A Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Karának dékáni programja
Bevezetés A
Pedagógusképző
Kar
(PKK)
dékáni
pályázatát
a
Nyíregyházi
Főiskola
Küldetésnyilatkozata, a 2006. december 12-én elfogadott, legutóbb 2009-ben módosított Intézményfejlesztési terv, az intézmény hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata, prof. dr. Jánosi Zoltán 2011-ben készült rektori programjában megfogalmazott vezetői koncepciója, a 2011-ben történt intézményi és kari akkreditációs önértékelési jellemzés, az egy évvel korábban készült két dékáni program (Brezsnyánszky László, Venter György) részemről megvalósítandó elemei alapján állítottam össze. Nehézséget jelentett a tervezésben az országos oktatási (közoktatási, felsőoktatási) koncepció és az erre épülő törvények, jogszabályok hiánya. A dékáni program megfogalmazásakor támaszkodtam a 2000 óta kari főigazgatóhelyettesként, intézetigazgatóként, a különböző országos, főiskolai bizottságokban, a külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalataimra. Fontosnak tartom a PKK rövid története során a korábbi vezetés irányításával teremtett értékek, az elért eredmények megbecsülését, gazdagítását, a kialakuló hagyományok megőrzését, ápolását. Helyzetkép, eddigi eredmények A Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Fakultását a Nyíregyházi Főiskola Főiskolai Tanácsa az I/2-1/2-83/2005. sz. határozatával létesítette 2005. szeptember 27-i hatállyal. A fakultás munkatársai szervezetileg a Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Karból váltak ki. Az új szerveződés integrálta a Tanítóképző Intézetet, a Neveléstudományi és Szociálpedagógia Tanszéket, valamint a Pszichológia Tanszéket. A szociálpedagógia képzés szervezeti egysége idővel önálló csoporttá, majd tanszékké alakult. A Neveléstudományi Tanszék, a Pszichológia Tanszék a Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Karról és a Természettudományi Főiskolai Karról érkező néhány szakmódszertant oktató kollégával egészült ki, és így jött létre a Tanárképző Intézet. A kar 2006 júliusában indított létesítési
eljárása 2007. március 5-én az Oktatási Hivatal regisztrációjával sikeresen lezárult (MAB határozat 2006/9/XV/6/1). A bolognai folyamat értelmében kialakuló pedagógusképzési rend olyan képzési és tanulmányi pálya felvázolását teszi lehetővé, amelyben az alap- és mesterképzés egymásra épülése koordinált együttműködésben valósítható meg. Az PKK az általa képviselt képzési területeken szakmai és gyakorlati műhelyként működik, folytatva az intézmény tanító- és tanárképzési tradícióit. Kiépítette a mesterciklusban megvalósuló tanárképzés feltételeit, s a jelenlegi 14 tanári szakképzettség mellett további szakképzettségek indítására törekszik. A kar alapfeladatának tekinti a kompetenciaalapú pedagógusképzés megvalósítását. A képzés racionális szervezeti, oktatásszervezési és tartalmi rendjét abból az alapelvből vezeti le, amely szerint ez a képzés több szakmai egység (szaktanszékek, szakmódszertani egységek, gyakorló- és bázisiskolák, helyi és vidéki partneriskolák, egyéb közoktatási intézmények) együttműködésének eredménye, közös teljesítménye. Az együttműködés kulcsát a közös funkció, a szaktudományi, módszertani, gyakorlati szakemberek koordinált tevékenysége, egyeztetett szabályok mentén történő kooperációja jelenti. Olyan képzési program (projekt) a pedagógus/tanárképzés, amelyben a többféle feladatot ellátó szakmai egységek egyeztetett cél érdekében működnek együtt. A közös funkció fűzi egybe a feleket, mégpedig az adott feladat érdekében és annak határáig. A kar integrálja azokat a képzési feladatokat és azokat a szakértőket, akik oktatói, kutatói tevékenységük döntő hányadában a pedagógusképzéssel foglalkoznak. Oktatói munkakörök a 2010. október 15-i statisztikai adatok alapján. Egyetemi
Teljes
Főiskolai
Összesen
tanár
docens
tanár
docens
adjunktus
Tanársegéd
1
-
12
12
4
11
40
1
-
-
-
-
-
1
munkaidős Részmunkaidős Az összes oktatóból nő: 26 Az összes oktatóból nyugdíjas: 3
2
A Pedagógusképző Kar személyi állománya: 41 fő oktató, közülük 26 fő (62,5%) minősített. Az adminisztratív dolgozók létszáma 6 fő. Tudományos fokozattal rendelkező teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók száma (a legmagasabb tudományos fokozatot feltüntetve): Teljes
Teljes munkaidősből
munkaidős
MTA doktor
Tudomány(ok)
oktatók száma 40
Doktor (PhD)
Mester (DLA)
20 (50%)
-
kandidátusa -
5 (12,5%)
A karon a tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya 62,5%. Jelenleg 10 oktató vesz részt PhD képzésben. A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók korfája az alábbiak szerint alakul. PKK korfa 61-65 56-60 51-55 46-50 Női oktató (fő)
41-45
Férfi oktató (fő)
36-40 31-35 26-30 21-25 6
5
4
3
2
1
0
1
2
3
4
5
6
7
A kar oktatói állományában valamennyi számításba vehető korosztály képviselve van. Az 50 év fölöttiek adják a testület legnagyobb hányadát: 17 fő (42,5%). A 36-50 év közöttiek 12 fővel vannak jelen (30%). A 11 fiatal generációhoz tartozó munkatárs, vagyis a 21-35 év
3
közöttiek a kar oktatóinak 27,5%-át teszik ki. Összességében megállapítható, hogy viszonylag egyenletes a korösszetétel, ami jórészt annak tulajdonítható, hogy az elmúlt években nyugdíjba vonultak helyét fiatalabb kolléganőkkel, kollégákkal sikerült betölteni. A minősítéssel rendelkezők aránya az idősebb korcsoportokban jelentősen magasabb. Az oktatói utánpótlás a PKK-n a fiatalítás és a minősítettek arányának növelési stratégiájával együtt érvényesül. Sikerült a megüresedett státusokra minősítetteket is megnyerni. Az utánpótlás fő forrását azonban a doktori képzésben abszolutóriumot szerzett, beiratkozott, illetve arra kötelezettséget vállaló pályázók foglalkoztatása jelenti. A főiskola és a kar egyaránt támogatja azoknak a munkatársaknak a tanulmányait, akik vagy pályakezdőként vállalják, vagy pályájuk későbbi szakaszára halasztották doktori képzésüket, és jelenleg már a fokozatszerzés szakaszában tartanak. A kar jelentős oktatói és kutatói potenciált jelent a szakterületen belül az észak-alföldi térségben. A szakértelem eddig alapvetően a képzésekben és a képzésfejlesztésben realizálódott, de formálódóban van a kar kutatási, tudományos arculata is. Kutatói műhelyek és témacentrumok bontakoznak ki a karon belül és a karközi együttműködésekben. A sikeresen teljesített pályázatok mellett fontos eredményként tartjuk számon, hogy a tudományos kvalifikáció érdekében jelenleg 10 kollégánk folytat doktori tanulmányokat. Hárman közvetlenül védés előtt állnak. A karrá szerveződés óta eltelt négy év alatt egy fő habilitált, és három oktató PhD disszertációjának sikeres védésére került sor. A vezető oktatók köréből 4-5 fő rendszeresen kap felkéréseket doktori iskolák tevékenységében való oktatói, vizsgabizottsági, opponensi vagy témavezetői feladatok ellátására. A kar viszonylag rövid önálló története és szakmailag differenciált profilja mindeddig nem tette lehetővé, hogy egy-két jellegzetes témacentrumba koncentrálja a munkatársak kutatásait. Jól működnek azonban egyrészről a vezető oktatók munkásságához és kutatási kapcsolataihoz kötődő és többnyire pályázatokra irányuló együttműködések. Ezeken túl több karon belüli és karközi kooperációban végzett kutatás jött létre az utóbbi években a pszichológus, a szakmódszertant oktató és a tanítóképzőben dolgozó kollégák körében. A korábbi és jelenleg is futó európai finanszírozású, konzorciumi keretekben működő és mindenekelőtt a tanárképzés megújítását szolgáló projektek (HEFOP, TÁMOP) elsősorban a pedagógiai szakterület számára jelentenek komoly szakmai, főleg fejlesztésre irányuló kutatási lehetőségeket. A szociálpedagógia terén most kezdenek realizálódni az előző évek pályázati kezdeményezései.
4
Az utóbbi néhány évben kilenc olyan nagyobb pályázat futott, fut, amelyekben a kar munkatársai a projekt egészének vagy részterületének menedzselését látják el. Számos további K+F típusú pályázatban is részt vesznek, habár a témavezetés nem a PKK-ra allokált, de kidolgozásában, teljesítésében a karnak fontos szerepe van. Valamennyi munkatárs a fentiekhez illeszkedő vagy attól különböző egyéni kutatási témában dolgozik, ezeknek a témáknak a többsége az első vagy újabb tudományos kvalifikáció megszerzésére irányuló tevékenység részét képezheti. A nemzetközi kapcsolatok terén a kar egyelőre nem rendelkezik egyezményben rögzített nemzetközi kutatási célú partneri együttműködésekkel. A korábbi személyes kapcsolati háló mentén,
illetve
együttműködések
újabb jelenleg
pályázati
kezdeményezések
alakulnak.
A
intézményesítésére
konferencia-részvételek
és
ezek
az
meghívások,
publikációcserék szintjén vannak számottevő együttműködések és eredmények. A kar saját erőből Tudásbázis és pedagógusképzés címmel kiadványsorozatot hozott létre, amely három körből (disszertációk, tudományos rendezvények, tanulmányi segédanyagok) gyűjti a kéziratokat. A 2007-ben indult sorozatban eddig 3 disszertáció, 4 gyűjteményes kötet és 5 tanulmányi segédanyag jelent meg. A kar három képzési területen (pedagógusképzés, társadalomtudomány, bölcsészettudomány); három alapképzési szakon (pedagógia, szociálpedagógia, tanító); két mesterképzési szakon (andragógia, tanári) folyik képzés. A felsőfokú szakképzésben két szakmacsoportban (oktatás szakmacsoportban, szociális szolgáltatások) négy szakon folyik képzés. A PKK küldetésénél és alapfeladatánál fogva jelentős integrációs funkciót tölt be a főiskola egészét és a saját szakjait illetően. A tanári mesterképzés szakmai gazdájaként ellátja valamennyi tanári szakképzettség esetében a tanári mesterség tárgyainak (pedagógiai és pszichológiai modulok) oktatását, koordinálja a gyakorlati képzést, illetve a mentori hálózat tevékenységét, a szakmódszertani tárgyak esetében pedig kölcsönös áttanítás keretében foglalkoztatja a szervezetileg kettős kötődésű szakmódszertant oktató kollégákat. A saját szakok esetében karon belüli és karközi kooperációban képez tanító, pedagógia, szociálpedagógia és a mesterképzésben andragógia szakos hallgatókat. A pedagógus szakvizsga és két szakirányú továbbképzési szaknak is a PKK a felelős gazdája.
5
A felvett hallgatók létszámának alakulását mutatja a következő diagram. Felvettek száma képzési rend, munkarend és finanszírozás szerint 79%
80% 75% 70%
68% 59%59%
60%
70% 67%
58%
49%
50%
42% 40%
38% 33%
32%
30%
30% 25%
22%22% 20%
21%
19%19% 13%
10%
0% Felsőfokú szakképzés
Alapképzés
Mesterképzés
Nappali
Képzési rend
Levelező
Állami
Munkarend 2008
2009
Költségtérítéses
Finanszírozás
2010
A különböző szintű képzésekben összesen felvett hallgatók számított létszáma az utóbbi három év átlagában 436 fő. A kari hallgatói adatok alapján a három évre nézve 1997 fős (természetes személy) létszámából levelező képzésben 1378-an folytattak tanulmányokat. A levelező létszám 0,5 szorzata mellett 689 egyenértékes hallgatói létszámmal, illetve a 619 nappali hallgatóval számolva 1308 a három év összes (egyenértékes) létszáma, ennek átlaga adja az évi 436 saját hallgatót. A PKK hallgatói létszáma 2010. október 15-én: 1562 fő
Munkarend szerint
fő
%
nappali tagozat
584
37,4
levelező tagozat
978
62,6
6
Képzési rend szerint Felsőfokú szakképzésben(FSZ) vesz 256
16,4
részt BA képzésben
697
44,6
MA képzésben
574
36,7
szakirányú továbbképzésben
15
1,0
egyéb főiskolai képzésben
20
1,3
PKK hallgatói létszáma
1562
100,0
A 2011. januárjában, az akkreditációs önértékeléshez készített SWOT analízis egy részlete az alábbi képet mutatja. Erősségek
Gyengeségek
1. Széles képzési repertoár FSz és alapszakok 1. A kar külső szolgáltatásainak és saját bevételi terén (tanító, pedagógia, szociálpedagógia), tanári forrásainak kialakulatlansága. és andragógia MA.
2. A tudományos témacentrumok és kutatási
2. Tudományos fokozattal rendelkezők növekvő műhelyek formálódásának mérsékelt üteme. aránya, az utánpótlás intenzív támogatása.
3. A pályázati részvétel egyenetlensége.
3. Növekvő hallgatói létszám mellett magas az állami finanszírozottak részesedése. 4.
A
képzések
gyakorlatorientáltak,
4. A tehetséggondozás szakma specifikus formái kevésbé fejlettek, különösen az új szakok
széles esetében.
partnerhálózat, jól szervezett gyakorlatok. 5. A kar szervezeti struktúrája a képzési feladatokhoz igazított, az egységek definiált kompetenciák mentén működnek. 6. A kar munkatársainak kooperációs készsége fejlett.
7
A dékáni program kidolgozása során következetesen építettem a PKK erősségeire és törekedtem a gyengeségek csökkentését, a megszüntetését lehetővé tevő változtatási irányok és intézkedések megjelölésére. Alapelvek A dékáni program megvalósítása során az alábbi három alapelv érvényesítését tartom a legfontosabbnak: 1. A kari összetartozás, kohézió és szolidaritás erősítése.
2. A pontos feladat- és felelősségi körök meghatározása és az ezekre épülő ellenőrzésértékelés következetes megvalósítása. 3. A kari és egyéni versenyképesség javítása. Az első alapelv (összetartozás, szolidaritás) a kari identitás fejlesztését, az egymáshoz közelálló szakterületeken tevékenykedő kollégák nagyobb, közös célok megvalósítása érdekében kifejtett együttműködését hangsúlyozza. A gyakran változó körülmények időlegesen egyes egységeket, részegységeket, személyeket nehezebb helyzetbe hozhatnak. Ilyen esetekben a megértés, a szolidaritás jelenthet egyfajta megoldást. A második alapelv (pontos feladat- és felelősségi kör meghatározás, erre épülő ellenőrzésértékelés) egyszerre szolgálja a kollégák biztonságérzetének javítását, a nyugodt munkavégzés alapfeltételének biztosítását és a sokrétű kari tevékenységek színvonalas, határidőre történő, felelősségteljes elvégzését, valamint az elismerések – az esetleges elmarasztalások – megalapozott, objektív indoklását. A harmadik alapelv (a versenyképesség javítása) követését indokolja a felsőoktatás (nem csak itt) minden területén (intézmények, egységek, oktatók, hallgatók között) tapasztalható folyamatos versengés. Meggyőződésem szerint csak úgy tudunk helytállni ezekben a helyzetekben, ha ki-ki a saját karrierjének építése során a meghatározónak tekinthető irányokat
(színvonalas
kutatás,
publikálás,
idegen
nyelv
használata,
szakmai
kapcsolatépítés…) követi. A kar versenyképességének javulása az egyes kollégák egyéni előrehaladása,
valamint
a
közösen,
együttműködéssel
elért
eredmények,
sikerek
(kutatócsoportok, képzésfejlesztés, konferenciaszervezés …) révén valósulhat meg.
8
Dékáni program főbb területei 1. Fontos feladatnak tekintem annak tudatosítását, hogy a Nyíregyházi Főiskolán, a
különböző szinteken folyó pedagógusképzés és szociális képzés, valamint a diszciplinárisan ebbe a körbe tartozó képzések szakmai irányításának, szervezésének felelős szervezete a Pedagógusképző Kar, mely az igényes és eredményes oktatás, kutatás érdekében a társkarokkal, a regionális partnerekkel, a gyakorlati képzés szereplőivel további széleskörű együttműködésre kész és képes. Mindezek színvonalas megvalósítása érdekében szükséges a kar dolgozóinak és egységeinek belső együttműködését erősíteni, szervezettségét javítani, a változó körülményekre való reagáló képességét fokozni. 2. A képzésfejlesztés terén a folyamatban lévő programok továbbvitele mellett a kínálat
bővítése szükséges. Egyrészt a képzési területeken belül a felsőfokú szakképzéstől az alapképzésen, a mesterképzésen át a továbbképzésig terjedő teljesség, másrészt az iskolás kor előtti intézményes nevelés szakemberigényének, illetve a régióban sürgető feladatként jelentkező, a hátrányos helyzetű fiatalok fejlesztését, pedagógiai ellátását szolgáló képzések indítási feltételeinek megteremtése látszik indokoltnak. A főiskola intézményfejlesztési tervében található fejlesztési irányok megvalósításához joggal számíthatunk az intézményvezetés támogatására. Fontos és eddig kihasználatlan lehetőséget látok a meglévő FSZ képzések kihelyezésére,
valamint
a
pedagógusok
továbbképzésében
közreműködő
szervezetekkel való együttműködésre. Mindezek lényegesen nem emelnék a kollégák óraterhelését, de a kar forrásainak bővítését szolgálhatná. A képzési kínálat gazdagítása mellett fontos szerepet szánok a meglévő képzések tartalmi és módszertani megújításának. A hallgatók igen heterogén felkészültsége szükségessé, létszámuk csökkenése pedig lehetővé teszi a sokkal személyre szabottabb, individualizáltabb oktatásszervezést, az eredményesség érdekében megmutatkozó nagyobb felelősségvállalást. Az igényesség fejlesztése, a képzési kultúra korszerűsítése, a modern felsőoktatás-pedagógiai tudás kialakítása, az oktatói személyiségformálás hosszadalmas, aprólékos munka, melyben az egységvezetők, az elismert fejlesztő, újító kollégák kulcsszerepet játszhatnak.
9
3. A kutatás és tudományos tevékenység támogatása terén jelentős változásokra nem
számíthatunk. A több előnnyel is járó kutató és fejlesztő csoportok további szerveződését szorgalmazom, melyekbe a tehetséges, motivált hallgatók bevonását is lehetségesnek tartom. Természetesen a körültekintő csoportszervezés híve vagyok, hisz az egyéni tudományos karrier kibontakozását nem veszélyeztethetjük. Az összevont kutatási, fejlesztési, pályázati források megszerzésére így lehet nagyobb esélyünk, ugyanakkor az akkreditáció különböző formái egyre határozottabban elvárják a csoportos tudományos munkát. A hallgatók tudományos kutatásba történő bevonásának ez a formája természetes példamutatást tesz lehetővé és javíthatja a kar hallgatóinak TDK tevékenységét és remélhetően eredményességét is. 4. A PKK szervezeti és humán fejlesztését a bevezetőben felsorolt alapelvek szem előtt
tartásával szándékozom végezni. A kar pillanatnyi struktúrája alapvetően lehetővé teszi a jelenlegi funkciók eredményes végzését, néhány területen szükséges korrekció, illetve a környezeti feltételek gyors és gyakori változása rugalmasan alkalmazkodni képes szervezet létrehozását igényli. A tanári mesterképzés kiterjedt, szerteágazó jellege a Szakmódszertani és Gyakorlati Képzési Csoport – különösen ügyintézői téren történő – megerősítését teszi indokolttá. Ésszerűsítő átalakítást igényel a hatékonyabb, naprakészebb munkavégzés érdekében a teljes kari adminisztráció és ügyintézés rendszere, melyet közös gondolkodás eredményeként valósíthatunk meg. Az intézetek működése szerencsés, mert erősíti az együttműködés lehetőségét, a kapacitások optimális kiaknázását, a fejlesztésre irányuló intenzívebb odafigyelést. A kari egységeken belül/mellett kisebb funkcionális szerveződések, csoportok a körülmények és a lehetőségek változásához igazodóan jöhetnek majd létre. A személyi fejlesztések átgondoltan, cél- és programorientáltan valósulhatnak meg, melynek során főként a „belső” utánpótlásra építhetünk, de természetesen a nagyobb stratégiai szintű képzési irányokban végzett fejlesztések néhány minősítéssel rendelkező vezető oktató felkutatását és alkalmazását is indokolhatja (pl. gyógypedagógus-képzés terén). Az egyéni karriertervek folyamatos figyelemmel kísérése, a megvalósulás segítése mindannyiunk elemi érdekének számít, és az egységvezetők, a vezető oktatók személyes közreműködését feltétlenül szükségessé teszi.
10
A kari folyamatok dinamizálása, operacionalizálása érdekében indokoltnak tartom a kari vezetés átalakítását, melynek eredményeként jól meghatározott feladatkörrel egy kisebb létszámú dékáni tanács és egy teljes körű egységvezetői testület jönne létre és működne. Fontos szervezési feladatnak tartom a gyors, pontos, kiterjedtebb információáramlás biztosítását, melynek alapját a kari honlap folyamatos frissítése alkotja. Halaszthatatlanul elvégzendő a munkakörök, feladatkörök és a felelősségek rendszerének tisztázása, pontosítása, rögzítése és tudatosítása. Ez biztosíthatja a nyugodt, biztonságban folyó munkavégzés egyik feltételét és a korrekt ellenőrzés, értékelés alapját. 5. A kar kiemelt feladatai közé tartozik a jól átgondolt, világosan megtervezett,
racionálisan megvalósuló költséggazdálkodás. Ennek tudatosítása és betartatása valamennyi vezető munkatárs kötelessége. Az egyik alapvető bevételi forrás a hallgatói létszámokhoz kapcsolódó juttatás. Kiemelten kezelendő tehát a beiskolázás, a felvételi sikerességének biztosítása, a felvett diákok „megtartása” érdekében végzett minden szakmailag indokolható intézkedés, valamint az optimális csoportlétszámok kialakítására tett törekvés. A következő években is fokozottan szükség lesz a takarékos, körültekintő költségfelhasználásra, mindez önmérsékletet, megértést fog követelni. Az eddiginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk kiegészítő források felkutatására, megszerzésére. Ennek egyik lehetőségét továbbra is az egyre nehezebben
elnyerhető
különböző
szintű
pályázatok
adják,
a
másikat
a
továbbképzésekből, együttműködéses képzésekből származó bevételek jelenthetik. Szilárd meggyőződésem szerint mindenképpen külön forrást kell találnunk a feltétlenül indokolt – esetleg később megtérülő – fejlesztésekre, a kollégák személyes ösztönzésére, az érdekeltség fenntartására, a minőségi túlmunka anyagi elismerésére.
A dékáni program megvalósításában őszintén számítok a PKK dolgozóinak együttműködésen, megértésen alapuló, elkötelezett, legjobb tudása szerinti munkájára.
11