Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-Import menedzsment szakirány
A TERMÉK NYOMON KÖVETHETŐSÉG SZÜKSÉGESSÉGE NAPJAINKBAN AZAZ NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A VOG KFT-NÉL
Készítette: Krisztián Roland
Budapest, 2006.
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés................................................................................................................................ 5 II. A termékek nyomon követhetősége ................................................................................... 7 II.1. Fogalom meghatározás................................................................................................. 7 II.2. Követelmények a nyomon követhetőséggel kapcsolatban ........................................... 9 II.3. A nyomonkövetés céljai, előnyei ............................................................................... 11 III. Nyomon követési rendszerek ......................................................................................... 14 III.1. Megoldások a nemzetközi gyakorlatban, világkereskedelemben ............................. 14 III.2. Vállalati megoldások................................................................................................. 16 IV. A VOG Kft. nyomon követési rendszere ...................................................................... 19 IV.1. A vállalat általános bemutatása, felépítése, tevékenységei....................................... 19 IV.2. A jelenlegi nyomon követési rendszer bemutatása ................................................... 22 IV.2.1. IBM AS/400..................................................................................................... 22 IV.2.2. Raktárkönyv módszer ...................................................................................... 23 IV.3. Problémák a módszerrel, a nyomonkövetés szükségessége ..................................... 25 V. Ajánlatok értékelése.......................................................................................................... 27 V.1. A kialakítandó rendszer bemutatása........................................................................... 27 V.1.1. A hardvereszközök bemutatása......................................................................... 28 V.1.2. Szoftverbemutatás ............................................................................................. 30 V.1.3. A rendszer bemutatása ...................................................................................... 31 V.1.4. EAN SSCC kód bemutatása.............................................................................. 34 V.2. Ajánlatok bemutatása ................................................................................................. 36 V.2.1. Eszközbeszerzés ................................................................................................ 36 V.2.1.1. Simon Cornwill Kft.................................................................................. 37 V.2.1.2. Wind Comp Számítástechnikai Kft.......................................................... 38 V.2.1.3. BCS Hungary ........................................................................................... 39 V.2.1.4. Összehasonlítás, javaslattétel ................................................................... 42
3
V.2.2. Szükséges átalakítások, szerelési munkák ........................................................ 43 V.2.2.1. Összehasonlítás ........................................................................................ 44 VI. EU pályázatok .................................................................................................................. 45 VI.1. Pályázati lehetőségek ................................................................................................ 45 VI.1.1. GVOP 2006-2.1.1. Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése ........................................................................................... 46 VI.1.2. GVOP 2005- 4.1.1. Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek.............. 49 VI.1.3. GVOP 2005 – 3.3.3. Vállalati innováció támogatása ...................................... 52 VI.1.4. Közös elemek................................................................................................... 55 VI.2. Elbírálási szempontok, projectellenőrzések ............................................................. 56 VI.2.1. Pályázatok elbírálási szempontjai .................................................................... 56 VI.2.2. Ellenőrzések..................................................................................................... 60 VI.3. Összehasonlító elemzés, esélyek és lehetőségek ...................................................... 62 VII. Összefoglalás................................................................................................................... 66 VIII. Táblázatok jegyzéke ..................................................................................................... 69 IX. Mellékletek ....................................................................................................................... 70 X. Felhasznált források jegyzéke .......................................................................................... 76
4
I. Bevezetés
Szakdolgozatom témája az áruk nyomonkövetésének logisztikai szempontból történő vizsgálata. A törvények előírják, hogy az árut a gyártás/termelés helyétől a fogyasztóig folyamatosan követni kell, és biztosítani kell az áru mindenkori visszakereshetőségét. A termék követését mind az iparcikkeknél mind pedig az élelmiszereknél meg kell valósítani. Tekintve az élelmiszerek romlandóságát és a mostanában egyre gyakoribb előírásoknak nem megfelelő minőséget, az élelmiszeriparban nagy jelentősége van a nyomonkövetésnek. Az ún. farmtól a fogyasztóig szemlélet egyre inkább érvényesülni látszik az élelmiszerbiztonság érdekében. A VOG Kft. egy vállalatcsoport tagja, az osztrák anyacég magyarországi leányvállalataként működik. A Kft. élelmiszer és iparcikkek forgalmazásával foglalkozik, valamint saját maga végez csomagolási tevékenységet szárazgyümölcsök körében. A nyomonkövetés szükségessége elsősorban az élelmiszerek területén kényes kérdés. Számos olyan eset adódik, amikor utólagos kifogás támad az élelmiszer minőségével, állagával kapcsolatban. Ekkor fontos, hogy a termék visszakereshető legyen mind a raktárban, mind pedig a már kiszállított áruk között. A jelenlegi gyakorlat az ún. „raktárkönyves” elszámolás, amikor az árukat a folyamatosan vezetett raktárkönyv alapján lehet visszakeresni. Ez a módszer azonban, mint ahogy azt a későbbiekben kifejtem majd, számos problémát hordoz magával. A nemzetközi piac tanulmányozása során számos megoldást találtam a nyomonkövetési rendszer megvalósítására. Tekintve, hogy a cég egy vállalatra szabott készletnyilvántartó programot használ, így a nyomonkövetésnek is célszerű ehhez kapcsolódnia. A leányvállalat nem szakadhat el teljes mértékben az anyavállalattól, ezért a megvalósítandó rendszer alappillére az osztrák VOG-nál már eredményesen működő raktárrendszer. Ennek alapos tanulmányozása vezetett arra az eredményre, hogy mindez a magyarországi vállalatnál is megoldható lenne a szükséges átalakítások elvégzése után. Célom, hogy bemutassam a tervek szerint jövőre megvalósuló rendszert, a szükséges szoftvereket és hardvereket, valamint azt a folyamatot, amelyen minden árunak keresztül kell haladnia az optimális működés elérése érdekében.
5
A tervezés komolyságát jelzi, hogy a tanulmányaimat áttanulmányozva a vezetőség már bekérte az első ajánlatokat tájékozódás végett. Ezen ajánlatok elemzése és véleményezése természetesen szerves részét képezi a szakdolgozatomnak. Az ajánlatok elemzése során nyilvánvalóvá váltak a költségtényezők. A források megteremtése érdekében tanulmányoztam a GVOP pályázati lehetőségeit. Három olyan pályázati kiírást találtam, melyek megfelelnek a beruházásnak. Ezen pályázatok részletes elemzése, és összehasonlítása után egy olyan pályázati lehetőség van, melyet ajánlok a cégnek. Habár a rendszer megvalósítása még hátravan, és sok munka szükséges ahhoz, hogy megvalósuljon, az előzetes vizsgálatok alapján állítható, hogy megéri a ráfordítást. Nemcsak a nyomonkövetés valósul meg vele maradéktalanul, hanem gyorsabbá, szervezettebbé, követhetőbbé válik a raktári munka.
6
II. A termékek nyomon követhetősége Az élelmiszerek nyomon-követhetőségének megvalósítása alapvetően nem tekinthető új elvárásnak. Az élelmiszerlánc szereplőinek korábban is el kellett tudni számolniuk, hogy az előállított termékeikhez mennyi anyagot használtak fel, azokat honnan szerezték be, továbbá a késztermékek mikor, milyen mennyiségben, és kinek kerültek átadásra. Míg azonban a korábbiakban a nyomon-követhetőség célja elsősorban gazdasági, elszámolási követelmény volt, addig manapság az utóbbi év nagy élelmiszer botrányai miatt élelmiszerbiztonsági szerepe került a középpontba. II.1. Fogalom meghatározás A Codex Alimentarius a nyomon-követhetőség jogszabályba foglalását követően – melyet az Európai Unió végzett el - nekilátott a nyomon-követhetőség, mint élelmiszeripari kulcsfogalom definíciójának kidolgozásához. A fő kérdés az volt, hogy miként lehetne tömören, de precízen megragadni a nyomon-követhetőség lényegét. Végül a Codex Alimentarius Általános Elvek Bizottságának (CCGP) 2004. május 3-7. közötti 20. plenáris ülése fogadta el a fogalom-meghatározást. A végleges szöveg magyarul így hangzik: “Nyomon-követhetőség/termékek nyomon-követése: az a képesség, amely lehetővé teszi egy élelmiszer mozgásának követését az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás egyes fázisaiban”1. Az Európai Unió rendelete Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-án kelt 178/2002/EK rendelete a nyomonkövethetőséget az alábbiak szerint határozza meg: •
“a nyomon-követhetőség lehetőség arra, hogy nyomon követhető legyen egy élelmiszer, takarmány, élelmiszer előállítására szánt állat vagy olyan anyag, amely anyagot élelmiszer vagy takarmány előállításánál felhasználásra szánnak, illetve amelynél ez várható, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában”.
1
Forrás: FAO/WHO Codex Alimentarius
7
(1) A termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomon követhetőségét. (2) Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy azonosítani tudják azon személyeket, akiktől az élelmiszert, takarmányt, az élelmiszertermelésre szánt állatot, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagot kapják. Ennek érdekében a vállalkozóknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik az ilyen információk eljuttatását az illetékes hatóságokhoz azok kérelmére. (3) Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozóknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik azoknak az egyéb vállalkozásoknak az azonosítását, ahová termékeiket szállítják. Ezeket az információkat az illetékes hatóságok kérésére a hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. (4) A Közösségben forgalomba hozott, illetve valószínűleg forgalomba hozatalra kerülő élelmiszereket vagy takarmányokat el kell látni olyan címkékkel vagy azonosító eszközökkel, amelyek a vonatkozó meghatározott rendelkezések követelményeivel összhangban, a vonatkozó dokumentáción és információkon keresztül lehetővé teszik a termékek nyomon követését.2 A nyomon-követhetőség tehát képesség arra, hogy a termék “útját” a teljes termelési láncban figyelemmel tudjuk kísérni. A nyomon-követhetőség, azaz egy élelmiszerként felhasználásra kerülő termék útjának végigkísérése a takarmány – állat –feldolgozás, illetve növény – betakarítás – feldolgozás – tárolás – értékesítés teljes láncolatában (“a farmtól a fogyasztóig”) a fogyasztók alapvető egészségügyi érdeke. Emellett a nyomon-követhetőség a felelősség megállapításának alapja is, egészségre káros élelmiszer piacra kerülése esetén.
2
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 178/2002/EK RENDELETE (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (4. szakasz, 18.cikk)
8
A nyomon követés elvei 1. Egyedi azonosítás: Bármely követett, vagy nyomon követett egységet egyedileg kell azonosítani. Az egyedi azonosító a kulcs ahhoz, hogy hozzájuthassunk valamennyi adathoz az adott termékkel kapcsolatban. Az élelmiszer ellátási láncban a termékek többségénél az előállítási (gyártási) számuk alapján történik a követés, illetve a nyomon követés a termelési folyamat, a szállítás, raktározás és az elosztás folyamán. 2. Adatközlés és adattovábbítás: A nyomon követés megköveteli, hogy az ellátási lánc során előre egyeztetett adatot közöljünk és továbbítsunk. A adatszolgáltatás pontossága, gyorsasága, a megfelelő nyilvántartás és visszakeresés a fokmérője bármely nyomon követési rendszer hatékonyságának. 3. A nyomon követés megkívánja, hogy hatékonyan menedzseljék a megfeltetési kapcsolatokat az ellátási lánc egész hosszában a beérkezett, megtermelt, csomagolt, raktározott, elszállított stb, egységek között. Ha az elosztási lánc során bármely partner nem kielégítően gondoskodik erről, akkor az információs láncban is szakadás keletkezik, vagyis nem működik megfelelően a nyomon követés sem. 4. Adatközlés: A nyomon követés megköveteli, hogy a termékek fizikai mozgásával együtt a rájuk vonatkozó adatok is mozogjanak. Ahhoz, hogy biztosítsuk az adatközlés folyamatosságát az elosztási lánc valamennyi szereplőjének előre egyeztetett adatokat kell közölnie az utána következő szereplővel, garantálva ezzel, hogy ez utóbbi is meg tudjon felelni a nyomon követés követelményeinek.
II.2. Követelmények a nyomon követhetősséggel kapcsolatban
Mire nyújt megoldást a nyomonkövetés? •
a válsághelyzet és termék kivonás/ visszahívás
•
a fogyasztónak és vállalkozásoknak juttatott megbízható információ
•
tisztességes kereskedelem / az azonosság megőrzésének igazolása
9
A nyomon követhetőség három dolgot jelenthet. Egyszer preventív biztonságot, ahol a termékkel együtt "görgetjük" a megbízhatóságát igazoló információt, segítve a forgalmazás és a fogyasztás bizalmi kérdéseit. Másrészt egy lehetőséget biztosít arra az esetre, ha valami történik – visszakeresni, lokalizálni a baj forrását, megakadályozni a probléma továbbterjedését vagy a károsultak számának növekedését. A harmadik szerep a felelősségek elhatárolása. Ha a származás ismert, a forgalmazás lépései követhetők, baj esetén a felelősség visszahárítható arra, aki megelőzhette volna a baj kialakulását. Pontosan nyilván kell tartani azt az utat, míg a termék a gyártótól a szállítón keresztül a végfelhasználóhoz jut. Mindig tisztában kell lenni a felhasznált/értékesített alapanyag/áru forrásával, azaz kitől, mikor, mit, mennyit vásároltunk. A szállító egyedi azonosítóját össze kell kapcsolni az egyedi azonosítóval, hogy a feldolgozás/értékesítés lánc biztosított legyen. A nyomon-követhetőséggel kapcsolatban elvárt, hogy •
a jogszabályi elvárásoknak megfelelő
•
igazolható
•
objektív
•
költséghatékony
•
a lehető legegyszerűbben megvalósítható
legyen. Az Európai Unió területén az általános jogszabályi elvárásokat az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-án kelt 178/2002/EK rendelete határozza meg. A rendeleti hivatkozás azt az alapvető előírást tartalmazza, amelyet, mint minimális elvárást 2005. január 1.-től az Európai Unió valamennyi élelmiszer vállalkozásának be kell tartania. A rendelet tehát kevesebbet követel, mint a ma általánosan ismert élelmiszerbiztonsági, minőségirányítási rendszerek.
10
Mindössze
arra
kötelezi
az
élelmiszerlánc
szereplőit,
hogy
külön-külön
olyan
nyilvántartásokat vezessenek, amelyek alkalmasak arra, hogy azonosítsák valamennyi olyan beszállítójukat, akik az előállított élelmiszerhez felhasznált valamely anyagot szállítottak, illetve azokat a vevőiket, akik részére az előállított élelmiszert (élelmiszer összetevőt) a vállalkozás telephelyéről kiszállították. A vevői nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy az egyértelműen kapcsolódjon a termék tételen feltüntetett azonosító jelölésekhez. Ugyanakkor nem feltétlen elvárás, hogy a kibocsátott késztermék tétel azonosító jelölése alapján az annak előállításához felhasznált anyagok beszállítói is egyértelműen azonosíthatók legyenek. Ennek a látszólagosan hiányos elvárásnak az a szakmai indokoltsága, hogy egyes élelmiszeripari ágazatok jelenlegi gyakorlatában megoldhatatlan feladatot jelentene a késztermék tételhez a konkrét beszállító azonosítása (gabona-, cukor-, tej-, növényolaj feldolgozás). Ez az ún. “eggyel előtte, eggyel utána” elv tehát csak a beszállítók és a vevők nyilvántartását írja elő kötelezően és nem intézkedik arról, hogy a vállalkozás az egyes összetevőket mikor és mely termékhez használta fel. Összefoglalva a nyomon követési rendszereknek olyanoknak kell lenniük, hogy: • Növeljék az élelmiszer-biztonságot a megfelelő termelési, előállítási láncok kialakítása révén; • Lehetővé tegyék a fogyasztók érdekében a termék visszahívását hatásos módon; • Lehetővé tegyék meghatározott élelmiszerek vagy adalékanyagok elkerülését vásárláskor; • Kínáljanak igazi választási lehetőséget a termékek között.
II.3. A nyomonkövetés céljai, előnyei Az élelmiszerek nyomon-követhetőségének biztosításával kapcsolatos feladatokat alapvetően az elérendő célok határozzák meg. Az elérendő cél szempontjából ezen jelentésben az •
élelmiszerbiztonsági
illetve a •
versenyképesség növelésének 11
céljából kialakítandó nyomon-követhetőségi rendszereket vizsgáljuk. Az élelmiszerbiztonsági cél teljesítésével kapcsolatban a vállalkozásoknak olyan nyomonkövethetőségi rendszert kell működtetniük, amelynek alkalmazása igazolható módon lehetővé teszi egy konkrét termékkel kapcsolatban az élelmiszerláncban szereplő összes szervezet azonosítását, nem-megfelelőségek esetén elősegíti a termék visszavonását, visszahívását. Az élelmiszerbiztonsági célú nyomon-követhetőségi rendszerekkel kapcsolatos alapvető elvárásokat jogszabályokban rögzítik. A kötelező rendszerek jellegzetessége, hogy a követelményeket egy-egy szervezetre vonatkozóan határozzák meg és ezek együttes teljesítésének eredményeként valósítható meg a teljes élelmiszerláncban a termék nyomonkövethetősége. Mi a teendő veszélyhelyzet esetén? A vállalkozásoknak azonnal értesíteniük kell az illetékes hatóságokat, ha joggal feltételezik, hogy az élelmiszerük vagy takarmányuk nem biztonságos. A piaci szereplőknek azonnal vissza kell vonniuk az élelmiszert vagy takarmányt a piacról, ha joggal feltételezik, hogy az nem biztonságos. A vállalkozásoknak együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal a kockázatcsökkentő intézkedések során. A vállalkozásoknak azonosítani kell és rendszeresen felül kell vizsgálni eljárásaik kritikus pontjait, és garantálni kell, hogy a rendszeres ellenőrzés megtörténik ezeken a pontokon.3 Létezik az ún. Gyors Veszélyjelző Rendszer Élelmiszerekre és Takarmányokra (Rapid Alert System for Food and Feed, RASFF). Ennek értelmében jelentendő, ha a kérdéses élelmiszer, illetve takarmány egészségi kockázatot jelent, ill. nem felel meg az előírásoknak Piaci típusú nyomon-követhetőségi rendszer A versenyképesség növelésével kapcsolatos nyomon-követhetőségi elvárások a piaci igények illetve marketing célok szerint igen tág határok között mozoghatnak.
3
Szigorúbb előírások, hatékonyabb ellenőrzés, javuló élelmiszerbiztonság (előadás), Szeitzné Szabó Mária főigazgató; Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal 2005.
12
A termék egyes összetevői származásának, fajtájának igazolásától kezdve az alkalmazott technológiák, egyes minőség tulajdonságok meglétének bizonyításáig szinte bármilyen igazolás
hitelességének
megerősítéséhez
szükséges
lehet
a
nyomon-követhetőség
megvalósítása a teljes élelmiszerláncban. A piaci típusú nyomon-követhetőségi rendszerek kialakításával kapcsolatos követelményeket a vevői igények határozzák meg. Megvalósításukhoz általában szükség van egy integrációs feladatokat ellátó szervezetre, amely a teljes élelmiszerláncban kellő felhatalmazással rendelkezik ahhoz, hogy a nyomon-követhetőség feltételei kialakításra és működtetésre kerüljenek. Jellemző módon a nyomon-követhetőség megvalósítása a piaci rendszerekben nem minden összetevőre vonatkozik, hanem csak a kitűzött cél igazolásában érintettekre. A piaci típusú nyomon-követhetőségi rendszerek kialakításának alapvetően bizalomerősítő illetve marketing céljai vannak. Az integrációban résztvevők a vevők, fogyasztók számára kívánják bemutatni a termék azon tulajdonságát, amellyel a piacra jutást, vagy a piaci pozíciók erősítését kívánják elérni. A nyomon-követhetőség előnyei, problémái A nyomon-követhetőség hatékony és az élelmiszerlánc minél nagyobb részére kiterjedő megvalósítását a közegészségügy minden szempontból csak támogatni tudja. Rendkívül nagy segítséget nyújt ugyanis az élelmiszer eredetű megbetegedések és akut veszélyhelyzetek felderítésében, a további megbetegedések megakadályozásában, az egészségügyi kockázatok kezelésében. A jogi szabályozás célja éppen ez. A nyomon-követhetőség elvének teljes körű alkalmazása, különösen, ha azt szélesebb értelemben “a termőföldtől az asztalig” szemléletnek megfelelően kívánják bevezetni, számos problémát is jelent. Gondoskodni kell a fent említettek értelmében a termékek folyamatos végigkövetéséről, beazonosíthatóságáról, más termékekkel való összekeveredés, vagy összetévesztés lehetőségének a kizárásáról. Hasonlóan más dokumentált rendszerekhez, ez sem lehetséges az adminisztratív teher növekedése nélkül. Különös problémát jelent olyan alapanyagok felhasználása, vagy olyan termékek forgalmazása, melyek importból származnak, különös tekintettel arra, hogy a nyomon-követhetőség elvének kötelezővé tételével számos Európai Unión kívüli ország nem ért egyet és azt nem vezette be.
13
III. Nyomon követési rendszerek
Ebben a fejezetben igyekszem bemutatni azokat a megoldásokat, melyeket a nemzetközi kereskedelemben és logisztikában használnak. Elemzésre kerülnek olyan külföldi vállalatok melyek a nyomonkövetési rendszer valamely módját vezették be sikeresen a múltban. Végül megismerhetjük, hogy milyen megoldásokat kínálnak a hazai cégek a termék nyomon követésre. III.1. Megoldások a nemzetközi gyakorlatban, világkereskedelemben 1. A termékazonosítás és termék nyomonkövetés terén egyre több helyen találkozhatunk rádiófrekvenciás azonosító rendszerekkel (RFID). A szállítmányozással, raktározással foglalkozó cégek száma a piaci igényeknek megfelelően növekvő tendenciát mutat. Ezen cégek terheltsége nagy. A probléma első sorban a csomagok azonosításából ered, hiszen, ha vonalkódot használnak, minden csomagot szükségszerűen külön kell azonosítani, ami meglehetősen sok időt és energiát vesz igénybe, ezen felül sérülékeny, ami kérdésessé teszi az alkalmazhatóságot is. Mennyivel egyszerűbb a csomagok csoportos, szállítás közbeni azonosítása, nyilvántartása. Egy nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszer lényege például, hogy miközben a csomagok egy raklapon áthaladnak az antenna előtt, az összes csomag azonosításra kerül. A DHL már számos országban bevezette az EMS RFID azonosító rendszert. A rendszer alkalmas kisebb csomagok, levelek azonosítására is, ezt az alkalmazást postai területen először az Olasz posta vette használatba. 2. A gyártók nagy értékű termékek esetén garanciális és garancián túli javítások nyomon követésére szintén alkalmaznak RFID rendszereket. A Dunlop teher abroncsaiba beintegrálja (vulkanizálja) az RFID címkét így a termék teljes élet tartama alatt nyomon követhető.
14
Az amerikai Ford cég az azonosításhoz egy csavarba integrált RFID címkét használ, amely biztosítja a motorok nyomon követését. 3. A Frankfurt am Main-i székhellyel működő 24plus Systemverkehre Gmbh & Co harmincnégy regionális szállítmányozó cég által alapított szövetkezet. A csoport egész Németország területén vállal szállítási szolgáltatást. Ma a megrendelők gyorsabb és kisebb költséggel történő szállítást igényelnek. Ezeket az igényeket csak a papír alapú dokumentumokat kiküszöbölő elektronikus kezelési rendszerrel lehetséges kielégíteni. A nagyobb ügyfelek általában UCC/EAN-128 vonalkódokkal azonosítják szállítmányaikat. Az olyan kisebb megrendelők csomagjait, amelyeknél nem működik elektronikus adatkezelés (EDP, Electronic Data Processing) a küldeményeket a szállítmányozó raktárában címkézik fel a kirakodáskor. A felcímkézett csomagot a rendeléskezelő rendszerben aztán összekapcsolják a megfelelő szállítási megrendeléssel. Minden csomagon két kisebb címkét is elhelyeznek, amelyen ugyanaz az SSCC kód szerepel, mint a nagy címkén. A kis címkék közül az egyiket az eredeti szállítási megrendelőre ragasztják fel, míg a másikat a szállítólevél másolatára. A megrendelőt ezután regisztrálják, és a küldeményt előkészítik továbbításra. Az SSCC számot leolvassák a szállítási folyamat minden egységénél. A csomag, így papírok kezelése nélkül teszi meg az utat a végállomásig, s az adatokhoz a SSCC kódok leolvasásával jutnak hozzá az elosztási lánc során. Kiszállításkor a vezető minden csomag SSCC számát leolvassa. Probléma esetén ír egy hibaüzenetet a csomagról, ezeket az adatokat leolvassák és továbbítják. Az SSCC kód segítségével a szállítmánnyal összefüggő, egyéb archivált adatok is hozzáférhetőek. 4 4. A Danzas nemzetközi logisztikai csoport, székhelye a svájci Bázelben van. Szállítási és raktározási szolgáltatásokat nyújt. A Grimbergen egy óriás raktárbázis 47620 négyzetméteren a gyárakból szállítja ki a termékeket a raktárbázisra, majd onnan az ügyfeleihez. Naponta átlagosan több mint tízezer kiszállítást teljesítenek. A pontos raktárkezelés és kiszállítás garanciája mindkét cégnél az EAN-UCC szabványok alkalmazása.
4
Az EAN-UCC rendszer, mint a szállítmányok nyomon követésnek leghatékonyabb útja az 24plus GmbH & Co-nál (2005. EAN Hírek)
15
Valamennyi Speedpack (24 órás csomagoló gyorsszolgálat) szolgáltatás alapja az EAN-UCC SSCC kódok segítségével történő hibátlan azonosítás, és az ügyfelekkel való elektronikus adatcsere (EDI). A Grimbergen raktárában valamennyi bejövő raklapot általában az SSCC kód alapján azonosítják, ha nem a Danzastól érkezik, akkor egy új EAN-UCC logisztikai címkét kap az SSCC kóddal, mint az egyetlen azonosítóval. A Danzas magában a raktárrészben rádiófrekvenciás azonosító és leolvasó rendszert használ a raklapok kezelésére.5 5. A Tranz Rail Új-Zéland egyetlen vasúti társasága. A Tranz Link pedig ennek a vasúttársaságnak többfunkciós vasúti teherszállítási rendszere. A Tranz Link szállítmánykezelési rendszerének kulcsa az Ontrac rendszer. Az Ontrac egy olyan szállítmánykezelési track and trace, (nyomon követő) rendszer, vonalkódokkal, leolvasókkal és mobil számítógépekkel, amelyek révén folyamatosan nyomon követő a szállítmányok mozgása a felvételtől a leszállításig.
III.2. Vállalati megoldások Ezek után nézzük meg, hogy milyen megoldásokat kínál három hazai cég a nyomonkövetés megvalósítására. 1. A CSB System Nyomonkövetési termékcsomagja A vállalat által kínált csomag egy komplett, ágazatra szabott szoftvercsomag, mely magába foglalja a számlabiztonság, a nyomonkövetés, az élelmiszeripari követelményeknek való megfelelés kérdését. Segítségével nemcsak a műveletek egyszerűsítését, hanem jelentős költségcsökkentést is el lehet érni. A CSB System a következő előnyöket kínálja:
5
•
integrált információfeldolgozás
•
források rugalmas tervezése
•
raktározási költségek csökkentése
Intelligens raktárkezelés az EAN-UCC szabványok alapján 2005. 05. 21.
16
•
átlátható minőségmenedzsment és pontos származásigazolás
•
internet és intranet megoldások
A nyomon követési adatokat a törvényhozás és az ügyfelek igényeinek megfelelően Európában használatos szabványokkal, azaz EAN 128 NVE-n rögzítik és dolgozzák fel. A termékek felismerése és a nyomon követése szempontjából szükséges információkat az EAN 128 vonalkóddal közvetlenül a kiadási egységre helyezik. Különleges jelentéssel bír a 00 NVE (kiadási egység szám) jelölő. Ezzel a 18 jegyű, nemzetközileg egyértelmű számmal azonnal azonosítható lesz minden egyes csomag. A raktárban valamennyi mozgást is az SSCC kódok alapján könyvelnek el. Így megoldódik a készlet nyilvántartása. A beérkező megrendelések többszöri engedélyezése után a raktárrendszer megkezdi a kitárolást, melyet szintén pontosan rögzít a szoftver. A kiadás során nyomtatásra kerülnek az SSCC címkék, majd a rendszer rögzíti a raklapok kódját is. Így a termék nyomon követhetővé válik. A szoftver segítségével megtalálható az összes raktármozgás, beleértve a gyűjtő személyt is. Hozzáférhetőek az egyéb adatok is (pl. Eltarhatósági idő, árrés, stb).Ezen adatok alapján elvégezhetőek specifikus keresések is. 2. ROOL Informatikai Kft. A cég kiemelt stratégiai célja az élelmiszerbiztonság kritériumainak gyakorlatban is jól alkalmazható informatikai támogatása. Egy olyan informatikai rendszert ajánl, amely o
támogatja az operatív irányítást,
o
követi és segíti a vevőkapcsolatok kezelését,
o
pontos képet nyújt a pillanatnyi készletről,
o
rendet és rendszert biztosít a cég működésében,
o
egyben lehetővé teszi a nyomonkövetési előírások valós betarthatóságát.
A rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez a cég komplett szolgáltatási csomagot ajánl, mely magába foglalja a hardver és szoftver környezet speciális igények szerinti kialakítását, a HACCP rendszer kidolgozását és a rendszer követését, üzemeltetési támogatást.
17
A ROOL Informatikai Kft. továbbá megoldásokat kínál vonalkódos készletkezelés, gyártáskövetés, vevőkapcsolat kezelés, termelésirányítás, stb. területén is. 3. Régens Informatikai Kft. LOGISTOCK A cég ajánlása szerint a Logistock alkalmazása révén lehetővé válik a logisztikai szolgáltató vállalatok akár több telephelyen elhelyezkedő, nagy forgalmú raktárainak, illetve logikai raktárainak kezelése. A program kialakítása, áttekinthető felületei könnyű kezelhetőséget tesznek lehetővé. A telephelyeken belül a raktározási tevékenységek elkülönítése céljából különböző logikai raktárak definiálhatók, és az egyes logikai egységekre vonatkozóan a rendszer a készleteket elkülönítve kezeli. A szoftvercsomag nagy hangsúlyt helyez a betárolási ellenőrzésekre. A Kft leírása szerint a rendszer részletes, betárolási tételek szerinti készletet kezel, így a raktáron levő tételekről minden pillanatban rendelkezésre állnak a pontos és részletes betárolási információk. A Logistock rendszer támogatja többek között a raktárak és tárhelyek között áttárolásokat, a készletzárolást, átcsomagolást, sérültté nyilvánítást. A raktári készletek kitárolása a kiszállítási rendelések felvitelével kezdődik. A leltározás széles körben végezhető el, raktáranként, árutulajdonosonként, cikkszámonként, cikkcsoportonként illetve tárolási helyenként is. Számos jelentés is segíti a felhasználót a készlet, a forgalom és a tárhely kihasználtság állapotának megfigyelésében. A leírás szerint külön megrendelésre lehetőség van az ún. BarCode modul telepítésére, amely támogatja a rádiófrekvenciás vonalkód olvasó eszközöket.
IV. A VOG Kft. nyomon követési rendszere
18
IV.1. A vállalat általános bemutatása, felépítése, tevékenységei
A VOG AG első Ausztrián kívüli leányvállalatát 1990-ben alapította Bükön, NyugatMagyarországon. 1999-ben épült meg a cég kb. 14000 m2 alapterületű, modern raktára. A VOG Export-Import Kft. anyavállalatához hasonlóan élelmiszereket és iparcikkeket forgalmaz, és saját szárazgyümölcs-csomagoló üzemet működtet. Ezen termékcsoportok forgalmazásával a cég 2003-ban 5,5 Mrd Ft forgalmat, 2004-ben 5,3 Mrd Ft forgalmat ért el, 2005-ben pedig 5,1 Mrd Ft-os forgalmat könyvelhetett el. Vevőik közt a nagy, ismert kereskedelmi hálózatok, mint a METRO, TESCO, SPAR, INTERSPAR, AUCHAN, CORA, MATCH, SMATCH, PRAKTIKER, BAUMAX, BRICOSTORE, PENNY MARKET, PLUS, COOP, CBA stb. mellett nagyfelhasználók és élelmiszerelőállítók találhatók. A VOG Kft. büki központjában kb. 60 alkalmazott dolgozik, továbbá 15 munkatárs tevékenykedik külszolgálatban. Rövid cégtörténet A VOG alapítása 1916-ra nyúlik vissza, amikor a cukorellátási válság következtében az I. Világháború alatt 21 felső-ausztriai élelmiszer-nagykereskedő beszerzési társulást hozott létre: a linzi székhelyű Felső-Ausztriai Cukor-nagykereskedők Egyesületét. Az ellátási hiány sikeres legyőzésével a VOG eredeti misszióját betöltötte, és az időközben létjogosultságát igazoló vállalat további tevékenységi területek létrehozásáról döntött. 1929-ben megvásárolt egy fűszermalmot minden csomagoláshoz szükséges tartozékával együtt. A klasszikus gyarmati cikkek importja - társulva a kizárólagos értékesítési joggal - Felső-Ausztriában érdekes üzleti terjeszkedést tesz lehetővé. Hamburg, mint nagy tengeri kikötő és jelentős kereskedelmi házak székhelye a VOG számára hidat jelent a tengerentúllal és az onnan származó termékekkel. 1932-ben bejegyzik a PLUTO márkát, mint árujegyet mindennemű kötegárura, melyek közt különösen a margarin és a szappan nagy jelentőségű. A cukorüzlet még mindig fontos szerepet játszik, és segít a VOG-nak, hogy a 30-as évek világgazdasági válságát és a II. Világháború zűrzavarait átvészelje.
19
Az élelmiszergazdálkodás befejezésével elkezdődik a VOG GmbH felemelkedése. 1965-ben megépül Linz-Wegscheid-ben az új telephely, amely az irodák mellett egy nagy raktárházat is magába foglal. Az akkori idők üzleti szférájába nyerhetünk betekintést, ha figyelembe veszszük, hogy az új épületnek akkoriban milyen tevékenységi területeknek kellett otthont adnia: saját vámraktár a tranzitárunak, banánérlelő üzem, fűszer-csomagolóüzem malommal együtt, automata mézletöltő, teljesen automatizált karton-csomagológép a hüvelyes növényeknek és a vetőmagvaknak, valamint egy borpincészet. A cég folyamatosan kiépíti importőri és raktározó szerepét. Az importügylet keretein belül olyan feladatokra specializálódik, amelyek a kiskereskedők számára túl drágák, illetve túl körülményesek, és ezzel egész Ausztriában nevet szerez magának. Ezzel párhuzamosan sok márkacikk ausztriai képviseletét veszi át. A 70-es években először leválasztják a fuvarozói feladatokat, és azokat az újonnan megalapított VOGTRANS GmbH nevű leányvállalat veszi át. Mautern-ben megveszik a Packdienst nevű céget, és valamennyi szárazgyümölcs csomagolásának központjává teszik. Tirolban a hatékonyabb nyugat-ausztriai áru-lebonyolítás érdekében átvesznek egy nagykereskedelmi raktárt. Ezzel egyidejűleg lerakják a Transagent kereskedelmi ügynökség alapjait, mely a VOG csoport valamennyi nemzetközi képviseletét egyesíti. 1984-ben alakul a cég első külföldi leányvállalata, a hongkongi Westside Austria Ltd., amely az iparcikkek beszerzési irodája lesz. A Lenz Moser-t folyamatosan Ausztria legnagyobb borpincészetévé fejlesztik. A kommunizmus végével az azt követő nyitás (1989) adta lehetőségeket teljes egészében kihasználják: a Felső-ausztriai Tejgazdasági Szövetséggel együtt a nyugat-magyarországi Bük községben állateledel-gyárat alapítanak, és létrehozzák a Darling márkát. A nagysikerű beruházást 1997-ben eladták a NESTLÉ nemzetközi élelmiszerkonszernek. Ausztria EU csatlakozása után a kereskedelem lényeges változásokon megy keresztül. A jelszavak: központosítás és nemzetközisítés. A követelmények egy importtal és nagykereskedelemmel foglalkozó céggel szemben újrafogalmazódnak. A VOG részvénytársasággá alakul, új orientációs célt tűz ki maga elé, és kettős stratégiába kezd: egyfelől a saját termékekre és saját márkákra helyezi a hangsúlyt, másfelől a külföldi piacok kiépítésébe fekteti energiáját.
20
Ebben a tudatban vásárolja meg a VOG 1993-ban az aschach-i olajsajtoló üzemet. A prémium kategóriás Rapso termékkel, amely 100% tiszta repceolajból készül, sikerül egy nemzetközileg elismert márkacikket létrehozni. A második fontos intézkedés a vállalat terjeszkedésének növelésére és biztosítására a megerősített külföldi befektetés. 1990 óta egymás után alapítják a leányvállalatokat: Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában, azon céllal, hogy kiépítsék az exportpiacot. Ezek a cégek azonos rendszer szerint dolgoznak mint a VOG Ausztria, és az egyre növekvő nagykereskedelmet és a nagy kereskedelmi láncokat látják el importtermékekkel. Tulajdonosi struktúra bemutatása A VOG GmbH 1991-ben részvénytársasággá alakult. A részvénytőke 5 felső-ausztriai részvényes közt oszlik meg. A VOG AG összesen 12 leány- és alvállalatot működtet. Ezek közül hat ausztriai, egymással összekötött vállalkozás és ugyanennyi Ausztrián kívüli székhelyű leányvállalat. (1-es számú melléklet) Linzben található a VOG csoport székhelye. Ebben a konszernközpontban futnak össze a belés külföldi leányvállalatok szálai. Innen történik az egész vállalatcsoport irányítása. Linzből bonyolítják le a legtöbb üzem központi vezetési feladatait, mint a pénzügy és számlázás, könyvelés, elektromos adatfeldolgozás, személyügy és adminisztráció. Ez a szervezeti forma egyfelől gyors és ezáltal költségkímélő valamennyi résztvevőnek, másfelől megkönnyíti a tervezés és az ellenőrzés kezelését. Egy, az IBM AS400-ra alapuló elektromos adatfeldolgozási rendszer szolgálja a fenti tevékenységeket, mely a cég működésének szükségszerű alapfeltétele. 1990 óta a partnereknek lehetőségük van az elektromos adatfeldolgozáson alapuló rendelésre és számlázásra. Időközben már a megrendelések több mint 70%-a ezen az automatikus úton keresztül történik. Linzből történik továbbá az élelmiszertermékek (étolaj, szárazgyümölcsök, konzervek) és iparcikkek (kemping- és sporttermékek, játékok, háztartási termékek és textíliák) forgalmazása Ausztria és azon országok felé, ahol a VOG nem képviselteti magát saját leányvállalattal.
21
A legtöbb termékcsoport esetében a beszerzés a linzi központban történik valamennyi bel- és külföldi leányvállalat részére, mely az egész csoport számára versenyképes árakat illetve feltételeket biztosít. (2-es számú melléklet: A vállalatcsoport kiterjedése)
A magyarországi telephely
IV.2. A jelenlegi nyomonkövetési rendszer bemutatása A termék nyomonkövetés megvalósítása már a VOG Kft. alapításától kezdve működik. Tekintve a törvényi előírásokat, mindig is szükség volt a nyomonkövetés rendszerére. Ennek érdekében az ún. raktárkönyves eljárást alkalmazták. A raktárkönyv nyilvántartása a számítógépes rendszeren keresztül történt. Lássuk miről is van szó.
IV.2.1. IBM AS/400 Napjainkban számítógépek támogatása nélkül nehezen lehet elképzelni egy nagykereskedelemmel foglalkozó vállalat működését. Bár a papírmunkának még mindig elengedhetetlen szerepe van a logisztikai folyamatok lebonyolításában, azonban a rendszer áttekinthetőségében, az erre a célra programozott szoftverek óriási segítséget nyújtanak. Használatukkal egyszerűen követhetjük figyelemmel az aktuális árakat, a raktárkészleteket és az import kezeléseken át a vevők által leadott rendeléseket, több évre visszamenőleg.
22
Így minden egy helyen megtalálható. A rendszer pontos, naprakész adatokat szolgáltat, ezáltal a dolgozó mindig az aktuális információkhoz jut hozzá. A VOG Export-Import Kft-nél alkalmazott szoftver segítségével történik a beszerzés, a készletek figyelése és a megrendelések lebonyolítása is. Használója, a kellő jogosultság birtokában, betekintést nyerhet a cég kereskedelmi tevékenységébe. A programot a linz-i anyavállalattól vették át. A többi leányvállalat úgyszintén ezt használja a kompatibilitás végett. Több nyelven futtatható, így külföldi kollégák látogatásakor segítség nélkül eligazodnak a szoftveren. A belső hálózat szervere egy IBM AS (Application System) /400 9406 170-es számítógép. Ez a közös adatbázis, ezen a gépen fut a logisztikai szoftver, amibe az irodai alkalmazottak beléphetnek felhasználói név és jelszó megadásával. Osztott adatbázis-kezelésre és nagysebességű adatkommunikációra képes. Mint említettem a szoftver a linz-i anyavállalattól származik, felügyeletét osztrák rendszergazdák végzik. A VOG vállalatok internetes kapcsolaton keresztül a kellő jogosultság birtokában bármikor beléphetnek egymás rendszerébe, így az anyavállalat könnyen figyelemmel követheti a kihelyezett cégek működését, forgalmát. A program számos adat kijelzésére szolgálhat. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: törzsadat kijelzés, törzsadat módosítás, törzsadat nyomtatás, raktárkezelés, raktárkönyvlista, rendelésfelvétel, rendelésmódosítás, lekérdezések, szállítólevél nyomtatás, számlanyomtatás, stb... IV.2.2 Raktárkönyv módszer A raktárkönyvet minden egyes termékre külön vezetik a következő módon: A raktárkönyv fejlécében szerepel a termék pontos megnevezése, a hozzá való cikkszámmal és a VTSZ számmal. Az első oszlopban szerepel a dátum. A második oszlopban szerepel az aktuális készlet, mely mindig változik. A harmadik oszlopban szerepelnek a mozgások. Beérkezés vagy bedolgozás történik, ha az érték plusz, illetve kiszállítás, ha az érték negatív. Ebben az esetben a vevő nevét tüntetik fel. A negyedik oszlopban szerepel a mennyiségi mozgás.
23
A további oszlopokban szerepeltetik az beszerzési és eladási árakat, az árrést, a hasznot vagy veszteséget, és egyéb elsősorban pénzügyi adatokat. Ezek azonban számunkra most nem lényegesek. Vegyük példánkban a cég egyik saját maga által csomagolt termékét, legyen ez most Darált Mák 12x200 g-os kiszerelésben. Amennyiben a csomagolóüzem a beérkezett lédig darált mákból kész csomagokat készít, és azt lejelenti, akkor az adott napi dátummal ez feldolgozásra kerül. Nyilvánvalóan az elkészült csomagok növelik a készletet, pozitív előjellel szerepelnek és hatásukra az aktuális készlet megnő. A raktárkönyvben ez REZEPTUR Å ZUGANG néven szerepel, mellette pontosan feltüntetve a mennyiséget. Amennyiben kiszállítás történik akkor a mennyiség természetesen negatív előjellel szerepel, és feltüntetésre kerül az adott vevő neve. Ezzel a módszerrel követni lehet, hogy mikor érkezett be áru és mikor ment ki, és ami a legfontosabb, hogy melyik vevőhöz, hova. A nyomonkövetés szempontjából a módszer lényege, hogy elméletileg mindig a legrégebbi készletből kell összeállítani a rendeléseket. Ezáltal papíron követve, igaz sok számolást igényelve, követhető, hogy a régi készlet meddig tartott és mikortól kellett a vevőnek már az új szállítmányból kapnia. Így egy szállítmány hibája esetén eldönthető, hogy kik azok a vevők, akik nagy valószínűséggel a hibás szállítmányból kaptak. Nézzük most ezt egy példán keresztül, az előbb említett mák alapján. A 3-as számú mellékletben látunk egy kivonatot az előbb említett mák raktárkönyvéből. Tételezzük fel, hogy a megjelölt 2005. október 4-én bedolgozásra került mákról utólag kiderül, hogy valamilyen fertőzés miatt emberi fogyasztásra nem alkalmas. Ebben az esetben ki kell deríteni, hogy melyek azok a vevők, melyek ebből árut kaphattak, hiszen az ő esetükben vissza kell gyűjteni az árut. Másrészt meg kell nézni, hogy mennyi van ebből a raktárban, amit pedig zárolni kell, elkerülendő a további kiszállítást.
24
Mint látjuk a fertőzött mák előtt a készlet 24.771 csomag volt. A ZUGANG mennyisége 3.456 csomag, így a készlet 24.711 + 3.456 = 28.227 –re nőtt. Ha innentől kezdve nézzük a kiszállításokat, láthatjuk, hogy mikor kinek és milyen mennyiséget szállítottak ki. A vevők ekkor még nem az október 4-én bedolgozott készletből kapnak, hanem az előzőekből. Így azt kell végigszámolni, hogy mikor fogyott el az előző készlet (az a bizonyos kb. 24.000 csomag), hiszen az után nyúltak hozzá az új készlethez. A számolást persze nehezíti, hogy időközben több betárolás is történt, így a készlet tovább növekszik. Persze ez is két lehetőséget vet fel. Ha a bővülés szintén a rossz áruból történik, akkor tovább nő a visszagyűjtendő mennyiség és jóval több vevőt érint majd. Ha viszont a készlet növekedése egy olyan szállítmányból történik valamilyen ok miatt, ami más importból származik, és így minősége megfelelő, akkor ezeket mindig le kell számolni, ahhoz hogy követni tudjuk a fogyást. Ha végigkövetjük folyamatosan a kiszállításokat és figyelünk a beérkezésekre, akkor megtaláljuk azt a pontot, ahol már elméletileg a vevőnek a kérdéses szállítmányból kellett kapnia. Ezek után, ha tovább nézzük a vevőket és leszámoljuk azt a bizonyos 3.456 csomag mennyiséget, az is kiderül, hogy meddig kellett ezeket a csomagokat szállítani, és hol van az a pont, ahonnan kezdve pedig már egy másik készletből kaphattak a vevők. Az előbb megállapított két pont közötti vevők így valószínűsíthetően a fertőzött szállítmányból kaptak, így innen kell visszagyűjteni az árukat. Ezeket a vevőket kell kiértesíteni, hogy az áruházak polcairól és a raktárakból a kérdéses árukat visszagyűjtsék és visszaküldjék a telephelyre. IV.3. Problémák a módszerrel, a nyomonkövetés szükségessége A raktározás és kiszállítás rendszerének FIFO módszer szerint kell működnie. Ezt azt jelenti, hogy a legrégebben betárolt árut kell a legkorábban kiszállítani. Ezzel a módszerrel követhető, hogy mikor melyik szállítmányból szállítottak. Azonkívül élelmiszer esetén kiemelten fontos, hogy mindig a legrégebben betárolt áru kerüljön kiszállításra, hiszen ez a minőség-megőrzési idő betartása miatt szükséges. De mi garantálja hogy nem nyúlnak másik készlethez? Pl. abban az esetben, ha a régebbi áruból 2 karton van már csak, míg az újból nyilvánvalóan sokkal több, és a raklapra pont egy sort kell felraknia (jelen esetben mondjuk 8 kartont) akkor valószínű, hogy inkább az új adagból veszik el az egyszerűség kedvéért, úgy gondolkodva, hogy azt a kettő majd pont jó lesz akkor amikor pont kettőre lesz szükség. Ezzel máris megdőlt az elmélet, hiszen akkor a raktárkönyv alapján a vevő kapott a rossz áruból, míg a valóságban nem. 25
Viszont a következő vevők valamelyike meg fogja kapni a két karton rossz árut, ámde a raktárkönyv szerint ők már kiesnek a körből, így az áru nem lesz visszagyűjtve és sajnálatos módon eljut a fogyasztókhoz. 100 %-os biztonsággal tehát nem jelenthetjük ki, hogy megtaláltuk azokat és kizárólagosan azokat a vevőket, akik a fertőzött árut megkaptuk. A módszer jellegét tekintve mindenképp elkerülhetetlen, hogy felesleges csomagokat kelljen visszagyűjteni. Ez indokolatlan pluszköltséget jelent természetesen. Másrészt könnyen előfordulhat, hogy a kereskedelemben maradnak olyan csomagok is melyen valóban fertőzöttek voltak. Mivel a legfontosabb cél, hogy a lehető legnagyobb bizonyossággal vissza legyenek gyűjtve a csomagok, ezért a biztonság érdekében szándékosan nagyobb mennyiségeket gyűjtenek vissza, hogy biztosan beleessen a rossz szállítmány.
26
V. Ajánlatok értékelése
V.1. A kialakítandó rendszer bemutatása A nyomonkövetési rendszer a vonalkódos azonosításra épül. Vonalkódok azonosítják az egyes raktárhelyeket és természetesen minden egyes árut. Az áru és a raktárhely összepárosítása így biztosítja a termék helyének pontos ismeretét. Ezzel a rendszerrel történik az áruk gyűjtése és kiraktározása is, így a raktárból kikerülő áruk a készletnyilvántartásból is kikerülnek. A szállítólevelek és az áruk vonalkódjainak összepárosítása lehetővé teszi, hogy pontosan ellenőrizhető legyen az egyes szállítmányok tartalma, így megvalósul a termék nyomonkövetése. A raklap SSCC kódja pedig valamennyi információt tartalmaz a szállítmányról, segítve ezzel a fuvarozók és a vevők munkáját is. A rendszer kiépítéséhez természetesen nemcsak az elmélet kidolgozása szükséges, a szoftver és a hardver kiépítés sem elhanyagolható munka. A
szoftver
az
raktárszoftver Nemcsak
a
szükséges,
osztrák átalakítása.
nyelvi hanem
fordítás komoly
munkát jelent az egyes elemek megváltoztatása, raktárhelyek
illetve
a
beprogramozása.
Ezek mind komoly programozói ismereteket igényelnek majd. A hardverek beszerzése során fontos, hogy eleget tegyen a szoftver követelményeinek. Többféle vonalkód leolvasó rendszer létezik, ám a legmegbízhatóbb és legteljesebb szolgáltatást a Symbol készülékei nyújtják. Ezért már előzetesen is biztosra vehető, hogy a Symbol eszközei lesznek azok, amelyek ténylegesen beszerzésre kerülnek. A kialakításhoz nem kevés szerelési és villanytechnikai munkára is szükség lesz.
27
V.1.1. A hardvereszközök bemutatása Mint már említettem a cég a vonalkódleolvasó és rádiófrekvenciás rendszerek bevezetéséhez a Symbol eszközeit választotta. Ahhoz, hogy a vonalkódleolvasás működjön, elsősorban két fő eszköz szükséges. Az egyik egy vonalkód leolvasó, egy ún. kézi számítógép, melyet a raktárban dolgozók használnak munkájuk során. Ezekkel végzik a munkát, és viszik be az adatokat a központi rendszerbe. A másik pedig egy rádiófrekvenciás antenna rendszer, amely a raktár bármely területén érzékeli a kézi számítógép által kibocsátott jeleket és azokat továbbítja a központba. A kommunikáció oda-vissza zajlik természetesen. Ezenkívül természeten meg kell említeni a raktárban működő vonalkód és SSCC címkenyomtatókat, melyekből a magyar piacon nagy választék áll rendelkezésre, viszonylag hasonló teljesítménnyel és árakkal, így az ezekből való választás könnyebb munkának ígérkezik. A Symbol cég többféle eszközt ajánl az adott feladatra. A leírások alapján azonban eldönthető, hogy melyik az az eszköz, amelyik a legjobban teljesítené az elvártakat, és nem tartalmaz olyan felesleges funkciókat, melyeket nem használnának, ellenben árnövelő tényezőként viselkednének. A www.symbol.com weboldal és a cég magyarországi közvetítőinek ismertetői alapján a logisztikai vezetővel egyeztetve kiválasztottuk azokat az eszközöket, melyek megfelelnek a célnak. SYMBOL MC-9060 A Symbol Technologies MC-9000 szériája egy olyan mobilkomputer, mely valósidejű hálózati elérést biztosít. Előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy képes a vonalkód olvasási távolság változtatására, és alkalmas a 2 dimenziós vonalkódok olvasására is. Néhány centimétertől kezdve egészen 1,2 méteres távolságig olvassa a kódokat. A kézi számítógép operációs rendszere választható, Microsoft Windows, CE Net és Windows 2003 rendszer is futhat rajta az igényeknek megfelelően.
28
Jelen esetben, tekintve a szoftver Microsoft Windows környezetét, a mobilkomputer is a Microsoft Windows rendszerével üzemelne. A készülék GSM/GPRS kommunikációra képes, ami biztosítja a gyors adatátvitelt. Meg kell említenünk, hogy a készülék egy strapabíró műanyag kerettel rendelkezik, ami jelentősen csökkenti a sérülés veszélyét, aminek a raktári munka során valószínűleg ki lesz téve. Ez a védettség megóvja a portól és a kosztól, így a működése rendkívül megbízható. A termékismertető szerint akár mínusz 20 Celsius fokon is kiválóan működik, ami fontos lehet, amikor a téli időben a rakodórámpákon és az iparvágány rámpáján a hőmérséklet nagyon alacsony. A termék rendelhető színes és monokróm képernyővel is, valamint többféle billentyűkombinációval. AP 4131 RF elfogadói pont Ez a termék vezeték nélküli teljesítményt biztosít, amely lehetővé teszi a hálózaton keresztül történő adat és hangátvitelt, Ethernet kapcsolati lehetőséget és fejlett biztonsági rendszert. 11 Mbps adatátviteli sebességgel rendelkezik, ami lehetővé teszi akár több forrásból és több irányba érkező adatok azonnali továbbítását. Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a vezeték nélküli hálózat megfelelő lefedettségét és teljesítményét, az Access Portokhoz különböző antennákat csatlakoztathatunk. Ezekből léteznek körsugárzó, és irányítottan sugárzó antennák, valamint kültéren is használható, több kilométeres távolságú összeköttetést biztosító irányított antennák. Az antennák teljesítménye is különböző lehet: attól függően, hogy mennyire árnyékolnak a raktárban lévő termékek, szükséges lehet nagyobb teljesítményű antennák használata. A biztonságosság fogalma azt jelenti, hogy az egyes elfogadói pontok az adatok érkezésekor vagy továbbításakor ellenőrzési-hitelesítési és dekódolási protokollokat hajtanak végre, ezáltal a rendszeren keresztül haladó adatok biztonságban vannak a külső behatolás ellen.
29
V.1.2. Szoftverbemutatás Nézzük meg a legfontosabb feladatokat, melyeket a kézi számítógép kezelni képes. 1. Raktárkezelés: ebből a menüpontból érhetjük el a mindennapi raktárkezeléssel kapcsolatos feladatokat, úgy, mint a be-, át- és kiraktározás. 2. Vonalkód-ellenőrzés: itt a termék vonalkódjának leolvashatóságát ellenőrizhetjük. 3. Beállítások: ez a menüpont a kézi számítógép (leolvasó) paramétereinek a beállítására szolgál. A főmenü pontjai: 1. Árubeérkezés: Minden beérkező árut ezzel a funkcióval kell ellenőrizni és ezáltal nyilvántartásba venni. 2. Beraktározás: Az ellenőrzött áru beraktározásra kerül, és egy raktárhelyet rendelnek hozzá. 3. Átraktározás: Az áru egyik raktárhelyről a másikra történő áthelyezésére szolgál. (pl. egyik raktárból a másikba, illetve a gyűjtőhelyre történő áthelyezéskor) 4. Gyűjtés: Ezzel a menüponttal történik az áruk gyűjtése. 5. Kiraktározás: Akkor használják, amikor egy áru elhagyja a raktárt. (pl. kiszállítás az ügyfélnek) 6. Változtatások: Az áru státuszának utólagos megváltoztatása 7. Termék-információ: Egy keresett árucikk minden lelőhelyének megmutatása
A kézi számítógép által rögzített és továbbított adatok mit sem érnének egy számítógépes szoftver nélkül. Ez a szoftver az osztrák minta alapján egy Microsoft Access alapú adatbázis program. Mivel ennek is csak az osztrák verziója ismert, ezért itt is a német nyelvű anyag általam készített fordítására támaszkodhatunk. Az előzőkben megismerhettük, hogy melyek azok az adatok és műveletek, amit a kézi számítógép kezel és végez. A raktárprogram feladata ezen adatoknak a rendszerezése, listázása és tárolása. Alkalmasnak kell lennie arra, hogy az egymáshoz tartozó adatok alapján egymáshoz kapcsolja a termékeket, raktárhelyeket, szállítóleveleket, és bármilyen kulcs alapján keresés legyen végezhető vele. 30
V.1.3. A rendszer bemutatása A következőkben a jövőben megvalósuló rendszer gyakorlati használatát ismertem. A folyamatok alappillére az osztrák raktár gyakorlata, kiegészítve saját megjegyzéseimmel. 1. Amikor a raktárba áru érkezik, a kirakodás után megtörténik az árubeérkeztetés. Ezt a kézi számítógép árubeérkezés parancsával érhetjük el. A raktári dolgozó beírja az áru cikkszámát. Abban az esetben, ha az áru már szerepel a törzsadatbázisban, akkor automatikusan kitöltésre kerülnek a darab/karton illetve karton/paletta, valamint az EAN kód mezők. Ha az áru először kerül leolvasásra, akkor ezeket az adatokat manuálisan kell kitölteni, miután megszámolták kézzel az árukat. Akkor is módosításra kerülnek az adatok, ha nem egész raklapról van szó. Ezután be kell írni a lejárati időt. Ez non-food termék esetén nem annyira lényeges. Jelentősége ilyenkor elsősorban a FIFO megvalósulása miatt van. Élelmiszer esetén azonban a lejárati idő fontos tényező az eladhatóság szempontjából. Ha mindezeket az adatokat megfelelően kitöltötték, akkor a raktárban sor kerül az árucímke nyomtatására. A címke tartalmazza az áru EAN kódját és a raklap SSCC kódját, a minőség megőrzési időt, az áru pontos megnevezését, a cikkszámot és a raklapon található kartonok számát. A raklapra ezután ez a címke kerül felragasztásra. 2. A második lépés az áru beraktározása a címke használatával. A raktárban az árut a megfelelő polchelyre, vagy blokkba szállítják, hogy összepárosítsák az árut a jövendőbeli helyével. A polchelyeket szintén vonalkóddal kell beazonosítani, hogy könnyedén „belőhetőek” legyenek. A blokkhelyek olyan helyek, ahol az áruk polcrendszer nélkül egymás tetejére tárolva raktározhatóak. Ezen helyek azonosítása nem lehetséges felragasztott vonalkód címkékkel, hiszen nincs hova ragasztani a kódokat. Jelenleg a helyek a talajra festett kétjegyű számokkal vannak megkülönböztetve. Saját véleményem szerint elképzelhető lenne egy olyan megoldás, hogy az egyes blokkhelyekhez szintén vonalkódokat nyomtatni, amiket egy füzethez hasonló mappában összegyűjtve lehetne tárolni, és ebből a füzetből lehetne leolvasni a kódot szükség esetén. Hogyha valamennyi raktárhely azonosítása megoldott, akkor történhet a beraktározás. Ehhez a kézi számítógép beraktározás pontjára lesz szükségünk. 31
Itt az árukód és a raklapkód majd a raktárhely „belövése” következik. Ismét megjelenik az eltarthatósági idő, és módosítani lehet az alapértelmezett mennyiségeket is. Ha minden rendben zajlott, akkor az áru bekerült a leltárrendszerbe, pontosan hozzápárosítva a raktár megfelelő folyosóját, polchelyét, polcszintjét vagy blokkját. Ezzel az áruval való „foglalkozás” véget ért. Az áru a raktárban van, beraktározva a hozzárendelt helyre. A program használata akkor indul ismét, amikor az áru kiszállításra kerül. Két lehetőség közül választhatunk. Ö A kiraktározás funkciójával az áru kikerül a nyilvántartásból. Menete szerint ezt is az áru kódjának leolvasásával kezdjük, majd ha jóváhagyjuk a rendszer által megjelenített törzsadatokat, megadjuk a kívánt mennyiséget, és „lelőjük” a raktárhelyet, akkor az áru kiraktározásra kerül a rendszerből. Ekkor azonban nem követhető tovább az útja, mindössze annyit tudunk meg, hogy mikor hagyta el a raktárt és melyik helyről lett kiszállítva. Ö A gyűjtés menüponttal viszont a kigyűjtött áru párosul a megfelelő szállítólevéllel, így megvalósul az áru nyomon követése. 3. Az áruk gyűjtése az ún. gyűjtőhelyről történik. Ez a gyűjtőhely a raktárban a polchelyek alatt található a földön. Innen tudja a gyűjtő személy az árut raklapra pakolni. A gyűjtőhelyre az áruk a polchelyről kerülnek le. Erre a műveletre a kézi számítógép átraktározás menüpontja alkalmas. Az árut az eredeti polchelyéről a gyűjtőhelyre helyezik át. Beolvassák az áru kódját, és a rendszer megjeleníti az áru adatait és a jelenleg megjelölt raktárhelyet. Ekkor az új raktárhely, azaz a gyűjtőhely beazonosításával az áru átkerül az új helyre, míg a polchely felszabadul. Az átraktározás menüpont alkalmazható két raktár közti áruáthelyezésre valamint raktáron belüli egyéb mozgatásra is. Ilyen például a polchelyről másik polchelyre, vagy blokkra való áttárolás, amire helyhiány, vagy a szezonális áruk forgalmának visszaesése és így a raktárhelyek optimalizálása végett kerülhet sor. A gyűjtés a szállítólevél alapján történik. A megrendeléseket az osztályon az AS/400-as számítógépes rendszeren keresztül rögzítik. A rendszer a megrendeléseket a raktárszoftverbe továbbítja, ami csoportosítja és elkészíti a szállítóleveleket. Ezek a szállítólevelek a raktárban kerülnek nyomtatásra, és ezek alapján végzik a gyűjtést. A gyűjtési tételek a szállítólevél számának beadása után a kézi számítógépen is megjelennek. Ezáltal tényleges papírok nélkül 32
végezhető a gyűjtés. A gyűjtő személy sorra veszi a rendszer által kilistázott tételeket. Ha a lista végére ért, akkor elméletileg már minden a raklapon van, és kész a gyűjtés. A raklap lefóliázása után nyomtatásra kerül az ún. szállítói logisztikai SSCC címke. Ez a címke összekapcsolja a szállítólevelet a raklapra került árukkal és kíséri az árut a rendeltetési helyéig. Az így elkészült raklap már rakodásra kész. Külön kell venni azt az esetet, mikor a cég saját maga csomagolja a terméket. Ebben az esetben két beérkeztetés történne. Amikor megérkezik a lédig áru, a raktárban dolgozó az előző szisztémát követve beérkezteti, majd beraktározza az árut. Ugyanúgy felhasználva a termék EAN és a raklap SSCC kódját, címkét nyomtat, majd a terméket párosítja a megfelelő raktárhellyel. Amikor a csomagoló részlegnek szüksége van a lédig árura, az árut a raktárhelyről kiraktározzák a kiraktározás menüponttal. Így a lédig áru kikerül a nyilvántartásból és a raktárból. A csomagolási tevékenység során keletkező késztermékek pedig beraktározásra kerülnek. Itt is ugyanazt az elvet követik, mint az árubeérkeztetés és beraktározás során. A termék a csomagolás során megkapja saját gyártási számát, ami a valószínűleg a jelenlegi eljárás szerint lesz képzendő. Tehát pl. L 6 013 719 esetében a 6-os a 2006-os évet, a 013 a csomagolás napját, azaz az év 13. napját, míg a 719 pedig azt az importszámot jelenti, amely importból az alapanyag származik. Ezekkel az információkkal együtt a készáruról címkenyomtatás készül, és a címke segítségével beraktározzák az árut a már ismertetett módszer szerint. A rendszer gördülékeny működése esetén, mind a beérkezett készáruk, mind pedig a csomagolás során keletkező áruk kereshetővé válnak. Ez egyrészt jelenti azt, hogy minden áru pontos helyét meg lehet határozni a raktárban, és bármilyen szállítmány vagy készített termék könnyedén fellelhető. Másrészt, kiszállítás esetén nyomon követhető az egyes termékek melyik importból érkeztek. Így a kényes élelmiszerbiztonsági törvények is betarthatóvá válnak. Ha egy adott importtal kapcsolatban bármi probléma merülne fel, az importszám alapján követhető az áru. Könnyen fellelhető a raktárban lévő mennyiség, ami zárolásra kerül, majd szükség esetén visszaszállításra vagy megsemmisítésre. Ha az adott importból már kiszállításra is sor került, a sarzsszámok alapján előhívhatóak azok a szállítólevelek, amelyek az adott terméket tartalmazzák. Ha szükséges, így a vásárlók pontos tájékoztatása is könnyűvé válik, és az előírásoknak megfelelő visszagyűjtés is megvalósítható. 33
A visszakeresés az AS/400-as rendszer segítségével történne. Mivel a két rendszer egymásba olvadva működne, így a megfelelő sarzsszámokat és az AS/400 által generált szállítóleveleket a rendszer egybepárosítaná. Az AS/400-as szoftver megfelelő menüpontjával lehetővé válna a sarzsszámkeresés, ami a beírt sarzsszámok alapján megmutatná azokat a szállítóleveleket, amelyek az adott gyártási számú terméket tartalmazzák. A szállítólevelek címzettjének kigyűjtése, a szállítólevél szám, a rakodás és szállítás napja mind-mind elérhetővé válna. Nyomtatható lista lenne készíthető azokról a vevőkről, akik az áruból kaptak. Mint látható, a fent vázolt eljárások bevezetésével és persze a nélkülözhetetlen szoftverek és hardverek működésével valamennyi termék nyomonkövetési igény kielégíthető lenne. Ezenfelül nem elhanyagolható szempont, hogy felgyorsítaná a raktári munkát, valamint az egyes műveletek regisztrálása miatt csökkenthető lenne a hibák száma. A nemkívánatos raktári lopások is könnyebben kideríthetőek lennének a raktárhelyek és az áruk pontos regisztrálásával.
V.1.4. EAN SSCC kód bemutatása Logisztikai egység egy bármely összeállítású egység, amelyet szállítás és/vagy raktározás céljára képeztek és az ellátási lánc tárgyát képezi. Az EAN/UCC rendszer egyik fontos alkalmazása a logisztikai egységek követése az ellátási láncon keresztül. Erre a célra egy szabványosított EAN azonosító szám, a Szállítási Egység Sorszám (azonosító) Kódja (angolul: Serial Shipping Container Code - általánosan elterjedt rövidítéssel: SSCC) azonosítja a logisztikai egységet. Ha a kereskedelmi partnerek - beleértve a szállítókat és harmadik partnereket - mindegyike leolvassa az SSCC-t és EDI üzeneteket cserélnek, amely a logisztikai egység teljes leírását adja, és a megfelelő adatállomány on-line rendelkezésre áll, amivel ez az információ elérhető, akkor semmilyen információ feltüntetése nem szükséges az SSCC-n kívül. Ám ezek a feltételek még ritkán valósulnak meg, ezért jól használható az SSCC-hez kapcsolódó jellemzőknek vonalkódos ábrázolása a logisztikai egységen. Mivel minden logisztikai egységet el kell látni saját egyedülálló SSCC-jével, az ezt tartalmazó vonalkód előrenyomtatása a csomagoló anyagra nem praktikus. Címkét kell készíteni, amelyet a szállítási egység (pl. egységrakomány) keletkezésekor rögzítenek azon.
34
Az SSCC címke felépítése a következő: (4-es számú melléklet) Adat-
Serial
tartalom
Container
Code
(SSCC)
Szállítási Egység Sorszám (azonosító) Kódja
azonosító Kiterjesztő szám 00
Shipping
N1
EAN/UCC cégprefix
Egységsorszám
N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12 N13 N14 N15 N16 N17
Ellenőrző szám N18
Forrás: SSCC Implementation Guide
A kiterjesztő szám az SSCC számkapacitásának növelésére szolgál. A SSCC-t képező cég adja ki. Az EAN cégprefixet a nemzeti számozó szervezet adja ki a rendszer használójának, amely rendszerint a logisztikai egység összeállítója. Ez világviszonylatban egyedivé teszi a számot, de nem azonosítja annak eredetét. Az egység sorszám egy egyszerű sorszám, amellyel a cégprefix birtokosa egészíti ki a cégprefixet N17-ig. A legegyszerűbb megoldás a sorszám képzésére az egymás után következő számok kiadása: 000, 001, 002, 003...
Az alapcímke: SSCC A logisztikai címke az információkat három logikai csoportba rendezi: a feladó, ügyfél és szállító szerint. Mind a három címke rész eltérő időben kerül felvitelre, amikor a megfelelő információk rendelkezésre állnak. Mindegyik címke részben elkülönülnek egymástól a szöveges és vonalkódos információk, lehetővé téve ezek eltérő gépi illetve emberi feldolgozását. (lásd 5-ös és 6-os számú melléklet)
35
V.2. Ajánlatok bemutatása V.2.1. Eszközbeszerzés A rendszer megvalósításához szükség van az Symbol termékek beszerzésére, valamint a műszaki, szerelési munkák elvégzésére. A hatékonyság érdekében a cég ajánlatok bekérésébe kezdett. Az ajánlatok egyik fele az eszközök beszerzésére vonatkozott. Első körben az érintett cégektől ajánlatot kértünk a rádiófrekvenciás rendszer kialakításához szükséges antennák és hozzáférési pontok beszerzésére. A cégek árajánlatának pontos adatait nem tüntethetem fel, ezért azt a módszert választottam, hogy az egyik ajánlatnál körülbeli értékeket vázoltam, a másik két ajánlat árait pedig ezek százalékos viszonyában vizsgáltam. Az ajánlatkérés tárgyát a következő eszközök képezték (ezek közül néhányat már részletesen is láthattunk a hardvereszközök bemutatásánál): - MC9060 WLAN Adatgyűjtő - Symbol 11 Mbps DS High End Access Point Kit - High Performance Omni Directional Pole Mount Antenna 1,2 m - High Performance Antenna 4,5 m - Omni Directional Antenna, 3,5 dBi, 5 GHz valamint -
Site survey mérés jegyzőkönyvvel (a raktár rádiós lefedettségének mérése. Azt a célt szolgálja, hogy a mérés eredménye alapján megállapítható legyen a szükséges elérési pontok száma.)
A VOG Kft. 3 különböző cégtől kért ajánlatokat a fent felsorolt eszközökre. Ezek a cégek a vonalkódtechnológia világában jónevű, ismert cégnek számítanak. Nézzük meg egyenként a vállalkozásokat. V.2.1.1. Simon Cornwill Kft. A cég az ipar, a kereskedelem, a raktározás és a szállítmányozás területeire kínál automatikus azonosítási és vonalkód-technikai megoldásokat. A Zebra, a Symbol Technologies, a 36
Datalogic és a HHP magyarországi partnerének számít, magas színvonalú és minőségi termékekkel, szolgáltatásokkal és szervizzel állnak a partnerek rendelkezésére. A Symbol termékek egyik legnagyobb magyarországi forgalmazója, így a cégtől való ajánlatkérés evidens volt. Az interneten számos helyen megtalálhatóak a cég referenciái, és ez jelentősen növeli a megbízhatóságát. Az árajánlatukban részletes magyar nyelvű elemzést adtak a megrendelt eszközökről, és részletezték az általuk kínált árakat is. Nézzük meg ezeket! Ajánlati tétel
Ajánlati ár
MC9060 WLAN Adatgyűjtő
Kb. 600 000
MC9060 WLAN Adatgyűjtő kellékek (töltő és kommunikációs egység, tápegység, akkumulátortöl-
Kb. 105 000
tő, töltőadapter) Symbol 11 Mbps DS High End Access Point Kit High Performance Omni Directional Pole Mount Antenna 1,2 m
Kb. 115 000 Kb. 16 000
High Performance Antenna 4,5 m
Kb. 30 000
Omni Directional Antenna, 3,5 dBi, 5 GHz
Kb. 10 000
Site survey mérés
Kb. 160 000
Egyéb telepítési költségek
Kb. 60 000
1. táblázat: Simon Cornwill ajánlata
Az előzetes becslések szerint 10-12 darab adatgyűjtőre lenne szükség. Számoljunk ezért középértéken, 11 db adatgyűjtővel és kellékeivel. Így az előbb említett költségek, 11 darab adatgyűjtővel számolva a következőképpen alakulnak: Eszközök beszerzése, site survey mérés, valamint telepítési költségek, kiszállási díj, és tréning együttesen kb. 8 250 000 Ft-ot tesz ki. A vállalt szállítási határidő 2 hét. A Simon Cornwill Kft. valamennyi kiegészítőjére 1 év garanciát vállal. A fent említett árban benne szerepel a termékek telepítése, valamint a dolgozók számára való betanítás. Igény szerint további tréningek kérhetőek egyedi díjazás alapján. A Simon Cornwill Kft. budapesti te-
37
lephelyén és vidéki képviseletein vállalja a teljes szervizelést, valamint igény esetén technikusi kiszállást is.
V.2.1.2. Wind Comp Számítástechnikai Kft. A WIND-COMP Számítástechnikai Kft. 2002-ben alakult, hogy mikro-, kis- és középvállalkozások számára a számítástechnika területén felmerülő problémákra megoldást nyújtson. A cégek a vonalkód technológia bevezetésétől kezdve dolgoznak vonalkód olvasó hardver eszközökkel. Számos nagyobb projectet valósítottak meg együttműködve más vállalatokkal. A kezdetekben elsősorban a software-ekre koncentrálódott a tevékenység, későbbiekben a Symbol termékek értékesítésében, szervizelésében, access pontok mérésében és felszerelésében vettek részt. Mára teljes körű kereskedelmi és szerviz szolgáltatást nyújtanak partnereinknek a számítástechnika teljes területén. Termékskálájuk elsősorban a számítástechnikai piac legnagyobb és legjobb minőséget garantáló gyártóinak termékeire épül (HP, IBM, CISCO, Microsoft, Symantec, F-Secure, R&M, Orient). A jelenleg Magyarországon megtalálható és meghatározó szerepet betöltő disztribúciókkal szerződéses kapcsolatban állnak. Széles körű szerviz- és terméktámogatási háttérrel rendelkeznek. Az Orient termékek mellett nagy választékban kínálják az általunk keresett Symbol termékeket is. Nézzük az árakat, százalékos formában összehasonlítva a Simon Cornwill Kft. ajánlatával.
38
Ajánlati tétel
Ajánlati ár
MC9060 WLAN Adatgyűjtő
+ 3,2 %
MC9060 WLAN Adatgyűjtő kellékek (töltő és kommunikációs egység, tápegység, akkumulátortöl-
n/a
tő, töltőadapter) Symbol 11 Mbps DS High End Access Point Kit High Performance Omni Directional Pole Mount Antenna 1,2 m
+8% - 1,2 %
High Performance Antenna 4,5 m
-8%
Omni Directional Antenna, 3,5 dBi, 5 GHz
+8%
Site survey mérés,
+ 4,5 %
Egyéb telepítési költségek
n/a
2. táblázat: Wind Comp ajánlata
A vállalt szállítási határidő 3-4 hét. A Wind Comp Számítástechnikai Kft. szintén 1 év garanciát vállal a termékeire. Ez idő alatt vállalja a teljes szervizelést, valamint a garanciális időszak leteltével is teljes szerviztámogatást nyújt díjazás ellenében Budapesten. Összességében a 11 darab adatgyűjtőre számolva a Wind Comp Számítástechnikai Kft. árajánlata kb. 8 375 000 Ft, azaz összességében kb. 1,5 százalékkal magasabb, mint a Simon Cornwill Kft. ajánlata. V.2.1.3. BCS HUNGARY A BCS Hungary 1992-ben azzal a céllal alakult, hogy a gyorsan fejlődő magyarországi piacon mihamarabb vezető szerephez jusson a vonalkódos technológián alapuló alkalmazások kifejlesztésében. A cég sikeres indulásához jelentősen hozzájárult az alapítók nemzetközi háttere és tapasztalata, valamint a két szállító - a Symbol és a Zebra Technologies - termékeinek kiválósága és nemzetközi elismertsége. Fő tevékenységünk vonalkódon alapuló, mobil vállalati megoldások tervezése és kivitelezése.
39
E területen piacvezetőként olyan megoldást kínálnak partnereik számára, amely egyszerre biztosítja a vállalati mobil számítástechnikai rendszerek három alapelemét, azaz az adatok megbízható gyűjtésének, biztonságos továbbításának és menedzselésének képessége valós időben, a munkavégzés helyszínén. Alkalmazásaik elsősorban közép- és nagyvállalatok számára készülnek. A cég, az IBCS Group cégcsoport tagja, amely hazánkon kívül Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában kínál teljes körű megoldásokat. A BCS Hungary jelenleg a Symbol Technologies legnagyobb és egyetlen olyan magyarországi partnere, aki megkapta a Premier Business Partner címet. Ezek után nem kérdés, hogy miért esett rá a választásunk az árajánlatok bekérésekor.
Ajánlatukban a kért eszközökre bruttó árajánlatot tettek. Ajánlati tétel
Ajánlati ár
MC9060 WLAN Adatgyűjtő
+7%
MC9060 WLAN Adatgyűjtő kellékek (töltő és kommunikációs egység, tápegység, akkumulátortöl-
+5%
tő, töltőadapter) Symbol 11 Mbps DS High End Access Point Kit High Performance Omni Directional Pole Mount Antenna 1,2 m
+ 30 % - 13 %
High Performance Antenna 4,5 m
- 12 %
Omni Directional Antenna, 3,5 dBi, 5 GHz
n/a
Site survey mérés,
+ 18 %
Egyéb telepítési költségek
n/a
3. táblázat: BCS Hungary ajánlata
Szállítási határidő 2 hét. Az ajánlat szerint elvégzik az Site Survey mérést is, valamint igény esetén a mért adatok alapján kiépítik a rádiós hálózatot, telepítik és konfigurálják az eszközöket. Tevékenységükre és valamennyi hardver illetve szoftver elemre 1 év garanciát vállalnak.
40
Külön pontban említik meg, hogy lehetőség van üzemeltetési szerződés kötésére is, melynek keretében a karbantartás, a szerviz és a kellékanyag beszerzés is megállapodás részét képezheti. Ebben az esetben folyamatos rendelkezésre állást, 24-72 órás javítást, és negyedéves átvizsgálást ajánlanak. Összességében a 11 darab adatgyűjtőre számolva a BCS Hungary árajánlata kb. 8 730 000 Ft, azaz összességében kb. 5,8 százalékkal magasabb, mint a Simon Cornwill Kft. ajánlata.
41
V.2.1.4. Összehasonlítás, javaslattétel Nézzük meg egy összehasonlító táblázatban a három cég ajánlatát. Simon Cornwill
Wind Comp
BCS Hungary
8 250 000 Ft
+ 1,5 %
+ 5,8 %
2 hét
3-4 hét
2 hét
1 év
1 év
1 év
Eszközök és telepítés ajánlati ára Szállítási határidő Garancia
További szervízszolSzervízszolgáltatás
gáltatás az ország több pontján (a mi esetünk-
Szervízszolgáltatás Szervízszolgáltatás
Pécsett,
Budapesten
Tiszaújvárosban és
ben Győrben található
Szegeden
egy szervizközpont)
Üzemeltetési szerződés, melynek keretében a karbantartás, a szerviz és a kellék-
Egyéb szolgáltatások
Igény szerint további
anyag beszerzés is
tréningek kérhetőek
megállapodás részét
egyedi díjazás alapján.
n/a
képezheti. Ebben az
Igény esetén technikai
esetben folyamatos
kiszállás.
rendelkezésre állást, 24-72 órás javítást, és negyedéves átvizsgálást ajánlanak.
4. táblázat: Ajánlatok összehasonlítása
A táblázat alapján láthatjuk, hogy a Simon Cornwill Kft. ajánlata a legkedvezőbb. A puszta árakon felül a Kft. mellett szól a közeli szervízelési lehetőség, a megalapozott hírnév, és kiterjedt kapcsolatrendszer. Rövid szállítási határidejük is előnyt jelent. 42
Mindezek okán javaslom, hogy a Simon Cornwill Kft-vel megkezdjék a konkrét egyeztetéseket, tárgyalásokat.
V.2.2. Szükséges átalakítások, szerelési munkák A rendszer bevezetéséhez a raktárterületen számos átalakítást kell végezni. Ennek egy részét képezik az erősáramú hálózat átalakítási munkái valamint a számítástechnikai kábelhálózat kiépítése. Másik fontos része az informatikai hálózat kiépítése és berendezések üzembe helyezése. Ezen munkához két szombathelyi cégtől kértünk árajánlatot. RAMEX Kft. Az erősáramú átalakítás és a kábelhálózat kiépítésének költsége, beleértve az anyag és munkadíjat, megközelítőleg 3 100 000 Ft-ot tenne ki a cég ajánlata szerint. Az informatikai hálózat kiépítése, a szükséges berendezésekkel együtt kb. 2 200 000 Ft, az ajánlat szerint. Szállítási határidő 2 hét. A RAMEX Kft. ajánlatában egy új módszer bevezetését javasolja. A ajánlatban kért nem POE típusú ún. access pointok (hozzáférési pont) helyett POE aktív eszközök vásárlását javasolja. A POE a Power over Ethernet rövidítése, a jelentése pedig tápfeszültség ellátás az Ethernet kábelen keresztül. Ez azt jelenti, hogy míg az első változatban annyi induktort (kisfeszültségű egyenáramból nagyfeszültségű váltóáramot előállító berendezés) kell vásárolni, ahány access pointot akarunk igénybe venni, addig a másik változatban ezeket az induktorokat nem kell megvásárolni. Így habár a POE eszköz jelentősebb drágább (kb. 120 %-al magasabb az ára), de ebben az esetben nem szükséges induktorokat beszerezni. Így összességében alacsonyabb végösszeg jön ki, azaz a 3 100 000 Ft helyett körülbelül 2 900 000 Ft. K-Reál Kft. Az erősáramú átalakítás és a kábelhálózat kiépítésének költsége, beleértve az anyag és munkadíjat, megközelítőleg 3 500 000 Ft-ot, azaz kb. 13 %-al többet tenne ki a cég ajánlata szerint. 43
Az informatikai hálózat kiépítése, a szükséges berendezésekkel együtt kb. 2 400 000 Ft, az ajánlat szerint, azaz kb. 9 %-al magasabb, mint a RAMEX Kft. ajánlata. Szállítási határidő 3-4 hét. A K-Reál Kft. nem árusít aktív POE eszközöket, így a költségcsökkentés nem jön szóba. V.2.2.1 Összehasonlítás
Erősáramú átalakítás és a kábelhálózat kiépítésének költsége Informatikai hálózat kiépítése, a szükséges berendezésekkel
RAMEX Kft.
K-Reál Kft.
3 100 000 Ft
+ 13 %
2 200 000 Ft
+9%
Aktív POE eszközök használatá-
Kedvezmények
val kb. – 200 000
-
Ft Szállítási határidő Garanciák
2 hét
3-4 hét
Telepítés utáni
Telepítés utáni
1 év
1 év
5. táblázat: Ajánlatok összehasonlítása II.
Az összehasonlítást látva egyértelmű, hogy a RAMEX Kft. ajánlata jóval kedvezőbb. Így javaslom az ő alkalmazásukat.
44
VI. EU pályázatok
VI.1. Pályázati lehetőségek A beruházás költségvonzata igen nagy. Jelenleg is folyik olyan pályázati tevékenységek felkutatása, amelyek támogatást nyújthatnak a fejlesztéshez. Az Európai Unió Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának keretében meghirdetésre került pályázatok segítséget nyújtanak a technikai fejlesztés, beruházások EU forrásokból történő finanszírozása. Prioritások: -
beruházás-ösztönzés: a beérkezett projectek magas minőséget képviselnek, nagy hozzáadott érték tartalommal rendelkeznek, egyedi gépberuházásokat tartalmaznak.
-
Kis és középvállalkozás fejlesztés
-
Kutatásfejlesztés- innováció
-
Információs társadalom és gazdaságfejlesztés6
A beruházás céljának megfogalmazását a logisztikai vezetővel közösen fogalmaztuk meg. BERUHÁZÁS CÉLJA: logisztikai folyamatok során a termék nyomon követhetőség biztosítása valamint a tárolási, komissiózási és szállítási feladatok optimalizálása LEÍRÁS: a beruházás során kiépítésre kerül egy 13.000 m2-es raktárban, egy vezetéknélküli (rádiófrekvenciás) kommunikációs és adatgyűjtő rendszer, mely segítségével a termékek útja folyamatosan követhető a beérkezéstől a vevőig történő kiszállításig, a termékek minden adatával (cikkszám, sarzsszám, lejárati idő, EAN kód, kiszállítási egység, mennyiség, vevő, stb). A rendszer biztosítja a termék helyének folyamatos tárolását, valamint a cikkek aktuális státuszát (tárolt, megrendelt, komissiózott, kiszállított). Kutatásaim során három olyan aktuális pályázatot találtam, melyek alkalmasak arra, hogy támogatást nyújtsanak a beruházásra.
6
Gazdasági Tájékoztató 2005.február 22. 7 szám GVOP leírás 1. oldal
45
VI.1.1. GVOP-2006-2.1.1 - Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése
A támogatás célja a magyarországi székhelyű mikro-, kis- és középvállalkozások műszakitechnológiai fejlesztése.7 A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg várhatóan 4 milliárd forint. (Ez a 2006. májusi GVOP Monitoring Bizottság ülését követően kerül véglegesítésre.) Pályázhatnak a magyarországi székhelyű, a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő •
gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat),
•
szövetkezetek,
•
egyéni vállalkozók,
amelyek kis- és középvállalkozásnak minősülnek. A VOG Kft. Alkalmazottainak számát és éves forgalmát tekintve a középvállalkozások közé sorolandó. A támogatás formája visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás. A támogatás mértéke: -
műszaki gép, berendezés beszerzést és/vagy gyártási licenc, gyártási know-how vásárlást tartalmazó projekt esetén az elszámolható összköltség legfeljebb 35 %-a, amely minimum 1 millió Ft, de maximum 25 millió Ft lehet.
A pályázónak legalább a projekt elszámolható összköltségének 25%-át kitevő igazolt saját forrással kell rendelkeznie. Támogatható tevékenységek: Technológiai fejlesztéshez kapcsolódó beruházások. A raktárrendszer informatikai modernizálása beletartozik ebbe a körbe.
7
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, GVOP 2.1.1 Pályázati felhívás, 2006.
46
Elszámolható és nem elszámolható költségek: Műszaki gépek, berendezések beszerzése esetén elszámolható költségek:
Műszaki gépek, berendezések beszerzése
Szállítás, üzembe helyezés, betanítás költségei
Gyártási licenc, gyártási know-how vásárlása esetén elszámolható költségek:
Gyártási licenc, gyártási know-how vásárlás egyszeri díja
Személyi jellegű ráfordítások (tanácsadó cég igénybevételével, felméréssel, oktatással, a dokumentáció elkészítésével kapcsolatos költségek)
Mindkét esetben nem elszámolható költségek:
Fogyasztási cikkek beszerzése
A pályázó által forgalmazott műszaki gép, berendezés beszerzése
Készletek beszerzése
Gépjármű, felépítmény, pótkocsi, félpótkocsi beszerzése
Telekhatáron belüli infrastruktúraépítés költsége
Ingatlan építés, bővítés, korszerűsítés, átalakítás, átépítés, felújítás költsége
Épületgépészeti fejlesztés
Gyártási licenc, gyártási know-how éves ismétlődő díja
Gyártási licenc, gyártási know-how bevezetésével foglalkozó saját munkatársak bér- és járulékköltsége
Nem gyártási jellegű licenc, nem gyártási jellegű know-how vásárlása
Felújítási, karbantartási költségek
Saját előállítású gép költsége (pl.: bérköltség, anyagköltség stb.)
A pályázat benyújtása előtt felmerült költségek
Előkészítési célú tevékenység költségei (pályázatkészítés, tervezés, közjegyzői díj stb.)
Üzletrész- és részvényvásárlás
Jelzálog, bankgarancia költségei
Általános költségek (rezsi)
Reprezentációs költségek
Kötelező jótálláson felüli garanciális költségek
A műszaki gép, berendezés minősítésének, hitelesítésének költségei
Franchise díj
47
Egyéb elszámolható költségek:
Vissza nem igényelhető ÁFA
Egyéb nem elszámolható költségek:
Levonható ÁFA
A projekt költségvetésében azok a költségek számolhatók el, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a projekt végrehajtásához, és megfelelnek a költséghatékonyság elvének, nem haladják meg az adott piacon általánosan elfogadott mértéket. A pályázat benyújtásakor a költségeket árajánlattal kell alátámasztani. A támogathatósághoz kapcsolódó feltételek: •
Támogatás csak tárgyi eszköz beszerzéséhez, immateriális javak beszerzéséhez vagy a termékben, a szolgáltatásban vagy a termelési, szolgáltatási folyamatban alapvető változást hozó tevékenység megkezdéséhez (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján) nyújtható, így szinten tartó beruházás nem finanszírozható. A beruházás egy újítást tartalmaz, így alapvető változást hoz.
•
A beszerezni kívánt műszaki berendezéseknek, gépeknek meg kell felelniük a vonatkozó európai irányelveknek, illetve az azokat harmonizáló magyar rendeletek követelményeinek. A hardverelemek a nemzetközi rendszerekben több éve használt termékek, megfelelnek valamennyi előírásnak, és bizonyítottak már a piacon.
•
Műszaki gép, berendezés beszerzése esetén a támogatás kizárólag új műszaki gép, berendezés vagy olyan használt műszaki gép, berendezés vásárlásához vehető igénybe, amely esetében a pályázó igazolni tudja, hogy a használt műszaki gép, berendezés 3 évnél nem idősebb. A mi esetünkben valamennyi gép vadonatúj lenne.
•
A beruházás megkezdésének időpontja nem lehet későbbi, mint a támogatási szerződésben meghatározott ütemezés első időpontjától számított 3 hónap. A fejlesztésnek úgy kell megvalósulnia, hogy a pályázónak az elszámolható költségeket igazoló számlákat legkésőbb 2008. március 31-ig kell benyújtania a közreműködő szervezetnek. A beruházás tervezett időtartama 2-3 hónap, így bőven határidőn belül benyújthatóak a szükséges számlák.
•
A projekt megtérülési idejével kapcsolatban nincs minimális elvárás.
48
VI.1.2. GVOP-2006-4.1.1 - Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek A pályázat célja az integrált üzleti rendszerek bevezetésének, bővítésének támogatása, és ezáltal hatékonyság növelésének, működési költségek csökkenésének elősegítése a vállalkozások belső üzleti, ügyviteli folyamataiban. 8 A project kiírásakor a felhasználható összeg 5 312,8 millió forint volt. Jelen pillanatban ebből 2.493,3 millió forint áll rendelkezésre A pályázat céljai a következők: Az „A” pályázati cél: Az integrált üzleti rendszerek bevezetésének, bővítésének támogatása, és ezáltal hatékonyság növelésének, működési költségek csökkenésének elősegítése a vállalkozások belső üzleti, ügyviteli folyamataiban. A „B” pályázati cél: A vezetői döntéstámogató, illetve üzleti intelligencia rendszerek bevezetésének támogatása, és ezáltal a döntéshozatali folyamatok felgyorsulása révén javulás elősegítése. A „C” pályázati cél: A munkafolyamat-irányítási, elektronikus iratkezelési rendszerek bevezetésének támogatása, és ezáltal a vállalati belső menedzsmenti és adminisztratív folyamatok felgyorsulásának, átláthatóbbá válásának elősegítése, a működési költségek, teljesítési határidők csökkentése, így a termelékenység javítása. Láthatjuk, hogy ennél a pályázatnál az „A” pályázati cél számunkra a megfelelő. Pályázhatnak azok a magyarországi székhelyű, belföldinek minősülő gazdasági társaságok, amelyeknél az összes foglalkoztatott létszáma nem haladja meg a 250 főt, valamint az éves nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót. Mindkét követelménynek a VOG Kft. eleget tesz. A támogatás formája működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás.
8
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, GVOP 4.1.1 Pályázati felhívás, 2006.
49
A támogatás mértéke „A” pályázati cél: a projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 50 %-a, de minimum 8 millió Ft, maximum 50 millió Ft. „B” pályázati cél: a projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 50 %-a, de minimum 8 millió Ft, maximum 20 millió Ft. „C” pályázati cél: a projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 50%-a, de minimum 8 millió Ft, maximum 20 millió Ft. A pályázónak legalább a projekt elszámolható összköltségének 50%-át kitevő igazolt önrésszel kell rendelkeznie. Az önrészen belül a pályázónak legalább a projekt elszámolható összköltségének 25%-át kitevő saját forrással kell rendelkeznie. Az „A”, „B”, „C” pályázati célok esetében támogatható az új rendszerek bevezetése, meglévő rendszer bővítése és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek. Az „A” pályázati cél esetében vállalatirányítási rendszer korszerűsítése illetve bővítése esetén a változásoknak az alábbi modulok közül legalább egyet kell érintenie. •
Pénzügy/számvitel (főkönyv), kontrolling,
•
Ellátási lánc menedzsment, készletgazdálkodás, logisztika,
•
Áruforgalom, beszerzés, értékesítés,
•
Humán erőforrás-gazdálkodás (HRM),
•
Ügyfélkapcsolat kezelés (CRM),
•
Termelési/Szolgáltatási/Kereskedelmi folyamatok támogatása,
•
Karbantartás
•
Projektmenedzsment.
A mi esetünkben a fejlesztés két modult is érint. Egyrészt megfelel az „Ellátási lánc menedzsment, készletgazdálkodás, logisztika” témakörének, másrészt pedig a „Termelési / Szolgáltatási / Kereskedelmi folyamatok támogatásának” is. A project keretén belül természetesen vannak nem elszámolható költségek. Ezek az alábbiak: • általános költségek (rezsi), • ingatlan szerzés és ingatlan-felújításhoz kapcsolódó költségek, • reprezentációs költségek, • üzletrész- és részvényvásárlás,
50
• pályázatírás költsége, • promóciós költségek, • pénzügyi műveletek költségei, • lízing díj, • helységbérleti díj, • a fenntartással kapcsolatos költségek • használt műszaki berendezések költségei, • levonható ÁFA Ennél a pályázatnál az „A pályázati cél” felel meg a mi kívánalmainknak. A szükséges modulok közül a tervezett rendszer kettőnek is megfelel. A pályázati kiírás pontosan tartalmazza azokat a követelményeket, amelyeknek az informatikai rendszernek meg kell felelnie. Nézzük meg ezeket a mi esetünkben: Informatikai rendszerrel szemben támasztott funkcionális követelmények: 1. Ellátási lánc menedzsment, készletgazdálkodás, logisztika: •
Minőségbiztosítási rendszer támogatása (nyomon követés, bizonylatok, inspekciós készletek),
•
Készletek mennyiségben, értékben történő nyilvántartása,
•
Készletgazdálkodás elemzése
•
Minimális készlet, biztonsági készlet meghatározása, figyelése,
•
Készletszint figyelése az áruforgalmi és termelési modulokból érkező adatok alapján
•
Raktárirányítás,
•
Leltározás,
•
Vonalkód alkalmazásának támogatása.
A nyomonkövetési rendszer egyben alkalmas a minőségbiztosítási előírások betartatására is. Segítségével, mint ahogyan azt jól láthattuk a példákból, minőségi probléma esetén tökéletesen nyomonkövethető a termék, és elvégezhetőek a szükséges intézkedések. A beruházás a raktár életében is jelentős változásokat idéz elő. Átláthatóbbá, jobban szervezhetőbbé válik a raktári munka. A leltározás könnyebb és pontosabb lesz. A készletek szintjének biztos adminisztrációjával a minimális készlet tartása is lehetővé válik. A vonalkód alkalmazásának támogatása pedig egy vonalkódokon alapuló rendszer esetében nem kérdéses.
51
Informatikai rendszerrel szemben támasztott műszaki követelmények 1. 4 GL, relációs adatbázis kezelő alaprendszer, 2. A korszerű hálózati követelményeknek megfelelő kommunikációs képességek, 3. Nemzetközi szabványok alkalmazása a vállalatközi adatcserében, ezek kezeléséhez szükséges szoftver modulok megléte, standard felületen keresztüli import/export funkciók támogatása Microsoft vagy egyéb elterjedt irodai csomagokkal, 4. Folyamat szintű integrációs képességek az üzleti partnerekkel és a feldolgozó rendszerekkel, 5. Skálázhatóság, bővíthetőség, a későbbi igények rugalmas kielégítése, 6. Linux, Microsoft vagy Unix operációs rendszer támogatása, 7. Magyar nyelvű szoftver verzió megléte 8. Magyar nyelvű felhasználói dokumentáció megléte, 9. Működő referenciák, kipróbált bevezetési módszertan. A bevezetni kívánt rendszer ezeknek a követelményeknek megfelel. Az osztrák rendszer kellő referenciaként szolgálhat. Az infra alapú adattovábbítás eleget tesz a modern kor követelményeinek. Valamennyi hardver szükség esetén további funkciókkal bővíthető.
VI.1.3. GVOP-2006-3.3.3 - Vállalati Innováció Támogatása Ez a pályázat a 2005. évben azonos számon meghirdetett kiírás 2006. január 10 – 2006. április 10-i időszakra történő meghosszabbítása. A támogatás célja: „A sikeresen működő kis és középvállalkozások új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások bevezetésére irányuló innovációs tevékenységének ösztönzése K+F eredmények adaptálása, hasznosítása és önálló kísérleti fejlesztési tevékenység támogatása révén.„9 A pályázat célja hozzásegíteni a kis-és középvállalkozásokat a rövid idő alatt hasznosuló, magas technológiai szintet képviselő műszaki fejlesztési eredmények megszerzéséhez, valamint kutatás-fejlesztési feladatok megvalósításához. 9
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, GVOP 3.3.3. Pályázati felhívás, 2006.
52
A megszerzett tudásnak az innovációt, azaz új technológiák, termékek vagy szolgáltatások bevezetését, illetve már létező technológiák, termékek vagy szolgáltatások továbbfejlesztését, tulajdonságainak és versenyképességének javítását kell szolgálnia. A vállalkozás egy sikeresen működő középvállalat. A nyomonkövetés maradéktalan megvalósítása hozzájárul a vállalkozás fejlődéséhez. Technológiai fejlődést jelent a vállalat életében. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 3.000.000.000 Ft. A támogatásra jogosultak köre Támogatásra jogosult az önállóan pályázó, a projektet Magyarországon megvalósító, belföldi székhelyű, jogi személyiségű vagy jogi személyiséggel nem rendelkező mikro-, kis-és középvállalkozás, amelynél a cégjegyzékbe való bejegyzésének vagy -egyéni vállalkozás esetén -az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásának legalább két évvel a pályázat benyújtását megelőzően meg kellett történnie. A VOG Kft. 1990-ben alakult, középvállalkozásnak számít, így az alapfeltételeknek eleget tesz. A támogatás formája visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás. A támogatás de minimis, beruházási vagy kutatás-fejlesztési célú támogatásnak minősül. A projekt a három támogatási kategória bármilyen kombinációjából összeállhat a támogatott tevékenységektől függően. A támogatás mértéke A projektre igényelhető támogatás -a projekt elszámolható költségeire -minimum 5.000.000 Ft, maximum 75.000.000 Ft. A projektet legkésőbb a támogatási szerződés megkötését követő 3 hónapon belül meg kell kezdeni. A projekt futamideje legfeljebb 2 év lehet, legkésőbbi befejezési időpontja 2008. február 15-e lehet. A kedvezményezettnek a projekttel kapcsolatos költségeiről elkülönített nyilvántartást kell vezetnie. A támogatható tevékenységek a) Alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési munka megrendeléséhez de minimis támogatás igényelhető. 53
b) Önálló kísérleti fejlesztéshez K+F támogatás igényelhető. c) Kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez K+F támogatás igényelhető. d) Új, vagy az eddig ismerteknél előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező technológia, termék vagy szolgáltatás kifejlesztését szolgáló K+F eredmény hasznosítási jogának megszerzéséhez, vásárlásához, adaptálásához, az adaptáláshoz szükséges eszközök, immateriális javak és anyagok beszerzéséhez beruházási támogatás igényelhető. A VOG Kft. Esetében a d) pont jöhet szóba. A rendszer az eddigieknél fejlettebb, előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik. Az ehhez szükséges eszközökre pedig igényelhető a pályázat szerint a beruházás. Az elszámolható költségek De minimis célú támogatás esetén a megrendelt alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési munka megbízási/vállalkozói díja számolható el anyagjelleg. ráfordítás vagy immateriális javak címen. K+F célú támogatás esetén elszámolható költségek köre:
Kizárólag az adott kutatás-fejlesztési projektben részt vevő kutatók, fejlesztők, technikusok, egyéb kisegítő személyzet projektre vetített személyi jellegű ráfordításai és azok bérjárulékai.
Kizárólag az adott kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódó anyagfelhasználás, igénybe vett szolgáltatások kiadásai.
Kizárólag a támogatott önköltségszabályzatában meghatározott alapelvek alapján az adott kutatás-fejlesztési projektre vetített általános költségek a K+F támogatás esetén elszámolható költségek 15%-a erejéig.
Kizárólag és folyamatosan kutatás-fejlesztési célra alkalmazott immateriális javak beszerzésének költségei.
Beruházási célú támogatás esetén elszámolható költségek köre:
Kizárólag és folyamatosan innovációs célra alkalmazott immateriális javak beszerzési költségei
Kizárólag és folyamatosan innovációs célra alkalmazott új eszközök beszerzési költségei 54
VI.1.4. Közös elemek Mindhárom pályázatra vonatkoznak az alább felsorolt kizáró okok. Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére: •
aki csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll
•
aki a megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott valamely támogatással összefüggésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette
•
akinek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adó- vagy egyéb köztartozása van
•
akit a megelőző két naptári éven belül a bíróság jogerősen bírság megfizetésére kötelezett
•
aki gazdálkodó szervezet saját tőkéje, a törzstőke (alaptőke) a jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent
•
akinek a tevékenysége/projektje a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg
•
aki a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik
•
akiről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a pályázat tartalmát érdemben befolyásoló hamis adatot szolgáltatott a pályázat benyújtásakor
•
aki az elmúlt két, pénzügyileg lezárt év mindegyikében az éves beszámoló, vagy az adóbevallás alapján veszteségesen gazdálkodott
•
akinek az utolsó éves beszámolója alapján saját tőkéje negatív volt
•
aki a pályázat keretében azonos célra már részesült támogatásban.
A VOG Kft. sikeresen működő vállalkozás, sem csődeljárás sem büntetőeljárás nem folyik ellene. Adótartozása nincs, kereskedelmi és raktározási tevékenysége megfelel az előírásoknak. A vállalat nem részesül semmilyen egyéb GVOP támogatásban. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a pályázó valamely kizáró ok miatt nem jogosult a támogatásra, úgy a pályázót azonnal kizárják a folyamatból. Utólagos helyesbítésre ebben az esetben nincs lehetőség. A pályázatnak természetesen meg kell felelnie a pályázati leírásban közölt formai feltételeknek. A pályázatnak tartalmaznia kell valamennyi csatolandó mellékletet, valamennyi igazolást, és egyéb előírt dokumentumokat. Abban az esetben, ha hiány merülne fel, a pályázónak lehetősége van az ún. hiánypótlási időszakon belül ezek pótlására.
55
VI.2. Elbírálási szempontok, projectellenőrzések Annak megértése érdekében, hogy esetleg pályázatunk sikeres lesz-e, mindenképpen meg kell vizsgálnunk a pályázatok értékelésének kérdését. Első pontban megnézzük, hogy melyek azok a kritériumok, melyeket a legszigorúbban ellenőrzik és mi történik a nem megfelelőség esetén. Fontos megvizsgálni, hogy mi az a vizsgálati rendszer ami alapján elbírálják az egyes pályázatokat. Milyen követelményeket kell egy sikeres pályázatnak teljesítenie, a szigorúan vett kritériumokon felül. A második pontban pedig megvizsgáljuk az előzetes és közbenső ellenőrzések tartalmát. Amennyiben egy pályázat elnyeri a támogatást, szigorú folyamatos ellenőrzések szolgálnak arra a célra, hogy „betartassák” a törvényi előírásokat, és hogy biztosítsák a támogatás felhasználásának előírt formáját.
VI.2.1. Pályázatok elbírálási szempontjai A pályázat beérkezése után, vizsgálatra kerülnek az alábbiak: − a pályázó, illetve a beküldött pályázat teljesítette-e a támogatás jogosultsági feltételeit − a pályázati anyag tartalmazza-e a kívánt formában azokat az információkat és dokumentumokat, amelyek alapján azok szakmai értékelése elvégezhető A támogatás odaítélésének követelményei: − a pályázónak a pályázati felhívásban és útmutatóban meghatározott pályázói körhöz kell tartoznia − a pályázóval szemben kizáró ok nem állhat fenn − a tervezett projektnek Magyarországon kell megvalósulnia − a projektnek a meghatározott időkereten belül kell megvalósulnia − a projekt céljának, tárgyának illeszkednie kell a pályázati felhívásban és útmutatóban megfogalmazott támogatási célhoz − a pályázó az útmutatóban meghatározott támogatási mértéket nem lépheti túl. Az odaítélés követelményeit látva elmondhatjuk, hogy a vállalat valamennyi feltételnek megfelel, vagy a project alatt megfelelni képes.
56
A pályázat tartalmi értékelése A pályázatok értékelésének ezen szakaszában kerül vizsgálatra az, hogy a projektek hozzájárulnak-e
a
megfogalmazott
célok
megvalósulásához
és
megfelelnek-e
a
kritériumoknak. Ennek érdekében vizsgálják a következő fontos célokat: •
megvalósulása mennyiben járul hozzá a Közösségi Támogatási Keretben és az Operatív Programban meghatározott társadalmi-gazdasági célokhoz
•
mérhető eredményekkel, egyértelmű és elérhető célokkal rendelkezik-e
•
finanszírozási forrásai biztosítottak-e
•
gazdaságilag megalapozott-e
•
mennyiben járul hozzá a környezetvédelem és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez
•
biztosítja-e az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályainak tiszteletben tartását
•
a források biztosítják-e a beruházás határidőn belüli befejezését
A pályázati célokból látjuk, hogy a cég tervezett beruházása megfelel az operatív program céljainak. A beruházás célja többszörös, egyrészt a nyomonkövetésnek való teljes megfelelősségre, másrészt a technológia újítás révén elérhető raktárfejlesztésre, költségcsökkentésre irányul. A raktári munka egyszerűbbé válása, a pontosabb nyilvántartás, a készletnyilvántartás pontossága mind-mind mérhető a velük elért költségcsökkentés révén. A nyertes pályázat kiválasztása: A pályázatok elbírálására egy ún. pontrendszert alkalmaznak. Ez a pontrendszer az egyes szempontokhoz bizonyos pontszámokat rendel. A szempontok teljesítése, és az ezáltal szerezhető pontok határozzák meg a pályázat „minősítését”.
Nézzük meg ezt a pontrendszert a GVOP 2.1.1 pályázat esetében: Max. pont
Szempont
adható
I. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KOCKÁZATA Kapcsolódik-e a GVOP Kis- és középvállalkozások fej- Előzetes feltétel 1. lesztése prioritásának céljaihoz, megfelel-e a pályázati 57
feltételeknek? A projekt költségvetése reális és takarékos módon került-e Előzetes feltétel 2. összeállításra? 3. A projekt koncepció kidolgozottsága 6pont 4. Az üzleti terv realitása 6 pont II. A PÁLYÁZAT ÜZLETI, PIACI KOCKÁZATA A vállalkozás működésének időtartama 5. 5 pont 6. A pályázó gazdálkodása 50 pont Nyereségesség Egy főre eső nyereség Egy főre eső árbevétel Árbevétel növekedés Egy főre eső hozzáadott érték Árbevételarányos hozzáadott érték III. A PROJEKT TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HASZNOSSÁGA Területi versenyképesség 5 pont 7. 85/2004. (IV. 19.) Kormányrendelet alapján A projekt megvalósulásának helye nem elmaradott/mérsékelten elmaradott/jelentősen elmaradott terület Új technológiai eljárás bevezetése/ új piacra történő be- 10 pont 8. lépés 9. Környezeti fenntarthatóság 5 pont 10. Esélyegyenlőség érvényesülése 5 pont 11. Iparjogvédelmi oltalom 5 pont 12. Ipari park 3 pont Maximálisan adható összpontszám: 100 pont Minimálisan elérendő pontszám: 60 pont 6. táblázat: Értékelési szempontok GVOP 2006 – 2.1.1.10
Azok a pályázatok, amelyek nem érik el az egyes részszempontok maximális pontszámainak 50 %-át külön-külön, valamint az összesen adható 100 pont 60 %-át, automatikusan kizárásra kerülnek. A fent vázolt pontrendszert azonban kiegészítik egyéb szempontok is. A legfontosabb ezek közül a ún. horizontális célok betartása Fenntartható fejlődés, környezeti fenntarthatóság Az intézkedés nem irányul közvetlenül a fenntartható fejlődésre, ugyanakkor minden támogatott projektnek környezetbarátnak kell lennie, azaz minimális elvárás, hogy meg kell
10
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, GVOP 2.1.1 Pályázati felhívás, 2006.
58
felelnie a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak. A projekt kiválasztás során előnyben részesül az a pályázó, amely a környezetvédelmi szempontokat fokozottabban érvényesíti. A VOG Kft. valamennyi környezetvédelemre irányuló előírást betartja, ámde célzottan nem irányul egyetlen tevékenysége sem ebbe az irányba. Esélyegyenlőség Előnyben részesülnek a bírálat során azok a pályázók, amelyek az esélyegyenlőségi szempontokat fokozottan érvényesítik, hozzásegítve ezáltal a hátrányos helyzetű rétegeket, társadalmi csoportokat a foglalkoztatáshoz, pl. távmunka, bedolgozási lehetőségek, fogyatékkal élőket segítő eszközök biztosítása, és a nők és hátrányos helyzetű régiók lakosságának munkavállalását segítő vállalati politika révén. A vállalat ebben a tekintetben nem számíthat plusz-pontra, mert nem érvényesíti fokozottan az esélyegyenlőségi szempontokat. A minimális ponthatárt elért pályázók közül a Bíráló Bizottság tesz javaslatot a támogatandó pályázatokra az elért pontszám és a szöveges értékelés alapján. Amennyiben a rendelkezésre álló forrás már nem elég minden beérkezett, és a minimális pontszámot elérő pályázat támogatására, a legmagasabb pontszámot kapott pályázatokat kell támogatni. Előfordulhat, hogy a Bizottság a döntés érdekében további adatokat kér be a pályázó cégtől, vagy helyszíni szemlét kér. A támogatási döntés meghozatala A Bíráló Bizottság döntési javaslatát alapul véve a GVOP IH vezetője vagy az általa felhatalmazott személy dönt a támogatásról. A GVOP IH által hozott döntés végleges, annak felülvizsgálatára, jogorvoslatára nincs lehetőség. Támogatott pályázat esetén a GVOP IH a pályázó nevét, a pályázat tárgyát, a megvalósítás helyét, a megítélt támogatás összegét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium internetes honlapján és hivatalos lapjában, a pályázó külön hozzájárulása nélkül közzéteszi. VI.2.2. Ellenőrzések A pályázat benyújtását követően a projekt befejezéséig a következő helyszíni ellenőrzésekre kerülhet sor. Helyszíni szemle: 59
a) Az értékelés során az értékelő személy jogosult előzetes helyszíni szemle lefolytatására. Ez különösen akkor indokolt, ha a pályázat bizonyos részei nem egyértelműek. A döntés előkészítésének szakaszában végzett helyszíni ellenőrzés a pályázatban lévő információk vizsgálatára, valamint a pályázat által támogatandó projekt megvalósíthatóságának és kockázatainak felmérésére irányul. Ennek keretében ellenőrzésre kerül különösen: •
a pályázó és a pályázat jogosultságának megalapozottsága
•
a pénzügyi és gazdaságossági számítások és a vállalt teljesítmények megalapozottsága
•
a pályázat műszaki tartalma
•
a pályázatban lévő információk valódisága
•
a projekt megkezdésének időpontját bizonyító dokumentum: pl. hitelesített építési napló, szállítólevél, import beszerzés esetén vámolási dokumentáció, stb.
•
a projekt kivitelezésének megalapozottsága: építési, szakhatósági és egyéb engedélyek, valamint a tervek rendelkezésre állása, terület besorolása, egyéb feltételek
•
a projekt szakszerű megvalósításának feltételei és pénzügyi háttere
•
a pályázó szakmai felkészültségét bizonyító dokumentumok: tevékenység folytatására jogosító engedélyek
•
a felajánlott biztosíték megfelelősége, a tulajdonviszony rendezettsége (cégbírósági kivonat, tulajdoni lap)
Közbenső ellenőrzés – A pénzügyi elszámolás folyamatában végzett ellenőrzés A Támogatási Szerződés megkötését követően a finanszírozás szakaszában végzett helyszíni ellenőrzésre kerül sor. A vizsgálat célja a támogatás igénybevétele jogosságának és szabályosságának ellenőrzése. Ellenőrzésre kerül különösen: •
a támogatás igénybevételének jogossága, szabályossága
•
a projekt megkezdésének időpontja
•
a felajánlott fedezet vizsgálata
•
a projekt tartalmának a pályázatban és szerződésben foglaltak szerint történő megvalósulása
•
a projekt-kivitelezés dokumentációja (pl.: építési, szakhatósági és egyéb engedélyek, egyéb feltételek)
•
a tervezett ütemezés vizsgálata
•
a beruházás időbeli megvalósulása
60
•
az alvállalkozók számára történt kifizetések teljesítése
•
a szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettségek teljesítése
•
a helyszíni ellenőrzést kiváltó bármely konkrét okkal kapcsolatos dokumentumok
A projekt pénzügyi lezárását megelőző, a pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódó ellenőrzés A megvalósítást követően a projekt pénzügyi lezárása a pénzügyi beszámoló és egyéb dokumentumok alapján történik, amihez helyszíni ellenőrzés is kapcsolódik. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a támogatott beruházás a pályázatban rögzítettek szerint valósult-e meg, illetve a források felhasználása rendeltetésszerűen valósult-e meg. Az ellenőrzés kiterjed különösen az alábbiakra: •
a megvalósult projekt műszaki tartalma
•
a beruházás időbeli megvalósulása
•
a projekt költségvetése
•
a forrásösszetétel alakulása
•
a számlák és azok kifizetését igazoló dokumentumok; valamint a projekthez kapcsolódó egyéb dokumentumok vizsgálata (pl.: építési, szakhatósági és egyéb engedélyek, egyéb feltételek)
•
az eredmények alakulása
•
az alvállalkozók számára történt kifizetések teljesítése
•
a tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítés
Projekt lezáró ellenőrzés Projekt lezáró ellenőrzésre a végelszámolást követően a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése, a záró-jegyzőkönyv aláírása előtt kerül sor. A projekt befejezését helyszíni ellenőrzés alapján készült záró jegyzőkönyv dokumentálja, amely tanúsítja, hogy a Támogatási Szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesült. Láthatjuk, hogy a vállalat esetében ezeknek az ellenőrzéseknek semmi akadálya sincs. A project időtartama alatt a szabályok pontos betartása mellett az ellenőrzések nem találhatnak kifogásolható pontot. Természetesen ehhez a vállalat érintett dolgozóitól és az alvállalkozóktól is teljes tisztességesség várható el. Támogatások ellenőrzése
61
Az Áht. a pályázat és Támogatási Szerződés bármelyik szakaszában ellenőrzést végezhet, amelynek során a fentieket, illetve bármely más, a pályázattal és a támogatással összefüggő dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, információt kérhetnek. A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatások kedvezményezettje köteles az ellenőrzés érdekében az ellenőrzést a helyszínen is a megfelelő dokumentumok rendelkezésre bocsátásával segíteni. Az ellenőrzés során az adóhatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrizheti az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását. Az ellenőrzés kiterjed különösen a bejelentésre, a bevallásra, az adó-, járulék-, hozzájárulás és egyéb fizetési kötelezettség megállapításra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a befizetési kötelezettség teljesítésére, a költségvetési támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzésére
VI.3. Összehasonlító elemzés
Nézzük meg a három pályázatot egy összehasonlító táblázatban, melyben szerepel az a célkitűzés, mely a mi projectünknek megfelel, a támogatás minimális és maximális mértéke, valamint a szükséges saját forrás százaléka. Az ajánlatok értékelése során megtudtuk, hogy a beruházás várható költsége kb. 13 500 000 Ft. Ehhez jönnek hozzá még egyéb költségek, úgymint pályázatírás költsége, helyszíni vizsgálatok, dolgozók átképzése. Ezek azonban nagyrészt nem elszámolható költségek.
62
GVOP 2.1.1.
Pályázati cél
GVOP 4.1.1
A magyarországi szék- Az integrált üzleti rendhelyű mikro-, kis- és szerek bevezetésének, középvállalkozások bővítésének támogatása, műszaki-technológiai és ezáltal a hatékonyság fejlesztése, ezen belül a növelése, működési technológia fejlesztésköltségek csökkentéséhez kapcsolódó beruhá- nek elősegítése a vállalzások. kozások belső üzleti, ügyviteli folyamataiban.
Felvehető támogatás mértéke
Az összköltség legfeljebb 35 %-a Minimum: 1 millió Ft Maximum: 25 millió Ft
Szükséges saját forrás
Új technológia, termék vagy szolgáltatás kifejlesztését szolgáló K+F eredmény hasznosítási jogának megszerzése, vásárlása, a szükséges eszközök, immateriális javak és anyagok beszerzése.
Az összköltség legfeljebb 50 %-a Minimum: 8 millió Ft Maximum: 50 millió Ft
Az összköltség legfeljebb 45 %-a Minimum: 5 millió Ft Maximum: 75 millió Ft
25 %
De minimis támogatás esetén 0 %, egyéb esetben 50 %.
25 %
(az összköltség százalékában)
GVOP 3.3.3.
7. táblázat: Pályázatok összefoglalása
Nézzük először a költségelemeket. Két fő költségtényezőnk egyrészt az informatikai eszközök ára, másrészt pedig a szerelés, raktárátalakítás költségei.
Elszámolható költségek
GVOP 2.1.1.
GVOP 4.1.1
GVOP 3.3.3.
Műszaki gépek, berendezések beszerzése Szállítás, üzembe helyezés, betanítás költségei
Támogatható az új rendszerek bevezetése, meglévő rendszer bővítése és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, úgymint elemzés, tervezés, oktatás, minőségbiztosítás, hardver és szoftver eszközrendszer beszerzése, telepítése, adaptálása (testreszabás), integrálása, tesztelése és üzembe állítása.
Innovációs célra alkalmazott immateriális javak beszerzési költségei , és innovációs célra alkalmazott új eszközök beszerzési költségei
8. táblázat: Elszámolható költségek
63
Láthatjuk, hogy fő költségeink mindhárom pályázat esetében az elszámolható költségek közé sorolhatók. Az egyéb felmerülő költségek, mint például a pályázatírás költségei, pedig egyik pályázatnál sem számolhatóak el költségnek. Mint ahogy azt a követelmények részletes felsorolásánál láthattuk, a tervezett beruházás mindhárom pályázat feltételrendszerét teljesíti, mind a beruházás célja, mind pedig az előírt informatikai követelményeknek megfelelően. Ebben a tekintetben tehát mindhárom pályázat megfelelő számunkra Nézzük akkor az elszámolható költségek mértékét. Az egyszerűség kedvéért számoljunk úgy, hogy az elszámolható költségek 14 000 000 Ft-ot tesznek ki. Ha megnézzük a felvehető támogatás összegét (lásd 7. táblázat) láthatjuk, hogy a GVOP 4.1.1 pályázatnál problémát találunk. A pályázati kiírás szerint a felvehető támogatás a költségek maximum 50 %-a, ami minimum 8 000 000 Ft. A mi esetünkben azonban a költségek 50 %-a csak 7 000 000 Ft-ot tesz ki, azaz nem éri el a minimális összeget. Így, ezen okból ezt a pályázati lehetőséget kénytelenek vagyunk kizárni. A GVOP 2.1.1. pályázat esetében elszámolható költségek maximum 35 %-a, minimum 1 000 000 támogatás vehető fel. Ez jelen esetben maximum 4 900 000 Ft, ami meghaladja minimális 1 000 000 Ft-os előírást, de nem haladja meg a támogatás maximumát, a 25 000 000 Ft-ot. A GVOP 3.3.3. pályázatnál a maximum felvehető támogatás a költségek 45 %-a, minimum 5 000 000 Ft. A mi költségeinkkel számolva ez maximum 6 300 000 Ft. Ez szintén megfelel a minimum és maximum követelményeknek.
Felvehető maximális támogatás Szükséges minimális önrész
GVOP 2.1.1.
GVOP 3.3.3.
4 900 000 Ft
6 300 000 Ft
3 500 000 Ft
7 000 000 Ft
9. táblázat: Támogatás összege
64
Felvehető m axim ális tám ogatás
4 900 000 Ft
Saját forrás m értéke
6 300 000 Ft
9 000 000 Ft
7 700 000 Ft
GVOP 2.1.1.
GVOP 3.3.3.
GVOP 2.1.1.
1.grafikon: felvehető maximális támogatás
GVOP 3.3.3.
2. grafikon: Saját forrás mértéke
A fenti vizsgálatok alapján azt mondhatjuk, hogy a maximális támogatási összeg felvétele mellett a GVOP 2.1.1. pályázat esetében közel 9 000 000 Ft saját forrást, míg a GVOP 3.3.3. esetében kb. 7 700 000 Ft saját forrást kell előteremteni. A grafikon alapján is látszik, hogy a legkedvezőbb lehetőség, hogyha a cégnek sikerül elnyernie a GVOP 3.3.3. pályázat támogatását. Ebben az esetben a project elszámolható költségeinek közel felét sikerülne támogatási forrásból finanszírozni.
65
VII. Összefoglalás
A termék nyomonkövetés szükségességét nem lehet vitatni. Főként az élelmiszerek területén kiemelkedő fontosságú, hogy megvalósuljon az áruk nyomonkövetése. Szakdolgozatomban ennek a kérdéskörnek próbáltam utána járni. Megvizsgáltam a törvényi szabályozásokat, melyek a nyomonkövetésre vonatkoznak, beleértve a HACCP rendszer élelmiszerekre vonatkozó előírásait. Tanulmányoztam a nemzetközi piacot, hogy megismerjem azokat a megoldásokat, melyeket eredményesen alkalmaznak már évek óta. Szakmai gyakorlatomat 2005. júliusától kezdve a VOG Export-Import Kft-nél végeztem. Bemutattam a cég, illetve cégcsoport tevékenységét és kialakulását, ahol az élelmiszeripari termékek nyomonkövetésénél számos probléma merült fel. Bemutattam a jelenleg működő „raktárkönyves” eljárást, felfedve annak gyenge pontjait. Megvizsgáltam a jelenleg működő eljárásokat a nyomonkövetés megvalósulására. Számos nemzetközileg használt megoldás kínálkozik, és a megvalósításukra belföldi informatikai cégek is kínálnak alternatívákat. A rádiófrekvenciás azonosító rendszerek vizsgálata során került előtérbe az osztrák anyavállalat által alkalmazott raktári alkalmazás, illetve az SSCC kódokkal való azonosítás. Ennek alapos tanulmányozása vezetett arra az eredményre, hogy a rendszer Magyarországon is működhet a megfelelő átalakítások után. A beruházás költségeit ellensúlyozzák azok az eredmények, melyek elérhetőek lennének a rendszer bevezetésével. Az osztrák rendszert alapul véve igyekeztem bemutatni a folyamatok működését, a lehetőségeket. Ismertettem azokat a hardverelemeket, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez és betekintést nyújtottam a jövőbeli számítógépes rendszer feltételezhető működésébe. A beruházás költségvonzatának érdekében megvizsgáltam az Európai Unió Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának keretében kiírt pályázatokat, és bemutattam azokat a pályázati lehetőségeket, melyek lehetőséget adnak a beruházás költségeinek megosztására. Ezeket a pályázatokat részletesen elemeztem, megvizsgáltam azokat a feltételeket, melyeknek eleget kell tenni a sikeres pályázónak. Vázoltam az elbírálás szempontjait is, és ennek megfelelően a vállalkozás esélyeit. Melyek azok a pontok ahol előnnyel bír, és melyek az elbírálás szempontjából véve a gyenge pontok. A lehetséges pályázatokat részletesen összehasonlítottam, így választva ki azt az egyet, amely véleményem szerint a legkedvezőbb a cég számára. Mivel a bevezetéshez szükséges első lépések már megtörténtek, így röviden ismertettem azokat az ajánlatokat melyek a hardverelemek beszerzésének kiírására történtek.
66
Ezeket az ajánlatokat összehasonlítva javaslatot tettem az adatok fényében legkedvezőbb ajánlattevővel való kapcsolatfelvételre. Az ajánlatok elemzése során körülhatárolhatóvá vált a beruházás költségvonzata, amely alapján a fent említett pályázati lehetőségeket vizsgálhattam. Mint ahogy a szakdolgozatomban látható, az új raktárrendszer bevezetése számos pozitív hatással jár. Lássuk ezeket még egyszer összefoglalva: ¾
Segítségével maradéktalanul megvalósul a termék nyomonkövetési rendszer. Ezzel a vállalat eleget tesz az Európai Unió 178/2002/EK rendeletének.
¾
Ez a rendszer meggyorsítja a visszakeresés műveletét. Segítségével csökkenek a visszahívás költségei is, hiszen pontosan behatárolható a problémás szállítmány. Így nem fordul elő, hogy olyan terméket hívnak vissza, amely nem is az adott szállítmányhoz tartozik. Másrészt ezáltal biztosított, hogy valamennyi kérdéses csomagolás visszakerüljön, és ne maradjon a forgalomban.
¾
Az új raktárkezelési rendszerrel pontosabbá válik a raktár nyilvántartása. Azáltal, hogy a termékeket a kézi számítógéppel “be kell lőni”, csökkenni fog azoknak az elírásoknak a száma, melyek számolási vagy figyelmetlenségi hibából erednek. Csökkenni fognak a gyűjtési hibák.
¾
A raktári munka meggyorsul. Egy adott termék keresése jóval rövidebb időt vesz igénybe és jóval pontosabb eredményhez vezet.
¾
Szinte bármilyen paraméter alapján végezhető keresés, legyen szó akár termék cikkszámról, gyártási számról, beraktározási időpontról, szavatossági időről, raktárhelyről, stb.
¾
A keresések vagy statisztikák bármikor kinyomtathatóak, ezáltal könnyebb a velük való munka.
¾
Az adatok archiválása is megoldódik. Míg a papír alapú munkánál gondot jelentett a dokumentációk tárolása és sérülése, addig a számítógép ezekre a problémákra is megoldást nyújt. Az adatok tárolhatóak, könnyedén archiválhatóak lesznek. 67
¾
Számos olyan statisztikai kimutatás érhető el, például raktárkihasználtság, amely segíti a logisztikai vezető és a raktárvezető munkáját. Ezeknek a kimutatásoknak a használatával a raktárkapacitás jobban kihasználható, a raktározási munka hatékonyabban végezhető.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a raktározási tevékenységben jelentős változások fognak történni, ha bevezetik az új rendszert. Habár a beruházás költségvonzata jelentős, mindenképpen megéri a ráfordított tőkét. Hosszútávon költségcsökkenést eredményez, megkönnyíti a munkát, szervezettebbé teszi a raktárt.
68
Táblázatok, grafikonok jegyzéke
1. táblázat: Simon Cornwill ajánlata 2. táblázat: Wind Comp ajánlata 3. táblázat: BCS Hungary ajánlata 4. táblázat: Ajánlatok összehasonlítása I. 5. táblázat: Ajánlatok összehasonlítása II. 6. táblázat: Értékelési szempontok GVOP 2006 – 2.1.1. 7. táblázat: Pályázatok összefoglalása 8. táblázat: Elszámolható költségek 9. táblázat: Támogatás összege 1.grafikon: felvehető maximális támogatás 2. grafikon: Saját forrás mértéke
69
Melléklet 1 Vivatis Holding AG
0100100%%
VOG Csoport Szervezeti struktúrája
Holzner Linz
Knappe
KG
Poindecker Perg
20%
80% I. II.
VIVATI S Beteilungu ngs GmbH
BHV-Holding GmbH Linz
41,67%
20,83%
Privatstiftung
12,5%
12,5%
III.
Linz
Familien-
100% Tobias Altzinger
12,5%
A.Stadlbauer Beteiligungs & Verwaltungs GmbH Wels
VOG–Holding Privatstiftung
Bruckner &
VOG AG
Transagent LEHAG GmbH
VOG Kft. Magyarország
VOG s.r.o. Csehország
VOG GmbH Németország
VOG Sp.z.o.o Lengyelország
IMGRO GmbH
VOG s.r.o. Szlovákia
Rohrendorf 1986. óta
Rohrendorf 2003. óta
Linz 1975. óta
Bécs 1975. óta
Bük 1990. óta
Prága 1994. óta
Darmstadt 1996. óta
Skierniewice 1999. óta
Bécs 2000. óta
Pozsony 2001. óta
GHG Getränkehandelshaus GmbH
Westside Austria Ltd.
Linz 1977. óta
Hongkong 1977. óta
70
Forrás: Firmengescichte VOG
100%
100%
100%
100%
100%
100%
100%
VOGTRANS GmbH
70%
100%
Dreifaltigkeitskellerei GmbH
30%
100%
Weinkellerei Lenz Moser AG
100%
100%
Élelmiszertermékek és közszükségleti cikkek importja és nagykereskedelme, Linz
Melléklet 2
Forrás: Firmengescichte VOG
Forrás: Firmengescichte VOG
71
Melléklet 3
72
Melléklet 4 Az SSCC kód felépítése
73
Melléklet 5
Címke feladó és szállító résszel
74
Melléklet 6
Címke feladó, ügyfél és szállító résszel
75
Felhasznált források
Könyvek, szakirodalom: Viszkei György: Vonalkód szimbológia (Számalk, 1990-91) dr. Magyary-Kossa Béla: Vonalkódok előállítása (Számalk, 1990-91) Beliczai Tamás: Vonalkódok olvasása (Számalk, 1990-91) Géczy László: Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések (kézirat) VOG Kft. HACCP kézikönyv Firmengeschichte VOG (VOG Cégtörténet)
Folyóiratok, újságok: Gazdasági Tájékoztató 2005.február 22. 7 szám Gazdasági Tájékoztató 2005.március 7. 8 szám Gazdasági Tájékoztató 2005.március 14. 9 szám Gazdasági Tájékoztató 2005.március 30. 11 szám EAN Hírek – GS1 Világa 2005/1. XII. évfolyam 41. szám
Előadások, tanulmányok: Az
új
élelmiszer-biztonsági
követelmények
gyakorlati
érvényesítése
(előadás
2005.07.06.) - dr. Sebők András: Campden & Chorleywood Élelmiszeripari Fejlesztési Intézet Magyarország Kht. Szigorúbb előírások, hatékonyabb ellenőrzés, javuló élelmiszerbiztonság (előadás) Szeitzné Szabó Mária főigazgató; Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal “A nyomon-követhetőség megvalósításának irányelvei az előállítási, feldolgozási és forgalmazási láncban” című FVM által finanszírozott kutatási téma
76
Intelligens raktárkezelés az EAN-UCC szabványok alapján (tanulmány 2005. 05. 21.)
Egyéb kiadványok: FAO/WHO Codex Alimentarius : AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 178/2002/EK RENDELETE SSCC Implementation Guide (SSCC Bevezetési Útmutató) UCC comments to Docket Number #2003N0361 (UCC magyarázat) Complex CD Jogtár
Internetes források: www.csb-system.com www.rool.hu www.simoncornwill.hu www.symbol.com www.us-council.orgean_ucc_system http://usnet03.uc-council.org/glossary www.sanc.org.sg/ship.htm www.eanindia.com/ABOUT/EANsys4E.htm www.activebarcode.com www.gkm.gov.hu www.vog.at www.ean.hu www.ean-int.org www.soltub.hu www.campden.hu www.regens.hu
77
