A NAV kínai ügyfélkörével kapcsolatos tanulmányok (Vámigazgatási szakterület)
„Az export és a külkereskedelem jogszabályi háttere, törvényi szabályozása Kínában” c. fejezet
Jelen tanulmányt - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közreműködésével – a Keleti Nyelvek Iskolája Alapítvány készítette a „Vám- és Pénzügyőrség – Kínai Nyelven” című Európai Integrációs Alapból támogatott projekt keretében 2010. és 2011. év folyamán. A projekt végrehajtása során a NAV részéről felmerült az igény a Kínai export illetve külkereskedelem szabályozásának megismerésére. A kérdéskört jelenleg alapvetően négy kínai törvény illetve rendelet szabályozza, ezeket ismertetjük az alábbiakban külön-külön:
A Kínai Népköztársaság Módosított Vámtörvényének Módosítása (2000. július 8.) Az Államtanács 332. számú rendelete (A Kínai Népköztársaság áruimport és - export felügyeletre vonatkozó törvényerejű rendelete) (2005.09.29.) Kínai
Népköztársaság
Központi
Vámparancsnokságának
export-
bejelentésre vonatkozó rendelete (2003. november 1) Kínai Népköztársaság Külkereskedelmi Törvénye (2004. július 1.)
és
importáru
Kínai Népköztársaság Külkereskedelmi Törvénye (2004. július 1.) A Kínai rendelete
Népköztársaság
Elnökének
I. Fejezet: Általános rész 1. § Jelen törvény megalkotásának célja a nagyobb mértékű külföld felé nyitás, a külkereskedelem fejlesztése, a külkereskedelmi rend védelme, a külkereskedelmi gazdálkodók törvényes jogainak és érdekeinek védelme, a szocialista piacgazdaság egészséges fejlődése.
15. rendelet A Kínai Népköztársaság külkereskedelmi törvényét a Kínai Népköztársaság X. Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottsága VIII. Ülésszaka 2004. április 6-án módosította és fogadta el, Az alábbiakban a módosított Kínai Népköztársaság külkereskedelmi törvényét teszi közzé, mely 2004. július 1-jétől hatályos
2. § Jelen törvény alkalmazandó a külkereskedelemre és a külkereskedelemmel kapcsolatos szellemi tulajdonjog védelmére.
Hu Jintao, a Kínai Népköztársaság elnöke 2004. április 6. Kínai Népköztársaság törvénye
A jelen törvényben a külkereskedelem kifejezés jelentése: áru ki- és behozatala, technológia ki- és behozatala valamint nemzetközi szolgáltatáskereskedelem.
külkereskedelmi
(1994. május 12-én a VIII. Országos NÉpi Gyűlés Állandó Bizottságának VII. Ülésszaka által elfogadott, 2004. június 6án a X. Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának VIII. Ülésszaka által módosítva)
3. § Az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve a jelen törvény alapján felügyeli az országos külkereskedelmi tevékenységet. 4. § Az állam egységes külkereskedelmi rendszert valósít meg, ösztönzi és fejleszti a külkereskedelmet, valamint védi az igazságos és szabad külkereskedelem rendjét.
Tartalom I. Fejezet
Általános rész
II. Fejezet gazdálkodó
A
külkereskedelmi
5. § A Kínai Népköztársaság az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elve alapján előmozdítja és fejleszti más országokkal és régiókkal kereskedelmi kapcsolatait, regionális gazdasági és kereskedelmi megállapodásokat, többek között vámuniós és szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodást köt vagy ahhoz csatlakozik, és részt vesz regionális gazdasági szervezetekben.
III. Fejezet Az áruexport és import valamint a technológiaexport és import IV. Fejezet A szolgáltatáskereskedelem
nemzetközi
V. Fejezet A külkereskedelemmel kapcsolatos szellemi tulajdonjog védelme VI. Fejezet A külkereskedelem rendje VII. Fejezet A külkereskedelmi vizsgálat VIII. Fejezet A jogorvoslat
külkereskedelmi
IX. Fejezet ösztönzése
A
külkereskedelem
X. Fejezet
Jogi felelősség
XI. Fejezet
Kiegészítő rendelkezések
6. § A Kínai Népköztársaság által a külkereskedelem terén kötött vagy csatlakozott nemzetközi szerződések, megállapodások értelmében más szerződő vagy csatlakozott félnek a legnagyobb kedvezményes elbánás, a nemzeti elbánás elvét 2
és más elbánást biztosít, vagy a közös előnyök és kölcsönösség elve alapján biztosítja a legnagyobb kedvezményes elbánás, a nemzeti elbánás elvét vagy más elbánást.
Külföldi projekt fővállalkozással vagy külföldi foglalkoztatási együttműködéssel foglalkozó egység köteles a megfelelő jogosultsággal és képesítéssel rendelkezni. A konkrét eljárásról az Államtanács rendelkezik.
7. § A kereskedelem terén a Kínai Népköztársasággal szemben diszkriminatív, tiltó, korlátozó, vagy egyéb intézkedést hozó bármely országgal vagy régióval szemben a Kínai Népköztársaság a tényleges helyzet alapján megfelelő intézkedést hozhat.
II. Fejezet: gazdálkodó
A
11. § Az állam egyes áruk exportját és importját állami kereskedelmi szabályzás alá vonhatja. Állami kereskedelmi szabályozás alá vont export - import tevékenységet csak az arra feljogosított vállalkozás végezhet, azonban az állam engedélyezheti bizonyos mennyiségű állami kereskedelmi korlátozás alá eső áru export - import tevékenységét arra fel nem jogosított vállalkozás végezze. Az állami kereskedelmi szabályzás alá eső áruk és a feljogosított gazdálkodók listáját az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve az Államtanács egyéb illetékes szervével együtt kidolgozza, módosítja és közzéteszi.
külkereskedelmi
8. § A jelen törvényben a külkereskedelmi gazdálkodó azon jogi személy, egyéb szervezet vagy magánszemély, aki jogszabályok szerint teljesítette az ipari és kereskedelmi regisztrációs eljárást, vagy más működési engedélyezési eljárást, és a jelen törvény vagy más vonatkozó törvény és közigazgatási rendelet szerint végez külkereskedelmi tevékenységet.
A jelen paragrafus 1. bekezdésének rendeletének megsértésével állami szabályozás alá eső önkényesen exportált vagy importált árut a vámhatóság nem szabadítja fel.
9. § Ha törvény, közigazgatási rendelet vagy az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve másként nem rendelkezik, az áru exporttal és importtal, technológia exporttal és importtal foglalkozó gazdálkodó köteles az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve vagy az általa felhatalmazott szervezetnél regisztráltatni magát. A regisztráció konkrét módját az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve szabályozza. Annak a külkereskedelmi gazdálkodónak, aki a rendelkezés ellenére nem regisztráltatja magát, a vámhatóság nem engedélyezi az export vagy importáru nyilatkozat benyújtását, a vámkezelési és árufelszabadítási eljárás lefolytatását.
12. § A külkereskedelmi gazdálkodó más megbízását elfogadhatja, és a tevékenységi körén belül a megbízó képviseletében külkereskedelmi tevékenységet végezhet. 13. § A külkereskedelmi gazdálkodó köteles az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve vagy az Államtanács egyéb illetékes szerve által a jogszabályok szerint hozott rendelkezése szerint az illetékes szervnek benyújtani a külkereskedelmi tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat és anyagokat. Az illetékes szerv az adatszolgáltató üzleti titkait bizalmasan kezeli.
10. § Nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel foglalkozó gazdálkodó köteles a jelen és más törvények, közigazgatási rendeletek rendelkezéseit tiszteletben tartani.
III. Fejezet: Az áruexport és import valamint a technológiaexport és import 14. § Az állam engedélyezi az áruk és a techn
3
ológia szabad exportját és importját. Feltéve, hogy törvény vagy közigazgatási rendelet másként nem rendelkezik.
természeti szükséges;
erőforrások
védelmében
(5) Az export korlátozása a célország vagy régió piacának korlátozott befogadóképessége miatt szükséges;
15. § Az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve az export - import tevékenység felmérésének igénye alapján egyes szabadon exportálható és importálható árukat automatikus engedélyezés alá vonhat, melyek listáját közzéteszi.
(6) Az export korlátozása az export gazdálkodás rendjének súlyos zavara miatt szükséges; (7) Az import korlátozása bizonyos hazai iparágak kiépítése vagy kiépítésük felgyorsítása érdekében szükséges;
Az automatikus engedélyezés alá vont export vagy importáruk tekintetében a címzett és a feladó vámáru nyilatkozat benyújtása és a vámügyintézés megkezdése előtt kérvényezi az automatikus importengedélyt. Az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve vagy az általa felhatalmazott szerv köteles az engedélyt kiadni. Az automatikus engedélyezési eljárás elvégzésének hiányában a vámhatóság az árut nem szabadítja fel.
(8) Bármely típusú mezőgazdasági, állattenyésztési vagy halászati termék szükséges esetben történő import korlátozása; (9) Az import korlátozása az ország nemzetközi pénzügyi helyzete és a nemzetközi fizetési mérleg biztosítása érdekében; (10) Törvény vagy közigazgatási rendelet rendelkezése szerinti szükséges esetben az import vagy az export korlátozása vagy tiltása;
Ha az exportált vagy importált technológia a szabad export vagy import körébe esik, az Államtanács külkereskedelmi illetékes szervénél vagy az általa felhatalmazott szervnél a szerződést irattározás céljából regisztráltatja.
(11) Az állam által aláírt vagy csatlakozott nemzetközi szerződés vagy megállapodás rendelkezése szerinti szükséges esetben az import vagy az export korlátozása vagy tiltása.
16. § Az állam az alábbi okok miatt korlátozhatja vagy megtilthatja adott áruk és technológia importját vagy exportját:
17. § Az állam a hasadó, fúziós anyagok vagy ezek származékaival kapcsolatos áruk, technológiai import és fegyver, lőszer vagy más hadianyaggal kapcsolatos import kapcsán bármely szükséges intézkedést meghozhat az ország biztonsága érdekében.
(1) Az export vagy az import korlátozása vagy tiltása az ország biztonságának, a társadalmi közérdek vagy közerkölcs védelme érdekében szükséges; (2) Az export vagy az import korlátozása vagy tiltása az emberi egészség vagy biztonság, állati vagy növényi élet vagy egészség, vagy a környezet védelme érekében szükséges;
Háborúban vagy a nemzetközi béke és biztonság védelme érdekében az állam az áru- és technológia import terén bármely szükséges intézkedéssel élhet. 18. § Az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve az Államtanács egyéb illetékes szervével a jelen törvény 16. § és 17. § rendelkezései alapján kidolgozza, módosítja és kihirdeti az export vagy importkorlátozással, vagy tiltással érintett áruk,
(3) Az export vagy az import korlátozása vagy tiltása az arany vagy ezüst exportimportjával kapcsolatos intézkedések végrehajtása érdekében szükséges; (4) Az export korlátozása vagy tiltása a belföldi utánpótlási hiány vagy kimerülő
4
technológiák listáját.
ereklye, vadállat, növény és egyéb áru exportját vagy importját, úgy azon jogszabályhely rendelkezése szerint kell eljárni.
Az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve az Államtanács egyéb illetékes szervével, az Államtanács jóváhagyásával a jelen törvény 16. § és 17. § rendelkezéseinek keretén belül átmenetileg korlátozhatja vagy tilthatja az előző bekezdés alapján kidolgozott listán kívüli bizonyos áruk és technológiák importját vagy exportját.
IV. Fejezet: A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem 24. § A Kínai Népköztársaság a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem terén a megkötött vagy csatlakozott nemzetközi szerződések, megállapodásokban tett vállalásokat a többi szerződő vagy csatlakozott fél piaca számára engedélyezi és a nemzeti elbánás elvét alkalmazza.
19. § Az export vagy importkorlátozás alá vont árukat az állam kvóta, engedély vagy egyéb módon szabályozza. Az export vagy importkorlátozás alá vont technológiákat engedély útján szabályozza.
25. § Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve és az Államtanács más illetékes szerve a jelen törvény vagy más vonatkozó törvény és közigazgatási rendelet szerint szabályozza a nemzetközi szolgáltatáskereskedelmet.
A kvótával, engedéllyel szabályozott áruk, technológiák engedélyét az Államtanács rendelete alapján az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve önállóan vagy az Államtanács más illetékes szervével együttesen adja ki, az export vagy import tevékenység csak ezután végezhető.
26. § Az állam az alábbi okok miatt korlátozhatja vagy tilthatja az adott szolgáltatáskereskedelmet:
Az állam egyes import árukat vámkontingensen keresztül szabályozhat.
(1) A korlátozás vagy tiltás az ország biztonsága, a társadalmi közérdek vagy közerkölcs védelme szempontjából szükséges;
20. § Az export és import áruk kvótáját, vámkontingensét az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve vagy az Államtanács más illetékes szerve a saját hatáskörén belül a nyilvánosság, igazságosság, pártatlanság és hatékonyság elve alapján osztja ki. A konkrét eljárásról az Államtanács rendelkezik.
(2) A korlátozás vagy tiltás az emberi egészség vagy biztonság, állati vagy növényi élet vagy egészség, vagy a környezet védelme érdekében szükséges; (3) A korlátozás bizonyos hazai iparágak kiépítése vagy kiépítésük felgyorsítása érdekében szükséges;
21. § Az állam egységes áru megfelelőség - értékelési és tanúsítási vizsgálati rendszert alakít ki, a törvények és közigazgatási rendeletek alapján az import és export áruk tekintetében minősítésnek, vizsgálatnak és ellenőrzésnek, illetve karanténnak van helye.
(4) A korlátozás az ország deviza mérlegének biztosítása érdekében szükséges; (5) Törvény vagy közigazgatási rendelet rendelkezése szerinti szükséges esetben elrendelt korlátozás vagy tiltás;
22. § Az állam az export és importáruk tekintetében eredetigazolási szabályzást vezet be. A konkrét eljárásról az Államtanács rendelkezik.
(6) Az állam által aláírt vagy csatlakozott nemzetközi szerződés vagy megállapodás rendelkezése szerinti szükséges esetben az elrendelt korlátozás vagy tiltás.
23. § Ha más törvény, közigazgatási rendelet tiltja vagy korlátozza kulturális
5
27. § Az állam a hadieszközökkel kapcsolatos nemzetközi szolgáltatáskereskedelem, a hasadó, fúziós anyagok vagy ezek származékaihoz kötődő anyagokkal kapcsolatos nemzetközi szolgáltatáskereskedelem terén bármely szükséges intézkedést meghozhat az ország biztonsága érdekében.
meghozhatja a szükséges intézkedést a kár kiküszöbölésére. 31. § Ha más ország vagy régió a szellemi tulajdonjog védelme terén nem adja meg a Kínai Népköztársaság jogi személyének, más szervezetének vagy magánszemélyének a nemzeti elbánást, vagy nem tud a Kínai Népköztársaságból eredő áru, technológia vagy szolgáltatás számára megfelelően hatékony szellemi tulajdonjog védelmet biztosítani, az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve a jelen törvény ás más törvény, közigazgatási rendelet rendelkezése szerint és a kínai Népköztársaság által aláírt vagy csatlakozott nemzetközi szerződések, megállapodást szerint az adott ország vagy régió kereskedelmével kapcsolatban meghozza a szükséges intézkedést.
Háborúban vagy a nemzetközi béke és biztonság védelme érdekében az állam a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem terén bármely szükséges intézkedéssel élhet. 28. § Az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve az Államtanács egyéb illetékes szervével együttesen a jelen törvény 26. § és 27. §-a és más vonatkozó törvény, közigazgatási rendelet rendelkezései alapján kidolgozza, módosítja és kihirdeti a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem piacra jutási listáját.
VI. Fejezet: A külkereskedelem rendje 32. § Tilos a külkereskedelmi tevékenység során a monopóliumellenes törvényeket, közigazgatási rendeleteket megsértő magatartást folytatni.
V. Fejezet: A külkereskedelemmel kapcsolatos szellemi tulajdonjog védelme
A külkereskedelmi tevékenység során a tisztességes piaci versenyt sértő monopolizáló magatartás ellen a monopóliumellenes törvény és közigazgatási rendelet rendelkezései szerint kell fellépni. A külkereskedelem rendjét sértő, a fenti bekezdésben meghatározott törvénysértő magatartással szemben, az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve meghozatja a szükséges intézkedést a károk kiküszöbölésére.
29. § Az állam a szellemi tulajdonjogra vonatkozó törvény, közigazgatási rendelet értelmében védi a külkereskedelemmel kapcsolatos szellemi tulajdonjogot. A szellemi tulajdonjogot sértő importáru és a külkereskedelem rendjének megsértése okán az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve intézkedéseket hozhat, többek között határozott időre eltilthatja a szellemi tulajdonjogot sértő személy által termelt vagy forgalmazott adott áru importját.
33. § Tilos a külkereskedelmi tevékenység során a tisztességtelen verseny, így tilos a tisztességtelenül alacsony ár, a pályáztatás során összehangolt magatartás, megtévesztő reklámok közzététele, és a kereskedelmi korrupciós tevékenység is.
30. § Ha a szellemi tulajdonjog tulajdonosa meggátolja az engedményest, hogy a használati szerződésben szereplő szellemi tulajdonjog érvényességét lekérdezze, kényszerlicencia-csomagot, kizárólagos viszontengedélyezési feltételeket alkalmaz, ezáltal sérti a tisztességes piaci versenyt, az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve
A külkereskedelmi tevékenység során a tisztességtelen verseny ellen a tisztességtelen verseny elleni törvény és közigazgatási rendelet rendelkezései szeri
6
nt kell fellépni.
(1) Áruexportés import, technológiaexport- és import, nemzetközi szolgáltatáskereskedelem hatása a belföldi iparágakra és azok versenyképességére;
A külkereskedelem rendjét sértő, a fenti bekezdésben meghatározott törvénysértő magatartással szemben, az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve különböző intézkedésekkel, így a gazdálkodó adott árujának, technológiájának importtilalmával kiküszöbölheti a kárt.
(2) Adott ország vagy régió kereskedelmi akadályával kapcsolatban; (3) Kivizsgálandó ügyekben annak megállapítására, hogy kell-e a jogszabályok szerint olyan külkereskedelmi jogorvoslati intézkedést hozni, mint dömpingellenes, szubvencióellenes vagy védintézkedés.
34. § A külkereskedelmi tevékenységben az alábbi magatartások tiltottak: (1) Export - importáru eredetjelölésének meghamisítása, megmásítása, export- vagy importáru eredetigazolás, export- vagy importengedély, export- vagy importkvóta igazolás vagy egyéb export- vagy importdokumentum meghamisítása, megmásítása vagy adásvétele; (2) Exportvám-visszatérítés történő megszerzése
(4) A külkereskedelmi intézkedéseket megkerülő esetén;
(5) A külkereskedelemben az állambiztonság érdekével kapcsolatos ügyekben;
csalással
(6) A jelen törvény 7. §, 29. § (2) bekezdése, 30. §, 31, §, 32, § (3) bekezdés, 33. § (3) bekezdés végrehajtása érdekében kivizsgálandó ügyekben;
(3) Csempészet (4) A jogszabályok, a közigazgatási rendeletek által meghatározott akkreditáció, ellenőrzés vagy karantén alóli kibújás
(7) Egyéb, a külkereskedelem rendjét befolyásoló kivizsgálandó ügyekben.
(5) A jogszabályokat és közigazgatási rendeleteket sértő egyéb magatartás.
38. § A külkereskedelmi vizsgálat elindításáról az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve közleményt ad ki.
35. § A külkereskedelmi gazdálkodó a külkereskedelmi tevékenysége során köteles tiszteletben tartani az állami devizagazdálkodási szabályokat.
A vizsgálat írásbeli kérdőívvel, meghallgatás összehívásával, helyszíni és megbízásos felméréssel illetve egyéb úton történik.
36. § A jelen törvény rendelkezéseit, így a külkereskedelem rendjét sértő magatartást az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve a társadalmi nyilvánosság elé tárhatja.
VII. Fejezet: vizsgálat
A
jogorvoslati magatartás
Az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve a vizsgálat eredménye alapján vizsgálati jelentés készít, vagy megoldási határozatot hoz, melyről közleményt ad ki.
külkereskedelmi
39. § Az illetékes intézmény vagy magánszemély köteles a külkereskedelmi vizsgálatot támogatni és együttműködést tanúsítani.
37. § A külkereskedelem rendjének védelme érdekében az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve önállóan vagy az Államtanács más szervével együtt a jogszabályok és közigazgatási rendeletek szerint az alábbi témakörökben vizsgálatot folytathat:
Az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve az Államtanács egyéb illetékes szerve és azon dolgozói, akik a külkereskedelmi vizsgálatot végzik a
7
tudomásukra jutott állam- és üzleti titokért titoktartási kötelezettséggel tartoznak.
VIII. Fejezet: jogorvoslat
A
súlyos kárral fenyegetve, az állam a szükséges védintézkedéseket megteheti annak érdekében, hogy csökkentse vagy megszüntesse az ebből adódó súlyos kárt vagy súlyos kér veszélyét, és az érintett iparágat a szükséges támogatásban részesítheti.
külkereskedelmi
40. § Az állam a külkereskedelmi vizsgálat eredménye alapján megfelelő külkereskedelmi jogorvoslati intézkedéssel élhet.
45. § Ha más ország vagy régió szolgáltatója hazánknak nyújtott szolgáltatása megnövekszik, és a hasonló jellegű szolgáltatást nyújtó vagy közvetlen vetélytárs szolgáltatást nyújtó hazai iparág számára kárt okoz, vagy kárral fenyegeti, az állam megteheti a szükséges jogorvoslati lépéseket, hogy megszüntesse vagy csökkentse ezen kár vagy kárveszély mértékét.
41. § Amennyiben más ország vagy régió termékei a rendes ár alatti dömping módszerrel kerülnek be hazánk piacára, a már kialakult hazai iparnak érdemi károkat okozva vagy azt érdemi kárral veszélyeztetve, vagy a már kialakult hazai ipar számára érdemi akadályt jelentve, az állam dömpingellenes intézkedést hozhat az ilyen kár, kárveszély vagy akadály megszüntetése vagy mértékének csökkentése érdekében.
46. § Amennyiben harmadik ország importtilalmat vezet be valamely termékkel szemben, és ez a hazánkba való behozatali mennyiséget jelentősen megnöveli, így a már kiépült hazai iparág számára kárt okoz, vagy károkozással fenyegeti, vagy a hazai iparág kiépítését akadályozza, az állam a szükséges jogorvoslati intézkedést meghozhatja, korlátozhatja ezen termék importját.
42. § Amennyiben más ország vagy régió termékeit a rendes ár alatt exportálja harmadik ország piacára, hazánk már kialakult iparának érdemi károkat okozva vagy azt érdemi kárral veszélyeztetve, vagy hazánk már kialakult ipara számára érdemi akadályt jelentve, a hazai iparágak kérésére az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve ezen harmadik ország kormányával konzultál, és felkéri, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket.
47. § A Kínai Népköztársaság által megkötött vagy csatlakozott gazdasági, kereskedelmi szerződések, megállapodások országai vagy régiói ha megsértik a szerződést vagy megállapodást, és ez a Kínai Népköztársaságnak az adott szerződés vagy megállapodás által élvezett jogai megsemmisülnek vagy sérülnek, vagy gátolja a szerződés vagy megállapodás céljainak megvalósulását, a Kínai Népköztársaság kormánya jogosult felszólítani az illetékes ország vagy régió kormányát hogy a megfelelő jogorvoslati intézkedést meghozza, valamint a szerződés, vagy megállapodás alapján felfüggeszteni vagy megszüntetni az azzal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését.
43. § Amennyiben az importáru közvetlenül vagy közvetve az exportáló ország vagy régió által adott bármely formájú speciális szubvenciót kap, így a már kialakult hazai iparnak érdemi károkat okozva vagy azt érdemi kárral veszélyeztetve, vagy a már kialakult hazai ipar számára érdemi akadályt jelentve, az állam szubvencióellenes intézkedéseket hozhat az ilyen kár, kárveszély vagy akadály megszüntetése vagy mértékének csökkentése érdekében. 44.§ Az importtermékek számának jelentős növekedése, a hasonló termékek vagy közvetlen versenytárs termék hazai iparága számára súlyos kárt okozva vagy
48. § Az Államtanács illetékes külkereskedelmi szerve a jelen törvény és egyéb jogszabályok rendelkezése szerint
8
kétoldalú vagy többoldalú kereskedelmi konzultációt, tárgyalást folytathat vagy vitarendezést végezhet.
56. §A külkereskedelmi gazdálkodó a jogszabályok szerint alapíthat szövetséget vagy kamarát, illetve vehet azokban részt.
49. § Az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve és az Államtanács más illetékes szerve létrehozza az áru export és import, a technológia export és import és a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem előrejelző és védelmi mechanizmust hogy megfelelően reagáljon a külkereskedelem váratlan rendellenességeire, és biztosítsa az ország gazdaságának biztonságát.
Az egyesület vagy kamara köteles a jogszabályokat, közigazgatási rendeleteket tiszteletben tartani, alapszabálya szerint a tagoknak a külkereskedelemmel kapcsolatos termelési, marketing, információs, képzési és egyéb területeken szolgáltatást nyújtani, koordinatív és önszabályzó funkciót betölteni, a jogszabályok szerint külkereskedelmi jogorvoslati intézkedést kérvényezni, védeni a tagok és az ágazat érdekeit, a kormány és az illetékes hatóság felé jelezni a tagoknak a külkereskedelemmel kapcsolatban kialakított javaslatát, és külkereskedelem ösztönző tevékenységet kifejteni.
50. § Az állam a jelen törvény külkereskedelmi jogorvoslati intézkedéseinek kijátszása ellen meghozhatja a szükséges kijátszás elleni intézkedéseket.
IX. Fejezet: ösztönzése
A
külkereskedelem
57. §A kínai nemzetközi kereskedelemtámogató szervezet az alapszabálya szerint épít külföldi kapcsolatokat, kiállítást szervez, információs és tanácsadási szolgáltatást nyújt és egyéb külkereskedelem ösztönző eseményeket tart.
51. §Az állam külkereskedelem fejlesztési stratégiát dolgoz ki, kiépíti és tökéletesíti a külkereskedelem- ösztönző mechanizmust. 51. §Az állam a külkereskedelem fejlesztési igény alapján kiépíti és tökéletesíti a külkereskedelmet szolgáló pénzügyi szervezeteket, megalapítja a külkereskedelem fejlesztési alapot és kockázati alapot.
58. §Az állam elősegíti és ösztönzi a kisés középméretű vállalkozások külkereskedelmi tevékenységét. 59. §Az állam elősegíti és ösztönzi a nemzeti autonóm régiókat és gazdasági fejlettségben elmaradott régiókat külkereskedelmük fejlesztésében.
53. §Az állam exporthitel, exporthitelbiztosítás, exportvám - visszatérítés és egyéb külkereskedelmi ösztönzőkön keresztül fejleszti a külkereskedelmet. 54. §Az állam nyilvános külkereskedelmi információs rendszert hoz létre melyeken keresztül a külkereskedelmi gazdálkodó és a nyilvánosság számára információt szolgáltat.
X. Fejezet: Jogi felelősség 60. § Aki állami importvagy exportszabályzás alá eső árut a jelen törvény 61. §-ának rendelkezéseinek megsértésével, jóváhagyás nélkül önkényesen importál vgy exportál, az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve vagy egyéb illetékes szerve ötvenezer yuanig terjedő pénzbírsággal sújthatja; súlyos esetben a közigazgatási bírság hatályos kiszabásától számított három éven belül a törvénysértő maga
55. §Az állam intézkedéseivel ösztönzi a külkereskedelmi gazdálkodókat a nemzetközi piac kiaknázására, hogy különböző módokon, így külföldi beruházások és projekt fővállalkozások, valamint foglalkoztatási együttműködések formájában fejlődjön a külkereskedelem.
9
tartást elkövető személy állami kereskedelmi szabályzás alá vont áru export- import tevékenysége iránti engedélykérvényét nem fogadja be, vagy visszavonja a már megadott egyéb állami kereskedelmi szabályzás alá vont áru export-import jogát.
exportkvótát vagy engedélyt, vagy egytől három évig terjedő időre eltilthatja a szabálysértőt az adott áru vagy technológia export vagy importgazdálkodói tevékenységétől. 62. Tiltott szolgáltatáskereskedelem, vagy korlátozás alá eső szolgáltatáskereskedelem engedély nélküli önkényes folytatása esetén a vonatkozó törvények és közigazgatási rendeletek alapján büntetendő; Törvény vagy közigazgatási rendelet rendelkezése hiányában az Államtanács külkereskedelmi illetése szerve felelős a helyreállítást elrendeléséért és a jogtalanul szerzett jövedelem elkobzásáért, valamint a jogtalanul szerzett jövedelem egytől ötszörös mértékéig terjedő pénzbírság kiszabásáért. Ha jogtalan jövedelem nem keletkezett, vagy nem éri el a tízezer yuant, tízezer yuantól ötvenezer yuanig terjedő pénzbírság szabható ki. Amennyiben a cselekmény bűncselekménynek minősül, a jogszabályok szerinti büntetőjogi felelősségre vonást von maga után.
61. § Import vagy exporttilalom alá eső áruk exportja vagy importja, vagy import vagy exportkorlátozás alá eső áruk engedély nélküli önkényes exportja vagy importja a esetén a vámhatóság a jogszabályok és a közigazgatási rendeletek rendelkezései szerint jár el, és bírságot szab ki. Amennyiben a cselekmény bűncselekménynek minősül, a jogszabályok szerinti büntetőjogi felelősségre vonást von maga után. Import vagy exporttilalom alá eső technológia exportja vagy importja, vagy import vagy exportkorlátozás alá eső technológia engedély nélküli önkényes exportja vagy importja esetén a vámhatóság a jogszabályok és a közigazgatási rendeletek rendelkezései szerint jár el, és bírságot szab ki. Törvény vagy közigazgatási rendelet rendelkezése hiányában az Államtanács külkereskedelmi illetése szerve felelős a helyreállítást elrendeléséért és a jogtalanul szerzett jövedelem elkobzásáért, valamint a jogtalanul szerzett jövedelem egytől ötszörös mértékéig terjedő pénzbírság kiszabásáért. Ha jogtalan jövedelem nem keletkezett, vagy nem éri el a tízezer yuant, tízezer yuantól ötvenezer yuanig terjedő pénzbírság szabható ki. Amennyiben a cselekmény bűncselekménynek minősül, a jogszabályok szerinti büntetőjogi felelősségre vonást von maga után.
Az előző bekezdésben meghatározott közigazgatási büntetés hatályba lépésének napjától vagy a büntetőjogi ítélet hatályba lépésének napjától az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve jogosult egytől három évig terjedő időszakra eltiltani a törvénysértő cselekményben elmarasztalt személyt nemzetközi szolgáltatáskereskedelmi tevékenység folytatásától. 63. § A jelen törvény 34. §-ának megsértése a vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendeletek rendelkezései alapján büntetendő. Amennyiben a cselekmény bűncselekménynek minősül, a jogszabályok szerinti büntetőjogi felelősségre vonást von maga után.
Az előző két bekezdésben meghatározott közigazgatási büntetés hatályba lépésének napjától vagy a büntetőjogi ítélet hatályba lépésének napjától az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve vagy az Államtanács egyéb illetékes szerve jogosult három évig elutasítani a szabálysértő által kérvényezett import vagy
Az előző bekezdésben meghatározott közigazgatási büntetés hatályba lépésének napjától vagy a büntetőjogi ítélet hatályba lépésének napjától az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve jogosult
10
egytől három évig terjedő időszakra eltiltani a törvénysértő cselekményben elmarasztalt személyt külkereskedelemmel kapcsolatos tevékenység folytatásától.
XI. Fejezet: Kiegészítő rendelkezések 67. § Ha egyéb jogszabályhely közigazgatási rendelet szabályozza a hadi eszközök, hasadó, fúziós anyagok vagy ezek származékaival kapcsolatos áruk külkereskedelmét, úgy az adott jogszabályhely vagy közigazgatási rendelet szerint kell eljárni.
64. § A jelen törvény 61. § -63. § -ának rendelkezései szerinti a külkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységtől való eltiltás ideje alatt a vámhatóság az Államtanács külkereskedelmi illetékes szerve jogszabályok szerinti tiltó rendelkezése alapján az eltiltott külkereskedelmi gazdálkodó számára nem engedélyezi a vámellenőrzési eljárás lefolytatását, a devizafelügyeleti szerv nem engedélyezi a deviza vételt és eladást.
68. § Az állam a határ menti települések és területek kereskedelme és a határ menti települések lakosai közötti kereskedelem rugalmasan kezelendő, támogatást és kedvezményt élvez. A konkrét eljárásról az Államtanács rendelkezik. 69. § A Kínai Népköztársaság önálló vámterületén a jelen törvény nem alkalmazandó.
65. § A jelen törvény alapján a külkereskedelmi munka igazgatásáért felelős szervek dolgozói által elkövetett kötelességmulasztás, kivételezés, részrehajlás vagy a hivatali hatalommal való visszaélés bűncselekménynek minősül, és a jogszabályok szerinti büntetőjogi felelősségre vonást vonja maga után. Ha a cselekmény nem éri el a bűncselekményi határértéket, közigazgatási büntetéssel sújtandó.
70. § A jelen törvény 2004. július 1-jétől hatályos.
H a jelen törvény alapján a külkereskedelmi munka igazgatásáért felelős szervek dolgozói a pozíciójuk adta lehetőséget kihasználva mástól kérnek, vagy jogellenesen elfogadnak javakat, hogy ezzel másnak előnyöket biztosítsanak, bűncselekményt követnek el, mely büntetőjogi felelősségre vonást von maga után. Ha a cselekmény nem éri el a bűncselekményi határértéket, közigazgatási büntetéssel sújtandó. 66. § A jelen törvény által a külkereskedelmi munka igazgatásáért felelős szerv által hozott konkrét közigazgatási intézkedés ellen a külkereskedelmi gazdálkodó a jogszabályok szerint közigazgatási felülvizsgálatot indítványozhat, vagy a népi bíróságnál közigazgatási pert indíthat.
11
12