31.
SZÁM.
JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. 259
tételeinél f o g v a ma általában valamelyikétől a bevett keresztény vallásfelekezetek között elpártolni törvény szerint nem lehet, a zsidó hitre való áttérés p e d i g a n n á l kevésbé ismerhető el t ö r v é n y e i n k szerint j o g h a t á l y o s n a k , m e r t időközben az 1867: X V I I . tcz. által ezen vallást követő á l l a m p o l g á r o k teljes polgári és politikai j o g k ö r r e l r u h á z t a t t a k fel u g y a n , de a viszonosság k ö t e l é k é b e ezen hitfelekezet az 1868-iki törvényhozás által bele n e m f o g a d t a t o t t . J e l e n b e n érvényes tételes j o g u n k a vallásbeli felekezetekbe való áttérésnek kérdését kizárólag a keresztény vallásfelekezeteknek s z e m p o n t j á b ó l , illetve a z o k n a k előnyére szabályozza «addig, m i g a vallásfelekezetek e g y e n j o g ú s á g a t ö r v é n y utján általánosan — azaz minden vallásfelekezetre v o n a t k o z ó l a g — szabályoztatnéko és az 1848: X X . tcz. 2. §-a szerint is «e hazában törvényesen bevett m i n d e n vallásfelekezetekre nézve tökéletes e g y e n l ő s é g és viszonosság állapittatik meg». Az u t ó b b hivatkozott t ö r v é n y c z i k k b e n lefektetett elvet az 1868-iki t ö r v é n y h o z á s megtestesítette, d e a viszonosság k e r e t é b e a zsidó vallást nem f o g a d t a , melyet a b b ó l az 1867: X V I I . tcz. eleve kizárt, midőn szemben az 1848-iki törvényhozással, a zsidó vallást nem emelte a bevett vallások m a g a s l a t á r a , h a n e m c s u p á n egyenlő polgári és politikai j o g o k a t a d o m á n y o z o t t a zsidó vallást követőinek, a nélkül, h o g y a z o k n a k felekezetét mint e g y e t e m e t a bevett felekezetekkel szemben azon viszonoss á g b a helyezte volna, mely a t ö k é l e t e s e g y e n l ő s é g n e k kiegészítő elemét a l k o t j a . H o g y p e d i g a viszonossági t ö r v é n y a zsidó vallás követőire n e m vonatkozik, az kitűnik a b b ó l is, h o g y az áttérési a zsidó hitről valamely bevett vallásra a cselekvési szabadság előfeltétele mellett semminemű alakszerűségeknek alávetve nincs, azon alakszerűségek, a melyek az 1868-iki t ö r v é n y szerint a bevett vallásfelekezetek v a l a m e l y i k é r ő l e g y másikra t ö r t é n e n d ő áttérésnél m e g t a r t a n d ó k , a zsidó hitről való e l p á r t o l á s n á l n e m k í v á n t a t n a k meg, csupán a közigazgatási czélokból szükséges jelentéstétel az áttérés megtörténtéről van az a n y a k ö n y v v e z e t ő k részére kötelezőleg előirva. K ö v e t k e z m é n y e ez a n n a k , h o g y t á r s a d a l m u n k és az állam, előbbi katholikus jellegüket levetve, az általános k e r e s z t é n y s é g k ö p e n y é t öltötték és ebből f o l y ó l a g a m i n t m i n d e n k i t a k a d á l y nélkül a k e r e s z t é n y s é g kebelébe f o g a d n a k , u g y másfelől az a b b ó l való kilépést m e g n e m e n g e d i k ; ezekből folyólag bármily szép és h a n g z a t o s a miniszteri r e n d e l e t n e k kinyilatkoztatása, h o g y «a k o r m á n y n a k n e m lehet feladata, b á r k i t is e hon polgárai közül vallásos meggyőződése ellenére valamely vallás követésére kényszeríteni*) : tételes t ö r v é n y h o z á s u n k ezen kényszert a keresztény vallást követő h o n p o l g á r o k r a vonatkozólag kíméletlenül alkalmazza és h a a k o r m á n y azt hiszi, h o g y k o r u n k m e g é r e t t a teljes és tökéletes vallásszabadságra, u g y r a j t a múlik e g y a r r a vonatkozó t ö r v é n y j a v a s l a t t a l az ország háza elé járni. Ma a z o n b a n tételes t ö r v é n y h o z á s u n k n a k az az á l l á s p o n t j a , h o g y a k e r e s z t é n y hitről való eltérés nincs m e g e n g e d v e , ezen állásponttól letérni s e m m i n e m ű j o g h a s o n latosság alapján n e m lehet, m e r t a j o g h a s o n l a t o s s á g a l a p j á n való k ö v e t k e z t e t é s n e k a k k o r , midőn e g y t ö r v é n y kifejezetten csak a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetnek viszon o s s á g á r ó l rendelkezik, ezen felekezetek és nem bevett vallás közötti viszonosságra v o n a t k o z ó l a g a t ö r v é n y m a g y a r á z a t általánosan tisztelt szabályai szerint nincs helye.
az á l l a m i r e n d é r d e k é b e n ezen állam törvényei szerint a g y e r m e k e k szülőik vallását követik, és ez^n vallás szerinti hovatartozandóság a megkeresztelés tényétől államhatalmi szempantból irreleváns. H a z a i j o g u n k a g y e r m e k e k vallását kötelezőleg szabja meg, oly annyira, h o g y a b b a a szülőknek sem e n g e d s e m m i n e m ű beavatkozási j o g o t : ezen elven rés ü t t e t n é k , a m e n n y i b e n m e g á l l a n a a vallásügyi miniszter u r n á k h a t á r o zata ; mert ez e s e t b e n keresztény szülők «a k á n o n j o g t a n a i szerint)) n e m lévén kényszerithetők g y e r m e k e i k n e k megkereszteltetésére, ezen uton k i v e h e t n é k az állam h a t a l o m k ö r é b ő l a g y e r m e k e k vallására vonatkozó kizárólagos szabályozás j o g á t . H a a miniszteri határozat elismeri, h o g y a k a t h o l i k u s a n y á nak t ö r v é n y t e l e n g y e r m e k e i «a t ö r v é n y e k szerint róm. k a t h o likusoknak tekintendők)), a m i n t h o g y az 1868. évi L I I I . tcz. 16. §-a ezen elvet egész r i d e g s é g é b e n m i n d e n előfeltétel és m e l l é k t e k i n t e t e k nélkül k ö v e t i : a k k o r a következtetés, h o g y miután a g y e r m e k e k megkeresztelve n e m lettek, 18 éves k o r u k b a n «joghasonlatosság alapján» zsidó hitre is kitérhetnek, merőben ö n k é n y e s és helytelen. B á r m i t tartson a kereszt é n y egyház t a n a a k e r e s z t s é g n e k eltörölhetetlen jellegéről, az állam ö n n ö n j o g á n rendeli, h o g y k e r e s z t é n y szülőnek g y e r m e k e és p o g á n y szülőnek g y e r m e k e e g y a r á n t szülője vallását követi és miután törvényeink szerint a k e r e s z t é n y bevett vallásról való kitérés m e g e n g e d v e nincs, a m e g n e m keresztelt g y e r m e k is «a t ö r v é n y e k szerint» a jelen e s e t b e n r ó m . k a t h o l i k u s lévén, sem zsidó, sem moslim hitre ez ország h a t á r a i n belül ki nem térhet, miután az áttérés szempontjából a bevett keresztény vallásfelekezeteken kivül eső vallások mindenben egyforma tekintet alá esnek. D e m é g ha e l f o g a d j u k is, h o g y a keresztény a n y á n a k természetes g y e r m e k e a keresztség h i á n y á n á l fogva a k á n o n j o g s z e m p o n t j á b ó l nem keresztény, a k k o r is mint hitfelekezet nélküli e g y é n — m e l y n e k fogalmát egyébiránt hazai j o g u n k nem ismeri — 18 éves k o r á b a n csak v a l a m e l y bevett k e r e s z t é n y vallás felekezetébe l é p h e t az állam t ö r v é n y e i n é l fogva, m e l y e k más, m i n t bevett keresztény hitnek ö n k é n y s z e r ü e l f o g a d á s á t n e m e n g e d n e k . D e ellent é t b e n áll a miniszteri h a t á r o z a t a vallásügyi k o r m á n y n a k 11 1868. évi 12548. sz. a. kibocsátott azon rendeletével is, m e l y r e m a g a a hátát ozat is hivatkozik, és melyben a nazarénus vallás követői t o v á b b r a is azon hitfelekezet k ö r é b e t a r t o z ó k n a k jelent e t n e k ki, a melyből a n a z a r é n u s hitre á t t é r t e k és a z o k n a k g y e r m e k e i k t o v á b b r a is az előbbi hitfelekezet a n y a k ö n y v e i b e vezettetnek be, t e h á t az előbbi róm. katholikus, most nazar é n u s hitre kitért szülőnek g y e r m e k e , b á r a n a z a r é n u s vallás tanai szerint g y e r m e k k o r á b a n m e g n e m k e r e s z t e l t e t e t t : tov á b b r a is róm. h a t h o l i k u s o k n a k t e k i n t e t i k . Ez p e d i g az egyetlen t ö r v é n y s z e r ű állapot, a melyből e g y ú t t a l kitűnik, h o g y az állam törvényei más mint v a l a m e l y bevett keresztény 1 vallásra való kitérést nem t ű r n e k , és a melyen e g y á l t a l á b a n nem változtat a k ö r ü l m é n y , h o g y a n a z a r é n u s o k felekezete elismerve nincs, mert az á t t é r é s s z e m p o n t j á b ó l az elismert zsidó vallás és a többi államilag el nem ismert vallások között n i n c s k ü l ö n b s é g : az azokba való á t t é r é s n e k lehetősége e g y a r á n t el van zárva. T a r t ó z k o d o m e helyütt a n n a k bírálatától, m e n n y i b e n felel m e g ezen állapot a szabadelvüs é g n e k és az 1868-iki t ö r v é n y bekezdésében foglalt Ígéretnek, de t ö r v é n y e i n k n e k téves m e g m a g y a r á z á s a ellenében óvást emelni kötelességemnek tudtam. Ezen a l a p b ó l kiindulva és elfogadva azon elvet, melyet D r . DOLESCHALL ALFRÉD. m i n d e n k u l t u r állam követ, h o g y t. i. a g y e r m e k e k ellenkező m e g á l l a p o d á s h i á n y á b a n szülőjük vallását követik, a mi hazai t ö r v é n y e i n k b e n az 1868. évi L I I I . tcz. által határozott A New-york állami javitó-intézet Elmira. kifejezést is n y e r t , ezekből a miniszteri határozat végső követE lapok olvasóit m e g i s m e r t e t t e m a Jogt. Közi. 24. évf. keztetésének t a r t h a t a t l a n s á g a ö n k é n y t előáll. M e r t oly állam34. és köv. s z á m a i b a n A s c h r o t t n a k , a büntetési- és b ö r t ö n b a n , mely ö n n ö n t e k i n t é l y é n é l fogva a l k o t j a m e g törvényeit, és szabályozza á l l a m p o l g á r a i n a k vallás szerint hovátartozandó- rendszert az észak-amerikai E g y e s ü l t - Á l l a m o k b a n t á r g y a z ó értekezésével. E b b e n szó volt azon sajátszerű berendezéssel s á g á t , k e r e s z t é n y e m b e r n e k g y e r m e k e i t ö r v é n y szerint nem azért k e r e s z t é n y e k , m e r t m e g k e r e s z t e l t e t t e k és az e g y h á z n a k biró javitó-intézetről is, mely E l m i r á b a n , N e w - Y o r k államt a n a i szerint a keresztség eltörölhetetlen jellegű, h a n e m m e r t b a n létezik. Előttem fekszik W i n t e r n e k e g y n e m r é g m e g -
2 50
JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY.
j e l e n t 1 kis monographiája, mely kizárólag ezen javitó-intézettel foglalkozik ; ezen munka tartalmának ismertetése képezi a következő sorok feladatát. Az elmirai intézetben azon büntetési rendszer érvényesül, mely vádlottat az Ítéletben bűnösnek mondja ugyan, mely azonban tartózkodik a büntetési időtartam megállapításától. Ezt oly feladatnak tekintik, melyet csakis a büntetés végreh a j t á s á r a hivatott h a t ó s á g oldhat m e g sikeresen. 1877-ben az április 24-iki törvény folytán létesült az elmirai «erkölcsi gyógyintézet*) Mr. Z. R . Brockway terve alapján, ki mint vezérigazgató, létesitése óta mind ez ideig a n n a k élén áll. 1877-ben 184 növendékkel kezdték, jelenleg ezek száma meghaladja már az e z r e t ; egy második intézet felállítását is régen tervezik már, mert Elmirában a befogadási képesség maximuma 800-ra rug. A következő államokban, ú g y m i n t : Massachusetts, Pennsylvania, Ohio, Minnesota, Kansas, T e x a s , California, stb. az elmirai minta szerinti intézetek rég óta v a g y már működnek, vagy még csak é p ü l n e k ; az elmirai rendszer azonban általában az Unió m a j d n e m valamennyi államában többé-kevésbé a törvényhozás és a börtönügy reformját idézte elő. Elmirába jönnek azon bűntettesek, kizárólag férfiak, kik életük 16. évét betöltötték, de a n n a k 30. évét még tul nem haladták, ha első izben szenvednek b ü n t e t é s t ; tehát kizárólag oly egyének, kiknél a sikeres javitás feltételezhető. Kivételesen visszaesők is felvétetnek, ha ez czélszerü és a javitás m é g nem látszik kizártnak. H a az elitélt javult, a mi egy évnél valamivel hosszabb idő alatt már bekövetkezhetik, akkor parolára, becsületszóra szabadon bocsátják és további, hat h ó n a p i g tartó, jó magaviselet után absolut szabadságot (absolute rélease) nyer, tekintet nélkül arra, vajon az itélet törvény szerint két, öt, tiz évre vagy m é g ennél is többre szól. Az intézet igazgatói állapítják m e g a fogság t a r t a m á t ; ez azonban nem h a l a d h a t j a tul a büntetésnek azon l e g n a g y o b b mértékét, melylyel a törvény azon büntetendő cselekményt sújtja, mely miatt a letartóztatottat elitélték. Sokan most azt ó h a j t j á k ott elérni, h o g y m é g ezen időbeli korlát is megszűnjék teljesen. Itt röviden m é g felemlítem, hogy a büntettek száma az Egyesült-Államokban óriási mértékben n a g y o b b o d i k ; mig 1850-ben A m e r i k á b a n még csak 3448 lakosra esett 1 fogoly, a d d i g 1880-ban már 855 lakosra jutott 1. Az elmirai intézet vezetésére törvény szerint a vezérsuperintendens és az igazgatóság (board of managers) van hivatva. Ez utóbbi öt tagból áll, kiket öt évre az állam kormányzója és a senatus szemel ki, és ezek dijazás nélkül működnek. Az igazgatóság rendes havi- és évnegyedi üléseket tart, amazokat a számlák megvizsgálása végett, és az utóbbiakat, melyeket tribunal-üléseknek neveznek oly czélból, hogy a tekintetbe jövő egyének feltételes szabadon bocsátását (on parole), a becsületszóra történő szabadonbocsátást, a l e g n a g y o b b g o n d d a l megvizsgálják és h o g y e tekintetben véglegesen határozzanak. A vezér-superintendens fel van jogositva valamennyi intézeti hivatalnokot — r a n g r a való tekintet nélkül — felfogadni vagy elbocsátani. K ü l ö n superintendens van a javítások, a mezőgazdaság számára, stb. Az intézeti mérnök felügyel az összes g é p e k felett. E g y betegápoló, ki az orvos által neki tollba mondott vényeket leirja és az orvosságot elkészíti, minden uj érkezőt köteles beoltani. Élethossziglan tartó szerződéses kötelezettségek, illetőleg díjazások vagy n y u g d i j a k A m e r i k á b a n , m é g a katonaságnál is, teljesen ismeretlenek. Az Egyesült-Államokban az állam szerződteti és díjazza a hivatalnokokat u g y mint a m u n k a a d ó a munkást a közéletben. A szerződéses viszony feloldásával megszűnik minden további kötelezettség az államra nézve is. I n n é t van 1 «Die New-Yorker staatlichu B e s s e r u n g s a n s t a l t zu Elmiras von Alexander Winter. Berlin, Reimer k i a d á s a X V I , 133. lap, á r a 2 m á r k a 40.
3 2 . SZÁM.
az, hogy Elmirában is bármikor elbocsáthatók a hivatalnokok a szolgálatból. A m a g a s a b b r a n g ú a k két havi, az alsóbb r a n g ú a k egy havi felmondás mellett. A ki az intézeti hivatalnokok közül tiz n a p n á l tovább távol van, a n n a k fizetését beszüntetik, ha csak külön és kivételesen más intézkedés n e m történik az igazgatóság részéről. A vezér-superintendens fizetése 3500 dollár, az orvosé 1500 d o l l á r ; az őrök 500—600 és a tanítók 300 dollárt k a p n a k . H a valakit New-York államban a biróság Elmirába leendő elhelyezésre ítél, erről értesitik az intézetet, mely hivatalnokait elküldi az elitélés helyére az elitéltnek átvétele és elszállítása végett. Az igazgató minden uj elitélt physikai, szellemi és erkölcsi állapotának tökéletes diagnosisát állítja fel és kinyomozza ennek egész múltját a l e g n a g y o b b gonddal. Valamennyi szellemi és lélektani megm o m e n t u m o k vizsgáltatnak és a nyomozat eredményét részletesen bevezetik egy külön főkönyvbe, hol a tervbe vett kezelési rendszert is feljegyzik. A felvételnél az egyének szüleire vonatkozó életrajzi statistika kinyomozza, vajon elmebetegek, iszákosak vagy eskórosak-e azok; azok nevelését , műveltségi f o k á t , vagyoni viszonyait és foglalkozását. A felvett e g y é n e k r e vonatkozólag kinyomozzák ezek házi életének jellegét, ezen élet tartamát, a nevelést, a műveltségi fokot, a foglalkozást, t á r s a s á g á n a k jellemét, physikai állapotát egészség és képesség tekintetében, szellemi állapotát természetes képessége és a művelődés tekintetében, végül az erkölcsi állapot tekintetében megvizsgálják a fogékonyságot az erkölcsi benyomások iránt a lehető l e g j o b b becslés szerint és az erkölcsi érzéket, mint pl. a szülők iránti szeretetet, a szégyenérzetet stb. Az utolsó évi jelentés szerint az intézeti lakók életkora a következőképen lett megállapítva: 16—20 év között volt 57'9°/ 0 , 20—25 között 3i"8 0 / 0 és 25—30 között io'3°/ 0 ; a vagyon ellen irányultak a büntetendő cselekmények 93'6°/ 0 -ai, a személy ellen b'o°/Q és a közcsend ellen o ' 4 % . (Foiyt. KÖV.)
Dr. GRUBER
LAJOS.
Irodalom. Politikai irodalmunk ismertetése a külföldi sajtóban. Méltán panaszkodunk emberöltők óta, hogy nemzetünk fensőbb szellemi életéről vagy egyáltalán semmit sem t u d n a k a külföld t u d o m á n y o s köreiben v a g y p e d i g oly nézeteket táplálnak, a melyek egyáltalán nem örvendetesek ránk nézve, sőt egyáltalán nem is felelnek m e g a valóságnak. Helyes, hogy u j a b b időben egy egész csapat részint hazai, részint külföldi író ismertetgeti költőinket műfordításokban, le-leforditgatják legjelesebb r e g é n y í r ó i n k , beszélyiróink, drámaíróink müveit is, majd azután többé-kevésbé alapos tanulm á n y o k a t irnak róluk, czikkezgetnek német, franczia, angol folyóiratokban. H á t ez mind nagyon szép, és n a g y o n ü d v ö s ; elismeréssel kell h o g y adózzunk a toll embereinek, h o g y e téren annyit fáradoznak, oly buzgalommal m u n k á l k o d n a k , sőt édes örömest g y a k o r l u n k elnézést e derék ismertetők irányában m é g akkor is, ha ötöd-hatodrangu szépirodalmi szerzőinknek ép oly hévtelt lendülettel tömjéneznek a külföldi sajtóban, mintha csak oly kimagasló nagyságokról lenne szó, a kik valóban díszére válnak az ő szépirodalmi müveikkel a m a g y a r nemzet szellemi életének. Á m d e nagyon egyoldalú lenne felfogásunk, ha azt hinnők, h o g y költőink ismertetése által már eleget t e t t ü n k az ü g y n e k . Hasznos dolog ez is, sőt szükséges; a t á g a b b körű olvasó-közönség a legelőrehaladottabb külföldi nemzeteknél is l e g i n k á b b foglalkozik szépirodalmi olvasmányokkal. De ma már az idegen nemzetek szellemi értékét nem egyedül azok költői müveinek többé vagy kevésbé tetszetős volta vagy mübecse szerint szokták megbecsülni a m a g a s a b b műveltség köreiben ; hisz nagyon jól t u d j á k Angliában és Francziaországon szintúgy mint Németországon és Skadináviában vagy Olaszországon, hogy r a g y o g ó
26634.SZÁM.
csak oly hamis bemondások által veszti el, melyek vétkes ' módon történtek. . . . Az ü g y n ö k viselkedését tehát, á m b á r ez nem is tehet a társaságot kötelező nyilatkozatokat, e szempontból is vizsgálat alá kell vonni a czélból, v a j o n nem ; lehet-e abból a valótlan b e m o n d á s r a mentséget találni.» (Ehrenzweig, V I I I . f. 135. 1.) M é g tovább m e n n e k e tekintetben a belga és franczia biróságok. A brüsseli Cour d'appel egy 1882 február 2-án hozott Ítélete következőkép h a n g z i k : «Ha valamely ajánlat a biztosító t á r s a s á g ü g y n ö k e által van kiállítva, a t á r s a s á g k á r esetében nem élhet azon kifogással, hogy az ajánlat adatai a helyiségek tekintetében helytelenek v a g y elégtelenek. A biztositási összeg fizetésének m e g t a g a d á s a már a k k o r is igen súlyos baj, ha a biztosított megfeledkezés v a g y a körülmények ismeretének hiánya folytán, a roszhiszemü elhallgatásnak minden utógondolata nélkül nem vall be egyes dolgokat, a melyek iránt különös kérdés nem lett hozzá intézve; e kifogásnak azonban egészen el kell esnie akkor, ha a mulasztás az ügynököt terheli. Fel kell tenni, hogy az ü g y n ö k a helyiségeket g o n d o s a n megtekintette. M é g h a az ü g y n ö k több társaság érdekében működik is, mégis egy meghatározott társaság képviselőjének tekintendő, ha ezen társaság érdekében j á r el. Ez annál is i n k á b b áll, mert köztudomásu, hogy a biztositási ügynökök fölkeresik a közönséget, felhívják azt biztositások eszközlésére és ezért a társaság által dijaztatnak. Különösen pedig alkalmazni kell a fenti elveket, ha a biztosított nem tud olvasni.» (Ehrenzweig I X . f. 136. 1.) A franczia biróságok gyakorlatából pedig álljon itt a következő két e s e t : A lyoni Cour d'appel egy 1883 május 11-én hozott ítéletét következőleg indokolja : «Hogy a biztosított a fatartóról bevallást nem tett, nem képez kötvénysemmiségi okot, mert ezen elhallgatás nem történt roszhiszemüleg és mert a biztosított e tekintetben azon társasági h i v a t a l n o k h a n y a g s á g á n a k áldozata volt, a ki az ajánlatot felvette, és mivel az ü g y n ö k m a g a is a helyszínén volt, h o g y az ajánlatot aláírattassa és ennélfogva a helyzetről és a koczkázatról ismeretet szerezhetett m a g á n a k » . 1 (Ehrenzweig VII. f. 159. 1.) A franczia Cour de cassationnak egy 1883 julius 4-én kelt határozatában pedig a kővetkezőket o l v a s s u k : «Ha az ajánlatban az foglaltatik is, hogy a biztosítandó épület lakva van, istállót és éléskamrát foglal m a g á b a n , ezzel az is van mondva, hogy az épület bizonyos mértékben használtatik ; és annál kevésbé forog fen valótlan bevallás, mert a biztosított tárgy megnevezése az a j á n l a t b a n kizárólag az ügynöktől ered, a ki az épületeket m a g a m e g t e k i n t e t t e és miután a biztosított egészen ő reá bizta magát, a bevallás tartalma nem róható fel neki hibául.» (Ehrenzweig VII. f. 158. lap.) T ö b b h a j l é k o n y s á g az élet követelményei iránt judikatur á n k részéről sok b a j n a k elejét vehetné e téren. x. y.
A new-yorki állami javitó intézet Elmirában. 1 Az intézetbe való felvételkor a második v a g y átmeneti osztályba helyezik az egyént, előmenetelnél az elsőbe és rosszabbodásnál a harmadik vagy a tulajdonképeni bűnösök osztályába. Az intézet czélja az e m b e r javítása és a n n a k reformálása, innét a n n a k neve i s : «Reformatory» ; lényegére nézve ez nem e g y é b , mint egy kényszer-iskola és képző-intézet, melyben minden fogoly arra törekszik, hogy ismét szabad legyen. A legújabb statisztikai adatok szerint E l m i r á b a n 35%-a a l a k ó k n a k rögtön a belépés után ugy javul, h o g y 15 hóna1
Az előbbi közleményt 1. a mult heti s z á m b a n .
pon belül becsületszóra elbocsáttatnak; további 3 6 % ingadozik és ezeknek 15—24 hónapra van szükségük, mig keresztüldolgozták m a g u k a t ; 19% három évet szükségei és a hátralékos 10% a javíthatatlanok, még ennél is hosszabb időt. A tartam minimumát a törvény egy évben állapítja meg, ezt azonban ritkán alkalmazzák, mert ezen idő csak kevés esetben látszik elegendőnek arra, hogy a javítási rendszer marad a n d ó és g y ö k e r e s eredményeket mutathasson fel. V a l a m e l y egyén f o g s á g á n a k á t l a g - t a r t a m a az intézetben 18—21 hó között váltakozik. Az intézetben a márka-rendszer uralkodik. A m á r k á k számától f ü g g az I. v a g y I I I . osztályba való helyezés. Credit- és discredit márkák léteznek. Rendkívüli szigorral büntetik a hamisságot és a kétszínűséget. Csak akkor bocsátják a fogolyt becsületszóra szabadon, ha számára valamely végleges, állandó és tehetségének megfelelő állást találtak. Erről a barátok v a g y a rokonok, kikkel a fogoly portokiadások nélkül levelezhet, g o n d o s k o d n a k és ha ez nem történik, vagy ha az intézeti igazgatóság nem találja az állást elfogadhatónak, akkor az utóbbi e g y e n e s közvetítés u t j á n gondoskodik alkalmas helyről. A m u n k a a d ó k keresik és szívesen alkalmazzák ezen elbocsátott foglyokat. Már többször merült fel a szándék, hogy a tartani törvényes minimumát 12 h ó n a p r ó l 15 vagy 18 h ó n a p r a felemeljék. A tribunal v a g y igazgatósági t a g o k választásánál különös g o n d d a l járnak e l ; ezek mindig a népből való e m b e r e k ; oly emberek, kik maguk is ismerik a létért való küzdelmet, kik nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is ismerik az é'.et feladatát. Az intézeti vezérigazgató mintegy világi lelki a t y a jelentőségével bir, a gondjaira bízottak bizalommal is fordulnak hozzá, a mire a mindennapi kihallgatás is szolgál, melyben mindenki megjelenhetik előtte, ha csak kívánja. N a p o n k i n t talán 40—50-en j ö n n e k kihallgatásra és a hó végén a kihallgatások száma mindig túlhaladja a fogvalevők számát. D e az igazgatók és a foglyok között is létezik közvetlen egyéni összeköttetés. A tribunal-ülések u g y a n a z é r t előbb közzé is tétetnek azon megjegyzéssel, hogy azokon alkalmuk nyilik a foglyoknak kérelmeiket az igazgatóknak nyíltan előadni. A parole vagy becsületszóra szabadon b o c s á t o t t a k a hat hónapig tartó parole-idő alatt kötelesek az intézetnek havonkint valamely lelkész, a m u n k a a d ó , stb. által hitelesített jelentést tenni. Igen szép a következő törvényes intézkedés. Oly szabadon bocsátottak, kik szerencsétlenség vagy képtelenség folytán elvesztik állásukat és az intézeti kezelők tanácsára és ezek jóváhagyásával letartóztatás és formális p a r a n c s nélkül visszatérnek az intézetbe, azokat mint vendégeket tekintik és újból elhelyezik 'őket, mihelyt erre alkalom nyilik. Kivételek előfordulnak. Azok, kik saját vétkük folytán azonban uj vétség elkövetése nélkül elvesztik állásukat és önkényt, az intézeti kezelők kívánatára vagy p a r a n c s á r a visszatérnek, a második fokba helyezendők legalább három hónapon át és azután a rendes fokozaton kell az első fokon átjutniok. A szabadon bocsátottat nem helyezik rendőri felügyelet alá, hanem az intézet rendesen beéri a n n a k kimutatásával, hogy az illető megelégedésre dolgozik m é g állomásán és h o g y továbbra is ott marad, a mi egyszerűen a m u n k a a d ó igazolványával történik. A munkaidő az intézetben 8 órában van törvényesen megállapítva, t. i. 7 a 8 — 1 2 - i g d. e. és 1—V a 5-ig d. u. Az I. osztálybeliek reggel az étteremben költik el a reggelit, ellenben a II. és a III. osztálybeliek zárkájukban kötelesek ezt tenni. Mindenki h e t e n k i n t egyszer fürödhetik. Tiszta fehérneműt is k a p n a k hetenkint egyszer, u. m. egy pár harisnyát, alsó nadrágot, inget és munka-inget. Minden egyes fogoly fehérneműje a nevével és a folyó intézeti számmal van jelezve. Este t a n í t a n a k és u g y a n a k k o r t a r t a t n a k a tudományos, a mulattató és a zenei előadások is. Télen gőzfűtés segélyével melegítik a zárkákat és ezek este V 2 10-ig légszeszszel ki v a n n a k világítva. V a s á r n a p délelőtt kiosztják az egész hét
31.
SZÁM.
JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY.
folyatna alatt beérkezett leveleket és a postai küldeményeket, ugy szintén — ha kívánják — irópapirt, valamint az intézeti heti lapot: «The Summaryw («A rövid kivonat»). A foglyok élelmezése a következő. Az I. és II. osztály reggelije: vagdalt marhahús, burgonya, kenyér, kávé, czukor. Vacsora: az I. osztályban : sauce, kenyér, thea, szörp és czukor; a II. osztályban : ugyanez a sauce és a k e n y é r kivételével. Az I. és II. osztály ebédje a következőből áll: háromszor hetenkint leves és marhahús, kétszer párolt ürühús, egyszeregyszer m a r h a h ú s czéklával és roastbeef huslével, ehhez mindig kenyér is. Ehhez járul az I. osztályban n a p o n k i n t és a II. osztályban négyszer hetenkint kávé czukorral; ezen kivül az I . osztálybeliek hébe-hóba k a p n a k még kompótot, befőtt vagy aszalt gyümölcsöt, stb. A III. osztálybeliek ép u g y étkeznek, mint a II. osztálybeliek, a thea és a kávé kivételével. A k a p o t t adagon kivül mindenki többet is k i v á n h a t ; a III. osztályban azonban ezen pótlék csak a kenyérre szorítkozik. A hus és e g y é b tápszer a legjobb minőségű. A foglyok asztala extravagansnak látszik, erre vonatkozólag azonban a vezérigazgató a következő elvet v a l l j a : «A jó táplálkozás hozzátartozik a rendes élethez olyas valakinél, a ki testének munkaképességét — a mennyire lehetséges — ki a k a r j a használni; és engem sok éven át szerzett tapasztalataim arra tanitottak meg, hogy jó élelmezés által sokkal jobb eredményre jutok a foglyokkal)). Az I. osztálybeliek egy külön n a g y t e r e m b e n közösen é t k e z n e k ; 8—12 teritékü asztaloknál ülnek, asztalkendőket és porczellánedényeket k a p n a k , sokfélekép elégíthetik ki é t v á g y u k a t és azon szabadalommal birnak, hogy evésközben fesztelenül m u l a t h a t n a k és az egész déli órát társaságban tölthetik. A II. osztályban sötét posztóból készült polgári öltözetet viselnek skót sapkával ; a III. osztályban sötétvörös posztót sapka nélkül és az I. osztályban csinos kék m a g a s egyenruhát matróz-sapkával. Az I. osztálybeliek nagyobb, j o b b és hébe-hóba rugós matráczczal felszerelt zárkákban laknak. Az intézet a f o g l y o k n a k ingyen adja az Íróeszközöket és a levélbélyegeket. Az I. osztálybeliek az ét-, munka- stb. termekbe n é g y e n k é n t vonulnak, legtöbbnyire őrszolgálatokat teljesítő ugyanezen osztálybeli foglyok felügyelete a l a t t ; a Ií. osztálybeliek k e t t ő n k é n t , legtöbbnyire I. osztálybeli foglyok felügyelete a l a t t ; a III. osztálybeliek e g y m á s u t á n induln a k és ezekre csakis a hivatalos fogházőrök ügyelnek fel. Az őrszemélyzet és a segédhivatalnokok n a g y része, valamint a nappali és éjjeli őrségek a folyosókon, az I. osztálybeli foglyokból rekrutálódik. A munka- és t a n t e r m e k b e n nem létezik osztálykülönbség. A ki j a v í t h a t a t l a n n a k mutatkozik, azt az igazgatóság valamely fogházba vagy fegyházba helyezheti át. Az ilyeténképen áthelyezettek száma kevéssel haladja tul az i % - o t . 1889. év október h a v á b a n E l m i r á b a n 943 fogoly közül volt: 723 az I., 209 a II. és 11 a III. osztályban. Az I. osztályú zárka felszerelése a következőkből á l l : vasárnapi ruha, calico-ruha, mosdó-medencze, pohár, söprű, tükör, fésű, e g y doboz fény máz, csizma-, haj-, fog- ruhakefe, egy pár papucs, szemétláda, törülköző, lepedők és párnahéj, szappan, szennypapir, portörlő, asztal, szék, szekrény és ágy. A II. és III. osztálybelieknek csak vasárnapi n a d r á g j u k v a n ; a IIosztálybeliek a fentebb emiitett t á r g y a k o n kivül k a p n a k még egy theás csészét, egy kanalat, egy a d a g szörpöt, egy üveg eczetet és e g y doboz sót. Az oktatást illetőleg azt tapasztalják Elmirában, hogy a kényszernevelés a bűnösre nézve egyikét képezi a legkemén y e b b büntetéseknek. A nevelést a legalsóbb elemi fokkal kezdik; a legfelsőbb fokon tanított t á r g y a k közül felemlítem a politikát, az irodalmat, nemzetgazdaságtant, vegytant, élettant, bölcsészettant, stb., sőt még Shakespeare-t és a többi klassikusokat tanulmányozzák és magyarázzák kellő sikerrel. Ezenkívül tanítanak gyorsirászatot, távirászatot, stb. Ezen tanulmányi ágak nagy haszonnal járnak A m e r i k á b a n a g y a k o r l a t i élet
259
számára és g y a k r a n egyengetik az utat kiváló állásokhoz. A gyakorlati ethika is n a g y szerepet játszik a t a n t á r g y a k között. N y o m t a t o t t könyvek helyett az előhaladottabb osztályok tanítványai között minden tanóra előtt kiosztanak egyes papírlapokat, melyek n y o m t a t á s b a n tartalmazzák az illető előadandó t á r g y a k a t és a kérdéseket. Az intézeti iskolában egyáltalán nem használnak t a n k ö n y v e k e t . Mindig a k a d n a k kiváló egyének, kik ingyen t a r t a n a k az intézetben előadásokat és felolvasásokat; g y a k r a n v a n n a k a foglyok között is oly képességgel birók, kiket mint t a n í t ó k a t és felolvasókat lehet használni. Az oktatás rendszere az egyéni oktatásra fekteti a fősúlyt és igy van az, hogy a 7 o % - n y i tudatlanok óriási számából alig m a r a d 4 0 % hátra. H a v o n k i n t Írásbeli vizsgálatok t a r t a t n a k . Az intézeti k ö n y v t á r b a n 3970 köteten kivül sok folyóirat és számos képes heti lap is található. Sőt még n y o m t a t o t t könyvjegyzék is létezik E l m i r á b a n a k ö n y v t á r b a n , a melyből minden fogoly évenkint átlag 26 könyvet olvas. Ezen kivül van ott m é g egy külön kézi-könyvtár is, mely hetenkint két estén át használható és mely azon rendeltetéssel bir, h o g y a foglyok az iskolában vagy a felolvasásoknál felmerülő kérdések iránt azonnal tájékozhassák magukat. A kézi-könyvtárt havonkint átlag 220-an keresik f e l ; a n a g y könyvtárt a mult év szeptember havában, a midőn a létszám kevéssel haladta tul a 900-at, összesen 2184-én használták. Az intézeti újságot v a s á r n a p délelőtt osztják ki valamennyi fogoly között, kivéve a III. osztálybelieket. Az egyik hivatalnok szerkeszti a lapot a vezérigazgató felügyelete alatt. A foglyok között mindig találhatni egyéneket, kik mint szedők használhatók. A n y o m d á b a n készülnek az intézeti jelentések, a tanítási czédulák, melyeket minden óra számára kiosztanak, stb.; egyáltalán, ha bármely jelentéktelen iratot egynél t ö b b p é l d á n y b a n szükségeinek, akkor legottan a nyomdához folyamodnak. Az újságot a l e g n a g y o b b g o n d d a l szerkesztik; 8 oldalra terjed. Tartalmazza pedig prácis rövidséggel az elmúlt hét valamennyi említésre méltó kül- és belföldi ú j d o n ságainak reproduktióját, valamennyi az intézetre vonatkozó eseményt, eredeti czikkeket és a legjobb újságokból és folyóiratokból igen g o n d o s a n kiszemelt czikkeket, vagy kivonatokat ezekből. A szerkesztői üzenetek r o v a t á b a n pedig a legkülönfélébb kérdésekre feleleteket találunk. Az ú j s á g azon kivül, h o g y nevelési és képző eszközt képez, feleslegessé teszi a különben szokásos szóbeli utasítások adását a foglyoknak ; ilyeténképen lehetetlen a p a r a n c s félreértése. G y a k r a n közöl a «The Summary» névtelen czikkeket, melyek évekkel ezelőtt elbocsátott intézeti foglyoktól erednek. H o g y minő a viszony Elmirában a vezérigazgató és a foglyok között, ez kitűnik a következő hirből, melyet az intézeti ú j s á g n a k mult évi deczember hó 29-én megjelent száma t a r t a l m a z o t t ; e hír a következőképen hangzott: «A general-superintendens e nyilvános uton elismerését fejezi ki azon szívélyes karácsonyi üdvözletekért, melyek magán-levélszekrénye utján számos egyéntől Írásban érkeztek hozzá». (FOIYT. KÖV.)
Dr. GRUBER
LAJOS.
Jogirodalom. Lehrbuch
des Konkursrechtes
von Dr.
J. Kohler.
S t u t t g a r t , 1891.
Midőn Kohler néhány év előtt a jogtörténet és az összehasonlító j o g t u d o m á n y szempontjából kezdett t á r g y a l n i oly jogi tételeket, melyek addig kizárólag d o g m a t i k u s szempont alá estek, törekvései nem egy oldalról gunymosolylyal találkoztak. A berlini egyetem t a n á r a nem h á t r á l t m e g ezen lenéző kritika elől. Lázas tevékenységgel rávetette m a g á t a jog m a j d n e m valamennyi ágára. A büntető és m a g á n j o g nem kevésbé szorgalmas művelőt találtak benne, mint az eljárás, a p e r j o g mindennemű alakulatai. M a j d n e m hihetetlen termék e n y s é g g e l évről-évre uj t a n u l m á n y o k k a l gazdagította a jogi
33
SZÁM.
esetben alkalmazható; itt is a közérdek irányadó ugyan, de mig az általános törvény csak n a g y o b b szabású s jelentőségű vállalatok számára állapitja meg a kisajátítás jogát, addig a főváros j a v á r a hozott törvény a n n a k még szépészeti szempontokból és állami vagy közczélokra szolgáló épületek emelésére, fentartására s nagyobbitására is helyt ad. T e h á t nem csak országos, h a n e m Pest és Buda városok sajátos érdekei is elegendők a kisajátitás tényének igazolására. Az I. fejezet idevágó intézkedéseinek további részletes fejtegetését e helyütt annál is inkább mellőzhetem, miután azokat kisajátítási j o g u n k u j a b b kodifikatiója l é n y e g ü k b e n fentartotta s igy még alkalmunk lesz e kérdésekre bővebben visszatérni. Sokkal érdekesebbek reánk nézve a törvény azon részei, melyek nem a franczia kisajátítási jog nyomán alkotvák meg, hanem eredeti magyar jogintézményeket t a r t a l m a z n a k . A 60-as évek liberalismusa a kisajátítási joggal, mint az állami teljhatalom egyik nyilatkozatával szemben az egyéni tulajdonjogot oly erős biztosítékokkal környezte, a milyeneket nemcsak hogy a gyakorlat nem valósított meg sehol sem, de a milyenekkel még a legszabadelvübb elméletek keretében sem találkozunk.
267 város h a t ó s á g á n a k megküldi. Az összeírás egyik rovata tartalmazni f o g j a azon összeget is, melyet a kisajátító a kisajátítandó ingatlanért kártalanításul a j á n l a t b a hoz. Az érdekeltek személyesen, de hirdetményi idézés utján is felhivatnak, hogy a kisajátítási terv ellen észrevételeiket, valamint a kártalanítási árra nézve nyilatkozataikat jelentsék be, ellenkező esetben jogilag az fog vélelmeztetni, hogy a kisajátítási tervet magok részéről is elfogadják s az ajánlott kártalanítási árral megelégesznek. A beadott nyilatkozatok átvételére, egy, esetleg több felszólalási bizottság alakul, melyhez a közlekedési miniszter az elnököt, a városi tanács pedig két tagot s j e g y zőt nevez ki. H a a kisajátítási terv ellen észrevételek a d a t t a k be, ezek tárgyalására a bizottság határnapot tüz ki, melyen a közlekedési miniszter megbízottja és a kifogásoló polgár képviselője, mint egyszerű ügyfelek jelennek meg. Ha az egyezség nem sikerül, az ü g y — az általános kisajátítási törvényben foglalt intézkedések a n a l ó g i á j á r a — a közlekedési miniszterhez kerül, ki ezen kérdésben, egyetértőleg az igazságügyminiszterrel, végérvényesen határoz. A törvény ezen intézkedése által megint helyes útra tériti a kisajátitás jog intézményét, melynek valóságos természetével ellenkező annyi rendelkezést tartalmaz máskülönben.
H o g y az általános kisajátítási törvény nem helyezkedett (BEF. KÖV.) D r . ZERGÉNYI JENŐ. ezen túlzó álláspontra, azon körülménynek tulajdonitható, hogy még a liberális irány hívei közt is t á m a d h a t t a k aggályok eszményük általános kivihetősége iránt. A new-yorki állami javitó intézet Elmirában. 1 Csak a főváros p o l g á r s á g á b a n vélték feltalálni az intelA foglyok m u n k a e r e j é n e k kihasználása E l m i r á b a n kezligentia s közérzület azon f o k á t , mely elkerülhetetlenül szükséges akkor, midőn valakit saját ügyének birájává kívá- detben állami kezeléssel történt. A verseny által érdekelt kereskedők panasza folytán 1881-ben törvényileg be lett nunk tenni. Sőt talán azt is remélték idealismusukban, h o g y a fő- szüntetve az állami kezelés és ennek helyébe lépett az intévárosban tett kísérlet sikeressége esetén, a kisajátitás az zeti m u n k a e r ő k n e k g y á r i vállalkozók által történő kibérlése, mig a m u n k á s p á r t erős agitatiója folytán 1884-ben az állam egész országban hasonló elvek szerint lesz rendezhető. Az egész kisajátítási eljárás — e törvény szerint — a ismét m a g a vette át az intézeti m u n k a kezelését. E l m i r á b a n p o l g á r s á g élénk részvétele mellett foly le. Az államhatalmat az állami kezelésben n a g y mértékben űzték a homorú üvegképviselő minisztérium csak a vezető szerepet tartja fen áruk, a kefék, a söprűk, a b á d o g á r u k , a székek és a pipák m a g á n a k , az eljárás lényegét pedig a városi autonomia körébe gyártását. Azonban az állami kezelés idejében a bevételek utalja. H a a közmunka s közlekedési miniszter valamely, a viszonyítva a fentartási kiadásokhoz, az utolsó években soha kisajátitás jogát igénylő m u n k á l a t foganatba vételét szüksé- nem érték el az 56°/ 0 -ot, holott azok a munkabérlet-rendszer g e s n e k tartja, erről az illető város hatóságát az előfnunkálati utolsó évében közel 70%-ot tettek k i ; ennek oka a b b a n rejtervek és egyéb adatok megküldése mellett értesiti. Ezen lett, hogy a forgalmi eszközök korántsem voltak elegendők felhívásra a polgármester közgyűlést tart, mely az ügyet és ennek folytán nem lehetett az egyéni munkaerőt kihaszmegvitatja s azonkívül egy öttagú bizottságot választ, mely- nálni. A viszonyok az utolsó két esztendőben nagyon roszra hez még a miniszter által kijelölt öt tag s elnök járulván, fordultak, mert u j a b b törvények részint eltiltották az egyes egy vegyes bizottság alakul. Ez a czélbavett munkálat min- m u n k a á g a k a t , részint korlátolták ezeket. den részletére észrevételeit megteheti; tanácskozásainak eredInnét van az, hogy a mult év s e m m i n e m ű bevételt sem ménye felett a miniszter határoz. A városi h a t ó s á g n a k azon- mutat fel a foglyok produktív m u n k á j a után. Az u. n. Yatesban jogában áll e határozat ellen u j a b b felterjesztéssel élni. ! Bill elfogadása óta 1888-ban a törvény az elmirai intézetben H a az egyezség a miniszter és a törvényhatóság közt másod- ; egészen eltiltja a f o g l y o k n a k alkalmazását csizmák, czipők, izben sem jő létre, a további munkálatok felfüggesztése k á l y h á k és homorú üvegáruk g y á r t á s á h o z ; másrészről az mellett végleg mindig a törvényhozás dönt. 1889-diki Fasset-Bill megakadályozza a szék-, kefe- és fésűAz állami szervek keze tehát már a vállalat engedélye- g y á r t á s n a k újból leendő felvételét; a pipa-készítést, mire zésénél is erősen meg van k ö t v e ; önálló intézkedési joguk nézve szerszámok és gépberendezések stb. léteznek 75 ember egyáltalában nincs. Evvel szemben l e g ú j a b b kisajátítási jogunk, ! számára, — 11 emberre korlátolja. Ugyanezen Bili a vasde a külföld joga is, mindig a kormányhatalom, mint az gyári munkások számát 120-ra redukálta, holott 250-et lehetne államnak kizárólag cselekvő szervére bizza az egyéni tulaj- a berendezés szerint ezek körül foglalkoztatni. Az 1881-diki Yates-Bill tényleg 1888 augusztus h ó n a p b a n 854 foglyot megdonjog korlátolását. Kivételt csak a franczia jog képez; de a franczia intéz- fosztott a foglalkozásától; e miatt nem is lehetett a mult mény sajátságait történeti s politikai okok idézték elő, ellen- évben Elmirában a naponkinti 8 órai m u n k a i d ő t b e t a r t a n i ben nálunk a törvényhozás elfoglalta doktrinair á l l á s p o n t : és ez által a kezelőség azon helyzetben van, h o g y mindaz egyéni tulajdonjog különös védelme az államhatalommal i n k á b b a legjobb eszközöket alkalmazza a javítási czélok szemben, szolgál alapul a jelzett intézkedéseknek. A túlzó elérése v é g e t t ; a szabad időt k a t o n a i kiképzésre fordították. liberalismus felhozta érvekhez talán m é g azon bizalmatlanság A mult év végén gyári m u n k á n á l a l k a l m a z t a k : 12i-et a vasjárult a k o r m á n y h a t a l o m erősbitése iránt, mely a magyar áruknál, 54-et a pipáknál és a fa-branche e g y é b svéd újdonnemzetben a százados alkotmányharczokban meggyökerezett ságainál, 36-ot szék- és asztalos-munkáknál, 5-öt a málhas melylyel a politikai életben még n a p j a i n k b a n is elég ládáknál, 26-ot a b á d o g á r u k n á l és 11-et a táblapapir-skatulyáknál. Ezen fő foglalkozási ágakon kivül a foglyok egy g y a k r a n találkozunk. Megállapittatván a kisajátítási terv, a közlekedési minisz1 ter a részletes tervrajzot és összeírást elkészítteti és ezeket a Az előbbi közleményt 1. a 32. és 33. s z á m b a n .
268
részét k i z á r ó l a g m é g a házi m u n k á k n á l is alkalmazzák időnk i n t v a g y r e n d e s e n . A m u n k a r e n d b ő l k i e m e l e m azon szabályt, h o g y a m u n k a ideje a l a t t nem szabad leülni és h a v a l a k i befejezte m á r a m u n k á j á t , a k k o r m i n d e n k i n e k összetett k e z e k k e l állva kell a helyén m a r a d n i a . A m u n k á n á l minden fogoly k ü l ö n m u n k a i n g e t használ, m e l y e t a m u n k a végeztével levet. M i n d e n e g y e s n e k m u n k á j á r ó l p o n t o s követel- és tartozik-számlát vezetnek és m i n d e n hó végén m é r leget készitenek. K ü l ö n ö s g o n d o t f o r d i t a n a k a f o g l y o k t e c h nikai kiképzésére, u g y h o g y a mult évben 1006 fogoly n y e r t különböző i p a r á g a k b a n és m e s t e r s é g e k b e n o k t a t á s t illetőleg kiképzést, és p e d i g k ü l ö n e r r e minősitett, r e n d e s e n g y a k o r l ó m e s t e r e m b e r e k t ő l . N a g y súlyt f e k t e t n e k v a l a m e n n y i osztályb a n a rajzolásra. A 25 i p a r á g között v a n n a k o s z t á l y o k : gépészek, k o v á c s o k , k ő f a r a g ó k , ácsok, e s z t e r g á l y o s o k , f a m e t szők, mázolok, kőmivesek, bádogosok, rézművesek, k ö n y v k ö t ő k , n y o m d á s z o k , szabók, czipészek, p é k e k , b o r b é l y o k stb. számára.
34.
SZÁM.
k e t k e m é n y e n m e g m u n k á l t á k és aztán erősen ledörzsölték a testet e g y d u r v a törülközővel. M i n d e m e f ü r d ő - és testi o p e r á t i ó k a t e g y hivatásos fürdős végezte, kit a k k o r véletlenül szerződtettek. A gőzfürdőnél a gőz t e m p e r a t u r á j a a t é r b e n 115 0 F a h r e n h e i t 46"II° Celsius) volt. E g y 6 láb m a g a s e m e l v é n y t létesítettek, ezt ü l é s e k k e l ellátták és ezekre helyezték el az e m b e r e k e t és m i n d e g y i k n e k o l d a l a mellé o d a t e t t e k e g y veder h i d e g vizet e g y szivacscsal, h o g y arczát tetszése szerint letörölhesse. Itt körülbelül 20 perczig erősen kellett izzadniok, ezután l e s z a p p a n o z t á k ő k e t és u g y a n a z o n zuhany és testi manipul á t i ó k n a k v e t e t t é k ő k e t alá, m i n t a z u h a n y - f ü r d ő n é l . F ü r d é s u t á n z á r k á i k b a helyezték ezen e m b e r e k e t , a hol r e n d e s e n l e p e d ő i k b e b u r k o l ó d z t a k és á g y b a f e k ü d t e k ebédig. E b é d után k é t órai és m é g e n n é l is t o v á b b tartó testi g y a k o r l a t o k k ö v e t k e z t e k a s z a b a d b a n ; m u n k á t v a g y más effélét n e m k í v á n t a k ezektől. E g y havi kísérletezés után f o g y á s t k o n s t a t á l t a k , mely á t l a g 4'37 f o n t r a r ú g o t t . Rövid idő alatt ezen embereknél az elmebeli tevékenység gyarapodását észlelték és a szellem megmunkálása kevesebb kényszert igényelt mint eleintén. A l e g n a g y o b b h a l a d á s t a fejszámolásnál t e t t é k , m e r t a t a p a s z t a l a t azt igazolta, h o g y a b ű n ö s e l e m e k e g y á l t a l á b a n k i t ű n n e k figyelemre m é l t ó t u d a t l a n s á g által a szám o k t u d o m á n y á b a n . Öt h ó n a p i g f o l y t a t t á k a kísérleteket és ezen idő v é g é n f e j e n k i n t most 1*23 f o n t n y i g y a r a p o d á s t á l l a p í t o t t a k meg. T é n y l e g a z o n b a n 8-an g y a r a p o d t a k és 4-en f o g y t a k . A testből m i n d e n h a s z o n t a l a n a n y a g o t e l t á v o l í t o t t a k és valam e n n y i szervet r e n d s z e r e s m ű k ö d é s f o k á r a vitték. Ezen em bereket testileg és ennélfogva szellemileg is tökéletesen reformálták. Változást észleltek náluk, valamint azt is, h o g y ezeknek szellemi t e v é k e n y s é g é t felébresztették. Ezen e r e d m é n y e k n é l f o g v a a k u l t u r - o s z t á l y o k j e l e n l e g a r e n d e s intézeti p r o g r a m m h o z tartoznak és a mult év végén 31-én részesültek k ü l ö n p h y s i k a i kultur-kezelésben.
A mult évben a r e n d e s p r o d u k t i v m u n k a h i á n y a következt é b e n n a p o n k i n t n é g y órát szenteltek az i p a r i s k o l á n a k , szerda és s z o m b a t kivételével, mely n a p o k o n k a t o n a i g y a k o r l a t o k a t tartottak. Az e l b o c s á t o t t a k közül s o k a n azon m e s t e r s é g e t mivelik a szabad életben, m e l y e t az intézetben m e g t a n u l t a k . Az utolsó é v e k b e n k i z á r ó l a g az ipariskola t a n i t v á n y a i létesítettek m a j d n e m v a l a m e n n y i m u n k á t , javítást, építkezést és ujitást az i n t é z e t b e n és a körül. J e l e n l e g e g y régi terv kivitelén d o l g o z n a k E l m i r á b a n , t. i. a foglyok között az ö n g a z d á l k o d á s b e h o z a t a l á n . E z e n eszme a l a p j á n a fogoly egy m e g á l l a p í t o t t b é r f o k o z a t szerint valóságos munkabért kapna az á l t a l a végzett m u n k a u t á n ; ebből v a l a m e n n y i k i a d á s t k e l l e n e az i n t é z e t b e n fedeznie, u. m. az élelmet, a lakást, a r u h á t stb., sőt m é g az orvosi kezelést is, és a k i é r d e m e l t bér h á t r a l é k a a k k o r az illető t u l a j d o n á t képezné. H a az e g y é n a f e n t a r t á s á h o z szükségelt Midőn 1888-ban a Y a t e s - t ö r v é n y k ö v e t k e z t é b e n c s a k n e m összeget n e m keresi m e g az i n t é z e t b e n , a k k o r a n n á l k e v é s b é v a l a m e n n y i f o g o l y m u n k a n é l k ü l i v é lett, a k k o r g o n d o l t a k arra, lehet feltételezni, h o g y ez a szabad életben k é p e s lesz m a g á t h o g y az intézetet k a t o n a i l a g szervezik, h o g y a testi g y a k o r b e c s ü l e t e s uton f e n t a r t a n i és a k k o r a d d i g kell az illetőt l a t o k b a n pótlást t a l á l j a n a k a h i á n y z ó m u n k á é r t . Azonnal iskoláztatni és g y a k o r l a t i l a g k i k é p e z t e t n i , m i g a s z á n d é k o l t szerződtettek e g y k a t o n a i tanítót, kit e z r e d e s n e k neveztek ki, czélok eléretnek. az I. osztályból k i v á l a s z t o t t a k 60-at a l e g a l k a l m a s a b b a k közül F e l e t t e f u r c s á k és m a j d n e m h i h e t e t l e n e k n e k látszók az és ezeket oly g y o r s a n , a h o g y csak l e h e t s é g e s volt, m e g u. n. physikai kultur-kisérletek E l m i r á b a n ; 1886-ban a vezér- t a n í t o t t á k a k a t o n a i m o z d u l a t o k alapelveire. Ezen 60 e m b e r t igazgató r e n d e l e t e folytán a n y á r i h ó n a p o k b a n először t e t t e k t i s z t e k n e k és altiszteknek r e n d e l t é k és e g y h ó n a p n á l k e v e k í s é r l e t e k e t tizenkét oly e g y é n n e l , kik 1—2 év a l a t t csekély s e b b idő alatt e g y ezredet a l k o t t a k 8 zászlóaljjal. A t a r t á s , v a g y s e m m i n e m ű h a l a d á s t sem t e t t e k az intézeti n e v e i d é b e n az indulás, a fordulás stb. m e g t a n í t á s a u t á n fegyvereket oszés kik teljesen k é p t e l e n e k n e k látszottak arra, h o g y m a g u k a t tottak szét a foglyok között. A m u n k á t l a n s á g ideje a l a t t n a p o n hosszabb időn át szellemileg m e g e r ő l t e s s é k a nélkül, h o g y kint 5—8 órát f o r d í t o t t a k g y a k o r l a t o k r a , ha az idő m e g e n ezért e l m e b e t e g e k n e k v a g y g y ö n g e e l m é j ü e k n e k lehetett volna g e d t e s z a b a d b a n , k ü l ö n b e n a v a s ö n t ö d e é p ü l e t é b e n , m e l y n e k őket t e k i n t e n i . A fogházi élelmezés h e l y e t t ezen e m b e r e k 6000 n é g y s z ö g l á b n y i sima p a d o z a t f e l ü l e t e k i t ű n ő g y a k o r l ó k ü l ö n élelmezésben részesültek ; az e g y e s a d a g o k a t p o n t o s a n t é r n e k k í n á l k o z o t t és ezen épületet elnevezték fegyvertárnak, k i m é r t é k m i n d e n f o g o l y n a k , u g y h o g y v a l a m e n n y i e n ugyanm e l y b e n r e g g e l e n k i n t kiosztják a k a t o n a i u t a s í t á s o k a t . A f e g y azon m e n n y i s é g ű és m i n ő s é g ű é l e l e m b e n részesültek. Min- v e r e k e t u t á n z o t t f a p u s k á k h e l y e t t e s i t i k , m e l y e k v a s a z v a , den n a p e b é d r e e g y e b e k e n kivül m a r h a h ú s t , felváltva son- simítva és m i n d e n t e k i n t e t b e n a s z o l g á l a t n a k megfelelőleg k á v a l v a g y sertéshússal, p é n t e k e n halat, r e g g e l i r e m a j d n e m 6—8 f o n t n y i sulylyal k ü l ö n e czélra k é s z ü l t e k el az iparV2 liter k a k a o - k á v é t , V4 k g r m . k e n y e r e t és 15-6 g r a m vajat, iskolában. U t ó b b 10 zászlóaljat képeztek, m e l y e k a m u l t v a c s o r á r a m e g u g y a n e n n y i theát, k a k a ó t v a g y tejet k e n y é r r e l évben 803 e m b e r b ő l állottak. Az ezredhez t a r t o z i k : 36 törzs-, és v a j j a l k a p t a k . Az étkezés ideje volt e z e k n é l : 6 ó r a k o r j sor- stb. tiszt, u. m . : 1 ezredes, 1 alezredes, 2 ő r n a g y , 1 segédr e g g e l , 12 ó r a k o r délben és 5 ó r a k o r d é l u t á n ; 8-tól V 2 i o - i g tiszt, 1 karmester, és 1 százados és h a d n a g y m i n d e n zászlóalj d. e. t a n í t o t t á k ő k e t és az iskolai i g a z g a t ó k ü l ö n g o n d j á t s z á m á r a ; t o v á b b á 35 a l t i s z t : 1 ő r m e s t e r , 1 ezred-dobos, viselte e z e k n e k . V 2 i o - k o r következett a fürdő. E l e i n t é n na- / zászlóvivő (az ezred zászlóval is dicsekedik) 1 j o b b - és e g y p o n k i n t i f ü r d ő v e l kezdték, mivel ez a z o n b a n n a g y o n ener- b a l oldalvezető és 3 altiszt m i n d e n zászlóalj számára. A tiszválólag h a t o t t a kísérletezés t á r g y á t képező e g y é n e k r e , u t ó b b t e k n e k hosszú o l d a l f e g y v e r e i k v a n n a k és a r a n g k ü l ö n b s é g e k e t m i n d e n k i 3 f ü r d ő t vett h e t e n k i n t és p e d i g 2 k á d és 1 gőz- a r a n y és ezüst válljelzések t ü n t e t i k fel. Az altiszteknél a jelf ü r d ő t felváltva 1 k á d - és 2 gőzfürdővel. A k á d f ü r d ő n é l a viz zések a k a b á t ujjára v a n n a k illesztve. K ü l ö n ö s figyelmet h ő f o k a körülbelül ioo° F a h r e n h e i t (3778) Celsius volt. V4 óráig érdemel m é g az ezred zenekara, melyet, u g y mint a tiszteket h a g y t á k az e g y é n t a k á d b a n , h o g y ezen idő alatt jól ledör- és altiszteket, külön e czélra t a n í t o t t f o g l y o k b ó l a l k o t t a k . zsölje m a g á t , azután e g y forró- és hidegvíz-zuhany alá k e r ü l t Most e g y 40 t a g b ó l álló z e n e k a r van már, m e l y e t a k a t o n a i és végül izmait erősen frottirozták és massirozták, az ize- szolgálaton kivül h é b e - h ó b a v a s á r n a p v a g y e g y é b a l k a l m a k -
20 9
nál a foglyok számára rendezett hangversenyeknél is használnak, mely utóbbiaknál megállapított p r o g r a m m szerint választják ki a zenedarabokat. A katonai szolgálatnál is létezik a kredit — valamint a disckredit — márka-rendszer. Oly esetben, midőn valaki a katonai fegyelem ellen vét és az illetőnek vétkessége t e k i n t e t é b e n kétely forog fen, a haditörvény határoz, melyet az ezred tisztikarából alkotott biróság alkalmaz. A mult évben valamennyi fogolyt, kiket másutt nem alkalmaztak, délelőtt és délután b e t a n í t o t t a k ; mig minden szerdán és szombaton rendes g y a k o r l a t o k a t tartottak, mely intézményt jövőre is további intézkedésig fen a k a r j á k tartani. H a v o n k i n t egyszer v a n n a k külön zászlóalj-diszgyakorlatok, a melyeknél a legjobb zászlóalj kitüntetésben részesül díszszalagok alakjában, melyeket a zászlóalj tisztjei a legközelebbi havi disz-gyakorlatig viselnek. A tisztek számára hetenkint instruktio-osztályt t a r t a n a k az ezredes vezetése alatt, a melyben a stratégiát és taktikát tanitják. (Bef. köv.)
Dr. GRUBER
A kísérletek a közönséges német polgári per reformálására a X V I I I . század második felében kezdődnek. A m a nagy szellemi mozgalom, melyet ez időben támadni látunk, kiterjedt a j o g embereire is. Eleinte e reformok mind m é g a közönséges német p e r j o g keretén belül m a r a d n a k s nem képezik annak gyökeres átalakítását. Ilyen a porosz pernek az úgynevezett instructió elvén újjászervezése, mely a tárgyalási elv tulhajtásainak reactiójak é n t jelentkezik. Nemsokára azonban belátják, hogy a közönséges német pert alapjaiban gyökeresen kell á t a l a k í t a n i ; a nyilvánosság és szóbeliség p r o g r a m m p o n t o k k á válnak. Ez irány kétségtelenül a franczia per befolyása alatt áll. Napoleon behozza azt a rajnai t a r t o m á n y o k b a n és ezzel a franczia per átültetésével német területre az összehasonlitás kezdetét veszi. E s ezen összehasonlitás a közönséges német per h á t r á n y á r a válik. Poroszország, H e s s e n és Bajorországnak a R a j n a balpartján fekvő részei a franczia járom levetése után is ragaszk o d n a k a franczia perhez. Az 1848. évi forradalom, a franczia eszmék gyümölcse, a németeknek a haladás mintaképeként állítja, oda Francziaországot minden téren, és a perjogi alkotások terén is a franczia per mind n a g y o b b mértékben szolgál alapul. E n n e k mintájára — á m b á r a közönséges német per erős befolyása alatt — alkotja meg H a n n o v e r 1850. évben általános elismerés közt uj perrendtartását, és még tovább megy a franczia minta utánzásában Bajorország 1869. évi perrendtartásában. Midőn az 1870/71. évi politikai események folytán az egységes német birodalmi perrend alkotása lehetővé és szükségessé vált, a p e r j o g ezen iránya, a franczia per alapelveinek recipiálása többé kérdés t á r g y á t sem képezhette. Az alapul fekvő javaslatok, az 1864. évi porosz és az 1866. évi hannoverai, csak ezen recipiálás fokára nézve különböztek egymástól, a mennyiben az előbbi egészen elveti a közönséges német pert és szorosan a franczia perrend nyomán halad, az utóbbi pedig összeköti ezt a franczia per alakulataival. Az 1870. évi észak-német javaslat, melyet az északnémet szövetség-tanács által kiküldött bizottság dolgozott ki, lényegében a hannoverihoz csatlakozott. E n n e k átdolgozása az 1871. évi első német javaslat, melyet a porosz igazságügyi minisztérium dolgozott ki. Az 1872. évi második és 1874. évi h a r m a d i k német javaslat az ezen javaslat fölött tartott tanácskozásokból kerültek ki. Ezen harmadik javaslat végül a törvényhozási tárgyalások folyamán eszközölt csekély módosításokkal 1877 január 30-án mint német birodalmi perrend lett kihirdetve.
LAJOS.
Jogirodalom. y. W. Planck: Lehrbuch des deutschen Civilprozessrechts. I . Band Allgemeiner Theil 1887. II. Band 1. Abtheilung: D a s regelmássige Verfahren erster Instanz. 1891.
A n é m e t perjog egyik legöregebb müvelője, a «régi iskola tagja» — mint szerző ö n m a g á t nevezi — nagyszabású t a n k ö n y v é n e k második kötetét teszi közzé. Az első kötet, mely négy évvel ezelőtt jelent meg, a perjog általános részét, a birói szervezetet, az eljárás formáját (a felekről, azoknak és a biróságnak e g y m á s közti viszonyáról és a percselekvényekről szóló részt) és végül az eljárás e g y m á s u t á n j á t általánosságban tárgyalta. A második kötetnek most megjelent első része az elsőfokú biróságok előtti eljárással foglalkozik részletesen. Daczára annak, h o g y a tankönyv szerény czimét viseli a m u n k a magán, mégis méltán m o n d h a t ó a t a n k ö n y v keretét túlhaladó nagyszabású m u n k á n a k . Szerző czélja, mint m a g a is előszavában mondja, nem csak az volt, hogy egyedül a tanitás részére vezérfonalat nyújtson. Ezt a munka n a g y terjedelme is mutatja. Czélja volt ezenfelül az is, hogy kitüntesse ama f o n a l a k a t , a melyek a mai birodalmi perrendet az előző jogállapothoz, különösen a közönséges n é m e t perjoghoz fűzik. Ezen szempontból a mü érdekességét emeli az, h o g y szerző mintegy letéteményese a közönséges n é m e t jog az ifjabb irói nemzedék által már kevésbé ismert tanainak. Érthető tehát azon vágya, h o g y annyit mentsen m e g belőle a jövő részére, a mennyit lehet. A kapcsolat megteremtése Németországban a régi és uj p e r j o g közt a német p e r j o g fejlődése folytán kétségtelenül háladatos munka. A birodalmi perrend megjelenése után azonnal, 1879-ben, Bolgiano egy n a g y o b b m u n k á b a n (Handbuch des Reichscivilprozessrechts mit vergleichender Darstellung des gemeinen deutschen Civilprozesses) megkezdte azt. Ez irány P l a n c k b a n a l e g a v a t o t t a b b képviselőre talált. Az 1877. évi német birodalmi perrend a közönséges német pert sarkaiból kiforgatta. Nem kis f á r a d s á g g a l ment e m u n k a . E g y századok alatt épült és a jogászi köztudatba átment peres eljárásról és perjogról volt szó. Ezen per nem volt nemzeti, nem volt sem német, sem r ó m a i ; a német jogászok m i n d e n n e m ű töredékekből forrasztották össze. A Sachsenspiegel képezte kiinduló p o n t j á t ; a X V . században melléje helyezkedett a recipiált román •— nem római, mint a német jogtörténészek helyesen különböztetnek — jog, a k a n o n j o g , olasz, franczia és spanyol jogtudósok nézetei, melyek mint communis opinio doctorum estek latba. Mindez elemekből a glossatorok egy különös, részletesen kidolgozott, tudós rendszert alkottak össze. Ezekből jegeczesitette ki a R e i c h s k a m m e r g e r i c h t a német p e r j o g r a döntő gyakorlatát.
!
A birodalmi perrend ezen keletkezési történelme, azon szoros kapocs, mely azt az 1850. évi hannoverai perrendhez és az 1866. évi javaslathoz fűzi, világosan kitünteti, hogy a közönséges német perjogból sokat vettek át és hogy ez utóbbi a német birodalmi perrend m a g y a r á z a t á n á l és alkalmazásánál n a g y szerepet játszik. Az irodalom tehát elsőrendű feladatot teljesit, midőn a kettő közti kapcsolatot megvilágítja. E feladat kimeriti P l a n c k müvét. Ez magyarázza meg a mü rendszerességét. A közönséges német j o g n a k századokon át csiszolt, a dogmatikai részleteket a legnagyobb gondossággal feldolgozó m u n k á j a ez. De ez magyarázza meg a munka szárazságát is. Az intézmények jellege, azok általános vonásai sehol sem d o m b o r o d n a k ki. A jogfejlődés rugói, az intézmények és jogszabályok miértje eltakarva marad szemeink előtt. E g y e n e s ellentéte ez a m a rendszernek, melyet mult számunkban K o h l e r csődjogi t a n k ö n y v é n e k ismertetésénél bemutattunk. A tanitás czéljából bizonyos tekintetben talán előnye van e tisztán dogmatikai módszernek, de csak bizonyos tekintetben. N e m lehet feladatunk e n a g y munka megbeszélésénél a n n a k egyes részleteiről szólani. Altalános k é p e : a fogalmak gondos osztályozása és a tankönyv czéljainak megfelelő szabatos előadása. Jogtörténeti rész alig van az egész m u n k á b a n ,
35- S Z A M .
JOGTUDOMÁNYI
óvja, a reformba az általános kisajátítási jogot (1868: LV. tcz.) is belefoglalta. A főváros javára létesitett külön kisajátítási jog különben is feleslegesnek bizonyult s igy az 1881 : X L I X . tcz. már csak egy általános kisajátítási jogot alapit meg, melynek keretén belől azonban a főváros jelentőségének és sajátos viszonyainak megfelelőleg, néhány az általános jogelvektől eltérő intézkedés foglaltatik. D r . ZERGÉNYI
JENŐ.
A new-yorki állami javitó intézet Elmirában. 1 Az intézet fenállása óta 1889. szeptember 30-ig abba fel lettek véve: határozatlan időre 3637 en, határozott időre 353-an, összesen tehát 3990-én ; az elbocsátottak Összes száma 3074-et tesz ki, kik közül 28-án visszajöttek és ezek most ismét kezelés alatt á l l a n a k ; ezek szerint a mult évben a foglyok összes létszáma 9/j.^-re rúgott. Becsületszóra szabadon bocsátottak 2295-öt, kik közül 150 en jöttek ismét vissza az intézetbe, ezek közül 20-an önkényt tértek vissza és 130-an letartóztatás utján kerültek vissza. Az intézetbe ismét visszajött 150 közül u j a b b a n másodszor elbocsátottak p a r o l á r a 77-et és ezek közül ö n k é n y t visszatértek az intézetbe 2-en és letartóztatás utján kerültek vissza 13-an; ezen másodszor az intézetbe visszakerült 15 közül parolára elbocsátottak ismét 8-at, kik közül letartóztatás utján 3-an kerültek vissza az intézetbe; ezen harmadszor az intézetbe visszajött 3 egyén közül 1 az igazgatóság külön utasítása folytán lett elbocsátva és 2 azért, mert azon idő alatt, a míg ezek az intézetben tartózkodtak, letelt a letartóztatás maximális határideje. A parolára szabadon bocsátott 2295 egyén közül valószinüleg javult ... 1907 v a g y 8 3 , l ° / 0 az intézetbe visszakerült és további kezelés alatt áll... ... ... _ ... 28 vagy 1*2 « meghalt ... ... ... ... ... 12 vagy 0*5 « valószinüleg ismét a bűnös pályára visszatért: a parola idő alatt l á t h a t a t l a n o k k á lett egyének fele ... 90 a maximalis idő letelte folytán elbocsátott e g y é n e k fele — 163I 0/ az államon kivül elbocsátott és lát ^- 0 h a t a t l a n o k k á lett egyének fele ... 27 e g y e b ü t t őrizet alatt tartatik.,. 68 Összesen ... ... ... 2295 vagy 100 %
KÖZLÖNY.
275
Töredék egy más levélből: « . . . Visszaérkezésem éppen jókor következett be ; atyám b e t e g volt és én n a g y támaszául szolgálok ; t é n y l e g én vagyok most az egész ház egyedüli kenyérkeresője. » E g y német, ki elbocsátása után hazájába visszatért, ezt i r j a : « . . . A t y á m üzletében dolgozom és remélem, hogy nem sokára a n n a k társa leszek. A t y á m megígérte ezt akkorára, mihelyt megkapom absolut elbocsátásomat.)) E g y német kivándorló, mint sok más egyéb ember, képtelen volt A m e r i k á b a n valamit keresni. Éhségében lopott és Elmirába küldték. 35 hó múlva parolára elbocsátották őt ; ez addig nem tanult semmi külön m e s t e r s é g e t ; mivel a szabad életben képtelen volt biztos keresetre szert tenni, elébe tette az intézetbe való önkénytes visszatérést, sem h o g y újból becstelen eszközökhöz folyamodjék. Most már meg kellett tanulnia valamely mesterséget és szívósan nagy küzdelemmel ki is tartott ennél, á m b á r kezdetben azt nem s/.envedhette. 12 h ó n a p múlva ismét elbocsátották parolára és rögtön azon mesterségnél talált alkalmazást, melyet az intézetben megtanult volt. Elbocsátása után 14 n a p p a l azt irja az intéz e t n e k : «Kitünően folynak dolgaim és nem sajnálom, hogy ö n k é n y t tértem vissza az intézetbe, mert a mesterség, a melyet megtanultam, boldoggá tesz e n g e m és ez m e g fog óvni a szükölködéstől.í A folytonos felforgatások a foglyok produktív foglalkoztatását illetőleg, melyeket az 1881., 1884. és 1888. törvényhozás előidézett, igen hátrányosan folytak be az intézet pénzügyi eredményeire. Mig az előbbi években a m u n k a e r ő teljes felhasználása mellett a foglyok m u n k á j a után befolyó bevételek a fentartási kiadásokhoz viszonyítva 60—70%-ra rúgtak, addig 1888-ban körülbelül csak 3 0 % lett bevételezve és 1889-ben absolut semmi. 1889-ben az összes intézeti kiadások Elmirában 137,109*01 dollárra rúgtak. Ez a tavalyi 992 fejből álló fogoly-létszám átlagnál fejenkint megfelel q.0'8^ centsnyi napi kiadásnak. Az élelmezési kiadás naponkint és fejenkint IO'^J. centsre rug, és itt megjegyzendő, hogy az intézeti hivatalnokok egyrésze szintén — külön elkészített — teljes élelmezésben részesül, minek költsége benfoglaltatik az élelmezési kontóban. 1883-ban a foglyok átlagszáma volt: 520, 1889-ben 9 2 2 ; 1883-ban az összes kiadások 97,893*03 dollárra rúgtak, 1889 ben 137,109*01 dollárra. Az összes kiadások E l m i r á b a n a mult évben a következőképen oszoltak m e g :
A vezér-igazgató minden egyes elbocsátott fogolyra vofejenkint és natkozólag rokonoknál, m u n k a a d ó k n á l , barátoknál, ismerősökdollár naponkint cents nél és hatóságoknál lelkiismeretes gonddal külön nyomozatot gőz-, légszesz- és vizkészülékek ... 921 "87 0*3 indíttatott m e g és ennek eredményeként legalább is 78'5°/ 0 ruházat és á g y n e m ü e k 17,032*23 5*1 definitiv javulás constatálható az 1880—1887-ig terjedő évfo- \ fűtés és világítás ... ... ... — i3,028'9Ó 39 lyamokban. Az igazgató szerint a viszonylagos javulásnak szobafelszerelés ... 162*57 o'i fentebb emiitett 83'i°/ 0 tétele határozottan magasabb, mert fogolyszállitás ... ... 6,0Ó3"07 i"8 az elbocsátott foglyok nagy részére vonatkozólag nem lehek o n y h a ... ... ... ... ... 3,174'12 o'9 általános kiadások ... 9,447*24 2*8 tett megbízható informátiót szerezni, mert ezek elhagyták r elbocsátott foglyok 3>347'45 o eredeti tartózkodási helyüket a nélkül, hogy ezzel egyszersmind fizetések ... ... 30,190*41 9*0 a jog útjáról is letértek volna. Az elbocsátott foglyoktól vagy javítások és változások ... 6,408*56 1*9 ezek rokonaitól, munkaadóitól, barátaitól, stb. érkező hála-, élelmi czikkek ... ... 35,048*86 10*4 elismerő stb. levelekkel, melyek kétségtelen javulásról, váltankönyvek és oktatás ... ... 2,825"25 o*8 tozásról és magábatérésről t a n ú s k o d n a k , köteteket lehetne tüzoltógépek és készülékek javítása — — physikai, technikai és katonai isko • megtölteni. A legutóbbi időig ilynemű leveleket szószerint lázás 9,398*42 2*8 vagy kivonatban közzétették az intézeti újságban ; ezen szoösszesen ... ... . 137,109*01 40*8 kástól eltértek azonban most már azon óriási kiterjedés következtében, melyet ezen levelezés vett. Ezen levelek közül Végül közlök az elmirai intézet egy lakójától eredő levekiemelem az egyiknek következő passusát, melyet egy 2V2 év- let, mely felette jellemző írójának k e d é l y h a n g u l a t á r a ; ezen vel ezelőtt elbocsátott irt a vezérigazgatónak: « . . . Szeptember levelet Tallack wPenological and preventive principles» czimü hóban üzleti dolgok miatt New-Yorkba jövök és ez alkalom- müvének 99. s köv. lapjain (Eondon, 1889.) olvasom. A levél mal meglátogatom Ont. A l e g n a g y o b b örömömre fog szol1888 január hó valamely hideg napján lett irva és ebben gálni, ha egyszer ismét kezet szoríthatok Önnel és ha mint a n n a k írója szánakozva nyilatkozik azon, az intézetből látbecsületes ember félelem nélkül nézhetek szemei közé.» ható fűtetlen lakhelyekről, a melyekben rosszul ruházott és 1
Befejező közlemény. — Az előbbi közi. 1. a 32., 33..és ^ ^ s í á m b a n .
1
E g y dollár — 100 cents.
34.
276
SZÁM.
rosszul t á p l á l t g y e r m e k e k és a s s z o n y o k , valamint foglalkozás n é l k ü l i v a g y f á r a d t férfiak, v a g y i s oly e m b e r e k h e v e r n e k , k i k n e k sorsa a f o g l y o k é t ó l k i r i v ó l a g különbözik. «Itt a fogh á z b a n — ú g y m o n d a levél irója —- most van az étkezés i d e j e ; a n a g y é t t e r e m b ő l a jó ételek üditő szaga és vig h a n g o k d o n g á s a s/áll fel hozzám, mely utóbbit vigyorgó n e v e t é s szakit félbe. Az étel forró és azt g a z d a g b ő s é g b e n a d j á k ; a szobákat gőz melegíti és ha a rövid n a p elmúlt, a k k o r a hosszú estén át a villamos világítás világítja m e g sugaraival a t á r g y a k a t ; az est hosszú, de nem szomorú, m e r t k ö n y v e k r ő l bőven gondoskodtak.)) A fogva levő iró t e k i n t e t tel ezen ellentétre részvéttel k é r d i : «vajon hasznos-e a törv é n y e k t i s z t e l e t b e n t a r t á s a ? » D e m e g e n g e d i , hogy a szabads á g n a k megvan mind a mellett m é g i s a m a g a g y ö n y ö r ű s é g e .
midőn a k ö z é p k o r k e r e s k e d e l m i j o g á t k u t a t j u k . E k e r e t e n belül g a z d a g élettel t a l á l k o z u n k , lépésről-lépésre fejlődő i n t é z m é n y e k k e l és j o g i a l k o t á s o k k a l , a melyek a l a p j á t képezik az újkor kereskedelmi j o g á n a k . E n n e k a g a z d a g , m o z g a l m a s életnek és fejlődésnek k é p é t a k ö z é p k o r v é g é i g találjuk e m u n k á b a n . Csak egy részt a k a r u n k b e m u t a t n i belőle, e g y i k é t a legé r d e k e s e b b n e k : a t á r s a s vállalatok, a k e r e s k e d e l m i t á r s a s á g o k keletkezését. L e g g y a k o r i b b , a k ö z é p k o r k e r e s k e d e l m i a l a k u l a t a i között l e g n e v e z e t e s e b b a commenda, a m a i betéti t á r s a s á g szülőanyja. A c o m m e n d a nyomai vissza vezetnek a r ó m a i jogra. Comm e n d a r e , — cum m a n d a r e , m a n n i d a r e — a szó e t y m o l o g i á j a , D r . G R U B E R LAJOS. mely a n n y i t tesz, valakire valamit bizni. A r e m e k j o g á s z o k a d e p o n e r e s z ó v a l m a g y a r á z z á k , ez utóbbit j o g t e c h n i k a i é r t e l m é ben véve. A b a n k c o m m e n d a (a k é s ő b b i j o g accomanditá-ja) Jogirodalom. R ó m á b a n is n a g y szerepet játszott már J u s t i n i á n idejében, á m b á r A kereskedelmi társaságok keletkezése. más-más elnevezések alatt. A k ö z é p k o r á l t a l á n o s h i t e l ü g y Goldschmidt n a g y k é z i k ö n y v e első k ö t e t é n e k uj k i a d á s á t 1 j letet csinál belőle, mely különösen a t e n g e r i szállításnál n a g y vette e n a p o k b a n a jogász közönség kézhez. Azon n a g y el- j s/.erepet játszik. A b a n k á r (commendator, socius staus) egy ismerés, melylyel e m u n k a két első kiadása találkozott, jog- vállalkozónak (tractator, a c c o m m e n d a t a r i u s ) á r u k a t , pénzt, irodalmi jelentőséget a d ez uj k i a d á s n a k . A m u n k a a l a p o s h a j ó t ad át a czélból, h o g y a t e n g e r e n tul, k é r ő b b belföldön és m é l y r e h a t ó á t d o l g o z á s n y o m a i t viseli m a g á n , a mi kikerül- is, üzleteket csináljon, pénzét k a m a t o z t a s s a . T e h e t i azt százalékos n y e r e s é g r é s z e s e d é s , j u t a l é k v a g y á l l a n d ó fizetés kiköhetlen volt, miután kiadása óta 16 év folyt már el. tése mellett. Á l t a l á n o s szokás szerint a t r a c t a t o r is belefekAz első k ö t e t n e k első része, mely e l ő t t ü n k fekszik, a teti tőkéjét a/, üzletbe, és elfogad más emberektől is betéteket, k e r e s k e d e l m i j o g történetét vázolja a X V I . századig. A k e r e s a miből a / u t á n kölcsönös elszámolási viszonyban álló társak e d e l m i j o g intézményeinek csakis kezdetleges alakulatait, e r e d e t é t foglalja m a g á b a n . A z o n b a n ez is oly fontos, h o g y ság fejlődik ki. Az ü g y l e t további c o m p l i c a t i ó t n y e r az által, szerző ezen részt a l e g l é n y e g e s e b b n e k és l e g t e r j e d e l m e s e b b n e k h o g y a b a n k á r idegen e m b e r e k e t részeltet a b b a n , d e p o s i t u m i r r e g u l a r e - k é n t elfogad pénzeket, és a b e t e v ő k k e l a nyerejelöli meg. Nem csak a jog, de az á l t a l á n o s művelődési t ö r t é n e t szem- s é g b e n osztozkodik. N a g y virágzását ez ü g y l e t a n n a k köszöni, p o n t j á b ó l is n a g y o n é r d e k e s az a n y a g , m e l y e t szerző e m u n - h o g y a n e m e s s é g és a p a p s á g , m e l y n e k t a g j a i s a j á t nevük k á b a n összehordott. Az ó k o r b a n m é g kevés n y o m a i r a a k a d u n k alatt nem k e r e s k e d h e t t e k , i l y k é p b e l e v o n a t t a k a k e r e s k e d e l m i k ü l ö n l e g e s k e r e s k e d e l m i jogi i n t é z m é n y e k n e k és szabályok- m o z g a l o m b a . n a k . A kitűnően jogásznemzet, a r ó m a i n e m fordított rá n a g y A c o m m e n d a mellett ott találjuk a közkereseti t á r s a s á g figyelmet, mert abból indult ki, h o g y a j o g egységes, minden csiráját a compagniá-ban. Ez már n e m a t e n g e r i k e r e s k e d e osztály, és m i n d e n foglalkozás részére. A z o n k í v ü l a keres- lem terén, h a n e m az i p a r v á l l a l a t o k n á l ver először g y ö k e r e t , k e d e l e m nem játszott m é g oly f o n t o s szerepet. Nem is érezte és i n n e n t e r j e d el a n a g y k e r e s k e d é s minden á g á b a n , külöa k e r e s k e d e l m i f o r g a l o m a n n y i r a a k ü l ö n szabályozás h i á n y á t , nösen a b a n k ü z l e t b e n , és ezen t á r s a s á g o k azok, m e l y e k n é l m e r t a római k ö t e l m i j o g r e n d k í v ü l h a j l é k o n y , a viszonyok- a k ö z é p k o r b a n a czég k e r e s k e d e l m i j e l e n t ő s é g e e l ő t é r b e lép. hoz a l k a l m a z k o d ó volt. A compagnia valamely i p a r m ü h e l y (bottega, a p o t h e c a ) A k e r e s k e d e l m i j o g t ö r t é n e l m e t u l a j d o n k é p csak a X I I . és v a g y g y á r vezetésére közös tőke- és m u n k a b e f e k t e t é s s e l alaX I I I . században az olasz városok n a g y k e r e s k e d e l m i moz- kult t á r s a s á g . Külsőleg rendszerint a k k é p jeleztetik, h o g y az g a l m a i közepette kezdődik. V á l s á g o k k a l és k ü z d e l m e k k e l alapi tó nevéhez toldják : e compagni vagy e la sua compagnia telve van fejlődési f o l y a m a t a . A jögászok vagy nem t ö r ő d t e k A czéh p o n t o s j e g y z é k e t ve/.et e t á r s a s á g o k r ó l és igy alapvele, v a g y az egyházi t a n o k befolyása a l a t t üldözték. « H o m o ját veti rneg a c z é g j e g y z é k e k n e k . A X I V . század elején mercator vix. aut n u n q u a m potest D e o piacere, ideo nullus Olaszország m a j d n e m m i n d e n városában találunk egy liber C h r i s t i a n u s esse d e b e t mercator, aut si voluerit esse, projiciatur j socie'latum-ot. Miután a c o m p a g n i a t a g j a i a n n a k tartozásaiért 1 e g y e t e m l e g s z a v a t o l n a k , a t á r s a s á g h o z való tartozás p e d i g de ecclesia Dei» : ezt t a n í t j a C h r y s o s t o m u s és e nézetét a bejegyzéstől f ü g g , e k ö n y v e k n a g y j e l e n t ő s é g r e e m e l k e d követi az egyház. A j o g á s z o k , kik v a g y m a g u k egyházi férfiak voltak, v a g y l e g a l á b b a k á n o n j o g szellemében és n e k . Belső viszonyait a t á r s a s á g szerződésileg szabadon r e n alapján művelték a j o g t u d o m á n y t , e t a n o k b ó l k i i n d u l v a m e g - dezheti. A k ö n y v v i t e l és elszámolás a z o n b a n t ö r v é n y e s k ö t e alkották az u z s o r a t a n n a k rendszerét, mely a f o r g a l m i j o g lesség. M á r itt fellép azon tilalom, h o g y a t á r s a s á g t a g j a i minden részét behálózta. «Amaz idők forgalmi j o g á n a k ki- s a j á t v a g y mások s z á m á r a a t á r s a s á g üzletkörébe vágó ügylefejtése n e m lehet e g y é b , mint az uzsoráról szóló t a n o k ural- t e k e t k ö s s e n e k v a g y h a s o n l ó üzletkörrel biró m á s t á r s a s á g m á n a k történetew ; írja E n d e m a n n . A k e r e s k e d e l m i j o g min- n a k tagjai l e g y e n e k . A t á r s a s á g feloszlása esetére egy a m a i den e g y e s i n t é z m é n y é n e k v é g i g kellett küzdeni a harczot az joghoz igen hasonló felszámolási eljárás foglal helyet. uzsora elleni tilalmakkal. Goldschmidt szerint ez a k ü z d e l e m n e m volt heves és csak az elmélet sínylette m e g , g y a k o r l a t b a n a z o n b a n n e m volt k é p e s g á t a t vetni a k e r e s k e d e l m i jog fejlődésének. Szerinte az egyház m é g a k a m a t v é t e l i tilalmat sem t u d t a g y a k o r latilag keresztülvinni. É s szerinte nem is ezen szempontból, a theologián alapuló e l m é l e t e k b ő l , h a n e m a zárt k e r e s k e d e l m i osztály, a czéh szokásaiból és jogi a l a k u l a t a i b ó l kell kiindulni, 1 L. G o l d s c h m i d t . H a n d b u c h des H a n d e l s r e c h t s . A b t h e i l u n g , U n i v e r s a l g e s c h i c h t e des H a n d e l s r e c h t s .
Erster B á n d , I.
Ezen két a l a k u l a t mellett ott t a l á l j u k a k ö z é p k o r kereskedelmi t á r s a s á g a i közt a részvénytársaságokat is. K e l e t k e z é sük az államhitellel van szoros összefüggésben. Már a keresztes h á b o r ú k a l a t t részben ezek, részben a n a g y mérvű kulturális és g a z d a s á g i szükségletek folytán, az e g y e s olasz á l l a m o k állami k ö l c s ö n ö k felvételére szorultak. E g y e s e k a n n y i tőkével nem r e n d e l k e z t e k , h o g y ily h i t e l ü g y l e t e t m e g k ö t h e s s e n e k . Az állam t e h á t állami a d ó s s á g k ö n y v e t (cartulario) alapított és az egész á l l a m a d ó s s á g egyes részeiről, r e n d szerint 100 líráról szóló- k a m a t o z ó k ö t v é n y e k e t vitt a pénz-