EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG D Igazgatóság – Élelmiszerbiztonság: termelési és forgalmazási lánc D2 – Biológiai kockázatok
SANCO/1688/2005 Rev.1 Munkadokumentum (2005.7.15)
ALAPFELMÉRÉS A SZALMONELLA ELŐFORDULÁSÁRÓL A GALLUS gallus BROJLERÁLLOMÁNYBAN AZ EU-BAN
-------------------
MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
AZ ÉLELMISZERLÁNC- ÉS ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG 2005. JÚLIUS 19-I ÜLÉSÉN KERÜLT ELŐTERJESZTÉSRE
ALAPFELMÉRÉS A SZALMONELLA ELŐFORDULÁSÁRÓL A GALLUS gallus BROJLERÁLLOMÁNYBAN AZ EU-BAN MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
1. fejezet A felmérés célkitűzései A felmérés célja a Salmonella spp. előfordulásának becslése az Európai Unió tagállamaiban található brojlercsirke-állományokban (Gallus gallus). Tekintettel arra, hogy a felmérés kifejezetten a zoonózist okozó szalmonellát vizsgálja, a Salmonella Pullorum és a Salmonella Gallinarum nem tartozik vizsgálati körébe. A felmérés különböző tagállamokban kapott eredményeinek összehasonlíthatóaknak kell lenniük. A felmérésnek a 2005. október 1-jével kezdődő egyéves időszakot kell átfognia.
2. fejezet A mintavétel kerete A mintavétel keretének elsősorban a brojlerállomány legalább 80 %-át képviselő gazdaságokra kell kiterjednie. Ez általában úgy érhető el, hogy a felmérésbe be kell vonni az összes olyan gazdaságot, amely egy adott időpontban legalább 5000 szárnyassal rendelkezik. Célszerű gazdaságonként csak egy állományból mintát venni. Azokban az országokban, ahol a mintázandó állományok (lásd a 3. fejezetet) számított száma magasabb a legalább 5000 szárnyassal rendelkező gazdaságok számánál, ott a állományok számított számának elérése érdekében több, de legfeljebb négy állományból vehető minta ugyanabban a gazdaságban. Ebben az esetben az állományoknak egy adott gazdaságban lehetőség szerint különböző istállókból kell származniuk, a mintavételt pedig különböző évszakokban kell elvégezni. Ha a mintázandó állományok száma még így sem elegendő, fokozatosan kisebb mérekategóriába tartozó gazdaságok is választhatók (3000–4999, majd 1000–2999 brojlert tartó gazdaságok stb.), amíg el nem érik a megengedett legkisebb (154) állományszámot, amennyiben lehetséges. Ha az állományok száma még mindig nem elegendő, akkor egy adott gazdaságban több mint négy állományból is vehető minta, elsősorban a nagyobb gazdaságnál. Azokban az országokban, ahol a brojlerállomány kevesebb mint 80 %-a található az 5000-nél több brojlert tartó gazdaságokban, a felmérésbe kezdetben fokozatosan kisebb méretű, lehetőleg 1000-nél több szárnyassal rendelkező gazdaságok is bevonhatók.
A gazdaságok kiválasztásánál figyelembe kell venni annak kockázatát, hogy egyes kezdetben kiválasztott gazdaságokban nem lehet mintavételt végezni (pl. kényszervágás vagy a tenyésztés leállítása miatt), ezért kezdetben valamivel több gazdaságot kell figyelembe venni. A szárnyasok mintavételét a levágásuk előtti 3 héten belül kell elvégezni. Amennyire lehetséges, a mintavételezést az év során egyenlően kell elosztani, hogy minden évszakban történjen mintavétel. A mintavétel megszervezésére a hatóságoknak olyan rendszert kell kialakítaniuk, amely lehetővé teszi számukra, hogy az állományokat a megfelelő időben keressék fel. A mintavételt az illetékes hatóság végzi el, illetve az annak felügyelete alatt történik. A gazdaság meghatározása: brojlercsirkék nevelésére vagy tartására használt létesítmény. Az állomány meghatározása a 2160/2003/EK rendelet 2. cikkében foglaltak szerint: valamennyi azonos egészségügyi állapotú baromfi, amelyeket ugyanazon helyiségben vagy elkerített területen tartanak, és amelyek egyetlen járványügyi egységet alkotnak; nagyüzemi baromfitenyésztés esetében ez az egy légtérben tartózkodó összes baromfit jelenti.
3. fejezet Mintanagyság és az állományok kiválasztása Először a vizsgálandó állományok (mintanagyság) számát kell kiszámítani. Ez az alábbi kritériumok alapján történik: • • •
megcélzott előfordulás: 50 % kívánt megbízhatósági szint: 95 % pontosság: 5 %
Az országoknak a fenti kritériumok alapján kiszámított számú állományból kell mintát venniük, figyelmen kívül hagyva az országban a korábban végrehajtott más intézkedések folytán megállapított előfordulást. A mintázandó állományok számának kiszámítása a populáció méretét (vagyis az állományok teljes számát) veszi figyelembe. Véges populációk esetében a mintanagyság kisebb lesz, mint a nagy (végtelen) populációknál (ez utóbbi a 100 000 egységet meghaladó populációkra érvényes), ezért szükség lehet a mintanagyság populációnagysághoz való hozzáigazítására, figyelembe véve a következőket: Az 1. melléklet tartalmazza a szükséges, hozzávetőleges mintanagyság kiszámításának képletét. A populációnagyság kiszámítása (egy adott tagállamban az állományok teljes száma) Várhatóan átlagban: ¾ gazdaságonként 2 istálló található ¾ istállónként évente 6 brojlerállományt nevelnek Következésképpen, a populációnagyság (az állományok teljes számának) megállapításához az adott tagállamban található gazdaságok számát 12-vel kell megszorozni. Ha az adott országban részletes adatok állnak rendelkezésre, a populáció becslését még részletesebben lehet elvégezni.
¾ Amennyiben a populációnagyság 10 000 állomány alatti, a mintanagyságot korrigálni kell a számított populációnagyság alapján. ¾ Az egyes országokban legalább 154 állományt kell mintázni. Ez szükséges ahhoz, hogy az előfordulás 50 %-ról 40 %-ra történő csökkenése 80 %-os biztonsággal megállapítható legyen. Rétegzés A brojlerállományt minden egyes tagállamban a gazdaságok mérete és a régió alapján kell rétegezni. A mintáknak reprezentatívan kell tükrözniük a brojlerállományt, így reprezentatívnak kell lenniük a gazdaságok és állományok számára, valamint mind a négy évszakra nézve. A 2. melléklet tartalmazza a mintázandó állományok számának becslését, a gazdaságok méretkategóriája szerinti bontásban.
4. fejezet Minták A mintavételezés érzékenységének maximalizálása céljából 300 darab 1 grammos ürülékdarabnak megfelelő mennyiségű bélsárból kell mintát venni. Ennek eléréséhez valamennyi kiválasztott állományban 5 pár csizma/zoknitamponnal (boot/sock swab) kell mintát venni. Ezzel a mintavételi eljárással elméletileg az állományban a szalmonella 1 %-os előfordulása 95 %-os megbízhatósági szinttel állapítható meg, feltéve hogy a vizsgálat 100 %-os érzékenységű. Valamennyi termelési típusra alkalmazható ugyanaz a mintavételi megközelítés. A szabadtartású állomány esetében csak az istállón belül kell mintát gyűjteni. Bármely kiválasztott állományból 5 gyűjtőmintát kell venni. Valamennyi gyűjtőmintának tartalmaznia kell egy pár csizmatamponra (vagy az azzal egyenértékű „zoknimintára”) tapadt bélsarat. Az ilyen típusú minta egyenértékű 300 egyenként begyűjtött és 5 gyűjtőmintába egyesített mintával. A kislétszámú állományoknál (pl. a 100 egyednél kisebb brojlerállományok), ahol a csizma-/zoknitamponok nem használhatók az istállók hozzáférhetetlensége miatt, ezek a mintavevő eszközök helyettesíthetők kézzel húzott tamponokkal. Ilyen esetben a csizma-/zoknitampont egy kesztyűre rögzítik és azt kézzel friss bélsárral szennyezett felületekhez dörzsölik, illetve – amennyiben ez nem lehetséges – más bélsár-mintavételi módszert alkalmaznak. Amennyire lehetséges, 5 külön mintát kell venni. Csak a szabványos mintavételi eljárások terén képzett személyzet vehet mintát. A mintavételi eljárások részletei A gazdaságban valamennyi mintázandó állományban öt pár csizma-/zoknitamponnal kell mintát venni. 1. A csizmatampon kereskedelmi forgalomban kapható, lábbelire felhúzható abszorpciós papír-/textilcipő. A zoknitampon 20 cm hosszú Tubegrip kötszer, amelyet a talpnak a lábujjak és az ív közé eső párnázott része köré kell tekerni. A zoknitampont a mintavétel alatt háromszor 90 fokban el kell forgatni, úgy hogy tiszta tamponfelülettel vegyünk mintát; a csizmatampont ezzel szemben nem kell elforgatni. 2. Biztosítani kell, hogy a mintavevő tamponok ne szennyeződjenek használat előtt, illetve ne érintkezzenek fertőtlenítővel – pl. nejloncsizma a lábbelifertőtlenítést követően vehető fel, nem pedig előtte.
3. Lépjünk be a mintavételre kijelölt istállóba és a csizma-/zoknitampon felhelyezése előtt húzzunk fel egy pár új nejloncsizmát. Ezeket általában egyszerűbb felhúzni a korábbi nejloncsizmára. Gondoskodni kell arról, hogy minden egyes mintához új nejloncsizmát húzzunk fel, valamint arról, hogy a nejloncsizmák vagy csizmatamponok cseréjekor a mintavevő tamponok között ne történjen keresztszennyeződés kéz útján. A nejloncsizmák vagy csizmatamponok minden cseréjekor legjobb egyszer használatos kesztyűt használni. 4. A csizma-/zoknitamponok felhúzása előtt: nedvesítsük be a csizmatamponok felületét maximális kinyerést biztosító oldószerrel (MRD) (0,8% nátrium-klorid, 0,1% pepton steril ionmentes vízben), fertőtlenített vízzel vagy a nemzeti referecialaboratórium által jóváhagyott más oldószerrel. Kerülni kell az antibiotikus hatású vagy egyéb fertőtlenítő szereket tartalmazó, a gazdaság területén belüli víz használatát. A csizmatamponok benedvesítésének legegyszerűbb módja az, ha folyadékot öntünk beléjük mielőtt azokat felhúznánk a nejloncsizmára. Alternatív megoldásként a csizmatamponok és „zoknik” használat előtt autoklávban oldószerrel benedvesíthetők arra alkalmas zacskóban és edényben. Az oldószert a csizma felvétele után is fel lehet vinni a felületre szóró- vagy mosópalack segítségével. 5. Az istálló területét mintavétel céljára fel kell osztani öt egyenlő szektorra. Ha az istálló belső tere fel van osztva, gondoskodni kell arról, hogy a vett mintában az istálló valamennyi része arányosan legyen reprezentálva. 6. Oly módon mozogjunk, hogy egy pár csizma-/zoknitamponnal legalább 100 lépést tegyünk meg a kiválasztott szektorban – az almozott és a nem almozott területeket egyaránt beleértve, a szabadtartású állományok esetében kivéve azonban a kinti területeket – így biztosítva, hogy a mintavétel a szektor minden részére kiterjedjen. 7. A kiválasztott szektor mintavételének befejezésekor óvatosan vegyük le a csizma-/zoknitamponokat oly módon, hogy ne váljon le az azokra rátapadt anyag. A zoknitamponok befordíthatók, hogy megtartsák a mintát. Ezeket helyezzük zacskóba vagy edénybe, és gondoskodjunk ezek felcímkézéséről. A zoknitamponok azokba a steril edényekbe is gyűjthetők, amelyek később a minta kitenyésztésére fognak szolgálni. 8. A mintákat gyorspostával vagy futárral kell a megfelelő laboratóriumba küldeni.
5. fejezet Vizsgálat A szalmonellával foglalkozó nemzeti referencialaboratóriumok azok a laboratóriumok, ahol a kimutatást és a szerotipizálást végzik. Amennyiben a nemzeti referencialaboratórium nem tudja elvégezni az elemzéseket, vagy az nem az a laboratórium, amely a kimutatást rutinszerűen végzi, az illetékes hatóságok az elemzések végrehajtására korlátozott számban kijelölhetnek más, a szalmonella elleni védekezési programba bevont laboratóriumokat. E laboratóriumoknak igazolniuk kell gyakorlatukat az előírt meghatározási módszer alkalmazása terén, rendelkezniük kell a 17025 ISO szabványnak megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel, és a nemzeti referencialaboratórium felügyelete alatt kell állniuk. A laboratóriumban a mintákat hűtve kell tárolni a vizsgálatig, amit a beérkezéstől számított 48 órán belül el kell végezni. A csizma-/zoknitamponok laboratóriumi feldolgozása 1. A gazdaságban a csizma-/zoknitamponok azokba a steril edényekbe is gyűjthetők, amelyek később a minta kitenyésztésére fognak szolgálni. 2. A laboratóriumba érkezéskor az edény külső felületét 70 %-os alkohololdat permetezésével fertőtlenítsük, legalább egy percig hagyjuk állni, majd adjunk a mintához minimum 225 ml szobahőmérsékletű pufferolt peptonvizet (BPW). Ha a tamponokat zacskókban szállítják, azokat gondosan fordítsuk ki úgy, hogy a
zoknitamponok és a leváló bélsár belehulljon a legalább 225 ml BPW-be. A mintát keverjük meg az edény óvatos körkörös mozgatásával, majd helyezzük az edényt az inkubátorba. Meghatározási módszer A hollandiai Bilthoven-i Közösségi Szalmonella Referencialaboratórium (CRL) által ajánlott módszert kell használni: a módszer az ISO 6579 (2002) módosított változata, ahol egyedül egy félfolyékony közeget (MSRV) használnak szelektív táptalajként. A félfolyékony közeget 41,5 +/-1 °C-on kell inkubálni 2x (24 +/-3) órán keresztül. Szerotipizálás: Minden egyes pozitív mintából legalább egy izolátumot kell tipizálni a szalmonellával foglalkozó nemzeti referencialaboratóriumban. A szalmonellával foglalkozó nemzeti referencialaboratóriumnak a KauffmannWhite módszert kell követnie. Minőségbiztosítás céljából a nem tipizálható izolátumok egy részét, legfeljebb 16 nem tipizálható izolátumot el kell küldeni a CRL számára. Ezeknek az izolátumoknak egy részét negyedévenként kell elküldeni a CRL számára. A törzsek tárolása: Az izolált törzseket az NRL szokásos tenyészettárolási módszerét alkalmazva kell tárolni, amennyiben az legalább 2 évig biztosítja a törzsek épségét. Fágtipizálás: Határozottan ajánlott, hogy minden egyes típusból az S. Enteritidis és S. Typhimurium legalább egy izolátumának meg kell határozni a fágtípusát a londoni HPA Colindale által meghatározott protokoll szerint. Az antibiotikum-rezisztencia vizsgálata: Epidemiológiai célokból ajánlatos, hogy ahol lehetséges, állományonként és szerotípusonként egy izolátumot antibiotikum-rezisztencia vizsgálatára használjanak. Amennyire lehetséges, kvantitatív módszereket kell alkalmazni és a CLSI (korábban NCCLS) szabványokat kell használni.
6. fejezet Jelentéstétel E felmérés alkalmazásában egy állomány akkor tekinthető pozitívnak, ha a Salmonella spp. jelenlétét legalább a minták egyikében észlelik. A 2003/99/EK irányelv 9. cikke szerint az állatokban fellelhető Salmonella spp. megfigyeléséről szóló éves nemzeti jelentés elkészítéséért felelős nemzeti hatóságnak kell összegyűjtenie és kiértékelnie az eredményeket, valamint minden szükséges adatot és az értékelést jelentenie kell a Bizottság számára. Valamennyi szerotípust (amelyet e felmérés keretében vizsgálni kell) külön-külön kell bejelenteni, a nem tipizálható szerotípusokat is beleértve. A tagállamoknak az összes mintavételezett állományra vonatkozóan minden adatot jelenteniük kell a Bizottság számára, köztük az alábbi adatokat is. Az űrlapot – amely alapján ezeket az adatokat be kell mutatni – a Bizottságnak kell kidolgoznia a tagállamokkal és az érintett felekkel (CRL-szalmonella és az EFSA) együttműködve.
A felmérés céljából a tagállamok által összegyűjtött fontos adatokat a Bizottság kérésére át kell adni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság számára. A tagállamok által átadott adatokat a tagállamok előzetes beleegyezése nélkül nem szabad e tanulmány elkészítésén kívül más célokra felhasználni. Az összesített nemzeti adatok és eredmények olyan formában kerülnek nyilvánosságra, amely biztosítja a titkosságot. A bizottsági jelentés a Bizottság, az EFSA, a CRL-szalmonella és a tagállamok közötti konzultáció mellett készül el. 2006. január végéig a Bizottság számára jelentést kell készíteni a tanulmány megvalósításában elért haladásról a 2005. október-decemberi mintavételezési időszakra vonatkozóan, amelyben ki kell térni a szervezési kérdésekre, a feldolgozatlan és szerkesztett adatokra és a felmerült nehézségekre is. 2006. október 31-ig be kell nyújtani a zárójelentést és az azt alátámasztó pénzügyi dokumentumokat. A következő információkat kell jelenteni a Bizottság számára: 1. A program megvalósításának általános ismertetése • • • • • •
a felmérés alá eső brojlerállomány leírása üzemméret szerint rétegezve; a randomizálási eljárás leírása, beleértve a bejelentési rendszert és a mintavételezett gazdaságok regionális eloszlását; a gazdaságok méretére vonatkozó információ forrása; a számított és megvalósított mintanagyság; a mintavételezésbe/vizsgálatba/tipizálásba bevont hatóságok és laboratóriumok részletes adatai; a tanulmány általános eredményei, különösen a Salmonella spp. előfordulása; a Salmonella Typhimurium, a Salmonella Enteritidis és más szerotípusok előfordulása; ha további mintavételt is végeztek, közölni kell a minták és a vizsgálati módszerek részleteit, valamint az eredményekhez fűzött megjegyzéseket.
2. Minden egyes mintázott gazdaság/állomány összes adata és a megfelelő vizsgálati eredmények: • •
• • • • • • • • • • • • • •
a gazdaság azonosítója a gazdaság termelési típusa ¾ szabadtartás (az állatok kimehetnek a szabadba) ¾ szabadtartás, biotermelés (az állatok kimehetnek a szabadba és egy elismert biotermelési szabványszabályozó szervezet (Organic Standard Regulatory Organisation) azokat nyilvántartásba vette) ¾ hagyományos (az állatokat az istállón belül tartják) a gazdaság mérete (kategóriája) a brojlercsirkék száma a gazdaságban bármely adott időpontban – maximális kapacitás a brojlercsirkék száma a gazdaságban a mintavétel időpontjában az állományok száma a gazdaságban – maximális kapacitás bármely adott időpontban Hízlalási ciklusok (állományciklusok, minden új ciklust figyelembe véve) száma évente a vizsgált állományban lévő brojlerek száma az állomány termelési típusa: a vizsgált állomány típusa, azaz hagyományos/szabadtartású szabványos/szabadtartású biotermelési mód a mintavétel dátuma és helye (xx/yy/zz; baromfiistálló) a brojlerek életkora a mintavétel idején (napokban) várható vágási kor (napokban) a minták azonosítója a vett minták típusa: csizma-/zoknitampon; egyéb kiegészítő mintavétel esetén külön részletes ismertetést kell adni a brojlerek szalmonella elleni vakcinázási státusza
• •
a szülőállományok szalmonella elleni vakcinázási státusza, ha rendelkezésre áll antibiotikus hatású szerek alkalmazása az előző 2 hét során
A tagállamokban az alábbi információkat kell összegyűjteni a laboratóriumban vizsgált minden egyes mintáról: • • • • • • • • •
A laboratórium azonosítója (amennyiben több laboratóriumot is bevontak) a gazdaság/állomány azonosítója, amelyből a mintákat vették a minták szállítási módja a vizsgálat kezdetének dátuma a kiegészítő minták esetében a minta típusa a kiegészítő minták esetében a minta tömege és térfogata az egyes vizsgált minták eredménye (negatív vagy szalmonella szerovar, vagy nem tipizálható), amennyiben további mintákat vettek, ezek részletes adatait külön kell ismertetni, beleértve az alkalmazott módszert vagy módszereket (szerológia, por stb.) az antibiotikum-rezisztencia vizsgálatának és/vagy fágtipizálásnak alávetett törzsek esetében: eredmények.
1. melléklet A szükséges hozzávetőleges mintanagyság
Frankena K, Noordhuizen JP, Willeberg P, van Voorthuysen PF, Goelema JO. EPISCOPE: számítógépes programok az állatorvosi epidemiológiában. Vet Rec 1990; 126: 573-576.
A szükséges hozzávetőleges mintanagyság A cél a szükséges mintanagyság becslése, ha adott a kívánt megbízhatósági tartomány: x+w A normál közelítést használva végtelen sokaságon: w = zα
p (1 − p ) n
ahol p=előfordulás és zα = az α valószínűséghez tartozó standardizált normál eloszlás értéke. Ezt n-re kifejezve az alábbi egyenletet kapjuk: 2
z n∞ = α p (1 − p ) . w
Véges sokaságra:
1 1 1 = + n n∞ N ahol N= a tényleges sokaság mérete n∞ = a mintanagyság végtelen sokaságnál n= egyszerű minta véges sokaságnál
2. melléklet: mintavételi összefoglaló Gazdaságok <5000
Ország
idő
1_99 100_999 Brojlerek sz. Brojlerek sz. 1–99 100–999 között között
Gazdaságok >5000
1000_2999 Brojlerek sz. 1000–2999 között
5000_9999 Brojlerek sz. 5000–9999 között
3000_4999 Brojlerek sz. 3000–4999 között
Mintázandó állomány
10000_49999 50000_99999 ge_100000 Brojlerek sz. Brojlerek sz. 100000 v. 10000–49999 50000–99999 több között között brojler
Össz.
2.788
Mintavételek 5000_9999 száma Brojlerek 5000–9999 között 385
Össz. >5000
10000_4999 50000_9999 ge_100000 9 Brojlerek 9 Brojlerek 10000-49999 50000-99999 100000 vagy között között több brojler 381
Pl Lengyelország
2004
be Belgium
2005
3
28
dk Dánia
2003
150
20
de Németország
2003
9.316
475
ee Észtország**
2003
gr Görögország
2005
30
91
463
653
44
22
1303
1182
375
147
207
14
7
es Spanyolország
2003
65.820
240
220
100
630
2.750
350
80
70.190
3.810
382
63
276
35
8
fr Franciaország
2003
77.590
3.620
1.760
2.060
2.430
3.060
500
70
91.090
6.060
383
154
193
32
4
ie Írország
2003
760
20
10
30
150
50
10
1.030
240
340
42
212
71
15
it Olaszország
2003
85.480
2.570
200
200
700
430
260
90.310
1.590
377
47
166
102
62
lv Lettország**
2003
426
5
3
435
4
154
37.320
0
154
22
2
40
760
310
349
101
180
34
34
200
40
154 48
52 62
470
114 18
90 46
2.788
2.788
381
682
115
13
1.097
900
372
37
282
48
5
70
60
30
330
160
321
0
140
120
61
643
208
89
10.857
986
373
17
243
79
34
4
4
4
154
1
lt Litvánia**
2003
37.150
170
lu Luxembourg (Grand-Duché)***
2005
9
8
2
1
1
1
hu Magyarország
2003
270
70
50
60
90
160
mt Málta**
2003
80
60
20
20
20
nl Hollandia
2004
2
11
9
14
460
377
124
997
975
373
5
176
144
at Ausztria
2005
7
13
16
73
280
22
3
414
378
356
69
263
21
3
pt Portugália
2000
460
160
280
430
510
40
30
162.690
1.010
373
159
188
15
11
si Szlovénia
2005
3
17
92
252
7
2
373
353
352
92
252
7
1
sk Szlovákia
2004
5
3
9
49
21
48
135
127
308
22
119
51
116
fi Finnország
2004
4
102
32
3
141
141
314
9
227
71
7
se Svédorsz.
2004
30
60
30
120
120
304
0
76
152
76
uk Egyesült Királyság
2003
650
380
2.050
1.200
375
19
153
84
119
no Norvégia
2000
90
410
290
347
143
191
11
0
CZ Cseh Köztársaság
2005
324
309
349
20
214
61
54
CY Ciprus
2005
153
145
315
46
226
43
0
160.780
140 3
40
30
20
60
490
270
30
120
160
10
9
3
18
190
54
1
7
21
104
20
**Észtországnak, Máltának és Litvániának (országok, ahol nincs elegendő >5000 üzem) 154 állományt kell mintáznia, lehetőleg nagyobb üzemekben (üzemenként legfeljebb 4-szer), majd később a kisebb létszámú állományokat is. ***Luxembourgnak 40 állományt kell mintáznia. Országadat frissítése 2005/06/01 után.
10
30
47
