Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A TURIZMUS – VENDÉGLÁTÁS – KÖZÖSSÉGI ÉTKEZTETÉS MUNKAHELYTEREMTŐ KÉPESSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ÉS A NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TÜKRÉBEN A tanulmány a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottságának megbízásából készült
Morvainé Lovas Erzsébet - dr. Probáld Ákos 2008. május hó
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
TARTALOMJEGYZÉK
Vezetői összefoglaló ….….….…………………………………………….……. 5 Bevezető ….….….………………………………………………………………… 18 I. A turizmus és vendéglátás szerepe, súlya a gazdaságban ………..… 22 (dr. Probáld Ákos) 1. Nemzetközi kitekintés ……………….….….…………………………….... 22 1.1. A világ turizmusának alakulása ………….….….………………...… 22 1.2. A turizmus súlya az EU tagországokban……………………….....… 23 2. A hazai helyzetkép….…………………………..….....….…….…...……… 26 2.1. A turizmus hazai gazdasági környezete…………….…...….….……. 26 2.2. A turizmus és a GDP……………………………………...…….……29
II. A hazai turizmus szereplői ….……………………………...….…….…… 32 (dr. Probáld Ákos) 1. Alapágazatok ..….….……………………….…....….…….……….…….… 32 1.1. Társas vállalkozások az alapágazatokban ...…..………………….…. 32 1.2. Egyéni vállalkozók az alapágazatokban …….………….…….…..… 40 2. Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás melléktevékenységként, más ágazatokhoz tartozó társas vállalkozásaiban ….…….………...……..….…. 41 3. A turizmusban közvetlenül, legálisan foglalkoztatottak BECSÜLT száma….…….………….…….…….…….....…….…..……..….…..……….… 44 4. A „turizmusra jellemző” ágazatok…..……………………….….…….….. 46
_____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 2
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
III. Munkaerő-piaci helyzetkép a turizmus alapágazatokban…..…… 48 (Morvainé Lovas Erzsébet) 1. Foglalkoztatottság alakulása a turizmus alapágazatokban…..…….….... 48 2. Foglalkoztatási struktúra elemzése az alapágazatokban…..……....….… 49 2.1. Foglalkoztatottak a vállalkozások nagysága és szakágazati összetétele szerint .…....………..………..………..………..………..……..…........… 49 2.2. Foglalkoztatottak korcsoport és iskolai végzettség szerint…….…..... 52 2.3. Foglalkoztatottak FEOR munkakörök szerint……………….……… 54 2.4. Regionalitás…………….….….…….….….…….…….…….…….…55 2.5. Szezonalitás……………………………………………….….………57 3. Foglalkoztatási formák …..………..………..………..……….…..….…… 58 3.1. Alkalmazottak és egyéb foglalkoztatottak……………….….….…… 58 3.2. Atipikus foglalkoztatási formák……………………………..….…… 59 3.2.1. Részmunkaidős foglalkoztatás…………………..….…….….... 60 3.2.2. Határozott munkaidejű szerződések……………………...…… 61 3.2.3. Munkaerő-kölcsönzés………………………….….….……….. 62 3.2.4. Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak…..…....…..63 3.3. Tevékenység-kiszervezés és hatása az ágazat foglalkoztatására……. 64 4. Munkaerő-forgalom, munkanélküliség …..……..….......….……......…… 67 4.1. Munkaerő-forgalom……..………..………..……..….....….……...… 67 4.1.1. Munkaerő-forgalomban résztvevők száma……………….…… 67 4.1.2. Álláskeresők és üres álláshelyek a turizmus alapágazatokban .. 68 4.2. Munkanélküliség alakulása…………………………….…….……… 71 5. Bérek, jövedelmek, munkaerő-költségek ……..….….…...……......…...… 72 5.1. Az alapágazatokban foglalkoztatottak kereseti viszonyai ..…....….... 72 5.1.1. Bruttó átlagkeresetek alakulása…………………………..….…72 5.1.2. A minimálbér és az ágazati keresetek alakulása…..…..…..…... 74 5.1.3. Szakágazati keresetek…………………………………….…… 75 5.1.4. Bérek és keresetek az alapágazatok jellemző foglalkozásaiban. 76 5.2. A munkaerő-költség alakulása …...…………………….……...….… 77 5.2.1. Munkajövedelmek alakulása………………..….…….…...…… 78 5.2.2. Munkaerő-költségek………………………….….…….……… 79 6. Az alapágazatok élőmunka-igényessége, az élőmunkához kapcsolódó adóés járulékterhek………………………………………..…..…..…..….....….…81
_____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 3
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
IV. Turisztikai beruházások munkahelyteremtő hatása…..…..…….… 85 1. Széchenyi tervben támogatott szállodai beruházások munkahelyteremtő hatása (dr. Probáld Ákos)………….….…………………………………….… 86 1.1. A beruházások hatására létrejött új munkahelyek; a beruházás helye szerinti térség foglalkoztatási helyzetének elemzése…………….….…… 86 2. Nemzeti Fejlesztési Terv I.-ben támogatott jelentősebb turisztikai beruházások munkahelyteremtő hatása (Morvainé Lovas Erzsébet)…..…… 90 2.1. Az NFT I.-ben támogatott turisztikai beruházások…….…….…….... 90 2.2. A megvalósuló beruházások foglalkoztatásra gyakorolt hatásának becslése ……………………………………………..……..….…….…… 90
V. Jövőkép ..…..……. ..…..……. ..…..……. ..…..……. ..…..……. ..…..…..….. 91 1. A turizmus várható nemzetközi és hazai trendjei (dr. Probáld Ákos) …...91 2. A hazai turizmus versenyképessége és a foglalkoztatás (Morvainé Lovas Erzsébet)…………………………….….…..…..….......….… 93 2.1. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia foglalkoztatással közvetlen összefüggésben megfogalmazott céljai és azok megvalósításának lehetőségei ……………………………………………………….….……93 2.2. Az ágazat megjelenése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, különös tekintettel a támogatással megvalósuló turisztikai beruházások versenyképességre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásaira….….......…… 97 2.3. Az alapágazatok versenyképességét és ezen keresztül munkahelyteremtő képességét befolyásoló főbb környezeti feltételek..… 99 2.4. Foglalkoztatást közvetlenül segítő és támogató intézkedési javaslatok…………………………………………….….…….…….…… 100 2.5 A munkaerő-piaci monitoring rendszer hiányosságai, javaslatok ezek orvoslására (dr. Probáld Ákos) …………………………………….…… 101
Melléklet:
Táblázatok………………………….….….….….….…….….…… 104
Függelék I.:
Fogalmi meghatározások………………………………………… 110
Függelék II.:
Források, felhasznált irodalom…………….........….…..…..….… 121
Függelék III.: Szerzők rövid szakmai önéletrajza………………………………. 123
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 4
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Vezetői összefoglaló
A tanulmány célja Amellett, hogy az elmúlt években több, a turizmus gazdasági szerepét elemző tanulmány született, a terület foglalkoztatási kérdései mindmáig feltáratlanok. Ez a tanulmány ezt a hiányt szeretné – részben – pótolni. Egy olyan összetett ágazat, mint a turizmus, és annak olyan összetett kérdése, mint a munkaerőpiac teljes vertikumának bemutatása irreális vállalkozás lenne. Jelen tanulmány célja, hogy feltérképezze a turizmus közvetlen szereplőit felölelő főbb munkaügyi folyamatokat, amely megfelelő alapot teremhet a munkaerőpiac további speciális kérdései, részterületei elemzéséhez. Ezt az alapvető célt követve a tanulmány olyan kérdésekre kísérelt meg választ adni, mint: ¾ az ún. turizmus alapágazatok – szálláshely-, vendéglátás-, utazásszervezésszolgáltatást
nyújtók
–
hány
főnek
biztosítanak
jövedelemszerzési
lehetőséget Magyarországon, és melyek a legfontosabb foglalkoztatási jellemzők; ¾ a fentiekben meghatározott „virtuális” ágazat milyen súllyal játszik szerepet a hazai foglalkoztatásban; ¾ milyenek az ágazatokban foglalkoztatottak kereseti viszonyai, és az ágazatok ezzel milyen pozíciókat foglalnak el a nemzetgazdaságban; ¾ hogyan generálnak új munkahelyeket az ágazatok szolgáltatásai iránt megnyilvánuló kereslet pozitív változásai, a fejlesztések; ¾ melyek az ágazat munkahelymegtartó és új munkahelyteremtő képességének jövőbeni lehetőségei és feltételei. Az anyag a fenti témák bizonyos részeivel – nem a szerzők igénytelensége, hanem adatés információforrások hiánya miatt – csak érintőlegesen, mélyebb elemzés nélkül foglalkozik.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 5
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A tanulmány nem tárgyalja a foglalkoztatás néhány nagyon fontos területét, mint a munkaerőigény minőségi és mennyiségi elvárásainak az oktatással, képzési rendszerrel összefüggő kérdését, illetve nem foglalkozik a feketemunka témájával sem. A szerzők megítélése szerint a foglalkoztatás ezen kérdései és jelenségei önálló, nagyobb lélegzetű elemzést, részben empirikus kutatások révén történő feltárást igényelnének.
Adatforrások A munka az adatforrások (Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatgyűjtései, KSH Munkaerő-felvétel, KSH Gazdasági Szervezetek regisztere, egyéni vállalkozók adatbázisa stb.) feltárásával, felkutatásával kezdődött. A forráselemzések olyan látszólagos vagy valós ellentmondásokat hoztak felszínre, melyek tisztázása nélkül nem alkotható hiteles kép a meglehetősen sokszereplős turizmus és vendéglátás ágazatokban lezajló valós gazdasági és munkaügyi folyamatokról. Sajnálatos módon az alapágazatokra fellelhető adatok, információk nagyon sok esetben nem állnak rendelkezésre a mélyebb elemzés által igényelt részletességben. Ezt a problémát tovább árnyalják a turizmus összetettségéből adódó, az adatgyűjtések által nem, vagy csak nehezen kezelhető jelenségek, mint például más ágazatok vállalkozásainak egyre bővülő szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás tevékenysége. A tisztánlátást bonyolítja például a munkaadók szerkezete, amely úgy alakult át, hogy meghatározóvá váltak – többek között élénk demográfiájuk miatt – a nehezebben ellenőrizhető, statisztikai adatszolgáltatásukat tekintve nehezebben kezelhető mikro- és kisvállalkozások. Hasonló jelenség a kiszervezés, a gyors ütemben terjedő bérelt vagy kölcsönzött munkaerő kezelése, mozgásának követése. Különösen a turisztikai kereslet szezonális hullámzása miatt jelen van az alkalmi munkavállalási forma; a munkaerőpiac aktív szereplői lehetnek az egyébként inaktív demográfiai csoportok, mint a tanulók, vagy a 65 év feletti nyugdíjasok, akiknek foglalkoztatására az ún. atipikus formák jellemzőek, amelyekről ugyancsak nehézkes megbízható információkat gyűjteni. Nem követhető nyomon a külföldi állampolgárok foglalkoztatása, a külföld munkaerő-elszívó hatása és a migráció valós mértéke. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 6
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Főbb megállapítások
A turizmus nemzetgazdaságban betöltött szerepe A magyar gazdaság szerkezete az utóbbi két évtizedben úgy alakult át – követve a világ- és európai trendeket –, hogy a primer- és a hagyományos feldolgozóipari ágazatok (kohászat, textilipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság stb.) tért vesztettek, a szolgáltató ágazatok (kereskedelem, szállítás, pénzügyi szolgáltatások, üzleti szolgáltatások, szórakoztatóipar, sport, reklám stb.) bővültek. A turizmust és vendéglátást is magába foglaló szolgáltatási szektor 2007-ben a bruttó hozzáadott érték 66,3%-át adta. Az összes hazai fogyasztás 8-9%-a köszönhető a turizmus belföldi és külföldi alanyainak, a bruttó nemzeti termék 8,3-8,5%-ára becsülhető a turizmus közvetlen és közvetett hatása. Ezen túlmenően az is figyelemre méltó, hogy a szolgáltatás-export egyharmada is a turizmusból származik. A turizmus foglalkoztatásban betöltött szerepe Az ún. alapágazatok statisztikailag kimutatott foglalkoztatottainak száma (közel 166 ezer fő) és a 4,2%-os foglalkoztatási arány nem mutatja reálisan a turizmus foglalkoztatásban betöltött szerepét. Becsléseink szerint mintegy 230 ezer fő a turizmusban közvetlenül, legálisan foglalkoztatottak száma, amely a nemzetgazdaságban összesen foglalkoztatottak 5,9%-át teszi ki. A közel 230 ezer főn túl további 70-75 ezer fő foglalkoztatása kapcsolódik az ún. „jellemző” ágazatokkal a turizmushoz, ezzel a turizmushoz közvetlenül kötődő foglalkoztatottak számát valamivel több mint 300 ezerre, nemzetgazdaságon belüli foglalkoztatási arányát 7,8%-ra lehet becsülni.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 7
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A turizmus alap- és jellemző ágazatait érintő, 300 ezer főt meghaladó foglalkoztatott mellett a turizmusnak további 180 ezer ember megélhetésében van nem elhanyagolható szerepe. Így a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve 480 ezer főről és 12,3%-os munkaerő-piaci részesedésről beszélhetünk! Ezek a számok már önmagukban is a turizmus foglalkoztatásban betöltött nem elhanyagolható szerepét mutatják. Jelentőségét erősíti, hogy egy nemzetgazdasági szinten stagnáló foglalkoztatottsági volumen és nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően alacsony foglalkoztatási ráta körülményei között a turizmus munkaerőigényének folyamatos növekedése figyelhető meg.
A turizmus munkaadói (vállalkozásai) Magyarországon több mint 2 ezer szálláshely- és 11 ezer vendéglátó-szolgáltató működik, valamint több mint ezer vállalkozás rendelkezik utazásszervezői engedéllyel. A társas vállalkozások közül a kisméretű vállalkozások vannak túlsúlyban: a 13 ezer társas vállalkozás között a foglalkoztatottak számát illetően 300 főnél nagyobb vállalkozás csak elvétve van (összesen 19 db). Ezzel párhuzamosan az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató társas vállalkozások aránya meghaladja a 70 százalékot. A társas vállalkozások több mint 104 ezer foglalkoztatottjából 25 ezer fő a szálláshelyszolgáltatók, 73 ezer fő a vendéglátó-szolgáltatók (ebből 22 ezer a munkahelyi vendéglátók, közétkeztetők) alkalmazásában áll. A kis- és mikrovállalkozások foglalkoztatják a munkavállalók több mint felét. Az ágazatra a mikrovállalkozások túlsúlya mellett a nagyfokú koncentráltság is jellemző. A koncentráció azt jelenti, hogy olyan kulcsmutatók tekintetében, mint a nettó árbevétel, a bruttó hozzáadott érték, a foglalkoztatottak, a hálózat vagy a vendégforgalom, a piacot lényegében egy-két tucat vállalkozás uralja. Ennek a 20-25 vállalkozásnak az együttes részesedése a mutatók többsége tekintetében lefedi a piac 80-85%-át. A munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés a legkoncentráltabb. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 8
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A nem az alapágazatokban működő (így teljesítményüket és alkalmazottaikat tekintve más ágazatokban kimutatott) szálláshelyek és vendéglátó üzletek – melyeket főtevékenységként nem a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban működő
vállalkozások
üzemeltetnek
–
száma
szálláshelyek
vonatkozásában
megközelíti az 1500-at, kapacitásuk (szoba, férőhely) a teljes hálózat egyharmada, az általuk foglalkoztatottak száma közel 9 ezer fő. A más ágazatokban működő vállalkozások által üzemeltetett kereskedelmi és munkahelyi vendéglátó üzletek száma 18 ezer, ez a teljes üzlethálózat közel egyharmada. A munkahelyi és közétkeztetési szolgáltatást nyújtó vállalkozások és üzletek tekintetében messze a legnagyobb (közel 50%) azoknak az üzleteknek a száma, amelyeket nem az ágazathoz tartozó és nem is a versenyszférában működő vállalkozás üzemeltet. Magyarországon ma 34 ezer magánszálláshely-szolgáltató végez fizető-vendéglátó, és 6,6 ezer falusi szálláshely-szolgáltató tevékenységet.
Az alapágazatokra jellemző foglalkoztatási tendenciák 2000-2006 között A 2000-2006 közötti nemzetgazdasági szintű mindössze 1,9%-os bővülés mellett a turizmus alapágazatokban 18,8%-kal növekedett a foglalkoztatottak száma, amely 2006-ban 165 575 fő volt, több mint 26 ezer fővel magasabb a 2000. évinél. Az alapágazatok nemzetgazdasági szintű foglalkoztatásban betöltött súlyának növekedését mutatja, hogy a 2006. évi 4,2%-os részesedése a 2000. évinél 0,6 százalékponttal magasabb. Ennél is sokkal erősebb az alapágazatok foglalkoztatásban betöltött szerepvállalása abban az összefüggésben, hogy a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatottak száma elmúlt hatévi növekedésének mintegy egyharmadát ez az ágazatcsoport adta! Összegezve a változások trendjét, jól kivehető, hogy miközben a nemzetgazdaság egészében az alkalmazásban állók száma szinte stagnál, addig a turizmus alapágazatok munkaerőigénye fokozatosan növekszik. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 9
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A turizmus alapágazatok főbb foglalkoztatási jellemzői Az ágazatokban foglalkoztatottak közel 50%-a a mikrovállalkozásoknál jelent meg. Szakágazati összetétel: az összes foglalkozatott közel 75%-a a vendéglátásban, 20%-a a szálláshely-szolgáltatásban, a fennmaradó 5% pedig utazásszervező vállalkozásoknál dolgozik. Korösszetétel: a turizmus ágazatokra is jellemző a 30-60 év közötti korosztály meghatározó súlya (2006-ban 67%). Nemzetgazdasági szinten a legmagasabb foglalkoztatottsági számot a 40-50 év közötti korosztály birtokolja, míg a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás ágazatban a 30-40 év közöttiek száma a legmagasabb (közel 50 ezer). Iskolai végzettség: a turizmus ágazatokban a nemzetgazdasági átlagnál meghatározóbb a szak- és középszintű végzettségűek foglalkoztatása. Számuk 2006-ban 131 ezer fő volt, amely az ágazati összes foglalkoztatottak 79%-át jelenti. A 8 osztályos és annál kevesebb iskolai végzettségűek létszáma alig haladta meg a 20 ezer főt, és részesedésében nem érte el a 13%-ot. A diplomások 2006. évi 14 ezer fős létszámában meghatározó a főiskolai végzettség. Az iskolai végzettség szerinti összetétel tekintetében az elmúlt hat évben jelentős elmozdulás nem történt. Foglalkoztatási főcsoportok szerint: a turisztikai jellegű foglalkozásokban dolgozók 87%-a vendéglátásban betöltött munkakör, 95%-a pedig szakképzettséget igényel. Az alapágazatokban 2000. évben 92%, 2006. évben már csak 83,7% a turisztikai jellegű foglalkozások
aránya,
ami
azt
jelenti,
hogy
a
foglalkoztatottak
számának
növekedésében egyre meghatározóbb szerepet játszik a hagyományosan nem turisztikai és vendéglátó-ipari munkakörben dolgozók száma. Regionalitás: a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban foglalkoztatottak közel fele (46,5%-a) Közép-Magyarország régióban kerül alkalmazásra (a mutató a valósnál erősebb foglakoztatási koncentráltságot mutat, mivel az adatgyűjtés a fővárosi
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 10
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
székhelyű, szinte valamennyi régiót érintő egységeket üzemeltető szállodaipari és vendéglátó-ipari cégek létszámát is e régióban veszi számba). Szezonalitás: viszonylag stabilabb, nagyobb kilengésektől mentes az alapágazatban történő foglalkoztatás, mint azt annak jellemzői alapján első megközelítésben feltételeznénk. Nem éri el a 6000 főt a legmagasabb és a legkisebb foglalkoztatotti létszám közötti különbség, s az éves átlagos létszámhoz viszonyítva a legnagyobb kilengés csupán 3,5%-os. Több más tényező mellett a munkahelyi vendéglátás és közétkeztetés foglalkoztatásának éppen a nyári hónapokban (július-augusztus) történő visszaesése mérsékli – mintegy 1700-1800 fővel - a foglalkoztatottak szezonális hullámzását. Alkalmazottak és egyéb foglalkoztatottak: az ágazatban a foglalkoztatási jellegben meghatározó az alkalmazotti munkaviszony. Az ágazat foglalkoztatási jellegének nemzetgazdasági átlaghoz való hasonlításában elmondható, hogy a vizsgált időszakban bekövetkezett változásokkal az ágazati összetétel közelített a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatásra jellemző összetételhez. Míg 2000-ben az ágazati alkalmazotti arány 5,5 százalékponttal maradt el a nemzetgazdasági szintűtől, addig 2006-ban ez a különbség 1,1 százalékpontra zsugorodott. Tehát az alapágazatokra, azon belül is legjellemzőbben a vendéglátásra és az utazásszervezésre jellemző mikro- és kisvállalkozói formák mellett is a foglalkoztatás alkalmazotti jogviszonyban ölt formát. Atipikus foglalkoztatási formák: úgymint az állandó vagy szezonális jelleggel alkalmazott
részmunkaidős
foglalkoztatás,
határozott
idejű
munkaszerződések,
munkaerő-kölcsönzés, alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatás a turizmus objektív adottságainál fogva – idénymunka jelleg, rövidebb távon (napi, heti) is egyenetlen munkaerőigény stb. – jó terepe az atipikus formák terjedésének, ami a fekete foglalkoztatás kifehérítése irányába hat. Ezen túlmenően jelentőségüket a nem kvalifikált munkaerő nagyszámú és rugalmas felszívása adja.
Ugyanakkor nem
hallgatható el az a tény sem, hogy e foglalkoztatási formák eszközül is felhasználhatók a fekete foglalkoztatás legálisnak tűnő álcázására. Ez utóbbi negatívum ellenére az ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 11
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
atipikus
foglalkoztatási
formák
jelenleginél
erőteljesebb
ösztönzése
(például
járulékteher és adminisztratív könnyítések) nemzetgazdasági szinten olyan kívánatos célok, mint a gazdaság kifehérítése és a foglalkoztatási szint emelkedésének irányába hatna, még a turizmus alapágazatok vonatkozásában segítené munkahelyteremtő képességének növelését és jelenlegi versenyképességi problémáinak részbeni feloldását. Tevékenység-kiszervezés: az ágazat közvetlen foglalkoztatása csökkenésének irányába ható kiszervezéssel a turizmushoz közvetlenül vagy közvetve nem köthető szolgáltatási ágazatok munkaerejének igénybevétele történik, számbavételük még a turizmus különböző statisztikai módszerekkel történő nemzetgazdasági szintű foglalkoztatási mutatóinál sem jeleníthető meg. Egy szűk körű empirikus adatfelvétel eredményeként végzett becslés eredményei szerint a szállodai szolgáltatás területén mintegy 8-9%-os arányú a kiszervezéssel biztosított munkaerő-szükséglet, amely a szakágazatra vetítve mintegy 1500 fős létszámot jelent. Munkaerő-forgalom, munkanélküliség: a munkaerőmozgás ágazatokra legjellemzőbb tendenciái közül kiemelendő, hogy a munkahelyet változtatók magas, 80% körüli arányú, ágazaton belüli mozgása a szakmán belüli mobilitási lehetőséget mutatja. Az általános munkaerő-piaci helyzet (munkanélküliség) mellett a szakma iránti vonzódás is feltételezhető abban a jelenségben, hogy a turizmus jellemző foglalkozásaiban
való
elhelyezkedési
igény
magasabb,
mint
a
korábban
e
foglalkozásokat betöltő álláskeresők száma. Ugyanakkor igen magas (8-10% közötti) az ágazat munkanélküliségi (a munkanélküli utolsó munkahelye szerint mért) rátája.
Kereseti viszonyok A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete hosszú évek óta a legalacsonyabb a nemzetgazdaságban. Jól mutatja az ágazat kereseti viszonyait, hogy a 2006-ban elért ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 12
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
102 890 Ft/fő/hó átlagkereset nem érte el a 2001. évi nemzetgazdasági átlagot, amely 2006-ban már 171 351 Ft/fő/hó volt. A vizsgált időszakban a nemzetgazdasági átlaghoz képest a lemaradás tovább növekedett, a 2000. évi 64,5%-kal szemben 2006-ban annak csupán csak 60%-át tette ki. Az ágazatban, főleg a mikrovállalkozások körében jelentős a minimálbéren történő, illetve azt csak kismértékben meghaladó foglalkoztatás. Ennek ellenére a minimálbér 2001-2002. évi erőltetett ütemű növelése sem változtatta meg az ágazat kereseti rangsorban elfoglalt pozícióját. Ennek oka, hogy a vállalkozások a minimálbérek központilag diktált jelentős emelését a minimálbér felett foglalkoztatottak béremelésének elmaradásával vagy csak nagyon alacsony mértékével ellensúlyozták. Tehát amellett, hogy a minimálbér emelése hozzájárult az ágazati keresetek növeléséhez, egyben csökkentette a javadalmazási különbségeket. A piac által determinált vállalkozói döntések tehát úgymond „kiigazították” a piacba való mesterséges beavatkozásnak minősíthető központi intézkedést. Az ágazati keresetek addigi és azt követő alacsony volta mögött alapvetően az ágazat alacsony jövedelmezősége húzódik meg, amelynek terhére a minimálbér megemelésével járó drasztikus béremelések nem voltak végrehajthatók. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat szakágazatai között még ma is jelentős különbségek vannak a bruttó keresetekben annak ellenére, hogy az elmúlt éveket egy nagyon erőteljes kiegyenlítődés jellemezte. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat foglalkoztatottainak átlagos, egy ledolgozott munkaórára jutó jövedelme nem éri el a nemzetgazdasági átlag 60%-át, míg a szociális költségek (azaz a jövedelmi terhek) ennél 1,5 százalékponttal magasabb arányt képviselnek, azaz az ágazat munkajövedelmei a nemzetgazdasági átlagnál fajlagosan közel 1 százalékponttal magasabb terhelésűek (ágazat 39,2%, nemzetgazdaság 38,3%).
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 13
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Élőmunka-igényesség A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat élőmunka igényességét mutatja, hogy a vállalkozások személyi jellegű kiadásainak összes költségen belüli részesedése 30,9% (kettős könyvvitelt vezetők adatai alapján). Ez a mutató nemzetgazdasági szinten mindössze 20% körüli. Az ágazat fejlődésének, versenyképessége erősödésének, ezen keresztül a foglalkoztatásban mára betöltött szerepe fenntartásának, illetve a benne rejlő lehetőségek kiaknázásának kulcskérdése a vállalkozások élőmunka terheinek csökkentése.
Fejlesztések munkahelyteremtő hatása A szállodafejlesztések munkahelyteremtő hatása két irányból is vizsgálható volt: ¾ a jelenleg működő szállodahálózatból kiindulva arra lehet számítani, hogy 1000 szállodaszoba építése közvetlenül 580-600 új munkahelyet teremt, a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve pedig 950-980 fő számára teremt kereseti lehetőséget; ¾ a Széchenyi terv keretében támogatott szállodaberuházások minden 1 milliárd Ft-ja közvetlenül 52,7 fő új munkahelyet (összesen 817-et) hozott létre. Ez alapján az NFT I. keretében támogatott szálláshely-fejlesztések által közvetlenül létrejövő új munkahelyek száma mintegy 900-ra tehető. E számszerű hatása mellett kiemelendő, hogy jelentős számmal valósultak meg szálláshely-fejlesztések a gazdasági fejlődés és a foglalkoztatás javítása szempontjából is nagyobb prioritást élvező régiókban.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 14
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia foglalkoztatásra vonatkozó céljai elérésének lehetőségei A turizmusban közvetlenül és közvetve foglalkoztatottak 2013-ra megfogalmazott célértékei (200 ezer + 200 ezer fő) már a jelenlegi számokban visszaigazolódnak. A turizmusban közvetlenül, legálisan foglalkoztatottak becsült száma 230 ezer fő, míg a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve 480 ezer fő. Valószínűsíthető, hogy az alapágazatokban foglalkoztatottak létszámának jövőbeni változása nem fogja elérni az elmúlt évek dinamizmusát, de 2013-ra még így is szűkebb körre nézve 180 ezer, tevékenységi szemléletben 250 ezer főt elérő – és kedvezőbb helyzetben akár ezt meghaladó is – lehet. Várhatóan folytatódik az alapágazatok foglalkoztatása nemzetgazdaságban betöltött súlyának növekedése. Várható az ágazat vállalkozási méret szerinti összetételében a nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások részarányának növekedése, elsősorban a vendéglátás területén a mikrovállalkozások elmúlt években tapasztalt csökkenése tendenciájának folytatódása. Ez a foglalkoztatásra egyrészt a nagyvállalati hatékonysági intézkedéseken keresztül csökkentő irányban hat, másrészt a fekete- és szürkefoglalkoztatás mérséklődésével, a legális foglalkoztatás növekedésével jár (a nagyobb vállalkozások bejelentett munkavégzést, stabilabb foglalkoztatási környezetet biztosítanak). Ami a szezonális és egész éves foglalkoztatásra vonatkozó stratégiacélokat illeti, elmondható, hogy a turizmus keresleti és kínálati tendenciái egyaránt (a főszezoni üdülések hosszának rövidülése és ezzel párhuzamosan az évközbeni egy vagy több rövidebb pihenés, utazás, az üdüléssel éppen ellentétes időszakra eső corporate-, rendezvény- és konferenciaturizmus erősödése, a kínálatban a gyógy-, wellness-, rendezvény- és konferenciaszolgáltatási kapacitás jelentős bővülése) a szezonális ingadozások kiegyenlítődése irányába hatottak és hatnak. Természetesen ettől még az üdülőterületeken a szezonalitás és az ezzel együtt valószínűsíthetően erőteljesebben megjelenő fekete vagy szürke munkavégzés változatlanul jelentős foglalkoztatási kérdést jelent. E témakörbe tartozónak tekintendő a közétkeztetés területén a nyári szünidő miatti foglalkoztatási probléma. Véleményünk szerint ezek megoldását indokolt ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 15
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
lenne központi munkaerő-piaci eszközökkel is támogatni.
Az éves foglalkoztatás
ösztönzése beilleszthetőnek tűnik a jelenleg működő úgynevezett START programok működési mechanizmusába. Ez azt jelentené, hogy meghatározott (vagy határozatlan) időre járulékkedvezmény illetné meg a vállalkozást, amennyiben szezonális, illetve nem teljes éves tevékenységéhez a foglalkoztatottat egész évben alkalmazza. Kimondható, hogy a stratégiában egyébként indokolt elvárásként megfogalmazott keresetnövekedés elérése még távolabbra tolódik. Az elkövetkezendő hat év reális célja lehet az eddigi tendencia megfordítása, amennyiben bekövetkezik az adó- és járulékrendszer megreformálása, konkrétan a munkáltatók élőmunkához kapcsolódó járulékterheinek érzékelhető mérséklése. Amíg a Stratégia alapágazatokra és a turizmus egészére, 2013-ra megfogalmazott teljesítményi és a foglalkoztatás mennyiségi célértékeinek elérése illetve megközelítése várható, addig a feketefoglalkoztatás visszaszorítására, a keresetekre, a turizmusban dolgozók életviszonyaira (stabilabb foglalkoztatás, biztos megélhetés stb.) vonatkozóan megfogalmazott célok és célértékek elérésének lehetőségei – egy kiszámítható és a hosszabb távon rentábilis működést biztosító vállalkozói környezet meglétének hiánya miatt – időben nem prognosztizálható távolságba kerültek.
Új Magyarország Fejlesztési Terv és a turizmus Az uniós támogatások célrendszeréből fakadóan a piaci szegmensbe tartozó alapágazati vállalkozások közvetlen támogatásban csak nagyon szűk körben és kismértékben részesülnek, tehát az ÚMFT az ágazatok munkahelyteremtő-képességét közvetlenül csak szerény mértékben, míg a turizmus egészét véve várhatóan igen kedvezően érintik. A régiók a turizmust kitörési pontnak tekintik, amelytől a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való fokozottabb hozzájárulást várnak. Bár a ROP pályázatok elsősorban az adott régiók vonzerejét hivatottak közvetlenül szolgálni, a turisztikai ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 16
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
termékfejlesztés és a fogadóképesség növelésének egyaránt immanens része az emberi erőforrás gyarapítása és színvonalának növelése. Az uniós pályázatokkal megvalósuló fejlesztésekben jelentős szerepet vállalnak az alapágazatokon kívüli vállalkozások (illetve azok tulajdonosai) és szervezetek. Tehát az eddigieknél nagyobb lesz a polarizáció, azaz várhatóan tovább nő az alapágazatok tevékenységét nem alaptevékenységként végzők vagy a turizmusba újonnan befektetők száma. A megvalósuló projektek által létrejövő munkahelyek a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak számát növelik, még akkor is, ha a statisztikai számbavételi módszerek szerint azok más ágazatokban kerülnek kimutatásra.
Versenyképesség és munkahelyteremtő képesség megítélése A jelenlegi magyar adókörnyezet egyre inkább versenyképtelenné teszi a gazdaságot, negatívan hat a foglalkoztatásra. Magyarországon különösen magas a munkáltatók által fizetett ún. munkaerő-költség és az alkalmazottak által felhasználható adózott jövedelem közötti különbség (ún. adóék), ami egyenesen gátja a legális foglalkoztatás bővülésének és ösztönzője a munkajövedelmek láthatatlanná tételének, az adóelkerülési technikák terjedésének. Ez különösen érinti az olyan ágazatokat, mint a turizmus, amelynek bizonyos területein a tevékenységi és működési jelleg nagyobb teret engedhet a rendezetlen munkaügyi kapcsolatoknak. Megítélésünk szerint az ágazat versenyképessége szempontjából a turizmus emberközpontú és egyben hosszú távon is jövedelmező fejlődésének, továbbá ezen keresztül a munkahelymegtartó és -teremtő képességének kulcskérdése a nemzetközi viszonylatban is kimagasló vállalkozói járulékterhek csökkentése.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 17
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Bevezetés Az utóbbi időszakban látványos módon szaporodtak meg a turizmust, és különösen annak gazdasági szerepét tárgyaló, nagyító alá venni igyekvő tanulmányok. A vezető gazdaságelemző intézetek közül a Gazdaságkutató intézet, az ECOSTAT, a GfK Hungária, a KPMG, illetve számos kisebb műhely (ICEG Hungary Kft., Cordi Kht. stb.) is fontos témái között tartja számon a turizmust. Jelen tanulmány igyekezett nem ismételni ezen műhelyek megállapításait, némely ponton azonban nem kerülhette el fontosnak vélt következtetések rögzítését. A hangsúly ezúttal a turizmus munkaerőpiaci helyzetére, munkahelyteremtő képességére került. Elég kézenfekvőnek látszik, hogy a kormányzati foglalkoztatáspolitika mellett (ha van ilyen
elfogadott
foglalkoztatáspolitika,
ha
nincs)
léteznie
kell
ágazati
foglalkoztatáspolitikai koncepciónak, foglalkoztatáspolitikának, amelynek céljai között meg kell fogalmazni, hogy a (fenntartható) növekedéshez, gazdasági fejlődéshez milyen munkaerő rendelkezésre állása, és ehhez milyen feltételek rendelkezésre állása szükséges. A rendszerváltást követően radikálisan megváltozott a társadalmi, gazdasági környezet, és ebben az átformálódott világban sokkal összetettebb, lényegesen több változó által befolyásolt a munkaerő-piaci helyzet. A munka sokkal bonyolultabb világában lezajló folyamatok mérése, nyomon követése is komoly kihívásokkal kénytelen szembenézni – pl. a megváltozott piaci helyzetben a már foglalkoztatottak és így a gazdaságilag aktívak, vagy akár a munkanélküliek számát is sokkal bonyolultabban és nagyobb hibahatárok között lehet mérni –, és egyelőre nem tud felmutatni olyan eredményeket, amelyek a foglalkoztatáspolitika számára igazán megnyugtató alapot szolgáltatnának. Ez a megállapítás – nemzetgazdasági, még inkább ágazati megközelítésben – a foglalkoztatáspolitika formálói körében többnyire elfogadott, közismert. Pedig a foglalkoztatás nagyságát, jövőbeni keresletét meghatározó közgazdasági összefüggések, ezen belül a makrogazdasági környezet olyan elemei, mint az adók, infláció, kamat, árfolyam stb. vagy éppen a munkaadók magatartásának ismerete és jó minőségű előrejelzése, előre látása nehezen nélkülözhető. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 18
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A munkaerőpiac állapotára elvileg lényegében három hiteles információforrás létezik: (1) az ún. intézményi típusú statisztikai felvételek az alkalmazottak számára és kereseteire. Ezek gazdája a KSH (havi, negyedéves és éves adatgyűjtések a 4 főnél többet foglalkoztatók körében, részben teljes körű, részben mintavételes), illetve kisebb részt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) Tarifa adatbázisa a munkáltatók évi egyszeri, májusi mintavételes megkérdezésére építve; (2) a lakossági, interjú technikával készülő felvételek, köztük a tízévenként, utoljára 2001-ben végrehajtott népszámlálás, az ötévenkénti – utoljára 2005-ben lezajlott – Mikrocenzus és a negyedéves gyakoriságú, negyedévenként 30 ezer főre kiterjedő,
a
foglalkoztatási
változásokat,
munkaerő-mozgásokat
feltérképező
Munkaerő-felmérés, melyek gazdája a KSH; (3) hatósági jellegű adatbázisok, többek között az OEP, ONYF, APEH és az önkormányzati nyilvántartások. Ezekre az adatrendszerekre az a jellemző, hogy mindegyik egy-egy speciális okból jött létre, a felvétel által érintettek köre, módja és adattartalma az adott hatóságra érvényes törvényi változások által determináltak, és a hozzáférés általában különböző szigorú szabályok által korlátozott. A munka jelenlegi fázisában ezek a források, elsősorban a jogszerű hozzáférés és összekapcsolás akadályai miatt nem kerülhettek felhasználásra. A három adatforrás adatai közvetlenül nem egybevethetők, hiszen céljuk, lehetőségeik, vonatkozási köreik, lefedettségük, az általuk érintettek számossága, módszereik, fogalmi készletük, adatgyűjtési technikájuk, kötelező, vagy önkéntes mivoltuk adott esetben merőben különböző, ettől azonban az egyes forrásokat különböző szegmenseinek, problémaköreinek vizsgálatára lehet és érdemes használni. Nem hagyhatók természetesen figyelmen kívül a nemzetközi összehasonlítások, még akkor sem, ha az adatokat – egy-egy ország társadalmi-gazdasági adottságainak mélyebb ismeretei, összefüggései hiányában, továbbá a módszertani fogalmi különbözőségek miatt is – adott esetben nem könnyű értelmezni. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 19
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A turizmus, annak vélt vagy valós gazdasági szerepe miatt ugyan évek óta áll a viták kereszttüzében, sokat foglalkoznak vele gazdasági és piacelemzők, elméleti és gyakorlati szakemberek, politikusok, ám gyakran feledkeznek meg arról, hogy néhány alapvető – sokszor evidenciának tekintett – fogalmat egymás között tisztázzanak. Pedig e tisztázások nélkül majdnem kizárt dolog az „egy nyelven beszélés”, és gyakran éppen ebből keletkeznek felesleges viták. Őszintén szólva jelen dolgozat címében is pontatlannak tűnhet a „turizmus ÉS vendéglátás” kifejezés használata, és a későbbiekben ki is derül, hogy a szerzők a sok-sok ágazat közös gazdasági teljesítményeként értelmezett turizmusnál szűkebben dolgozzák fel a munkaerőhelyzet és munkahelyteremtő képesség témáját, ám úgy, hogy a vendéglátást a turizmus egyik alapágazatának tekintik. A fogalmi tisztázást már itt, az ágazat értelmezésénél kell kezdeni, hiszen a turizmus nem önálló, legfeljebb „virtuális ágazat”-ként határozható meg. Közgazdászok, gazdaságelemzők, amikor „ágazat”-okról beszélnek, elfogadott nemzetközi (az ENSZ és az Európai Unió által jóváhagyott) szabványokból indulnak ki. Ezekkel 100%-ban harmonizált a magyar szabvány, a Gazdasági Tevékenységek Egységes ÁGAZATI Osztályozási Rendszere (TEÁOR), amely igazodva az EU NACE szabványához, éppen 2008. január 1-jétől használja pontosított, aktualizált verzióját <25>. Ezt a nomenklatúrát egységesen használja a kormányzati szektor, a független jegybank, az MNB, és hivatkozik rá számos adó- és egyéb jogszabály. A négyszintű (nemzetgazdasági ág / ágazat / alágazat / szakágazat) TEÁOR turizmus ágazatot nem ismer; ennek ellenére, ha teljesítményét más, ezzel a „kitüntetéssel” rendelkező gazdasági tevékenységgel, tehát önálló ágazatként kezelt entitással össze akarjuk vetni, szükség van a „létező” tevékenységekből (ágazatokból, alágazatokból, szakágazatokból) álló csoport egyezményes meghatározására, amelyet turizmusnak, vagy „virtuális turisztikai ágazatnak” tekintünk. Ezzel a megközelítéssel a nemzetközi közgazdasági gyakorlat (és nem csak a turizmus esetében) már viszonylag régen kísérletezik, hogy közelébe kerülhessen a turizmus gazdasági teljesítményei elfogadható becslésének. Ezeket a munkákat a szakirodalom ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 20
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
„Turizmus Szatellit Számla” (TSzSz) <26> címen ismeri, és az ezzel összefüggő munkák már Magyarországon is megkezdődtek. A TSzSz megkülönböztet „a turizmus jellemző” és „a turizmushoz kapcsolódó” (továbbá persze „kizárásos alapon” egyéb) ágazatokat. Jelen dolgozat keretei nem teszik lehetővé a részletes, indokló kifejtést, a mellékletek és a megjelölt vonatkozó irodalom azonban módot ad a részletesebb megismerésre is. A turizmus jellemző ágazatai közül a következőkben kiemeljük a „szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 551)” és a „vendéglátás (TEÁOR 552)” alágazatokat valamennyi szakágazatukkal együtt, valamint az utazásszervezés (6631, 6632) szakágazatokat, és „a turizmus alapágazatai”-nak tekintjük azokat. Tesszük ezt abból a meggyőződésből, hogy ezen ágazatok teljesítménye teljes egészében járul hozzá a turizmus teljesítményéhez.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 21
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
I. A turizmus és vendéglátás szerepe, súlya a gazdaságban 1. Nemzetközi kitekintés 1.1. A világ turizmusának alakulása Az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezetének (UNWTO) gazdaságelemzői szerint a világ turizmusa egyelőre az élénkülés jeleit mutatja, hiszen az utóbbi két évben az utazók száma a világ átlagában 2004 óta folyamatosan lassuló ütemben ugyan, de (kb. 4,5 %-kal) élénkült. Ez a gyarapodás lényegében nagyon hasonló volt ahhoz, amelyre a növekvő olajárak, a terrorizmus fenyegetése és az egészségügyi járványok hatásait figyelembe venni igyekvő előrejelzések (4,6%-os növekedés) is utaltak. Figyelembe véve a korábbi hosszabb távú előrejelzéseket (4,1%), a világ tehát a turizmus tekintetében relatíve optimista volt. A turizmus élénkülése persze mindig az emberek némileg javuló gazdasági pozícióit és bizakodó jövőképét, gondolkodását sugallja. Ugyanakkor a UNWTO ún. bizalmi indexe – melyet a világ 250 vezető szakértőjének véleménye alakít ki – már három éve némileg csökken, tükrözve azokat az aggályokat, hogy vajon egy ilyen (inkább szerény üteműnek mondható) növekedés meddig tartható fenn. A 842 milliós látogatószám abszolút értékben 36 milliós növekedést jelentett, kb. annyit, mint az Olaszországot felkereső turisták száma egy-egy évben. Természetesen az átlag mögött régiónként, sőt még az egyes régiókon belüli országok között is jelentős különbségek adódnak. Legdinamikusabban Dél- illetve Délkelet-Ázsia (9-10) gyarapodott, az európai növekedés alacsonyabb (3,9) volt a világ átlagánál. A 2006. évi növekedés közel felét (17 millió) Európa adta, egyharmadát (12 millió) pedig Ázsia. Európa turizmusát – amely a világ látogatóforgalmának valamivel több mint felét adja – befolyásolták olyan, már említett korlátozó tényezők, mint a terrortámadások növekvő esélye, az ázsiai influenza terjedésének veszélye vagy a növekvő üzemanyagárak. Más oldalról persze olyan keresletélénkítő tényezőkkel is számolni lehetett, mint a légi forgalomban a még mindig bővülő „fapados” szolgáltatások, olyan kiemelkedő sport____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 22
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
események, mint a labdarúgó világbajnokság, a téli olimpiai játékok vagy olyan kulturális események, mint a Rembrandt, Mozart, vagy Picasso jubileumok. A kontinensünk iránt megnyilvánuló 460 milliós látogatóforgalmat jelentő turisztikai kereslet bővülése 2006-ban megközelítette a 4%-ot, a gyakorlatilag 1995 óta tartó – a 2001 valamint 2003. évi stagnálást leszámítva – növekvő trend most sem tört meg. Lényegében nem változik a legnagyobb fogadó országok köre sem: Spanyolország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Németország, Törökország és Görögország azok, amelyek a legtöbb látogatót fogadják és a legtöbb bevételhez jutnak a turizmusból. Kelet-Európa turisztikai súlya az utóbbi időben számottevően nőtt, a relatíve alacsony árak melletti klasszikus európai környezet versenyhelyzetet teremetett a felkapott nyugat-európai célpontok számára. A közép-kelet európai térségből Magyarország csak Csehország és Lengyelország után következik, de a szomszédos országok közül a mediterrán térségbe sorolható Horvátország is lényegesen jobb mutatókkal rendelkezik. Mindezek figyelembe vételével a bizalmi indexet összeállító szakértők a 2007-es évre további növekedésre, de annak némi lassulására számítottak.
1.2. A turizmus súlya az EU tagországokban Az EU lisszaboni stratégiájának megvalósításában - elsősorban új munkahelyek teremtése kapcsán - komoly szerepet szán a turizmusnak. A turizmus gazdasági szerepét két mutatóval – a bruttó hazai termék előállításban és a foglalkoztatottságban megszerzett súllyal – lehet röviden jellemezni. Azt, hogy a turizmus a bruttó hazai termékhez milyen mértékben járul hozzá, azon országok tekintetében lehet viszonylag jól becsülni, amelyek már vállalkoztak a turizmus szatellit számláinak (TSzSz) összeállítására.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 23
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A TSzSz – melynek összeállítására a nemzetközi szervezetek (ENSZ, Eurostat) csak szerény ajánlásokat fogalmaznak meg, de szabványt, jogszabályt még nem alkottak – a legkülönbözőbb forrásból származó információkat, adatokat úgy kísérli meg közgazdasági modellbe rendezni, hogy azok fogalmi rendszerük tekintetében összhangban legyenek a nemzetközi szabványokban (az ENSZ keretében: SNA, Európában: ESA) rögzített nemzeti számlákkal, amelyekkel a gazdaság egészét írják le. Általános európai tapasztalat, hogy az erős gazdasággal rendelkező országok (magas az egy főre jutó GDP és a foglalkoztatottsági ráta, alacsony az infláció) jelentős szerephez jutnak a turisztikai kereslet fogadásában is, ám ez korántsem jelenti azt, hogy a turizmus éppen ott a gazdaság „húzó ágazata” lenne. Ám ezeknek a földrajzi kiterjedtségükben, népességükben is nagy országoknak lehetnek (vannak is) olyan régióik, amelyek viszont gazdasági megközelítésben „turizmus-függők”. Nyilvánvaló példák sorolhatók egyes spanyolországi,
olasz,
görög,
török
vagy
francia
régiók
esetében,
ahol
a
foglalkoztatottságot kifejezetten a turizmus és kapcsolódó ágazataik jelentik. Magyarország gazdasági pozíciói európai összevetésben meglehetősen szerények: alacsony az egy főre jutó GDP és a GDP növekedési üteme, magas az infláció. A turizmusban rejlő potenciális lehetőséget mutatja, hogy Magyarország az európai „turisztikai nagyhatalmak” táborát követő középmezőnyben helyezkedik el a látogatók számát illetően. Ugyanakkor jelenlegi teljesítménye – a GDP-hez való hozzájárulása, a turisztikai export értéke – tekintetében az országok többsége megelőz bennünket. Ami a foglalkoztatásban betöltött szerepét illeti, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat foglalkoztatáshoz való hozzájárulásának 4,1%-os mértékével a bolyban helyezkedik el.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 24
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 25
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A turizmus gazdasági szerepét a nemzeti számlákkal összhangban, így pl. a GDP-hez való hozzájárulással bemutatni szándékozó modellt, a TSzSz-t viszonylag kevés ország állítja össze. A világ vezető turisztikai kutató intézete, a WTTC viszont rendszeresen készít szatellit számlákat a világ több mint 100 országáról; bár ezek a „számlák” azonos módszertannal készülnek, legtöbb elemük maguk is bonyolult becslések eredményei, így a végeredmény a szerzők megítélése szerint inkább csak óvatos, nagyságrendi tájékozódásra alkalmas. (A 25. oldalon lévő táblázatban dőlt betűk jelzik a WTTC becsléseit, a többi adat a nemzeti statisztikai hivatalok vagy a nemzeti turisztikai kormányzati szervezetek becslései.) A tanulmányban az alapágazatok körébe sorolt közétkeztetéssel kapcsolatosan megemlítendő, hogy ez a szakágazat az EU-ban 600 ezer főt foglalkoztatva napi 67 millió fogyasztót lát el, és évi 22 milliárd Euró éves forgalmat realizál.
2. Hazai helyzetkép 2.1. A turizmus hazai gazdasági környezete A magyar gazdaság szerkezete az utóbbi két évtizedben úgy alakult át – követve a világ- és európai trendeket –, hogy a primer ágazatok, a hagyományos feldolgozóipari ágazatok (kohászat, textilipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság stb.) tért vesztettek, a szolgáltató
ágazatok
(kereskedelem,
szállítás,
pénzügyi
szolgáltatások,
üzleti
szolgáltatások, szórakoztatóipar, sport, reklám stb.) bővültek. Ez a változás számos régióban nem kevés, az új kihívások szempontjából képzetlen munkaerőt szabadított fel, illetve a munkahely-megszűnések és a munkahelyteremtés mérlege negatív volt. A magyar gazdaság növekedése az utóbbi három évben, de különösen 2007-ben jelentősen visszaesett, annak ellenére, hogy a világgazdasági konjunktúra, azon belül az EU viszonylag magas növekedési üteme a hazai „kiigazító lépések” ellenében is némileg javította a magyar gazdaság teljesítményét. Fő gazdasági (külkereskedelmi) partnereink tartósan magas növekedési dinamikája a hazai export bővülésén (ez sajnos a ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 26
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
fokozódó versenyhelyzetben éppen a turizmusban nem érvényesült) keresztül ellensúlyozta a belföldi felhasználás (fogyasztás és beruházás) lassulását. A lassulás költségvetés helyreállítását célzó, a belföldi felhasználást jelentősen korlátozó államháztartási kiigazításhoz köthető. A bevezetett adó- és járulékváltozások – ágazatsemlegesen ugyan, de – kedvezőtlenül érintették a fő jövedelemtulajdonosokat, vagyis a lakosság növekvő terhei mellett a vállalkozások működési feltételei is romlottak. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a bruttó hozzáadott érték (lényegében
a
magyar
GDP)
bővülése
lényegesen
lelassult
és
2007-ben
rekordmélységbe süllyedt. Néhány fontosabb, a gazdaság állapotát jelző mutató: No.
Mutató
2005
2006
1.
Bruttó hazai termék (GDP) folyó áron, milliárd Ft
22 055
23 757
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Bruttó hazai termék indexe, % Háztartások végső fogyasztása, milliárd Ft Bruttó állóeszköz felhalmozás, milliárd Ft Kiskereskedelmi forgalom volumenindexe, % Kivitel volumenindexe, % Behozatal volumenindexe, % Folyó fizetési mérleg egyenlege, millió euró Bruttó átlagkereset indexe, % Fogyasztói árindex, % Reálkeresetek változása, % Forint-euró árfolyam, éves átlag, Ft/euró Forint-euró árfolyam, az év végén, Ft/euró Munkanélküliségi ráta, % Jegybanki alapkamat, %
104,1 14 910 4 470 105,1 111,5 106,1 -6 091 108,8 103,6 6,3 248,1 252,7 7,3 6
103,9 15 743 4 652 104,1 118 114,4 -5 183 108,2 103,9 3,6 264,3 252,3 7,5 8
Az államháztartási hiány csökkentését célzó intézkedések hatására 2006-ban és 2007ben visszaesett a belföldi kereslet, ez azonban nem érintette a kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalmát. Hosszú évek után 2007-ben megfordult az a tendencia, amely a külföldi kereslet túlsúlyát mutatta a kereskedelmi szálláshelyeken. Ennek a szerkezetváltásnak a jelei már egy évvel korábban is jelentkeztek. A valamelyest 2007ben is visszaeső, 10 millió vendégéjszakás külföldi keresletet 2007-ben már felülmúlja a ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 27
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
2-3 éve növekvő belföldi kereslet. Némi ellentmondást hordozva, az általánosságban szűkülő belföldi vásárlóerő ellenére jellemzően a magasabb színvonalú szolgáltatások irányába tolódik el a belföldi kereslet. A látszólagos ellenmondás hátterében az lehet, hogy egy szűkölő vendégkör engedheti meg magának keresletének tágítását. A szállodák és panziók szolgáltatásait (a kempingek, turistaszállások szolgáltatásaival szemben) 70% körülire bővülő arányban veszik igénybe a belföldi vendégek. Az is jellemző, hogy az átlagost meghaladó arányban bővül a wellness- és gyógyszállodák belföldi (és külföldi) forgalma, ha súlyuk ma még nem is döntő. A növekedés csak nagyon fegyelmezett gazdaságpolitika mellett térhet vissza a korábbi években tapasztalt (az évtized elején évi 4%-ot meghaladó) mértékekhez, azonban 2010-ig csak ennél alacsonyabb mérték prognosztizálható. A reálkeresetek a 2007. évi visszaesést követően a lassú növekedés miatt csak mérsékelten vagy egyáltalán nem emelkednek, attól is függően, hogy az infláció a 2007. évi megugrást követően vajon milyen mértékben mérséklődik. Mindez alapvetően meghatározza a munkapiaci folyamatokat. Magyarországot ma európai összehasonlításban alacsony (az egyik legalacsonyabb) foglalkoztatási ráta, közepes munkanélküliségi viszonyok jellemzik, amelyet jelentős strukturális és regionális
egyenlőtlenségek
kísérnek.
A
lassuló
növekedés
miatt
gyengülő
munkahelyteremtés következtében a munkanélküliség tartósan 7,5% körül alakul, miközben
Európában
a
legkedvezőtlenebbek
közé
számít
az
alacsony
foglalkoztatási ráta, amely az egyik feltétlenül orvosolandó probléma. A környező országok közül csak Horvátország rendelkezik rosszabb mutatóval. Mindennek – a mérsékeltnek valószínűsített gazdasági növekedés miatt – szerencsés esetben is csak enyhe javulása várható.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 28
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A foglalkoztatás makromutatói: Mutató
Mértékegység
Év
2000 Foglalkoztatottak ezer fő 3 856,2 Munkanélküliek ezer fő 263,7 Gazdaságilag aktívak ezer fő 4 119,9 Gazdaságilag nem aktívak ezer fő 3 659,6 Ebből: passzív munkanélküliek ezer fő 108,2 15-74 éves népesség ezer fő 7 779,5 Aktivitási arány % 53 Munkanélküliségi ráta % 6,4 Foglalkoztatási ráta* % 56,0 * 15-64 éves népességre számítva; a 15-74 évesekre ez az arány 50,9%
2006/2000 (%) 2006 3 930,1 316,8 4 246,9 3 474,9 87,8 7 721,8 55 7,5 57,3
101,9 120,1 103,1 95,0 81,1 99,3 103,8 117,2 102,6
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célul tűzte ki a turizmus törvény (TTv.) megalkotását, és a TTv. koncepciója el is készült ( benyújtása azonban halasztásra került). A TTv. célja elsősorban, hogy meghatározza a turizmussal kapcsolatos állami és önkormányzati feladatokat. A szabályozási feltételekben jelentős változásokat akkor sem eredményez, ha jelen formájában érvénybe lép, ám sokkal átláthatóbbá tehetné az államigazgatás egyes szintjei közötti felelősségi köröket. A turisztikai fejlesztések hatékonyabb
koordinációjában,
a
(helyben)
keletkező
turisztikai
források
eredményesebb felhasználásban – ezen keresztül a munkahelyteremtésben
–
jelenthetne előnyöket.
2.2. A turizmus és a GDP A turizmus heterogén tevékenységi struktúrája miatt a gazdaság ágazatainak jelentős részét átszövő, érintő elemek sorozata, és még a szolgáltatások között is az átlagost meghaladó munkaerő-igényesség jellemzi. A turizmus gazdaságra gyakorolt hatása tekintetében kulcsmutatónak számít, hogy mekkora a külföldi és belföldi turisztikai kereslet által generált fogyasztás szintje és aránya a teljes hazai fogyasztásban, hogy mekkora a turizmus súlya a bruttó nemzeti ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 29
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
termék (GDP) előállításában, vagy hogy a foglalkoztatás milyen mértékben tulajdonítható a turizmusnak. Az összes hazai fogyasztás 8-9%-a köszönhető a turizmus belföldi és külföldi alanyainak, a bruttó nemzeti termék 8,3-8,5%-ára becsülhető a turizmus közvetlen és közvetett hatása, a foglalkoztatottak kiterjesztetten 9%-ának származik valamilyen közvetlen vagy közvetett jövedelme a turizmusból. Ezen túlmenően az is figyelemre méltó, hogy a szolgáltatás-export egyharmada is a turizmusból származik. A fenti arányok abból adódtak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a „Turizmus Szatellit Számlái” c. összeállításában <26> úgy találta, hogy ennek a „virtuális ágazat”nak 1,62-szeres tovagyűrűző hatást lehet tulajdonítani (olyan kulcsfontosságú mutatók tekintetében, mint a hozzáadott érték, vagy a munkaerő-felhasználás meglehetősen erős koefficienssel kifejezve). Ez annyit jelent, hogy az eddigiekben feltárt, a turizmus alap- és jellemző ágazatait érintő mintegy 300 ezres foglalkoztatott mellett a turizmusnak további 180 ezer ember megélhetésében van nem elhanyagolható szerepe. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, ahol feltűnően alacsony a foglalkoztatottsági ráta, ennek fokozott jelentősége lehet.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 30
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A turizmus makromutatói: No. Mutató 1. Külföldiek magyarországi fogyasztása, milliárd Ft
2004 821
2005 864
2006 970
2. Külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztása, milliárd Ft
597
636
678
3. Lakosság turisztikai utazással összefüggő fogyasztása belföldön, milliárd Ft
370
425
522
970 1 953 877 1 390 200 308
1 061 2 235 978 1 654 215 303
1 200 .. .. .. 230 ..
490 797 491 305
482 821 473 348
897 449 448
4. 5. 6. 7. 8. 9.
Összes hazai turisztikai fogyasztás (2+3) Turisztikai ágazatok kibocsátása, milliárd Ft Turisztikai ágazatok GDP-je, milliárd Ft GDP a tovagyűrűző hatásokkal, milliárd Ft Foglalkoztatottak a turisztikai alapágazatokban, fő Foglalkoztatottak a turizmus jellemző ágazataiban, fő
10. 11. 12. 13.
Foglalkoztatottak száma halmozottan, fő Utasforgalmi export (MNB adat) Utasforgalmi import (MNB adat) Utasforgalmi egyenleg (MNB adat)
Forrás: <26>, A TSzSz továbbvezetésének kézirata, KSH, 2007.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 31
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
II. A hazai turizmus szereplői 1. Alapágazatok 1.1. Társas vállalkozások az alapágazatokban Magyarországon több mint 2 ezer szálláshely-, 11 ezer vendéglátó-szolgáltató működik, és több mint ezer vállalkozás rendelkezik utazásszervezői engedéllyel. A társas vállalkozások száma 2000 és 2006 között szakágazatonként eltérően alakult: míg a szálláshely-szolgáltatók (és az általuk alkalmazott munkaerő) száma csökkent, a vendéglátásban gyarapodott. Az első hátterében az a 2004-ben napvilágot látott rendelkezés
is
szerepet
játszhatott,
amely
eltörölte
a
magánszálláshelyek
üzemeltetésének felső határát és elvileg lehetővé tette azt, hogy magánszálláshelyszolgáltatást akár egyéni vállalkozói engedély nélkül is lehessen végezni. A társas vállalkozások közül is a kisméretű vállalkozások vannak túlsúlyban. A 13 ezer társas vállalkozás között a foglalkoztatottak számát illetően 300 főnél nagyobb vállalkozás csak elvétve van (a szálláshely-szolgáltatóknál 5, amelyből valamennyi szállodai szolgáltató; a vendéglátóknál 8, ebből 6 a munkahelyi vendéglátás (közétkeztetés) szakágazatban tevékenykedik). Ezzel párhuzamosan az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató társas vállalkozások aránya mindkét ágazatban meghaladja a 70%-ot, az 5 és 20 főt foglalkoztatók súlya egyötöd, a 20 és 50 közöttieké alig 6%. A turizmus ezekkel az arányokkal csak valamelyest tér el a nemzetgazdasági fő átlagtól, mégpedig annyiban, hogy a legkisebb kategóriában kisebb, a következő két kategóriában viszont nagyobb a kisvállalkozások aránya a nemzetgazdaság egészénél.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 32
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Társas vállalkozások száma az alapágazatokban a vállalkozás mérete szerint, 2006: (Működő vállalkozások a KSH Gazdálkodó Szervezetek Regiszterében - GSZR) Szakágazat Szállodai szolgáltatás Ifjúsági és turistaszállás Kempingszolgáltatás
Összesen
300 fő és 50-299 fő 20-49 fő 5-19 fő 5 fő és az a felett között között között alatt foglalkoz- foglalkoz- foglalkoz- foglalkoz- foglalkoztatók tatók tatók tatók tatók
1 326
4
53
116
402
751
101
0
1
2
11
87
86
0
1
1
15
69
704
0
0
5
38
661
Egyéb szálláshely-szolgáltatás Egyéb kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás Szálláshely-szolgáltatás összesen
891
0
2
8
64
817
2 217
4
55
124
466
1 568
Étkezőhelyi vendéglátás
7 758
1
77
237
2 125
5 318
Bárok és hasonló vendéglátás
3 296
0
4
19
413
2 860
11 054
1
81
256
2 538
8 178
Kereskedelmi vendéglátás Munkahelyi vendéglátás, közérkeztetés Vendéglátás összesen Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás együtt Utazásszervezés
601
6
23
45
169
358
11 655
7
104
301
2 707
8 536
13 872
11
159
425
3 173
10 104
1 202
1
14
21
227
939
Turizmus alapágazatai összesen
15 074
12
173
446
3 400
11 043
Forrás: <10>
A társas vállalkozások több mint 104 ezer foglalkoztatottjából 25 ezer fő a szálláshelyszolgáltatók, 73 ezer fő a vendéglátó-szolgáltatók (ebből 22 ezer a munkahelyi vendéglátók, közétkeztetők) alkalmazásában áll. A kis- és mikrovállalkozások foglalkoztatják a munkavállalók több mint felét, ezen belül a 4 vagy kevesebb főt foglalkoztatók súlya a kereskedelmi vendéglátásban és az utazásszervezésben több mint egynegyed. Ezzel szemben a munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés szakágazatokra a nagyobb üzemméret jellemző: a 300-nál több főt foglalkoztatóknál dolgozik majdnem minden második munkavállaló.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 33
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Társas vállalkozások alkalmazottainak becsült száma az alapágazatokban, a vállalkozás mérete szerint, 2006: A foglalkoztatottak megoszlása, % Alágazat
Foglalkoztatottak száma összesen, fő
300 fő és a felett
50-299 fő
20-49 fő
5-19 fő
5 fő és az alatt
foglalkoztató vállalkozások között Szállodai szolgáltatás Egyéb keresk. szálláshelyszolgáltatás Szálláshely-szolgáltatás összesen Kereskedelmi vendéglátás Munkahelyi vendéglátás, közérkeztetés Vendéglátás összesen Szálláshely-szolgáltatás vendéglátás együtt Utazásszervezés Turizmus alapágazatai összesen
19 807
26,6
32,0
17,5
18,2
5,7
5 143
-
14,1
13,2
25,1
47,6
24 950 51 237
21,0 3,1
31,7 11,8
17,9 16,1
19,7 41,1
9,7 27,9
21 547
44,7
23,0
12,5
14,5
5,3
72 784
10,3
13,8
15,5
36,7
24,7
97 734
14,1
18,2
15,9
35,3
16,5
6 266
9,0
19,4
11,0
32,1
28,5
104 000
13,8
18,3
15,6
32,3
20,0
Forrás: <10>
A vállalkozási formák tekintetében – összhangban a vállalkozások méret szerinti eloszlásával – a korlátolt felelősségű és a betéti társaságok vannak túlnyomó többségben; részvénytársaság 100-nál kevesebb esetben, zömmel a szállodai és az étkezőhelyi, valamint munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés szolgáltatóknál fordul elő.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 34
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Társas vállalkozások száma az alapágazatokban, a vállalkozás gazdálkodási formája szerint, 2006: Társas vállalkozások Ezen belül Szakágazat Szállodai szolgáltatás Ifjúsági és turistaszállás Kempingszolgáltatás Egyéb szálláshely-szolgáltatás Egyéb kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás Szálláshely-szolgáltatás Étkezőhelyi vendéglátás Bárok és hasonló vendéglátás Kereskedelmi vendéglátás Munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés Vendéglátás együtt Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás együtt Utazásszervezés Turizmus alapágazatok összesen
1 326 101 86 704 891
45 2 2
1 004 55 35 452 542
261 43 45 245 333
Közkereseti társaság 16 3 3 5 11
2 217 7 758 3296 11 054 601
47 17 1 18 7
1 546 4 174 1 263 5 347 252
594 3 332 1 941 5 273 325
27 233 89 322 16
11 655 13 872
25 72
5 689 7 235
5 598 6 192
338 365
1 202 15 074
5 77
824 8 073
354 6 532
15 382
Összesen Részvénytársaság
Kft.
Betéti társaság
Forrás: <10>
A külföldi tőke jelenléte: A külföldi tőke jelenléte a turizmus alapágazataiban a nemzetgazdaság átlagához képest lényegesen kevésbé jellemző. A kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozások (a tulajdonosi szerkezetre vonatkozó információ erre a kőrre áll rendelkezésre) 8%-a olyan, ahol a külföldi tulajdonos 10%-ot meghaladóan birtokolja a vállalkozást. A foglalkoztatottak 11%-a dolgozik ilyen vállalkozásnál. Ebben a vállalkozási körben azonban a jegyzett tőke az összes jegyzett tőkének már 28 %-a, a megtermelt hozzáadott érték tekintetében ez az arány 24%. A nemzetgazdaság egészében ezek az arányok sorban 8, 35, 65, illetve 53%. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 35
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások tulajdonosi szerkezete, 2005: Megnevezés Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágazat
Nemzetgazdasági ágazatok együtt
Vállalkozások száma Létszám, fő Jegyzett tőke, millió Ft Hozzáadott érték, millió Ft Vállalkozások száma Létszám, fő Jegyzett tőke, millió Ft Hozzáadott érték, millió Ft
Közösségi 48 464 942
Külföldi 1 180 8 464 42 638
Hazai 14 421 71 207 113 820
Együtt 15 649 80 135 157 400
488
33 743
107 759
141 990
1 858 217 016 1 939 581
24 129 514 941 3 435 800
298 310 1 469 945 2 952 121
324 297 2 255 902 8 327 502
1 629 126
3 912 877
4 916 882
10 458 885
Tendenciák, teljesítmények: A turizmus alapágazatai adják a nemzetgazdaság összes bruttó hozzáadott értékének 1,58%-át. Az értékteremtés tekintetében nem túl kedvező, hogy az egy főre (foglalkoztatottra) jutó hozzáadott érték a nemzetgazdasági átlagnak csak 2/3-a. Ez utóbbi mutató tekintetében a szállodai-szolgáltatás szakágazat áll az első helyen, ezt követi az utazásszervezés. A kereskedelmi, de különösen a munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés szakágazat mutatója (irreálisan) alacsony. Az egyes szakágazatok, alágazatok súlyát – az öt főt vagy többet foglalkoztató vállalkozások körében – különböző teljesítménymutatókkal jellemezve arra a következtetésre lehet jutni, hogy a kereskedelmi vendéglátás foglalkoztatja a legtöbb munkaerőt, éri el a legnagyobb nettó árbevételt, és abszolút értelemben legnagyobbak a személyi jellegű ráfordításai. A bruttó hozzáadott érték tekintetében az alágazat már a szállodai-szolgáltatás mögé szorul, adózott eredménye pedig – mindenek előtt a sok veszteségesnek kimutatott vállalkozás miatt – olyan feltűnően alacsony, hogy az mélyebb elemzést, igazolást igényelne. A szállodai szolgáltatók a bruttó hozzáadott érték, a nettó árbevétel és az adózott eredmény tekintetében döntő súlyt képeznek. A ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 36
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
munkahelyi vendéglátókat a foglalkoztatottak száma tekintetében csak a kereskedelmi vendéglátók előzik meg, az utazásszervezők az adózott eredmény tekintetében állnak jól.
A teljesítmények néhány kiemelt mutatója a turizmus alapágazataiban, 2006.-I.*:
Ágazat
Szálláshely-szolgáltatás Ebből: szállodai szolgáltatás Vendéglátás Ebből: kereskedelmi munkahelyi Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás együtt Utazásszervezés Turizmus alapágazatok összesen Nemzetgazdaság összesen Nemzetgazdaság összesen = 100%
Nettó árbevétel
Bruttó Személyi Adózott Foglalkoztahozzáadott jellegű eredmény tottak száma érték ráfordítás
185 990
millió forint 79 226 51 329
10 206
fő 23 750
175 082 338 932 268 866 70 065
75 641 87 739 69 583 18 156
49 122 73 863 57 905 15 959
9 807 2 072 702 1 370
18 612 57 844 36 993 20 851
524 922 51 136
166 965 16 151
125 292 11 002
12 278 2 159
81 594 4 290
576 058 183 116 136 194 14 437 60 691 310 11 561 620 5 640 775 3 300 002
85 884 1 934 538
0,95
1,58
2,41
0,44
4,44
*: A KSH éves integrált gazdaságstatisztikai adatgyűjtése alapján készített, a 4 fő feletti vállalkozásokra vonatkozó becslés.
A fajlagos mutatók (egy főre jutó nettó árbevétel, bruttó hozzáadott érték, személyi ráfordítás, adózott eredmény) mindegyike lényegesen a nemzetgazdasági átlag alatt van. Különösen figyelemre méltó, hogy az egy főre jutó adózott eredmény még az egyötödös aránytól is messze van. A szakágazatok sorrendjében első helyen a szállodai szolgáltatás áll, a kereskedelmi vendéglátás teljesítménymutatói zömében ennek felét adják, míg a munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés zárja a sort az egy főre jutó adózott eredmény kivételével. Az egy főre jutó éves személyi ráfordítás tekintetében – melynek értéke a 150 figyelembe vett vállalkozás körében a 930 ezer és az 5,2 millió forint között szóródik, ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 37
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
és az alapágazatok a nemzetgazdasági átlag 2/3-át sem érik el – természetesnek tűnik, hogy egy csupán egyetlen 4 vagy 5 csillagos szállodát működtető vállalkozás jóval többet tud, kénytelen áldozni a foglalkoztatottakra. Ezek vezetik a rangsort, a három nagy hálózatot üzemeltető vállalkozás közül az egyik ugyan a 2. helyen áll, kettő azonban a 17. illetve 50. ebben a tekintetben. Az első 50 vállalkozás közé 38 szálláshely-szolgáltató tartozik, a legjobb vendéglátó a 11. helyre sorolható. A rangsor második felébe – zömmel annak is az utolsó harmadába tartoznak a munkahelyi vendéglátók, közétkeztetők és cateringgel foglalkozó vállalkozások.
A teljesítmények néhány kiemelt mutatója a turizmus alapágazataiban, 2006.-II.*:
Ágazat
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Egy főre jutó nettó árbevétel
Szálláshely-szolgáltatás Ebből: szállodai szolgáltatás Vendéglátás Ebből: kereskedelmi munkahelyi Utazásszervezés Turizmus alapágazatok összesen Nemzetgazdaság összesen (8)= 100%
9 457,9 9 473,1 7 140,1 7 268,0 6 688,8 9 382,8 7 936,4 31 372,5 25,3
Egy főre Egy főre Egy főre jutó bruttó jutó jutó hozzáadott személyi adózott érték ráfordítás eredmény Millió Ft 4 028,8 2 610,2 4 092,7 2 657,8 1 848,3 1 556,0 1 881,0 1 565,3 1 733,3 1 523,5 2 963,5 2 018,7 2 522,8 1 876,4 5 976,4 2 915,8 42,2 64,3
519 530,6 43,6 19,0 130,8 396,1 198,9 1 705,8 11,6
*: A KSH éves integrált gazdaságstatisztikai adatgyűjtése alapján készített, a 4 fő feletti vállalkozásokra vonatkozó becslés.
Az ágazatra a mikrovállalkozások túlsúlya mellett a nagyfokú koncentráltság is jellemző. A koncentráció azt jelenti, hogy olyan kulcsmutatók tekintetében, mint a nettó árbevétel, a bruttó hozzáadott érték, a foglalkoztatottak, a hálózat vagy a vendégforgalom, a piacot lényegében egy-két tucat vállalkozás uralja; ennek a 20-25 vállalkozásnak az együttes részesedése a mutatók többsége tekintetében lefedi a piac 80-85%-át. A munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés a legkoncentráltabb a foglalkoztatottak száma kivételével valamennyi mutató tekintetében, 64-72%-os ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 38
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
értékekkel. A foglalkoztatottak számát illetően a szállodai szolgáltatás vezeti a sort. Az utazásszervezők állnak a harmadik helyen, és a várakozásnak megfelelően a kereskedelmi vendéglátás a legkevésbé koncentrált. A nettó árbevétel vagy a bruttó hozzáadott érték szempontjából legnagyobb 150 vállalkozás közül 66 szálláshely-szolgáltató, 52 kereskedelmi vendéglátó és 32 munkahelyi vendéglátó, közétkeztető. A sorrendben 100. vállalkozás nettó árbevétele az első helyen állónak csupán 2%-a, létszáma viszont annak 4%-a. Az egy főre jutó eredmény tekintetében a nettó árbevételhez vagy a bruttó hozzáadott értékhez képest némileg más sorrend adódik. Az egy főre jutó eredmény tekintetében a legjobb vállalkozás mutatója 40-szerese a 100. helyezettének. A bruttó hozzáadott érték tekintetében ez az arány 88-szoros.
A teljesítmények néhány kiemelt mutatója a turizmus alapágazataiban 2006.-III.* (25 legnagyobb vállalkozás részesedése illetve átlaga):
Ágazat
Bruttó Személyi Nettó Adózott Foglalkoztahozzáadott jellegű árbevétel eredmény tottak száma érték ráfordítás arány, %
Szálláshely-szolgáltatás Ebből: szállodai szolgáltatás Vendéglátás Ebből: kereskedelmi munkahelyi Utazásszervezés Turizmus alapágazatok összesen
arány, %
60,43
65,91
65,33
98,63
51,92
60,33 30,63 20,98 67,64 48,1
66,83 33,68 23,98 70,86 42,15
65,81 29,76 18,1 72,05 48,53
94,59 258,35 532,48 117,88 94,86
51,6 25,54 12,82 70,46 34,53
41,8
48,37
44,68
120,99
33,36
*: A KSH éves integrált gazdaságstatisztikai adatgyűjtése alapján készített, a 4 fő feletti vállalkozásokra vonatkozó becslés.
Az alapágazatok közül a szálláshely-szolgáltatás tűnik a leginkább munkaerőigényesnek. Érdekes, hogy ha a foglalkoztatottak száma alapján szerkesztett rangsorban az 50 legnagyobb vállalkozást tekintjük, közöttük 29 szálláshely-szolgáltató, ám 14 közétkeztető. A második legtöbb munkaerőt egy gyorsétkeztető-lánc foglalkoztatja, ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 39
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
igaz, a nagy szállodaláncok is az első négyben szerepelnek. A nettó árbevétel alapján már 12 kereskedelmi vendéglátó kerül az 50 legnagyobb közé. A GDP szemléletben vizsgált hozzáadott érték mutató (képzettebb, jobban megfizetett munkaerő) alapján jól látható a szálláshely-szolgáltatók (mindenekelőtt a szállodai szolgáltatók) dominanciája és a közétkeztetők szerényebb képviselete.
Az 50 legnagyobb teljesítményű vállalkozás eloszlása az ágazatok között*: Ágazat Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi vendéglátás Munkahelyi vendéglátás Együtt
Nettó árbevétel 25 12 13 50
Hozzáadott érék 35 9 6 50
Létszám 29 7 14 50
*: A KSH éves integrált gazdaságstatisztikai adatgyűjtése alapján készített, a 4 fő feletti vállalkozásokra vonatkozó becslés.
1.2. Egyéni vállalkozók az alapágazatokban A mikrovállalkozások mellett az ágazatban – ezen belül a szálláshely-szolgáltatók között is – nagy számú egyéni vállalkozó tevékenykedik. Talán kevésbé közismert, hogy az ezer főt is meghaladja a közétkeztetés, munkahelyi vendéglátás területén tevékenykedő egyéni vállalkozók száma is, sőt utazásszervezési tevékenységi engedélyt is 600-at meghaladó számú egyéni vállalkozó váltott ki. Ez utóbbiak döntő többsége nem utazásszervező, csak utazási ügynök, és közülük persze jelentős lehet azok aránya, akik lényegében érdemi tevékenységet nem végeznek. Szinte valamennyi foglalkozási körben csökkent (összesen kerekítve 2 ezer fővel, kb. 10%-kal) az elmúlt években az egyéni vállalkozások száma, aminek hátterében egyaránt lehet a vállalkozásiforma-váltás (Bt.-vé, Kft.-vé alakulás), részben a vállalkozói kedv lanyhulása, és nem utolsó sorban a vállalkozóbarátnak nem nevezhető gazdasági környezet és feltételrendszer.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 40
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Egyéni vállalkozók száma az alapágazatokban: 2000 1. 2. 3. 4. 5. 6 7. 8. 9.
Szakágazat Szállodai szolgáltatás Egyéb szálláshely-szolgáltatás Szálláshely-szolgáltatás együtt Étkezőhelyi vendéglátás Bárok és hasonló vendéglátás Kereskedelmi vendéglátás Munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés Vendéglátás együtt Utazásszervezés
10. Turizmus alapágazatok összesen
2006
év 300 583 883 13 764 5 955 19 719 1 362 21 081 ..
329 486 815 9 813 6 732 16 545 967 17 512 621
21 964
18 948
Forrás: KSH Egyéni Vállalkozók Regisztere
Azzal a feltételezéssel élve, hogy az egyéni vállalkozók nem csupán saját maguk vesznek részt a szolgáltatások nyújtásában, hanem segítő családtagjaik is, sőt alkalmazottak foglalkoztatása sem kizárt, ebben a kategóriában (egyéni vállalkozás) átlagosan 2-2,2 főt kalkulálva is 38 ezer foglalkoztatottal lehet számolni.
2. Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás melléktevékenységként, más ágazatok társas vállalkozásaiban Az a közvélekedés, hogy a turizmus „jó üzlet”, arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy fő tevékenységük mellett szállodát, más kereskedelmi szálláshelyet vagy vendéglátóhelyet üzemeltessenek. Az olyan szálláshelyek száma, amelyet főtevékenységként nem a szálláshely-szolgáltatás
és
vendéglátás
ágazatban
működő
vállalkozások
üzemeltetnek, megközelíti az 1500-at; kapacitásuk (szoba, férőhely) a teljes hálózat egyharmada, az általuk foglalkoztatottak száma közel 9 ezer fő, a teljes hálózat összes alkalmazottainak egynegyede. Vendégforgalmuk az összes vendégéjszakák ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 41
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
23%-át, bruttó összes valamint a vendéglátó szolgáltatásból származó árbevételük az összes bevétel 12-12%-át teszi ki.
Más ágazatokban bejegyzett vállalkozások szálláshely- és vendéglátó szolgáltatásának részesedése, %: Mutató Egységek Szobák Férőhelyek Létszám Vendégéjszakák száma Összes bevétel Ebből: vendéglátás
Szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás ágazat 60,0 69,9 63,1 73,7 76,9 88,0 87,8
Más ágazatok Együtt
Összesen
40,0 30,1 36,9 26,3 23,1 12,0 12,2
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Nem sokban különbözik a helyzet a vendéglátás ágazataiban. A más ágazatokban működő vállalkozások által üzemeltetett kereskedelmi és munkahelyi vendéglátó üzletek száma 15 illetve 3 ezer, összesen 18 ezer, a teljes üzlethálózat közel egyharmada. A munkahelyi és közétkeztetési szolgáltatást nyújtó vállalkozások és üzletek tekintetében messze a legnagyobb (közel 50%) azoknak az üzleteknek a száma, amelyeket nem az ágazathoz tartozó és nem is a versenyszférában működő vállalkozás üzemeltet.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 42
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Vendéglátó üzletek száma az alapágazatok vállalkozásainál és azokon kívül: Üzlettípus
Üzletek száma A szálláshelyMás ágazatokban Együtt szolgáltatás és vendéglátás ágazatban működő vállalkozások üzemeltetésében
Melegkonyhás étterem Cukrászda Italbolt Egyéb nem melegkonyhás üzlet Zenés szórakozóhely Diszkó Munkahelyi és közétkeztető üzlet Összesen
9 005 1 129 9 414
2 798 695 3 712
11 803 1 824 13 126
15 280 287
7 695 138
22 975 425
122
81
293
3 129 38 366
3 011 18 130
6 140 56 096
Forrás: KSH üzlethálózati regisztere (KISREG)
Magánszálláshely-szolgáltatás: Magánszálláshely-szolgáltatás tevékenységet bejelentési kötelezettség mellett lehet végezni, ezt külön Kormányrendelet szabályozza. A települési önkormányzatok nyilvántartása szerint Magyarországon ma 34 ezer magánszálláshely-szolgáltató végez fizetővendéglátó-, és 6,6 ezer falusi szálláshely-szolgáltató tevékenységet. A tevékenység végzéséhez egyéni vállalkozói engedély nem szükséges, a vonatkozó adózási
kötelezettségek
foglalkoztatottságra
is
vonatkozó
barátságosnak, adatok
ösztönzőnek
többé-kevésbé
ítélhetők,
bizonytalan
ám
a
becsléssel
közelíthetőek. A falusi vendéglátás 2007 óta bejelentés- ill. engedélyköteles tevékenység. Ma még nincs hiteles adat arról, hány vendéglátó jegyeztette be magát a nyilvántartásokba, az azonban feltételezhető, hogy ez a tevékenység általában összekapcsolódik a szálláshelyszolgáltatással; az önálló falusi vendéglátás érdemben nem változtat a nagyságrendekkel a turizmusból életvitelszerűen élők számán. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 43
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A magánszálláshely-kapacitás adatai 2006: No. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Szállástípus Fizetővendéglátás Falusi szálláshely Együtt
Mutató
Darab
vendéglátók száma férőhelyek száma vendéglátók száma férőhelyek száma vendéglátók száma férőhelyek száma
33 849 188 821 6 659 41 604 40 508 230 425
Forrás: Az önkormányzatok magánszálláshely nyilvántartására épülő KSH adatgyűjtés
3. A turizmusban közvetlenül, legálisan foglalkoztatottak BECSÜLT száma Mindezek alapján kísérletet lehet tenni a turisztikai szolgáltatók, egyéni és társas vállalkozók, vállalkozói engedély nélkül, de legálisan foglalkoztatottak számának becslésére. Az
alapágazatokban
tevékenykedő
társas
vállalkozások
esetében
mindhárom
alágazatban rendelkezünk a statisztika által mért adattal, tehát nincs szükség becslésre. Az alapágazatokon kívüli társas vállalkozások esetében a szálláshely-szolgáltatók üzleteire vonatkozóan ugyancsak rendelkezünk mért adattal. A vendéglátásra vonatkozó becslés alapja az alapágazatok egy üzletre vonatkozó létszáma. Az utazásszervezés esetében a szakágazaton kívüli, de tevékenységi engedéllyel rendelkező, jelentősebb létszámot foglalkoztató vállalkozások száma viszonylag alacsony. Az egyéni vállalkozások foglalkoztatottjaira vonatkozó becslés alapja a rájuk vonatkozó APEH adat; a vállalkozói engedély nélkül, de legálisan működő magánszálláshely szolgáltatók esetében pedig azt feltételezzük, hogy a szolgáltatón kívül még legalább egy családtagja is foglalkoztatottnak tekinthető. A becslés értéke annyiban tekinthető felső határnak, hogy nincs tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak egy része részmunkaidős és/vagy csak szezonálisan tevékenykedik. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 44
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Az alábbiakban részletezett 229 ezer fő lényegesen több annál, mint amit a rendszeres munkaügyi statisztikák, valamint a reprezentatív megfigyelésre épülő munkaerőfelmérés kimutatni képes, de kevesebb annál, mint amit a Turizmus szatellit számlák tartalmaznak: ¾ Az intézményi munkaügyi statisztikák nem tartalmazhatják az egyéni vállalkozókat, az öt főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások adatait; ¾ A munkaerő-felmérések pedig nem tartalmazzák az egyéni vállalkozói engedéllyel nem rendelkező, de legálisan működő szálláshely-szolgáltatókat; ¾ A Turizmus Szatellit Számlák ugyanakkor számításba vesznek olyan, „a turizmus jellemző ágazatai”-nak tekintett területeket, mint személyszállítás, kulturális szolgáltatások, vagy más sport- és szabadidős szolgáltatások, nem beszélve a többi ágazatra gyakorolt tovagyűrűző (multiplikátor) hatásokról.
A turizmusban közvetlenül, legálisan foglalkoztatottak BECSÜLT száma (fő): Megnevezés
Társas vállalkozások az alapágazatokban Társas vállalkozások az alapágazaton kívül Egyéni vállalkozások Az önkormányzatnál bejelentett, de egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszálláshely szolgáltatók Zárójelben az engedélyek száma Összesen Munkaerő-felmérés Eltérés
Szálláshelyszolgáltatás
Vendéglátás
Utazásszervezés
Együtt
24 950
72 784
6 266
104 000
8 800
16 700
500
27 000
1 600 (815)
35 200 (17 512)
1 200 (621)
38 000 (18 948)
-
60 000 (39 693)
7 669 8 391 - 722
229 000 165 575 + 63 425
60 000 (39 693)
-
95 305 34 505 +61 800
124 684 122 679 +2 005
A fenti táblázat utolsó három sorának összehasonlító adataiból több következtetés is adódhat. A munkaerő-felmérés adataiban való mélyreásás során megfigyelhető, hogy minél kisebb egy-egy alágazat vagy szakágazat tényleges súlya, annál jobban kiütköznek az eljárásból adódó, esetenként nagy mintavételi hibák, amelyhez hozzáadódhat az adatközlő „hibája” is. Nehezen lehet annak nyomára bukkanni, hogy vajon a munkaerő-felmérés során a magánszálláshely-szolgáltatók mit is vallanak be, ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 45
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
hiszen legfeljebb önfoglalkoztatóknak tekinthetők. Bár szándékoltan nem kívánunk foglalkozni a fekete- és szürkegazdaság problémájával, annyit mégis érdemes megjegyezni, hogy a 63 ezer fős eltérés kísértetiesen hasonlít az Ecostatnak arra a becslésére, amely arra vonatkozik, hogy a fekete- és szürkegazdaság egyik legerőteljesebb megnyilvánulási formája a bejelentés nélküli foglalkoztatás a maga 39%-os súlyával, és amely becslés a turizmusban is 20% felettire teszi a nem legális gazdaság jelenlétét.
4. A „turizmusra jellemző” ágazatok A turizmus munkaerő-piaci helyzetének közelítésekor természetesen a Turizmus Szatellit
Számlái
szerint
kiterjesztett
értelemben
tekintetbe
lehet
venni
az
alapágazatokon túl a turizmus ún. jellemző ágazatait is. Természetesen a foglalkoztatás körülményei ezek vonatkozásaiban korántsem vizsgálhatók olyan részletességgel, mint az alapágazatok esetében. A személyszállítási ágazatok (közúti, vasúti, vízi és légi) kibocsátásának – amely nagyságrendileg 1 ezer milliárd forintra becsülhető – 14%-át „fogyasztja el” a turizmus. A kulturális szolgáltatások – kibocsátásuk 130 milliárd forint körüli – esetében valamivel magasabb ez az arány (19%), a sport- és szabadidős szolgáltatások esetében már érthető módon domináns a turizmus a maga közel 90%-ával, akkor is, ha ezek munkaerő-felhasználására vonatkozó becslésekhez valamennyivel bizonytalanabb források állnak csak rendelkezésre. A munkaerő-felhasználás tekintetében ez azzal jár, hogy az előzőekben becsült közel 230 ezer főn túl további 70-75 ezer fő foglalkoztatása kötődhet a felsorolt „jellemző” ágazatokhoz, ezzel tehát a turizmus összes közvetlen foglalkoztatottjait valamivel több mint 300 ezer főre lehet becsülni. Nagyságrendileg hasonló következtetésre jut Magyarország tekintetében a TSzSz modelleket először alkalmazó, és azokat ma a világ száznál is több országára rendszeresen elkészítő Idegenforgalmi és Utazási Világtanács (WTTC) is. A <26>-ban modellezett, a tovagyűrűző hatásokat is ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 46
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
figyelembe vevő 480 ezer főt a munkaerő-piaci részesedés tekintetében – bármennyire is megfelel a becslési eljárás a nemzetközi ajánlásoknak – a szakértők egy része némi túlzásnak tekinti.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 47
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
III. Munkaerő-piaci helyzetkép a turizmus alapágazatokban
1. Foglalkoztatottság alakulása a turizmus alapágazatokban A turizmus alapágazatokban foglalkoztatottak száma 2000 és 2006. években (fő) 2000. év Fő Szállodai szolgáltatás Ifjúsági- és turistaszállás
Megoszlás (%)
Fő
2006. év Megoszlás (%)
18 466
13,2%
18 612
11,2%
2006/2000 (%) 100,8%
7 685
5,5%
508
0,3%
6,6%
Kempingszolgáltatás
651
0,5%
420
0,3%
64,7%
Egyéb szálláshely-szolgáltatás
995
0,7%
4 210
2,5%
423,1%
Egyéb kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás
9 331
6,7%
5 138
3,1%
55,1%
Szálláshely-szolgáltatás összesen
27 797
19,9%
23 750
14,3%
85,4%
Étkezőhelyi vendéglátás
26 065
18,7%
32 989
19,9%
126,6%
4 345
3,1%
4 004
2,4%
92,2%
19 302
13,8%
20 851
12,6%
108,0%
17 318
12,4%
18 062
10,9%
104,3%
Bárok és hasonló vendéglátás Munkahelyi vendéglátás Munkahelyi étkeztetés
1 984
1,4%
2 789
1,7%
140,6%
Vendéglátás összesen
Közétkeztetés
49 712
35,7%
57 844
34,9%
116,4%
Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat, 4 fő feletti foglalkoztatók
77 509
55,6%
81 594
49,3%
105,3%
3 707
2,7%
4 290
2,6%
115,7%
Turizmus alapágazatok, 4 fő feletti foglalkoztatók
81 216
58,3%
85 884
51,9%
105,7%
Alapágazatok, 4 fő alatti foglalkoztatók
58 170
41,7%
79 691
48,1%
137,0%
139 386
100,0%
165 575
100,0%
118,8%
Utazásszervezés, 4 fő feletti foglalkoztatók
Turizmus alapágazatok, összes foglalkoztatott
Foglalkoztatottak nemzetgazdaság összesen
3 856 200
3 930 100
3,6%
4,2%
Turizmus ágazatok részaránya
101,9%
Forrás: <8>,<9>
A turizmus alapágazatokban foglalkoztatottak száma a 2000-2006 közötti időszakban a nemzetgazdasági átlagnál lényegesen gyorsabban növekedett. A KSH munkaerőfelmérési adatain alapuló mutatók alapján a nemzetgazdasági szintű mindössze 1,9%-os bővülés mellett a turizmus alapágazatokban 18,8%-kal növekedett a foglalkoztatottak száma, amely 2006-ban 165 575 fő volt, több mint 26 ezer fővel magasabb a 2000. évinél. A növekedés zömét a mikrovállalkozások adták, és a vendéglátás volt a legdinamikusabb. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 48
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Az alapágazatok nemzetgazdasági szintű foglalkoztatásban betöltött súlyának növekedését mutatja, hogy a 2006. évi 4,2%-os részesedése a 2000. évinél 0,6
százalékponttal
magasabb.
Ennél
is
sokkal
erősebb
az
alapágazatok
foglalkoztatásban betöltött szerepvállalása abban az összefüggésben, hogy a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatottak száma elmúlt hatévi növekedésének mintegy egyharmadát ezek az ágazatok adták! A KSH statisztikai számbavétele alapján a 4 fő felett foglalkoztatók körére kimutatott alapágazati foglalkoztatás szerényebb, de még így is a nemzetgazdasági átlagot jelentősen meghaladó növekedést (5,7%) mutat. Összegezve a változások trendjét, jól kivehető, hogy miközben a nemzetgazdaság egészében az alkalmazásban állók száma szinte stagnál, addig a turizmus alapágazatok munkaerő-igénye fokozatosan növekszik. Az összes foglalkoztatottak számának alakulásán belüli struktúrában jelentős változások mentek végbe, e folyamatot, illetve a jelenlegi állapot elemzésének szintézisét a következő alfejezet foglalja össze.
2. Foglalkoztatási struktúra elemzése az alapágazatokban 2.1. Foglalkoztatottak a vállalkozások nagysága és szakágazati összetétele szerint Az előző fejezetben bemutatott táblázat adatait elemezve látható, hogy a 4 fő feletti foglalkoztatók foglalkoztatási részesedése a 2000. évi 58,3%-ról 2006. évre 51,9%-ra csökkent. Ez azt jelenti, hogy az alapágazatok összes foglalkoztatottainak növekedése döntően
a
–
tevékenység
jellegéből
adódóan
a
szakmára
jellemző
–
mikrovállalkozásoknak köszönhetően következett be. Ezzel 2006-ban az ágazatokban foglalkoztatottak közel 50%-a már a mikrovállalkozásoknál jelent meg. Azt a közismert vélekedést, mely szerint az ágazat tipikusan a kis- és mikrovállalkozások terepe, jól támasztja alá az a tény is, hogy mindössze 57 olyan ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 49
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
vállalkozás – közülük 14 munkahelyi vendéglátó, illetve közétkeztető – működik, amely 100 főnél többet foglalkoztat. Csak 5 olyan van, amelynél az alkalmazotti létszám 1000 feletti (egyikük munkahelyi vendéglátó). Az
alapágazatok
szakágazatonkénti,
4
fő
feletti
foglalkoztatók
körében
a
foglalkoztatottak számának változása 2000 és 2006. évek között jelentős szóródást mutat: A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat 4 fő feletti foglalkoztatók foglalkoztatottainak száma hat év alatt mindössze 5,3%-kal bővült. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás létszáma mintegy 4 ezer fővel kevesebb, lekövetve a minőségi kategóriák felé eltolódott kínálati struktúrában az egyéb kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának csökkenését. Ezzel egy időben, e körben a szálloda szakágazat foglalkoztatottjainak száma a szállodai férőhelyek 12,6%-os, valamint a bruttó bevételek közel 60%-os bővülése mellett szinte változatlan maradt (növekedése 0,8%-os). Ennek hátterében véleményünk szerint többek között a szakma nagyobb létszámú vállalkozásainak körében végbement hatékonysági intézkedések, és ezzel összefüggésben a későbbiekben kifejtésre kerülő tevékenység-kiszervezések hatásai húzódnak meg. A szakágazat nagyobb vállalkozásai létszámának stagnálását magyarázza továbbá a kisvállalkozások meghatározó szerepe a kisebb kapacitású szálláshely-fejlesztésekben, de talán még koherensebb a szakágazaton kívüli vállalkozások szálláshely-fejlesztésekben és szálloda-üzemeltetésekben való egyre aktívabb részvétele. A 2000-2006-os évek között a vendéglátásban – ugyancsak a 4 fő feletti foglalkoztatók körében – az éttermi vendéglátás és a közétkeztetés alágazatok dinamikus létszámnövekedésének köszönhetően 16,4%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma. A növekedésben a kínálati kapacitás bővülése és a forgalom növekedése is szerepet játszott. Míg a vendéglátó egységek bruttó bevétele hat év alatt több mint 86,7%-kal növekedett, az üzletek száma a 2000. évi 50 ezerről 2006-ra 56,5 ezerre változott. Ezen belül
a
munkahelyi
vendéglátás
és
közétkeztetési
egységek
száma
jóval
dinamikusabban, 62%-kal növekedett, ezzel számuk 2006-ban 6140-re emelkedett. A vizsgált időszakban a szakágazat által foglalkoztatottak létszáma 2002. évben
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 50
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
drasztikusan visszaesett (nem érte el a 2000. évit), amely a 2001. évi minimálbérintézkedéssel függhet össze. A munkaerő-felmérés alapján kimutatott összes foglalkoztatottak szakágazatonkénti alakulása az előzőekben felvázoltaknál jóval homogénebb képet mutat, azaz a különböző méretű vállalkozások által foglalkoztatottak száma alakulásának szóródásai jelentős mértékben kiegyenlítődnek. Megemlítendő a munkahelyi vendéglátás és közétkeztetés létszámnövekedésének kiugró dinamizmusa, amellyel hat év alatt a foglalkoztatottainak száma közel megduplázódott.
Az alapágazatok összes foglalkoztatottak számának alakulása szakágazatonként: Szakágazat Fő Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás Vendéglátás Szálláshely-szolg.és vendéglátás ágazat Utazásszervezés Turizmus alapágazatok összesen (8+9) Nemzetgazdaság összesen
2000 Megoszl.%
28 200 106073 134 273 5 112 139 386
20,2% 76,1% 96,3% 3,7% 100,0%
Fő
2006 Megoszl%
34 505 122 679 157 184 8 391 165 575
3 856 167
3 930 075
3,48% 3,61%
4,00% 4,21%
Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat aránya, % Turizmus alapágazat aránya % Forrás: <9>
20,8% 74,1% 94,9% 5,1% 100,0%
Index % 122,4% 115,7% 117,1% 164,1% 118,8% 101,9%
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 51
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
2.2. Foglalkoztatottak korcsoport és iskolai végzettség szerint Az alapágazatokban foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlásának alakulása 2000 és 2006. években (fő): 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2000. év
2006. Év
60 és felette
1597
2991
50-59
15246
29729
40-49
31272
31173
30-39
35179
49806
25-29
24906
29744
20- 24
24390
20290
15-19
6795
1844
Forrás: <9>
A foglalkoztatottak korösszetételében természetesen a turizmus ágazatokra is jellemző a 30-60 év közötti korosztály meghatározó súlya (2006-ban 67%), a 30 év alattiak pedig mintegy egyharmadát teszik ki az összes foglalkoztatottnak. A társadalmi-gazdasági változások hatásaként a foglalkoztatottak életkorbeli alakulásának tendenciái, azaz a legfiatalabb korosztályok számának és arányának csökkenése az ágazatokra is jellemző. Nemzetgazdasági szinten a legmagasabb foglalkoztatotti számot a 40-50 év közötti korosztály birtokolja, míg a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban a 30-40 év közöttiek száma a legmagasabb.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 52
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása 2006. évben: Nemzetgazdaság összesen
8%
0%
13%
13%
32%
Szálláshely-szolg.és vend.ágazat 8 általánosnál kevesebb 1% 8 osztály 6% 0% 13% Szakiskola, szakmunkásk.
8 általánosnál kevesebb 8 osztály
Gimnázium
25%
31% 9%
Szakiskola, szakmunkás k. Gimnázium
Egyéb érettségi Főiskola
39% Egyetem
Egyéb érettségi
10%
Főiskola
Forrás: <9>
A foglalkoztatottak ágazati és nemzetgazdasági szintű iskolai végzettség szerinti összetételének
összehasonlításában
megállapítható,
hogy
az
ágazatokban
a
nemzetgazdasági átlagnál meghatározóbb a szak- és középszintű végzettségűek foglalkoztatása. Ezen iskolai végzettségűek létszáma 2006-ban 131 ezer fő volt, amely az ágazati összes foglalkoztatottak 79%-át jelenti. A 8 osztály és annál kevesebb iskolai végzettségűek létszáma alig haladta meg a 20 ezer főt, és részesedésében nem érte el a 13%-ot. A diplomások 2006. évi 14 ezer fős létszámában meghatározó a főiskolai végzettség. Az iskolai végzettség szerinti összetétel tekintetében az elmúlt hat évben jelentős elmozdulás nem történt.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 53
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
2.3. Foglalkoztatottak FEOR munkakörök szerint Foglalkoztatottak foglalkozási főcsoportok szerint, FEOR részletezésben (ezer fő): FEOR
1325 1415 3641 3642 3643 3644 3645 5121 5122 5123 5124 5125 5129 9115
2000 Foglalkoztatottak nemzetgazdaság összesen Alapágazatokban foglalkoztatottak Ebből: Turisztikai jellegű foglalkozások Ebből: Vendéglátó tevékenységet folytató részleg vezetője Vendéglátó kisszervezet vezetője Utazási tanácsadó Idegenvezető Szállodai portás, recepciós Hostess Egyéb idegenforgalmi ügyintéző Vendéglátó, vendéglős Cukrász Felszolgáló, vendéglátóipari eladó Szakács Gazdasszony, szobalány Egyéb vendéglátóipari foglalkozás Szobalány
2006
év 3 856 139,4 128,3 6,9 5,1 2,7 0,5 2,4 1,0 0,0 12,1 7,4 53,2 30,8 0,7 3,1 2,4
3 930 165,6 138,6 7,0 7,4 3,5 1,4 5,9 0,6 0,0 11,3 6,9 57,9 30,2 1,5 2,8 2,0
Forrás: <9>
A fenti táblázat szerinti adatok érékeléséhez meg kell jegyeznünk, hogy az alapágazatokban foglalkoztatottak munkakörök szerinti megoszlására a KSH munkaerő-felmérésen alapuló 2006. évi adatai álltak rendelkezésünkre, amelyeknek ilyen részletes bontását bizonyos fenntartással kell kezelnünk, így azokat inkább csak tájékozódási pontoknak tekinthetjük. A turisztikai jellegű foglalkozások számbavétele alapján megállapítható, hogy 2006-ban azok 87%-a vendéglátásban betöltött munkakör, 95%-a pedig szakképzettséget igényel. Az alapágazatokban 2000. évben 92%, 2006. évben már csak 83,7% a turisztikai jellegű foglalkozások
aránya,
ami
azt
jelenti,
hogy
a
foglalkoztatottak
számának
növekedésében egyre meghatározóbb szerepet játszik a hagyományosan nem turisztikai és vendéglátó-ipari munkakörben foglalkoztatottak száma. Ez nem feltétlenül jelent szakmai hígulást, sőt – az előzőekben, az iskolai végzettség szerinti vizsgálatnál már bemutatottak által igazoltan – a munkaerő képzettség szerinti összetétele a szakmára nézve igen kedvező képet mutat. Tehát az előzőekben vázolt tendencia hátterét máshol kell keresnünk. Mint a táblázatból is látható, a hagyományos turisztikai és vendéglátóipari jellegű munkakörökben történő foglalkoztatottak száma mind munkakörönként, mind összességében növekedett. Az ennél nagyobb ütemben emelkedő hagyományosan ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 54
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
nem turisztikai jellegű munkakörökben történő foglalkoztatás mögött véleményünk szerint számos ok együttes hatása jelenik meg. Egyrészt a turizmus, mint szolgáltatási kör folyamatosan gazdagodik, ezzel új szakmák, egyre szerteágazóbb végzettségi kör kerül vonzásába (pl. gyógy- és wellness szolgáltatások). E folyamatban nem elhanyagolható szerepet játszottak még az elmúlt években lezajlott munkaszervezési, korszerűsítési és hatékonyság javítási folyamatok által jelentősen átalakult ismeretigény, a nem szakma-specifikus munkakörök iránti igény, az egyéni és kisvállalkozások növekedésével az általános és kisegítő munkakörök növekedése, az atipikus foglalkoztatási formák terjedése. 2.4. Regionalitás A turizmus alapágazatokban foglalkoztatottak területi elhelyezkedését a KSH 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra kiterjedő statisztikai adatgyűjtése alapján elemezhettük. A KSH adatai a foglalkoztatottak köréből az alkalmazásban állókra vonatkozó éves átlagos állapotot tükrözik, az utazásszervezés szakágazatra pedig 2006. évre még ezek az adatok sem állnak rendelkezésre. Az alkalmazásban állók számát, pontosabban annak éves átlagos állapotát mutató területi eloszlásban a mikrovállalkozások önfoglalkoztatásai és alkalmazottai, valamint az üdülőkörzetek – jellemzően Balaton – szezonális foglalkoztatása nem jelenik meg. A statisztikai gyűjtés a vállalkozás székhelye és nem a munkavégzés helye szerinti besorolást alkalmazza, így az állandó telephelyek és munkavégzés céljából a főszezon idejére az üdülőterületekre régión kívülről érkezők nem a tényleges munkavégzés szerinti területen kerülnek kimutatásra.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 55
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban alkalmazásban állók régiónkénti megoszlása 2006. évben:
Észak-Magyaroszág Észak-Alföld Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágazatban foglalkoztatott
Dél-Alföld Dél-Dunántúl
Összes foglalkoztatott
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 0,00% 10,00 %
20,00 %
30,00 %
40,00 %
50,00 %
Forrás: <8>
Az előzőekben vázolt információtartalom miatt bizonyos fenntartásokkal kezelendő regionális megoszlás azt mutatja, hogy a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban foglalkoztatottak közel fele (46,5%-a) Közép-Magyarország régióban kerül alkalmazásra. Meg kell jegyezni, hogy ez a mutató a valósnál erősebb foglakoztatási koncentráltságot mutat az adatgyűjtés már említett módszere miatt (a fővárosi székhelyű, szinte valamennyi régiót érintő egységeket üzemeltető szállodaipari és vendéglátó-ipari cégek létszáma e régióban jelenik meg). A turizmusban foglalkoztatottak nemzetgazdasági átlagot meghaladóan a már említett Közép-Magyarországon kívül Nyugat-Dunántúl régióban részesednek. A turizmus foglakoztatásban betöltött jelentőségét mutatja, hogy a többi régióbeli részesedése megközelítően azonos a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás területi megoszlásával.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 56
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
2.5. Szezonalitás Foglalkoztatottak számának havi alakulása a turizmus alapágazat 4 fő feletti foglalkoztatói körében 2006-ban (fő): 92 000 91 000 90 000 89 000 88 000 87 000 86 000 85 000 84 000 83 000
Au gu sz tu Sz s ep te m be r D ec em be r N ov em be r D ec em be r
82 000
Forrás: <8>
A foglalkoztatottak száma – akár a társas vállalkozásokat, akár e tevékenységet ténylegesen végző egyéni vállalkozókat, akár a vállalkozói engedély nélkül legálisan, vagy szürkén tevékenykedő magánszálláshely szolgáltatókat tekintjük is - jellemzően a nyári hónapokban ugrik meg. Mint a grafikonból is látható, a szezonális foglalkoztatás csúcsidőszaka négy hónapra (júniustól szeptemberig bezárólag) esik. Az összesített adatok alapján foglalkoztatási csúcsnak a június hónap tűnik. Ez azonban csak látszólag van így, a turizmussal közvetlen kapcsolatú szak- és alágazatokban valamennyi nyári hónapra jellemző a legmagasabb foglalkoztatás. Az alapágazatok összesített adataiban a munkahelyi vendéglátás és közétkeztetés foglalkoztatásának éppen a nyári hónapokban (július-augusztus) történő visszaesése mérsékli – mintegy 1700-1800 fővel – a foglalkoztatottak szezonális hullámzását.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 57
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Megállapítható, hogy a forgalomra jellemző hullámzás csak nagyon kis mértékben jelenik meg az alapágazatok kimutatott létszámában, nem éri el a 6000 főt a legmagasabb és a legkisebb foglalkoztatotti létszám közötti különbség, s az éves átlagos létszámhoz viszonyítva a legnagyobb kilengés csupán 3,5%-os. Figyelemfelhívóak ezek az adatok a tekintetben, hogy viszonylag stabilabb, nagyobb kilengésektől mentesebb az alapágazatban történő foglalkoztatás, mint azt annak jellemzői alapján első megközelítésben feltételeznénk. Ebben az előzőekben említettek mellett bizonyára szerepet játszanak a későbbiekben kifejtésre kerülő kiszervezési, munkaerő kölcsönzési megoldások is. Ugyanakkor ezek az adatok a szezonális foglalkoztatásban nagyobb arányban jelen lévő illegális alkalmazást is sejtetik.
3. Foglalkoztatási formák 3.1. Alkalmazottak és egyéb foglalkoztatottak Alapágazatokban foglalkoztatottak foglalkoztatás jellege szerint (fő):
Alkalmazott
Turizmus alapágazatok
110 854
Nemzetgazdaság össz.
3 276 057
Turizmus alapágazatok aránya (%)
3,4%
2000. év 2006. év Egyéb Összesen Alkalmazott Egyéb Összesen jogviszony jogviszony 28 532
139 386
142 701
22 875
165 576
580 110 3 856 167
3 431 381
498 694
3 930 075
4,2%
4,6%
4,2%
4,9%
3,6%
Forrás: <9>
A foglalkoztatás jellege szerinti elemzéshez a KSH-munkaerő felmérési adatai álltak rendelkezésünkre. Mint azt már többször leszögeztük, e felmérés részletesebb eredményeit óvatosan kell kezelnünk, ezért az alapágazat szakágazati mélységű elemzésétől el is tekintettünk. E vonatkozásban talán annyi kiemelhető, hogy a munkahelyi vendéglátás és közétkeztetés alágazatban foglalkoztatottak szinte teljes egészében (96%-ban) alkalmazotti státuszúak.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 58
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Az ágazatban történő foglalkoztatási jellegben meghatározó az alkalmazotti munkaviszony, amelynek összes foglalkoztatotton belüli egyébként is igen magas aránya a vizsgált időszakban tovább erősödött (a 2000. évi 79,5%-ról 2006. évre 86,2%ra emelkedett). Az alkalmazotti foglalkoztatás igen dinamikus (28,7%-os) emelkedése következtében a 2006. évi 142,7 ezer fő alkalmazotti jogviszonyos több mint 3000 fővel meghaladja a 2000. évi összes foglalkoztatott létszámot. Kiemelendő, hogy a felmérés szerint az egyéb, pontosabban a vállalkozás jellegű jogviszonyok 2006. évi 22 875 főt kitevő száma a mikro-vállalkozások közel 80 ezer fős foglalkoztatottainak mindössze 28%-át képviseli. Ez az adat – a felmérés hibahatárait is figyelembe véve – azt mutatja, hogy e szférában is meghatározó az alkalmazottként történő foglalkoztatási jelleg. A vállalkozói jellegű foglalkoztatási típusok döntő része (90%-a) a vendéglátás szakágazatban jelentkezik. Az ágazat foglalkoztatási jellegének nemzetgazdasági átlaghoz való hasonlításában elmondható, hogy a vizsgált időszakban bekövetkezett változásokkal az ágazati összetétel közelített a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatásra jellemző összetételhez. Míg 2000-ben az ágazati alkalmazotti arány 5,5 százalékponttal maradt el a nemzetgazdasági szintűtől, addig 2006-ban ez a különbség
1,1 százalékpontra
zsugorodott. Tehát az alapágazatokra, azon belül is legjellemzőbben a vendéglátásra és az utazásszervezésre jellemző mikro- és kisvállalkozói formák mellett is a foglalkoztatás alkalmazotti jogviszonyban ölt formát.
3.2. Atipikus foglalkoztatási formák Az atipikus foglalkoztatási formák egyre jellemzőbbek, néhány költségkímélő foglalkoztatási forma az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít a vállalatok munkaerő gazdálkodásában. E foglalkoztatási formák terjedése makrogazdasági szinten is kívánatos, mivel fontos szerepet játszanak a foglalkoztatás emelésében. Legjellemzőbb atipikus foglalkoztatási formák a részmunkaidős, a határozott munkaidejű
szerződés,
munkaerő
kölcsönzés,
alkalmi
munkavállalói
könyv.
Leggyakoribb a határozott idejű és a részmunkaidős foglalkoztatás. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 59
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A felmérések szerint nemzetgazdasági szinten a vállalkozások közel 18%-a alkalmaz valamilyen atipikus foglalkoztatást, vállalati méret szerint az összes atipikus foglalkoztatott több, mint felét nagy, egyharmadát középvállalkozások alkalmazzák. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerő felméréseiben rendszeresen foglalkozik az atipikus foglalkoztatásokkal. A mintavételben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat 7364 főt foglalkoztató 172 vállalkozása szerepel. Döntően e szűk mintavétel alapján kapott eredményen alapul elemzésünk, ezért az ebből levonható következtetéseket némi fenntartással kell kezelnünk. Összességében megállapítható, hogy a turizmus objektív adottságainál fogva
–
úgymint idénymunka jelleg, rövidebb távon (napi, heti) is egyenetlen munkaerőigény stb. – jó terepe az atipikus formák terjedésének, ami a fekete foglalkoztatás kifehérítése irányába hat. Ezen túlmenően jelentőségüket a nem kvalifikált munkaerő nagyszámú és rugalmas felszívása adja. Ugyanakkor nem hallgatható el az a tény sem, hogy e foglalkoztatási formák eszközül is felhasználhatók a feketefoglalkoztatás legálisnak tűnő álcázására, mint pl. teljes munkaidős részmunkaidőre történő bejelentése, vagy alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása.
3.2.1. Részmunkaidős foglalkoztatás Annak ellenére, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás – különösen a nagyobb cégek körében – az egyik legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma hazánkban, csak nagyon lassú ütemben csökken a magyar munkaerőpiac lemaradása a nyugat-európai országokétól. A munkaerő prognózis felmérése szerint nemzetgazdasági szinten a részmunkaidősök aránya 2006-ban 7,1%-ra tehető (ez az arány az EU 15 tagállamában meghaladja a 18%ot). Az átlagnál magasabb, 8,1%-os a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban foglalkoztatott
részmunkaidősök
aránya,
amely
az
előző
évhez
képest
1,5 százalékpontos növekedést mutat. A felmérés alapján ez a foglalkoztatási forma az ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 60
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
ágazaton belül jellemzőbb a vendéglátás területén, ezen belül is kiemelkedő a munkahelyi vendéglátás és közétkeztetés szakágazat 15,2%-os részmunkaidős foglakoztatási aránya. Az ágazatban a részmunkaidős alkalmazás a 20-250 fő közötti létszámú vállalkozások körében a legelterjedtebb. Magasabb arányokat mutat a KSH 4 fő feletti foglalkoztatói körére vonatkozó nem teljes munkaidős létszám. E körben 2006-ban a nemzetgazdasági szintű arány 8,2%, a turizmus alapágazatokban pedig 13,7% volt. Ezen adatok összehasonlításából is kitűnik, hogy ez a foglalkoztatási forma elsősorban a közép- és nagyvállalatok körében elterjedt. Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak arányának alakulása 2000 és 2006. években, 4 fő feletti foglalkoztatói körben:
Szálláshely-szolgáltatás Vendéglátás Szálláshely-szolgáltatás vendéglátás együtt Utazásszervezés Turizmus alapágazatok összesen Nemzetgazdaság összesen Forrás: <8>
Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya (%) 2000 2006 év év 5,5% 9,4% 11,9% 15,9% 9,6% 5,4% 9,4%
14,0% 6,4% 13,7%
5,0%
8,2%
A fenti adatok értékelésénél nem hallgatható el az a feltételezés, hogy az ágazatra kimutatott kimagasló részmunkaidős létszám egy része a valóságban teljes munkaidőben dolgozó, de részmunkaidősként bejelentett foglalkoztatás. 3.2.2. Határozott idejű szerződések A határozott idejű foglalkoztatás fontos szerepet tölt be a munkaerő-piaci feszültségek enyhítésében. A vállalkozások rugalmasabb és hatékonyabb létszámgazdálkodásának egyik eszköze, mivel ezáltal gyorsan és olcsóbban tudják kielégíteni a rövid távú ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 61
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
munkaerő-igényüket, ugyanakkor elbocsátás nélkül, könnyen és különösebb kötöttség nélkül tudnak megválni a feleslegessé váló munkaerőtől. A határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás évről-évre növekvő tendenciát mutat, a munkaerő-piaci prognózis szerint 2006-ban országos szinten a vállalkozások 31%-a, míg a 250 fő feletti vállalkozások 67%-a élt ezzel a lehetőséggel. Az átlagos 10% körüli arányhoz képest a gazdasági ágakat vizsgálva a prognózis szerint a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatás az építőipar után a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban a legmagasabb, ez utóbbinál 2006-ban elérte a 13%-ot. Az ágazaton belül a határozott idejű foglalkoztatás markánsabban jelenik meg a szálláshely-szolgáltatásban. A fentiekhez képest alacsonyabb részesedést mutat az alkalmazotti körre vonatkozó KSH munkaerő-felmérés. E szerint nemzetgazdasági szinten 6,7%, a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás ágazatban 7,8% volt a határozott idejű alkalmazás aránya 2006-ban. Az eltérő mértékek mellett mindkét felmérés azt támasztja alá, hogy ez a foglalkozási forma különösen azokban az ágazatokban terjed, amelyekben nagy a szezonális tényezők szerepe és az élőmunka igénye. Ez tipikusan igaz a turizmus ágazatokra is. Megemlítendő, hogy a munkahelyi vendéglátás vállalkozásai is egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a határozott idejű foglalkoztatást, elsősorban a gyermek- és diákétkeztetés területén, a fogalom nélküli nyári szünet kezelésének megoldásaként. 3.2.3. Munkaerő-kölcsönzés A munkaerő kölcsönzés mint önállósult szolgáltató tevékenység fokozatosan terjed. 2006. december 31-én 710 munkaerő-kölcsönző cég volt nyilvántartva, közel 40%-uk budapesti székhellyel. E cégekkel 2006-ban 2529 foglalkoztató szerződött. A kölcsönzői szolgáltatást igénybe vevők ágazati hovatartozása szerint a feldolgozóipar (40%), ezt követően pedig a kereskedelem (15%) a meghatározó.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 62
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A munkaerő-kölcsönzők adatszolgáltatása alapján 2006-ban a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatba tartozók közül 240 foglalkoztató összesen 5809 alkalommal vett igénybe kölcsönzött munkaerőt. A kikölcsönzések közel 50%-a szakmunkás foglalkoztatására irányul, de megemlítendő a szellemi foglalkozásúak 27%-os aránya is. Kölcsönzött munkaerőt jellemzően a szállodai szolgáltatás és az éttermi vendéglátás szakágazatok nagyobb vállalkozásai veszik igénybe. Míg a teljes alkalmazotti létszámnak valamivel több mint 4%-a dolgozik az alapágazatokban, addig a munkaerő-kölcsönzők által közvetített munkavállalók (és az általuk ledolgozott munkaórák) tekintetében ez az arány magasabb, mintegy kétszerese (9-9,5%) az előzőnek. Az ÁFSZ munkaerő-piaci prognózisának adatbázisa ad még bizonyos támpontot a munkaerő-kölcsönzés ágazaton belüli jelentőségének megítéléséhez. E szerint 2006-ban a foglalkoztatottak arányában a kölcsönzött munkaerő 2,3%-ot tett ki. A munkaerő-kölcsönzés dinamikus terjedése ellenére nem történik mélyebb felmérés az előzőekben felvázolt adatkörön túl. Noha az ágazatban e foglalkoztatási forma mennyiségi mutatói tekintetében nem tartozik az élmezőnybe, a hatékonyabb munkaerő-felhasználás egyik eszközének tekintendő, és további terjedése jósolható. Kiemelendő e foglalkoztatási forma jelentősége az úgynevezett tevékenységkiszervezésben, melynek gyakorlatában számos esetben a kölcsönzött munkaerő hosszabb távon, a kikölcsönző cég szervezetébe beépülve, kvázi alkalmazottként lát el folyamatosan és önállóan feladatokat. 3.2.4. Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak Az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM-könyv) történő foglalkoztatás a rövid időtartamú munkavégzés legelterjedtebb formája. E foglalkoztatás ágazati jelentőségének megítéléshez az ÁFSZ munkaerő-piaci prognózisának adatai álltak rendelkezésünkre, egyéb adatforrást nem leltünk fel. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 63
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A felvétel alapján a cégek viszonylag magas aránya, 22%-a alkalmaz munkavállalót AM-könyvvel, míg nemzetgazdasági áganként vizsgálva 2006-ban legnagyobb arányban (44%) a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat foglalkoztatói éltek ezzel a lehetőséggel, megelőzve a mezőgazdasági ágat is. A magas aránymutató a gazdasági ág aktivitását befolyásoló szezonális hatásokkal lenne magyarázható, de szakértők ennél jelentősebb szerepet tulajdonítanak a feketefoglalkoztatás AMkönyvvel való álcázásának. A felmérés szerint az alkalmi munkavállalók ágazati foglalkoztatottakon belüli aránya megközelítette a 9%-ot, a legnagyobb méretű cégek kivételével a vállalkozások méretétől független az AM-könyvvel történő alkalmazás.
3.3. Tevékenység-kiszervezés és hatása az ágazat foglalkoztatására Az alapágazatok a rendszerváltozás óta jelentős átalakuláson mentek végbe. A munkaerő-gazdálkodás egyik alapvető jellemzője volt, hogy az ún. hiánygazdálkodás miatt jelentős munkaerő került lekötésre számos, a működtetés szempontjából meghatározó szolgáltatásjellegű tevékenységhez, az áruk-anyagok biztosításához, raktározásához. A társadalmi-gazdasági átalakulással megváltozott feltételrendszerek közül a külső környezeti tényezőkben a kínálati piac kialakulását kell megemlíteni, míg szakmán belüli megjelenési formái elsősorban az állami vállalatok privatizációja és az azzal együtt járó tevékenység-diverzifikáció, korszerűsítési, hatékonysági intézkedések, a nemzetközi know-how elterjedése, valamint nem kevésbé a kis- és mikrovállalkozások gyors szaporodása. E változások kapcsán az ágazat alapfeladatait addig kiszolgáló tevékenységek, úgymint mosatás, karbantartás, szállítás, cukrászüzem, hidegkonyhaüzem stb. a nagyobb vállalkozásokból kiszerveződtek, illetve a létrejövő új, döntően kisebb vállalkozásoknál ilyen jellegű feladatok belső ellátására már létre sem jöttek szervezetek. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 64
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
E folyamat második állomásaként jelent meg a kiszervezésnek az a formája, amelyben már nem a kapcsolódó, hanem maga az alapfeladat egy részének, illetve résztevékenységeknek ellátását nem saját munkaerővel, hanem külső szolgáltatókon keresztül biztosítják. Ezek lehetnek rendszeres feladatok, mint pl. takarítás, szobalányi feladatok, mosogatás, konyhai kisegítő munkák, felszolgálás, hostess, adminisztráció (könyvelés, bérszámfejtés, adóügyek), lehetnek esetiek, illetve a napi vagy az időszaki munkacsúcshoz (reggeliztetés, rendezvények stb.) kapcsolódóak. E feladatok külső kapacitással (munkaerővel) történő biztosításának elterjedt formái a már tárgyalt munkaerő-kölcsönzés és a vállalkozói megbízások. A kiszervezési megoldások bevezetése a 2000 utáni években indult meg, szakmán belüli elterjedése folyamatosan bővül. Az ágazat közvetlen foglalkoztatása csökkenésének irányába ható kiszervezéssel a turizmushoz közvetlenül vagy közvetve nem köthető szolgáltatási ágazatok munkaerejének igénybevétele történik, számbavételük még a turizmus különböző statisztikai módszerekkel történő nemzetgazdasági szintű foglalkoztatási mutatóinál sem jeleníthető meg (de a felmérhetőkre, mint pl. munkaerő-kölcsönzés sem állnak rendelkezésre értékelhető ágazati statisztikai adatok). Tanulmányunk elkészítése során csak ezen a területen próbálkoztunk empirikus adatfelvétellel, korlátozott lehetőségeink miatt nagyon szűk körben, összesen három nagyobb és egy középvállalattól, alaptevékenységét tekintve három szállodai és egy munkahelyi-közétkeztető vállalkozástól kérve a kiszervezésre a 2000-2006. évekre vonatkozó adatokat. A megkérdezett munkahelyi-közétkeztető vállalat nem alkalmaz kiszervezési megoldásokat, így a szállodai területre szűkült információinkból vonhattuk le a következő megállapításokat. (Megjegyezzük, hogy a munkahelyi-közétekeztető szakágazatra vonatkozó mintavételünk nem bizonyult a legszerencsésebbnek, mivel információnk szerint az e tevékenységet végző vállalkozások körében már alkalmazzák a munkaerőkölcsönzési megoldást.)
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 65
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A megfigyelt vállalkozások létszáma hat év alatt jelentősen, mintegy 23%-kal csökkent, ezzel párhuzamosan dinamikusan, 40% felett nőttek a személyi jellegű ráfordítások. A kiszervezett
tevékenységért
fizetett
kölcsönzési
és
vállalkozási
díjak
közel
meghatszorozódtak. Az adatokat szolgáltató vállalati kör a szállodai szakágazat létszámának 22%-át foglalkoztatja. Becslési eljárásunkban a 2006. évi kiszervezett tevékenységért fizetett díjakat osztottuk el az 1 főre jutó átlagos személyi költséggel (ezt a költséget a vállalkozói haszonnal nem tartottuk indokoltnak növelni, mivel a kiszervezett tevékenységekhez kapcsolódó munkakörök egyébként is az alacsonyabb jövedelemkategóriába esnek, emiatt inkább indokolt lenne egy alacsonyabb, 1 főre jutó személyi kiadás figyelembe vétele). Az így megkapott eredményt tekintjük a kiszervezéssel kiváltott létszámnak. Ennek tényleges létszámhoz viszonyított mértékét vetíthetjük le a szakágazat 4 fő felett foglalkoztatók foglalkoztatottainak létszámára. A becslési eredmények azt mutatják, hogy a szállodai szolgáltatás területén a létszám mintegy 8-9%-át kitevő a kiszervezéssel lefedett munkaerő-szükséglet. Ez a 2006. évi 18 612 fős szakágazati létszámra vetítve mintegy 1400-1500 fő (7,8%) foglalkoztatásra gyakorolt hatást jelenthet, amely a nemzetgazdasági ágazat 4 fő feletti foglalkoztatókra vetítve létszámának 1,8%-át, az alapágazatok összlétszámára vetítve annak 0,8%-át jelenti. A vendéglátásban leginkább elterjedt a felszolgálók rendezvényekhez és egyéb munkacsúcsokhoz való igénybevétele, de előfordul kisegítő személyzet, takarítási feladatokat ellátó munkaerő kiváltása is. Az ismert jellemzők alapján valószínűsíthető a szállodainál jóval alacsonyabb kiszervezési mérték, de felmérési lehetőségek híján annak nagyvonalú becslésére sem tudtunk vállalkozni.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 66
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
4. Munkaerő-forgalom, munkanélküliség 4.1. Munkaerő-forgalom 4.1.1. Munkaerő-forgalomban résztvevők száma A munkaerő-forgalomra, azaz a belépésben és a kilépésben érintettekre vonatkozó adatok alapján általános képet kaphatunk arról, hogy mi jellemzi a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát. Az e tekintetben rendelkezésünkre álló adatok a 2002-2005. éveket ölelik fel. <5> A munkaerő-forgalomra vonatkozó információk forrása a munkaerő-felmérés, illetve minden év első negyedévében hozzákapcsolódó kiegészítő felvétel. Az adatok
a
munkaerőpiacról
készített
pillanatfelvételek
sorozataként
értelmezhetők, mert az állapotváltozásokból a mozgások nem követhetők nyomon, csak a végeredményből következtethetünk a lejátszódó folyamatokra. Ez azt jelenti, hogy a munkaerő-forgalom két oldalból, azaz ki- és belépők számából egyenleg nem vonható, illetve az nem mutatja a foglalkoztattok számában bekövetkező változásokat. A felmérések szerint 2005-ben közel 424 ezer személy kezdett első vagy új munkát, illetve vált vállalkozóvá. Ebből a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban a belépők száma 26,2 ezer fő, amely a nemzetgazdaság összesen 6,2%-át teszi ki. Nemzetgazdasági szinten a belépési esetek között 55%-ot meghaladó a munkahelyet változtatók, vagyis a korábban is foglalkoztatottak részaránya. Ez az arány az ágazatban jóval magasabb, 61%-os. A munkahelyet változtatók ágazaton belüli mozgása évről évre 80% körüli arányt mutat (valószínűleg a szakmán belüli mozgás ennél még magasabb arányú a más ágazati besorolású, de szálláshelyet vagy vendéglátó egységet üzemeltető vállalkozások körével is számolva). A 2002-2005. évek ágazati számsorai – sem nagyságrendben, sem arányokat tekintve – nem mutatnak jelentős elmozdulást.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 67
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A felmérés szerint a kilépők száma nemzetgazdasági szinten évről évre kisebb-nagyobb mértékben meghaladja a belépők számát, és ez jellemző a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra is (a felméréssel kapcsolatos megjegyzésben kifejtettek szerint ez nem jelenti a foglalkoztatottak számának csökkenését, mindössze az állapotváltozásokat jelzi). Az ágazatban az állásukat kényszerből vagy önként elhagyók több mint felének (arányuk évenként 52-62% között ingadozva) sikerül ismét munkába állnia, az előzőekben már említettek szerint döntően az ágazaton, illetve a szakmán belül.
4.1.2. Álláskeresők és üres álláshelyek a turizmus alapágazatokban A turizmus alapágazatokat érintő álláskeresések számát és alakulását leginkább a foglalkoztatási csoportokra (FEOR) vonatkozó adatokkal jellemezhetjük. Két irányból közelíthetjük meg az álláskeresők számát: az egyik a keresett állás szerinti – azaz az a foglalkozás, amelyben el szeretne helyezkedni –, a másik az álláskeresők korábbi foglalkozási csoportja szerinti megközelítés.
Álláskeresők száma a keresett állás szerint: FEOR Vendéglátó tevékenységet folytató részegység vezetője Vendéglátó kisszervezet vezetője (igazgató, elnök, menedzser) Utazási tanácsadó, szervező, idegenforgalmi ügyintéző Idegenvezető Szállodai portás, recepciós Hostess Egyéb idegenforgalmi ügyintézők Vendéglátó, vendéglős Cukrász Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér, bárpincér) Szakács Gazdaasszony, szobaasszony Egyéb vendéglátó-ipari foglalkozások Szobalány Együtt Forrás: <11>
Átlaglétszám (fő) 2000 2006 436 579 30
61
165
196
101 53 9 189 480 927 6 816 2 272 198 519 264 12459
171 271 37 282 930 1 039 7 645 3 109 171 640 292 15422
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 68
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Álláskeresők száma a korábbi foglalkozási főcsoport szerint: FEOR Vendéglátó tevékenységet folytató részegység vezetője Vendéglátó kisszervezet vezetője (igazgató, elnök, menedzser) Utazási tanácsadó, szervező, idegenforgalmi ügyintéző Idegenvezető Szállodai portás, recepciós Hostess Egyéb idegenforgalmi ügyintézők Vendéglátó, vendéglős Cukrász Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér, bárpincér) Szakács Gazdaasszony, szobaasszony Egyéb vendéglátó-ipari foglalkozások Szobalány Együtt Forrás: <11>
Átlaglétszám (fő) 2000 2006 148 150 33
46
97
110
17 69 6 0 267 432 5 599 1 464 234 1 011 344 9721
14 343 42 0 350 403 5 929 1 649 205 1 290 393 10924
A két táblázat adatainak összehasonlítása alapján megállapíthatjuk, hogy a turizmus jellemző foglalkozásaiban való elhelyezkedési igény (álláskeresők a keresett foglalkozás szerint) magasabb, mint a korábbiakban e foglalkozásokat betöltő álláskeresők száma. Ez azt valószínűsíti, hogy a munkaerőpiacra újonnan belépők és addig más foglalkozásban/ágazatban dolgozó álláskeresők is a turizmus alapágazatban próbálnak elhelyezkedni. E tendencia erősödését jelzi, hogy a vizsgált időszakban a turizmus foglalkozási csoportjaiban elhelyezkedni kívánók száma jóval nagyobb mértékben (24%-kal) növekedett, mint a korábban e foglalkozásokban dolgozó álláskeresők száma (12,4%). Mindkét álláskereső csoportban a felszolgáló és a szakács foglalkozások vezetik a rangsort, ami e munkakörökre jellemző kereslet-kínálati viszonyokkal függ össze. Vizsgálatunk kiterjedt arra is, hogyan alakult a legutolsó munkahelyük szerint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban foglalkoztatott álláskeresők száma. Megállapítható, hogy számuk csökkenő tendenciát mutat: a 2000 évi közel 19,5 ezer ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 69
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
fővel szemben 2006-ban alig haladta meg a 18 ezer főt. Ez az ágazati szintű tendencia a vendéglátás szakágazatot érintő csökkenés eredménye. Álláskeresők száma a korábbi munkahelyük szakágazati besorolása szerint 2000 és 2006. években: 16000 14000 12000 10000 2000.
8000
2006.
6000 4000 2000 0 Szállodai szolg.
Egyéb ker.szálláshely
Vendéglátás
Forrás: <5>
A munkaerőpiac jellemzőinek felvázolásánál az álláskeresők számának, összetételének alakulása mellett kikerülhetetlen az üres álláshelyek alakulásának vizsgálata. Üres
álláshelynek
megüresedett,
számít
illetve
4
az héten
adott belül
munkáltatónál
újonnan
létesített,
megüresedő
álláshely,
melynek
munkaszerződéssel alkalmazott munkaerővel történő betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz (hirdetés, pályázat, közvetítő cégek, barátok, ismerősök stb. segítségével). Nem tekintendő üres álláshelynek, ahol a munka végzését munkaerő-kölcsönzéssel, vállalkozói szerződéssel, vagy megbízással oldják meg. A betöltetlen álláshelyek számának alakulására negyedévenkénti ágazati szintű adatok állnak rendelkezésre.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 70
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Üres álláshelyek számának alakulása a 2006-2007. években: Szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás ágazat
2006. I. negyedév 2006. II. negyedév 2006. III. negyedév 2006. IV. negyedév 2007. I. negyedév 2007. II. negyedév 2007. III. negyedév 2007. IV. negyedév Forrás: <3>
Nemzetgazdaság összesen
1 299 960 492 521 1 319 727 755 638
Ágazat/ nemzetgazdaság (%)
38 981 33 012 31 339 30 324 42 587 39 637 36 437 32 942
3,3% 2,9% 1,6% 1,7% 3,1% 1,8% 2,1% 1,9%
Az ágazat üres álláshelyei negyedéves ingadozása a szezonalitási hullámzást ellentétesen követve erőteljesebb a nemzetgazdasági trendnél. Az
üres
álláshelyeken
belül
megközelítően
50-50%-os
arányt
képvisel
a
szakképzettséget igénylő és nem igénylő álláshelyek száma.
4.2. Munkanélküliség alakulása A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban foglalkoztatottak és munkanélküliek száma: Időszak
Foglalkoztatottak száma (ezer fő)
Munkanélküliek száma (ezer fő)
Ágazati foglalkoztatottak aránya (%) Nemzetgazdaság =100
2006. I. negyedév 2006. II. negyedév 2006. III. negyedév 2006. IV. negyedév 2007. I. negyedév 2007. II. negyedév 2007. III. negyedév 2007. IV. negyedév
156,4 157,8 155,7 159,0 152,2 154,8 161,2 155,6
16,1 14,2 13,6 16,0 14,0 14,7 12,5 14,7
4,0 4,0 3,9 4,9 3,9 3,7 4,0 4,0
Ágazati munkanélküliek aránya (%)
Szolgáltatási ágazatok =100
6,3 6,4 6,3 6,4 6,2 6,3 6,5 6,3
Nemzetgazdaság =100
Szolgáltatási ágazatok =100
5,0 4,6 4,3 5,0 4,4 5,4 4,2 4,5
11,6 11,2 10,2 11,6 10,3 11,3 9,3 10,0
Forrás: <9> ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 71
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Az ágazati munkanélküliséget a munkanélküli utolsó munkahelyének ágazati besorolása szerint mérjük. E szerint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat munkanélküli rátája igen magasnak minősíthető, az utolsó két évben mért adatok alapján 7,8-10,3%-os foglalkoztatottak számához viszonyított arányával. A munkanélküliek negyedévenkénti hullámzásában a nyári hónapokra történő csökkenéssel jól tükröződik a szezonális foglalkoztatás hatása.
5. Bérek, jövedelmek, munkaerő-költségek
5.1. Az alapágazatokban foglalkoztatottak kereseti viszonyai 5.1.1. Bruttó átlagkeresetek alakulása A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete hosszú évek óta a legalacsonyabb a nemzetgazdaságban. Jól mutatja az ágazat kereseti viszonyait, hogy a 2006-ban elért 102 890 Ft/fő/hó átlagkereset nem érte el a 2001. évi nemzetgazdasági átlagot, amely 2006-ban már 171 351 Ft/fő/hó volt. A vizsgált időszakban a nemzetgazdasági átlaghoz képest a lemaradás sajnos tovább növekedett, a 2000. évi 64,5%-kal szemben 2006-ban annak csupán 60%-át tette ki. Az utazásszervezés szakágazat kereseti viszonyai jóval kedvezőbbek, de az elmúlt öt évben az addigi, nemzetgazdasági átlag feletti pozícióját elveszítette, és azt csupán alulról közelíti meg (2006. évben 164 786 Ft/fő/hó).
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 72
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Bruttó átlagkeresetek alakulása a 2000-2006. közötti években: 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 2000.év 2001. év 2002. év 2003.év 2004.év
2005.év 2006.év
55. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6630 Utazásszervezés Nemzetgazdaság összesen
Forrás<4>
Az elmaradás időben növekvő mértékét mutatja a versenyszféra körére szűkített összehasonlítás is, ahol az előzőekben vázoltakhoz képest mindössze 1 százalékponttal kedvezőbb – azaz 2006-ban 61,1%-os – az átlaghoz mért kereseti viszony. A versenyszférát tekintve az ágazati átlagkereset, ha nem is a legalacsonyabb, de hosszú évek óta a sereghajtók között van. A kimutatott keresetekhez képest az ágazatban elterjedt borravaló bizonyára némileg kompenzál, s a fekete- és szürkegazdaság az ágazat bizonyos területein való jelenléte pedig nem látható munkajövedelmeket (mint pl. be nem jelentett foglalkoztatás, teljes munkaidős hivatalosan részmunkaidősként való bejelentése, keresetek egy részének nem hivatalos formában történő juttatása) is valószínűsít. Hiteles információ híján ezek tényleges keresetekre gyakorolt hatásának becslésére sem vállalkozhatunk. Ugyanakkor bizonyos adatok arra engednek következtetni, hogy a kimutatott és a valós keresetek között messze nincs akkorra olló, mint az a köz- és egyes szakmai véleményekben megnyilvánul az ágazatról. E vélekedésünket látszik alátámasztani az ágazat kereseti viszonyainak szempontjából benchmarknak tekinthető 50 fő feletti vállalkozások körének adatai. Ezeknél a munkaadóknál – amelyek részben a jobban fizető szállodai ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 73
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
területen, másrészt az alsó, de nem legalacsonyabb keresetű munkahelyi vendéglátás és közétkeztetés terepén működnek – a legkevésbé lehetnek (és vannak) jelen nem látható juttatások. Az e körben kimutatott keresetek nagysága is csupán a nemzetgazdasági átlag 70%-át éri el.
5.1.2. A minimálbér és az ágazati keresetek alakulása Ismert, hogy az ágazatban, főleg a mikrovállalkozások körében jelentős a minimálbéren történő illetve az azt csak kismértékben meghaladó foglalkoztatás. Ennek ellenére a minimálbér 2001-2002. évi erőltetett ütemű növelése sem változtatta meg az ágazat kereseti rangsorban elfoglalt pozícióját. Ennek oka, hogy a vállalkozások a minimálbérek központilag diktált jelentős emelését a minimálbér felett foglalkoztatottak béremelésének elmaradásával vagy csak nagyon alacsony mértékével ellensúlyozták. Tehát amellett, hogy a minimálbér emelése hozzájárult az ágazati keresetek növeléséhez, egyben csökkentette a javadalmazási különbségeket. Ez utóbbi nem feltétlenül kedvező, hiszen kellene, hogy legyen egy természetes differenciálódás, amelyben megnyilvánul a jobb teljesítmény, a nagyobb szaktudás és szakmai tapasztalat magasabb keresetekkel való elismerése. A piac által determinált vállalkozói döntések tehát úgymond „kiigazították” a piacba való mesterséges beavatkozásnak minősíthető központi intézkedést. Az ágazati keresetek addigi és azt követő alacsony volta mögött alapvetően az ágazat alacsony jövedelmezősége húzódik meg, amelynek terhére a minimálbér megemelésével járó drasztikus béremelések nem voltak végrehajthatók.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 74
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A havi átlagkereset és a minimálbér alakulása 2000-2006. években (Ft/fő/hó): 2000.
2001.
2002.
2003.
Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat átlagkereset
56 593
68 120
81 167
87 109
Nemzetgazdasági átlagkereset
87 751 103 553 122 482 137 273
Minimálbér
25 500
40 000
50 000
50 000
53 000
57 000
62 500
Ágazati/nemzetgazdasági átlagkereset %
64,5%
65,8%
66,3%
63,5%
61,9%
60,5%
60,0%
221,9%
170,3%
162,3%
174,2%
169,9%
168,0%
164,6%
Ágazati átlagkereset/minimálbér%
2004.
2005.
90 072
2006.
95 777 102 890
145 520 158 343 171 351
Forrás: <8>
5.1.3. Szakágazati keresetek A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat szakágazatai között még ma is jelentős különbségek vannak a bruttó keresetekben, annak ellenére, hogy a vizsgált időszak egészét egy nagyon erőteljes kiegyenlítődés jellemezte. Átlagkeresetek alakulása a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban:
2000. év
Kereset
2006. év
Arány nemzetgazd. átlag =100
Arány ágazati átlag = 100
Kereset
Arány nemzetgazd. átlag = 100
Arány ágazati átlag = 100
2006/2000 (%)
551 Szállodai szolgáltatás
87 193
99,4%
154,1%
143 283
83,6%
139,3%
164,3%
5521 Ifjúsági- és turistaszállás
68 618
78,2%
121,2%
99 720
58,2%
96,9%
145,3%
5522 Kempingszolgáltatás
55 699
63,5%
98,4%
101 754
59,4%
98,9%
182,7%
5523 Egyéb szálláshely-szolgáltatás
54 771
62,4%
96,8%
152 342
88,9%
148,1%
278,1%
552 Egyéb kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás
66 374
75,6%
117,3%
143 438
83,7%
139,4%
216,1%
553 Étkezőhelyi vendéglátás
43 361
49,4%
76,6%
82 242
48,0%
79,9%
189,7%
554 Bárok és hasonló vendéglátás
34 329
39,1%
80,0%
72 581
42,4%
70,5%
211,4%
555 Munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés
42 917
48,9%
75,8%
91 125
53,2%
88,6%
212,3%
55 Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat
56 593
64,5%
100,0%
102 890
60,0%
100,0%
181,8%
Nemzetgazdaság összesen
87 751
100,0%
171 351
100,0%
195,3%
Forrás: <8> ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 75
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Látható, hogy 2000-2006 között a keresetek legdinamikusabban a legalacsonyabb béreket fizető szakágazatokban nőttek, amely mögött egyrészt a már kifejtett minimálbér-intézkedések hatása, másrészt szakmai tendenciák – mint például a munkahelyi vendéglátás és közétkeztetés kapacitásának, teljesítményének növekedése – állnak. Ezen időszak „legnagyobb vesztese” a 2000-ben még a nemzetgazdasági átlag körüli keresettel rendelkező szállodai szolgáltatás szakágazat, amely a hat év alatti legalacsonyabb keresetnövekedési dinamikát produkálva 2006-ban a nemzetgazdasági kereset csupán 84%-át érte el. Mindez a szakmában végbement kapacitásbővülés és minőségi kínálati növekedés, a kereslet bővülése, a nemzetközi know how-k elterjedése, a jelentős hatékonysági intézkedések, az alacsonyabb keresetű feladatok kiszervezése mellett történt, ami a vállalkozások gazdálkodási, jövedelmezőségi problémáit sejteti. A szakágazati kereseti viszonyokat jól tükrözi a 150 legnagyobb vállalkozói kör egy főre jutó éves személyi ráfordításának alakulása is, amely 2006-ban 930 ezer és 5,2 millió Ft között szóródott. A listavezetők természetesen a 4-5 csillagos szállodát működtető vállalkozások, a három legnagyobb szállodahálózatot üzemeltető közül az egyik a 2. helyen áll, kettő azonban a 17. és az 50. a rangsorban. Az első 50 vállalkozás közé 38 szálláshely-szolgáltató tartozik, a legjobb vendéglátó a 11. helyre sorolható. A sor második felébe – zömmel annak is az utolsó harmadába – tartoznak a munkahelyi vendéglátók, a közétkeztetők és a cateringgel foglalkozó vállalkozások.
5.1.4. Bérek és keresetek az alapágazatok jellemző foglalkozásaiban A jellemző foglalkozásokban is hasonlóak a tendenciák, azaz a bérek egyre növekvő mértékben maradtak le a nemzetgazdasági átlagtól, beleértve a magasan képzett szakmunkások (cukrász, szakács, felszolgáló) keresetét is. A keresetekben jelentősebb az elmaradás, mint az alapbérekben, ami arra utal, hogy az alapbéren felüli keresetek (pótlékok, prémium, jutalom, 13. havi fizetés) jóval elmaradnak a más ágazatokban lévőktől.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 76
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Havi átlagbérek és keresetek foglalkozásonként, 2006. évben:
FEOR
Foglalkozás
Átlagbér
Átlagkereset
Alapbér a
(Ft)
(Ft)
kereset %-ában
1325 Vendéglátó tevékenységet folytató részleg vezetője
211 287
237 938
88,8%
1415 Vendéglátó kisszervezet vezetője
122 876
153 286
80,2%
3641 Utazási tanácsadó
146 367
164 099
89,2%
3642 Idegenvezető
112 708
128 907
87,4%
3643 Szállodai portás, recepciós
92 345
113 366
81,5%
3644 Hostess
93 333
121 051
77,1% 81,5%
3645 Egyéb idegenforgalmi ügyintéző
124 066
152 266
5121 Vendéglátó, vendéglős
98 482
106 734
92,3%
5122 Cukrász
83 948
91 118
92,1%
5123 Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó
71 354
82 363
86,6%
5124 Szakács
88 511
100 440
88,1%
5125 Gazdasszony, szobalány
82 954
98 802
84,0%
5129 Egyéb vendéglátó-ipari foglalkozás
81 094
93 048
87,2%
9115 Szobalány
74 556
85 703
87,0%
Forrás: <10>
A 14 kiemelt foglalkozáscsoport nemzetgazdasági szintű átlagkeresetekhez való viszonyát jellemzi, hogy azt egyedül a „vendéglátó-ipari tevékenységet folytató részleg vezetője” csoport keresete haladja meg, a többi jelentős szóródással alatta marad. Az
utazásszervező
foglalkozások
(utazási
tanácsadó,
idegenvezető,
egyéb
idegenforgalmi ügyintéző) mindegyike a „viszonylag jól keresők” táborában van, de egyik sem éri el a nemzetgazdasági átlagot. A
szállodaipari
foglalkozások
a
középmezőnyben
helyezkednek
el,
míg
a
legalacsonyabbak a vendéglátó-ipari szakmunka és egyéb foglalkozások keresetei, ezen belül például a felszolgálói jövedelem nem éri el a nemzetgazdasági átlag felét sem. A vendéglátó-ipari szakmunkák keresetei elmaradnak az ágazati átlagtól is.
5.2. A munkaerő-költség alakulása A munkaerő-kereslet nagyságát és a vállalkozások versenyképességét a konjunkturális tényezők mellett jelentősen befolyásolja az élőmunka igénybevételének költsége, a munkaerő-költség. Ez minden olyan, a munkáltatót terhelő kötelezettséget felölel, amely a munkaerő foglalkoztatottságával összefüggésben felmerül, vagyis a ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 77
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
munkavállalói jövedelmeken kívül magába foglalja a munkáltatói járulékterheket, és a munkaerővel összefüggő képzési és egyéb más költségelemeket is. A munkajövedelem a munkavállalónak közvetlenül (bér, kereset) vagy közvetetten nyújtott javadalmazások legtágabb köre, azaz – az előbbi fejezetben tárgyalt kereseten túl – az ún. egyéb jövedelmeket is tartalmazza.
5.2.1. Munkajövedelmek alakulása A hagyományos keresetfogalmon kívül az ún. „egyéb munkajövedelem” elemek (sokszínű, kb. tucatnyi különböző juttatás tartozhat ide, mint pl. lakhatási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, munkába járással kapcsolatos költségtérítések, ruházati költségtérítés, üdülési hozzájárulás stb.) egyre nagyobb szerepet kapnak a juttatások körében, így ezek ma már a munkaerő-piaci döntések fontos motiváló tényezői lehetnek. Betöltött jövedelemnövelő szerepük mellett jelentős az a „közérzeti hatás”, amelyet a munkáltatói gondoskodás látszata, a munkavállalói vélemények nagyobb figyelembe vételi lehetőségei indukálnak. Terjedésüket az is segíti, hogy a hozzájuk rendelt adó- vagy járulékpreferenciák, illetve természetbeni juttatási elemeinél a munkáltató általi adóviselés miatt e juttatások a vállalkozások adóoptimalizálási törekvéseinek egyik színterét, lehetőségét jelenti. A munkajövedelem és a bruttó átlagkereset 2006-ban: Megnevezés
Ft/fő/hó
Megoszlás (%)
Nemzetgazdaság Bruttó átlagkereset 171 240 Egyéb munkajövedelem 9 060 Együtt 180 300 Versenyszféra Bruttó átlagkereset 162 390 Egyéb munkajövedelem 7 830 Együtt 170 220 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat Bruttó átlagkereset 102 890 Egyéb munkajövedelem 3 807 Együtt 106 697
95,0 5,0 100,0 95,4 4,6 100,0 96,4 3,6 100,0
Forrás: <6> ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 78
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A 2006. évi egyéb jövedelmekre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az ágazat e tekintetben is jelentősen elmarad mind a versenyszféra, mind a nemzetgazdasági átlagtól. Ez azt jelenti, hogy a rendkívül alacsony keresetek alig egészülnek ki másfajta jövedelmekkel. Hátterében az a körülmény játszhat szerepet, hogy a kisebb méretű vállalkozásoknál általában minimálbérért dolgoznak és értelemszerűen külön juttatásban nem részesülnek, azaz e juttatásokat inkább az ágazat nagyobb vállalatai nyújtják. Az ágazatban jellemző juttatási formák: első helyen áll az étkezési hozzájárulás, ezt követi a munkába járáshoz való hozzájárulás, a jubileumi jutalom, a cégautó, a gépkocsihozzájárulás (e sorrendiség a versenyszférára és nemzetgazdasági szinten is jellemző). 5.2.2. Munkaerő-költségek A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat 2006. évi 1 főre jutó havi munkaerőköltsége 146 167 Ft volt, amely 67%-kal magasabb a 2000. évinél. A munkaerőköltségen belül meghatározó (60% feletti) hányadot kitevő kereset szakágazati szóródása alakítja a munkaerő-költségek közötti különbségeket is. Az utazásszervezés – keresetben is kiemelkedő nagyságrendje miatt – havi munkaerő-költsége is messze kimagasló az ágazathoz tartozó szakágazatokhoz képest. A szakágazatok munkaerő-költsége és összetétele 2006. évben (Ft/fő/hó): 250 000 200 000 Képzés és más költségek
150 000
Havi szociális költségek
100 000
Havi bruttó munkajövedelem
50 000 0
Forrás: <6>
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 79
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A fajlagos munkaerő-költség nagysága, különösen annak változása fontos piaci tényező, a versenyképesség egyik meghatározója a gazdálkodók szintjén éppúgy, mint ágazati vagy nemzetgazdasági szinten. Viszonyítási alap az elvégzett munka mennyisége és a ledolgozott (ténylegesen teljesített) munkaórák száma. Egy ledolgozott munkaórára jutó munkaerő-költség 2006. évben: Egy ledolgozott munkaórára jutó munkaszociális munkaerőjövedelem költség költség
Megnevezés 2006. év (Ft) 2005 = 100% Éves, átlagos növekedési ütem, 2000-2005 2006. év (Ft) Nemzetgazdaság 2005 = 100 % ágazatai együtt Éves, átlagos növekedési ütem, 2000-2005 Szálláshely-szolg. és vend. ágazat aránya (%) Forrás: <6> Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágazat
704 112,2
276 112,8
1019 112,4
11,4
8,6
10,8
1184 109,0
453 108,8
1703 108,9
11,8
8,9
11,2
59,4
60,9
59,8
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat foglalkoztatottainak átlagos, egy ledolgozott munkaórára jutó jövedelme nem éri el a nemzetgazdasági átlag 60%-át, míg a szociális költségek (azaz a jövedelmi terhek) ennél 1,5 százalékponttal magasabb arányt képviselnek, azaz az ágazat munkajövedelmei a nemzetgazdasági átlagnál fajlagosan valamivel magasabb terhelésűek (ágazat 39,2%, nemzetgazdaság 38,3%). E különbséget feltehetően több tényező együttes hatása okozza, ezek lehetnek: ¾ a tételes egészségügyi hozzájárulás bérnagyságoktól független terhe; ¾ az ágazat relatíve magas arányú önfoglalkoztatói körében a keresetek és a járulékminimum (2006 szeptemberétől a járulékalap legalább a minimálbér kétszerese) közötti eltérések; ¾ az adó- és járulékmentes természetbeni juttatások alacsonyabb kihasználási lehetősége más nemzetgazdasági ágazatokhoz képest.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 80
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
6. Az alapágazatok élőmunka-igényessége, az élőmunkához kapcsolódó adó- és járulékterhek A bér mint költségtényező befolyásolja a vállalkozás versenyképességét, ezért a munkaadók a humán erőforrások igénybevételénél racionális gazdasági szempontok alapján döntenek. Egy ágazat élőmunka-igényességét az azzal kapcsolatos ráfordításoknak a vállalkozás bevételével vagy összes költségével való viszonyával jellemezhetjük. A vállalkozások összes költségéből a bérköltségek és egyéb személyi jellegű kifizetések, valamint a bérjárulékok nemzetgazdasági szinten mintegy 20%-ot tesznek ki. A turisztikai alapágazatok jellemzője a tevékenység jellegéből adódóan a nemzetgazdasági átlagénál lényegesen magasabb élőmunka-igény. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra rendelkezésre álló adatbázis <18> 2006. évre vonatkozó adatai alapján a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat személyi jellegű kiadásainak összes költségen belüli részesedése 30,9% (ezen belül a bérköltségé 23,3%, a járulékoké 7,6%), mértéke a versenyszféra más szolgáltatási jellegű ágazataira jellemző nagyságrend körül alakul. Ezzel szemben a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások összes személyi költséghányada 17%. A turisztikai ágazatok jövedelmezősége (árbevétel-arányos nyeresége) alacsony. Ennek számos oka van, a valós gazdasági okoktól a tudatos eredményeltitkolásig, de nagy részükhöz – beleértve a legutóbbit is – valamilyen mértékben a magas adó- és járulékterhek ok-okozati összefüggései kapcsolhatók. Az ágazat fejlődésének, versenyképessége erősödésének és ezen keresztül a foglalkoztatásban mára betöltött szerepe fenntartásának, illetve a benne rejlő lehetőségek kiaknázásának kulcskérdése a vállalkozások élőmunka terheinek csökkentése. Ide kívánkozik egy 2008-ban megjelent GKI tanulmány <30> megállapítása, miszerint az átlagbérek közterheit tekintve 2006-ban Magyarországon az EU ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 81
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
országok között a harmadik legmagasabb az ún. béradóék (a teljes – a biztosítási munkáltatói járulékokkal együtt számított – bérköltségen belül a közterhek aránya). A 2006-os 51% 2007-ben mintegy 2 százalékponttal tovább emelkedett. Hasonló adatok a versenytársaknál: Lengyelország 43,7%, Csehország 42,6%, Szlovákia 38,5%. A vállalkozások élőmunkához kötődő magas terhei a 2000-2006. közötti időszakban lényegileg nem változtak: ¾ a százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék a 2000. évi 33%-ról 2002-re 29%-ra mérséklődött, és ez a jelenlegi mértéke is; ¾ a munkaadói és szakképzési hozzájárulás (3% és 1,5%) mértékei nem változtak; ¾ a tételes egészségügyi hozzájárulás 2000-2002 között jelentősen nőtt, elérve a 4500 Ft/fő/hó nagyságrendet; majd két ütemben került sor csökkentésére, s 2005 novemberétől a mai napig 1950 Ft/hó/fő. Ugyanakkor a százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke és jogcímköre, alapja évről-évre változtak. A jelenlegi adó- és járulékszabályok által nyújtott általános kedvezmények a foglalkoztatás ösztönzésére és a munkahelyteremtés támogatására irányulnak. A jelenleg (2008. január 1-jétől) érvényes adójogszabályok foglalkoztatással összefüggő preferenciái: <29>
Társasági adó: a) fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe meghatározott feltételek teljesülése esetén, maximum 10 éves időtartammal a 3 milliárd Ft értékű beruházásokhoz kapcsolódóan, amennyiben a foglalkoztatottak létszáma a beruházás kapcsán legalább 150 fővel (kedvezményezett területeken legalább 75 fővel) nő, és az éves bérköltség legalább a minimálbér adóévre számított összegének hatszorosával nő; b) fejlesztési
adókedvezmény
vehető
igénybe
a
munkahelyteremtő
beruházások esetén, amennyiben az újonnan foglalkoztatottak legalább 20%-a pályakezdőnek minősül, és a beruházással a foglalkoztatottak létszáma a beruházás helyétől (kedvezményezett térség, leghátrányosabb ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 82
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
kistérségek vagy ezeken kívül) és a vállalt méretétől (nagy-, közép- és kisvállalkozás)
törvényben
meghatározott
mértékben
(pl.
kisvállalkozások esetében 5-30 fő között) növekszik.
Személyi jövedelemadó: a) a legfeljebb 5 főt foglalkoztató egyéni vállalkozó csökkentheti az adó alapját az újonnan alkalmazott személy után 12 hónapon keresztül, az adóév első napján érvényes minimálbér figyelembe vételével; b) csökkentheti az adó alapját az egyéni vállalkozó a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén, személyenként havonta legfeljebb az érvényes minimálbérrel; a szakképző iskolai tanulóval kötött, jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján személyenként a minimálbér 24%-ával, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén személyenként a minimálbér 12 %-ával minden megkezdett hónap után; c) az egyéni vállalkozó csökkentheti az adó alapját sikeres szakmai vizsgát tett, folyamatosan továbbfoglalkoztatott szakképző iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli személy foglakoztatása esetén legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével.
Iparűzési adó: az adóalap csökkenthető a foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszámának főben kifejezett növekménye után 1 millió Ft/fő összeggel.
Társadalombiztosítás, foglalkoztatás: meghatározott időre (jelenleg 2 évre) társadalombiztosítási járulékkedvezményt (32% helyett 1.évben 15%, 2. évben 25% fizetési kötelezettség) vehetnek igénybe azok a munkaadók, akik meghatározott feltételek mellett pályakezdőket, munkaerőpiacra visszatérőket (GYES, GYED, ápolási díjban részesülők) foglalkoztatnak (ún. START programok).
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 83
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A versenyszféra egészére érvényesülő, fejlesztésekhez kapcsolódó preferenciákat az ágazat sajátosságaiból, adottságaiból adódóan kevésbé tudja élvezni, kihasználni; elmondható, hogy azok az ágazatban ösztönző erővel nem rendelkeznek. Ugyanis a turisztikai fejlesztések általában nem a hátrányos illetve a leghátrányosabb kistérségekre irányulnak, és leszámítva egy-két nagyobb projektet, a törvény által megszabott létszámküszöbök is magasak, s ha mindezek a feltételek fenn is állnának, az alacsony jövedelmezőség és fejlesztési hitelterhek mellett képződő minimális nyerség miatt nincs miből a kedvezményt igénybe venni. Jól mutatják ezt a tényt a kettős könyvvitelt vezetőkre vonatkozó társasági adóbevalláshoz kapcsolódó 2005-2006. évi adatok, amely szerint ilyen jellegű adókedvezmény igénybevételére az ágazatban egyik évben sem került sor. A foglalkoztatást segítő hazai és EU-s forrásokból finanszírozott támogatások jelenlegi rendszerének főbb elemei:
Bértámogatás hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának elősegítésére;
Képzési támogatás a munkaviszonyban lévők továbbfoglalkoztatásához szükséges képzésekhez;
Mobilitást segítő támogatások, mint pl. helyközi utazás támogatása, csoportos személyszállítás támogatása;
Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) felnőttképzést segítő támogatása, valamint a Gazdasági Operatív Programok
(GOP)
és
a
Regionális
Operatív
Programok
(ROP)
munkahelyteremtéshez kapcsolódó pályázati lehetőségei. E támogatások ágazathoz tartozó vállalkozások általi igénybevételére vonatkozóan nem rendelkezünk információval.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 84
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
IV. Turisztikai beruházások munkahelyteremtő hatása
A szálláshely-szolgáltatás vendéglátás ágazatban az utóbbi három év átlagában évente 40-45 milliárd forint beruházás valósul meg, hozzávetőlegesen a nemzetgazdaság beruházásainak 1%-a. A beruházások közel fele a szállodai szolgáltatás, 40%-a a kereskedelmi
vendéglátás,
7,5%-a
a
munkahelyi
vendéglátás-közétkeztetés
szakágazatokban valósul meg. Ami a műszaki-gazdasági tartalmat illeti, a beruházások 55-60%-a épület és építmény, 25-30%-a belföldi gép, berendezés és jármű, és csak 5-6%-a import gép és jármű. Az összetétel szakágazatonként nagyon különböző lehet, így a szálláshely-szolgáltatásoknál az épületnek, a vendéglátásban (különösen a munkahelyi vendéglátásban) a gépeknek és berendezéseknek van nagyobb súlya. A beruházási ciklus felszállóban lévőnek tűnik: az ország szinte valamennyi régiójában, a Balatonon, a Nyugat-Dunántúlon és persze még mindig elsősorban Budapesten számos futó, vagy előkészítés alatt álló beruházás bizonyítja a tőke és a piac bizalmát a turisztikai kereslet élénkülését illetően. Rövid távon ez elsősorban a külföldi keresletre, de közép- vagy – a gazdaságkutatók előrejelzései alapján – inkább hosszú távon a belföldi keresletre is vonatkozhat. A beruházások pedig a tőke pozitív várakozásainak beteljesülése esetén munkahelyeket fognak teremteni. A szállodai beruházások a közelmúltban és a közeli jövőben mindenek előtt a magas minőségű szolgáltatásokra irányultak illetve irányulnak: zömmel 4 és 5 csillagos szállodák vagy igényes belvárosi, az üzleti utazókra számító házak, illetve a gyógyászati vagy wellness szolgáltatásokat is nyújtó turisztikai régiókban megvalósult szállodákról beszélhetünk. A már működő házak esetében érdemes áttekinteni, hogy fajlagosan mekkora élőmunkával nyújtják szolgáltatásaikat. Ez is egyfajta támpont lehet arra vonatkozóan, hogy egy-egy új üzembe helyezés közvetlenül mennyi új munkahelyet teremethet. Tekintettel arra, hogy az elmúlt évek szállodai beruházásainak többsége a 4-5 csillagos kategóriában valósult meg, és a folyamatban lévő beruházások is ilyen színvonalú házakat hoznak létre, a jelenleg működő szállodahálózatból kiindulva ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 85
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
arra lehet számítani, hogy 1000 szállodaszoba építése közvetlenül 580-600 új munkahelyet teremt, a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve pedig 950-980 fő számára teremt kereseti lehetőséget. Szállodai kapacitás, forgalom és létszám, 2007: Terület, típus
Budapest 5* Budapest 4* Balaton 4-5* Ny-Dunántúl Országos 4-5* Országos 1-5*
Szállodák száma
15 45 60 26 170 720
Szobák száma
Létszám fő
3 618 6 620 10 238 4 063 19 685 43 178
Átlag üzemméret, szoba
2 517 2 607 5 124 2 696 11 380 20 685
Egy fő által kiszolgált szobák száma
241 147 171 156 116 60
1,4 2,5 2,0 1,5 1,7 2,1
Forrás: a KSH kereskedelmi szálláshelyek forgalmára vonatkozó havi adatgyűjtése
1. A Széchenyi tervben támogatott szállodai beruházások munkahelyteremtő hatása 1.1. A beruházások hatására létrejött új munkahelyek; a beruházás helye szerinti térség foglalkoztatási helyzetének elemzése Mind a mai napig nem megoldott a Széchényi terv vagy a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósult beruházások munkaerő-piaci hatásainak mérése, pedig a nagyobb összegű beruházások esetében aligha elkerülhető az önálló módszertan kidolgozása, amely természetesen nem lehet e dolgozat tárgya. A Széchenyi terv keretében 6 új szállodai – 2 gyógy- és 4 wellness-szálloda – beruházás részesült támogatásban. A beruházások értéke 15 és fél milliárd forint volt, ebből a vissza nem térítendő támogatás 2,7 milliárd, a beruházás értékének 17%-a. A felvett bankhitelek finanszírozták a beruházások 56%-át, 8 és fél milliárd forintot. A támogatott beruházások öt települést, Bükfürdőt (2), Hajdúszoboszlót, Tapolcát, Zalakarost és Visegrádot érintették. A foglalkoztatottságra való közvetlen hatás ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 86
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
tekintetében az üzembe helyezést követő évben a hat létesítmény több mint 800 fővel bővítette a foglalkoztatottak számát. További két felújítás valósult meg Hajdúszoboszlón és Hévízen, ezek 26 fővel bővítették a foglalkoztatottak számát. A Széchényi tervben kiemelten támogatott turisztikai létesítmények mindegyikére jellemző, hogy néhány évvel az üzembe helyezést követően már a tervezettnél lényegesen, összességében egyharmaddal jobban bővítették a munkaerőpiacot. Közülük öt ma már az 50 legtöbb munkaerőt foglalkoztató házak közé tartozik
Település Bükfürdő Hajdúszoboszló Tapolca Visegrád Zalakaros
A szálláshely neve Bük Thermál Hotel Radisson SAS Birdland Hotel Aqua Sol Hotel Hotel Pelion Thermál Hotel Visegrád Karos Spa Hotel Összesen
Foglalkoztatottak száma A Az üzemelő pályázatban létesítményben 76 79 124 136 89 102 112 151 112 137 97 212 610 817
Eltérés +3 + 12 + 13 + 29 + 25 + 115 + 197
Tehát a Széchenyi terv keretében támogatott szálloda-beruházások minden 1 milliárd Ft-ja 52,7 fő új munkahelyet hozott létre. Annak vizsgálatára, hogy a fenti fejlesztések mennyiben hatottak a szűkebb (a település) és tágabb (kistérség) környezetre, az infrastrukturális változásokra, a turisztikai vonzerő növekedésére, a nemzetközi és belföldi turisztikai kereslet bővülésére és ezen keresztül a gazdaság élénkülésére, érdemes áttekinteni az érintett települések társadalmi-gazdasági mutatóinak 2000 és 2006 közötti változását. Az eredmény minden érintett település tekintetében pozitív. A kistérségek fejlettségének mérésére használt komplex mutató <15> alapján az érintett kistérségek közül a zalakarosi rendelkezik a legkedvezőtlenebb mutatóval (2,63 az ötfokozatú skálán); a szentendrei kistérség (ide tartozik Visegrád) a főváros közelsége
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 87
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
miatt a legjobb mutatóval (4,32). A hajdúszoboszlói, a tapolcai illetve a csepregi (Bükfürdő) közepes értékekkel (3,40-3,66) jellemezhető. Részletesen: Bükfürdő Bük település része, a település lakónépessége az országos tendenciával szemben 10%-kal növekedett. 5%-kal bővült a működő vállalkozások száma, 20%-kal a személygépkocsi állomány, háromszorosára a kábeltelevízió előfizetőké. Közel 30%-kal bővült a vendéglátó hálózat, ugyanennyivel a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei. A kereskedelmi szálláshelyek éjszakákban mért vendégforgalma (2006-ban 533 ezer éjszaka) másfélszeresére gyarapodott hat év alatt. Igaz ugyanakkor a magánszálláshelyszolgáltatók kevesebben lettek, és összességében kisebb forgalmat – a kereskedelmi szálláshely-forgalom egyötödét – bonyolítottak le. A magánszemélyek másfélszer annyi személyi jövedelemadót fizettek be 2006-ban, mint hat évvel korábban. A bükfürdői kereskedelmi szálláshelyeken foglalkoztatottak száma 650 fővel, a támogatott beruházások 190 fővel bővítették a munkaerőpiacot. Az álláskeresők száma alacsony volt 2006-ban, a lakónépesség 3%-a. Bük a legtöbb tekintetben tehát gyarapodott az utóbbi hat évben – lényegében az egész csepregi kistérség fejlődésének egészét adta –, aligha az ott megvalósult két turisztikai beruházástól függetlenül. Hajdúszoboszló: a település lakónépessége hat év alatt nem változott. Egyharmadával bővült a működő vállalkozások száma, 30%-kal a személygépkocsi állomány. Közel 50%-kal bővült a vendéglátó hálózat, a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei azonban csak 10%-kal. A kereskedelmi szálláshelyek éjszakákban mért vendégforgalma (2006ban 822 ezer éjszaka) harmadával gyarapodott hat év alatt. Ezzel párhuzamosan a magánszálláshelyek férőhelyei és vendégforgalma is közel 50%-kal (200 ezer éjszaka fölé) nőtt. A magánszemélyek másfélszer annyi személyi jövedelemadót fizettek be 2006-ban, mint hat évvel korábban. A kereskedelmi szálláshelyeken foglalkoztatottak száma 1200 körül van, a támogatott beruházások 90 fővel bővítették a munkaerőpiacot, az álláskeresők száma 20%-kal csökkent és nem érte el az ezret 2006-ban. Hajdúszoboszló a legtöbb tekintetben tehát gyarapodott az utóbbi hat évben – a turisztikai kínálat és kereslet tekintetében lényegében az egész kistérség egyetlen említhető települése.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 88
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Tapolca: a település és a (meglehetősen kiterjedt, Tapolcán kívül még 32 települést felölelő) kistérség lakónépessége hat év alatt – ha nem is jelentősen, de – csökkent, miközben a működő jogi személyiségű társas és egyéb vállalkozások száma gyarapodott. A kiskereskedelmi üzlethálózat közel 10%-kal gyarapodott, és valamelyest bővült a vendéglátó hálózat is. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma (500) több mint megkétszereződött, vendégforgalmuk az alacsony 2000. évi bázisoz képest több mint tízszeresére nőtt. A magánszálláshelyek férőhelyei és vendégforgalma magán Tapolcán jelentéktelen, ám a kistérségben – amely lényegében felöleli a Káli medencét és néhány olyan észak-balatoni települést, mint Badacsonytomaj vagy Révfülöp – számottevő, bár forgalmuk 2006-ra visszaesett. Vagyis úgy tűnik, mintha a tapolcai fejlesztés a környezettől vont volna el keresletet. A tapolcai fejlesztés 166 új munkahelyet teremtett, ma 173-an dolgoznak a létesítményben. Az álláskeresők száma ugyanakkor nem csökkent, ma is meghaladja az 500-at. Visegrád a 14 településből álló szentendrei kistérség – amely a főváros közelsége következtében is a kistérségek között igen jó mutatókkal, például a legmagasabb komplex mutatóval rendelkezik – egyik legkisebb települése. Az itt létesült beruházás jelentősen javította Visegrád pozícióit, így pl. legalább megháromszorozta a turisztikai keresletet,
jótékony
hatással
volt
a
vállalkozásélénkítésre
(ezen
belül
a
magánszálláshely-szolgáltatásokra is), és felére csökkentette az álláskeresők – igaz nem magas – számát. Maga az új létesítmény 95 új munkahelyet teremtett, Visegrád kereskedelemi szálláshelyein (7 db) 183 fő dolgozik. Zalakaros: a település lakónépessége az országos és a nagykanizsai kistérségi (további 47 település) tendenciával szemben 20%-kal növekedett, bizonyítva ezzel a turizmus népességmegtartó
erejét.
Ma
látszólag
minden
második
zalakarosi
lakos
magánszállásadó, vagyis úgy tűnik, hogy minden porta ezzel foglalkozik; valószínűbb azonban, hogy sok más településen elő, de Zalakaroson második otthonnal rendelkező család is „beszáll” a turizmusba. Egyharmadával bővült a működő vállalkozások száma, 50%-kal a személygépkocsi állomány. Másfélszeresre bővült a kereskedelmi szálláshelyek férőhely kapacitása, és kétszeresre az ezek iránt megnyilvánuló kereslet. A kereskedelmi szálláshelyek éjszakákban mért vendégforgalma (2006-ban 533 ezer ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 89
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
éjszaka) másfélszeresére gyarapodott hat év alatt. A támogatott létesítmény adja a zalakarosi kereskedelmi szálláskapacitás (947 szoba) egyharmadát és az ezekben foglalkoztatottak (555 fő) egyharmadát. Ma kétszer annyian dolgoznak a Karos Spa Hotelben, mint amennyit a pályázatban terveztek (97 fő).
2. Nemzeti Fejlesztési Terv I.-ben (NFT I) támogatott jelentősebb turisztikai beruházások munkahelyteremtő hatása 2.1. Az NFT I.-ben támogatott turisztikai beruházások Hazánk európai uniós taggá válása új alapokra helyezte a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos állami szerepvállalás korábbi gyakorlatát, jelentős hangsúlyeltolódást okozva a nemzeti költségvetésből fejlesztendő területek, valamint a támogatási arányok tekintetében. Az NFT I. Regionális Operatív Programokon (továbbiakban ROP) belül a turizmusfejlesztés önálló prioritásként jelent meg. A „Turisztikai potenciál erősítése” elnevezésű programon belül a „Turisztikai vonzerők fejlesztése” és a „Turisztikai fogadóképesség javítása” elnevezésű intézkedések közvetlenül segítették elő a turizmus versenyképességének növelését. Az NFT I. forráskeretéből összesen mintegy 30,5 milliárd Ft-ot fordítottak turizmusfejlesztési célokra, ebből 22,2 milliárd Ft-ot vonzerőfejlesztésre, 8,4 milliárdot pedig a fogadóképesség javítására.
2.2. A megvalósuló beruházások foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak becslése A fogadóképesség javítására rendelkezésünkre álló keretből 8,4 milliárd Ft támogatási összeggel 22 milliárd Ft értékű, összesen 94 db projekt valósult/valósul meg. E beruházások munkahelyteremtő hatása a Széchenyi terv keretében támogatott szállodafejlesztések kapcsán rendelkezésre álló információk alapján becsülhető meg. A becslési eljárás során számításba vettük a két program közötti időszak beruházásiárindexét is, amellyel az 1 milliárd Ft-os vetítési alap (Széchenyi terv) 1 297 millió Ft-ra módosul. Ez alapján az NFT I. keretében támogatott szálláshely-fejlesztések által ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 90
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
létrejövő új munkahelyek száma mintegy 900-ra tehető. E számszerű hatása mellett kiemelendő, hogy jelentős számmal valósultak meg szálláshely fejlesztések a gazdasági fejlődés és a foglalkoztatás javítása szempontjából is nagyobb prioritást élvező régiókban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl). A turisztikai vonzerők fejlesztése intézkedésen belül támogatásként juttatott 22,2 milliárd Ft, illetve az ennek segítségével megvalósult/megvalósuló fejlesztések foglalkoztatásra gyakorolt hatásának vizsgálatára nem vállalkozhattunk, mivel nem rendelkeztünk egy megbízható becslés alapjául szolgáló információkkal. Egyébként az e programon belül megvalósuló beruházások jelentős része az alapágazatokon kívül esik.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 91
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
V. Jövőkép
1. A turizmus várható nemzetközi és hazai trendjei A közeli jövőben a magyar gazdaság általános, a környező országokéhoz hasonlító élénkülésére csak szerény mértékben lehet számítani. A lakosság jövedelmi pozíciói nem fognak látványosan növekedni, így fogyasztásuk kevéssé fog gyarapodni, benne a turisztikai szolgáltatások vásárlására fordítható jövedelemhányad csak egy szűk fogyasztói réteg számára bővül. A forrásként bevonható hitelek érzékelhető formában nem bővítik a belföldi turisztikai fogyasztást. Rövid távon az ECOSTAT <40> szerint is a magyar családok 28%-a nem vár semmiféle változást háztartása anyagi helyzetében, és a változást váróknak is csak 16%-a remél előrelépést. Ennek ellenére az Intézet a belföldi forgalom kismértékű növekedésére számít már 2008-ban is. Az esetleges szerény bővülés a külföldre irányuló kereslet egy részének belföldi piac felé fordulásában valósulhat meg. Ezzel szemben a turizmus nemzetközi, ezen belül európai kereslete – minden mérvadó szakértői becslés szerint is – élénkülni fog. Az UNWTO adatai alapján a nemzetközi turistaérkezések a világon 4%-kal nőttek az utóbbi öt év átlagában, 2007-ben pedig ez a növekedés 6% volt. Európa 55%-ban részesedik a turistaforgalomból, a közép- és keleteurópai régió egyötöd részben. A világszervezet igaz szerényebb mértékű, de további növekedést prognosztizál. Magyarországon, a folyamatban lévő turisztikai beruházásokat tekintve, a tőkepiac ennél középtávon (3-5 éven belül) mintha dinamikusabb fejlődésre, a környező országok, versenytársak jelentős dinamizmusa ellenére az eddiginél markánsabb keresletbővülésre, piaci részesedésre számítana. A Nemzeti Fejlesztési Terv és a Nemzeti
Turizmusfejlesztési
Stratégia
prioritása
az
infrastruktúra-
és
a
szervezetfejlesztés; de egyes európai és ehhez kapcsolódó hazai fejlesztési források
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 92
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
turisztikai célú mozgósítása formájában az állami szerepvállalás is várhatóan bővülni fog. Az alapágazaton belül a szálláshely-szolgáltatók – legalábbis a <40> szerint – a verseny élesedése mellett piacbővülésre számítanak, és kis hányaduk (mindössze
4-
5%-uk) létszámnöveléssel is számol. Ez a szegmens a továbbiakban már nem bővíti majd munkaerő-kölcsönzéssel humánerőforrás igényét. A
vendéglátás
vállalkozói
közel
egyharmada
szándékozik
bővíteni
foglalkoztatottjainak számát, ezzel szemben alig egynegyedük szűkíteni szándékozik azt, igaz, hogy 15% szeretné munkaerő-szükségletét munkaerő-kölcsönzéssel megoldani. Az utazásszervezők az alapágazatok azon szegmensét képviselik, mely szegmens a piac szűkülésére számít, beleértve, hogy az utazók egy bővülő hányada tér át a szervezett utazástól az egyéni utazásra. Az utazásszervezők közül többen fogják szűkíteni, mint bővíteni foglalkoztatottjaik számát. Más gazdaságkutató műhelyek, mint pl. a KPMG <34> a szálláshely-szolgáltatások iránt megnyilvánuló kereslet tekintetében derűlátóbbak, és különösen egy kedvező áfakulcs bevezetése tekintetében olyan keresletnövekedést prognosztizálnak, amely a munkaerőpiacra is foglalkoztatás-bővítő hatással lesz.
2. A hazai turizmus versenyképessége és a foglalkoztatás 2.1. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia foglalkoztatással közvetlen összefüggésben megfogalmazott céljai és azok megvalósításának lehetőségei A turizmus fejlesztésének keretrendszerét a kormány által 2005 szeptemberében elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-13 adja. A stratégia fő céljai többek között az életminőség turizmus általi, érzékelhető javítása, az emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés, az emberi erőforrás fejlesztése, valamint hatékony működési rendszer kialakítása. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 93
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A stratégia a kiinduló állapotból az emberi erőforrás területére felvázolt jövőképe a következők szerint került megfogalmazásra: ¾ „A turizmus komoly igényeket támaszt a munkaerővel szemben, ugyanakkor a jelenlegi körülmények között az ágazat nem minden területen kínál megélhetést. Ennek legfőbb okai: a szezonális nyitva tartás, bejelentés nélküli foglalkoztatás, elvárásokhoz képest (iskolai végzettség, gyakorlat, több műszakos munkaidő, túlóra) alacsony fizetések (jellemző a minimálbér).” ¾ „A
turizmus
jelentős
munkahelyteremtő
képessége
miatt
alkalmas
a
munkanélküliek és az inaktívak nagy számának a foglalkoztatására, mind az alacsony képzettségű,
mind a magasan kvalifikált munkaerő számára képes
munkalehetőséget biztosítani. Ennek kihasználása érdekében el kell érni, hogy a turizmusban – főfoglalkozásban illetve szezonálisan – alkalmazott munkaerőt a turisztikai vállalkozások – a megfelelő szabályozás betartásával – bejelentsék.” ¾ „A turizmus presztízse a munkaerőpiacon abban az esetben javul, ha létbiztonságot és perspektívát kínál az ágazatban dolgozók számára. A kiszámíthatóság érdekében az a cél, hogy a turizmusban dolgozók számára a szezonalitás ellenére az egész éves foglalkoztatottság aránya, valamint az ágazatra jellemző alacsony kereset emelkedjen. A munkahelyet biztosító vállalkozások részére pedig olyan környezetet kell teremteni, amely a hosszú távú rentábilis működés megalapozása mellett lehetőséget nyújt a magasabb átlagkereset elérésére.” ¾ „A turizmusban dolgozók nagy része számára az ágazat biztos megélhetést jelent, a turisztikai kínálat szerkezetének átalakításával csökken a szezonális munkavállalók száma, egyúttal sikerül a be nem jelentett munkavégzést bejelentett munkává változtatni.” A jövőkép felvázolása mellett megfogalmazásra kerültek elérendő célértékek is, úgymint: ¾ „2013-ra a turizmus 200 ezer embernek közvetlenül, további 200 ezernek pedig közvetve biztosít bejelentett, biztos megélhetést nyújtó munkalehetőséget.”
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 94
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
¾ „2013-ra a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban a bruttó havi átlagkereset eléri a nemzetgazdaságra 2013-ban érvényes bruttó átlagkeresetet.” A bemutatott foglalkoztatási jellemzőket és tendenciákat, a várható gazdasági és turisztikai trendeket és nem utolsó sorban a környezeti feltételrendszereket mérlegelve a célok elérésének lehetőségeit a következőkben látjuk: ¾ A
turizmusban
közvetlenül
és
közvetve
foglalkoztatottak
2013-ra
megfogalmazott célértékei (200 ezer + 200 ezer fő) már a jelenlegi számokban visszaigazolódnak. A turizmusban közvetlenül, legálisan foglalkoztatottak becsült száma 230 fő
, míg a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve 480 ezer fő . Meg kell jegyeznünk, hogy a Stratégia nem tér ki a közvetlen és közvetett foglalkoztatottak fogalmának és körének értelmezésére (elképzelhető, hogy a fentiekben valamelyest eltérő adattartalmak kerültek összehasonlításra.). Úgy véljük, hogy az alapágazatok 2006. évi 165,6 – illetve a II/3. fejezetben szereplő tevékenység szemléletű becslésben jelzett 230 – ezer fős foglalkoztatott létszámának jövőbeni változása nem fogja elérni az elmúlt évek dinamizmusát, de 2013-ra a foglalkoztatottak száma még így is 180 – tevékenységi szemléletben 250 – ezer főt elérő, kedvezőbb helyzetben akár ezt meghaladó lehet. Várhatóan folytatódik az alapágazatok foglalkoztatása nemzetgazdaságban betöltött súlyának növekedése. E vélekedésünket támasztja alá a GKI munkaerő-kereslet előrejelzése is, amely szerint 2015-ig nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottak száma megközelítőleg 5%-kal bővül. A tanulmány szerint a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás ágazat létszámbővülése a 16 nemzetgazdasági ág rangsorában az előkelő 5. helyen áll 9,3%-os növekedési ütemével. <39> ¾ Ugyan az elkövetkezendő években a turizmusban – a következő fejezetben bemutatottak szerinti – jelentős fejlesztések valósulnak meg az uniós pályázatok révén, azoknak azonban csak töredéke jelenik meg az alapágazatokban. Emellett várható a hazai és nemzetközi pénzügyi és szakmai befektetők által megvalósuló szálláshely-beruházások eddigi ütemének fennmaradása, ezáltal a szállodai ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 95
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
kapacitás további bővülése. Az ágazat vállalkozási méret szerinti összetételében várható a nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások részarányának növekedése, elsősorban a vendéglátás területén a mikrovállalkozások elmúlt években tapasztalt csökkenése tendenciájának folytatódása. Ez a foglalkoztatásra egyrészt a nagyvállalati hatékonysági intézkedéseken keresztül csökkentő irányban hat, másrészt a fekete- és szürkefoglalkoztatás mérséklődésével, a legális foglalkoztatás növekedésével jár (a nagyobb vállalkozások bejelentett munkavégzést, stabilabb foglalkoztatási környezetet biztosítanak). A vállalakozások megfelelő pozicionálása (versenyképesség javulása elsősorban a munkaerőhöz kapcsolódó adó- és járulékterhek mérséklésével) a foglalkoztatás dinamikájának erősödését hozhatja. ¾ Ami a szezonális és egész éves foglalkoztatásra vonatkozó stratégia célokat illeti, elmondható, hogy a turizmus keresleti és kínálati tendenciái egyaránt (a főszezoni üdülések hosszának rövidülése és ezzel párhuzamosan az évközbeni egy vagy több rövidebb pihenés, utazás, az üdüléssel éppen ellentétes időszakra eső corporate-, rendezvény- és konferenciaturizmus erősödése, a kínálatban a gyógy-, wellness-, rendezvény- és konferencia-szolgáltatási kapacitás jelentős bővülése) a szezonális ingadozások kiegyenlítődése irányába hatottak és hatnak. Természetesen ettől még az üdülőterületeken a szezonalitás és az ezzel együtt valószínűsíthetően erőteljesebben megjelenő fekete vagy szürke munkavégzés változatlanul jelentős foglalkoztatási kérdést jelent. Véleményünk szerint indokolt lenne e probléma megoldását központi munkaerő-piaci eszközökkel is támogatni. ¾ Az elmúlt években a keresetek vonatkozásában – mint ahogy azt a III. fejezet 5.1 pontjában bemutattuk – sajnos nemhogy közelítés történt volna a nemzetgazdasági átlag felé, hanem az olló tovább nyílt. Kimondható, hogy a stratégiában egyébként indokolt elvárásként megfogalmazott keresetnövekedés elérése még távolabbra tolódik. Az elkövetkezendő hat év reális célja az eddigi tendencia megfordítása lehet, amennyiben bekövetkezik az adó és járulék megreformálása, konkrétan a munkáltatók élőmunkához kapcsolódó járulékterheinek érzékelhető mérséklése. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 96
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Összefoglalva elmondható: amíg a Stratégia alapágazatokra és a turizmus egészére 2013-ra megfogalmazott teljesítményi és a foglalkoztatás mennyiségi célértékeinek elérése illetve megközelítése várható, addig a feketefoglalkoztatás visszaszorítására, a keresetekre, a turizmusban dolgozók életviszonyaira (stabilabb foglalkoztatás, biztos megélhetés stb.) vonatkozóan megfogalmazott célok és célértékek elérésének lehetőségei – egy kiszámítható és hosszabb távon rentábilis működést biztosító vállalkozói környezet meglétének hiánya miatt – időben nem prognosztizálható távolságba kerültek.
2.2. Az ágazat megjelenése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, különös tekintettel a támogatással megvalósuló turisztikai beruházások versenyképességre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásaira Az ágazat reménybeli növekvő gazdasági szerepének, valamint az uniós stratégiáknak is köszönhető, hogy a 2007-2013 közötti Magyarországra érkező források jelentős része vonható be turisztikai projektekbe. A felhasználható kb. 8000 milliárdos keretből a Regionális Operatív Programok (ROP) forrásainak 17%-a, azaz 305 milliárd Ft áll rendelkezésre közvetlen turisztikai célú fejlesztésekre. A regionális programokon túl a turizmus fejlesztésére az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) a Gazdasági Operatív Programok (GOP), Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében is lehetőség nyílik. Ez utóbbi például forrásokat teremthet az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatások, lovasturizmus, vadász- és erdei turizmus, horgászturizmus, borturizmus és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztéséhez. A közétkeztetést érintően megemlítendő a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP), amely a szak- és felnőttképzés infrastuktúrájának (beleértve a konyhákat is) fejlesztésére fogad be pályázatokat. A ROP-ok a turisztikai termékek és attrakciók fejlesztéséhez, kereskedelmi szálláshelyek
mennyiségi
és
minőségi
fejlesztéséhez,
valamint
a
térségi
desztinációmenedzsment szervezeti hátterének megteremtéséhez és fejlesztéséhez, ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 97
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
marketingtevékenységhez és a turizmus szereplői közötti együttműködés erősítéséhez nyújtanak támogatást. A turisztikai fogadóképesség javításán belül elsősorban a meglévő kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik minőségi és mennyiségi fejlesztése támogatható, ugyanakkor egyes régiókban lehetőség nyílik új három- és négycsillagos kategóriájú szállodák építésére is a kiemelt, ún. desztinációs területeken. A rendelkezésre álló ROP forrásokból nagyságrendjében legnagyobb keretösszeggel Észak-Magyaroszág és Észak-Alföld rendelkezik, a régiós forrásból a turizmusra szánt fejlesztési részesedés tekintetében pedig a két dunántúli régió vezeti a rangsort. A turizmusban jelenleg meghatározó szerepet játszó Közép-Magyarország mind összegében, mind részesedésében a legutolsó helyen áll. <33> A
támogatható
tevékenységek
esetében
alkalmazható
támogatási
mérték
a
profitorientáltság illetve a területi fejlesztésbeli különbségek figyelembe vételével került megállapításra. Azok a tevékenységek részesülhetnek magasabb támogatási intenzitásban,
amelyek
nem
profitorientáltak,
azaz
közcélúak;
illetve
az
elmaradottabb térségek esetében magasabb a támogatási arány. Elmondható, hogy a támogatások nagymértékben hozzájárulnak a turizmus kínálatának, valamint az infrastrukturális háttér egy igen jelentős mennyiségi és minőségi változásához, és ezen keresztül a versenyképesség növeléséhez. Az uniós támogatások célrendszeréből fakadóan a piaci szegmensbe tartozó alapágazati vállalkozások közvetlen támogatásban csak nagyon szűk körben és mértékben részesülnek, tehát az ÚMFT az ágazatok munkahelyteremtő-képességét közvetlenül csak szerény mértékben, míg a turizmus egészét véve várhatóan igen kedvezően érintik. A régiók a turizmust kitörési pontnak tekintik, amelytől a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való fokozottabb hozzájárulást várnak. Bár a ROP pályázatok elsősorban az adott régiók vonzerejét hivatottak közvetlenül szolgálni, a turisztikai termékfejlesztés és a fogadóképesség növelésének mind-mind immanens része az emberi erőforrás gyarapítása és színvonalának növelése. Az uniós pályázatokkal megvalósuló fejlesztésekben jelentős szerepet vállalnak az alapágazatokon kívüli vállalkozások (illetve azok tulajdonosai) és szervezetek. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 98
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Tehát az eddigieknél nagyobb lesz polarizáció, azaz várhatóan tovább nő az alapágazatok tevékenységét nem alaptevékenységként végzők vagy a turizmusba újonnan befektetők száma. A megvalósuló projektek által létrejövő munkahelyek a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak számát növeli, még akkor is, ha a statisztikai számbavételi módszerek szerint azok más ágazatokban kerülnek kimutatásra.
2.3. Az alapágazatok versenyképességét és ezen keresztül munkahelyteremtő képességét befolyásoló főbb környezeti feltételek Az utóbbi években az államháztartás növekvő finanszírozási igénye miatt a kiigazító lépések első körben az adó- és járulékbevételek emelkedését célozták meg, mint legegyszerűbbnek látszó megoldás. A vizsgált időszakban a szállodaiparban és a vendéglátásban az elmúlt négy évben kétszer került sor az áfa megemelésére, először 12%-ról 15%-ra, majd 2006. január 1jétől 20%-ra. Az áfakulcs emelése direkt módon növelte a szálláshely-, vendéglátás- és gyógyászati szolgáltatások bruttó árát, illetve ahol a piac az áremelést nem fogadta illetve viselte el, ott csökkent az egyébként sem magas jövedelmezőség. A KPMG szállodaipart érintő áfacsökkentés várható hatásairól a közelmúltban elkészített tanulmánya is azt támasztja alá, hogy a szállodai szolgáltatások áfakulcsának csökkentésével a kereslet nagyfokú árérzékenységének hatásaként a forgalom dinamikus növekedése várható. Ezzel nő az ágazat versenyképessége, jövedelmezősége és nem utolsó sorban munkahelyteremtő képessége. A KPMG 2013-ig előrevetített számítása szerint minden 5 százalékpontos áfakulcs-mérséklés az elkövetkezendő öt évben a foglalkoztatottak számának további 4-5%-os növekedését eredményezné. Ez azt jelentené, hogy az EU direktíva szerint megengedett legalacsonyabb, azaz 5%-os adókulcs alkalmazása esetén egyedül csak a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat foglalkoztatottainak száma megközelíthetné a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában 2013-ra a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottakra meghatározott 200 ezer főt.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 99
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A tanulmány nem tér ki a vendéglátás adókulcsának kérdésére, ahol az ételforgalomra több uniós ország alkalmaz kedvezményes adókulcsot. Az Európai Unió is foglalkozik egy áttekinthető, derogációktól és felmentésektől mentes csökkentett áfakulcs-rendszer bevezetésén. Az ezzel kapcsolatosan elkészült tanulmány igazolva látja a vendéglátás területén a csökkentett adókulcsnak keresletre gyakorolt pozitív hatását. Megítélésünk szerint az ágazat versenyképessége szempontjából – az áfa mértékének jelentőségét nem kisebbítve – a forgalmi adókulcsnál jóval kardinálisabb kérdés az élőmunkához kapcsolódó adó- és járulékterhek nagysága. A turizmus emberközpontú és egyben hosszú távon is jövedelmező fejlődésének és ezen keresztül munkahelymegtartó és -teremtő képességének kulcskérdése, hogy a nemzetközi viszonylatban is kimagasló vállalkozói járulékterhek csökkenjenek. A jelenlegi magyar adókörnyezet egyre inkább versenyképtelenné teszi a gazdaságot, negatívan hat a foglalkoztatásra. Magyarországon különösen magas a munkáltatók által fizetett ún. munkaerő-költség és az alkalmazottak által felhasználható adózott jövedelem közötti különbség (ún. adóék), amely egyenesen gátja a legális foglalkoztatás bővülésének és ösztönzője a munkajövedelmek láthatatlanná tételének, az adóelkerülési technikák terjedésének. Ez különösen érinti az olyan ágazatokat, mint a turizmus, amelynek bizonyos területein a tevékenységi és működési jelleg nagyobb teret engedhet a rendezetlen munkaügyi kapcsolatoknak.
2.4. Foglalkoztatást közvetlenül segítő és támogató intézkedési javaslatok E témakörben részünkről három konkrét javaslat fogalmazódik meg: ¾ Egész éves foglalkoztatás segítése az üdülőterülteken (elsősorban Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó). E kérdéskörhöz tartozónak tekintendő a gyermekétkeztetés területén a nyári szünidő miatti foglakoztatási probléma, ahol - az üdülőterületek szezonális munkaerő igényének biztosítására alkalmazott megoldáshoz hasonlóan – a határozott idejű foglalkoztatási forma terjedt el. Az éves foglalkoztatás ösztönzése beilleszthetőnek tűnik a jelenleg működő úgynevezett START programok működési mechanizmusába. Ez azt jelentené, hogy ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 100
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
meghatározott (vagy határozatlan) időre járulékkedvezmény illetné meg a vállalkozást, amennyiben szezonális, illetve nem teljes éves tevékenységéhez a foglalkoztatottat egész évben alkalmazza. Ez a rendszer természetesen csak olyan vállalkozásokat érintene, amelyek működése nem egy rövid szezonidőszakra korlátozódik, hanem ágazati vagy azon kívüli éves jellegű tevékenységet is végez. ¾ Nem ágazat-specifikus, de a mikrovállalkozások ágazaton belüli súlya miatt jelentősebbnek ítélendő a vállalkozási kultúra foglalkoztatásra is negatívan ható viszonylag alacsony szintje. Megítélésünk szerint a vállalkozói tudatformálás, a vállalkozói készségek fejlesztése (amely alatt elsősorban nem erkölcsi kérdést, hanem a vállalkozási ismeretek elsajátítását értjük) egy igen hatékony eszköze lehet részben
a
fekete-
és
szürkefoglalkoztatás
visszaszorításának,
másrészt
a
vállalkozások sikerességén keresztül stabilizálódó foglalkoztatásnak. A hosszabb folyamatot
igénylő
vállalkozói
tudat
formálásához
elsősorban
megfelelő
ismeretanyag megszerzésének segítése, szakértői támogatás szükséges. Ehhez szakmai felkarolással akár központi program(ok) is rendelhető(k). ¾ Az uniós források felhasználásából az ágazatban elsősorban a kis- és középvállalkozások profitálhatnak. E vállalkozásokat profi és nem profi pályázatírók hada ostromolja, akik szerencsés esetekben segítik a pályázati források elérését. Úgy tűnik, hiányzik egy ágazati szinten menedzselt információs, felvilágosító funkciót ellátó koordináló szerveződés, amely hatékonyabban segíthetné a pályázatok és a pályázók egymásra találását.
2.5. A munkaerő-piaci monitoring rendszer hiányosságai, javaslatok ezek orvoslására Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat számos kutatási programja már felvetette azokat a problémákat, feltárta azokat a hiányosságokat, amelyek a foglalkoztatáspolitika érdemi művelését ma akadályozzák. Az akadályok egy részét csak a tudatos és következetes jogalkotás (pl. adatbázisok összekapcsolhatósági korlátainak feloldása), más részét a ma hiányzó adatgyűjtések körültekintő megtervezése, forrásbiztosítása és végrehajtása számolhatja fel. Ezek a teendők jellemzően ágazatsemlegesek, vagyis egy nemzeti ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 101
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
foglalkozáspolitika számára lennének nélkülözhetetlenek, de megvalósulásuk az ágazati foglalkozáspolitikákat is támogatná. Egy országos és nemzetgazdasági szinten megvalósított, megújított információs rendszer megteremtését ambicionáló programnak éppen ezért tekintettel kell lennie az ágazati érdekekre is. Az ágazati törekvések elvileg vehetnek olyan irányt, amely „türelmetlenségében” nem várja be a nemzetgazdaság egészét átfogó programok megvalósulását, hanem – részben felhasználva a ma már rendelkezésre álló adatforrásokat – megszervezi és működtetni kezdi saját információs rendszerét, megteremti a maga információs bázisát. Mivel ebben az esetben a jogi háttér hiányozni fog, a munka nagyfokú érdekazonosságot, kölcsönös bizalmat, kooperációs készséget és közös finanszírozást tételez fel. Az a körülmény, hogy a munkaerő-kölcsönzés dinamikus terjedése ellenére jelenleg sem az intézményi munkaügyi, sem a turisztikai szakstatisztikákban nincs rendszeres felmérés a munkaerő-kölcsönzésre, felveti ennek szükségességét, szorgalmazását. Kutas <35> több helyen jogosan fejti ki, hogy égetően szükség lenne hatósági jellegű adatbázisok, többek között az OEP, ONYF, APEH és az önkormányzati nyilvántartások olyan összekapcsolására, amely lehetővé tenné az ezekben fellelhető értékes információknak a foglalkoztatáspolitika szolgálatába állítását. A munkaügyi tárca lehetne az a kormányzati szervezet, amelynek kezdeményeznie kellene a jogi feltételek megteremtését, egyes érintett törvények, kormányrendeletek korlátozó rendelkezéseinek feloldását. A rendszeres információgyűjtésen (és -adásán) túl egy-egy munkaerő-piaci jelenség empirikus kutatások révén történő feltárására is szükség van. Elsősorban a fekete- és szürkefoglalkoztatás méreteinek, területi megjelenése okainak feltárására, vagy a kiszervezési megoldások, a bérmunka-alkalmazás, vagy a munkaerő-kölcsönzés terjedése indítékainak, gazdálkodási ésszerűsítési okainak diagnosztizálására, a munkaerő mobilitásra gyakorolt hatásának megbecsülésére gondolunk.
Kutatandó
témák lehetnek az atipikus foglalkoztatás gyakoribb esetei, az állandó vagy szezonális
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 102
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
jelleggel alkalmazott részmunkaidős foglalkoztatás, vagy pl. a magánszálláshelyen túlterjedő, az önfoglalkozás keretei között végzett falusi vendéglátás.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 103
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Melléklet Táblázatok 1.sz. táblázat: Foglalkoztatottság a turizmusra jellemző ágazatokban, 2005 2.sz. táblázat: Kapacitás, bevétel és foglalkoztatottság alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken és a vendéglátásban 3.sz. táblázat: Foglalkoztatottak száma a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szakágazatban 2000-2006. években (fő) 4.sz. táblázat: Alkalmazásban állók száma régiónként a turizmus alapágazatokban és a nemzetgazdaságban (fő) 5.sz. táblázat: Foglalkoztatottak bruttó átlagkeresetének alakulása (Ft/fő/hó)
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 104
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
1.sz.tábla Foglalkoztatottság a turizmusra jellemző ágazatokban, 2005 (fő)
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 105
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
2.sz.tábla Kapacitás, bevétel és foglalkoztatottság alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken és a vendéglátásban
2000
2001
2002
2003 évek
2004
2005
2006
Kereskedelmi szálláshelyek
Index 2006/2000 %
Egységek száma szálloda egyéb kereskedelmi szálláshely
2 965 718 2 247
3 044 736 2 308
3 377 806 2 571
3 517 822 2 695
3 001 824 2 177
3 117 836 2 281
2 861 799 2 062
96,5% 111,3% 91,8%
Férőhelyek száma szálloda egyéb kereskedelmi szálláshely
312 714 100 604 212 110
317 629 104 232 213 397
335 163 107 899 227 264
347 277 109 726 237 551
336 494 112 769 223 725
329 290 115 895 213 395
300 391 113 298 187 093
96,1% 112,6% 88,2%
Bruttó bevétel millió Ft szálloda egyéb kereskedelmi szálláshely
142 846 125 064 17 782
152 453 130 980 21 473
161 493 138 929 22 564
166 486 141 176 25 310
190 445 164 213 26 232
217 243 188 718 28 525
228 134 199 745 28 389
159,7% 159,7% 159,7%
n.a. n.a. n,a,
29 470 20 583 8 887
29 520 19 651 9 869
31 795 22 319 9 476
32 015 21 210 10 805
32 830 21 948 10 882
37 189 25 702 11 487
126,2% 124,9% 129,3%
Egységek száma kereskedelmi vendéglátás munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés
49 945 46 168
52 027 47 951
53 772 49 201
55 148 50 077
55 686 50 328
56 294 50 475
56 495 50 355
113,1% 109,1%
3 777
4 076
4 571
5 071
5 358
5 819
6 140
162,6%
Bruttó bevétel millió Ft kereskedelmi vendéglátás munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés
342 986 307 480
407 212 369 999
466 446 421 513
496 488 443 077
564 611 496 785
634 253 567 047
640 383 565 089
186,7% 183,8%
35 506
37 213
44 933
53 411
67 826
67 206
75 294
212,1%
49 712 30 410 17 318 1 984
50 979 32 041 16 848 2 090
48 828 29 673 16 484 2 671
52 925 33 113 16 809 3 003
54 708 34 483 18 180 2 045
57 142 36 285 18 356 2 501
57 844 36 993 18 062 2 789
116,4% 121,6% 104,3% 140,6%
134 409 3 856 200 3,49%
143 768 3 859 500 3,73%
135 199 3 870 600 3,49%
139 524 3 921 900 3,56%
150 118 3 900 400 3,85%
154 709 3 901 500 3,97%
157 184 3 930 100 4,00%
116,9% 101,9% 114,7%
56 593 87 751 64,49%
68 120 103 553 65,78%
81 167 122 482 66,27%
87 109 137 273 63,46%
90 072 145 520 61,90%
95 777 158 343 60,49%
102 890 171 351 60,05%
181,8% 195,3% 93,1%
Foglalkoztatottak száma* fő szálloda egyéb kereskedelmi szálláshely Vendéglátás
Foglalkoztatottak száma** fő kereskedelmi vendéglátás munkahelyi vendéglátás közétkeztetés Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátó ágazat Foglalkoztatottak ágazat össz.** fő Foglalkoztatottak nemzetgazd.ösz. fő nemzetgazdaság összesenből % Bruttó átlagkereset ágazat össz. Ft Bruttó átlagkereset nemzetgazd. össz.Ft Ágazat/nemzetgazdaság kereset %
*Foglalkoztatottak száma kereskedelmi szálláshelystatisztika alapján **Foglalkoztatottak száma MEF alapján
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 106
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
3.sz.tábla Foglalkoztatottak száma a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szakágazatban 20002006. években (fő)
Szakágazat
1. 2. 3. 4. 5. 6. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
551 Szállodai szolgáltatás 5521 Ifjusági- és turistaszállás 5522 Kempingszolgáltatás 5523 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 552 Egyéb kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás (2+3+4) Kereskedelmi szálláshely össz. (1+5) 553 Étkezőhelyi vendéglátás 554 Bárok és hasonló vendéglátás 555 Munkahelyi vendéglátás (11+12) 5551 Munkahelyi étkeztetés 5552 Közétkeztetés Vendéglátás összesen (8+9+10) 55. Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4 fő feletti foglalkoztatóknál (6+13) 4 fő alatti foglalkoztatóknál 55. Szálláshely-szolgáltatás vendéglátás összesen
17. Nemzetgazdaság összesen 18. Ágazat részaránya (16/17) %
2000
2001
2002
2003 évek
2004
2005
2006
18 466 7 685 651 995
17 863 7 289 607 930
20 638 7 090 740 603
18 896 241 715 7 269
19 418 280 559 7 154
19 328 389 452 5 399
18 612 508 421 4 210
9 331 27 797 26 065 4 345 19 302 17 318 1 984 49 712
8 826 26 689 28 643 3 398 18 938 16 848 2 090 50 979
8 433 29 071 26 745 2 928 19 155 16 484 2 671 48 828
8 225 27 121 29 993 3 449 19 861 16 850 3 011 53 303
7 993 27 411 30 677 3 806 20 225 18 180 2 045 54 708
6 240 25 568 32 008 4 277 20 857 18 356 2 501 57 142
5 138 23 750 32 989 4 004 20 851 18 062 2 789 57 844
77 509 56 900
77 668 66 100
77 899 57 300
80 424 59 100
82 118 68 000
82 709 72 000
81 595 75 589
134 409
143 768
135 199
139 524
150 118
154 709
157 184
3 856 200 3 859 500 3 870 600 3 921 900 3 900 400 3 901 500 3 930 100 3,49%
3,73%
3,49%
3,56%
3,85%
3,97%
Forrás: <8> <9>
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 107
4,00%
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
4.sz.tábla Alkalmazásban állók száma régiónként a turizmus alapágazatokban és a nemzetgazdaságban (fő)
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyaroszág Összesen
Összes foglalkoztatott Szálláshely-szolg.és vendéglátás Utazásszervezés 2000 2006 2000 2006 2000 1 145 218 1 195 734 31 371 37 934 2 730 276 337 290 876 7 396 7 259 220 262 209 254 618 9 319 8 387 171 216 302 211 418 6 514 5 930 206 283 199 287 137 8 117 7 902 103 294 572 306 010 8 203 7 615 221 240 263 244 369 6 589 6 567 56 2 718 099
2 790 163
77 509
81 595
3 707
2006 .. .. .. .. .. .. .. ..
Forrás: <8>
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 108
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
5.sz.tábla Foglalkoztatottak bruttó átlagkeresetének alakulása (Ft/fő/hó)
551 Szállodai szolgáltatás 5521 Ifjúsági- és turistaszállás 5522 Kempingszolgáltatás 5523 Egyéb szálláshely-szolg.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 87 193 101 611 106 551 114 371 123 373 133 483 143 283 68 618 82 655 111 062 94 590 91 954 97 220 99 720 55 699 67 904 80 341 80 025 93 847 99 952 101 754 54 771 73 657 70 816 140 044 138 967 154 702 152 342
552 Egyéb kereskedelmi szálláshelyszolgtatás
66 374
80 858 106 118 133 817 134 515 147 315 143 438
553 Étkezőhelyi vendéglátás 554 Bárok és hasonló vendéglátás
43 361 34 329
54 019 44 314
65 032 53 926
65 011 54 964
66 931 62 346
71 629 61 201
82 242 72 581
555 Munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés
42 917
52 149
65 224
75 475
76 247
83 976
91 125
55 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
56 593
68 120
81 167
87 109
90 072
95 777 102 890
Nemzetgazdaság összesen
87 751 103 553 122 482 137 273 145 520 158 343 171 351
55 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás aránya (%) 6630 Utazásszervezés 6630 Utazásszervezés aránya (%)
64,5
65,8
66,3
63,5
61,9
60,5
60,0
90 220 103 762 117 136 123 056 138 818 150 414 164 766 102,8 100,2 95,6 89,6 95,4 95,0 96,2
Forrás: <4>
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 109
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Függelék I. Fogalmi meghatározások
Tevékenységek Általános Osztályozási Rendszere (TEÁOR) A gazdasági tevékenységek nemzetközileg harmonizált hivatalos jegyzéke 2003. január 1. óta érvényes. A vállalkozások hivatalos besorolása valamennyi hivatalos nyilvántartásban (cégjegyzék, adóügyi, statisztikai, vám stb.) ennek alapján történik. 2008. január 1-jétől új TEÁOR kerül bevezetésre. A jelenleg hatályos és az új TEÁOR részletes leírása letölthető a KSH honlapjáról. A TEÁOR alapján az egyes tevékenységeket a turizmus szempontjából a Turizmus Szatellit Számlái c. kiadványában a KSH csoportosította, értelmezte. Jelen kiadvány ezt a csoportosítást – a könnyebb érthetőség és a közvetlenül elérhető adatok miatt – tovább szűkítette, egyszerűsítette. Turisztikai ALAP ágazatok 55 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
A turizmus JELLEMZŐ ágazatai 6010 Vasúti személyszállítás
A turizmushoz KAPCSOLÓDÓ ágazatok Élelmiszer és italgyártás Dohánygyártás
551-552 Szálláshely-szolgáltatás
6021-6023 Közúti személyszállítás
Ruházati termékek gyártása
553-554 Kereskedelmi vendéglátás
61 Belvízi személyszállítás
Kiskereskedelem
555 Munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés
62 Légi személyszállítás
Jármű és üzemanyag kereskedelem
6330 Utazásszervezés
Pénzügyi tevékenység
6321-23 Személyszállítást kiegészítő szolgáltatás
Egyéb közösségi szolgáltatások
71 Szárazföldi és vízi járművek kölcsönzése 9213-92 Kulturális szolgáltatás 9252-53 Sport és egyéb szabadidős szolgáltatás 926-927 ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 110
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási rendszere) A foglalkozások 1997. január 1. óta érvényes hivatalos jegyzéke. A FEOR, ezen belül az egyes foglalkozásokhoz tartozó részletes meghatározások megtalálhatók a KSH honlapján. A FEOR felülvizsgálatára, aktualizálására 2008. évben kerül sor, az új FEOR bevezetése 2009-től várható. Turisztikai foglalkozások 1325 Vendéglátó tevékenységet folytató részegység vezetője 1415 Vendéglátó kisszervezet vezetője 3641 Utazási tanácsadó 3642 Idegenvezető 3643 Szállodai portás, recepciós 3644 Hostess 3641 Egyéb idegenforgalmi ügyintéző 5121 Vendéglátó, vendéglős 5122 Cukrász 5123 Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó 5124 Szakács 5125 Gazdasszony szobaasszony 5129 Egyéb vendéglátó-ipari foglalkozás 9115 Szobalány
Gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek együttes száma. Foglalkoztatott: a kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkező, a társas vagy egyéni vállalkozásoknál, intézményeknél főállású munkaviszony keretében alkalmazásban álló; a dolgozó szövetkezeti tag, a társas vállalkozás dolgozó tagja, az egyéni vállalkozó és segítő családtagja, az alkalmi munkás, a napszámos és a foglalkoztatott nyugdíjas. Az a személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság – ideértve a szülési szabadságot is – miatt) távol volt.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 111
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
A gyesen és a gyeden lévők a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően nem szerepelnek a foglalkoztatottak között, hacsak nem végeztek a megfigyelt héten jövedelmet biztosító munkát. Mivel a sorkatonák nem tartoznak a magánháztartásokhoz, nem szerepelnek a foglalkoztatottak között sem. Foglalkoztatott
nyugdíjas:
a
nyugellátása
szüneteltetése
nélkül
valamely
munkáltatónál munkaviszonyban álló nyugdíjas. Regisztrált munkanélküli: lásd „A Foglalkoztatási Hivatal adatgyűjtése” c. részben. Az állapotadatok dátuma – ha más megjegyzés nincs – a népességnél január 1., az intézményi statisztikából származó adatoknál előző év december 31. Adatforrások: a KSH éves és évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtése, lakossági munkaerő-felmérése, népszámlálási és népességstatisztikája, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) statisztikái. Alkalmazott: a vállalkozásnál, költségvetési, társadalombiztosítási, illetve nonprofit szervezetnél, egyéni vállalkozónál rendszeres jövedelemszerző munkával rendelkező munkavállaló (függetlenül attól, hogy nyugdíjas-e), beleértve a szezonális munkást, a vonatkozási héten munkát végző alkalmi munkást, a dolgozó diákot. Szövetkezet, társas vállalkozás tagja az a személy, akinek a tagsági viszonya munkavégzési kötelezettséggel jár. Egyéni vállalkozó az a személy, aki saját vállalkozásában, egyéni vállalkozóként munkát végez. Segítő családtag: a háztartásnak az a tagja, aki a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás tevékenységében segít, ezért a munkájáért fizetséget nem kap, csak a háztartás tagjaként részesül a gazdaság, a vállalkozás eredményeiből.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 112
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Munkanélküli az a személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; a kikérdezést megelőző négy héten aktívan keresett munkát (állami vagy magán munkaközvetítőt keresett fel, munkáltatókat személyesen keresett meg, hirdetést adott fel vagy hirdetésre válaszolt stb.); két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül (2002-ig 30 napon belül) dolgozni kezd. A Foglalkoztatási Hivatal adatgyűjtése a nyilvántartásba vett álláskeresőkre vonatkozik (lásd a regisztrált munkanélküli fogalmát). Gazdaságilag nem aktív az a személy, aki nem sorolható be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ide tartozik többek között az idénymunkás az idényen kívül, ha nem keres munkát; az ún. passzív munkanélküli, aki szeretne ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeit meg sem kísérli az álláskeresést. Aktivitási arány: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma a népesség százalékában. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek száma a gazdaságilag aktív népesség százalékában. Módszertani források: Munkaerő-felmérés idősorai, 1998–2006 (KSH, Budapest, 2007) című adattár, Munkaerő-felmérés módszertana, Statisztikai Módszertani füzetek 40. (KSH, Budapest, 2006). Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll (2003-ig főállásban), s munkaszerződése, megállapodása
alapján
munkadíj
ellenében
munkavégzésre
kötelezett.
Az
alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma magában foglalja a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket, a munkából meghatározott okok miatt távollévők (szülési szabadság, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat, betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt egy hónapot – 1998-ig három hónapot – meghaladó
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 113
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
távollét) és a munkaszerződés szerint 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak kivételével. Kereset: a bérköltség terhére kifizetett alapbér (törzsbér), bérpótlékok, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés. Átlagkereset: a keresettömeg (bérköltség) és a foglalkoztatottak létszámának hányadosaként számított mutató. Számításához a munkáltatóknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak adatait használjuk. Munkaerőköltség: A munkaerőköltség az alkalmaztatás költségeinek összességét jelenti, tehát minden olyan, a munkáltatót terhelő kötelezettséget felölel, ami a munkaerő foglalkoztatásával, alkalmazásával kapcsolatban felmerül. Magában foglalja a munkajövedelmen kívül a szociális költségeket (beleértve a munkáltató által kötelezően teljesített járulékokat), továbbá a képzés és munkaerő-toborzás költségeit, valamint az élőmunkával kapcsolatos adók és támogatások egyenlegét. Munkajövedelem: (munkavégzéshez kötődő jövedelem) a hazai kereseti elemeken felüli pénzbeli, illetve természetbeni juttatásokat is tartalmazza, melyek a nemzetközi (Eurostat-) ajánlás szerint részei a keresetnek. Ilyen például a külföldi kiküldetésnek a munkabér összegét meghaladó díjazása, a lakhatási költségtérítés, az étkezési térítés, a munkába járás költségének térítése, a saját használatra biztosított cégautóval kapcsolatos költségtérítések, a jubileumi jutalom, a tárgyjutalmak. A szociális költség: a munkáltatók alapokba történő kötelező szociális befizetéseit (társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék stb.), valamint közvetlenül a munkavállalóknak fizetett szociális hozzájárulásokat (betegséggel és balesettel kapcsolatos hozzájárulások, végkielégítés, jóléti és kulturális költségek) tartalmazza. Bruttó kereset: 1988 óta használt fogalom, a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalói járulékot is tartalmazó kereset. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 114
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Nettó kereset: a gazdálkodó szervezetenkénti bruttó átlagkeresetből a mindenkori munkavállalói
járulék,
a
személyi
jövedelemadó,
valamint
a
nyugdíj-
és
egészségbiztosítási járulék levonásával, továbbá a társadalombiztosítási járulékküszöb figyelembevételével számított adat. Az adatok meghatározásához a KSH évközi (havi), illetve éves adatgyűjtéseit használjuk. Az évközi adatszolgáltatásból származó adatok 1999-től a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra, valamennyi költségvetési és társadalombiztosítási szervezetre, valamint a kijelölt nonprofit intézményekre vonatkoznak. (A vállalkozások esetében a megfigyelés a legalább 50 főt foglalkoztatóknál teljes körű, 2000-től az 5-49 főt foglalkoztatóknál reprezentatív.) Bruttó kibocsátás: adott gazdasági egység által más, a termelő és szolgáltató gazdasági egységen kívüli egységek számára előállított, valamint a saját végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. A kibocsátást a nemzeti számlák alapáron értékelik. Bruttó hazai termék (GDP): termelési oldalról egyenlő az ágazatok által létrehozott, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értéknek (azaz a bruttó kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbségének) és az ágazatokra fel nem osztott termékadók és terméktámogatások egyenlegének összegével. Felhasználási oldalról a bruttó hazai termék egyenlő a belföldi felhasználásra (végső fogyasztásra, bruttó felhalmozásra) kerülő termékek és szolgáltatások összegével, korrigálva a külkereskedelmi egyenleggel. Tulajdonosi szerkezet: a vállalatok további bontását jelenti a tulajdonosi alszektorok szerinti osztályozás. A külföldi tulajdonú vállalatok alszektorába soroljuk azokat a vállalatokat, amelyek jegyzett tőkéjében a külföldi részesedés 50 százalék feletti vagy relatív többségben van. Hasonló módon definiáljuk a közösségi (állami, központi és helyi önkormányzati) vállalatok alszektorát is, kiegészítve azzal, hogy ide tartoznak a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságokról szóló törvény által kijelölt vállalatok is. Az összes többi vállalat a hazai magánszektorba tartozik, kivéve az azonos arányok esetét, ahol a külföldi és hazai, illetve külföldi és közösségi
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 115
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
egyezőségnél a külföldi, a hazai és közösségi egyezőségnél pedig a közösségi besorolást alkalmazzuk. Jövedelemképződés: termelői oldalról mutatja be a termelési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó jövedelemképződést. A forrást a hozzáadott érték képezi, ennek felhasználása pedig a munkavállalói jövedelmek, valamint az egyéb termelési adók összege, csökkentve az egyéb termelési támogatások értékével. Az egyenlegező tétel a működési eredmény. Munkavállalói jövedelem: a munkaadó által adott összes pénzbeli és természetbeni javadalmazás, amelyet a gazdálkodó szervezet a végzett munka ellenértékeként fizet a munkavállalónak. Két fő alkotórésze: a bérek és keresetek, illetve a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás. Bruttó működési eredmény: a vállalati jövedelemképződés esetében a hozzáadott értékből levonva a munkavállalói jövedelmet és – korrekciós tételként – az egyéb termelési adók, egyéb termelési támogatások egyenlegét. A nemzetgazdasági beruházások volumene – mintegy tízéves, változó ütemű, de folyamatos növekedés után – 2006-ban az előzetes adatok szerint 1,2%-kal csökkent. Az építési és a gépberuházások dinamikája 2001–2003 között élesen különbözött, a rákövetkező két évben közeledett egymáshoz, 2006-ban pedig hasonló mértékű csökkenés következett be e két csoportban. Nemzetgazdasági beruházási tevékenység: a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, felújítása, az elhasználtak pótlása, az erdőnevelési, erdőfenntartási és erdőfelújítási munkák kivételével; valamint az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült mindazon tevékenység, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. Tárgyi eszköz az a rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) eszköz, amely a termelőtevékenységet rendszeres használat mellett tartósan, legalább
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 116
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
egy éven túl szolgálja. A beruházási tevékenység számbavétele teljesítményértéken történik. A beruházási teljesítményérték: a beruházási teljesítmények szerződés szerinti teljesítése, függetlenül attól, hogy a számla ellenértékét kiegyenlítették-e vagy sem. A beruházási teljesítményérték tartalmazza a vételárat, a szállítási, raktározási, alapozási, szerelési,
próbaüzemeltetési,
üzembe
helyezési
költségeket,
a
beszerzésekkel
kapcsolatos közvetítői költségeket, bizományi díjakat, támogatásokat, adókat, vámköltségeket, az előzetesen felszámított le nem vonható forgalmi adót, valamint a beruházáshoz egyedileg kapcsolódó egyéb költségeket. Az előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adó nem része a beruházási teljesítményértéknek. Fogyasztóiár-index: a háztartások (lakosság) által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását méri; jelzi az infláció, a „pénzromlás” mértékét. Az árváltozások mérése a termékek és szolgáltatások célszerűen megválasztott reprezentánsaiból összeállított fogyasztói kosár alapján történik, hónapról hónapra figyelemmel kísérve az árváltozásokat. A fogyasztóiár-index számítása a fogyasztásban fontos szerepet betöltő és azt lehetőleg hosszú ideig képviselő mintegy 900 reprezentáns ármegfigyelésén alapul. Reprezentánsonként 35– 150, összesen pedig mintegy hetvenezer árat gyűjtünk havonta. A reprezentáns ára: a reprezentánsról az országos mintában összegyűjtött valamennyi ár egyszerű számtani átlaga. A reprezentáns egyedi árindexe: a reprezentáns tárgyidőszaki és bázisidőszaki árának hányadosa. A fogyasztóiár-index számításához felhasznált súlyok a termék- és szolgáltatáscsoportoknak a lakosság vásárolt fogyasztásában elfoglalt arányát reprezentálják. Ezek az arányok a nemzeti számlák fogyasztási adatain alapulnak, kiegészítve a háztartás-statisztikai felmérések és egyéb források adataival. A súlyok felülvizsgálata évenként történik, a tárgyévet két évvel megelőző év lakossági fogyasztása alapján. A súlyok 2006-ban a 2004-es fogyasztási szerkezetnek megfelelőek, és minden hónapban azonosak. Módszertani források: Fogyasztóiár-index módszertana, 2000 (KSH Budapest, 2000).
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 117
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Fizetési mérleg: egy adott ország rezidensei és a nem rezidensek között egy adott időszakban végbemenő reálgazdasági és pénzügyi tranzakciókat mutatja ki. A fizetési mérleg összhangban van a nemzeti számlák rendszerével (SNA '93), és követi a Nemzetközi Valutaalap által kidolgozott módszertant (Balance of Payments Manual, 5. kiadás, Washington, 1993, IMF). A kettős könyvelés elvét alkalmazza, azaz minden tranzakció
elszámolása
két
helyen,
tartozik
és
követel
tételként
történik.
Országrezidens: az a természetes vagy jogi személy, amelyet közvetlen gazdasági érdeke (állandó lakóhelye, telephelye, termelése stb.) az adott ország gazdasági területéhez kapcsol. Folyó fizetési mérleg: a reálgazdasági tranzakciókat (az áruforgalomhoz és a szolgáltatásokhoz
kapcsolódó
ügyleteket),
a
tőkebefektetések
tulajdonlásához
kapcsolódó (kamat- és osztalék-) jövedelmeket, a munkavégzésből származó jövedelmeket és a viszonzatlan folyó átutalásokat veszi számba. Kiskereskedelmi üzlet: helyileg körülhatárolt, tartós használatra épült, rendszeresen (állandó vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó, döntően a lakosságnak értékesítő hely. A humán gyógyszertárak – bár kiskereskedelmi tevékenységet folytató egységek – nem tartoznak a 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet hatálya alá, így az üzletszám-adatokban nem szerepelnek. Kiskereskedelem eladási forgalma: a kiskereskedelmi hálózatban fogyasztói folyó áron – áfával és fogyasztási adóval növelt értéken – történő árueladás. (A megfigyelés a piacok forgalmára és az alkalmi utcai árusok tevékenységének mérésére nem terjed ki.). Kiskereskedelmi forgalom volumenindexe: a kiskereskedelmi eladási forgalom értékindexének deflálásával készül a fogyasztóiár-megfigyelés reprezentánsaiból számított deflátor árindex felhasználásával. A forgalmi statisztika tevékenységre szervezett, reprezentatív adatgyűjtésen alapszik. Az alapsokaságba tartozik valamennyi, a KSH Kiskereskedelmi Üzlethálózati Regiszterében (Kisreg) szereplő, kiskereskedelmi működési engedéllyel rendelkező üzlet, valamint valamennyi gyógyszertár. A becslések
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 118
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
az EU 1165/98 sz. tanácsi rendelete előírásainak megfelelő tevékenységcsoportokra készülnek Utaztató szervezetek: utaztatási jogkörrel rendelkező gazdasági szervezetek: utazási irodák és ügynökségek. Utazási iroda: utazásszervezői tevékenységi bejegyzéssel rendelkező
utaztató
szervezet
(ágazati
besorolástól
függetlenül).
Ügynökség:
utazásközvetítői tevékenységi bejegyzéssel rendelkező utaztató szervezet, amely az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként, illetve a külföldi utazásszervező bizományosaként köti meg. Szervezett idegenforgalom: az utazási irodák által meghirdetett vagy külön kívánságra összeállított egyéni vagy társas (csoportos) utazás, amelyre az utazás megkezdését megelőzően történt szerződéskötés, és a szerződés a szállás és/vagy étkezés vagy az utazással összefüggő személyszállítás mellett a kiegészítő szolgáltatások előre meghatározott körét tartalmazza. Kereskedelmi szálláshely: engedélyben feljogosított, erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény, amely üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. Kereskedelmi szálláshely típusok: Szálloda (*-*****), Panzió, Turistaszállás, Ifjúsági szálláshely, Üdülőház, Kemping. Magánszálláshely: a lakás vagy üdülő idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a vendég részére. Fizetővendéglátás a városban és a kiemelt gyógy- vagy üdülőhelyen folytatott magánszállásadói tevékenység. Falusi szállásadásnak minősül az előbbi kategóriák egyikébe sem sorolható községben és a már kialakult tanyás térségben folytatott szállásadói tevékenység. Vendéglátóhely: helyileg körülhatárolt, tartós használatra épült, rendszeresen (állandó vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó szolgáltatóhely. Az üzletszámadatok a többször
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 119
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján a tárgyév december 31-én működési engedéllyel rendelkező vendéglátóhelyeket tartalmazzák. Üzlettípus: a vendéglátóhelyek bejelentett főtevékenysége, a KSH „Gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszere” 2003-ban kiadott szakágazati osztályozásának (TEÁOR '03) megfelelően. Kereskedelmi vendéglátóhelyek: meleg- és nem melegkonyhás vendéglátóhelyek, cukrászdák, valamint a szeszes és szeszmentes italokat értékesítő vendéglátóegységek és zenés szórakozóhelyek. Munkahelyi
vendéglátóhelyek:
szeszes
ital
árusítása
nélküli,
zártrendszerű
munkahelyi (közétkeztetést végző) vendéglátóhely. Az adatok forrása: a KSH-ban kifejlesztett és folyamatosan karbantartott Kiskereskedelmi Üzlethálózati Regiszter (Kisreg) és a Gazdasági Szervezetek Regisztere (GSzR). Vendéglátóhelyek üzlet-típusai: Melegkonyhás étterem, Cukrászda, Italbolt, Egyéb nem melegkonyhás üzlet, Zenés szórakozóhely, Diszkó, Munkahelyi étkezde, közétkeztető üzlet Nettó árbevétel: az értékesített anyagok, termékek és szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót és fogyasztási adót nem tartalmazó értéke, a vásárolt és változatlan formában eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozók teljesítményének értékével együtt.
Bővebben lásd: www.ksh.hu
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 120
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Függelék II. Források, felhasznált irodalom 1. Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményéről (KSH, 2007) 2. Magyar Statisztikai Évkönyv 2006 3. Főbb munkaügyi folyamatok (KSH, gyorstájékoztató sorozat) 4. Foglalkoztatottság, kereseti arányok 1998-2005 (KSH, 2007) 5. KSH Munkaerő-forgalom 2002-2005 6. A munkaerő-költség alakulása 2005 (KSH, 2007) 7. Munkaerő-piaci helyzetkép 2006 (KSH, 2007) 8. KSH éves és évközi intézményi munkaügyi adatgyűjtései 9. KSH Munkaerő-felmérés 10. KSH Gazdasági Szervezetek Regisztere 11. Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisai 12. Munkaerő-piaci jellemzők 2006, 2007 (KSH 2007,2008) 13. Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés 2007 (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézet 2007) 14. Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2006. évi tevékenységéről (FSZH, 2007) 15. Tájékoztató kiemelten támogatott kistérségekről (KSH, 2008) 16. A KSH Területi Statisztikai Adatbázis Rendszere (TSTAR) 17. Építőipari költségalapú árindexek (KSH, honlap) 18. 2006. évi társasági adóbevallás kiemelt adatai (APEH, honlap) 19. Jelentés a Széchenyi tervből támogatott szálloda beruházások működési tapasztalatairól (MTH, 2006) 20. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja: EMIR rendszerből nyerhető uniós. 21. The EUROSTAT Manual on employment in tourism (EUROSTAT, INE 2002 – Firs Draft) 22. Panorama on tourism – Eurostat, 2007 23. Tourism statistics – Eurostat Pocketbooks, 2007 ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 121
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
24. International Recommendations on Tourism Statistics (UNWTO, 2007) European business - Fact and figures (Eurostat 2007) 25. ...TEÁOR, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 2007 26. A Turizmus Szatellit Számlái 2004 (KSH, 2006) 27. Hárs Ágnes: A magyar turizmus szatellit számla foglalkoztatási modulja (kézirat, 2005 X) 28. A munkaerő-felmérés módszertana 2006 (KSH, 2006) 29. Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja: Tájékoztatás a foglalkoztatást és a munkaviszonyban állók képzését segítő hazai és uniós támogatásokról (2008) 30. Bér- és közteher-reform (Részletes GKI javaslat, 2008. február 27.) 31. Cordi Kht: Az ágazat munkahelyteremtő képességének bemutatása és elemzése – szektorelemzés az idegenforgalom és vendéglátás területén (2007) 32. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 (MTH) 33. Kovács Balázs és Gerlach Viktor: A 2007-2013 közötti fejlesztéspolitika turisztikai vetülete (Turizmus Bulletin XI. évf.3.szám) 34. KPMG: A szállodaipart érintő áfakulcs csökkentésének várható gazdasági hatásai (2008) 35. Kutas János: A jelenlegi munkaerő-piaci információs rendszer fejlesztésének főbb kérdései (ÁFSZ) 36. Fazekas Károly és Telegdy Álmos: Munkaerő-piaci trendek Magyarországon, 2005 (MTA) 37. Fazekas Károly és Kézdi Gábor: Munkaerő-piaci tükör 2006 (MTA) 38. Viszt Erzsébet: Nemzetközi munkaerő-vándorlás és versenyképesség 39. Adler Judit: A munkaerő-kereslet strukturális változásai 2015-ig (GKI) 40. ECOSTAT: Turizmus barométer előrejelzések 2006, 2007, 2008. I. félév 41. Ékes Ildikó, Rózsa Gergely: A munkaerő-költség alakulása és nemzetközi helyzete (Ecostat-Műhely, 2007. november)
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 122
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Függelék III.
A szerzők rövid szakmai önéletrajza
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 123
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
Morvainé Lovas Erzsébet Személyes adatok: Születési dátum: Családi állapot:
1951. 08. 22. férjezett, két nagykorú gyermek
Tanulmányok: 1969-1972 1965-1969
Pénzügyi és Számviteli Főiskola, üzemgazdász diploma Közgazdasági Szakközépiskola: vállalati tervező, könyvelő, statisztikus képesítés
Szakmai tapasztalat: ¾ 2006 augusztusától turisztikai szakértői működés: • turisztikai vállalkozások ellenőrzése, controlling és pénzügyi területekre vonatkozóan • szállodai projektek megvalósíthatósági tanulmányának, részletes üzleti tervének kidolgozása, finanszírozási tanácsadások területén • óraadó tanárként a Harsányi János Főiskolán két szaktárgy (szállodafejlesztés és finanszírozás, szállodai controlling) oktatása. ¾ 2004 szeptembere és 2006 júliusa között a Magyar Turisztikai Hivatalnál (illetve jogelődjénél a Gazdasági Minisztérium Turisztikai Hivatalánál) főosztályvezető-helyettes beosztásban dolgoztam. Feladatom elsősorban az idegenforgalmat érintő pénzügyi- közgazdasági területre irányult: • a turisztikát érintő adó- és pénzügyi szabályozások kormányzati feladataiban a szakmai képviselet ellátása, azok turisztikai vállalkozásokra gyakorolt hatásainak vizsgálata, elemzése, javaslatok kidolgozása • hatásvizsgálatok végzése a szakmai jogi szabályozások (úgymint magánszálláshelyekről, az utaztatási tevékenységről, a kereskedelmi szálláshelyekről szóló jogszabályok módosításai) változásainak vállalkozások működésére, gazdálkodására gyakorolt hatásaira • közreműködés a turisztikai célelőirányzat kezelői feladatainak ellátásában.
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 124
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
¾ 1986-2004 között az egyik legnagyobb hazai szállodaipari cégnél, az ACCORPannonia Zrt-nél, illetve jogelődjeinél (Pannonia Hotels Rt., Pannonia Szálloda és Vendéglátó Vállalat) dolgoztam. 1986- 1991 között közgazdasági főosztályvezetőként: a vállalat tervezési, elemzési, controlling tevékenységét irányítottam ezen időszakra jellemző alapvető változások nagy kihívások elé állították a vállalatot is, ahol a szükséges működési, pénzügyi-gazdasági változások egyik irányítójaként új lapokra helyeztük a controlling tevékenységet • részt vettem a cég tevékenysége diverzifikációjának végrehajtásában, az 1993ban megvalósult privatizáció előkészítésében. • •
1992-2004 között pénzügyi igazgatóként: • irányítottam a részvénytársaság pénzügyi folyamatait, treasury tevékenységét • felelőse voltam a likviditás biztosításának, az árfolyamkockázat megfelelő pénzügyi műveletekkel való kezelésének, a felújítások és fejlesztések finanszírozásának, a széleskörű banki kapcsolatok ápolásának, valamint az adózási területnek • részt vettem a több tízmillió euró értékű finanszírozási, refinanszírozási és reorganizációs projektekben (kivásárlás, cégbeolvasztás, sales and leaseback konstrukciók, cégalapítás külföldön) • az ACCOR csoport magyarországi tagvállalatai ún. cash managementjének irányítójaként feleltem öt magyarországi ACCOR érdekeltség ún. cash pool rendszerének működéséért, a pénzügyi befektetésekért és hitelszükségletük biztosításáért. ¾ 1979-1986 között a Belkereskedelmi Minisztérium Országos Idegenforgalmi Hivatalának főelőadójaként feladataim voltak többek között: • a szállodaipar közgazdasági szabályozórendszere alakításában való részvétel • az ún. osztrák hitelkonstrukcióban megvalósult fejlesztések finanszírozási és megtérülési feltételeinek kidolgozása • a szállodarekonstrukciós program gazdasági-megtérülési feltételeinek kidolgozása • szállodaipari vállalatok és utazási irodák ún. valuta- és devizakereteinek megállapítása és a felhasználás felügyelete. ¾ 1976 és 1979 között a PIÉRT Nagykereskedelmi Vállalatnál közgazdasági csoportvezetőként dolgoztam. Feladatom a budapesti kirendeltség tervezési, elemzési feladatainak ellátása volt. ¾ 1972 és 1976 között a Budapesti FÜSZÉRT Vállalatnál szervezőként feladatom a szervezeti és működési szabályzat, folyamatszervezés volt. ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 125
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Egyéb megbízatások: ¾ 2005 áprilisától 2006 októberéig a nemzeti marketingtevékenységet ellátó és a nemzetközi turisztikai külképviseleti hálózatot működtető Magyar Turizmus Zrt. Felügyelő Bizottságának tagjaként tevékenykedtem. ¾ 2003-2004. években a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának voltam tagja. ¾ 2001-2004. években a párizsi székhelyű ACCOR munkavállalói részvényesi programot kezelő alap Felügyelő Bizottságának voltam tagja. ¾ 1996-2004. között társadalmi munkában láttam el a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezetet Gazdasági Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztét, egyben szakértőként közreműködtem adózási és egyéb gazdasági-pénzügyi szabályozások szakmát érintő hatásainak elemzésében.
Nyelvismeret:
angol középfok
Egyéb ismeretek:
- Windows NT, Office (Word, Excel, PowerPoint), különböző pénzügyi, számviteli és controlling munkát támogató programok - közigazgatási alapvizsga - közigazgatási szakvizsga (pénzügyek) - „B” kategóriás gépjárművezetői jogosítvány - jelenleg adótanácsadói tanfolyam végzése
Budapest, 2008. május
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 126
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
ÖNÉLETRAJZ Dr. Probáld Ákos 1145 Budapest, Thököly út 162. (36-1) 383-28-61 - home (36-1) 345-66-52 - office (36-1) 345-66-82 - fax E-mail: [email protected] [email protected] TANULMÁNYOK: 1968: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE), Budapest. 1971: Doktori fokozat megszerzése az MKKE-n (Magyarország versenyképessége az európai turisztikai piacon) 1978: Statisztikus szakközgazdász diploma megszerzése az MKKE-n (Matematikai statisztikai eljárások alkalmazása az idegenforgalmi statisztikában) 1979: Rendszerszervezői képesítés megszerzése 1982: Középfokú angol nyelvvizsga 1997: Köztisztviselői tréning / Sunningdale - Egyesült Királyság 2001: Közigazgatási szakvizsga
NYELVEK: Anyanyelv: magyar Angol: írás, olvasás, beszéd Német: írás, olvasás INFORMATIKAI ISMERETEK: DOS, Windows, MS Office: Word, Excel, PowerPoint SZEMÉLYISÉGJEGYEK: Dinamikus egyéniség Jó kapcsolatteremtő készség ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 127
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
Kiemelkedő kommunikációs készség Csapatember MUNKAHELYEK: 1968 óta: Központi Statisztikai Hivatal 1968-1972: Munkatárs az Idegenforgalmi Osztályon 1972-1987: Osztályvezető-helyettes ugyanott 1987-1988: Osztályvezető ugyanott 1988-1995: Osztályvezető a Közlekedési és idegenforgalmi osztályon 1995-1996: Főosztályvezető-helyettes a Szolgáltatásstatisztikai főosztályon 1996-:
Főosztályvezető ugyanott
1972-73 Statisztikát oktat az MKKE-n 1980-81 Statisztikát oktat a Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskolán, Budapesten
SZAKÉRTŐI TERÜLETEK, TEVÉKENYSÉGEK: 1975: Mintavételi eljárások kidolgozása és bevezetése az idegenforgalmi statisztikában 1979, 1985, 1996, 2003-2008: Háztartás-statisztikai típusú felvételek irányítása a lakosság turisztikai utazási szokásainak vizsgálatára 1984, 1988, 1994, 2003-2008: Külföldi turisztikai kereslet felmérések irányítása 1993: A lakosság személygépkocsi használati szokásainak vizsgálata 1993-1995: A közúti áruszállítás teljesítményeinek évközi, EU-konform statisztikai megfigyelési rendszerének kidolgozása 1995-1997: Kiskereskedelmi, vendéglátó és szálláshely-szolgáltató cenzus és regiszter kidolgozása 1996-1997: A harmonizált közúti szállítási statisztika kialakítását célzó, Közép-Kelet Európai EUROSTAT próbafelvételben való részvétel irányítása a KSH-ban (Phare project) 1996: Javaslat kidolgozása a harmonizált belvízi szállítási statisztika kialakítására (Phare project) 1997: A mintavételi eljárások korszerűsítése az idegenforgalmi statisztikában 1975 óta rendszeres külső szakértői munkák hangsúllyal a közlekedés és a turizmus Statisztikai információs rendszereinek területén 1999 óta rendszeres részvétel az OECD Turisztikai Bizottságának munkájában 2002: Az OECD és az EUROSTAT „6. Fórum az idegenforgalmi statisztikáról” c. nemzetközi rendezvény Magyarországra hozatala, és a Fórum megszervezése ____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 128
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
2007: Az európai Statisztikai hivatalok elnökeinek éves informális konferenciájának (DGINS) Magyarországra hozatala, a rendezvény projektigazgatója TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGEK: Magyar Statisztikai Társaság (Alapító tag, 1980) Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR, alapító tag) A Gazdaság és Statisztika c. folyóirat szerkesztő bizottsági tagja (1989 óta) A Turizmus Bulletin c. folyóirat szerkesztő bizottságának tagja (1997 óta) Tagja a Turisztikai Tudományos Szakértők Nemzetközi Egyesületének (AIEST) A Magyar Szálloda Szövetség tanácsadója 2002 óta az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagja 2004 óta részvétel a Magyar Turizmus Rt. Nagyköveti programjában PUBLIKÁCIÓK: Turizmus Panoráma és annak jogelődje 1968 óta Közgazdasági Szemle Statisztikai Szemle Gazdaság és Statisztika Turizmus Trend és jogelődjei Egyes napi és hetilapokban alkalomszerűen EGYÉB: Nős, három gyermek édesapja (1975, 1977, 1981)
Budapest, 2008. május
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 129
Morvainé Lovas Erzsébet – dr. Probáld Ákos _____________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________ A turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 130