A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése
Megmérni a megmérhetetlent
Definíció Az emberiség képes fenntarthatóvá tenni a fejlődést – biztosítani, hogy a jelen szükségleteit kielégítse anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. (A Környezet és Fejlődés Világbizottsága)
• Mik a szükségletek? • Mennyi az elég? • Kielégíthető-e mindenki szükséglete egy népességszámon túl?
EU és fenntartható fejlődés indikátorok z
Gazdasági
z
Környezeti
z
Társadalmi
z
Intézményes
Gazdasági Indikátorok GDP zBefektetések a GDP százalékában zAz ipar részesedése a GDP-ben zÉves energiafogyasztás fejenként zA megújuló energiaforrások részaránya z
A nem megújuló energiaforrások várható élettartama zKörnyezeti kiadások a GDP százalékában zKülföldi direkt befektetések zODA a GDP százalékában z
Társadalmi indikátorok Népesség növekedés zNettó migráció zTeljes szaporodási ráta zGyermekhalandóság zVárható élettartam zAz egészségi kiadások a GDP százalékában z
z
Munkanélküliek aránya
100 férfi munkásra eső női munkás zNői és férfi bérek zNépsűrűség zVárosi lakosság aránya zEgy főre jutó lakásterület zEgy főre jutó gépjármű üzemanyag-fogyasztás z
Környezeti indikátorok Ózonra káros kémiai anyagok használata zÜHG kibocsátás zSO , NO kibocsátás 2 x zLevegőtisztaságvédelemre fordított kiadások zEgy főre jutó vízfogyasztás z
szennyvíztisztítás zIvóvíz-felhasználás zTermékeny mezőgazdasági területek zTerület-felhasználás változása zEnergiafelhasználás a mezőgazdaságban z
Környezeti indikátorok Műtrágyák használata zNövényvédő-szerek használata zIpari és kommunális hulladék zHulladékgazdálkodási kiadások zAz erdők kiterjedésének változása z
Fakitermelés intenzitása zA kezelt erdők aránya zA veszélyeztetett fajok aránya zA veszélyeztetett habitatok aránya z
Intézményes kiadások Kutatási kiadások a GDP százalékában zSzáz főre jutó telefonvonalak száma z
Helyi fenntarthatósági indikátorok A helyi közösséggel való megelégedettség zHelyi hozzájárulás a globális klímaváltozáshoz zHelyi mobilitás zHelyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés zParkokhoz való hozzáférés zHelyi levegőminőség z
Közlekedési mód az iskolákba zKörnyezeti igazgatás az önkormányzatoknál és üzleti vállalkozásoknál zzaj zÖkológiai termékek száma z
Mit mutatnak az egyes indikátorok z
Környezetvédelmi, egészségügyi kiadások a GDP százalékában
z
Védett területek aránya
z
Hulladékgazdálkodási kiadások
z
Megújuló energiaforrások részaránya
z
Egy főre eső lakásterület
z
Városi lakosság aránya
Mit mutatnak az egyes indikátorok GDP kitermelésére felhasznált energia (gazdaság energia-intenzitása) zKülönböző gazdaságszerkezetű országokhoz különböző felhasználások tartoznak, még akkor is, ha az egyes ágazatok energiahatékonysága azonos. zElsősorban az energia-intenzív tevékenységek kihelyezésével befolyásolható z
Mit mutatnak az egyes indikátorok z
A GDP és környezeti terhelés szétválasztása
A gazdasági növekedés és az erőforrások használatának elválása egymástól az EU 15 országában. Arányszám, 1980=100
megjegyzés: *A GDP 1995-ös állandó árak alapján **Teljes nyersanyagigény ***primér energiaellátás ****belföldi nyersanyagfogyasztás
Fosszilis tüzelőanyagok belföldi kitermelése és behozatala, CO2-kibocsátás az EU 25 országában 120
fosszilis tüzelőanyagok belföldi kitermelése (tonna)
115
110 Arányszám, 1992 = 100 105
fosszilis tüzelőanyagok behozatala []
100
95
90
CO2 kibocsátás [tonna]
85
80 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001
Import és belföldön kitermelt nyersanyagok az EU 15 országában
Fosszilis energiahordozók
Ipari ásványok, ércek 0,90
3,00 0,80 2,50 0,70
0,60
kg/fő
2,00
0,50 1,50 0,40
1,00
0,30
Belföldön kitermelt fosszilis energiahordozók
0,50
Import fosszilis energiahordozók 0,00 1970
1980
1990
2000
0,20
Belföldön kitermelt ipari ásványok, ércek
0,10
Import ipari ásványok, ércek
0,00 1970
1980
1990
2000
Szennyvíztisztítás és fenntartható fejlődés Helyi haszon Talajvíz szennyezettség csökkentése
Életciklus vége
Építési időszak Az építkezés visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásai (szennyvízvezeték hálózat és tisztítómű)
Hulladék Működési időszak Energia- és anyagszükségl et
Az építkezés energiafelhasználása és emissziói
Természeti erőforrás szükséglet
Építőanyagok bányászata és feldolgozása
Energi a Környezeti nyomás
A fogyasztó fizet Haszon
Működési költség Befektetési költség Adók
Szennyvíziszap Állami bevételek Talajba
Komposztálás
Szállítási és energia emisszió Veszélyes anyagok
Égetés Energia emisszió
Növekedés
Tanulságok Olyan integrált fogalmat, mint a fenntartható fejlődés, nem lehet a részek indikálásával mérni
z
z
A rendszer nem adható össze részeinek tulajdonságából
z
Egy dolgot mindig csak önmagához hasonlíthatunk!
A fenntarthatóság mérhetősége
Környezeti indikátorok Terhelés
Hajtóerők
(stratégiák, politikák) pl. fosszilis tüzelőanyagok használata
(a tevékenységekből származó ráhatások) pl. szennyezés
Állapot
Válasz
pl. klímaváltozás
(társadalmi) pl. energia adó Hatás
(a társadalomra) pl. kevesebb mezőgazdasági termék
Az emberi viselkedést alakító hajtóerők viselkedés gondolatok érzések
hit
értékek
A hajtóerők rendszere
állapot terhelések Fizikai struktúrák Termelés-fogyasztás Intézmények rendszere Társadalmi viszonyok rendszere Értékek rendszere
Az értékek struktúrája
A jóllétet meghatározó értékek
Anyagi jólét
Környezet minőség
Hozzáférés Egészség Szeretet az erőforrábiztonság jogok szabadidő boldogság sokhoz és intézményekhez
Működés változása Te
r m é s ze t
Társad
Természet
alom
Társadalom
A terhelés változása
Külsõ tényezõk
Válasz (tervezés)
r Te
sz é m
et
d al a s r Tá
Ha
tá
izi l a n s (a
Állapot ‘n’
A rendszer 0,1,2,...n állapota
om
s)
Állapot ‘1’ mérés
Az állapot változása
Tanulságok A hajtőerők rendszerben működnek, nem mérhetők zA rendszer fekete doboz, nem ismerjük zAnélkül kapunk jelzéseket, hogy ismernénk a rendszert zA terhelés három féle: erőforrás, kibocsátás, térhasználat, mindhárom mérhető zAz állapot mérhető, de nem értelmezhető zA hatás mérhető, de nem értelmezhető, a jelzés, amelyet a rendszer ad, nem föltétlen egyetlen ráhatással kapcsolható össze, a ráhatások összegződnek zA válaszok hatásai mérhetők, de nem értelmezhetők z
Fenntarthatóság, másként
Az új paradigma z
A fejlődés célja a fenntartható társadalom.
A gazdaság eszköz, nem cél. Közvetítő a társadalom és környezet között.
z
z
A környezet korlát és lehetőség egyszerre.
A fenntarthatóság meghatározása és feltételei A fenntartható fejlődés célja a társadalmi létminőség megvalósulása az ökológiai eltartóképesség határának túllépése nélkül. (H. Daly) z
z
Növekedés = nagyobbá válni.
z
Fejlődés = jobbá válni.
• A környezet eltartóképesség szerinti használata a jó környezeti minőség megtartása érdekében • Társadalmi igazságosság • Társadalmi tudatosság– holisztikus látásmód
Forgatókönyv 1.
Forgatókönyv 2.
Forgatókönyv 3.
Tanulság • Az eltartóképesség nem mérhető • a terhelés csökkentése által korrigálható • az állapot mérésén keresztül a terhelés csökkentés igazolható
• A terheléseket a rendszerbe bevitt inputokon keresztül tudjuk mérsékelni, ez elsősorban az anyag és energiafelhasználás
Javasolt indikátorok a terhelések csökkentésének nyomonkövetésére
Globális anyag és energiafelhasználási mutató zNemzeti anyag és energiafelhasználási mutató az importból származó átterheléssel korrigálva zFosszilis energiaforrások kiváltásának változása megújuló energiahordozókkal zTérszerkezeti mutató – a természetes – természet-közeli és mesterséges habitatok arányának változása zToxikus anyagfelhasználás változása z
Szociális igazságosság Társadalmi polarizáció közösségi, nemzeti, globális szinteken – jövedelem olló, tulajdon olló, tudás olló, egészség olló
z
Külső függőség – energia, nyersanyag, tőke, adósság szolgálat, külső támogatások
z
A fenntartható fejlődés fogalmának általános értelmezése 7% 26%
1%
Folytonos gazdasági növekedés
4%
20%
16%
4% 22%
Forrás: KSH
A társadalmi ellátórendszerek megőrzése Az emberek anyagi jólétének folyamatos gyarapodása A környezet és természet védelme
A ma és a jövő gene-rációk szükségleteinek kielégítése A tudomány és technika folyamatos fejlődése A közbiztonság biztosítása A természeti erőforrások megőrzése
Legkényesebb kérdések
A szegénységi arány Magyarországon, korcsoportok szerint, % 30,0 25,0 20,0
Teljes népes0–15 16–64 16–24 25–49 50–64 65+
15,0 10,0
2005
2004
2003
2002
Forrás: KSH
2000
0,0
2001
5,0
Energiaimportfüggőségünk, energiaforrások szerint, %
100
80 60
Szén Olaj Gáz Villamos energia Egyéb Átlagban
40 20
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
-20
1999
Forrás: KSH
1995
0
Egy főre jutó adósság, Ft / fő 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 külső adósság belső adósság
1 500 000 1 000 000
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
Forrás: KSH
1997
0
1998
500 000
Hogyan látja a magyar társadalom jóléti esélyeit? 100% 90% 80% 70% 60%
nagyon jó jó javuló változatlan bizonytalan rossz kilátástalan
50% 40% 30% 20% 10%
tá v év 25
5é
Forrás: KSH
vt
áv
lat
lat
áb
áb
an
an
0%
Mennyire boldog a magyar ember? 11%
4% 3% 7%
22% 25%
29%
Forrás: KSH
Egyáltalán nem Alig Egy kicsit Boldog Eléggé boldog Nagyon boldog Teljesen boldog
Boldogságindex régiónként
7,0 6,0 5,0 4,0
3,9
4,0
3,7
4,0
4,0 3,6
3,9
Közép-Mo. Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld
3,0 2,0 1,0
Forrás: KSH
egyáltalán nem boldog (1); alig boldog (2); egy kicsit boldog (3); boldog (4); eléggé boldog (5); nagyon boldog (6); teljesen boldog (7)
7
Egészség Család, családi kapcsolatok fontos Biztonság Az élet tisztelete Igazi barátság, emberi kapcsolatok Erényes, erkölcsi normák Értelmes, teljes, célba ért élet A másik ember méltóságának tiszt A környezet jó minősége Pénz, jövedelem Önbecsülés, identitás tudat Igazságosság, egyenlő bánásmód Autonómia: nagyjából úgy élni, aho Másoknak való segítségnyújtás, g A környezet, a természet harmóniá A környezetről, természetről való g Munka – kiteljesedés a munkában Bizalom a másik emberben Szolidaritás a rászorulókkal, nélkü Tudás, műveltség, bölcsesség Anyagi jólét, magas életszínvonal Bizalom a társadalmi, közéleti inté
Forrás: KSH
Élvezetes élet Művészetek, kultúra Vallásosság, hit 1
Mennyire fontosak a boldogsághoz az alább felsorolt értékek? 6
5
4
3
2
Mennyire elégedett a magyar ember? 7,0
6,0
5,0
4,0
3,0
2,0
szeret ott élni ahol éppen él természetes környezete önmaga helyben elérhető árukínálat környezetének állapota munkahelyi munkábajárási/közlekedési körül helyben elérhető iskolázás lehetőségei településkép, tisztaság közművek szolgáltatásai munka helyi önkormányzat szabadidő eltöltésének lehetőségei kulturálódási lehetőségek helyi értékesítési lehetőségek egészségügyi ellátás közbiztonság világ jövedelem társadalom helyi jövedelemtermelési lehetőségek
Forrás: KSH
helyi munkalehetőségek kormányzat 1,0
