III. A Társadalom szerepe IV. A Jog szerepe V. A Tudomány szerepe

I. Sajátosság. Evolúció (a ‘Tudomány’ evolúciója) 1902. március 7.

Dr. Ullmann Imre 1861 Pécs Az első vesetranszplantáció kutyán

35 évvel később… ”A vesetranszplantáció az orvostudományi érdekességek közé tartozik: elméleti szempontból talán fontos, ám klinikailag kivitelezhetetlen…” (J. Schnitzler: Prof. Dr. Emerich Ullmann nekrológja. Wien Med Wochenschr 87: 251–252, 1937)

Dr. Ullmann Imre † 1937 Bécs

60 évvel Ullmann után

Az első sikeres veseátültetés Magyarországon: Németh András és munkatársai – Sebészeti Klinika, Szeged (Tapasztalataink vese homo-transplantatióval. Orvosi Hetilap 104, 1602, 1963)

110 évvel Ullmann után „Újabb áttörés a transzplantációban: első ízben sikerült veseátültetés után kilökődést gátló gyógyszerek hosszú használata nélkül kivédeni a test önvédelmi reakcióját… … a kulcs az őssejtbeültetés..”

Fehr és Sykes: Tolerance induction in clinical transplantation (in: Transplant Immunol )

I. Összefoglalás: ‘evolúciós szintek’ az (orvos)tudományban

klinikum

klinikai kutatások

tudományos alapkutatások

L'homme ne peut rien apprendre qu'en allant du connu à l'inconnu; (Man can learn nothing unless he proceeds from the known to the unknown) “L' art c'est moi, la science, c'est nous.” (Art is I science is we) (Claude Bernard)

II. Állatkísérletek és a Vallások Az állatokkal való bánásmód és a világvallások Zsidóság Iszlám Kereszténység

A Biblia Alapgondolatok Példabeszédek 12:10 ”Az igaz ember ismeri barmának lelkét” Mózes I. könyv 9. rész 9. Én pedig ímé szövetséget szerzek ti veletek és a ti magvatokkal ti utánnatok. 10. És minden élő állattal, mely veletek van: madárral, barommal, minden mezei vaddal, mely veletek van; mindattól kezdve a mi a bárkából kijött, a földnek minden vadjáig.

A Talmud Alapgondolatok Mózes 1. könyv 9. rész (az özönvíz után) 1. Azután megáldá Isten Noét és az ő fiait, és azt mondá nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet. 2. És féljen és rettegjen tőletek a földnek minden állatja az égnek minden madara: minden a mi nyüzsög a földön, és a tengernek minden hala kezetekbe adatott; 3. Minden mozgó állat, a mely él legyen nektek eledelűl; a mint a zöld fűvet, nektek adtam mindazokat. Uralom = gondnokság = sáfárkodás

A Korán Korán 6:38 „Nincs állat a földön, sem szárnyaival repülő madár, amelyek ne alkotnának hozzátok hasonló közösségeket. Nem kerülte el a figyelmünket semmi sem az írásban. (Majdan) Allahnál lesz az ő gyülekezésük.

Korán 40:79-80 „Allah az, aki létrehozta nektek a jószágokat, hogy egyeseket hátas állatnak használjatok, mások pedig táplálékul szolgáljanak nektek. És más egyéb hasznotok is van belőlük és az, hogy cipeltessétek rajta a terheiteket, amit ti nem tudnátok cipelni…”

Az Iszlám Alapgondolatok Minden élőlény Allah teremtménye Allah szeret minden állatot Az állatok azért léteznek, hogy az emberek hasznára legyenek Az állatok felé jószándékkal és könyörülettel kell viseltetni, kerülni kell az állatokkal szembeni kegyetlenséget. A cselekedetek a szándék szerint ítéltetnek meg (az állaton végzett cselekedetek etikai helyénvalósága és jogszerűsége, vagy ezek ellenkezője, az azt végző személy szándékain múlik).

Kereszténység Teológiai – történeti („evolúciós”) jellemzők Korai keresztények - az állatok szenvedésének és fájdalmának elfogadása teológiailag megalapozott; - az Ember minden Állatnál felsőbbrendű, Isten képmása. Szent Ágoston: az ember gondolkodó lény; a gondolkodó lényeknek jogában áll a nem-gondolkodókat uralni; az ember meg tudja szelídíteni az állatot, az állat az embert nem; az állatok nem eszes lények, az állatok azt sem tudják, hogy élnek. Aquinói Szent Tamás: az állatok emberi használatra teremtettek; nincs képességük gondolkodni, tehát az ember alá rendeltek; állatokkal szemben nem lehet bűnt elkövetni, de a velük való kegyetlenkedés hajlamosít az emberekkel való kegyetlenkedésre.

Kereszténység Teológiai – történeti („evolúciós”) jellemzők Kortárs gondolkodásmódok Anglikán (Lambeth Conference of the Anglican Church, 1984): a) megerősíti a teremtés bibliai látomását, mindenkire érvényes, egymáson függő isteni b)

szövetség; az emberek együttműködő partnerei a többi teremtménynek és élő hidat jelentenek a menny és a föld között, azzal a felelősséggel, hogy személyes és közös áldozatot hozzanak valamennyi teremtmény általános jólétéért

Római Katolikus (Evangelium Vitae kezdetű pápai enciklika): - az állatok rendelkeznek mind belső, valódi értékkel, mind pedig hellyel Isten Országában.

Az Egyház hivatalos álláspontját tartalmazó Katekézis alapján: a) b) c)

d)

Isten a világ felelősségét rábízta a férfire és a nőre Az állatok Isten dicsőségére szolgálnak Isten a teremtett képmásának sáfárkodására bízta az állatokat, ami felhatalmazást ad az állatok ételként és ruhaként történő hasznosítására. Az állatkísérlet is elfogadott, amennyiben az ésszerű kereteken belül marad és az emberi élet szolgálatában történik. Az emberi méltósággal ellentétes az állatok halálának és szenvedésének szükségtelen okozása.

Kereszténység Alapgondolatok A keresztény gondolkodás erősen ember-központú, ezért az állatokat csak az emberrel való kapcsolaton belül tudja értelmezni és nem önmagukban. Isten az Ember használatra teremtette az állatokat, akik tehát jogosultak kényük-kedvük szerint bánni velük. A hagyományos keresztény szemlélet: leminősítés [downgrade]. Az állatok megkülönböztetetten alárendeltek és morálisan irrelevánsak, tekintve hogy: - az állatoknak nincs lelkük (embernek van) - az állatoknak nincs értelmük (embernek van)

II. Összefoglalás

A vallások és az állatokkal való bánásmód (a világvallások monoteisztikus) körében: nem irányadók

III. A Társadalmi (gondolati) evolúció

Jeremy Bentham, a tradicionális (keresztény) felfogás első, radikális kritikusa (1748-1832) •

Az emberek állatok feletti uralma csupán a zsarnokság egyik formája.

•

Minden lény érdekeit azonos súllyal kell figyelembe venni

•

Egy lénynek akkor lehetnek érdekei, ha érzőképes

A Társadalmi (gondolati) evolúció

•

„A kérdés nem az, hogy az állatok tudnak-e érvelni, vagy tudnak-e beszélni, hanem az, hogy tudnak-e szenvedni.” (Jeremy Bentham, XVIII. sz.)

•

XX. század: ‘animal welfarist’ – az állati érdekeket az emberével azonos súlyban veszi figyelembe, ezt morális kötelességnek tekinti.

Társadalmi (gondolati) evolúció

További kortárs gondolkodásmódok „Antiszpecieszizmus” (Peter Singer): Fajunk iránti elfogultság, és mint előítélet, ‘szpecieszizmus’ létezik. Ha ezzel az előítélettel leszámolunk akkor azt a kísérletet amit egy csecsemőn erkölcsileg elfogadhatatlannak tartunk, az azonos érzőképességű állaton sem fogjuk elfogadni. „Ha például választhatunk, hogy egy fájdalmas és veszélyes kísérletet egy állaton vagy egy retardált csecsemőn végezzünk-e el akkor a legtöbben úgy gondolják, hogy a csecsemőn nem, de az állaton erkölcsileg elfogadható” (*)

(*) Az álláspont inherens problémái: az állati élet értékének növelésével arányosan és súlyosan csökken az ember, illetve bizonyos emberek („érzőképesség”) életének értéke

Társadalmi (gondolati) evolúció További kortárs gondolkodásmódok ‘Animal rightist’: deontológiai, az állatok jogairól beszél. Minden lénynek, amely értékkel rendelkezik, jogai vannak (*) Tom Regan: Az állati jogok hasonlóan sérthetetlenek mint az emberi jogok és azokkal egyenlők. Michael W. Fox (alelnök, Humane Society, USA): "The life of an ant and that of my child should be granted equal consideration”

(*) Az álláspont inherens problémái: az élet nem minden formája rendelkezik önértékkel. Élet-alanynak kell lenniük, akik saját életüket (jóként, rosszként) képesek megélni, vannak céljaik, szándékaik.

Társadalmi (gondolati) evolúció Az állati jóllét (‘animal welfare’) szempontai

Melyik lehetőséget választanák az alábbi személyek? Az állattartók, tenyésztők, gazdálkodók Az állattartók, tenyésztők, gazdálkodók szomszédjai Az állatvédő aktivista Egy állatorvos

Az állati jóllét (welfare) fontossága - és példák az eltérő szemléletmódokra Nagyüzemi tartás • Mozgáskorlátozottság, zsúfoltság, nincs fészkek, porfürdés • Élelem és víz mindig rendelkezésre áll • Aggresszió, kannibalizmus alig fordul elő • Könnyen megfigyelhető egyedek, a tojások védettek, gyűjtésük egyszerű

Padlós nevelés, istállókban • Fészkek, porfürdés lehetősége • Aggresszió, kannibalizmus gyakori • Krónikus sérülések, csonttörések

Szabadtartás • Természetes viselkedés, fészkelés és szabadban alvás • Aggresszió, kannibalizmus közepes • Természetnek kitett populációk, fertőzések, ragadozók • Talaj által terjesztett betegségek

Mi alapján történt a választás (miért nem gondolkodunk egyformán) Testfunkciók

Érzelmek

az egészség, testnövekedés és szaporulat mérőszámai

az érzelmi állapot, fájdalom, szenvedés, elégedettség mérőszámai

Viselkedés mennyiségi és minőségi mutatók a vadon vagy szabadon élő társakhoz viszonyítva

Fraser D, Weary DM, Pajor EA, et al. A scientific conception of animal welfare that reflects ethical concerns. Anim Welf 1997;6:187-205 alapján

Választásunkat / hozzáállásunkat a társadalmi helyzetek, tapasztalatok is befolyásolják

● Állatokkal kísérletező egyetemi kutató ● Gyógyszeripari dolgozó ● Állatvédő aktivista ● „Átlagos” TV néző

Eltérő társadalmi tapasztalatok 1. Állatokat felhasználó akadémia csoportok

• A modern tudomány, specializációk egyértelmű sikere • Az állati jólét (animal welfare) a sikeres kutatás szükséges - nélkülözhetetlen eleme De… • Ipari és akadémiai nyomás (publish or perish) • Intenzivitás, produktivitás fokozódása

Eltérő társadalmi tapasztalatok 2. A ‘nagyközönség’

• Urbanizáció, az állatok hasznáról, hasznosságáról alkotott kép változása • Élelem/ruházkodás/kutatás helyett társak • Nő a létfenntartáson túl is elkölthető jövedelem • Média szerepe De… • Fokozódó félelem az élelmiszer / gyógyszer / orvosi eszközök biztonságossága, toxicitások, régi/új kórokozók megjelenése miatt

Eltérő társadalmi tapasztalatok 3. Az állatvédő aktivista

• A legjobb szándék, jótettek fontossága De… • Eltérő élettapasztalatok, képzettségek, szűkebb spektrumú információ • A szervezetnek fenn kell maradnia: megújuló, visszhangot keltő, nem bonyolult üzenetek • Platformok, hogy a támogatói érdeklődést és bizalmat megtartsák

Azaz mindenkinek igaza van… •

Az állatok felhasználásától függő ágazatok figyelembe veszik az állati jóllétet, ... de együtt kell élniük a versennyel és az üzleti gyakorlattal.

•

A polgárok védeni kívánják az állatokat és támogatják az állatjóléti tevékenységeket, … de nem biztos, hogy pontosan megértik, miről is van szó.

•

Az állatvédő aktivisták meggyőződésből cselekednek, ... de gondolniuk kell arra is, hogy üzenetük rezonáljon a támogatók véleményével.

•

Az állatorvosoknak, állattartóknak különféle elképzeléseik lehetnek az állati jóllétről, ... attól függően, hogy egyénileg hogyan gondolkoznak a gondjaikra bízott állatokról.

Kinek van igaza?

Eljő a Tudomány

• 1964: Ruth Harrison (Animal Machines) leírja a brit gazdaságokban alkalmazott eljárásokat: “Life in the factory farm revolves entirely around profits, and animals are accessed purely for their ability to convert food into flesh or ‘saleable products.’”

• Jelentős ellentét az ipari - akadémiai – és a civil társadalom között • Megoldási javaslat: tudományos megközelítést kell alkalmazni (Brambell Committee) Brambell FWR. 1965. Report of the Technical Committee to Enquire into the Welfare of Animals Kept Under Intensive Livestock Husbandry Systems ed. Her Majesty’s Stationery Office, London.

Az öt szabadságelv (‘szabadságjogok’)

British Farm Animal Welfare Council, 1979 • Az éhségtől és szomjúságtól való mentesség (szabadság) • A kényelmetlenségtől, fizikai okokból (pl. nagy meleg hatására) kialakuló rossz érzéstől (discomfort) való mentesség (szabadság) • A fájdalomtól, sérülésektől és betegségektől való mentesség (szabadság) • A természetes viselkedést korlátozó körülményektől való mentesség (szabadság) • A félelemtől és káros stressz-hatásoktól (distress) való mentesség (szabadság)

Az állati szenvedés fogalma

A szenvedés formáinak definiálása: • • • • •

Fájdalom Distressz Diszkomfort Izgalom Félelem

„A fájdalomcsillapítók nem enyhítik a distresst, az anxiolitikumok nem csillapítják a fájdalmat.” AVMA - Amerikai Állatorvosi Társaság

A tyúkokra visszatérve…

Ketrec

Ól

Szabadtartás

+ (pozitív)

+/-

- (negatív)

+/-

+

+/-

Sérülés / betegség

+

+/-

-

Viselkedés

-

+/-

+

Félelem / Distress

+

-

-

4+/2-

4+/4-

2+/4-

Éhség / szomjúság Diszkomfort

III. Összefoglalás A Tudomány A valóságban – az állatjóléti döntések társadalmi és szociális döntések; a kultúra / etika / tudomány integráltjai – a tudományos vélemény sem mindig fekete-fehér, vagy elfogulatlan; – a tudományra hivatkozva meg lehet oldani vitatott kérdéseket – a tudományt is lehet ignorálni, vagy szelektíven alkalmazni – ha a társadalmi közvélekedés szerint valami „rossz” azt a tudomány nem tudja megváltoztatni A tudomány képes arra, hogy meghatározza valamilyen kockázat szintjét, vagy típusát. A tudomány nem képes arra, hogy meghatározza hogy kockázat mérete meddig elfogadható mértékű (ez a társadalom dolga).

IV. A Jog Állati jogok

Emberi jogok

A Jog Evolúciója 1. A Jog

Definíció: Követelés (igény), amelyet az egyik fél a másikkal szemben támaszt. Végső soron az erkölcsön alapul. Minden esetben olyan követelésről van szó, amely morális cselekvők (morális ágensek) közösségében keletkezik.

2. A Jog és a Törvény

A Törvények alapja: csakis akkor beszélhetünk bűntényről, ha a bűnös cselekedet (actus reus) bűnös szándékkal (elmével) párosul (mens rea).

Az ember morálisan autonóm (Kant), az ember foglalkozik morális mérlegeléssel.

Az ember morális közösségek tagja, amelyek jogos követeléseket elismernek saját érdekeikkel szemben.

3. A Jog, a Törvény és az Állatok Jogok csak olyan lények között támadnak és védhetők meg, akik morális követeléseket támasztanak, vagy támaszthatnak a másikkal szemben. A jogok birtokosai (morálisan autonóm) személyek, emberi lények. Állat bűnt nem követhet el (mens rea), állatokat bíróság elé állítani nem lehet.

4. A Jog evolúciója Jus talionis: minden jogellenes magatartás pontosan olyan formában részesül büntetésben, amilyenben a jogellenes cselekedet megtörtént. Mózes 2, 21 (Kivonulás) 23. De ha veszedelem történik: akkor életért életet adj. 24. Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért. 25. Égetést égetésért, sebet sebért, kéket kékért.

A Jog evolúciója Állatok bevonása a törvényi szabályozásba Egyéni bűnperek állatok ellen, Európa, 1266 – 1692 Shakespeare Velencei Kalmár 4. Felvonás, 1. Jelenet Gratiano (Shylock-nak): ”…Lelked egy gyilkos

(”…thy currish spirit

Farkasban acsargott, kit felkötöttek,

Govern'd a wolf, who, hang'd for human slaughter,

S vérgőzös lénye onnan szállt beléd.”

Even from the gallows did his fell soul fleet”)

The Criminal Prosecution and Capital Punishment of Animals, E.P. Evans (1906)

Az állatok bevonása a törvényi szabályozásba, történeti előzmények USA 1966:

Animal welfare act

UK 1986:

Animals (scientific procedures) act

EU 1986:

Council Directive on the approximation of laws, regulations and administrative provisions of the Member States regarding the protection of animals used for experimental and other scientific purposes

HU 1998:

XXVIII Törvény az Állatok Védelméről és Kíméletéről

A Jog és a Fájdalomokozás - az állatok bevonása a törvényi szabályozásba 1. Nem okozhatunk fájdalmat egy érző lénynek… feleslegesen 2. Nem okozhatunk öncélúan fájdalmat egy érző lénynek… indokolatlanul Kérdés: lehet-e, és ha igen, mikor 1. felesleges, 2. öncélú, vagy 3. indokolatlan a fájdalomokozás (állatkísérlet)? Válasz: 1. Indoklás - jogi szabályozás szükséges 2. Indoklás - hatékonyság, célok meghatározása (cost-benefit) szükséges 3. Indoklás - etikai véleményezés szükséges

Megengedhető-e az állatkísérlet? V1.a. Igen, mert hasznos (és erkölcsi egyenlege is pozitív) V1.b. Igen, mert hasznos (bár erkölcsi egyenlege kétséges - negatív) V2.a. Nem, mert erkölcsi egyenlege negatív (elítélendő), de hasznos (eltűrjük, mert tudunk jobb módszert) V2.b. Nem, mert erkölcsi egyenlege negatív (elítélendő) és haszontalan.

Kétféle józan megközelítés, egyelőre azonos gyakorlati eredménnyel: 1.

Igen, de...

2.

Nem, kivéve ha...

Radikális (1) válasz: mindenképpen igen! Radikális (2) válasz: mindenképpen tilos!

Kérdés (végső): Hogyan használhatjuk az állatokat az orvostudományi kutatásokban? V1:

Hatékonyan és humánusan = etikusan, jogszerűen

V2:

Szélsőséges válaszok

Radikális válaszok - Szélsőségek I. Radikális kísérletezők

„Experiments on a monkey’s instinct to cling to its mother even when the mother subjects it to rejection and pain” (Primate Research Centre, Madison, Wisconsin, ld. Singer 1995, 33-35)

I. Radikális kísérletezők (folyt…)

„Removing monkey’s eyes to discover whether their facial expressions resembled that of sighted monkeys when deprived of their mothers” (Gendin 1986, 2001)

„Testing the pressure on a hose when monkeys bit it in response to electric shocks on their tails compared to the biting pressure resulting from amphetamines” (Gendin 1986, 2001)

Megjegyzés: történeti, múltbeli példák !

Radikális válaszok II. Radikális állatvédő gondolatok "We are a lazy, sick society. People bring diseases on themselves. They should avoid getting the disease in the first place." (Dan Matthews, People for the Ethical Treatment of Animals - PeTA) "I could understand anyone who was so angered and troubled by animal abuse that they were driven to take a life.“ (Robin Webb, Animal Liberation Front - ALF)

Radikális válaszok - Szélsőségek

Rodney Coronado – Michigan State University ellen végrehajtott gyújtóbombás merénylet (1992) után az AZT kutatás félbeszakad, a kár 125e $, 32 év kutatási adatbázis semmisül meg.

Coronado 2006-os nyílt levele: "Don't ask me how to burn down a building. Ask me how to grow watermelons or how to explain nature to a child," --"not [to] be remembered as a man of destruction but a human believer in peace and love for all…”

Szélsőségek Barry Horne, brit állatvédő, 2 éves gyújtóbombás merényletsorozat után 18 év börtönbüntetést kapott. 2001-ben éhségsztrájk közben meghal. UK hivatalos sajtó: terrorista; ALF: mártír

„A brit rendőrség lezárta az oxfordi egyetemhez tartozó, menedzserképző Templeton College épületét, amelyben két gyújtóbombát találtak. A BBC televízió szerint a gyújtóbombákat a Front az Állatok Felszabadításáért nevű új brit radikális mozgalom helyezte el az oktatási intézményben Az oxfordi egyetemet az utóbbi időben sűrűn bírálták állatvédők az ott folyó állatkísérletek miatt.” Szerző: admin - dátum: 2007. febr. 27., kedd - 09:35 Ezt a cikket eddig 1391 alkalommal tekintették meg látogatóink Forrás: Állatbarát Web Kuckó - Copyright © 1999-2008 Orpheus

Példák….

Barry Horne és az Animal Liberation Front, UK http://www.arkangelweb.org/barry/alf.shtml #interfauna

Blikk 2008.03.02. szám, Budapest, Magyarország „A Radikális Állatvédő csoport tagjai nem szeretik a reflektorfényt. Pontosan tudják, hogy amit tesznek, törvénybe ütköző, mégis úgy gondolják, kizárólag az ő módszereikkel lehet megállítani a kegyetlen állatkínzókat.”

Hazai hírek: „Az állatvédők új fegyvere a gyújtóbomba”

IV. Összefoglalás: Van-e Miért van szükség állatkísérletekre az orvostudományban ?

V1 (objektív): az állatkísérletek jelentősége bizonyítható - a világosan definiált, evolúciós jellegű, strukturált orvostudományban V2 (objektív): céljai meghatározhatók, általánosíthatók: 1. Az orvoslás tudományos alapjainak szolgáltatása (alapkutatások); 2. A humán vizsgálatokat megelőző, etikailag mérlegelt és mérlegre tett kutatások.

Köszönöm a figyelmet

Emlékeztető: Tudomány és Alternatíva Felfedezés: A valóságból leírás lesz. Kísérlet: A valóság leírására szolgáló tudományos módszer.

Módszer: Ha megtaláltuk a megoldást, az eredményt eldobjuk és megtartjuk magát a módszert. Algoritmus születik = a tudomány „matematikája”. Tudomány: Az egyedi felfedezések elveszítik jelentőségüket. Alternatíva: Ha behelyettesítéssel a végeredmény nem változik.

Példa az „Alternatívára” ‘Tudomány’: QuikClot - granulált zeolit; US Tactical Combat Casualty Care Committee ajánlása (Irak)

‘Alternatíva’: pl. ‘Sanjeevini módszer’ 200 órás Sanjeevani Kriya kurzusok, ld.(http://www.kayakalpyoga.eu/Sanjeevani-Kriya-kurzus

Meddig menjen el az állatjól(l)ét figyelembevétele? ne okozzunk fölöslegesen fájdalmat = a (morális) „költség” minimalizálása vs. az állatjólét maximalizálása (gyakran antropomorf módon) és az 5 „freedom” 1 - freedom from hunger and thirst (by ready access to fresh water and a diet to maintain full health and vigour) 2- freedom from discomfort (by providing an appropriate environment including shelter and a comfortable resting area) 3 - freedom from pain, injury and disease (by prevention or rapid diagnosis and treatment) 4 - freedom to express normal behaviour (by providing sufficient space, proper facilities and company of the animal's own kind) 5 - freedom from fear and distress (by ensuring conditions and treatment which avoid mental suffering)

Köszönöm a figyelmet

Frances Power Cobbe

Jeremy Bentham

1993 parlamenti bizottsági ülés: – radikális állatvédők: közönséges gyilkosok, abszolút haszontalan dolgot csinálnak – tudósok: mi a probléma? az állatok jól érzik magukat, mindent megteszünk az érdekükben, a tudománynak haladni kell, ne szóljanak bele

• • • • • •

Hányan végeztek már állatkísérletet? Hányan készülnek rá? Hányan gondolják úgy, hogy lehetne másképp is? Hányan gondolják úgy, hogy az állatkísérletek pótolhatatlanok? Hánynak van otthon állata? Középiskolai béka kísérlet és a hozzátartozó dekapitálás szükségességének megítélése: szükséges, szükséges de választható a dekapitálás, választható az egész kísérlet, elhagyható