A nonprofit szervezetek számvitele és adózása

Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

A nonprofit szervezetek számvitele és adózása Készítette: Szilágyiné Tóth Szilvia

Belsı konzulens:

Dr. Bács Zoltán egyetemi docens

Külsı konzulens: Virágné Tóth Beáta közgazdász

Debrecen, 2007

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés _____________________________________________________________ 3 2. Nonprofit szektor meghatározása, a nonprofit szervezetek bemutatása ____________ 5 2.1. A nonprofit szektor meghatározása____________________________________ 5 2.2. A nonprofit szervezetek alapvetı típusai _______________________________ 7 2.2.1. Alapítvány _____________________________________________________ 8 2.2.2. Társadalmi szervezet, egyesület _____________________________________ 8 2.2.3. Közalapítvány___________________________________________________ 9 2.2.4. Köztestület _____________________________________________________ 9 2.2.5. Közhasznú társaság______________________________________________ 10 3. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának fıbb sajátosságai____________________ 11 3.1. Nonprofit szervezetek és a profitorientált szervezetek összevetése__________ 11 3.2. Nonprofit szervezetek elhatárolása az állami szervektıl __________________ 12 3.3. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának alapelvei, pénzügyeit érintı jogszabályok _________________________________________________________ 13 3.3.1. Közhasznú, kiemelkedıen közhasznú jogállás_________________________ 14 3.3.2. Közhasznú szervezetek gazdálkodásának általános, és speciális szabályai ___ 15 3.4. A nonprofit szervezet bevételei és kiadásai _____________________________ 17 3.4.1. A nonprofit szektor bevételei ______________________________________ 17 3.4.2. A nonprofit szektor kiadásai_______________________________________ 20 4. A nonprofit szervezetek adózása __________________________________________ 22 4.1. Társasági adó _____________________________________________________ 22 4.1.1. Adófizetési kötelezettség _________________________________________ 23 4.1.2. Az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, a köztestület és a felsıoktatási intézmény társasági adója megállapításának speciális szabályai _____ 24 4.1.3. Alapítvány, közalapítvány, köztestület, társadalmi szervezet kedvezményezett tevékenysége, adóalap, adófizetési kötelezettség megállapítása ________________ 25 4.1.4. A közhasznú társaság kedvezményezett tevékenysége, társasági adóalap és a fizetendı adó meghatározása ___________________________________________ 27 4.2. Általános forgalmi adó _____________________________________________ 32 4.2.1. Áfa-mentességek _______________________________________________ 32 4.2.2. Különleges adólevonási jogosultságok és adó visszatérítési lehetıségek ____ 33 4.2.3. Egyéb különleges adó visszatérítési lehetıség _________________________ 34 4.3. Személyi jövedelemadó _____________________________________________ 35 4.3.1. A nonprofit szervezetek által alkalmazható adómentes jogcímek __________ 35 4.3.2. Önkéntes tevékenységgel kapcsolatos adó és járulék szabályok ___________ 37 4.4. Egyéb adók, illeték, vám ____________________________________________ 37 4.4.1. Helyi adók ____________________________________________________ 37 4.4.2. Illetékkedvezmény ______________________________________________ 38 4.4.3. Gépjármőadó-kedvezmény________________________________________ 39 4.4.4. Nonprofit szervezetekre vonatkozó vámszabályok _____________________ 39 4.5. A nonprofit szervezetek támogatóinak kedvezményei ____________________ 40 4.5.1. Az adományozás társasági adó vonzata ______________________________ 40 4.5.2. Az adományozás személyi jövedelemadó vonzata______________________ 42 1

5. A nonprofit szervezetek számvitele ________________________________________ 44 5.1. A nonprofit szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai __ 44 5.1.1. A nonprofit szervezetek által készíthetı beszámolók formái______________ 45 5.1.2. Könyvvezetési kötelezettség, egyszeres, illetve kettıs könyvvitel vonatkozásában______________________________________________________ 48 5.1.3. A mérleg tételeire vonatkozó sajátos rendelkezések ____________________ 50 5.1.4. Az eredmény kimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések, a támogatások elszámolásának, fıbb szabályai _________________________________________ 51 5.1.5. Könyvvizsgálati, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési kötelezettség ___ 54 6. Összegzés, befejezés ____________________________________________________ 57 FELHASZNÁLT IRODALOM _____________________________________________ 60 FÜGGELÉK ___________________________________________________________ 62

2

1. Bevezetés Az elmúlt közel két évtized alatt a magyar nonprofit szektor lényeges és jelentıs változásokon ment keresztül. Míg korábban a tevékenységüket tekintve, inkább a sport és tőzoltó egyesületek domináltak, ma már a legtöbb nonprofit szervezet az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális ellátások területén tevékenykedik. Az ezredfordulóra befejezıdött a nonprofit szervezetek számának korábbi dinamikus emelkedése, sıt az utóbbi években inkább a stagnálás jellemezte. Mindezek ellenére azt mondhatjuk, hogy kiépült ma Magyarországon egy ténylegesen tevékenykedı és gazdasági mutatók tekintetében is jelentıs szektor. A legfrissebb statisztikai kimutatások szerint 2004-ben 52 ezer nonprofit szervezet mőködött Magyarországon, 40 százalékuk alapítványi, 50 százalékuk pedig egyesületi formában. A szervezetszám kis mértékő csökkenése ellenére a gazdálkodási mutatók tovább nıttek az elmúlt évekhez képest. A bevételek összege elérte a 818 milliárd forintot és 86 ezer embert foglalkoztatott, többségüket fıállásban. A szervezetek munkáját segítı önkéntesek száma közel 500 ezer fıt tett ki. A nonprofit szektor megerısödése Magyarországon egybeesett az állami jóléti szolgáltatások visszaszorulásával és a piac térhódításával. Ebben a folyamatban fontos kérdéssé vált az, hogy a leépülı állami szolgáltatásokat a nonprofit szektor mennyire tudja helyettesíteni. Ez a helyettesítés csak akkor lehet hatékony, ha megfelelı számú szervezet mőködik és rendelkeznek annyi bevétellel, ami a mőködési költségeiken felül a jóléti szolgáltatások elıállítására fordíthatnak. Dolgozatom elsısorban a nonprofit szervezetek gazdálkodási sajátosságaival, adózási, számviteli kérdéseivel foglalkozik. A rendszerváltás óta a szektort érintı szabályozási folyamat lényeges változásokon ment keresztül. A gazdaság szereplıinek gazdálkodási tevékenységét érintı általános jogszabályok évrıl évre egyre mélyebben és részletesebben tértek ki a nonprofit szervezetek adózási és pénzügyi kérdéseire. Emellett kifejezetten a nonprofit szektort érintı új jogszabályok léptek életbe, melyek speciálisan a szektor szereplıinek gazdálkodási szabályozására irányultak. Dolgozatom elsı részében meghatározom a szektor fogalmát, illetve röviden jellemzem a szektorba tartozó tipikus szervezeti formákat, alapításuk, mőködésük fıbb jellemzıik tekintetében.

3

A következı fejezetben a nonprofit szektor gazdálkodásának alapelveit, sajátosságait foglalom össze különös tekintettel a közhasznú, kiemelkedıen közhasznú tevékenységekre, a nonprofit szervezetek által végzett gazdasági/vállalkozási tevékenységre, valamint bevételei és kiadásai összetételére, alakulására. Azt követıen rátérek a nonprofit szervezeteket érintı konkrét adózási kérdésekre elsısorban az igénybe vehetı adókedvezmények, adómentességek, adóalap csökkentı, illetve növelı tételek vonatkozásában. Végezetül a nonprofit szervezetek számviteli sajátosságait mutatom be a különbözı szervezeti formákhoz, illetve könyvvezetési formákhoz kapcsolódó beszámoló készítési szabályokat és közzétételi elıírásokat figyelembe véve. A befejezésben a dolgozat írása során kialakult véleményemet, illetve javaslataimat fogalmazom meg.

4

2. Nonprofit szektor meghatározása, a nonprofit szervezetek bemutatása 2.1. A nonprofit szektor meghatározása A nonprofit szektor megjelenése a magyar gazdaságban és társadalomban a rendszerváltás idejére tehetı. A piacgazdaságra való áttérés idıszakában, mely az állami szerepvállalás szükségszerő csökkentésével járt, különösen fontos volt, hogy létrejöjjön és mőködjön az állami és piaci szektor között egy ún. nonprofit szektor. (Dr. Tóth 2001) Ahogy Kondorosi Ferenc írja: ” Keleten és Nyugaton egyre többen kezdenek rájönni, hogy a szabad piac és a szabad választások önmagukban nem biztosítják az egészséges, demokratikus társadalmak kialakulását és fennmaradását. A piacgazdaság alkalmas arra, hogy fogyasztói javakat és szolgáltatásokat állítson elı, de számos társadalmi szükséglet kielégítésére – természeténél fogva – csak igen korlátozottan képes. Hasonlóképpen az állampolgárok nem hagyhatják pusztán a kormányra a fontos közösségi érdekek, közcélok (tiszta környezet, polgári szabadságjogok, a társadalmi jólét) képviseletét és védelmét. A kiegyensúlyozott hárompólusú társadalmi fejlıdés érdekében a piaci és az állami szektor mellett meg kell tehát jelennie a nonprofit szervezetekbıl álló, erıteljes harmadik szektornak is.” (Pavluska 1999:20) A nonprofit elnevezés tulajdonképpen egy győjtıfogalom, a magyar jog nem definiálja. A nonprofit „elnevezés elsısorban azt emeli ki, hogy olyan szervezetekrıl van szó, amelyek célja nem a nyereség megszerzése, valamint (implicite) azt is tartalmazza, hogy ez alatt olyan gazdasági és társadalmi területet kell értenünk, amely sem az állami, sem a piaci szektorhoz nem sorolható” (Bartal 2005:13). Ahhoz, hogy ezen sok közös tulajdonsággal rendelkezı szervezetet önálló egységként lehessen kezelni, a nemzetközi szakirodalom öt pontban határozza meg a szektorhoz való tartozás kritériumait. Ezek röviden a következık: 1. A nonprofit szervezetek magán, azaz nem állami szervezetek. Jogilag és intézményileg is elkülönülnek az állami szférától. Az állam csak törvényességi ellenırzést gyakorolhat, illetve pénzügyileg vagy más módon támogathatja a szervezetet. 2. A nonprofit szervezetek célja nem a profit, a nyereség megszerzése. E kritérium alapján a szervezet által megtermelt nyereséget nem oszthatják fel az alapítók,

5

tagok között, a nyereségnek a szervezetnél kell maradni, az alaptevékenységre kell folyamatosan visszaforgatni. 3. A szektorhoz való tartozás további kritériuma, hogy a nonprofit szervezeteknek bizonyos

fokú

intézményesültséggel

kell

rendelkezniük.

Nemzeti

jogszabályoknak megfelelıen kell az alapítást, nyilvántartásba vételt, eljárási, mőködési szabályzatot elkészíteni. 4.

A nonprofit szervezeteknek rendelkezniük kell az önigazgatás minimális szintjével. Rendelkezniük kell vezetı testülettel, mőködési szabályaikat maguk alakítják ki.

5. Az utolsó kritérium szerint a nonprofit szervezetek az önkéntesség minimális szintje kell, hogy jellemezzen. Ez a szempont akkor érvényesül, ha az önkéntesség nemcsak a tevékenységre, a vezetésre, hanem az adományokra is vonatkozik. (Salamon-Anheier 1995:36-39) A 90-es évek elejétıl a politikai pártokat és az egyházakat nem tekintik a nonprofit szektorhoz tartozónak. Az elıbbinél nem érvényesül a politikai semlegesség, az utóbbinál a hitéleti tevékenység gyakorlása a tevékenység elsıdleges célja. A nemzetközi nonprofit szakirodalom az eltérı nemzeti gyakorlatok miatt nem tartják a szektorhoz tartozás közvetlen feltételének a szervezet még egy fontos jellemzıjét, a közhasznúságot, a közjó szolgálatát. (Bartal 2005:15) A magyar joggyakorlatban, a Polgári Törvénykönyv szerint közhasznú az a társaság, mely a társadalom közös szükségletének kielégítését nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgálják. További huszonhárom közhasznú tevékenységet sorol fel a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. számú törvény (továbbiakban Khtv.), melyet a nonprofit törvénynek tekintenek. A szakirodalomban a fenti szakmai, tudományos meghatározáson kívül találkozunk még a nonprofit szervezetek jogi definíciójával. E szerint minden olyan szervezet, mely nem profitcélú, nem költségvetési gazdálkodást folytató intézmény és önálló jogi személyként jegyeztek be, az nonprofit szervezetnek tekinthetı. Ez a legtágabb megközelítés. Létezik egy statisztikai definíció is, amely valamennyi önálló jogi személyként bejegyzett nonprofit szervezetet a szektorba tartozónak tekint, kivéve a politikai pártokat, egyházakat,

6

illetve 1995-tıl a kölcsönös biztosítótársaságokat, mert esetükben a profitszétosztás tilalma nem érvényesül. A nemzetgazdasági-, statisztikai definíció szerint csak azok a szervezetek tartoznak a szektorba, melyek döntıen magántámogatásból finanszírozottak, bevételszerzı tevékenységet csak korlátozottan folytatnak és alapvetıen, a lakosságot szolgálják. (Bartal 2005:17) A sokféle definíciós megközelítés látva megállapíthatjuk, hogy a nonprofit szektor meghatározására három alapvetı kritériumot és több egyéb jellemzıt jelölnek meg a különbözı szakirodalmak, tanulmányok. A három alapvetı kritérium, elhatárolási pont: 1. a profitosztás tilalma, 2. a nem kormányzati jelleg 3. és az intézményesültség, jogi személlyé válás. A további kiegészítı jellemzıi a nonprofit szektort alkotó szervezeteknek a közjó szolgálata (közhasznúság), az önkéntesség, valamint a pártpolitikai, hitéleti tevékenység kizárása. 2.2. A nonprofit szervezetek alapvetı típusai A nonprofit szervezetek jogi alapját az egyesülési jog adja. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya is deklarálja. (Kozma-Petrik 1990) Ennek a jognak a gyakorlását csak szők körben korlátozzák: •

a szervezet tevékenysége nem irányulhat a hatalom erıszakos megszerzésére vagy gyakorlására, kizárólagos birtoklására

•

a jog gyakorlása nem valósíthat meg bőncselekményt, vagy arra való felhívást,

•

nem járhat mások jogainak és szabadsásának sérelmével,

•

illetve fegyveres szervezet nem hozható létre.

Az egyesülési jog mellett a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései adják a nonprofit szervezetek jogi keretét.

7

A nonprofit szektor tipikus szervezeti formái és jellemzıi: 2.2.1. Alapítvány Az alapítványokra vonatkozó speciális szabályokat a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) 1987. évi XI. tvr.- tel módosított, 1959 évi IV. tv. 74/A – F §-ai tartalmazzák. Miszerint alapítvány tulajdonképpen tartós közérdekő célra alapító okiratban létrehozott célvagyon, melynek felhasználását és mőködtetését valamilyen kezelı szervezet, többnyire az alapító által kinevezett kuratórium irányítja. Alapítványt magánszemély(ek), jogi személy(ek) és jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság(ok) hozhatnak létre. (Bartal 2005) Az alapítvány létrehozásával, mőködésével, gazdálkodásával és megszőnésével kapcsolatos kérdésekrıl az alapító(k) az alapító okiratban rendelkeznek. Alapítvány csak tartós közérdekő céllal jöhet létre, elsıdlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható, azonban a társadalmi szervezetekhez hasonlóan folytathatnak vállalkozási tevékenységet is. Az alapítvány létrehozásához a vonatkozó jogszabályok nem határoznak meg kötelezı induló vagyont, a mai bírósági gyakorlat viszont egy minimális összeg letétbe helyezését kéri. Az alapítvány, mint jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, mőködése felett az ügyészség a rá vonatkozó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. (Kahulits 2002) Létrehozható nyílt és zárt alapítvány. Nyílt alapítvány esetén az alapítói vagyonhoz további adományok társulhatnak. A zárt alapítványok esetében a cél szerinti tevékenységhez szükséges vagyont az alapítóknak teljes egészében biztosítani kell, az alapító okiratban kizárják a további csatlakozás lehetıségét. Az alapítvány tehát egy vagyonegyesülés, melyet tartós közérdekő célra hoznak létre. (Kahulits 2002) 2.2.2. Társadalmi szervezet, egyesület Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (továbbiakban Etv.) valamint a Ptk. rendelkezései szerint hozható létre társadalmi szervezet, mely olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezı jogi személyiségő szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjainak tevékenységét. (Bartal 2005) 8

Elsıdlegesen gazdasági tevékenység végzésére nem alapítható. Alapításához legalább tíz alapító tagra van szükség, akik kimondják a szervezet megalapítását és megválasztják az ügyintézı és képviseleti szerveket. Társadalmi szervezet alapítását alapszabályban rögzítik az alapító tagok, mely tartalmazza az alapadatokon kívül a mőködésre, képviseletre gazdálkodásra vonatkozó szabályokat is. Legfıbb szerve a tagok összessége, illetve a tagok által választott testület. (Kahulits 2002) A társadalmi szervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el önálló jogi személyiségét. Mőködése felett törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. Alapításkor alaptıke meghatározása és befizetése nem kötelezı. (Bartal 2005) 2.2.3. Közalapítvány A közalapítvány olyan alapítvány, melyet az Országgyőlés, a kormány, a helyi vagy kisebbségi önkormányzat képviselı testülete valamely közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Közalapítvány létrehozását törvény is kötelezıvé teheti. Közfeladatnak a jogalkotó azt az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladatot tekinti, melynek ellátásáról a jogszabály alapján az államnak vagy önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közalapítványokra az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, azonban a Ptk. 74/G.§-a, kizárólag erre a szervezettípusra vonatkozó szabályokat is megfogalmaz. (Bartal 2005) A közalapítvány alapító okiratában az alapító köteles kijelölni a kezelésével megbízott kuratóriumot. A kuratórium tevékenységét, a közalapítvány gazdálkodását ellenırzı szerv (felügyelı bizottság), illetve a pályáztatás útján kiválasztott és megbízott könyvvizsgáló végzi. A közalapítvány alapító okiratát és annak módosításait minden esetben hivatalos lapban közzé kell tenni. A kezelı szerv köteles az alapítónak, illetve az alapító képviselıjének évente legalább egyszer gazdálkodásáról beszámolni. A közalapítványok gazdálkodásának jogszerőségét és célszerőségét (a helyi önkormányzat által alapított közalapítvány kivételével) az Állami Számvevıszék jogosult ellenırizni. (Bartal 2005) 2.2.4. Köztestület Köztestület létrehozásáról és mőködésérıl a Ptk. 65.§-a rendelkezik. A köztestület olyan önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezı jogi személy, melynek 9

létrehozását törvény rendeli el. Egyes közfeladatok ellátására kizárólag a köztestület jogosult. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges – törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkezik és ezeket önigazgatása útján érvényesíti pl. Magyar Tudományos Akadémia, ipakamarák stb. Köztestületi tagság bizonyos esetekben kötelezı, pl. ügyvédi kamara, de lehet önkéntes is. Amennyiben a jogszabály másképpen nem rendelkezik, a köztestület mőködésére az egyesületekre vonatkozó szabályok az irányadóak. (Kahulits 2002) 2.2.5. Közhasznú társaság A közhasznú társaság alapítására, mőködésére vonatkozó alapvetı szabályokat 2006-ig a Ptk. 57-60. §-ai, illetve a gazdasági társaságokról szóló törvénynek (továbbiakban Gt.) a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályai és a korlátolt felelısségő társaságokra vonatkozó szabályait kellett megfelelıen alkalmazni. A társadalom közös szükségleteinek kielégítését vagyonszerzési cél nélkül, rendszeresen végzı jogi személy. Speciális lehetıség ennél a szervezetnél a közhasznúsági szerzıdés, amelyet a helyi önkormányzattal, költségvetési szervvel köt meg. (Kahulits 2002) A 2006. évi új Gt. (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény) hatályon kívül helyezte a Ptk. közhasznú társaságokra, mint jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, ugyanakkor megteremtette a nonprofit gazdasági társaságok intézményét. A közhasznúságot a Ptk. egy szervezeti forma neveként, a Khtv. pedig a szervezetek minısítéseként használja. A jogalkotás az új Gt. megalkotásával lényegesen átláthatóbb, tisztább jogi helyzetet hozott létre a nonprofit szektorra vonatkozóan. 2006. évi Gt. szerint 2007. július 1-je után közhasznú társaság nem alapítható. 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra vonatkozó szabályok szerint mőködhet. Közhasznú társaság 2007. július 1-jét követıen két éven belül társasági szerzıdése módosításával nonprofit kft. formájában mőködhet tovább vagy más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át, illetve jogutód nélküli megszőnését határozhatja el. Közhasznú társaságon 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve jogi személy nonprofit gazdasági társaságot, 2009 július 1-je után kizárólag jogi személy nonprofit gazdasági társaságot kell érteni. Nonprofit gazdasági szervezet közhasznú minısítést kaphat. 10

A legfıbb szerv tekintetében a nonprofit közkereseti társaság és nonprofit betéti társaságnál a tagok győlése, a közhasznú társaság és nonprofit korlátolt felelısségő társaságnál a taggyőlés, a nonprofit részvénytársaságnál a közgyőlés. Létesítı okirata közhasznú társaságnál és nonprofit gazdasági társaság esetén társasági szerzıdés, alapító okirat, alapszabály. (Bognár-Lomnici 2006) A könnyebb áttekinthetıség érdekében a fenti szervezeti formákat, legfontosabb jellemzıi szerint a függelék 1. számú mellékletében szereplı táblázat foglalja össze. 3. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának fıbb sajátosságai 3.1. Nonprofit szervezetek és a profitorientált szervezetek összevetése Mint már az elızı fejezetben láthattuk, hogy a fenti két szektor mőködését, tevékenységét, és célját tekintve alapvetıen eltér egymástól. A profitorientált szervezeteket kifejezetten és elsıdlegesen gazdasági célú tevékenység végzésére hozzák létre. Céljuk a folyamatos nyereség és haszonszerzés, üzletszerően és ellenérték fejében végeznek termelı vagy szolgáltató tevékenységet, és az ebbıl származó jövedelmet felosztják tagjaik között, illetve a veszteséget együtt viselik Ezzel szemben a nonprofit szervezeteket elsıdlegesen valamilyen közhasznú, vagy méltányolható magánérdekő cél érdekében hozzák létre. Tevékenységük során végezhetnek gazdasági tevékenységet, alapvetı céljaik elérése érdekében, de ez nem válhat túlsúlyossá,

illetve

nem

veszélyeztetheti

alaptevékenységüket.

A

gazdasági

tevékenységükbıl származó jövedelem nem osztható fel a tagok között, azt vissza kell forgatni a létesítı okiratban meghatározott fı célok elérése érdekében. A gazdálkodó szervezeteket mint cégeket a székhelyük szerinti illetékes megyei bíróságok, mint cégbíróságok veszik nyilvántartásba a cégtörvény elıírásainak megfelelıen. A cégbírósági eljárásban jogi képviselı részvétele kötelezı, a cégeljárás költségigényes, a nyilvántartott cégiratok nyilvánossága szélesebb és bárki korlátlanul megtekintheti. A nonprofit szervezeteket nyilvántartási kötelezettségük teljesítésére a székhelyük szerinti illetékes megyei bíróságok, illetve a fıvárosi bíróság tartja nyilván. Ez alól kivételt képez a közhasznú társaság, mert annak nyilvántartását a cégbíróság végzi. A bírósági

11

nyilvántartásban szereplı alapadatok nyilvánosak, az alapító okiratba, alapszabályba kívülálló személy csak a képviselı hozzájárulásával tekinthet be. Eltérı a tevékenység megkezdhetıségének idıpontja is. A gazdasági szervezetek létesítı okiratuk aláírásával már megkezdik mőködésüket. Cégbírósági bejegyzés idıpontjáig elı társaságként mőködnek. A nonprofit szervezetek bírósági nyilvántartásba vétellel nyerik el jogi személyiségüket és ezt követıen kezdik el tevékenységüket. Kivételt képez itt is a közhasznú társaság, mivel ebben a szervezeti formában hasonlóan a profitorientált szervezetekhez mőködhet elı társaságként. A gazdálkodó szervezetek feletti törvényességi felügyeletet a cég bejegyzését végzı cégbíróság végzi. A nonprofit szervezeteknél a nyilvántartást végzı bíróság nem gyakorol törvényességi felügyeletet. Az alapítvány, közalapítvány és a társadalmi szervezet törvényességi felügyeletét az ügyészség, a köztestület esetében az alapító törvényben meghatározott hatóság végzi. Itt is kivételt képez a közhasznú társaság, mivel a törvényességi felügyeletét a cégbíróság végzi. (Dr. Tóth 2001)

3.2. Nonprofit szervezetek elhatárolása az állami szervektıl

Az állami szervek gyakorlatilag az államhatalmi, és államigazgatási szervek összességét jelentik, amelyek országos vagy helyi szinten a közhatalmat gyakorolják. Meghatározásukat, feladatkörüket tekintve az Alkotmány illetve a vonatkozó jogszabályok írják elı. Mőködésükhöz szükséges pénzbeli alapokat az államháztartási törvényt alapul véve, az országgyőlés által megalkotott éves költségvetési törvény teremti meg. Tevékenységük során közhatalmi jogosítványokat gyakorolnak. A nonprofit szervek, az állami költségvetésbıl csak meghatározott feltételek fennállása esetén részesülhetnek, leginkább önmaguknak kell gondoskodniuk a mőködéshez szükséges bevételi forrással. Hatósági jogosítványai csak a köztestületnek van. Az állami szektor bonyolult intézményrendszere miatt magas fokú adminisztratív tevékenységet végez, ami mőködését drágítja. A nonprofit szerktor nyilvántartási, beszámolási kötelezettsége jóval függetlenebb, így az ezzel járó adminisztrációs költségmegtakarítást forrásai hatékonyabb felhasználására fordíthatja. (Dr. Tóth 2001)

12

3.3. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának alapelvei, pénzügyeit érintı jogszabályok Mint a gazdasági élet más szereplıinek, úgy a nonprofit szervezeteknek is számos jogszabályból kell merítenie gazdasági tevékenységének törvényes mőködtetéséhez. Ezek a szervezetek még nehezebb helyzetben vannak, mint a Számviteli törvény által nevesített gazdasági társaságok, már ha csak azt nézzük, hogy mőködésük, nyilvántartásuk és törvényességi felügyeletükrıl is több jogszabály rendelkezik. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának általános szabályait a nonprofit törvény tartalmazza. A törvény megalkotásának elsıdleges célja, a nonprofit szervezetek társadalmi szerepének növelése mellett, közhasznú mőködésük és gazdálkodásuk áttekinthetıbbé tétele, valamint az államháztartással való kapcsolatuk rendezése. A gazdasági élet szereplıinek gazdálkodását és adózási kérdéseit meghatározó törvények tartalmazzák a nonprofit szervezetekre vonatkozó sajátosságok szabályozását is. Így a 2000. évi C. törvény a számvitelrıl adótörvények

(továbbiakban Sztv.), illetve az egyes

közül az alábbi törvények tartalmazzák a gazdálkodás általános

követelményeit:


1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról ( továbbiakban: Szja),




1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról, (továbbiakban: Tao),




1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról (továbbiakban Áfa.),




2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérıl (továbbiakban Art.),




1990.évi XCIII. törvény az illetékrıl,




1990.évi.C.törvény a helyi adóról (továbbiakban Htv.) és az




2000. évi CIII. törvény a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról

A gazdálkodás speciális követelményeit a következı törvények és kormányrendeletek tartalmazzák:


a Khtv.,




1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó szerinti felhasználásáról (úgynevezett 1%-os törvény)




1997. évi CXLII. törvény a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezésérıl




1992 évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról (továbbiakban Áht.)

13




224/2000 (XII.19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságáról




114/1992 (VII.23.) Korm. rendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról




115/1992 ( VII.23. ) Korm. rendelet az alapítványok gazdálkodásáról




217/1887 (XII.30.) kormányrendelet az államháztartás mőködési rendjérıl.

(Kahulits, 2002:34,35) 3.3.1. Közhasznú, kiemelkedıen közhasznú jogállás A törvényalkotás során a nonprofit szervezetek számára biztosított kedvezmények terén

kiemelkedı

szerepet

játszik

a

közhasznúság

megszerzésével

járó

többletkedvezmények. A törvény meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, valamint a közhasznú jogállás megszerzésének és megszőnésének feltételeit. A Khtv. 3. §-a szerint közhasznú szervezetnek minısíthetı a Magyarországon nyilvántartásba vett társadalmi szervezet (kivéve biztosító egyesület, politikai párt, munkáltatói-munkavállalói

érdekképviseleti

szervezet),

alapítvány,

közalapítvány,

közhasznú társaság, köztestület, sportági országos szakszövetség, nem költségvetési szervként mőködı felsıoktatási intézmény, közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, illetve a magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsıoktatási és Tudományos Tanács. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei a Khtv. 4. és a 7. §-ai alapján: 1. A szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedıen közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. 2. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítı okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen (e törvényben meghatározott) közhasznú tevékenységet végez, és ha tagsággal rendelkezik nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. 3. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet. 4. Gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, hanem létesítı okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. 5. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 6. A vezetıszerv üléseinek nyilvánosnak kell lennie. 14

7. Létesítı okiratának tartalmaznia kell a vezetıszerv üléseinek gyakoriságát (minimum évente egy alkalom), összehívásának rendjét, napirend közlésének módját, ülései nyilvánosságának módját, határozatképességi, határozathozatali módját. A vezetı tisztségviselık összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat, felügyelı szerv létrehozására, hatáskörére, mőködésére vonatkozó szabályokat és az éves beszámoló jóváhagyásának módját. Közhasznú szervezetek létesítı okiratának vagy – ennek felhatalmazása alapján – belsı szabályzatának rendelkeznie kell a Khtv. 7. § (3) bekezdése alapján:


olyan nyilvántartással, melybıl megállapítható a vezetıszerv döntésének tartalma, idıpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzık számaránya (esetleg személye),




a vezetıszerv döntéseinek nyilvánosságra hozatali módjáról,




a keletkezett iratokba való betekintés rendjérıl,




a közhasznú szervezet mőködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

A kiemelkedıen közhasznú jogállás megszerzéséhez Khtv. 5. §-a szerint az alapító okiratnak a fentieken kívül tartalmaznia kell, hogy a szervezet:


közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyrıl a törvény vagy más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia,




tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. 3.3.2. Közhasznú szervezetek gazdálkodásának általános, és speciális szabályai

A nonprofit szervezetek tehát gazdálkodásuk során másodlagos jelleggel végezhetnek vállalkozási tevékenységet. A létesítı okiratban kell rögzíteni az egyes szervezetek gazdálkodásának legfontosabb szempontjait. Nevesíteni kell, hogy a szervezet végezhet-e vállalkozási tevékenységet, és ha igen milyen feltételek mellett (például a vagyon hány százalékának mértékéig).

15

A létesítı okiratban fontos szerepet kap az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység definiálása, mert a mőködés során az itt meghatározottak szerint fogják minısíteni az egyes tevékenységeket. Ugyancsak a létesítı okiratban kell nyilatkozni arról, hogy a szervezet képez-e törzsvagyont vagy sem. Törzsvagyon képzése esetén csak az utána járó kamatot, hozamot használhatja fel. Meg kell határozni, hogy ki jogosult kötelezettségvállalások és banki tranzakciók aláírására. Alapítványok és közalapítványok esetében általános szabály, hogy a szervezettıl független személyek rendelkezhetnek a bankszámla felett. (Kahulits 2002) A közhasznú szervezetek gazdálkodására a Khtv 14-17. §-ában a további szabályokat írja elı: A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitıl – normatív támogatást kivéve – csak írásbeli szerzıdés alapján részesülhet támogatásban. A szerzıdés tartalmazza a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehetı támogatási lehetıségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet a felelıs személyt, támogatót, és hozzátartozóját (bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı szolgáltatások, illetve társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı juttatások kivételével) cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmaz olyan feltételeket, amelyekbıl megállapítható, hogy a pályázatnak elıre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Közhasznú szervezet, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt nem bocsáthat ki. Közhasznú szervezet, a közhasznú társaság kivételével a vállalkozás fejlesztésére a közhasznú tevékenységet veszélyeztetı mértékő hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszereitıl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve annak törlesztésére nem használhatja fel. Befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfıbb szerv fogad el. 16

Amennyiben a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezetı szervtıl elkülönült felügyelı szerv létrehozása akkor is kötelezı, ha egyébként ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva nem áll fenn. (Khtv. 10. §) 3.4. A nonprofit szervezet bevételei és kiadásai 3.4.1. A nonprofit szektor bevételei A Khtv. 18. § (2) a bevételeket alapvetıen két szempont szerint különbözteti meg: 1. a szervezet cél szerinti (közhasznú) tevékenységébıl származó bevételek, illetve a 2. vállalkozási tevékenységbıl származó bevételek. Cél szerinti tevékenységbıl származó bevételek a nonprofit törvény szerint:


az alapítótól, az államháztartás alrendszereibıl vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy mőködési költsége fedezésére kapott támogatás illetve adomány,




közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,




egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,




a szervezet eszközeinek befektetésébıl származó bevétel,




tagdíj,




egyéb, más jogszabályban meghatározott bevétel.

Vállalkozási tevékenységbıl származó bevételek:


a szervezet tulajdonában vagy használatában lévı ingatlanok, nagy értékő tárgyi eszközök bérbeadásából, használatba adásából származó bevételek,




a létesítı okiratban vállalkozási tevékenységnek minısített tevékenységbıl származó bevételek,




reklámtevékenységbıl származó bevétel,




minden olyan tevékenység bevétele, amelyet a jogszabály nem minısít kedvezményezett bevételnek. (Kahulits 2002:38)

17

A nonprofit szektor dinamikus fejlıdését az is jelzi hogy, míg 1998-ban 47 384 szervezet 359 milliárd forintos bevételi forrással mőködött, úgy 2004-re a szervezetek száma 52 391-re nıtt és 818 milliárd forint bevétellel mőködtek. (KSH 2007). A forráshoz jutás lehetıségei, illetve módja és formája meghatározó szerepet játszik a szektor társadalmi, gazdasági fontosságára nézve. Korábban 2002-ben végzett átfogó statisztikai elemzés adatai szerint a bevételek megoszlása az alábbiak szerint alakultak:

Alaptevékenység 33%

Magántámogatás 13%

Magántámogatás Állami támogatás Egyéb bevételek Gazdálkodási bevétel

Gazdálkodási bevétel 14%

Állami támogatás 39%

Alaptevékenység

Egyéb bevételek 1%

Forrás: (KSH 2004) A bevételi források közül a legnagyobb részarányt az állami támogatások adják. Már 2002-ben is 39%-os részarányt képviselt (275 milliárd forint), 2004-ben az elızı évhez képest nominálértékben nıtt (298 milliárd forint), még így is a legnagyobb részarányt 36%-ot képviselte a bevételi források között. Az államháztartás legnagyobb részét a központi költségvetés alkotja. A központi költségvetési forrásokhoz a közhasznú szervezetek többféleképpen juthatnak hozzá: 1. az Országgyőlés által pályázat útján nyújtott támogatás, 2. önálló, külön elıirányzatként szerepel egyes szervezetek támogatása, 3. egyes szervezetcsoportok támogatására szóló elıirányzatok, 4. központi költségvetésben társadalmi szervezetek, alapítványok által pályázati úton elérhetı

támogatások,

melyek

általában

fejezeti

kezeléső

elıirányzatként

szerepelnek, 5. törvényben meghatározott feladatok ellátására, nem állami intézmények normatív támogatást kaphatnak

18

Legáltalánosabban használt forrásteremtési módszerek: az adománygyőjtés, a pályázatírás, a vállalkozás, a szolgáltatás. (Csizmár-Nemoda 2001) A közgondolkodással ellentétben a nonprofit szervezetek nem magánadományból finanszírozzák

tevékenységüket,

hanem

sokkal

inkább

állami

forrásból

és

alaptevékenységükbıl származó bevételeikbıl, melyek együttesen több mint a felét képezik a teljes bevételnek. Az adományozásnak a nonprofit törvény megalkotásával már nemcsak etikája és kultúrája van, hanem jogi keretet adó szabályozása is. A törvény meghatározza a közcélú adománygyőjtés szabályait (Khtv. 12§): 1. A közcélú adománygyőjtés nem járhat az adományozók, illetıleg más személyek zaklatásával, a személyhez főzıdı jogok és az emberi méltóság sérelmével. 2. Adománygyőjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhetı. 3. A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti értéken, ennek hiányában a szokásos piaci értéken kell nyilvántartásba venni. A törvény a fenti elıírások mellett, ösztönzı elemeket tartalmaz, melyek az adományozót illetik meg. A közhasznú szervezet támogatóját az adomány után társasági adókötelezettséget érintı kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintı kedvezmény illeti meg. Az adomány egyik közismert formáját a személyi jövedelemadó 1%-áról való szabad rendelkezés adja. Az 1%-os törvény megalkotása mindenekelıtt társadalompolitikai szempontból mérföldkı, mivel az adózó maga dönthet adója egy részének felhasználásáról. Egyfelıl klasszikus adományozási formának mondható, másfelıl a közvetett állami támogatás egy speciális formája. A törvényalkotást követı 9 év alatt körülbelül 28 milliárd forint átengedett bevétel került vissza a költségvetésbıl a civil1 szervezetekhez. Az 1%-os törvény vezetett el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény létrehozásához. Az Országgyőlés 2003. júniusában fogadta el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvényt (továbbiakban: NCA törvény), melynek elıírásait NCA törvény végrehajtásáról rendelkezı 160/2003. (X. 7.) Kormányrendelet szabályai egészítik ki. 1

Civil szervezet és nonprofit szervezet elnevezés a szakirodalom többségében szinonim kifejezésként használt, nem lehet a két meghatározás között éles határvonalat húzni.

19

Az alapprogram nem más, mint egy új típusú támogatási, pályázati rendszer, amely jelentıs többletforrást jelent a civil szektornak. Elsıdleges célja, hogy a civil szervezetek fejlıdéséhez stabil mőködési feltételeket biztosítson. Ezért lehetıvé teszi, hogy a szervezetek mőködési költségeire is szerezhessenek pályázati úton támogatást (az Alapprogram állami forrásainak legalább 60 százalékát erre a célra kell fordítani). A közhasznú szervezetek esetében programtámogatásra is lehetıséget nyújt a program. Az eddigi támogatási rendszerektıl eltérı lehetıség, hogy az Alapprogram Tanácsának és Kollégiumainak ez irányú döntése esetén normatív támogatások is biztosíthatók a rendelkezésre álló forrásokból. (Bódi-Jung 2003) Adományt külföldi támogatási forrásokból is kaphatnak a szervezetek. Ilyen lehetıség az Európai Uniós pályázatok. Korábban nagyobb arányú támogatás érkezett az Amerikai Egyesült Államokból, ez azonban csökkenı tendenciát mutat az ezredforduló óta.(Csizmár-Nemoda 2001) 3.4.2. A nonprofit szektor kiadásai A nonprofit szektorban, mint azt a statisztikai adatok is mutatják, nem zajlik érzékelhetı tıkefelhalmozás, a szervezetek többsége éves bevételeit teljes mértékben felhasználja a tárgyévben. A Khtv. a kiadásokat – a bevételekhez hasonlóan – aszerint csoportosítja, hogy azok a cél szerinti vagy a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódnak-e. Ennek megfelelıen a Khtv. 18. § (3) bekezdése a közhasznú szervezetek kiadásait az alábbi csoportokban határozza meg: 1. közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), 2. egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), 3. vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) 4. a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. A kiadások a 2002-es felmérésben a szektort tekintve 673 milliárd forint körüli összegre tehetı, ami 3%-al marad el a folyó bevételektıl. 20

A kiadások rendkívül egyenetlenül oszlottak meg a különbözı szervezeti formák között: Egyesület,

közhasznú társaság, NP

érdekképviselet

intézmény

82%

12%

6%

20%

36%

44%

24%

12%

64%

42%

56%

2%

Alapítvány támogatási kiadás mőködési kiadás felhalmozási kiadás szervezetszám

Forrás: KSH 2004 A táblázatból jól látszik, hogy adományosztó tevékenységet (támogatási kiadás), alapvetıen az alapítványok, közalapítványok végeznek. 2002-ben a nonprofit szervezetek által kiosztott adományok becsült összege 110 milliárd forint volt. Ez az összeg 2004-ben 118 milliárdos nagyságot képviselt, melynek 40%-át magánszemélyeknek, 60%-át szervezeteknek folyósítottak. A szervezetek kiadásainak még nagyobb részét (körülbelül egynegyedét) a bérköltségek fedezésére fordítják. 2004-ben összesen 86 501 ember dolgozott a szektorban, döntı többségük fıállásban és teljes munkaidıben. A szervezetek 62 százalékának munkáját támogatták önkéntes segítık, számuk közel 500 ezer fıt tett ki. A 2002-es felmérésben a jogi formák szerinti megoszlás is nagy különbséget mutatott. A közhasznú társaságok és intézmények jellemzıen fıállásban és teljes munkaidıben foglalkoztatnak, míg az alapítványoknál kevés számú bejelentett munkavállaló van. A bejelentett munkavállalók számát a szervezet pénzügyi helyzete határozza meg. (KSH 2004) Fontos befolyásoló tényezı a tevékenység jellege is. A legmagasabb foglalkoztatási szintet azok a szervezetek értek el, ahol valamilyen termelı vagy szolgáltató tevékenység folyik. Ilyen lehet a gazdaságfejlesztéssel összefüggı területek, ami kiterjedhet a munkanélküliek foglalkoztatására, reaktiválására, és a vállalkozóknak nyújtott szakmai segítségre. A foglalkoztatottak száma azokon a területeken különösen alacsony, ahol elsısorban közösségi együttlétekre és feltételezhetıen a tagok, önkéntes segítık munkájára alapozott tevékenység folyt. (KSH 2004) 21

4. A nonprofit szervezetek adózása 4.1. Társasági adó A nonprofit szervezetek alapvetıen nem nyereségorientáltak, elsıdlegesen nem vállalkozási tevékenység végzésére jönnek létre, hanem valamely közérdekő cél megvalósítására. Az elmúlt 10 évben azonban jelentısen nıt azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek bevételeik gyarapítása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytatnak. A vállalkozási tevékenységébıl elért jövedelem alapján meghatározott társasági adókötelezettségének a Tao. törvény rendelkezései szerint kell eleget tennie a nonprofit szervezeteknek figyelemmel az adózás rendjérıl szóló törvényben foglaltakra is. A közhasznú, illetve kiemelten közhasznú szervezeteknél a társasági adókötelezettség megállapítása során további sajátos szabályokat kell figyelembe venni. A Tao. törvény figyelembe veszi a nonprofit szervezetek gazdálkodásának sajátos szabályait, miszerint tevékenységük elsıdlegesen nem a profitszerzésre irányul, ezért igen alacsony azon vállalkozási tevékenységet folytató szervezetek aránya, amelyek esetében tényleges adófizetési kötelezettség keletkezik. A társasági adóról szóló hatályos törvény belföldi illetıségő adózónak – így társasági adóalanynak – minısíti a vállalkozási tevékenység folytatásától függetlenül •

az alapítványt,

•

a közalapítványt,

•

a társadalmi szervezetet (kivéve a pártokat),

•

a köztestületet ideértve az elızı szervezetek által létesített jogi személyiséggel rendelkezı szervezeti egységet is,

•

a felsıoktatási intézményt (2006. július 1-jétıl adóalany),

•

a közhasznú társaságot,

•

a nonprofit gazdasági társaságot.

Azon szervezetek, amelyek vállalkozási tevékenységet folytatnak – függetlenül attól, hogy ez adóköteles-e vagy sem – be kell nyújtaniuk a társasági adóbevallást. Amennyiben az adóévben vállalkozási tevékenységet nem végezett a szervezet, bevallást helyettesítı nyilatkozatot kell tennie.

22

A közhasznú társaság társasági adó fizetési kötelezettségének meghatározása során eltérést jelent a többi szervezeti formával szemben, hogy a közhasznú társaságnál nincs két adózás elıtti eredmény, a közhasznú társaság a számított adójából adómentességben részesülhet a közhasznú tevékenységével összefüggésben. (Adókódex 2006/7: 66) 4.1.1. Adófizetési kötelezettség A nonprofit szervezeteknek nem keletkezik adófizetési kötelezettségük, ha nem végeznek vállalkozási tevékenységet. Ezzel összhangban az Art. vonatkozó rendelkezései alapján az alapítványnak, közalapítványnak, köztestületnek, társadalmi szervezetnek nem kell

benyújtania

társasági

adóbevallást

akkor,

ha

az

adóévben

vállalkozási

tevékenységébıl származó bevételt nem számolt el, vagy e tevékenységhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el és errıl az adóévet követı év február 15-ig nyilatkozatot tesz. Nem tehet nyilatkozatot közhasznú társaság még akkor sem, ha vállalkozási tevékenységet nem végez. (Adókódex 2006/7: 66) A Tao. törvény szerint a belföldi illetıségő adózó (nonprofit szervezet) társasági adókötelezettsége a társasági szerzıdése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdıdik. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szőnik meg, amelyen a megszőnését szabályzó jogszabály szerint megszőnik, vagy amely napot követı naptól kikerül a társasági adó hatálya alól. A közhasznú jogállással összefüggı speciális szabályok alkalmazása is eltér az általánostól. A törvény szerint, alapítvány, közalapítvány, köztestület, társadalmi szervezet és a közhasznú társaság a közhasznú szervezetre, kiemelkedıen közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket elıször abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyer. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedıen közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket – kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását – abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A kiemelkedıen közhasznú szervezet a közhasznú szervezetté történı adóéven belüli átsorolása esetén – kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását – a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti az adóév egészére. (Junkertné 2005:47)

23

4.1.2. Az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, a köztestület és a felsıoktatási intézmény társasági adója megállapításának speciális szabályai A társasági adóalap meghatározásánál is lényeges feltétel a kedvezmények igénybevételénél a közhasznú minısítés megléte. Ennek hiányában lényegesen szőkebb a Tao. törvény alapján kedvezményezettként elismert mérték. Alapítványnak,

közalapítványnak,

társadalmi

szervezetnek,

köztestületnek,

felsıoktatási intézménynek a társasági adóalap megállapítása során az eredmény kimutatásban,

eredmény levezetésben

a

vállalkozási

tevékenység

adózás

elıtti

eredményébıl kell kiindulnia. Az adózás elıtti eredményt más adóalanyokhoz hasonlóan a törvényben2 tételesen meghatározott jogcímek szerint növelni, illetve csökkenteni kell, illetve lehet. Speciális szabály az adóalap megállapításánál, hogy a vállalkozási tevékenységgel kizárólagos összefüggésben álló tételeket száz százalékban, míg a vállalkozási tevékenységhez közvetve kapcsolódó tételeket a vállalkozási tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számított értéken kell figyelembe venni. Nem kell az adót megfizetnie a nonprofit szervezeteknek a törvény szerint számított adóalap olyan része után, amelyet kedvezményezett tevékenység képvisel az összes bevételen belül. E rendelkezés alkalmazásához a könyvvezetés során biztosítani kell a nettó árbevétel megbontását. Nem kell adót fizetnie közhasznú szervezetnek, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek nem minısülı alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek – a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok és a kedvezményezett tevékenységekre

vonatkozó

elıírások

figyelembevételével

–,

ha

a

vállalkozási

tevékenységébıl elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát.

2

Tao. törvény 9. § (2) és (3) bekezdések szerint

24

4.1.3.

Alapítvány,

kedvezményezett

közalapítvány, tevékenysége3,

köztestület, adóalap,

társadalmi

adófizetési

szervezet

kötelezettség

megállapítása Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület és felsıoktatási intézmény jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményezı gazdasági tevékenységébıl e törvény alkalmazásában nem minısül vállalkozási tevékenységnek: 1. a közhasznú tevékenység, vagy – ha nem minısül közhasznú szervezetnek, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek – az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is; 2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet, vagy – ha nem minısül közhasznú szervezetnek, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek – a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; 3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettıl, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, vagy – ha nem minısül közhasznú szervezetnek, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek – a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. A közhasznú, vagy kiemelkedıen közhasznú besorolással rendelkezı szervezetnél fontos az, hogy mi minısül közhasznú tevékenységnek. A Khtv. tételesen felsorolja a közhasznú tevékenységeket. Az a tevékenység, amely az alapító okiratban nem szerepel, vállalkozási tevékenységnek minısül. A közhasznú

szervezetként,

kiemelkedıen

közhasznú

szervezetként

besorolt

alapítványt, közalapítványt, társadalmi szervezetet, köztestületet és felsıoktatási intézmény adóalapjának megállapításakor a következı sajátosságokat kell figyelembe venni:

3

Tao. törvény 6. számú melléklete tartalmazza az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, lakásszövetkezet és közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységeket

25

Csökkenteni kell az adózás elıtti eredményt (Tao. 7. §) a közhasznú szervezetként, a kiemelkedıen közhasznú szervezetként besorolt alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek és köztestületnek vállalkozási tevékenysége adózás elıtti nyereségének 20 százalékával. Növelni kell az adózás elıtti eredményt (Tao. 8. §) az alapítványnak, közalapítványnak társadalmi szervezetnek és a köztestületnek az általa kiállított – az adózó részére az adózás elıtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre – jogosító igazolásban feltüntetett kapott adománynak teljes összegével, amennyiben az adóév utolsó napján az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozása van. A kapott adománynak arányos részével kell csökkenteni az adózás elıtti eredményt abban az esetben, ha nincs a közhasznú/kiemelkedıen közhasznú szervezetnek köztartozása, azonban a vállalkozási tevékenysége a kedvezményezett mértéket meghaladja. A kedvezményezett mérték közhasznú szervezet esetén az összes bevétel 10 százaléka, legfeljebb 20 millió forint, kiemelkedıen közhasznú szervezet esetén az összes bevétel 15 százaléka. A nem közhasznú besorolású alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, felsıoktatási intézmények esetén is csak akkor kell társasági adót fizetni, ha a vállalkozási tevékenység összes tevékenységhez viszonyított árbevétele a Tao. törvény által megjelölt kedvezményezett mértéket meghaladja. (Junkertné 2003:109) A vállalkozási bevétel kedvezményezett mértéke az összes bevétel 10 százaléka, legfeljebb 10 millió forint. Látható, hogy a maximális kedvezményezett mérték fele akkora, mint ami a közhasznú szervezeteknél irányadó. Amennyiben a kedvezményezett mértéket meghaladja a vállalkozási tevékenység bevétele, akkor a kedvezményezett mértéket meghaladó rész esik adókötelezettség alá. Ezért a kedvezményezett mértéket meghaladó vállalkozási tevékenység bevételének és a vállalkozási tevékenység összbevételének hányadosát kell kiszámítani. A közhasznú és kiemelkedıen közhasznú szervezet vállalkozási tevékenysége alapján megállapított vállalkozás adózás elıtti eredménye módosítva az adóalap növelı, illetve csökkentı tételekkel. Az így kapott adóalapnak azon része képezi a társasági adó fizetési kötelezettség alapját, amilyen részt képvisel a megengedett mértéken felüli vállalkozási

26

bevétel az összes vállalkozási bevételen belül (Tao. 9. § (7)). Az adó mértéke jelenleg 16 százalék. A nem közhasznú nonprofit szervezetek adómentességet élveznek, amennyiben a vállalkozási tevékenységük a törvény által meghatározott mértéken belüli. A törvény adómentességet ír elı, ha a vállalkozási tevékenységébıl származó bevétele legfeljebb 10 millió forint és nem haladja meg az összes bevételének 10 százalékát (Tao. 20. § (1)) Amennyiben a vállalkozási bevétel meghaladja a kedvezményezett mértéket, úgy a társaság vállalkozási bevételének 100 százaléka adókötelessé válik. 2007. január 1-jétıl vezeti be a Tao. törvény az úgynevezett elvárt jövedelem után fizetendı adót. Ezt az adót annak az adózónak kell fizetnie, amelynek társasági adóalapja az adóévben nem éri el az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett összes bevétel 2 százalékát. Nem kell elvárt jövedelem utáni adót fizetni többek között a nonprofit szervezeteknek sem. (Adókódex 2006/7:67) 4.1.4. A közhasznú társaság kedvezményezett tevékenysége, társasági adóalap és a fizetendı adó meghatározása A kiindulási pont az adó alapjának meghatározásakor a számviteli törvény kettıs könyvvitel szabályai alapján megállapított adózás elıtti eredmény. A közhasznú társaság esetében a teljes tevékenység (azaz nem csupán a vállalkozási tevékenység) adózás elıtti eredménye képezi a társasági adó alapját. Az adózás elıtti eredményt csökkenti az adomány címén az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére közérdekő kötelezettségvállalásként adott támogatás. Adóalap növelı tételként kell figyelembe venni – a támogatónak kiállított adókedvezményre jogosító igazolásban feltüntetett – kapott adomány összegét, amennyiben az adóév utolsó napján a közhasznú társaságnak köztartozása van. A Tao. törvény rendelkezése szerint a közhasznú társaságnak nem kell megfizetnie a társasági adót a törvény által meghatározott módosított adóalap olyan része után, amilyen részt képvisel a kedvezményezett bevétel a teljes bevételen belül4.

4

Tao. törvény 20. § (1) bekezdés b) pont, és az (5) bekezdés.

27

A módosított adóalapot az alábbiak szerint kell megállapítani: Az adózás elıtti eredményt módosítani kell a Tao. törvényben5 elıírt növelı/csökkentı tételekkel. Módosított adóalap számításának módja: adóalap -

véglegesen átadott pénzeszköz (az adózás elıtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel)

-

adomány, ha köztartozása van a társaságnak (az adózás elıtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel)

+ önkéntes kölcsönös biztosítópénztár részére adott közérdekő kötelezettségvállalás alapján (adózás elıtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeggel) =

módosított adóalap

(Junkertné 2005) Fizetendı adó megállapításához a társaság adózás elıtti eredménye alapján az adóalap növelı/csökkenı tételek számbavételével meghatározott adóalap adóját kell legelıször meghatározni, majd ezt követıen a módosított adóalapot és annak adóját. A módosított adóalap adójából lehet meghatározni az adókedvezmény összegét. A fizetendı adó az általános szabályok alapján megállapított adó csökkentve az adókedvezménnyel. Fizetendı adó számításának menete: 1. Adózás elıtti eredmény korrigálva az adóalapot módosító tételekkel. Ez adja a társasági adó alapját. A számított adó az adóalap 16 százaléka. 2. Módosított adóalap (fenti meghatározás alapján) 16 százaléka képezi a módosított adóalap utáni számított adót. 3. Adómentes összeg számítása = Módosított adóalap utáni adó x kedvezményezett tevékenység bevétele/ összes bevétel 4. Számított adó - Adómentes összeg = Fizetendı adó A közhasznú társaságok függetlenül attól, hogy közhasznú, kiemelkedıen közhasznú besorolással rendelkeznek vagy sem adómentességben részesülhetnek. A kiszámított adónak olyan részét nem kell megfizetni a társaságnak, amilyen részt képvisel a kedvezményezett tevékenység az összes bevételen belül. A számviteli törvény szabályai

5

Tao törvény 13§-ban található a közhasznú társaság és vízi társulat adóalapjának meghatározása, az adóalap növelı/csökkentı tételek.

28

szerint a közhasznú társaságnak olyan nyilvántartást kell vezetnie, hogy az elszámolt bevételt meg kell bontania kedvezményezett (adómentes) és vállalkozási bevételre. A törvény szerint kedvezményezett bevétel6: 1) a közhasznú tevékenységbıl vagy – amennyiben nem minısül közhasznú szervezetnek, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek – a társasági szerzıdésében, alapszabályában nevesített közcélú tevékenységbıl származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelıs szervvel – helyi önkormányzattal, vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkezı intézménnyel – folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerzıdés alapján folytatott tevékenységbıl származik, 2) a közhasznú tevékenységhez vagy – ha nem minısül közhasznú szervezetnek, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek – a közcélú tevékenységhez, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezetére kapott támogatás, juttatás, 3) a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettıl, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, ha nem minısül közhasznú szervezetnek, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek, a közcélú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. A közhasznú tevékenységhez, vagy közhasznú besorolással nem rendelkezı szervezet esetén a közcélú tevékenységhez, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezetére kapott támogatás, juttatás kedvezményezett tevékenységbıl származó bevételnek minısül. A közcélú tevékenység szélesebb kört ölel fel, mint a közhasznú tevékenység, ezért a közhasznú besorolással nem rendelkezı szervezetek több tevékenységre tekintettel érvényesíthetik az adómentességet. A támogatás a törvényi rendelkezés vonatkozásában tágabban értelmezendı. Ugyanis ha egy közhasznú társaságnak nincs adómentes bevétele, mert nem vállalt át közfeladatot, lehet a támogatás adómentes.

6

Tao. törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

29

Az alapítóktól kapott támogatás adható lehet mőködésre adott, illetve a tevékenység végzéséhez kapcsolódó. A tevékenység végzéséhez kapcsolódó támogatás a szervezet által végzett szolgáltatásáért járó ellenértéknek minısül, mivel a szolgáltatást igénybevevı nem fizet érte ellenértéket. Ebbıl következıen az ilyen típusú támogatás a nettó árbevétel részeként

számolható

el.

A

mőködésre

adott

támogatás

célja

a

szervezet

eredményességének biztosítása, a veszteség fedezete. A veszteséges mőködés indoka általában az, hogy a szolgáltatást igénybevevık nem fizetik meg a szolgáltatás piaci árát. Ezen típusú alapítói hozzájárulás támogatásként kerül a könyvekbe elszámolásra. (Junkertné 2003:49) A szabad, felhasználatlan pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettıl, értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része adómentes, amilyen arányt a közhasznú tevékenység az összes tevékenységen belül képvisel. Tehát arányosítani kell: ki kell számítani, hogy az összes bevételhez képest a közhasznú tevékenység hány százalékot képvisel, és a kapott összes kamatbevételt ennek a százalékos aránynak megfelelıen kell megosztani a közhasznú és a vállalkozási tevékenység között. Ha nincs vállalkozási bevétel, akkor értelemszerően nincs mit megosztani. A kamat akkor lehet fıszabályként teljes egészében adómentes, ha a társaság nem vállalkozik

és

a

kamatbevételt

kizárólag

a

Tao.

törvényben

meghatározott

kedvezményezett tevékenység jogcímén számolta el. A kamat, vállalkozási bevételnek minısül, ha azt a társaság nem kedvezményezett tevékenységének vonatkozásában számolta el. Például a tızsdei ügyletekbıl származó árfolyamnyereség minden körülmény között vállalkozási bevételnek minısül. Ha a szervezetnek van adómentes és adóköteles tevékenységbıl származó bevétele, akkor a kamatbevételt meg kell osztani az adóköteles és adómentes tevékenységbıl származó bevétel arányában. Ez a szabály nem vonatkozik az olyan kamatbevételre, amely fıszabályként vállalkozási bevételnek minısül. (Junkertné 2003:49,50) A közhasznú társaságnál az adóévi eredmény és erre tekintettel az eredménytartalék adómentes, illetve adózott eredményt tartalmaz. A saját tıke e két részének változását a társaság folyamatosan köteles nyilvántartani. A társaságnak a saját tıkéjét és az adóév mérleg szerinti eredményét meg kell osztania adómentes és adófizetési kötelezettség mellett keletkezett részre. A megosztás a mérleg szerinti eredménynél az adóévben

30

elszámolt bevételek alapján a saját tıke egyéb tételeinél a Tao törvény7 szabálya alapján történik. Ennek alapján adózott saját tıkeként kell szerepeltetni: •

a tag által alapításkor, tıkeemeléskor adott hozzájárulást,

•

a közhasznú társaság adóévi mérleg szerinti eredményébıl a vállalkozási bevételnek az összes bevételarányával számított összegét,

•

közhasznú társaság egyesülése, szétválása esetén a jogelıd adózott saját tıkéjébıl összesítéssel, megosztással számított részt,

•

nem közhasznú társaság, jogi személy vállalata, vagy intézmény közhasznú társasággá való átalakulásakor az átalakulási vagyonmérleg szerinti vagyont az átértékelési különbözet kivételével

•

közhasznú társasággá történı átalakulás során az elsı adóévben az átértékelési különbözet összegének a nem kedvezményezett bevétellel arányos részét.

Adózottan képzett saját tıke csökkenéseként kell elszámolni: •

a tag részére kiadott vagyont, mindaddig, amíg arra az adózottan képzett saját tıke fedezetet nyújt,

•

az adóévi saját tıke csökkenésébıl az adóévi nem kedvezményezett tevékenység bevételével arányos részt.

A saját tıkének adómentesen és adózottan képzett részre történı megbontására azért van szükség, hogy adóztatható legyen az adómentesen képzıdött saját tıkerész akkor, ha a társaság átalakul, megszőnik, illetve ha a tulajdonos tıkét von ki. Az adómentesen képzett saját tıke adóalap növelı tételt jelent megszőnéskor, átalakuláskor és tıkekivonáskor. (Pölöskei 2003) Nonprofit gazdasági társaság új jogi személyként jelenik meg, mely üzletszerő gazdasági tevékenységet csak kiegészítı jelleggel folytathat, osztalékot nem fizethet. A nonprofit gazdasági társaság társasági adójának meghatározására 2007. július 1-jétıl az alábbi szabályok vonatkoznak: A közhasznú/kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısített nonprofit gazdasági társaságot adómentesség illeti meg, azaz nem kell az adó azon részét megfizetni, amelyet a közfeladatokból elért bevétel az összes bevételen belül képvisel. Adóalapját úgy kell

7

Tao. törvény 13§ (2) bekezdés

31

meghatározni, mint minden közhasznú társaságnak, és a saját tıkét meg kell bontania adómentes és adózottan képzett saját tıkére. (Adókódex 2006/7: 69) 4.2. Általános forgalmi adó A nonprofit szervezetekre nézve az Áfa törvény külön nevesített elıírásokat nem tartalmaz ezért az általános szabályok tekintendık irányadónak. Az Áfa törvény szerint az adóalanyiság feltétele az üzletszerően vagy rendszeresen végzett gazdasági tevékenység tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Ezért azok a szervezetek, amelyek e feltételnek megfelelnek, az általános forgalmi adó tekintetében adóalannyá válnak, így a nonprofit szervezetek is. A törvény rendelkezései szerint általános forgalmi adót kell fizetni: •

az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás

•

az Európai Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés,

•

valamint termékimport után. 2006. január 1-jétıl megszőnt az államháztartási támogatások miatti arányos áfa

megosztási kötelezettség. Adófizetésre kötelezett áfa alanyok amennyiben állami támogatások kedvezményezettjei, úgy beszerzéseik során az általános szabályok szerint az elızetes áfa teljes összegét levonhatják. Az áfa nem elszámolható költség, ezért arra támogatás nem adható. Térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ennek hiányában piaci értéke), illetve térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke után az adomány nyújtójának nem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége.8 4.2.1. Áfa-mentességek A nonprofit szervezet választhat alanyi adómentességet. Alanyi adómentes az a szervezet, amelynek az elızı évben az általános forgalmi adó köteles gazdasági tevékenységébıl származó tényleges bevétele, valamint a tárgyévben az Áfá-s gazdasági tevékenységébıl származó, ésszerően várható bevétele idıarányosan a 4 millió forintot nem haladja meg9.

8 9

Áfa törvény 7. § (3) bekezdés Áfa törvény 49. § (1) bekezdés

32

Értelemszerően, amennyiben a szervezet gazdasági tevékenységébıl származó bevétele a 4 millió forintos határt az elızı évben elérte, illetve azt már az alapítás évében várhatóan eléri, Áfa alanyként be kell jelentkeznie az adóhatóságnál. A tárgyi adómentesség tevékenységekre vonatkozik. A törvény tételesen felsorolja, hogy mely tevékenységek tartoznak tárgyi adómentes10 tevékenységek közé. Ha az adott szervezet kizárólag e tevékenységet gyakorolja, akkor e szolgáltatások nyújtásakor az alapítvány, társadalmi szervezet számláiban fizetendı áfá-t nem számol fel, ugyanakkor le sem vonhatja a beszerzéshez kapcsolódó, elızetesen felszámított áfá-t. Az áfa alany szervezeteknek az áfa kötelezettség megállapításánál figyelni kell arra, hogy elızetesen felszámított áfa csak a személyi és tárgyi feltételek fennállása esetén vonható le. A levonás személyi feltétele, hogy az adó fizetésére kötelezett adóalany a nyilvántartását az egyszeres vagy kettıs könyvvitel szabályai szerint vezesse. Az adólevonási jog tárgyi feltétele az elızetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum. (Adókódex 2006/7:68) 4.2.2. Különleges adólevonási jogosultságok és adó visszatérítési lehetıségek A nonprofit szervezetek meghatározott feltételek esetén engedélyhez kötött áfa levonási lehetıséggel élhetnek11. Az adóhatóság az Áfa törvény felhatalmazása alapján lehetıséget kap arra, hogy az e törvény rendelkezései alapján le nem vonható, az alább meghatározott tevékenysége keretében harmadik ország területére kifuvarozott, kiküldött és ott szétosztott termékek beszerzésére (ide nem értve a személygépkocsit, és az annak üzemeltetéséhez használt üzemanyagot) jutó elızetesen felszámított adó visszatérítését indokolt kérelemre saját hatáskörben, méltányosságból engedélyezze olyan társadalmi szervezet, egyház, az egyház önálló képviselettel rendelkezı szervezeti egysége (ide nem értve az egyházi fenntartású, közcélú intézményt) és alapítvány részére, amely az alábbi feltételeknek együttesen megfelel: •

magánszemélyek széles körét érintı szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési feladatok

10

Áfa törvény 30. §, 31. § valamint, a törvény 2. számú melléklete tételesen sorolja fel a tárgyi adómentes tevékenységeket 11 Áfa törvény 71. § (9) bekezdés

33

ellátását szolgálja, és az adó visszatérítés iránti kérelem benyújtásának évét megelızıen

legalább

egy

évvel

korábban

ilyen

tevékenységet

folytató

szervezetként nyilvántartásba vették, •

sem alapszabálya, illetıleg a szervezetet létrehozó más szabályzat, okirat alapján, sem pedig ténylegesen nem törekszik nyereség elérésére, az ennek ellenére esetleg keletkezı nyereséget nem osztja fel, hanem azt az elızı pont szerinti tevékenység fenntartására, javítására, bıvítésére fordítja, valamint

•

vezetıje, igazgatást ellátó, valamint az igazgatásában közremőködı személyek részére pénzbeli vagy természetbeni ellenszolgáltatást (ideértve a költségtérítést is) nem nyújt, és ezek a személyek, valamint hozzátartozóik sem közvetlenül, sem közvetetten nem élveznek elınyt a szervezet mőködésébıl. E pont alkalmazásában nem minısül ellenszolgáltatásnak a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott adómentesnek számító bevétel12. Ez a feltétel nem vonatkozik arra az esetre, ha a visszatérítés iránti kérelmet szociális vagy egészségügyi feladatot ellátó, kiemelkedıen közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett alapítvány, társadalmi szervezet nyújtja be. (Adókódex 2006/7) 4.2.3. Egyéb különleges adó visszatérítési lehetıség

Az adóhatóság a kedvezményezett indokolt kérelmére engedélyezheti az Áfa törvény rendelkezései alapján le nem vonható elızetesen felszámított adó visszatérítését abban az esetben is, ha kormányrendelettel kihirdetett, vagy a Magyar Közlönyben közzétett nemzetközi szerzıdés úgy rendelkezik, hogy •

a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás árában foglalt adó viselése alól a kedvezményezettet mentesíteni kell,

•

a külföldi illetıségő adománytevı a külföldrıl származó pénzbeli segély felhasználását ahhoz a feltételhez köti, hogy az abból finanszírozott az állampolgárok széles körét érintı közösségi feladatok ellátását szolgáló kiadások árában foglalt adó viselése alól az adomány kedvezményezettjét mentesíteni kell.

Ez utóbbi esetben különösen a szociális, az egészségügyi, a nevelési, az oktatási, a kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, a terület- és településfejlesztési feladatokat tekintve történik engedélyezés. 12

Szja törvény 1. számú melléklete az adómentes bevételekrıl

34

Amennyiben a nemzetközi szervezet meghatározott pénzösszeg felhasználását ahhoz a feltételhez köti, hogy abból a finanszírozott kiadások árában foglalt adó alól a kedvezményezettet mentesíteni kell, legfeljebb olyan hányadban engedélyezhetı visszatérítés, amilyen hányadban a kiadásokból a pénzösszeg részesedik. A vámhatóság engedélyezheti az importáló indokolt kérelmére az adófizetés alóli mentességet abban az esetben, •

ha az ellenérték nélküli termékimport az állampolgárok széles körét érintı közösségi feladatok ellátását szolgálja, leginkább szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési feladatok vonatkozásában,

•

az importáló e tekintetben nem rendelkezik adólevonási jogosultsággal (Adókódex 2006/7:65)

4.3. Személyi jövedelemadó A nonprofit szervezetek a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásakor kifizetınek, illetve munkáltatónak minısülhetnek, ennek megfelelıen terhelik mindazok az adókötelezettségek, amelyek bármely más kifizetıt, munkáltatót terhelnek. Ebben a fejezetben a nonprofit szervezetekre jellemzı, az általános elıírásoktól eltérı szabályok kerülnek bemutatásra. 4.3.1. A nonprofit szervezetek által alkalmazható adómentes jogcímek13 Adómentes jogcímnek minısülnek az alábbiak: 1.

Közhasznú, kiemelkedıen közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, •

amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak,

•

a szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak,

•

a diák- és szabadidısport résztvevıjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak.

13

Szja törvény 1. számú mellékletének 3. pontja tartalmazza

35

2.

Az

az

összeg,

amelyet olyan

alapítványból,

közalapítványból

kap

a

magánszemély, amelyet 1993. január 1-jét megelızıen kizárólag külföldi pénzeszközökbıl alapítottak, feltéve, hogy az utóbb csatlakozó támogató jogi és magánszemély csatlakozása, támogatása a következı feltételeknek megfelel: vagy vállalkozási

tevékenységet

nem

folytató

alapítványtól,

közalapítványtól,

egyesülettıl kap a magánszemély, feltéve, hogy az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület a részére történı befizetésrıl (nem pénzbeli juttatásról) adó- vagy adóalap csökkentés igénybevételére jogosító igazolást nem ad (adott) ki. 3.

A közérdekő kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedıen közhasznú társadalmi szervezetbıl, alapítványból, közalapítványból annak létesítı okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel.

Nem adómentes az a bevétel, amelynek címzettje az alapító az adományozó, a támogató, kivéve a gyógyítással közvetlenül összefüggı természetben megszerzett bevétel. Továbbá

nem

adómentes

az

a

bevétel,

amelyet

a

szervezettel,

közérdekő

kötelezettségvállalás szervezıjével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más a Ptk. szerinti szerzıdéses jogviszonyban álló magánszemély bármilyen jogcímen kap. Ösztöndíjat, szociális segélyt kizárólag közhasznú, vagy kiemelkedıen közhasznú alapítványok, közalapítványok fizethetnek ki adó és járulékmentesen. Az adómentes kifizetések korlátozása céljából az Szja törvény 72/A. §-a úgy rendelkezik, hogy az önsegélyezı feladatot is vállaló társadalmi szervezetnek önsegélyezı egyesületnek (továbbiakban: érdekképviselet), illetve bármely kifizetınek az elızıeken kívül 44 százalékos adófizetési kötelezettsége áll fenn az adóévben történt bármely adómentes juttatás meghatározott része után. Az érdekképviseletnek nem minısülı bármely kifizetınek 44 százalék adót kell fizetnie a magánszemélynek adómentes jogcímen az adóévben juttatott összeg azon része után, amely meghaladja: -

érdekképviselettıl, más alapítványtól kapott bevétele 40 százalékát,

-

az adóévben keletkezett bármely más bevételének együttes összegét.

(Junkertné, 2003:115)

36

4.3.2. Önkéntes tevékenységgel kapcsolatos adó és járulék szabályok A közérdekő önkéntes tevékenységrıl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban Köt.) hatályba lépésével a nonprofit szervezeteknél eddig jogbiztonság nélkül folytatott önkéntes tevékenység végre meghatározott, jól definiált és legalizált keretek közé került. Az önkéntes munkát végzı személy eddig törvény által elismert szerzıdéses jogviszonyban nem állt a szervezettel, így a költségei (önkéntes tevékenységével összefüggı költségek: szállás, étkezés, utazás stb.) megtérítésére sem volt jogosult, illetve más jogviszony esetén azokat adó és járulék terhelte. A törvény egy olyan új, önálló jogviszonyt hozott létre, amelyben az önkéntes a leglényegesebb vonatkozásokban a munkavállalóéhoz hasonlóan védelembe részesül. Továbbá az önkéntes által kapott költségtérítés jellegő juttatások adó- és járulékmentesek lettek. A törvény szerint ellenszolgáltatásnak minısül minden olyan vagyoni elıny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója az önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut. Nem várható el ugyanakkor, hogy az önkéntes a tevékenységével kapcsolatban felmerülı költségeket maga viselje. Ezeket az önkéntes tevékenységhez szükséges természetbeni juttatásokat, illetve a szükséges költségek megtérítését a törvény nem minısíti ellenszolgáltatásnak, hiszen az nem hozza jobb vagyoni helyzetbe az önkéntest, hanem csak nem engedi, hogy rosszabb anyagi helyzetbe kerüljön azért, mert önkéntes tevékenységet végez. (Adókódex 2006:81)

4.4. Egyéb adók, illeték, vám 4.4.1. Helyi adók A Magyar Köztársaság Alkotmánya a települési önkormányzatok képviselıtestületeinek biztosítja azt a jogot, hogy a törvényben meghatározott keretek között illetékességi területén helyi adókat vezessen be. A Htv.14 alapján adóalanynak minısül, többek között az alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, közhasznú társaság.

14

Htv. 3. § (1) bekezdése

37

A Khtv. vonatkozó rendelkezései szerint a közhasznú szervezetet a Htv. szerinti mértékben és feltételek szerint adókötelezettséget érintı kedvezmény illeti meg. (Junkertné 2005:75) A Htv.15 szerint adómentességet élvez az adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az alapítvány, a köztestület, a közhasznú társaság abban az adóévben, amelyet megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétérıl az adóalanynak írásban kell nyilatkozni a székhelye szerinti illetékes adóhatóságnál. Ez az adómentesség valamennyi helyi adóra vonatkozik. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok saját hatáskörben szabályozhatják a helyi adófizetés feltételeit, így a törvény szerint nem adómentes nonprofit szervezetek az illetékességük szerinti helyi önkormányzatoktól további kedvezményekben részesülhetnek. 4.4.2. Illetékkedvezmény Az Itv.16 szerint öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén, vagyonszerzési illetéket, az államigazgatási és bírósági eljárásért eljárási illetéket, vagy a törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat kell fizetni. A törvény eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell. A nonprofit szervezetek közül teljes illetékmentességben részesül: az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, közhasznú társaság.17 Illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg a szervezetet, ha a vagyonszerzést, illetıleg az eljárás megindítását megelızı naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

15

Htv. 3. § (2) bekezdés Itv. 1. §-a szerint. 17 Itv. 5. § (1) bekezdés d. és f. pontja. 16

38

4.4.3. Gépjármőadó-kedvezmény A Gjt. értelmében az adókötelezettség egyrészt a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármővek és pótkocsikra, másrészt a Magyar Köztársaság területén közlekedı, külföldön nyilvántartott tehergépjármővekre terjed ki. Az adó alanya a gépjármő azon tulajdonosa, üzembentartó esetén üzemben tartója, akinek a nevére (az év elsı napján fennálló állapota szerint) a forgalmi engedélyt kiállították. Mentes az adó alól18 a társadalmi szervezet, az alapítvány tulajdonában levı gépjármő abban az évben, amelyet megelızı évben a gépjármő tulajdonosának jövedelem (nyereség) után adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

4.4.4. Nonprofit szervezetekre vonatkozó vámszabályok A Csatlakozási okmány értelmében az Európai Unióhoz való csatlakozással a vámterületre vonatkozó közösségi jogi szabályozás a csatlakozás idıpontjától azonnal és közvetlenül hatályba lépett a Magyar Köztársaságban is. A korábbi hazai gyakorlat szerint a vámmentességi jogcímeket a vámtörvény tartalmazta. A közösségi vámjog területén az alkalmazható vámmentességekrıl a 918/1983/EK tanácsi rendelet tartalmaz szabályokat. A rendelet szerint a következı termékek importvámtól mentesen hozhatók be: •

Állami szervezetek vagy más jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek által importált alapvetı szükségleti cikkek19, amelyek a rászoruló személyek közti ingyenes szétosztását jóváhagyták az illetékes hatóságok.

•

Mindenfajta árucikkek, amelyeket egy harmadik országban letelepedett szervezet vagy személy ingyenesen és a feladó részérıl bármilyen kereskedelmi szándék nélkül küldött, az illetékes hatóságok által jóváhagyott állami szervezetek, illetve más jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek részére, hogy alkalmi jótékony célú rendezvényeken a rászoruló személyek javára szolgáló anyagi alapok teremtésére használják.

18

Gjt. 5. § b) pontja szerint alapvetı szükségleti cikkek azok az árucikkek, amelyek emberek közvetlen szükségleteinek a kielégítéséhez szükségesek (pl. élelmiszer, gyógyszer, ruhanemő, ágynemő) 19

39

Nem adható mentesség a következı cikkekre: •

alkoholtartalmú termékek,

•

dohány, vagy dohánytermékek,

•

kávé és tea,

•

gépjármővek a betegszállító jármővek kivételével.

A mentesség csak olyan szervezeteknek adható meg, amelyek számviteli eljárásai lehetıvé teszik az illetékes hatóságoknak a mőködésük felügyeletét, és amelyek a szükségesnek tartott összes garanciát felkínálják. (Adókódex 2006/7:85,86) 4.5. A nonprofit szervezetek támogatóinak kedvezményei 1999-tıl kezdıdıen a támogatók csak a közhasznú szervezetnek minısülı nonprofit szervezeteket támogathatják kedvezményesen. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy adomány nyújtása esetén a támogatott közhasznú, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek igazolást kell adnia. Az igénybe vehetı kedvezmény mértéke attól függ, hogy az adományozó a személyi jövedelemadó, vagy a társasági adó hatálya alá tartozik-e. 4.5.1. Az adományozás társasági adó vonzata A Tao. törvény meghatározza az adomány fogalmát.20 Így adománynak minısül fıként a közhasznú szervezet, kiemelkedıen közhasznú szervezet részére a Khtv.-ben nevesített közhasznú tevékenység, illetve a kiemelkedıen közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására az adóévben •

visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,

•

térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke,

•

térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

Az adományhoz kapcsolódó feltétel, hogy a jogügylet dokumentumai (alapító okirat, tájékoztató, reklám stb.) körülménye (szervezés, kapcsolódó jogügylet, feltétel) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az adomány nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú célt. 20

Tao. törvény 4. § 1/a pontja

40

További feltétel, hogy az adomány nem jelent vagyoni elınyt21az adományozónak, az adományozó tagjának, vezetı tisztségviselıjének, felügyelı bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag közeli hozzátartozójának. Nem minısül vagyoni elınynek, ha a közhasznú szervezet, kiemelkedıen közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. Az adományhoz kapcsolódó társasági adóalap módosító tényezık A számvitelrıl szóló törvény22 elıírása szerint, a könyvekben az adományt megjelenési formájától függetlenül, rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, bekerülési, illetve könyv szerinti értéken. Az így elszámolt összeg, mint véglegesen átadott pénzeszköz, vagy térítés nélküli eszközátadás, illetve térítés nélküli szolgáltatásnyújtás növeli az adózás elıtti eredményt.23 Közhasznú szervezet támogatása esetén csökkenti az adózás elıtti eredményt az adomány teljes összege, de legfeljebb az adózás elıtti eredmény 20 százaléka érvényesíthetı. Kiemelkedıen közhasznú szervezet támogatása esetén, az adomány összegének másfélszerese, de legfeljebb az adózás elıtti eredmény 20 százaléka érvényesíthetı. Amennyiben közhasznú és kiemelkedıen közhasznú szervezet támogatása együttesen valósul meg a maximálisan elszámolható adóalap csökkentı összeg az adózás elıtti összeg 25 százaléka lehet. Adománnyal akkor csökkenthetı az adóalap, ha az adományozó rendelkezik a támogatott közhasznú szervezet által kiadott igazolással. Tartós adományozás Nem magánszemély esetén rendszeresen azonos vagy növekvı összegben az adózás elıtti eredménye arányában rögzített mértékkel ellenérték nélkül nyújtott pénzbeli támogatás, valamint értékpapír térítés nélküli átadása. Tartós adományozás esetén az adományozót a támogatás második évétıl külön kedvezmény illeti meg. A közhasznú szervezetek támogatásának sajátos formája a tartós adományozásról szóló szerzıdés alapján történı adományozás. Ilyenkor az adományozás tárgya kizárólag 21

A Tao. törvényben és a Szja. törvényben meghatározottakon túl. Sztv. 86. § (7) bekezdés 23 Tao. törvény 8. § (1) bekezdés n. pontja. 22

41

pénzeszköz, vagy értékpapír lehet, sıt, ha a támogató magánszemély, akkor kizárólag pénzeszköz. A tartós adományozásról szóló szerzıdésben a szerzıdı felek egyikének közhasznú jogállással rendelkezı szervezetnek kell lennie és a szerzıdést írásba kell foglalni. A szerzıdést legalább négy évre szólóan kell elkészíteni, módosítani csak úgy lehet, hogy a módosított szerzıdés is legalább még három évre szóljon. A szerzıdésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a közhasznú szervezetnek évente azonos, vagy növekvı összegő pénzeszközt, vagy értékpapírt ad át. A közhasznú szervezet részérıl a szerzıdés ingyenes, legfeljebb arra vállal kötelezettséget, hogy közhasznú szolgáltatásának nyújtása keretében utal a támogató nevére, tevékenységére. A teljesítés elsı évében ez a kedvezmény még nem érvényesíthetı. Tartós adományozás esetén az adományozás második évétıl további 20 százalék számolható el adóalap csökkentésként. Ebben az esetben összességében az adózás elıtti eredményt csökkenti az adomány 120 százaléka, de legfeljebb az adózás elıtti eredmény 20 százaléka közhasznú társaság esetén. Kiemelkedıen közhasznú társaság esetén az adomány 170 százaléka, de legfeljebb az adózás elıtti eredmény 20 százalékáig. Amennyiben közhasznú és kiemelkedıen közhasznú szervezet támogatása tartós adományozási szerzıdés keretében együttessen valósul meg, a maximálisan elszámolható adóalap csökkentı összeg az adózás elıtti eredmény 25 százaléka. Amennyiben a tartós adományozási szerzıdés meghiúsul 24 az adományozó köteles az adózás elıtti eredményét megnövelni, ennek mértéke attól függ, hogy melyik fél érdekkörébe tartozó esemény okozta a szerzıdés meghiúsulását. Növelni kell az adóalapot az adóévet megelızı években az adózás elıtti eredmény csökkentéseként elszámolt kedvezmény teljes összegével, ha a szerzıdés fennállása alatt, ha a közhasznú szervezetet törlik a közhasznúsági nyilvántartásból, illetve ha a közhasznú szervezet jogutód nélkül megszőnik. A korábbi években elszámolt kedvezmény kétszeresével kell növelni az adóalapot, ha a szerzıdést az adományozó bármely ok miatt nem teljesíti. 4.5.2. Az adományozás személyi jövedelemadó vonzata Az egyéni vállalkozó nem csökkentheti vállalkozói jövedelmét közcélú adomány révén, illetve költségként sem számolhatja el az Szja. törvény szerint. Egyéni vállalkozó

24

Tao. törvény 8. § (1) bekezdés

42

csak összevont adóalap adójában, csak magánszemélyként érvényesítheti a közcélú adományok kedvezményét. Magánszemély esetén a Szja. törvény meghatározza a közcélú adomány fogalmát25, miszerint közcélú adomány a nonprofit törvényben felsorolt közhasznú tevékenységet végzı közhasznú illetve kiemelkedıen közhasznú szervezetnek, tevékenysége céljára az adóévben átadott pénzösszeg. További feltétel, hogy a jogügylet dokumentumai, körülménye alapján nem állapítható meg, hogy az adomány nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú célt. Továbbá az adomány nem jelenthet vagyoni elınyt a személyi

jövedelemadó

törvényben

meghatározott

adókedvezményen

túl

az

adományozónak vagy annak közeli hozzátartozójának. Nem minısül vagyoni elınynek a közhasznú/ kiemelkedıen közhasznú szervezet közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. Nem számít vagyoni elınynek a közoktatási törvény hatálya alá tartozó oktatási intézményben folyó képzésben való részvétel. A közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb kiemelkedıen közhasznú tevékenység esetében összesen 100 ezer forint, közhasznú szervezet esetében összesen 50 ezer forint. Tartós adományozás Közhasznú szervezet és a magánszemély támogatója által írásban kötött szerzıdés alapján nyújtott kizárólag pénzbeli támogatás, ha a szerzıdésben a magánszemély arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerzıdéskötés évében és az azt követı legalább három évben, évente legalább egy alkalommal azonos, vagy növekvı összegben ellenszolgáltatás nélkül adja. Magánszeméllyel kötött tartós adományozási szerzıdés alapján tartós adományozás külön kedvezménye illeti meg az adományozót. Magánszemély esetén az „egyszerő” adományokra vonatkozó rendelkezések mellett és az ott megadott korlátokig terjedıen az adóévben befizetett összeg további 5 százaléka. Ez a külön kedvezmény a támogatás második évétıl illeti meg az adományozót. Tartós adományozási szerzıdés meghiúsulása esetén, a tartós adományozási szerzıdésbıl eredı bármely kötelezettségét a magánszemély az adóévben nem teljesítette, akkor a nem teljesítés éve szerinti bevallásának benyújtásával egyidejőleg meg kell fizetnie

25

Szja. törvény 41. § (2) bekezdés

43

a korábban érvényesített kedvezményeket. Csak az igénybevett kedvezményeket kell megfizetni, ha a szerzıdés meghiúsulása a másik fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése, illetve jogutód nélküli megszőnése miatt hiúsult meg. Amennyiben bármely más ok miatt nem teljesítette a magánszemély a szerzıdésben vállalt kötelezettségét, az igénybevett kedvezmények kétszeresét kell megfizetnie. 5. A nonprofit szervezetek számvitele A számvitelrıl szóló 2000 évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) az úgynevezett egyéb szervezetek közé sorolja a nonprofit szervezeteket. A számviteli törvény által megnevezett egyéb szervezetek szélesebb kört érint, mint a Khtv. A Sztv. egyéb szervezetek

közé

sorolja

a

Khtv.

által

megnevezett

szervezeteken

kívül

a

lakásszövetkezeteket, társasházakat, egyházi jogi személyeket, és az általuk alapított intézményeket. A Sztv. általános szabályainak megfelelıen a nonprofit szervezetekkel szemben is hangsúlyozandó, hogy a beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a szervezet


vagyonáról, annak összetételérıl,




eszközeirıl, forrásairól




pénzügyi helyzetérıl




és tevékenysége eredményérıl. Amennyiben nem elegendı a megbízható, valós összképhez a törvényben elıírt

adatok, akkor a kiegészítı mellékletben további információkat kell megadni. A hitelezık, befektetık, a piac szereplıi, a nonprofit szervezeteket támogatók akkor tekintik valósnak és hitelesnek a beszámolót, ha adatait független könyvvizsgáló felülvizsgálta és azt hitelesítı záradékkal látta el. 5.1. A nonprofit szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai A nonprofit szervezetek gazdálkodását, könyvvezetését és pénzügyeit érintı jogszabályi feltételrendszer összességében elfogadható, azonban az egyes jogszabályok közötti jogharmonizáció hiánya többször is felmerül. Elég csak visszagondolni az elıbbiekben említett különbségekre, az egyes jogszabályokban győjtıfogalomként használt különbözı kifejezésekre, fogalmakra, azok tartalmi eltéréseire.

44

A Sztv felhatalmazása alapján a 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza az egyes egyéb szervezetek, társadalmi szervezet,

alapítvány,

köztestület,

közalapítvány,

közhasznú

társaság

(nonprofit

szervezetek) beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait. A rendeletek célja, hogy meghatározzák azokat a sajátos szabályokat, amelyek eltérnek a vállalkozókra elıírt szabályoktól, de nem ellentétesek a számviteli törvény alapelveivel. Mint már korábban említettem a nonprofit szervezetek gazdálkodásának alapelve, hogy elsıdlegesen vállalkozási tevékenységre nem alapítható, a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt létesítı okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. Kivétel ez alól a közhasznú társaság, melynek vállalkozási tevékenységére a Gt. korlátolt felelısségő társaságra vonatkozó szabályai az irányadóak. A vonatkozó kormányrendeletek rögzítik, hogy a könyvvezetés és beszámoló készítés során a Sztv. elıírásait kell figyelembe venni, azokkal az eltérésekkel, amelyeket a nonprofit szervezetek tekintetében sajátosságként (az Sztv. alapelveivel egyezıen, azonban szabályaitól eltérıen) ezek a rendeletek nevesítenek. Ezek alapvetıen a nonprofit szervezetek beszámoló készítési kötelezettségét szabályozzák, a könyvvezetést ennek rendelik alá. 5.1.1. A nonprofit szervezetek által készíthetı beszámolók formái A beszámoló készítési kötelezettségét a nonprofit szervezetek az alábbi beszámolók valamelyikével teljesítheti: Közhasznú besorolással nem rendelkezı szervezet: •

egyszerősített beszámoló

•

egyszerősített éves beszámoló

•

Sztv. Szerinti éves beszámoló

•

Sztv. Szerinti egyszerősített éves beszámoló

Közhasznú besorolással rendelkezı szervezet: •

Közhasznú egyszerősített beszámoló

•

Közhasznú egyszerősített éves beszámoló

•

Sztv. szerinti éves beszámoló

•

Sztv. szerinti egyszerősített éves beszámoló

45

Egyszerősített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az, az egyszeres könyvvitelt vezetı társadalmi szervezet, alapítvány, köztestület, amely kizárólag alaptevékenységet folytat, illetve (ár)bevételének együttes összege két egymást követı évben évenként az 50 millió forintot alaptevékenységébıl, valamint vállalkozási tevékenységébıl származóan nem haladja meg. A közalapítvány még a fenti feltételek megléte mellett sem készíthet egyszerősített beszámolót. Az egyszerősített beszámoló tartalma: mérleg, eredmény levezetés, melynek felépítését a Korm. rendelet határozza meg és a dolgozat függelékének 2. és 3. számú mellékletében kerül bemutatásra. Egyszerősített éves beszámolót köteles készíteni az a kettıs könyvvitelt vezetı társadalmi szervezet, alapítvány közalapítvány, köztestület, amelynek két egymást követı évben az alaptevékenységébıl és a vállalkozási tevékenységébıl származó (ár)bevétele együttes összege, évenként meghaladja az 50 millió forintot. Az egyszerősített éves beszámoló tartalma: mérleg, eredmény kimutatás, melynek tartalmát Korm. rendelet határozza meg és a dolgozat függelékének 5. és 6. számú mellékletében kerül bemutatásra. Amennyiben a nonprofit szervezet közhasznú, illetve kiemelkedıen közhasznú besorolással rendelkezik közhasznú beszámoló készítésével kell eleget tennie a beszámolási kötelezettségének. Közhasznú egyszerősített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az egyszeres könyvvitelt vezetı közhasznú, kiemelkedıen közhasznú nonprofit szervezet, amely csak közhasznú tevékenységet folytat, illetve amelynek a közhasznú és vállalkozási tevékenységébıl származó együttes (ár)bevétele, két egymást követı évben, évenként 50 millió forintot nem haladja meg. Közhasznú egyszerősített beszámoló tartalma: mérleg, közhasznú eredmény levezetés, tájékoztató adatok. (A dolgozat függelékének 2. és 4. számú melléklete) Közhasznú egyszerősített éves beszámolót köteles készíteni, az a kettıs könyvvitelt vezetı közhasznú, kiemelkedıen közhasznú nonprofit szervezet, amelynek két egymást követı évben a közhasznú tevékenységébıl, valamint a vállalkozási tevékenységébıl származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.

46

Közhasznú egyszerősített éves beszámoló tartalma: mérleg, eredmény kimutatás, tájékoztató adatok. (A dolgozat függelékének 5. és 7. számú melléklete) A közhasznú minısítéssel rendelkezı, illetve nem rendelkezı nonprofit szervezetek egyaránt választhatják, saját elhatározásból a Sztv. szerinti éves, illetve egyszerősített éves beszámoló készítését. Ez a lehetıség a közalapítványokra nem vonatkozik. A közhasznú társaságokra a kormányrendelet kötelezıvé teszi a Sztv. szerinti beszámoló készítését. Ez esetben a közhasznú társaságoknak elkülönítetten kell bemutatni az alap- és vállalkozási tevékenység bevételeinek és költségeinek (ráfordításainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás elıtti eredményének alakulását. A beszámoló tartalma azonos az elızıekben bemutatottakkal, azzal az eltéréssel, hogy a közhasznú, illetve kiemelkedıen közhasznú nonprofit szervezeteknek a Sztv. szerint választott beszámoló mérleg és eredmény kimutatásán túl el kell készíteni a Korm. rendelet szerinti közhasznú eredmény kimutatást, valamint kiegészítı mellékletet és egyes esetekben az üzleti jelentést. A Khtv. 19. §-a elıírja, hogy a közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejőleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfıbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: •

a számviteli beszámolót,

•

a költségvetési támogatás felhasználását,

•

a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

•

cél szerinti juttatások kimutatását

•

Központi költségvetési szervtıl, elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitıl kapott támogatás mértékét,

•

Közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

•

Közhasznú tevékenységrıl szóló rövid beszámolót

47

5.1.2. Könyvvezetési kötelezettség, egyszeres, illetve kettıs könyvvitel vonatkozásában Az egyszerősített beszámolót, valamint az egyszerősített éves beszámolót, az egyszeres könyvvitelt vezetı nonprofit szervezeteknek kell készítenie. A Sztv. 2004. január 1-jétıl a kettıs könyvvitel vezetését írja elı, de megfelelı feltételek megléte esetén megengedi az egyszeres könyvvitel alkalmazását is. Ez alól azok a szervezetek képeznek kivételt, amelyeket a kormányrendeletek vagy visszautalnak a Sztv. hatálya alá, vagy külön nevesítenek (ilyen például a közhasznú társaság és a közalapítvány). Az a nonprofit szervezet vezethet egyszeres könyvvitelt, amely a következı feltételeknek megfelel: 1) nem folytat vállalkozási tevékenységet, az éves összes bevételétıl függetlenül 2) folytat vállalkozási tevékenységet, azonban az alaptevékenységébıl, valamint a vállalkozási tevékenységébıl származó árbevételének együttes összege, két egymást követı évben az 50 millió forintot nem haladja meg. Abban az esetben, ha a nonprofit szervezet már két egymást követı évben nem felelt meg az elıírt 50 millió forintos árbevételi elıírásnak, akkor azt az évet követı második évben köteles áttérni a kettıs könyvvitel vezetésére. Áttéréskor, az utolsó zárómérleget kell átalakítani a kettıs könyvvitel szabályainak megfelelıen. Az egyszeres könyvvitelt vezetı nonprofit szervezet, saját elhatározásból is bármely üzleti év január 1-jével áttérhet kettıs könyvvitel vezetésére. Az áttérést az üzleti évet megelızı év december 15-ig be kell jelenteni az adóhatósághoz. A nonprofit szervezet egyszeres könyvvitel vezetése keretében alkalmazhat:


Pénztárkönyvet




Naplófıkönyvet




Egyéb más, a követelményeknek megfelelı nyilvántartást.

Azt, hogy a fenti lehetıségek közül a nonprofit szervezet ténylegesen melyiket alkalmazza, a szervezet információigénye, a jogszabályi elıírásokból származó kötelezettségei, illetve a kapott támogatásokkal történı elszámolás rendje határozza meg. Ebben a formában kizárólag a ténylegesen elszámolt bevétel, pénzügyileg teljesített költség, ráfordítás számolható el, és vehetı figyelembe a beszámoló készítésekor. A 48

könyvvitelhez szorosan kapcsolódó, külön nyilvántartást kell vezetni a tárgyi eszközök, a készletek, a követelések, a kötelezettségek elszámolásához kapcsolódóan és az év végi leltárak alapján lehet olyan beszámolót készíteni, amely a szervezet valós pénzügyi, jövedelmi helyzetét tükrözi. Köteles számviteli politikát készíteni az egyszeres könyvvitelt vezetı nonprofit szervezet is. Kettıs könyvvitellel kell alátámasztani : •

az egyszerősített éves beszámolót,

•

a közhasznú egyszerősített éves beszámolót,

•

a Sztv. szerinti éves beszámolót,

•

a Sztv. szerinti egyszerősített éves beszámolót.

A kettıs könyvvitelt vezetı nonprofit szervezetnek a Sztv.-ben meghatározott tartalommal, a számviteli politika és az annak keretében készítendı kötelezı szabályzatok26 mellett, számlarendet és számlakeretet is kell készítenie, melynek összeállításáért a nonprofit szervezet képviseletére jogosult személy a felelıs. Kettıs könyvvitelt kell vezetnie annak a nonprofit szervezetnek, amely •

két egymást követı évben évenként az alaptevékenységébıl származó bevételének és az árbevételének együttes összege meghaladja az 50 millió forintot,

•

saját hatáskörben úgy dönt,

•

közhasznú társaság, vagy közalapítvány.

Kettıs könyvvitel esetén a számviteli politikában rögzíteni kell többek között, a választott beszámoló formáját, az eredmény kimutatás választott módját, a beszámoló közzétételének nyilvánosságra hozatali módját.

26

leltárkészítési, leltározási szabályzat, eszközök és források értékelési szabályzata, szükség esetén önköltség számítási szabályzat.

49

A könyvvezetési kötelezettség és a beszámoló formájának összefüggéseit mutatja a következı táblázat:

Könyvvezetés

egyszeres

beszámoló formája

kettıs

egyszerősített

közhasznú

egyszerősített éves közhasznú

beszámoló

egyszerősített

beszámoló

egyszerősített éves beszámoló

beszámoló beszámoló kötelezı mérleg, eredmény

mérleg, közhasznú

mérleg, eredmény mérleg, közhasznú

tartalma

eredmény levezetés,

kimutatás

levezetés

kormányrendelet

eredmény kimutatás,

tájékoztató adatok

tájékoztató adatok

alapján Könyvvezetés

kettıs

beszámoló formája

kettıs

egyszerősített éves

közhasznú

éves beszámoló

beszámoló

egyszerősített

közhasznú éves beszámoló

beszámoló beszámoló kötelezı mérleg, eredmény

kormányrendelet szerint mérleg eredmény kormányrendelet

tartalma a Sztv.

kimutatás, üzleti

közhasznú eredmény

kimutatás,

szerint közhasznú

alapján-saját

jelentés, cash-flow

kimutatás, mérleg,

kiegészítı

eredmény kimutatás,

választás

nélkül

eredmény kimutatás

melléklet, üzleti

mérleg, eredmény

jelentés, cash-flow kimutatás, üzleti nélkül.

jelentés

beszámoló kötelezı mérleg, eredmény

kormányrendelet szerint mérleg eredmény kormányrendelet

tartalma a Sztv.

kimutatás, kiegészítı

közhasznú eredmény

kimutatás,

szerint közhasznú

alapján -kötelezı

melléklet, cash–flow-

kimutatás, mérleg,

kiegészítı

eredmény kimutatás,

val

eredmény kimutatás,

melléklet, üzleti

mérleg, eredmény

kiegészítı melléklet,

jelentés cash-

kimutatás ,kiegészítı

cash-flow-al

flow-val

melléklet, üzleti jelentés cash-flowval

Forrás: Adókódex 2006/7:58 5.1.3. A mérleg tételeire vonatkozó sajátos rendelkezések A mérleg a nonprofit szervezet mérleg fordulónapi eszközeit, kötelezettségeit és saját tıkéjét mutatja. Az eszközöket befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi

eszközök)

és

forgóeszközök

(készletek,

követelések,

értékpapírok,

50

pénzeszközök) bontásában kell megadni. A forrásokat a kötelezettségek, a céltartalék és a tartalékok, valamint a saját tıke adja. Egyszeres könyvvitelt vezetı nonprofit szervezet saját tıkéje: induló tıkébıl, tıkeváltozásból, lekötött tartalékból és tárgyévi eredménybıl27 tevıdik össze. A követeléseket és kötelezettségeket az analitikus nyilvántartások és a leltár alapján lehet számszerősíteni. A pénzügyi nyilvántartásban még nem könyvelt, de már ismert és pénzügyileg rendezett követelés, kötelezettség vehetı figyelembe, valamint a készleteknél a leltár szerinti állapot az irányadó. A kettıs könyvvitelt vezetık mérlege alapvetıen az idıbeli elhatárolásokkal és a saját tıkében tér el. Az alapvetı eltérés viszont az, hogy a szervezet által ismert követelés, kötelezettség elszámolásra kerül, függetlenül annak pénzügyi teljesítésétıl. A készletekkel kapcsolatosan fontos az adóév végén a leltári készlettel való egyezıség biztosítása. A kettıs könyvvitelt vezetı nonprofit szervezet saját tıkéje: induló tıkébıl, tıkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból és tárgyévi eredménybıl28 tevıdik össze. Bármelyik elszámolási módnál igaz, hogy induló tıkeként csak az mutatható ki a beszámolóban, amelyet a szervezet létrehozói, alapítói tartósan bocsátottak a szervezet rendelkezésére alapításkor, tıkeemeléskor. Az

egyes

években

realizálódott

eredményt

meg

kell

bontati

tárgyévi

alaptevékenységbıl és vállalkozási tevékenységbıl származó részekre. 5.1.4. Az eredmény kimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések, a támogatások elszámolásának, fıbb szabályai Az eredmény levezetés, az eredmény kimutatás, illetve a közhasznú eredmény levezetés, közhasznú eredmény kimutatás, a szervezet, közhasznú/kiemelkedıen közhasznú szervezet tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza. Az eredmény levezetés bemutatja az eredmény keletkezésére ható fıbb tényezıket, az eredmény összetevıit és az eredmény kialakulását. 27

Alaptevékenység (közhasznú tevékenység), illetve vállalkozási tevékenység bontásában

51

Az eredmény levezetés/kimutatás, illetve a közhasznú eredmény levezetés/kimutatás tételeinek, tartalmának meghatározásánál a bevételeket és ráfordításokat (költségeket), kiadásokat az Sztv. elıírásain túlmenıen az egyéb szervezetekre vonatkozó más jogszabályokban foglalt elıírások (kormányrendeletek) figyelembe

vételével kell

meghatározni. Fontos szabály a Tao. törvényben meghatározott kedvezményezett bevételek fogalma, amelyek után adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Minden más jogcímen elszámolt bevétel a szervezetnél adóköteles, vállalkozási bevételnek minısül. A vonatkozó kormányrendeletek értelmében a bevétel megszerzése céljából elszámolható közvetlen költségek a bevételekkel szemben (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bevétele) számolandóak el. Az alaptevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó ráfordításokat (költségeket), kiadásokat a nonprofit egyéb szervezet, a közhasznú nonprofit szervezet a bevételek arányában köteles megosztani az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység között. A Sztv. általános szabályaitól eltérıen az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület az eredmény levezetésében, eredmény kimutatásában, illetve a közhasznú eredmény

levezetésében,

kimutatásában

egymástól

elkülönítve

mutatják

ki

az

alaptevékenységgel, illetve a vállalkozási tevékenységgel összefüggı tételeket. Ez azt jelenti, hogy a szervezetnél két adózás elıtti eredményt tartalmaz a beszámoló, az alaptevékenység adózás elıtti eredményét, illetve a vállalkozási tevékenység adózás elıtti eredményét. A közhasznú társaságok esetében a fentiektıl eltérı szabályozás van érvényben, ahol a Sztv. szerinti adózás elıtti eredményt tartalmazza az eredmény kimutatás. Az egyszeres könyvvitelt vezetı szervezetnek a pénzügyileg rendezett bevételeit legalább a következı csoportosításban kell nyilvántartani: a.) kapott támogatások: •

alapítói,

•

központi költségvetési,

•

helyi önkormányzati,

•

egyéb (tagdíj, egyéb bevételek),

b.) pénzbevételt nem jelentı bevételek, c.) vállalkozási tevékenység bevételei.

52

Az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet, a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik, bevételként számolja el. A továbbutalási céllal kapott támogatást egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél kettıs könyvvitel esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az egyszerősített beszámolót, közhasznú egyszerősített beszámolót készítı egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek az eredmény levezetésben, a közhasznú eredmény levezetésben a bevételeit, valamint a ráfordításait (költségeit), kiadásait meg kell bontani a szerint is, hogy azokat tényleges pénzügyi teljesítés vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el. Kettıs könyvvitelt készítı szervezeteknek a bevételeit legalább az alábbi bontásnak megfelelıen kell meghatározni: •

értékesítés nettó árbevétele, az alaptevékenység, a cél szerinti tevékenység bevétele,

•

az aktivált saját teljesítmények értéke,

•

egyéb bevétel, ebbıl kapott támogatás: o alapítói, o központi költségvetési, o helyi önkormányzati, o egyéb

•

pénzügyi mőveletek bevétele

•

rendkívüli bevételek, ebbıl kapott támogatás: o alapítói, o központi költségvetési, o helyi önkormányzati, o egyéb, o tagdíj, bontásban kell bemutatni.

A Sztv. szerint a költségek ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, az egyéb bevételek között kell elszámolni, ha azt a szervezet mőködéséhez nyújtották.

53

Az összemérés elvébıl28 következik, hogy az elszámolás nem a pénzügyi rendezéshez,

hanem

a

gazdasági

felmerülés

idıszakához

kapcsolódik.

Ennek

megvalósítása az idıbeli elhatárolások segítségével történik. A passzívák között kell kimutatni, a továbbutalási céllal kapott, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegébıl a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az aktívákkal szemben az egyéb bevételek között kell kimutatni a nonprofit szervezet által elıfinanszírozott program esetén, a tárgyévben felmerült költségek, ráfordítások összegét a megítélt, de még pénzügyileg nem rendezett támogatásból. Eltérı szabályok vonatkoznak az elszámolásra, ha a kapott támogatás nem költséget, ráfordítást ellentételez, hanem fejlesztési célt szolgál. A Sztv. szerint rendkívüli bevételek között kell elszámolni a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott pénzügyileg rendezett támogatást. Mivel fejlesztési célt szolgáló támogatásról van szó a tárgyidıszaki eredménybıl a kapott összegben elszámolt rendkívüli bevételt részben vagy egészben ki kell emelni. Ebbıl a tételesen kimutatott passzív idıbeli elhatárolásból, a halasztott bevételbıl, annyit lehet csak elszámolni, amennyi a fejlesztési célként megvalósított eszközre elszámolandó költség (értékcsökkenési leírás) támogatással arányos része, annak felmerülésével egyidejőleg. Mindebbıl következik, hogy a fejlesztési célra kapott támogatás a véglegesen átvett pénzeszköz elköltése után még nem jelenti azt hogy, az idıbelileg elhatárolt halasztott bevételt meg lehet szüntetni. A halasztott bevételt csak a megvalósított eszközök költségként, ráfordításként elszámolt összegében, azzal arányosan lehet rendkívüli ráfordítások között elszámolni. A bevétel és költség egyidejő elszámolása biztosítja a támogatásból megvalósuló eszköz eredménysemlegességét. Amennyiben a jogszabály valamely támogatásnak a tıketartalékba helyezését rendeli el, akkor azt a pénzmozgással, eszközmozgással egyidejőleg kell a tıketartalék növekedéseként kimutatni. (Adókódex 2006/7:59) 5.1.5. Könyvvizsgálati, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési kötelezettség A számviteli törvény elıírásaiból adódóan a vállalkozási tevékenységet is folytató nonprofit szervezetnél, közhasznú nonprofit szervezetnél, közalapítványnál, a könyvviteli 28

Összemérés elve: adott idıszak eredményének meghatározásakor, a tevékenységek adott idıszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételekkel szembeállítható költségeit, ráfordításait kell számba venni, függetlenül a bevételek befolyásától, illetve a kifizetések idıpontjától.

54

szolgáltatások körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, a beszámoló elkészítését okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelıi képesítéssel rendelkezı természetes személy köteles végezni. Mentesül az elıírások alól az a szervezet, ahol a vállalkozási és az alaptevékenységbıl származó éves bevétele a tárgyévet megelızı két évben, átlagban az 5 millió forintot, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg. Kötelezı

a

könyvvizsgálat

annál

a

szervezetnél,

amelynél

a

vállalkozási

tevékenységébıl elért éves (éves szintre számított) árbevétele az üzleti évet megelızı két üzleti év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. Közhasznú társaságnak és a közalapítványnak, függetlenül a közhasznú minısítéstıl, beszámolóját köteles könyvvizsgálóval auditáltatni. A nonprofit szervezet a beszámoló felülvizsgálatával olyan természetes, illetve jogi személyt bízhat meg. Aki/amely a Magyar Könyvvizsgáló Kamara tagja, illetıleg bejegyezték a kamarai nyilvántartásba. Az a nonprofit szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezıen, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de adatait kötelezı közzé tenni, a beszámoló minden mellékletén köteles feltüntetni a következı szöveget: ”A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” A nonprofit szervezet nyilvánosságra hozatali, közzétételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat alapvetıen az határozza meg, hogy az adott szervezet a bíróságon, vagy a cégbíróságon került-e bejegyzésre. A nonprofit szervezetek közül a közhasznú társaság az, amelyiket a cégbíróságon jegyzik be. Ennek értelmében a közhasznú társaság azzal tesz eleget közzétételi kötelezettségének, ha a letétbe helyezéssel egy idıben a beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi. A cégbíróságon be nem jegyzett szervezeteknek nincs számviteli jogszabályból eredıen letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségük. Amennyiben valamely más jogszabályból eredıen, vagy saját elhatározásból nyilvánosságra kívánja hozni a szervezet fontosabb adatait, akkor a Magyar Közlöny Hivatalos értesítıjében való megjelentetéssel, székhelyén történı betekinthetıséggel, vagy egyéb más számviteli politikában rögzített módon tehet eleget. A fentiek közé nem tartozó szervezetek, melyeknek sem letétbe

55

helyezési, sem nyilvánosságra hozatali kötelezettségük nincs, a beszámolóját a jóváhagyására jogosult testülettel (közgyőlés, kuratórium stb.) kell jóváhagyatnia. Közhasznú szervezeteknek éves tevékenységük, gazdálkodásuk legfontosabb adatait a létesítı okiratban meghatározottak szerint kell nyilvánosságra hozni. A közalapítványok kötelesek az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásuk fontosabb adatait is nyilvánosságra kell, hozni. Kiemelkedıen közhasznú szervezeteknek a létesítı okirata szerinti tevékenységét, illetve gazdálkodása legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján nyilvánosságra kell hoznia.

56

6. Összegzés, befejezés A 90-es évek magyar gazdaságában a nonprofit szektor a piaci szektorral párhuzamosan jött létre a rendszerváltás után. A szocialista rendszerben az állam, csıdöt mondott a jóléti ellátások terén. A 80-as évek végén az államnak már annyi pénze sem maradt, hogy az ellátások korábbi szintjét biztosítsa, ezért engedett teret az alapítványok, társadalmi szervezetek létrehozásának. Napjainkban a jóléti feladatok ellátása érdekében az állam tudatosan nyújt támogatást, illetve enged át bevételt a szektornak. A nonprofit szervezetek bevételeik több, mint harmadát még mindig az állami támogatások adják. A lakosság részérıl kapott adományok nem tekinthetık jelentısnek, ezért a nonprofit szervezetek próbálnak saját erıbıl további forrásokhoz jutni. A forrásteremtés területén komoly lépést jelentett az „1%”-os törvény létrehozása, amely lehetısséggel 1997 óta az állampolgárok egyre nagyobb része él. Újabb forrásszerzési lehetıséget jelent a Nemzeti Civil Alapprogram keretén belül pályázható támogatások, melyek elsısorban a civil szervezetek fejlıdéséhez próbál stabil mőködési feltételeket biztosítani. 1997-ben elfogadott nonprofit törvény mérföldkınek tekinthetı a szektor fejlıdése tekintetében. A törvény a közhasznú szervezetek mőködésének áttekinthetıbbé tétele, tevékenységük elısegítése céljából született. A nonprofit törvény gazdasági szempontból azért jelentıs, mert hatályba lépésével a közhasznú/kiemelkedıen közhasznú tevékenységek adózási és számviteli szempontból külön szabályok alá tartoznak. Adózás szempontjából a szervezeteknek alapvetıen fontos, hogy amennyiben gazdasági, vállalkozási tevékenységet végeznek az alaptevékenységen kívül, azt külön kell nyilvántartani. A közhasznú/kiemelkedı közhasznú jogállással rendelkezı szervezetek a kapcsolódó törvényekben a legtöbbször adómentességet, vagy nagyobb mértékő kedvezményeket vehetnek igénybe, mint az ezzel a minısítéssel nem rendelkezı szervezetek. Az adótörvényeken belül a társasági adótörvény nevesíti a kedvezményezett tevékenységeket

alapítványokra,

közalapítványokra,

társadalmi

szervezetekre,

köztestületekre és külön a közhasznú társaságokra. A kedvezményezett tevékenységek adómentességet

élveznek.

Abban

az

esetben,

ha

a

szervezet

rendelkezik

közhasznú/kiemelten közhasznú besorolással további kedvezményekre jogosult. Társasági adót csak a vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelem után kell meghatározott mértékben fizetni, ezért a nonprofit szervezetek gazdálkodásának sajátosságából adódóan, miszerint elsıdlegesen nem a profitszerzésre alakulnak, a szervezetek kis számát érinti az adófizetési kötelezettség és azt is csekély mértékben. Az általános forgalmi adó 57

tekintetében a törvény tételesen felsorolja, hogy mely tevékenységek tartoznak tárgyi adómentes tevékenységek közé. Ha az adott szervezet kizárólag e tevékenységet gyakorolja, akkor ezen szolgáltatások és tevékenységek nyújtásakor az alapítvány, társadalmi szervezet számláiban fizetendı áfá-t nem számol fel, ugyanakkor le sem vonhatja a beszerzéshez kapcsolódó, elızetesen felszámított áfá-t. További sajátosság az áfa törvényen belül az adományok, illetve az állami támogatásokhoz kapcsolódó külön elıírások. A nonprofit szervezetek a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásakor kifizetınek, illetve munkáltatónak minısülhet, ennek megfelelıen terhelik mindazok az adókötelezettségek, amelyek bármely más kifizetıt, munkáltatót terhelnek. Azonban a személyi jövedelemadó törvény is meghatározza azoknak a kifizetéseknek a körét, amelyek adómentességet élveznek. 2005-ben rendezésre került az önkéntes munkavállalók helyzete. Az önkéntes tevékenységrıl szóló törvény önálló jogviszonyt hozott létre, amelyben az önkéntes a leglényegesebb vonatkozásokban a munkavállalóhoz hasonlóan védelemben részesül. Továbbá az önkéntes által kapott költségtérítés jellegő juttatások adó és járulékmentesek lettek. A helyi adók, tekintetében a közhasznú/kiemelten közhasznú szervezetek adómentességet élveznek. Azok a szervezetek, amelyek nem rendelkeznek közhasznú minısítéssel, akkor kaphatnak adómentességet, ha az adóévben nem keletkezett társasági adó fizetési kötelezettségük. Ugyanezen feltételek fennállása esetén, az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, közhasznú társaság mentesül az illetékfizetési kötelezettség és a gépjármőadó fizetési kötelezett alól is. A vámmal kapcsolatban a közösségi vámjog rendelete tartalmazza meghatározott termékek importjára adható vámmentességet. A nonprofit szervezetet támogatók adományozása utáni adókedvezmény mértéke attól függ, hogy az adományozó a társasági adó vagy a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozik-e. A nonprofit szervezetek könyvvezetési beszámolási kötelezettségére alapvetıen a számviteli törvény ad általános útmutatást. A speciális kérdésekben, az egyéb szervezetre vonatkozó kormányrendeletek adnak útmutatást. A nonprofit szervezeteknek a gazdaság más szereplıihez hasonlóan számos jogszabályból kell merítenie saját tevékenységének törvényes mőködéséhez. Ahogy a gazdasági társaságokról szóló törvény meghatározza a cégek létesítését, mőködését, átalakulását, formáit, tagok jogait stb., ugyanúgy szükség lenne a nonprofit szervezetek vonatkozásában ezeket a kérdéseket szabályozó, átfogó törvényre. Nagy jelentıségő törvényt fogadott el az Országgyőlés 1997-ben a nonprofit szervezetekrıl, ez a közhasznúsági vagy nonprofit törvény. Miközben a törvény éles 58

határvonalat húzott a szervezetek között közhasznú jogállás, illetve kiemelkedıen közhasznú jogállás tekintetében, mégis sok kérdést nyitva hagyott. A törvény legnagyobb kritikája az volt, hogy mi lesz azokkal a szervezetekkel, amelyek nem tartoznak a közhasznú, kiemelkedıen közhasznú szervezetek közé. Azzal, hogy a törvény csak bizonyos szervezeteket nevez közhasznúnak, kifejezi azt, hogy a kimaradt szervezetek a társadalom számára ”haszontalanok”. Márpedig alapítványt csak tartós közérdekő célra lehet létrehozni, mégis számos alapítvány nem kapta meg a bíróságtól a közhasznú minısítést. Másik probléma az, hogy a közhasznú kifejezést a törvény a szervezetek minısítésére is használja, ugyanakkor a szervezetek egyik formájának megevezéseként is. Ezt a problémát kívánja megszüntetni a 2006-os új gazdasági törvény, a közhasznú társaság, mint jogi személy megszőntetésére irányuló átmeneti, módosító és hatályon kívül helyezı rendelkezése. Közhasznú társaságot alapítani már csak 2007. június 30-ig lehet, ezt követıen nonprofit gazdasági társaság alapítható a közhasznú társaságok helyett, valamint 2009. június 30-ig köteles minden addig mőködı közhasznú társaság nonprofit gazdasági társaságként folytatni tevékenységét. A fentiekbıl is látszik, hogy a közhasznúsági törvénynek további módosításra, pontosításra, kiegészítésre lenne szüksége a nyitva maradt kérdések vonatkozásában. A nonprofit szervezet elnevezést a jogszabályokban nem alkalmazzák, inkább a köznapi nyelvben, győjtıfogalomként használatos. A nonprofit törvény is csak a közhasznú jogállást megszerzı szervezetek tevékenységének szabályozására tér ki. Ugyancsak a közhasznú elnevezést használják az egyes adójogszabályok, mivel a jogalkotók szándéka, hogy a jogszabályok módosításával az adókedvezmények és adómentességek, kedvezményezettjei kizárólag a közhasznú szervezetek legyenek. A számviteli törvény az egyéb szervezetek közé sorolja a nonprofit szervezeteket. Az egyéb szervezetek azonban a szervezetek egy tágabb körét érinti, a közhasznúsági törvény által megnevezett szervezetekhez képest. A számviteli törvény az egyéb szervezetek közé sorolja még a lakásszövetkezeteket, a társasházat, az egyházi jogi személyt és az általuk alapított intézményeket. A társasági adó törvény pedig alanyai között említi az alapítványt, közalapítványt, társadalmi szervezetet, köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, és az önkéntes biztosító pénztárat, viszont külön nevesíti a közhasznú társaságot, a vízi társulatot, és az MRP szervezetet. Szükség lenne egy olyan jogi szabályozásra, esetleg a közhasznúsági törvény módosításának keretében, amely biztosítaná a hatályos magyar jogszabályokat összhangját a nonprofit szektor szereplıi tekintetében.

59

FELHASZNÁLT IRODALOM

•

Bartal Anna Mária: Nonprofit elméletek, modellek, trendek Századvég Kiadó Budapest, 2005, 13., 15., 17. és 28. old.

•

Bódi György – Jung Adrienn, Lakrovits Elvíra: Civil partnerség KJK – KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2003

•

Csizmár Gábor –Nemoda István: Hogyan szerezzünk pénzt? KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001

•

Dr. Bognár Piroska-Dr. Lomnici Zoltán: A nonprofit társaságok HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2006

•

Dr. Tóth Éva: Gyakorlati kézikönyv a nonprofit szervezetekrıl Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001

•

Junkertné Szőcs Zsuzsanna: Alapítványok és társadalmi szervezetek kézikönyve SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest, 2003 49-50., 109., 115. old.

•

Junkertné Szőcs Zsuzsanna: A közhasznú társaságok gazdálkodásának egyes kérdéseirıl SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest, 2005 47., 75. old

•

Kahulits Andrea: Nonprofit szervezetek pénzügyeinek intézése KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó kft., Budapest, 2002 34-35., 38. old.

•

Kozma György - Petrik Ferenc: Társadalmi szervezetek, alapítványok létrehozása és gazdálkodása. Jogszbályok, bírói gyakorlat és ezek magyarázata Unió Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1990

•

Központi Statisztikai Hivatal: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2004 Budapest, 2007

60

•

Központi Statisztikai Hivatal: A nonprofit szektor fıbb statisztikai jellemzıi 2002 Budapest, 2004

•

Nonprofit Kalauz 2006 Adókódex Pénzügyi és adóirányítási szaklap 2006/7. szám Complex Kiadó Kft., Budapest, 2006, 58-59., 66-69., 81.,85-86. old.

•

Pavluska Valéria: A nonprofit szektor Jannus Pannonius Tudományegyetem, Felnıttképzés és Emberi Erıforrás Fejlesztési Intézet, Pécs, 1999, 20.old.

•

Pölöskei Pálné: Társasági adó és osztalékadó Kompkonzult Kiadó, Budapest, 2003

•

Salamon, M. Lester– Anheier, K.Helmut: Szektor születik. A nonprofit szektor nemzetközi összehasonlításában. Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 1995, 36-39. old.

61

FÜGGELÉK

62

1. számú melléklet Alapítvány

Társadalmi szervezet (egyesület)

Közalapítvány

Köztestület

Közhasznú társaság 1

Alapítás

Önkéntes*

Önkéntes

jogszabállyal, illetve törvény rendeli Önkéntes alapítvány el kezdeményezheti

Alapítók

magán és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság tartós közérdekő cél

magán és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetei

Országgyőlés, törvény kormány, helyi vagy határozza meg kisebbségi önkormányzat képviselıtestületei

Alapszabályban meghatározott az egyesülési jog alapján

közfeladat, amely a az alapítótörvény közjavak és jogszabályok elıírásai szerint közszolgáltatások elıállítása alapján állami vagy önkormányzati feladat

Döntéshozó szerv

kuratórium

Taggyőlés

kuratórium

Megszőnés

az alapítói cél megvalósulása, az idı eltelte, a feltétel bekövetkezte után bírósági megszőntetéssel

a tagság döntése alapján az alapító döntése (feloszlatás, egyesülés, szerint szétválás vagy bírósági megszüntetéssel)

az alapítótörvény a társasági jog szerint, szerint de csak közhasznú társasággá alakulhat át

Az alapszabályban meghatározott módon, ennek hiányában közérdekő célra

az alapító döntése szerint

törvény határozza meg

Jogi személyiség Székhely szerinti székhely szerinti illetékes megyei illetékes megyei vagy megszerzése vagy fıvárosi fıvárosi bírósági bírósági bejegyzés bejegyzés

székhely szerinti illetékes megyei vagy fıvárosi bírósági bejegyzés és hivatalos közzététel

székhely szerinti cégbírósági bejegyzés illetékes megyei vagy fıvárosi bírósági bejegyzés

Törvényességi felügyelet

Ügyészség, Állami az alapító Számvevıszék törvényben meghatározott hatóság

Cél

A vagyon sorsa az alapító okirat rendelkezései a megszőnés szerint, ennek után hiányában bírósági döntéssel hasonló célú alapítványra

Ügyészség

Ügyészség

közgyőlés

magán és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság

Vezetıség

jogutód nélküli megszőnés esetén a törzsbetét visszaszáll a tagokra, az e fölötti rész közérdekő célra

cégbíróság

* Alapítványt kivételesen az Országgyőlés párt feloszlása vagy feloszlatása után is létrehozhat Forrás: Bartal 2005:28 1

A 2006. évi új Gt-ben foglaltak szerint, ebben az oszlopban 2007. július 1-tıl közhasznú társaság és nonprofit gazdasági társaság, 2009.július 1-tıl pedig nonprofit gazdasági társaság szerepel.

63

2. számú melléklet Az egyszerősített beszámoló, illetve a közhasznú egyszerősített beszámoló mérlegének elıírt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezetı egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK): A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök Eszközök összesen FORRÁSOK (PASSZÍVÁK): C. Saját tıke I. Induló tıke / Jegyzett tıke II. Tıkeváltozás / Eredmény III. Lekötött tartalék IV. Tárgyévi eredmény alaptevékenységbıl (közhasznú tevékenységbıl) V. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységbıl D. Tartalék E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek Források összesen

64

3. számú melléklet Az egyszerősített beszámoló eredmény levezetésének elıírt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezetı egyéb szervezetnél Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen A. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (I+II) I. Pénzügyileg rendezett bevételek ebbıl - támogatások = alapítói = központi költségvetési = helyi önkormányzati = egyéb - tagdíj - egyéb bevételek II. Pénzbevételt nem jelentı bevételek B. Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (III+IV+V+VI) III. Ráfordításként érvényesíthetı kiadások IV. Ráfordítást jelentı eszközváltozások V. Ráfordítást jelentı elszámolások VI. Ráfordításként nem érvényesíthetı kiadások C. Tárgyévi pénzügyi eredmény (I-III-VI) D. Nem pénzben realizált eredmény II-(IV+V) E. Adózás elıtti eredmény (I+II)-(III+IV+V) F. Fizetendı társasági adó G. Jóváhagyott osztalék H. Tárgyévi eredmény (E-F-G)

65

4. számú melléklet A közhasznú egyszerősített beszámoló közhasznú eredmény levezetésének elıírt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezetı közhasznú egyéb szervezetnél A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (I+II) I. Pénzügyileg rendezett bevételek (1+2+3+4+5) 1. Közhasznú célú mőködésre kapott támogatás a) alapítótól b) központi költségvetésbıl c) helyi önkormányzattól d) egyéb 2. Pályázati úton elnyert támogatás 3. Közhasznú tevékenységbıl származó bevétel 4. Tagdíjból származó bevétel 5. Egyéb bevétel II. Pénzbevételt nem jelentı bevételek B. Vállalkozási tevékenység bevétele (1+2) 1. Pénzügyileg rendezett bevételek 2. Pénzbevételt nem jelentı bevételek C. Tényleges pénzbevételek (A/I+B/1) D. Pénzbevételt nem jelentı bevételek (A/II+B/2) E. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1+2+3+4) 1. Ráfordításként érvényesíthetı kiadások 2. Ráfordítást jelentı eszközváltozások 3. Ráfordítást jelentı elszámolások 4. Ráfordításként nem érvényesíthetı kiadások F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (1+2+3+4) 1. Ráfordításként érvényesíthetı kiadások 2. Ráfordítást jelentı eszközváltozások 3. Ráfordítást jelentı elszámolások 4. Ráfordításként nem érvényesíthetı kiadások G. Tárgyévi pénzügyi eredmény (±1±2) 1. Közhasznú tevékenység tárgyévi pénzügyi eredménye (A/1-E/1-E/4) 2. Vállalkozási tevékenység tárgyévi pénzügyi eredménye (B/1-F/1-F/4) H. Nem pénzben realizált eredmény (±1±2) 1. Közhasznú tevékenység nem pénzben realizált eredménye (A/II-E/2-E/3) 2. Vállalkozási tevékenység nem pénzben realizált eredménye (B/2-F/2-F/3) I. Adózás elıtti eredmény (B/1-F/1)±H/2 J. Fizetendı társasági adó K. Tárgyévi eredmény 1. Közhasznú tevékenység tárgyévi eredménye (A/1+A/II)-(E/1+E/2+E/3) 2. Vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (I-J) Tájékoztató adatok A. Pénzügyileg rendezett személyi jellegő ráfordítások 1. Bérköltség ebbıl: - megbízási díjak - tiszteletdíjak 2. Személyi jellegő egyéb kifizetések 3. Bérjárulékok B. Pénzügyileg rendezett anyagjellegő ráfordítások C. Értékcsökkenési leírás D. Pénzügyileg rendezett egyéb ráfordítások E. A szervezet által nyújtott támogatások (pénzügyileg rendezett) ebbıl: a Korm. rendelet 16. § (5) bekezdése szerint kötelezettségként elszámolt és továbbutalt, illetve átadott támogatás

66

5. számú melléklet Az egyszerősített éves beszámoló, illetve a közhasznú egyszerősített éves beszámoló mérlegének elıírt tagolása a kettıs könyvvitelt vezetı egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív idıbeli elhatárolások Eszközök összesen FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D. Saját tıke I. Induló tıke/Jegyzett tıke II. Tıkeváltozás/Eredmény III. Lekötött tartalék IV. Értékelési tartalék V. Tárgyévi eredmény alaptevékenységbıl (közhasznú tevékenységbıl) VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységbıl E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív idıbeli elhatárolások Források összesen

67

6. számú melléklet Az egyszerősített éves beszámoló eredménykimutatásának elıírt tagolása a kettıs könyvvitelt vezetı egyéb szervezetnél Alaptevékenység

Vállalkozási tevékenység

Összesen

1. Értékesítés nettó árbevétele 2. Aktivált saját teljesítmények értéke 3. Egyéb bevételek ebbıl - támogatások = alapítói = központi költségvetési = helyi önkormányzati = egyéb 4. Pénzügyi mőveletek bevételei 5. Rendkívüli bevételek ebbıl - támogatások = alapítói = központi költségvetési = helyi önkormányzati = egyéb 6. Tagdíjak ±2+3+4+5+6) A. Összes bevétel (1± 7. Anyagjellegő ráfordítások 8. Személyi jellegő ráfordítások 9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások 11. Pénzügyi mőveletek ráfordításai 12. Rendkívüli ráfordítások B. Összes ráfordítás (7+8+9+10+11+12) C. Adózás elıtti eredmény (A-B) I. Adófizetési kötelezettség D. Jóváhagyott osztalék E. Tárgyévi eredmény (C-I-D)

68

7. számú melléklet A közhasznú egyszerősített éves beszámoló eredménykimutatásának elıírt tagolása a kettıs könyvvitelt vezetı közhasznú egyéb szervezetnél A) ÖSSZES KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE 1. Közhasznú célú mőködésre kapott támogatás a) alapítótól b) központi költségvetésbıl c) helyi önkormányzattól d) egyéb 2. Pályázati úton elnyert támogatás 3. Közhasznú tevékenységbıl származó bevétel 4. Tagdíjból származó bevétel 5. Egyéb bevétel B) VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE C) ÖSSZES BEVÉTEL (A+B) D) KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI Anyagjellegő ráfordítások Személyi jellegő ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi mőveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások E) VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI Anyagjellegő ráfordítások Személyi jellegő ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi mőveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások F) ÖSSZES RÁFORDÍTÁS (D+E) G) ADÓZÁS ELÕTTI VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (B-E)∗ H) ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG I) TÁRGYÉVI VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (G-H) J) TÁRGYÉVI KÖZHASZNÚ EREDMÉNY (A-D) Tájékoztató adatok A. Személyi jellegő ráfordítások 1. Bérköltség ebbıl: - megbízási díjak - tiszteletdíjak 2. Személyi jellegő egyéb kifizetések 3. Bérjárulékok B. A szervezet által nyújtott támogatások ebbıl: a Korm. rendelet 16. § (5) bekezdése szerint kötelezettségként elszámolt és továbbutalt, illetve átadott támogatás

∗

Közhasznú, kiemelkedıen közhasznú besorolással rendelkezı közhasznú társaság esetén (C-F)

69