A SÖTÉT KÖZÉPKOR (300 ÉV) KÉRDÉSEI TÉRKÉPÉSZETI SZEMMEL

A „SÖTÉT KÖZÉPKOR (300 ÉV)” KÉRDÉSEI TÉRKÉPÉSZETI SZEMMEL OKTATÁSI ANYAG – MSC TÉRBELI ADATGYŰJTÉS DR WINKLER GUSZTÁV

A KIINDULÁSI ALAPPROBLÉMÁK A NAPTÁR KÉRDÉSE A TÖRTÉNETTUDOMÁNY KÉRDÉSEI a Karoling-kor feltűnően gyengén dokumentált (régészet, írások, építmények)

többek szerint: azért gyér az anyag, mert az sosem létezett, és valójában minden 7-10. század közti lelet datálása elegendő hibalehetőséget tartalmaz.

A Julián-naptár rejtélye, hogy a 128 évenként felgyülemlő 1 napnyi eltérést 1582-ben miért 10 (kihagyott) nappal kellett megjavítani. A caesari naptár bevezetése és a gergelyi reformok között 1627 év telt el. 1627/128 ~ 12,7. Kerekítve 13 nap javítást kellett volna eszközölni. vélemény: a 2 nap javítás azért nem kellett, mert a két és fél évszázadnyi idő nem is létezett.

A MEGOLDÁST GÁTLÓ ALAPPROBLÉMA, MINT A FŐ NEHÉZSÉG (IDŐSZÁMÍTÁSI RENDSZEREK)

Kr.e. 600

a „birodalomban” általános használatban volt a Róma alapításával kezdődő évszámítási rendszer.

Kr.u. 240

ugyancsak használatban volt a császár uralkodásának első évével kezdődő aera Diocletiani, vagy aera martyrum.

Kr.e. ???

létezett emellett több, a világ különböző időpontokra tett teremtésével kezdődő keresztény évszámítás is

Kr.u. 0

de nem létezett még a Jézus Krisztus születésével kezdődő aera vulgaris rendszer, ezt Dionysius Exiguus (475-545) javasolja először, és csak 1100 után kezdik bevezetni a krónika- és oklevélírásban

AZ IDŐTOLDÁS LEHETSÉGES MÓDJA 1. A LEHETŐSÉG OKA A MÓDSZER Dionysius Exiguus az időszámítás kezdőpontját az (AD) kezdetétől 284 évvel visszavitte az időben. Az új évszámítási rendszerben egy csapásra 284 olyan év keletkezett, amelynek nem létezett írott történelme. Az aera Diocletiani 241. évét az aera vulgaris 525. éve követte.

Az időszámítási rendszer csak egyházi körökben terjedt el. Az évszámítás akkoriban rajtuk kívül senkit nem érdekelt, mert sem a gazdasági, sem a vallási életre semmilyen hatással nem volt. Az tévedés, hogy a naptár létrehozása a mezőgazdaságnak lett volna fontos

Ügyesen manipulálva a diocletianusi 241-es dátum és az exiguusi 525. év közti (nem létező) időt ki lehetett tölteni.

AZ IDŐTOLDÁS LEHETSÉGES MÓDJA 2. LEHETSÉGES HÁTTÉR, MÓDSZER A kitaláltnak minősített időszakban csak egyházi dokumentumok ismertek. Elsősorban krónikák, évkönyvek és legendák Az egyházi vezetők azok, akiket megsokszorozva, más néven, azonos tettekkel az évkönyvekben szerepeltetni fognak. A kitalált háborúk veszteséglistáin mindig ott szerepelnek ők is

A krónikaírás (hamisítás) kezdete a XII. század vége, a hamisítás módszere pedig általában a duplikáció.

PÉLDÁK Például a pozsonyi csata és I. Károly 791-es csatája. A csavar a csata győztesének megváltoztatása. Mivel nem élt olyan kívülálló ember, aki emlékezhetett volna egy meg nem történt eseményre, ezért ez akkor minden következmény nélkül megtehető volt. Papíron gond nélkül megváltoztatható volt egy csata földrajzi helyszíne vagy egy hadjárat útiránya is. Például Attila hadainak a catalaunumi mezőn vívott csatáját azért kellett (utólag) Chalons mellé tenni, mert ha nem azt teszik meg az utolsó csatának, amelyik után Attila hazatér, akkor nem lehetett volna Aetiust győztesnek nyilvánítani.

EURÓPA TÖRTÉNELMI TÉRKÉPE (Kr.u. 900)

EURÓPA TÖRTÉNELMI TÉRKÉPE (Kr.u. 600) TÉRKÉP-VIZSGÁLAT: A TARTALMI HASONLÓSÁG

FONTOSABB HATÁRVONALAK (Kr.u. 600)

TÉRKÉP-VIZSGÁLAT: TARTALMI HASONLÓSÁG

GERMÁNOK BRITEK BALTIAK ANGOLOK SZLÁVOK FRANK BIRODALOM AVAR ÁLLAM

BESENYŐK

ITÁLIA GÓT ÁLLAM

SZLÁVOK

BIZÁNCI BIRODALOM

FONTOSABB HATÁRVONALAK (Kr.u. 900)

TÉRKÉP-VIZSGÁLAT: TARTALMI HASONLÓSÁG

GERMÁNOK BRITEK BALTIAK ANGOLOK SZLÁVOK FRANK UTÓDÁLLAMOK ITÁLIA GÓT ÁLLAM

MAGYAR ÁLLAM

BESENYŐK

BOLGÁROK

ARAB KALIFÁTUS BIZÁNCI BIRODALOM

VÁLTOZÁSOK (Kr.u. 600-900 KÖZÖTT) GERMÁNOK BRITEK BALTIAK ANGOLOK

1

FRANK UTÓDÁLLAMOK FRANK BIRODALOM

3 ITÁLIA GÓT ÁLLAM

ARAB KALIFÁTUS

GYAKORLATI AZONOSSÁG, VISSZAÁLLT A MÚLT?

2

szász területek (meg kell

2

arab hódítás (ide kell illeszteni)

3

névváltozás (ha egyáltalán volt)

4

névváltozás (természetes váltás?)

5

névváltozás (nem érdekes)

magyarázni Károly hadjáratát)

SZLÁVOK MAGYAR ÁLLAM 4 AVAR ÁLLAM BOLGÁROK SZLÁVOK

2

1

BESENYŐK

5

BIZÁNCI BIRODALOM BIZÁNCI BIRODALOM

A „SÖTÉT-KORAKÖZÉPKOR” JELLEMZŐI (MAI INTERPRETÁCIÓVAL A KRÓNIKÁKBÓL „KIOLVASVA”)

a keresztény irodalom gyakorlatilag megszűnik zsugorodó városok, a végén eltűnő lakosság (járványok?) Karoling kor előzmény nélküli, és ugyanoda süllyed vissza frank várak teljes hiánya, bizánci erődépítészet megtorpanása népek és államok a „sötét korban”, utána nyom nélkül eltűnnek nagyon gyér régészeti és építészeti lelet (talán átdátumozás?) tehát sötét volt-e a kora-középkor? – ha rendbe tesszük az időszámítást, akkor nem (folyamatosan fejlődő volt, ugyanúgy, mint a többi korszak)

A MAGYAR KRÓNIKÁK KAPCSOLÓDÓ ADATAI ÍROTT FORRÁSOK: NEM ISMERT ŐSGESZTÁK (csak forrásként megjelölve) ANONIMUS (1180-1210): Magyarok krónikája KÉZAI SIMON (1282-1283): A hunok és magyarok viselt dolgai KÁLTI MÁRK (1370-1390): Képes Krónika ANTONIO BONFINI (1460-1480): A magyar történelem tizedei Tarihi Üngürüsz (?): a Magyarok története

ALAPTÉTELEK A FORRÁSOKBÓL: Attila halála és Árpád között 5 generáció (125 év) (Szaltovo-Majackoje) Kézai: Kr.u. 1000 előtt régi időszámítás szerint datál 1000 után uralkodói adatsor szerint datál (még nincs Kr.u. időszámítás) N jelenkorában Kr.u. szerint datál Kálti: rájön Kézai szisztémájára, átszámít és átírja Kr.u. szerint Á

A MAGYAR KRÓNIKÁK ADATAI HUNOK MAGYAROK BEJÖVETELE BEJÖVETELE

KÜLÖNBSÉG (125)

451

884

433 (308)

KÉZAI SIMON N (1282-1283)

700 (453)

872 (625)

127 (002)

KÁLTI MÁRK TÁ (1370-1390)

455

677

222 (097)

Á

A. BONFINI (1460-1480)

404

744

340 (215)

Á

TARIHI ÜNGÜRÜSZ

373

745

372 (247)

430

896

466 (341)

Á

ANONYMUS (1180-1210)

MAI Á DÁTUMOZÁS

MI HIÁNYZIK A KRÓNIKÁKBÓL? (MIND ERRE AZ IDŐPONTRA VONATKOZNAK)

AVAR BIRODALOM (ÉS AVAROK IS LEGTÖBBSZÖR) KAZÁR BIRODALOM (KAZÁROK EGYÁLTALÁN) NAGY KÁROLY (ÉS A KAROLING BIRODALMAK) A HONFOGLALÁS KIFEJEZÉS (EZ XIX. SZÁZADI) A FINNUGOR EREDET ÉS ROKONSÁG

IRTIS

URÁLI

HOL VANNAK AZ AVAROK ÉS KAZÁROK?

ALAKUL

SZRUBNO

OB

K

M Á

L TOBO

FJODOROVO

A

EGYÉB KEVERT

LH BA

AS

URAL

„TING-LING”

K

DO

„HUN”

N

K DNY ES DUNA

ZT E

R

K

K K A

K

SZ PI T

EN G

FEKETE TENGER DUNA

AZ ETNIKAI HELYZET Kr.u. 300 KÖRÜL

FÖLDKÖZI TENGER

M ISI

GA VOL

K

OB

EUFR

ÁT E

SZ

TIGRI

S

ER

ARAL TÓ

SZIR D A

RJ A

TÓ

AZ ESETLEGES „BEJÖVETEL” LEHETSÉGES MEGOLDÁSAI

IRTIS

OB

OB

INDOEURÓPAIAK

K

rokon népek határa

A

1

GA VOL

TÖRÖK NÉPEK

M Á

F

EP ER

E

AL UR

F

FÖLDKÖZI TENGER

SZ I

ARALTÓ

L K A

S

SZ PI T

AM U

EN G

FEKETE TENGER

HOL VANNAK AZ AVAROK ÉS KAZÁROK?

AS H L BA

F

2

TISZA

DUNA

M ISI

ER

1

ÁT E

SZ

TIGRI

S

DA R

R

DA

RJ A

J

A „hun” irány, a jekatyerinburgi átjáró

2

„elfogadott” irány

F

török és indoeurópai „front”

L EUFR

TÓ

M

N DO

DN Y

L TOBO

MAGYAROK, SZABÍROK

E

Levédia és Etelköz esetén felmerül a kérdés, kellettek-e nagyobb népmozgások a rokoni szálak miatt

MÉGEGYSZER AZ AVAR-KÉRDÉS (HIÁNY A KRÓNIKÁKBAN IS) ALAPPROBLÉMA: HOGY KERÜLTEK IDE? 600-900

mit csináltak az avarok, és hol laktak? nincs település, semmi, csak sírok (oda datálva) miért nem építettek várakat, pedig nagy birodalmuk volt? „avar várak márpedig nincsenek” – Nováki Gyula hol vannak a párhuzamos frank-szláv várak? vagy alapvetően hiányos az ismeretünk (de az ország tüzetes kutatása ezt nem támasztja alá) vagy az avarok nyomai nem ilyenek vagy másként történtek a dolgok! egyáltalán, kik ezek az avarok?

PÁRHUZAMOS EURÓPAI KÉRDÉSEK A KORBÓL 600-900

hol vannak Európában a frank várak? hol vannak a viking várak és a nagy ostromok nyomai? hol van a germán építészeti kontinuitás? hol vannak a VII-IX. században épült bizánci erődítmények? miért van 200 éves pangás a bizánci erődépítésben vagy alapvetően hiányos az ismeretünk (csak néhány krónikára hivatkozhatunk valójában) vagy a frankok nyomai nem ilyenek (nem tudjuk) vagy másként történtek a dolgok!

LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE

FRANK VÁRAK TÍPUSAI

Martell Károly

Károly Lajos

Pippin

Chlothar Klodvig

kelta-germán földvárak

nincs erőd

korai germán földvárak

-300

-200

-100

0

100

200

frank fa-föld várak

frank fa-föld várak

300

400

500

600

700

800

motték

900

1000


A BIZÁNCI VÁRÉPÍTÉSZET FEJLŐDÉSE U alakú tornyok

külsőtornyos erődítés

ötszögű, „bástyaszerű” tornyok

négyszögű és hatszögű tornyok

nagyméretű U alakú tornyok

stagnálás a fejlődésben, az újítás teljes hiánya

általános „európai” stílus

nincs erőd

bizánci építészet

római erődök

-100

0

100

200

300

400

500

bizánci építészet

600

700

800

900

1000 1100 1200

AZ ÉSZAKI ÉS NYUGATI KULTÚRÁK ERŐDÍTMÉNYEI

LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE normannok

erős hasonlóság a korabronzkori objektumokkal

erősített tornyok

korai germán fa-föld várak

0

100

200

300

germán fa-föld várak

400

itt előzmény nélküli lakótornyok

vikingek

szászok, jütök, stb…

germánok

-100

nincs erőd ?

500

600

„viking gyűrűk” csak Dániában

700

800

900

motték

1000 1100 1200

RÓMAI-MAGYAR KAPCSOLATOK (építési, használati kapcsolat, folyamatosság)

600-900

ismét mit csináltak az avarok, és hol laktak? nincs település, semmi, csak sírok (oda datálva) miért maradtak fent a római erődök a magyarokig? miért nem hordták szét őket 500 év alatt (magyar használat)? egyébként elfelejtettünk erődöt építeni? vagy alapvetően hiányos az ismeretünk (ez utóbbit a várkutatások nyilván nem támasztják alá) vagy az ősmagyarok erődítési nyomai nem ilyenek vagy másként történtek a dolgok!


RÓMAI ERŐDÖK ÉS A MAGYAR FELHASZNÁLÁS legyező és U alakú tornyok

belsőtornyos erődítés

kőerődök


áthidalt időszak

kör alakú tornyok

magyar erődítések római erődökön

nincs erőd

római erődök

-100

0

100

200

300

frank-szláv várak (?)

400

500

600

700

800

900

1000 1100 1200


VÁRAK, ERŐDÖK ÉS KULTÚRÁK MAGYARORSZÁGON rómaiak, kelták

kelta erődök

hunok gepidák

avarok

magyarok

frank-szláv várak (?)

római erődök

magyar várak

nincs erőd

-100

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000 1100 1200


A MAGYAR „ERŐDISMERET” VÁLTOZÁSAI „őshaza”

Etelköz

„semmi”

Honfoglalás kora

Árpádkor

fejlett erődépítészet

földvárak

őskori jellegű földvárak ?

Volga-Káma

kővárak

Kelet-Dél

Kő-tégla várak

0

100

200

300

400

Kő-tégla várak

Kő-tégla várak

500

600

700

800

900

1000 1100 1200 1300

EZ A KÜLÖNBSÉG (MINDEGY?)

ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK

(Kr.u. 400 KÖRÜL, A RÓMAI HATÁS) AZ ÖSSZETETT KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE

AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE

AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE

A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE

A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE

A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE

A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE


(Kr.u. 500 KÖRÜL, RÓMAI HATÁS, AVAR KÉRDÉS) AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE


AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE

AZ ÖSSZETETT KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE

GYAKORLATILAG ÜRES (DE KÉNE LENNI) A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE


ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (600)

(FRANK ELŐNYOMULÁS, ERŐDÉPÍTÉSZETI VISSZAFEJLŐDÉS) AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE



GYAKORLATILAG ÜRES (DE KÉNE) A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE


ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (FRANK „FELVIRÁGZÁS” 700)



GYAKORLATILAG ÜRES (DE KÉNE)


A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE



AZ ÖSSZETETT FA-FŐLD KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK „NAGYON MAGASSZINTŰ” ÉPÍTÉSE


ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (800) (NAGY VIRÁGZÁS, GYORS TERJEDÉS)



GYAKORLATILAG ÜRES (DE KÉNE)




AZ ÖSSZETETT FA-FŐLD KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK „NAGYON MAGASSZINTŰ” ÉPÍTÉSE


ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (900 körül, bukás?)



AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE



ÚJTÍPUSÚ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK TERVEZÉSE HADMÉRNÖKI SZINTEN



(ÖSSZEHASONLÍTÁS: NINCS VÁLTOZÁS, HOGY-HOGY?)

ELTERJEDÉSI HATÁROK

900

600

MÉG EGYSZER ÖSSZEFOGLALVA: AZ ERŐDFEJLŐDÉS KÉRDÉSEI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN RÓMAIAK, KELTÁK

kőerődök

HUNOK GEPIDÁK


kör alakú tornyok

AVAROK

MAGYAROK

magyar erődítések római erődökön

áthidalandó időszak

NINCS ERŐD

kelta erődök

római erődök

frank-szláv várak (???) őskori jellegű földvárak ?

Kő-tégla várak

magyar várak Kő-tégla várak

AZ ELVI MAGYAR ERŐDISMERET

-100

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000 1100 1200

KÉRDÉSEK A MAGYARSÁG KÖRÜL (Kr.u. 400 - 900)

A KATONAI ALAPEGYSÉG A TÖRZS (könnyűlovasság, félnehéz lovasság, távolharc, közelharc) a 7 törzs szövetsége + 3 egyéb törzs 100000 lovas (történettudomány szerint a kazárok alárendeltségében) a kazároknak akkor mekkora haderejük volt? Kik azok? katonai számítások szerint legalább 200000 lovas kellett (de hová lett ez a hatalmas, óriási haderővel rendelkező nép?) a történészek szerint a besenyők hadserege tönkreverte a magyarokat (kellett minimum 60000 lovas) Kik azok? (de akkor hogy-hogy bebocsátást kértek az országba?)

A SÖTÉT KÖZÉPKOR (300 ÉV) KÉRDÉSEI TÉRKÉPÉSZETI SZEMMEL

Recommend Documents