Területpolitika, területi tervezés alapfogalmak 2015. 09.18. Lunk Tamás
[email protected]
Lényeges fogalmak közpolitika, területpolitika, fejlődés, területfejlesztés, területrendezés, területi tervezés , területi kohézió
Irodalom 1. REGIONÁLIS TERVEZÉS Szerző: Rechnitzer János, Széchenyi István Egyetem Győr, 2011 kézirat (Az Új Széchenyi Terv keretében, az EU Szociális Alap társfinanszírozásával elkészült mű.) 2. REGIONÁLIS TERVEZÉS ÉS PROGRAMMEGVALÓSÍTÁS Szerző: G.Fekete Éva, Miskolci Egyetem Miskolc, 2013. kézirat (Az EU “Cross border training of economic experts in distance learning network” projekt (C HUSK/1101/1.6.1-0300 CROSSEDU) keretében, az EU Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával készült mű.)
Politika, közpolitika politika: • „politics”: közélet: társadalmi csoportérdekek harca, hatalom megszerzése, gyakorlása, • „policy”: kb. irányelvek, stratégia célok rendszere (nem csak köz…) Közpolitika: sok definíció, általában tartalmazzák (Thomas A. Birkland) • a köz nevében csinálják; • általában a kormány csinálja, vagy kezdeményezi; • köz- és magánszereplők értelmezik és alkalmazzák; • amit a kormányzat szándékozik tenni vagy nem tenni; • • szakpolitikákban nyilvánul (mint oktatás, gazdaság, fejlesztés..……terület…). • Tartalma a jövőt alakítani kívánó cselekvések fő irányai, ezekhez rendelt értékek választása, stratégiai céljai
Területpolitika • Kiindulópont („axióma”): a fejlődés térben egyenlőtlen módon megy végbe. (Regional Science, Geography, Regional Economy…), a tér (hely, távolság) hat a gazdasági, társadalmi folyamatokra, esetenként térbeli meghatározottságot okoz. • Ha kívánatos a közelítés az egyenlőséghez, beavatkozás szükséges (és lehetséges). • A területi rendszerre irányul:
A területi rendszer
A terület-rendszer alrendszerei (Rechnitzer, Smahó, 2011)
Mi a területpolitika? (Horváth Gy. alapján): A területi adottságok, lehetőségek és térelemek közti kölcsönkapcsolatok törvényszerűségének feltárása és hasznosítása révén a társadalmi alapfunkciók gyakorlásához szükséges kedvező feltételek megteremtése( más szóval életkörülmények javítása) s társadalmi méltányosság és az igazságosság elve (vagyis az életkörülményekben megmutatkozó objektív különbségek mérséklési szándéka) érvényesítésével.
Mi a területpolitika? (Rechnitzer J. alapján): A térbeli elhelyezkedés sajátosságainak és jövőbeli fejlesztési irányainak érvényesítése a nemzet politikában, ami kiterjed a: -térbeli különbségek (gazdaság, településhálózat, infrastruktúra, környezet) kiegyenlítésére, mérséklésére, -életkörülmények (foglalkoztatás, gazdasági esély, szociális,kulturális) térbeli eltéréseinek csökkentésére, a népesség számára -a térbeli helyzetből következő meghatározottság oldására, a jobb élet esélyének biztosítására, -térség/régió, mint valós, vagy lehetséges entitás elfogadására, a központi, állami funkciók (fejlesztés, gondoskodás) megosztására, a decentralizációra.
Mi a területpolitika? (Faragó László, www.teir.hu alapján): A területpolitika az állami (kormányzati) politikának az a része, amely az ország térségeinek, területi egységeinek és ezek lakónépességének (gazdasági, kulturális, környezetvédelmi stb.) fejlettségére vonatkozó stratégiai célokat tartalmazza. A területpolitika határozza meg a pénzforrások megteremtésének módját és felhasználásának ütemezését, súlypontjait (normatív támogatás rendszere, adóbevételek visszaosztása, fejlesztési források elosztása, területhasznosításra vonatkozó szabályozások, környezetvédelmi törvények, területrendezés és igazgatás szabályozása stb.).
Területpolitika sajátosságai - -„horizontális” politika: más szakpolitikákat átható, céljait azokban érvényesítő közpolitika - -al-politikák együttese: régió-politika, vidékpolitika, településpolitika - jellemző alrendszerei: tervezés, finanszírozás, intézményrendszer (esetleg menedzsment) - jellemző célok: kohézió (társadalmi, gazdasági, területi), kiegyenlítés, térszerkezet (pl. policentrikusság), versenyképesség
Területpolitika klasszikus (tradicionális) céljai (Rechnitzer nyomán)
Munkaalkalmak megteremtése, munkanélküliség csökkentése A túlnépesedett központok demográfiai és környezeti nyomásának csökkentése A nemzeti erőforrások hatékony felhasználása A helyhez kapcsolódó fejlettségbeli különbségek csökkentése A térségre jellemző identitás megőrzése, különösen a kisebbségek lakta területeken A népesség és környezet egyensúlyának a megőrzése, illetve helyreállítása. + Ágazati politikák hatásainak mérséklése, válságkezelés és megelőzés (időben/térben változó célok! – későbbiek során részletezve)
Területfejlesztés tudatos tevékenység, a területpolitika eszköze, a területpolitikai célok elérésének érdekében. Konkrét beavatkozások rendszere. itt is érvényes: tervezés, finanszírozás, menedzsment (intézményrendszer) • „a területi politika egy olyan közpolitika, amely az adott ország térbeli szerkezete alakításának hosszú távon érvényesülő elveit, irányait, cél- és eszközrendszereit határozza meg. A területfejlesztés ezzel szemben a területi politika megvalósításának eszközeit, szabályait, intézményeit és menedzsmentjét foglalja magában”. (Rechnitzer János – Smahó Melinda: Területi politika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011, 456 oldal.)
Területpolitika beavatkozásai: két fő felfogás „piaci kudarc” elmélete alapján: beavatkozás, amikor és ahol a piaci folyamatok (és ágazati jellegű szakpolitikák ) következményeként problémák keletkeznek vagy „területi tőke” elmélete alapján: a térbeliségben rejlő lehetőségek (új kapcsolatok/hálózatok, innováció, tudás) működésnek, kialakulásának segítése hatékonyság-, így versenyképesség-növelő tényező, így folyamatos beavatkozással támogatandó.
Területi tőke fogalma A területi tőke olyan adottságok összessége, amelyek hely, vagy térség specifikusak, s egyben arra orientálják a fejlesztéspolitikát, hogy annak fókuszába a területi értékek kerüljenek, azok folyamatos megújításra koncentráljanak. „A fejlődést és a hatékonyságot az szolgálja leginkább, ha minden régió adottságait, lehetőségeit, potenciálját, területi tőkéjét a lehető legnagyobb mértékben használjuk fel, és aknázzuk ki.” (Fabrizio Barca, 2009) „A területi tőke számba veszi mindazokat a forrásokat, melyek gazdasági előnyöket jelentenek, illetve jelenthetnek a térségben. Egyaránt méri azokat az anyagi és nem anyagi lehetőségeket, melyek már hozzájárultak a lokális jóléthez, és azokat is, melyek egyelőre kiaknázatlan források korábban mérhetetlennek tartott immateriális javakat tőkeként értelmezi.” „A területi tőke bizonyos beruházásoknál nagyobb hozamot tesz lehetővé, mint másoknál, mivel azok jobban illeszkednek a területhez, és annak eszközeit, embereit és potenciálját hatékonyabban használják fel.” (OECD 2001).
Fejlődés fogalma Fenntartható fejlődés: olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket
Fejlődés: változás Fejlesztés: változás tudatos és tervezett előidézése
Területi fejlődés: „komplex” fogalom „túl a GDP-n…”, pl. • életminőség (oktatás, egészség, társadalomi befogadás, összetartás) • környezet minősége • kulturális élet, örökség • önigazgatás, a politikai függetlenség (talán…) „olyan, a gazdaság, társadalom és a környezet jelentős elemeit érintő („strukturális”) változás, amely következtében a gazdasági, a kulturális, a politikai, az ökológiai és más tényezők újszerűen hatnak egymásra és ezzel az adott területen élők szükségleteit magasabb szinten elégítik ki.” (Faragó László nyomán)
Területfejlesztés és -rendezés területrendezés: • a kívánatos területfelhasználás és használat általános szabályai, • a fejlesztési elhatározások térbeli fizikai elrendezése (korlátai, preferenciái) Előírásokban és szabályokban jelenik meg, „statikus” jellegű
területfejlesztés: • közpolitikai beavatkozások kívánatos irányai • pénzügyi transzferek • társadalmi és gazdasági célok Célokat és akciókat jelenít meg, rugalmas, „dinamikusabb” jellegű
Területfejlesztés és –rendezés két meghatározás • A „területfejlesztés” foglalja magába mindazon aktivitásokat, „amelyeken keresztül a közösségi szféra hatni próbál a különböző tevékenységek térbeli megoszlására, vagyis a területfejlesztést a térhasználat tudatos irányításaként, befolyásolásaként fogjuk fel.” (Faragó László) • A „területrendezés” olyan tevékenység, amely „a műszaki és ökológiai adottságok feltárásával és az ezekre alapozott térségi szabályokkal, valamint térségi jelentőségű műszaki infrastrukturális rendszerek térbeli rendjének meghatározásával befolyásolja és szolgálja az országos területfejlesztési politika érvényesülését.” (Tompai Géza)
Területfejlesztés és –rendezés Törvényi meghatározottság: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
területfejlesztés: • az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, • rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben;
Területfejlesztés és –rendezés Törvényi meghatározottság: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről területrendezés: az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben: • az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése, • a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása, • a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszakifizikai rendszerének meghatározása, • nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása
Területfejlesztés és –rendezés Törvényi meghatározottság: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben: • az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése, • a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása, • a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszakifizikai rendszerének meghatározása, • nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása;
Területfejlesztés fő („beavatkozási”) eszközei • Materiális eszközök pénzügyi transzferek (támogatás) rendszerei: beruházások támogatása, (Európai Uniós, központi kormányzati, regionális,helyi, ágazati), adókedvezmények, kedvezményes hitelek, befektetések
közvetlen állami beruházások tudás/készségek (szakértők, hálózati együttműködés) és humán és intézményi kapacitások finanszírozása • Immateriális eszközök: tervezés (tervek, stratégiák, fejlesztési programok előállítása, elfogadása) koordinációs eszközök (egyeztető fórumok, összehangolt döntéshozatali mechanizmusok ) egyéb szabályozási eszközök (felmentések, kivételek, szabályozási szintek…) intézményi kapacitások (menedzsment, értékelés, ellenőrzés) fejlesztése, tudásmegosztás decentralizáció (felelősség- és forrás-átadás) tudományos elemzések; a területi folyamatok feltárása, megismerése
A területi tervezés: a területpolitika (fejlesztés és rendezés) eszköze (tervezés: • kívánatosnak tartott jövőbeli állapot meghatározása és annak elérését lehetővé tevő utak (lépések) és a lépések során alkalmazandó eszközök meghatározása…) a tervezés visszahat a területpolitikára is: • a terv maga szabályozó szereppel bír • a tervezési folyamat során az általánosabb, tágabb célok, elvek is átalakulhatnak (új info, új szempontok, megoldási lehetőségek…) Területi tervezés: • meghatározott területre vagy terület-rendszerre irányuló • adott területen meghatározó tényezőkkel hangsúlyosan és egymásra hatásukat is vizsgálva foglalkozó tervezési folyamat.
Területi tervezés terei • mikro-tér: egyének, család, munkahely • lokális terek: háztömb, településrész, (kisebb település) • regionális jellegű terek: kistérség, városi vonzáskörzet, megye, nagytérség (régió) • makro-terek: makro-régió (pl. Duna-régió), ország, ország-csoport (pl. V4-ek), globális régió („Pacific Rim”, „Közel-Kelet”)
Makro-régiós terek
Nagytérségi terv Nemzeti Fejlesztés 2030
Megyei fejlesztési terv
Forrás: Veszprém megye fejlesztési koncepciója
A területi tervezés sajátosságai • többszintű, sok és változatos szereplővel történik a tervezés • érdekek és értékek változatossága • területi optimumok keresése (ágazati hatékonyság helyett szinergikus hatás) • korlátozott racionalitás: nincs „legjobb” megoldás (érdekek, érzések, hiedelmek…) ebből adódóan a tervezés jellemzői: • „integrált” megközelítés (elemek egymásra hatása, szinergia) fontossága • konzultációk, egyeztetések jelentős szerepe • érdekeltek bevonása, elköteleződésük megnyerése, közös tervezés • többszintű végrehajtás: partnerek együttműködése, többszintű irányítás
• erős hangsúly a tervezés folyamatán (megszerzett információk, változó attitűdök, stb.)
„Minden tervet azért készítenek, hogy megvalósítsák” – Körmendy Imre Falu-Város-Régió 2006/2. „A tervezés nem elsősorban tervek elkészítéséről szól, hanem azoknak a problémáknak a feltérképezéséről, amelyekkel most és a jövőben szembesülhetünk, azért hogy ma jobb döntéseket hozhassunk” – Andreas Faludi, Planning Practice & Research, Vol. 15, No. 4.
A tervezés jellemző területi keretei A központosított (unitárius) államok: • erős központi tervezés, (általában) kiterjedt önkormányzati feladatok (jellemzően Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország), • gyenge vagy relatíve erős középszint (UK, Portugália, Franciaország, Hollandia) Regionalizált unitárius államok (jellemzően Spanyolország, Olaszország): • erős közép (regionális) szint • decentralizált tervezés, erős központi koordináció ill. beleszólás Szövetségi (föderális) államok (jellemzően Ausztria, Németország, Belgium, Svájc) • megosztott hatalom • erős tagállami tervezési kompetenciák
Területi tervezés és az Európai Unió - 1 A területi tervezés tagállami hatáskör. EU szerepe: koordináció: a területi tervezésért és területfejlesztésért felelős miniszterek együttműködésével. A fejlődési folyamat fő állomásai: • 1999 (Potsdam): ESDP (European Spatial Development Perspective) Európai Területi Tervezési Megfigyelési Hálózatot (ESPON Program - European Spatial Planning Observation Network): • adatgyűjtés, elemzés • európai területi folyamatok egységes értelmezése és értékelése (www.espon.hu)
Területi tervezés és az Európai Unió – 2 A fejlődési folyamat fő állomásai -2:
2007 (Lipcse)Területi Agenda • policentrikus városhálózat-fejlődés • kiegyensúlyozott város–vidék kapcsolat megteremtése • hozzáférhetőség biztosítása • értékekkel való bölcs gazdálkodás. 2007: Lisszaboni szerződés: Kohéziós politika célja: társadalmi, gazdasági és területi kohézió (de mi is ez?) 2008: Zöld könyv a területi kohézióról („Green Paper on Territorial Cohesion – Turning Territorial Diversity into Strength”) „A területi kohézió célja valamennyi terület harmonikus fejlődésének biztosítása, valamint annak lehetővé tétele, hogy az ott élő polgárok e területek adottságait optimálisan kihasználhassák. Ez azt jelenti, hogy a sokféleséget olyan előnnyé alakítják, amely hozzájárul az egész EU fenntartható fejlődéséhez”
Területi tervezés és az Európai Unió – 3 A fejlődési folyamat fő állomásai -3: 2011 (Gödöllő): „Területi Agenda 2020 – Egy sokszínű régiókból álló, befogadó, intelligens és fenntartható Európa felé” területi prioritások: 1. A policentrikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése 2. Az integrált fejlesztés ösztönzése a városokban, valamint a vidéki és sajátos adottságú régiókban 3. A határokon átnyúló és transznacionális funkcionális régiók területi integrációja 4. A régiók erős helyi gazdaságokon nyugvó globális versenyképességének biztosítása 5. A területi összeköttetés javítása az egyének, a közösségek és a vállalkozások érdekében 6. A régiók ökológiai, táji és kulturális értékeinek kezelése és összekapcsolása
Áttekintés: Lényeges fogalmak közpolitika, területpolitika, fejlődés, területfejlesztés, területrendezés, területi tervezés , területi kohézió
