Alapfogalmak Stratégiai tervezés: olyan folyamat, amelynek során a vezetés általános hosszú távú célokat és konkrét rövidebb távú teljesítménycélokat határoz meg, majd olyan akciókat dolgoz ki, amelyekkel a célok elérhetők Stratégiai vezetés (Drucker): nem módszerek gyűjteménye, hanem elemző gondolkodás, akciók tervezése és erőforrások rendelkezésre bocsátása az akciók végrehajtásához.
Rendőrtiszti Főiskola, Vezetéselméleti Tanszék
Stratégiai vezetés folyamata
A stratégiai menedzsment folyamata • a stratégiai menedzsment főbb tevékenységei:
Jövőkép Misszió Értékek Érdekek
Elemzés: SWOT, PEST, stb...
Megvalósítás és Ellenőrzés: akciók, Változtatás, innováció
– stratégiai elemzés • alapvető célkitűzések meghatározása / jővőkép, misszió • környezet elemzése – általános trendek elemzése
• forgatókönyvek készítése – stratégiai tervezés • Döntéselőkészítés / lehetséges akciók kidolgozása • döntéshozatal • döntés kidolgozása • döntések elfogadtatása
A stratégiai menedzsment folyamata – stratégia megvalósítása
• szervezet kialakítása (a stratégiával összhangban) – centralizált vs. decentralizált szervezet kialakítása – vállalati folyamatok újjászervezése (BPR)
• stratégiai projektek vagy akciók menedzselése (ld. Projektmenedzsment) – A megvalósított célok hasznosítása: termelés vagy
szolgáltatásteljesítés
• a kialakított szervezet és technológia működtetése és folyamatos karbantartása – termékek gyártása
• termékek vagy szolgáltatások értékesítése – Stratégia megvalósulásának folyamatos követése, és szükség esetén
beavatkozás (visszacsatolás; visszalépés a stratégiai menedzsment tevékenységeinek megelőző szintjeire) • eladások volumenének követése • felhasználói elégedettség változásának figyelése
Stratégiai szintek • stratégiai alternatívák keresése – a vállalat (már meglevő és tervezett) stratégiai üzleti
egységeinek (SÜE) meghatározása [Elv: a vállalat a külső környezet kihívásaira sikeres termékekkel és szolgáltatásokkal felel.] – a stratégiai üzleti egységek (SÜE) stratégiájának meghatározása • marketing‐ és innovációs stratégia meghatározása • egyéb ágazati stratégiák meghatározása (pl. EEM stratégia, minőségpolitika, stb.) – összvállalati stratégia kialakítása (egységes keretbe foglalás)
• alternatívák értékelése – megvalósíthatósági elemzés (rendelkezésre állnak‐e ill.
megszerezhetőek‐e a szükséges erőforrások?)
– költség‐haszon elemzés (a várható haszon megéri‐e a
költségráfordítást?)
• megoldás(ok) kidolgozása és dokumentálása
Jövőképalkotás
Jövőképalkotás
• A jövőkép olyan gondosan megfogalmazott és konkrét helyzetkép, amely világossá teszi azt, hogy a szervezet, adott idő múlva hová kíván eljutni • Olyan hosszútávú értékrendet fejez ki, amelyért érdemes dolgozni • Megfogalmazásához bátorság és kreativitás szükséges • Fred Aster: „Kövesd azt, aki az álmait követi”
Richardson: „három féle ember létezik, aki hagyja, hogy a dolgok megtörténjenek vele, aki irányítja a saját jövőjét és az, aki állandóan meglepődik, hogy már megint mi történik vele” A vágyott jövő megálmodása, ezzel megteremtése Két féle lehet: versenyközpontú és változatásközpontú
Jövőképalkotás
Misszió (mission statement)
Milyen legyen a jövőkép?
Az az értékrend, amelyet a szervezet a zázlajára tűzhetne Ki kell fejeznie
à Vonzó, kreatív, de elérhető à Olyan, amelyet el tudunk fogadtatni az összes
à à à à
beosztottal à Olyan, hogy a szervezet irányításával a jövőkép felé haladhasson
A szervezet létezésének értelmét, A szervezet számára fontos dolgokat, Azt, hogy a szervezet miért fontos másoknak A jellemző értékeket és normákat
Fontos, hogy a távoli dolgokat megpróbáljuk úgy szemlélni, mintha közel lennének
A misszió sokféle lehet, értékrendet, szemléletet tükröz, mostanában nagyobb hangsúlyt kapnak a munkavállalók, a környezeti és a társadalmi értékek
Stratégiai célok
Külső környezetelemzés
Azok a mérföldkövek, amelyet a szervezetnek el kell érnie, hogy a jövőképpel leírt állapotba juthasson Hozzá kell rendelnünk egy időtávot, a megvalósításért felelős egyént vagy részleget A célok hierarchiát alkotnak szintjük és időhorizontjuk szempontjából A céloknak világosnak és egyértelműeknek kell lenniük
•
A stratégiai elemzés fő célja a külső és belső környezet elemzésével a stratégiai menedzsment által megoldandó problémák feltárása. A környezet elemzésével kapott adatokat célszerű egy adatbázisban (számítógépen) gyűjteni. Az adatbázis tartalmát folyamatosan frissíteni kell. • Alapvető célkitűzések meghatározása (elemzési paradigma kialakítása; lényegében az alapvető cél és küldetés értelmezése) • Makrokörnyezet elemzése: PEST elemzés – politikai környezet (Political)
• jogi környezet – – – –
gazdasági környezet (Economic) társadalmi környezet (Social) technológiai környezet (Technical) természeti környezet
Környezetelemzés
Környezetelemzés
• általános trendek, makrokörnyezet elemzése
• stratégiai trendek
– stratégiai trendek – globális (vagy mega‐) trendek – szervezeti / vezetési trendek
• forgatókönyvek készítése – pesszimista forgatókönyv – optimista forgatókönyv – (leb)valószínű(bb) forgatókönyv
• mikrokörnyezet (versenykörnyezet) elemzése – piacfelmérés és versenyelemzés (ld. marketing menedzsment)
• a könyvtár belső környezetének elemzése – egyedi jellegzetességek – erősségek és gyengeségek; (belső) problémák
– Állandóság ‐ változékonyság (változások felgyorsulása,
könyezet változása)
– Kiszámíthatóság ‐ kiszámíthatatlanság, bizonytalanság (vö.
TQM2; komplexitás növekedése, környezet bonyolultsága)
– Termelésközpontúság ‐ piacközpontúság [A befelé fordulást
felváltja a piac, a felhasználók felé fordulás. Ezt a trendet tükrözik a marketing fejlődési szakaszai is.] (vö. TQM1, TQMf); például a menedzsment • a vállalatra összpontosít ‐ a (piaci) környezetre összpontosít • a múlt eredményeinek értékelésére (pl. a hagyományokra) épít ‐ a piac és a verseny értékelésére épít • a megismert trendek és bevált megoldások folytatását tűzi ki célul ‐ alkalmazkodik a trendekhez, a versenyelőnyök kiaknázását tűzi ki célul (vö. "vezetés a tények alapján")
Általános trendek
Általános trendek
globális (vagy mega‐) trendek
• szervezeti / vezetési trendek (hard menedzsment ‐ soft menedzsment)
à nemzeti méret ‐ globális jelleg à tőkeközpontúság ‐ információ‐, ismeret‐ vagy
tudásközpontúság (vö. TQMc) ipari társadalom információs társadalom à liberális ("laissez faire") szemlélet ‐ társadalmi
felelősséget vállaló szemlélet (vö. TQM4)
– tekintélyelvűség ‐ részvételen alapuló vezetési kultúra
(vö. TQM3, TQMb és TQMe; a szervezeti / vezetési kultúra változása) – hierarchiákon nyugvó, centralizált szervezet ‐ decentralizált szervezet (pl. hálózatokra épülő, projektalapú vagy TQM alapú szervezet; a szervezeti megoldások változása) • a belső kommunikáció fontossága, a szervezeti tudás menedzselése (vö. TQMd) – mennyiségi szemlélet ‐ minőségi szemlélet
Általános trendek
Problématérkép
Stratégiai tervezés •
• •
A stratégiai tervezés lényegében problémamegoldás: az alapprobléma a változó környezethez való sikeres alkalmazkodás, amelyhez az alapvető információkat a stratégiai elemzés, a keretet pedig a szervezet küldetése biztosítja. döntéselőkészítés döntéshozatal –
Stratégiai tervezés •
– stratégiai üzleti egységek (SBU) részstratégiáinak meghatározása
(ágazatonként lebontva)
– ágazati vagy funkcionális részstratégiák meghatározása (összesítve) – általános stratégia meghatározása (összesítve) – jövőkép megfogalmazása
döntési szempontok meghatározása • a vállalat küldetése, jövőképe (a megoldás "kerete") • a döntéselőkészítés eredményei ("szakmai" javaslatok)
döntés kidolgozása
•
– megoldandó problémák – a külső és belső környezet elemzésével kapott (alternatív) megoldási lehetőségek – megoldási lehetőségek értékelése
döntések elfogadtatása a külső és belső érintettekkel (vállalati politika) – elfogadtatás a külső érintettekkel
• hatalom ‐ érdek mátrix
• a vállalat mozgástere, "legitimációja"; például a könyvtár – – – – –
– elfogadtatás a belső érintettekkel
pénzügyi helyzete érdekérvényesítési képessége a fenntartónál a könyvtárhasználók száma és a könyvtárról kialakult kép a piacorientált szolgáltatások nyeresége ...
• konszenzus alapján ("nyertes ‐ nyertes" módszer) • "egyszemélyi" döntés alapján (keresztülvitel a formális hatalom segítségével; "nyertes ‐ vesztes" módszer) • kompromisszum ("demokratikus" vezetés, szavazás, többségi határozathozatal; "vesztes ‐ vesztes" módszer, haladás konfliktusokon keresztül)
• különböző érdekek, érdekcsoportok –
döntés – döntéshozatali technikák használata (pl. értékelő ív módszer)
Belső helyzetértékelés • SWOT elemzés (az információk elrendezése egy ún. portfólió‐mátrixban; a cél olyan tevékenységi körök keresése, amelyek a belső erősségeken és a külső lehetőségeken alapulnak, és lehetővé teszik a belső gyengeségek csökkentését, valamint a külső veszélyek elkerülését) • • • •
belső erősségek (strengths) belső gyengeségek (weaknesses) külső lehetőségek (opportunities) külső veszélyek (threats)
• SWOT kapcsolati elemzés
Döntéselőkészítés • A döntéselőkészítés lényegében csoportos problémamegoldás. Az alapprobléma a működési körbe tartozó piaci igények kielégítése haszon elérésével, amelyet a vállalat adott termékek és szolgáltatások (értékek) előállításával és értékesítésével oldhat meg meghatározott felhasználói csoportok számára. • problémák elemzése: elemzési, csoportos problémamegoldó és döntési technikák alkalmazása – – – –
• lehetőség‐erősség stratégiák (támadó, kezdeményező stratégiák) • lehetőség‐gyengeség stratégiák (alkalmazkodó stratégiák) • kritikus helyzet (cél a kitörés a "3. síknegyedből" valamilyen belső erősség vagy külső lehetőség kiaknázásával) • fenyegetés‐erősség stratégiák (védekező vagy ellenálló stratégiák)
Csoportos problémamegoldó, elemzési és döntési technikák alkalmazása • interjútechnika; szakaszai: – interjú előkészítése: alapos felkészülés a témából; kérdések
átgondolása és leírása; időpont és helyszín biztosítása – információs vagy tartalmi szakasz: interjú elkezdése,
megfelelő légkör megteremtése; alapvető azonosítási kérdések feltevése és a válaszok lejegyzése; információs kérdések feltevése és a válaszok lejegyzése – ellenőrző szakasz: ellenőrző kérdések feltevése és a válaszok lejegyzése (pl. a korábbi kérdésekre adott válaszok pontosításával vagy kiegészítésével) – befejező szakasz: interjú formális lezárása; hivatalos légkör feloldása; új időpont megbeszélése (ha szükséges)
interjútechnika brainstorming NCM ORGAPLAN
Csoportos problémamegoldó, elemzési és döntési technikák alkalmazása •
brainstorming: csoportos alkotó technika, alapja a résztvevők kreativitása és asszociációs képessége; egyszerűbb, egyértelműen felvázolható problémák megoldására szolgáló csoportos problémamegoldó eljárás (vö. NCM) – alapvető magatartási szabályok (pl. kifüggesztve):
• ítélkezés felfüggesztése: nem értékeljük a javaslatokat, ötleteket semmilyen formában • "szabadon szárnyalás": gátlások levetése, szabad asszociáció lehetővé tétele • mennyiségre törekvés: minél több ötlet gyűlik össze, annál jobb; minden ötletet felírunk úgy, hogy mindenki láthassa őket (és lehetőleg valamilyen rendszerben, hogy áttekinthetőek legyenek) • kölcsönös gondolati megtermékenyítés: mások ötleteinek átvétele és továbbgondolása – főbb szakaszai: a probléma vázolása és megbeszélése; a probléma
újravázolása (a probléma különböző vetületeinek feltárása); egy újravázolt probléma‐megközelítés kiválasztása; bemelegítés; ötletbörze (ötletek gyűjtése és rögzítése); az ötletek csoportosítása; az ötletek kinyomtatása és szétosztása; összesítés, értékelés
Csoportos problémamegoldó, elemzési és döntési technikák alkalmazása
Csoportos problémamegoldó, elemzési és döntési technikák alkalmazása
NCM (Nominál Csoport Módszer): csoportos problémamegoldó eljárás bonyolult, un. nem strukturált problémák megoldására (vö. brainstorming)
• ORGAPLAN (egyéni megszólaltatási módszer, amelynek célja a kompetens személyek bevonása a döntés‐előkészítés folyamatába): egy adott téma megvitatására szolgáló eljárás, amely lehetőséget ad az adott témával kapcsolatos egyéni vélemények kifejtésére és ütköztetésére, és ezáltal a témával kapcsolatos fenntartások, problémák összegyűjtésére és rendszerezésére – főbb szakaszai: a megvitatandó kérdés ismertetése; az egyéni vélemények ismertetése a kérdéssel kapcsolatban (minden résztvevő 3 percet kap); a fontosnak ítélt gondolatok (érvek, problémák, ötletek, javaslatok, stb.) kiválasztása szavazással; az elfogadott gondolatok rögzítése és összegyűjtése egy gyűjtőtáblán; az összegyűjtött gondolatok értelmezése és rendszerezése közösen kialakított szempontok alapján (ehhez szükséges egy vitavezető elnök vagy moderátor); titkos szavazás a kialakított szempontok elfogadásáról vagy elvetéséről
à főbb szakaszai: a probléma ismertetése, a szabályok
rövid összefoglalása; ötletek, elgondolások önálló leírása egy munkalapra; elgondolások közös ismertetése és rögzítése; elgondolások megvitatása, értelmezése és csoportosítása; előszavazás, ötletek szűrése; előszavazás eredményének megbeszélése, a kialakított vélemény tisztázása; végszavazás és a szavazás eredményének értékelése
Hatalom – Érdek mátrix
