A TUDOMÁNY JÖVŐJE
– avagy hol rontottuk el a számítást? –
2009. március 7. Előadó: Tasi István
Áttekintés
A tudomány változékonysága
Napjaink módszertana
A jövő tudománya
Hagyományos tudásformák
A megismerő tevékenységek változatos típusai: Maihoz hasonló tudásterületek Szakmai tapasztalatok Vallási tanítások Technikai ismeretek Rendszerezett tudás, gyakorlat Módszerek: Megfigyelés Tanulás Elmélkedés, meditáció…
A modern tudomány születése 17-18. század. A felvilágosodás gyermeke, filozófiai gyökere az empirizmus. Célja: az igazság keresése, a megismerés, a tudás alkalmazása az emberiség boldogulása érdekében.
Főbb tudományterületek Természet
Társadalom
Bölcsészet
Műszaki
Orvosi
Agrár
A mai tudományfogalom Akadémikus tudomány. Önálló kultúra, sajátos működéssel, hagyományokkal. Elvárt alapelv a tudományos módszertan követése…
A tudományos megismerés módja
Írott és íratlan szabályok formájában igyekeznek meghatározni. Ám a tudományos módszertannak nincs egységes megfogalmazása. Mibenlétéről az egyes tudományfilozófiai iskolák különbözőképpen vélekednek.
Bizonytalan státusúak pl.
egyes alternatív gyógyászati módszerek; homeopátia; akupunktúra; rendhagyó nyelvelméletek; grafológia; ufó-kutatás; parapszichológia.
A tudományosság meghatározásának nehézségei „Számos megoldási javaslat született arra, hogy milyen ismertetőjegyek alapján különböztessük meg a tudományos megismerést a megismerés egyéb, rivális formáitól. Ezek a megoldási javaslatok többnyire tarthatatlannak bizonyultak… Nincsenek olyan egyértelmű sajátosságok, melyek egyértelműen elhatárolnák a tudományt minden egyébtől. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ma már világossá vált: a tudomány körüli határok időben és kulturálisan változnak.” (Kutrovátz – Láng –Zemplén: A határvidék felderítése. Replika, 2006.10)
Körvonalazatlan határok
Néhány általánosan elfogadott alapelv mellett sok a bizonytalanság a tudományosság mibenlétét illetően. A tudósközösség szemléletmódja időrőlidőre jelentős változásokon esik át. A tudományos közösség egy adott korban sem egységes a tudományelméleti kérdések megítélésében.
Egy vitatható alapelv nyakon csípése
Egy modern „dogma”
A mai tudomány hátterében működő egyik előfeltevés, hogy minden jelenséget anyagi objektumok és erők kölcsönhatásával kell megmagyaráznunk. Ezt hallgatólagosan sokan elfogadják, bár az elv igazsága nem bizonyított, csupán egy prekoncepció.
Módszertani materializmus „Az a módszertani feltételezés, hogy a természetben megfigyelhető jelenségek legjobban természetes okokkal magyarázhatóak, a természetfelettire való mindenféle hivatkozás nélkül.” (Robert T. Pennock, filozófus)
Egy beismerő vallomás „Az anyagi okokhoz való előzetes ragaszkodásunk kényszerít rá, hogy olyan kutatási apparátust és fogalomrendszert hozzunk létre, amely materialista magyarázatot eredményez.” (Richard Lewontin, genetikus)
Előítéletes és kockázatos hozzáállás A kutatás elején kijelentjük, hogy milyennek kell lennie a valóságnak, amelyet éppen elkezdtünk megismerni?!
Hány ujjad van? n>0 X=2n+1 X=?
Megoldásként csak páratlan szám fogadható el!
A hibás feltétel kizárja a helyes megoldást!
Tudományosnak álcázott világnézeti kijelentések „Az emberiségnek el kell fogadnia, hogy a tudomány megsemmisítette a kozmikus célban való hit indokoltságát.” (Peter Atkins, kémiaprofesszor)
Örvendjünk! „A világ rendkívüli, csodás gazdagsága úgy jött létre, hogy kifejlődött a céltalan, általános romlás trágyadombjából.” (Peter Atkins)
Továbblépés „A tudományos problémák első megközelítéseként a módszertani naturalizmus lehet értékes – akár a legjobb – stratégia… Ám ha világossá válik, hogy a kutatás ily módon történő korlátozása gátolja a természet megértését, akkor felül kell vizsgálni ezt a korlátozást.” (Del Ratzsch, tudományfilozófus)
„Ha a természettudomány jelenlegi módszereit bizonyos területeken valóban nem lehet alkalmazni, akkor a természettudománynak e területekre való kiterjesztése… a valóság adott szegmensének eltorzításával és beszűkítésével jár, belegyömöszölésével egy alkalmatlan fogalmi ketrecbe.” (Del Ratzsch)
Mely területeken jelent akadályt a naturalista megközelítés?
eredetkérdések az univerzum kezdete az anyag és a fizikai törvények megjelenése parapszichológiai jelenségek tudatkutatás halálközeli élmények előző életek igazolt emlékei biokémiai és anatómiai struktúrák megjelenése az élet mibenléte és eredete
A fajok eredete… „Nagyon jól tudom, hogy alig van ennek a könyvnek egyetlen olyan pontja, amellyel kapcsolatban ne lehetne tényekre hivatkozni, amelyek látszólag homlokegyenest ellenkező következtetésekre vezetnek, mint amelyekre én jutottam.” (Charles Darwin: A fajok eredete)
Hogyan kerültek az élőlények a Földre? Tejút Kft. Biológiai hulladékok eltávolítása
Ha sikerülne itt életet szintetizálnom, azzal bebizonyítanám, hogy az élet létrejöttéhez nem volt szükség intelligenciára!
William Dembski matematikus
Phillip Johnson jogász
Jonathan Wells biológus
Michael Behe Stephen C. Meyer biológus tudományfilozófus
Intelligens tervezés Természettudományos megfigyelések Biológiai komplexitás és információ A tervezettség a valószínűbb magyarázat A következtetés útját kell követnünk, ha szokatlan eredményre is vezet. A tervezettség jelei vizsgálhatóak, felismerhetőek. Fogadtatás
Nyitott gondolkodású tudósok
„Ez a napból, bolygókból és üstökösökből álló csodálatraméltó rendszer csak egy intelligens és mindenható lény akaratából és hatalmából származhat.” (Isaac Newton, fizikus, matematikus, csillagász, filozófus)
Nyitott gondolkodású tudósok „Miután évekig figyeltem a természeti folyamatokat, nem tudom megkérdőjelezni egy magasabb intelligencia létét.” Thomas Edison (elektrotechnikus, feltaláló)
Nyitott gondolkodású tudósok „Az ember arra a meggyőződésre jut, hogy az univerzum törvényeiben egy értelem nyilvánul meg - egy elme, amely az emberénél jóval hatalmasabb, és amellyel szemben szerény erőinket tekintve szegényesnek látszunk.” (Albert Einstein, elméleti fizikus)
Paranormális kutatás Pierre és Marie Curie Nobel-díj a rádium felfedezéséért Pszichokinetikus kutatások
A mai tudósok közt több az ateista Az USA Tudományos Akadémiájának legnagyobb tudósai közül 72,2% ateista 7% hisz Istenben 20,8% agnosztikus (kétkedő) (Scientific American, 1999)
A „naturalista” követelmény előítéletes és félrevezető kirekesztő áltudományos akadályozza a tudomány haladását, a valóság megismerését az ateista agitáció eszközévé vált veszélyes gyakorlati következményekkel jár
Elkerülhetetlen hatásai A materialista világkép erősödése Az emberi lény lefokozása Az erkölcsi mérce süllyedése Anyagias életcélok, materialista életmód Fokozódó mohóság, a fogyasztói kultúra fékevesztettsége Környezetrombolás, „önemésztő” globális társadalom
Az első hiba kockázata
2+2=…?
Vissza az alapokhoz „A tudomány egy helytelen teórián alapul, az emberek pedig szenvednek emiatt. Amikor az összes hibás modern tudományos teóriát kijavítják, akkor az emberek boldogok lesznek.” (A. C. Bhaktivédánta Swami Prabhupáda)
A tudásrendszerek szintézise
Az értelem pártján „Minél inkább megismeri az ember az élővilágot működtető folyamatokat, rá kell jönnie, hogy a koncepció, a működés elvei, elrendezettsége, a törvények egységes szemléletet, egyetlen szándékot, egy mestert képviselnek”. (Dudits Dénes, növénygenetikus)
Rendszerváltás a tudományban
Kirekesztő hozzáállás helyett ésszerű nyitottság „Egypártrendszer” helyett „többpártrendszer” Monolitikus tudomány helyett pluralista tudomány
Összegzés Amikor a naturalista magyarázatok nem kielégítőek, akkor lehetővé kell tenni olyan alternatív magyarázatok felvetését a tudományban, amelyek az ismert fizikai létezőkön kívüli elemeket is tartalmaznak.
Bővebben
Köszönöm szépen a figyelmet!
www.kutatokozpont.hu
Parajelenségek
telepátia; akaratátvitel; levitáció; jövőérzékelés; távérzékelés; poltergeist-jelenség; pszichokinézis; érzékszerveken túli észlelés.
A mindenkori tudomány működését laza közmegegyezésen alapuló elvek irányítják.
