ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG. A kézműves tanszak HELYI TANTERVE

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG

A kézműves tanszak

HELYI TANTERVE 1

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG

KÉZMŰVES TANSZAK

ÓRATERV Előképző

Rajz-festés-mintázás

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2 2

2

2

2

1

1

1

1

4-5

4-5

4-5

4-5

Műhelyelőkészítő Műhelygyakorlat Szabadon választható:

Népművészet Művészettörténet Szabadsáv:

Rajzolás-festésmintázás Összesen:

4

4

1

1

4-5

4-5

2

Rajz-festés-mintázás A program célja Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg: - a látás és látványértelmező képesség fejlesztése, - a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, - a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: az elemzés, az elvont gondolkodás, a képi gondolkodás, a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés) képességeinek fejlesztése, - jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, - jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, - a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttatása, - az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, - a vizuális kifejező képesség fejlesztése, - a művészettörténet nagy korszakainak megismertetése.

Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje: - a rajz-festés-mintázás alapelemeit, - a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, - a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, - a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában. A tanuló az alapfok végén legyen képes: - a látványt értelmezni, - a kompozíciós ismereteket alkalmazni, - síkban és térben alkotásokat létrehozni, - a művészettörténet nagy korszakait ismertetni.

3

Rajz-festés-mintázás 1. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

Célok, feladatok Az első évfolyam tanítási célja, hogy ismerje meg a tanuló: - a vizuális nyelvrendszer alapjait, - az ábrázolás alapvető célkitűzéseit, - az ábrázolási konvenciókat, - a művészettörténet néhány fontos (kezdeti) korszakát és az e korszakokban alkalmazott alkotó módszereket. Az első évfolyam tanítási feladata, hogy elsajátíttassa a tanulóval: - az egyes témák, témacsoportok különböző anyagokkal történő változatos feldolgozását, - a képzőművészet nyelvi kifejezési módjainak néhány törvényszerűségét. Segítsen ismereteket, tapasztalatokat szerezni: - az absztrakció fogalmáról, - a vizuális kommunikáció (képi jel – jelentés) összefüggéseiről és alkalmazásáról. Alakítsa ki a tanulóban - a művészeti alkotások és a tárgykultúra értékeit felismerő képességeket, - az önálló alkotómunkára való igényt.

Követelmények A tanuló tudjon ismereteket gyűjteni: - az őt körülvevő világ formakincséről, fény- és színhatásairól, - az élő és élettelen természet, az épített, a kulturális környezet elemeiről, - a vizuális kommunikáció legegyszerűbb közlési módjairól, - a vizuális művészet jellemző sajátságairól, - a köznapi és a művészi szépről, - a gyermek lelkivilágához közel álló alkotásokról. Legyen nyitott a múlt szokásainak, a hagyományok világának megismerésére. Próbálja tapasztalatait képi és plasztikai eszközökkel megjeleníteni. Gazdagítsa saját önkifejezési eszköztárát. Gyakorolja a tanult rajzi, festési, plasztikai és a hagyományos kézműves eljárásokat. Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és tudja alkalmazni a síkbeli ábrázolás alapvető elemeit, a különböző rajzi és festészeti technikákat (tusrajz, szénrajz, vízfestés, temperafestés). Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni.

4


Célok, feladatok A második évfolyam tanítási célja, hogy ismerje meg a tanuló: - a vizuális nyelvrendszer alapjait, - az ábrázolás alapvető célkitűzéseit, - az ábrázolási konvenciókat, - a művészettörténet néhány fontos (kezdeti) korszakát és az e korszakokban alkalmazott alkotó módszereket. A második évfolyam tanítási feladata, hogy elsajátíttassa a tanulóval: - az egyes témák, témacsoportok különböző anyagokkal történő változatos feldolgozását, - a képzőművészet nyelvi kifejezési módjainak néhány törvényszerűségét. Segítsen ismereteket, tapasztalatokat szerezni: - az absztrakció fogalmáról, - a vizuális kommunikáció (képi jel – jelentés) összefüggéseiről és alkalmazásáról. Alakítsa ki a tanulóban - a művészeti alkotások és a tárgykultúra értékeit felismerő képességeket, - az önálló alkotómunkára való igényt.

Követelmények A tanuló tudjon ismereteket gyűjteni: - az őt körülvevő világ formakincséről, fény- és színhatásairól, - az élő és élettelen természet, a mesterséges környezet elemeiről, - a vizuális kommunikáció legegyszerűbb közlési módjairól, - a vizuális művészet jellemző sajátságairól, - a köznapi és a művészi szépről, - a gyermek lelkivilágához közel álló alkotásokról. Legyen nyitott a múlt szokásainak, a hagyományok világának megismerésére. Próbálja tapasztalatait képi és plasztikai eszközökkel megjeleníteni. Gazdagítsa saját önkifejezési eszköztárát. Gyakorolja a tanult rajzi, festési, plasztikai és a hagyományos kézműves eljárásokat.

Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen alapvető formaismerettel. Tudja alkotó módon alkalmazni az ismereteit a képi, rajzi, plasztikai kifejezésmódokban. Ismerje és alkalmazza a síkbeli ábrázolás alapelemeit. Legyen képes egyszerű rajzi és festészeti technikák alkalmazására. Segítséggel legyen képes egyszerű beállítások képi, plasztikai bemutatására. Legyen képes mesék, történetek, irodalmi művek képi megfogalmazására.

5


Célok, feladatok A harmadik évfolyam tanítási célja, hogy ismerje meg a tanuló: - a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges anyagok és eszközök használatát. Alakítsa ki a tanulóban - a rajzi, képi, plasztikai nyelv segítségével gondolata önálló, alkotó módon történő kifejezését, - a csoportban és önállóan végzendő kreatív tevékenységvégzés számos formáját, - a kritikai véleményformálás igényét és képességét (amely a saját, illetve mások alkotásának megítélésében segítségére lehet), - a művészet iránti érdeklődést. A harmadik évfolyam tanítási feladata, hogy: - fejlessze a tanulóban a látvány értelmezésének képességét, - ismertesse meg az ebben szerepet játszó tényezőket (tartalmi és formai elemeket), - ismertesse fel vele az elvont gondolkodás (absztrakció) szerepét és tegye alkalmassá arra, hogy azt alkalmazni tudja munkáiban, - ismertesse meg a tanulóval a sűrítést, a felbontást – mint alkotói (komponálási) eszközt –, illetve annak lehetőségeit és alkalmazását, - ismertesse fel a képi kifejezés összefüggéseit, valamint a képi kifejezés összefüggéseinek alapszintű alkalmazását, - tegye képessé a tanulót arra, hogy művészettörténeti ismereteit beépítse alkotó tevékenységeibe.

Követelmények Legyen sokoldalú tapasztalata a tanulónak a térről és az azt alakító formák térviszonyairól. Ismerje fel a vizuális alapelemeket (pontot, vonalat, foltot). Legyen képes ezen elemek virtuális térben történő elmozdulásainak kifejezésére. Legyenek ismeretei a művészettörténet nagy korszakainak térábrázolási rendszereiről. Legyen alapvető tájékozottsága az őskori, az ókori mezopotámiai, az egyiptomi, a krétai, a mükénéi, a görög, az etruszk és római művészet történetéről, néhány nép teremtésmítoszáról, a Gilgames-eposzról és a görög mitológia témaköreiről. Tudjon folyamatokat megjeleníteni képsorozattal. Legyen képes egyszerűbb terek axonomikus rendszerben történő ábrázolására. Tudjon statikus és dinamikus kompozíciókat létrehozni. Legyen nyitott a múlt szokásainak, a hagyományok világának megismerésére. Próbálja tapasztalatait képi és plasztikai eszközökkel megjeleníteni. Gazdagítsa saját önkifejezési eszköztárát. Gyakorolja a tanult rajzi, festési, plasztikai és a hagyományos kézműves eljárásokat.

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és használja a sík és a tér alapelemeinek rendszerét. Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal és a krétával. Ismerje a tizenkét fokú színskálát és tudja azt a képek elkészítése során alkalmazni. Ismerje a vonal, a folt és a szín képalakító szerepét is. Tudjon felidézni néhány fontosabbat az emberiség mítoszai közül, és legyen képes ezekkel kapcsolatos műveket elkészíteni.

6


Célok, feladatok A negyedik évfolyam tanítási célja, hogy ismerje meg a tanuló: - a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges anyagok és eszközök használatát. Alakítsa ki a tanulóban - a rajzi, képi, plasztikai nyelv segítségével gondolata önálló, alkotó módon történő kifejezését, - a csoportban és önállóan végzendő kreatív tevékenységvégzés számos formáját, - a kritikai véleményformálás igényét és képességét (amely a saját, illetve mások alkotásának megítélésében segítségére lehet), - a művészet iránti érdeklődést. A negyedik évfolyam tanítási feladata, hogy: - fejlessze a tanulóban a látvány értelmezésének képességét, - ismertesse meg az ebben szerepet játszó tényezőket (tartalmi és formai elemeket), - ismertesse fel vele az elvont gondolkodás (absztrakció) szerepét és tegye alkalmassá arra, hogy azt alkalmazni tudja munkáiban, - ismertesse meg a tanulóval a sűrítést, a felbontást – mint alkotói (komponálási) eszközt –, illetve annak lehetőségeit és alkalmazását, - ismertesse fel a képi kifejezés összefüggéseit, valamint a képi kifejezés összefüggéseinek alapszintű alkalmazását, - tegye képessé a tanulót arra, hogy művészettörténeti ismereteit beépítse alkotó tevékenységeibe.

Követelmények Gyűjtsön tapasztalatokat a tanuló az élő és élettelen természet formáiról. Szerezzen ismereteket: a színvilágról a monokróm színektől a komplementer színpárokig, a tiszta színektől a szürkékig. Tudjon önállóan színkontrasztokat létrehozni többféle színes technikával. Legyen gyakorlottsága a természeti és mesterséges formák szerkezeti, látvány utáni és élményszerű feldolgozásában. Használja tudatosan a képi kifejezés eszközeit. Legyen alapvető tájékozottsága a korai keresztény, a bizánci, a román kori és a gótikus művészetről. Tudja összehasonlítani a különböző művészettörténeti korszakok azonos műfajú műalkotásait. Legyen képes életképeket megjeleníteni a tanult ábrázolási rendszerek felhasználásával. Tudja különböző kultúrák mondáit, eposzait illusztrálni különböző technikák műveleteinek felhasználásával.

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a szín téralakító szerepét a monokróniától a komplementerekig. Legyen képes mesterséges és természeti formák szerkezeti rajzának elkészítésére, a bennük rejlő dinamika felismerésére. Legyen képes illusztrációs munkák elkészítésére.

7


Célok, feladatok Az ötödik évfolyam tanítási célja, hogy ismerje meg a tanuló: - a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges anyagok és eszközök használatát. Alakítsa ki a tanulóban - a rajzi, képi, plasztikai nyelv segítségével gondolata önálló, alkotó módon történő kifejezését, - a csoportban és önállóan végzendő kreatív tevékenységvégzés számos formáját, - a kritikai véleményformálás igényét és képességét (amely a saját, illetve mások alkotásának megítélésében segítségére lehet), - a művészet iránti érdeklődést. Az ötödik évfolyam tanítási feladata, hogy: - fejlessze a tanulóban a látvány értelmezésének képességét, - ismertesse meg az ebben szerepet játszó tényezőket (tartalmi és formai elemeket), - ismertesse fel vele az elvont gondolkodás (absztrakció) szerepét és tegye alkalmassá arra, hogy azt alkalmazni tudja munkáiban, - ismertesse meg a tanulóval a sűrítést, a felbontást – mint alkotói (komponálási) eszközt –, illetve annak lehetőségeit és alkalmazását, - ismertesse fel a képi kifejezés összefüggéseit, valamint a képi kifejezés összefüggéseinek alapszintű alkalmazását, - tegye képessé a tanulót arra, hogy művészettörténeti ismereteit beépítse alkotó tevékenységeibe.

Követelmények Legyenek képes összetett természeti és mesterséges tárgyak arányainak, szerkezetének, formai sajátosságainak, színének megfigyelésére, karakteres ábrázolására síkon és térben. Ismerje az axonometria, a perspektíva és a rekonstrukció jellegzetességeit, szabályosságait, s azokat tudja alkalmazni a szerkesztések során. Tudja a teret és térformákat a távolsági viszonylatoknak, a nézőpontnak, a térmélységnek megfelelően megjeleníteni. Tudjon különböző testmodellekről igényes vonalas és tónusos rajzot készíteni. Legyen gyakorlata a különböző megvilágítású modellek megfigyelés utáni ábrázolásában. Legyen lépes a fény-árnyék jelenségek rögzítésére. Szerezzen alapvető tájékozottságot a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus és a romantika művészetének történetében. Tudjon parafrázisokat készíteni a megismert művészettörténeti korszakok egy-egy alkotásának felhasználásával.

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a vetületi, az axonometrikus és a perspektivikus ábrázolás alapelemeit. Tudjon azok segítségével egyszerű és bonyolult testcsoportokat ábrázolni. Legyen képes a színdinamikai ismeretei felhasználásával önálló képek elkészítésére. Ismerje és tudja alkalmazni önálló munkáinál a plasztikai szabályokat és a pozitív-negatív formákat.

8


Célok, feladatok A hatodik évfolyam tanítási célja, hogy ismerje meg a tanuló: - a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges anyagok és eszközök használatát. Alakítsa ki a tanulóban - a rajzi, képi, plasztikai nyelv segítségével gondolata önálló, alkotó módon történő kifejezését, - a csoportban és önállóan végzendő kreatív tevékenységvégzés számos formáját, - a kritikai véleményformálás igényét és képességét (amely a saját, illetve mások alkotásának megítélésében segítségére lehet), - a művészet iránti érdeklődést. A hatodik évfolyam tanítási feladata, hogy: - fejlessze a tanulóban a látvány értelmezésének képességét, - ismertesse meg az ebben szerepet játszó tényezőket (tartalmi és formai elemeket), - ismertesse fel vele az elvont gondolkodás (absztrakció) szerepét és tegye alkalmassá arra, hogy azt alkalmazni tudja munkáiban, - ismertesse meg a tanulóval a sűrítést, a felbontást – mint alkotói (komponálási) eszközt –, illetve annak lehetőségeit és alkalmazását, - ismertesse fel a képi kifejezés összefüggéseit, valamint a képi kifejezés összefüggéseinek alapszintű alkalmazását, - tegye képessé a tanulót arra, hogy művészettörténeti ismereteit beépítse alkotó tevékenységeibe.

Követelmények Legyenek képes összetett természeti és mesterséges tárgyak arányainak, szerkezetének, formai sajátosságainak, színének megfigyelésére, karakteres ábrázolására síkon és térben. Ismerje a kompozíció létrehozásának és a látvány ábrázolásának az alapvető szempontjait. Legyen képes az emberi alak arányos ábrázolására. Tudjon portét készíteni élő modellről is. Szerezzen alapvető tájékozottságot a 19-20. századi művészet történetéről. Legyen jártassága a műalkotások elemzésében. Használja fel a megismert képi, plasztikai és grafikai technikákat a szubjektív alkotások létrehozása során. Tudja alkalmazni a tanulmányi során megismert ábrázolási konvenciókat is az egyedi munkában.

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és használja a jártasság szintjén a képi, a plasztikai és a grafikai technikák alapelemeit. Sajátítsa el és használja az ábrázolási konvenciók alapformáit. Legyen képes önállóan a klasszikus emberábrázolás szabályainak alkalmazására (képi és plasztikai feldolgozás során egyaránt). Ismerje a művészet-történet nagy korszakait. Legyen jártas a műalkotások elemzésében.

9

A rajz-festés-mintázás vizsgakövetelményei A rajz-festés-mintázás alap- és záróvizsga követelményei 1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. Az alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja Az alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. Az alapvizsgán és záróvizsgán a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A kötelező tantárgy (rajz-festés-mintázás) és a kötelezően választható tárgyak (a különböző tanszakok műhelygyakorlat tantárgyai) alapvizsgája gyakorlati vizsgákból, a művészeti záróvizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, a szabadon választható tantárgyak (művészettörténet, népművészet) alap és záróvizsgája írásbeli és szóbeli vizsgákból áll. A vizsga tantárgyai: Az alapfokú, illetve továbbképző évfolyamot elvégző, vizsgára jelentkező tanuló az alap- és záróvizsgán a két kötelező tárgyból: rajz – festés – mintázásból és műhelygyakorlatból, illetve önkéntes választás alapján, ezeken felül a szabadon választható tárgyakból is tehet vizsgát, ha a vizsgáztatási követelmények teljesítésére felkészült. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatárgynak csak az választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló legalább százharmincnyolc órában tanult, és az évfolyamokra előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. Az alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljesen) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

10

4. Az alapvizsga és záróvizsga minősítése Az alapfokú művészetoktatási intézmény a megadott általános értékelési figyelembevételével készített részletes értékelési szempont alapján minősít.

szempontok

A tanuló teljesítményét az alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgarészekből kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 5. Alapvizsga és záróvizsga szervezése A művészeti alapvizsga és záróvizsga csak alapfokú művészetoktatási intézményben szervezhető.

11

Alapvizsga Rajz-festés-mintázás A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Rajz-festés-mintázás

max. 90 perc

1. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejező készsége, tervező képessége, kép- és tárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelő, értelmező, megjelenítő, elemző, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező, alkotó készségét, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról - a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét, a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok…). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt, önállón készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: – természetes forma, – mesterséges forma, – forma és mozgás, – forma, tér, szerkezet. 2. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, – gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, – képzőművészeti technikákban való jártasság, – kísérletező készség, – tervező, feladatmegoldó készség, – kreativitás, – manuális készség.

12

Záróvizsga Rajz-festés-mintázás A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás

max. 120 perc

1. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelő, -értelmező, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező készsége, tervező képessége, kép- és tárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló művészeti ismereteit, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról – a képzőművészeti műfajokról, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudását. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét, tudását, művészi igényességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott projektfeladat. A projektfeladat megoldását bemutató portfolió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (időterv, folyamatterv), fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma-, kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek…), a feladatra adott választ vagy válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott (grafikai, festészeti, plasztikai) eljárásokkal készült tanulmány témája lehet: – természetes formák, – mesterséges formák, – külső vagy belső tér, – térben megjelenő figura, – portré. – 2. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, – gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, – tervező, feladatmegoldó készség, – képzőművészeti technikákban való jártasság, – kísérletező készség, – kreativitás, – manuális készség, – művészeti ismeretek, – esztétikai érzékenység, – tárgyalkotó készség, – a feladatmegoldás egyedisége, minősége, összhatása. 13

Vizuális alapismeretek és a rajz-festés-mintázás tantárgy tanításához előírt kötelező eszközök és felszerelések

jegyzéke eszközök, felszerelések

kötelező mennyiségi mutató

Helyiségek rajzterem

a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei tanulói rajzasztalok, székek nevelői asztal, szék tárolószekrény tábla rajzlapszárító polc agyagosláda vagy zárható vödör vízcsapos mosdó, falikút CD-lejátszó videó (lejátszó, felvevő) számítógép lapolvasó tintasugaras nyomtató televízió digitális fényképezőgép projektor videokamera fehér zománc tábla sötétítő függöny ruhatároló (fogas) szeméttároló reflektor rajztábla (feles, negyedes) rajzmappa (feles) drapériák, kézi és egyéb modellek festőállvány szobrászállvány posztamens (különböző méretű paraván grafika eszközök (ceruzák, színes ceruzák, radír, tus, toll, rostirón, kréta, szén, fixatív) akvarellfesték-készlet temperakészlet hobby festék (akrilfesték) mintázóeszközök mintázódeszka

a tanulók létszámának figyelembevételével tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 az ablakok lefedésére alkalmas méretekben a tanulói létszám alapján 1-2 helyiségenként 1 tantermenként 2 tanulónként 1-1 tanulónként 1 szükség szerint legalább 1 legalább 1 tantermenként 5-8 legalább 3 tanulónként 1 készlet tanulónként 1 készlet tanulónként 1 készlet tanulónként 1 készlet tanulónként 1 készlet tanulónként 1

14

KÉZMŰVES MŰHELYMUNKA A kézműves műhelymunka célja A kézműves műhelymunka tanításának célja: a tanulók számára azoknak az elméleti és gyakorlati tudnivalóknak a biztosítása, melyek lehetővé teszik az önálló alkotómunkát, az önkifejezést. A kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos kultúra területének továbbéltetése, átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe. A kézművesség során a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység mélyítése. A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és megerősítése, a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének megalapozása, az értékteremtés és -megőrzés igényének létrehozása. A fentiek segítségével a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése.

A kézműves műhelymunka feladata -

a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása, a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése, a kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok között, a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának felfedeztetése tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül, a természethez, környezethez való kötődés mélyítése élmény-, ismeret- és tapasztalatszerzés által, azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését, az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése a kézműves tevékenységen keresztül, a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban, a kézügyesség, a technikai érzék, a tervező-teremtő fantázia fejlesztése, az értékteremtésen és -megőrzésen keresztül a munkára nevelés, a felnőtté válás elősegítése, az érzelmek gazdagítása, az esztétikai és etikai fogékonyság, igényesség alakítása, árnyalttá tétele, ezáltal a személyiség fejlesztése.

15

Követelmények -

a tanuló ismerje meg a kézműves tevékenységek minél szélesebb körét; alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés; tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez;

rendelkezzen ismeretekkel: - a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségeikről, - a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól; legyen jártas: - a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában, - egyszerű technológiájú tárgyak készítésében, - a felhasznált anyagok megfigyelésében, - a kézműves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés), - a gazdaságos munkavégzésben, - a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő, balesetmentes használatában, - a tárgyak elemzésében; legyen képes: - a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, - az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására; fedezze fel: - a tárgyakban rejlő esztétikumot, - a kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.

Tananyag A műhelyelőkészítő (1-2. évfolyam) tananyagtartalma a környezet anyagainak, az ember tárgykészítő tevékenységének, a tárgykészítésre alkalmas anyagok tulajdonságainak, formálhatóságának megismerésére irányul. A tanulók növényi részekből (kukorica- és cirokszárból, gyékényből, szalmából, csuhéból) használati-, dísz- és ajándéktárgyakat készítenek. A környezetben található anyagokból játékokat, bábokat konstruálnak. A műhelygyakorlat (3-6. évfolyam) során a tanulók az agyag, textil, bőr, papír formálhatóságával ismerkednek meg. Fonnak, szőnek, nemezelnek, az anyagokat szabják, varrják, gyűrik, festik, az agyagot formálják, alakítják. Textil- és bőrkollázsokat, textúrákat képeznek, agyag-, textil- és bőrtárgyakat alkotnak. Darabolással, összeillesztéssel tárgyakat alkotnak. Az elkészült tárgyak felületét a funkció-forma-díszítmény összhangjának érvényesítésével a legkülönbözőbb technikai eljárásokkal díszítik. Kiemelt szerepet kap a hagyományos kézműves technikák megismerése mellett a mai alkalmazás lehetőségének feltárása, megismerése.

16

Műhelyelőkészítő 1. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

A műhelygyakorlat célja, feladata Az első évfolyamos műhelyelőkészítő célja, hogy a vizuális neveléssel párhuza-mosan a tanuló: - sajátítson el olyan ismereteket, eszközhasználó képességeket, jártasságokat amelyek lehetővé teszik számára a tárgyalkotást. Az első évfolyamos műhelyelőkészítő feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan: - keltse fel a tanulók érdeklődését a természeti és a tárgyi környezet iránt, - alakítson ki olyan alapozó ismereteket, készségeket, melyek lehetővé teszik a fenti célok megvalósulását.

Követelmények A tanuló ismerje: - a kézművességben használt legősibb anyagokat, valamint a textilek néhány fajtáját - ezen anyagok alakíthatóságát, - az eszköznélküli anyagalakítás módjait, lehetőségeit, - a tárgyalkotó tevékenység néhány műhelytitkát. A tanuló legyen képes: - a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, - a leendő tárgy elképzelésére, megtervezésére, - a legegyszerűbb tárgyformáló eszközök használatára, - egyszerű anyagformálásra, anyagalakításra, - balesetmentes munkavégzésre.

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a kézművesség azon anyagainak legfontosabb tulajdonságait, amivel a műhelyelőkészítő tevékenység során foglalkoztak. Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenységek iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat. Szerezzen jártasságot legalább egy technika alkalmazásában.

17

Műhelyelőkészítő 2. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

A műhelygyakorlat célja, feladata A második évfolyamos műhelyelőkészítő célja, hogy a vizuális neveléssel párhuza-mosan a tanuló: - sajátítson el további olyan ismereteket, eszközhasználó képességeket, jártasságokat amelyek lehetővé teszik számára a tárgyalkotást. A második évfolyamos műhelyelőkészítő feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan: - mélyítse el a tanulók érdeklődését a természeti és a tárgyi környezet iránt, - alapozza meg azokat az ismereteket, készségeket, melyek lehetővé teszik a fenti célok megvalósulását.

Követelmények A tanuló ismerje: - a papírt, a fonás, szövés, nemezezés alapanyagait, az agyagot - ezen anyagok alakíthatóságát, - a tárgyalkotó tevékenység néhány újabb műhelytitkát. A tanuló legyen képes: - a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, - a leendő tárgy elképzelésére, megtervezésére, - a legegyszerűbb tárgyformáló eszközök használatára, - egyszerű anyagformálásra, anyagalakításra, - balesetmentes munkavégzésre.

Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő szokásokkal, hiedelmekkel kapcsolatban, ismerjen meg több olyan népköltészeti alkotást, amely a természeti környezethez fűződik. Ismerje fel az egyszerű használati tárgyak rendeltetését (funkcióját), vegye észre az ember alkotta tárgyakban a tartalom és a forma összefüggéseit. Szerezzen jártasságot a papír megmunkálásában, a szövés, fonás, nemezezés alapvető technikai műveleteiben, valamint az agyag egyszerű formázási lehetőségeiben.

18

Kézműves műhelygyakorlat 3. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

A műhelygyakorlat célja, feladata A harmadik évfolyamos műhelygyakorlat célja, hogy a tanuló: - a megismert műfaji lehetőségeket egyéniségének megfelelően tudja használni, alakítani, - tudjon bánni a megszerzett ismeretekkel, anyagokkal, technikákkal, - tudjon élni az újfajta kifejezésmód lehetőségeivel, - legyen képes varrással, hímzéssel, gyöngyfűzéssel, madzagszövéssel, agyago-zással, egyszerű gyermekjáték és népi hangszer készítésével kapcsolatos feladatok elkészítésére, kivitelezésére, esztétikus megjelenítésére. A műhelymunka feladata, hogy a tanuló ismerje meg: - a népmesei elemek megjelenítésének többféle módját, - a varrás és hímzés anyagait, egyszerűbb műveleteit, - a jeles napokhoz fűződő népszokásokat, tárgyakat, - a madzagszövés technikáját, - az egyszerű gyöngyfűzés technikáját, - az emberélet fordulóinak fontosabb eseményeit, - a népi életben alkalmazott egyszerű hangszereket és azok funkcióit - a tárgyak használatának hétköznapi és ünnepnapi dimenzióit.

Követelmények A tanuló ismerje meg: - az egyszerűbb technikákat, eszközöket, anyagokat, - a tárgyak csoportjait, funkcióit, anyagait és a tárgykészítés eszközeit - a népi élet tárgyai felhasználásának sokszínűségét, - a varrás, a hímzés, a gyöngyfűzés, a madzagszövés, az agyagozás, az egyszerű gyermekjáték és népi hangszer készítés alapjait. A tanuló legyen képes: - tervek készítésére, - a tanult technikák műveleteinek alkalmazására, - ötletgazdag munkák létrehozására, - az eszközök balesetmentes használatára, - társai és saját munkáinak véleményezésére.

Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzék alapvető ismeretekkel a népi kultúra egyes szegmenseiről: a népmesék világáról, az egyes hónapok kiemelkedő jeles napjairól, az azokhoz kötődő népszokásokról, hiedelmekről, az emberélet fordulóinak nagyobb ünnepeiről. Legyen jártas az egyszerűbb varrási és hímzési technikák műveleteinek alkalmazásában, a madzagszövésben, a gyöngyfűzésben, a bábukészítésben és az egyszerű népi – elsősorban a gyermekjátékok során használt – hangszerek előállításában.

19


A műhelygyakorlat célja, feladata A negyedik évfolyamos műhelygyakorlat célja: - a hagyományos népi kultúra továbbéltetése, átörökítése, valamint a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe, - a manuális képességek fejlesztése, az értékteremtésre, -megőrzésre nevelés, a természetes anyag feldolgozásával a természetközeli szemlélet mélyítése, az esztétikai, művészi, konstruktív érzékenység kialakítása, - a természetes anyagok (gyapjú, bőr) hagyományos kézműves megmunkálási módjainak elsajátítása. A műhelymunka feladata: - a szálasanyag, s nemez és a bőr felhasználásának, a szálasanyagból készült, valamint a nemez- és bőrtárgyak készítéstörténetének megismertetése, - tárgytervezési alapismeretek elsajátítása, - felnőtt szerepre felkészítő népi gyermekjátékok megismertetése, - a népi építészet fontosabb anyagainak, technikáinak, a főbb paraszti lakóháztípusnak és berendezéseinek megismertetése, - balesetmentes, munkavédelmi előírásoknak megfelelő jártasság kialakítása az eszközhasználatban, - irányított tárgyelemzéseken és tervezési folyamaton keresztül a tárgy, a környezet és a használó ember összhangjára, harmóniájára való figyelemfelhívás, ezzel az esztétikai érzék és ítélőképesség mélyítése, árnyaltabbá tétele.

Követelmények A tanuló ismerje: - az alkalmazott anyagok tulajdonságait, a kéziszerszámok használatát, - a motívum-, mintagyűjtés forrásait, másolási módszereket, a tervezés folyamatát, - a tárgykészítés folyamatát, - a szálasanyagból, bőrből, nemezből előállítható tárgyak elkészítésének néhány alapvető műveletét, - a szálasanyagból, bőrből, nemezből készített tárgyak körét, - néhány életszerepre felkészítő gyermekjátékot, valamint - a népi építészet néhány jellemzőjét, fontosabb anyagait, technikáit, a főbb paraszti lakóháztípusokat és berendezési tárgyakat.

20

A tanuló legyen jártas: - a szálasanyag-, nemez- és bőrtágy-készítési eljárás alkalmazásában, a megfelelő szerszámok használatában, - tervezési folyamatokban, - gondolatainak, elképzeléseinek tárgyi formában történő megjelenítésében, - a tárgyak fajtájának ismeretében a megfelelő alapanyagok kiválasztásában, - a méretezésben, - a tárgynak és anyagnak megfelelő összeillesztési és díszítési technika kiválasztásában, - a munkavédelmi, balesetvédelmi előírások betartásában.

Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a felhasznált anyagok tulajdonságairól, alkalmazási lehetőségeiről, a népi gyermekjátékok szerepéről, a népi építkezés néhány jellemző vonásáról. Legyen jártas a tanult kézműves tevékenységek alapvető munkafolyamatainak alkalmazásában.

21


A műhelygyakorlat célja, feladata Az 5. évfolyamos műhelymunka célja, hogy: - fejlessze a tanuló képességeit, ízlését, - rendszerezze és közvetítse azokat az ismereteket, melyeknek birtokában igényes tárgyakat tud létrehozni. A műhelymunka feladata, hogy a tanulót ismertesse meg: - a fa, a vessző, a háncs, a gyékény és a bőr megmunkálásának néhány egyszerű eljárásával, - a népi kerámia sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, meg-nyilvánulási formáival, - a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel, - a tárgyak készítésének folyamatával, - az anyagmegmunkálás környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival.

Követelmények A tanuló ismerje: - az egyszerű fafaragási technikákat, - a kosárfonás alapjait, - a háncs- és gyékényfonás alkalmazási területeit, - a népi kerámiakészítés alapjait a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját, - a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: - önálló tervezésre, - terveinek látványszerű és formaértelmező rajzokban való igényes megjelenítésére, - megszerzett ismereteinek alkalmazására a tárgykészítés során, - a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangjának megteremtésére, -

a rendeltetés, forma és díszítmény szempontjai szerint a műtárgyak elemzésére, a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására.

Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a fa, a vessző, a háncs, a gyékény, a bőr és az agyag alkalmazási területeiről, az anyagok fontosabb munkatulajdonságairól és a tárgyak jelző értékéről. Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában.

22

Kézműves műhelygyakorlat Kézműves műhelygyakorlat 6. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

A műhelygyakorlat célja, feladata A 6. évfolyamos műhelygyakorlat célja: - az anyagi minőségek, esztétikai értékek iránti fogékonyság fejlesztése, - a tanulók problémaérzékenységének, manuális készségének és igényességének kialakítása, - a tanulók mesterségbeli tudásának megalapozása. A műhelymunka feladata, hogy a tanulót ismertesse meg: - a népviselete elemeivel, - néhány hétköznapi és ünnepi viselet jellemző jegyeivel, - a viselet által közvetített jelentéstartalommal - a szövés, a hímzés, a batikolás, az ékszerkészítés néhány technikájával, - a tárgyalkotás anyagaival, eszközeivel, - a munkafogásokkal, az eszközök balesetmentes használatával.

Követelmények A tanuló ismerje: - a szövőkereten való szövés munkafolyamatát, - a dél-dunántúli hímzések típusait, formavilágát, - legalább egy – saját tájegységhez kötődő – hímzéstechnikát, - a viaszolt és csomózott batikolás technikáját, - a népi ékszerek fajtáit, - az egyszerűbb öltözet-kiegészítők, ékszerek készítésének módját, - a hétköznapi és ünnepi viselet alapvető elemeit, - a népművészet megjelenési formáit a jelen körülményi között, - a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: - a tanult elméleti és gyakorlati ismeretek alkotó módon való alkalmazására, -

a feladatok megoldásához szükséges rajzi, tervezési és műhelyrajzok értelmezésére, igényes elkészítésére, bemutatására, a megismert anyagok megmunkálásához használt eszközök, gépek, berendezések rendeltetésszerű használatára, az anyagoknak, a megmunkálás módjainak a feladat, az igények szerint legmegfelelőbb kiválasztására és alkalmazására, az elkészült munkák elemzésére, megítélésére.

23

Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi szőttes és hímzés jellemzőiről, az ékszerek és a viselet jelentéstartalmáról, a népművészet továbbélési lehetőségeiről. Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában. Tudjon önállóan igényes és esztétikus tárgyat alkotni.

24

A tanulók munkájának értékelése A tanulók munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A teljesítmény értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati munka minősítésére. Az elméleti anyag számonkérése szóban és írásban egyaránt történhet. A kézművesség természetéből adódóan előnybe kell részesíteni a gyakorlati tevékenység értékelését. A helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját munkájukat és társaik munkáját is. Ezt követően a szaktanár az elhangzottakat megerősítve, cáfolva, illetve kiegészítve állapítja meg az osztályzatot. A tanulók teljesítményének értékelésére – szintén a tárgy természetéből adódóan - alkalmas az elkészült produktumok zsűrizése, pályázatokon történő megmérettetése, kiállításokon való bemutatása. A tanulók teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban az 1-5 osztályzatok valamelyikével szükséges értékelni. Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet, a minimumkövetel-ményeknek legalább megfelelt.

A kézműves műhelygyakorlat vizsgakövetelményei A kézműves művészeti alapvizsga követelményei 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. 90 perc Kézműves műhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 30 perc - tárgykészítés 150 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a rajz-festés-mintázás tanterve tartalmazza.

2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a kézművesség hagyományos anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai

25

törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló kézművességben megszerzett jártasságát, szakmai tudását. A kézműves műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott hagyományos kézműves eljárással készített tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon választott technikával (természetes alapanyagokból készített, formázással, festéssel, fonással, fűzéssel, szövéssel, nemezeléssel, domborítással, varrással…) alakított és díszített kézműves alkotás lehet: használati tárgy, gyermekjáték, népi hangszer, hagyománytárgy…, ajándéktárgy. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített kézműves tárgy. A kézműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott használati funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, természetes anyagokból, szabadon választott kézműves technikával létrehozott alkotás (gyermekjáték, maszk…).

3. A vizsga értékelése A kézműves műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – tárgytervező képesség, – formaalkotó és díszítményképző készség, – anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, – kézműves alapismeret, – a műfaji jellegzetességek megfelelő alkalmazása, – a vizsgamunka összhatása.

A kézműves művészeti záróvizsga követelményei 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. 120 perc Kézműves műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 40 perc - tárgyalkotás 200 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy záróvizsga követelményét a rajz-festés-mintázás tanterve tartalmazza.

26

1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Kézműves műhelygyakorlat max. 10 perc

2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét. A kézművességhez tartozó anyagok tulajdonságairól, felhasználási lehetőségeiről, a kézművesség munkafolyamatairól, a díszítési módszerek műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, hagyományairól, a népművészet kézműves emlékeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló kézművességben megszerzett technikai jártasságát, szakmai tudását, művészi igényességét. 2.1. A kézműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész kézműves tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján (vázlat-, szerkezet-, nézet-, műszaki rajzi dokumentáció) szabadon választott díszítési és összeállítási technikával (ásványi, növényi vagy állati eredetű anyagokból készült, formázással, fonással, szövéssel, nemezeléssel, domborítással, varrással, faragással, batikolással…) létrehozott vizsgamunka lehet: használati tárgy lakástextil, öltözetkiegészítő, népi gyermekjáték, népi hangszer, hagyománytárgy…, ajándéktárgy. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan készített kézműves tárgy. A kézműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióval rendelkező, a tanuló által készített terv alapján, hagyományos kézműves anyagokból, tetszőleges kézműves technikával megoldott alkotás (öltözetkiegészítő, ékszer…). 2.2. A kézműves műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – – – – – – – – –

a kézművesség anyagai, kézműves technikák, technológiák, kézműves díszítési módok, tárgyakhoz kapcsolódó hagyományok, jelentéstartalom a tárgyakon, a kézműves mesterségek kialakulása, szakosodása, a kézművesség tárgytípusai, a kézművesség legjelentősebb tárgyi emlékei, alkotói, műhelyei, a hagyományok továbbéltetésének lehetőségei, a kézművesség egészség- és környezetvédelmi alapismeretei.

27

3. A vizsga értékelése 3.1. A kézműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – funkciónak, műfaji sajátosságoknak megfelelő tervező, szerkesztő, modellező készség, – manuális és konstruáló készség, – díszítő, stilizáló készség, – a tervezéshez szükséges magyarázó-közlő rajz szintje, – a terv egyedisége, kreativitása, – az anyag- és eszközhasználat szintje, – a kézműves ismeretek gyakorlati alkalmazásának (szabás, összeállítás, díszítés…) szintje, – a megfelelő kézműves műveletek, munkafolyamatok kiválasztása, – a vizsgatárgy összhatása, a funkció – forma - díszítmény összhangja. 3.2. A kézműves műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség.

28

A kézműves műhelygyakorlat tanításához előírt kötelező eszközök és felszerelések

jegyzéke kötelező eszközök, felszerelések Helyiségek

mennyiségi mutató

kézműves műhely

a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei munkaasztal, szék tanulónként 1 szárító és tároló állvány műhelyenként 1 vízcsapos mosdó (falikút) műhelyenként 1 égetőkemence iskolánként 1 agyagos láda iskolánként 1 zárható vegyszertároló savak, lúgok tárolására műhelyenként 1 szeméttároló műhelyenként 1 rezsó műhelyenként 1 műanyag kád (szálasanyag áztatásához) műhelyenként 2 kézikorong kettő tanulónként 1 mintázó eszközkészlet kettő tanulónként 1 varrógép műhelyenként 1 vasaló, vasalódeszka műhelyenként 1 szövőállvány négy tanulónként 1 szövőkeret tanulónként 1 madzagszövő tábla kettő tanulónként 1 körmöcske (3-4 féle méretben) kettő tanulónként 1-1 szerszámosláda tanulónként 1 vágólap tanulónként 1 ollók (papír- és bőrvágó, metszőolló) tanulónként 1-1 kés (konyhai, bőrvágó és fafaragó kés, csontkés) tanulónként 1-1 snitzer tanulónként 1 körző (1lölő és grafithegyes) tanulónként 1-1 vonalzó (fém és mércés műanyag) tanulónként 1-1 tű (textil- és bőrvarráshoz) tanulónként 1-1 ár (vágó és gömbölyű) tanulónként 1-1 lyukasztó tanulónként 1 varrópad vagy fapofák (bőrmunkákhoz) négy tanulónként 1 kalapács, fogó tanulónként 1 élezőkő tanulónként 1 gyékényfonó ráma tanulónként 1 műanyag tálak tanulónként 1 ecset (legalább kétféle méretben) tanulónként 1-1 festésre alkalmas edények tanulónként 1

29

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG. A kézműves tanszak HELYI TANTERVE

Recommend Documents