A SZALA KOMPLEX FEJLESZTÉSÉNEK AKCIÓTERVE

SURE – A helyi gazdaság sokszínûbbé tétele innovatív szociális-gazdasági módszereknek a leszakadó városrészek fejlesztésébe való bevezetésével címû URBACT II projekt EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

A SZALA KOMPLEX FEJLESZTÉSÉNEK AKCIÓTERVE 2012-2020

A projekt az URBACT II Programban az Európai Unió finanszírozásával valósul meg

SURE – A helyi gazdaság sokszínûbbé tétele innovatív szociális-gazdasági módszereknek a leszakadó városrészek fejlesztésébe való bevezetésével címû URBACT II projekt

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

A SZALA KOMPLEX FEJLESZTÉSÉNEK AKCIÓTERVE 2012-2020

TARTALOMJEGYZÉK: 1. Vezetô szakértô összefoglalója (magyar) 2. Vezetôi összefoglaló 3. Bevezetés SURE projekt és partnerség rövid bemutatása 4. Helyzetfeltárás IVS Anti-szegregációs helyzetfeltárás adatai az akcióterületrôl Felmérés a Szalában: URBACT program keretében kitöltött Kérdôív eredményei (2011) Az URBACT program keretében megalakult önkéntes helyi támogató csoport által feltárt, aktuális fô problémák a Szalában (2012) A helyzetfeltárás során azonosított, fô problémák összesítése 5. Az akcióterv fô célkitûzései Átfogó célkitûzés Konkrét célkitûzések 6. Az akcióterv fô célcsoportjai Szalai Környezetvédô és Ifjúsági Egyesület megalakulása 7. Az URBACT program keretében megismert nemzetközi és hazai példák, jó gyakorlatok alkalmazhatósága a Szalára Az akcióterv tervezésénél figyelembe vehetô jó gyakorlatok, melyeket a SURE partnertalálkozókon ismerhetett meg az egri Helyi Támogató Csoport Helyi Támogató Csoport találkozók keretében szervezett elôadások fô tanulságai, alkalmazhatósága a Szalában 8. A Szala-telep fejlesztése - Helyi Akcióterv 2012–2020 Helyi Támogató Csoport létrehozása és mûködtetése A Helyi Akcióterv készítéséhez alkalmazott módszertan Helyi akcióterv: szükséges infrastrukturális és társadalmi célú, „szoft” fejlesztéseket összesítô táblázatok 1. TÁBLÁZAT: SURE URBACT PROJEKT – A SZALA-TELEP FEJLESZTÉSE HELYI AKCIÓTERV 2012- 2020 INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK AKCIÓTERVE 2. TÁBLÁZAT: SURE URBACT PROJEKT – A SZALA KOMPLEX FEJLESZTÉSÉNEK AKCIÓTERVE 2012- 2020 TÁRSADALMI CÉLÚ, „SZOFT” BEAVATKOZÁSI TERV 1. MELLÉKLET: SURE projekt Helyi Támogató Csoport tagjai 2. MELLÉKLET: Beszámoló a SURE URBACT II. projekt elindítása óta a Szalában történt konkrét tevékenységekrôl Háttér Beszámoló a 2012. évi konkrét tevékenységekrôl, akciókról a Szalában

3

13 23 23 25 25 30 32 33 34 34 34 36 36 38 38 42 45 45 46 48 48 54 67 68 68 68

1. SURE PROJEKT TANULMÁNY VEZETÔ SZAKÉRTÔ ÖSSZEFOGLALÓJA A Vezetô Partner elôszava Habis László - polgármester Ma Európa lakosságának kétharmada él városi környezetben. Az Európai Bizottság egy nemrég kiadott jelentése Európa városi lakosságának 56%-ára becsüli azoknak a számát, akik 5,000 – 100,000 közötti lakosságszámú városokban élnek. Ezek közé olyan kisebb városok is beletartoznak, mint Eger, és a növekedéssel, innovációval és beilleszkedéssel kapcsolatos európai törekvés megvalósításában részt vevô sok más, jelentôs szereplô. A SURE hálózatban részt vevô összes partnerünk kis vagy közepes méretû város. Mi képezzük a közcélú és privát szolgáltatások, valamint a tudásképzés, innováció és kereskedelem központjait. Ellátjuk továbbá a regionális gazdaság fontos funkcióit és támogatjuk a bennünket körülvevô vidéki területeket. Miközben emberi léptékük, földrajzi és történelmi gyökereik a fenntartható városi élet kiváló terepévé teszi városainkat, problémák is felmerülnek, és gyakran találjuk magunkat szembe olyan kihívásokkal, amelyek rajtunk kívül álló okok miatt keletkeztek. A gazdasági fejlôdés hiánya mindenkit érint, és a legtöbb városban a munkanélküliség, szegénység és a rossz közegészség növekedésével kell szembenéznünk. A szegényes lakókörülmények és a leromló fizikai környezet elsôrendû kihívás marad sok kis és közepes város számára. Jellemzôen a kisebb városok önkormányzatai rendelkeznek kevesebb kapacitással és szakértelemmel nagyobb társaiknál az ilyen kihívások integrált és fenntartható megoldásához. Emiatt hoztuk létre a SURE projektet. Az, hogy a SURE projektben a fenntartható társadalmi-gazdasági újjászervezés integrált megközelítésére helyeztük a hangsúlyt, azt jelenti, hogy minden résztvevô jelentôs szellemi energiát fordított a javasolt újjászervezési intézkedések lehetséges társadalmi és gazdasági hatásainak felderítésére. Ez az összes SURE partnertôl megkövetelte, hogy jelentôs idôt és erôforrást fektessen be a helyi közösségekkel folytatott konzultációkba és együttmûködésbe. Az elmúlt három évben sokat tanultunk partnervárosainktól és az URBACT programban való részvétel elônyeit is megtapasztaltuk, amely 29 ország 300 városát hozta egymással kapcsolatba. A SURE projekt nyolc kis és közepes méretû város számára tette lehetôvé, hogy integrált és fenntartható újjászervezési stratégiákat hozzanak létre, amelyek javítani fogják polgáraik társadalmi és gazdasági körülményeit. Eger önkormányzata büszke rá és kitüntetettnek érzi magát amiatt, hogy ilyen hasznos projekt irányító résztvevôje lehetett.

A SURE projekt célja és felépítése A SURE projekt célja kis és közepes méretû városok önkormányzatainak támogatása volt a környezô, leszakadó területek társadalmi és gazdasági újjászervezésére irányuló integrált stratégiák kifejlesztésében. Míg a partnerségi irányítású, sok-ágazatú intézkedések alapelvei széles körben elismertek, a kis és közepes méretû városok gyakran híján vannak a szakér-

3

telemnek, amely ilyen integrált újjászervezési kezdeményezések elindításához és véghezviteléhez szükséges. Ezért a SURE projekt elsôdleges célja tagjai kapacitásának felépítése volt, hogy képesek legyenek a helyi igényeknek és lehetôségeknek megfelelô, átfogó intézkedések kifejlesztésére. A tapasztalatcsere és tanulás folyamatának megtervezésekor nagy hangsúlyt fektettünk az egyenrangú tanulásra, amely egy sor gondosan elôkészített tanulmányi látogatás során valósult meg. Mindegyik látogatás egy bizonyos témára összpontosított, amely elméleti és gyakorlati nézôpontból is feltárásra került. A témákat a SURE projekt kezdetén tematikusan határoztuk meg, melyek illeszkedtek a hálózatban résztvevôk tanulási igényeinek, és a SURE célterületeivel kapcsolatos fô problémákra válaszoltak. A tanulmányozott témák közé az alábbiak tartoztak: • Stratégiafejlesztés • Társadalmi vállalkozás • Téralkotás • Társadalmi beilleszkedés • Közösségfejlesztés és • Turizmus

Kulcsfontosságú tanulási elemek Mivel a SURE projekt a szándékok szerint egyfajta kapacitásépítô folyamat, amely a résztvevô városokat elônyösebb helyzetbe hozza a környezô, leszakadó területek társadalmigazdasági újjászervezésére irányuló, integrált megközelítések kifejlesztéséhez, alapvetô volt a kulcsfontosságú a tanulási kimenetek meghatározása a projekt kibontakozása során. Ez hat esettanulmány keretében történt meg, amelyek a tanulmányutak során felgyülemlett információk szintézisét hajtották végre a SURE projekt fent leírt központi témaköreinek megfelelôen. A teljes esettanulmányok a kapcsolódó forrásanyagokkal együtt a SURE Tudástárban (SURE Learning Log1) található meg a http://urbact.eu/en/projects/disadvantagedneighbourhoods/sure/homepage honlapon. Ha csak egy dolog említhetô meg a SURE résztvevôk közötti tanulási tapasztalatokról, az az, hogy egy látogatás során feltárt minden projekt vagy folyamat csaknem bizonyosan másként játszódott volna le a saját városukban. Az újjászervezési intézkedéseket az adott helyi viszonyokra kell szabni oly módon, amely megfelel a helyi résztvevôk erôforrásainak és perspektíváinak – nincs ‘egy méret mindenkinek’ megoldás a társadalmi kirekesztettség csökkentésére vagy a közösségfejlesztés megvalósítására. Lehetôséget kapva azonban a betekintésre, az intézkedések helyi kontextusban való feltárása és megbeszélése nagyon értékes volt. A SURE delegációk tanulmányútjaikon fellelt, egyes leginspirálóbb projektötletei betûrendben az alábbiakban szerepelnek.

Közösségi csoportok által irányított közösségi központ A Shanganagh Park House lakópark a Dún Laoghaire önkormányzat tulajdonában van, de önkéntesek egy csoportja irányítja. A finanszírozást a felhasználók részére pénzért nyújtott szolgáltatások teremtik elô, amelyek díjai fedezik az épület üzemeltetési költségeit és néhány fizetett munkahelyet is teremtenek. A helyi önkéntesekbôl álló szervezetek által kínált szolgáltatásokat a helyi közösség erôteljesen igénybe veszi és a Shanganagh Park House lett a ‘kerékagy’ amely körül a környékbeli közösségfejlesztés nagy része forog. További felvilágosításért lépjen kapcsolatba Pauline Davy-vel, aki a Shanganagh Park House Vezetôségi Tanácsának tagja [email protected] 1 SURE Tudástár (SURE Learning Log): Esettanulmányok kis és közepes méretû városokban végrehajtott integrált újjászervezések központi tématerületeirôl, Hans Schlappa (2012), URBACT Secretariat, Paris

4

A felhasználók által irányított közösségi kert A közösségi kert Dún Laoghaire-ben szintén megragadta sok SURE delegált képzeletét. Miközben a közösségi kertek létesítése a rendelkezésre álló plusz területeken Európa-szerte bevált eljárás az újjászervezést a gyakorlatban végrehajtók között, egy roppantul népszerû, nagy projekt látványa, amelyet teljes egészében a felhasználói kezelnek, elérendô célt adott a SURE delegáltak számára. A projekttel kapcsolatos további részletek az URBACT Tribune 2011-es kiadásában találhatók, amely részletesebben magyarázza el, hogyan létesült a közösségi kert. A cikk további elônyöket is ismertet, mint amilyen például az ösztönzés a fizikai tevékenységre, kiragadás az elszigeteltségbôl, különösen az idôsebb férfiak esetén, ösztönzés az egészséges étkezési szokásokra és az élelmiszerszámla csökkentése az alacsonyabb jövedelmû családok esetén: http://urbact.eu/fileadmin/general_library/URBACT_16_08_11_pre_BAT-3.pdf

Fiatal vállalkozók cseréje az Erasmus program keretében A fiatal vállalkozók gyakran igen korlátozott erôforrások között találják magukat olyan projektek, szolgáltatások vagy programok felkutatásához, amelyek segítségükre lehetnének üzleti ötleteik kifejlesztésében. Albacete és Dún Laoghaire egy közös alkalmazása csereprogramot eredményezett a két SURE résztvevô között. A kezdeményezéssel kapcsolatosan további információ az albacete-i Centro Europeo de Empresas e Innovación munkatársától, Javier Rosell-tôl: [email protected] és a Dún Laoghaire-Rathdown Megyei Vállalkozási Tanácsnál Michael Hayden-tôl: [email protected] szerezhetô be. Az Európai Üzleti Csereprogram (European Business Exchange) honlapja részletekkel szolgál arról, hogyan nyerhetô támogatás fiatal vállalkozók cseréjéhez: http://www.erasmus-entrepreneurs.eu

A Jövô Városa játék A Jövô Városa játék (Future City Game) kétszer került lejátszásra a SURE projekt során, elôször a Gyergyószentmiklóson tartott projektindító találkozó alatt, majd hozzávetôleg tizenkét hónappal késôbb Albacete városában. A Jövô Városa játék technikája mindkét esetben egyöntetû és részletes elképzelést eredményezett a módszerekrôl, amelyekkel a célterület és a tágabb értelemben vett város fejleszthetô. Ez keretet adott a Helyi Akciótervek (Local Action Plans) kifejlesztéséhez mindkét résztvevô városban. A British Council által az 1990-es években kifejlesztett eredeti módszertannak egy sor változata van, mert az alapelvek egészen egyszerûek és a módszerek könnyen adaptálhatók a helyi viszonyokhoz. A módszertant alátámasztó filozófiáról és elvekrôl további információért látogassa meg a http://www.britishcouncil.org/futurecitygame-what-is-it.htm honlapot. Arra vonatkozó példák, hogyan került lejátszásra a Jövô Városa játék a SURE résztvevôk között, és további kapcsolódó esettanulmányok találhatók a SURE Közösségi Tervezési Eszköztár (SURE Toolkit on Participatory Planning Techniques) anyagban, amely a http://urbact.eu/en/projects/disadvantaged-neighbourhoods/sure/homepage honlapról tölthetô le. A SURE Tudástár (SURE Learning Log) szintén tartalmaz egy részletes esettanulmányt a Gyergyószentmiklóson lejátszott Jövô Városa játékról: http://urbact.eu/en/projects/disadvantaged-neighbourhoods/sure/our-outputs

Díjmentes Internet-hozzáférés Általános feltételezés, hogy a legtöbb ember rendelkezik Internet-hozzáféréssel, mégis kevés jele látszik olyan tevékenységnek, amely a marginalizálódott közösségek tagjainak az Internet-alapú erôforrásokhoz történô hozzáférését segítné elô. Végiggondolva annak lehetôségeit, hogyan tájékoztathatók a fiatal lakosok a munkahelyekrôl és tanulási lehetô-

5

ségekrôl, az LSG (Local Support Group – Helyi Támogató Csoport) Egerben felvetette a roma közösség ingyenes, vezeték-nélküli Internet-hozzáférésének ötletét. A fiatalok egyre nagyobb számban rendelkeznek Internet-hozzáféréses mobiltelefonokkal, és szívesebben gyûjtik be a munkahelyekre és oktatási lehetôségekre vonatkozó információkat társadalmi médiumokon keresztül, mint az önkormányzat által készített anyagokból. Emiatt egy viszonylag kis befektetés a vezeték-nélküli internet-hozzáférésbe várhatóan nagy megtérülést eredményez emberek olyan csoportjainak elérését tekintve, akik jellemzôen nem lépnek könnyen kapcsolatba a közcélú ügynökségekkel. A projekttel kapcsolatos további információért lépjen kapcsolatba File Sándorral, az egri LSG vezetôjével, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Heves County Chamber of Trade and Industry) gazdasági fejlesztési igazgatójával: [email protected]

Hírlevél a közösségtôl a közösségnek Olyan egyszerû, amilyen egyszerûnek hangzik, egy rendszeres hírlevél, amely informálja a lakosokat a folyamatban levô fejlesztésekrôl, hatékony eszköz lehet a lakosságnak az újjászervezési folyamatba történô bevonására. A trükk annak biztosítása, hogy a hírlevél a közösségtôl érkezik, és éppen ez az oka annak, hogy elolvassák. A Dún Laoghaire-i közösségi csoportoknak kezdetben némi pénzügyi és technikai támogatást kellett nyújtani, hogy elsô hírlevelük létrejöhessen, ma már azonban évente háromszor készítenek hírlevelet az önkormányzattól teljesen függetlenül. Arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni egy a közösségtôl és a közösség érdekében érkezô hírlevél elkészítésekor, további információért lépjen kapcsolatba Pauline Davy LSG taggal, a Shanganagh Közösségi Központ (Shanganagh Community Centre) tagjával és igazgatótanács tagjával: [email protected].

Téralkotás a társadalmi beilleszkedés számára A közterek és más nyílt területek döntô fontosságú szerepet játszanak a városainkban élô, dolgozó és szocializálódó polgárok közötti szociális kapcsolatteremtés elôsegítésében. Az ilyen terek fejlesztése elsôbbséget kell, hogy élvezzen minden LSG számára, mert kiváló lehetôséget kínálnak a résztvevôk széles körének bevonásához. A téralkotás filozófiájáról rendelkezésre álló információk és inspiráló projektpéldák fô forrása a Projekt a Közterekért (Project for Public Spaces): http://www.pps.org. A SURE Eszköztár a Résztvevôi Tervezési Technikákhoz (SURE Toolkit on Participatory Planning Techniques) kidolgozott példákat tartalmaz a téralkotási folyamatról a SURE partnerek tapasztalataira alapozva. Az eszköztár a http://urbact.eu/en/projects/disadvantaged-neighbourhoods/sure/homepage honlapról tölthetô le. Az egyik SURE partner két alkalommal az úgynevezett idômúlásos technikát használta Louvain la Neuve városban, ahol filmre vette, hogyan használják az emberek a Place des Wallons teret. Ez lenyûgözô betekintést szolgáltatott, amely ma információként szolgál a téralkotási folyamatban. További információ Jean-Christophe Echement-tôl, a Gestion du Centre Ville Ottignies Louvain la Neuve vezetôjétôl igényelhetô: [email protected]

A rendôri erôk, mint partnerek az újjászervezésben A legtöbb SURE partner nem számol a helyi rendôri erôk valamely tagjának a Helyi Támogató Csoportba történô meghívásával. Ennek oka, hogy a rendôrség jelenléte a partnerségi asztalnál azt vonná maga után, hogy a törvény kikényszerítése a legmagasabb prioritás lenne az adott helyen, ami pedig gyakran nem így van. Írországban és az Egyesült Királyságban ma jól bevált gyakorlat a rendôri erôk bevonása a problémaelemzésbe és a stratégiafejlesztésbe. Ez elôsegíti a bûnözés visszaszorítását, különösképpen megelôzô intézkedésekkel, amelyeket elônyben kell részesíteni a kikényszerítéssel szemben. A ren-

6

dôrséggel való együttmûködés a bûnözés és olyan szociális rendellenességek, mint a szegénység és kirekesztettség forrásának azonosítását is segíti a partnerek számára, ami sok esetben az újjászervezési stratégiák kiindulási pontja kell, hogy legyen. Hatékony gyakorlatok egyre nagyobb készlete áll összeállítás alatt, és az Egyesült Királyság kormánya honlapjának megtekintése jó kiindulási pont azok számára, akik többek kívánnak megtudni a rendôri erôknek az újjászervezési partnerségbe történô bevonásáról: http://www.homeoffice.gov.uk/crime/partnerships/effective-practice1

Felbukkanó boltok A felbukkanó boltok (pop-up shops) a fôutcák üresen álló létesítményeit használják ki ideiglenes jelleggel, így elkerülve a hosszadalmas és költséges tervezési alkalmazásokat és egyéb bevezetô költségeket. A bérleti díjak is általában jócskán a piaci ár alatt maradnak, mert a létesítményeknek csekély a kereskedelmi értéke az adott idôben. Ahol a létesítmény vagy annak egy része az önkormányzat tulajdonában van, a felbukkanó bolt létesítésével járó csatát félig meg is nyertük. A még fennmaradó kihívások egyike a piaci bérleti díjat fizetô, szokásos módon mûködô üzletek tulajdonosainak meggyôzése, akik általában neheztelnek a szomszédságban mûködô ‘támogatott konkurenciára’. A felbukkanó boltokkal kapcsolatosan elôforduló buktatókról és azok elkerülésérôl többet megtudhat Wessel Badenhorst-tól a Dún Laoghaire-Rathdown Megyei Tanácsnál: [email protected]

Ernyôszervezetek a közösségi csoportok számára Sok önkormányzat és regenerációs partnerség arra a döntésre jutott, hogy ernyôszervezetet alapít, vagy NGO-k konzorciumát hozza létre, és rájuk bízza annak eldöntését, hogy ki van jobb helyzetben az adott projekt megvalósításához. Ezt az eljárást jól elvégezve a folyamat közelebb viszi egymáshoz a közösségeket, lehetôvé teszi számukra az érdekek konfliktusainak kezelését és elôsegíti az intézkedések hatékony összehangolását és azok prioritásainak meghatározását. A RAPID Program Írországban egy példa erre, ahol a nemzeti és helyi önkormányzat összeült az NGO-kkal egy sor helyi szintû ernyôszervezet kialakításában. Az ernyôszervezeteken keresztül történô munkavégzés elônyeirôl és buktatóiról további információt nyerhet David Lawless RAPID koordinátortól Dún Laoghaire-ban: [email protected]

Önkéntesség a leszakadó területeken A leszakadó területek társadalmi-gazdasági újjászervezése nem valósulhat meg a helyi lakosok önkéntes részvétele nélkül. A megfelelôen támogatott önkéntesek olyan világot képesek létrehozni, amely eltér a szegénységben élô vagy társadalmi kirekesztettségtôl szenvedô emberekétôl. Sokszor ez az önkéntes erôfeszítés, amit táplálni érdemes a leginkább nélkülözô emberek eléréséhez vagy a nagymértékben összetett szociális problémák megoldásához. Míg az önkéntes közösségi munkának erôs és jól dokumentált hagyományai vannak az angolszász világban, az összes európai nemzet kidolgozott módszereket a szélesebb körû közösség érdekében végzett önkéntes erôfeszítések támogatására. Az Önkéntes Anglia (Volunteering England) honlap gazdag útmutatással szolgál az önkéntesek verbuválásával, képzésével, finanszírozásával és támogatásával kapcsolatosan: http://www.volunteering.org.uk

A SURE modell A SURE projekt kifejezetten olyan cserelátogatási és tanulási módok elôsegítésére került megtervezésre, amelyek képesek a partnervárosok támogatására Helyi Akciótervük (Local Action Plans) kifejlesztésében. Jelentôs erôfeszítést fektettünk be az egyenrangú tanulási folyamatba, amelyet esettanulmányok, kölcsönös felülvizsgálat, valamint az összes részt-

7

vevô között lezajlott és kétoldalú megbeszélések segítettek elô. A folyamat eredményeként a helyi akciótervek tartalma és célkitûzése jelentôsen megváltozott a 2010. évi Alap Tanulmány (Baseline Study) kezdeti feltételezései és a SURE projekt 2012. decemberi befejezése között. A teljes Zárójelentés tartalmazza a SURE Helyi Akcióterveinek körvonalait olyan megjegyzésekkel, amelyek megvilágítják a SURE projekt által kifejtett hatásokat. A zárójelentés a http://urbact.eu/en/projects/disadvantaged-neighbourhoods/sure/homepage címrôl tölthetô le. Míg a SURE hálózat összes Helyi Akcióterve (Local Action Plan) tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek társadalmi és gazdasági problémák megoldására irányulnak, nem mindegyikük indított a társadalmi vállalkozásokkal, társadalmi beilleszkedéssel, téralkotással, közösségfejlesztéssel vagy turizmussal foglalkozó kezdeményezéseket. Az akciótervek mindegyike eltérô hangsúlyt fektet ezekre a feladatokra és egy sor további, helyi jelentôségû intézkedést tartalmaz. Ennek helytállóságát az bizonyítja, hogy a SURE projekt által elôsegített tanulási folyamat lehetôvé teszi az önkormányzatok számára a más országokban potenciálisan hasznos intézkedések beazonosítását, és hogy az akcióterveiket a saját adottságainak megfelelô javaslatokká formázhassák. Ami az akciótervekben közös, az az, hogy mindegyik terv három fejlesztési szakaszon ment keresztül. Az egyes szakaszok a stratégiaelemzéshez, stratégiafejlesztéshez és akciótervezéshez kapcsolódtak. A stratégiaalkotási folyamat ezen három kulcsfontosságú szakasza egy mátrixban összegezgetô, amely az integrált társadalmi-gazdasági újjászervezési stratégiák fejlesztésével kapcsolatos SURE tapasztalatokat mutatja be.

8

9

Cél

A ‘nagy’ feladatok azonosítása

Lehetôségek és stratégiai választék létrehozása

Masszív változtatási eszköz tervezése

Fenntartható fejlesztések létrehozása

Szakasz

Stratégiaelemzés

Stratégiafejlesztés

Akcióterv készítése

Alkalmazás

A beszállító ügynökségeknek elszámoltathatónak kell lenniük a partnerség felé. A helyi közösségek kapjanak felelôsséget és erôforrásokat a teljesítéshez. A folyamatot gondosan figyelemmel kell kísérni

Gondosan oda kell figyelni a helyi lakosokra és kereskedôkre. Az erôforrások rendezése, szakértése a részlegek és szervezetek közötti határokon átlépve. Munkavégzés a nyilvános, önkéntes és magánszektorban

A nagy feladatok feltárása együttmûködve az összes résztvevôvel. Az elemzésnek ki kell terjednie az ügynökségekre és részlegekre. A közösség támogatása a probléma elemzésében.

Kapcsolatok létrehozása a város egészére és a leszakadó részekre vonatkozó elképzelések között

Alapelvek

Hogyan támogathatók a közösségek a vezetô projektekben? A projektek a kívánt eredményt hozzák? Meg kell változtatni az akciótervet? A projektek a kívánt eredményt hozzák? Meg kell változtatni az akciótervet?

Mely projektek rendelkeznek elsôbbséggel? Hogyan hatnak egymásra? Ki melyik projektet vezeti? Melyek a költségek, idôkeretek, eredmények és megvalósítási folyamatok?

Melyek a problémák gyökerei az adott helyen? Mi mûködött más városokban? Milyen lehetôségeink vannak? Van kapacitásunk a kívánt lehetôségek megvalósításához?

Melyek a leszakadó körzetek nagy problémái? Miért tegyünk valamit velük? Melyek a prioritásaink?

Központi kérdések

Információforrások

Kapacitásépítô technikák Közösségfejlesztô technikák Projektmonitorozási adatok

Az elôzôs szakaszban gyûjtött információk Résztvevô-tervezési technikák

A problémákra és múltbeli projektekre vonatkozó helyi adatok. Más városokból és országokból származó jelentések. Látogatások más városokban. Újjászervezési konferenciák.

Többnyire helyben hozzáférhetôek a közcélú ügynökségek által karbantartott adatállományokban. A regionális és nemzeti ügynökségek szintén rendelkeznek kapcsolódó adatokkal.

Az integrált stratégiafejlesztés központi elemei

Az egyes szakaszokon végighaladva a SURE partnerek olyan ‘építôelemekkel’ dolgoztak, amelyek saját, testre szabott, helyi társadalmi-gazdasági újjászervezési stratégiájukat eredményezte. Az integrált stratégiafejlesztés alábbi SURE modellje megkísérli megragadni a folyamat dinamikus természetét. A stratégiaalkotásnak a fenti mátrixban hivatkozott három kulcsfontosságú szakaszán túlmenôen beazonosíthatjuk a stratégiafejlesztési folyamattal kapcsolatos kulcsfeladatokat is. Az elsô a kutatással és ötletalkotással kapcsolatos, amely feladatot az LSG tagok tanulmányútjaikkal támogattak. A második feladat a helyi összefüggésekre összpontosít, és az LSG tagoktól a más városban tanulmányozott kezdeményezések saját igényekkel és lehetôségeikkel való összevetését követeli meg. Az például nem volna életszerû, ha a közösség bevonásának erôs önkéntességi hagyománnyal rendelkezô városokban magától értetôdô szintjét kívánnánk elérni olyan városban, ahol a közösséggel történô munkavégzés erôtlen szintjeit jegyezték addig fel. A szintet úgy kell beállítani, hogy az elképzelés, a célok és a közösség bevonásának akciói reálisak és elérhetôk legyenek. A harmadik stratégiaalkotási feladat a rendelkezésre álló lehetôségek felméréséhez és prioritásainak rögzítéséhez kapcsolódik. A különbözô stratégiai szinteket és feladatokat a SURE modell a stratégiaalkotási folyamat ‘építôelemeiként’ tartalmazza. Az építôelemek nem azonosak az adott LSG-tôl megkövetelt idô és erôfeszítés tekintetében, de például valamely A elembe befektetett nagy mennyiségû bemenet segítheti a B vagy C elem döntéshozatali folyamatát. A modellt alátámasztó alapelv az, hogy mindegyik építôelemnek a projekt megvalósítása elôtt a helyén kell lennie. További részletek a modell alkalmazásáról a teljes zárójelentésben találhatók, amely a http://urbact.eu/en/projects/disadvantaged-neighbourhoods/sure/homepage honlapról tölthetô le.

Az integrált stratégiafejlesztés SURE modellje2

STRATÉGIA- TEREMTŐ FELADATOK

JÖVÔKÉP CÉLKITÛZÉSEK TEVÉKENYSÉGEK

2

Prioritás megállapítása + Döntéshozatal

A3

B3

C3

Konzultáció és benchmarking

A2

B2

C2

Kutatás + ötletgenerálás

A1

B1

C1

Stratégiai elemzés

Stratégia fejlesztés

Akcióterv készítése

Wessel Badenhorst által eLôterjesztett ötleteken alapul (Dún Laoghaire-Rathdown Megyei Tanács)

ELKÉPZELÉS, CÉL, TEVÉKENYSÉG

10

Az integrált stratégiafejlesztés SURE modellje a városi újjászervezési folyamatban alkalmazott stratégiai tervezés nem-lineáris természetét hangsúlyozza. Az újjászervezési stratégiafejlesztést a SURE modell lencséjén át tekintve egy sor hasznos segítô stratégia adódik, amelyek az alábbiakat foglalják magukba: • A stratégiafejlesztési feladatok sorba rendezésének és hozzárendelésének ellenôrzôlistája, • Segédeszköz az elôrehaladás figyelemmel kíséréséhez és kiértékeléséhez, és • A köztisztviselôk, lakosok és intézmények közötti interakciók összetett folyamatai feltárásának kerete. A SURE modell egy további elônye, hogy értékes alternatívát kínál a projektszintû esettanulmányokkal szemben. Mivel minden városnak olyan módszerekhez kell adaptálnia projektötleteit, amelyek megfelelnek a helyi viszonyoknak, a tényeket és számokat felsoroló, jellemzô esettanulmány egy adott intézkedésrôl bizonyosan hasznos. Ami a városok gyakorlatainak kölcsönös csereprogramjaiban hiányozni látszik, az egy magasabb szintû koncepcionális keret, amely lehetôvé teszi a lakosok és köztisztviselôk számára, hogy értelmet adjanak a stratégiafejlesztés különbözô fázisainak és feladatainak, amelybe bármikor bekapcsolódnak. A SURE modell kitöltheti ezt a rést és támogathatja a városokat abban, hogy a jövôben hatékonyabban tanulhassanak egymástól.

Következmények az irányelveket és a gyakorlatot illetôen A SURE projektbôl eredôen az irányelveket és gyakorlatot érintô legfontosabb következmények a következôképpen összegezhetôk: • A kisebb városok gyakran rendelkeznek kevesebb kapacitással a teljes körû intézkedésekhez és ezért több, és célzottabb támogatást kell kapniuk a kapacitásuk fejlesztéséhez. • A gyakorlati végrehajtók vagy lakosok egyéni cserelátogatásai hatékony módját képezik az információgyûjtésnek és az ötletek megalkotásának. Ezért meg kell fontolni a kisebb városok közötti olyan csereprogram kezdeményezését, amely az Erasmus Vállalkozók részére (Erasmus for Entrepreneurs) alapelvein nyugszik. • A lakosoknak az összetett stratégiafejlesztésbe és a megvalósításba történô bevonása lehetôségeinek hiányáról széles körben szó esett, de az önkormányzatoknak a közösségükkel való együttmûködési kapacitásának hiánya ritkán kerül említésre. A helyi politikusoknak és önkormányzati tisztviselôknek meg kell tanulniuk elfogadni, hogy nincs kerülôútja a közösség bevonásának, és ki kell fejleszteniük saját kapacitásukat a folyamat elôsegítéséhez. • Több kutatásra és kevesebb értékelésre van szükség a kívánt eredményhez vezetô folyamatokról. Meg kell fontolni egy utótanulmány készítését a SURE projektrôl, amely azokat a kihívásokat tárná fel, amelyekkel a SURE partnerek kerültek szembe akcióterveik megvalósításakor.

Az eredmény Ez a rövid összefoglalás megkísérli körvonalazni, hogyan volt képes a SURE projekt tanulási és cserelátogatási eljárása hatékonyan támogatni a kis és közepes méretû városokat a saját gyakorlatuk kritikai tükrében, valamint kreatív probléma-megoldási eljárás alkalmazására ösztönözni, amely erôteljes újjászervezési stratégiákat eredményezett a célterületek elérésére. A SURE projektben résztvevô partnerek Helyi Akciótervei (Every Local Action Plan) ma olyan elemeket tartalmaznak, amelyeket korábban ôk még nem próbáltak ki. Ezen túlmenôen a SURE projekt javította az önkormányzatok és a lakók kapacitásait olyan kis ter-

11

jedelmû regenerációs stratégiák kifejlesztésére, amelyek befogadó és integráló jellegûek a különbözô ágazatok és funkciók között. A folyamat során kialakult SURE modell alkalmazási terjedelmeket kínál különbözô hálózatok és városok számára. Míg sok minden ajánlható a SURE hálózat által alkalmazott megközelítésre vonatkozóan, a cserelátogatások során létrehozott biztonságos és építô jellegû tanulási környezet tûnik a legfontosabb elemnek. A SURE projekt ebben a tekintetben is gazdag információforrással járul hozzá a jövôbeli cserelátogatások és megismerési kezdeményezések megtervezéséhez. “A különbség a többi URBACT projekthez képest az, hogy a SURE projektet együtt tanuljuk meg és fejlesztjük ki; nincs, aki megmondja nekünk, hogy ’ezt pedig így kell csinálni’. Ez rendkívül jó tanulási környezet számunkra.” (LSG résztvevô) “Nagyon sikeres projekt volt, mert hatékony tanulási környezetet hoztunk létre. Bizonyos érzelmi kötôdés alakult ki, és az emberek kellemesen érezték magukat egymás között. Semmit nem változtatnék rajta.” (Önkormányzati tisztviselô)

Szerzô: Dr Hans Schlappa Vezetô szakértô 2012 október 1.

12

2. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ A SURE projekt rövid bemutatása A SURE (Fostering diversification of local economies by using innovative Socio-economic methods of Urban REhabilitation in deprived urban areas – A helyi gazdaság sokszínûségének erôsítése innovatív társadalmi-gazdasági városrehabilitációs módszerek alkalmazásával a leromlott városi területeken) egy 8 európai kis- és közepes méretû várost tömörítô tematikus hálózat. A projekt az URBACT II Program keretein belül, az EU társfinanszírozásával valósult meg (http://urbact.eu/sure). A projektben Eger MJV Önkormányzata Vezetô Partnerként fogja össze a 8 európai város alkotta partnerség munkáját, Rátkai Attila fôépítész projektmenedzser vezetésével. A partnerség minden tagja számára kihívást jelent a belvároshoz közeli, hátrányos helyzetû negyedek rehabilitációjának a kérdése. Ezek a területek nem jelentenek vonzó lehetôséget a nagy volumenû beruházások számára, ugyanakkor minden városvezetés arra törekszik, hogy ezek a leszakadó városrészek társadalmi-gazdasági szinten mielôbb integrálódjanak, szervesen beépüljenek a város szövetébe. A fejlesztés sokféle szakértelmet és jelentôs anyagi forrásokat igényel, ezért a települések olyan lehetôségek után kutatnak, ahol a hatékonyabb munkavégzés érdekében a helyi lakóés üzleti közösségeket is bevonják az integrált és helyi fenntartható megoldások fejlesztésébe. A SURE hálózat célja ezen képesség fejlesztése és a partnerek támogatása a helyi erôsségekre és lehetôségekre épülô, integrált társadalmi-gazdasági megújítási stratégiák végrehajtásában. A 2012 végével záró SURE projekt partnerei a társadalmi szempontokat is figyelembe vevô, integrált megközelítések fejlesztésében támogatják egymást. A hálózat konkrét eredményei közé tartozik az ún. Helyi Támogató Csoport (HTCS) közremûködésével elkészülô Helyi Akcióterv, amelyet minden partnervárosnak ki kell dolgoznia a saját problémáira fókuszálva, ugyanakkor a SURE projekt keretében megtanult jó példák felhasználásával. A SURE által biztosított tanulási folyamatban egy angol vezetô szakértô, Hans Schlappa, valamint külsô tematikus szakértôk is segítik a projekt partnereket. A nemzetközi tanulmányutak mellett a projekt lehetôséget biztosít a vonatkozó hazai bevált gyakorlatok feltérképezésére, tudásátadásra, és helyi adaptációjának elôkészítésére.

A Szala adottságainak fô jellemzôi A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2001-es népszámlálási adatai alapján Eger belterületén az északi városrészben, a Szala területén (Rác hóstya városrész) legrosszabb az ún. szegregációs mutató1: 75,5%. A 2008-ban készült Eger MJV Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) Anti-szegregációs tervében a Szala-telep és környezete kiemelt beavatkozási területekként szerepelnek (Lásd: IVS 238-244. oldal!). Magyarországon 2011 októberében lezajlott a 15. népszámlálás, melynek összesített eredményei városi szinten várhatóan 2012 végén, városrészi szintû adatok 2013. 1. felében lesznek elérhetôk. Így az akcióterületrôl reprezentatív friss statisztikai adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre, csak az IVS-beli adatok. A Szala olyan terület, mely a 70-es évektôl, a város terjeszkedésével beágyazódott a városszövetbe, de szegregált terület maradt a szocialista nagyberuházásban épülô északilakóteleppel megindult infrastrukturális fejlôdés ellenére, ezért az IVS a Szalát várositelepszerû környezetként azonosítja. A Szala-telepet két utca, az Árnyékszala utca és Verôszala utca az felvégi részei alkotják. A telep környékén lévô területek: az Árnyékszala és Verôszala utcák további részei és a 3 A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezôk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezôk %os aránya az aktív korúakon belül.

13

Rudivár utca szegregációs mutatója is közelít az 50%-hoz, ezért ezt a területet célszerû egységes egészként kell kezelni. A Családsegítô Intézet az IVS készítésekor a következô lakossági adatokat szolgáltatta a szegregált területekrôl: a Rudivár utcában 10 lakásban 50 fô, a Verôszala 228-as számtól 40 családban, 150 fô, az Árnyékszala utcában pedig 8-10 családban 40 fô él. A roma népesség aránya a Szala településrész szegregált területén becslés alapján közel 100%, azonban pontos adat nem áll rendelkezésre. A célterületen levô lakásállomány 75%-a félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. A rossz állapotú, életveszélyes, elbontandó lakások pontos számának megállapításához egészségügyi és mûszaki állapotfelmérésre lenne szükség. A szegregátum területén levô ingatlanok jellemzôen a magántulajdonban vannak, mindössze 1 db lakás önkormányzati. A Szalában kiépült a közmûhálózat, van villany, gáz, víz és szennyvíz hálózat, melyre rá lehet csatlakozni. A szemétszállítást az önkormányzat próbálja megoldani, de a célterület és az itt folyó Szala-patak környezete rendezetlen, szemetes. Az utcák aszfaltozottak, azonban a Szala buszmegállótól történô megközelítése igen nehézkes a nagyobb gyaloglási távolság és a járdák hiánya miatt. A telep közelében fekszik az Egervin borászati kombinát korábban felszámolás alatt, jelenleg magántulajdonban lévô telephelye, valamint egy történelmi pincesor neves borászatokkal.

Miért a Szala célterület? Eger azért választotta a Szala városrész fejlesztésének problematikáját az URBACT II. program SURE projekt célterületének, mert ennek a városrésznek a leszakadása az egész város fejlôdésére visszahúzó hatással bír. Így a program során nem csupán az ott élôk mindennapi problémáinak megoldása a cél, hanem olyan beavatkozások megvalósítása, melybôl az egész város profitál.

A helyzetfeltárás során azonosított, fô problémák összesítése Átfogó probléma: a szalai lakosság elszigeteltsége (szegregációja) Egertôl társadalmiszociális, infrastrukturális és kommunikációs szempontból egyaránt. Fôbb társadalmi-szociális, integrációs problémák • Rossz közbiztonság, bûnözés magas aránya; • A szalaiak döntô többsége alacsony iskolázottságú (max. 8 általánost végzett); • Az aktív korcsosztályon alacsony a foglalkakoztatási ráta, magas a tartós munkanélküliek aránya az aktív korúak között; • Magas a napi megélhetési gondokkal küzdô, különbözô díjhátralékokat felhalmozó családok száma; • Az ittélô felnôtt korú lakosság egészségi állapota rosszabb a városi átlagénál; • Alacsony a közép- illetve felsô fokon továbbtanuló fiatalok aránya; • A helyi társadalom nem homogén, megosztott (konfliktusok magyarok és romák, valamint szalai romák és betelepült sajóbábonyiak romák között); • Nincs pozitív jövôképe az ittélôknek;

14

Fôbb infrasturukturális hiányosságok • A Szala területe rendezetlen: - Kaotikus tulajdonviszonyok, rendezetlen, romos épített környezet és elhanyagolt, szemetes természeti környezet (különösen a patakmeder), közterületek jellemzôk; - A jelenleg hatályos szabályozási terv nem teszi lehetôvé a teljes terület fejlesztését; - Az akcióterületen mûködô cégek egy része rendszeresen használja ingyen és engedély nélkül a közterületet hozzájárulva ezzel a terület rendezetlenségéhez; • Hiányos az infrastruktúra: • Nincs megfelelô közösségi tér (sem fedett, sem szabadtéri); • A Szala egyes részein megoldatlan a szennyvízelvezetés, a csatornázás; • Rossz vagy hiányos a közvilágítás; • Az egyetlen helyi bolt nagyon drága az ittlakóknak, de monopolhelyzetben van; • A területet szegélyezô partfal omlásveszélyes; • Megoldatlan a gyalogos közlekedés biztonsága a járdák hiánya miatt; • A Szala megközelítés nehézkes tömegközlekedéssel, a buszmegálló távol esik; • Eladhatatlanok a szalai lakóingatlanok, így az itt élôknek nincs mobilitási, továbblépési esélye. Kommunikációs elszigeteltség A helyi lakosság nehezen jut hozzá a városi hírekhez, információkhoz; Az URBACT projekt keretében elkészített, jelen helyi akcióterv tervezett beavatkozásai érdemben reagálnak az azonosított, fenti problémákra.

A projekt fô célkitûzései Átfogó célkitûzés A Szala-telep társadalmi és infrastrukturális elszigeteltségének csökkentése, megszüntetése Egerben.

Konkrét célkitûzések • Szociális városrehabilitációs projekt elôkészítése, megalapozása a Szalában; • A célterület lakosságának aktivizálása, bevonása a beavatkozások tervezésébe és megvalósításba; • Közbiztonság megteremtése, a terület megújulása, a vállalkozások újraindulása érdekében; • Az célterület átfogó infrastrukturális fejlesztése (közlekedés, szennyvízelvezetés, partfal stb.); • Épített és természeti környezet fokozatos rendezése és fenntartása a helyi lakosság bevonásával; • Közösségi terek kialakítása, lakossági tájékozódás-informálódás elôsegítése; • A szalaiak társadalmi és munkaerô-piaci mobilitási esélyeinek növelése, képzésekkel, célzott programokkal; • A szalaiak helyi társadalmi integrációjának, önszervezôdésének elôsegítése, közösségfejlesztés; • A többségi társadalom elfogadásának erôsítése: elôítéletek oldása, konfliktuskezelés.

15

Az akcióterv fô célcsoportjai Kiemelt célcsoport az akcióterület, a Szala lakossága – különös tekintettel az aktív korú felnôttekre, valamint a gyermekekre, fiatalokra. Az akcióterület városon belüli elszigeteltségének csökkentése érdekében fontos, közvetlen célcsoport Eger város lakossága, különös tekintettel a helyi civil és segítô szervezetekre.

Szalai Környezetvédô és Ifjúsági Egyesület megalakulása Az akciótervben tervezett beavatkozások megvalósítása szempontjából fontos mérföldkövet jelent, hogy a helyi véleményformálók az aktív szalai lakossággal 2011 májusában megalakították a Szalai Környezetvédô és Ifjúsági Egyesületet (röviden: SZAKI). Az Egyesület székhelye: 3300. Eger, Árnyékszala utca 84 L/2. A SZAKI célja, hogy a romaságukat öntudatosan felvállaló emberek minél nagyobb számban vegyenek részt lakókörnyezetük, Eger környezetének és természetének védelmében, valamint hozzájáruljanak a gyermek és ifjúsági kezdeményezések megvalósulásához, a közösségek erôsítéséhez, a szabadidô hasznos eltöltéséhez, a fiatalság egészségmegôrzéséhez. A helyi fiatalok számára jövôképet kínálhat az Egyesület azáltal, hogy aktívan részt vehetnek a különbözô közösségi és fejlesztô tevékenységekben. A fiatalok aktív bevonása projekttevékenységekbe az elért eredmények fenntarthatóságát is megalapozza.

Az URBACT program keretében megismert nemzetközi és hazai példák, jó gyakorlatok alkalmazhatósága a Szalára Az akcióterv tervezésénél figyelembe vehetô jó gyakorlatok, melyeket a SURE partnertalálkozókon ismerhetett meg az egri Helyi Támogató Csoport A SURE projekt keretében a partnerek és a Helyi Támogató Csoportok egyes tagjai öt fô téma mentén - turizmus, vállalkozás-fejlesztés, infrastrukturális fejlesztés, stratégia-alkotás, közösségfejlesztés - ismerhettek meg a partnereiknél a leszakadó városrészek komplex fejlesztését célzó, jó gyakorlatokat. A projekt partnerei már a legelején felismerték a komplex látásmód, és a közösségi tervezés módszertan horizontális alkalmazásának szükségességét. A megismert jó gyakorlatok közül az alábbiakat tartjuk különösen fontosnak a Szala szempontjából az Akcióterv kidolgozása során.

“Future City Game” mint a közösségi tervezés egyik könnyen megvalósítható eszköze (Gyergyószentmiklós, Erdély, Románia, 2010. október 13-15.) Egy egész napos mûhelymunka keretében a helyi problémákat, az elérendô célokat és a lehetséges konkrét tevékenységeket járták körül játékos formában, a vizualizáció segítségével a résztvevôk. Egy konkrét és kifejezetten olcsó közösségi tervezési módszer megismerésére nyílt lehetôség, melynek a végén ténylegesen láthatóak voltak a fejlesztési irányok. Egerben két alkalommal is sor került eddig a közösségi tervezés módszertan alakalmazására: 2011. május 28. – Szala nap: nyílt nap a HTCS keretében; 2012. június 22-23-án Pillekô-ülôbútor készítési közösségi akcióra került sor a Szalában a helyi lakosság, az iskolások és civil szervezetek bevonásával.

16

“Free Wi-Fi” mint leszakadó városrészek felemelésének lehetôsége (Larnaca, Ciprus, 2011. február 7-9.) A ciprusi tanulmányúton vetôdött fel, hogy egy leszakadó városrész fejlesztésében roppant hatékony eszköz lehet, ha ingyenes Wi-Fi pontokat helyeznek el. Ez a Szala szempontjából is helytálló, hiszen a fiatalok nagy részének van mobil készüléke, többeknek laptopja, a SZAKI saját Facebook oldalt hozott létre és ott kommunikál, azaz a korszerû kommunikációs megoldások igenis kulcsfontosságúak a szegregálódó területeken is.

A “place making” módszere (Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium, 2011. június 20-21.) A belga tanulmányút során megismert módszer egy alulról építkezô, sokoldalú köztéri tervezési, design és menedzsment módszer, mely egyaránt magában foglalhat helyi fesztivált, kommunikációs kampányt, közösségi tervezést, idôszakos mûvészeti akciókat (pl. falfestés). A lényeg, hogy a helyi közösség irányítja a folyamatot az önkormányzat, a helyi vállalkozók és a lakók támogatásával. A SURE projekt keretében érvényesülhet oly módon, hogy egy széleskörû, aktív társadalmi párbeszéd keretében szülessen meg a Szala fejlesztési terve.

Szociális vállalkozások, mint a leghátrányosabb helyzetû személyek számára is tartós munkalehetôséget kínáló vállalkozási forma (Albacete, Spanyolország, 2011. szeptember 22-23.) A spanyol tanulmányút azt a témát járta körül, hogy a vállalkozás-fejlesztésen keresztül hogyan lehet egy leszakadó városrészen segíteni. Így jött képbe a szociális vállalkozás, és különösen a Magyarországon is aktuális szociális szövetkezet, mint vállalkozási forma és amelyben Spanyolország jó példát tud nyújtani. A Szala szempontjából releváns háttérinformációkat, lehetôségeket az egyik HTCS találkozón az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány munkatársa mutatta be. Jelenleg nincs nyitott pályázati forrás erre a célra.

A turizmus, mint egy leszakadó városrész fejlesztésében kulcsfontosságú terület (Dun Laoghaire, Írország, 2012. március 14-16.) A turizmus fejlesztését is megvitató ír tanulmányút több szempontból is kifejezetten fontos volt Eger szempontjából. Leginkább a turizmusban kulcsfontosságú márkázást, az imázs kiépítését lehet kiemelni. A Szala esetében a célterület szegregáltságának megszüntetése az elsôdleges cél, turisztikai célú fejlesztés csak ezt követôen releváns.

Közösségi kertek (Dun Laoghaire, Írország, 2012. március 14-16.) Az ír tanulmányút során megismert „közösségi kert” Magyarországon csak most robbant be a köztudatba. Eger esetében fontos a közösségfejlesztô ereje a kerttervezésnek, mely az akcióterv egyik legfontosabb eleme. A SZAKI megalakulásával a Szalában örvendetes módon növekedik az önkéntes akciók száma, akkor a kulcsfontosságú civil mag kezdeményezésére kifejezetten érdemes lenne a jövôben a közösségi kertészkedés keretében az önellátás felé terelni a lakosságot.

17

A közösségépítés fontossága (Komotini, Görögország, 2011. november 14-16. és Pori, Finnország, 2012.06.13-15.) Minden társadalomban, de a leszakadó közösségekben kiemelkedôen fontos a helyi közösség megerôsítése, bevonása, pozitív jövôkép, közösen elérendô célkitûzések megfogalmazása, a közösségépítés. Minderre jó példát jelentettek a görög és a finn tanulmányúton látottak. Mindkét városban alapvetô eszköz volt az induláshoz egy állandó helyszín, a közösségi ház kialakítása, és fontosak voltak a kapcsolódó közösségépítési akciók, tevékenységek (hátrányos helyzetû gyermekek felzárkóztató oktatása, integráló szerepû idôsek otthona stb.). Az egri akciótervbe beépültek ezek a tapasztalatok, és megjelenik feladatként a közösségi ház kialakítása a Szalában, mely egybevág az ittélô lakosok igényével is.

Helyi Támogató Csoport találkozók keretében szervezett elôadások fô tanulságai, alkalmazhatósága a Szalában A projekt keretében a Helyi Támogató Csoport tagjai számára szervezett, következô hazai elôadások gyakoroltak közvetlen hatást a Szala fejlesztését célzó akcióterv megalkotására, melyek konkrét alkalmazhatóságát nevesítjük az alábbiakban.

Tájékoztató a Romák Egerszalókért Egyesület településen és a Közösségi Ház fejlesztésében végzett munkájáról 2011.02.01. - Elôadó: Farkas Péter, Romák Egerszalókért Egyesület elnöke A közösségi ház kialakításának igénye a szalai lakosság körében is megfogalmazódott. A frissen megalakult civil szervezet (SZAKI) és vezetôje lehet a mozgatórugója a helyi közösség önszervezôdésének.

Tájékoztató a Helyi Akció Terület közbiztonsági helyzetérôl 2011.02.01. - Elôadó: dr. Petrovics András rendôr ezredes, Városi Rendôrkapitányság A városi rendôrkapitány hangsúlyozta, hogy a rendôrség nyitott az együttmûködés erôsítésére, mivel az akcióterület bûnözési statisztikája kiemelkedôen rossz a városban. Maguk az itt élôk is kiemelt problémaként jelölték meg a bûncselekmények elszaporodását, a rossz közbiztonságot. A helyi rendôrség és a polgárôrség partner abban, hogy az önkormányzattal és a helyi lakosság képviselôivel komplex bûnmegelôzési programot dolgozzanak ki az akcióterületre. Továbbá, hogy fokozott járôrszolgálat, saját körzeti megbízott mûködjön, illetve szomszédsági rendôrség vagy önkéntes polgárôrség szervezôdjön a helyi lakosok bevonásával.

Tájékoztató az Egervin jelenlegi tulajdonosi helyzetérôl 2011.02.01. - Elôadó: Rázsi Botond alpolgármester A korábban felszámolás alatt levô Egervin jelenleg magánkézben van. Felmerült, hogy az önkormányzat megvenné a céget a késôbbiekben. Az Egervin fejlesztése kitörési pontot jelenthet a jövôben a Szala minôségi fejlesztéséhez, valamint a helyi lakosok foglalkoztatásához. Jelenleg nem adottak a feltételek a szorosabb együttmûködésre a tulajdonosi szerkezet miatt.

18

Képzés, foglalkoztatás, munkahelyteremtés, közmunkaprogram lehetôségei 2011.12.01. - Elôadó: Szabó Ferenc, a Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ vezetôje Mivel az Egri Kistérség nem szerepel az LHH-k között, a Startmunka programban Eger nem vehet részt. Az Országos Közfoglalkoztatási Program, az önkormányzati közmunka program, valamint egyes felnôttképzési programok speciális feltételekkel elérhetôk a jogosult szalai lakosok számára is. Elsô lépésként 2012. június 1-jétôl 3 hónapos foglalkoztatási idôtartamra 22 fô szalai lakos bekapcsolódik az önkormányzati közmunka programba.

Közösségfejlesztés roma közösségekben – Tarnabod, a befogadó falu 2011.12.01. - Elôadó: Lantos Szilárd, Magyar Máltai Szeretetszolgálat programvezetô A tarnabodi példából átvehetô elem a közösségfejlesztés megvalósítása, a helyiek önbizalmának, jövôképének erôsítése. Hatékony konfliktuskezelés a roma és nem roma lakosság között. Munkahelyteremtés: közmunkaprogram és szociális célú foglalkozatás megvalósítása, mely a helyi lakosság képzettségének, adottságainak megfelel. Önfenntartóvá válás elérése hosszabb távon. Közösségi ház létrehozása, párhozamosan komplex társadalmi célú „szoft” programok megvalósítása.

Kortárs-sorstárs mentor program bemutatása: Bagi példa 2011.12.01. - Elôadó: Dr. Both Emôke, pártfogó felügyelô; oktató ELTE Jogtudományi Kar önkéntes kortárssegítô képzés A bagihoz hasonló problémák: bûnözés, kábítószerhasználat, jövôkép és példaképek hiánya jellemzôk a szalai fiatalok körében is. A HTCS egybehangzóan meggyôzônek és követendô példának találta a kortárs-sorstárs mentorképzés beindítását, így bekerült a tevékenység a helyi akciótervbe.

A Szala-telep fejlesztése - Helyi Akcióterv 2012–2020 Helyi Támogató Csoport létrehozása és mûködtetése Az URBACT II program elveivel összhangban minden partnernek el kell készítenie a Helyi Akció Tervét (Local Action Plan - LAP), amelynek a kidolgozásában és végrehajtásában a Helyi Támogató Csoportnak (HTCS) kulcsszerepe van. A HTCS segíti a helyi érdekeltek nemzetközi tapasztalatcserén, jó gyakorlatok megismerésén alapuló tanulási folyamatát, és egyben biztosítja a megszerzett tudás helyi szinten történô alkalmazását. Egerben is megalakult az URBACT II program keretében a HTCS, amely a téma szempontjából releváns közremûködôket fogja össze (A HTCS tagjait lásd 1. MELLÉKLETBEN!). A csoport összeállítása a célterület ismeretében, az Önkormányzat meghívásával történt. A csoport többirányú szakértôi segítséget kapott a munkájához, illetve az Önkormányzat által delegált tagoknak lehetôsége nyílott tanulmányutak keretében is megismerkednie más partner városok problémáival és az erre adott válaszokkal. Emellett a HTCS szervezésében sor került hazai jó példák, kipróbált és bevált gyakorlatok megismerésére is mûhelytalálkozók, valamint közösségi bevonáson alapuló akciók keretében. Az egri HTCS meglehetôsen széleskörû tervezô tevékenységet folytatott: számos alapozó

19

beszélgetést, esetenként vitát követôen a csoport tagjai egy félnapos workshop keretében azonosították be a legfontosabb helyi problémákat. Ezt követôen a HTCS tagjai elfogadták azt a közös munkatervet, illetve módszertant mely a Helyi Akcióterv kidolgozását eredményezte. Az akcióterv kidolgozásának folyamatát mindvégig egy külsô szakértô koordinálta. Tekintettel az azonosított problémákra, két tematikus szakmai munkacsoport alakult infrastrukturális és társadalmi (ún. „szoft) –, melyek több hónapon át tevékenykedtek mûhelybeszélgetések keretében, melyeket a külsô szakértô moderált a közösen elfogadott módszertan alapján. A Helyi Támogató Csoport azért vált két részre, mert így az egyes területek – szociális és infrastrukturális – problémái alaposabban megismerhetôvé váltak. A Helyi Akciótervben azonban azok a fejlesztési javaslatok kell, hogy elôtérbe kerüljenek, melyben a két részterület kiegészíti és erôsíti egymást.

A Helyi Akcióterv készítéséhez alkalmazott módszertan A SURE projektben való részvétel és az egri Helyi Támogató Csoport aktív munkája eredményeképpen született meg A Szala komplex fejlesztésnek akcióterve 2012-2020 között. Az akcióterv fô „címzettje”, a szükséges beavatkozások elindítója, koordinátora Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az akcióterv elkészítési folyamatának fôbb lépései a következôk voltak: 1. Problémák azonosítása - brainstorming keretében (résztvevôk: HTCS tagjai); 2. Az azonosított problémák alapján konkrét célkitûzések megfogalmazása (résztvevôk: HTCS tagjai); 3. A célkitûzések megvalósulásához szükséges beavatkozások megnevezése – ezek alkották az akcióterv lényegi részét a tervezett tevékenységeket, melyeket az akciótervben sorszámozás jelöl (résztvevôk: két külön munkacsoportban- infrastrukturális és szoft); 4. A szükséges beavatkozások rangsorolása idôben és fontossági és/vagy logikai sorrendben (résztvevôk: két külön munkacsoportban - infrastrukturális és szoft), 3 fô kategória alapján: - Rövid távú beavatkozások: 2013–2014 között - ezen belül: sürgôs beavatkozások: 2012.01.01.–2012.12.31. között; - Középtávú beavatkozások: 2015–2020 között; - Hosszú távú beavatkozások: 2020 után. A sürgôs beavatkozások azok, melyek jellegüknél fogva idôben prioritást kell, hogy évezzenek (pl. veszélyt hárítanak el, elôkészítenek más, fontos tevékenységeket, el/megkerülhetetlenek, szezonálisan végezhetôk csak, megnyert, futó pályázathoz kapcsolódnak stb.) A tervezett tevékenységeknél a HTCS beépítette az akciótervbe a hazai és nemzetközi tanulmányutak tapasztalatait, valamint az adaptálható jó gyakorlatokat. (Lásd fentebb!) 5. Két munkacsoport bemutatja egymásnak a tervezett tevékenységeket: véleménycsere, reflexiók, visszacsatolás egymásnak (résztvevôk: HTCS tagjai);

20

6. Célcsoportok, ezen belül kiemelt célcsoportok meghatározása (résztvevôk: két külön munkacsoportban - infrastrukturális és szoft); 7. Tervezett tevékenységek idôtartamának/gyakoriságának meghatározása (résztvevôk: két külön munkacsoportba - infrastrukturális és szoft); 8. A felelôsök meghatározása: külön választva a koordináló szervezetet (mely döntôen Eger MJV Önkormányzatának valamely szervezeti egysége a potenciális megvalósító szervezetektôl. A felelôsök megnevezésekor a HTCS elvetette konkrét személyek nevesítését, ehelyett a pozíció került az akciótervbe. A felelôsök – néhány speciális esetet kivéve - a szervezeti egységek vezetôi. Középtávú 2015-2020 közötti tevékenység esetén már csak a szervezeti egység, illetve az infrastrukturális beavatkozásoknál a feladat típusa került megjelölésre (résztvevôk: HTCS tagjai). 9. Végül a megvalósításhoz szükséges források típusa került meghatározásra: - önkormányzati költségvetési; - központi költségvetési (állami beruházás, normatíva, EU pályázati társfinanszírozás stb.); - magán (befektetô, vállalkozó, alapítványi stb.); - pályázati: hazai vagy EU (amennyiben lesz alkalmas kiírás); - egyéb: pl. kamarai, képviselôi keret, egyházi stb. Sajnos nagyon ritkán fordul elô, hogy az adott beavatkozás megvalósításának nincs külön költségigénye, vagy már megnyert pályázat keretébôl finanszírozható, valósítható meg. (résztvevôk: HTCS tagjai)

Összegzés A Szala városrész fejlesztésének megindítása akkor lehet sikeres, ha abban az ott élôk tevékenyen részt tudnak venni és a fejlesztések olyan irányt vesznek, amelyek az egész város lakossága számára elônyöket hordoznak. Így kiemelten fontos elem a közbiztonság, valamint a terület rendezettségének megteremtése, mely alapja a terület megújulásának és a területen lévô vállalkozások újraindulásának, fejlôdésének – középtávon újak betelepülésének - , ami kapocs lehet a célterület és a város egésze között. A Szala esetében kitörési pontot jelenthet az Egervin területének jövôbeli hasznosítása, illetve a célterület város felöli határán található védett pincesor adottságainak jobb kihasználása. Ezek a kérdések eredetileg szerepeltek az akcióterv céljai között, de a HTCS tagjainak egyöntetû véleménye alapján a célterület olyannyira szegregált, hogy elôször annak megszüntetését közvetlenül megcélzó projekteket kell kidolgozni, így az akcióterv rövid távú beavatkozásai elsôsorban errôl szólnak. Az eredménynek fenntarthatóságának biztosítása érdekében fontos a helyi közösség fejlesztésének, önszervezôdésének megalapozása is; a különbözô közösségi terek (közösségi ház, játszóhely stb.) létrehozása, ahol intézményesen felszámolásra kerülhetnek a leszakadás okai. Pl. gyerekekkel való különbözô (kulturális-szabadidôs, prevenciós stb.) foglalkozások, felnôttképzés, szociális szövetkezet megszervezése, önképzô körök létrehozás stb. A legfontosabb célkitûzés, a Szala társadalmi-szociális és infrastrukturális elszigeteltségének oldása (rövid távon) és megszüntetése (közép- és hosszú távon), csak komplex módon,

21

a különbözô erôforrások tervezett és ütemezett bevonásával valósulhat meg. Ehhez nyújt gyakorlati támogatást a SURE projekt keretében, széles helyi társadalmi-szakmai erôforrások becsatornázásával, konszenzussal elkészült, a tagjai HTCS által elfogadott akcióterv. Következô lépés az akcióterv prezentálása Eger MJV Önkormányzat Képviselô-testülete elôtt. A Szala szociális város-rehabilitációs célú fejlesztésének folyamatát nagyban elômozdíthatja a regionális operatív program (ÉMOP- 3.1.1.-12.) keretében 2012. augusztusában kiírt szociális város-rehabilitációs pályázat. Az elnyerhetô maximális támogatás 400 millió Ft, a benyújtás végsô határideje 2013. február. Elsô lépésként fontos, hogy az egri önkormányzat képviselôtestülete a pályázati kiírás jogosultsági kritériumainak figyelembevételével, véglegesen és pontosan kijelölje az akcióterületet, ezt követôen határozatot hozzon a pályázat benyújtásáról. Fontos továbbá, hogy a jelenleg nyilvánosságra hozott kiírás még nem tartalmazza az IVSben azonosított, szegregátumok szociális rehabilitációjára vonatkozó pontos feltételeket, melyek várhatóan 2012. szeptemberében adja közre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, így ennek megfelelôen a 2012. októberi képviselôtestületi ülésen várható a határozathozatal a szociális város-rehabilitációs pályázatról.

22

3. BEVEZETÉS SURE projekt és partnerség rövid bemutatása A legtöbb európai város komplex társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesül, különösen napjainkban, amikor a támogatáspolitikában is érezhetô a gazdasági válság hatása. Az egyik ilyen kihívás a belvároshoz közeli, hátrányos helyzetû negyedek rehabilitációjának a kérdése. A kis- és közép méretû városokban ezen városrészek nem jelentenek vonzó lehetôséget a nagy volumenû beruházások számára, épphogy visszafogják a gazdasági fejlôdés potenciálját, ugyanakkor minden városvezetés arra törekszik, hogy ezen városrészek szervesen beépüljenek a város szövetébe. A társadalmi, fizikai és gazdasági tényezôk bonyolult kölcsönhatásainak kezelése és a folyamat visszafordítása szakértelmet és anyagi forrásokat igényel, amely gyakran meghaladja a kis- és középvárosok esetében a rendelkezésre álló eszközöket. A kisebb települések ezért egyre inkább olyan lehetôségek után kutatnak, ahol a hatékonyabb munkavégzés érdekében a helyi lakó- és üzleti közösségeket is bevonják az integrált és helyi fenntartható megoldások fejlesztésébe. A SURE hálózat célja ezen képesség fejlesztése és a partnerek támogatása a helyi erôsségekre és lehetôségekre épülô, integrált társadalmi-gazdasági megújítási stratégiák végrehajtásában. A SURE (Fostering diversification of local economies by using innovative Socio-economic methods of Urban REhabilitation in deprived urban areas – A helyi gazdaság sokszínûségének erôsítése innovatív társadalmi-gazdasági városrehabilitációs módszerek alkalmazásával a leromlott városi területeken) egy 8 európai kis- és közepes méretû várost tömörítô tematikus hálózat. A projekt az URBACT II Program keretein belül, az EU társfinanszírozásával valósult meg (http://urbact.eu/sure). A 2012 év végével záró SURE projekt partnerei a hasonló, a társadalmi szempontokat is figyelembe vevô, integrált megközelítések fejlesztésében támogatják egymást. A hálózat konkrét eredményei közé tartozik az ún. Helyi Támogató Csoport közremûködésével elkészülô Helyi Akcióterv, amelyet minden partnervárosnak ki kell dolgoznia a saját problémáira fókuszálva, ugyanakkor a SURE projekt keretében megtanult jó példák felhasználásával. A SURE által biztosított tanulási folyamatban a projekt vezetô szakértôje, Hans Schlappa angol egyetemi tanár, segíti a projekt partnereket. A projektben Eger MJV Önkormányzata mint Vezetô Partner vett részt: Rátkai Attila fôépítész vezetésével menedzselte az egész projektet a többi partner munkáját is beleértve. A projektben való részvétel és a Helyi Támogató Csoport aktív munkája eredményeképpen született meg jelen Akcióterv, amely a fent említett, integrált szempontok alapján készült. Magyarországon minden megyei jogú városnak kellett készítenie Integrált Városfejlesztési Stratégiát, amely hosszú távon megalapozza a városfejlesztés fô irányait. Ebbôl a keretstratégiából szabadon választott a funkcióbôvítô fejlesztés, kötelezôen választott a szociális város-rehabilitáció. Mindig nehéz eldönteni, hogy melyek azok a beavatkozások, amelyek valóban a város-rehabilitációt szolgálják és ne csak „látszat” segélynek bizonyuljanak; továbbá, még nehezebb meghatározni, hogy milyen szociális irányú városi beavatkozást támogasson a város vezetése, amelybôl a város egésze profitál. Az említett, a közeljövôben elindítani szükséges szociális város-rehabilitációs projekt tartalommal való feltöltését, jobb kidolgozását segíti elô a nemzetközi példák összegyûjtése, amelyre a SURE adott lehetôséget. Eger város célja többek között az volt, hogy megnézze, máshol hogyan valósulnak, valósultak meg olyan komplex város-rehabilitációs programok, amelyek külön hangsúlyt fektetnek a szociális kérdésekre a terület jellegébôl adódóan, levonja a következtetéseket; és a jó példák alapján, azok segítségével készítse el saját akciótervét, amely alapja lehet a jövôbeli, konkrét beavatkozásoknak.

23

A Szala szociális város-rehabilitációs célú fejlesztésének folyamatát nagyban elômozdíthatja a regionális operatív program (ÉMOP) keretében, várhatóan 2013-ban kiírásra kerülô pályázati forrás, melyre Eger MJV Önkormányzata pályázni kíván.

A projekt partnerei és azok célterületeinek legfôbb jellemzôi Pori (FIN) - Pori Satakunta megye regionális központja, Helsinkitôl észak-nyugatra található, Eger testvérvárosa (lakosság: 82.000 fô). A célterület a városközpont nyugati részét jelenti, a városfejlesztés szempontjából stratégiai jelentôségû. A területhasználat sokrétû (a magas státuszú lakónegyedtôl, a barnamezôs területeken át, vasúti telephelyig), a kihívást az ebbôl származó különbözô érdekek összehangolása jelenti. Dun Laoghaire (IRL) - Dun Laoghaire Dublin városhalmazának egy önálló városa (lakosság: 185.000 fô). A célterület lakásállománya alapvetôen önkormányzati kézben van és alacsony társadalmi státuszú csoportok lakják, akik között magas a munkanélküliség és a szociális juttatásoktól való függés aránya. Larnaca (CY) - A város a dél-ciprusi riviéra városa, üzleti központja (lakosság: 82.000 fô), amely hatalmas befektetési tervek megvalósulása elôtt áll. Az egykor a város központját jelentô célterület magas turisztikai potenciállal rendelkezik, de az országra jellemzô, a történelmi múltból származó etnikai megosztottság a fô akadálya a fejlesztésnek. Ottignies-Louvain-La-Neuve (B) - a város Belgium vallon régiójában található. Az önkormányzat magában foglalja Ottignies régi városát és a 70’es években épült Louvain-LaNeuve egyetemi várost (lakosság: 30.000 fô). A célterület az utóbbiban található tér környékére szorítkozik, amelynek fizikai állapota egyre inkább leromlik és egyre kevésbé képes az amúgy gazdag város szerves része maradni. Komotini (GR) - A város Észak-Kelet-Görögország fô regionális közigazgatási és kereskedelmi központja, közel a török-bolgár határhoz (lakosság: 110.000 fô). A projekt célterülete a városban található, kifejezetten rossz körülményekkel jellemezhetô lakóövezet, ahol a roma lakosság és a bevándorlók nagy része lakik. Gyergyószentmiklós (RO) – Gyergyószentmiklós, Eger testvérvárosa, Hargita megyében található, a Gyergyói-medence központja (lakosság: 20.000 fô). A célterületet a rossz fizikai állapotban lévô fôtér és a város közigazgatásához tartozó, turisztikailag nem kellô mértékben kihasznált Gyilkos-tó környéke jelenti. Albacete (E) - Albacete tartomány közigazgatási fôvárosa, a Castilla La Mancha régió része KözépSpanyolországban (lakosság: 169.000 fô). A célterület a városközponthoz közel esô, rossz állapotban lévô, nagy sûrûségû lakóövezetbôl áll, ahol az alacsony társadalmi státuszú csoportok egyre nagyobb arányban vannak jelen, ezzel is hozzájárulva a terület leértékelôdéséhez. A SURE partnerség Forrás: SURE tájékoztató füzet, 2011.

24

4. HELYZETFELTÁRÁS IVS Anti-szegregációs helyzetfeltárás adatai az akcióterületrôl 2 Szegregátumok Egerben A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2001-es népszámlálás adatai alapján Eger belterületén, az északi városrészben a legrosszabbak az ún. szegregációs mutatók (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezôk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezôk %-os aránya az aktív korúakon belül): a Szala területén 75,5%, míg a Béke-telepen 67,9% a szegregációs mutató értéke. A Szala-telep közvetlen környéke is potenciálisan veszélyeztetettnek tekinthetô, ezért a 2008-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) Antiszegregációs tervében ezek a területek kiemelt beavatkozási területekként szerepelnek (Lásd: 238-244. oldal!). Az IVS megállapítása szerint a 2001-es népszámlálási adatok felvétele és 2008 között eltelt idôben a két megjelölt terület helyzetében nem következett be lényegi változás. Magyarországon 2011. októberében lezajlott a 15. népszámlálás, melynek összesített eredményei városi szinten várhatóan 2012 végén, városrészi szintû adatok 2013. 1. felében lesznek elérhetôk. Így az akcióterületrôl reprezentatív friss statisztikai adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre, csak az IVS-beli adatok.

A Szala-városrész A legrosszabb szegregációs mutatóval rendelkezô Szala városrész nem önálló egység, területileg a Rác hóstya városrészhez tartozik. A Szala – a helyiek így nevezik - olyan terület, mely a 70-es évektôl, a város terjeszkedésével beágyazódott a városszövetbe, de szegregált terület maradt a szocialista nagyberuházásban épülô északilakóteleppel megindult infrastrukturális fejlôdés ellenére, ezért az IVS a Szalát az IVS városi-telepszerû környezetként azonosítja.

A Szala-városrész elhelyezkedése Rác hóstya városrészben, illetve Eger belvárosához viszonyítva Forrás: Pro Terra Kft. 2

A helyzetfeltárás Eger Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (Multiply Consulting Kft., 2008.) VII.3.1. A szala-telep alfejezete alapján, a 238-244. oldalak adatállományának és megállapításainak kivonatolt felhasználásával készült.

25

A Szala-városrészt két utca, az Árnyékszala utca és Verôszala utca az felvégi részei alkotják. A telepen 2001-ben 18 lakást számoltak össze. A telep környékén lévô terület: az Árnyékszala és Verôszala utcák további részei és a Rudivár utca nem kerültek be a legrosszabb helyzetû negyedek közé, de a szegregációs mutató ezeken a területeken is közelít az 50%-os határértékhez, azaz az IVS alapján a területet egységes egészként kell kezelni, melynek egy részére a problémák fokozottabban jellemzôek.

A Szala-városrész és közvetlen környezete városszerkezeti helye Forrás: IVS, 238. old.

A Szala-városrész jellemzô statisztikai adatai A Szala-városrész társadalmi-mutatóit összefoglaló táblázat a KSH 2001-es népszámlálás adatai alapján: Mutató megnevezése Lakónépesség száma (fô) Állandó népesség száma (fô) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezôk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsôfokú végzettségûek a 25 éves és idôsebb népesség arányában (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezôk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezôk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezôk aránya az aktív korúakon belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Forrás: IVS, 239. old.

26

Északi városrész 21,071 20,848 16,9 68,4 14,7

Szalatelep 94 95 41,5 52,1 6,4

15,4 22,3 40,7

18,8 14,8 38,9

89,8 0,0 81,6

10,3

11,5

75,5

55,9 36,1

57,9 32,1

19,2 57,9

Eger összesen 57,986 55,051 14,7 66,5 18,8

Demográfia A demográfiai adatok alapján a legszembeötlôbb, hogy a 0-14 éves korú gyermekek aránya 41,5%, ami közel háromszorosa a negyed és a város fiatalkorú arányához képest; továbbá a 60 éven felüliek aránya igen alacsony (6,4%), mely harmada a másik két területének. A roma népesség aránya a Szala településrész szegregált területén becslés alapján, igen jelentôs, közel 100%, azonban pontos adat nem áll rendelkezésre. A Családsegítô Intézet az IVS készítésekor a következô lakossági adatokat szolgáltatta a szegregált területekrôl: • a Rudivár utcában 10 lakásban 50 fô, • a Verôszala 228-as számtól 40 családban, 150 fô, • az Árnyékszala utcában pedig 8-10 családban 40 fô él.

Foglalkoztatás Az iskolai végzettség tekintetében a mutatók igen kedvezôtlenül alakultak: az aktív korúak döntô többsége, 89,8%-a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett, melyben nem történt jelentôs változás. A Szala-városrész szegregációt jelzô társadalmi-mutatói a KSH 2001-es népszámlálás adatai alapján: Mutató megnevezése Alacsony presztízsû foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

% 60,0 70,2 64,3 7,1 22,5

Forrás: IVS, 240. old.

A Szala-városrészieknek csak egyötödét foglalkoztatták, az inaktívak aránya 70,2% volt. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezôk aránya 81,6% (a 15-59 éves népességen belül). A munkanélküliségi ráta 64,3% volt. A háztartások több mint fele (57,9%) volt olyan, amely foglalkoztatott nélküli háztartás volt. A 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya 19,2% volt. A foglalkoztatottaknak 60,0%-a alacsony presztízsû foglalkoztatási csoportokba tartozott.

Lakhatás A KSH adatszolgáltatása 2001-re a szegregátum területére 16 lakást jelölt. A lakott lakásokon belül az egyszobásak aránya 18,8% volt. A félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül igen magas, 75,0%. A CKÖ becslések szerint a területen lévô házak 30-40%-a rossz állapotban van, életveszélyes. Bizonyos területeken sok a rágcsáló is. A Családsegítô Iroda munkatársai szerint 15-20 olyan épület lehet a területen, ami ugyan nem életveszélyes, de lakhatásra alkalmatlan. A területen lévô lakások egy része vizesedik. A rossz állapotú, életveszélyes lakások pontos számának megállapításához azonban egészségügyi és mûszaki állapotfelmérésre lenne szükség.

27

Fotó: Hans Schlappa

A szegregátum területén 1 önkormányzati lakás van, az övezet területén belül összesen 9 darab. Az itt lévô bérlakások egyik fele komfortos, a másik fele komfort nélküli, egy illetve kétszobás lakás, melyeket jelenleg is szociális alapon adnak bérbe.

Infrastruktúra A telepen kiépült a közmûhálózat, van villany, gáz, víz és szennyvíz hálózat, melyre rá lehet csatlakozni: 1990 és 1994 között Verôszala, Árnyékszala és Rudivár utcában történt vízvezeték rekonstrukció, szennyvízcsatorna hálózat és gázvezeték hálózat kiépítés. Teljes egészében önkormányzati finanszírozással, pályázati támogatás és lakossági önerô nélkül valósultak meg a felsorolt beruházások. A kezdeményezés a Cigány Kisebbségi Önkormányzattól indult, de a feladatot a képviselô testület vállalta magára. A környezetben nincsen szeméttelep, sem veszélyes hulladékot tároló telep. Ennek ellenére a telepen keletkezô hulladék felhalmozódása, és ezzel a telepen keresztülfolyó patak elszennyezése egészségügyi gondot okozott. A szemét elszállítása körül kialakult helyzetet csak önkormányzati beavatkozással sikerült többé-kevésbé megoldani, de ezen a területen további lépések szükségesek. Az önkormányzat konténereket helyeztetett ki, melyek ürítését fizeti. A telepen élô, a Városgondozás Eger Kft. alkalmazásában álló takarító munkás napi 8 órában dolgozik, ennek ellenére több tonna szemét halmozódik fel évente a szegregált területen. A telep közelében fekszik az Egervin borászati kombinát korábban felszámolás alatt, jelenleg magántulajdonban lévô telephelye, valamint egy történelmi pincesor neves borászatokkal. A Szala elején és az Egervin szomszédságában található történelmi pincesor Fotó: Pro Terra Kft.

28

A szegregátum városi szövetbe ágyazottan, bár bizonyos értelemben a város szélén fekszik. A Rác hóstya közlekedési kapcsolata a város többi részével megfelelô – a városrész a II. Rákóczi Ferenc fôközlekedési út mellett fekszik, melyen több buszjárat is közlekedik. Az Árnyékszala, Verôszala és a Rudivár utca aszfaltozott, egyes részei felújításra szorulnak, de jelenleg is járható minôségûek és szilárd útburkolatnak minôsíthetôk. Azonban a szegregátum buszmegállótól történô megközelítése igen nehézkes, hiszen nincsenek járdák. A házak közötti távolság igen kicsi, mely járda, illetve sûrû gépkocsi forgalom kialakítására nem igazán felel meg. Eger a Rudivár utcából Fotó Pro Terra Kft.

Közszolgáltatások elérhetôsége A telep a városközponthoz közel fekszik, ezért a következô közszolgáltatások könnyen elérhetôek: Északi Városrész Családsegítô és Információs Iroda A szolgálat feladatai közé tartozik a rendszeres szociális segélyben részesülôk ellátása, a családgondozás. A családsegítô szolgálat 2003 óta végez adósságkezelési szolgáltatást. Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár III. sz. könyvtárfiókja Kallómalom utca 88 alatt található a könyvtár, mely a hagyományos könyvtári szolgáltatások (könyvkölcsönzés, közösségi funkciók ellátása) mellett ingyenes Internet hozzáférést és számítógép használatot biztosít az ide telepített eMagyarország ponton keresztül. Bölcsôdei, óvodai ellátottság A gyerekek és fiatalok számára a bölcsôdei, az óvodai és iskolai ellátás lehetôsége biztosított a városrészben. A szülôk nagy része a bölcsôdei és az óvodai ellátás lehetôségével nem él. Az általános iskola megfelelô ellátást nyújt a 6-14 éves korosztálynak. A szegregátumhoz viszonylagos közelségben egy bölcsôde – a Semmelweis Bölcsôde – található. Az óvodák közül több is van a telep közelében. A gyerekek nagy része a Tavasz úti és a Vízimolnár úti óvodába jár. A közelben mûködô Cifrakapu úti óvoda Jó Pásztor Óvoda néven a Magyar Katolikus Egyház Egri Fôegyházmegye fenntartásába került. A területen lévô óvodák gyermeklétszámának változása Intézmény

Tanév 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Jó Pásztor Óvoda 68 72 65 69 65 65 Tavasz úti Óvoda 183 190 183 174 178 173 Vizimolnár úti Óvoda 106 106 93 100 101 98 Forrás: IVS, 242. old. (EMJV Szolgáltatástervezési Koncepciója, 2007, EMJV Települési Közoktatási Esélyegyenlôségi Helyzetelemzése, 2008)

29

Általános iskola és gimnázium A Felsôvárosi lakótelep – Rác hóstya környékén több általános iskola is mûködik: • Tinódi Sebestyén Általános Iskola (Felsôvárosi ÁI tagiskola) • Balassi Bálint Általános Iskola (Felsôvárosi ÁI tagiskola) • Arany János Általános Iskola és Szakiskola • Szalaparti Speciális Oktatási-Nevelési Központ és Szakszolgálat Ezek közül az elsô három intézmény önkormányzati, a két utolsó megyei fenntartású volt, az új köznevelési törvény a 2012-2013-as tanévtôl jelentôs változtatásokat vezet be a közoktatási intézmények fenntartásban, mûködtetésében. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetû tanulók aránya az önkormányzati fenntartású helyi intézményekben: Oktatási intézmény Felsôvárosi Általános Iskola Balassi Általános Iskola Tinódi Általános Iskola Egerbakta Általános Iskola

Hátrányos helyzetû tanulók aránya 36,0 % 20,4 % 19,9 % 94,0 %

Halmozottan hátrányos helyzetû tanulók aránya 23,0 % 5,6 % 8,8 % 74,6 %

Forrás: IVS, 244. old. (EMJV Települési Közoktatási Esélyegyenlôségi Helyzetelemzése, 2008)

Felmérés a Szalában: URBACT program keretében kitöltött Kérdôív eredményei (2011) Az Szalában élôk súlyos problémának tartják a lakóterületükön: • a romos, szemetes lakókörnyezetet: utcák, házak, patakmeder, szemétlerakás, • a járdák hiányát, • az utak rossz állapotát, • a tömegközlekedés hiányát, • az illegálisan beköltözôk magas arányát, • a rossz közbiztonságot: hiányos közvilágítás, szaporodó bûncselekmények, • a kialakult negatív közvélemény miatt a Szalában eladhatatlanok az ingatlanok, újak nem épülnek • az utóbbi években felerôsödött egy „gettósodási” folyamat – különösen az Árnyékszala és a Verôszala utcák felvégén.

Patakpart a Szalában Fotó: Pro Terra Kft.

30

A következô fejlesztési igényeket jelölték meg a legtöbben a helyi lakosok közül: 1. Biztonságosabb utak és járdák (29 fô), 2. Tiszta közterületek (25 fô), 3. Játszótér kialakítása (23 fô) 4. Megfelelô közvilágítás (22 fô), 5. Park kialakítása (14 fô), 6. Rendezvények, programok (14 fô), 7. Üzletek kialakítása: élelmiszerbolt, zöldséges (12 fô), 8. Közösségi ház kialakítása (7 fô).

Közösségi ház tervezett helye

Fotó: Pro Terra Kft.

A fentieken kívül többen kérték: a cigánytelep megszüntetését; a romos házak, putrik lebontását; munkalehetôséget az itt élôknek; átjáró híd építését a patakon keresztül a Verôszala és Árnyékszala utca összekapcsolása érdekében a Verôszala 230-as számnál, tömegközlekedést a Szalába, a gyalogos rendôri jelenlét fokozását, pincészetek közterület-használatának korlátozását, drogprevenciós és egyéb ifjúsági szabadidôs programokat. A helyiek szerint értéket képvisel az akcióterületen: a történelmi pincesor, a rendezett, szép házak, a kôkereszt, a (megtisztított) patak. Történelmi pincesor a Szala elején

Fotó: Pro Terra Kft.

31

Az URBACT program keretében megalakult önkéntes helyi támogató csoport által feltárt, aktuális fô problémák a Szalában (2012) 1. A szalai lakosokról kialakult negatív vélemény Egerben A Szalában igen magas a bûnözési arány, ezért az ottélô lakosokat gyakran azonosítják az egriek a bûnözôkkel. Ez az elôítélet alapvetôen megnehezíti, gyakran megakadályozza a munkaerô-piaci elhelyezkedésüket, megnehezíti a gyerekek közösségbe való, iskolai integrációját. (A szalai gyerekek jelenleg az Arany János Általános Iskolába, a 6-os Iskolába és a Móra Ferenc Általános Iskolába járnak). 2. Rendezetlen, rossz állagú lakókörnyezet, erôsen hiányos infrastruktúra A lakóépületek környéke és a patak szemetes, piszkos, sok ingatlant terhel jelzálogjog, végrehajtási jog. Sok az elbontandó, romos épület. Azok az ingatlanok, amelyek jobb állapotúak is eladhatatlanok, a rendezetlen lakókörnyezet, a rossz közbiztonság, és egyes ottlakók antiszociális magatartása miatt. A helyi tárdadalom megosztott: a magyar lakosság élesen elválik a roma lakosságtól, mely elkülönülést a házak állapota is igazolja. A területen nincs sem szociális, sem közösségi intézmény, a terület a várostól elkülönül. 3. A lakosság alacsony iskolai végzettségû A döntôen alacsony iskolai végzettségû szülôk számára a tanulás nem jelent értéket. A szülôk gyermekeik tananyagát nem értik, már az alsós gyermek leckéinek ellenôrzése is problémát jelent. Krónikus hiányzás az iskolából: az Arany János Általános Iskolában 2012-ben 80 szalai gyerek közül átlag 50 gyereknek volt igazolatlan hiányzása. Az évismétlés egyik gyakori oka a hiányzási keret túllépése. Nagyon fontos lenne a gyerekek rendszeres korrepetálása, mely jelenleg önkéntes segítôkkel, szabadtéren vagy hideg idôben egyes lakóházakban történik, mert a szülôk a gyerekeket nem engedik el a Szalából. 4. Közösségi hely, közösségi tér hiánya A szalai gyerekek idejük nagy részét az utcán töltik. A Szalában még járda sincsen kiépítve; gyerekek számára alkalmas játszóhely vagy közösségi terület, egyáltalán nincsen. Ugyanígy, a felnôttek szabadidôs tevékenységére, képzésére sincs alkalmas helyszín az akcióterületen.

32

A helyzetfeltárás során azonosított, fô problémák összesítése Átfogó probléma: a szalai lakosság elszigeteltsége (szegregációja) Egertôl társadalmi-szociális, infrastrukturális és kommunikációs szempontból egyaránt. Fôbb társadalmi-szociális, integrációs problémák • Rossz közbiztonság, bûnözés magas aránya; • A szalaiak döntô többsége alacsony iskolázottságú (max. 8 általánost végzett); • Az aktív korosztályon alacsony a foglalkakoztatási ráta, magas a tartós munkanélküliek aránya az aktív korúak között; • Magas a napi megélhetési gondokkal küzdô, különbözô díjhátralékokat felhalmozó családok száma; • Az ittélô felnôtt korú lakosság egészségi állapota rosszabb a városi átlagénál; • Alacsony a közép- illetve felsô fokon továbbtanuló fiatalok aránya; • A helyi társadalom nem homogén, megosztott (konfliktusok magyarok és romák, valamint szalai romák és betelepült sajóbábonyi romák között); • Nincs pozitív jövôképe az ittélôknek; Fôbb infrasturukturális hiányosságok • A Szala területe rendezetlen: - Kaotikus tulajdonviszonyok, rendezetlen, romos épített környezet és elhanyagolt, szemetes természeti környezet (különösen a patakmeder), közterületek jellemzôk; - A jelenleg hatályos szabályozási terv nem teszi lehetôvé a teljes terület fejlesztését; - Az akcióterületen mûködô cégek egy része rendszeresen használja ingyen és engedély nélkül a közterületet hozzájárulva ezzel a terület rendezetlenségéhez; • Hiányos az infrastruktúra: - Nincs megfelelô közösségi tér (sem fedett, sem szabadtéri); - A Szala egyes részein megoldatlan a szennyvízelvezetés, a csatornázás; - Rossz vagy hiányos a közvilágítás; - Az egyetlen helyi bolt nagyon drága az ittlakóknak, de monopolhelyzetben van; - A területet szegélyezô partfal omlásveszélyes; - Megoldatlan a gyalogos közlekedés biztonsága a járdák hiánya miatt; - A Szala megközelítés nehézkes tömegközlekedéssel, a buszmegálló távol esik; • Eladhatatlanok a szalai lakóingatlanok, így az itt élôknek nincs mobilitási, továbblépési esélye. • Kommunikációs elszigeteltség A helyi lakosság nehezen jut hozzá a városi hírekhez, információkhoz; Az URBACT projekt keretében elkészített, jelen helyi akcióterv tervezett beavatkozásai érdemben reagálnak az azonosított, fenti problémákra.

33

5. AZ AKCIÓTERV FÔ CÉLKITÛZÉSEI Átfogó célkitûzés • A Szala-városrész társadalmi és infrastrukturális elszigeteltségének csökkentése, megszüntetése Egerben;

Az akcióterület funkciók szerinti lehatárolása

Forrás: Pro Terra Kft.

Konkrét célkitûzések Elôkészítés/megalapozás • Szociális városrehabilitációs projekt elôkészítése, megalapozása a Szalában: - akcióterület pontos lehatárolása, sajátosságainak meghatározása, adatállomány frissítése, - közösségfelmérés: a szalai lakosság szükségleteinek, igényeinek felmérése, - kapcsolatteremtés és együttmûködések elindítása Eger város különbözô szervezeteivel, - meglévô források jobb becsatornázása, új források bevonása az akcióterület fejlesztésére.

Társadalmi célú „szoft” • Az akcióterület lakossága társadalmi tagságának megteremtése: - az érintettek bevonása a projekt tervezésbe és megvalósításba érdekeiknek, lehetôségeiknek, jövôképnek megfelelôen, illetve azt alakítva, - az érintett lakosság erôforrásainak feltérképezése, felhasználása a város közösségi tevékenységeiben. • A szalaiak társadalmi és munkaerô-piaci mobilitási esélyeinek növelése: - a tartósan munkanélküli csoportok továbbképzése, felkészítése a munka világába történô becsatlakozásra, a hiányszakmák feltárása

34

- az érintett lakosság tudás- és tapasztalati bázisának feltérképezése, ehhez igazított munkaerô-piaci megoldások keresése, - Formális és informális kapcsolatok kialakítása a potenciális munkaadók és munkavállalók között - Elôítéletek oldása a roma munkavállalók irányában. • A szalaiak helyi társadalmi integrációjának, önszervezôdésének elôsegítése: - a szalaiak helyi kötôdésének, büszkeségének, identitásának erôsítése, - lehetôségek biztosítása, hogy a szalaiak megmutatkozhassanak a többségi társadalom felé, - a kapcsolódó intézmények (szociális, oktatási stb.) kapocs szerepének erôsítése. • A többségi társadalom elfogadásnak erôsítése: - több lehetôség, találkozási pont kidolgozása az egri (többségi) és a szalai (kisebbségi) lakosság között a városi, közéleti és egyéb programokon való részvételre.

Infrastrukturális

SURE Helyi Támogató Csoport látogatása a Szalában Fotó: Pro Terra Kft.

• Tulajdonjogi helyzet tisztázása, - A fejlesztések elôrelátó jogi-szabályozási megalapozása, - Épített és természeti környezet fokozatos rendezése és fenntartása a helyi lakosság bevonásával, • Közösségi terek kialakítása, lakossági tájékozódás-informálódás elôsegítése, - Az akcióterület infrastrukturális fejlesztése (közlekedés, szennyvízelvezetés, partfal stb.); az elszigeteltség oldása a városlakók és vállalkozások idevonzásával, • Közbiztonság javítása.

Szala-patak mente

Forrás: Pro Terra Kft.

35

6. AZ AKCIÓTERV FÔ CÉLCSOPORTJAI Kiemelt célcsoport az akcióterület, a Szala lakossága – különös tekintettel az aktív korú felnôttekre, valamint a gyermekekre, fiatalokra. Az akcióterület városon belüli elszigeteltségének csökkentése érdekében fontos, közvetlen célcsoport Eger város lakossága, különös tekintettel a helyi civil és segítô szervezetekre. A fô célcsoportokat, illetve potenciális megvalósító partnereket a 7. A Szala komplex fejlesztésének akcióterve 2012-2020 pontban tevékenységenként, tételesen nevesítjük.

Szalai Környezetvédô és Ifjúsági Egyesület megalakulása Az akciótervben tervezett beavatkozások megvalósítása szempontjából fontos mérföldkövet jelent, hogy a helyi véleményformálók az aktív szalai lakossággal 2011 májusában megalakították a Szalai Környezetvédô és Ifjúsági Egyesületet (röviden: SZAKI) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Jogi és Szervezési Irodája jogászának szakmai segítségével. Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései alapján alkotta meg és fogadta el Alapszabályát. Az Egyesület székhelye: 3300. Eger, Árnyékszala utca 84 L/2. Gyerekek a Szalában

Fotó: Pro Terra Kft.

A SZAKI alapvetô célja: A romaságukat öntudatosan felvállaló emberek minél nagyobb számban vegyenek részt lakókörnyezetük, Eger környezetének és természetének védelmében, valamint hozzájáruljanak a gyermek és ifjúsági kezdeményezések megvalósulásához, a közösségek erôsítéséhez, a szabadidô hasznos eltöltéséhez, a fiatalság egészségmegôrzéséhez.

Az Egyesület fô tevékenységei: a; az épített és természeti környezet védelme, b; a roma fiatalok felnôtté válásának, iskolai felzárkóztatásuknak, munkavállalásuknak segítése, kompetenciájuk fejlesztése közösségi programok által. Továbbá: • családvédelem, egészségkárosultak, idôsek támogatása, szociális tevékenység, • a roma kultúra hagyományainak megôrzése, ápolása, • sporttevékenység, szabadidô hasznos eltöltése, • bûncselekmények megelôzése, a vagyonvédelem érdekében önkéntes tevékenységet kifejtô állampolgárok összefogása, rendszeres mûködésük összehangolása, a lakosság és a bûnüldözô szervek közötti bizalom és együttmûködés erôsítése.

36

A SZAKI tagja 18. életévét betöltött személy lehet, azonban a szalai fiatalokból egy ún. ificsapat is szervezôdik az Egyesület köré. A helyi fiatalok számára jövôképet kínálhat az Egyesület az által, hogy már most aktívan részt vehetnek a különbözô tevékenységekben (Egri Civil Kerekasztal, közösségi tér kialakítása – pillekô építés megszervezése stb.), és 18. éves koruktól teljes jogú tagokká válhatnak. A fiatalok aktív bevonása projekttevékenységekbe az elért eredmények fenntarthatóságát is megalapozza.

A szalai fiatalok önszervezôdése: Közösségi tér kialakítása, 2012. május

Fotó: SZAKI

Pillekô ülôbútorok készítése 600 db PET palackból a szalai közösségi téren. Közremûködôk: helyi lakosok, fiatalok, DNS Egyesület, SURE Támogató csoport, 2012. június Forrás: picasaweb.google.com

37

7. AZ URBACT PROGRAM KERETÉBEN MEGISMERT NEMZETKÖZI ÉS HAZAI PÉLDÁK, JÓ GYAKORLATOK ALKALMAZHATÓSÁGA A SZALÁRA Az akcióterv tervezésénél figyelembe vehetô jó gyakorlatok, melyeket a SURE partnertalálkozókon ismerhetett meg az egri Helyi Támogató Csoport A SURE projekt témája, a szociális városrehabilitáció kifejezetten komplex látásmódot igényel a tervezôktôl, illetve a folyamatban résztvevôktôl, s – remélhetôleg – ez tükrözôdik vissza jelen Akcióterv sokszínûségében is. A SURE projekt keretében a partnerek és a Helyi Támogató Csoportok egyes tagjai öt fô téma mentén (turizmus, vállalkozás-fejlesztés, infrastrukturális fejlesztés, stratégia-alkotás, közösségfejlesztés) ismerhettek meg olyan, a fenti kategóriák valamelyikébe tartozó jó gyakorlatokat leszakadó városrészek komplex fejlesztése kapcsán, amelyekkel egy-egy partner próbálja, próbálta megoldani leszakadó városrészének helyi problémáit. Tekintettel arra, hogy a projekt partnerei már a legelején felismerték a fenti komplex látásmód fontosságát és azt, hogy ez mekkora feladatot jelent a folyamatban hosszabb távon résztvevôk, így a HTCS tagjai számára is, a közösségi tervezés módszertana vált a projekt horizontális céljává, amely így külön hangsúlyt kap minden Helyi Támogató Csoport életében. A megismert jó gyakorlatok közül az alábbiakat tartjuk különösen fontosnak a Szala szempontjából, ezen programok tapasztalataira kell figyelmet fordítani az Akcióterv megvalósítása során.

“Future City Game” mint a közösségi tervezés egyik könnyen megvalósítható eszköze (Gyergyószentmiklós, Erdély, Románia, 2010. október 13-15.) Stratégia-alkotás, fejlesztés, a közremûködôk bevonása, Helyi Támogató Csoport, célterület – mind-mind ismerôs és mégis hideg, idegen szavak. Különösen olyan embereknek, akik nem feltétlenül jártasak a fejlesztéspolitikában, ugyanakkor a komplex látásmód jegyében azt várjuk tôlük, hogy azonosuljanak a SURE célterület problémáival és legyenek képesek ötleteiket szabadon megosztani másokkal. A SURE projekt elsô tanulmányútja során éppen ezért egy egész napos mûhelymunka keretében zajlott le a gyergyói HTCS közremûködésével az ún. „future city game”, amelynek során a helyi problémát, az elérendô célokat és a lehetséges konkrét tevékenységeket járták körül a HTCS tagjai és az erre a feladatra kiválasztott helyi fiatalok, szakember segítségével, és ami a legfontosabb: játékos formában, a vizualizáció segítségével. A partnerek által is végigkísért egész napos mûhelymunka azért volt tanulságos, mert egy konkrét és kifejezetten olcsó közösségi tervezési módszer megismerésére nyílt lehetôség, egyszerû vizuális eszközök segítésével (papír, filc, kréta, stb.) láthatóak voltak a fejlesztési irányok, a résztvevôk azonosulni tudtak a nap történéseivel. Nem utolsó sorban pedig az önkormányzat számára rendkívül jól kommunikálható alkalom volt ez, amely egyúttal hatékonyságot és partnerséget eredményezett.

38

Egerben egy alkalommal nyílt nap valósult meg a HTCS keretében (Szala nap, 2011. május 28.):

Forrás: Eger MJV Önkormányzata

Közösségi akció plakát-terve a Szalában az URBACT II keretében Forrás: DNS Egyesület

2012. június 22-23-án pillekô-ülôbútor készítési közösségi akcióra került sor a Szalában a helyi lakosság, az iskolások és civil szervezetek bevonásával.

39

“Free Wi-Fi” mint leszakadó városrészek felemelésének lehetôsége (Larnaca, Ciprus, 2011. február 7-9.) A ciprusi tanulmányút alapvetôen a városi szintû stratégia-alkotásról szólt, ezért kifejezetten a Szala és jelen Akcióterv szempontjából nem volt annyira releváns. Ugyanakkor a ciprusi partnernek volt egy nagyon érdekes, de a partnerek által erôsen vitatott felvetése, miszerint egy leszakadó városrész fejlesztésében roppant hatékony eszköz lehet, ha ingyenes Wi-Fi pontokat helyeznek el ott. Ez a Szala szempontjából erôs túlzásnak tûnt elsôre, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy még egy Szala szintû, erôsen szegregált városrészben is a fiatalok nagy részének van kifejezetten jó mobil készüléke, amely arra hívja fel figyelmet, hogy olyan tevékenységek, mint a SZAKI Facebook oldalának fejlesztése és egyéb, a fiatalokat valóban elérô, korszerû kommunikációs megoldások igenis kulcsfontosságúak ebben a kérdéskörben.

A “place making” módszere (Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium, 2011, június 20-21.) A SURE projekt belga tanulmányútja során ismerkedtünk meg a „place making”, azaz „helycsinálás”, vagy „hely-készítés” elsôre roppant egyszerûnek tûnô módszerével. Jobban megnézve azonban a módszer megvalósítása valódi, ôszinte, alulról érkezô kezdeményezést és partnerséget igényel és jelent, amely egy adott városi térhez kapcsolódó helyi identitás hatására fogalmazódik meg a helyi közösségben. Magyarul civil kurázsit. A „projekt a közterekért” (www.pps.org) az alábbi definíciót adja a módszerrôl: „A “place making” egy sokoldalú köztéri tervezési, design és menedzsment módszer. Magában foglalja, hogy megfigyeljük, meghallgatjuk és megkérdezzük az adott közterületen, városrészben lakó, dolgozó és közlekedô embereket annak érdekében, hogy feltérképezzük ötleteiket és elképzeléseiket az adott közterületrôl. Ezt követôen kialakítunk egy mindenki számára elfogadható közös tervet, amely aztán megvalósítási tervként folytatja útját. Fontos, hogy rövid távú, egyszerûen (például közösségi akciók által) megvalósítható tevékenységekkel kezdjünk, amelyek eredménye gyorsan látható.„ A módszer egyaránt magában foglalhat helyi fesztivált, kommunikációs kampányt, közösségi tervezést, idôszakos mûvészeti akciókat (pl. falfestés), mindent. A lényeg, hogy a helyi közösség irányítja a folyamatot az önkormányzat, a helyi vállalkozók és a lakók támogatásával. A place making alulról építkezô módszerének keretében a helyi közösség kinyilvánítja véleményét és vágyait az adott közterületet illetôen és részt is vesz a terv megvalósításban. A SURE projekt elsôsorban leszakadó városrészek szociális rehabilitációjáról szól, ahol a magas színvonalú közösségi terek helyett természetszerûen elônyt élvez a gazdaságfejlesztés és a közszolgáltatások fejlesztése. Ugyanakkor a módszer szervesen illeszkedik a HTCS lehetôségeihez, hogy széleskörû, aktív társadalmi párbeszéd keretében szülessen meg egy adott városrész fejlesztési terve.

Szociális vállalkozások, mint a leghátrányosabb helyzetû személyek számára is tartós munkalehetôséget kínáló vállalkozási forma (Albacete, Spanyolország, 2011, szeptember 22-23.) A spanyol tanulmányút azt a témát járta körül, hogy a vállalkozás-fejlesztésen keresztül hogyan lehet egy leszakadó városrészen segíteni, így jött képbe a szociális vállalkozás, és különösen a Magyarországon is aktuális szociális szövetkezet, mint vállalkozási forma és amelyben Spanyolország jó példát tud nyújtani. Ez olyannyira releváns a Szala szempont-

40

jából, hogy az egyik találkozóra meghívtuk az Országos Közalapítvány munkatársát, hogy mutassa be az ezen a téren hazánkban is elérhetô lehetôségeket. A Szala szempontjából is fontos tapasztalat ezért ott kerül bemutatásra.

A turizmus, mint egy leszakadó városrész fejlesztésében kulcsfontosságú terület (Dun Laoghaire, Írország, 2012. március 14-16.) A turizmus fejlesztését is megvitató ír tanulmányút több szempontból is kifejezetten fontos volt Eger szempontjából, leginkább a turizmusban kulcsfontosságú márkázást, az imázs kiépítését lehet kiemelni. Az, hogy a turizmus hogyan tud segíteni a Szala és annak lakosságának fejlesztésében, sokkal nehezebb kérdés, amelyre a tanulmányút csak közvetett választ tudott adni. Ez a kérdés a Szala esetében erôsen összefügg az Egervin területének jövôjével, ami sajnos, az önkormányzaton kívül álló okok miatt nem fejlesztési tényezô jelenleg, illetve a célterület város felôli határán található védett pincesor kihasználásával. Ez utóbbi kérdés eredetileg szerepelt az Akcióterv céljai között, de a HTCS tagjainak egyöntetû véleménye alapján a célterület olyannyira szegregált, hogy elôször annak megszüntetését közvetlenül megcélzó projekteket kell kidolgozni, így jelen Akcióterv elsôsorban errôl szól. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy hazánkban is elérhetôek már olyan turisztikai szolgáltatások, amelyek egy adott terület marginális helyzetét a maga valójában és értékeivel kívánja bemutatni az érdeklôdôknek. Ilyen például a pesti „nyóckert” bemutató www.beyondbudapest.hu vállalkozás, amely ún. szocio-kulturális sétákat vezet a zömmel cigányok lakta kerületbe, családlátogatásokkal, stb. Eger város turisztikai fejlesztésénél is lehet a jövôben hasonló szempontokat figyelembe venni.

Közösségi kertek (Dun Laoghaire, Írország, 2012. március 14-16.) A szintén az ír tanulmányút során megismert „közösségi kert” Magyarországon éppen most robbant be a köztudatba a kiépítés alatt álló budapesti helyszínekkel. Igaz, ezen kerteknek inkább ökológiai elônyük és gazdaságosságuk van kidomborítva, Eger esetében pedig emellett éppen ilyen fontos lenne az ír példát követô kert tervezés, hiszen ennek kifejezetten erôs közösségfejlesztô ereje van, ez pedig jelen akcióterv egyik legfontosabb eleme. A HTCS elsô körben a közösségi házat jelölte meg ezen a területen, mint a legfontosabb célt, de ha a SZAKI megalakulásával a Szalában örvendetes módon növekedik az önkéntes akciók száma, akkor a kulcsfontosságú civil mag kezdeményezésére kifejezetten érdemes lenne a jövôben a közösségi kertészkedés keretében az önellátás felé terelni a lakosságot.

A közösségépítés fontossága (Komotini, Görögország, 2011. november 14-16. és Pori, Finnország, 2012.06.13-15.) Minden társadalomban, de a leszakadó közösségekben kiemelkedôen fontos a helyi közösség megerôsítése, bevonása, pozitív jövôkép, közösen elérendô célkitûzések megfogalmazása, a közösségépítés. Minderre jó példát jelentettek a görög és a finn tanulmányúton látottak. Mindkét városban alapvetô eszköz volt az induláshoz egy állandó helyszín, a közösségi ház kialakítása, és fontosak voltak a kapcsolódó közösségépítési akciók, tevékenységek (hátrányos helyzetû gyermekek felzárkóztató oktatása, integráló szerepû idôsek otthona stb.). Az egri akciótervbe beépültek ezek a tapasztalatok, és megjelenik feladatként a közösségi ház kialakítása a Szalában, mely egybevág az ittélô lakosok igényével is.

41

Helyi Támogató Csoport találkozók keretében szervezett elôadások fô tanulságai, alkalmazhatósága a Szalában Az alábbiakban röviden felsoroljuk – az idôpont, a cím, és az elôadó megnevezésével – azokat a projekt keretében a Helyi Támogató Csoport tagjai számára szervezett elôadásokat, melyek közvetlen hatást gyakoroltak a Szala fejlesztését célzó akcióterv megalkotására. Fontos megjegyezni, hogy nem csak a jó példákból, bevált gyakorlatokból okultunk, hanem azokból az elôadásokból is, melyek segítségével világossá vált, hogy aktuálisan milyen feltételek (jogi-szabályozási, infrastrukturális, pénzügyi, helyi társadalmi-emberi stb.) hiányoznak egy korábban eltervezett tevékenység megvalósításához.

2011.02.01. Tájékoztató a Romák Egerszalókért Egyesület településen és a Közösségi Ház fejlesztésében végzett munkájáról Elôadó: Farkas Péter, Romák Egerszalókért Egyesület elnöke Meghívott: Tôgyi Gábor, Egerszalók polgármestere Az Egerszalóki Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetôje volt a motorja a helyi roma közösség önszervezôdésének. A közösségfejlesztés egyik fontos eleme volt egy saját közösségi ház kialakítása. Az épületet a helyi önkormányzat biztosította, a felújítást a roma közösség aktív tagjai végezték önkéntes munkával. Alkalmazhatósága a Szalára A közösségi ház kialakításának igénye a szalaiak körében is megfogalmazódott. A frissen megalakult civil szervezet (SZAKI) és vezetôje lehet a mozgatórugója a helyi közösség önszervezôdésének. Néhány példa már igazolta, hogy a szalai lakosság egy része mozgósítható önkéntes munkára (pl. takarítónap, pillekô-ülôbútor építés).

Tájékoztató a Helyi Akció Terület közbiztonsági helyzetérôl Elôadó: dr. Petrovics András rendôr ezredes, Városi Rendôrkapitányság Meghívottak: Bögös Zoltán, Polgárôrség Eger vezetôje és Füredi József, Agria Polgárôrség vezetôje Alkalmazhatóság a Szalára A városi rendôrkapitány hangsúlyozta, hogy a rendôrség nyitott az együttmûködés erôsítésére, mivel az akcióterület bûnözési statisztikája kiemelkedôen rossz a városban. A kérdôíves igényfelmérés során maguk az itt élôk is kiemelt problémaként jelölték meg a bûncselekmények elszaporodását, a rossz közbiztonságot. A helyi rendôrség és a polgárôrség partner abban, hogy az önkormányzattal és a helyi lakosság képviselôivel komplex bûnmegelôzési programot dolgozzanak ki az akcióterületre. Továbbá, hogy fokozott járôrszolgálat, saját körzeti megbízott mûködjön, illetve szomszédsági rendôrség vagy önkéntes polgárôrség szervezôdjön a helyi lakosok bevonásával.

Tájékoztató az Egervin jelenlegi tulajdonosi helyzetérôl Elôadó: Rázsi Botond alpolgármester Alkalmazhatóság a Szalára

42

A korábban felszámolás alatt levô Egervin jelenleg magánkézben van. Felmerült, hogy az önkormányzat megvenné a céget a késôbbiekben. Az Egervin fejlesztése kitörési pontot jelenthet a jövôben a Szala minôségi fejlesztéséhez, valamint a helyi lakosok foglalkoztatásához. Jelenleg nem adottak a feltételek a szorosabb együttmûködésre a tulajdonosi szerkezet miatt.

2011.12.01. Képzés, foglalkoztatás, munkahelyteremtés, közmunkaprogram lehetôségei Elôadó: Szabó Ferenc, a Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ vezetôje A központvezetô bemutatta az aktuális három fô hazai foglalkoztatási program-csomagot, ezek: a Startmunka mintaprojekt, az Országos Közfoglalkoztatási Program, és a hagyományos önkormányzati közfoglalkoztatási programok, valamint a képzési lehetôségeket. Alkalmazhatóság a Szalára Mivel az Egri Kistérség nem szerepel az LHH-k között, a Startmunka programban Eger nem vehet részt, így a Szalai lakosok sem. Az Országos Közfoglalkoztatási Programban – jellemzôen a vasút, közút, vízügy, valamint az Egererdô, a Évízig és a Bükki Nemzeti Park veszt rész foglalkoztatóként, valamint az önkormányzati közmunka program, valamint egyes felnôttképzési programok speciális feltételekkel elérhetôk a jogosult szalai lakosok számára is. A központvezetô folyamatos kapcsolattartást, és az újabb információk átadását ígérte az önkormányzatnak. Elsô lépésként 2012 június 1-jétôl 3 hónapos foglalkoztatási idôtartamban 22 fô szalai lakos bekapcsolódik az önkormányzati közmunka programba.

2012.01.10. Közösségfejlesztés roma közösségekben – Tarnabod, a befogadó falu Elôadó: Lantos Szilárd, Magyar Máltai Szeretetszolgálat programvezetô A tarnabodi (Heves megye) példa lényege, hogy rászoruló, hátrányos helyzetû, gyemekes családok lehetôséget kaptak a kihalófélben levô faluban, hogy új életet kezdjenek. Az elkötelezett helyi önkormányzat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével egy kis kertes házat biztosított a faluban, valamint vetômagot, házi állatokat az induláshoz a betelepülô családoknak. A családfôk bekapcsolódhattak a helyi közmunkaprogramba. 3 év áll rendelkezésre, amikor csak a közüzemi díjakat kell fizetni. A MMSZ közösségfejlesztô szakemberei állandó helyszíni jelenléttel nyerték el a helyiek bizalmát, ezt követôen került sor a közösség legégetôbb problémáinak megoldására lépésrôl-lépesre. A MMSZ legfontosabb szerepe kezdetben az volt, hogy hitet adjon a családoknak a jövôben. A beavatkozást mindig közösen határozták el. Fontos elemei az együttmûködésnek: a helyi vezetôk képzése, külsô és helyi segítôk, önkéntesek bevonása, közösségi ház kialakítása, játszóház létesítése (a kocsma kibérlésével), családi napközi (15 nô kiképzésével), pékség, számos társadalmi-szociális program elindítása. A gyermekek rendszeres óvodába, iskolába járatásának ösztönzése. Az egyik legfontosabb tevékenység: a munkahelyteremtés, egy elektronikai hulladék bontó

43

és feldolgozó üzem létrehozása a faluban, mely szociális foglalkozatás keretében mûködik, önfenntartóan, ráadásul össztársadalmi környezetvédelmi célokat is szolgál. Tarnabodon az évek során megvalósult romák és nem romák békés egymás mellett élése, a helyi társadalmi konfliktusok minimalizálása. Alkalmazhatóság a Szalára Helyi vezetôk „kinevelése”, képzése, mely a SZAKI Egyesület megalakulásával elindult a Szalában. A közösségfejlesztés megvalósítása külsô szakemberek segítségével, akik azonban folyamatosan jelen vannak a tevékenységek megalapozásánál, erôsítik a helyiek önbizalmát, jövôképét. Hatékony konfliktuskezelés a roma és nem roma lakosság között. Munkahelyteremtés: közmunkaprogram és szociális célú foglalkoztatás megvalósítása, mely a helyi lakosság képzettségének, adottságainak megfelel. Önfenntartóvá válás elérése hosszabb távon. Közösségi ház létrehozása, párhozamosan komplex társadalmi célú „szoft” programok megvalósítása. A gyermekek rendszeres óvodába, iskolába járatásának ösztönzése.

Kortárs-sorstárs mentor program bemutatása: Bagi példa Elôadó: Dr. Both Emôke, pártfogó felügyelô; oktató ELTE Jogtudományi Kar önkéntes kortárssegítô képzés Meghívottak: egy kortárs mentor és egy sortárs mentor Bagról Budapesttôl 40 km-re Bag községben valósult meg a Kortárs-sorstárs mentor program az angol Inclusion program mintájára ás támogatásával. A program eredeti célcsoportja a veszélyeztetett, gyakran börtönviselt, kábítószerfüggô fiatalok. Bagon ezek a problémák halmozottan jelentek meg már a 12-16 éves fiatalok körében. A kortárssegítô, olyan hasonló korú, önkéntes fiatal (jellemzôen eltérô társadalmi hátterû, középiskolás vagy egyetemista diák), aki mellérendelt szerepbôl nyújt segítséget, a célcsoport azonosulási képességét mozgósítva. A sorstárssegítôk azok a helybeli fiatalok, akik addig bûnözô életmódot folytattak, de készek az önkéntes együttmûködésre, szeretnének változtatni a sorsukon. A kortárs és sorstárs mentorképzés egy közös képzéssel, 4 napos táborozással indult, mely tapasztalati tanuláson, szerepjátékokon alapult. A meghívottak beszámoltak arról, hogy nagyon összekovácsolódott a csapat ekkor. Sikerült sokat lebontaniuk a bennük levô, kölcsönös elôítéletekbôl. A sorstár mentor képzésben résztvevô bagi fiatalok önbecsülése, felelôsségérzete érezhetôen megnôtt, így a 6 hónapos mentorálás során egyre meggyôzôbb példaképei lehettek sorstársaiknak. A program során 17 mentort képeztek ki. A mentorság ma már presztízst jelent a helyi közösségben: folyamatosan nô azon bagi fiatalok száma, kik célul jelölik meg a mentorprogramba való bekerülést, és a késôbbiekben sortárs mentorokká, helyi példaképekké szeretnének válni. A helyi fiatalok közösséggé fejlôdtek a mentorprogram során, új célok jelentek meg, így egy következô tábor, illetve mentorképzési program is elindul. Egy 6 hónapos program lebonyolítása 4 millió Ft-ba került, melybôl 1 millió Ft-ot fordítottak utazásra. A forrásteremtés folyamatosan gondot jelent, elsôsorban hazai és külföldi pályázatokkal próbálják biztosítani a fennmaradást. Alkalmazhatóság a Szalára A bagihoz hasonló problémák: bûnözés, kábítószerhasználat, jövôkép és példaképek hiánya jellemzôk a szalai fiatalok körében is. A HTCS egybehangzóan meggyôzônek és követendô példának találta a kortárs-sorstárs mentorképzés beindítását, így bekerült a tevékenység a helyi akciótervbe.

44

8. A SZALA-VÁROSRÉSZ FEJLESZTÉSE HELYI AKCIÓTERV 2012–2020 Helyi Támogató Csoport létrehozása és mûködtetése Az URBACT II program elveivel összhangban minden partnernek el kell készítenie a Helyi Akció Tervét (Local Action Plan - LAP), amely a projekt során szerzett tapasztalatcserén és tudáson alapul, és amelynek a kidolgozásában és végrehajtásában a Helyi Támogató Csoportnak (HTCS) kulcsszerepe van. A Helyi Támogató Csoportok célja, hogy helyi szinten támogassák az URBACT nemzetközi tevékenységét. A csoport segíti a helyi érdekeltek nemzetközi tapasztalatcserén, jó gyakorlatok megismerésén alapuló tanulási folyamatát, és egyben biztosítja a megszerzett tudás helyi szinten történô alkalmazását. Egerben is megalakult az URBACT II program keretében a HTCS, amely a téma szempontjából releváns közremûködôket fogja össze (A HTCS tagjait lásd 1. MELLÉKLETBEN!). A csoport összeállítása a célterület ismeretében, az Önkormányzat meghívásával történt. A HTCS átlagosan havonta ülésezik, minden találkozóról emlékeztetô készül. Egerben a HTCS célterülete a Rác hóstya városrészben elhelyezkedô, leszakadó Szala területe. Ennek a területnek a fejlesztése, integrációja érdekében fogalmazott meg konkrét megoldásokat, javaslatokat a HTCS a Helyi Akcióterv keretében. A csoport többirányú szakértôi segítséget kapott a munkájához, illetve az Önkormányzat által delegált tagoknak lehetôsége nyílott tanulmányutak keretében is megismerkednie más partner városok problémáival és az erre adott válaszokkal. Emellett a HTCS szervezésében sor került hazai jó példák, kipróbált és bevált gyakorlatok megismerésére is mûhelytalálkozók, valamint közösségi bevonáson alapuló akciók keretében. Az egri HTCS meglehetôsen széleskörû tervezô tevékenységet folytatott: számos alapozó beszélgetést, esetenként vitát követôen a csoport tagjai egy félnapos workshop keretében azonosították be a legfontosabb helyi problémákat. Ezt követôen a HTCS tagjai elfogadták azt a közös munkatervet, illetve módszertant mely a Helyi Akcióterv kidolgozását eredményezte. Az akcióterv kidolgozásának folyamatát mindvégig egy külsô szakértô koordinálta. Helyi Támogató Csoport ülése, 2011. november

Fotó: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tekintettel az azonosított problémákra, két tematikus szakmai munkacsoport alakult - infrastrukturális és társadalmi (ún. „szoft) –, melyek több hónapon keresztül tevékenykedtek mûhelybeszélgetések keretében, melyeket a külsô szakértô moderált a közösen elfogadott módszertan alapján. A Helyi Támogató Csoport azért vált két részre, mert így az egyes területek – társadalmiszociális és infrastrukturális – problémái alaposabban megismerhetôvé váltak. A helyi akciótervben azok a fejlesztési javaslatok kerültek elôtérbe, melyben a két részterület kiegészíti és erôsíti egymást.

A Helyi Akcióterv készítéséhez alkalmazott módszertan 1.Problémák azonosítása - brainstorming keretében (HTCS tagjai); 2. Az azonosított problémák alapján konkrét célkitûzések megfogalmazása (HTCS tagjai); 3. A célkitûzések megvalósulásához szükséges beavatkozások megnevezése – ezek alkották az akcióterv lényegi részét a tervezett tevékenységeket, melyeket az akciótervben sorszámozás jelöl (Két külön munkacsoportban: infrastrukturális és szoft); 4. A szükséges beavatkozások rangsorolása idôben és fontossági és/vagy logikai sorrendben (résztvevôk: két külön munkacsoportban - infrastrukturális és szoft), 3 fô kategória alapján: - Rövid távú beavatkozások: 2013- 2014 között - ezen belül: Sürgôs beavatkozások: 2012.01.01. - 12.31. között; - Középtávú beavatkozások: 2015 – 2020 között; - Hosszú távú beavatkozások: 2020 után. 5. A sürgôs beavatkozások azok, melyek jellegüknél fogva idôben prioritást kell, hogy évezzenek (pl. veszélyt hárítanak el, elôkészítenek más, fontos tevékenységeket, el/megkerülhetetlenek, szezonálisan végezhetôk csak, megnyert, futó pályázathoz kapcsolódnak stb.) A tervezett tevékenységeknél a HTCS beépítette az akciótervbe a hazai és nemzetközi tanulmányutak tapasztalatait, valamint az adaptálható jó gyakorlatokat. 6. Két munkacsoport bemutatja egymásnak a tervezett tevékenységeket: véleménycsere, reflexiók, visszacsatolás egymásnak (HTCS tagjai); 7. Célcsoportok, ezen belül kiemelt célcsoportok meghatározása (Két külön munkacsoportban: infrastrukturális és szoft); 8. Tervezett tevékenységek idôtartamának/gyakoriságának meghatározása (Két külön munkacsoportban: infrastrukturális és szoft); 9. A felelôsök meghatározása: külön választva a koordináló szervezetet (mely döntôen Eger MJV Önkormányzatának valamely szervezeti egysége a potenciális megvalósító szervezetektôl. A felelôsök megnevezésekor a HTCS elvetette konkrét személyek nevesítését, ehelyett a pozíció került az akciótervbe. A felelôsök – néhány speciális esetet kivéve – a szervezeti egységek vezetôi. Középtávú 2015-2020 közötti tevékenység esetén már csak a szervezeti egység, illetve az infrastrukturális beavatkozásoknál a feladat típusa került megjelölésre. (HTCS tagjai)

46

10. Végül, a megvalósításhoz szükséges források típusa került meghatározásra, ezek: - önkormányzati költségvetési; - központi költségvetési (állami beruházás, normatíva, EU pályázati társfinanszírozás stb.); - magán (befektetô, vállalkozó, alapítványi stb.); - pályázati: hazai vagy EU (amennyiben lesz alkalmas kiírás); - egyéb: pl. kamarai, képviselôi keret, egyházi stb. Sajnos nagyon ritkán fordult elô, hogy az adott beavatkozás megvalósításának nincs külön költségigénye vagy már megnyert pályázat keretébôl finanszírozható, valósítható meg. (HTCS tagjai)

Az akcióterületen tervezett infrastrukturális fejlesztések lehetséges helyszínei Forrás: Pro Terra Kft.

47

48

Konkrét célkitûzések

Tervezett tevékenységek

Épített környezet fokozatos rendezése: elsôként a romosan álló veszélyes épületek elbontása

A helyi tájékoztatás javítása

Helyi lakosság nehezen jut hozzá a városi információkhoz

Tulajdonjogi helyzet tisztázása

Rendezetlen, romos, elhanyagolt épített környezet

Az akcióterületen egyes épületeknél kaotikus tulajdonviszonyok, zsebszerzôdések jellemzôk

1.1.3. Hirdetôoszlop felállítása az akcióterületen

1.1.2. Romos épületek elbontása

1.1.1. Tulajdonjogra vonatkozó adatállomány aktualizálása

Akcióterület lakossága

Akcióterület lakossága

Akcióterület lakossága

2012.12.31-ig

2012.12.31-ig

2012.12.31-ig

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

1.1. SÜRGÔS BEAVATKOZÁSOK 2012.01.01. - 12.31. között

1. RÖVID TÁVÚ BEAVATKOZÁSOK 2012-2014

Azonosított problémák

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

Eger MJV Önkormányzata Építésügyi Iroda: fôépítész

Eger MJV Önkormányzata Építésügyi Iroda: fôépítész

Média Eger Kft.: ügyvezetô

Eger MJV Önkormányzata Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: irodavezetô

Eger MJV Eger MJV Önkormányzata Önkormányzata Jogi és Szervezési Iroda: Jogi és Szervezési Iroda: jogász irodavezetô

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

- önkormányzati költségvetési, - magán, Becsült forráigény: 1 M Ft

- önkormányzati költségvetési, - magán Becsült forráigény: 50 M Ft

nem releváns Becsült forráigény: 20 M Ft

Megvalósításhoz szükséges források típusa/ becsült forrásigény (M Ft)

SURE URBACT PROJEKT – A SZALA-VÁROSRÉSZ FEJLESZTÉSE HELYI AKCIÓTERV 2012- 2020 INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK AKCIÓTERVE

1. TÁBLÁZAT:

A HTCS által, a fenti módszertan alapján készített és közösen elfogadott Szala Komplex Fejlesztési Akciótervet az alábbi két táblázat mutatja be:

Az Akcióterv fô címzettje, megvalósítója Eger MJV Önkormányzata.

Helyi akcióterv: szükséges infrastrukturális és társadalmi célú, „szoft” fejlesztéseket összesítô táblázatok

49

Az akcióterületen mûködô cégek egy része rendszeresen használja ingyen és engedély nélkül a közterületet

1.2.1. Szabályozási módosítása

Szabálykövetô közterület- 1.2.1.1. Közterületelérése, az akcióterület használat jobb külsô megközelítfelülvizsgálata, hetôségének biztosítása újraszabályozása

A jelenlegi szabályozási terv A fejlesztések elôrelátó nem teszi lehetôvé a jogi-szabályozási tervezett fejlesztések megalapozása egy részét

Akcióterület lakossága - Eger város

Akcióterület lakossága Eger város

EU pályázati forrás 1.1.6. Szociális - Eger MJV megpályázása, bevonása városrehabilitációs Önkormányzat a Szala komplex EU-pályázat kidolgo- képviselôtestülete fejlesztésébe zása, benyújtása - Akcióterület lakossága

1.2. RÖVID TÁVÚ BEAVATKOZÁSOK 2013-2014

A Szala fejlesztésének elmaradását döntôen forráshiány okozza

Akcióterület lakossága

Szemetes, elhanyagolt Rendezett környezet 1.1.5. Kommunális környezet és közterületek kialakítása és fenntartása szemét a helyi lakosság elhelyezésének bevonásával megoldása

Eger MJV Önkormányzata Építésügyi Iroda: fôépítész

Eger MJV Önkormányzata Építésügyi Iroda: fôépítész

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

2013.

2013.

Eger MJV Önkormányzata Építésügyi Iroda: fôépítész

Eger MJV Önkormányzata Építésügyi Iroda: fôépítész

Eger MJV Önkormányzata 2012.09 – - Építésügyi Iroda, 2013. 02. között - Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda

2012.12.31-ig - folyamatban van

2012.12.31-ig

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

Akcióterület lakossága

Rendezett természeti környezet kialakítása és fenntartása a helyi lakosság bevonásával

Rendezetlen, szemetes, elhanyagolt természeti környezet

Tervezett tevékenységek

1.1.4. Környezetrendezés: cserjeirtás, terület megtisztítása

Konkrét célkitûzések

Azonosított problémák

Megvalósításhoz szükséges források típusa/ becsült forrásigény (M Ft)

Eger MJV Önkormányzata Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: irodavezetô

Eger MJV Önkormányzata Építésügyi Iroda: fôépítész

Eger MJV Önkormányzata SZAKI

SZAKI: elnök

nem releván Becsült forráigény: —

önkormányzati költségvetési Becsült forráigény: —

önkormányzati költségvetési - EU-s pályázati/ saját forrás az elnyert támogatás 20-30% -a (pl. 400 M FT támogatás esetén 80-120 M Ft önerô)

- önkormányzati költségvetési - EU-s pályázati/ Becsült forráigény: 1 M Ft

Eger MJV Önkormányzata - önkormányzati költségvetési, Városfejlesztési és - önkormányzati képviselôi keret Üzemeltetési Iroda: - EU-s pályázati/ irodavezetô; Szalai Becsült forráigény: Környezetvédô és Ifjúsági 3 M Ft Egyesület (SZAKI): elnök

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

50

Rendezett természeti környezet fenntartása a helyi lakosság bevonásával

Rendezett környezet fenntartása a a helyi lakosság bevonásával

Rendezetlen, szemetes, elhanyagolt természeti környezet

Szemetes, elhanyagolt környezet és közterületek

1.2.4. Patakmeder rendezése

1.2.3. Kommunális szemét szabályozott tárolásának fenntartása

1.2.2. Környezetrendezés: cserjeirtás, terület megtisztítása évente ismétlôdô, több alkalommal

Tervezett tevékenységek

Szennyvízelvezetés megoldása az akcióterületen

Közbiztonság javítása

Rossz vagy hiányos a közvilágítás 1.2.7. Közvilágítás fejlesztése

1.2.6. Kertalja utcai szennyvízcsatorna megépítése

Közösségi terek kialakítása, 1.2.5. Játszóhely gyermekes családok szabadkialakítása, idôs tevékenységének a meglévô közterületek támogatása tereprendezése, köztéri bútorok felállítása

Az akcióterület egyes részein megoldatlan a szennyvízelvezetés

Nincs megfelelô közösségi tér az akcióterületen

Szemetes, elhanyagolt Rendezett természeti környezet és kialakítása és fenntartása közterületek a helyi lakosság bevonásával

Konkrét célkitûzések

Azonosított problémák

Akcióterület lakossága, - Eger város

Kertalja utcában élô lakosság

Akcióterület lakossága: gyermekes családok

Akcióterület lakossága, - Eger város

Akcióterület lakossága

Akcióterület lakossága

2014.

2013.

2013.

2013-tól - folyamatos

2013-tól - folyamatos

2013-tól - folyamatos

SZAKI: elnök

SZAKI: elnök

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

Eger MJV Önkormányzata Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: irodavezetô -SZAKI: elnök

Eger MJV Önkormányzata Építésügyi Iroda: fôépítész

Eger MJV Önkormányzata Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: irodavezetô

Eger MJV Önkormányzata Eger MJV Önkormányzata Építésügyi Iroda: Városfejlesztési és fôépítész Üzemeltetési Iroda: irodavezetô

Eger MJV Önkormányzata Építésügyi Iroda, Fôépítészi Csoport:

Eger MJV Önkormányzata Eger MJV Önkormányzata Építésügyi Iroda Városfejlesztési és Fôépítészi Csoport: Üzemeltetési Iroda: fôépítész irodavezetô

Eger MJV Önkormányzata Építésügyi Iroda: fôépítész

Eger MJV Önkormányzata Építésügyi Iroda: fôépítész

Kiemelt Tevékenység Felelôs célcsoport(ok) idôtartama/ koordinátor(ok): gyakorisága szervezet/vezetô

önkormányzati költségvetési pályázati: hazai vagy EU-s Becsült forráigény: 50 M Ft

önkormányzati költségvetési - pályázati: hazai vagy EU-s Becsült forráigény: 15 M Ft

- önkormányzati és központi költségvetési, - pályázati: hazai vagy EU-s Becsült forráigény: 5 M Ft

- önkormányzati és központi költségvetési - EU-s pályázati Becsült forráigény: 10 M Ft

- önkormányzati költségvetési - EU-s pályázati Becsült forráigény: 1 M Ft

- önkormányzati költségvetési, - önkormányzati képviselôi keret Becsült forráigény: 3 M Ft

Megvalósításhoz szükséges források típusa/ becsült forrásigény (M Ft)

51

Szolgáltatások erôsítése helyben

Konkrét célkitûzések

Balesetveszélyes állapot elhárítása

Konkrét célkitûzések

Helyi bolt nagyon drága a helyieknek, de monopolhelyzetben van

Azonosított problémák

Omlásveszélyes partfal szegélyezi az akcióterületet

Azonosított problémák

- Akcióterület lakossága

Rendezetlen, elhanyagolt Rendezettebb környezet közterületek kialakítása

2014.

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága nem releváns

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

Tervezett tevékenységek

2.1. Omlásveszélyes partfal javítása

Tervezett tevékenységek

2.3. Közterület rendezés

2015.

Akcióterület lakossága

2015.

2015.

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

Akcióterület lakossága

gyakorisága

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/

Eger MJV Önkormányzata: városfejlesztési feladat

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

Eger MJV Önkormányzata: városfejlesztési feladat

feladat

Potenciális megvalósító(k/

üzemeltetô: (helyi) vállalkozó

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

Eger MJV Önkormányzata: Eger MJV Önkormányzata: városfejlesztési feladat városfejlesztési feladat

Eger MJV Önkormányzata: városfejlesztési feladat

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

Eger MJV Önkormányzata: városfejlesztési feladat

feladat

Koordináló szervezet/

2. KÖZÉP TÁVÚ BEAVATKOZÁSOK 2015-2020

1.2.8. Olcsó helyi kisbolt mûködtetése

Tervezett tevékenységek

Az akcióterület egy része Szennyvízelvezetés 2.2. Fennmaradó Akcióterület nincs rákötve a megoldása környezetbarát szennyvízhálózat érintett lakossága szennyvízhálózatra módon az akcióterületen kialakítása, lakossági - Eger város rácsatlakozás

Konkrét célkitûzések

Azonosított problémák

- önkormányzati, – magán - EU-s pályázat Becsült forráigény 2.3. és 2.4. pontokra összesen: 200 M Ft

- önkormányzati - EU-s pályázati Becsült forráigény: 60 M Ft

Megvalósításhoz szükséges források típusa/ becsült forrásigény (M Ft)

önkormányzati és központi költségvetési, EU-s pályázati Becsült forráigény: 150 M Ft

típusa

Megvalósításhoz szükséges források

esetleg: önkormányzati közremûködéssel termelôi bolt Becsült forráigény: 40 M Ft

Megvalósításhoz szükséges források típusa/ becsült forrásigény (M Ft)

52

Gyalogos közlekedés megoldása

Közösségi tér kialakítása

21. századi kommunikációs technikák elérése

Bekapcsolás megoldása városi közlekedésbe

Gyalogos közlekedés megoldatlansága, balesetveszély

Nincs megfelelô, fedett közösségi tér

Korlátozott kommunikáció

Az akcióterület megközelítése nehézkes 2.6. Közlekedési infrastruktúrába bekapcsolás megoldása (bekötôút, buszjárat létesítése)

2.5.1. Vezeték nélküli helyi hálózat (Wi-Fi) kiépítése és ingyenes biztosítása a közösségi házban

2.5. Közösségi ház létrehozása

2.4. Gyalogos közlekedés (járda) kialakítása

Tervezett tevékenységek

Az akcióterületen élôk között A helyi lakosság képzett- 2.7.Manufaktúrához kevés a foglalkozatott, ségének, adottságainak épület kialakítása sok az alacsony iskolai leginkább megfelelô (pl. hulladékfeldolgozás végzettségû foglalkoztatási formák gyógynövényfeldolgozás) megszervezése helyben

Konkrét célkitûzések

Azonosított problémák

Akcióterület lakossága - Eger város

Akcióterület lakossága - Eger város

Akcióterület lakossága

Akcióterület lakossága

Akcióterület lakossága

2020.

2018.

2015.

2015.

2015.

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

civil szervezet

Eger MJV Önkormányzata Városfejlesztési feladat

Eger MJV Önkormányzata: IT-kommunikációs feladat

civil szervezet és/vagy - (helyi) vállalkozó

Eger MJV Önkormányzata Városfejlesztési feladat

Eger MJV Önkormányzata: IT-kommunikációs feladat

Eger MJV Önkormányzata: Eger MJV Önkormányzata: városfejlesztési feladat városfejlesztési feladat

Eger MJV Önkormányzata: Eger MJV Önkormányzata: városfejlesztési feladat városfejlesztési feladat

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

- magán, - pályázati: hazai vagy EU-s Becsült forráigény: 300 M Ft

önkormányzati és központi költségvetési, - magán - pályázati: hazai vagy EU Becsült forráigény: 150 M Ft

önkormányzati és központi költségvetési, - pályázati: hazai vagy EU Becsült forráigény: 10 M Ft

önkormányzati és központi költségvetési, - pályázati: hazai vagy EU Becsült forráigény: 60 M Ft

önkormányzati költségvetési - EU-s pályázati Becsült forráigény: lásd 2.3. pont!

Megvalósításhoz szükséges források típusa/ becsült forrásigény (M Ft)

53

Konkrét célkitûzések

Tervezett tevékenységek

Omlásveszélyes partfal szegélyezi az akcióterületet

Partfal állapotának hosszabb távú javítása 3.2. Partfal megújítása

Az akcióterület elszigetelt A terület elszigetelta várostól, nincsenek ségének oldása a 3.1. Vízgyûjtô terület megfelelô közösségi és városlakók idevonzásával; (tó) fejlesztése szabadidôs terek, kellemesebb lakókörnyezet nincs munkalehetôség kialakítása és munkalehetôség biztosítása az ittélôknek

Azonosított problémák

Akcióterület lakossága

Akcióterület lakossága - Eger város - (kis)térség 2020 után

2020 után

Eger MJV Önkormányzata

Eger MJV Önkormányzata

Eger MJV Önkormányzata

- Eger MJV Önkormányzata - vállalkozó(k)

- önkormányzati és központi költségvetési, - pályázati: hazai vagy EU-s Becsült forráigény: 100 M Ft

- önkormányzati és -központi költségvetési, - magán, - pályázati: hazai vagy EU-s Becsült forráigény: 1.000 M Ft

Kiemelt Tevékenység Felelôs Potenciális Megvalósításhoz szükcélcsoport(ok) idôtartama/ koordinátor(ok): megvalósító(k): séges források típusa/ gyakorisága szervezet/vezetô szervezet/vezetô becsült forrásigény (M Ft)

3. HOSSZÚ TÁVÚ BEAVATKOZÁSOK 2020 UTÁN

54

A szociális városrehabilitáció projekt elôkészítése Szalában: Adatállomány aktualizálása

Nem állnak rendelkezésre aktuális, részletes adatok az akcióterületrôl és az itt élô lakosságról

1.1.0.1. Közösségfelmérés: az akcióterület sajátosságainak, az ott élôk szükségleteinek felmérése – kérdôívvel

Tervezett tevékenységek

1.1.0.2. Eger város Kapcsolatemberi erôforrásának Az akcióterület teremtés, bevonása a szalai lakossága elszigetelô- együttmûködések komplex szociális dött Eger városától elindítása Eger városrehabilitáció város különbözô elôkészítésébe: szervezeteivel - a városban már futó programok feltérképezése, a területen dolgozó szervezetek megismerése, együttmûködések kialakítása

Konkrét célkitûzések

Azonosított problémák

Eger város szakmai és civil szervezetei

Az akcióterület, Szala lakossága

2012. januártól

2012. szeptember– december

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

1.1. SÜRGÔS BEAVATKOZÁSOK - 2012.01.01. - 12.31. között 1.1.0. ELÔKÉSZÍTÉS: A PROJEKT MEGALAPOZÁSA

Eger MJV Önkormányzata Jogi és Szervezési Iroda: jogász

Eger MJV Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda: irodavezetô

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ: központvezetô, - Védônôi szolgálat: vezetô - Eger civil szervezetek: elnökei - Ifjúsági kerekasztal: koordinátora - Kábítószerügyi Egyeztetô Fórum (KEF): elnök - Heves Megyei Rendôr-fôkapitányság: rendôrfôkapitány és Eger MJ Város Rendôrkapitányság: rendôrkapitány, - Városi Polgárôrség: vezetôje - Eszterházy Károly Fôiskola Szociálpedagógia Tanszék: vezetôje, - Fôegyházmegyei Katolikus Karitász RÉV Szenvedélybeteg segítô Szolgálat: vezetôje, - Média Eger Kft.: ügyvezetôje

- Eszterházy Károly Fôiskola Szociálpedagógia Tanszék: és/vagy Gyermekjóléti és Családsegítô Központ: központvezetô - megbízással felkért civil szervezetek

1. RÖVID TÁVÚ BEAVATKOZÁSOK 2012-2014

- önkormányzati, központi, - egyházi, - magán, - pályázati: hazai vagy EU-s

- önkormányzati, - pályázati: hazai vagy EU-s

Megvalósításhoz szükséges források típusa

SURE URBACT PROJEKT – A SZALA KOMPLEX FEJLESZTÉSÉNEK AKCIÓTERVE 2012- 2020 TÁRSADALMI CÉLÚ, „SZOFT” BEAVATKOZÁSI TERV

2. TÁBLÁZAT:

55

1.1.0.3.Komplex bûnmegelôzési program koncepciójának elôkészítése

Eger város lakossága

Az akcióterület, Szala lakossága, Eger lakossága

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

2012. július szeptember

Megvalósításhoz szükséges források típusa

Eger MJV Önkormányzata Jogi és Szervezési Iroda: jogász

- Gyermekjóléti és Családsegítô Központ: vezetôje, - megbízással felkért civil szervezetek: vezetôi, - Szalai Környezetvédô és Ifjúsági Egyesület (SZAKI): elnök

- URBACT: 2012 végéig, - pályázati: hazai vagy EU-s

- pályázati: hazai vagy EU-s - önkormányzati - központi, - egyházi - magán

- Eger MJV Önkormányzata - Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi - önkormányzati, Oktatási, Kulturális, Sport és Iroda: irodavezetô, - Gyermekjóléti és - központi, pályázati: és Ifjúsági Iroda: irodavezetô Családsegítô Központ: központvezetô, -hazai vagy EU-s - Heves Megyei Rendôr- SZAKI: elnök,- aktív szalai lakosság: képviselôi, fôkapitányság - helyi véleményformálók - Egri Rendôrkapitányság: - egri oktatási intézmények rendôrkapitány, - Városi - Heves Megyei Rendôr-fôkapitányság Polgárôrség vezetôje - Egri Rendôrkapitányság: rendôrkapitány - Városi Polgárôrség vezetôje

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

- Eger MJV Önkormányzata szervezeti egységei és saját háttérintézményei: Eger MJV Önkormányzata irodavezetôk és intézményvezetôk Városfejlesztési – és üzemeltetési - helyi civil és egyházi karitatív szervezetek: 2012-tôl Iroda, Városfejlesztési csoport: vezetôi, - Eszterházy Károly Fôiskola: - folyamatosan pályázati referens érintett tanszékvezetô(k) - Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: gazdaságfejlesztési igazgató - érintett (helyi) vállalkozók

2012. 12.31

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

Az akcióterület 1.1.1.1. Nyilvános Az akcióterületi lakossága társabeszélgetések az lakosság passzivitása, dalmi tagságának akcióterület lakossága társadalmi tagság megteremtése; részvételével 1.: közös Az akcióterület, hiánya bevonása a projekt- problémák feltárásával Szala lakossága tervezésbe és közösségi , megvalósításba felelôsségvállalás, közösségformálás

1.1.1. TÁRSADALMI TAGSÁG MEGTEREMTÉSE

Forráshiány

A közbiztonság javítása, bûncselekmények arányának csökkentése

A Szalában magas a bûncselekmények aránya, rossz a közbiztonság

Tervezett tevékenységek

1.1.0.4. Pályázatfigyelés: a helyi akcióMeglévô tervben tervezett források jobb tevékenységek megvalóbecsatornázása, sításához források hasznosítása; felkutatása, becsatornázása; - új források - különös tekintettel bevonása a szociális városrehabilitációs EU-pályázatra

Konkrét célkitûzések

Azonosított problémák

56

Konkrét célkitûzések

1.1.1.4. Nyilvános beszélgetések 2. a projekt elôrehaladásának folyamatos megvitatása – folyamatkövetés, visszacsatolás

1.1.1.3. Az akcióterület lakossága helyi emberi erôforrásának feltárása: - Tankatalógus összeállítása közösen: helyi erôsségek: tapasztalat, tehetség, tudás feltérképezése, - Szalai Ki-mit-tud? megszervezése, lebonyolítása

1.1.1.2. Jövô tervezés: az akcióterület lakosságával brainstorming, jövôkép megfogalmazása közösen

Tervezett tevékenységek

A szalaiak társadalmi, Mobilitási esélyek és munkaerô-piaci növelése az mobilitása erôsen az akcióterületen korlátozott

1.1.2.1. Információk összegyûjtése az aktuális foglalkoztatási lehetôségekrôl: elôadások közmunkaprogram, közcélú foglalkoztatás, szociális szövetkezet alakításának alapfeltételei stb. témákban

1.1.2. MOBILITÁSI ESÉLYEK NÖVELÉSE

Azonosított problémák

- SURE Helyi Támogató Csoport - Akcióterület lakossága

Az akcióterület, Szala lakossága

Az akcióterület, Szala lakossága

Az akcióterület, Szala lakossága

- Gyermekjóléti és Családsegítô Központ: vezetôje, - megbízással felkért civil szervezetek: vezetôi -SZAKI: elnök

Eger MJV Önkormányzata Jogi és Szervezési Iroda: jogász

2012. január december

Eger MJV Önkormányzata: SURE projektvezetô és koordinátor

2012. szeptember - - Eger MJV Önkormányzata folyamatos Jogi és Szervezési Iroda: jogász

külsô elôadók: - Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ: központvezetô, - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány: programvezetô

- Gyermekjóléti és Családsegítô Központ: vezetôje - megbízással felkért civil szervezetek: vezetôi -SZAKI: elnök

- Gyermekjóléti és Családsegítô Központ: vezetôje - megbízással felkért civil szervezetek: vezetôi -SZAKI: elnök - helyi véleményformálók

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

2012. szeptember- Eger MJV Önkormányzata december Jogi és Szervezési Iroda: jogász

2012. júliusszeptember

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

- URBACT 2012 végéig

- URBACT: 2012 végéig, - pályázati: hazai vagy EU-s

- önkormányzati, - pályázati: hazai vagy EU-s

nem igényel külön forrást

Megvalósításhoz szükséges források típusa

57

Konkrét célkitûzések

1.1.2.2. Akcióterület lakosságából 22 fô bevonása közmunkaprogramba

Tervezett tevékenységek

Az akcióterület lakossága elszigetelôdött Eger városától

Az akcióterület, Szala lakossága

- Akcióterület lakossága

1.1.3.3. Egészségmegôrzô, Az akcióterület, 2012. júniustól, szûrô program megszervezése Szala lakossága 1 hónapon át pl. hepatitis, HIV, TBC stb. - évente ismétlôdô, folyamatos feladat!

2012. április - folyamatos

2012. október - folyamatos

2012. június 1-jétôl 3 hónapra

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

A szalaiak helyi társadalmi integrációjának, önszervezôdésének 1.1.3.2. Közösségi Az akcióerület, elôsegítése programok megszervezése Szala lakossága pl. közös kirándulás, focimeccs, takarítónap, részvétel az egri Civil Kerekasztalon

1.1.3.1. Klubok, szakkörök beindítása: kulturális, sport, szabadidôs, szociális, közösségi stb. területeken szalai gyermekek-fiatalok és felnôttek számára, - helyiek önszervezôdésének támogatása, pl. kertprogram megszervezése

1.1.3. TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELÔSEGÍTÉSE

Azonosított problémák

- Eger MJV Önkormányzata Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda: irodavezetô - KEF: elnök

- Eger MJV Önkormányzata Jogi és Szervezési Iroda: jogász

- Eger MJV Önkormányzata Jogi és Szervezési Iroda: jogásza - SZAKI: elnök

Eger MJV Önkormányzata Városfejlesztési – és üzemeltetési Iroda: irodavezetô

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

KEF tagszervezetek

- Szala aktív lakossága: képviselôi - Gyermekjóléti és Családsegítô Központ: vezetôje, - SZAKI: elnök, - IFI PONT: irodavezetô - Romák Egerszalókért Egyesület: elnök - KEF: elnöke

- SZAKI: elnök - Ifjúsági Információs Tanácsadó iroda (IFI PONT): irodavezetô - Szala aktív lakossága: képviselôi

- Eger MJV Önkormányzata - Városfejlesztési – és üzemeltetési Iroda: irodavezetô és Egészségügyi, Szociális és családvédelmi iroda: irodavezetô

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

- megnyert uniós pályázat (NCSSZI)

- önkormányzati, - képviselôi keret - pályázati: hazai vagy EU-s

- önkormányzati - pályázati: hazai vagy EU-s

- önkormányzati - központi

Megvalósításhoz szükséges források típusa

58

Konkrét célkitûzések

Tervezett tevékenységek

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

A többségi társadalom elfogadásának erôsítése

Az akcióterületi lakosság passzivitása, társadalmi tagság hiánya

Eger lakossága

2012. május

Az akcióterület, Szala lakossága

Az akcióterület 1.2.1.1. Nyilvános beszélgetések: lakossága tára projekt elôrehaladásának sadalmi tagsáfolyamatos megvitatása gának megterem– folyamatkövetés, -tése; bevonása visszacsatolás a projekttervezésbe és megvalósításba Az akcióterület, Szala lakossága

Eger MJV Önkormányzata Jogi és Szervezési Iroda: jogász Média Eger Kft.: ügyvezetôje

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

2013. január - folyamatos

2012. májusjúnius

- önkormányzati - önkormányzati képviselôi keret - pályázati: hazai vagy EU-s

- Eger MJV Önkormányzata Városfejlesztési- és üzemeltetési Iroda: irodavezetô, - Egri civil szervezetek: vezetôi, - SZAKI: elnök - helyi véleményformálók, - helyi önkormányzati képviselô

Eger MJV Önkormányzata Jogi és Szervezési Iroda: jogász

- Gyermekjóléti és Családsegítô Központ: vezetôje - megbízással felkért civil szervezetek: vezetôi - Szalai Környezetvédô és Ifjúsági Egyesület (SZAKI): elnök

- URBACT: 2012 végéig, - pályázati: hazai vagy EU-s

- megnyert URBACT pályázati forrásból

- önkormányzati

nem igényel külön forrást

Megvalósításhoz szükséges források típusa

Média Eger Kft.: ügyvezetôje

- SZAKI: elnök - helyi véleményformálók

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

- Eger MJV Önkormányzata - Szalai lakosság: képviselôi Jogi és Szervezési Iroda: jogász -SZAKI: elnök - külsô közösségfejlesztô szakember - Egri civil szervezetek: vezetôi - helyi véleményformálók - IFI PONT: irodavezetô

2012. április 28. - Eger MJV Önkormányzata - évente min. egy Jogi és Szervezési Iroda: jogász alkalommal, - helyi önkormányzati képviselô folyamatosan - helyi véleményformálók

2012. május

Az akcióterület, Szala lakossága

1.1.4.4. Közösségi tervezés: -közösségi tér kiválasztása, rendbehozása, -pillepalackok gyûjtése -Az akcióterület, - pillekô ülôbútorok elkészítése, Szala lakossága; kihelyezése a térre -Eger lakossága -új közösségi tér avatóprogram

1.1.4.3. Rendrakó takarító nap megszervezése a Szalában

1.1.4.1. Helyi civil szervezet megalakulása 1.1.4.2. Városi rendezvények hirdetéseinek kihelyezése a Szalában

1.2. RÖVID TÁVÚ BEAVATKOZÁSOK 2013-2014 1.2.1. TÁRSADALMI TAGSÁG MEGTEREMTÉSE

A Szalában élô lakossággal szemben sok az elôítélet Egerben

1.1.4. TÖBBSÉGI TÁRSADALOM ELFOGADÁSÁNAK ERÔSÍTÉSE

Azonosított problémák

59

Konkrét célkitûzések

Tervezett tevékenységek

A szalaiak társadalmi, és munkaerô-piaci mobilitása erôsen korlátozott

Mobilitási esélyek növelése

Az akcióterület, Szala lakossága

2013. szeptembertôl - folyamatos

2013. január - folyamatos

- Az akcióterület, Szala lakossága, - Vállalkozók

1.2.2.4. Önképzô körök Az akcióterület, megalakulásának támogatása Szala lakossága

1.2.2.3. Képzések: akcióterület lakosságának bevonása különbözô iskolarendszerû (felzárkóztató) és nem iskolarendszerû (felnôtt) szakmásító, OKJ-s stb. munkaerô-piaci képzésekbe

2013. januártól - folyamatos

2013. január - folyamatos

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

1.2.2.2. A szalaiak foglalkoztatását célzó Az akcióterület, projekt tevékenységek Szala lakossága kidolgozása, megvalósítása: pl. bevonás a közmunkaprogramba vagy közcélú foglalkoztatásba

1.2.2.1. A szalaiak önszervezôdésének erôsítését célzó projekt tevékenységek támogatása/kidolgozása

1.2.2. MOBILITÁSI ESÉLYEK NÖVELÉSE

Azonosított problémák

- megbízással felkért civil szervezetek: vezetôi - aktív szalai lakosság

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

- megbízással felkért civil és egyházi szervezetek: vezetôi

- megbízással felkért civil és és egyházi szervezetek: vezetôi - SZAKI: elnök - helyi véleményformálók

- Eger Térségi Integrált Szakképzô Központ (TISZK): igazgatója, - Heves Megyei Kormányhivatal - Eger Térségi Integrált Szakképzô Munkaügyi Központ Egri Kirendeltség Központ (TISZK): igazgatója és Szolgáltató Központ: vezetôje - akkreditált képzôhely(ek) -Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: gazdaságfejlesztési igazgató

Eger MJV Önkormányzata: Eger MJV Önkormányzata: - Egészségügyi, Szociális és - Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda: irodavezetô Családvédelmi Iroda: irodavezetô és - Városfejlesztési és –üzemeltetési Városfejlesztési és –üzemeltetési Iroda: irodavezetô Iroda: irodavezetô, - Heves - Heves Megyei Kormányhivatal Megyei Kormányhivatal MunkaMunkaügyi Központ Egri Kirendeltség ügyi Központ Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ: vezetô és Szolgáltató Központ: vezetô

Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ: vezetô

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

nem igényel külön forrást

- központi - kamarai - pályázati: hazai vagy EU-s

- központi, - pályázati: hazai vagy EU-s - önkormányzati

- önkormányzati, - központi, - pályázati: hazai vagy EU-s

Megvalósításhoz szükséges források típusa

60

Az akcióterület A szalaiak lakossága helyi társadalmi elszigetelôdött integrációjának Eger városától önszervezôdésének elôsegítése

Eger lakossága

Az akcióterület, Szala lakossága

1.1.3.3. Oktatási és szoci- Egri szociális és ális intézmények hálózatoktatási felmérése: kapcsolattérkép intézmények összeállítása

1.2.3.3. Szalaiak megjelenése városi rendezvényeken: klubok, szakkörök, önképzôkörök produktumainak idônkénti bemutatása

1.2.3.2. Házi csoport mûködtetése: hitélet, evangelizáció

1.2.3.1. Önképzô körök beindítása – a Tankatalógus Az akcióterület, eredményei alapján Szala lakossága - mûködtetése

2013

2014. január - folyamatos

2013. január - folyamatos

2013. január - folyamatos

2013. január - folyamatos

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

1.2.2.5. Piaci szereplôk feltérképezése, érdekeltté Az akcióterület, tétele, bevonásának Szala lakossága megalapozása a szalaiak foglalkoztatásába

Tervezett tevékenységek

1.2.3. TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELÔSEGÍTÉSE

Azonosított Konkrét problémák célkitûzések

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

- Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal: vezetôje

- Eger MJV Önkormányzata Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda: irodavezetô

- Keresztény Élet Központ: lelkipásztora -

- megbízással felkért civil és egyházi szervezetek: vezetôi

- KEF: elnök

- megbízással felkért civil vagy egyházi szervezetek: vezetôi, - SZAKI: elnök

- Keresztény Élet Központ (Eger, Verôszala u.149.): lelkipásztora

- megbízással felkért civil és egyházi szervezetek: vezetôi - SZAKI: elnök - helyi véleményformálók

Eger MJV Önkormányzata: Eger MJV Önkormányzata: - Egészségügyi, - Egészségügyi, Szociális és Szociális és Családvédelmi Iroda: irodaCsaládvédelmi Iroda: irodavezetô vezetô, - Városfejlesztési és –üzemeltetési - Városfejlesztési és – üzemeltetési Iroda: irodavezetô, - Heves Megyei Iroda: irodavezetô, - Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: Kereskedelmi és Iparkamara: gazdaságfejlesztési igazgató, gazdaságfejlesztési igazgató - - Gazdasági szervezetek: vezetôi (Helyi) vállalkozók, szolgáltatók: képviselôi

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

- pályázati: hazai vagy EU-s

nem igényel külön forrást

nem igényel külön forrást

- pályázati: hazai vagy EU-s

nem igényel külön forrást

Megvalósításhoz szükséges források típusa

61

2013. január - folyamatos évente ismétlôdô feladat

2014. december 31-ig

Az akcióterület, Szala lakossága

Az akcióterület, Szala lakossága, Eger lakossága

1.2.3.5. Egészségmegôrzô, szûrô programok megszervezése, lebonyolítása: pl. hepatitis, HIV, TBC stb.

1.2.3.6. Komplex bûnmegelôzési program részletes koncepciójának kidolgozása

A Szalában élô lakossággal szemben sok az elôítélet Egerben

A többségi társadalom elfogadásának erôsítése

1.2.4.1. Kortárssorstárs program helyi adaptációja, bevezetése Eger lakossága

2013. június - folyamatos

2014. június folyamatos

Egri szociális és oktatási intézmények

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

1.2.3.4. Oktatási és szociális intézmények hálózatépítése

Tervezett tevékenységek

1.2.4. TÖBBSÉGI TÁRSADALOM ELFOGADÁSÁNAK ERÔSÍTÉSE

Azonosított Konkrét problémák célkitûzések

- Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda: irodavezetô, - Gyermekjóléti és Családsegítô Központ: központvezetô - megbízással felkért civil vagy egyházi szervezetek vezetôi, - SZAKI: elnök, - aktív szalai lakosság: képviselôi, - helyi véleményformálók, - egri oktatási intézmények - Heves Megyei Rendôr-fôkapitányság - Egri Rendôrkapitányság: rendôrkapitány - Városi Polgárôrség vezetôje

KEF tagszervezetek

- helyi szociális szakemberek - megbízással felkért civil szervezet

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

- megbízással felkért civil - Eszterházy Károly Fôiskola szervezet: vezetôje, - Eszterházy Szociálpedagógia Tanszék: tanszékvezetô Károly Fôiskola Szociálpedagógia - megbízással felkért civil szervezet: Tanszék: tanszékvezetô vezetôje, - SZAKI: elnök - egri középiskolás és fôiskolás önkéntesek

- Eger MJV Önkormányzata Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda: irodavezetô - Heves Megyei Rendôrfôkapitányság - Egri Rendôrkapitányság: rendôrkapitány

- Eger MJV Önkormányzata Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda: irodavezetôje, KEF: elnök

Eger MJV Önkormányzata: - Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda: irodavezetô - Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda: irodavezetô

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

- önkormányzati, - pályázati: hazai vagy EU-s,

- önkormányzati, - központi - pályázati: hazai vagy EU-s

- pályázati: hazai vagy EU-s

- önkormányzati, - pályázati: hazai vagy EU-s

Megvalósításhoz szükséges források típusa

62

Azonosított Konkrét problémák célkitûzések

1.2.4.5. Helyi média bevonása a többségi egri lakosság szemléletformálásába

1.2.4.4. Konferencia szervezése az elkészült szakmai tájékoztató anyagok nyilvános bemutatására

1.2.4.3. Szemléletformáló, tájékoztató szakmai anyagok kidolgozása: pl. elôítéletek oldása, mediáció, konfliktuskezelés, kisebbségi és emberi jogok, foglalkoztatás stb. témákban

1.2.4.2. Kortárs képzés pl. függôségek – kábítószerhasználat témában

Tervezett tevékenységek

2013. június - folyamatos

2014-tôl folyamatosan

Eger lakossága

Eger lakossága

2013. június - folyamatos

Eger lakossága

Szalai fiatalok

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

Eger MJV Önkormányzata: - Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda: irodavezetô, - Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda: irodavezetô - Polgármesteri Hivatal sajtóreferense

Média Eger Kft. és Líceum TV : vezetôi

- a bemutatott szakmai anyagok szerzôi

Eger MJV Önkormányzata: - Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda: irodavezetô - Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda: irodavezetô által megbízással felkért szakemberek

Eger MJV Önkormányzata: - Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda: irodavezetô - Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda: irodavezetô Eger MJV Önkormányzata: - Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda: irodavezetô - Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda: irodavezetô - Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara: gazdaságfejlesztési igazgató

- Fôegyházmegyei Katolikus Karitász RÉV Szenvedélybeteg segítô Szolgálat: vezetôje - Eszterházy Károly Fôiskola Szociálpedagógia Tanszék: tanszékvezetô

- önkormányzati, - pályázati: hazai vagy EU-s

- önkormányzati - EU-s pályázati forrás

- önkormányzati, - pályázati: hazai vagy EU-s

- önkormányzati, - pályázati: hazai vagy EU-s

Potenciális megvalósító(k): Megvalósításhoz szervezet/vezetô szükséges források típusa

- Eger MJV Önkormányzata Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda: irodavezetô - Fôegyházmegyei Katolikus Karitász RÉV Szenvedélybeteg - Eszterházy Károly Fôiskola Szociálpedagógia Tanszék vezetôje

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

63

Konkrét célkitûzések

1.2.4.7. Rendrakótakarító nap(ok) megszervezése a Szalában

2.1.1. Nyilvános beszélgetések: a projekt elôrehaladásának folyamatos megvitatása – folyamatkövetés, visszacsatolás

A szalaiak társadalmi, és munkaerôpiaci mobilitása erôsen korlátozott kapcsolatok teremtése

Társadalmi, munkaerôpiaci mobilitási esélyek növelése

Az akcióterület, Szala lakossága

2.2.1. Céglátogatások és fórumok: szervezett keretAz akcióterület, ben formális és informális, Szala lakossága személyes, kapcsolatok - (Helyi) vállalkozók teremtése munkaadók és (KKV), cégek a potenciális munkavállaló, a helyi lakosok között

2.2. MOBILITÁSI ESÉLYEK NÖVELÉSE

Az akcióterület Az akcióterületi lakossága társalakosság passzivi-, dalmi tagságának tása társadalmi megteremtése; tagság hiánya bevonása a projekttervezésbe és megvalósításba

Eger lakossága

Az akcióterület, Szala lakossága

Eger MJV Önkormányzata Városfejlesztési – és üzemeltetési Iroda: irodavezetô

- Eger MJV Önkormányzata Jogi és Szervezési Iroda: jogász - helyi önkormányzati képviselô – helyi véleményformálók képviselôje

2013. januártól folyamatosan - évente min. egy alkalommal

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

2013. januártól folyamatosan

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

2015. január - folyamatos

2015. január - folyamatos

- Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Eger MJV Önkormányzata Jogi és Szervezési Iroda

2. KÖZÉP TÁVÚ BEAVATKOZÁSOK 2015-2020

1.2.4.6. Városi rendezvények hirdetéseinek kihelyezése a Szalában

Tervezett tevékenységek

2.1. TÁRSADALMI TAGSÁG MEGTEREMTÉSE

Azonosított problémák

- Eger TISZK - Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ

- Gyermekjóléti és Családsegítô Központ, megbízással felkért civil szervezetek - Szalai Környezetvédô és Ifjúsági Egyesület (SZAKI)

Eger MJV Önkormányzata Városfejlesztési- és üzemeltetési Iroda: irodavezetô - Egri civil szervezete: vezetôi - SZAKI: elnök, - helyi véleményformálók képviselôje

Média Eger Kft. ügyvezetôje

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

- önkormányzati - kamarai - pályázati: hazai vagy EU-s

URBACT: 2012 végéig, - pályázati: hazai vagy EU-s

önkormányzati, - önkormányzati képviselôi keret - pályázati: hazai vagy EU-s

- önkormányzati

Megvalósításhoz szükséges források típusa

64

Konkrét célkitûzések

Az akcióterület A szalaiak lakossága helyi társadalmi elszigetelôdött integrációjának, Eger városától önszervezôdésének elôsegítése

Kiemelt Tevékenység célcsoport(ok) idôtartama/ gyakorisága

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

2.2.2. Közös önkéntes tevékenységek a helyi lakosság és vállalkozók bevonásával

2.3.1. Közösségi megkezdett és bevált programok folytatása; gazdagítás újabb elemekkel 2.3.2. Házi csoport mûködtetése: hitélet, evangelizáció 2.3.4. Oktatási és szociális intézmények hálózatának mûködtetése, elért eredmények fenntartása 2015. január - folyamatos

2015. január - folyamatos

egri szociális és oktatási intézmények

2015. január - folyamatos

2015. június - folyamatos

Az akcióterület, Szala lakossága

Az akcióterület, Szala lakossága

- Az akcióterület, Szala lakossága, - Vállalkozók

Eger MJV Önkormányzata: - Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda - Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda

- Keresztény Élet Központ

Eger MJV Önkormányzata: - Jogi és Szervezési Iroda és - Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda

Eger MJV Önkormányzata: - Városfejlesztési – és üzemeltetési Iroda, - Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda - Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - Eger TISZK 2.2.3. Képzések: vállalkozóvá - Az akcióterület, 2015. szeptember - Heves Megyei Kormányhivatal válás segítése, foglalkoztatásba Szala lakossága - folyamatos - Munkaügyi Központ Egri ágyazott képzések stb. - Vállalkozók Kirendeltség és Szolgáltató Központ - Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Tervezett tevékenységek

2.3. TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELÔSEGÍTÉSE

Azonosított problémák

- központi - kamarai - pályázati: hazai vagy EU-s

- önkormányzati - magán - pályázati: hazai vagy EU-s

- helyi szociális szakemberek - megbízással felkért civil szervezet

- önkormányzati, - pályázati: hazai vagy EU-s

- Gyermekjóléti és Családsegítô Központ - megbízással felkért civil vagy - önkormányzati, egyházi szervezetek, - SZAKI - központi, - egri oktatási intézmények - pályázati: hazai - IFI PONT vagy EU-s nem igényel - Keresztény Élet Központ külön forrást

- Eger TISZK - akkreditált képzôhely(ek)

- Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, - (Helyi) vállalkozók - Aktív szalai lakosság, - SZAKI

Potenciális megvalósító(k): Megvalósításhoz szervezet/vezetô szükséges források típusa

65

Az akcióterület, Szala lakossága, Eger lakossága

A Szalában élô lakossággal szemben sok az elôítélet Egerben

A többségi társadalom elfogadásának erôsítése

2.4.2. Szemléletformáló, tájékoztató szakmai anyagok kidolgozása

2.4.1. Kortárssorstárs program folytatása, eddigi tapasztalatok beépítése Eger lakossága

Eger lakossága

2015. január - folyamatos

2015. január - folyamatos

- Egészségügyi, Szociális és és Családvédelmi Iroda, - Gyermekjóléti és Családsegítô Központ, - megbízással felkért civil vagy egyházi szervezetek, - SZAKI, - aktív szalai lakosság, - helyi véleményformálók, - egri oktatási intézmények, - Heves Megyei Rendôr-fôkapitányság - Egri Rendôrkapitányság, - Városi Polgárôrség

KEF tagszervezetek

Potenciális megvalósító(k): szervezet/vezetô

Eger MJV Önkormányzata: - Oktatási, Kulturális, Sport Sport és Ifjúsági Iroda - Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda

Eger MJV Önkormányzata: - Oktatási, Kulturális, Sport és Családvédelmi Iroda által megbízással felkért szakemberek

megbízással felkért civil szervezet - Eszterházy Károly Fôiskola - Eszterházy Károly Fôiskola Szociálpedagógia Tanszék Szociálpedagógia Tanszék - megbízással felkért civil szervezet, - SZAKI, - egri középiskolás és fôiskolás önkéntesek

Eger MJV Önkormányzata Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda - Heves Megyei Rendôrfôkapitányság - Egri Rendôrkapitányság

2015. januártól folyamatosan – az elfogadott Bûnmegelôzési program ütemterve szerint

2.3.6. Komplex bûnmegelôzési program megvalósítása

Eger MJV Önkormányzata Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda - KEF

2015. január - folyamatos évente ismétlôdô feladat

Az akcióterület, Szala lakossága

2.3.5. Egészségmegôrzô, szûrô program megszervezése pl. hepatitis, HIV, TBC stb.

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

Tevékenység idôtartama/ gyakorisága

Kiemelt célcsoport(ok)

Tervezett tevékenységek

2.4. TÖBBSÉGI TÁRSADALOM ELFOGADÁSÁNAK ERÔSÍTÉSE

Azonosított Konkrét problémák célkitûzések

- önkormányzati, - pályázati: hazai vagy EU-s

- önkormányzati, - pályázati: hazai vagy EU-s

- önkormányzati, - központi - pályázati: hazai vagy EU-s

pályázati: hazai vagy EU-s

Megvalósításhoz szükséges források típusa

66

Azonosított Konkrét problémák célkitûzések

- Eger MJV Önkormányzata Jogi és Szervezési Iroda - helyi önkormányzati képviselô - helyi véleményformálók

2015-tôl folyamatosan, évente min. 1 alkalommal

Eger lakossága

2015. január - folyamatos

Az akcióterület, Szala lakossága

2.4.5. Városi rendezvények hirdetéseinek kihelyezése a Szalában

2.4.6. Rendrakó-takarító nap(ok) megszervezése a Szalában

Eger MJV Önkormányzata Városfejlesztési – és üzemeltetési Iroda

2015. június - folyamatos

- Eger lakossága, - széles országos nyilvánosság

2.4.4. Helyi média bevonása: elért eredmények megismertetése a helyi, országos nyilvánossággal Eger MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatal

Eger MJV Önkormányzata: - Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda, - Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda, - Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara

2015. januártól alkalomszerûen

- Eger lakossága - széles országos nyilvánosság

2.4.3. Konferenciák szervezése: tudásátadás, fenntarthatóság, multiplikáció megalapozása

Felelôs koordinátor(ok): szervezet/vezetô

Tevékenység idôtartama/ gyakorisága

Kiemelt célcsoport(ok)

Tervezett tevékenységek

Eger MJV Önkormányzata Városfejlesztési- és üzemeltetési Iroda, - Egri civil szervezetek - SZAKI, - helyi véleményformálók - helyi önkormányzati képviselô

Média Eger Kft.

- Média Eger Kft. - Líceum TV

a bemutatott szakmai anyagok szerzôi

- önkormányzati, - önkormányzati képviselôi keret - pályázati: hazai vagy EU-s

- önkormányzati

- önkormányzati, - pályázati: hazai vagy EU-s

önkormányzati - EU-s pályázati forrás

Potenciális megvalósító(k): Megvalósításhoz szervezet/vezetô szükséges források típusa

1. MELLÉKLET:

SURE projekt Helyi Támogató Csoport tagjai Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Név, pozíció Habis László polgármester Rázsi Botond alpolgármester Gál Tibor borász Csathó Csaba képviselô Dr. Csarnó Ákos tanácsnok Lakatos Oszkár elnök Lachata István igazgató File Sándor gazdaságfejlesztési igazgató, SURE Helyi Támogató Csoport elnöke Mandák Attila elnök Mandákné Rabóczki Erika alelnök Báthory Csaba elnök Mályinkó Zoltán titkár Dr. Krupa Zoltán egri irodavezetô Dr. Kurucz András ügyvezetô Jakabné Jakab Katalin vezetô Somodyné Jámbor Ildikó vezetô Rátkai Attila fôépítész, SURE projektvezetô, Helyi Támogató Csoport titkára Dr. Palotai Zsuzsa szociális irodavezetô

19. Merczel Éva irodavezetô 20. Dér Ferenc irodavezetô 21. Dr. Szalóczi Ilona jogász 22. Bori Attila területfejlesztési ügyintézô 23. Kolenics Mónika közgazdász 24. Grósz Ákosné Urbán Éva nemzetközi és EU projekt menedzser, SURE Helyi Támogató Csoport koordinátora 25. Molnár László útügyi ügyintézô 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Szervezet neve Eger MJV Önkormányzata Eger MJV Önkormányzata Gál Tibor Pincészete 8. sz. választókörzet Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke Cigány Kisebbségi Önkormányzat Felsôvárosi Általános Iskola Társadalmi Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,

Munkacsoport Infrastrukturális, Társadalmi Infrastrukturális, Társadalmi Infrastrukturális Társadalmi Infrastrukturális Társadalmi Infrastrukturális Társadalmi Infrastrukturális Társadalmi

Egri Civil Ház – Segít a város alapítvány ÉFOÉSZ Heves Megyei Szervezete Heves Megyei Építész Kamara Heves Megyei Mérnöki Kamara NORDA Egri Városfejlesztési Kft. Civil Kerekasztal Szociális- Egészségügyi és Karitatív Szekció Civil Kerekasztal – Kulturális Szekció Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Építésügyi Iroda

Infrastrukturális Társadalmi Infrastrukturális Infrastrukturális Infrastrukturális Társadalmi Infrastrukturális Társadalmi Társadalmi Infrastrukturális Társadalmi Társadalmi

Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Jogi és Szervezési Iroda Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Gazdasági Iroda Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda

Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Infrastrukturális Birinyi Zoltán gyámügyi ügyintézô Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda Szecskó Anett szociális ügyintézô Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda Szajlai Olimpia területfejlesztési ügyintézô Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Építésügyi Iroda Vass Vera pszichológus Markhot Ferenc Kórház Rendelôintézete Addiktológiai Gondozó és Drogambulancia Bécsi Márton helyi véleményformáló Szalai lakosság képviseletében Vincze Istvánné tanár Szalai lakosság képviseletében Gáspár Istvánné helyi véleményformáló Szalai lakosság képviseletében Fülöpné Zámborszki Mária igazgató Arany János Általános Iskola és Szakiskola Juhász Péter építésügyi ügyintézô Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Építéshatósági Csoport Dr. Czövek Andrea adjunktus Eszterházy Károly Fôiskola Tóth Péter ifjúsági referens Eger MJV Polgármesteri Hivatala, Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Demeter Anna külsô tematikus szakértô Tóth-Vági Eszter irodavezetô IFI PONT Iroda Kalmár Ágnes külsô tanácsadó Komo Bt. Szigeti-Böröcz Ferenc Albert HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. külsô projektmenedzser

Infrastrukturális Társadalmi

Társadalmi Infrastrukturális Infrastrukturális, Társadalmi Infrastrukturális Infrastrukturális, Társadalmi Infrastrukturális, Társadalmi

Infrastrukturális Társadalmi Társadalmi Infrastrukturális Társadalmi Infrastrukturális, Társadalmi Infrastrukturális, Társadalmi Infrastrukturális, Társadalmi Társadalmi Infrastrukturális Társadalmi Társadalmi Társadalmi, Infrastrukturális Társadalmi Infrastrukturális Társadalmi Infrastrukturális, Társadalmi

67

2. MELLÉKLET:

Beszámoló a SURE URBACT II. projekt elindítása óta a Szalában történt konkrét tevékenységekrôl Háttér A SURE projekt keretében a Helyi Támogató Csoport (HTCS) tagjai által hónapokon át érlelt, Helyi Akcióterv készítésekor határozott igény fogalmazódott meg a HTCS elnökében és legaktívabb tagjainban, hogy a jövôre szóló, közép- és hosszú távú beavatkozások mellett, már 2012-tôl történjenek konkrét akciók. Függetlenül attól, hogy a szükséges fejlesztési források aktuálisan nem állnak rendelkzésre, tájékozódjanak a különbözô önkormányzati és civil, egyházi stb. szereplôknél már meglévô lehetôségekrôl, elnyert támogatásokról, és aknázzák ki mindazokat, amelyek a Szalára is kiterjeszthetôek. Ily módon prioritással elôbbre sorolták az akciótervbôl azokat a beavatkozásokat, melyek megvalósítása sürgôs, fontos, de elsôsorban nem pénzkérdés, hanem szervezési vagy kommunikációs. A rendszeres HTCS ülések generálták az egymással történô jobb kommunikációt, az érintett egri szervezetek, intézmények közötti rendszeresebb információcserét. A HTCS tagként bevont helyi lakosok közvetlenül is vissza tudtak jelezni arról, hogy szerintük mire lenne leginkább szükség a Szalában, mely felmerült öteleteket tudnak támogatni. Úgy tûnik, valami tényleg elindult a Szalában, mely az utóbbi hónapokban a helyi média tudósításaiban pozitív példákkal is szerepel, ami lényegi változás. Pl. Egerv TV: http://www.tveger.hu/hirekreszlet.php?hir=5678, vagy az interneten https://picasaweb.google.com/108637223511677743278/PillekoEgerSzalaVolgy. Az alábbi beszámolót a HTCS egyik legaktívabb tagja, Dr. Szalóczi Ilona készítette.

Beszámoló a 2012. évi konkrét tevékenységekrôl, akciókról a Szalában Önszervezôdés a Szalában 2011. februárjában az egri Városháza Dísztermében az SURE projekt Helyi Támogató Csoportja szervezésében prezentációt tartott a Romák Egerszalókért Egyesület a településükön elért ereményekrôl. Egerszalókon 2 utcában laknak a romák. Az elsô közös tevékenységük a lakókörnyezetük takarítása és a tisztaság fenntartása volt. Az egyik utcában társadalmi munkában az egyesület szervezésében játszóteret építettek, a szalóki önkormányzat biztosította hozzá az alapanyagot. A Közösségi Házban pedig zenetanulás, korrepetálás, kézmûves foglalkozás, filmvetítés folyik annak érdekében, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el szabadidejüket. Az elôadáson több szalai lakos is részt vett, ennek hatására 2011. májusában (a Polgármesteri Hivatal jogi segítségével) a szalai lakosok részvételével megalakult a Ráchóstya Egyesület. A szervezet abban az évben a következô célokat tüzte ki: 1. Iskolához vezetô lépcsôsor felújítása; 2. Az utca közepén lévô (a patak átjárójánál) lévô szabad tér füvesítése, rajta padok, asztalok elhelyezése, hogy a családok a szabadidejüket együtt tudják tölteni, legyen egy hely, ahova kiülhetnek. 3. Adományok gyûjtése, szétosztása a rászorultak között; 4. Internetes elérhetôség kialakítása, közösségi oldal létrehozása; 5. A Verôszala utcában fekvô rendôr elhelyezése, hogy megóvja a lakosokat a száguldó autóktól.

68

A Ráchóstya Egyesület tevékenysége 2011. május 28-án az Egyesület szervezésében, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Támogató Csoportja aktív részvételével került megrendezésre a Roma Ki Mit Tud. A rendezvényen lakossági fórum megtartására is sor került, ahol a város vezetése, a választókerület képviselôje meghallgatta az ott élô lakosság véleményét, és amelyrôl kérdôív formájában felmérés is készült. A lakosság ezen az alkalmon közvetlenül is hangott tudott adni véleményének. A Roma Ki Mit Tud-on az ott élô gyermekek vettek részt fôleg tánccal és énekkel. Ezen a rendezvényen is kiderült, hogy a Szalában a roma kultúra hagyományai még élnek, azonban ezeknek az értékeknek az artikulálása, közösségi megjelenítése hiányzik. Ebben az évben az Egyesület kezdeményezése elérte azt is, hogy Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala gondoskodott a Verôszala utcában fekvôrendôr elhelyezésérôl, és ruhaadományok osztására is sor került. A Ráchóstya Egyesület vezetôjét a szalai lakosok nem fogadták el, mivel nem ott lakott, ezért az Egyesületen belül ellentét és széthúzás támadt, az Egyesület elnöke lemondott, új elnököt a viszályok miatt nem választottak, az Egyesület jelenleg nem mûködik. 2012. májusában alakult meg (a PH jogi segítségével) a Szalai Környezetvédô és Ifjúsági Egyesület, mely jelenleg is aktívan mûködik. Az Egyesületnek megalakulása elôtti, sikeres tevékenysége a 2011. év októberi önszervezôdô szemétgyûjtési akció lebonyolítása Szalában. A jelenlegi elnök hirdette meg és írta össze a részvevôket, osztotta ki a szerszámokat, koordinálta a lakosokat. Az Egyesület felnôtt tagjai mellett létrejött a 13 fôs IFI csapat, mely komoly eredményeket ért el már eddig is az ifjúság körében. Az IFI csapatban is 3 tagú elnökség mûködik, minden eseményt elôre egyeztetnek és dokumentálnak. Az IFI csapat már létrehozta a saját közösségi oldalát is a Facebook-on IFI-SZAKI néven. Szalai Környezetvédô és Ifjúsági Egyesület (SZAKI) tevékenysége Arany János Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium 2012. május 18-án az önkormányzat Helyi támogató Csoportja támogatásával gyermeknapi mûsort tartott, ahol a Helyi Támogató Csoport és a Szalai Környezetvédô és Ifjúsági Egyesület tagjai aktívan részt vettek. Ezen a napon került sor az Önkormányzat által kiírt rajzpályázat eredményhirdetésére is. A pályázat címe: „Milyennek látom lakókörnyezetem most és 10 év múlva?” A pályázat célja az volt, hogy „gyermekszemmel” is lássuk, hogyan élik meg a gyerekek a jelenlegi lakókörnyezetüket, és milyennek szeretnék látni valójában. Ez az esemény tovább erôsítette a kapcsolatot az iskola vezetése, a városi önkormányzat és a helyi egyesület tagjai között. Az iskola vezetésének köszönhetôen sok gyerek menekült már meg a bukástól, a tanárok nagyon lelkiismeretesek és teret és helyet adnak a közösségi programoknak, eseményeknek. 2012. június 15-én az Arany János Iskola igazgatójának búcsúztatása. A SZAKI Egyesület ifi csapata szervezésében készültek az ajándékok. Több héten keresztül készítették a gyerekek a 80 szál papírvirágot és próbálták az általuk írt búcsúztatóverset. A szervezésben a Helyi Támogató Csoport tagja is részt vett. A nyugdíjba vonuló igazgató asszony felajánlotta önkéntes együttmûködését: szívesen vezet túrát és korrepetál a jövôben szalai gyerekeket. 2012. június 25-29. között az Arany János Iskola az iskolaév befejezését követôen az Egyesület és az Eszterházy Károly Fôiskola kezdeményezésére otthont adott 37 szalai gyerekeknek nyári napközi megtartására. A Programok egyeztetésében a Helyi Támogató Csoport tagja is részt vett. Mindenki ingyenes ebédet kapott, mivel minden gyerek gyermekvédelmi kedvezményt igényelt. Az öt napra a tízórait az önkormányzat támogatása és a szülôk által

69

gyermekenként befizetett jelképes összeg (200 Ft) biztosította. Kézmûves és sportfoglalkozások, egészségnapi ráhangoló játékok, szituációs játékok, földrajzi játékok szerepeltek a tábor programjában, az utolsó napon pedig a gyerekek a héten megtanult színdarabot mutatták be az Árnyékszala utcai közterületen, és átadták a szüleiknek a héten a napköziben készített kézmûves ajándékaikat. Az európai uniós URBACT II. SURE partnerségi program keretében, Eger Önkormányzata és a SZAKI Egyesület szervezésében került sor 2012. június 22-én és 23-án a Verôszala 230. elôtti és az Árnyékszala 84. sz. melletti közterületen az alábbi rendezvények megtartására: Június 22-én az egri Kábítószerügyi Egyeztetô Fórum (KEF) egészségügyi napot szervezett, ahol ingyenes HIV és HCV szûrésre került sor a Rác Hóstya lakói részére az Árnyékszala 84. sz. mellett felállított sátrakban. Tekintettel arra, hogy a lakosság nagy része kimaradt az ingyenes szûrésbôl, a helyszíni vizsgálat ezt a lemaradást próbálta enyhíteni. Szintén aznap került sor 10 db vidám, színes pillekô ülôbútor elkészítésére 600 db PET palackból, amelyet a helyi lakosok gyûjtöttek össze e célból. A pilleköveket a szalai gyerekek 10 x 3 fôs csapatban készítették el, és formázták meg a DNS Természetközpontú Egyesület vezetôje, Antal Csaba feltaláló koordinálásában. Június 23-án délelôtt 10 órától az elôzô nap megformázott pillekô köztéri bútorok festése, színezése történt. A közösen elkészített köztéri ülôbútorok átadójára június 23.-án 13:00kor került sor a helyszínen. Június 23-án folytatódott az ingyenes HIV és HCV szûrés. Ugyanitt a Markhot Ferenc Kórház leendô egészségfejlesztési irodája az Egri Vöröskereszttel közösen elsôsegély újraélesztô bemutatót tartott. Az Egri Cukorbeteg Egyesület ingyenes vércukorszint mérést, és vérnyomásmérést végzett. 2012. júliusától vasárnaponként az iskola megkezdéséig a Biosziget Alapítvánnyal közösen az Árnyékszala utca 84. szám melletti közterületen felállított asztalokon kézmûves foglalkozások zajlottak, melyeken átlagban 30-40 gyerek vett részt. Lakókörnyezet tisztaságának kialakítása, fenntartása a Szalában Elôzmények Mind a Verôszala utcában mind az Árnyékszala utcában, mind a Rudivár utcában krónikus probléma a közterületre kihelyezett és elhagyott hulladék nagy mennyisége. 2007-ig az Önkormányzat ezt a területet évente közmunkásokkal takarítatta ki. A szemét elhelyezésére az utcában elhelyezett konténerek szolgáltak és szolgálnak a mai napig is. A szülôk a gyerekekkel vitetik ki a szemetet a konténerekhez, amelyeket a gyerekek nem érnek fel, így a szemetet a konténer mellett helyezik el. A magas munkanélküliség miatt a szalai lakosok jó része guberálásból él, fôleg vasat, rezet, fát, papírt gyûjtenek. A bontásból származó anyagokat szintén a közterületen hagyják. Sajnos a terület rossz híre miatt más városrészbôl is a vállalkozók teherautóval ide hordják kommunális és egyéb hulladékaikat. Az Önkormányzat 2005-ben vezette be a területre a gyûjtôedényes szemétszállítást, minden család ingyenesen kapott egy darab 120 L-es gyûjtôedényt, és a szemétszállítása díja pedig a részükre folyósított lakásfenntartási támogatásból kerül levonásra. Ezzel a lehetôséggel nem minden család él, mivel más közüzemi tartozásuk is van, így a szemétszállítás díjának kiegyenlítésében elmaradásban vannak. Vannak olyan családok is, akik a gyûjtôedényt eladták vagy tôlük ellopták. Irritáló az is, hogy bár a kihelyezett konténerek száma csökkent, mégis van olyan lakos, akinek egyáltalán nincs gyûjtôedénye, és ide helyezi el a hulladékot.

70

A konténerekre azért van továbbra is szükség, mert a gyüjtôgetô életmód miatt a keletkezô hulladékfölösleg nem fér el egy darab 120 l-es kukába. A területen nem folyik szelektív hulladékgyûjtés sem. Takarító-rendrakó napok megszervezése a Szalában 2008-tól vesz részt a szalai lakosság tevékenyen és önszervezôdôen a közterület takarításában, tisztításában, melyet az Önkormányzat szervezett 2008-tól 2011-ig. Ezt követôen azonban már a létrejött helyi civil egyesület gondoskodott évi egy takarító nap megszervezésérôl, melyen 50-70 tonna szemetet szedtek össze. 2011-ben indult el az a kezdeményezés, hogy a takarítás a gyerekek bevonásával, részvételével történjen, így 2011-ben és 2012-ben ôk gyûjtötték össze a szemetet, miközben a felnôtt lakosság a patak oldalát és a törmelékesebb részeket takarította ki. A helyi lakosságban az utóbbi idôben már kezd kialakulni egyfajta igény a környezet tisztán tartására. Ezt bizonyítja az is, hogy együttmûködnek az illegális hulladék elhelyezés felszámolásában, és a gyerekekkel rendszeresen kis zsákokba gyûjtve összeszedik a szemetet. Fontos lenne az általános iskola osztályfônöki óráján a szelektív hulladékgyûjtés elônyeit ismertetni a gyerekekkel, és fontos lenne szelektív gyûjtôszigetek kialakítása is; valamint a helyi lakosok életmódjához igazodó megoldás megtalálása a kommunális hulladék elhelyezésére. Tervezett további programok, együttmûködések: 2012 ôsz-tél 1. Az Eszterházy Károly Tanárképzô Fôiskola hallgatói vettek részt a nyári napközi lebonyolításában. Az intézmény egyik tanszékvezetôje ígéretet tett arra, hogy 2012. októberétôl továbbra is segítséget nyújtanak a gyerekek korrepetálásában. Jelenleg a korrepetálás családoknál, lakásokban történik, ahol nagy probléma a szûk férôhely. Nagy szükség lenne egy olyan épületre, ahol a korrepetálások megvalósulhatnának. 2. A SZAKI a Helyi Támogató Csoporton keresztül kapcsolatot alakított ki a Romák Egerszalókért Egyesülettel, mely az egerszalóki önkormányzat tulajdonát képezô közösségi házat mûködteti. A két egyesület 2012. július óta rendszeres kapcsolatot tart fenn egymással és közös programok megvalósítására törekednek. 2012. szeptember 15-tôl a két egyesület az Egerszalóki közösségi házban közösen tart korrepetálást, kézmûves foglalkozást és a gyerekek zenei képzését. Tárgyalások folynak arról, hogy az Arany János Általános Iskolában 2012. októberében az egerszalóki és a szalai gyerekek részvételével karaoke verseny legyen, mely rendezvényre az iskola nyitott és annak feltételei egyeztetés alatt vannak. 3. A SZAKI nagy hangsúlyt fektet az adományok rendszeres gyûjtésére és szétosztására a szalai lakosok között. A gyerekek nagy száma miatt fôleg gyermekruhákra, rajzeszközökre és tartós élelmiszerre, sportszerekre van szükség. Az egyesület több civil szervezettel felvette már a kapcsolatot, és 2012. októberében Eger ünnepén is önálló mûsorral (ballada, zene és tánc) fog fellépni. 4. Ingyenes egészségügyi szûrôprogramok megvalósítása a továbbiakban is tervezett. Pl. a daganatos betegségek, HIV, Hepatitis szûrése; egyéni és csoportos dohányzásról leszoktató program. A Markhot Ferenc Korház Ápolási Igazgatósága a kistérségi irodán keresztûl 2012. októberében indítja elsôsegély nyújtó tanfolyamát a Vöröskereszttel együttmûködve heti rendszerességgel.

71

5. Kapcsolatfelvétel és együttmûködések kialkíkítása a területen tevékenykedô szervezetekkel, mint pl.: • Gyermekjóléti és Családsegítô Központ, • Kábítószerügyi Egyeztetô Fórum, • Ifjúsági Kerekasztal, • Fôegyházmegyei Katolikus Karitász RÉV Szenvedélybeteg Segítô Szolgálat, • Eszterházy Károly Fôiskola, • Cukorbetegek Egri Egyesülete, • egyházi szervezetek, • egri rendôrség stb.

72

A projekt az URBACT II Programban az Európai Unió finanszírozásával valósul meg