A modern múlt étkezésünk fenntarthatóságáért projekt zárótanulmány

„A modern múlt” étkezésünk fenntarthatóságáért projekt zárótanulmány Kérdıívünket a projektnyitó rendezvény kezdetén osztottuk ki, s a rendezvényen vissza is győjtöttük. A felmért populációból ezért hiányzott az általános iskolás korosztály, ugyanis számukra késıbbi idıpontban, áprilisban rendeztünk elıadást. Viszonylag kis arányban vannak képviselve a 30 év felettiek, hisz projektünk alapvetıen a fiatalokat kívánta megszólítani. A középkorosztály a városból jövı érdeklıdı vendégekbıl és a fıiskolai dolgozókból került ki. Az ökológiai lábnyomról prof. Vida Gábor akadémikus úr elıadásában nagyszerő értelmezést kaptak a résztvevık. A felmérésbıl látszik, hogy szükségük is volt erre, hisz a hallgatóság 31,13 %-a nem ismerte az elıadás elıtt ezt a fogalmat, ez azért is érdekes, mert az általános iskolát végzett korosztály, ennél az aránynál 10 %-kal kisebb mértékben volt jelen. Tehát a felnıtt, érettségizett, vagy felsıfokú képzettséggel rendelkezık számára is legalább 10 %-ban ismeretlen ez a fogalom. Ugyanakkor reményre ad okot, hogy az ökológiai lábnyommal való megismerkedést projektünk kezdetekor a résztvevıknek csak 18,29 %-a utasította el. Valószínő, hogy ık azok, akik a mindennapi tevékenységeikben sem vették figyelembe − reményeink szerint csak a projektünk kezdetéig − a fenntarthatóság szempontrendszerét (22,57 %). A fogyasztói társadalom „gyermekei” számára a társadalmi tudatformálás szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a napi tevékenységeikben a fenntarthatóságra törekvık aránya mindössze 14,01 %. A reményt a javításra, változásra, a valamilyen mértékben már nyitottak 61,48 %-a jelenti. A résztvevık 65,0 %-a a táplálkozás és a ökológiai lábnyom összefüggését érzi, érzékeli. Közülük a húsfogyasztás lábnyom növelı hatását azonban kevesebb, mint 50 %-a ismeri. Ezért is fontos, hogy projektünkben a zöldség- gyümölcsfogyasztás felé tereljük a figyelmet. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

1

A kérdıív 11 és 12. számú kérdéseire adott válaszok bizonyítják a változatosság, az egyedi iránti igényt a táplálkozásban is. Feltőnıen nagy (92,22 %) a házi jellegő ételeket preferálók aránya. Ellentmondás, hogy közülük a piacon mégis csak 19,07 % vásárol. Örvendetes viszont a készés félkész ételek választásának alacsony aránya, bár valószínő, hogy elsısorban nem a fenntarthatósági szempontok, hanem az árérzékenység a motiváló tényezı. Ezt látszik megerısíteni az élelmiszert a város széli nagyáruházakban vásárlok magas (43,58) százaléka is. Ahogy sejthettük a reklámok hatnak, mőködnek. Nagyon fontos feladatunk a mindennapi életvezetésben a természetes anyagokból készült használati tárgyak, eszközök népszerősítése is. A reklámszatyrok korszaka fejlettebb környezetkultúrájú országokban leáldozóban, nálunk azonban még messze nincs így. Fontos feladatunk a hazai élelmiszerek és a helyben termelt zöldségek, gyümölcsök megszerettetése, hisz a megkérdezettek ötödénél ez a szempont egyáltalán nem szerepel, másik kétötöd részük is csak alkalmanként figyel erre. Nagyon érdekes a szomjoltó italok preferáltsága: a csapvíz csak negyedrészben szerepel, viszont az ásványvizek aránya nagyon magas, 56,0 %. Ennek sem örülhetünk igazán, hisz a szállítás közbeni szennyezést csökkenteni lehetne, ha ezek helyébe gyümölcs és gyógyteák lépnének. Szerencsére a szénsavas üdítık fogyasztásának aránya alacsony. A megkérdezettek közül tízóraira csak minden hatodik ember visz gyümölcsöt, viszont sokan otthonról visznek szendvicset, így a zöldségek szerepét, arányát itt is könnyen növelhetjük. A munkahelyi, iskolai büfében 71,6 %-ban péksüteményt vásárolnak, s több rágcsálnivalót, mint tejterméket. A gyógynövényekhez való viszonyuk pozitív, tehát hatékony lehet e területen az ismeretbıvítés. Azzal a kijelentéssel, hogy a konyha, fürdıszoba levegıjét a természetes anyagok frissítik, továbbá, hogy a gyógynövények használata csökkenti a környezet kémiai terhelését, döntı többségükben egyetértenek.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

2

Biotermékeket is nagy részben (71,6 %) azok egészségessége miatt választják, továbbá 23,74-ban környezetbarát jellegük miatt. Az etikai okokból biotermékeket választók 3,5 %-a nem lebecsülendı, de a fenntarthatósághoz való sürgetı visszatérés nehézségét jelzi. A kérdésre, hogy milyen tartósítási eljárásokat ismer, a következı válaszokat kaptuk: Fagyasztás 64 Befözés 44 Sózás 41 Aszalás 41 Füstölés 38 Szárítás 32 Dunsztolás 18 Vegyszer 12 Savanyítás 10 Pácolás 8 Konzerválás, ecet 7 Szalicil 5 Pasztırözés 4 Gızölés 3 Zsírban tartósítás 2 Vákuum 2 Egyszer említıdtek a következık, vermelés, cukrozás, pirítás, borkısav, citromsav, aszkorbinsav, szódabikarbóna, és pincében való tárolás. A sorrendbıl jól látszik, hogy a háztartások egyrészt felszereltek (valószínő nagy energiafogyasztású) fagyasztó készülékekkel, örvendetes a befızés és az aszalás gyakorisága. Valószínő, hogy a vidéki hagyományokat falun élve a hallgatóink korosztályuknál jobban ismerik, ezáltal kortársaik között hitelesen képviselhetik. A 21. számú kérdésre, hogy a háztartási energia hány %-a használódik fızésre, több mint felük az országos adatot ismerte, vagy választotta (7-8 %). Meglepı, hogy több mint egyharmaduk valószínő az országos adatnál több energiát


3

használ, hisz a kérdések közül a 25- 30 %-nyi felhasználást jelölte meg. Az ételek készítéséhez szükséges energia csökkentésére a következı válaszokat adták: Párolás 12 Fedı használat 9 Szabadban fızés 8 Kukta használata 7 Bogrács 5 Grill 4 Nyersen fogyasztás 5 Több napra fızés 3 Elıre pácolás 2 Zepter edény 2 Egyszer említıdik a kemence, a tábortőz, vízforraló, tőzrakó hely, fatüzelés, hıtartó lábos, gyorsétel, félkész termék, kevesebb hús, saláta. A kérdésre, hogy milyen egész évben eltartható növényi magvakat ismer, a következı válaszok születtek: Napraforgó 63 Tökmag 45 Dió 43 Mogyoró 34 Szezám mag 32 Mandula 27 Kömény 16 Len mag 14 Kukorica 13 Köles 11 Búza 10 Pisztácia 7 Rozs 7 Bab 5 Lencse 5 Mák 4 Zab 4 Boróka bogyó 3


4

Mustármag Kesudió Bors Borsó

2 2 2 2

Egyszer említıdik a paprika, fenyımag, hajdina, csicseriborsó, sárgaborsó. Jól látható, hogy a fiatalság fogyasztását ezekbıl a magokból a divat (réteg kultúra) határozza meg elsısorban, és hogy a nem hazai divatos termékek választása jelentıs. A kedvenc ételüknél a megkérdezettek többsége egyet említ, a következı sorrendben: Halászlé 12 Spagetti 12 Rántott hús 9 Brassói 8 Párolt zöldség 7 Palacsinta 7 Rakott krumpli 5 Túrógombóc 5 Tészta 5 Gyümölcs saláta 4 Sült csirke 4 Spenót 3 Húsleves 3 Cézár saláta 3 Tojásrántotta 2 Sült krumpli 2 Makaróni 2 Lazannya (lasagne) 2 Egyszer említıdik a kakaspörkölt, puliszka, vadpörkölt, friss zöldség, csilis bab, rakott kel, szilvás gombóc, túrós tészta, tojásos nokedli, borsóleves, borsófızelék, sertésborda, tejbegríz, savanyúság, olasz étel. Meglepıen kevés, 27 féle kedvenc étel említıdik, ezek között is sok a fiatalok számára divatos, olasz konyhából származó étel,


5

viszonylag sok az egyszerő étel, a tésztaféle. A hagyományos magyar konyhára jellemzı rántott hús, és pörkölt itt is megjelenik. Örvendetes a tájjellegő, tradicionális étel, a halászlé megosztott elsı helyezése. Reményeink szerint a sorrend a projekt végeztével módosul, és a lista bıvül. A kérdıívet kitöltık összetétele megerısít bennünket abban a hitünkben, hogy a fenntarthatóság tanulásának nagyon jó lehetıségét kínálja a fiatal populáció. A társadalom attitődjének változtatására jó esély kínálkozik, mert hallgatóink másoknál érzékenyebbek, mert nagy részük falun, vagy kistelepülésen él, s a tradíciókból még saját családjukban is sokkal találkozhatnak. A fiatalok és a nık szerepét hangsúlyozottan a Riói Alapelvek között is megtaláljuk. İk lesznek azok, akik leendı pedagógusként a fenntarthatóság etikáját és gyakorlatát továbbadhatják tanítványaiknak. Az ellenırzı kérdıívet a záró rendezvényen kértük kitölteni. A kérdıívet a pályázat megvalósíthatósági tanulmányaként korábban készítettük, késıbb már nem változtattunk rajta. A záró rendezvényen sok program volt, kiállítás, ételkóstoló, ajándéktárgyak átvétele, illetve jelenléti ív, átvételi elismervények aláírása. Megítélésünk szerint ez magyarázza, hogy viszonylag kevesebben töltötték ki, adták vissza a kérdıívet, és ez magyarázza továbbá, hogy a hosszabb választ igénylı kérdésekre inkább nem válaszoltak. A felmérési adatok értelmezése szempontjából fontosnak tartottuk, hogy kontroll vizsgálatot is végezzünk. Erre a célra egy középiskolai osztályt választottunk, akik bár hallhattak a projektrıl, de maguk nem vettek benne részt. A projektben résztvevı általános iskolai diákokat, miután étkezési szokásaik családjaiktól függenek, mindkét felmérésben mellıztük. Ökológiai lábnyomuk jellemzésére a válaszadók közül kevesen vállalkoztak, ez az idıhiányon kívül sok mindent jelenthet. Talán már a nyiladozó lelkiismereti problémát, az ökológiai lábnyom nagysága miatt. A csökkentés gyakorolt módjára


6

legtöbben az energiafelhasználás mérséklését említik, majd az anyagtakarékosságot, a táplálkozásra is többen kitérnek. Ugyanez lehet a magyarázat a saját életmódot jellemezni felszólító 13. számú kérdésnél. Az egytıl ötig terjedı skálán, azok közül, akik válaszoltak, leggyakrabban közepest adtak maguknak. Az életmód környezetbarát jellegének növelésére az elsı kérdéshez hasonló válaszokat adtak, elsı helyen az energiatakarékosság szerepelt. Itt azonban gyakrabban jelenik meg a hulladékkérdés, a szelektív hulladékgyőjtı magatartás. Megkockáztatható talán a felvetés, hogy az ökológiai lábnyomot inkább a fogyasztáshoz kapcsolják, a környezetbarát, környezetvédı magatartáshoz gyakrabban kötik - a mások által még ma is kizárólagosan említett - szemetelés csökkentését, a hulladék szelektív győjtését. Érdekes és elgondolkodtató a kontrollcsoport elsı kérdéssel kapcsolatos teljes tájékozatlansága. A kedvenc étel elkészítésének szempontrendszereinél - talán érthetı módon – a biológiai, egészségi ok szerepel legmagasabb arányban mindkét csoportnál. Lényeges azonban az energiai szempont két és félszeresnél nagyobb aránya a projektben résztvevık javára. A projekt során elsajátított ismereteket bizonyítja a tény, hogy a növényi táplálék környezetkímélıbb voltát 10%-al többen választják a kontrollcsoporthoz képest. Hasonló többlet jelenik meg az elkészítés módjának preferálásakor. Kedvezıbb választ kapunk a résztvevıktıl az aszalás tevékenységére vonatkozó kérdésfelvetésnél is. Aszaltak már legalább egyféle gyümölcsöt 10,8%-ban (kontroll 6,1 %), nem aszaltak még 52,5% (kontroll 57,6%). A nyers étel fogyasztásának környezetkímélı voltát a 6. számú kérdésre adott válaszok alapján is projektünk résztvevıi ismerik inkább. A 9. számú biotermékek legfontosabb elınyeit firtató kérdés egyértelmően projektünk eredményességét bizonyítja. Egyrészt a fenntarthatóság komplex szempontrendszerét választja a biotermékek legfıbb elınyei közül a válaszadók közel ¼-e. E tény önmagában is nagyon fontos, s a fenntarthatósághoz való pozitív attitődöt feltétlenül jelzi. Megerısíti véleményünket a kontrollcsoport


7

statisztikai mutatója, mely szerint közülük csak minden nyolcadik adta ezt a választ. A beállítódás mellett a személyiség akarati tényezıinek sikeres mozgósítását jelzi a 10. kérdésre kapott válasz. Itt a gyümölcsbıl való családi önellátás hárítása a kontrollcsoporttól lényegesen különbözik az övék 1% alatti, a kontrollcsoporté 12,1%. Gyógy és főszernövények közül sokfélét ismernek, általában hármat neveznek meg. A nem válaszolók szükségét érzik a magyarázatnak, tudniillik, hogy nincs kertjük. Célunk volt a helyi piac fontosságának hangsúlyozása, megismerése, nem csak a fenntarthatóság szempontrendszere: a kisebb szennyezés, az erıforrásokkal való jobb gazdálkodás, az energiaminimalizálás, stb., hanem a társadalmi kohézió, tradíció, közösségi, nemzeti szempontok érvényesülése miatt is. Együtt is voltunk piacon, volt aki életében elıször. Jelen voltunk a városban most formálódó „helyi piac akción”. Megismerkedhettünk termelıkkel, méhésszel, olyanokkal is, akik lekvárjaikat el is hozták záró rendezvényünkre. Sikerességünket bizonyítja a piacra soha nem járók alacsony (5%-os aránya). A kontrollcsoport igen magas (24,2%) ugyan fiatalabb voltuk némi magyarázatul szolgál erre, de a nevelési, szocializációs gyakorlaton való változtatás szükséges az ı esetükben is. A siker lehetıségét jelzi, hogy mindkét populáció hasonlóan nagy, közel 60%-ban süt, vagy sütne kenyeret otthon. A projektben résztvevık jobb attitődje ebben a kérdésben is érzékelhetı. Arra a kérdésre, hogy miben viszi haza a piacról a vásárolt árut, a válaszadók közül mindössze hárman említik a mőanyagszatyrot, öten az autót. Ugyanakkor nagyon változatos megfogalmazását kapjuk a kosárnak: kosár, fonott kosár, illetve a vászon, szövet, ruha, rongy, stb. szatyornak. Zöldség, gyümölcs tematikus napunk, illetve receptgyőjtı tevékenységünknek sikerének bizonyítását látjuk, a gyümölcslé ünnepi asztalon való szereplésének 40%-os „gyızelmében”. Imponáló a fogyasztáscsökkentı gyakorlatra rákérdezı 19. kérdésre adott válaszok aránya és száma. Örömmel töltött el


8

bennünket, hogy a legutóbbi diákrendezvényen fogyasztott ételeket firtató kérdésre adott válaszokban a projekt eseményein fogyasztott ételek felülreprezentáltak. Örvendetes az a tény is, hogy az energiatakarékosság elsı helyen szerepel, legalább ennyire az is fontos, hogy komplexen, több összetevıben gondolkodik a válaszadók nagy százaléka. Büszkék lehetünk a 20. és 21. kérdésekre adott válaszokban megnyilvánuló eredményekre is, az elıbbire 97%-ban, az utóbbira 95,8%-ban felelısségteljes pozitív válaszokat adtak. Projektünk eredményességérıl az ellenırzı kérdıív mellett sok más jelenségbıl kapunk, kaptunk visszajelzést. A vállaltnál jóval nagyobb részvételi arányt sikerként élhettük meg, az összegyőjtött receptek várakozásunkat messze meghaladó száma objektív mutató. Ezek mellett intézményünk dolgozóinak a projektet segítı tevékenysége, a hallgatók szüleinek pozitív véleménye is fontos számunkra. Projektünk aktualitását, fontosságát a kitüntetett sajtóérdeklıdés is bizonyíthatja. A résztvevık szóban elhangzott és anonim, vagy névvel vállalt írásbeli véleményei megerısítik azt a hitünket, hogy a fenntarthatóságra nevelés valamennyi oktatási intézményben, így a felsıoktatásban is szükségszerő kötelesség. A fenntarthatóság tanulásának ENSZ által kijelölt évtizedében, az Európai Unió hatodik „A jövınk a választásunk” Akció programjának idején különösen. A környezeti nevelés, a fenntarthatóságra való szocializálás, kohézió, szolidaritás, mind a holisztikus szemléletet fejleszti. A környezet térben és idıben való kiterjesztésének célját a táplálkozással, gazdálkodással kapcsolatos helyi kultúra megismerése, érzékelhetıvé, elfogadhatóvá, gyakorolhatóvá teszi. A fenntarthatósághoz való globális visszatérés helyi lehetıségének felkutatása érzelmi, értelmi és hitbéli fejlıdésünket is szolgálta. Programjaink fontos, szocializációs lehetıségeket is biztosítottak, jó volt értelmes célért együtt lenni, közös munkában sikeresnek lenni. A közösségi rendezvények miatt javult a különbözı évfolyamok, különbözı szakosok kapcsolata. Elismeréseket fogadhattak a hallgatók egymástól, tanáraiktól, az intézmény dolgozóitól. Projektünkrıl sikerrel számoltunk be a Pedagógusképzı Intézetünk által szervezett „Prevenció és rehabilitáció a


9

pedagógiában” címő konferenciáján, illetve Budapesten decemberben a Természet és Környezetvédı Tanárok Egyesületének konferenciáján. Projektünk lehetıséget kínált húsz éve tartó környezeti nevelési tevékenységünk, informális tanulási területen szerzett tapasztalatainak alkalmazására. Felsıoktatási intézményként humán erıforrásunk, kapcsolatrendszerünk, infrastruktúránk a kultúra közvetítésében játszott kitüntetett szerepünk alkalmassá és felkészültté tesz bennünket a fenntarthatóság tanulásának formális és informális szervezıjévé. Korábbi tudásunkat nem csak alkalmaztunk, hanem bıvíteni és erısíteni tudtuk e projekt keretében. Fontosnak tartjuk, hogy a múlt megismerésével a táplálék elıállítási, táplálkozási kultúra mellett más területeken is folytassuk a fenntarthatóság tanulását, az otthonosság élményének megélését. Intézményünk környezetében, a városunkban, a megyénkben élık környezeti attitődjének formálását, a környezeti tudásnövelést intézményünkben lehetıségeinkhez képest eddig is felvállaltuk. A lehetıségeket egy-egy projekt anyagi támogatása meg tudja hatványozni. Tantárgyrendszerünket, kurzusainkat a bolognai képzés bevezetéskor, az I. Nemzeti Környezetvédelmi Program ajánlásainak megfelelıen alakítottuk át. Az informális tanulási lehetıségek mégis élményszerőbbek, így hatékonyabbak is. Köszönjük ehhez a támogatást és a lehetıséget.

Szekszárd, 2010. december 20.

Dr. Horváthné Papp Ibolya fıiskolai adjunktus PRO NATURA emlékéremmel kitüntetett környezeti nevelı


10

1. sz. melléklet: Nyitó kérdıív adatainak kimutatása táblázatban és grafikonon:

1.

2.

Neme

fı nı:

195 75,88%

férfi:

62 24,12%

Életkora

fı 14 év alatt 15-30 év

4.

5.

6.

7.

%

% 0

0,00%

247 96,11%

30-60 év

9

3,50%

60 felett

1

0,39%

Iskolai végzettsége

fı

%

általános

56 21,79%

középiskola

151 58,75%

felsıoktatás

48 18,68%

Tudja-e, hogy mit jelent az ökológiai lábnyom?

fı

%

igen

175 68,09%

nem

80 31,13%

Foglakoztatja-e Önt az ökológiai lábnyoma?

fı

%

igen, nagyon

82 31,91%

kevéssé

125 48,64%

egyáltalán nem

47 18,29%

Ön szerint ki tud változtatni egy ország ökológiai lábnyomán?

fı

%

politika

24

9,34%

gazdaság

25

9,73%

a társadalom egésze kis közösségek

214 83,27% 24

9,34%


11

8.

Ön a mai napi tevékenységei során figyelt-e a fenntarthatóság szempontrendszerére?

fı

%

igen, nagyon

36 14,01%

igen, néha

158 61,48%

egyáltalán nem

58 22,57%

12

9.

11.

A táplálékai közül melyik növeli inkább az ökológiai lábnyomot?

13.

%

zöldség

76 29,57%

húsféle

91 35,41%

nem függ ezektıl

71 27,63%

Milyen ételeket részesít elınyben? házi jellegőt

12.

fı

fı

%

237 92,22%

készételt

16

6,23%

félkész ételt

5

1,95%

Hol vásárol családja leggyakrabban az élelmiszert?

fı

%

város széli nagyáruházban

112 43,58%

közeli boltban

126 49,03%

piacon

49 19,07%

Miben viszik haza az árut leggyakrabban?

fı

%

ruha, vagy vászon zsák

61 23,74%

táska

77 29,96%

papírszatyor reklámszatyor

24

9,34%

94 36,58%


14.

Gyümölcsvásárlás során megfigyeli-e annak származási helyét?

fı

%

általában igen

104 40,47%

ha van rá idım

101 39,30%

nem figyelem

51 19,84%

13 Mivel oltja leggyakrabban szomját? 15.

16.

fı

66 25,68%

ásványvizzel

144 56,03%

teákkal

39 15,18%

gyümölcslével

32 12,45%

szénsavas üdíttıvel

22

8,56%

más

2

0,78%

Mit visz magával leggyakrabban tízóraira? maga készítette szendvics

fı

%

151 58,75%

sütemény

17.

%

csapvizzel

4

1,56%

gyümölcs

45 17,51%

nem visz

53 20,62%

büfében vásáról

32 12,45%

Mit választ a büfébıl? édesség gyümölcs tejtermék

fı 23

% 8,95%

34 13,23% 13

5,06%

péksütemény

184 71,60%

rágcsálni való

192

7,39%


18.

Egyetért-e a kijelentéssel? „A konyhám, a fürdıszobám levegıjét frissítik a környezetbarát szárított gyógynövények.” igen

19.

fı

%

106 41,25%

nem

40 15,56%

részben

102 39,69%

Egyetért-e a kijelentéssel, hogy „vegyszerek helyett gyógynövények használata csökkenti a környezet kémiai terhelését”? igen nem részben

20.

Sorolja fel, milyen tartósítási eljárásokat ismer!

21.

Fızésre a háztartási energia hány százalékát használjuk fel? 1-2%

fı

%

196 76,26% 10

3,89%

42 16,34%

fı

%

19

7,39%

7-8%

140 54,47%

25-30%

90 35,02%

23.

Milyen egész évben eltartható növényi magvakat ismer?

24.

Ha teheti, miért választ biotermékeket? finomabb egészségesebb jobban megbízom benne környezetbarátabb etikai okokból

fı

%

11

4,28%

184 71,60% 22

8,56%

61 23,74% 9

3,50%


14

2. sz. melléklet: Záró kérdıív adatainak kimutatása táblázatban és grafikonon:

fı A kérdıívet kitöltık száma (fı):

%

120

100,0%

15 Mire ügyel kedvenc étele elkészítése során?

fı

%

friss legyen

92

76,7%

energiatakarékosan készüljön

18

15,0%

minél olcsóbb legyen

15

12,5%

3. Miért fogyaszt szívesen tésztafélét?

fı

%

rosttartalma miatt mert a növényi táplálékok környezetkímélıbbek

23

19,2%

30

25,0%

mert szeretem készíteni

40

33,3%

mert nagy az energiatartalma

24

20,0%

5. Hányféle gyümölcsöt aszalt már?

fı

%

1

13

10,8%

3

32

26,7%

5

9

7,5%

nem aszalt még

63

52,5%

6. Rangsorolja a nyers étel fogyasztásának elınyeit!

helyezés

Környezetkímélı

348

2,90

Egészséges

191

1,59

Élvezetes

346

2,88

Gyorsan elkészül

354

2,95

Olcsó

471

3,93


9. Mi a biotermékek legfontosabb elınye Ön szerint? egészségesebbek kisebb környezetterheléssel jár elıállításuk nagyobb élımunka igényük a fenntarthatóság komplex szempontrendszere érvényesül termelésükkor

10. Szeretné-e ha önellátó lenne családja a gyümölcsbıl?

fı

%

82

68,3%

24

20,0%

7

5,8%

27

22,5%

16

fı

%

igen, néha

76

63,3%

részben

38

31,7%

kevésbé

2

1,7%

egyáltalán nem

1

0,8%

11. Milyen gyakran jár piacra?

fı

%

naponta

5

4,2%

hetente többször

35

29,2%

havonta

30

25,0%

néha

42

35,0%

soha

6

5,0%

14. Szívesen süt, vagy sütne kenyeret?

fı

%

igen

70

58,3%

néha

35

29,2%

nem

13

10,8%


15. Sárköz értékei közül legjobban ismeri:

fı

%

népviselet

73

60,8%

ártéri gazdálkodás

18

15,0%

a változatos tájat

37

30,8%

16. Naponta hányszor fogyaszt friss gyümölcsöt?

fı

%

egyszer

45

37,5%

kétszer

28

23,3%

háromszor

18

15,0%

nem fogyasztok

27

22,5%

18. Ünnepi asztalra milyen italt helyez leggyakrabban?

fı

%

gyümölcslé

48

40,0%

bor

47

39,2%

szénsavas üdítı

18

15,0%

ásványvíz

36

30,0%

más

5

4,2%

19. Mivel igyekszik leginkább csökkenteni fogyasztását?

fı

%

energiatakarékosság

74

61,7%

anyagtakarékosság

16

13,3%

újrahasznosítás

38

31,7%

víztakarékosság

43

35,8%

más

5

4,2%


17

20. A fenntartható fejlıdése Ön szerint:

fı

%

divatos szlogen

3

2,5%

megvalósítható feladat

43

35,8%

kényszerítı szükséglet

58

48,3%

nehéz, de vonzó kihívás

10

8,3%

etikai kérdés

16

13,3%

21.A fenntarthatósághoz való visszatérés leghatékonyabb megoldása:

fı

%

a technika fejlesztése

8

6,7%

a szigorúbb szabályok

29

24,2%

egyéni felelıs döntés

42

35,0%

társadalmi összefogás

73

60,8%

más

2

1,7%


18

3. sz. melléklet: Kontról csoport záró kérdıív adatainak kimutatása táblázatban és grafikonon:

fı A kérdıívet kitıltık száma (fı):

%

33

100,0%

19 Mire ügyel kedvenc étele elkészítése során?

fı

%

friss legyen

24

72,7%

energiatakarékosan készüljön

2

6,1%

minél olcsóbb legyen

3

9,1%

3. Miért fogyaszt szívesen tésztafélét?

fı

%

rosttartalma miatt mert a növényi táplálékok környezetkímélıbbek

3

9,1%

5

15,2%

mert szeretem készíteni

8

24,2%

mert nagy az energiatartalma

12

36,4%

5. Hányféle gyümölcsöt aszalt már?

fı

%

1

2

6,1%

3

7

21,2%

5

4

12,1%

nem aszalt még

19

57,6%


6. Rangsorolja a nyers étel fogyasztásának elınyeit!

helyezés

Környezetkímélı

104

3,15

Egészséges

66

2,00

Élvezetes

87

2,64

Gyorsan elkészül

99

3,00

Olcsó

125

3,79

9. Mi a biotermékek legfontosabb elınye Ön szerint? egészségesebbek kisebb környezetterheléssel jár elıállításuk

fı

%

22

66,7%

6

18,2%

1

3,0%

4

12,1%

igen, néha

21

63,6%

nagyobb élımunka igényük a fenntarthatóság komplex szempontrendszere érvényesül termelésükkor

10. Szeretné-e ha önellátó lenne családja a gyümölcsbıl?

fı

%

részben

6

18,2%

kevésbé

1

3,0%

egyáltalán nem

4

12,1%

11. Milyen gyakran jár piacra?

fı

%

naponta

1

3,0%

hetente többször

5

15,2%

havonta

8

24,2%

néha

10

30,3%

soha

8

24,2%


20

14. Szívesen süt, vagy sütne kenyeret?

fı

%

igen

19

57,6%

néha

8

24,2%

nem

5

15,2%

21

15. Sárköz értékei közül legjobban ismeri:

fı

%

népviselet

12

36,4%

ártéri gazdálkodás

7

21,2%


10

30,3%

16. Naponta hányszor fogyaszt friss gyümölcsöt?

fı

%

egyszer

8

24,2%

kétszer

11

33,3%

háromszor

5

15,2%

nem fogyasztok

7

21,2%

gyümölcslé

7

21,2%

bor

19

57,6%

szénsavas üdítı

4

12,1%

ásványvíz

1

3,0%

más

4

12,1%

18. Ünnepi asztalra milyen italt helyez leggyakrabban?

fı

%


19. Mivel igyekszik leginkább csökkenteni fogyasztását?

fı

%

energiatakarékosság

19

anyagtakarékosság

3

9,1%

újrahasznosítás

6

18,2%

víztakarékosság

5

15,2%

más

1

3,0%

divatos szlogen

5

15,2%

megvalósítható feladat

9

27,3%

20. A fenntartható fejlıdése Ön szerint:

fı

57,6%

%

kényszerítı szükséglet

6

18,2%

nehéz, de vonzó kihívás

4

12,1%

etikai kérdés

10

30,3%

21.A fenntarthatósághoz való visszatérés leghatékonyabb megoldása:

fı

%

a technika fejlesztése

6

18,2%

a szigorúbb szabályok

6

18,2%

egyéni felelıs döntés

6

18,2%

társadalmi összefogás

16

48,5%

más

1

3,0%


22

4. sz. melléklet: Nyitó kérdıív Tisztelettel köszöntjük! Kérjük, szánjon néhány percet a kérdıív kitöltésére, mert ezzel Ön is hozzájárul „A modern múlt – étkezésünk fenntarthatóságáért projekt sikeres megvalósulásához! Felmérı kérdıív 1. Neme: 2. Életkora:

nı

23

férfi

14 év alatt

15-30 év

30-60 év

60 felett

3. Lakhelye (község, város): 4. Iskolai végzettsége:

általános iskola

középiskola

felsıoktatás

5. Tudja-e hogy mit jelent az ökológiai lábnyom? igen nem 6. Foglalkoztatja-e Önt az ökológia lábnyoma? igen, nagyon kevéssé

egyáltalán nem

7. Ön szerint ki tud változtatni egy ország ökológiai lábnyomán? politika gazdaság társadalom egésze kis közösségek 8. Ön a mai napi tevékenységei során figyelt-e a fenntarthatóság szempontrendszerére? igen, nagyon igen, néha egyáltalán nem 9. A táplálékai közül melyik növeli inkább az ökológiai lábnyomot? zöldség húsféle nem függ ezektıl 10. Mi a kedvenc étele? Milyen szempontok szerint készíti el?

11. Milyen ételeket részesít elınyben? házi jellegőt készételt

félkész ételt

12. Hol vásárol családja leggyakrabban élelmiszert? városszéli nagyáruházban közeli boltban 13. Miben viszik haza az árut leggyakrabban? ruha, vagy vászon zsák táska

papírszatyor

piacon

reklámszatyor

14. Gyümölcsvásárlás során megfigyeli-e annak származási helyét? általában igen ha van rá idım nem figyelem


15. Mivel oltja leggyakrabban szomját? csapvízzel ásványvízzel gyümölcslével szénsavas üdítıvel 16. Mit visz magával leggyakrabban tízóraira? maga készített szendvicset süteményt nem viszek büfében vásárolok 17. Mit választ a büfébıl? édességet gyümölcsöt

teákkal más:

gyümölcsöt

24 tejterméket rágcsálnivalót

péksüteményt

18. Egyetért-e a kijelentéssel? „A konyhám, a fürdıszobám levegıjét frissítik a környezetbarát szárított gyógynövények.” igen nem részben 19. Egyetért-e a kijelentéssel, hogy „vegyszerek helyett gyógynövények használata csökkenti a környezet kémiai terhelését”? igen nem részben 20. Sorolja fel, milyen tartósítási eljárásokat ismer!

21. Fızésre a háztartási energia hány százalékát használjuk fel? 1-2 % 7-8 % 25-30 % 22. Milyen ötletekkel csökkenthetı az ételek készítéséhez szükséges energia?

23. Milyen egész évben eltartható növényi magvakat ismer?

24. Ha teheti, miért választ biotermékeket? finomabb egészségesebb környezetbarátabb

jobban megbízom benne etikai okokból

Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdıívet! A felmérés eredményeirıl és a projekt eseményeirıl Ön is folyamatosan tájékozódhat a http://www.igyfk.pte.hu/ honlapon.


5. sz. melléklet: Záró kérdıív Ellenırzı kérdıív

1. Jellemezze a saját ökológiai lábnyomát! Milyen döntésével csökkentené leginkább? 2. Mire ügyel kedvenc étele elkészítése során? friss legyen energiatakarékosan készüljön

25 minél olcsóbb legyen

3. Miért fogyaszt szívesen tésztafélét? rosttartalma miatt mert a növényi táplálékok környezetkímélıbbek mert szeretem készíteni mert nagy az energiatartalma 4. Ön szerint melyik tartósítási eljárás a leginkább környezetbarát? Indokolja válaszát! 5. Hányféle gyümölcsöt aszalt már? egyet hármat

ötöt

nem aszaltam még

6. Rangsorolja a nyers étel fogyasztásának elınyeit! • Környezetkímélı • Egészséges • Élvezetes • Gyorsan elkészül • Olcsó 7. Milyen élelmiszert termel, vagy termelne szívesen? Miért? 8. Milyen gyógy, vagy főszernövények vannak háztartásában, kertjében? 9. Mi a biotermékek legfontosabb elınye Ön szerint? egészségesebbek kisebb környezetterheléssel jár elıállításuk nagyobb élımunka igényük a fenntarthatóság komplex szempontrendszere érvényesül termelésükkor 10. Szeretné-e ha önellátó lenne családja a gyümölcsbıl? igen részben kevéssé egyáltalán nem 11. Milyen gyakran jár piacra? naponta hetente többször

havonta

néha

soha


12. Miben szokta hazavinni a vásárolt árukat?

13. Osztályozza 1-5-ig terjedı skálán életmódjának környezetbarát jellegét; indokolja is válaszát! 14. Szívesen süt, vagy sütne-e kenyeret? igen néha

egyáltalán nem 26

15. Sárköz értékei közül legjobban ismeri: népviseletet ártéri gazdálkodási módot


16. Naponta hányszor fogyaszt friss gyümölcsöt? egyszer kétszer háromszor nem fogyasztok minden nap 17. Mit fogyasztottak legutóbbi közös diákrendezvényükön? 18. Ünnepi asztalra milyen italt helyez leggyakrabban? gyümölcslét bort szénsavas üdítıt

ásványvizet

mást

19. Mivel igyekszik leginkább csökkenteni fogyasztását? energiatakarékosság anyagtakarékosság újrahasznosítás víz takarékosság más: 20. A fenntartható fejlıdése Ön szerint: divatos szlogen lassan fokozatosan megvalósítható feladat sürgetı, kényszerítı szükséglet nehéz, ezért vonzó kihívás etikai kérdés 21. A fenntarthatósághoz való visszatérés leghatékonyabb megoldása: a technika fejlesztése a szigorúbb szabályok egyéni felelıs döntések társadalmi összefogás más:


A modern múlt étkezésünk fenntarthatóságáért projekt zárótanulmány

Recommend Documents