A TERÜLETFEJLESZTÉS FEJLŐDÉSI FOLYAMATA MAGYARORSZÁGON NAPJAINKIG 2016.10.06. Lunk Tamás
Fő témák: • Területi folyamatok az I. világháború után • A szocializmus területfejlesztése (1945 – 1990) • Az „új regionalizmus” kibontakozása, az EU csatlakozás
Területi folyamatok az I. világháború után Trianoni békeszerződés: • terület 71,5, lakosság 63,3%-a határokon kívülre került - kisebb • megváltozott gazdaságszerkezet (nyersanyag-bázisok, piacok, beszállítói kapcsolatok) – kevésbé önellátó • népesség etnikai összetétele, iskolázottsága, vallási összetétele homogénebb • infrastruktúra (út, vasút) alig több, mint 1/3-a maradt szétdarabolt hálózatok (pl. körkörös szerkezetek megszűnése) • regionális központok vonzáskörzete elveszik, külső nagyvárosi gyűrű leszakad Budapest • népessége és relatív súlya megnő • közlekedési pozíciója „erősödik”
A két világháború között: Teleki Pál • gazdaságföldrajz módszereinek bevezetése • a területi revíziós igények földrajztudományi szakmai érvei (+egyebek…)
Magyary Zoltán: • közigazgatás szervezési – eredményességi, hatékonysági – kérdései (pl. centralizáció, decentralizáció, dekoncentráció)
A szocialista időszak hazai területi folyamatainak fő időszakai (Enyedi, 1996):
• a/ A „szovjet modell” dominanciája (1945-68). • b/ A „magyar modell” kiteljesedése (1968-82) • c./ A nyílt rendszerválság kifejlődése (1982-89)
A területfejlesztés 1945 – 56 között • szocialista iparosítás (I. három és I. ötéves terv), erőltetett nehézipari fejlesztés, szocialista városok kiépítése (Sztálinváros, Komló, Várpalota, Ajka, Tatabánya) • Közigazgatási reform (1949-1950), megyék összevonása, Budapest területének rendezése (7 város, 16 község csatolása), tanácsrendszer (községek száma csökkent, járások száma szintén, megyei uniformizált szervezetek) • települések osztályozása, 1951, TERINT szervezésében, feloszlatás 1952 – I. osztály: kiemelt települések (73 település), ipari központok – II. osztály: városi fejlődést biztosítani kell, új intézmények (81 település) – III. osztály: egyéb települések: falusias, helyi szükséglet, nincs beruházás (1254 település közös tanács, 1500 település nem fejlesztendő)
1956-1968 • 60-as évek: Budapest tovább növekvő ipari túlsúlya, megkezdődő korlátozás, vidékre telepítés (telephely-ipar), de elmaradó közlekedési és kommunikációs infrastruktúra-fejlesztések • növekedés erőforrása a munkaerő: migráció (célpontja Budapest, nagyvárosok) – kiürülő falvak, társadalmi problémák a városokban • 1963: Országos Településhálózat-fejlesztési Keretterv: regionális szemlélet érvényesül, regionális központok hálózata elviekben kialakul • elkezdődik a regionális tervezés, módszertan kidolgozása, megyék első településhálózati terveinek összeállítása, egyes ágazatok területi telepítésének elemzése, ezek regionális tervei ( pl. Sajóvölgy-Miskolc, Székesfehérvár-Veszprém, Pécs-Mecsek, Zagyvavölgy, Salgótarján) • a Balaton és Budapest regionális fejlesztési terveinek összeállítása
1956-1968
Országos Településhálózat-fejlesztési Keretterv. Perczel K., Gerle Gy., 1966
Az Országos Településhálózati Koncepció (OTK, 1971) 1968: Új Gazdasági Mechanizmus: • tervlebontásos rendszer megszűnése, közvetett állami gazdaság-szabályozás, a kereslet-kínálat szabályozott érvényesülése („szocialista piac”) • rugalmasabb árrendszer • átlagbér-szabályozás összességében: elmozdulás a közvetlen tervutasításos rendszertől • termelés mellett az életszínvonal (fogyasztás) növelése is cél – infrastruktúra-fejlesztések előtérbe kerülése, • 1960 – 70-es évek: különbségek (települések, térségek közötti) csökkenése
OTK (1971) felismerés: • a gazdaság térbeli (területi) különbségei számítanak • egyenlőtlenségek kialakulása • egyenlőtlenségek mérséklése gazdaság és társadalmi haszonnal jár. céljai • Budapest túlsúlyának csökkentése, öt regionális központ fejlesztése: Debrecen, Győr, Pécs, Miskolc, Szeged • Az északkelet-délnyugat ipari tengely monopolhelyzetének csökkentése, ezért ipartelepítés a Dél-Dunántúlon, Alföldön • aprófalvas térségekben faluközpontok kijelölése, tanyástérségek központosítása • városhiányos térségekben városok alapítása, funkciók szélesítése • hierarchikus településrendszer kidolgozása
OTK (1971)
OTK (1971) területbeosztás: • hat tervezési-gazdasági körzet, ezek funkcionális kiskörzetekre tagozódnak • speciális kiskörzetek: • ipari (15 db), • üdülési-idegenforgalmi (23 db), • országhatár menti (10 db), • agglomerációs (17 db)
OTK (1971) Települések szerepköre
Az OTK belső kritikája: Bibó István koncepciója (1975) elvek: • optimális megközelíthetőség (ennek tájföldrajzi, geomorfológiai vonatkozásaival együtt), • az egységek arányossága középpontban: város és térsége együttműködése
Bibó kritikája… • egy központi szuperrégió , valamint öt vidéki régió kialakítása: • „körzet”-rendszer Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely, Győr központokkal • a kormányzati apparátus jelentékeny decentralizálása a régiókhoz, a kormányzati munkának az irányadó és ellenőrző szerepre való átalakítása. • Nagymegyék: 13 (+Bp) teljes értékű felsőfokú központ város köré szervezendő • Kismegyék: központi szerepet betöltő városok körül, 30 – 40 db. Járások funkciója – vissza a településekhez.
Bibó kritikája…
Az OTK hatása a fejlődés területi egyensúlyára (1971-1980) a településhálózat egyensúlya megbomlott: • nem alakultak ki együttműködő területi egységek a központok körül • a fejlesztési források a megyeszékhelyekre, felsőfokú központokba áramoltak • az alsó- és középfokú központok leépülnek, az egyéb kategória esetenként kiürül (elnéptelenedő községek, „legnagyobb vesztes a falu”) a megyei tervek döntően rendezési szemlélete, hangsúly a létesítmények és nagyrendszerek kiépítésének tervein, belső adottságok, speciális tényezők és adottságokat figyelmen kívül hagyása
A szocialista területi politika alkonya (1980-1990) 1985-ben OGY Határozat (12/1980-1985) a területfejlesztésről, egyben az OTK módosítása: • a nagyvárosok súlyának csökkentése • a településhálózat egységes fejlesztése a besorolás megszüntetése • alapfokú ellátás helyi intézményeinek a kiépítése, középfoka városokban, felsőfok a megyeszékhelyeken • főváros súlyának csökkentés, öt regionális központ minőségi fejlesztése • az elmaradott és kedvezőtlen adottságú térségek kategóriájának bevezetése, speciális támogatási rendszer kiépítése (infrastruktúra fejlesztése, hiányzó intézmények kiépítése)
A szocialista területi politika eredményei (1970-1990) • Nagy-Budapest, mint az ország központja minden értelemben, az ország reprezentálására alkalmas lett • megerősödtek a nagyobb (kb. 100 ezer főnél nagyobb városok funkciói, regionális hatású intézmények kiépültek, nagyobb térségi vonzás alakítottak ki (oktatás, egészségügy) • a középvárosok viszonylag széles köre alakult ki (kb. megyeszékhelyek, mai MJV) • elindult a kisvárosok modernizációja • létrejött a községhálózaton belül a vidéki mikro-központok hálózata • a területpolitika/területfejlesztés a gazdaságpolitika részévé válik, de nem alakulnak ki speciális intézmények nem kíséri decentralizációs folyamat (Ideológia miatt nem is lehet…)
vesztesek: • kis lélekszámú települések
az 1990 –es évek: Fő hajtóerők: • magántulajdon meghatározóvá válása • külgazdasági orientáció megváltozása • termelési válság és területileg differenciált megújulás Hatásuk: differenciálódás a térszerkezetben • Főváros kiemelkedő fejlettsége • „rozsdaövezetek” – ipari fejlettség hátránnyá válik • nyugati határszél dinamikusabb fejlődése (új piacok közelsége, nincs „szocialista nehézipar”) • keleti térségek válsága: – – – –
telephelybezárások, ingázók elbocsájtása (a válság „áthelyezése”) nehézipar jelentős súlya mezőgazdasági piacok elvesztésének hatása kiépítetlen infrastruktúra – kisebb befektetési vonzerő
máig ható tényezők!
Az 1990 –es évek területfejlesztési politikájának törekvései • középpontban a válságtérségek és a területi kiegyenlítés: – ipari szerkezetátalakítás: Borsod, Heves, Nógrád – társadalmi – gazdasági elmaradottság: Kelet-Magyarország – tartósan elmaradott térségek: Cserehát, Ormánság
• Területfejlesztési Alap: Decentralizált (megyei) támogatások, fejlettségi alapon • 1994: kistérségek (statisztikai célú) kialakítása – települések közötti funkcionális kapcsolatok alapján (városkörnyék, sok esetben) – megyei keretek között – társulások, közös tervezés és feladatellátás ösztönzése
Kistérségek
kistérségek (terport.hu)
1996 évi XXI. Tv: a Területfejlesztési Törvény • a területpolitika (regionális politika) a gazdaságfejlesztés fő eleme • területi különbségek megszüntetésének célja • decentralizáció • partnerség: köz- magán és állami szereplők együttműködése • tervezés szükségessége, tervezési dokumentumok • 1999: regionális fejlesztési tanácsok kötelező felállítása
a Területfejlesztési Törvénnyel kialakuló rendszer
1998 Területfejlesztési Koncepció • OGY Határozat • fejlesztési tervezés alapdokumentuma: hosszú és középtávú célok, tervezési keretek • tervezési – statisztikai régiók kijelölése • felülvizsgálat: 2005 célok: • területi egyenlőtlenségek mérséklése • Az ország térszerkezete Budapest-központúságának mérséklése • Innováció terjedésének elősegítése • Nemzetközi integráció elősegítése (határmente, Európa) Beavatkozási térségtípusok kijelölése (gazdasági és társadalmi szempontból hátrányos helyzet, turizmus, természetvédelem, határmentiség, pl.) Ágazatok területi céljai
A magyarországi regionalizmus – 1990 - 2010
A régió fogalma • a régióról: „A régió nem valami kész, objektíven is megragadható természeti, gazdasági és társadalmi adottság, hanem egy társadalmi folyamat eredményeként kialakuló konstrukció. A régiót mi emberek hoztuk létre. Mi adunk jelentéstöbbletet a földrajzi tér valamely darabkájának, mi rendelünk hozzá valamilyen tartalmat, amitıl azután a térnek ez a darabja régióvá válik. A régiót mi, emberek teremtjük egy sajátos gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális konstrukciós folyamat, a regionalizálás során” (Cséfalvay Zoltán, 2004).
A régió fogalma • A régióról: „a regionalizáció hatalmi harc, a régió elsősorban irányítási-politikai eszköz, társadalmi – nálunk tudományos-politikai – produktum, a nyelv segítségével létrejött diszkurzív termék, amely a praxisban nyeri el végső értelmét”. (Faragó László, 2004).
A régió fogalma Régió a területi tudományokban: • „ A régió többé-kevésbé lehatárolt terület, amely valamilyen szempontból egységesnek tekinthető, vagy valamilyen rendezői elv alapján jön létre, amely megkülönbözteti a többi térségtől” • (Johnston) • „ A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, amely egyszerre teszi lehetővé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmigazdasági adatok elemzését és közös politikai alkalmazását” • (Benko) Régió a regionális politikában: • A regionális politikában: az ország és a település közötti – leggyakrabban az ország alatt közvetlenül lévő – területi szint (regionális szint) egysége, mely lehet közigazgatási (választott vagy delegált képviselettel) vagy nem közigazgatási (statisztikai, tervezési) funkciójú egység. (www.terport.hu)
A régió fogalma • „Tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység.” (Területfejlesztési Törvény )
Régiók Magyarországon
Hazai regionalizmus jellemzői • „top – down” jellegű: kormányzati kezdeményezések • nincs szerves fejlődésbeli előképe – régiós identitástudat hiánya • megyei rendszerekre épült • területe a NUTS II (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) statisztikai egységek (EUROSTAT) • erős európai uniós kötődések
a hazai regionalizmus környezete • kedvező európai fejlődési irányok („Régiók Európája” idea) • hazai decentralizációs törekvések (fejlesztés- és területpolitikai hatékonyság) • tudományos műhelyek: MTA Regionális Kutatások Központja kiterjedt kutatói (Pécs, Győr, Miskolc, Békéscsaba, stb.) • cél: megerősödő, önkormányzati régió, amely átveszi a megyék területi összehangoló szerepét a területfejlesztésben és egyéb fejlesztéspolitikával összefüggő területeken.
a régióképződés akadályai hazánkban kis terület, csekély természeti tagoltság, nyelvi, nemzetiségi, kulturális homogenitás a határozott különállósággal bíró területegységek hiánya • regionális azonosságtudat hiánya • erős állami centralizáció • megye – régió együttélés kérdéseinek megoldatlansága • • • •
(Süli – Zakar István: Régió, regionalizmus és regionalizáció, 2004 nyomán)
EU csatlakozás (2004) igen erős hatása • „Régiók Európája” törekvések • A támogatások NUTS II. statisztkai egységek fejlettsége alapján történő számítása • 1992 – 2003 Phare programok jelentős szerepe • Az EU-csatlakozási folyamat egyik központi kérdése a területi közigazgatás intézményi kapacitásainak erősítése „Az uniós csatlakozás a magyar közigazgatás szerkezete, szabályozása szempontjából tulajdonképpen nem tesz szükségessé kötelező alkalmazkodást, hiszen az uniós álláspont szerint az államon belüli hatalmi szerkezet, ezen belül a közigazgatás formálása nemzeti belügy.” (Pálné, 2003?)
a segélyprogramok logikája • „no free lunch” – nincs ingyenebéd”: • változási cél – ehhez rendelt támogatások • intézményfejlesztési programok intézmények kapacitása, képességei • beruházási programok humán tőkébe (emberek) fizikai tőkébe (vállalkozás, infrastruktúra, stb.)
a magyarországi területfejlesztés támogatása a Phare programon keresztül (példák) • 1992: törvény, megyei decentralizáció, kistérségi szinten koordinált fejlesztések – IB: törvény, megyei tanács/ügynökség – beruházás: megyei pénzügyi alapok, kistérségi pénzügyi alap
• 1996, 1997: régiók kialakítása, megerősítése – IB: régiós szintű döntéshozás (tanács/ügynökség, program) – beruházás: régiós szintű pénzügyi alap
• 1998 – 1999: intézményfejlesztés, felkészülés az EU Tagságra (IB) – (pl. EU Phare „Regional Preparatory Programme”)
régiók, útban az önkormányzatiság (?) felé modell (Nemes Nagy József) 1. lépés: regionalizáció: az adott teret (országot) határvonalakkal, dezaggregált kisebb egységekre kell bontani a térfelosztások leggyakrabban a területi közigazgatás létező rendszereihez igazodnak; 2. lépés: regionalizálódás: a társadalmi-gazdasági adottságok, feltételek mentén lezajló homogenizálódás, a kohézió erősödésének folyamata - legmeghatározóbb az erős belső kooperációs kapcsolatokkal is rendelkező gazdasági térszerveződés; 3. lépés: regionalizmus: az országon belüli területegységek, régiók szerepét az állami szinttel szemben növelni kívánó politikai, szellemi irányzat (identitás, intézményesülés).
A magyar regionalizmus fő elemei régiós szinten megfogalmazott fejlesztési programok (célok, támogatási formák, menedzsment) régiós szintű fejlesztési döntések (központi helyett): regionális (Fejlesztési) Tanács régiós szintű végrehajtási feladatok (Regionális Fejlesztési Ügynökség) Regionális Fejlesztési Tanács • korporatív jellegű („partnerség”): • állam (minisztériumok) • önkormányzatok (megyék, MJV-ok, kistérségek) • társadalmi szervezetek (kamarák, civilek) Regionális Fejlesztési Ügynökség: • programozás (regionális fejlesztési tervezés) • gazdasági, önkormányzati szereplők segítése, ösztönzése a fejlesztésekben („ügynökségi” feladatok) • végrehajtás menedzselése
Az EU forrásai és a magyar régiók Regionális Fejlesztés Operatív Program 2004 – 2006 (egységes program, az „átmenet”) Regionális Operatív Programok 2007 – 2013 (régiónként 1 OP, még mindig „átmenet”) Terület- és Településfejlesztési OP (2013 – 2020) • Az összes támogatás kb. 22 – 25%-a • ágazati programok: nincsenek érdemi területi megfontolások
A regionalizmus vége Faragó, 2004: „az „európai új regionalizmus" kifulladni látszik, és kétséges, hogy uniós támogatás nélkül a belső hajtóerők képesek lesznek-e továbbvinni a regionalizmus ügyét”
A regionalizmus vége gyenge belső hajtóerők • társadalom: nincs kulturális alapja (kb. homogén ország), nincs azonosságtudat • gazdaság: nincsenek regionális gazdasági kapcsolatok, hálózatok, specialitások (pl. még a fejlettségbeli különbségek sem…) • politika: inkább európai „igazodás”, mint valós modernizáció • Következmény: nem történt meg a továbblépés a valós decentralizáció irányába (legitimáció, feladatok, felelősség, források…)
A regionalizmus vége Területfejlesztési Tv módosítás: 2010 • régiók szerepének, intézményeinek eltörlése, megyék szerepének megerősítése – területfejlesztés – vidékfejlesztés
szakterületeken • kistérségek szerepének eltörlése, • járások (közigazgatási egység, fejlesztési feladatok nélkül
Fő témák: • Területi folyamatok az I. világháború után • A szocializmus területfejlesztése (1945 – 1990) • Az „új regionalizmus” kibontakozása, az EU csatlakozás
