3.
A turizmus rendszere Idegenforgalmi ismeretek Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető
Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely
Tóth Éva tanársegéd
A turizmus rendszere Társadalmi környezet
KERESLET (turista) Motiváció Szabad rendelkezésű jövedelem Szabadidő
Kulturális környezet
utazás
Közvetítő szektor
marketing
Politikai környezet
KÍNÁLAT (turisztikai termék) Vonzerő (attrakció) Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb infrastruktúra Szórakozási lehetőségek Kultúra Vendégszeretet Biztonság Higiéné Turisztikai szervezetek Árak Stb.
A turizmus és környezete • A turizmus, mint nyitott és dinamikus rendszer a környezetével aktív kölcsönhatásban áll. • A turizmus környezete: → Társadalmi Társadalmi környezet Kulturális környezet → Kulturális → Politikai → Természeti Turizmus → Gazdasági → Technológiai Természeti környezet
Természeti környezet
Gazdasági környezet Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
Forrás: Lengyel, 1992 (módosított)
Technológiai környezet 3
Gazdasági környezet
Politikai környezet
Technológiai környezet 4
A turizmus alrendszerei
Kereslet
TURIZMUS KÍNÁLAT (turisztikai termék)
A turizmus rendszere két alrendszerből tevődik össze. Vonzerő (attrakció) utazás Szállás KERESLET Étkezés 1. Kereslet (turista) Közlekedés Motiváció Egyéb infrastruktúra 2. Kínálat Szabad rendelkezésű Szórakozási lehetőségek Közvetítő szektor Kultúra jövedelem ASzabadidő 2 alrendszert 3 szektor köt össze: Vendégszeretet Biztonság 1. Utazás Higiéné Turisztikai szervezetek 2. Marketingmarketing Árak Stb. 3. Közvetítő szektor Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
5
KERESLET (turista) Motiváció Szabadidő Szabad rendelkezésű jövedelem
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
6
Maslow-piramis
1. Motiváció • A kereslet olyan igény, amely mögött fizetőképes vásárlóerő és hajlandóság jelentkezik. • Az utazási motivációk összhangba hozhatóak a Maslow-féle szükséglethierarchia elmélettel.
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
7
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
8
A Maslow-féle szükségletek és a turizmus szakirodalmában idézett motivációk
7 szintű piramis
Maslow-féle szükséglet
Utazási motívum
Referenciák a turisztikai szakirodalomból
Fiziológiai
Kikapcsolódás
Menekülés Kikapcsolódás Feszültség levezetése Napfény keresése Fizikai kikapcsolódás
Biztonság
Biztonság
Egészség Regeneráció Megelőzés
Valahová tartozás
Szeretet
Családi együttlét Rokonság ápolása Társaság A társadalmi kapcsolatok ápolása Gyökerek keresése
Megbecsülés
Státus elérése
Etnikum Saját teljesítmények megbecsülése Fontosságunk elismertetése másokkal Tekintély Társadalmi elismertség Önfitogtatás Szakmai/üzleti Személyes fejlődés Státus és tekintély
Önmegvalósítás
Legyünk tisztában igazi természetünk-kel
Önfelfedezés és -értékelés Belső vágyak kielégítése
Tudni és megérteni
Ismeretszerzés
Kulturális/nevelési Csodavárás / érdeklődés új témák iránt Szellemi kikapcsolódás
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek Esztétikai
2. Szabadidő • A turistának az utazás megvalósításához szabadidőre, előre tervezhető, fizetett szabadságra van szüksége. /II.vh.!/ • Az urbanizációnak köszönhetően a szabadidő világa fokozatosan összekapcsolódott a munka világával. A munkaidő leteltével nyer értelmet a szabadidő. • A fizetett szabadság mértéke a Föld országaiban nagyon eltérő. • Mo: A Munka Törvénykönyve: legkevesebb 21 nap szabadság jár minden teljes állásban foglalkoztatott munkavállalónak. / a szabad- és pihenőnapokon túlmenően/ Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
11
A szépség értékelése
10
Környezet Tájkép
3. Szabadrendelkezésű jövedelem (diszkrecionális) jövedelem • Az alapvető szükségletek kielégítése (étkezés, lakás, öltözködés) után további szükségleteink kielégítésére használhatjuk a szabadon felhasználható jövedelemrészt. • Itt jelentkezik a fogyasztói társadalom szerepe abban, hogy terméket, vagy a megfoghatatlan utazást választják. (Egy kétszemélyes kéthetes körutazás távoli kontinenseken, akár egy városi kisautó árát is jelentheti.) Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
12
A turisztikai kereslet jellemzői
Kereslet-kínálat
• A kereslet 3 fő formája: – Tényleges kereslet – Potenciális kereslet – Látens kereslet
• A kereslet és kínálati rendszer legerősebb kapcsolódása és mozgatórugója a motiváció és a vonzerő (attrakció) egymásra találása. • E kettőnek egymásra találását mozdítja elő, segíti a marketing tevékenység, amely a fogadóterület felől irányul a küldő terület felé. • A kapcsolódás következő eleme a közvetítő szektor, amely eljuttatja a turistához a kínálat elemeit. • A kereslet és kínálat kapcsolata a turistának a fogadóterületre való utazásával valósul meg.
• A kereslet fő jellemzői: – – – – –
A választás magas szabadságfokú Az utazási döntés nagyfokú kockázattal jár A turista maga is részt vesz a termék előállításában A turisztikai kereslet szezonális A kereslet rendkívül érzékeny, változó, szubjektív és sok külső ellenőrizhetetlen tényezőtől függ Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
Kínálat
KÍNÁLAT (turisztikai termék) Vonzerő (attrakció) Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb infrastruktúra Szórakozási lehetőségek Kultúra Vendégszeretet Biztonság Higiéné Turisztikai szervezetek Árak Stb.
13
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
14
Kínálat = turisztikai termék • A kínálat alapja a turisztikai termék, amely a vonzerőn (attrakción) alapuló szolgáltatások összessége. • A turisztikai termék lényege, hogy szolgáltatásokból áll. A turista számára a komplex szolgáltatáshalmaz jelent terméket, hiszen valamennyi szükségletét ki kell, hogy elégítse. Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
16
Vonzerők a turizmusban
A turisztikai termék fő jellemzői
I. Természetes vonzerők • • • • • •
• • • •
Víz (Földközi-tenger, finn tavak, folyók) Napfény és klíma Hegyek és hó (Alpok, Kárpátok) Természeti ritkaságok ( Szahara, Niagara-vízesés, gejzírek) • Flóra és fauna (erdők, mezők , tengerek) • Nemzeti parkok ( természeti ritkaságokkal rendelkező védett területek, pl. Hortobágyi Nemzeti Park) vadrezervátumok, natúrparkok • Gyógy- és termálvizek (Baden-Baden, Hévíz, Bük, Hajdúszoboszló)
megfoghatatlanság egyidejűség a minőség ellenőrzése veszendőség szezonalitás verseny Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
17
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
18
II. Ember alkotta vonzerők: • • • • • • • • • • • • • • • •
Egyházi központok, szent helyek (Jeruzsálem, Mekka, Róma) Műemlékek (piramisok, Akropolis, Colosseum) Történelmi helyek (Waterlo) és városok (Róma, Athén, london, Párizs) Építészeti remekek (kínai fal, Eiffel-torony, Vatikán) Múzeumok (Louvre, Prado, Vatikáni múzeum) Népművészet (mindenhol) Fesztiválok (Salzbug, Cannes, Budapest) Világvárosok (New York, London) Sport (golf, tenisz, vadászat, halászat, sí) Tematikus parkok (Disneyland Kalifornia, Disney Word Florida) Szerencsejáték-központok (Nevada, Las Vegas) Szórakozás (mozi, éjszakai élet) Gasztronómia Társaság (klubok, egyesületek, csoportos túrák) Rokonok és barátok 19 Világkiállítás, vásárok, kongresszusok… Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
Az attrakciók hatóköre Helyi (búcsú, vásár, koncert, disco) Regionális (Alpok, Balaton, Földközi tenger)
Univerzális (Róma, Olimpia, Világkiállítás)
A vonzerők erősítik egymást, így a több attrakcióval rendelkező fogadóterületek nagyobb hatékonysággal tudják végezni marketingtevékenységüket. Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
20
A vonzerőt turisztikai szempontból befolyásoló tényezők • • • • •
Közlekedés Infrastruktúra Szálláshelyek Étkezés Kultúra, sport, egyéb kikapcsolódási lehetőségek • Higiénia • Vendégszeretet Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
Magyarország fő vonzerői • • 1. 2. 3.
Hazánk univerzális vonzerővel nem rendelkezik, regionális van! Az ország fő vonzerői: Budapest /kultúra, természet, különleges fekvés, történelmi értékek…/ Balaton /víz, természeti és kulturális értékek…/ Gyógyfürdők, gyógyvizek /Hévíz, Zalakaros, Bük, Harkány, Dobogókő…/
21
4. Nemzetközi és országos rendezvények /Form-1,Pécs-2010/ 5. UNESCO területek /Pécs ókeresztény sírkamrák, HNP, Hollókő.../ 6. Történelmi városok /Eger, Pécs, Sopron, Kőszeg…/ 7. Borvidékek /Tokaj-Hegyaljai, Egri, Villány-siklósi…/ 8. Nemzeti parkok /Aggteleki, Bükki, Hortobágyi…/ 9. Néprajzi tájegységek /Palócföld, Matyóföld, Göcsej…/ 10. Vízparti területek /Tisza-mente, Tisza-tó, Szigetköz…/ 11. Egyedi termékek /Herendi porcelán, racka juh, szegedi paprika…/
22
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
A turizmus fajtái A modern társadalom a munka és a szabadidő világa köré szerveződik, ezekhez kötődően a turizmus 2 fajtája: 1. Szabadidős turizmus 2. Hivatásturizmus A besorolás nehézkes, elsősorban az utazási döntést hozó fél és a költségek fedezője, másrészt a tartózkodás során végzett tevékenységek alapján végezzük.
A turizmus osztályozása
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
23
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
24
Hivatásturizmus
Szabadidős turizmus • Munkaidőn kívüli, önálló döntésen alapuló időfelhasználás. • A turista önmaga határozza meg a felkeresendő desztinációt, az időpontot, a tartózkodás hosszát és a költségeket is saját maga fedezi. • Legfontosabb célja : kikapcsolódás a mindennapok monotonitásából, a regenerálódás, a feltöltődés. • Lehet aktív vagy passzív. Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
25
1. Konferenciaturizmus • Convention : kongresszus, konferencia, szimpózium, kerekasztal-megbeszélés, szakmai kiállítás, vásár, workshop • Minden olyan program, amelyen a vendégek a szolgáltatásokat előre megrendelik, szervezett keretek között tanácskoznak, vagy szereznek piaci, illetve tudományos tapasztalatot, továbbá személyes kapcsolatokat építenek. • Tudásközvetítés, ismeretszerzés, kapcsolatteremtés. Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
27
Az egyén foglalkozásának gyakorlásával összefüggésbe hozható utazásait értjük. Az utazásról, a tartózkodás alatt végzendő tevékenységről végső soron a munkáltató (a megbízó) dönt, őt terhelik az alapvető költségek is. Hivatásturizmus ágai: 1. Konferenciaturizmus 2. Üzleti turizmus 3. Incentive turizmus Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
26
• Elsősorban nagyvárosokat választanak helyszínül. A megközelíthetőség és az igénybe veendő szolgáltatások színvonala döntő tényező. • Preferált hónapok: május, szeptember, október. • A konferenciavendégek nem hagyományos turisták. Általában a presztízsfogyasztás jellemzi őket. • A világon napjainkban közel 9000 konferenciát rendeznek évente. • Legnépszerűbb konferenciahelyszínek: Párizs, Bécs, Brüsszel Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
28
2. Üzleti turizmus
3. Incentive turizmus • Azon utazások összessége, amelyek egy adott vállalat vagy intézmény alkalmazottai, vezetői körében az eredményesség ösztönzése, bizonyos teljesítmények elismerése érdekében zajlanak. • Incentive: ösztönzés, ösztönző, ingerlő, ingerlés.
• A hivatásvégzéssel összefüggő utazások tartoznak ide, melyek elsődleges célja a gazdaság különböző területeinek menedzselése. • Célja: • Kapcsolatépítés • Szerződéskötés • Ellenőrzés
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
29
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
30
Keményturizmus Szelídturizmus
A turizmus formái
• - tömegturizmus • •
Tömegturizmus Alternatív turizmus Keményturizmus Szelídturizmus
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
• • • • •
- egyéni, családi utazás, barátokkal való utazás - kevés idő - sok idő - gyors közlekedési eszköz - célszerű (esetleg lassú) közlekedési eszköz - kötött program - spontán programok - külső, szervezett irányítás - saját döntések - importált életstílus - a vidéken szokásos életstílus - „látnivalók” - élmények - kényelmes és passzív - aktív és fárasztó
31
32 Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
Keményturizmus Szelídturizmus • - kevés vagy egyáltalán semmi - előzetes foglalkozás a szellemi előkészítés meglátogatandó régióval, (országgal) • - idegen nyelv tudása nélkül - nyelvtudással • - fölény érzése - tanulás, önképzés öröme • - bevásárlás (shopping) - ajándékozás • - szuvenírek - emlékek, feljegyzések, új ismeretek • - fényképezgetés és képeslapok - fotózás, rajzolás, festés • - kíváncsiság - tapintat • - hangos, harsogó - csendes, szerény
A turizmus típusai
33
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
34
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
A turizmus típusai 1.
A turizmus típusai 2.
• Eredet szerint: – Belföldi turizmus – Nemzetközi turizmus Fizetési mérlegre gyakorolt hatás szerint: └Aktív (bejövő) └Passzív (kimenő) • Szezonalitás szerint: – Nyári – Téli – Főszezoni – Szezonon kívüli Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
• A résztvevők életkora szerint: – Ifjúsági – Senior • Igénybe vett közlekedési eszköz szerint: – Vasúti – Autós – Hajós – Repülős • Finanszírozás módja: – Szociál-turizmus (gyenge fizetőképességgel rendelkező lakossági rétegek támogatott részvétele) – Idegenforgalom elő- és utófinanszírozással (hitelkártya) 35
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
36
A turizmus típusai 3.
A turizmus típusai 4.
• Az utazás szervezésének módja szerint: – Egyéni turizmus utazási iroda igénybevételével vagy anélkül – Átlagáras turizmus (utazásszervező által kínált csomagban) • Az idegenforgalomban résztvevők száma: – Egyéni turizmus – Kollektív turizmus – Tömegturizmus – Családi turizmus • Időtartam szerint: – Rövid idejű turizmus – Hosszú idejű turizmus Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
37
• Szállásforma szerint: – Szállodai turizmus – Szállodán kívüli turizmus – Kiránduló – Átutazó • Motivációk szerint: – Pihenési célú turizmus – Kulturális célú turizmus – Társadalmi célú turizmus – Sportturizmus – Gazdasági célú turizmus – Politikaorientált turizmus Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
38
Látogató turista kiránduló átutazó • A turista-, a kiránduló- és az átutazó érkezések összessége adja a látogató érkezések számát. • A turista 24 órát meghaladó ideig tartózkodik a meglátogatott helységben, országban. • Üdülő, az a turista, aki legalább 5 napig tartózkodik egyfolytában a meglátogatott helyen. • A kiránduló 24 órán belül a belépéssel azonos határszakaszon hagyja el az országot. • Az átutazó 24 órán belül különböző határviszonylaton hagyja el az országot.
A turizmus alanyainak csoportosítása
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
39
Bernecker: Motiváció és környezet szerinti csoportosítás LÁTOGATÓ
1.Pihenési célú turizmus 2.Kulturális célú turizmus 3.Társadalmi célú turizmus 4.Sportturizmus 5.Gazdasági célú turizmus 6.Politikaorientált turizmus
KIRÁNDULÓ TURISTA
ÜDÜLŐ ÁTUTAZÓ
41
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
42
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
Hahn: az üdülő turisták csoportosítása
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
Romess-Stracke: üdülőtípusok
43
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
44
A turizmus mérése, a turizmus számokban
A világ turizmusa számokban
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
45
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
47
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
48
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
49
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
50
Magyarország turisztikai régiói • • • • • • • • •
Hazánk turizmus adatai
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
51
Balaton Tisza-tó Budapest-Közép-Dunavidék Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Észak-Magyarország Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
52
Üdülőkörzetek • • • • • • • •
Balaton Mátra-Bükk Mecsek-Villány SopronKőszeghegyalja Bakony Ráckeve Aggtelek és környéke Alsó-Tisza
• • • • • • •
Dunakanyar Velencei-tó Tisza-tó Szigetköz Őrség Alsó-Duna Zemplén és Hernádvölgy • Hortobágy 53
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
54
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
56
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
55
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
57
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Tóth Éva - Idegenforgalmi ismeretek
59
58