A „SÖTÉT KÖZÉPKOR (300 ÉV)” KÉRDÉSEI TÉRKÉPÉSZETI SZEMMEL OKTATÁSI ANYAG – MSC TÉRBELI ADATGYŰJTÉS DR WINKLER GUSZTÁV
A KIINDULÁSI ALAPPROBLÉMÁK A NAPTÁR KÉRDÉSE A TÖRTÉNETTUDOMÁNY KÉRDÉSEI a Karoling-kor feltűnően gyengén dokumentált (régészet, írások, építmények)
többek szerint: azért gyér az anyag, mert az sosem létezett, és valójában minden 7-10. század közti lelet datálása elegendő hibalehetőséget tartalmaz.
A Julián-naptár rejtélye, hogy a 128 évenként felgyülemlő 1 napnyi eltérést 1582-ben miért 10 (kihagyott) nappal kellett megjavítani. A caesari naptár bevezetése és a gergelyi reformok között 1627 év telt el. 1627/128 ~ 12,7. Kerekítve 13 nap javítást kellett volna eszközölni. vélemény: a 2 nap javítás azért nem kellett, mert a két és fél évszázadnyi idő nem is létezett.
A MEGOLDÁST GÁTLÓ ALAPPROBLÉMA, MINT A FŐ NEHÉZSÉG (IDŐSZÁMÍTÁSI RENDSZEREK)
Kr.e. 600
a „birodalomban” általános használatban volt a Róma alapításával kezdődő évszámítási rendszer.
Kr.u. 240
ugyancsak használatban volt a császár uralkodásának első évével kezdődő aera Diocletiani, vagy aera martyrum.
Kr.e. ???
létezett emellett több, a világ különböző időpontokra tett teremtésével kezdődő keresztény évszámítás is
Kr.u. 0
de nem létezett még a Jézus Krisztus születésével kezdődő aera vulgaris rendszer, ezt Dionysius Exiguus (475-545) javasolja először, és csak 1100 után kezdik bevezetni a krónika- és oklevélírásban
AZ IDŐTOLDÁS LEHETSÉGES MÓDJA 1. A LEHETŐSÉG OKA A MÓDSZER Dionysius Exiguus az időszámítás kezdőpontját az (AD) kezdetétől 284 évvel visszavitte az időben. Az új évszámítási rendszerben egy csapásra 284 olyan év keletkezett, amelynek nem létezett írott történelme. Az aera Diocletiani 241. évét az aera vulgaris 525. éve követte.
Az időszámítási rendszer csak egyházi körökben terjedt el. Az évszámítás akkoriban rajtuk kívül senkit nem érdekelt, mert sem a gazdasági, sem a vallási életre semmilyen hatással nem volt. Az tévedés, hogy a naptár létrehozása a mezőgazdaságnak lett volna fontos
Ügyesen manipulálva a diocletianusi 241-es dátum és az exiguusi 525. év közti (nem létező) időt ki lehetett tölteni.
AZ IDŐTOLDÁS LEHETSÉGES MÓDJA 2. LEHETSÉGES HÁTTÉR, MÓDSZER A kitaláltnak minősített időszakban csak egyházi dokumentumok ismertek. Elsősorban krónikák, évkönyvek és legendák Az egyházi vezetők azok, akiket megsokszorozva, más néven, azonos tettekkel az évkönyvekben szerepeltetni fognak. A kitalált háborúk veszteséglistáin mindig ott szerepelnek ők is
A krónikaírás (hamisítás) kezdete a XII. század vége, a hamisítás módszere pedig általában a duplikáció.
PÉLDÁK Például a pozsonyi csata és I. Károly 791-es csatája. A csavar a csata győztesének megváltoztatása. Mivel nem élt olyan kívülálló ember, aki emlékezhetett volna egy meg nem történt eseményre, ezért ez akkor minden következmény nélkül megtehető volt. Papíron gond nélkül megváltoztatható volt egy csata földrajzi helyszíne vagy egy hadjárat útiránya is. Például Attila hadainak a catalaunumi mezőn vívott csatáját azért kellett (utólag) Chalons mellé tenni, mert ha nem azt teszik meg az utolsó csatának, amelyik után Attila hazatér, akkor nem lehetett volna Aetiust győztesnek nyilvánítani.
EURÓPA TÖRTÉNELMI TÉRKÉPE (Kr.u. 900)
EURÓPA TÖRTÉNELMI TÉRKÉPE (Kr.u. 600) TÉRKÉP-VIZSGÁLAT: A TARTALMI HASONLÓSÁG
FONTOSABB HATÁRVONALAK (Kr.u. 600)
TÉRKÉP-VIZSGÁLAT: TARTALMI HASONLÓSÁG
GERMÁNOK BRITEK BALTIAK ANGOLOK SZLÁVOK FRANK BIRODALOM AVAR ÁLLAM
BESENYŐK
ITÁLIA GÓT ÁLLAM
SZLÁVOK
BIZÁNCI BIRODALOM
FONTOSABB HATÁRVONALAK (Kr.u. 900)
TÉRKÉP-VIZSGÁLAT: TARTALMI HASONLÓSÁG
GERMÁNOK BRITEK BALTIAK ANGOLOK SZLÁVOK FRANK UTÓDÁLLAMOK ITÁLIA GÓT ÁLLAM
MAGYAR ÁLLAM
BESENYŐK
BOLGÁROK
ARAB KALIFÁTUS BIZÁNCI BIRODALOM
VÁLTOZÁSOK (Kr.u. 600-900 KÖZÖTT) GERMÁNOK BRITEK BALTIAK ANGOLOK
1
FRANK UTÓDÁLLAMOK FRANK BIRODALOM
3 ITÁLIA GÓT ÁLLAM
ARAB KALIFÁTUS
GYAKORLATI AZONOSSÁG, VISSZAÁLLT A MÚLT?
2
szász területek (meg kell
2
arab hódítás (ide kell illeszteni)
3
névváltozás (ha egyáltalán volt)
4
névváltozás (természetes váltás?)
5
névváltozás (nem érdekes)
magyarázni Károly hadjáratát)
SZLÁVOK MAGYAR ÁLLAM 4 AVAR ÁLLAM BOLGÁROK SZLÁVOK
2
1
BESENYŐK
5
BIZÁNCI BIRODALOM BIZÁNCI BIRODALOM
A „SÖTÉT-KORAKÖZÉPKOR” JELLEMZŐI (MAI INTERPRETÁCIÓVAL A KRÓNIKÁKBÓL „KIOLVASVA”)
a keresztény irodalom gyakorlatilag megszűnik zsugorodó városok, a végén eltűnő lakosság (járványok?) Karoling kor előzmény nélküli, és ugyanoda süllyed vissza frank várak teljes hiánya, bizánci erődépítészet megtorpanása népek és államok a „sötét korban”, utána nyom nélkül eltűnnek nagyon gyér régészeti és építészeti lelet (talán átdátumozás?) tehát sötét volt-e a kora-középkor? – ha rendbe tesszük az időszámítást, akkor nem (folyamatosan fejlődő volt, ugyanúgy, mint a többi korszak)
A MAGYAR KRÓNIKÁK KAPCSOLÓDÓ ADATAI ÍROTT FORRÁSOK: NEM ISMERT ŐSGESZTÁK (csak forrásként megjelölve) ANONIMUS (1180-1210): Magyarok krónikája KÉZAI SIMON (1282-1283): A hunok és magyarok viselt dolgai KÁLTI MÁRK (1370-1390): Képes Krónika ANTONIO BONFINI (1460-1480): A magyar történelem tizedei Tarihi Üngürüsz (?): a Magyarok története
ALAPTÉTELEK A FORRÁSOKBÓL: Attila halála és Árpád között 5 generáció (125 év) (Szaltovo-Majackoje) Kézai: Kr.u. 1000 előtt régi időszámítás szerint datál 1000 után uralkodói adatsor szerint datál (még nincs Kr.u. időszámítás) N jelenkorában Kr.u. szerint datál Kálti: rájön Kézai szisztémájára, átszámít és átírja Kr.u. szerint Á
A MAGYAR KRÓNIKÁK ADATAI HUNOK MAGYAROK BEJÖVETELE BEJÖVETELE
KÜLÖNBSÉG (125)
451
884
433 (308)
KÉZAI SIMON N (1282-1283)
700 (453)
872 (625)
127 (002)
KÁLTI MÁRK TÁ (1370-1390)
455
677
222 (097)
Á
A. BONFINI (1460-1480)
404
744
340 (215)
Á
TARIHI ÜNGÜRÜSZ
373
745
372 (247)
430
896
466 (341)
Á
ANONYMUS (1180-1210)
MAI Á DÁTUMOZÁS
MI HIÁNYZIK A KRÓNIKÁKBÓL? (MIND ERRE AZ IDŐPONTRA VONATKOZNAK)
AVAR BIRODALOM (ÉS AVAROK IS LEGTÖBBSZÖR) KAZÁR BIRODALOM (KAZÁROK EGYÁLTALÁN) NAGY KÁROLY (ÉS A KAROLING BIRODALMAK) A HONFOGLALÁS KIFEJEZÉS (EZ XIX. SZÁZADI) A FINNUGOR EREDET ÉS ROKONSÁG
IRTIS
URÁLI
HOL VANNAK AZ AVAROK ÉS KAZÁROK?
ALAKUL
SZRUBNO
OB
K
M Á
L TOBO
FJODOROVO
A
EGYÉB KEVERT
LH BA
AS
URAL
„TING-LING”
K
DO
„HUN”
N
K DNY ES DUNA
ZT E
R
K
K K A
K
SZ PI T
EN G
FEKETE TENGER DUNA
AZ ETNIKAI HELYZET Kr.u. 300 KÖRÜL
FÖLDKÖZI TENGER
M ISI
GA VOL
K
OB
EUFR
ÁT E
SZ
TIGRI
S
ER
ARAL TÓ
SZIR D A
RJ A
TÓ
AZ ESETLEGES „BEJÖVETEL” LEHETSÉGES MEGOLDÁSAI
IRTIS
OB
OB
INDOEURÓPAIAK
K
rokon népek határa
A
1
GA VOL
TÖRÖK NÉPEK
M Á
F
EP ER
E
AL UR
F
FÖLDKÖZI TENGER
SZ I
ARALTÓ
L K A
S
SZ PI T
AM U
EN G
FEKETE TENGER
HOL VANNAK AZ AVAROK ÉS KAZÁROK?
AS H L BA
F
2
TISZA
DUNA
M ISI
ER
1
ÁT E
SZ
TIGRI
S
DA R
R
DA
RJ A
J
A „hun” irány, a jekatyerinburgi átjáró
2
„elfogadott” irány
F
török és indoeurópai „front”
L EUFR
TÓ
M
N DO
DN Y
L TOBO
MAGYAROK, SZABÍROK
E
Levédia és Etelköz esetén felmerül a kérdés, kellettek-e nagyobb népmozgások a rokoni szálak miatt
MÉGEGYSZER AZ AVAR-KÉRDÉS (HIÁNY A KRÓNIKÁKBAN IS) ALAPPROBLÉMA: HOGY KERÜLTEK IDE? 600-900
mit csináltak az avarok, és hol laktak? nincs település, semmi, csak sírok (oda datálva) miért nem építettek várakat, pedig nagy birodalmuk volt? „avar várak márpedig nincsenek” – Nováki Gyula hol vannak a párhuzamos frank-szláv várak? vagy alapvetően hiányos az ismeretünk (de az ország tüzetes kutatása ezt nem támasztja alá) vagy az avarok nyomai nem ilyenek vagy másként történtek a dolgok! egyáltalán, kik ezek az avarok?
PÁRHUZAMOS EURÓPAI KÉRDÉSEK A KORBÓL 600-900
hol vannak Európában a frank várak? hol vannak a viking várak és a nagy ostromok nyomai? hol van a germán építészeti kontinuitás? hol vannak a VII-IX. században épült bizánci erődítmények? miért van 200 éves pangás a bizánci erődépítésben vagy alapvetően hiányos az ismeretünk (csak néhány krónikára hivatkozhatunk valójában) vagy a frankok nyomai nem ilyenek (nem tudjuk) vagy másként történtek a dolgok!
LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE
FRANK VÁRAK TÍPUSAI
Martell Károly
Károly Lajos
Pippin
Chlothar Klodvig
kelta-germán földvárak
nincs erőd
korai germán földvárak
-300
-200
-100
0
100
200
frank fa-föld várak
frank fa-föld várak
300
400
500
600
700
800
motték
900
1000
LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE
A BIZÁNCI VÁRÉPÍTÉSZET FEJLŐDÉSE U alakú tornyok
külsőtornyos erődítés
ötszögű, „bástyaszerű” tornyok
négyszögű és hatszögű tornyok
nagyméretű U alakú tornyok
stagnálás a fejlődésben, az újítás teljes hiánya
általános „európai” stílus
nincs erőd
bizánci építészet
római erődök
-100
0
100
200
300
400
500
bizánci építészet
600
700
800
900
1000 1100 1200
AZ ÉSZAKI ÉS NYUGATI KULTÚRÁK ERŐDÍTMÉNYEI
LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE normannok
erős hasonlóság a korabronzkori objektumokkal
erősített tornyok
korai germán fa-föld várak
0
100
200
300
germán fa-föld várak
400
itt előzmény nélküli lakótornyok
vikingek
szászok, jütök, stb…
germánok
-100
nincs erőd ?
500
600
„viking gyűrűk” csak Dániában
700
800
900
motték
1000 1100 1200
RÓMAI-MAGYAR KAPCSOLATOK (építési, használati kapcsolat, folyamatosság)
600-900
ismét mit csináltak az avarok, és hol laktak? nincs település, semmi, csak sírok (oda datálva) miért maradtak fent a római erődök a magyarokig? miért nem hordták szét őket 500 év alatt (magyar használat)? egyébként elfelejtettünk erődöt építeni? vagy alapvetően hiányos az ismeretünk (ez utóbbit a várkutatások nyilván nem támasztják alá) vagy az ősmagyarok erődítési nyomai nem ilyenek vagy másként történtek a dolgok!
LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE
RÓMAI ERŐDÖK ÉS A MAGYAR FELHASZNÁLÁS legyező és U alakú tornyok
belsőtornyos erődítés
kőerődök
külsőtornyos erődítés
áthidalt időszak
kör alakú tornyok
magyar erődítések római erődökön
nincs erőd
római erődök
-100
0
100
200
300
frank-szláv várak (?)
400
500
600
700
800
900
1000 1100 1200
LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE
VÁRAK, ERŐDÖK ÉS KULTÚRÁK MAGYARORSZÁGON rómaiak, kelták
kelta erődök
hunok gepidák
avarok
magyarok
frank-szláv várak (?)
római erődök
magyar várak
nincs erőd
-100
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000 1100 1200
LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE
A MAGYAR „ERŐDISMERET” VÁLTOZÁSAI „őshaza”
Etelköz
„semmi”
Honfoglalás kora
Árpádkor
fejlett erődépítészet
földvárak
őskori jellegű földvárak ?
Volga-Káma
kővárak
Kelet-Dél
Kő-tégla várak
0
100
200
300
400
Kő-tégla várak
Kő-tégla várak
500
600
700
800
900
1000 1100 1200 1300
EZ A KÜLÖNBSÉG (MINDEGY?)
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK
(Kr.u. 400 KÖRÜL, A RÓMAI HATÁS) AZ ÖSSZETETT KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK
(Kr.u. 500 KÖRÜL, RÓMAI HATÁS, AVAR KÉRDÉS) AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE
AZ ÖSSZETETT KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
GYAKORLATILAG ÜRES (DE KÉNE LENNI) A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (600)
(FRANK ELŐNYOMULÁS, ERŐDÉPÍTÉSZETI VISSZAFEJLŐDÉS) AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE
GYAKORLATILAG ÜRES (DE KÉNE) A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (FRANK „FELVIRÁGZÁS” 700)
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
GYAKORLATILAG ÜRES (DE KÉNE)
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
AZ ÖSSZETETT FA-FŐLD KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK „NAGYON MAGASSZINTŰ” ÉPÍTÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (800) (NAGY VIRÁGZÁS, GYORS TERJEDÉS)
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
GYAKORLATILAG ÜRES (DE KÉNE)
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
AZ ÖSSZETETT FA-FŐLD KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK „NAGYON MAGASSZINTŰ” ÉPÍTÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (900 körül, bukás?)
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
ÚJTÍPUSÚ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK TERVEZÉSE HADMÉRNÖKI SZINTEN
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK
(ÖSSZEHASONLÍTÁS: NINCS VÁLTOZÁS, HOGY-HOGY?)
ELTERJEDÉSI HATÁROK
900
600
MÉG EGYSZER ÖSSZEFOGLALVA: AZ ERŐDFEJLŐDÉS KÉRDÉSEI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN RÓMAIAK, KELTÁK
kőerődök
HUNOK GEPIDÁK
külsőtornyos erődítés
kör alakú tornyok
AVAROK
MAGYAROK
magyar erődítések római erődökön
áthidalandó időszak
NINCS ERŐD
kelta erődök
római erődök
frank-szláv várak (???) őskori jellegű földvárak ?
Kő-tégla várak
magyar várak Kő-tégla várak
AZ ELVI MAGYAR ERŐDISMERET
-100
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000 1100 1200
KÉRDÉSEK A MAGYARSÁG KÖRÜL (Kr.u. 400 - 900)
A KATONAI ALAPEGYSÉG A TÖRZS (könnyűlovasság, félnehéz lovasság, távolharc, közelharc) a 7 törzs szövetsége + 3 egyéb törzs 100000 lovas (történettudomány szerint a kazárok alárendeltségében) a kazároknak akkor mekkora haderejük volt? Kik azok? katonai számítások szerint legalább 200000 lovas kellett (de hová lett ez a hatalmas, óriási haderővel rendelkező nép?) a történészek szerint a besenyők hadserege tönkreverte a magyarokat (kellett minimum 60000 lovas) Kik azok? (de akkor hogy-hogy bebocsátást kértek az országba?)