Mikológiai Közlemények, Clusiana 47(1): 15–19. (2008) TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK
RESEARCH ARTICLES
A PORONIA PUNCTATA (L.) FR. HAZAI ELŐFORDULÁSÁRÓL KOSZKA Attila 8060 Mór, Árpád u. 47;
[email protected]
A Poronia punctata (L.) Fr. hazai előfordulásáról. – Jelen írásban az Európa-szerte igen ritkának tartott Poronia punctata új hazai (Csákvár, Sarok-legelő) előfordulásáról számolok be. A gomba szerepel több európai ország vörös listáján is, EX, CR, EN vagy VU kategóriákban. A faj rövid jellemzése és ismertetése után felvetődnek a gomba hazai elterjedésével és védelembe helyezésével kapcsolatos kérdések is. Ez a régebben elterjedt gomba az emberi aktivitások miatt ritkulóban van, ezért javaslom hazai vörös listába vételét, min. 2-es kategóriába. Poronia punctata (L.) Fr. in Hungary. – Former occurrences and a new finding of Poronia punctata a rare species all over Europe are presented from Hungary (“Sarok” pasture, Csákvár). It is included in several red lists of European countries as an extinct, critically endangered, endangered or vulnerable species. After the short characterisation and the review of this species, also some questions have arisen about its Hungarian distribution and about its protection. Although having been regarded as widespread in the past, it became rare recently due to unfavourable anthropogenic activities. Therefore this species is suggested to be categorised as endangered (at least value 2) in the Hungarian Red Data List. Kulcsszavak: Ascomycota, Magyarország, Poronia punctata, ritka faj, Vértes hg. Key words: Ascomycota, Hungary, Poronia punctata, rare species, Vértes Mts
BEVEZETÉS A 2005. szeptember 1-én hatályba lépett 13/2001. (V. 9.) KÖM rendelet 9. sz. melléklete alapján 35 nagygomba- és 5 zuzmófaj jogszabályilag védett lett Magyarországon. Egyértelmű, hogy ennél sokkal több olyan gombafaj él hazánkban, amely szintén valamilyen szintű védelmet érdemel (RIMÓCZI és mtsai 1999). E fajok felkutatása, elterjedésük feltérképezése, veszélyeztetettségi szintjük megállapítása elengedhetetlen a törvényi védettségük megalapozásához, és folyamatos csapatszintű kutatómunkát igényel. 2004. október 8-án érdekes gombákat találtam a Csákvártól nyugatra elhelyezkedő Sarok-legelőn, lótrágyán. A rendelkezésemre álló szakirodalmak alapján sikerült egyértelműen beazonosítani a Poronia punctata (L.) Fr. fajt. Jellegzetes, könnyen meghatározható gomba a Xylariaceae családból. A Poronia nemzetség érdekessége ebben a családban, hogy tagjai mind koprofil fajok. A TIT-be hozott példányok mindenki számára ismeretlenek voltak. A gomba aszkuszos volta miatt Bratek Zoltánhoz fordultam, aki Tóth Sándor feldolgozás alatt álló naplójában három bejegyzett adatot talált, 1961-ből: Csévharaszt, Bugac, Szentendrei-sziget. Ezután felkerestem Tóth Sanyi bácsit Gödöllőn, aki igazolta határozásomat, és elmondta, hogy Mikológiai Közlemények, Clusiana 47(1), 2008 Magyar Mikológiai Társaság, Budapest
16
KOSZKA A.
a hatvanas években gyakran találkozott ezzel a gombával, nem ritka fajként tartotta számon, és az adatokat nem publikálta. JELLEMZÉS, TAXONÓMIA Poronia punctata (L.) Fr. 1849, Summa veg. Scand.: 382. – pontozott maggomba Peziza punctata L. 1753, Sp. Plantarum 2: 1180. – Sphaeria punctata (L.) Sowerby 1797, Coloured fig. Engl. fungi 1: 26. – Hypoxylon punctatum (L.) Grev. 1828, Scott. crypt. fl. 6: pl. 1. – Xylaria punctata (L.) J. Kickx f. 1835, Flore cryptog. p. 116. Sphaeria truncata Bolton 1790, Hist. fung. Halifax 3: 127. – Poronia truncata (Bolton) Fr. 1818, Obs. mycol. 2: 315. Sphaeria poronia Pers. 1801, Syn. meth. fung. 1: 15.
Jellemzés: Kisebb termetű gombácskák, leggyakrabban lótrágyán (GRANITO és LUNGHINI 2006). Első tekintetre az apró, fehér korongok tűnnek fel a trágya felületén. Közelebbről szemügyre véve apró fekete pontok láthatók rajta, ezek az oszciólumok (peritéciumainak nyílásai). Sztrómája (termőtestpárnája) kemény, szívós állagú, fehér. Átmérője általában 3–6 mm, a legnagyobb példány 22 mm-es volt. A korong lehet szabályos vagy szabálytalan kör alakú vagy ovális. Találtam néhány zuzmószerű (karéjos-leveles) alakot is. Tönkszerű része alig emeli ki a felszínről, a korong síkja leggyakrabban ráterül az aljzatra. A tönki rész külső felülete feketés színű, felületébe aljzatdarabok tapadnak. A tönkrész belseje a termőtestpárna többi részével egyezően fehéres színű, szívós állagú. Kettévágva láthatók a korong felszínére nyíló, fekete, palack alakú peritéciumok. Egész évben megtalálható a lótrágyán. Termőhely: Koprofil gombafaj lévén nem tűnhet fontosnak a legelő növénytársulásának boncolgatása, mégis megfigyelhető egyfajta hasonlóság az eddigi lelőhelyi adatok alapján. A legelő egy zárt dolomitsziklagyepen kialakult töviskes (Pruno spinosae-Crataegetum). Jellemző az erős ÉNy-i széljárás, és a – sekély termőtalaj és a gyenge borítottság miatti – gyakori kiszáradás. A rendszeres használatot erőteljes taposás és bőséges trágyázás kíséri. Jellemző növények: Achillea millefolium, Cichorium intybus, Crataegus monogyna, Euphorbia cyparissias, Festuca sp., Iris pumila, Lithospermum arvense, Muscari neglectum, Potentilla reptans, Prunus spinosa. A termőhely egyéb nagygombái: Agaricus campestris, Bovista plumbea, Calocybe constricta, Coprinus niveus, Geastrum spp., Lepista saeva, Marasmius oreades, Melanoleuca spp., Stropharia semiglobata. Fejlődésmenet, morfológiai szempontból: A sztróma egészen fiatal korában egy 0,5–1 mm átmérőjű rózsaszín gömböcske, azután hamar csészeszerűvé nyílik, növekedés közben egyre inkább kiterül, és – legelőször a korong közepén – megjelennek a fekete pontokként látszódó peritéciumok is. A színe eközben piszkos rózsaszínből egyre fehérebbé válik, állaga pedig egyre keményebb lesz. A peritéciumok kezdetben a középpont körül koncentrálódnak, és egy bizonyos szélességű sávban még nem láthatók. Később aztán ez a steril sáv leszűkül, itt is megjelennek az oszciólumok, és a korong széle gyakran visszapöndörödik. Szaporodásbiológia: Aszkuszaiban 8 db 20,5–24,8 µm × 9,7–11,9 µm (átlag: 22,6 × 10,8 µm) méretű elliptikus, sötét spóra termelődik, amelyeken hosszanti baMikol. Közlem., Clusiana 47(1), 2008
A Poronia punctata (L.) Fr. hazai előfordulásáról
17
rázdák láthatók (spóramérés: Lukács Zoltán). Spórapora fekete, a spórák tömege nem porszerű, hanem ragacsos állagú. Ez a spórákat körülvevő ragacsos burok valószínűleg a fűszálakon való könnyebb megtapadást szolgálja. Az állatok a fűre ragadt spórákat legelés közben megeszik, majd emésztőrendszerükben sértetlenül áthaladva a gombaspóra a táptalajául szolgáló trágyával együtt távozik (ARKIVE 2007). Valószínűleg ivartalanul, konídiumokkal is szaporodik. A fiatal példányok felülete lisztes-poros, amit a rokonsági körébe tartozó Xylaria fajoknál a konídiumok tömege okoz. Rendszertan: A Poronia nemzetségből eddig 34 fajt írtak le (CABI 2008). Ezek többé-kevésbé trágyaspecifikusok (pl. P. erici nyúltrágyán) és spóráik nagyobbak. A nemzetségről keveset tudunk, valószínű, hogy a világ különböző pontjain talált különböző fajok között átfedések vannak. Rendszertani besorolása: Ascomycota, Sordariomycetes, Xylariomycetidae, Xylariales, Xylariaceae (CABI 2008). VESZÉLYEZTETETTSÉGI HELYZETE EURÓPÁBAN Amiért fontosnak tartottam a gombával foglalkozni: a tény, hogy a legtöbb európai ország vörös listáján igen ritka, veszélyeztetett fajként szerepel, sok helyen kihaltnak tekintik. Az IUCN/WCMC vörös listáján besorolás nélküli fajként szerepel. 1. táblázat. A Poronia punctata IUCN szerinti veszélyeztetettségi kategóriái egyes európai országokban (EX = valószínűleg eltűnt, RE = regionálisan kihalt, CR = kihalással, eltűnéssel fenyegetett, EN = veszélyeztetett, VU = ritka, sebezhető). Table 1. IUCN categories of Poronia punctata in some European countries (EX = extinct, RE = regionally extinct, CR = critically endangered, EN = endangered, VU = vulnerable).
Ország Anglia Bulgária Csehország Dánia Észtország Finnország Horvátország Lengyelország Németország Norvégia Svájc Szlovákia
IUCN kategória EN VU EX CR (egyetlen fajként) RE RE CR CR CR RE CR EX
Referencia ING (1992) GYOSHEVA és mtsai (2006) HOLEC és BERAN (2006) STOLTZE és PIHL (1998) PARMASTO (1999) RASSI és mtsai (2001) MATOCEC (2000) WOJEWODA és ŁAWRYNOWICZ (2006) HARDTKE és OTTO (1999) KÅLÅS és mtsai (2006) SENN-IRLET és mtsai (1997) LIZOŇ (2001)
Ritkulásának okai: Az egyes országokban elszigetelt populációk élnek, ez a lokális elterjedés pedig igen sérülékennyé teszi a fajt (BRESINSKY és DÖRFELT 2008). Ritkulásának feltételezhető oka a gomba életmódjával, és az emberi aktivitás növekedésével magyarázható. A Poronia punctata lassú fejlődésű gomba, több hónappal a trágyahullatás után kerül olyan szerveződési szintre, hogy termőtestet tudjon fejleszteni. Ezt az a megfigyelés is alátámasztja, hogy csak régi, ázott, többnyire szétoszlásban levő lótrágyán találtam sporuláló termőtesteket. Mindezek azt jelentik, hogy csak olyan területeken képes élni, ahol szabadtéri tartásban élnek az állatok (általában lovak), és a rendszeresen kijuttatott trágya, bolygatás nélkül a helyszínen Mikol. Közlem., Clusiana 47(1), 2008
18
KOSZKA A.
marad hónapokig, évekig. Ilyen terület egyre kevesebb van Európában. A gomba – sok más koprofil fajhoz hasonlóan – agresszív antagonista, trágyakupacán nem tűr meg idegen gombákat. Külön tanulmányok foglalkoznak azokkal a hatóanyagokkal, amelyeket más gombafajok (pl. Coprinus niveus) távoltartására termel (GLOER és TRUCKENBROD 1988). Szeszkviterpénjei (punctaporonin a-f, punctatin) enyhe antibiotikumok (WOLF-RAINER 2001). Több európai ország biodiverzitás-programjában szerepel, jelentős indikátorfaj. MAGYARORSZÁGI ELTERJEDÉS Irodalmi adatok: HOLLÓS (1913): 3 adat (lótrágyán) – Kecskemét, Monor, Nagykőrös. GÖNCZÖL és RÉVAY (1999): 6 adat (lótrágyán) – Csévharaszt, leg.: Bánhegyi J. 1964.11.03., det.: Tóth S.; Bugac, leg. et det.: Babos M., Friesz A. 1977.11.19.; Fülöpháza, leg. et det.: Gönczöl J., Tóth S. 1979.07.27. NAGY (2004): 1 adat (sertéstrágyán) – Kecskemét (Csalánosi-erdő), leg. et det.: Nagy L. 2003.09.12. Herbáriumi adatok: Vértes: Csákvár (Sarok-legelő), lótrágyán, leg. et det.: Koszka A. 2004. 10.08., herb., fotó: Koszka A., Lukács Z. (azóta folyamatosan megtalálható). Személyes közlés: Tóth S. (1961): 3 adat (lótrágyán): Bugac, Csévharaszt, Szentendrei-sziget.
Fontosnak tartom hazai elterjedésének további felderítését, feltérképezését. Joggal feltételezhető, hogy hazánkban él egész Európa legjelentősebb állománya, amely – tekintettel népünk közismerten régi időkbe visszanyúló lovas kultúrájára – valószínűleg egyfajta régóta meglévő „góc” is. Sajnálatos módon azonban azokon a területeken is ritkulni látszik, ahol a lótartás máig megmaradt (RIMÓCZI 2006). Javaslom a faj vörös listába való felvételét minimum 2-es kategóriába. *** Köszönetnyilvánítás – Ezúton szeretném megköszönni Lukács Zoltán segítő munkáját, amit a spóramérésben és az irodalmak átböngészése terén nyújtott. Szintén köszönöm dr. Tóth Sándornak, Nagy Lászlónak, és dr. Bratek Zoltánnak az információkat és a kalauzolást. A terület növényeit Sós Viktória határozta.
IRODALOMJEGYZÉK ARKIVE (2007): http://www.arkive.org/species/ARK/fungi/Poronia_punctata. BRESINSKY, A. és DÖRFELT, H. (2008): Verbreitung und Ökologie ausgewählter Macromyceten Deutschlands (2). – Z. Mykol. 74(1): 5–94. CABI (2008): The Index Fungorum. – http://www.indexfungorum.org. GLOER, J. B. és TRUCKENBROD, S. M. (1988): Interference competition among coprophilous fungi: Production of (+)-isoepoxydon by Poronia punctata. – Appl. Environ. Microbiol. 54: 861–864. GÖNCZÖL J. és RÉVAY Á. (1999): Data to the knowledge of microscopic fungi of the Kiskunság National Park. – In: LŐKÖS L. és RAJCZY M. (szerk.): The flora of the Kiskunság National Park, Cryptogams. MTM, Budapest, pp. 165–198. GRANITO, V. M. és LUNGHINI, D. (2006): Updated observation on Poronia punctata. – Micol. Veg. Medit. 21(1): 71–76. GYOSHEVA, M. M., DENCHEV, C. M., DIMITROVA E. G., ASSYOV, B., PETROVA R. D. és STOICHEV, G. T. (2006): Red list of fungi in Bulgaria. – Mycol. Balcanica 3: 81–87. HARDTKE, J. és OTTO, P. (1999): Materialien zu Naturschutz und Landschaftspflege. – Sächsisches Landesamt für Umwelt und Geologie zur Wetterwarte, Dresden, p. 31. Mikol. Közlem., Clusiana 47(1), 2008
A Poronia punctata (L.) Fr. hazai előfordulásáról
19
HOLEC, J. és BERAN, M. (szerk.) (2006): Příroda. Červený seznam hub (makromycetů) České republiky (Red list of fungi (macromycetes) of the Czech Republic). – Agentura ochrany přírody a krajiny, Praha, 283 pp. HOLLÓS L. (1913): Kecskemét vidékének gombái. – Math. Term.tud. Közl. 32(3): 149–325. ING, B. (1992): A provisional red data list of British Fungi. – Mycologist 6: 124–128. KÅLÅS, J. A., VIKEN, Å. és BAKKEN, T. (szerk.) (2006): Norsk Rødliste 2006 (Norwegian red list). – Artsdatabanken, Norway, 125 pp. LIZOŇ, P. (2001): Červený zoznam húb Slovenska. 3. verzia (december 2001). [Red list of fungi in Slovakia, 3rd draft, (December 2001)]. In: BALÁŽ, D., URBAN, K. és URBAN, P. (szerk.): Červený zoznam rastlín a živočichov Slovenska. – Ochrana prírody, suppl. 20: 6–12. MATOCEC, N. (2000): The endangered European species Poronia punctata (Xylariales, Ascomycotina) still alive and well in Croatia. – Natura Croatica 9(1): 35–40. NAGY L. (2004): Fungisztikai vizsgálatok az Alföldön 1997 és 2003 között. – Mikol. Közlem., Clusiana 43(1–3): 15–46. PARMASTO, E. (1999): Eesti punane raamat. – Estonian Academy of Sciences, Tallin, 150 pp. RASSI, P., ALANEN, A., KANERVA, T. és MANNERKOSKI, I. (szerk.) (2001): The 2000 red list of Finnish species. – Ministry of Environment, Finnish Environment Institute, Helsinki, 432 pp. RIMÓCZI I. (2006): Gombaválogató 8. – Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. RIMÓCZI I., SILLER I., VASAS G., ALBERT L., VETTER J. és BRATEK Z. (1999): Magyarország nagygombáinak javasolt vörös listája. – Mikol. Közlem., Clusiana 38(1–3): 107–132. SENN-IRLET, B., BIERI, C. és HERZIG, R. (1997): Provisorische Rote Liste der gefährdeten Höheren Pilze der Schweiz. – Mycol. Helv. 9(2): 81–110. STOLTZE, M. és PIHL, S. (1998): Rødliste 1997 over planter og dyr i Danmark. – Miljø- og Energiministeriet, Danmarks Miljø-undersøgelser og Skov- og Naturstyrelsen, 220 pp. WOJEWODA, W. és ŁAWRYNOWICZ, M. (2006): Czerwona lista grzybów wielkoowocnikowych w Polsce (Red list of macrofungi in Poland). – In: MIREK, Z., ZARZYCKI, K., WOJEWODA, W. és SZELĄG, Z. (szerk.): Red list of plants and fungi in Poland. Polish Academy of Sciences, Kraków, pp. 53–70. WOLF-RAINER, A. (2001): Bioactive sesquiterpenes produced by fungi: are they useful for humans as well? – Curr. Medic. Chem. 8(6): 583–606.
Mikol. Közlem., Clusiana 47(1), 2008
Poronia punctata (L.) Fr.
Grifola frondosa (Dicks.) Gray
Fotó: Koszka A.
Fotó: Albert L.
