XII. évfolyaiíi. ELŐFIZETÉSI Á R : Egész évre. . . . 6 kor. E g y e s s z á m 20 f i l l é r . M e g j e l e n i k minden hó 1-ső é s 15-ik n a p j á n .
Dcbrcczcn 1915. j a n u á r 15.
2. füzet.
A VAROS
.= K Ö Z I G A Z G A T Á S I ,
KÖZMŰVELŐDÉSI
Főszerkesztő: Dr. C S Ű R Ö S F E R E N C Z , tanácsnok.
•
ÉS
KÖZGAZDASÁGI
Felelős szerkesztő : K O N C Z Á K O S
Márk Endre. Valahányszor viharos idők villamos felhői szálltak Debrecen városa fölött, mindannyiszor vaskezü főbiró vagy polgármester állott a város kormányrudjához. Aki régi idők történetének ismerője, tudja ezt. A török dúlás, kuruc háború, a francia forradalom harcos ideje mindig meghozta a maga Vigkedvü Mihályát, Dobozi Istvánát, Domokos Lajosát. A debreceni néplélek mindig megérezte, hogy a viharos idők keménykezű kormányost kívánnak. Ma egy világháború irtózatos rengései rázzák a müveit világot. Hála vitéz hadseregünk csodálatos hősiességének, mi alig érezünk belőle valamit. A közvetlen kár kevésbbé, inkább az izgalmak forró szele s a gyász zsibbasztó komorsága jut el hozzánk. Debrecen népe mégis érzi a nagy idők járását és ősei példájára ismét vaskezü férfit állit a kormányrúdhoz : Márk Endrét. Polgártársai egyhangú lelkesedése juttatta a polgármesteri székbe. Ha más nem volna is, ez elegendő bizonyítéka arravalóságának. Veszély idején a néplélek a legarravalóbbat választja vezérének s a néplélek ösztöne csalhatatlan. Közéleti pályája itt folyt le s élete nyitott könyv minden debreceni ember előtt. Egyénisége markáns vonásokkal, állandó, biztos körvonalakkal áll előttünk. S épen, mert ez így van, rajzolhatjuk meg előre, mit várhat Debrecen városa az ö hivatalba lépésétől. Mert Márk Endre nem lesz más, mint aki volt. Az ilyen acéljellemek nem idomulnak uj meg uj mintákhoz. Jellemének alapvonása a kimeríthetetlen munkabírás és mindig tettre kész cselekvő képesség. Beszélni nem szeret sokat. Ha lelkében megérlelődött valami s a módokat is kikereste, nem habozik, hanem haladéktalanul hozzá fog
SZERKESZTŐSÉG:
KIADÓHIVATAL:
KÖZLÖNY.=
f ő l e v é l t á r o s , tb. t a n á c s n o k .
a kivitelhez. Nagy érték ez olyan időben, mikor a város nagy alkotások sürgős kivitelének küszöbén áll. Minden tettét városának önzetlen, forró szeretete vezérli. A polgármesterség neki nem emelkedés, hanem áldozat. Anyagi áldozat is, de meg lemondás az élet sok apró kényelméről, melyről az ember nem szívesen .mond le. A kötelességtudás fanatikusa. Nem azok közül a vezérek közül való, akik azt mondják : előre, s maguk hátul maradnak, hanem akiknek jelszava : utánam, s maguk mennek a roham élén. Az erős munkában ő maga adja a jó példát tisztikarának. Magától is, munkatársaitól is megköveteli a kötelesség pontos teljesítését. És ez a legjobb biztosíték arra, hogy a városháza szorgos munka tanyája lesz ezentúl. De ez a szigorúsága sohasem zordon. Minden tettében szóhoz jut szive jósága is. Szigorúságába belevegviti érző szive melegét, mely már eddig is annyi könnyebülést bozott a szegények, nyomorultak s elhagyatottaknak és melyre ezentúl meg inkább számithatnak azok, akiket magukra hagyott a sors és legázolt a szerencsétlenség. Mélyen vallásos ember. Ez nála nem magára vett külsőség, hanem lelke mélyéből fakadó benső érzés, melyet a szülei ház, az egyszerű református papi család köre oltott belé, a kollégiumi diákévek környezete ápolt s nevelt nagyra. Erős református mivolta azonban sohasem akadályozza meg abban, hogy más felekezetek kulturértékét föl ne ismerje s meg ne becsülje. A kálvinista jellem mindig egyszerű, puritán. Márk Endre i& ilyen viseletében, beszédében, tetteiben. Ám ahol mint a város képviselője lép fel, éreztetni tudja azt, hogy egy nagyra hivatott város első polgára, akinek nem személye, hanem városa érdekében a megfelelő tisztelet kijár.
A
VÁROS
Az ilyen fellépéshez szükséges tekintélyét ném uj hivatalának méltósága hozta meg. Régen birtokában_ van. A nagyközönség előtt jól ismert közéleti működése, kormánykörökben önzetlen, önérzetes egyénisége hozta meg -számára. Ez a személyes tekintély a város közügyeinek még nagv hasznára lesz akkor, mikor a rá váró nagy alkotások kivitelénél előáll az országos kormányzat jóindulatának szüksége. Szóval, akik Márk Endre polgármesterségétől Debrecen közéletének megújhodását várják — és ilyenek nagy számmal vannak —-, ő benne nem fognak csalódni. Debrecen városa jelenleg nagy átalakulások küszöbén áll. Egyetemi várossá lett. Óriási lépésekkel indult meg a haladás utján, hogy évtizedek mulasztásait pótolja. A város közönségé a legalkalmasabb időben adta a jövő fejlődés kormány rúdját oly férfi kezébe, akit céltudatos, kemény egyénisége, széles látóköre, egy munkás, • tevékeny élettel alapozott tekintélye méltóvá tesz a mi nagyra hivatott városunk, a nagy magyar alföld Vezérvárosának kormányzatára. Akik tudását, jellemét s szeretetre méltó egyéniségét közelről ismerik, meg vannak győződve felőle, hogy pár év multán Márk Endre nevét az ország legkitűnőbb polgármesterei: a Bárczyak, Telbiszek sorában fogják emlegetni. Adja a gondviselés kegyelme, hogy Debrecen város fényes, jövője érdekében ez a jóslás beteljesedjék. 18,930—1914.
Családi pótlék ügye. Á főszámvevő 3 7 5 6 — 1 9 1 4 . szv. sz. jelentése a családi pótlékra igényjogosultsággal biró városi alkalmazottak jegyzékének kijavíttatása iránt. Határozat. Minthogy családi pótlékra igény jogosultsággal biró városi alkalmazottaknak a 2 4 , 4 6 8 — 1 9 1 4 . számú határozattal a ' számvevőségnek kiadott jegyzéke, mely a múlt évben készült — a jelenlegi állapotnak megfelelőleg nincsen kiigazítva -— és igy á helyes előírásnak nem szolgálhat alapul: a városi tanács szükségét látja amiak, hogy ujabb összeírás alapján a mai állapotnak megfelelőleg egy minden kifogástalan és pontos jegyzék készítessék azon városi alkalmazottakról, akik a vonat-
2. füzet.
kozó szabályrendelet értelmében családi pótlékra igényjogosuitsággal bírnak. Felhívja ennélfogva a városi hivatalok vezetőit, miszerint az alájuk tartozó családi pótlékra igyényjogosultsággal biró alkalmazottakról készítsenek beható vizsgálat és vagyoni felelősség terhe alatt pontos kimutatást s azt ide 30 nap alatt terjesszék be, hogy azok alapján a végleges jegyzék összeállítható legyen. A kimutatás akként lesz összeállítandó, hogy abban családi pótlékra igényjogosultsággal biró alkalmazott neve, hivatali állása, azon gyermekeinek neve, kik után igényjogosultsággal bír; gyermekeinek születési ideje (év, hónap és nap) és végül az az összeg, amelyre igényt tart. Ez alkalommal felhívja a városi tanács a hivatalok vezetőinek figyelmét a családi pótlékról szóló 227/2653/12,739—1914. bkgv. sz. szabályrendelet és az 1912. XXXV. t.-c., valamint az ezen t.-c.-hez kiadott miniszteri rendeletek ide vonatkozó alábbi rendelkezésére. A szabályrendelet 1. §-a szerint családi pótlékra tarthatnak igényt: a) a VI—XI. fizetési osztályba sorozott városi tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet ; b) a napidíjas írnokok a szervezeti szabályrendeletben megállapított számban ; c) a rendőrlegénység tagjai ; d) a szervezeti szabályrendelet 260. §-ában felsorolt szolgaszemélyzet — a tiszti legények kivételével — és a hatósági fertőtlenítő. Az 1912. XXXV. t.-c. 3. §-a szerint családi pótlékra igénye van a fentirt szabályrendelet 1. §-ábah felsorolt olyan alkalmazottnak, akinek legalább egy, az alább megkívánt feltételeknek megfelelő, törvényes, vagy törvényesített édes, vagy mostoha gyermeke van. Családi pótlék csak ellátatlan és az alább meghatározott életkort még el nem ért gyermek után jár. Az alkalmazottak két. csoportba tartoznak, a családi pótlék összege szempontjából. Az első csoportba tartoznak a fentirt szabályrendelet 1. §. a) pontjában felsorolt tisztviselők és egyéb alkalmazottak ; a második csoportba tartoznak az ugyanazon §. b), c) és d) pontjai alatt felsorolt alkalmazottak. Az életkor, melynek betöltéséig a gyermek szülőjének családi pótlékra, van igénye, az első csoportba tartozó alkalmazottak gyermekeinél a 24-dik, a második csoportba tartozó alkalmazottak gyermekeinél a 16-dik életévben állapíttatott meg. Nő alkalmazottak családi pótlékra vonatkozólag az 1912. XXXV. t.-c. 4. §. rendelkezései az iránvadók.
2. füzet.
A
VÁROS
Családi pótlékra igényt egyáltalán nem tarthatnak az idézett t.-c. 5. §-a szerint a fizetéstelen, vagy tiszteletbeli minőségben alkalmazottak ; azok az alkalmazottak, akik csak tiszteletdijat élveznek, vagy akik kifejezetten csak bizonyos meghatározott időre, vagy csak átmeneti szolgálattételre, illetőleg valamely' munkálatnak befejezéséig vétettek alkalmazásba, továbbá azok az alkalmazottak, akiknek illetményei külön szerződésekkel állapíttattak meg, valamint a cselédek, napszámosok, munkások, munkásnők s az ezekhez hasonló minőségben alkalmazottak. A törvény 6. §-a szerint a családi pólték az első csoportba tartozó alkalmazottaknál: egy gyermek után évi két „ „ „ három „ » *
200 korona 400 „
600
„
A második csoportba tartozó alkalmazottaknál: egy gyermek után évi két „ „ „ három „ „ „
. .
100 korona 200 „ 300 „
A törvény 10. § a szerint a családi pótlék a gyermek után annak a naptári évnegyednek a kezdetétől jár, melyben a gyermek született. Első izben való alkalmazás esetén a már meglevő gyermek után a családi pótlék a szolgálat tényleges megkezdésének napját követő naptári évnegyedtől kezdve jár. A családi pótlék élvezetének megszűnésére vonatkozólag, a törvény 12. §-a az irányadó. A 14. §. szerint az állásától felfüggesztett alkalmazott a családi pótlék élvezetében megmarad. •Nyomatékosan felhívja a városi Tanács a város szolgálatában álló összes tisztviselők és egyéb alkalmazottak figyelmét az 1912. XXXV. t.-c. 15. §-ára, mely szerint: a gyermek után járó családi pótlékra való igényét az alkalmazott közvetlen hivatali főnökének tartozik bejelenteni, aki vagyoni felelősség terhe mellett köteles meggyőződést szerezni arról, hogy a bejelentett adatok és körülmények a valóságnak megfelelnek. Az alkalmazásban, vagy a családi viszonyokban beállott minden olyan változást, amely az addig élvezett családi pótlék összegének leszállítását, vagy felemelését, illetőleg a családi pótlék teljes megszűnését v o n j a maga után, az alkalmazott azonnal köteles bejelenteni közvetlen hivatali főnökének, aki a családi pótlék összegének leszállítása, vagy felemelése, illetőleg a családi pótlék beszüntetése iránt a szükséges intézkedéseket haladék nélkül megtenni tartozik,
Fegyelmi uton megtorolható vétséget követ el az az alkalmazott, ki hamis adatok bejelentése által közvetlen hivatali főnökét félrevezeti, vagy a félrevezetést megkísérli; továbbá aki a családi pótlék összegének leszállítását; vagy a családi pótlék teljes megszűnését maga után vonó változást nem jelenti be, vagy pedig annyira késedelmesen, hogy abból a pénztárra anyagi kár hárulhat. Ha pedig az alkalmazott a gveímek után járó családi pótlékra való igényt, vagy a gyermek után járó családi pótlék összegének felemelését maga után vonó változást jelenti be késedelmesen, a családi pótlék, illetőleg a magasbb összegű családi pótlék csak a bejelentés napját követő naptári évnegyedtől kezdve jár. A törvény 16. §-a szerint azok az alkalmazottak, akik a családi pótlékot utólagos negyedévi részletekben kapják, a családi pótlék élvezésének alapjául szolgáló feltételek fennforgását — tekintet nélkül arra, hogy állott-e be időközben e feltételekben változás, vagy sem, — minden egyes negyedévi részletnek felvétele előtt közvetlen hivatali főnöküknél igazolni tártoznak. A 17. §. szerint a családi pótlékra való igényt nem lehet átruházni és nem .lehet elzálogosítani. A családi pótlékot sem magán, sem állam követelések vagy köztartozások fejében lefoglalni nem lehet. A gyermek után élvezett családig pótlék azonban a gyermek tartása végett a reá eső aránylagos összeg erejéig végrehajtás alá vonható. A kimutatás összeállítása alkalmával a hivatalfőnökök különös gondot fordítsanak a m. kir. minisztériumnak 1912 augusztus 1-én 4596/M. E. 1912. szám alatt a családi pótlék szempontjából figyelembe jövő ellátás megállapítása tárgyában, valamint ezen rendelet kiegészítése tárgyában 1913 junius 3-án 344l/M. E. szám alatt kibocsátott rendeleteire. (L. Magyar Közig. Törvények Grill-féle kiadása I. Pótkötet 327. és 330. lapjait.) Miről a városi Tanács összes tagjait, a városi hivatalok vezetőit és főnökeit, valamint ezén határozatnak egy izbeni közzététele yégett „A Város" c. hivatalos lapot értesiti. Kelt Debreczen sz. kir. város Tanácsának 1914. évi december hó 30-án tartott üléséből.
Dr. Vass Károly,
A
Polgármesteri jelentés
1913.
VÁROS
évről.
Debreczen szabad királyi város könyvnyomdavállalata.
(Folytatás.)
Debreczen szabad királyi város évi vagyon mérlege. oxrfvcocoi-'ococo-^asai^cotoi-
ííllb ff ® ® S S Á
fit
2 Í&5S:
2. füzet.
Városunk könyvnyomda-vállalatának 1913. évi üzleti eredményét, mérlegét a kővetkezőkben van szerencsém beterjeszteni: megjegyezvén, hogy a nyomda-vállalat tovább fejlődése a helyiségek szük és alkalmatlan volta miatt évek óta megakadt, mert sem a személyzetet szaporítani, sem ujabb gépeket beállítani nem lehet és hogy e miatt nemcsak a vállalat tovább fejlesztése vált lehetetlenné, hanem a helyiségek alkalmatlan és egészségtelen volta miatt, s azért, mivel abban úgyszólván a legkezdetlegesebb munkásjóléti és egészségi berendezések és felszerelések is hiányoznak, az iparfelügyelőség és iparhatóság több Ízben panaszt emelt.
!
Dózsa György könyvelő egy évi próbaideje letelvén, tekintettel arra, hogy tisztét a legnagyobb buzgalommal, szorgalommal és szakértelemmel végezte, a városi tanács végleg alkalmazta. {-'top
C5 —I
C5COCOLO
OCOOK.CONC
A felügyelő bizottság 1913-ban 12 ülést tartott, ezenkívül a felügyelő bizottság tagjai időnkint megjelentek a vállalat helyiségében, személyesen győződvén meg a vállalat menetéről. A vállalatnak 54 alkalmazottja volt, kik közül tizen nyugdijjogosultak; ezeknek fizetése 72,437 korona 14 fillért tett ki. Az üzem az egész évben zavartalan volt. Az egész évben 2652 megrendelés történt 207,408 korona 46 fillér értékben. Ebből magánosok részére készült 157,189 korona 60 fillér értékű nyomtatvány, a város részére 45,774 korona 96 fillér. Ezen kívül részint tanácsi, részint közgyűlési határozat alapján 4443 korona 90 fillér értékű ingyen nyomtatvány készült. A leltározást 1913. évi december 31-én megejtette a felügyelő bizottság. Az évi mérleg 55,079 korona tiszta nyereséget mutatott fel. Ebből:
M I I I I I
sss. £|$
Értékcsökkenési tartalék-alapba ment Veszteség tartalék-alapba 2°/ 0 . . . Jutalékra 2 0 % Kétes követelések tartalékába . . . Rendkívüli tartalék-alapba . . . Rendes Házipénztárba Összesen;
10,200 1,100 11,000 979 1,800 15,000 15,000
K * „ „ „ „
55,079 K
2. füzet.
A
V Á R O S
Debreczen sz kir. város könyvnyomda-vállalatának 1913. évi eredmény számlája. Eredmény száma Veszteség
Állandó személyzet fizetése Állandó személyzet lakSzemélyzet fizetése. . Olaj. festék . . ' . . Kamat Helyiségbér . . . . Állami adó . . . . Fűtés, világítás, hajtóerő üzleti vegyes költség . Leirás : felszerelésekből . . irodaberendezésbőt . Nyereség
Eredmény száma
1912. évi 1913. évi 1913. évi eredm. előírás eredm. f f f 19011 57 21000
—
18428 11
Nyereség
1912. évi 1913. évi 1913. évi előírás eredm. előírás f kor. f f
Áru számlán . . . . 149680 25 130000 Hirdetési dij számlán . 2000 534
146170 21 676
_
\
.3900 4600 — 56162 64 45600 — 3257 13 4000 — 2510 07 3000 — 2200 — 2200 — 2020 — 2200 — 5903 31 5000 — 6085 99 4400 —
4266 66 49752 37 2947 91 2904 64 2200 _ 2295 32 3856 12 5116 08
6702 04 10000 — — — 300 42161 50 30000
—
150214 25 132000
\
\
\
\
\ \ \ \
\
\
\
—
— —
\
55079 146846 21
150214 25 132000
146846 21
1
Debreczen sz. kir. város könyvnyomda vállalatának 1913. évi mérlege. Mérlegszámla
Mérlegszámla 1912 dec. 31. korona Pénztár
. . . . . .
4,752 73
6,262 09
6,537
Tartalék-alap számla .
.
89,062 80
78,083
.
Adósok számlája
.
.
Előleg számla
.
Debreczen város tőke számi. „
Letétszámla .
Árú. leltár
5,679 59
Veszteség tartalék-alap
1.134
Iroda berendezés
korona
554
Debreczen! első takarékpénzt
Felszerelés számi;
1912 dec. 31.
1913 dec. 31.
195,000
209,771
2.700
2,700
62,892
64,903
korona
korona
100,000
100,000
4,000
5,000
.
145,000
160,000
Kétes adósok tart. számla .
13,839
16,021
Rendk. tartalék-alap számla
600
Hitelezők számla
. . . .
Tak. és Hitelintézet számla.
5,875
363,480 80
(Folytatása köv.)
1.200
50,229
4.096 3(3 26.544
42.161 50
55.079
Nyeremény jutalék számla .
250 361,804
1913 dec. 31
540 361,804
363,480
A
2. füzet.
VÁROS
Debreczen szabad királyi város polgármesterétől. 2 6 — 1 9 1 5 . eln.
Gudomásul. Hivatalból jelentés az egyes bizottságok jegyzői teendőinek ellátása tárgyában. Határozat. A szervezeti szabályrendelet 136. §-a alapján a város szolgálatában álló aljegyzőket és közigazgatasi fogalmazókat (tb. aljegyzőket) 1915. évi január hó 1-től kezdődő érvénnyel — további rendelkezésig — az egyes szakbizottságokba a következőkép osztom b e : I. Szabó Elek I. o. aljegyzőt megbízom a községi iskolaszék jegyzői teendőivel. II. Zöld József II. o. aljegyzőt, megbizom: a) a jog- és pénzügyi; b) gazdasági; c) hortobágyi intéző; d) nyugdijelienőrző; és e) színházi bizottság jegyzői teendőivel. Minthogy nevezett aljegyző a háború folytán tényleges katonai szolgálatot teljesít, s így jegyzői teendői teljesítésében akadályozva van, az a) b) és c) pontok alatt felsorolt (jog- és pénzügyi, gazdasági és hortobágyi intéző) bizottságok jegyzői teendőivel ideiglenesen dr. Vásáry András I. o. közigazgatási fogalmazót; a d) és e) pontok alatt elsorolt (nyugdijelienőrző és színházi) bizottságok jegyzői teendőivel ideiglenesen dr. Vass Károly I. o. közigazgatási fogalmazót bízom meg. III. Dr. Tatai Zoltán III. o. aljegyzőt megbízom : a) a házi és gyámpénztár vizsgáló bizottság; b) közélelmezési; c) kórházi; és d) a közegészségügyi bizottság jegyzői teendőivel. Minthogy pedig nevezett aljegyző jelenleg jegyzői teendői teljesítésében akadályozva van, az a) b) c) és d) pontok alatti bizottságok jegyzői teendőivel ideiglenesen dr. Kiss Sándor 1. o. közigazgatási fogalmazót bizom meg. IV. dr. Vass Károly I. o közigazgatási fogalmazót megbizom: a) az állandó bíráló választmány; b) az igazoló választmány; c) a központi választmány ; d) az esküdtképes egyének összeírását teljesítő bizottság; e) a közlekedési bizottság ; f) és a szépitési bizottság jegyzői teendőivel.
Egyben tudomásul veszem, hogy a főjegyző a közigazgatási bizottság és albizottságai jegyzői teendőivel maga helyett dr. Vass Károly I. o. közigazgatási fogalmazót bízta meg. A tanácsjegvzői teendőkre Zöld József és dr. Tatai Zoltán aljegyzőket, dr. Vass Károly és dr. Vásáry András I. o. közigazgatási fogalmazókat és dr. Bal la Bertalan II. o. közigazgatási fogalmazót rendelem ki akként, hogy miután Zöld József, dr. Tatay Zoltán és dr Balla Bertalan hivatásuk teljesítésében ezidő szerint akadályozva vannak, a tanácsjegyző) teendőket egyelőre dr. Vass Károly és dr. Vásáry András I. o. közigazgatási fogalmazók látják el, hetenként váltakozva. Végül addig, míg Zöld József II. o. aljegyző hivatali működése teljesítésében akadályozva van : a városi könyvtár és a város részére érkező lalapok kezelésével dr. Vass Károly I. o. kizigazgatási fogalmazót bizom meg. A ménesrendező, a szinházvizsgáló, az építési, a szegényügyi, a felügyelő, az iparostanonciskolai felügyelő, a népnevelésügyi és az állandó statisztikai bizottságok, valamint az állami elemi iskolai gondnokság jegyzői teendői ellátására munkaerő kirendelése nem szükséges, miután ezen bizottságok jegyzői teendői betöltéséről részben a szerv, szabályrendelet vonatkozó rendelkezései intézkednek, részben pedig a jegyzői teendők végzését az ezen bizottságok működési körét szabályozó felsőbb hatósági utasítások szerint saját kebeléből választandó egyének által történik. Miről a polgármesteri hivatalt, Csóka Sámuel főjegyző, Szabó Elek, Zöld József és dr. Tatay Zottán aljegyző; dr. Vass Károly, dr. Vásáry András és dr. Kiss Sándor I. o. közigazgatási fogalmazó urakat, végül ezen határozatomnak „A Város" cimü hivatalos lapban leendő közzététele végett Koncz Ákos szerkesztőt értesítem. Kelt Debreczen, 1915. évi január hó 2.
Márk Endre, m. kir. udv. tanácsos, polgármester.
Hírek. —
Ferencz Szalvátor főherceg Debre
czenben. Ferencz Szalvátor főherceg, az önkéntes betegápolás vezérfelügyelöje f. hónap 10-én városunkban töltötte és megtekintette a különböző betegápoló intézményeinket. A főherceg, kinek méltó fogadtatására Márk Endre udvari tanácsos, polgármester minden intézkedést megtett, vasárnap reggel érkezett meg és a pályaudvaron Domahidy Elemér főispán üdvözölte a Fenséget, ki szívélyes szavakban válaszolt a tartalmas üdvözletre, Innen a főherceg a betegnyugvó állomásra
2. füzet.
A
VÁROS
hajtatott, ahol Gróh Ferenc prépost-kananok csöndes misét olvasott. A különböző kórházakat a főherceg pro gramm szerint végig járta, és a berendezés és ellátás felett megelégedését fejezte ki. Déli egy órakor a város ebédet adott a főherceg tiszteletére, este pedig a főherceg látta vendégeiül, kíséretét és az előkelőségeket. Este féltíz órakor a Fenség kíséretével Máramarosszigetre utazott.
A főherceg látogatása után Márk Endre m' kir. udvari tanácsos, polgármester ur a következő értesítést tette közzé: Ö cs. és kir. Fensége: Ferencz Szalvátor főherceg ur, mint az önkéntes betegápolás vezérfelügyelője, tegnapi napon magas látogatásával városunkat megtisztelvén, ez alkalomból eltávozása előtt szárnysegéde utján megbízni és felhatalmazni méltóztatott annak kijelentésére, hogy a városunkban levő összes kórházakban a beteg és sebesült katonák ellátása, azoknak gondozása és elhelyezése minden tekintetben kifogástalan. Arra is felhatalmazást nyertem, hogy ezen egészségügyi intézmények szolgálatában álló úrhölgyeknek és uraknak a fenséges főherceg ur teljes elismerését és megelégedését a nyilvánosság felhasználásával kifejezésre juttassam. A városnak pedig nem pusztán udvariasságból, miként a szárnysegéd ur előttem kijelentette, de rövid itt tartózkodása alatt tapasztaltak után a különböző figyelmekért külön is köszönetet mondott. Végül azt is örömmel hozom tudomásra, hogy őfensége eltávozása előtt — szárnysegéde utján — a Vöröskereszt egylet céljaira 1500 koronát kexeimhez méltóztatott átadni. Ez öszszegnek miként leendő felhasználásáról a nyilvánosság utján külön fogok intézkedni. Lapunk belső életéből. Lapunk főszerkesztője Dr. Könyves Tóth Mihály tanácsnok nyugalomba vonulván, lapunknál viselt főszerkesztői tisztéről lemondott. Örömmel üdvözöljük megürült helyén Dr. Csűrös Ferenc tanácsnok urat, aki gyakran fog lapunkban fontosabb kérdésekről avatott tollával írni.
A polgármester fogadó napjai. Márk Endre m. kir. udvari tanácsos, polgármester kedden, szerdán, pénteken és szombaton fogad délelőtt 1 1 — 1 2 óra között,
A t a n á c s b e o s z t á s a . Az év első tanácsülésén megtörtént az ügyosztályok ellátása; a jog- és pénzügyeket dr. Vargha Elemér, a katonai ügyosztályt Szabó Kálmán, a kulturügyeket dr. Csűrös Ferenc, a rendészeti ügyeket dr. Tóth Emil. az adóügyeket dr. Vásáry István, a gaz- • dasági ügyosztályt Medgyaszay Miklós tanácsnokok fogják vezetni. « . Kinevezés. Domahidv Elemér főispán Vass Károly dr., Kiss Sándor dr., Vásáry András dr. I. oszt. fogalmazókat és Mis'zti Károly dr. II. oszt. fogalmazót tb. aljegyzőkké nevezte ki. — H a l á l o z á s . Handtel Vilmos, az Alföldi Takarékpénztár nyugalmazott igazgatója 87 éves korában az év első napján elhunyt. Temetésén igen sokan voltak jelen. A megboldogult köztiszteletben álló férfiú volt, ki egy élet munkásságával szolgált rá polgártársai becsülésére.
— A jog- és pénzügyi bizottságból. A január hónap 28-ikán tartandó közgyűlés ügyének előkészítését a jog- és pénzügyi bizottság f. hónap 12-ikén kezdte meg. Az ülésen Vargha Elemér dr. tanácsnok üdvözölte Márk Endre m. kir. udvari tanácsos, polgármestert, kérve, hogy évtizedekre terjedő munkásságát folytassa a jog- és pénzügyi bizottságban. A polgármester megköszönve az üdvözlést és biztosította a bizottságot az együttes működésről, kérvén ő k e t r h o g y ezen fontos bizottság üléseit szorgalmasan szíveskedjenek látogatni. Örömmel vette^ tudomásul a bizottság a polgármester azon intézkedését, hogy a közgyűlési ügyek előkészítendők lesznek legalább négy nappal a közgyűlés előtt. A napirendre térve át dr. Tóth Emil ismertette a belügyminiszter urnák az üzletek zárórájáról készített szabályrendeletre tett észrevételeit. Az ügy tárgyalását a jövő ülésre halasztották.' A bizottság ez után a hirdetési ügy rendezését tárgyalta és abban állapodott meg, hogy Turai Farkassal a hirdetés bérletet meghosszabbítja egy évre, egyben megbízni javasolja a Tanácsot ezen bérletnek házi kezelésbe vétele iránt javáslatkészitésre. A város felesleges pénzeinek elhelyezésére a jog- és pénzügyi bizottság a következő pénzintézeteket javasolja : a Magyar Általános Hitelbank debreczeni fiókját, a Debreczeni Első Takarékpénztárt, az Alföldi Takarékpénztárt, a Debreczeni Ipar- és Kereskedelmi Bankot, a Takarék
A
VAROS
és Hitelintézetet, a Debreczeni Hitelbankot, a Közgazdasági Bank és Váltó üzletet és az Általános Forgalmi Bankot.
— Ferencz Salvátor főherceg adománya. Ferencz Salvátor főherceg 1500 koronát küldött Márk Endre m. kir. udvari tanácsos, polgármesterhez, hogy ezen összeget belátása szerint használja fel. A polgármester ebből 1000 koronát a megfigyelő barakok részére beszerzendő Röntgenkészülék költségeire, 500 koronát pedig a Vöröskereszt Egylet részére megveendő mentő-kocsi vételére küldött. — Kinevezés. Domahidy Elemér főispán Arv Lajost, a Központi Bank főkönyvelőjét városi számvevővé nevezte ki.
— A Löfkovits Arthur pályadíja. A Csokonai-kör az elmúlt évben Löfkovits Arthur muzeumi igazgató, a Ferencz József rend lovagjának adományából 200 korona pályadijat tűzött ki a debreczeni könyvkötőmesterség történetének megírására. A pályázat meddő maradván, a Csokonaikör elhatározta, hogy ezen 200 koronát egy a hadba vonult" író vagy művész segítésére adja. Az író kiválasztásával a kör az elnökséget bízta meg.
2. füzet.
folytán értesítem a város lakosságát, hogy a nm. földrnivelésügyi m. kir. miniszter urnák 1 3 , 9 0 0 — 1914. eln. sz., rendelete szerint a hadsereg részére szükséges zab beszerzése céljából ezen felhívástól számított nyolc nap alatt, azaz f. hó 16-ig, a vetőmag és gazdasági szükségleten felül levő zabkészletét kivétel nélkül mindenki írásban vagy szóval a rendőrség közigazgatási ügyosztályánál bejelenteni tartozik. Felhívom a város lakosságát, hogy ezen bejelentést mindenki — hazafias kötelességétől eltekintve — eszközölni saját érdekében el ne mulassza, mert engedetlenség esetén a hadsereg zabszükségletének kiegészítése rendszabályok alkalmazása által fog biztosíttatni. — Elhunyt f ü r d ő s . Rentka János, a városi fürdő régi fürdöse, aki hosszú éveken keresztül állott hűségesen a város szolgálatában, az év végén hosszasabb betegség után elhunyt. Béke poraira.
Körrendelet. 1 7 2 , 4 3 7 — 1 9 1 4 . B. M. számú körrendelet.
— Debreczeni Képes Kalendárium. Csinos, A törvényhatósági vagy községi (r. t. városi) ha) ízléses kiállításban, értékes tartalommal jelent meg Debreczen szab. kir. város könvvnyomdavállalatának kiadásában a Debreczeni Képes Kalendárium. A rendes naptári részen kívül szépirodalmi és tudományos dolgozatokat találunk benne : Szávay Gyulától, dr. Kun Bélától, Könyves Tóth Kálmántól, dr. Veress Istvántól. Czipott Györgynétől, dr. Gál Zoltántól, dr. Tuster Ignácnétól, S. Szabó Józseftől, Vértessy Gyulától. Koncz Ákostól, dr. Boldisár Kálmántól, Zih Sándornétól, Nagy Józseftől, Uray Sándortól, dr. Kardos Alberttől, Szathmárv Zoltántól, Herpay Gábortól, dr. Szabó Mihálytól, továbbá Csikv Lajos és Igvártó Sándor életrajzát és a világháborút 3 képpel. Végül tartalmas cimtár és vásárok jegyzéke egészíti ki a vaskos kötetet. Ára 1 korona.
— Panasz a Varga-utói bizottsági tagv á l a s z t á s ellen. Svarcz Arthur dr. ügyvéd és társai panaszt nyújtottak be az igazoló választmányhoz a Varga-utcai bizottsági tag választás ellen. Az igazoló választmány a panasszal január 15-iki ülésében fog foglalkozni. — A z a b k é s z l e t e k b e j e l e n t é s e . A rendőrfőkapitány felhívása: A városi tanács megbízása
tóság és törvényhatósági vagy községi (r,. t. városiszolgálatban álló közhivatalnok elleni rágalmazás vagy becsületsértés üldözésére szükséges felhatalmazás. (Valamennyi törvényhatóságnak.)
A becsület védelméről szóló 1914. XIII. t.-c. 9, §-a szerint csupán felhatalmazás alapján üldözhető a rágalmazás vagy a becsületsértés abban az esetben, ha az e §. első bekezdésének 1 — 5 . pontja alá nem eső állami vagy pedig törvényhatósági vagy községi hatóság, továbbá akár az 1 — 5 . pont alá nem eső állami, akár pedig törvényhatósági vagy községi szolgálatban álló közhivatalnok ellen hivatásuk gyakorlására vonatkozólag állítottak vagy híreszteltek oly tényt, amely valóság esetében bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának oka lehet, a felhatalmazást pedig a sértett hatóságnak vagy közhivatalnoknak felettes, illetőleg felügyelő hatósága adja meg. A törvény nyitva hagyta azt a kérdést, hogy ki jogosult a felhatalmazás megadására oly esetben, mikor a sértett hatóságnak vagy közhivatalnoknak több fokozatú felettes, illetőleg felügyelő hatósaga van. A vádképviselet célszerűbb ellátása és a bírói gyakorlat biztossága érdekében kívánatos, hogy a felhatalmazás körül követendő eljárás egyöntetű
2. füzet.
A
VÁROS
legyen. Ezt pedig csakis ugy lehet elérni, ha azok a hatóságok és alkalmazottak, akiknek több felettes és felügyelő hatóságuk van, nem ötletszerűen választják ki azt a hatóságot, amelytől a felhatalmazást kérik, hanem rendszeresen ahhoz a hatósághoz fordulnak, amely a felhatalmazás megadására célszerűségi szempontból legalkalmasabb. Ebből a szempontból kívánatos, hogy a törvényhatósági és községi (r. t. városi) hatóságok, illetőleg a törvényhatósági és (r. t. városi) szolgálatban álló közhivatalnokok alkalom adtán a bűnvádi eljárás szorgalmazása kérdésében döntés végett a következő hatóságokhoz forduljanak : 1. a törvényhatósági bizottság továbbá az ennek kebeléből alakult összes testületi szervezetű hatóságok (bizottságok, választmányok stb.) a törvényhatósági joggal felruházott város tanácsa, a székesfővárosban a kerületi választmányok, az összes árvaszékek mint testületi hatóságok, az összes központi választmányok és a törvényhatóság első tisztviselője a belügyministerhez; 2. a rendezett tanácsú városoknak, továbbá a kis és nagy 'községeknek képviselőtestülete a vármegyei alispánhoz, aki a felhatalmazást a törvényhatóság nevében adja m e g ; 3. a törvényhatóságnak nem testületi szervezetű hatóságai a r. t. város tanácsa, továbbá a törvényhatóság és a rendezett tanácsú város alkalmazottai a törvényhatóság első tisztviselőjéhez v é g ü l ; 4. a kis és nagy községek elöljárósága egyes elöljárói és egyéb alkalmazottai (anyakönyvvezető!) vagy anyakönyvvezető helyettesi minőségükben is), továbbá a főispán által kinevezett községi anyakönyvvezető helyettesek a főszolgabíróhoz. A városi anyakönyvi kerületbe kinevezett anyakönvvvezetőkre és anyakönyvvezető helyettesekre (Írnokokra) nézve amennyibben ezen minőségükben éri őket sérelem, a felhatalmazás megadását magamnak tartom fenn. Felhívom a törvényhatóságot, hogy felmerült esetekben saját részéről ehhez a rendszerhez alkalmozkodjék és hasson oda, hogy azt a törvényhatóság alá rendelt hatóságok és közhivatalnokok is kövessék. Egyúttal felhívom a törvényhatóság figyelmét arra, hogy az 1896. XXXIII. t.-c. 91. §-a szerint a felhatalmazást akár a kir. ügyészséghez, akár az igazságügyminiszter úrhoz intézett hivatalos iratban vagy írásbeli nyilatkozatban kell megadni. Ilv felhatalmazás megadása előtt e törvénycikk 4. §-a értelmében a kir. ügyészség részéről, amely pedig ily ügyekben kizárólagosan van hivatva a vád képviseletére, csak nyomozás teljesíthető, bírói eljárás azonban nem szorgalmazható. Budapest, 1914. évi november hó 21-én. Sándor János s. k.
M. kir. földművelésügyi miniszter. 6 5 , 9 1 6 — 1 9 1 4 - I I / B . 2.
Körrendelet. Valamennyi
törvényhatósági joggal felruházott Tanácsának.
város
(Horvát-Sziavon országok kivételével.) Az 1888. évi XIX. t.-c. 13. §-a alá tartozó zárt vizekben elkövetett hallopások ügyében az alsó fokú rendőri büntető bíróságok által követendő eljárás tárgyában. A halászatról szóló 1888. XIX. t.-c. 13. §-a a zárt vizekben a halászat űzését a jogosítottra nézve szabaddá tette, vagyis a nvilt vizeken megszabott törvényes korlátok hatálya alól az említett vizeket kivette. Ezen rendelkezés téves magyarázata következtében némely esetben a hatósagok a zárt vizekben elkövetett orv halászatok, illetve hallopások megtorlása tekintetében helytelenül jártak el. Nevezetesen megtörtént, hogy az első fokon eljáró rendőri büntető bíróságok ilyen esetekben hatáskörüket megállapítva, a terhelteket bűnösöknek kimondták s reájuk az idézett törvény VI. fejezetében előirt büntetések valamelyikét kiszabták, holott ezen büntető határozatok csakis a nyílt vizeken elkövetett büntetendő cselekményeknél alkalmazandók. Nehogy a jövőben is előfordulhassanak ilyen törvény nem helyes felfogásából eredő téves magyarázatok és eljárások, tájékoztatásul értesítem Címet, hogy a zárt vizekben elkövetett büntetendő cselekményekre az 1888. XIX. t.-c. VI. fejezetében megállapított határozatok nem alkalmazhatók, hanem az említett esetek bűnvádi uton torolandók meg és pedig. A) Az 1908. évi XXXVI. t.-c. 51 §-ában foglaltak értelmében abban az esetben, ha a jogtalanul eltulajdonított halak (élelmicikk) értéke 10 koronát felül nem haladja, a cselekmény tulajdon elleni kihágást képez. Ugyanezen törvénycikk 48. §-a értelmében pedig, ha a lopott halak értéke 10 koronánál nagyobb, de 200 koronát felül neiry haladja, a cselekmény lopás vétségét, ha pedig 200 koronánál is nagyobb lopás bűntettét képezi is, mint ilyen természetű bűncselekmények az 1897. évi XXXIV. t.-c. 17. és 18. §-ai értelmében a királyi bíróságok által bírálandó k el. B) Abban az esetben, hogy ha téli haltartókban, vagyis raktáron tartott halak eltulajdonításáról van szó, amidőn megtörtént hogy a királyi bíróság hatáskörét leszállította s a feljelentőt a rendőri büntető bírósághoz utasította, emez pedig a halászatról szóló törvény 13. §-ára való utalással hatáskörét szintén leszállította és kimon-
10
A
VAROS
dotta, hogy az ügy hatáskörébe nem tartozik: a hatásköri összeütközés merül fel. Ezekhez képest felhívom Címet, figyelmeztesse a város rendőrkapitányát mint elsőfokú rendörbüntetö bíróságot, hogy az A) alatti esetekben hozandó indokolt végzéssel hatáskörét szállítsa le s az iratokat a Rb. sz. 55. §-a értelmében hallopás bűntettének jelenségei mutatkoznak, az illetékes királyi ügyészséghez, ha pedig lopásvétségnek, vagy tulajdonelleni kihágásnak jelenségei mutatkoznak, az illetékes királyi járásbírósághoz a hozandó végzés kapcsán haladéktalanul tegye át s erről egyben a feleket is értesítse. A) B) alatti esetekben pedig, miután hatásköri összeütközés esete forog fenn. az iratokat határozatának jogerőre emelkedése esetén az 1907. LXI. t.-c. 8. §-a értelmében hivatalból haladéktalanul, legkésőbb azonban 15 nap alatt a felmerült összeütközés esetre vonatkozó összes iratokat, ide értve az ügyben eljárt másod bírói hatóságnak szükség esetén beszerzendő iratait is közvetlenül a hatásköri bírósághoz terjessze fel s egyebekben az idézett törvény 9. §-a értelmében járjon el. Végül felhívom Címet, hogy mint másodfokú rendőri-büntető bíróság hozandó határozataiban jelen rendelkezéseimet szintén tartsa szem előtt. Budapest, 1914 december 16. A miniszter helyett: Bartóky, államtitkár.
Magyar királyi belügyminiszter. 1 9 9 , 8 3 7 — 1 9 1 4 . V/a. sz. Tárgy : „Igazolási jegy"-ek beszerzése. Valamennyi
vármegyei és városi törvényhatóságnak.
Az 1906. évi január hó 27-én 135,741. sz. alatt kelt itteni körrendeletre hivatkozással értesítem a törvényhatóságot, hogy a személyazonosság igazolására szolgáló s a budapesti kir. tudományegyetemi nyomdától beszerezhető „Igazolási jegy"-ek árát, tekintettel azok előállítási költségének, a változott munkabér és ipari viszonyok következtében előállott emelkedésére, 100 darabonként 4 koronában állapítottam meg. Miután azonban e jegyek, kizárólag a kérelmező felek magánérdekeit szolgálják s így nem indokolt, hogy azok beszerzési költségei a töivényhatóságot terheljék: a kérelmező fél az igazolási jegy űrlapokért előzetesen és darabonként 4 fillért megtéríteni tartozik. Budapest, 1914. évi december 19-én. Sándor
s. k,
2. füzet.
4 8 2 - 1 9 1 5 . VI.
Felhívás a
házi
á p o l á s b a n tevő s e b e s ü l t legénységhez.
és
beteg
Felhivatnak mindazon sebesült és beteg katonák, kik ezideig magánápolásra szabadságolva voltak és az előző 1914. évi december 29-én a helybeli cs. és kir. hadkiegészítő parancsnokságnál nem jelentkeztek, hogy a törvényes következmények terhe alatt fenti parancsnokságnál azonnal jelentkezzenek. Az ágyban fekvő súlyos beteg legénységi egyének az egészségi állapotukat katona orvos , által kiállított bizonyítvánnyal igazolni kötelesek. Debreczen, 1915 január 11. Városi
katonai
ügyosztály.
Kivételes kedvezmények az önkéntes! j o g megszerzésére. A honvédelmi miniszter ur a következő sürgős rendeletet intézte a törvényhatóságokhoz. Valamennyi
törvényhatóságnak.
A hadügyminiszter úrral egyetértőleg megengedem, hogy az 1892., 1893., 1894. és 1895. évben született, azon népfölkelö kötelesek, akik fegyveres népfölkelöi szolgálatra köteleztettek, a véderőröl szóló törvény 21. §-a 1. pontjának harmadik bekezdése szerint, az egy évi önkéntesi szolgálatra képesítő kiegészítő vizsgálatra kivételesen bocsáttassanak abban az esetben, ha valóban tényleges szolgálatban állanak és ha a népfelkelési szolgálatra való bevonulások előtt, a véderőröl szóló törvény 21. §-a 1. pontjának harmadik bekezdésében megjelölt, valamely tanintézetnek abba az évfolyamába voltak mint rendes tanulók felvéve, amelynek elvégzése a kiegészítő vizsgára való bocsátásnak feltétele. További feltételek még a következők : 1. igazolni kell azt, hogy a folyamodó figyelembe jöhető tanintézetnek előző tanfolyamát vagy osztályát is mint rendes tanuló végezte. 2. Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennforgása, mellyel a folyamodó önhibáján kívül okoztak, a tanintézet elkésett látogatását. 3. A folyamodó kötelezi magát arra, hogy a kiegészítő vizsgának sikeres letevése esetén a közöshadseregbe vagy a honvédségbe önként besoroztatja magát. Az itt felsorolt feltételeknek megfelelő folyamodóknak kellően felszerelt kérvényeit határozathozatal végett hozzám kell felterjeszteniük. A kiegészítő vizsgák a közöshadseregbeli, gyalogsági hadapród-iskolákon, a pécsi honvédhadapród-iákq^
6. füzet
A
VÁROS
lábán, továbbá a marburgi és pozsonyi katonai föreál-iskolákon,. a soproni honvédföreál-iskolán, végül a Máhrisch—Weisskirchein (jelenleg Mödlinghen elhelyezett) lovassági hadapród iskolán, 1915. évi január hó 11-én és február hó 8-án kezdődnek. Felhívom a törvényhatóságot, hogy jelen rendeletem öl, a járási tisztviselőket miheztartás céljából azonnal értesítse. Budapest, 1915 január 4. Miniszter helyett:
Karátson, államtitkár.
Hirdetmény. A m. kir. honvédelmi miniszter u r a z 1878., 1879., 1880.. 1881.. 1882., 1883.. 1884.. 1885., 1886.. 1887.. 1888.. 1889., 1890., 1892., 1893. és 1894. évi születésü B) alosztályu azon népfelkelőknek, akik a folyó évben megtartott népfelkelő bemutató szemléken meg netn jelentek, a legerélyesebb puhatolását rendelte el. Ennélfogva felhívja a városi tanács katonai és illetőségi ügyosztálya a fenti évfolyamokba tartozó azon B) alosztályu népfölkelőket, akikjelentkezési kötelezettségüknek mindezideig bármi okból eleget nem tettek, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a katonai és illetőségi ügyosztálynál. Figyelmeztetnek az érdekelt népfelkelők, hogy ha ezen felhívásnak sem tesznek eleget, elővezetésük fog elrendeltetni és katonailag fognak büntettetni.
2 0 , 1 9 8 — 1 0 1 4 . szám.
Körözés. Tolna vármegye árvaszékének, megkeresésére ismeretlen helyen tartózkodó Harold Géza, (nős volt Szabó Máriával) köröztetését elrendelem és feltalálás esetén kérem kihallgatni az iránt, hogy dunaföldvári illetőségű kiskorú gyermekei: Harold Géza és Harold Etel hol és mikor születtek és hol anyakönyveztelek ? Nemleges értesítés mellőzendő. Szekszárd, 1914 évi december hó 8-án. Alispán. Hajdú vármegye és Debreczen sz. kir. város főispánjától, ad. 5 1 6 — 1 9 1 4 . V.
Pályázati h i r d e t m é n y helyreigazítás. A Debreczen sz. kir. városnál, elhalálozás folytán megüresedett s választsás utján betöltendő árvaszéki elnöki állásra 1914. évi december hó 27-iki kelettel általam 516—-1914. V. sz. alatt közzétett pályázati hirdetmény ezen p o n t j á t : „Az árvaszéki elnöki állás évi 4 8 0 0 korona kezdő fizetés, 128Ó korona lakbér és 1200 korona utiáltalányból álló javadalmazással van egybekötve következőképpen helyesbitem: „Az árvaszéki elnöki állás évi 4800 korona kezdő fizetés, 1280 korona lakbér és 1200 korona városi pótlékból álló javadalmazással van egybekötve". Debreczen, 1915 január 6. Domahiíly
11
Elemér főispán.
s. k\,
Debreczen, 1914 december 29.
Városi katonaügyosztály. 11,479—12,030/1914.
Hirdetmény. Debreczen sz. kir. város Tanácsa közhírré teszi, hogy a régi csatornákból kikerült és a Salétrom laktanya mellett megtisztítva lerakott körülbelül 400,000 drb. ócskatégla - ezrenként tizenhat koronájával eladásra kerül. A vételár a város házipénztáránál (városháza I. em.) fizetendő be a városi mérnöki hivataltól (Simonffy-utca 1. sz. II. em.) beszerezhető igazolvány alapján. Kelt Debreczen sz. kir. város Tanácsának 1914. évi december hó 30-án tartott ülésében.
A városi Tanács. 117—1915.
Bika eladási á r v e r é s i hirdetés. Debreczen sz. kir. város gazdasági törzsgulyájából 12 darab 3 éves és idősebb számfeletti bikának nyilvános árverésem eladása rendeltetvén el, ezen árverésre határnapul 1915. év január hó 18-ik napjának délelőtt 9 órája az országos baromvásártéren tüzetett ki, ezen helyre és időre az árverelni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az eladásra kijelölt 12 darab bika a város Epreskerti telepén van elhelyezve és az ott előzetesen megtekinthető. Debreczen, 1915 január ~• A tíarosi tanács.
A
12
VAROS
2. füzet.
Hirdetés. Az adózó k ö z ö n s é g f i g y e l m é b e ! Debreczen sz. kir. város adóhivatala éltesiti a város közönségét: 1. az 1915. évre szóló kamatteher vallomás! ivek 1915. évi január hó 1-tö.l január 31-ike között; 2. a tökekamat és járadék alá tartozó jövedelem ; 3. a IV. osztályú keresetadó alá tartozó jövedelem ; 4. végre a III. osztályú keresetadó alá tartozó jövedelem 1915. évi január hó 20-ig a városi adóhivatalnál ingyen kapható nyomtatványon bejelentendő az illetékes kerületi adókivetőknél. Figyelmezteti a városi adóhivatal a közönséget, hogy a vallomásukat annyival is inkább adják be, mert ellenkező esetben adójukat a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt hivatalból fog megállapittatni. Debreczen, 1914 december hó 29-én.
„jflpolló" mozgó Piac- és Miklós-utca sarok. A debreceni k ö z ö n s é g legkedveltebb
m o z ^ ó sziiiliáza. Minden 2—3-ik napon
a főváros legelőkelőbb mozgó színházainak újdonságaiból
gazdag és változatos uj műsor. Délután 5 és 7 órakor félhelyárak. K é n y e l m e s d o h á n y z ó , v á r a k o z ó é s hiitfé.
V á r o s i adóhivatal.
Megjelent!
Uj k ö n y v !
Debreczen régi büntetőjoga és ennek alkalmazása a különböző bűnesetekben :: 1547-től 1750-ig. Eredeti jegyzőkönyvek nyomán irta:
Debreczen sz. kir. város
könyvnyomda-vállalata Debreczen, városház épület, v w v w v v w w w w w v w v w Készít mindenféle nyomdai munkákat a l e g e g y s z e r ű b b t ő l a legdiszeseb kivitelig, j u t á n y o s á r a k mellett.
Konczházai KONCZ ÁKOS Debreczen sz. kir. város főlevéltárosa, tb. tanácsnok.
Ára
Hirdetéseket
í l k o r o n a . „A Város" részére felvesz
Megrendelhető a szerzőnél (Városház levéltári hivatal.)
a kiadóhivatal Kossuth-utca, Városház épület.
Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata.
