Bojan Potocnik ezredes
A SZLOVÉN HADSEREG SZEREPE A TERRORIZMUS ELLENI HARCBAN BEVEZETO Szlovénia függetlenségének 11 éve alatt a Szlovén Hadsereg az elso fordulatot akkor élte át, amikor az egykori Területvédelem átalakult Szlovén Hads ereggé, az ország védelmét szolgáló egyetlen fegyveres erové. A hadsereg szervezeti felépítése és szerkezete alkalmazkodott az ország akkor vélt veszélyeztetettségéhez, hiszen a többi országban — az egykori Jugoszlávia köztársaságaiban — még mindig hadiállapot uralkodott. A felszerelés és a fegyverzet, amely az egykori Jugoszláviából származott, nem volt úgy a szükségletekhez és feladatokhoz rendszeresítve, hogy lehetové vált volna a szükséges harcképesség feltételeinek biztosítása. Ezért a korszeru haditechnikai felszerelések beszerzése mellett kellett dönteni. De még csak az 1996-os embargó megszüntetése után lehetett pályázatokat kiírni az említett beszerzésekre, amelyekhez Szlovénia külön jogszabályban, Az alapveto fejlesztési tervekrol szóló törvényben és az ún. védelemre szánt tolárral biztosította a szükséges anyagi eszközöket. Az említett törvény alapján a program megvalósítása 1994-ben kezdodött, amely során beszereztük a tüzérség, a légiero és a pá ncélozott egységek szükséges felszerelését és fegyverzetét. De még csak a 2000. évben kezdtük el a „XXI. századi harcos” projekt megvalósítását, amely által biztosított a katonák legkorszerubb felszerelése. A fent említettekbol kitunik, hogy a Szlovén Hadsereg alakulatai felszerelésének tervezése során nem gondolkoztak a fegyveres erok terrorizmus elleni harcban történo bevetésének lehetoségérol. Némi tapasztalatra szert tettünk a Szlovén Hadsereg ENSZ keretén belül végzett nemzetközi békefenntartó missziója során. A terrorizmus elleni harc, amelyet 2001. szeptember 11. elott ismertünk meg, a tervezok gondolatában mindig jelen volt. Ismert ugyanis, hogy a terrorizmus jelensége a volt Jugoszlávia területén egészen 1990-ig mindvégig jelen volt. Több száz eset ismert, amikor a II. világháború után extrém politikai mozgalmak megpróbáltak eroszakkal, terrorista mó dszerekkel bosszút állni az elveszített háború miatt. Nyugtalanság és pánik keltéssel megpróbálták eroszakos módon destabilizálni a politikai viszony okat az országban.
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁGBAN ELFOGADOTT TERRORIZMUS ELLENI J OGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK Szlovénia a terrorizmus elleni harcban már az USA-ban történt 2001. sze ptemberi események elott elfogadott számos normatív jogszabályt, amelyek közvetve a terrorizmus elleni harcot is lefedik. Ilyen dokumentumok közé tartoznak a hazai normatív jogszabályok, nemzetközi konvenciók és egye zmények, amelyeket Szlovéniai átvett az egykori Jugos zláviától, vagy pedig már önálló országként írt alá. A legfontosabb ratifikált nemzetközi dokume ntumok között tartjuk számon az alábbiakat: — Konvenció a nemzetközileg védett személyek, beleértve a diplomaták ellen elkövetett buncselekmények megakadályozásáról és büntetésérol, 1973. — Nemzetközi ko nvenció a túszejtés ellen, 1979. — Konvenció a törvénytelen repülogép-rablás visszaszorításáról, 1970. — Konvenció a loszerek megjelölésérol azok felfedése érdekében, 1991. — Konvenció a nukleáris anya gok fizikai védelmérol, 1980. — Konvenció a terrorista bombatámadások visszaszorításáról, 1998 (a ratifikáció folyamatban van). — Az Európa Tanács konvenciója a buncselekménnyel szerzett vagyon mosásáról, felfedésérol, lefoglalásáról és elkobzásáról, 1997. Szeptember 11. elott belso jogi normatív jogszabályok is elfogadásra kerültek, amelyek közvetlenül lefedik a terrorizmus kérdéskörét és meghatározzák az állam terrorizmus elleni tevékenységét: — A Szlovén Köztársaság 1991. évi Alkotmánya külön sehol sem hangsúlyozza a terrorizmus elleni harcot, de fontos jogalapot jelent azon ratifikált szerzodések és dokumentumok alkalmazásához, amelyeknek a Szlovén Köztársaság belso jogrendjében közvetlen érvényességét ismeri el. Az Alkotmány továbbá meghatározza az állam rendelkezésére álló védelmi erok alkalmazását speciális rendkívüli állapot vagy háb orús veszély esetén. — Az 1995-ben elfogadott, a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény alapveto jogi normát nyújt a terrorizmus finanszírozását megak adályozó intézkedések foganatosítása terén. — Az 1994-ben elfogadott Büntetotörvénykönyv inkriminálja a belföldi és a nemzetközi terrorizmust (mindketto esetében a büntetési tétel 5-30 év, ezen törvény alapján lefoglalhatók a bunszövetkezet finanszíroz ására szánt pénzeszközök); a Büntetotörvénykönyv inkriminálja a em2
berrablást, a repülogép vagy hajó elrablását, a legmagasabb színtu állami vezetok elrablását, a nemzetközi védelem alatt álló személyek veszélyeztetését és a túszejtést. — Az 1994-ben elfogadott Büntetoeljárásról szóló törvény ugyan lehetové teszi az adatgyujtést bankoktól, takarékpénztáraktól és egyéb pén zügyi tevékenységet folyatatóktól, de az ilyen adatgyujtésnél eléggé restriktív és kifejezetten nem öleli fel a terrorizmus buncselekményt. — A 2001-ben elfogadott a korlátozó intézkedésekrol szóló törvény leh etové teszi a korlátozó tartalmú jogszabályok elfogadását és lehetové teszi a bankoknál és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlák befagyasztását. — Az 1999-ben elfogadott idegenrendészeti törvény a kü lföldiek orszá gba történo belépésérol és kilépésérol szól, valamint a határ ellenorzés érol, de értelemszeruen alkalmazható a terroristák mozgásának ellenorzésére és mozgásuk megakadályozására is. — Az 1999. évi Állampolgárságról szóló törvény azon személy állampolgárságba fogadása elutasításának különleges intézkedését helyezi kilátásba, akinek a befogadása veszélyt jelentene az állam biztonsága szempontjából. — A menedékjogról szóló törvény 2001. évi módosítása és kiegészítése lehetové teszi annak ellenorzését, hogy a menedéket kéro nincs, illetve nem volt résztvevoje terrorista tevékenységeknek — többek között meghatározza a kizárás azon indokait, amelyek miatt azoknak a szem élyeknek, akik terrorizmussal kapcsolatos buncselekmények elkövetésével vagy az azokban való részvétettel gyanúsítottak, nem ismeri el a menedékhez való jogot. 2001. szeptembere, az USA-t ért terrortámadások után a Szlovén Köztársaság egész sor nemzetközi normatív jogszabályt fogadott el és így bekapcsolódott a nemzetközi antiterrorista koalícióba. Szlovénia tehát az alábbi nemzetközi intézkedéseket fogadta el és hajtja végre: — Támogatja és végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1269 sz. (a terrorcselekményekrol), 1368 sz. (az USA elleni terrortámadás elítélés érol), 1373 sz. (nemzetközi összefogásról a nemzetközi békét és bizto nságot veszélyezteto terrortámadások és cselekmények elleni nemzetközi küzdelemrol) szóló határozatait. — A Szlovén Köztársaság aláírta a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló nemzetközi konvenciót, amely az Országgy ulésben ratifikációs folyamat alatt áll. — Ratifikációs folyamatban van továbbá a Konvenció a terrorista bombatámadások megtorlásáról is. 3
— Elfogadta és figyelembe veszi a FATF-nak (Financial Action Task Force) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadály ozásáról szóló határozatait. A Szlovén Köztársaság az említett jogszabályokkal összhangban az USA -t ért terrortámadások után a terrorizmus elleni harc érdekében néhány újabb jogszabályt is elfogadott, vagy pedig kiegészítette a már érvényes belso jo gszabályokat: — Az Országgyulés Nyilatkozatot fogadott el a terrorizmus elleni közös harcról, amelyben elítél mindenféle terrorcselekményt és csatlakozik a nemzetközi közösség terrorizmus elleni harcához. — Hatályba lépett az új, a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény, amely teljes egészében összhangban van a nemzetközi standardokkal és megfelelo jogi alapot jelent a terrorizmus finanszírozását megakad ályozó és FATF intézkedések foganatosítása terén. — Elfogadásra került a Büntetoeljárásról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvény is, amely elsosorban a bankoktól, tak arékszövetkezetektol és egyéb pénzügyi forgalmat bonyolító intézm ényektol történo bizalmas adatok beszerzése terén hoz újat azokban az esetekben, amikor a nemzetközi terrorizmusról, illetve annak finanszírozásról szóló adatok beszerzésérol van szó. — A Szlovén Köztársaság Kormánya az ENSZ 1373. számú határozatával összhangban a terrorizmus elleni harc intézkedéseirol nemzeti jelentést fogadott el, amely tartalmazza az összes aktuális és tervezett intézk edést a terrorizmus elleni harc terén, valamint Szlovénia ezen a területen foganatosított normatív rendezéseit (a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása, csatlakozás a nemzetközi terrorizmus elleni ko nvenciókhoz, a biztonsági szervek intézkedései…) — A Kormány továbbá intézkedési csomagot fogadott el, amely a Szlovén Köztársaságban a biztonsági szervek részérol biztosítja a rizikós objektumok, terek és emberek szigorúbb ellenorzését és orzését. Az említett normatív jogszabályok és elfogadott megoldások mellett a hazai terrorizmus elleni törvényekben rövidesen további változtatásokat és módos ításokat terveznek, éspedig: — A Büntetotörvénykönyv módosításai között szerepel többek között annak a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi dokumentumaihoz történo igazítása (kimondja majd a terrorizmus finanszírozásának explicit inkriminációját). — Az idegenrendészeti törvény módosításának tervezetében azon külföldieknek, akik tartózkodása összekapcsolható lenne terrorista csele k-
4
mények elkövetésével, az engedély kiadás terén határozottabb intézk edéseket terveznek
VAN-E HELYES KÉPÜNK A TERRORIZMUSRÓL? Amikor egy találomra kiválasztott beszélgetotárstól megkérdezzük, mi a terrorizmus, a 2001. szeptemberi 11-i USA-beli események kerülnek elotérbe. A definíció azt mondja a terrorizmusról, hogy politikai, gazdasági, vallási, ide ológiai célok elérése érdekében szándékosan alkalmaz eroszakot vagy eroszakkal fenyeget, hogy félelmet és nyugtalanságot okozzon kívül álló emberek között, és ezzel kormányokat vagy társadalmakat álláspontjuk megváltoztatására, elfogadhatatlan követelmények teljesítésére és magatartásra kényszerít. Az eroszak vagy az eroszakkal való fenyegetés kü lönleges vállfajáról van tehát szó, amely pszichológiai nyomásként tervezetten történik annak érdekében, hogy a nyilvánosság körében félelmet keltsen és terjesszen. Az eroszak kiszámíthatatlansága és véletlenszerusége a kormánynak csak látszólag teszi lehetové az összes potenciális áldozat védelmét. A megfélemlített nyilvánosság és a megfélemlített társadalmi csoportok a kormányt és egyéb társadalmi intézményt politikai álláspontjuk és magatartásuk megváltoztatására kényszeríthetik. A terrorizmus illegitim eroszak legitim lázadások esetén is. A lázadók nem terroristák, amennyiben figyelembe veszik a nemzetközi háborús és humanitárius jog szabályait. Ártatlan terrorista nincs. A célpontok kiválasztásának széles spektruma a terroristáknak minimális kockázat me llett a siker nagy valószínuségét teszi lehetové. Amennyiben támadásuk nem sikerül, vagy nem hoz kívánt eredményt, akár le is tagadhatják felelosségüket. A demokratikus társadalmak leegyszerusítik a terroristák tevékenységét és ezen probléma kezelésére a nyilvánosság számára a legelfogadhatóbb mó dszereket alkalmazzák, amelyeknek a legcsekélyebb a következményük. Az autoritatív kormányoknak a terroristákkal való harcban kevesebb a kötöttségük. A terroristák számára pedig nagyon fontos, hogy terrorista cselekményük minél nagyobb visszhangot kapjon. Tettük nem okoz kello félelmet, ha senki sem tud róluk. A nyilvánosság elotti megjelenés sokszor kihat a célpont kiválasztására. Minél nagyobb a kiválasztott célpont szimbolikus értéke, annál nagyobb félelmet okoz a terrorista cselekmény. 5
A TERRORIZMUS ELLENI HARC EROI ÉS ESZKÖZEI A normatív rendezettség mellett, amely alapot ad a terrorizmus elleni harc intézkedéseinek a tervezéséhez, a Szlovén Köztársaságban békeidoben a közvetlen intézkedésekért a Belügyminisztérium a felelos. Mindenekelott a rendorség rendelkezik a terrorizmus megjelenése esetén megfelelo, a mentéshez és intézkedéshez szükséges célerokkel és eszközökkel. Normális körülmények mellett a Szlovén Hadsereg mindenekelott olyan intézkedéseket foganatosít, amelyekkel megakadályozza a katonai eszközök terrorista célokra történo felhasználását. A felszerelés, fegyverzet és helyiségek maximális biztosítása állandó feladattá vált, a képzés és oktatás megfelelo katonai oktatási intézményekben ugyancsak. Az általános tudás és a terrorizmus ismerete a legfontosabb biztosíték arra, hogy megakadályozzuk az ilyen jelenség me gjelenését önmagában a védelmi rendszerben. Az olyan szélesebb kiterjedésu terrorista cselekmények megjelenése esetén, amelyek veszélyeztetnék az állam és a politikai rendszer normális muk ödését és ezzel ártatlan emberek életét sodornák veszélybe, vagy pedig hata lmas anyagi kárt okoznának, elegendo ok a rendkívüli állapot kihirdetésére az országban, amely lehetové teszi a különleges intézkedéseket, beleértve a fegyveres erok aktiválását, amelyek bekapcsolódnak a kialakult helyzet rendezésébe. Az elso fázisban a gyors reagálású erok legjobban felszerelt és kiképzett része kerül bevetésre. A terrorista cselekmény elkövetoinek és szervezoinek semlegesítése után azok elfogásra kerülnek és megakadályo zzuk szökésüket a cselekmény helyszínérol illetve az országból. A terroristák tervezett céljai magvalósulásának terjedelme és tartalma mellett figyelembe véve konkrét tényeket — helyi, belso vagy külso terrorizmusról van-e szó — létrejön a közvetlen együttmuködés a szomszédos országokkal, különösen azzal az országgal, amelybol a terroristák származnak. A régióban a Szlovén Köztársaság területén kívül megjeleno terrorizmus esetén a titkosszolgála tokkal történo megerosített együttmuködés, valamint a speciális megállapítások és információk közvetítésére irányuló különleges intézkedések bevezetésére kerül sor, amelyek a konkrét országnak megkönnyítenék az eloállt helyzet rendezését. De egyébként sem tudjuk már elképzelni a speciális szolgálatok muködését a szomszédos és a szélesebb régió egyéb országai rokonszolgálataival történo együttmuködés nélkül. A Szlovén Hadsereg tehát közvetlenül nem vesz részt a terrorizmus elleni harcban mindaddig, amíg ehhez nem adottak a szükséges feltételek. Errol a Kormánytanács dönt és javaslatot tesz a különleges állapot bevezetésére és a 6
Szlovén Hadsereg különleges egységeinek aktiválására is.
ZÁRÓGONDOLATOK Összegzésként megállapíthatjuk, hogy még nem történt meg minden annak érdekében, hogy a Szlovén Köztársaság egyértelmuen meg tudja határozni a területén jelentkezo terrorista cselekmények esetén szükséges eljárásokat és intézkedéseket. A kérdés a terroristák célpontja, módszere, eszközei, az id opont és a munkamódszer, valamint az elokészületek kiválasztásában meglevo elonyük miatt is aktuális. Tehát szinte mindig szert tehetnek bizonyos elonyre és meglepetést okozhatnak. A kérdés az, hogy mekkora az idobeni eltérés a terrorcselekmény kezdetének észlelése és a semlegesíto és lehetetlenné tévo erok fellépése között. Ezért arra számíthatunk, hogy a terroristák a jövoben olyan opciókat választanak majd, amelyek kezdeti fázisban biztosítják a maximális hatékonyságot (sokk, félelem, kilátá stalanság érzete…) és kieroszakolják a terrorcselekmény tervezett célját. Ezért a terrorizmus elleni küzdelemben illuzórikus elvárni az intézkedések teljes mértéku tervezettségét. A terrorizmus veszélyeivel szemben mindennél fontosabb a terrorcselekmény vagy cselekmények feltételeinek meglétére utaló megjelenési formák kello idoben történo észlelése. A lakosság együttmuködése nélkül, amely képes lesz felismerni a terrorcselekmények feltételeinek megjelenési formáját, él nyegesen nehezebb lesz feltárni és azonosítani a terrorizmus szimptómáit. Nem hiába való tehát arról gondolkodni, hogy az észlelés és a terrorcsele kmények elleni védelem kérdésérol készüljenek megfelelo oktatási programok, amelyek a szélesebb populációnak nyújtanának bizonyos önvédelmi tudást. De kétségtelen tény az is, hogy pillanatnyilag egyre inkább azon titkos - és a biztonsági szolgálatok szorosabb együttmuködésének a szükségessége kerül elotérbe, amelyek rendelkeznek a terrorcselekmények kello idoben történo észleléséhez és felfedéséhez szükséges eszközökkel és módszerekkel. Abban az esetben pedig, amikor konkrét cselekményre kerül sor, a partnereknek egymáshoz kellene eljuttatniuk az összes eddig szerzett tapasztalatukat és tudásukat a konkrét esetek rendezése során, még a negatív tapaszta latokat is. A Szlovén Köztársaság elmélyülten foglalkozik a terrorizmus kérdéskörével, konkrét intézkedéseket foganatosít és olyan új alternatívákat keres, amelyek a terrorizmus következményeit semlegesíthetik, valamint azokat, akik lehetetlen és káros céljaik megvalósítására ilyen megoldásokat terveznek, eltántoríthatják tettük megvalósításától.
7